1. A VILÁGTURIZMUS ÉS ANNAK TRENDJEI AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS ÁLTALÁNOS ISMERTETÉSE KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ... 8

Átírás

1 TARTALOMJEGYZÉK 1. A VILÁGTURIZMUS ÉS ANNAK TRENDJEI MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK JELLEMZŐI AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS ÁLTALÁNOS ISMERTETÉSE KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ A RÉGIÓ ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA ABA BEMUTATÁSA ABA JÖVŐJÉT MEGHATÁROZÓ LEHETŐSÉGEK A PROJEKT LEÍRÁSA A KERESLETI OLDAL MEGALAPOZOTTSÁGA AZ ABAI ÉLMÉNYFÜRDŐ ÉS SZABADIDŐKÖZPONT ARCULAT TOVÁBBI FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK ÖSSZEGZÉS

2 1. A VILÁGTURIZMUS ÉS ANNAK TRENDJEI A turizmus az új évezred közepén a világgazdaság egyik legnagyobb és leggyorsabban növekvő ágazata. Forgalmából Nyugat-Európa 1995-ben 33,9 %-kal, Észak-Amerika 28,3 %- kal, Ázsia és Óceánia 23,8 %-kal részesedett, Kelet-Közép Európa részaránya 6,1 % volt. A világ turisztikai régiói között Európa szerepel az első helyen, de részaránya a teljes idegenforgalomból csökkenő tendenciát mutat. Ennek legfőbb oka az új desztinációk, elsősorban Délkelet-Ázsia és a Csendes-óceán térségének rendkívül dinamikus növekedése. Európában Franciaország fogadja a legtöbb külföldi látogatót, majd Spanyolország, Olaszország és az Egyesült Királyság következik a rangsorban. Magyarország a WTO adatai szerint a világon a 11., Európában a 7. helyet foglalja el az országba látogatók számának vonatkozásában. A turizmus gazdasági jelentőségét jelzi, hogy a világ GDP-jének 12 %-a a turizmusból származik, továbbá 200 millió ember foglalkoztatását biztosítja, innen származik az állami adóbevételek és ide irányul az összes beruházások 7 %-a. A turizmus jellegét jól mutatja, hogy a turizmus döntő hányadát az egyes országokon belüli (belföldi) forgalom adja. A nemzetközi turizmusból eredő bevételek amely az összes forgalomnak országonként csak %-a a világexport egytizedét, ezen belül a szolgáltatások exportjának egyharmadát biztosítják. Európa a turizmus legnagyobb piaca, itt összpontosul a forgalom 60 %-a, az idegenforgalomból származó bevételek fele. Az Európai Unió országai adják a földrész turizmusának háromnegyedét. A turizmussal foglalkozó világszervezetek előrejelzései szerint az ágazat további dinamikus fejlődés előtt áll: forgalma az új évtizedben várhatóan megkétszereződik, bevételei 2010-re elérik a Mrd USA $-t (évi 4-5 %-os növekedéssel számolva). A világ leghatalmasabb ágazatának aránya a GDP-ben elérheti a %-ot, a beruházásokban a 10 %-ot és várhatóan millió embert foglalkoztat majd. A világturizmus fejlődésének trendjei: Európa-nyugati részének viszonylagos telítettsége miatt nem képes lépést tartani a gyors világfejlődéssel, a földrészen belül a kelet-nyugati forgalom, Közép-Kelet Európa, továbbra is dinamizáló tényező marad. 2

3 A turisztikai termékekkel és szolgáltatásokkal szemben támasztott igények nőnek (kifogástalan utazási, üdülési élmény), előtérbe kerül az egészségtudatos magatartás, felértékelődik a kultúra és a természeti környezet minősége. A technika fejlődésével világméretű elosztási, foglalási rendszerek alakulnak ki, erősödik a turizmus egészének globalizációja. Előtérbe kerül a turizmus tudatos fejlesztése: a hosszú távú nemzeti és regionális politikán alapuló integrált tervezés. A városlátogatások iránti kereslet Európában gyorsabban nő, mint a tengerparti üdüléseké. Egyre népszerűbbek a rövidebb és gyakoribb kulturális jellegű utazások. Európában az országok közötti utazások iránti kereslet dinamikusabban növekszik, mint az egyes országokon belüli turizmus. Ez elsősorban a viszonylag kis utazási távolságokkal és tradicionális etnikai kapcsolatokkal magyarázható. Egyre fontosabb lesz a piacszegmentálás: az egyes szegmensek igényeit konkrétan kell meghatározni, hogy az azokat kielégítő termékek létrejöhessenek. A nemzetközi felmérések szerint az ezredforduló turisztikai keresletére európai viszonylatban az alábbiak jellemzők: A turizmusban a lakosság több mint fele részt vesz, ezen belül is a legaktívabb a éves korosztály, akiket a évesek és a 25 év alatti fiatalok csoportja követ. Az utazási intenzitás az iskolai végzettséggel és jövedelmekkel egyenes arányban áll, azokkal párhuzamosan nő. Egyre jellemzőbb a szabadság megosztása, azaz gyakoribbá válik a második, sokszor a harmadik szabadság kivétele, melynek egy részét aktívan, más részét pihenéssel, regenerálódással töltik szívesen. Az utazók 61 %-a partnerével, 25 %-a kiskorú gyermekével, 10 %-a egyedül utazik. Leggyakoribb közlekedési eszköz a gépkocsi (58 %), amit a repülő (31 %) és a vonat (10 %) követ. A szálláshelyek igénybevétele kapcsán legjellemzőbbek a szállodák és üdülőklubok (42 %), a barátok és rokonok lakása (16 %), amit a kemping és a fizetővendéglátás követ. Az úti cél kiválasztás fő szempontjai a természeti környezet (49 %), a célterület klímája (45 %), a költségek (35 %) és a szállásdíjak mértéke (33 %). Csökken az együtt utazó csoportok -köztük a családok- mérete, ami elősegíti a rugalmasságot. 3

