Fogyatékkal élők sporttevékenységeit segítő alapítványok az USA-ban, Kanadában és hazánkban

Átírás

1 Fogyatékkal élők sporttevékenységeit segítő alapítványok az USA-ban, Kanadában és hazánkban 1. A tengeren túli alapítványokról általánosságban Egy alapítvány az Egyesült Államokban egyfajta jótékonysági szervezet. Azonban, az Internal Revenue Code (az állami jövedelem-bevétel törvénykönyve az országon belül) megkülönböztet privát alapítványokat (melyek általában egy egyén, család vagy egy társaság által létrehozott alapítványok) és nyilvános jótékonysági intézményeket (olyan közösségi alapítványok vagy egyéb non-profit csoportok, melyek a nagyközönségtől jutnak pénzhez). A magánkézben lévő alapítványok több megszorítás elszenvedői és kevesebb adókedvezményhez jutnak, mint a nyilvános jótékonysági intézményeknek pl. közösségi alapítványok. 1.1 Rövid történelmi áttekintés Az aranykor két leghíresebb emberbarátja volt az úttörője annak a magas fokú emberszeretetnek, aminek a mai modern pillérjei az alapítványok: John D. Rockefeller és Andrew Carnegie. Mindkét üzletember magánvagyont halmozott fel az akkor még bizonyos fokig ismeretlen jogdíjak figyelmen kívül hagyásával, majd későbbi éveikben úgy döntöttek, hogy vagyonuk nagy részét elajándékozzák. Carnegie vagyona zömét egyszeri ajándékok formájában könyvtárak és múzeumok létesítésére fordította. Rockefeller követte a példát (különösen említésre méltó a Chicago-i Egyetem felépítése), de ezt követően vagyona közel felét a Rockefeller alapítvány létrejöttére fordította. Messze a legnagyobb, jótékony adományozásra született magán alapítvány volt abban az időben a Rockefeller Alapítvány, amely az első széles körben megismert példaként is szolgált az akkori alapítvány fajták között: egy állandó jótékony segélyező entitás, amely a kormány bármilyen szintje által történő közvetlen beavatkozás nélküli. Időközben 1914-ben, Fredrick Goff, egy jól ismert bankár a Cleveland Trust cégnél arra törekedett, hogy kiküszöbölje a szervezett emberbarátság holtkezét és létrehozta az első közösségi alapítványt Cleveland-ben. Létrehozott egy olyan vállalat strukturált alapítványt, ami közösségi adományokat tudott hasznosítani

2 készséges és megfelelően érzékeny módon. Az alapos, tüzetes irányítás és vizsgálatok a nyilvánosság un. élő kezében testesültek meg, ellentétben a privát alapítványok alapítóinak, un. holtkezével. A második világháború végétől kezdve az Egyesült Államok magas felső jövedelemadó-arányai, alapítványok és bizalmi érdekszövetkezetek létrejöttét ösztönözték, amelyek közül sok adómenedékként szolgált. Harry S. Truman elnök nyilvánosan felkarolta e kérdést 1950-ben, aminek eredményeként az év későbbi részében a szövetségi törvénynek új szakasza született, ami újfajta szigort és definíciót hozott a gyakorlatba. A törvényi szabályozás nem volt túl részletes az adótól mentes alapítványokat illetően, az viszont nyilvánvaló tény, hogy az évtized hátralevő részében a pénzügyi tanácsadók az alapítványt mint adó-menedék modellt fogják továbbra is propagálni a vagyonos családok és személyek felé. Az 1960-as évek folyamán több kísérlet folyt egy teljesebb reform véghezvitelére, ami az 1969-es Tax Reform Act-ben (adó reform törvény) érte el csúcspontját, és ez irányító törvényhozás maradt az Egyesült Államokban. Alapítványi fajták Egy alapítvány az Egyesült Államokban nem rendelkezik különleges jogi státusszal (nem úgy, mint a részvénytársaságok, jegyzett cégek), így bármely szervezet beleveheti nevébe az alapítvány angolul foundation - szót anélkül, hogy bármilyen jótékonysági tevékenységet vagy annak bármely fajtáját végezné. A különbség a jótékony szervezetek és a non-profit szervezetek között az alábbi részben kerül kidolgozásra. Az Internal Revenue Code (Állami Adónemek Törvénykönyve) sokféle olyan nonprofit szervezetet határoz meg, melyek nem fizetnek adót a bevételük után. Azonban, kizárólag a jótékony szervezetek kaphatnak adóból leírható hozzájárulást és kerülhetik el, hogy tulajdon- és forgalmi adót fizessenek. Például: egy adományozó megkapná adó jóváírását azért az adományért, pénzért, amit egy helyi népkonyhának adott, ha a szervezet 501(c)(3) szervezetként van nyilvántartva, de azért például nem, ha a Nemzeti Kosárlabda Egyesületnek adna pénzt, még akkor sem, ha ez az egyesület egy non-profit szervezet. Emellett, sem egy nyilvános jótékonykodás, sem egy alapítvány nem fizethet vagy vehet részt pártpolitikai

