1. A VILÁGTURIZMUS ÉS ANNAK TRENDJEI AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS ÁLTALÁNOS ISMERTETÉSE KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ... 8

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1. A VILÁGTURIZMUS ÉS ANNAK TRENDJEI... 2 3. AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS ÁLTALÁNOS ISMERTETÉSE... 6 4. KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ... 8"

Átírás

1 TARTALOMJEGYZÉK 1. A VILÁGTURIZMUS ÉS ANNAK TRENDJEI MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK JELLEMZŐI AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS ÁLTALÁNOS ISMERTETÉSE KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ A RÉGIÓ ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA ABA BEMUTATÁSA ABA JÖVŐJÉT MEGHATÁROZÓ LEHETŐSÉGEK A PROJEKT LEÍRÁSA A KERESLETI OLDAL MEGALAPOZOTTSÁGA AZ ABAI ÉLMÉNYFÜRDŐ ÉS SZABADIDŐKÖZPONT ARCULAT TOVÁBBI FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK ÖSSZEGZÉS

2 1. A VILÁGTURIZMUS ÉS ANNAK TRENDJEI A turizmus az új évezred közepén a világgazdaság egyik legnagyobb és leggyorsabban növekvő ágazata. Forgalmából Nyugat-Európa 1995-ben 33,9 %-kal, Észak-Amerika 28,3 %- kal, Ázsia és Óceánia 23,8 %-kal részesedett, Kelet-Közép Európa részaránya 6,1 % volt. A világ turisztikai régiói között Európa szerepel az első helyen, de részaránya a teljes idegenforgalomból csökkenő tendenciát mutat. Ennek legfőbb oka az új desztinációk, elsősorban Délkelet-Ázsia és a Csendes-óceán térségének rendkívül dinamikus növekedése. Európában Franciaország fogadja a legtöbb külföldi látogatót, majd Spanyolország, Olaszország és az Egyesült Királyság következik a rangsorban. Magyarország a WTO adatai szerint a világon a 11., Európában a 7. helyet foglalja el az országba látogatók számának vonatkozásában. A turizmus gazdasági jelentőségét jelzi, hogy a világ GDP-jének 12 %-a a turizmusból származik, továbbá 200 millió ember foglalkoztatását biztosítja, innen származik az állami adóbevételek és ide irányul az összes beruházások 7 %-a. A turizmus jellegét jól mutatja, hogy a turizmus döntő hányadát az egyes országokon belüli (belföldi) forgalom adja. A nemzetközi turizmusból eredő bevételek amely az összes forgalomnak országonként csak %-a a világexport egytizedét, ezen belül a szolgáltatások exportjának egyharmadát biztosítják. Európa a turizmus legnagyobb piaca, itt összpontosul a forgalom 60 %-a, az idegenforgalomból származó bevételek fele. Az Európai Unió országai adják a földrész turizmusának háromnegyedét. A turizmussal foglalkozó világszervezetek előrejelzései szerint az ágazat további dinamikus fejlődés előtt áll: forgalma az új évtizedben várhatóan megkétszereződik, bevételei 2010-re elérik a Mrd USA $-t (évi 4-5 %-os növekedéssel számolva). A világ leghatalmasabb ágazatának aránya a GDP-ben elérheti a %-ot, a beruházásokban a 10 %-ot és várhatóan millió embert foglalkoztat majd. A világturizmus fejlődésének trendjei: Európa-nyugati részének viszonylagos telítettsége miatt nem képes lépést tartani a gyors világfejlődéssel, a földrészen belül a kelet-nyugati forgalom, Közép-Kelet Európa, továbbra is dinamizáló tényező marad. 2

3 A turisztikai termékekkel és szolgáltatásokkal szemben támasztott igények nőnek (kifogástalan utazási, üdülési élmény), előtérbe kerül az egészségtudatos magatartás, felértékelődik a kultúra és a természeti környezet minősége. A technika fejlődésével világméretű elosztási, foglalási rendszerek alakulnak ki, erősödik a turizmus egészének globalizációja. Előtérbe kerül a turizmus tudatos fejlesztése: a hosszú távú nemzeti és regionális politikán alapuló integrált tervezés. A városlátogatások iránti kereslet Európában gyorsabban nő, mint a tengerparti üdüléseké. Egyre népszerűbbek a rövidebb és gyakoribb kulturális jellegű utazások. Európában az országok közötti utazások iránti kereslet dinamikusabban növekszik, mint az egyes országokon belüli turizmus. Ez elsősorban a viszonylag kis utazási távolságokkal és tradicionális etnikai kapcsolatokkal magyarázható. Egyre fontosabb lesz a piacszegmentálás: az egyes szegmensek igényeit konkrétan kell meghatározni, hogy az azokat kielégítő termékek létrejöhessenek. A nemzetközi felmérések szerint az ezredforduló turisztikai keresletére európai viszonylatban az alábbiak jellemzők: A turizmusban a lakosság több mint fele részt vesz, ezen belül is a legaktívabb a éves korosztály, akiket a évesek és a 25 év alatti fiatalok csoportja követ. Az utazási intenzitás az iskolai végzettséggel és jövedelmekkel egyenes arányban áll, azokkal párhuzamosan nő. Egyre jellemzőbb a szabadság megosztása, azaz gyakoribbá válik a második, sokszor a harmadik szabadság kivétele, melynek egy részét aktívan, más részét pihenéssel, regenerálódással töltik szívesen. Az utazók 61 %-a partnerével, 25 %-a kiskorú gyermekével, 10 %-a egyedül utazik. Leggyakoribb közlekedési eszköz a gépkocsi (58 %), amit a repülő (31 %) és a vonat (10 %) követ. A szálláshelyek igénybevétele kapcsán legjellemzőbbek a szállodák és üdülőklubok (42 %), a barátok és rokonok lakása (16 %), amit a kemping és a fizetővendéglátás követ. Az úti cél kiválasztás fő szempontjai a természeti környezet (49 %), a célterület klímája (45 %), a költségek (35 %) és a szállásdíjak mértéke (33 %). Csökken az együtt utazó csoportok -köztük a családok- mérete, ami elősegíti a rugalmasságot. 3

4 A speciális utak köztük az egészségturizmus is noha jelenleg csupán kisebb részarányt képviselnek, a jövőben növelni fogják részarányukat. A fentiekből is látszik, hogy a fogadóterületeknek kettős kihívással kell megbirkózniuk a versenyben maradáshoz. Egyrészt a turizmus fenntartható, tudatos fejlesztését kell megvalósítaniuk, másrészt folyamatosan alkalmazkodniuk kell a piaci változásokhoz, a turizmusban résztvevők változó, differenciálódó igényeihez. A környezetbarát és marketing szemlélet együttes érvényesülése tehát a turizmusban a versenyképesség és a siker alapfeltételének számít. 2. MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK JELLEMZŐI Magyarország a látogatók számát tekintve a világ turizmusának egyik kiemelt célpontja. Az utóbbi években évente mintegy 18 millióan keresik fel Magyarországot és ezzel hazánk a Föld legkedveltebb célállomásai között a 11. helyen áll. Ugyanakkor Magyarország a turisztikai bevételek nagysága szerint a 38. helyen már csak a világ turizmusának középmezőnyében foglal helyet. Jellemző adat hogy amíg a szomszédos Ausztriában ahova közel azonos számú látogató érkezik, mint hozzánk, egy látogatóra 750 USD, nálunk viszont csak 150 USD bevétel jut. A nemzetközi viszonylatban alacsony jövedelemtermelő képességének legfontosabb okai: az infrastrukturális háttér hiányossága, a magas bevételt biztosító, minőségi szálláshelyek alacsony férőhelyszáma, a magas fajlagos bevetélt hozó programkínálat szűkössége, az adottságok, a turisztikai vonzerők nem kellő kihasználtsága, az erős belföldi turizmus hiánya. Noha szakértői számítások szerint az országban mintegy hatezer turisztikai vonzerő található, ezeknek csupán egyharmada szerepel valamilyen szervezett turisztikai kínálatban. Közismert, hogy az idegenforgalom fenntartható fejlődésének az alapja az erős belföldi turizmus. Ugyanakkor Magyarország részben a többszörös jövedelmi különbségek, részben pedig az idegenforgalom hagyományos devizatermelő szerepe miatt döntően a jóval magasabb átlagos költésű külföldi vendégekre specializálódik. Ez a specializálódás sajátos 4

