A KÉTOLDALIAN SZIMMETRIKUS, TESTÜREGES ÁLLATOK (BILATERIA)
|
|
- Ádám Rácz
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A KÉTOLDALIAN SZIMMETRIKUS, TESTÜREGES ÁLLATOK (BILATERIA) Testüregnek az állatok belsejében kialakult, rendszerint folyadéktartalmú teretnevezzük (51., 62/A.,68. ábra).a testüregek különbözô módozatainak létrejötte döntô mozzanat volt a törzsfejlôdés során. Kialakulása nélkül magasabb rendû, fejlettebb állati szervezet nem képzelhetô el. A ma élô állatokat megvizsgálva azt látjuk, hogy az elsô néhány törzs képviselôinek kivételével mindegyik kifejlett állatban és az emberben is van testüreg. Azembrionális fejlõdés alatt persze amazokban is. A törzsfejlôdés során elôször az elsôdleges testüregalakul ki, melyet az egyedfejlôdés alatt az ectoderma és az entoderma, kifejlett állatokban pedig a részben belôlük fejlôdött bélcsô és testfal határol. Ez az elsôdleges testüreg lehet összefüggô, tágas üreg (62/A. ábra), de lehet sok kis, egymással összefüggô járat együttese is, mely az állat belsejét kitöltő kötőszövetben alakul ki. Mindig homológa blastocoellel. Benne mindkét esetben folyadék van. Kézenfekvô tehát azt feltételezni, hogy ez a testüregfolyadék egy kezdetleges szállító-elosztó rendszerkéntmûködik, és a bélcsôben felszívódott tápanyagokat szállítja el a test különbözô részeihez. A feldolgozott tápanyagokból, a sejtek mûködésébôl származó bomlástermékek ugyancsak a testüregfolyadékba kerülnek, ahonnét a kiválasztószervek a külvilágba ürítik azokat. (Az elsôdleges testüregû állatok legismertebb képviselôi a laposférgek.) A másodlagos testüreg (deuterocoeloma vagy egyszerûbben coeloma) a mesoderma saját ürege, így csak olyan állatokban találjuk meg, ahol valódi harmadik csíralemez fejlôdik. Utóbbi vagy az ectodermából, vagy az entodermából differenciálódik, és elôször egy, az elsôdleges testüregbe benövô, tömör szövetként jelentkezik.késôbb a mesodermában üreg keletkezik, mely egyre tágasabb lesz, fala mind jobban elvékonyodik (51., 68. ábra) és egyfajta hashártyaként hozzáfekszik a testfalhoz (ez a hashártya fali lemeze), ill. a bélcsô falához (ez a hashártya zsigeri lemeze). Az eredeti elsôdleges testürega a párosan, szelvényesen elhelyezkedô mesodermatömlôk között résszerûvé szûkül, és egy sokkal fejlettebb anyagszállító rendszer, a vérkeringési rendszer, az erek üregrendszerét alakítja ki. Az érrendszer fala a mesodermából jön létre. A másodlagos testüreg, mely klasszikus szerkezetében a gyûrûsférgekben jelenik meg elsô ízben a törzsfejlôdés során, de kisebb-nagyobb módosulásokkal az összes fejlettebb állatban megtalálható, és megfelelô teret kínál a belsô szervek fejlôdéséhez és mozgásához. A hashártya kettôzetei révén rögzíti a zsigereket, másrészt a zsigereket magába foglaló és általa határolt deuterocoelomában egy regulált, állandóbb belsô környezetet biztosít. A középsô csíralemez létrejötte az elmondottakon túl azért is elônyös, mert a mesodermalis eredetû szövetek elsôsorban a kötôszövetek és az izomszövet teremtik meg a lehetôséget egy bonyolultabb, differenciáltabb szervfelépítéshez és mûködéshez. A testüreges állatok elsôdlegesen kétoldali szimmetriájúak, ami annyit jelent, hogy testük a mediansagittalis sík mentén két azonos félre bontható (2. ábra). Ezek az állatok általában az aljzaton csúsznak,így testük egy laposabb hasi (ventralis) és egy domborúbb háti (dorsalis) részre különül. A mozgás irányába esô testvég érzéksejtekben, az érzéksejtek impulzusait felfogó és feldolgozó idegsejtekben egyre gazdagabb lesz, kialakul tehát az állatokon a fejiésezzel ellentétesen afarki vég. 1
2 A testüreges állatokra általánosan jellemzô a test tengelyében végighúzódó bélcsô megjelenése. Amennyiben a szájnyílás az ôsszájból fejlôdik és a végbélnyílás új szerzemény, õsszájúakról beszélünk. A testüreges állatok másik csoportjában az ôsszájból végbélnyílás lesz, a szájnyílás új képletként fejlõdik, az ilyen egyedfejlõdésû állatok képezik az újszájúak csoportját. 52. ábra. A száj- és végbélnyílással rendelkezõ bélcsõ létrejöttének lépései egy fonálféreg példáján. A Az ectodermalis eredetû stomodeum és proctodeum az entodermalis középbél felé nõtt és azzal összeér. B Az összefekvõ bélcsõrészek közötti válaszfal felszívódik, ezzel a lépéssel a bélcsõ átjárhatóvá válik. (ZBORAY ábrája.) 2
3 A FONÁLFÉRGEK (NEMATODA),, ORSÓGILISZTÁK (ASCARIS SP.) Szelvényezetlen testük erôsen megnyúlt, hengeres,keresztmetszetben kör alakú. A szabadonélô fajok kicsiny, gyakran mikroszkopikus méretûek, a paraziták több deciméter hosszúságot is elérhetnek. Szervezetük felépítése rendkívül egyszerû. A testfalat alkotó bôrizomtömlô és a bélcsô fala között tágas, folyadékkal telt, elsôdleges testüregük van (62. ábra), benne helyezkednek el a belsô szervek. (Többen vitatják, hogy a fonálférgeknek valóban elsôdleges testüregük van-e. Ismertek ugyanis olyan fajok (pl. Ascaris sp.), melyek esetében vékony porózus hártya van a testfal belsô felszínén, ill. a bélcsô felületén. Egyes kutatók ezt a mesoderma csökevényes változatának vélik, és így az általa határolt testüreget másodlagos testüregnek tekintik. Más felfogás szerint már az izomsejtek is mesodermalis eredetûek.) A testüregfolyadék nyomása a bôrizomtömlôt feszesen tartja, amely így külsô, ún. hidrosztatikus vázként fogható fel. A bôrizomtömlô felületén elhelyezkedô ectodermalis eredetû, egyrétegû hám vastag kutikularéteget termel. Szervezetükben megjelenik a test egész hoszszában végighúzódó bélcsô, amelyen a törzsfejlôdés során elôször külön száj- és végbélnyílás van (52. és 60. ábra). (A hímek esetében kloáka (cloaca) alakul ki, mivel ivarvezetékük az utóbélbe nyílik!) A táplálék feldolgozása és felszívása a bélcsôben való végighaladása során történik. Ennek megfelelôen a bélcsô különbözô feladatokat ellátó, specializálódó, ezért hatékonyabban mûködõ szakaszokra tagolódik. A bélcsô szakaszainak elkülönítése az állatvilágban elsôsorban funkcionális alapon történik. Az elôbél (szájnyílás, garat) a táplálék felvételében és továbbításában játszik szerepet. A középbél feladata a táplálék megemésztése és a tápanyagok felszívása. Az utóbélben egyes anyagok és rendszerint jelentôs mennyiségû víz visszaszívásával, a béltartalom ürülékké (faeces) sûrûsödik. 60. ábra.az orsógiliszta (Ascaris-faj) külsõ és belsõ testfelépítése. A boncolt állatok oldalnézetben láthatók. (A Szerzõ ábrája, részben KÜKENTHAL, MATTHESés RENNER, 1971.,nyomán.) A fonálférgeknek légzôszervük és véredényrendszerük nincsen. Az idetartozó fajok nagy részének egy különleges, az állatvilágban egyedülálló felépítésû, ún. oldalvonalszerve van, amelyrôl feltételezik, hogy kiválasztó és ozmoregulációs mûködést végez. 3
4 Váltivarú állatok, és többnyire határozott ivari kétalakúságot (szexuális dimorfizmus) mutatnak, bár egyes fajoknak, így a fejlõdéstani vizsgálatokban rendkívül gyakran alkalmazott, mikroszkopikus méretû kísérleti állatnak, a Caenorhabditis elegansnak hermafrodita alakjuk is van. Az ivarszerv mindkét nemben hosszú, a testüregben szabadon elhelyezkedô, sok kanyarulatból álló, csõ alakú szerv, amely a testüregben, a bélcsõ körül helyezkedik el és az ivarnyílás felé haladva fokozatosan vastagodik (60. ábra). A hímivarszerv páratlan (here, ondóvezetô, a cloacába nyíló ondókilövellô csô). A hímivarszervhez tartozik a páros párzótüske is, mely egy, a cloaca dorsalis falából kitüremkedô tokban foglal helyet (64. ábra), felületét kutikula borítja. A nôi ivarszerv páros (petefészek, petevezetô, méh), csak a hasi oldalon nyíló végsô szakasza (hüvely) páratlan. Viszonylag fejletlen idegrendszerük központi és perifériás részre különíthetô. Az orsóféreg idegrendszere a parazita életmód miatt kevéssé centralizált, primitív és a többi fonálféreghez hasonlóan meghatározott,kevés számú idegsejtbôl áll. (A központi részben 162, a perifériás részben 254 idegsejt van.) A központi idegrendszer centrális része, a garatideggyûrû, elsôsorban idegrostokból áll, melyhez az ajak-érzékszerveket beidegzô számos ganglion csatlakozik (66. ábra). Érzékszerveik kialakulása életmódjuktól függ. A jelentôs számú élôsködô faj esetében tapintó és kémiai érzékszervek, a szabadon élô fajok egy részében fényérzô szervek is elôfordulnak. Egyszerû felépítésük ellenére rendkívül alkalmazkodóképes állatok. Elterjedésük szinte mindenütt az élôvilág szélsô határáig terjed. Megtalálhatók hôforrásokban éppúgy, mint a sarkkörön túl, a sivatagokban és az óceánok mélyén. Van olyan fajuk, amely a kancsóka nevû ragadozó növény kancsójának minden rovart feloldó nedvében él. Az ecetféreg 13,5%-os ecetsav-koncentrációt is eltûr!! Óriási mennyiségben találhatók fonalférgek rothadó növényi és állati anyagokat tartalmazó környezetben. A talajban élô fajoknak fontos szerepük van a szerves anyagok lebontásában és a jó talajszerkezet kialakításában. A nagyszámú növényi és állati parazita között sok gazdasági kártevô is van. Számos fajuk az emberben élôsködik. Ilyen a példaállatként tárgyalt sertés orsóféreggel megegyezõ morfológiájú Ascaris lumbricoides is. Gyermekek végbelében elég gyakori a hegyesfarkú bélgiliszta (Enterobius vermicularis). Fertôzött sertéshús fogyasztásával juthat emberbe a Trichinella spiralis. Trópusokon fordul elô a medinaféreg (Dracunculus mediensis), amelynek kifejlett alakja a bôr alatti kötôszövetben telepszik meg és 1m hosszúságot is elérhet. 4