4 A speciális utak köztük az egészségturizmus is noha jelenleg csupán kisebb részarányt képviselnek, a jövőben növelni fogják részarányukat. A fentiekből is látszik, hogy a fogadóterületeknek kettős kihívással kell megbirkózniuk a versenyben maradáshoz. Egyrészt a turizmus fenntartható, tudatos fejlesztését kell megvalósítaniuk, másrészt folyamatosan alkalmazkodniuk kell a piaci változásokhoz, a turizmusban résztvevők változó, differenciálódó igényeihez. A környezetbarát és marketing szemlélet együttes érvényesülése tehát a turizmusban a versenyképesség és a siker alapfeltételének számít. 2. MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK JELLEMZŐI Magyarország a látogatók számát tekintve a világ turizmusának egyik kiemelt célpontja. Az utóbbi években évente mintegy 18 millióan keresik fel Magyarországot és ezzel hazánk a Föld legkedveltebb célállomásai között a 11. helyen áll. Ugyanakkor Magyarország a turisztikai bevételek nagysága szerint a 38. helyen már csak a világ turizmusának középmezőnyében foglal helyet. Jellemző adat hogy amíg a szomszédos Ausztriában ahova közel azonos számú látogató érkezik, mint hozzánk, egy látogatóra 750 USD, nálunk viszont csak 150 USD bevétel jut. A nemzetközi viszonylatban alacsony jövedelemtermelő képességének legfontosabb okai: az infrastrukturális háttér hiányossága, a magas bevételt biztosító, minőségi szálláshelyek alacsony férőhelyszáma, a magas fajlagos bevetélt hozó programkínálat szűkössége, az adottságok, a turisztikai vonzerők nem kellő kihasználtsága, az erős belföldi turizmus hiánya. Noha szakértői számítások szerint az országban mintegy hatezer turisztikai vonzerő található, ezeknek csupán egyharmada szerepel valamilyen szervezett turisztikai kínálatban. Közismert, hogy az idegenforgalom fenntartható fejlődésének az alapja az erős belföldi turizmus. Ugyanakkor Magyarország részben a többszörös jövedelmi különbségek, részben pedig az idegenforgalom hagyományos devizatermelő szerepe miatt döntően a jóval magasabb átlagos költésű külföldi vendégekre specializálódik. Ez a specializálódás sajátos 4

5 csapdahelyzetet rejt magában. Külföldi, és ráadásul fizetőképes turistákat ugyanis csak olyan ország képes tartósan és tömegméretekben magához vonzani, ahol a belföldi turizmus is fejlett, ahol tehát létezik olyan középosztály, amely még a holtszezon idején is belső keresletet támaszt. Ezzel szemben az olyan idegenforgalmi gyakorlat, amely szinte kizárólag a külföldi vendégekre épít, sem a nyereség, sem az intézményrendszer kihasználtsága szempontjából nem lehet tartósan sikeres. Turizmusunk jelenleg legerősebb részterületei: a kulturális turizmus és a városlátogatások, termál-és gyógyturizmus, hegyvidéki, vízparti és egyéb hobby turizmus, a kongresszusi, valamint üzleti turizmus, azonban adottak a lehetőségek más elő- utószezoni programok népszerűsítésére is (lovas-, kulturális turizmus, városlátogatások, folklór programok, várak, kastélyok, történelmi vidékek, hegyvidéki, vízparti és egyéb hobby turizmus, stb.). Az átalakuló vendégkör Magyarország iránti kereslete a nemzetközi trendeknek megfelelően egyre összetettebb és differenciáltabb. Államigazgatási szinten turizmuspolitikánk kiemelt feladata az ehhez való gyors alkalmazkodás, illetve a feltételrendszer megteremtése, a hazai kínálat orientálása, tudatos fejlesztésének elősegítése. A magyar turizmus fejlődését hosszabb távon meghatározó tényezők A turizmus fejlődésének kedvez Magyarország ezen belül Budapest és vonzáskörzetének centrális földrajzi elhelyezkedése Európában. Magyarországon keresztül vezetnek a legfontosabb nyugat-kelet és észak-dél irányú közúti és vasúti főútvonalak. Magyarország továbbra is híd, összekötő kapocs Európa nyugati és keleti fele között, a szerep jellegének folyamatos módosulása mellett. Az Európai Unió fokozatosan terjeszkedik keleti irányba, amely egy bizonyos hídfő szerep kialakulását teszi lehetővé a jövőben. Az elkövetkező évtizedben várhatóan nőni fog a nemzetközi és belföldi kereslet Magyarország természeti szépségei, építészeti, kulturális, egészségturisztikai (fitness) értékei, a látvány és hobbi paradicsomok iránt. 5