5 csapdahelyzetet rejt magában. Külföldi, és ráadásul fizetőképes turistákat ugyanis csak olyan ország képes tartósan és tömegméretekben magához vonzani, ahol a belföldi turizmus is fejlett, ahol tehát létezik olyan középosztály, amely még a holtszezon idején is belső keresletet támaszt. Ezzel szemben az olyan idegenforgalmi gyakorlat, amely szinte kizárólag a külföldi vendégekre épít, sem a nyereség, sem az intézményrendszer kihasználtsága szempontjából nem lehet tartósan sikeres. Turizmusunk jelenleg legerősebb részterületei: a kulturális turizmus és a városlátogatások, termál-és gyógyturizmus, hegyvidéki, vízparti és egyéb hobby turizmus, a kongresszusi, valamint üzleti turizmus, azonban adottak a lehetőségek más elő- utószezoni programok népszerűsítésére is (lovas-, kulturális turizmus, városlátogatások, folklór programok, várak, kastélyok, történelmi vidékek, hegyvidéki, vízparti és egyéb hobby turizmus, stb.). Az átalakuló vendégkör Magyarország iránti kereslete a nemzetközi trendeknek megfelelően egyre összetettebb és differenciáltabb. Államigazgatási szinten turizmuspolitikánk kiemelt feladata az ehhez való gyors alkalmazkodás, illetve a feltételrendszer megteremtése, a hazai kínálat orientálása, tudatos fejlesztésének elősegítése. A magyar turizmus fejlődését hosszabb távon meghatározó tényezők A turizmus fejlődésének kedvez Magyarország ezen belül Budapest és vonzáskörzetének centrális földrajzi elhelyezkedése Európában. Magyarországon keresztül vezetnek a legfontosabb nyugat-kelet és észak-dél irányú közúti és vasúti főútvonalak. Magyarország továbbra is híd, összekötő kapocs Európa nyugati és keleti fele között, a szerep jellegének folyamatos módosulása mellett. Az Európai Unió fokozatosan terjeszkedik keleti irányba, amely egy bizonyos hídfő szerep kialakulását teszi lehetővé a jövőben. Az elkövetkező évtizedben várhatóan nőni fog a nemzetközi és belföldi kereslet Magyarország természeti szépségei, építészeti, kulturális, egészségturisztikai (fitness) értékei, a látvány és hobbi paradicsomok iránt. 5

6 A magyar ember vendégszeretete meglepetésszerűen bővíti a turisztikai vonzerők számát. Magyarország a jövőben várhatóan főként a második, harmadik szabadságot igénybe vevő elő-, utószezonban utazó turisták célpontja lehet a főszezonon kívül. Elsősorban a hasonló adottságokkal rendelkező Csehország, Lengyelország, Szlovénia és Ausztria lehetnek potenciális konkurenseink, illetve együttműködő partnereink. Élénkül a kereslet az ország kedvező adottságain alapuló, egyedi turisztikai vonzerők iránt (kultúra, természeti értékek, rokoni kapcsolatok). A nemzetközi piac hazánk turisztikai vonzerőinek jelentős részét felértékeli (pl.: gyógytermál adottságok). A fejlesztések, rekonstrukciók eredményeként nő a magasabb szolgáltatási színvonalat nyújtó szálláshelyek súlya. Teret nyer a turisztikai termékfejlesztés, egyre több a nemzetközi vonzerővel rendelkező, komplex kínálati csomag. Javul az infrastruktúra. Növekszik a vállalkozók érdeklődése a turizmus iránt. Az önkormányzatok aktívabban közreműködnek és támogatják a turizmus fejlődését, erősödik a helyi és regionális összefogás. 3. AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS ÁLTALÁNOS ISMERTETÉSE Az egészségturizmus fogalma hazánkban még kevésbé elterjedt, ugyanakkor világviszonylatban az ágazat egyik legjelentősebb területe. A turizmusnak azt a területét értjük alatta, ahol az utazás motivációja az egészség megóvása vagy visszaszerzése. A természet kincseinek gyógyászati célokra, egészségmegőrzésre való felhasználása hosszú múltra tekint vissza. A gyógyvizek erejét már Hippokratész is felismerte, azt nemcsak fürdőzésre, de ivókúraként is alkalmazta pácienseinél. Az egészségturizmus kereslete a turizmus nemzetközi piacán nem új keletű, hiszen egyfelől a természetgyógyászat eredményeinek újraélesztésével különleges terápiák állnak rendelkezésre, másfelől a wellness mozgalom mint teljes életstílus terápia nagy táborral rendelkezik a kereslet és kínálat oldalán egyaránt. 6

7 Európában évente átlagosan 20 millióan látogatják a gyógyfürdő helyeket, az ezeken eltöltött vendégéjszakák száma 120 millió. A hagyományos gyógyfürdők mellett egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a fitness- és wellness szolgáltatásokat is kínáló vállalkozások, így az egészségturizmus központjai a modern szemléletű és specifikus profilú helyszínek lettek. Például Olaszországban az elmúlt időszak fejlesztéseinek köszönhetően a fürdőlátogatók által eltöltött vendégéjszakák száma 25 %-kal nőtt, az átlagos tartózkodási idő az egy hetet meghaladja. Spanyolországban is jelentős fürdőfejlesztési hullám kezdődött, amelyeket a kombinált beruházásoknak (thalasszo-, balneo- és hélioterápia) köszönhetően 350 ezer vendég vett igénybe egy év alatt. Csehországban a Monarchia hagyományos, klasszikus gyógyfürdőhelyeit rekonstruálták, Szlovéniában elsősorban a nagy területű, többgenerációs fürdőlétesítmények színesítik a kínálatot. Az egészségturizmus szerepe a jövőben várhatóan tovább erősödik, hiszen a fokozódó civilizációs ártalmak és azok kísérőbetegségei miatt az emberek természetes gyógymódok iránti fogékonysága nő, a megelőzés a gondolkodás középpontjába kerül. A kialakuló új értékrend a magyar társadalmat is elérte. Ennek megvalósításában a legkézenfekvőbb és legjobb partner a turizmus. Az új értékrend éllovasai a fiatal középosztályok, akik elsősorban a fitness- és wellness turizmus vendégkörét alkotják. Céljuk a megelőzés, az egészséges életmód iránti igény. A fiatal, kisgyermekes családok az élményfürdőket keresik. A gyógy- és termálturizmus vendégkörét főként a középkorúak és az idősebb korosztályok adják, akik egyrészt a rekreációt, a megelőzést, másfelől a rehabilitációt, a gyógyulást részesítik előnyben. Minden vendégkörnél jellemző a kiegészítő szolgáltatások iránti megnövekedett kereslet, a környezeti és hangulati elemek fontossága, a komplex termék iránti igény. A fürdőknek, mint rekreációs centrumoknak, valamint a körülöttük lévő természeti és épített környezetnek tehát együttesen kell e kihívásnak megfelelni. Az egészségturizmus Magyarország számára is nagy lehetőségeket rejt. Természeti adottságaink közül kiemelkedő az ország termálvízkincse, amely kedvező hőfokon és rendkívül változatos ásványi anyag összetételben jelenik meg. Az országban mintegy regisztrált hévízkút található összesen 300 településen, tehát az országnak az egészségturizmus fejlesztéséhez és az ebből fakadó előnyök kihasználásához meglehetősen jók a lehetőségei. E téren hazánkat csak Japán, Izland, Franciaország és Olaszország előzi meg. A hévízkutak közül 270 szolgál fürdési célokat mintegy 140 településen, gyógyászati 7