5 62. ábra. Ascaris-faj nõstényébõl készült keresztmetszet. 64. ábra. Hím Ascaris cloacájának és környékének rajza. (BOASnyomán, KAESTNER, 1965.,könyvébõl.) 5
6 66. ábra. Hím Ascaris idegrendszerének vázlata (ventralis nézet). Az arányok az ábrázolhatóság érdekében torzítottak, a rajz lényegesen vastagabbnak és rövidebbnek mutatja az állatot a valóságosnál (GOLDSCHMIDT és VOLZENLOGEL nyomán BULLOCKés HORRIDGE, 1965.,könyvébõl) Beszerzés és tárolás: A boncoláshoz az állatokat egy sertésvágóhídról szerezhetjük be. Az orsógiliszták szabad levegôn hamar elpusztulnak, ezért külön megölésük nem szükséges. Konzerválás és hosszabb ideig tartó tárolás céljából 3 4%-os formalin-, vagy 50 60%-os alkohololdatba helyezzük ôket. 6
7 Caenorhabditis elegans 2002-ben az élettani és orvosi Nobel-díjat a szervfejlődés és a programozott sejthalál genetikai szabályozására vonatkozó felfedezésért kapták Sydney Brenner angol, Robert H. Horvitz amerikai és John E. Sulston angol kutatók. E legmagasabb tudományos kitüntetéssel minden évben a korszakalkotó felismerések nyerik el jutalmukat. Igaz ez a évi Nobel-díjra is. A történet mégis rendhagyó. Két okból is. Egyrészt, mert a díjjal jutalmazott orvosi kutatásokat egy talajban élő, 1 mm hosszú állatkán, egy aprócska fonálférgen végezték. Másrészt azért, mert ezúttal nemcsak az indoklásban kiemelt tudományos felismerés tényleges felfedezőjét, Robert H. Horvitzot jutalmazták, hanem a genetikai kísérleti rendszer kidolgozóit is: Sydney Brennert és John Sulstont. Brenner alkalmazta e fonálféregfajt elsőként soksejtű kísérleti modellszervezetnek. Ez a kevesebb mint ezer sejtből álló, kis nagyítású fénymikroszkóp alatt is jól megfigyelhető, átlátszó testű élőlény kiváló lehetőséget nyújt a sejtosztódások, differenciálódások és szervkifejlődések megfigyelésére, de ugyanilyen előnyös a genetikai vizsgálatok szempontjából is. Brenner tanítványa, Sulston írta le a C. elegans sejtjeinek leszármazási útvonalát a megtermékenyített petesejttől, a zigótától elindulva, a sejtosztódásokon és az utódsejteken át az élőlény kifejlődéséig. Kimutatta, hogy bizonyos sejtek genetikai utasításra meghalnak. Ez a programozott sejthalál a normális differenciálódás és a természetes kifejlődés része. Sulston azonosította az első sejthalálgént. Sulston tanítványa, Horvitz fedezte fel a sejthalálgének hálózatát, a gének kölcsönhatásait, hálózati kapcsolatait, alá- és fölérendeltségi viszonyait a szabályozásban. Kimutatta, hogy hasonló szerkezetű és funkciójú sejthalálgének az ember genomjának is részei, és bizonyos rákbetegségekben kulcsszerepet játszanak. E gének mutációja rákot okoz. A fonálféreg mint kutatási objektuma A soksejtű élőlények összes sejtje a megtermékenyített petesejtből származik. Az egyedfejlődés folyamán a sejtek különböző szövetek és szervek felépítésére differenciálódnak. Az emberi testben például több száz különböző, specializált sejttípus található. Korunk biológiájának egyik központi kérdése a sejtdifferenciáció genetikai szabályozásának megismerése. Azaz, mely gének, génkaszkádok működései és mely genetikai útvonalak irányítják a folyamatot? Az emlősök vagy más, nagyszámú sejtből felépülő élőlények mint például a genetikusok szent muslicája, a Drosophila melanogaster túlságosan bonyolultak ezen alapvető probléma tanulmányozásához. Sydney Brenner 1963-ban javasolta, hogy a sejtdifferenciációt szabályozó biokémiai és genetikai mechanizmusokat egy ennél sokkal kevesebb sejtből álló, még egyszerűbb szervezeten kellene tanulmányozni. Így esett választása az 1 mm hosszú, talajban élő fonálféregre, a Caenorhabditis elegansra (1. ábra). Max Perutzhoz írt levelében négy célt tűzött ki (sietve hozzátesszük, hogy idővel megjött az étvágy újabb, C. eleganshoz kapcsolódó nagy horderejű kutatási programok elindításához is): 1. le kell írni a C. elegans minden sejtjét, azt, hogy miként helyezkednek el egymás mellett a testben; 2. fel kell tárni az állat sejtvonalát, vagyis a sejtek egymásból történő leszármazásának útvonalát; 3. meg kell vizsgálni az egyedfejlődés állandóságát, vagyis a (sejt) leszármazási útvonalak állandóságát (amit már korábban is sejtettek, de nem bizonyítottak); 4. A mutánsok 7
8 izolálásával és vizsgálatával kell az egyedfejlődés genetikai szabályozását tanulmányozni, azaz meg kell találni a folyamatban szereplő géneket. A C. elegans ideálisnak tűnt a genetikai vizsgálatokhoz, mert 1. életciklusa (pete- 4 lárvastádium/4 vedlés kifejlett állat) rövid, három és fél nap szobahőmérséleten. 2. Könnyen fenntartható laboratóriumi körülmények között, 3. és a mikroorganizmusokhoz hasonlóan nagy számban is tenyészthető. Egyetlen kisméretű Petri-csészében (kb. 25 cm2 felületen) a szülő hatalmas családja, 320 gyermeke és sok ezer unokája eltartható. További előny, hogy ismert minden sejtjének sorsa s leszármazási kapcsolata: mikor lalakul ki az egyedfejlődés során, hol, mely szerv mely részén található, s mikor pusztul el. Amennyiben tehát a genetikai beavatkozások morfológiai szinten is megjelennek (pl. megváltozik a sejtek száma, alakja, helyzete stb.), az mikroszkópi megfigyeléssel azonnal tetten érhető (morfológiai, sejttani leírás). A faj egyedülálló módon alkalmas az öregedés okait feltárni célzó vizsgálatokra, mivel van egy speciális lárvaállapota: kedvezőtlen körülmények között a 2. lárvastádiumból kilép, bizonyos szerveit visszafejleszti (pl. szájnyílás), s nyugalmi állapotba vonul. Ebben nem öregszik, azaz kedvező körülmények közé kerülve a 4. lárvastádiummal folytatja életét még akkor is, ha a normális fejlődésmenetet tekintve már rég meghalt volna! Nyilvánvalóan e speciális állapotban olyan gének aktiválódnak, amelyek az öregedést gátolják, ill. olyanok kikapcsolnak, amelyek azt elősegítik. Ivarilag megkülönböztethetünk női és hímtulajdonságokat egyszerre hordozó, önmegtermékenyítő hermafroditákat, valamint hímeket. A hermafroditáknak öt pár testi kromoszómájuk (5A-val jelöljük) és két ivari, más néven X-kromoszómájuk van, míg a hímek abban különböznek, hogy csak egy X-kromoszómát hordoznak. Ha a hermafrodita egyed hímmel találkozik, a női (anyai) szerep az övé. Mivel a hermafroditák öntermékenyítők, így elsőrendűen alkalmasak a tiszta genetikai származéksorok létrehozására és fenntartására. A hímek a genetikai keresztezést teszik lehetővé, ezáltal a heterozigóta utód létrejöttét, amely a további genetikai analízisek kiindulópontja (pl. adott gének alléljei közötti viszonyok meghatározására: dominancia recesszivitás, géntérképezések). A kutatók meghatározták a fonálféreg teljes DNS-szekvenciáját. (A szekvencia potenciális gént tartalmaz, amelyből mintegy a valós gén. A maradékok csonka vagy pszeudogének.) A gének harmada szinte tökéletesen azonos formában az emberben is megtalálható. Olyannyira, hogy emberi sejtekben (sejttenyészetekben) tökéletesen helyettesíteni tudják a megfelelő (ortológ) emberi gént. Vagyis a C. elegans és az emberi gének csereszabatosak. Az emberi onkogének, amelyek mutációja rákos sejtburjánzást okoz, fele bizonyosan, de valószínűbb, hogy mindegyike megtalálható a C. elegans génjei között. Nem meglepő ezek után, hogy nagy energiákkal folyik minden egyes C. elegansgén funkciójának és működési kapcsolatainak meghatározása, hiszen az így megszerzett tudás nagy része igaz lesz sok-sok emberi génre is. 8