6 A magyar ember vendégszeretete meglepetésszerűen bővíti a turisztikai vonzerők számát. Magyarország a jövőben várhatóan főként a második, harmadik szabadságot igénybe vevő elő-, utószezonban utazó turisták célpontja lehet a főszezonon kívül. Elsősorban a hasonló adottságokkal rendelkező Csehország, Lengyelország, Szlovénia és Ausztria lehetnek potenciális konkurenseink, illetve együttműködő partnereink. Élénkül a kereslet az ország kedvező adottságain alapuló, egyedi turisztikai vonzerők iránt (kultúra, természeti értékek, rokoni kapcsolatok). A nemzetközi piac hazánk turisztikai vonzerőinek jelentős részét felértékeli (pl.: gyógytermál adottságok). A fejlesztések, rekonstrukciók eredményeként nő a magasabb szolgáltatási színvonalat nyújtó szálláshelyek súlya. Teret nyer a turisztikai termékfejlesztés, egyre több a nemzetközi vonzerővel rendelkező, komplex kínálati csomag. Javul az infrastruktúra. Növekszik a vállalkozók érdeklődése a turizmus iránt. Az önkormányzatok aktívabban közreműködnek és támogatják a turizmus fejlődését, erősödik a helyi és regionális összefogás. 3. AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS ÁLTALÁNOS ISMERTETÉSE Az egészségturizmus fogalma hazánkban még kevésbé elterjedt, ugyanakkor világviszonylatban az ágazat egyik legjelentősebb területe. A turizmusnak azt a területét értjük alatta, ahol az utazás motivációja az egészség megóvása vagy visszaszerzése. A természet kincseinek gyógyászati célokra, egészségmegőrzésre való felhasználása hosszú múltra tekint vissza. A gyógyvizek erejét már Hippokratész is felismerte, azt nemcsak fürdőzésre, de ivókúraként is alkalmazta pácienseinél. Az egészségturizmus kereslete a turizmus nemzetközi piacán nem új keletű, hiszen egyfelől a természetgyógyászat eredményeinek újraélesztésével különleges terápiák állnak rendelkezésre, másfelől a wellness mozgalom mint teljes életstílus terápia nagy táborral rendelkezik a kereslet és kínálat oldalán egyaránt. 6

7 Európában évente átlagosan 20 millióan látogatják a gyógyfürdő helyeket, az ezeken eltöltött vendégéjszakák száma 120 millió. A hagyományos gyógyfürdők mellett egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a fitness- és wellness szolgáltatásokat is kínáló vállalkozások, így az egészségturizmus központjai a modern szemléletű és specifikus profilú helyszínek lettek. Például Olaszországban az elmúlt időszak fejlesztéseinek köszönhetően a fürdőlátogatók által eltöltött vendégéjszakák száma 25 %-kal nőtt, az átlagos tartózkodási idő az egy hetet meghaladja. Spanyolországban is jelentős fürdőfejlesztési hullám kezdődött, amelyeket a kombinált beruházásoknak (thalasszo-, balneo- és hélioterápia) köszönhetően 350 ezer vendég vett igénybe egy év alatt. Csehországban a Monarchia hagyományos, klasszikus gyógyfürdőhelyeit rekonstruálták, Szlovéniában elsősorban a nagy területű, többgenerációs fürdőlétesítmények színesítik a kínálatot. Az egészségturizmus szerepe a jövőben várhatóan tovább erősödik, hiszen a fokozódó civilizációs ártalmak és azok kísérőbetegségei miatt az emberek természetes gyógymódok iránti fogékonysága nő, a megelőzés a gondolkodás középpontjába kerül. A kialakuló új értékrend a magyar társadalmat is elérte. Ennek megvalósításában a legkézenfekvőbb és legjobb partner a turizmus. Az új értékrend éllovasai a fiatal középosztályok, akik elsősorban a fitness- és wellness turizmus vendégkörét alkotják. Céljuk a megelőzés, az egészséges életmód iránti igény. A fiatal, kisgyermekes családok az élményfürdőket keresik. A gyógy- és termálturizmus vendégkörét főként a középkorúak és az idősebb korosztályok adják, akik egyrészt a rekreációt, a megelőzést, másfelől a rehabilitációt, a gyógyulást részesítik előnyben. Minden vendégkörnél jellemző a kiegészítő szolgáltatások iránti megnövekedett kereslet, a környezeti és hangulati elemek fontossága, a komplex termék iránti igény. A fürdőknek, mint rekreációs centrumoknak, valamint a körülöttük lévő természeti és épített környezetnek tehát együttesen kell e kihívásnak megfelelni. Az egészségturizmus Magyarország számára is nagy lehetőségeket rejt. Természeti adottságaink közül kiemelkedő az ország termálvízkincse, amely kedvező hőfokon és rendkívül változatos ásványi anyag összetételben jelenik meg. Az országban mintegy regisztrált hévízkút található összesen 300 településen, tehát az országnak az egészségturizmus fejlesztéséhez és az ebből fakadó előnyök kihasználásához meglehetősen jók a lehetőségei. E téren hazánkat csak Japán, Izland, Franciaország és Olaszország előzi meg. A hévízkutak közül 270 szolgál fürdési célokat mintegy 140 településen, gyógyászati 7

8 hasznosításuk azonban még mindig szerény, hiszen az országban 40 gyógyszálló található, gyógyfürdő minősítése pedig csupán 35 létesítménynek van. Az egészségturizmus fejlődését jól példázzák a gyógyszállodák vendégforgalmi adatai. A hazai gyógyszállodák tavaly előtt 2000-ben az összes vendégéjszaka 12 %-át adták, az egy évvel korábbi adatokhoz képest 62,5 %-os növekedést mutatva. A 2001-es novemberi adatokat vizsgálva az látható, hogy az előző évhez képest 5 %-kal marad el. A decemberi, ünnepekkel teli hónap azonban minden évben jelentősen megemeli a vendégéjszakák számát. Mindösszesen kitűnik, és nem túlzás azt állítanunk, hogy a gyógyturizmus a magyar idegenforgalom legdinamikusabban fejlődő ágazata. Ezen túl a nemzetgazdasági hozam szempontjából a következő folyamat játszódik le: a gyógy- és termálvizek igénybe vétele esetén az egészségturizmusban való részvétellel csökken a gyógyszerfogyasztás és az orvos-beteg találkozások száma, ezáltal csökken a táppénzes napok száma és a betegellátás költsége. A testileg-lelkileg egészségesebb társadalom hatékonyabb nemzetgazdaságot hozhat létre. A nemzetközi és országos turisztikai piac tendenciái, az elvégzett kutatásokra alapuló előrejelzések egyértelműen azt prognosztizálják, hogy a piac a jövőben preferálja a jobb közérzethez, az egészséghez kötődő előnyöket, ami a termál- és gyógyfürdők piacán megvalósuló fejlesztések által elérhető előnyöket biztosítja. 4. KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ 4.1. A régió általános bemutatása A Közép-Dunántúli Régió nevének megfelelően a Dunántúl középső részén helyezkedik el. Északon a Duna által alkotott határvonal melynek túloldalán Szlovákia található, keleten Pest megye és a főváros (mint Közép- Magyarországi Régió), majd ismét a Duna határolja. Délen a Dél-Dunántúli Régió, nyugaton pedig a Nyugat-Dunántúli Régió a szomszédai. Három megye alkotja: Fejér, Komárom- Esztergom és Veszprém megye. 8