8 hasznosításuk azonban még mindig szerény, hiszen az országban 40 gyógyszálló található, gyógyfürdő minősítése pedig csupán 35 létesítménynek van. Az egészségturizmus fejlődését jól példázzák a gyógyszállodák vendégforgalmi adatai. A hazai gyógyszállodák tavaly előtt 2000-ben az összes vendégéjszaka 12 %-át adták, az egy évvel korábbi adatokhoz képest 62,5 %-os növekedést mutatva. A 2001-es novemberi adatokat vizsgálva az látható, hogy az előző évhez képest 5 %-kal marad el. A decemberi, ünnepekkel teli hónap azonban minden évben jelentősen megemeli a vendégéjszakák számát. Mindösszesen kitűnik, és nem túlzás azt állítanunk, hogy a gyógyturizmus a magyar idegenforgalom legdinamikusabban fejlődő ágazata. Ezen túl a nemzetgazdasági hozam szempontjából a következő folyamat játszódik le: a gyógy- és termálvizek igénybe vétele esetén az egészségturizmusban való részvétellel csökken a gyógyszerfogyasztás és az orvos-beteg találkozások száma, ezáltal csökken a táppénzes napok száma és a betegellátás költsége. A testileg-lelkileg egészségesebb társadalom hatékonyabb nemzetgazdaságot hozhat létre. A nemzetközi és országos turisztikai piac tendenciái, az elvégzett kutatásokra alapuló előrejelzések egyértelműen azt prognosztizálják, hogy a piac a jövőben preferálja a jobb közérzethez, az egészséghez kötődő előnyöket, ami a termál- és gyógyfürdők piacán megvalósuló fejlesztések által elérhető előnyöket biztosítja. 4. KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ 4.1. A régió általános bemutatása A Közép-Dunántúli Régió nevének megfelelően a Dunántúl középső részén helyezkedik el. Északon a Duna által alkotott határvonal melynek túloldalán Szlovákia található, keleten Pest megye és a főváros (mint Közép- Magyarországi Régió), majd ismét a Duna határolja. Délen a Dél-Dunántúli Régió, nyugaton pedig a Nyugat-Dunántúli Régió a szomszédai. Három megye alkotja: Fejér, Komárom- Esztergom és Veszprém megye. 8

9 Az alacsony hegyvidékek lankáin a szőlőtermelésnek a római időkre visszanyúló hagyományai vannak A régióban sok az erdő és gazdag a vadállomány. Területe földrajzilag rendkívül változatos. A Bakony, a Vértes és a Gerecse hegység az erdőgazdaságnak és az idegenforgalomnak ad lehetőséget, a Mezőség és a Kisalföld keleti része pedig az ország kiemelkedő gabonatermelő vidékei. A régió magába foglalja a Balaton északi partjának majdnem teljes hosszát. A tó Európa legnagyobb édesvizű tava és a magyar idegenforgalom kiemelkedő célterülete. Szintén a régióban található a fővárostól alig több mint 40 kilométerre fekvő Velencei-tó, amely a kapcsolódó természetvédelmi területekkel növekvő idegenforgalmi vonzerővel rendelkezik. A régió északi és keleti határát alkotó Duna 130 km-es szakasza fontos területe az idegenforgalomnak. Az egyik "helsinki-folyosó"-ként, mint szállítási útvonal kiemelkedő szereppel bír. Üdülésre, sportolásra alkalmas partszakaszai, ma jórészt kihasználatlan fejlesztési területek. A Közép-Dunántúli régióban az idegenforgalom kiemelt jelentőségű. A Balaton, a Velencei tó, a Dunakanyar, a Bakony és a Vértes hegység megannyi lehetőséget biztosít az idegenforgalomra, elsősorban a vízparti strandolásra, horgászásra, vadászatra, kirándulásra. Látogatható természetvédelmi területek két nemzeti park (Balatonfelvidéki Nemzeti Park, Duna-Ipoly Nemzeti Park), a városokban és kisebb településeken műemléki épületegyüttesek és helyi védettségű látnivalók vonzzák a turistákat. Számos irodalmi és történelmi emlék, sírok és ásatások találhatók a régióban. Szállodai férőhelyek tekintetében a térség az eddigi igényekhez alkalmazkodott; a mintegy 58 ezer férőhely csaknem fele kempingekben található, és csak negyede a szállodákban. A szállodai férőhelyek 65 %-a a régió Balaton-környéki településein található. Mintegy férőhely biztosított a több mint 130 panzióban. A diák-turizmus további terjedésének gátat szab, hogy kevés az olcsó, diákok (illetve szüleik) által megfizethető, a több napos iskolai kirándulások feltételét képező ifjúsági szálló. A falusi 9

10 szállásadás, mint terjedő üdülési forma, elsősorban a balatoni és velencei-tavi településeken található meg. Mivel a régiónak nagy az idegenforgalma, így ennek megfelelően fejlett a kiskereskedelmi üzlet- és vendéglátóhálózata is. A 90-es években a régió nagyobb városaiban megjelentek a külföldi érdekeltségű üzletláncok. A nagy alapterületű, különböző szaküzleteknek helyet adó áruházak akcióikkal, kedvező hitelfeltételek biztosításával ösztönzik a látogatókat a vásárlásra. A nem kimondottan idegenforgalmi jellegű településeken azonban szűkös az olcsó árfekvésű melegkonyhás kisvendéglők választéka. Szálláshely szolgáltatással és vendéglátással a régióban vállalkozás foglalkozik, az összes vállalkozás 6 %-a, azonban a régió bruttó hazai termékének csupán 3 %-a származik idegenforgalomból. A szálláskapacitás és vendéglátóhely ellátottság a régió turisztikai gócterületekre koncentrál, a nem klasszikus turistafogadó területek azonban még gyengén ellátottak. A szállodai kínálat szempontjából a Közép-Dunántúli statisztikai régió a hazai régiók sorában a 2. helyen áll, a turisztikai régió (mivel a Balaton külön régió)) azonban rendkívül szerény számokkal bír: Szállodakapacitás: férőhely Panziókapacitás: férőhely Egyéb: férőhely Összesen: férőhely A Velencei-tavi, a Veszprém-Zirci és a Tata-Komárom idegenforgalmi magterületek szálláskínálata férőhely, ami a teljes régió 80 %-a, ezzel szemben a kereslet fő (1998.), ami a teljes területnek a 78 %-a. A Közép-Dunántúl turizmusában kiemelkedő tényezőt képvisel jelenleg a természeti-táji adottságokra, történelmi-kulturális jellemzőkre építkező klasszikus vízparti üdülő, természetjáró és városlátogató turizmus kialakulása. Az idegenforgalmi magterületek kialakulásában a következő tényezők játszottak közre: a régióban lévő vízi- és üdülőturizmus célpont Velence, a két királyi város Veszprém és Székesfehérvár nevezetességei és rendezvényei, a Magas-Bakony hegyvidéki kiránduló turizmusa, Tata és Mór komplex és speciális vonzereje, valamint a komáromi fürdőturizmus megléte. 10

11 A jelenlegi adottságok alapján a Régió számára az alábbi fejlesztési célok irányadók: magas fajlagos költésű, háromgenerációs, belföldi és külföldi utazók megcélzása, minőségi üzleti és aktív idegenforgalmi termékek előtérbe helyezése, jelenlegi turizmusbevételek részesedésének megkétszerezése, nagy értékesítési volumen, magas értékesítési áron, 5-6 napos tartózkodási idő elérése. 5. ABA BEMUTATÁSA Aba Abát Fejér megyében, Székesfehérvártól déli irányban 20 kilométerre találhatjuk Budapest és Balaton között félúton, az M7-es autópálya mellett. A nagyközség lelket számlál, területe hektár. A település a Mezőföldön, ezen belül Sármelléken, a Sárvíz völgyében fekszik. A Mezőföldet, amely Székesfehérvártól délre és keletre húzódik egész a Dunáig, a Dunántúliközéphegységből lesiető patakok építették fel hordalékukkal. Aba közvetlen környezete a Sárvíz völgyének erdőkkel, tavakkal tarkított öko-folyosója. A Sárvíz völgy mentén helyezkedik el az a kilenc faluból álló településfüzér, amely Sárvíz Kistérség néven önálló területfejlesztési egységet alkot. A Kistérség nevezetessége az Aba közvetlen szomszédságában található Sárvíz-völgyi Tájvédelmi Körzet, melyet védett és fokozottan védett növény- és madárfajai, sajátos természeti értékei tesznek egyedivé. Az okleveles emlékek Aba birtokot 1334-ben említik először. A helyiség neve személynévből keletkezett, magyar névadással, amelynek alapjául szolgáló ősmagyar Aba személynév ótörök eredetű, atyát, őst jelent után Aba is török megszállás alá került, bár a hódoltság nem volt teljes, a magyar földesurak végig megtartották birtokaikat. A falu a 15 éves háború idején elpusztult, a XVII. 11