3 tevékenységben, hacsak nem lemond az adózástól felmentett státuszáról, beleértve a bármely nemű adóból leírhatóság érvénytelenítését is az adományozóra vonatkozóan, a lemondás vagy visszavonás dátumát követően. Az adómentes jótékony szervezetek a következő két kategóriába tartoznak: nyilvános jótékonysági intézmények és magán alapítványok. Egy közösségi alapítvány egyenlő a nyilvános jótékonyság fogalmával. Az USA adó törvénykönyvének 26 USCA 509 része irányítja a magán alapítványokat, míg a nyilvános jótékony célú szervezetek a 26 USCA 501(c)(3) irányítása alá esnek. Közösségi Alapítványok vagy Közalapítványok A közösségi alapítványok a polgári társadalom eszközei, amiket közadományok gyűjtésére terveztek egy megfelelően koordinált befektetés és adomány-létrehozó létesítmény javára, amit elsősorban egy adott hely társadalmi javulására tűztek ki célul. Más szóval, egy közösségi alapítvány olyan, mint egy nyilvános alapítvány. Ez a fajta alapítvány a kormányzás és az adományok tekintetében közösségi reprezentációt, ábrázolást igényel arra vonatkozóan, hogy javítsa, fejlessze a közösséget. Gyakran találkozhatunk olyan várossal, aminek van egy olyan közösségi alapítványa, amelynek a vezetői tanácsa az üzleti, vallási, és egyéb helyi érdekek vezetőit öleli fel. Azoknak az adományoknak, amikhez a közösségi alapítvány így hozzájut, a városban lakó emberek hasznára kellene válniuk. Példaként érdemes említeni a Cleveland Alapítványt. A nyilvánosság gyors bevonása és a közalapítványi felügyelet sokkal inkább a nyilvános jótékony célú szervezetek kategóriába sorolják be az intézményt, mint sem a magán alapítvány kategóriába. Magán Alapítványok A magán alapítványoknak egyetlen jelentős forrásuk van a finanszírozásra vonatkozóan (ezek általában adományok, ajándékok egy családtól, vállalattól vagy társaságtól, a sok forrásból történő alapítás ennél a formánál nem jellemző) és az adományok beszerzését legtöbbjük elsődleges tevékenységként végzi, más jótékony szervezetek vagy egyének részére. Ez sokkal jellemzőbb, mint a jótékony programok közvetlen szervezése vagy üzemeltetése, vagy a közvetlen segítségnyújtás. Amikor

4 egy személy vagy egy vállalat alapít egy privát alapítványt, legtöbbször az alapító személynek a családtagjai vagy a vállalat vezetői lesznek a vezető tanács tagjai. Ez korlátozza a privát alapítvány nyilvános és alapos vizsgálatát, ami kedvezőtlen bánásmódot idéz elő összehasonlítva a közösségi alapítványokkal. E különbség a bánásmód tekintetében, - összehasonlítva a nyilvános jótékonysági intézményekkel, beleértve a közalapítványokat is -, az alábbiakban nyilvánul meg: (a) az alapítványnak minden évben ki kell fizetnie a nyeresége 5 százalékát, míg a nyilvános intézménynek nem; (b) egy nyilvános intézmény segítője nagyobb adókedvezményeket kap, mint egy magán alapítványt támogatóé; (c) egy nyilvános jótékonysági szervezetnek össze kell gyűjtenie az éves kiadásainak legalább 10 százalékát a közösségtől azért, hogy további adómentességet élvezhessen, amíg egy alapítványnak nincs ilyen lehetősége. Az adózási célokat tekintve különböző magán alapítványok léteznek az Egyesült Államokban. A kardinális különbség a tevékenységi és az adományokat létrehozó alapítványok között van. A tevékenységi alapítványok, mint pl. a Wikimedia Alapítvány, arra használják az adottságukat, hogy közvetlenül megvalósítsák céljaikat. Az adományokat létrehozó alapítványok, mint pl. a Rockefeller Alapítvány, arra használják adottságukat, hogy másik szervezeteknek szerezzenek adományokat, ami az alapítvány célkitűzéseit közvetett módon hajtja végre. A tevékenységi alapítványok kedvező adóbánásmóddal rendelkeznek néhány területen, beleértve, hogy a bevételük nagy részét az adományozó egyének adományai adják, és engedi, hogy az adományokat létrehozó alapítványok bevételei (az adományok) az 5 százalékos minimum megoszlási követelménybe beleszámítsanak. 1.2 Törvényi követelmények Az 1969-es Adó Reform Törvény határozta meg a társadalom azon alapvető szerződés formáját, amit a magán alapítványok részére készítettek. Cserébe a legtöbb adózási kötelezettség alóli felmentett státuszért és az adományozók korlátozott adókedvezményeiért egy magán alapítvány minden évben kifizeti az alapítvány értékének legalább:

5 (a) 5 százalékát, aminek semekkora része sem fordítható bármilyen személy privát hasznára; (b) saját tulajdonban lévő profitorientált üzletek hasznára; (c) a nyilvános éves beszámolók az adatállomány részletezése tekintetében, valamint könyvvizsgálatok hasznára ugyanolyan módon, ahogy az a profitorientált vállalatok esetében; (d) egy sor, egyedülálló további könyvelési követelménynek való megfelelés a nonprofit szervezetek vonatkozásában. Az adminisztrációs és üzemeltetési költségek beleszámítanak az 5 százalékos követelménybe; ezen költségek terjedési skálája széles, egészen a kicsi, személyzet nélküli alapítványoktól kezdve a több mint fél százalék alapítványi értékig, ez utóbbi a nagyobb személyzettel ellátott alapítványok esetében. Különösen sok figyelmet kapnak azon kongresszusi javaslatok, amelyek ezeket a költségeket szándékoznak kivenni a kifizetési követelményekből, akkor amikor a fellendülési időszakok tartanak, és az alapítványok komoly befektetésekhez jutnak, ezáltal sokkal nagyobb pénzeket fizetnek vissza, mint 5 % (pl. a 1990-es évek végén); a folyamat jellemzően hanyatlik, amikor alapítványok zsugorodnak egy kedvezőtlen piaci időszakban (a 2001-es és a 2003-as évek ilyenek voltak). 1.3 A mentális vagy testi fogyatékkal élőket segítő alapítványok rövid története A második világháborúból, majd a vietnámi háborúból hazatérő megannyi maradandó sérülést szenvedett veterán szükségét érezte, hogy teljes mértékben megváltozott életében sporttevékenységet folytasson, hogy ezáltal is teljesebbnek érezhesse magát. Számos amerikai mozgássérültek sporttevékenységeit, segítő alapítványt eredetileg ezek a háborút megjárt katonák hozták létre, majd az ő tevékenységüket kiterjesztő, és a mindenkinek teret adó szervezetté nőtték ki magukat az évtizedek folyamán. Az alábbiakban egy olyan személyt emelünk ki, kinek munkássága hatalmas hatással volt az amerikai társadalomra, és akinek nevéhez fűződik a Special Olimpics, azaz a Speciális Olimpia létrehozása.