9 Az alacsony hegyvidékek lankáin a szőlőtermelésnek a római időkre visszanyúló hagyományai vannak A régióban sok az erdő és gazdag a vadállomány. Területe földrajzilag rendkívül változatos. A Bakony, a Vértes és a Gerecse hegység az erdőgazdaságnak és az idegenforgalomnak ad lehetőséget, a Mezőség és a Kisalföld keleti része pedig az ország kiemelkedő gabonatermelő vidékei. A régió magába foglalja a Balaton északi partjának majdnem teljes hosszát. A tó Európa legnagyobb édesvizű tava és a magyar idegenforgalom kiemelkedő célterülete. Szintén a régióban található a fővárostól alig több mint 40 kilométerre fekvő Velencei-tó, amely a kapcsolódó természetvédelmi területekkel növekvő idegenforgalmi vonzerővel rendelkezik. A régió északi és keleti határát alkotó Duna 130 km-es szakasza fontos területe az idegenforgalomnak. Az egyik "helsinki-folyosó"-ként, mint szállítási útvonal kiemelkedő szereppel bír. Üdülésre, sportolásra alkalmas partszakaszai, ma jórészt kihasználatlan fejlesztési területek. A Közép-Dunántúli régióban az idegenforgalom kiemelt jelentőségű. A Balaton, a Velencei tó, a Dunakanyar, a Bakony és a Vértes hegység megannyi lehetőséget biztosít az idegenforgalomra, elsősorban a vízparti strandolásra, horgászásra, vadászatra, kirándulásra. Látogatható természetvédelmi területek két nemzeti park (Balatonfelvidéki Nemzeti Park, Duna-Ipoly Nemzeti Park), a városokban és kisebb településeken műemléki épületegyüttesek és helyi védettségű látnivalók vonzzák a turistákat. Számos irodalmi és történelmi emlék, sírok és ásatások találhatók a régióban. Szállodai férőhelyek tekintetében a térség az eddigi igényekhez alkalmazkodott; a mintegy 58 ezer férőhely csaknem fele kempingekben található, és csak negyede a szállodákban. A szállodai férőhelyek 65 %-a a régió Balaton-környéki településein található. Mintegy férőhely biztosított a több mint 130 panzióban. A diák-turizmus további terjedésének gátat szab, hogy kevés az olcsó, diákok (illetve szüleik) által megfizethető, a több napos iskolai kirándulások feltételét képező ifjúsági szálló. A falusi 9

10 szállásadás, mint terjedő üdülési forma, elsősorban a balatoni és velencei-tavi településeken található meg. Mivel a régiónak nagy az idegenforgalma, így ennek megfelelően fejlett a kiskereskedelmi üzlet- és vendéglátóhálózata is. A 90-es években a régió nagyobb városaiban megjelentek a külföldi érdekeltségű üzletláncok. A nagy alapterületű, különböző szaküzleteknek helyet adó áruházak akcióikkal, kedvező hitelfeltételek biztosításával ösztönzik a látogatókat a vásárlásra. A nem kimondottan idegenforgalmi jellegű településeken azonban szűkös az olcsó árfekvésű melegkonyhás kisvendéglők választéka. Szálláshely szolgáltatással és vendéglátással a régióban vállalkozás foglalkozik, az összes vállalkozás 6 %-a, azonban a régió bruttó hazai termékének csupán 3 %-a származik idegenforgalomból. A szálláskapacitás és vendéglátóhely ellátottság a régió turisztikai gócterületekre koncentrál, a nem klasszikus turistafogadó területek azonban még gyengén ellátottak. A szállodai kínálat szempontjából a Közép-Dunántúli statisztikai régió a hazai régiók sorában a 2. helyen áll, a turisztikai régió (mivel a Balaton külön régió)) azonban rendkívül szerény számokkal bír: Szállodakapacitás: férőhely Panziókapacitás: férőhely Egyéb: férőhely Összesen: férőhely A Velencei-tavi, a Veszprém-Zirci és a Tata-Komárom idegenforgalmi magterületek szálláskínálata férőhely, ami a teljes régió 80 %-a, ezzel szemben a kereslet fő (1998.), ami a teljes területnek a 78 %-a. A Közép-Dunántúl turizmusában kiemelkedő tényezőt képvisel jelenleg a természeti-táji adottságokra, történelmi-kulturális jellemzőkre építkező klasszikus vízparti üdülő, természetjáró és városlátogató turizmus kialakulása. Az idegenforgalmi magterületek kialakulásában a következő tényezők játszottak közre: a régióban lévő vízi- és üdülőturizmus célpont Velence, a két királyi város Veszprém és Székesfehérvár nevezetességei és rendezvényei, a Magas-Bakony hegyvidéki kiránduló turizmusa, Tata és Mór komplex és speciális vonzereje, valamint a komáromi fürdőturizmus megléte. 10