12 század elején települt újra ban Komárom, 1647-től Veszprém megyéhez tartozott, nyilvánvalóan a hódoltsági viszonyokhoz igazodva. A felszabadító háborúk alatt a falu lakossága a Sárvízbe menekült, mintegy hat-hét évig elhagyott volt. Aba életében a következő jelentősebb esemény a XIX. század végén történt, mikor posta és vasútállomás létesült a községben, majd 1901-ben távírda és anyakönyvi hivatal és 1994 között a község infrastrukturális ellátottsága ugrásszerűen bővült. A lakosság anyagi hozzájárulásával kiépült a víz- és gázhálózat, valamint a telefon- és a kábeltelevízió-rendszer is. Bővültek a község hazai és nemzetközi kapcsolatai. Az önkormányzat aláírta a Sárvíz Szerződést, amely négy szomszédos település (Aba, Káloz, Sárkeresztúr, Soponya) összehangolt fejlődését hivatott elősegíteni Aba jövőjét meghatározó lehetőségek A hazánk városainak, községeinek lehetőségeit, továbbfejlődési irányait a földrajzi, természeti, illetve kulturális környezetük és turisztikai vonzerőik határozzák meg. Így van ez Aba esetében is. Az önkormányzatnak a község meglévő értékei alapján kell kiépíteni turisztikai kínálatát, miközben figyelemmel kíséri az újonnan megjelenő igényeket, elvárásokat és törekszik azoknak megfelelni, hogy lépést tartson a turizmusban fellépő trendekkel. Az egészségturizmus széles körben való elterjedése, a fürdők élményelemekkel történő színesítése minden generáció számára megfelelő kikapcsolódást nyújt. Aba abban a rendkívül jó helyzetben van, hogy a pihenni vágyók számára sok hasznos, értékes és érdekes programot tud nyújtani. A Sárvíz-völgyi Tájvédelmi Körzet, az itt kialakítandó ökológiai folyosó, a rétszilasi halastavak, Tác-Gorsium római kori települése, a soponyai kastély, a hamarosan felépülő Kárpátia Park Tácon, mind-mind a sokoldalú szabadidőeltöltés lehetőségét szolgálja. Ilyen környezetben épülne fel Abán a termálfürdő, ami az előzőekben felsorolt szabadidős lehetőségeket egészítené ki, új kínálati elemként, komplexszé téve a kistérség idegenforgalmi kínálatát. 12

13 6. A PROJEKT LEÍRÁSA Mind belföldi, mind külföldi körökben növekedett a vízpart iránt érdeklődő, és az élményfürdőt, gyógyfürdőt látogató vendégek száma. A fürdőzés biztosítása már nem elégíti ki a vendégek felfokozott igényeit, kiegészítő szolgáltatások, összetett, kínálati struktúrában összehangolt csomagok, kiemelkedő infrastrukturális háttér, és megfelelő minőségi környezet szükséges a mai fogyasztók alapvető igényeinek kielégítésére. Erre azért is szükség van, mert az ország adottságai és a környezetvédelmi követelményekkel való összhang határt szab a vendégforgalom extenzív bővítésének, így a turizmusfejlesztés célja a magasabb fizetőképességű rétegek irányába fordulás, nagyobb mértékű turistaköltésre ösztönzés. Ezt azonban csak színvonalas szolgáltatások nyújtásával, és megfelelő infrastrukturális háttérrel érhetjük el, így tudunk lépést tartani a világban kialakult tendenciákkal és megfelelni a fogyasztói követelményeknek. Az élményfürdők egyre inkább elterjednek hazánkban is, amelyek legfontosabb jellemzője, hogy nagy vízfelületet biztosítanak a vendégek részére, fő attrakciói közé tartoznak a gyermek számára épített csúszda, a szauna, különböző méretű medencék, a külső medencék kiúszóval vannak összekötve a belsőkkel, magas víz- és levegőhőmérséklet, masszázszuhany, egész éves nyitva tartás. Alapvetően egész napos ott-tartózkodást feltételezünk, az egész család számára nyújtunk szolgáltatásokat A keresleti oldal megalapozottsága Az élményfürdők látogatói köre széles spektrumon mozog, a legfiatalabbaktól a legidősebbekig minden korosztály megtalálható. Az alábbiakban vázoljuk, hogy az Abai élményfürdőnek mely csoportok megcélzására kell figyelmet fordítani: Kulturális turizmusban résztvevők Itt elsősorban Fejér megye kulturális látnivalóinak sokszínűsége, és annak kimagasló látogatottsága teszi lehetővé a potenciális látogatók megcélzását. Főbb desztinációk: Székesfehérvár. Püspöki Palota, Ferences Templom, Szent István Bazilika, Mauzóleum, Szent Anna Kápolna, Romkert, Bory-vár, Fekete Sas Patikamúzeum, Tác: Gorsium 13

14 Bodajk: Hochburg-Miske kastély Dég: Festetics-kastély Seregélyes: Zichy-Hadik- kastély Soponya: Zichy-kastély A fő célcsoportok: Üzletemberek Regenerálódók, nyugalomra vágyók Presztízsfogyasztók Horgászat, vadászat kedvelői Életkorukat tekintve a éves korosztály, számukra a fürdő szolgáltatásai egy-egy napos kikapcsolódást nyújthatnak, meghosszabbíthatják a területen tartózkodásukat. Aktív turizmusban résztvevők (kerékpáros turizmus, természetjárás, vadászat) A legfontosabb célközönség a Sárvíz völgye Tájvédelmi Körzet látogatói. A TK ha területű, ebből fokozottan védett 157 ha. Eróziós, teraszos folyóvölgy a Sárrét és a Rétszilasitavak TT között. A védett területekbe beleolvadnak a különleges sziki vegetációt őrző Sárkeresztúri Sárkány-tó országos, és a sárszentágotai Sós-tó helyi védettséget élvező területei. Azon természetjárók számára, akik kerékpárral vágnak neki a területnek, a közeljövőben kistérségi összefogással kerékpárutak kialakítását tervezik (Székesfehérvártól Simontornyáig). A területen évszázados hagyományai vannak a vadászatnak, különösen híresek a soponyai fácánok, évente nagyon sokan keresik fel a térséget vadászati céllal. Ennél a csoportnál szinte minden korosztály megtalálható, és a fürdő szolgáltatásai mindenki számára csábítóak lehetnek. Bármely a későbbiekben bemutatásra kerülő- arculati javaslat valósul meg, ezen célcsoport számára vonzó attrakciót tudunk létrehozni. Budapest lakossága és a Balaton üdülőközönsége Magyarország szívében, a Közép-Dunántúl földrajzi adottságai rendkívül kedvezőek, a közlekedési lehetőségek mind vasúton, mind közúton kiválóak, hiszen régiót az ország vérkeringését jelentő két autópálya és két vasúti fővonal is átszeli. E páratlan közlekedési elérhetőség teszi lehetővé, hogy a közép-dunántúli régió a két idegenforgalmi csúcsrégió, a Balaton és Budapest között elhelyezkedő, fél óra alatt megközelíthető bázis régió lehessen. Az Abán létrejövő élményfürdő és a későbbi ütemekben megvalósuló szabaidőcentrum 14

15 lehetőséget biztosít arra, hogy a nagyvárosi forgatagból kikerülni vágyók hétvégi menedékhelyévé váljon. A Balatonnál üdülők számára hűvösebb, esős napokon jelenthet alternatív kikapcsolódási programot. Székesfehérvári cégek, vállalatok Hazánk cégkultúrájába is egyre inkább beépül az alkalmazottak testi-lelki állapotjavításának támogatása. A termálfürdő szolgáltatási sokszínsége, valamint Székesfehérvárhoz való közelsége (20 km) lehetőséget biztosít arra, hogy szerződéseket kössön szolgáltatásai hosszú távú értékesítésére Az Abai Élményfürdő és Szabadidőközpont Aba Nagyközség Önkormányzata a településen, illetve a térségben szeretne kialakítani egy olyan szolgáltatást vagy szolgáltatásokat nyújtó komplexumot, amely illeszkedik a már meglévő turisztikai körhöz és azt megfelelően ki is egészíti. Ezen cél kielégítésére készül jelen fejlesztési koncepció, mely a település határától északi irányban néhány kilométerre található, önkormányzati tulajdonban lévő földterület turisztikai hasznosítását hivatott megoldani. Ezen dokumentum alapján kerülnek elkészítésre az építészeti tervek (építési engedélyes tervdokumentáció) és a megvalósíthatósági tanulmány (amely marketing és pénzügyi tervet is tartalmaz). Az Aba külterületén található fejlesztési terület 13,86 ha, közlekedési út és erdő által határolt háromszög alakú földterület. A terület déli részén létesítenek termálkutat, amely a tervezett komplexum vízellátását szolgáltatja. A vízjogi létesítési engedély kérése megtörtént, a létesítményhez szükséges vízmennyiség az előzetes adatok alapján kitermelhető. Az adott terület beépítési tervében szereplő épületek, építmények, közművek és egyéb infrastruktulális beruházások több lépcsőben kerülnének ütemezésre. Ezen ütemek 15