9 A GYÛRÛSFÉRGEK (ANNELIDA) Megjelenésük az állatvilág fejlôdésének fontos lépcsôfokát jelenti. A törzsfejlôdés és az egyedfejlôdésük során tipikusformában kialakult bennük a mesoderma. A mesodermában hámszövettel bélelt üreg keletkezik, amelybôl kifejlett állatban a másodlagos vagy valódi testüreg (deuterocoeloma vagy coeloma) jön létre (51., 68. ábra). A valódi szelvényesség (metameria vagy segmentatio) ebben az állatcsoportban jelentkezik elôször az állatvilág törzsfejlôdése során. Az állat hossztengelye mentén egymáshoz hasonló vagy egymással azonos felépítésû ismétlôdô szelvényekre, kívülrõl nézve gyûrûkre (segmentumokra) oszlik. A szelvényesség fejlôdéstani alapja az, hogy a másodlagos testüreg szakaszai, az ún. coelomazsákok, a mesodermában szelvényesen egymás után következve és párosával keletkeznek. Ez maga után vonja a belôlük vagy részben belôlük fejlôdô belsô szervek szelvényes elhelyezkedését is. A szelvényezettség kívülrôl a test gyûrûszerû szakaszainak és függelékeinek ismétlôdésében nyilvánul meg. A fiatalabb szelvények a farki vég, az idõsebbek afeji vég felé esnek. A szelvényesen elhelyezkedô coelomazsákokat az egymás felé esô falaikból kialakult haránt válaszfalak választják el (68., 77., 78. ábra). Az egyedfejlôdés során a mesodermában kialakuló páros coelomaüregek fala egyrészt a testfalhoz, másrészt a zsigerekhez simul (51., 68. ábra).az ellõzõbõl fejlõdik a bõrizomtömlõ izomzata és minimális mennyiségû kötõszövetes állománya, továbbá az ún. Hashártya (peritoneum) igen vékony, fali lemeze. A zsigerekhez simuló coelomafalból differenciálódik a belsõ szervek, pl. a bélcsõ kötõszövetes állománya és izomzata, továbbá ahashártya zsigeri lemeze. Az említett hashártyarészek egymással folyamatosan összefüggenek (51., 68., 76. ábra). A nyílirányú középsíkban találkozik egymással ajobb és bal oldali hashártya, létrehozva a bélcsövet felfüggesztõ kettõzetet, a bélfodrot (mesenterium). Az elsôdleges testüregnek a mediansagittalis síkban, a bélcsõ felett, alatt, továbbá a hasdúclánctól dorsalisan és ventralisan öszszetalálkozó lemezei között kialakult járatai képezik az érrendszer üregeit (68. ábra). Az erek falát természetesen a mesoderma határoló elemei alakítják ki. Így jön létre a gyûrûsférgek zárt vérkeringési rendszere (82. ábra). A gyûrûsférgek többségében a szelvények nagy része egyforma vagy erôsen hasonlít egymáshoz, ezek az állatok egynemû szelvényességet mutatnak. A fejlettebb fajok szelvényei nagymértékben különbözhetnek egymástól, testtájaik vannak. 9
10 51. ábra.a mesoderma kialakulásához vezetõ lépések és aközépsõ csíralemez létrejötte egy soksertéjû gyûrûsféreg egyedfejlõdése során. A A gastrula stádium. Az invaginatio során létrejön az entoderma. B Az õsszáj záródik, az õsbélüreg szeparálódik a külvilágtól. C Megindul az ectoderma betûrõdése két, genetikailag meghatározott helyen. Ezzel veszi kezdetét az elõbél (stomodeum) és az utóbél (proctodeum) kialakulása. D A stomodeum és a proctodeum összenyílik az entodermalis középbélteleppel, a bélcsõ átjárhatóvá válik. Ez már egy trochophora lárva. (Oldalnézeti kép.) E Korai trochophora lárva ún. Röntgenrajza a mesoderma õssejtekkel (teloblast). A belõle kinövõ mesoderma-csap ekkor még szinte üreg nélküli. F Idõsebb trochophora. Aszelvények és a test gyarapodása megindult, a mesodermában elsõsorban az idõsebb szelvényekben fejlett coeloma található. (A D FRAIPONT, 1929., nyomán, módosításokkal THOMSONkönyvébõl; E F REISINGER, 1962., nyomán, WURMBACHkönyvébõl.) 10
11 68. ábra.az elsõdleges és a másodlagos testüreg kialakulásának lépései vázlatosan, gyûrûsférgekben. A Hosszmetszet egy általánosított Annelida embrióból. A szelvények keletkezésének sorrendje miatt az állat cranialis része fejlettebb, mint acaudalis vég. B Az elsõdleges testüreg tág, a ventralis ectoderma megvastagodásával kialakult az idegrendszer telepe, a mesoderma még tömör szövetcsoportként látható. C A mesoderma telep õsszelvényekre tagolódik, bennük coeloma még nicsen. D Megjelenik a coeloma, kialakult ahasdúclánc. E A somatopleura kitapadt az ectodermához, a splanchnopleura körülveszi a fejlõdõ bélcsövet, alatta és felette pedig létrehozza a fõ hosszanti értörzsek falazatát. (ASzerzõ kombinációja több ábrából.) 11
12 A földigiliszta (Lumbricus terrestris) Nedves talajban élõ, fényt kerülô, éjjeli állatok. Táplálékukat a lenyelt földben levõ apró élôlények és szerves törmelékek, gombák, avar képezik. Példaállatunk, a Lumbricus terrestris a talaj mélyebb rétegeiben él. Más fajok a felszínhez közel tanyáznak és a felszínen található szerves hulladékot fogyasztják. A gilisztáknak nagyon fontos szerepük van a talaj humusztartalmának és szerkezetének kialakításában. Javítják szellôzését, víztároló képességét, átalakítják baktériumflóráját. Jelentôségükre már Darwin rámutatott. Hazánkban 42 fajuk él. A fajnév szó szerint földigilisztát jelent, a terrestris a földi (terra=föld) jelzése. Testfelépítésük külsô jellemzôi Testhosszuk cm, általában rózsaszínûek vagy barnás színûek, hátoldaluk sötétebb. Színük a bôr pigmenttartalmától és az epidermisen áttûnô vér színétôl ered. A háti oldalon a testüreget akülvilággal összekötô, ún. háti pórusok vannak (76. ábra). Elülsô testvége kihegyesedô, keresztmetszete közel kör alakú, míg a hátulsó vég lekerekített és ellaposodó. A szájnyílás az elsô szelvény hasi oldalán van, felülrôl a második szelvény ormányszerû nyúlványa, a fejlebeny takarja, melyben számos mechanikai és kémiai érzékszerv van (65., 75., 78. ábra). A végbélnyílás a test hátulsó csúcsán helyezkedik el. A páros hímivarnyílás a 15., a szintén páros nôi ivarnyílás pedig a 14. szelvény hasi oldalán nyílik a szabadba. Az elõbbi helyét kis mirigyes duzzanatok jelzik. A 9. és a 10. szelvény hasi oldalán találhatók meg az ondótartályok pórusai (75., 77/B., 80/A. ábra). Szelvényenként párosan és ventralisan fordulnak elô a kiválasztószervek nyílásai (76. ábra). Az ivarérett állatok epidermise a hímivarnyílások mögött, a szelvény között megvastagodott. Ez a mirigyekkel gazdagon ellátott terület anyereg, mely a párosodásban és szaporodásban fontos, így a szaporodási periódusban a legfejlettebb (75. ábra). Minden szelvényben 8 (4x2 darab), párosan elhelyezkedõ serte van, amelyek hosszanti sorokba rendezôdve sertetokokban ülnek, és saját izmaik mûködése révén az állat mozgását, kapaszkodását segítik (75., 76. ábra). A serték gyorsan kopnak, anyaguk újratermelése folyamatos. 12
13 A bôrizomtömlô (testfal) szerkezete és az állat mozgása Az epidermist egyrétegû hengerhám alkotja. Külsõ felületét vékony, fehérje alapanyagú kutikula fedi. A hengerhámsejtek között nagy számban találhatók fehérje- és nyálkatermelõ egysejtû mirigyek. Nyálkás váladékuk nedvesen tartja a felületet, és így lehetôvé teszi a bôrlégzést. A hámot az izomrétegtôl vékony, kötôszöveti rostokból álló alaphártya (membrana basalis) választja el. A testfal erôteljes izomzata külsô körkörös és belsô hosszanti rétegbôl áll (76., 78. ábra). A testfalat belülrôl a peritoneum borítja. A bôrizomtömlô és a folyadékkal kitöltött szelvények együtt alkotják a férgekre jellemzô, ún. hidrosztatikus vázat. Ez giliszták esetében sajátos mozgást tesz lehetôvé. A folyadékok összenyomhatatlansága következtében egy-egy szelvény (coelomazsák) térfogata állandó. Megrövidülve vastagabb lesz, elvékonyodva hosszabb. A körkörös és hosszanti izmok váltakozó összehúzódásának eredményeként az állat testén féregszerû (peristalticus) mozgás fut végig. A testnek a körkörös izmok összehúzódása következtében elvékonyodott szakaszait a hosszanti izmok öszszehúzódása miatt megvastagodott részek követik. A megnyúlt szakaszok elsô szelvényei a haladás irányába elmozdulnak, a serték segítségével megkapaszkodnak, és összehúzódva maguk után vonják a többi szelvényt is, miközben az eddig összehúzódott szelvények kinyúlnak stb. A serték anyaga viszonylag ellenálló, de folyamatosan kopó fehérje. Alakjuk, mintázatuk fajra jellemzõ. A bõrizomtömlõ bemélyedéseiben, a sertetokokban keletkeznek, ennek falához kapcsolódnak és néhány rostból álló kis izmocskák mozgatják õket. Az emésztôkészülék Az elõbél a szájnyílással kezdôdik. A szájnyílás fölött a második szelvény elôrenyúló lebenye található, mely érzéksejtekben igen gazdag, szerepe a táplálékválogatásban, ízés mechanikai érzékelésben egyaránt fontos (75., 78. ábra). A szájnyílásból a táplálék útja a szájüregbe vezet, ez pedig folyamatos átmenettel csatlakozik a garathoz (78. ábra). A táplálék továbbítását az elôbélben is ugyanúgy, mint a bélcsõ összes többi szakaszában is, a bélcsõ saját hosszanti és körkörös izomzatának peristalticus mozgása biztosítja. Vízfelvételük a boron keresztül megy végbe, nem isznak. A garat (pharynx) erôs izomzatú, kiölthetõ szerv, a táplálék megszerzésében vesz részt. Kiöltve pl. kis levéldarabkákat, földdarabokat ragad meg, és azzal együtt húzódik vissza eredeti helyére. Mirigyei nyálkát termelnek, amely a táplálékot csúszóssá teszi, és így, ha a garatüreg összeszûkül, a táplálék a garatot követô vékony falú nyelôcsôbe (oesophagus) kerül. Az oesophagus járulékos szervei az ún. mészmirigyek (Morren-féle mirigyek), amelyek a nyelôcsô kitüremkedései (77/A. ábra). A mészmirigyek nem az emésztésben szerepelnek, hanem a vér karbonáttartalmát és ezáltal kémhatását szabályozzák. Az oesophagus a vékony falú, tág begybe torkollik. A begynek csupán raktározó szerepe van, a benne levô táplálék nem megy át számottevô változáson. Az elôbél következô és egyben utolsó szakasza, a pirosas színû gyomor (gaster vagy ventriculus) a táplálék mechanikai szétdarabolását végzi (77/A., 78. ábra). Belsejét vastag, cuticulának is nevezett védõréteg borítja. Az erôteljes izomzat mozgása, a lenyelt talajban levô ásványi részecskék segítségével ôrli meg a táplálékot. Ha például az állatok táplálékát tôzegbe keverjük, az ôrléshez szükséges kemény ásványi anyagszemcsék hiánya miatt képtelenek táplálékukat feldolgozni, és ezért éheznek. 13