11 A jelenlegi adottságok alapján a Régió számára az alábbi fejlesztési célok irányadók: magas fajlagos költésű, háromgenerációs, belföldi és külföldi utazók megcélzása, minőségi üzleti és aktív idegenforgalmi termékek előtérbe helyezése, jelenlegi turizmusbevételek részesedésének megkétszerezése, nagy értékesítési volumen, magas értékesítési áron, 5-6 napos tartózkodási idő elérése. 5. ABA BEMUTATÁSA Aba Abát Fejér megyében, Székesfehérvártól déli irányban 20 kilométerre találhatjuk Budapest és Balaton között félúton, az M7-es autópálya mellett. A nagyközség lelket számlál, területe hektár. A település a Mezőföldön, ezen belül Sármelléken, a Sárvíz völgyében fekszik. A Mezőföldet, amely Székesfehérvártól délre és keletre húzódik egész a Dunáig, a Dunántúliközéphegységből lesiető patakok építették fel hordalékukkal. Aba közvetlen környezete a Sárvíz völgyének erdőkkel, tavakkal tarkított öko-folyosója. A Sárvíz völgy mentén helyezkedik el az a kilenc faluból álló településfüzér, amely Sárvíz Kistérség néven önálló területfejlesztési egységet alkot. A Kistérség nevezetessége az Aba közvetlen szomszédságában található Sárvíz-völgyi Tájvédelmi Körzet, melyet védett és fokozottan védett növény- és madárfajai, sajátos természeti értékei tesznek egyedivé. Az okleveles emlékek Aba birtokot 1334-ben említik először. A helyiség neve személynévből keletkezett, magyar névadással, amelynek alapjául szolgáló ősmagyar Aba személynév ótörök eredetű, atyát, őst jelent után Aba is török megszállás alá került, bár a hódoltság nem volt teljes, a magyar földesurak végig megtartották birtokaikat. A falu a 15 éves háború idején elpusztult, a XVII. 11

12 század elején települt újra ban Komárom, 1647-től Veszprém megyéhez tartozott, nyilvánvalóan a hódoltsági viszonyokhoz igazodva. A felszabadító háborúk alatt a falu lakossága a Sárvízbe menekült, mintegy hat-hét évig elhagyott volt. Aba életében a következő jelentősebb esemény a XIX. század végén történt, mikor posta és vasútállomás létesült a községben, majd 1901-ben távírda és anyakönyvi hivatal és 1994 között a község infrastrukturális ellátottsága ugrásszerűen bővült. A lakosság anyagi hozzájárulásával kiépült a víz- és gázhálózat, valamint a telefon- és a kábeltelevízió-rendszer is. Bővültek a község hazai és nemzetközi kapcsolatai. Az önkormányzat aláírta a Sárvíz Szerződést, amely négy szomszédos település (Aba, Káloz, Sárkeresztúr, Soponya) összehangolt fejlődését hivatott elősegíteni Aba jövőjét meghatározó lehetőségek A hazánk városainak, községeinek lehetőségeit, továbbfejlődési irányait a földrajzi, természeti, illetve kulturális környezetük és turisztikai vonzerőik határozzák meg. Így van ez Aba esetében is. Az önkormányzatnak a község meglévő értékei alapján kell kiépíteni turisztikai kínálatát, miközben figyelemmel kíséri az újonnan megjelenő igényeket, elvárásokat és törekszik azoknak megfelelni, hogy lépést tartson a turizmusban fellépő trendekkel. Az egészségturizmus széles körben való elterjedése, a fürdők élményelemekkel történő színesítése minden generáció számára megfelelő kikapcsolódást nyújt. Aba abban a rendkívül jó helyzetben van, hogy a pihenni vágyók számára sok hasznos, értékes és érdekes programot tud nyújtani. A Sárvíz-völgyi Tájvédelmi Körzet, az itt kialakítandó ökológiai folyosó, a rétszilasi halastavak, Tác-Gorsium római kori települése, a soponyai kastély, a hamarosan felépülő Kárpátia Park Tácon, mind-mind a sokoldalú szabadidőeltöltés lehetőségét szolgálja. Ilyen környezetben épülne fel Abán a termálfürdő, ami az előzőekben felsorolt szabadidős lehetőségeket egészítené ki, új kínálati elemként, komplexszé téve a kistérség idegenforgalmi kínálatát. 12

13 6. A PROJEKT LEÍRÁSA Mind belföldi, mind külföldi körökben növekedett a vízpart iránt érdeklődő, és az élményfürdőt, gyógyfürdőt látogató vendégek száma. A fürdőzés biztosítása már nem elégíti ki a vendégek felfokozott igényeit, kiegészítő szolgáltatások, összetett, kínálati struktúrában összehangolt csomagok, kiemelkedő infrastrukturális háttér, és megfelelő minőségi környezet szükséges a mai fogyasztók alapvető igényeinek kielégítésére. Erre azért is szükség van, mert az ország adottságai és a környezetvédelmi követelményekkel való összhang határt szab a vendégforgalom extenzív bővítésének, így a turizmusfejlesztés célja a magasabb fizetőképességű rétegek irányába fordulás, nagyobb mértékű turistaköltésre ösztönzés. Ezt azonban csak színvonalas szolgáltatások nyújtásával, és megfelelő infrastrukturális háttérrel érhetjük el, így tudunk lépést tartani a világban kialakult tendenciákkal és megfelelni a fogyasztói követelményeknek. Az élményfürdők egyre inkább elterjednek hazánkban is, amelyek legfontosabb jellemzője, hogy nagy vízfelületet biztosítanak a vendégek részére, fő attrakciói közé tartoznak a gyermek számára épített csúszda, a szauna, különböző méretű medencék, a külső medencék kiúszóval vannak összekötve a belsőkkel, magas víz- és levegőhőmérséklet, masszázszuhany, egész éves nyitva tartás. Alapvetően egész napos ott-tartózkodást feltételezünk, az egész család számára nyújtunk szolgáltatásokat A keresleti oldal megalapozottsága Az élményfürdők látogatói köre széles spektrumon mozog, a legfiatalabbaktól a legidősebbekig minden korosztály megtalálható. Az alábbiakban vázoljuk, hogy az Abai élményfürdőnek mely csoportok megcélzására kell figyelmet fordítani: Kulturális turizmusban résztvevők Itt elsősorban Fejér megye kulturális látnivalóinak sokszínűsége, és annak kimagasló látogatottsága teszi lehetővé a potenciális látogatók megcélzását. Főbb desztinációk: Székesfehérvár. Püspöki Palota, Ferences Templom, Szent István Bazilika, Mauzóleum, Szent Anna Kápolna, Romkert, Bory-vár, Fekete Sas Patikamúzeum, Tác: Gorsium 13