6 1.3.1 A Kennedy-hatás Eunice Kennedy Shriver volt az a nő, aki megalapította az Egyesült Államokban a Speciális Olimpiát. Ő egy olyan fáradhatatlan szószóló volt, aki életét a szellemi sérült embereknek szentelte. Az 1950-es évek végén és az 1960-as évek elején rengeteg olyan intézményt látogatott meg az egész országban, ahol intellektuális betegségekkel küzdő embereket kezeltek tapasztalata pedig nem volt más, mint a teljes döbbenet, ahogy ezekkel az emberekkel bántak. Hitte, hogy ha ugyanazokat a lehetőségeket kapják meg ezek a beteg emberek, mint bárki más, úgy felszínre kerülhet tehetségük, amelyben általában senki sem hitt. Shriver látomását tett követte, és 1962-ben szellemileg sérült gyermekeket hívott meg a Shriver Táborba, mely nyári tábort a saját kertjében alakította ki, hogy felfedezze képességeiket sokféle sport- és fizikai tevékenységen keresztül. A Shriver Tábor koncepciója melyben szellemileg sérült emberek ismerhetik fel saját képességeiket a növekedésre és fejlődésre a sportokon keresztül terjedni kezdett, és júliusában megrendezték az első Nemzetközi Speciális Olimpiai Játékokat Chicago-ban (Illinois állam USA). A chicago-i Speciális Olimpia egy nagyon alapvető tényt bizonyít, mégpedig azt a tényt, hogy a kivételes gyerekek gyerekek mentális sérüléssel kivételes atléták lehetnek, azt a tényt, hogy a sporton keresztül ezek a gyerekek felismerhetik képességeiket a növekedésre mondta Shriver az olimpia megnyitó ünnepségén, ahol egy új nemzeti programot is a Speciális Olimpiát bejelentett, amely az intellektuális betegségekkel küzdő embereknek ad lehetőséget játszani, lehetőséget versenyezni és egy lehetőséget a fejlődésre. Mely egy nő látomásaként kezdődött, fejlődése során a Speciális Olimpiává nőtte ki magát egy olyan globális mozgalommá, mely ma közel 200 nemzet 3 millió szellemileg sérült emberét szolgálja a világon. Előzmények

7 Az 1921-ben született Eunice Mary Kennedy szociológia szakon végzett a Stanford Egyetemen, majd tanulmányai után a kormány Különleges Háborús Ügyeinek Osztályán helyezkedett el ben szociális munkásként dolgozott egy Nyugat- Virginiai női fegyházban, a következő évben pedig a chicago-i fiatalkorúak ügyeivel foglalkozó bíróság munkatársa volt ben vette át a Joseph P. Kennedy Jr. Alapítvány vezetését. Az 1946-ban alapított szervezetet a fiatalabb Joseph P. Kennedy emlékére hozták létre aki a 9 testvérből a legidősebb fiú volt, és akit a II. Világháborúban öltek meg és két fő célja volt: felkutatni az intellektuális betegségek megelőzésének lehetőségét ezek okainak beazonosítása által, illetve azon eszközök fejlesztése, amelyekkel a társadalom a szellemi fogyatékos emberekkel bánik. Az út kikövezése Shriver vezetése alatt az Alapítvány rengeteg jelentős változáson, fejlődésen ment keresztül, beleértve az 1961-ben alapított Kennedy Elnök Bizottságát a Mentális Retardációért, a Gyermek-egészségügyi Nemzeti Intézmény továbbfejlesztését 1962-ben, a szellemi fogyatékossággal foglalkozó központok létrehozását az összes Egyesült Államokbeli nagy orvosi egyetemeken 1967-ben, a Speciális Olimpia életre hívását 1968-ban, az orvosi etika oktatására megalkotott fő központokat a Harvard és Georgetown Egyetemeken 1971-ben, a Gondoskodó Társadalom koncepciójának megalkotását a tizenévesek gyermekei közötti szellemi fogyatékosság leredukálására 1981-ben, 16 Gondoskodó Társadalom Modell Központ létrehozását 1982-ben, és a Gondoskodó Társadalom program létrehozását 1200 állami és privát iskolában 1990 és 2006 között. Shriver számtalan díjat, kitüntetést, tiszteletbeli diplomát kapott számos kormányzati hivataltól és egyetemektől is. Eunice Kennedy Shriver augusztus 11-én hunyt el.