14 A középbél belsõ felületét egyrétegû hengerhám borítja, benne egysejtû enzim- és nyálkatermelô mirigyek, valamint felszívó sejtek vannak, az emésztés extracelluláris. A Lumbricus-fajokban fehérje-, szénhidrát-, kitin- és cellulózbontó enzimeket is kimutattak. A középbél felett, azaz attól dorsalisan, a test középvonalában húzódik aháti fôér(76., 77., 82. ábra). Alatta a középbél fala mélyen betûrôdik a bél lumenébe. Ez a hosszanti betûrôdés a felszívó felületet növeli (76. ábra). A középbél a külsô felületén levô jellegzetes, sárga sejtekrôl (módosult peritoneális sejtek) azonnal felismerhetô. Az utóbélben typhlosolis nincsen, felülete barnás színû, Az ürülék a test farki (caudalis) végének csúcsán lévõ végbélnyíláson (anus) át távozik. 77. ábra. A Lumbricus terrestris belsõ szervei. A A felboncolt földigiliszta elülsõ testfelének zsigerei a szelvényszámok feltüntetésével. B Földigiliszta ivarszervei és ivarvezetékei a többi szervek elhagyásával (KÜKENTHAL, MATTHESésRENNER, 1971., könyvébõl.) 14
15 78. ábra. A földigiliszta elülsõ testfelének hosszmetszete. (FRETTERés GRAHAM, 1976.,nyomán, kissé módosítva.) A légzés A földigiliszták légköri levegôbôl fedezik oxigénszükségletüket, vízben megfulladnak. Nagyobb esôzések után ezért jönnek a felszínre. Nagyon száraz meleg idôkben lehúzódva, letargikus állapotba ( nyári álom ) kerülnek. A levegô oxigénje a testfelület nyálkás folyadékrétegében oldódik fel. Innen diffúzió útján jut el az epidermisbe és az alatta levô kapillárisok vérplazmájába. Az oxigén szállítását nagymértékben elôsegíti a vérben oldott hemoglobin. A fölösleges szén-dioxid az oxigén felvételével egyidejûleg ugyancsak diffúzió útján távozik a vérbôl. A kiválasztószerv Az elsô és utolsó szelvények kivételével mindegyik szelvény egy-egy pár metanephridiumot tartalmaz (77/A. ábra). A metanephridiumok csillangós tölcsérrel kezdôdnek, amelyek a másodlagos testüregbôl nyílnak. Egy metanephridium voltaképpen két szelvényben fekszik. A fej irányában fekvõ, azaz cephalicusan elhelyezkedõ szelvény hasi oldalán, a középtájon, ventromedialisan elhelyezkedô csillangós tölcsérbôl rövid csatorna lép ki, amely átfúrja a tõle farki irányban (caudalisan) következô szelvény válaszfalát (79. ábra). A caudalis szelvényben a metanephridium hosszú kanyarulatos csatornában folytatódik, majd a szelvény elülsõ felének hasi oldalsó részén (ventrolateralisan) nyílik a szabadba (76., 79. ábra). A kiválasztószervbe a csillós tölcsér hajtja be a testüregfolyadékot, amelybe a csatorna hámsejtjei az ôt körülvevô dús kapillárishálózatban keringô vérbôl bizonyos anyagokat kiválasztanak, másokat viszont oda visszaszívnak a szervezet igényeinek megfelelôen. 15
16 79. ábra. Lumbricus-faj metanephridiumainak vázlatos rajza. (BENTHAMnyomán, MEGLITSCH, 1991.,könyvébõl, kissé módosítva.) A nõi ivarszervrendszer rendszer A 13. szelvény elülsô falához simuló, egy pár petefészekbôl (ovarium) az érett peték a testüregbe kerülnek. A szelvény hátulsó részében egy pár csillangós petetölcsérfoglal helyet. Kivezetôcsöve a rövid petevezetô (oviductus) a következô szelvényben nyílik a szabadba. A peték a testüregbôl a csillangók által keltett folyadékáramlás útján a petetölcsérbe, majd onnan a petevezetôbe jutnak. A nôi ivarszervhez tartozik a párzótárs ondóját befogadó és tároló, többnyire két pár ondótartály is. Ezek a 9. és 10. szelvényben helyezkednek el, eredetüket tekintve a köztakaró betüremkedései. A hímivarszervrendszer és a párzás A két pár apró here (testis) a 10. és 11. szelvény elülsô részében fekszik, a páros, háromlebenyû ondóhólyag (vesicula seminalis) központi ürege veszi körül ôket, mely a coeloma egy speciális, elkülönült része. A herékben keletkezô ivarsejtek már fejlôdésük korai szakszában lehasadnak a testisrôl, a további fejlôdésük az ondóhólyagban megy végbe. Innen a csillós tölcsérrel nyíló ondóvezetô közvetítésével jutnak ki a külvilágba. A hímivarnyílás kis mirigyes párna közepén foglal helyet. Párosodáskor az állatok hasi oldalukkal összetapadnak olyan módon, hogy az egyik állat feji vége a másik farki vége felé néz (80/B. ábra). Az összetapadást a nyereg ragadós váladéka segíti. Az ondónak a hímivarnyílástól az ondótartály nyílásához kell eljutnia. A Lumbricus nemzetség fajai és a velük közeli rokonságban lévõ fajok esetében azonban a hímivarnyílások és az ondótartályok nyílásai az összetapadás során viszonylag távol kerülnek egymástól. Ez esetben az ondó a két állat összetapadt ventralis testfalában lévõ izmok különleges összehúzódása révén ideiglenesen keletkezõ páros ondóárok közvetítésével jut el rendeltetési helyére (75., 80/B. ábra). A párzás leggyakrabban tavasszal történik, de szigorú évszakhoz kötôdés nincsen. A párzó állatok egymással ellentétes irányba nézve, hasi oldalaikkal tapadnak össze és az ondót kölcsönösen egymás ondótartályába juttatják. Párosodás után az állatok szétválnak, és az ivarszervek mögött elhelyezkedô, és a szaporodási idôszakban erôsen megduzzadt nyereg (75. ábra) mirigyhámsejtjei nagy mennyiségû váladékot termelnek. A váladék a levegôn bizonyos mértékig megszilárdul és gyûrûszerû tokot képez a nyereg 16
17 körül, melyet az állat testének mozgásával a feji vég irányába tol. A nôi ivarnyíláshoz érkezve belekerülnek a petesejtek. Tovább mozogva elôre, az ondótartályok nyílásából a tokba jutnak a párzótárs hímivarsejtjei is, és megtörténik a megtermékenyítés. A feji részrôl lecsúszott tok nyitott végei összetapadnak. Az így kialakult gubóban fejlôdnek ki a fiatal giliszták. 80. ábra.lumbricus-fajivarszervei. A Hosszmetszet a szelvényszámok feltüntetésével. B Az állatok testhelyzete és az ondó útja (szaggatott vonallal és nyilakkal jelölve) a párosodás során. (A HESSE nyomán KÜKENTHAL, MATTHES és RENNER, 1971., könyvébõl; B GROVEés COWLEYnyomán, BARNES, 1987könyvébõl.) A keringési rendszer A keringési rendszer jellegzetessége, hogy zárt, azaz a vér mindvégig rugalmas falú véredényekben (erek) kering. Az ereket kívülrôl peritonealis borítás rögzíti a testfalhoz, a szelvényeket elválasztó válaszfalakhoz vagy a szervekhez (76. ábra). A legnagyobb vérerek a mediansagittalis síkban helyezkednek el. A nagy bélcsô feletti ér szorosan kapcsolódik a bélcsô dorsalis falához, és az állatnak szinte teljes hosszában végigfut (76., 77/A., 82. ábra). A vér a testfal hajszálérhálózatából jut a háti edénybe, amely izmos falának lüktetése révén a vért hátulról elôre hajtja. Benne a vér egyirányú áramlását biztosító zsebes billentyûk vannak. A nyelôcsô körüli öt pár, ugyancsak pulzáló és tág harántedény ( szív ) összehúzódása a dorsalis érbôl a bélcsô alatti vagy hasi érbe továbbítja a vért, ahol az hátrafelé áramlik (82. ábra). A belsô szervek felé kilépô erek többsége innét ered, funkciója így olyan, mint a gerincesek fõ ütõeréé, az aortáé. Szorosan a hasdúclánc alatt kisebb hoszszanti ér fut, melyet a dorsalis érrel szelvényenként egy pár, a testfalban futó edény köt össze. A giliszták vére a vérplazmában oldott hemoglobintól piros színû, és különbözô típusú amöboid fehérvérsejtek találhatók benne. A hemoglobin a középbél testüreg felöli felszínét borító sárga sejtekben szintetizálódik. 17
18 82. ábra. A földigiliszta véredényrendszerének és vérkeringésének vázlata, A oldalnézetben és B keresztmetszetben. A nyilak a véráramlás irányát jelzik. (Több forrásból szerkesztett ábra.). A testüreg és a peritoneum A másodlagos testüreg az egyes szelvények coelomazacskóinak együttese. Az egyedfejlôdés során a ventralis bélfodor nagy része másodlagosan visszafejlôdik, ezért a jobb és bal oldali coelomazacskók ventralisan, szelvényenként egységes üreggé olvadnak össze (76. ábra). Ezt az üreget testüregfolyadék tölti ki, melynek anyagai az érfalakon keresztül szûrôdnek ki a vérbôl. Segítségével a belsô szervek között jelentôs anyagcsere (anyagleadás, -felvétel) zajlik. A testüregfolyadékban többféle típusú sejt van. A testszelvények dorsalis részén, a valószínûleg szabályozható átmérõjû háti pórusokon (76.ábra) keresztül az állat különleges, sejteket is tartalmazó, nyálkás fonalat képes kibocsátani. Ennek valószínûleg fertôtlenítô (dezinficiáló) vagy riasztó szerepe lehet. Az idegrendszer és a neuroendokrin rendszer A központi idegrendszer azagydúcból és ahasdúcláncból áll. Az agydúc (ggl. cerebrale) a garat fölött elhelyezkedô, a többi dúcnál valamivel nagyobb, páros ganglion. Az agydúc bizonyos fokú ellenôrzést gyakorolhat az egész központi idegrendszer felett, bár a centralizáció mértéke csekély. Hátulsó-oldalsó részébôl ered a páros garatkörüli ideggyűrű, mely a garatalatti dúcpárba (ggl. suboesophageale) fut (83. ábra). A ggl. cerebrale, a garatkörüli gyűrű és a ggl. suboesophageale együttese a garatideggyûrû. Az agydúc és a garatalatti dúc együttesen az elülsô szelvényeket idegzik be. A gyûrûsférgek hasdúclánca szelvényenként egy egy ganglionpárból, az ezeket harántirányban öszszekötõ igen rövid és csak mikroszkópban látható idegrostkötegekbõl (commissurákból) és az egyes szelvények ganglionjait hosszirányban öszszekapcsoló idegekbõl áll. (Az idegek jellemzõ lefutású, kötõszövetes borítással rendelkezõ idegrostkötegek.) A dúcokból szelvényenként három pár ideg lép ki. A rostok fôleg a testfalba futnak, de a belsô szervekhez is adnak ágakat, továbbá az epidermis alatt az egész testre kiterjedô ideghálózatot képeznek. A belsô szerveket ellátó vegetatív idegrendszer részben az 18