14 Bodajk: Hochburg-Miske kastély Dég: Festetics-kastély Seregélyes: Zichy-Hadik- kastély Soponya: Zichy-kastély A fő célcsoportok: Üzletemberek Regenerálódók, nyugalomra vágyók Presztízsfogyasztók Horgászat, vadászat kedvelői Életkorukat tekintve a éves korosztály, számukra a fürdő szolgáltatásai egy-egy napos kikapcsolódást nyújthatnak, meghosszabbíthatják a területen tartózkodásukat. Aktív turizmusban résztvevők (kerékpáros turizmus, természetjárás, vadászat) A legfontosabb célközönség a Sárvíz völgye Tájvédelmi Körzet látogatói. A TK ha területű, ebből fokozottan védett 157 ha. Eróziós, teraszos folyóvölgy a Sárrét és a Rétszilasitavak TT között. A védett területekbe beleolvadnak a különleges sziki vegetációt őrző Sárkeresztúri Sárkány-tó országos, és a sárszentágotai Sós-tó helyi védettséget élvező területei. Azon természetjárók számára, akik kerékpárral vágnak neki a területnek, a közeljövőben kistérségi összefogással kerékpárutak kialakítását tervezik (Székesfehérvártól Simontornyáig). A területen évszázados hagyományai vannak a vadászatnak, különösen híresek a soponyai fácánok, évente nagyon sokan keresik fel a térséget vadászati céllal. Ennél a csoportnál szinte minden korosztály megtalálható, és a fürdő szolgáltatásai mindenki számára csábítóak lehetnek. Bármely a későbbiekben bemutatásra kerülő- arculati javaslat valósul meg, ezen célcsoport számára vonzó attrakciót tudunk létrehozni. Budapest lakossága és a Balaton üdülőközönsége Magyarország szívében, a Közép-Dunántúl földrajzi adottságai rendkívül kedvezőek, a közlekedési lehetőségek mind vasúton, mind közúton kiválóak, hiszen régiót az ország vérkeringését jelentő két autópálya és két vasúti fővonal is átszeli. E páratlan közlekedési elérhetőség teszi lehetővé, hogy a közép-dunántúli régió a két idegenforgalmi csúcsrégió, a Balaton és Budapest között elhelyezkedő, fél óra alatt megközelíthető bázis régió lehessen. Az Abán létrejövő élményfürdő és a későbbi ütemekben megvalósuló szabaidőcentrum 14

15 lehetőséget biztosít arra, hogy a nagyvárosi forgatagból kikerülni vágyók hétvégi menedékhelyévé váljon. A Balatonnál üdülők számára hűvösebb, esős napokon jelenthet alternatív kikapcsolódási programot. Székesfehérvári cégek, vállalatok Hazánk cégkultúrájába is egyre inkább beépül az alkalmazottak testi-lelki állapotjavításának támogatása. A termálfürdő szolgáltatási sokszínsége, valamint Székesfehérvárhoz való közelsége (20 km) lehetőséget biztosít arra, hogy szerződéseket kössön szolgáltatásai hosszú távú értékesítésére Az Abai Élményfürdő és Szabadidőközpont Aba Nagyközség Önkormányzata a településen, illetve a térségben szeretne kialakítani egy olyan szolgáltatást vagy szolgáltatásokat nyújtó komplexumot, amely illeszkedik a már meglévő turisztikai körhöz és azt megfelelően ki is egészíti. Ezen cél kielégítésére készül jelen fejlesztési koncepció, mely a település határától északi irányban néhány kilométerre található, önkormányzati tulajdonban lévő földterület turisztikai hasznosítását hivatott megoldani. Ezen dokumentum alapján kerülnek elkészítésre az építészeti tervek (építési engedélyes tervdokumentáció) és a megvalósíthatósági tanulmány (amely marketing és pénzügyi tervet is tartalmaz). Az Aba külterületén található fejlesztési terület 13,86 ha, közlekedési út és erdő által határolt háromszög alakú földterület. A terület déli részén létesítenek termálkutat, amely a tervezett komplexum vízellátását szolgáltatja. A vízjogi létesítési engedély kérése megtörtént, a létesítményhez szükséges vízmennyiség az előzetes adatok alapján kitermelhető. Az adott terület beépítési tervében szereplő épületek, építmények, közművek és egyéb infrastruktulális beruházások több lépcsőben kerülnének ütemezésre. Ezen ütemek 15