16 megvalósíthatóságát nagyban befolyásolja a külső befektető partner(ek) felkutatása, hiszen az elképzelések és az önkormányzat szűkös költségvetése alapján a fürdőnek és a köré tervezett szolgáltatáshalmaznak a létrehozása csak ilyen módon valósulhat meg. A község jó elhelyezkedése, földrajzi adottságai és környezetének előnyei elvben garantálják potenciális befektetők ide csábítását. A 3 ütemben megvalósítható projekt első lépését a termálfürdő létesítése, a közművesítettség, valamint a közlekedési infrastruktúra megteremtése jelenti. A következő ütemben nyílik lehetőség a sportcentrum felépítésére, és ezután vagy ezzel egyidejűleg kerülnének kialakításra a szálláslehetőségek. A beépítési helyszínrajzot az 1. számú melléklet tartalmazza. Az első ütemben egy fürdőépület, belső és külső medencék, szauna és szaunakert, pihenő- és zöldfelületek, valamint sportolási lehetőséget biztosító terek kapnak helyet a területen. A felsorolt épületek, építmények és egyéb terek a 2. számú mellékletben kerülnek kifejtésre. A termálfürdő kialakításának célja, hogy a környéken lakó és az idelátogató vendégek minden generációjának tartalmas, több napig élvezetes szórakozást és kikapcsolódást nyújtson. A fejlesztési terület középső részén épül fel a fürdőépület. A fürdőépület az alábbi funkcionális egységeket tartalmazza: 1. fogadótér, 2. medencék, 3. vendéglátóegységek, 4. üzletek, 5. öltözők, vizesblokk, közlekedők, 6. pihenőterek. A fogadótérben kerül elhelyezésre a recepció, itt kerülnek kialakításra az üzletek, a vendéglátóegységek, a vizesblokkok. Innen lehet megközelíteni az öltözőket és a medenceteret is. Az élmény- és gyermekmedencékben elhelyezett élményfürdőzést szolgáló elemek a kialakításra kerülő arculatnak megfelelően lennének kialakítva. A belső élménymedence 250 fő befogadására képes (250 m 2 alapterületű), különböző élményelemek használatával tartalmas szórakozást nyújt minden korosztálynak. Ilyen élményelemek lehetnek: különféle befúvók, buzgárok, gomba, nyak-, hát- és vállmasszírozók. Ezek mellett a medencében kialakítható egy sodrófolyosó valamint egy (vagy akár több) csúszda. A gyermekmedence (50 16

17 m 2 ) tartalmazhat a felnőtt medencéhez hasonló elemeket is, azonban itt beépítésre kerülnek különféle, a gyermekek szórakoztatását segítő játékok is (különböző állatfigurákat mintázó gyermekcsúszdák, vízköpők, stb.). A vendéglátóegységek nemcsak külső megjelenésükben, hanem kínálatukban is felvennék a fürdő arculatát (helyi ételkülönlegességek, koktélok, turmixok, stb. az arculatra utaló fantázianevekkel). Az öltözők kialakítása öltözőszekrények és fülkék alkalmazásával történik. Innen kényszerzuhanyozón keresztül közelíthető meg az uszodatér. A pihenőtereknél elsősorban a környezetbe illeszkedő nyugágyak, függőágyak jönnek szóba, melyeket a medencék közvetlen közelében, vagy mesterséges, füvesített földhalmokon, dombocskákon lehet elhelyezni. A fürdőépülethez közel találunk egy finn típusú szaunaházat, melyet a fürdő épületéből egy üvegfalú folyosón keresztül lehet megközelíteni. Az átsétálás közben gyönyörű kilátás nyílik a szaunához kapcsolódó kertre, amely egy kicsi tavacskát (egy részének lekerítésével a bátrabbaknak merülő medenceként is funkcionálhat), nádast, pihenőhelyeket, asztalokat foglal magába. Ez a kert a szaunaházzal együtt egy sövénykerítéssel, dúsabb nádassal elszeparálásra kerül. A fürdő további szabadtéri részein (a belső térhez hasonlóan) egy felnőtt és egy gyermekmedence, hullámmedence, gyermekjátszótér, vendéglátó egységek, sportolási lehetőségeket biztosító terület és nagy kiterjedésű pihenőtér valósul meg. A felnőtt medence valamivel nagyobb (300 m 2 ), a gyermek ugyanakkora mint belső társa, melyek közül a két felnőtt élménymedence egy nyaktaggal összekapcsolódik, lehetővé téve a ki-be úszást, járkálást. A hullámmedence 633 m 2, 316 fős befogadóképességgel és egy tengerparti élménnyel ajándékozza meg azokat, akik szeretik, ha átcsapnak a fejük felett a hullámok. A gyermekjátszótér egy olyan szabadtéren megvalósuló, kisgyermekek számára hasznos és kellemes időtöltést biztosító szolgáltató egység lenne, amely természetes anyagokból készül a maximális biztonsági előírások betartásával. Épületen kívül, a szabadtéri medencék mellett is el kívánunk helyezni vendéglátó egységeket, melyek lángossütők, kisebb büfék, lacikonyhák lennének. 17

18 A sport a fürdő területén csak a standdal kapcsolatosan jelenik meg, tehát strandröplabda pálya, tekepályák, minigolf és lábtenisz pályák itt történő elhelyezése történne, egyéb sportolási lehetőséget a fürdő mellé tervezett, későbbi ütemben megvalósuló sportcentrum biztosítana. A sportközpontban teniszpályák, kispályás labdarúgó pálya, squash és bowling pályák, aerobik és kondícionáló termek, valamint egyéb szolgáltató egységek (szépségfarm, bár, stb.) kerülnének elhelyezésre. A termálfürdő alapját a megvalósuló medencék jelentik, amelyek kapacitásadatait tartalmazza az alábbi táblázat. Az élmény- és gyermekmedencéket termálvízzel töltjük, a hullámedencét pedig hidegvizzel. Megnevezés Vízfelület Egyidejű Napi kapacitás befogadóképesség (kétszeres forgással) Beltéri élménymedence Beltéri gyermekmedence Kültéri élménymedence Kültéri gyermekmedence Kültéri hullámmedence Összesen Medencék víztechnológiai adatai: Beltéri medencék: Élmény medence: C víztükör: feszített vízfelület: 250 m 2 vízmélység: 0,9-1,4 m víztérfogat: 287 m 3 vízkezelés rendszere: vízforgatós napi pót-vízigény: 20 m 3 /nap (termálvíz) élmény berendezések: csúszda nyakzuhany dögönyöző buzgár ellenáram Vízi óvoda (gyermek): C víztükör: süllyesztett vízfelület: 50 m 2 vízmélység: 0,4 m víztérfogat: 20 m 3 vízkezelés rendszere: vízforgatós napi pót-vízigény: 5 m 3 /nap (termálvíz) élmény berendezések: gomba úszó játékok 18

19 Kültéri medencék: Élmény medence: C víztükör: feszített vízfelület: 300 m 2 vízmélység: 0,9-1,4 m víztérfogat: 345 m3 vízkezelés rendszere: vízforgatós napi pót-vízigény: 30 m 3 /nap (termálvíz) élmény berendezések: csúszda masszázsfal buzgár nyakzuhany sodrófolyosó Gyermek medence: C víztükör: süllyesztett vízfelület: 50 m 2 vízmélység: 0,5 m víztérfogat: 25 m 3 vízkezelés rendszere: vízforgatós napi pót-vízigény: 10 m 3 /nap (termálvíz) élmény berendezések: gyermek csúszda úszó játékok Hullám medence: C víztükör: feszített vízfelület: 633 m 2 vízmélység: 2,2-0,1 m víztérfogat: 823 m 3 vízkezelés rendszere: vízforgatós napi pót-vízigény: 20 m 3 /nap (termálvíz) élmény berendezések: hullám 6.3. Arculat 1 Az alábbiakban 3 féle arculatot vázolunk, amelyek a fürdő megjelenítésének gerincét adhatják. Ezek közül kerülhet ki a fürdő végleges arculata, melyre alapozva készülnek el a további tervek (építészeti, marketing) és a megvalósíthatósági tanulmány. A fejlesztési koncepció utolsó, összegző fejezetében javaslatot teszünk az alábbiakban bemutatásra kerülő arculatok közül a legmegfelelőbbre, illetve egy olyan sorrendet kívánunk felállítani, mely alapján ki lehet választani a jövőben megvalósuló fürdő alapkoncepcióját. 1 A képek illusztációk 19