8 2. Amerikai és kanadai mozgássérültek sporttevékenységeit előmozdító alapítványok tevékenységei, azok hatásai, pénzügyi életük 2.1 Az alapítványok által biztosított sportlehetőségek egészségügyi és társadalmi hatásai Amerikában mind több és több sérült gyermek sportol és vesz részt szabadidős tevékenységekben, és egyre több mozgássérült fiatal atléta csinálja azt, amiről egykor úgy gondolták, hogy lehetetlen. Ennek egyik oka az, hogy növekszik a fogyatékos gyerekeknek kialakított szórakoztató és sportolási lehetőségek száma. Különleges berendezéseket fejlesztettek ki különböző sportokhoz, mint például a biciklizés, vízsíelés, síelés és még a hoki is -, valamint a Paraolimpia és más szervezett versenyeken, mint az Amerikai Amputáltak Futball Egyesülete és az Amerikai Mozgássérült Atléták Versenyén lehetőségük van a mozgássérülteknek, hogy versenyezzenek más emberekkel, akiknek ugyanazok a képességeik és korlátaik vannak. Az Emory Egyetem és a Georgia-i Egyetem által készített 1998-as tanulmány szerint, melyet az Adaptált Sport Programok Amerikai Egyesületének internetes oldalán hoztak nyilvánosságra, azok a gyerekek, akik sportolnak, erősebbek lesznek, javul a koordinációjuk és rugalmasságuk. Ezen felül a szülők és tanárok arról is beszámoltak, hogy a gyerekek sokkal kevésbé lehangoltak, és gyakran javul, fejlődik viselkedésük, tanulmányi eredményeik, és szociális kapcsolataik. A tanulmány szintén beszámolt arról, hogy sok szülő jegyezte meg a másodlagos egészségügyi komplikációk csökkenését, mivel gyerekeik kevésbé folytattak ülő életmódot. Dr. William J Schiller, a Fizikai Aktivitás és Mozgássérültek Nemzeti Központjának társigazgatója és technikai koordinátora sok időt fordít a tanárok, a szülők és a mozgássérültek oktatására, a sport és a rekreációs tevékenységek hasznát illetően. A Központ által nyújtott szolgáltatások közül az egyik a szülők értesítése minden, a területükön megszervezésre kerülő rekreációs programról. A fókuszban a másodlagos egészségügyi problémák csökkentése áll: túlsúlyosság, magas

9 vérnyomás, cukorbetegség, depresszió. Az ennek érdekében végzett gyakorlatok elősegítik a rugalmasságot, fejlesztik a mozgató idegek kontrollálását, a társadalmi kapcsolatokat, és csökkentik a gyógyszerezések szükségességét. A társigazgató szerint a testnek szüksége van bizonyos mennyiségű tevékenységre, hogy optimálisan működjön. A szövetségi jognak megfelelően, a fogyatékos gyerekeknek joguk van részt venni szervezett sportokban, testnevelés órákon és rekreációs programokon, hacsak jelenlétük nem jelent veszélyt sem magukra, sem másra nézve, de sok közösség és iskola csak lassan reagált a különleges gyerekek szükségleteire. Ez egy lassú folyamat volt, míg ők is részt vehettek sport- és iskolai programokban. Sok esetben non-profit szervezetek, állampolgári csoportok és különböző üzleti csoportosulások veszik saját kezükbe a szervezést, így biztosítva, hogy minden gyereknek alkalma nyíljon a részvételre. Például, a West Palm Beach-i (Florida) Golf Alapítvány Gyermekeknek építi az ország első golf oktatási parkját fogyatékos gyerekeknek. Az arkansasi Horton Lábkorrekciós Laboratórium öt éve szponzorál sérült gyerekeknek egy Horgászás a Kikötőben elnevezésű eseményt. Önkéntesek szolgáltatják az instrukciókat, osztják ki az ingyenes ebédeket és a trófeákat. A vállalat büszkén számolt be arról, hogy ebben az évben több mint negyven gyerek körülbelül 50 kg harcsát fogott már ki. Ezek a választók által tett erőfeszítések, mikor már ilyen széles körben elterjedtek, kormányzati segítséget és finanszírozást generálnak. Ehhez a módszerhez folyamodnak, hogy a kormány lépéseket tegyen, ez hívja fel az emberek figyelmét a kormányban. Judy Miller, a Gillette Gyermekek Speciális Egészségügyi Gondozási Központ igazgatója szerint a közösségi részvétel valóban fontos a hölgy továbbá egy olyan deréktól lefelé bénult lánynak is az anyja, aki úszóversenyeken vett részt. Az adaptált sportokban és rekreációs tevékenységekben való részvétel nagyon sokféle tevékenységet és lehetőséget foglal magába a Gillette munkatársai szerint. A Gilette egy regionális egészségügyi centrum mozgássérült gyerekeknek, serdülőknek és felnőtteknek a minnesotai St. Paul-ban. Bárkinek találnak megfelelő sporttevékenységet, akár halmozottan sérülteknek is.