19 agydúcból, részben a hasdúclánc szelvényeibôl indul ki. Perifériás ganglionokból és elsôsorban a bélcsô felületét behálózó idegfonatból áll. Neuroszekréciós sejtek elsôsorban az agydúcban vannak, de a garatalatti dúcban és a hasdúcláncban is megtalálhatók. E sejtek axonvégzôdései az agydúc gazdag érhálózatának egy meghatározott areájával lépnek szoros kapcsolatba, és a vérbe ürítik váladékukat. A felszabaduló hormonok a vérbe jutnak, és elsôsorban aszaporodással összefüggô folyamatok irányításában vesznek részt. 83. ábra. A földigiliszta központi idegrendszerének elhelyezkedése az állat feji végében. (HESS nyomán, BULLOCK és HORRIDGE, 1965.,könyvébõl, módosítva.) Az érzékszervek A giliszták tapintási, kémiai és fényérzékelésre, továbbá a levegõ páratartalmának, a közeg sókoncentrációjának érzékelésére egyaránt képesek, bár differenciált érzékszerveik nincsenek. Az érzéksejtek elsôsorban a bôrizomtömlô hámrétegében helyezkednek el, közöttük speciális fényérzõ sejtek is találhatók. 19
20 GYAKORLATIFELADATOK Az állatok beszerzése, eltartása és elpusztítása: A földigiliszták legjobban kiadós esô után gyûjthetôk, amikor is a talaj felszínére húzódnak. Ilyen lehetõségek híján úgy is kiûzhetjük õket, ha a földbe valamilyen botot dugunk és azt rezegtetjük. A talajmozgások hatására az állatok elõbújhatnak. Horgászboltokban is vásárolhatunk állatokat, ezek azonban a legritkább esetben Lumbricus terrestrisek, de azért ezek is alkalmasak avizsgálatra. A begyûjtött férgeket eredeti élôhelyükrôl (kertek, parkok) származó földben jól eltarthatjuk és levelekkel etethetjük is. Tartásukra faládát vagy aquariumedényt használhatunk. Boncolás elõtt az állatokat híg, 8 10%-os alkoholba tesszük percig, ez alatt az idõ alatt elpusztulnak. Lemosásukat követõen hozzákezdhetünk a boncoláshoz. Nagyon szép érrajzolatot kapunk akkor, ha az állatokat ebben a híg etanolban legalább fél napig tartjuk, ezalatt ui. az alkohol átjárja az egész testet és az erekben koagulálja a vért, miáltal még a kisebb ágaik is szépen kirajzolódnak. Amennyiben az állatokat mély narkózisban boncoljuk, szépen megfigyelhetôk az erek, a bélcsô és a metanephridiumok mûködése is. E célból a férgeket 10%-os vizes uretánoldatba tesszük, s mikor már érintésre nem reagálnak, nem mozdulnak meg, lemossuk ôket és elkezdhetjük preparálásukat. Az alapos lemosás fontos, ui. Az uretán rákkeltõ anyag! Szabad szemmel és sztereomikroszkóppal történõ vizsgálatok, a boncolás lépései: Elôször megfigyeljük az állat külsô felépítését. Sztereomikroszkóppal megkeressük a test elülsô és hátulsó végét, hát- és hasoldalát, a szájnyílást, a végbélnyílást, az ivarnyílásokat, a háti pórusokat stb. Ezekbe vékony szondával be is nyúlhatunk. Az alkoholban elpusztított állat epidermisének dorsalis felszínét óvatosan megcsipkedjük, néhány próbálkozás után vékony fonalat húzhatunk elõ, mely a háti pórusból származik és alvadt testüregfolyadék. Az állatot hasoldalával lefelé kissé megnyújtva fektetjük a bonctálba. Feji és farki végét két-két ferdén betûzött gombostûvel, a csúcsoktól 1 2 cm-re rögzítjük. A test közepe táján szikével vagy kisollóval metszést ejtünk a bôrizomtömlôn, majd a belsô szervek épségére vigyázva, a hátoldal középvonalában egy hosszanti metszéssel végigvágjuk a bôrizomtömlôt. Ahogyan a vágást készítjük, az állat teste petyhüdtebbé válik, célszerû tehát a felnyitott tetemet az egyik tû kivétele után kissé utánanyújtani. A bôrizomtömlô felnyitása után vizet öntünk az állatra, majd még a szelvények közti válaszfalak átmetszése elôtt óvatosan kétoldalra széthúzzuk a testfalat. Ekkor a megnyílt coelomazsákokba beáramló víz feltölti azokat és bennük jól elkülöníthetõvé válnak, egy kicsit lebegnek a metanephridiumok. A szelvények harántválaszfalainak szikével történô átvágása után kiterítjük a bôrizomtömlôt, és kétoldalra kitûzzük, s megvizsgáljuk a belsô szerveket. Jól láthatóak az emésztôkészülék részei, keressük meg õket, rendszeresen elölrõl hátrafelé haladva. Vizsgáljuk meg még egyszer a metanephridiumokat, az ivarszerveket, aháti véredényt stb. A Morren-mirigyeket fel lehet nyitni, bennük szénsavas mészbôl álló kristályok találhatók, amik jól kipreparálhatóak. Bizonyos mirigyekben elõfordulnak 2 3 mm-es, tojás formájú mészkonkrementumok, kristályok is. A preparálás utolsó mozzanataként keressük meg az agydúcokat és a garatalatti dúcokat, majd távolítsuk el a tápcsatorna egy szakaszát a hasdúcláncot! 20
A heterotróf táplálkozáshoz általában lényeges a sejt, illetve a testméret növelése. Az egysejtűek azonban vég nélkül nem gyarapodhattak, így előnyös
Testüregviszonyok A heterotróf táplálkozáshoz általában lényeges a sejt, illetve a testméret növelése. Az egysejtűek azonban vég nélkül nem gyarapodhattak, így előnyös volt a többsejtű élőlények megjelenése
RészletesebbenGYŰRŰSFÉRGEK TÖRZSE. Szerkesztette Vizkievicz András
GYŰRŰSFÉRGEK TÖRZSE Szerkesztette Vizkievicz András 1 Vizsgakövetelmények Ismerje fel és elemezze a testfelépítés, az életműködések (kültakaró, mozgás, táplálkozás, légzés, anyagszállítás, szaporodás,
Részletesebbendiv. Bilateria (Coelomata) kétoldali részarányosak
div. Bilateria (Coelomata) kétoldali részarányosak div. Bilateria (Coelomata) kétoldali részarányosak subdiv. Archicoelomata őstestüregesek II. Superphylum: Pseudocoelia (ál-testüregesek) phylum Platyhelminthes
RészletesebbenBilateria Kétoldali részarányosak
Bilateria Kétoldali részarányosak Archicoelomata Ős-testüregesek Eucoelomata Valódi testüregesek Enterocoela Hármas testüregesek Laposférgek Zsinórférgek Nyelesférgek Fonálférgek Csillóshasúak Kerekesférgek
RészletesebbenSzerkesztette Vizkievicz András
Szerkesztette Vizkievicz András 1 Puhatestűek törzse Szerk.: Vizkievicz András Puhatestűek főbb csoportjai: Csigák osztálya Kagylók osztálya Fejlábúak osztálya Cserepeshéjúak osztálya Ásólábúak osztálya
RészletesebbenAz ember szaporodása
Az ember szaporodása Az ember szaporodásának általános jellemzése Ivaros szaporodás Ivarsejtekkel történik Ivarszervek (genitáliák) elsődleges nemi jellegek Belső ivarszervek Külső ivarszervek Váltivarúság
RészletesebbenA MAGASABBRENDÛ VAGY MAGZATBURKOS GERINCESEK (AMNIOTA)
A MAGASABBRENDÛ VAGY MAGZATBURKOS GERINCESEK (AMNIOTA) A hüllôk, a madarak és az emlôsök tartoznak ebbe a rendszertani kategóriába. A három csoport rokonságára számos közös biológiai tulajdonságuk utal,
RészletesebbenAz osztály elnevezése onnan származik, hogy a tejmirigyek váladékával, emlőikből táplálják kicsinyeiket.
EMLŐSÖK - mammalia Az osztály elnevezése onnan származik, hogy a tejmirigyek váladékával, emlőikből táplálják kicsinyeiket. Általános jellemzés: Rendszertani helyük: gerincesek törzse emlősök osztálya
RészletesebbenTÖBBSEJTŰ ÁLLATOK országa SZÖVETESEK alországa SUGARAS SZIMMETRIÁJÚAK tagozata Csalánozók törzse Ős-testüregesek altagozata. A laposférgek törzse
A laposférgek Szerkesztette: Vizkievicz András ÁLSZÖVETESEK alországa Szivacsok TÖBBSEJTŰ ÁLLATOK országa SZÖVETESEK alországa SUGARAS SZIMMETRIÁJÚAK tagozata Csalánozók Ős-testüregesek altagozata Laposférgek
RészletesebbenAnnelida - gyűrűsférgek Testfelépítés
Lophotrochozoa tapogatós - csillókoszorús állatok Törzsek: Mollusca puhatestűek Sipuncula fecskendőférgek Echiura ormányosférgek Annelida gyűrűsférgek Nemertea zsinórférgek Phoronida csöves tapogatósok
RészletesebbenAz ember összes kromoszómája 23 párt alkot. A 23. pár határozza meg a nemünket. Ha 2 db X kromoszómánk van ezen a helyen, akkor nők, ha 1db X és 1db
Testünk minden sejtjében megtalálhatók a kromoszómák, melyek a tulajdonságok átörökítését végzik. A testi sejtekben 2 x 23 = 46 db kromoszóma van. Az egyik sorozat apánktól, a másik anyánktól származik.