20 Vadász jelleg A komplexum megvalósításában az arculati jelleget a térségre jellemző vadászat adja. Ennek megfelelően mind az épületek építészeti megjelenítése, mind a kerti elrendezés ezt a hangulatot tükrözné vissza. A fürdőépület egyfajta vadászházhoz hasonló épület lenne, amely külső faburkolatot kaphat, belső építészeti kialakításában a faburkolat, a természetes anyagok, a növények, illetve vadászattal kapcsolatos motívumok (agancsok, fegyverek, trófeák, gereznák, vadbőrök, vadászkutyák, stb.) jelennének meg. Alapvetően a zöld és a barna szín lenne a domináns az épületben. Az élmény- és gyermekmedencék élményelemei is ennek az arculatnak megfelelően lennének kialakítva, pl. állatfigurák a medence szélén, vadászles csúszda, vadászpuska alakú vízsugárbefúvó. A vendéglátó egységek között egy bár és egy olyan étterem kialakítása célszerű, amely terasszal a szabad strand felől is megközelíthető. Mind a kínálatban, mind a külső arculatban szintén a vadjelleg a meghatározó. Természetesen emellett a wellness jellegű étel-ital választék (bioételek, frissen facsart gyümölcslevek, gyógyteák, stb.) is jellemző. A Szaunaház a fürdőépület közelében egy folyosón keresztül lenne megközelíthető, amelynek üvegfalas kialakításával újabb élményekhez jutatjuk a vendégeket. A szaunaház külső megjelenése a finn szaunához hasonlóan 20

21 Abai élményfürdő és szabadidőközpont faburkolatú, a belső kiépítés szintén. A négy teremben különböző hőfokú szaunák kialakítására van lehetőség, amelyek pl. a következő fantázianevekkel láthatók el: Szauna hajtóknak, Szauna téli vadászat után. Mind a szaunaházban, mind a mellette elterülő merülőtó környékén pihenőterek is kialakításra kerülnek. A házban külön kialakítunk egy kisebb merülőmedencét, és vizesblokkokat, valamint egy vadászbárt, amely azonban teraszos jelleggel is működik. A Tónak csak egy leválasztott része lenne használható fürdésre, a többi hagyományos, növényekkel betelepített tóként funkcionálna. Mivel szerencsére igen nagy fejlesztési terület áll rendelkezésre, ezért célszerű teremteni a gyermekek számára fürdőzésen kívüli programlehetőségeket is. Fákkal beültetett, elkülönített területen hozható létre szintén természetes alapanyagok felhasználásával, illetve a fentiekben említett vadászstílus mentén egy játszóparkot, ahol a hagyományos játékokon (mászókák állatfigurákkal, mókuskerék, körhinta) kívül fel lehetne állítani egy un. térhálót, amelyen a gyermekek mászni, függeszkedni tudnak. Ezenkívül sport és játékprogramokat is szervezhetünk számukra animátorok segítségével, megismertethetjük őket a vadászat alapjaival Őspark jelleg A koncepció alapját a Sárvíz kistérségben megtalálható Tájvédelmi Körzet adja, a fürdő építészeti megjelenítése, arculatának jellege egy ősparkra épülne. Ebben az elképzelésben domináns elem a természet, az ide látogatók mind az épületekben, mind a szabadtéren egy természetközeli élményt élhetnek át. Az épület külső-belső megjelenítésében jellemzően a fa építőelem hangsúlyos, egy gyönyörűen burjánzó flóra kialakítása a cél. A kertben, a medencék körül kisebb-nagyobb kiterjedésű tisztások, cserjések, kisebb erdősávok teszik lehetővé az esetleges elkülönülést, vagy akár nagyobb társaságok együtt tartózkodását. 21

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Kereskedelmi ingatlan vagyonértékelése. Készítette: Kozári Karina Mária Témavezető: Mizseiné Dr. Nyíri Judit

Kereskedelmi ingatlan vagyonértékelése. Készítette: Kozári Karina Mária Témavezető: Mizseiné Dr. Nyíri Judit Kereskedelmi ingatlan vagyonértékelése Készítette: Kozári Karina Mária Témavezető: Mizseiné Dr. Nyíri Judit A feladat leírása Készítse el a Forrás Hotel Komárom ingatlan értékelési szakvéleményét. Ismertesse

Részletesebben

TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS

TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS III. rész TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS A turisztikai vonzerő-fejlesztésbe azon tevékenységeket soroljuk, amelyek a város idegenforgalmát növelik. A turisztikai vonzerő-fejlesztésnek vagy más szóval turisztikai

Részletesebben

Egészségturizmus. Gyógyturizmus 2014.01.29. Egészségturizmus orvosi szemmel

Egészségturizmus. Gyógyturizmus 2014.01.29. Egészségturizmus orvosi szemmel Egészségturizmus Egészségturizmus orvosi szemmel Dr.Mándó Zsuzsanna Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház Az egészségi állapot fenntartása, illetve annak javítása érdekében történő utazás. Részei:

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár Bevezető gondolatok A kultúra

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy

Részletesebben

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. 11. 27-28. A turizmus, mint helyi fejlesztés eszköze szekció Vargáné

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

Bakonyban. www.abakonyert.hu. Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a. Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit

Bakonyban. www.abakonyert.hu. Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a. Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a Bakonyban Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit A BAKONYÉRT Egyesület Egyesületünk alakult meg 2008-ban 2 megye, 3 kistérség 43 ezer érintett lakosa 4

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

Egy még vonzóbb Budapestért

Egy még vonzóbb Budapestért Egy még vonzóbb Budapestért Dudás Krisztina marketingigazgató Magyar Turizmus Zrt. 2011. május 4. Kedvező piaci trendek A trendek nekünk dolgoznak Növekvő népszerűségnek örvendenek Rövid utazások Közeli

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

Köszöntõ. Felújított fürdõnkben megtalálhat minden olyan szolgáltatást, mely az Ön és családja kikapcsolódását, szórakozását szolgálja.

Köszöntõ. Felújított fürdõnkben megtalálhat minden olyan szolgáltatást, mely az Ön és családja kikapcsolódását, szórakozását szolgálja. Gyógyfürdõ 2013. Köszöntõ Köszöntjük Önt városunk kiemelkedõ turisztikai szerepet játszó fürdõjében abból az alkalomból, hogy egészségét fürdõkezeléseinkkel kívánja javítani. Köszöntjük Önt is, aki szabadsága

Részletesebben

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendég Otthon: rokon, barát Üzleti életben: partner, munkatárs

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

A turizmus típusai Általánosságok Gyógyturizmus Pihenıturizmus A turizmus típusai meghatározás: modell, azonos alaptulajdonságokkal rendelkezik, csekély variácókkal, bizonyos ismérvek szerinti varációk

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága?

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága? Ki számít turistának? Fogalmak Turizmus Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza előadás 2009. március 23. Belföldi és nemzetközi turizmus Adatforrások meghízhatósága? Bevételek-kiadások Kereskedelmi

Részletesebben

Hogyan használhatja fel a fenti kuponokat?

Hogyan használhatja fel a fenti kuponokat? Hogyan használhatja fel a fenti kuponokat? Ha már tudja, hogy melyik időpont megfelelő Önnek 1. Hívjon minket telefonon a hét minden napján a 06-95-520-630-as számon, ahol munkatársaink várják hívását

Részletesebben

Az Aqua-Palace vízipalota 15.000 m 2 -en. egyedi hangulattal, rendkívül széles. szolgáltatási kínálattal egész évben

Az Aqua-Palace vízipalota 15.000 m 2 -en. egyedi hangulattal, rendkívül széles. szolgáltatási kínálattal egész évben Az Aqua-Palace vízipalota 15.000 m 2 -en egyedi hangulattal, rendkívül széles szolgáltatási kínálattal egész évben várja a család apraját-nagyját Európa legnagyobb fürdőkomplexumában. A vízipalota közvetlen

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

A fürdővárossá válás kritériumai Priszinger Krisztina Dr. Papp Zsófia

A fürdővárossá válás kritériumai Priszinger Krisztina Dr. Papp Zsófia TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0026 Tudományos eredmények elismerése és disszeminációja a Pannon Egyetemen A fürdővárossá válás kritériumai Priszinger Krisztina Dr. Papp Zsófia Tartalom A kutatás háttere és

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján. Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság

Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján. Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság A Közép- Dunántúli Régió Közép-Dunántúl Szolgáltatók száma a

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita a Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság Igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2013.