10 Az adaptált sportok nevezik alkalmazkodó sportoknak is - azok a tevékenységek, amikben a felszereléseket és a szabályokat úgy módosították, hogy a fogyatékos emberek is részt vehessenek benne. Például az ülő röplabdában a játékosok a földön ülnek egy kisebb pályán, amin alacsonyabb háló van, vagy pl. a rokkantteniszben a labda kétszer pattanhat egy helyett. Az Amerikai Mozgássérült Sport Központ Nyugati Egyesülete mely az Amerikai Mozgássérült Sport Központ 85 egyesületének egyike, e szervezet pedig a nemzet legnagyobb, non-profit, sok sportot magába foglaló, sokféle betegséggel foglalkozó szervezete - nyári és téli programokat is ajánl. Ezen tevékenységek között van kempingezés, vitorlázás, kajakozás, snow boardozás, hómotorozás, kerékpározás az egész családnak, csónakázás, hegyi biciklizés és horgászás. Önkéntes, profi golfjátékosok tanítják a mozgássérülteket. Kalifornia állam adományaiból és a helybeli négykerekű-rajongók önkéntes segítségével a Központ négykerekű kalandokat is ajánl. Az Adaptált Sport Szövetség egy non-profit vállalat, melynek központja a Colorado-i Durango-ban található, és szintén az Amerikai Mozgássérült Sport Központ egyik tagja. A Szövetség egész napos alpesi kalandsíelést, hódeszkázást, vadvízi evezést, tengeri kajakozást, túrázást, horgászást, vitorlázást és kenuzást szervez. Bizonyos tekintetben Kanada az Egyesült Államok előtt jár a mozgássérülteknek nyújtott sportlehetőségek terén. Kanadában több iskola és sportegyesület engedélyezi, hogy az egészséges és a mozgássérült emberek egy csapatban játszhassanak, mely erősebb befogadóképességről és kisebb szegregációról tanúskodik. Legyen szó bármilyen tevékenységről, amikor az iskolák és a sportegyesületek automatikusan elkülönítik a fogyatékos atlétákat a nem fogyatékosoktól, mindjárt sokkal kevesebb sporttevékenységet tudnak nekik biztosítani, hiszen kevesebben vannak. Egy amerikai rekreációs specialista szerint azonban a társadalomnak tudnia kell, hogy a gyerek az gyerek, függetlenül attól, hogy fogyatékkal élő vagy sem. A mozgássérült gyerekek szüleinek pedig ugyanazok az álmai és a vágyai, mint az egészséges gyerekek szüleié, és felismerik, hogy gyermekük rekreációs

11 tevékenysége ugyanolyan jó hatással bír rájuk nézve, mint a nem fogyatékos gyerekeknél. A közösen eltöltött szabadidő pedig az egészséges gyerekekre is pozitív hatással van, mélyíti elfogadókészségüket, és ez az új viselkedésbeli változás mindennapi életükre is kihatással van. Az Amerikai Mozgássérült Sport Központ (DS USA) egy nemzeti non-profit szervezet, melyet 1967-ben alapítottak mozgássérült vietnámi veteránok a háború sérültjeinek szolgálatára. Mára országszerte kínálnak sport rehabilitációs tevékenységeket minden maradandó fogyatékkal élő embernek. Ilyen tevékenységek a síelés, vízi sportok, téli és nyári versenyek, fitnessz és speciális sportesemények megrendezése is. A Központ egy olyan hálózatot hozott létre az országban, amely közösségi alapú, és mindegyik tag egyesület sokféle rekreációs programot kínál. Mindegyik egyesületi csoport maga alakítja ki napirendjét és tevékenységi körét. Mint az Egyesült Államok Olimpiai Bizottságának tagja, a Központ versenyeket és tréning táborokat is szervez, hogy felkészítse és kiválogassa a Nyári és Téli Paraolimpiára, az Egyesült Államok színeiben küldött versenyzőket. E tevékenységükért az Egyesült Államok Olimpiai Bizottsága szponzorálja őket. Az olimpiai felkészítés mellett számos egyéb programmal is rendelkeznek, úgymint az iraki és afganisztáni harcokban megsebesült és mozgássérültté vált katonáknak szervezett sport tevékenységek, fiatalok sport tevékenységeinek tanácsadói programja, melynek célja, hogy minél több fiatal sportoljon, illetve hogy erősítse minden ember között, legyen az egészséges vagy fogyatékos, a szociális kapcsolatokat e tanácsadói tevékenységen keresztül. 2.2 Alapítványok és tevékenységeik, missziójuk és pénzügyi hátterük Az NSCD (Mozgássérültek Nemzeti Sportközpontja) 1970-ben kezdte működését. Eleinte csak a Denveri Gyermekkórház amputált kis betegeinek szervezett egy alkalmas síoktatást, ma már azonban a világ egyik legnagyobb szabadtéri terápiás rekreációs ügynöksége. Minden évben több ezer gyermeknek és felnőttnek legyen szinte bármilyen fizikai, kognitív, érzelmi vagy viselkedésbeli betegsége tartanak számos nyári és téli sport tevékenységet a speciálisan felkészített oktatók, a szervezet saját különlegesen kialakított sportfelszereléseit használva. Az NSCD