16 megvalósíthatóságát nagyban befolyásolja a külső befektető partner(ek) felkutatása, hiszen az elképzelések és az önkormányzat szűkös költségvetése alapján a fürdőnek és a köré tervezett szolgáltatáshalmaznak a létrehozása csak ilyen módon valósulhat meg. A község jó elhelyezkedése, földrajzi adottságai és környezetének előnyei elvben garantálják potenciális befektetők ide csábítását. A 3 ütemben megvalósítható projekt első lépését a termálfürdő létesítése, a közművesítettség, valamint a közlekedési infrastruktúra megteremtése jelenti. A következő ütemben nyílik lehetőség a sportcentrum felépítésére, és ezután vagy ezzel egyidejűleg kerülnének kialakításra a szálláslehetőségek. A beépítési helyszínrajzot az 1. számú melléklet tartalmazza. Az első ütemben egy fürdőépület, belső és külső medencék, szauna és szaunakert, pihenő- és zöldfelületek, valamint sportolási lehetőséget biztosító terek kapnak helyet a területen. A felsorolt épületek, építmények és egyéb terek a 2. számú mellékletben kerülnek kifejtésre. A termálfürdő kialakításának célja, hogy a környéken lakó és az idelátogató vendégek minden generációjának tartalmas, több napig élvezetes szórakozást és kikapcsolódást nyújtson. A fejlesztési terület középső részén épül fel a fürdőépület. A fürdőépület az alábbi funkcionális egységeket tartalmazza: 1. fogadótér, 2. medencék, 3. vendéglátóegységek, 4. üzletek, 5. öltözők, vizesblokk, közlekedők, 6. pihenőterek. A fogadótérben kerül elhelyezésre a recepció, itt kerülnek kialakításra az üzletek, a vendéglátóegységek, a vizesblokkok. Innen lehet megközelíteni az öltözőket és a medenceteret is. Az élmény- és gyermekmedencékben elhelyezett élményfürdőzést szolgáló elemek a kialakításra kerülő arculatnak megfelelően lennének kialakítva. A belső élménymedence 250 fő befogadására képes (250 m 2 alapterületű), különböző élményelemek használatával tartalmas szórakozást nyújt minden korosztálynak. Ilyen élményelemek lehetnek: különféle befúvók, buzgárok, gomba, nyak-, hát- és vállmasszírozók. Ezek mellett a medencében kialakítható egy sodrófolyosó valamint egy (vagy akár több) csúszda. A gyermekmedence (50 16

17 m 2 ) tartalmazhat a felnőtt medencéhez hasonló elemeket is, azonban itt beépítésre kerülnek különféle, a gyermekek szórakoztatását segítő játékok is (különböző állatfigurákat mintázó gyermekcsúszdák, vízköpők, stb.). A vendéglátóegységek nemcsak külső megjelenésükben, hanem kínálatukban is felvennék a fürdő arculatát (helyi ételkülönlegességek, koktélok, turmixok, stb. az arculatra utaló fantázianevekkel). Az öltözők kialakítása öltözőszekrények és fülkék alkalmazásával történik. Innen kényszerzuhanyozón keresztül közelíthető meg az uszodatér. A pihenőtereknél elsősorban a környezetbe illeszkedő nyugágyak, függőágyak jönnek szóba, melyeket a medencék közvetlen közelében, vagy mesterséges, füvesített földhalmokon, dombocskákon lehet elhelyezni. A fürdőépülethez közel találunk egy finn típusú szaunaházat, melyet a fürdő épületéből egy üvegfalú folyosón keresztül lehet megközelíteni. Az átsétálás közben gyönyörű kilátás nyílik a szaunához kapcsolódó kertre, amely egy kicsi tavacskát (egy részének lekerítésével a bátrabbaknak merülő medenceként is funkcionálhat), nádast, pihenőhelyeket, asztalokat foglal magába. Ez a kert a szaunaházzal együtt egy sövénykerítéssel, dúsabb nádassal elszeparálásra kerül. A fürdő további szabadtéri részein (a belső térhez hasonlóan) egy felnőtt és egy gyermekmedence, hullámmedence, gyermekjátszótér, vendéglátó egységek, sportolási lehetőségeket biztosító terület és nagy kiterjedésű pihenőtér valósul meg. A felnőtt medence valamivel nagyobb (300 m 2 ), a gyermek ugyanakkora mint belső társa, melyek közül a két felnőtt élménymedence egy nyaktaggal összekapcsolódik, lehetővé téve a ki-be úszást, járkálást. A hullámmedence 633 m 2, 316 fős befogadóképességgel és egy tengerparti élménnyel ajándékozza meg azokat, akik szeretik, ha átcsapnak a fejük felett a hullámok. A gyermekjátszótér egy olyan szabadtéren megvalósuló, kisgyermekek számára hasznos és kellemes időtöltést biztosító szolgáltató egység lenne, amely természetes anyagokból készül a maximális biztonsági előírások betartásával. Épületen kívül, a szabadtéri medencék mellett is el kívánunk helyezni vendéglátó egységeket, melyek lángossütők, kisebb büfék, lacikonyhák lennének. 17

18 A sport a fürdő területén csak a standdal kapcsolatosan jelenik meg, tehát strandröplabda pálya, tekepályák, minigolf és lábtenisz pályák itt történő elhelyezése történne, egyéb sportolási lehetőséget a fürdő mellé tervezett, későbbi ütemben megvalósuló sportcentrum biztosítana. A sportközpontban teniszpályák, kispályás labdarúgó pálya, squash és bowling pályák, aerobik és kondícionáló termek, valamint egyéb szolgáltató egységek (szépségfarm, bár, stb.) kerülnének elhelyezésre. A termálfürdő alapját a megvalósuló medencék jelentik, amelyek kapacitásadatait tartalmazza az alábbi táblázat. Az élmény- és gyermekmedencéket termálvízzel töltjük, a hullámedencét pedig hidegvizzel. Megnevezés Vízfelület Egyidejű Napi kapacitás befogadóképesség (kétszeres forgással) Beltéri élménymedence Beltéri gyermekmedence Kültéri élménymedence Kültéri gyermekmedence Kültéri hullámmedence Összesen Medencék víztechnológiai adatai: Beltéri medencék: Élmény medence: C víztükör: feszített vízfelület: 250 m 2 vízmélység: 0,9-1,4 m víztérfogat: 287 m 3 vízkezelés rendszere: vízforgatós napi pót-vízigény: 20 m 3 /nap (termálvíz) élmény berendezések: csúszda nyakzuhany dögönyöző buzgár ellenáram Vízi óvoda (gyermek): C víztükör: süllyesztett vízfelület: 50 m 2 vízmélység: 0,4 m víztérfogat: 20 m 3 vízkezelés rendszere: vízforgatós napi pót-vízigény: 5 m 3 /nap (termálvíz) élmény berendezések: gomba úszó játékok 18