RészletesebbenAz óriáscsótány (Blaberus giganteus)
A ROVAROK (INSECTA) Az állatvilág fajokban kiemelkedôen leggazdagabb csoportja: kereken egymillióra tehetô a ma ismert rovarfajok száma! Ez összehasonlításképpen azt jelenti, hogy a ma élô állatfajoknak
RészletesebbenAnnelida - gyűrűsférgek Testfelépítés
Lophotrochozoa tapogatós - csillókoszorús állatok Törzsek: Mollusca puhatestűek Sipuncula fecskendőférgek Echiura ormányosférgek Annelida gyűrűsférgek Nemertea zsinórférgek Phoronida csöves tapogatósok
RészletesebbenMagyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium
Témakörök Biológia Osztályozó vizsgákhoz 2012/2013 9. Természettudományos Osztálya-kémia tagozat A növények életműködései Légzés és kiválasztás Gázcserenylások működése Növényi párologtatás vizsgálata
RészletesebbenAz egysejtű eukarióták teste egyetlen sejtből áll, és az az összes működést elvégzi, amely az élet fenntartásához, valamint megújításához, a
Az egysejtű eukarióták teste egyetlen sejtből áll, és az az összes működést elvégzi, amely az élet fenntartásához, valamint megújításához, a szaporodáshoz szükséges. A sejtplazmától hártyával elhatárolt
Részletesebben4/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces szervezettan IV.
4/b tétel GERINCES SZERVEZETTAN IV. MADARAK Előfordulás A Földön közel 9000 madárfaj él. A civilizáció hatását sok faj nem tudta tolerálni, kipusztultak (pl. dodó, moa). Napjainkban elterjedésük egyenlőtlen.
Részletesebbenrovarok más ízeltlábúak más gerinctelenek virágtalan növények virágos növények gerincesek
Rovarok osztálya Szerk.: Vizkievicz András A rovarok a Földön leírt 1,8 millió állatfajnak több mint a felét (57%) adják. Ma élő rovarfajok száma becslések szerint legalább 3 millió, de akár 30 millió
RészletesebbenGyűrűsférgek törzse. Példaállat a földigiliszta. Élőhely. Laza, nedves, humuszos talajokban. Testfelépítés
Gyűrűsférgek törzse Szerkesztette: Vizkievicz András A gyűrűsférgek eukarióta, többsejtű, szövetes, valódi testüreges, valódi szelvényezett, mindhárm csíralemezzel rendelkező, ősszájú, kétldali szimmetriájú
RészletesebbenTÖBBSEJTŰ ÁLLATOK országa SZÖVETESEK alországa SUGARAS SZIMMETRIÁJÚAK tagozata Csalánozók törzse Ős-testüregesek altagozata. A laposférgek törzse
A laposférgek Szerkesztette: Vizkievicz András ÁLSZÖVETESEK alországa Szivacsok TÖBBSEJTŰ ÁLLATOK országa SZÖVETESEK alországa SUGARAS SZIMMETRIÁJÚAK tagozata Csalánozók Ős-testüregesek altagozata Laposférgek
RészletesebbenA vizet és az ásványi anyagokat egész testfelületükön keresztül veszik fel, melyet a szárukban található kezdetleges vízszállító sejtek továbbítanak.
Mohák (törzse) Szerkesztette: Vizkievicz András A mohák már szárazföldi növények, ugyanakkor szaporodásuk még vízhez kötött. Kb. 360 millió (szilur) évvel ezelőtt jelentek meg, a tengerek árapály zónájában
RészletesebbenSzerk.: Vizkievicz András
Többsejtű állatok Szerk.: Vizkievicz András Az első többsejtű állatok megkövült maradványai kb. 600 millió évesek. A törzsfejlődés folyamatának rekonstruálásához Ernst Haeckel a XX. század elején megfogalmazott
RészletesebbenKERINGÉS, LÉGZÉS. Fejesné Bakos Mónika egyetemi tanársegéd
KERINGÉS, LÉGZÉS Fejesné Bakos Mónika egyetemi tanársegéd Az erek általános felépítése Tunica intima: Endothel sejtek rétege, alatta lamina basalis. Subendothel réteg : laza rostos kötőszövet, valamint
RészletesebbenAz emésztő szervrendszer. Apparatus digestorius
Az emésztő szervrendszer Apparatus digestorius Táplálkozás A táplálék felvétele. A táplálék tartalmaz: Ballasztanyagokat: nem vagy kis mértékben emészthetők, a bélcsatorna mozgásában van szerepük Tápanyagokat:
RészletesebbenPuhatestűek főbb csoportjai: Csigák osztálya Kagylók osztálya Fejlábúak osztálya Cserepeshéjúak osztálya Ásólábúak osztálya. Általános jellemzés
Puhatestűek törzse Szerk.: Vizkievicz András Puhatestűek főbb csoportjai: Csigák osztálya Kagylók osztálya Fejlábúak osztálya Cserepeshéjúak osztálya Ásólábúak osztálya Általános jellemzés Szerveződés:
RészletesebbenJavítóvizsga 2013/2014. Annus Anita. Az állati test bonctani felépítése. Az elemek, vegyületek, sejtek, szövetek, szervek,szervrendszerek, szervezet.
Javítóvizsga 2013/2014 Annus Anita 9.a Anatómia Az állati test bonctani felépítése. Az elemek, vegyületek, sejtek, szövetek, szervek,szervrendszerek, szervezet. A csontok feladata, felépítése, csont szerkezete,
RészletesebbenÁLLATSZERVEZETTANI GYAKORLATOK
TÁMOP 4.1.2.B.2-13/1-2013-0007 ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT ÁLLATSZERVEZETTANI GYAKORLATOK Szerkesztette: Dr. Lippai Mónika Dr. Csikós György Csizmadia Tamás Dr. Csörgő Tibor
RészletesebbenTanmenet a Mándics-Molnár: Biológia 9. Emelt szintű tankönyvhöz
Tanmenet a Mándics-Molnár: Biológia 9. Emelt szintű tankönyvhöz Óraszám Cím 1. Áttekintés Megjegyzés 2. Az élet természete rendezettség, szerveződés szintek 3. Az élet természete anyagcsere, szaporodás,
RészletesebbenGERINCTELENEK. ZoS 101 Egysejtű mikroszkópikus állat modellje. ZoS 106 Édesvízi polip
GERINCTELENEK ZoS 101 Egysejtű mikroszkópikus állat modellje Amoeba proteus, kb. 1000-szeresre nagyított hosszirányban. Prof. Dr. M. Lindauer és Christian Groβ után. A kis álláb kinyitható, így bemutatható
RészletesebbenBIOLÓGIA VERSENY 8. osztály február 20.
BIOLÓGIA VERSENY 8. osztály 2016. február 20. Kód Elérhető pontszám: 100 Elért pontszám: I. feladat. Fogalomkeresés (10 pont) a. :olyan egyedek összessége, amelyek felépítése, életműködése, élettérigénye
RészletesebbenAZ ELŐADÁS CÍME. Stromájer Gábor Pál
AZ ELŐADÁS CÍME Stromájer Gábor Pál 2 Idegrendszer Az idegrendszer felosztása Anatómiai felosztás Központi idegrendszer: Agyvelő Gerincvelő Környéki idegrendszer: Gerincvelői idegek Agyidegek Perifériás
Részletesebben11. évfolyam esti, levelező
11. évfolyam esti, levelező I. AZ EMBER ÉLETMŰKÖDÉSEI II. ÖNSZABÁLYOZÁS, ÖNREPRODUKCIÓ 1. A szabályozás információelméleti vonatkozásai és a sejtszintű folyamatok (szabályozás és vezérlés, az idegsejt
RészletesebbenFelkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből.
Minimum követelmények biológiából Szakkközépiskola és a rendes esti gimnázium számára 10. Évfolyam I. félév Mendel I, II törvényei Domináns-recesszív öröklődés Kodomináns öröklődés Intermedier öröklődés
RészletesebbenTartalom. Javítóvizsga követelmények BIOLÓGIA...2 BIOLÓGIA FAKULTÁCIÓ...5 SPORTEGÉSZSÉGTAN évfolyam évfolyam évfolyam...
Tartalom BIOLÓGIA...2 10. évfolyam...2 11. évfolyam...3 12. évfolyam...4 BIOLÓGIA FAKULTÁCIÓ...5 11. évfolyam...5 12. évfolyam...6 SPORTEGÉSZSÉGTAN...7 1 BIOLÓGIA 10. évfolyam Nappali tagozat Azírásbeli
RészletesebbenÚjpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola
Újpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola 1047 Budapest, Langlet Valdemár utca 3-5. www.brody-bp.sulinet.hu e-mail: titkar@big.sulinet.hu Telefon: (1) 369 4917 OM: 034866 10. évfolyam Osztályozóvizsga
RészletesebbenFőbb jellemzőik. Főbb csoportok
Újszájú állatok Szerk.: Vizkievicz András A földtörténeti óidő kezdetén a kambrium időszakban több mint 500 millió évvel ezelőtt éltek azok az ősi férgek, melyeknél szétvált az ősszájú és az újszájú állatok
RészletesebbenA LAPOSFÉRGEK TÖRZSE. Szerkesztette Vizkievicz András
A LAPOSFÉRGEK TÖRZSE Szerkesztette Vizkievicz András 1 Vizsgakövetelmények Ismerje fel és elemezze a testfelépítés, az életműködések (kültakaró, mozgás, táplálkozás, légzés, anyagszállítás, szaporodás,
RészletesebbenSzaporodás formák. Szaporodás és fejlődés az élővilágban... 12/4/2014. Ivartalan Genetikailag azonos utód Módozatai:
Szaporodás és fejlődés az élővilágban... Szaporodás formák Ivartalan Genetikailag azonos utód Módozatai: Osztódással Bimbózással (hidra) Vegetatív szaporodás Partenogenézis (parthenosszűz, genézis-nemzés)
RészletesebbenINCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM
INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM Szakközépiskola Tesztlapok Biológia - egészségtan tantárgy 12. évfolyam Készítette: Perinecz Anasztázia Név: Osztály: 1. témakör: Az élet kódja.