12 küldetésének tekinti, hogy minőségi sporttevékenységeket és terápiás szabadidős elfoglaltságot nyújthasson ezeknek a sérült embereknek, mely programok pozitívan hatnak életükre, személyiségükre, és nem csak különböző sportokkal ismerkedhetnek meg, hanem ezeken keresztül saját magukat is megismerhetik. Programjaikat kórházak, elmegyógyintézetek, iskolák, felnőttgondozási központok, családok és egyéb szervezetek is látogatják. Minden évben a sokféle sportversenyen kívül kulináris fesztiválokat és koncerteket is szerveznek. A tagdíjak, a részvételi díjak, a kiskereskedelmi eladások az NSCD bevételeinek mindössze 17%-át adják, a maradék 83% pedig filantróp ajándékokból, adományokból, különböző eseményekből és szponzoradományokból folyik be. A CWSA (Kanadai Kerekesszékes Sport Egyesület) 1967-ben szerveződött nonprofit egyesület kerekesszékes atléták képviseletére, kiválóságok támogatására, valamint a kanadaiak kerekesszékes sportolási lehetőségeinek fejlesztésére. Bevételeik növelésére különféle sportkiadványokat publikálnak, könyveket, DVD-ket adnak ki, illetve létrehoztak egy ún. Vásárlók Optimum Program -ot, melynek keretében az egyik kanadai gyógyszertár hálózat pontgyűjtő-kártyáján a bármilyen vásárló által gyűjtött pontokat a kártyatulajdonos részben vagy teljes mértékben felajánlhatja a CWSA részére, aki ezekből a pontokból olyan nélkülözhetetlen gyógyszerészeti és étrendkiegészítő termékeket vásárol, melyekre atlétáinak a hazai és nemzetközi eseményeken szükségük van. Az NCSCD (Fővárosi Mozgássérültek Nemzeti Sport Tanácsa) 1983-ban, a kanadai Ottawa-ban alakult önténtes alapon működő szervezet mozgássérültek sportlehetőségeinek támogatására. Minden évben megrendezik jótékonysági pénzgyűjtő eseményüket, a Wheel-A-Thont, amely családokat, érdeklődőket és atlétákat hoz össze az aktív élet megünneplésére. A működésükhöz, oktatáshoz stb. szükséges pénzt továbbá vásárok, helyi szabadidős események, vidéki és közösségi versenysorozatok megrendezéséből generálják. Természetesen léteznek csak egy bizonyos sportcsaládot felölelő szervezetek is, mint például a kanadai VASS (Vancouver-I Adaptív Hósportok), mely a Grouse, Seymour és Cypress hegyekben folytat sí és snowboard tevékenységet

13 mozgássérültek részére. A VASS is egy olyan non-profit társaság, melyet elhivatott önkéntesek működtetnek, és amely önkéntesek adják az igazgatótanács, a program koordinátorok, az oktatók és az ügyintézők csapatát. Programjaikat diákoknak alakították ki, a legkisebbektől a legnagyobbakig. Saját, különlegesen kialakított felszereléssel rendelkeznek, oktatóik pedig mindannyian bizonyítvánnyal rendelkező, a mozgássérült gyerekek különleges oktatási módszereit alkalmazó tanárok. Az 1974 óta működő szervezet a helyi közösség üzleti kapcsolatain, klubokon, alapítványokon keresztül jött létre privát adományokból és pénzgyűjtési kezdeményezésekből. A VASS minden egyes tevékenységére önkénteseket toboroz és foglalkoztat, úgy mint: - sí- és snowboard oktatók, - bizottsági tagok (pl. adománygyűjtés, marketing, önkéntesek menedzsmentje, website, felszerelés stb.) - szociális események koordinálása, - egyszeri feladatok (pl. eseményeken való részvétel a VASS-t képviselve, előadás tartása, egy esemény megszervezése stb.) Mindezen önkéntes munkát természetesen honorálnak, mégpedig az alábbi módokon: - minden önkéntes egy államilag elfogadott CADS (Kanadai Mozgássérült Sísport Egyesület) bizonyítványt kap, - kedvezményes áron vehetnek részt a munkájukat érintő tanfolyamokon, - kéthetente ingyenesen vehetnek részt sí vagy snowboard tanfolyamokon, hogy tovább képezhessék magukat, - részt vehetnek az év végi partin és más szociális eseményeken, - lehetőséget kapnak, hogy segíthessenek másokon azáltal, hogy bevezetik őket a hósportok és a hegyi élet izgalmas világába, miközben maguk is jól szórakoznak, - lehetőségük nyílik arra, hogy aktív életre vágyó emberekkel dolgozhassanak, és új kapcsolatokat teremthessenek Jövedelmek és kiadások

14 Érdekességképpen az alábbiakban közzétesszük egy kis amerikai közösség által létrehozott non-profit, jótékony célú alapítvány, az SDS (Shasta Mozgássérült Sportok) 2008 évi pénzügyi kimutatását. Az alapítványt a Shasta hegyi közösség egy szabadidős sportok iránt lelkesedő csoportja hozta létre közösségük és régiójuk speciális szükségleteket igénylő honfitársaik sporttevékenységeinek segítésére. Shasta DS/USA Bevételek és Kiadások 2008 (USD) 1. Negyedév 2. Negyedév 3. Negyedév 4. Negyedév Összesen BEVÉTELEK Adományok 164, , , ,85 Pénzgyűjtés , ,00 Segélyek 5700, ,00 Tagdíjak ,00 TELJES BEVÉTEL 6534,50 700,00 674, , ,85 KIADÁSOK Bankköltségek ,3 16,3 Egyesületi illetékek Felszerelés 4767, , , ,75 Iktatási illetékek Üzemanyag , ,01 Adománygyűjtési program Biztosítás , Postai költségek Marketing 63,81 84,94 283,97 158,9 591,62 Kézbesítések 0 50, ,62 Programok , ,14 Ingatlanadó , ,32 Telefon 112,75 117,67 161,48 76,13 668,03 TELJES KIADÁS 4943, ,23.637, , ,79 TOTAL 1590, ,23-637, ,17 574,06 Láthatjuk, hogy a bevételek legnagyobb részét (állami) segélyek, adományok és gyűjtésből származó összegek adják. Kisebb bevételt jelentenek a tagdíjak, melyek mértékét és fajtáit egy másik alapítványon keresztül részletezzük a továbbiakban.