Részletesebben

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13.

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. Turisztikai Konferencia Veszprém Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. VILÁGTURIZMUS 2006-ban NEMZETKÖZI TURISTAÉRKEZÉS: 842 millió + 4,5%, 36 milliós növekedés, elsősorban

Részletesebben

KERÉKPÁRRAL A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

KERÉKPÁRRAL A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KERÉKPÁRRAL A NYUGAT-DUNÁNTÚLON Készítette: TKK-Pannonvelo Konzorcium Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Területfejlesztési Kutatási Központ Taschnerwin Bt. 2001. TARTALOMJEGYZÉK 1./A. SWOT

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ 1 GDP-HEZ HOZZÁJÁRULÁS: 9% MUNKAHELYEK SZÁMA: 318 EZER TURIZMUS DEVIZA BEVÉTELEI: 4 MRD EUR 1.031 SZÁLLODÁBAN 59.287 SZOBA SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3

Részletesebben

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY 1. PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ a.) Térségi összefogás résztvevőinek bemutatása (pályázó és partnerei): Szervezet neve Szervezet célkitűzése, tevékenységei, konkrét eredményei (pályázat

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

A BÜKI GYÓGYFÜRDŐ FEJLESZTÉSE

A BÜKI GYÓGYFÜRDŐ FEJLESZTÉSE A BÜKI GYÓGYFÜRDŐ FEJLESZTÉSE Dr. Németh István elnök-vezérigazgató Büki Gyógyfürdő Zrt. 2012. április 05. Innovációs Konferencia TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS 1957 szénhidrogén kutatófúrás fúrásmélység: 1300 m

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ

Részletesebben

Négy napra megy nyaralni a magyar

Négy napra megy nyaralni a magyar Négy napra megy nyaralni a magyar Még mindig a magyar tenger a legnépszerűbb belföldi úti cél ez derült ki a Szállásvadász.hu friss turisztikai felméréséből, amelyben több mint 18 ezer hazai utazót kérdeztek

Részletesebben

Jó gyakorlatok. Arnold Vendégház Mecseknádasd

Jó gyakorlatok. Arnold Vendégház Mecseknádasd Jó gyakorlatok Arnold Vendégház Mecseknádasd Készült a DDOP-2.1.3/A-12-2012-0007 Vidéki örökség útjai pályázaton belül a Baranya Megyei Falusi Turizmus Közhasznú Egyesület és a Dél- Dunántúli Falusi Turizmus

Részletesebben

Megalapozó vizsgálat

Megalapozó vizsgálat Megalapozó vizsgálat Balatonfenyves településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1658/2012 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban,

Részletesebben

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása Gonda Tibor 2014. augusztus 30. Vörösmart/Zmajevac A Baranya Zöldút települései A GoGreen projekt keretében kialakított zöldút által lefedett 19 magyarországi

Részletesebben

Csongrád megyei turisztikai. Lorem ipsum kérdések megvitatása

Csongrád megyei turisztikai. Lorem ipsum kérdések megvitatása Csongrád megyei turisztikai pályázatok bemutatása, aktuális Lorem ipsum kérdések megvitatása Turisztikai kiírások az Új Széchenyi Terv keretében a Dél-alföldön Kód Pályázat címe Beadott Nyert Cs. M-ben

Részletesebben

A bánki Tó Hotel épületének bővítése, wellness szolgáltatások, sport- és szabadidőközpont kialakítása a projekt bemutatása

A bánki Tó Hotel épületének bővítése, wellness szolgáltatások, sport- és szabadidőközpont kialakítása a projekt bemutatása A bánki Tó Hotel épületének bővítése, wellness szolgáltatások, sport- és szabadidőközpont kialakítása a projekt bemutatása A fejlesztés az Európai Unió támogatásával és az Európai Regionális Fejlesztési

Részletesebben

A tételek nappali és levelező tagozaton

A tételek nappali és levelező tagozaton ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának

Részletesebben

VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 0 1 6 VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MEGBÍZÁSÁBÓL KÉSZÍTETTE: 1 Tartalom 1.JÖVŐKÉP... 3 1.1. Vonyarcvashegy

Részletesebben

A TERMÁLTURIZMUS, MINT A MOSONMAGYARÓVÁRI KISTÉRSÉG EGYIK KITÖRÉSI LEHETŐSÉGE

A TERMÁLTURIZMUS, MINT A MOSONMAGYARÓVÁRI KISTÉRSÉG EGYIK KITÖRÉSI LEHETŐSÉGE A TERMÁLTURIZMUS, MINT A MOSONMAGYARÓVÁRI KISTÉRSÉG EGYIK KITÖRÉSI LEHETŐSÉGE KERN Ágnes 1 Nyugat- magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Mosonmagyaróvár Gazdaságtudományi Intézet,

Részletesebben

Bringa Park Program 2012 2014

Bringa Park Program 2012 2014 Bringa Park Program 2012 2014 1 A bringaparkok kialakításának célja: A fiatalok, iskolás korúak számára olyan aktív sportolást biztosító szabadtéri létesítmény létrehozni, ahol biztonságos de ugyanakkor

Részletesebben

Gyöngyös város turizmusfejlesztési koncepciójának területfejlesztési vonatkozásai

Gyöngyös város turizmusfejlesztési koncepciójának területfejlesztési vonatkozásai Gyöngyös város turizmusfejlesztési koncepciójának területfejlesztési vonatkozásai Domjánné Nyizsalovszki Rita 1 -Kovács Gyöngyi 1 - Szűcs Csaba 1 -Dávid Lóránt 2 1 Károly Róbert Főiskola, Turizmus, Területfejlesztési

Részletesebben

Üdülőkörzetek és nemzeti parkok Magyarországon, 2004. Jelmagyarázat. Nemzeti Park Kiemelt üdülőkörzet Üdülőkörzet. szállodák 19%

Üdülőkörzetek és nemzeti parkok Magyarországon, 2004. Jelmagyarázat. Nemzeti Park Kiemelt üdülőkörzet Üdülőkörzet. szállodák 19% 1.5.4 Turizmus Annak ellenére, hogy nemzetközi összehasonlításban jelenlegi turisztikai kínálatával, vendégforgalmával és bevételeivel Magyarország nem tartozik Európa kiemelkedő turisztikai célterületei

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

1.Fórum: Levél, 2014.06.23.

1.Fórum: Levél, 2014.06.23. Emlékeztető Projektötlet gyűjtő fórumokról 1.Fórum: Levél, 2014.06.23. Életminőség fejlesztése: Civil szervezetek rendezvény, eszköz, kiadvány Nem elaprózott pontszerű fejlesztések Átfogó térségi gazdaságfejlesztés,

Részletesebben

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon

Részletesebben

A Tisza-tavi régió turisztikai kínálata, kiemelkedő vonzerők Szendy Mónika MT Zrt. Tisza-tavi Regionális Turisztikai Projekt Iroda Marketing menedzser Veszprém, 2006. április 7. A TISZA-TÓ ALTERNATÍV ÜDÜLÉSI

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

Balatoni RMI 2012. évi marketing terve. Magyar Turizmus Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság Benkő Krisztina mb.