Részletesebben3. Szövettan (hystologia)
3. Szövettan (hystologia) Általános jellemzés Szövet: hasonló felépítésű és működésű sejtek csoportosulása. A szöveteket alkotja: Sejtek (cellulák) Sejtközötti (intercelluláris) állomány A szövetek tulajdonságait
RészletesebbenTARTALOM. Előszó 9 BEVEZETÉS A BIOLÓGIÁBA
Előszó 9 BEVEZETÉS A BIOLÓGIÁBA A biológia tudománya, az élőlények rendszerezése 11 Vizsgálati módszerek, vizsgálati eszközök 12 Az élet jellemzői, az élő rendszerek 13 Szerveződési szintek 14 EGYED ALATTI
RészletesebbenEmberi szövetek. A hámszövet
Emberi szövetek Az állati szervezetekben öt fı szövettípust különböztetünk meg: hámszövet, kötıszövet, támasztószövet, izomszövet, idegszövet. Minden szövetféleség sejtekbıl és a közöttük lévı sejtközötti
RészletesebbenGYŰRŰSFÉRGEK I. Gyűrűsférgek törzse ( Phylum Annelida 1. Soksertéjűek osztálya ( Classis Polychaeta
11 GYŰRŰSFÉRGEK I. Gyűrűsférgek törzse (Phylum Annelida) Külső és belső szelvényezettséggel rendelkező magasabb rendű gerinctelenek. Nagyságuk néhány mm és 3 méter között változik. Szelvényezettségük nemcsak
Részletesebben(ÁT)VÁLTOZÁS. Budainé Kántor Éva Reimerné Csábi Zsuzsa Lückl Varga Szidónia
(ÁT)VÁLTOZÁS Budainé Kántor Éva Reimerné Csábi Zsuzsa Lückl Varga Szidónia Feladat kiosztása Lapozd át a Szitakötő tavaszi számát, és keresd ki azokat a cikkeket amelyek változással, illetve átváltozással
RészletesebbenBiológia 8 osztály. 2. forduló Az emberi test felépítése A bőr és a mozgásrendszer
MERJ A LEGJOBB LENNI! A TEHETSÉGGONDOZÁS FELTÉTELRENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE A GYOMAENDRŐDI KIS BÁLINT ISKOLA ÉS ÓVODÁBAN AZONOSÍTÓ SZÁM: TÁMOP-3.4.3-08/2-2009-0053 PROJEKT KEDVEZMÉNYEZETT: KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS
RészletesebbenBIOLÓGIA. 10. évfolyam /normál képzés/ 11. évfolyam /kéttannyelvű és nyelvi előkészítő évfolyamú képzés/ Óraszám: 111 óra. Célok és feladatok
BIOLÓGIA 10. évfolyam /normál képzés/ 11. évfolyam /kéttannyelvű és nyelvi előkészítő évfolyamú képzés/ Óraszám: 111 óra Célok és feladatok Szakközépiskolánkban a biológiatanítás célja az elméleti ismeretátadás,
Részletesebben3. A Keringés Szervrendszere
3. A Keringés Szervrendszere A szervezet minden részét, szervét vérerek hálózzák be. Az erekben folyó vér biztosítja a sejtek tápanyaggal és oxigénnel (O 2 ) való ellátását, illetve salakanyagok és a szén-dioxid
RészletesebbenHajtásos növények gyökér hajtás szár levélre
Hajtásos növények A hajtásos, szövetestes testfelépítése a legfejlettebb testszerveződés a növények országában. A hajtásos növények testében a különféle alakú és működésű sejtek szöveteket alkotnak, a
RészletesebbenBIOLÓGIA osztályozó vizsga követelményei 10.-12. évfolyam
BIOLÓGIA osztályozó vizsga követelményei 10.-12. évfolyam 10. évfolyam TÉMAKÖRÖK TARTALMAK Az élőlények testfelépítésének és életműködéseinek változatossága A vírusok, a prokarióták és az eukarióta egysejtűek
RészletesebbenA táplálkozás, kiválasztás és a légzés szervrendszerei
A táplálkozás, kiválasztás és a légzés szervrendszerei Emésztőrendszer felépítése: Nyálkahártya (mucosa): 1 epithelium: hámréteg 2 lamina propria: kötőszöveti réteg: 3 lamina muscularis mucosa: nyálkahártya
RészletesebbenTanmenet. Csoport életkor (év): 14 Nagyné Horváth Emília: Biológia 13-14 éveseknek Kitöltés dátuma (év.hó.nap): 2004. 09. 10.
Tanmenet Iskola neve: IV. Béla Általános Iskola Iskola címe: 3664 Járdánháza IV: Béla út 131. Tantárgy: Biológia Tanár neve: Tóth László Csoport életkor (év): 14 Tankönyv Nagyné Horváth Emília: Biológia
RészletesebbenTudós Rektor Természettudományi Csapatverseny 8. évfolyam részére. Csapat neve:... Csapattagok neve:... Iskola: Település:
Tudós Rektor Természettudományi Csapatverseny 8. évfolyam részére Csapat neve:... Csapattagok neve:...... Iskola: Település: 2. forduló 1. Nevezzétek el a képeken látható szöveteket és oldjátok meg a feladatokat,
RészletesebbenAz ember szaporodása
Önreprodukció, szaporodás Szerkesztette: Vizkievicz András Bevezetés Az önfenntartás és az önszabályozás mellett az állati szervezetek harmadik alapvető működése az önreprodukció. Az önreprodukció magába
RészletesebbenMINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM
MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM I. félév Az élőlények rendszerezése A vírusok Az egysejtűek Baktériumok Az eukariota egysejtűek A gombák A zuzmók
RészletesebbenFONÁLFÉRGEK ÉS HÚRFÉRGEL. FONÁLFÉRGEK TÖRZSE Phylum Nematoda (RUDOLPHI, 1808)
7 FONÁLFÉRGEK ÉS HÚRFÉRGEL FONÁLFÉRGEK TÖRZSE Phylum Nematoda (RUDOLPHI, 1808) Az egyik legnagyobb gerinctelen csoport. Testük hengeres, fonalszerűen megnyúlt. Nagyságuk a mikroszkopikus méret és a 8 méter
RészletesebbenA kromoszómák kialakulása előtt a DNS állomány megkettőződik. A két azonos információ tartalmú DNS egymás mellé rendeződik és egy kromoszómát alkot.
Kromoszómák, Gének A kromoszóma egy hosszú DNS szakasz, amely a sejt életének bizonyos szakaszában (a sejtosztódás előkészítéseként) tömörödik, így fénymikroszkóppal láthatóvá válik. A kromoszómák két
RészletesebbenFejlődéstan (biogenetika) Sály Péter Saly.Peter@mkk.szie.hu
Fejlődéstan (biogenetika) Sály Péter Saly.Peter@mkk.szie.hu Bevezetés Fejlődés: mennyiségi és minőségi változások folytonos sorozata. A biológiai fejlődés két nagy vetülete: egyedfejlődés (ontogenezis)
RészletesebbenBiológia 7. évfolyam osztályozó- és javítóvizsga követelményei
Biológia 7. évfolyam osztályozó- és javítóvizsga követelményei 1. Forró éghajlati övezet: növényzeti övei, az övek éghajlata, talaja esőerdő, trópusi lombhullató erdőszerkezete, szavanna, sivatagok jellemzése
Részletesebben2ea Légzési és kiválasztási rendszer szövettana
2ea Légzési és kiválasztási rendszer szövettana Légzőrendszer Orrüreg szövettani képe Szaglóhám nyálkatermelő kehely sejtekkel Bowman mirigy támasztó sejtek a hám felületén szaglósejtek mélyebben Egér
RészletesebbenA gerinces állatok törzse (Vertebrata)
A gerinces állatok törzse (Vertebrata) A gerinces állatok közé a törzsfejlődés során kialakult legbonyolultabb felépítésű, legfejlettebb szervezetek tartoznak. Ez az elméleti és gazdasági szempontokból
RészletesebbenA vízi ökoszisztémák
A vízi ökoszisztémák Az ökoszisztéma Az ökoszisztéma, vagy más néven ökológiai rendszer olyan strukturális és funkcionális rendszer, amelyben a növények, mint szerves anyag termelők, az állatok mint fogyasztók,
RészletesebbenAz evolúció folyamatos változások olyan sorozata, melynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak.
Evolúció Az evolúció folyamatos változások olyan sorozata, melynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak. Latin eredetű szó, jelentése: kibontakozás Időben egymást
Részletesebben2390-06 Masszázs alapozás követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai
1. feladat Ön azt a feladatot kapta a munkahelyén, hogy készítsen kiselőadást a sejtek működésének anatómiájáról - élettanáról! Előadása legyen szakmailag alátámasztva, de a hallgatók számára érthető!
RészletesebbenAz emésztôrendszer károsodásai. Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz. 17. fejezet
Az emésztôrendszer károsodásai Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz 17. fejezet Általános rész A fejezet az emésztôrendszer tartós károsodásainak, a károsodások
RészletesebbenFajfenntartó viselkedés
Fajfenntartó viselkedés Az állatok viselkedésének egyik alapvető megnyilvánulása a szaporodással kapcsolatos viselkedés. Ez az ivarérettséget elért egyedekre jellemző és a legtöbb fajnál meghatározott
Részletesebben4. Gyakorlat Kerekesférgek, csillóshasúak, fonálférgek, húrférgek, buzogányfejű férgek
4. Gyakorlat Kerekesférgek, csillóshasúak, fonálférgek, húrférgek, buzogányfejű férgek Testük hengeres. Csupán külalakilag tűnnek egységesnek, valójában filogenetikailag egymástól független csoportok.
RészletesebbenAszpirin. Bőr (köztakaró) Gerincesek kültakarója (nem kell!!!) Ízeltlábúak kültakarója. Ízeltlábúak kültakarója. Szervtan.
Aszpirin Szervtan Animális szervek Vegetatív szervek Bőr (köztakaró) Határfelület Védőréteg Külső hatások (fizikai, kémiai, biológiai) Kutikula (kitin, szklerotin) Színezet Érzékszervek helye Elszarusodó
RészletesebbenVadászati állattan, anatómia, élettan és etológia
Vadászati állattan, anatómia, élettan és etológia VI. Előadás A légző-szervrendszer. Dr. Katona Krisztián, SZIE VMI Légző-szervrendszer O 2 szállítása a testbe, CO 2 elszállítása onnan Hőszabályozás (lihegés
RészletesebbenHámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint)
Szövettan I. Állati szövetek típusai Hám- és mirigyszövet Kötő- és támasztószövet Izomszövet Idegszövet Sejtközötti állomány nincs Sejtközötti állomány van Laphám (utóvese, érfal) köbhám csillós hám speciális
RészletesebbenHámszövetek (ízelítő ) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint)
Szövettan I. Hámszövetek (ízelítő ) Állati szövetek típusai Hám- és mirigyszövet Kötő- és támasztószövet Izomszövet Idegszövet Sejtközötti állomány nincs Sejtközötti állomány van Hámszövetek (felépítés
RészletesebbenA HÍMIVARÚ ÁLLATOK NEMI MŰKÖDÉSE. Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem MÉK
A HÍMIVARÚ ÁLLATOK NEMI MŰKÖDÉSE Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem MÉK A nemi szervek a faj fenntartását (reprodukció) szolgálják. Az emlősállatok szexuális dimorfizmusa (nemi kétalakúsága)
RészletesebbenA keringési szervrendszer feladata az, hogy a sejtekhez eljuttassa az oxigént és a különböző molekulákat, valamint hogy a sejtektől összeszedje a
KERINGÉS A keringési szervrendszer feladata az, hogy a sejtekhez eljuttassa az oxigént és a különböző molekulákat, valamint hogy a sejtektől összeszedje a szén-dioxidot és a salakanyagokat. Biztosítja
RészletesebbenNÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
NÖVÉNYÉLETTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A növényi növekedés és fejlődés áttekintése Előadás áttekintése 1. A növekedés, differenciálódás és fejlődés fogalma
RészletesebbenANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA
ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA sejt szövet szerv szervrendszer sejtek általános jellemzése: az élet legkisebb alaki és működési egysége minden élőlény sejtes felépítésű minden sejtre jellemző: határoló rendszer
RészletesebbenBIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Biológia középszint 0613 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Útmutató a középszintű dolgozatok értékeléséhez
RészletesebbenPUHATESTŰEK TÖRZSE CSIGÁK OSZTÁLYA. Szerkesztette Vizkievicz András
PUHATESTŰEK TÖRZSE CSIGÁK OSZTÁLYA Szerkesztette Vizkievicz András 1 Vizsgakövetelmények Ismerje fel és elemezze a testfelépítés, az életműködések (kültakaró, mozgás, táplálkozás, légzés, anyagszállítás,
RészletesebbenIV. TALENTUM - természettudományok és informatika verseny országos döntője. Temesvár, február 24. BIOLÓGIA FELADATLAP X.
IV. TALENTUM - természettudományok és informatika verseny országos döntője Temesvár, 2018. február 24. BIOLÓGIA FELADATLAP X. OSZTÁLY I. EGYSZERŰ VÁLASZTÁS (40 pont) A kérdéshez kapcsolódó állítások közül
Részletesebben1. Az élőlények rendszerezése, a prokarióták országa, az egysejtű eukarióták országa, a
Tantárgy neve Biológiai alapismeretek Tantárgyi kód BIB 1101 Meghirdetés féléve 1 Kreditpont 2 Összóraszám (elm.+gyak.) 2+0 Számonkérés módja kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelő neve
RészletesebbenElektromágneses sugárözönben élünk
Elektromágneses sugárözönben élünk Az Életet a Nap, a civilizációnkat a Tűz sugarainak köszönhetjük. - Ha anya helyett egy isten nyitotta föl szemed, akkor a halálos éjben mindenütt tűz, tűz lobog fel,
RészletesebbenMéhek biológiája. A méhek (poszméh) bélcsatornája (Alford nyomán): be: begy; kb: középbél; me: Malpighi edények; ny: nyelőcső; ub: utóbél; vb: végbél
Méhek biológiája dr. Sárospataki Miklós egyetemi docens SZIE, Gödöllő, Állattani és Állatökológiai tanszék Mezőgazdasági mérnök BSc, Vadgazda mérnök BSc, Környezetgazdálkodási agrármérnök BSc, Ökotoxikológus
RészletesebbenI. Híres tudósok és munkáságuk (10 pont)
I. Híres tudósok és munkáságuk (10 pont) Azonosítsd a felsorolt felfedezéseket a betűkkel jelölt tudósokkal valamint életrajzi adataikkal és írd a megfelelő betűjeleket az állítások mögötti négyszögekbe!
RészletesebbenHámszövet, mirigyhám. Dr. Katz Sándor Ph.D.
Hámszövet, mirigyhám Dr. Katz Sándor Ph.D. HÁMSZÖVET A hámsejtek a bazális membránon helyezkednek el. Oldalai: bazális, laterális és apikális. HÁMSZÖVET Szorosan egymás mellett helyezkednek el és speciális
Részletesebben3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan
11. évfolyam BIOLÓGIA 1. Az emberi test szabályozása Idegi szabályozás Hormonális szabályozás 2. Az érzékelés Szaglás, tapintás, látás, íz érzéklés, 3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz
RészletesebbenTémazáró dolgozat. A növények országa.
Témazáró dolgozat. A növények országa. 1.feladat. Mit jelentenek az alábbi fogalmak? fotoszintézis, telepes növények kétivarú virág egylaki növény egyszikű növény 2.feladat. Jellemezze a vörösmoszatok
RészletesebbenAz omnipotens kutatónak, Dr. Apáti Ágotának ajánlva, egy hálás ex-őssejtje
1 Az omnipotens kutatónak, Dr. Apáti Ágotának ajánlva, egy hálás ex-őssejtje Írta és rajzolta: Hargitai Zsófia Ágota Munkában részt vett: Dr. Sarkadi Balázs, Dr. Apáti Ágota A szerkesztésben való segítségért
Részletesebben56. Belépés a gázcserenyílásokon (G)
56. Belépés a gázcserenyílásokon (G) A peronoszpóra Plasmopara viticola A gomba micéliumai behatolnak a sztómákon* a növény szöveteibe és az élő sejtekből táplálkozik. Ennek következtében a megtámadott
Részletesebben3/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces szervezettan III.
3/b tétel GERINCES SZERVEZETTAN III. HÜLLŐK Jellemzőik Az első valódi értelemben vett szárazföldi állatok, szaporodásuk nem kötődik a vízhez. Sikeres állatcsoport, mintegy 7000 fajuk ismert. A kétéltűektől
RészletesebbenI. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó
Szóbeli tételek I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó baktériumokat és a védőoltásokat! 2. Jellemezd
RészletesebbenBIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM Célok Tanulói teljesítmények növelése Tanulási motiváció kialakítása tevékenység, megfigyelés,
RészletesebbenA kötőszövet formái: recés kötőszövet, zsírszövet, lazarostos kötőszövet, tömöttrostos kötőszövet.
1 Kötőszövetek Szerkesztette: Vizkievicz András Ebbe az alapszövetbe igen különböző feladatot végző szöveteket sorolunk, amelyek elláthatnak mechanikai, anyagcsere, hőszabályozás, védelmi és regenerációs
RészletesebbenBiológia verseny 8. osztály
Biológia verseny 8. osztály 2016.02.. I. feladat. Fogalomkeresés (10 pont) Összpontszám: 100 pont a. A faj :olyan egyedek összessége, amelyek felépítése, életműködése, élettérigénye hasonló, amelyek a
RészletesebbenIskola neve: Csapatnév:.
Iskola neve: Csapatnév:. Környezetismeret-környezetvédelem országos csapatverseny 3. évfolyam II. forduló 2018. január 15. 1. Amennyiben a rejtvényt helyesen megfejtitek, megkapjátok a verseny II. fordulójának
RészletesebbenBármennyire hihetetlen: a rovarvilág legjobb repülõi a vízhez kötõdnek. Általában. Élõ helikopterek HÁROMSZÁZMILLIÓ ÉV ÓTA REPÜLNEK
01-EloHeli.qxd 10/3/2007 4:34 PM Page 1 HÁROMSZÁZMILLIÓ ÉV ÓTA REPÜLNEK Élõ helikopterek A nagyszitakötők szárnyainak töve és tori kapcsolódásuk bonyolult, fantasztikus röpképességüket lehetővé tevő architektúrája
RészletesebbenGyűrűsférgek törzse Phylum Annelida
Gyűrűsférgek törzse Phylum Annelida - Külső és belső szelvényezetteség Ez lehet homonóm és heteronóm Elkülöníthető: fej-, törzs-, faroktájék Itt jelennek meg először a csonklábak (parapodium) Gyűrűsférgek
RészletesebbenA baktériumok (Bacteria) egysejtű, többnyire pár mikrométeres mikroorganizmusok. Változatos megjelenésűek: sejtjeik gömb, pálcika, csavart stb.
BAKTÉRIUMOK A baktériumok (Bacteria) egysejtű, többnyire pár mikrométeres mikroorganizmusok. Változatos megjelenésűek: sejtjeik gömb, pálcika, csavart stb. alakúak lehetnek. A mikrobiológia egyik ága,
RészletesebbenTANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) A növényi szövetek összehasonlító vizsgálata mikroszkóppal 1. (osztódószövet, bőrszövet)
TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) A növényi szövetek összehasonlító vizsgálata mikroszkóppal 1. (osztódószövet, bőrszövet) A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Az élőlények rendszere az alábbi kis táblázatban
RészletesebbenKÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 16. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. május 16. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM
RészletesebbenKosborok az erdőkben Közzétéve itt: magyarmezogazdasag.hu az Agrárhírportál (
A trópusokon fák ágain és kérgén megtelepedő és talajlakó fajaik egyaránt vannak, a mérsékelt övben csak utóbbiak. A legtöbb faj élőhelyigénye igen jellegzetes. A különböző gyepeknek, lápoknak is megvannak
RészletesebbenTANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) Az állati szövetek összehasonlító vizsgálata mikroszkóppal 1. (hámszövet, kötő-és támasztószövet)
TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) Az állati szövetek összehasonlító vizsgálata mikroszkóppal 1. (hámszövet, kötő-és támasztószövet) A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Az élőlények rendszere az alábbi
RészletesebbenKÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
É RETTSÉGI VIZSGA 2015. október 21. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. október 21. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA
Részletesebbensejt működés jovo.notebook March 13, 2018
1 A R É F Z S O I B T S Z E S R V E Z D É S I S E Z I N E T E K M O I B T O V N H C J W W R X S M R F Z Ö R E W T L D L K T E I A D Z W I O S W W E T H Á E J P S E I Z Z T L Y G O A R B Z M L A H E K J
Részletesebben