15 Ez az alapítvány pedig a fentiekhez képest egy fiatal, a 2000-ben létrehozott kaliforniai DSES (Kelet-Sierra-i Mozgássérült Sportok), mely tevékenységében a többiekhez nagyon hasonló, azaz téli és nyári, egészéves szabadtéri sportlehetőségeket biztosít mind gyerekeknek, mind felnőtteknek, egyénileg és csoportosan is, saját régiójukban. Egyéniek azonban abban, hogy éves önkéntes diákokat is kiképeznek tinédzserek oktatására. Az alapítvány es éves egyéni tagdíja 40 USD, a csoportos/családi pedig 70 USD volt, mely összeget levonják az első tanóra vagy edzés árából. A 2,5 órás tanórák, edzések délelőtt és délután folynak, és egységesen 75 USD az alkalmankénti ára, mely tartalmazza az oktatói jelenlétet, instrukciókat, felvonó jegyet és a felszerelést. A DSES alábbi kimutatása pedig az egyértelműen évről-évre egyre növekvő érdeklődést és részvételt bizonyítja.

16 2.3 Összegzés Hatások Mindenki számára nyilvánvalóak a sport jótékony hatásai a testi-lelki egészségre, harmóniára, és nemkülönben igaz ez a tény a mozgássérült emberekre is. Sőt, őrájuk talán még fokozottabban, hiszen a sport elsődlegesen a testedzésről szól, mely egy fizikai betegséggel, testi hibával élőnek még nagyobb kihívást jelent, ezáltal a sikereket még intenzívebben élhetik meg, az örömérzet, a boldogság és a siker pedig pozitívan hat fizikai állapotukra, javulást eredményezhet egészségükben, illetve mentális és lelki síkon is kedvező változásokat hoz, ami által az egyén önképe és önértékelése kiegyensúlyozottá, szociálisan pedig nyitottabbá válik, és ösztönzést kap a további fejlődésre. Az egészséges szülőkre, oktatókra, a mozgássérültekkel együtt tanuló, sportoló emberekre is építőleg hat a közös munka, amin keresztül ők is változáson mennek át, elfogadóbbá válnak a mozgássérültekkel, a mássággal szemben Tevékenységek A fentiekben felsorolt alapítványok hozzávetőlegesen mindannyian mindenféle sportok színes kavalkádját biztosítják és oktatják a szinte bármilyen jellegű testi fogyatékossággal élőknek. Számtalan téli és nyári szabadidős tevékenységre adnak lehetőséget a hósportoktól kezdve a vízi és kerekesszékes, lovas és labdás játékokig, falmászástól a túrázásig amelyekhez különlegesen kialakított eszközöket is nyújtanak, oktatóik pedig okleveles, professzionálisan képzett szakemberek. Mint sporttevékenységgel foglalkozó non-profit társulások, természetesen sportversenyeket is rendeznek helyi és magasabb szinteken is, a kvalifikált, profi sportolókkal rendelkező egyesületek pedig az olimpiára való felkészítésben is szerepet vállalnak A tevékenységet elősegítő pénzügyi és emberi háttér

17 Kijelenthetjük, hogy az adott helyi közösségek által életre hívott alapítványok gerincét a rendkívül elhivatott önkéntesek adják, akik az alapítványok életének minden területén munkájukkal biztosítják a társaság előrehaladását, legyen szó az ügyintézőkről, igazgatósági tagokról, oktatókról vagy szervezőkről, stb. Munkájukért cserébe szakmai továbbképzést biztosítanak az alapítványok, illetve szabadon használhatják a különböző sportterepeket, eszközöket. Kijelenthetjük továbbá, hogy jövedelmüket javarészt állami támogatásokból és (adómentes privát vagy üzleti) adományokból nyerik, illetve nem elhanyagolható a befizetett sportolói (éves és alkalmankénti) tagdíjak mértéke sem. Jelentős valamint a különböző eseményekre, versenyekre, ünnepi programokra, fesztiválokra eladott jegyekből és az általában évente egyszer, az év második felében megrendezésre kerülő adomány vagy pénzgyűjtő akciókból befolyó pénzösszeg is. A nagyobb szervezetek saját termékekkel is rendelkeznek, melyek megvásárolhatók a saját üzletükben, és/vagy az interneten; kezdve az adott társaság logójával ellátott marketing termékeitől egészen a szakmai kiadványokig, vagy éppen dvd-film megjelentetéséig. 3. Az alapítványok szerkezeti és szervezeti felépítése Az amerikai mozgássérültek sporttevékenységeit segítő alapítványok szerkezeti és szervezeti felépítését egy, a fentiekben már ismertetett szervezet, a DS USA (Amerikai Mozgássérült Sport Központ USA) tagegyesület létrehozására összeállított csomagján keresztül ismertetjük. DS USA Tagegyesület Alapító Csomag Tartalom - A Tagegyesület előnyei - Tagegyesület létrehozásának tevékenységi listája - A DS USA vezérelvei - A Tagegyesületi Igazgatótanács - Alapító okirat minta - Szabályzati minta - DS USA központi szervezeti felépítés - DS USA program szervezői szervezeti felépítés