19 Kültéri medencék: Élmény medence: C víztükör: feszített vízfelület: 300 m 2 vízmélység: 0,9-1,4 m víztérfogat: 345 m3 vízkezelés rendszere: vízforgatós napi pót-vízigény: 30 m 3 /nap (termálvíz) élmény berendezések: csúszda masszázsfal buzgár nyakzuhany sodrófolyosó Gyermek medence: C víztükör: süllyesztett vízfelület: 50 m 2 vízmélység: 0,5 m víztérfogat: 25 m 3 vízkezelés rendszere: vízforgatós napi pót-vízigény: 10 m 3 /nap (termálvíz) élmény berendezések: gyermek csúszda úszó játékok Hullám medence: C víztükör: feszített vízfelület: 633 m 2 vízmélység: 2,2-0,1 m víztérfogat: 823 m 3 vízkezelés rendszere: vízforgatós napi pót-vízigény: 20 m 3 /nap (termálvíz) élmény berendezések: hullám 6.3. Arculat 1 Az alábbiakban 3 féle arculatot vázolunk, amelyek a fürdő megjelenítésének gerincét adhatják. Ezek közül kerülhet ki a fürdő végleges arculata, melyre alapozva készülnek el a további tervek (építészeti, marketing) és a megvalósíthatósági tanulmány. A fejlesztési koncepció utolsó, összegző fejezetében javaslatot teszünk az alábbiakban bemutatásra kerülő arculatok közül a legmegfelelőbbre, illetve egy olyan sorrendet kívánunk felállítani, mely alapján ki lehet választani a jövőben megvalósuló fürdő alapkoncepcióját. 1 A képek illusztációk 19

20 Vadász jelleg A komplexum megvalósításában az arculati jelleget a térségre jellemző vadászat adja. Ennek megfelelően mind az épületek építészeti megjelenítése, mind a kerti elrendezés ezt a hangulatot tükrözné vissza. A fürdőépület egyfajta vadászházhoz hasonló épület lenne, amely külső faburkolatot kaphat, belső építészeti kialakításában a faburkolat, a természetes anyagok, a növények, illetve vadászattal kapcsolatos motívumok (agancsok, fegyverek, trófeák, gereznák, vadbőrök, vadászkutyák, stb.) jelennének meg. Alapvetően a zöld és a barna szín lenne a domináns az épületben. Az élmény- és gyermekmedencék élményelemei is ennek az arculatnak megfelelően lennének kialakítva, pl. állatfigurák a medence szélén, vadászles csúszda, vadászpuska alakú vízsugárbefúvó. A vendéglátó egységek között egy bár és egy olyan étterem kialakítása célszerű, amely terasszal a szabad strand felől is megközelíthető. Mind a kínálatban, mind a külső arculatban szintén a vadjelleg a meghatározó. Természetesen emellett a wellness jellegű étel-ital választék (bioételek, frissen facsart gyümölcslevek, gyógyteák, stb.) is jellemző. A Szaunaház a fürdőépület közelében egy folyosón keresztül lenne megközelíthető, amelynek üvegfalas kialakításával újabb élményekhez jutatjuk a vendégeket. A szaunaház külső megjelenése a finn szaunához hasonlóan 20

21 Abai élményfürdő és szabadidőközpont faburkolatú, a belső kiépítés szintén. A négy teremben különböző hőfokú szaunák kialakítására van lehetőség, amelyek pl. a következő fantázianevekkel láthatók el: Szauna hajtóknak, Szauna téli vadászat után. Mind a szaunaházban, mind a mellette elterülő merülőtó környékén pihenőterek is kialakításra kerülnek. A házban külön kialakítunk egy kisebb merülőmedencét, és vizesblokkokat, valamint egy vadászbárt, amely azonban teraszos jelleggel is működik. A Tónak csak egy leválasztott része lenne használható fürdésre, a többi hagyományos, növényekkel betelepített tóként funkcionálna. Mivel szerencsére igen nagy fejlesztési terület áll rendelkezésre, ezért célszerű teremteni a gyermekek számára fürdőzésen kívüli programlehetőségeket is. Fákkal beültetett, elkülönített területen hozható létre szintén természetes alapanyagok felhasználásával, illetve a fentiekben említett vadászstílus mentén egy játszóparkot, ahol a hagyományos játékokon (mászókák állatfigurákkal, mókuskerék, körhinta) kívül fel lehetne állítani egy un. térhálót, amelyen a gyermekek mászni, függeszkedni tudnak. Ezenkívül sport és játékprogramokat is szervezhetünk számukra animátorok segítségével, megismertethetjük őket a vadászat alapjaival Őspark jelleg A koncepció alapját a Sárvíz kistérségben megtalálható Tájvédelmi Körzet adja, a fürdő építészeti megjelenítése, arculatának jellege egy ősparkra épülne. Ebben az elképzelésben domináns elem a természet, az ide látogatók mind az épületekben, mind a szabadtéren egy természetközeli élményt élhetnek át. Az épület külső-belső megjelenítésében jellemzően a fa építőelem hangsúlyos, egy gyönyörűen burjánzó flóra kialakítása a cél. A kertben, a medencék körül kisebb-nagyobb kiterjedésű tisztások, cserjések, kisebb erdősávok teszik lehetővé az esetleges elkülönülést, vagy akár nagyobb társaságok együtt tartózkodását. 21