Balatoni RMI 2012. évi marketing terve. Magyar Turizmus Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság Benkő Krisztina mb. Balatoni RMI 2012. évi marketing terve Magyar Turizmus Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság Benkő Krisztina mb. igazgató Helyzetelemzés Balaton régió erősségei: A Balaton régió hazánk legjelentősebb

Részletesebben

A vendéglátás kialakulása

A vendéglátás kialakulása Vendéglátás előadás Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendéglátás kialakulása István király idején

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A balatonfűzfői Fövenystrand felújítása

A balatonfűzfői Fövenystrand felújítása A balatonfűzfői Fövenystrand felújítása A kivitelezés ideje: 2013. 03. 07. 2013. 06. 28. Az építtető neve és elérhetősége: Balatonfűzfő Város Önkormányzata 8184 Balatonfűzfő, Nike körút 1. Kivitelező neve

Részletesebben

A célcsoport számokban

A célcsoport számokban I"úsági turizmus I"úsági turizmus Az i&úsági turizmus magában foglalja a 16 29 éves korosztály egy évnél rövidebb ideig tartó, önálló utazásait, amit részben vagy teljes egészben más kultúrák megismerésének

Részletesebben

VESZPRÉM ISMERTSÉGE ÉS IMÁZSA MAGYARORSZÁGON 2006. Vezetői összefoglaló

VESZPRÉM ISMERTSÉGE ÉS IMÁZSA MAGYARORSZÁGON 2006. Vezetői összefoglaló VESZPRÉM ISMERTSÉGE ÉS IMÁZSA MAGYARORSZÁGON 2006. Vezetői összefoglaló Előzmények A Touirnform Veszprém megbízásából 2006. májusában és novemberében országos szintű reprezentatív kutatás készült Veszprém

Részletesebben

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing A fogalom 1. vállalati tevékenység piaca szolgáltatások 2. filozófia Szemléletmód A vállalat

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Hajdúk Vidékfejlesztési Egyesülete Hajdúböszörmény Bocskai István tér 1. PROJEKT ADATLAP

Hajdúk Vidékfejlesztési Egyesülete Hajdúböszörmény Bocskai István tér 1. PROJEKT ADATLAP PROJEKT ADATLAP A LEADER Helyi Akciócsoporthoz (HACS) a LEADER jogcím keretében tervezett projektjavaslat benyújtásához 1. Ügyfél adatai: Ügyfél neve: Nánás Pro Cultura Nonprofit Kft. Képviseletre jogosult

Részletesebben

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei Balatonfüred és környéke gyöngyszemei azaz Balatonfüred és a Kelet-balatoni Kistérség mikro-régiójának összefogása az egész éves kulturális, egészség- és borturizmus fenntartható fejlôdéséért. Balatonfüred

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus nemzetgazdasági jelentősége A 2009. évi adatokon alapuló turizmus szatellit számla szerint:

Részletesebben

Dudlesz túraúthálózat- és élménypark fejlesztési projekt

Dudlesz túraúthálózat- és élménypark fejlesztési projekt Dudlesz túraúthálózat- és élménypark fejlesztési projekt A NyDOP-2009-2.1.1./C.D.E pályázati program keretén belüli Dudlesz túraúthálózat- és élménypark fejlesztési projekt címen lehetőség nyílik a soproni

Részletesebben

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Dr. BALOGH Zoltán Nemzetközi Ügyek Csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Civil együttműködési hálózat kialakítása

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. február 12. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Válság

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 első fél évében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel Kelet,

Részletesebben

A kerékpározás népszerűsítése a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégiumban (KEOP-6.2.0/A/09-2009-0032)

A kerékpározás népszerűsítése a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégiumban (KEOP-6.2.0/A/09-2009-0032) A kerékpározás népszerűsítése a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégiumban (KEOP-6.2.0/A/09-2009-0032) Kedvezményezett: Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium A projekt

Részletesebben

Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata. Felelős kiadó: Somogyi Balázs

Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata. Felelős kiadó: Somogyi Balázs Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata Felelős kiadó: Somogyi Balázs Kiadási év, 2014 A perkátai Győry-kastély parkja fenntartható hasznosítása Győry kastély és Perkáta Perkáta település Fejér megyében

Részletesebben

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK A turizmus fogalma A turizmus személyek utazása egy olyan helyre, ahol nincs állandó lakásuk. (Glücksmann, 1988) A turizmus magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyen

Részletesebben

BESZÉDES SZÁMOK. Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető Igazgató - BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. 2013 Április 22.

BESZÉDES SZÁMOK. Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető Igazgató - BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. 2013 Április 22. BESZÉDES SZÁMOK. Áldás vagy átok? A közösségi vásárlás előnyei és buktatói a turizmusban avagy hogyan kell ezt felelősségteljesen csinálni kerekasztal bszélgetés Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető

Részletesebben

Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány. Tiszanánai kikötő fejlesztési projekt

Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány. Tiszanánai kikötő fejlesztési projekt Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány Tiszanánai kikötő fejlesztési projekt Tiszanána 2016. február 29. 1 Tartalom 1. Vezetői összefoglaló... 3 2. A fejlesztési program kiindulási és alapadatai... 6 3.

Részletesebben

Kérdőív. Adatgyűjtés a táborhely minősítéshez és hazai vízi turizmus fejlesztéséhez

Kérdőív. Adatgyűjtés a táborhely minősítéshez és hazai vízi turizmus fejlesztéséhez Kérdőív Adatgyűjtés a táborhely minősítéshez és hazai vízi turizmus fejlesztéséhez A kérdőív kitöltése maximum 15 percet vesz igénybe, kérem, hogy segítse a munkámat! A VÁLASZOKAT BÁRMILYEN MÓDOD JELÖLHETI,

Részletesebben

Egészségügyi klaszterek szerepe a térségi gazdaságfejlesztésben

Egészségügyi klaszterek szerepe a térségi gazdaságfejlesztésben Kocziszky György Egészségügyi klaszterek szerepe a térségi gazdaságfejlesztésben Békéscsaba 2010. február 11. Tartalomjegyzék 1. Mitől egészséges a gazdaság? 2. Milyen gazdasági- és társadalmi súlya van

Részletesebben

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi

Részletesebben

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken Mi a borút? A borút definíciója: olyan összetett turisztikai termék, mely sajátos egyedi kínálattal rendelkezik, szervezett

Részletesebben

Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz

Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz Dr. Kékes Ferenc, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke A Baranya Megyei Önkormányzat a pólus stratégia

Részletesebben

Trek biciklitúra sorozat és a 2011-es modellek tesztelése Velencei-tó

Trek biciklitúra sorozat és a 2011-es modellek tesztelése Velencei-tó Trek biciklitúra sorozat és a 2011-es modellek tesztelése Velencei-tó Aktív hétvégére várjuk a sportszerető családokat! Ezt a hétvégét olyan családoknak vagy egyéneknek ajánljuk, akik szeretnének egy sportos

Részletesebben

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata TERVEZET Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata Lombár Gábor polgármester 8646 Balatonfenyves, Kölcsey u. 27. Generál Tervező: Altervező: ARKER Stúdió Építészeti és Kereskedelmi Kft. 7400 Kaposvár,

Részletesebben

Balatoni Turizmus Szakmai Nap

Balatoni Turizmus Szakmai Nap Balatoni Turizmus Szakmai Nap A BATUKI előzményei A Turizmus Tanszék kutatásai Dr Raffay Ágnes Turizmus Intézeti Tanszék 1996 óta működik a Pannon (Veszprémi) Egyetemen Turizmus Intézeti Tanszék Oktatás

Részletesebben

Befektetõi ajánlat. Csalánosi Lakópark

Befektetõi ajánlat. Csalánosi Lakópark Befektetõi ajánlat Csalánosi Lakópark T E R V E Z Z E V E L Ü N K J Ö V Õ J É T! BEFEKTETÉSI LEHETÕSÉG Kecskemét, a közel 110 ezer lelket számláló hírös város, az Alföld dinamikusan fejlõdõ települése,

Részletesebben

Értékesítési Tájékoztató Lakó- és különleges övezeti területek értékesítése Kunsziget

Értékesítési Tájékoztató Lakó- és különleges övezeti területek értékesítése Kunsziget Értékesítési Tájékoztató Lakó- és különleges övezeti területek értékesítése Kunsziget 2013 Kunsziget Termálfalu elhelyezkedése Kunsziget Győrtől 15 km-re, Hegyeshalom irányában található. A Budapest felől

Részletesebben

Siófok bemutatása. elnevezés: Siófok a nyár fővárosa.

Siófok bemutatása. elnevezés: Siófok a nyár fővárosa. Siófok bemutatása Siófok az ország egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja volt 2013-ban. Itt az Ön helye is, közvetlenül az Aranyparton, az ország egyik legnépszerűbb és leglátványosabb helyén. Siófok

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Az észak-európai lakosság utazási szokásai és Magyarország mint turisztikai desztináció ismertsége, imázsa és piaci potenciálja Észak-Európában Összeállította: a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a Xellum

Részletesebben

Tájékoztatjuk Kedves vendégeinket, hogy a minibárból történő fogyasztást a konferencia minden kedves vendége egyénileg rendezi a szálloda portáján.

Tájékoztatjuk Kedves vendégeinket, hogy a minibárból történő fogyasztást a konferencia minden kedves vendége egyénileg rendezi a szálloda portáján. II. Számviteli konferencia Helyszín ismertető A Szálloda a Budapest Székesfehérvár vasútvonalon Velence állomástól 150 méterre található. A szálláshely szolgáltatás megrendelése feljogosítja a megrendelőt

Részletesebben