18 A Tagegyesület előnyei - Lehetőség más DS USA tagegyesületekkel való együttműködésre, adományok elfogadására való alkalmasság. - Az újonnan létrehozott tagegyesületeket azonnal jótékonysági, non-profit szervezetként ismerik el. - Prioritás a DS USA közös projektjeinek tekintetében, úgymint például azok a tevékenységek, amelyek az Irakból hazatérő sérült katonákat szolgálják. - Belépés az alacsony költségű csoportos felelősség-, baleset-, igazgatói és beosztotti biztosítási körbe (további költségek: a kiszolgált résztvevők és a kínált tevékenységek számától függenek). - Elsőbbség a Kihívás Magazinban (20000 példányban) elhelyezhető cikkek és tagegyesületi tevékenységekre kiadott felhívások elhelyezésére (ingyenesen). - Alacsony költségű előfizetés a nemzeti Kihívás magazinra. 50 db ingyenes előfizetés a kezdő tagoknak, és 5 USD évente az összes többi előfizetés ára, melyet a tagegyesület rendel meg (ezt mint tagi előnyt reklámozzák a tagegyesületek). - A tagegyesületi eseményekre való felhívást elküldhetik en a DS USA központján keresztül az összes DS USA hálózati tagnak. - Közvetlen, informális tanácsadás a DS USA vezérigazgatójától (aki 34 éves tapasztalattal rendelkezik) a tagegyesület szervezetével és az egyesületi programok vezetésével kapcsolatban. - Megjelenés a DS USA weblapján, beleértve az egyesületi információkat és programokat is. Az egyesületi tagság ára 250 USD évente. Tagegyesület létrehozásának tevékenységi listája Az alábbi formula egy olyan listát nyújt a tevékenységekről és iratokról a tagegyesület szervezőinek, amely ahhoz szükséges, hogy a DS USA mint tagegyesületet elismerhesse őket. Elvégzendő tevékenységek: - Hitelesített szervezői pályázat - Első ülés levezetése - 20 tag beszervezése, akikből 10 mozgássérült

19 - Az első működési év akciótervének kidolgozása és előterjesztése - Az Igazgatótanács és a többi munkakört betöltő személyek meghatározása és az Alapító Okiratba vételük. - Az Alapító Okirat beiktatása - Szabályzat beiktatása - Non-profit státuszra jelentkezés Vezérelvek - A DS USA missziója, hogy lehetőséget nyújtson a fizikai mozgássérült személyek részére, hogy magabiztosságot és méltóságot szerezzenek a sportokban, rekreációs és egyéb vonatkozó oktatási programokban való részvételen keresztül. - Ez a sportokban, rekreációs és fizikai fitnessz programokban való részvétel nélkülözhetetlen része a rehabilitációs folyamatnak. A sportokon keresztül a mozgássérült emberek olyan képességeket tesznek magukévá, amelyek növelik a magabiztosságukat, függetlenségüket és mobilitásukat. Ez pedig egy aktív életet és szociális fejlődést segít elő, valamint növeli az elhelyezkedési esélyeket. - A tevékenységek, amikor csak megvalósítható, nyilvános rekreációs helyiségekben és színhelyeken kerüljenek megszervezésre, hogy maximum interakciót biztosítsanak egy integrált környezetben a nagyközönséggel, az átlagemberekkel együtt. - Mozgássérült embereket is alkalmazzanak vezetői posztokra, beosztotti és önkéntes pozíciókra is a szervezetben; ezáltal is lehetőséget biztosítva a személyes növekedésre és az elhelyezkedésre, pozitív modellként is szolgálva más mozgássérült résztvevők részére. - Cél, hogy a mozgássérült emberek nagyfokú fizikai fittséget érjenek el, amely rendkívül fontos ahhoz, hogy egy aktív és egészséges életet élhessenek, és mentális jól-létet érhessenek el. - A sport instrukciókat egy gondosan megtervezett oktatási szettbe kell megszervezni, amelyeket jól képzett önkénteseknek és szakembereknek kell alkalmazniuk. - A szervezetnek üzletszerű módszerekkel kell megszerveznie tevékenységeit, kompetens vezetéssel valamint alapos és becsületes pénzügyi irányelvekkel.

20 A Tagegyesületi Igazgatótanács Az alábbi tanácsok csak választhatóak. Sokféle módja van egy sikeres Igazgatótanács létrehozásának. - Maximum 9 tag - A kisebbség (4 fő) képviseli a célközönség, más néven a fogyasztó (pl. mozgássérült emberek) érdekeit. A tagegyesületi tagok választják meg őket. - A tanács többi tagját megválaszthatják az alapító tagok, vagy a tanács maga. Az ő feladatuk azon szaktudási területek képviselete, amelyek értékesek a szervezet missziójának (pl. orvosi, jogi, marketing és pénzügyi szakemberek, és fejlesztési /pénzgyűjtési/ munkatársak). - A következő években az eredeti tanács fogadja el a kinevezéseket és jelöli ki a szakértői csoport tagjait. Azokat a tagokat, akik a fogyasztókat képviselik, továbbra is egy jelöltlistáról választják meg. - Hozzanak létre elvárásokat a szakértői tagokkal szemben, akiknek az a dolguk, hogy segítsenek pénzt gyűjteni a szervezet részére. (Jelmondat: Adj, Kapj vagy Tűnj el!) - Hozzanak létre lépcsőzetes szemesztereket, ami által a választások nem produkálnak egy teljesen új tanácsot minden egyes alkalommal. Javasoljanak két-három éves időszakokat mindenkinek, de lépcsőzetesen. - Az első tanácsot az alapító tagoknak kellene létrehozniuk, így a szervezet azonnal elkezdhet működni. - Mindenkinek állítsanak időszaki határokat, így az elsáncolt érdekek nem kreálnak erőközpontokat és stagnálást. - Legalább kétszer ülésezzenek minden évben, de inkább többször, ha lehetséges. Alapító okirat minta Alapító okirat Alulírott kijelenti az alábbiakat annak érdekében, hogy egy társaságot hozhasson létre a Non-profit Vállalati Törvény értelmében: 1) Hogy a vállalat neve 2) A vállalat működése folyamatos 3) A célok, amelyekért e társaság létrehozásra kerül, az alábbiak: