NGM MMV egyeztetés. Vázlat 10 percben:

Átírás

1 NGM MMV egyeztetés Vázlat 10 percben: 1. A magyar gazdaság talpra állása, a foglalkoztatás jelentős növelése, a szociális helyzet javulása, összességében az ország jövője alapjaiban függ a magyar mikró, kis- és közepes vállalkozások helyzetétől. Orbán Viktor miniszterelnök úr évértékelő beszédében szorgalmazta, hogy a termelő munkát rehabilitálni kell, vissza kell helyezni jogaiba, a spekuláción alapuló vállalkozásokat pedig háttérbe kell szorítani. Lássuk, hogy áll ma a helyzet egy jellemzően termelő munkát végző iparág, az építőipar esetében: o Az évek során kialakult torz struktúra, az alvállalkozói láncok eredményeképpen az alvállalkozói lánc alján lévő, érdemi munkát elvégző, fizikai munkavállalókat foglalkoztató vállalkozások szinte száz százaléka tragikus, csőd közeli állapotban van. (Felmérés tapasztalatai) o Jelen állapotukban, segítség híján a meglévő munkahelyeket sem tudják fenntartani, nem tudják kivenni a részüket a gazdaság felpörgetésében. o Az elmúlt évek gazdasági ámokfutását jó állapotban átvészelő fővállalkozások saját kivitelezői állománnyal nem, vagy csak kis számban rendelkeznek. Ezt a kedvező állapotot jellemzően az irreálisan alacsonyan tartott alvállalkozói árak és ezzel együtt az elvégzett munka árának részleges, vagy teljes visszatartása tette lehetővé számukra. o Ezek a fővállalkozó cégek tapasztalataink szerint nem akarnak jelentős létszámbővítést végrehajtani, számukra sokkal költséghatékonyabb és jövedelmezőbb, ha a munkát a lehető legalacsonyabb áron, alvállalkozókkal végeztetik. 2. Összefoglalva: Az értékteremtő, foglalkoztató mikró, kis- és közepes vállalkozások tömeges ellehetetlenülésével a magyar gazdaság megtartó, kreatív, önálló boldogulásra kész ereje szűnhet meg, szociális válságba sodorva azokat, akik munkavállalói tömegek foglalkoztatására lennének alkalmasak. A magyar társadalmat, túl a gazdaság leépülése miatt elszenvedett veszteségeken, övön aluli ütésként érte a lakosság deviza adósságba csalogatása, később a bankszektor etikátlan, uzsora profitra törekvő, emberi szempontokat figyelmen kívül hagyó működése folytán elindult hitelbedőlési hullám. Az egzisztenciális válságba került emberek egyetlen esélye, ha nagyon rövid időn belül számottevő mértékben jönnek létre munkahelyek az ország elmaradottabb régióiban is, ez által lehetőségük lesz stabilizálni a helyzetüket. Erre a leggyorsabban azokban a szektorokban van esély, melyek a vállalkozás működtetése szempontjából nem beruházás igényesek, élőmunka igényük nagy, és további ágazatoknak biztosítanak megrendeléseket, mint például az építőipar és a mezőgazdaság. Azonban, amennyiben rövid időn belül nem normalizálják a vállalkozói környezetet, ezek a kétkezi munkát végző vállalkozások képtelenek lesznek megfelelni a kihívásnak, így a szociális feszültség jelentősen nőhet és kérdésessé válhat a hazai gazdaság növekvő pályára állása. Mindez beláthatatlan következményekkel járhat az ország és a magyar társadalom számára. Javaslataink: 1. Az elmúlt évek gazdasági ámokfutását elszenvedő vállalkozók mára már nagyon türelmetlenül várják, hogy a kormány tegye egyértelművé: morális és erkölcsi 1

2 szempontból egyértelmű, éles határvonal választja el az előző kabinet, illetve az Orbán kormány vállalkozásokkal kapcsolatos gazdaságpolitikáját. Jogos igényük, hogy - a társadalmi igazságosságot figyelembe véve, - a kisvállalkozók kárára elkövetett bűncselekményeket hasonlóképpen szankcionálják, mint ahogy politikus bűnözők állami tulajdon elleni visszaéléseit. o Tegyék lehetővé, hogy kintlévőségeikkel kapcsolatban a kárt szenvedett vállalkozások bejelentést tehessenek ( a jogi út járhatatlan ) o Miniszterelnöki biztos, vagy bizottság kinevezése a lánctartozást gerjesztő gazdasági bűnözők leleplezésére. (Ld. mint Sukoró, Bábolna, MÁV, BKV, stb. ügyek, úgy Hajdúbét, Megyeri híd, 43.út, Corvin sétány projekt, stb.), melyről a közvélemény is értesüljön. Részletesen: o Az elszenvedett veszteségekért erkölcsi elégtétel és anyagi jóvátétel illeti meg az önhibájukon kívül rossz helyzetbe került vállalkozásokat. Az erkölcsi elégtételt az jelentené, ha a kormány gazdaságpolitikusai a médiában, parlamentben egyértelműen állást foglalnának azokban a nagy sajtóvisszhangot kiváltó ügyekben, ahol alvállalkozások tömegei maradtak kifizetés nélkül, ami a csődbe ment vállalkozások, megszűnő munkahelyek o folytán felbecsülhetetlen egyéni és társadalmi károkat, tragédiákat okozott. Az anyagi jóvátételt az önhibán kívüli csőd állapotába került vállalkozások konszolidálása jelentené. Részletesen: Európai Unió, Kisvállalkozói Törvény, II. pont 2. Az ágazaton belül a legalsó szinteket is beleértve a legszélesebb körű folyamatos egyeztetés, véleménycsere alapvető fontosságú. Tapasztalataink alapján a jellemzően alvállalkozói státuszban működő, mikró- és kisvállalkozások szempontjai megfelelő érdekképviselet híján nem, vagy csak érintőlegesen tudnak megjelenni az ágazat működését célzó intézkedésekben, és bár a magyar gazdaság fellendítése ügyében folyamatos hivatkozások tárgyai, mégsem tudnak érdemben hatást gyakorolni a jövőjüket és ezáltal az ország jövőjét befolyásoló történésekre. 3. Javasoljuk, hogy a mikró vállalkozásokat speciális helyzetük, érdekérvényesítési problémáik miatt külön kategóriaként kezeljék, hiszen sem a támogatások, hitelezésük mértéke, sem a gazdasági versenyben elfoglalt helyük szerint nincsenek egy súlycsoportban a kis- és közepes méretű vállalkozásokkal és többnyire őket érinti magánvagyonuk elvesztésével is a lánctartozás, valamint érdekképviseletük megoldatlansága miatt a teljes kiszolgáltatottság. Emiatt kiszorulnak mindazokból a lehetőségekből, melyeket a kormány a hazai vállalkozások helyzetbe hozása céljából szándékozik megnyitni. Az Európai Unió Kisvállalkozói Törvénye is külön foglalkozik a kicsik helyzetbe hozásával, hiszen célzott segítség, inkubáció hatására az életképes vállalkozások gyorsan fenntartható növekedési pályára állhatnak, ezáltal stabil, minőségi munkahelyek létrehozása válik lehetővé. (K.V.T. III. pont) 4. Foglalkoztatás ügye: A munkafolyamat elvégzésének szintjén kell rögzíteni a rezsióradíj még elfogadható legkisebb összegét. Ezzel egy időben kívánatos bevezetni a tisztességtelen ár fogalmát is. Először ki kell jelölni a fehér utat a vállalkozások számára és utána büntetni azokat, amelyek normális körülmények között is a mellék ösvényeket keresik. Ezt megközelíthetjük úgy is, hogy a fenntartható módon működőképes vállalkozói struktúrát alulról kell felépíteni, tehát ahol a munkát elvégzik, foglalkoztatnak, ott kell először a körülményeket szabályzókkal, segítséggel, ellenőrzésekkel 2

3 biztosítani, a pénzügyi forrásokat oda kell átcsoportosítani, hogy a hatóságok, adóhivatal elvárásainak a vállalkozások megfelelhessenek! 5. Az építőipar speciális problémáihoz: Az ágazat a rendszerváltás óta gyakorlatilag gazdátlan, a különböző szakterületek, a működést szabályozó felügyeletek, szakhatóságok a minisztériumok, államtitkárságok között szétszórva működnek. A jelenlegi helyzetben is ezt látjuk, holott az ágazat mérete, szerepe a gazdaság beindításában átfogó, minden területre rálátó, a problémákat komplexen és rapid módon kezelő állami felügyeletet kíván. Ezért javasoljuk olyan tárcák közötti stratégiai munkacsoport létrehozását és folyamatos működtetését, mely képes feltérképezni az ágazatban zajló negatív folyamatokat. Feladata lehetne az egészséges, minden piaci szereplő számára megfelelő, fenntartható vállalkozó struktúra újraépítését elősegíteni, a kiszolgáltatott alvállalkozók működési körülményeit normalizálni. Ha elfogadják a javaslatunkat, kérjük, hogy a munkacsoport munkájában részt vehessünk, mivel a vállalkozások e csoportját a hivatalosan működő érdekképviseletek, kamarák egyáltalán nem képviselik, szempontjaik még az össztársadalmi érdek szintjén sem jelennek meg a tevékenységüket alapvetően befolyásoló egyeztetéseken, az intézkedések, rendeletek, törvények előkészítésekor. (A jelenlegi helyzetért egyértelmű felelősséggel tartoznak azok a szakmai érdekképviseletek, melyek nem emelték fel a szavukat a kiszolgáltatott vállalkozások szisztematikus kifosztásakor és semmilyen segítséget nem nyújtottak a hozzájuk fordulóknak.) Háttéranyag az egyeztetéshez Nyilatkozatok a magyar mikró, kis- és közepes vállalkozások helyzetéről, a rájuk váró feladatokról, a foglalkoztatás növelésével és a gazdaság beindításával kapcsolatban 1. A megválaszolandó kérdés úgy hangzik: hogyan tudjuk a magyar gazdaságot a magyar emberek szolgálatába állítani. Az én válaszom a következő: rehabilitálni kell, vissza kell helyezni jogaiba a termelést. Ma a termelésnek Magyarországon nincs becsülete. Nem a termelés számít, hanem az, hogyan tudnak üzletelni a termelésről szóló papírokkal.. Orbán Viktor évértékelő beszéde február 5-én, részlet 2. Nincs semmi rendkívüli abban, hogy azok, akik munkahelyeket teremtenek, másoknak munkát adnak, sokat kereshetnek. Sőt, ez így van rendjén. De azok, akik a munkahelyek és a jólét tönkretételével teszik ugyanezt, erkölcsileg védhetetlenek. Ezért nem zárhatjuk ki gondolataink közül a társadalmi hasznosságot, a személyes érdemet és az igazságosságot. Orbán Viktor évértékelő beszéde február 5- én, részlet 3. Az elmúlt időszak gazdaságpolitikája súlyosbította a hazai kkv-k helyzetét. A jelen kormány programjában a munkahelyek számának növelése elsődleges cél, és ebben e vállalkozásokra meghatározó és alapvető feladat vár. "Ehhez olyan helyzetet kell teremteni, hogy a hazai kis- és középvállalkozók tíz év alatt képesek legyenek a jelenlegi létszám többszörösét foglalkoztatni" - hangsúlyozta FónagyJános. Felhívta a figyelmet arra, hogy képtelen helyzet az ma Magyarországon, hogy közel tíz millió *** 3

4 embert 1,8 millió adófizetőnek kellene eltartania. Ezért a kormány legfőbb célja a foglalkoztatás bővítését, amihez viszont állami eszközökkel csak a környezetet lehet megteremteni. "Magyarországot belátható időn belül a régió legversenyképesebb gazdaságú országává kell tenni" - mondta Fónagy János. Ezt a kkv szektor helyzetbe hozásával kívánják elérni, amin keresztül dinamizálják az egész magyar gazdaságot. Heti Válasz és a Magyarok a piacon Klub által Budapesten rendezett konferencia, Fellegi Tamás elmondta: a kormány eltökélt szándéka, hogy kiszámítható gazdasági környezet kialakításával segítse és erősítse a kis- és középvállalkozásokat, amelyeknek kiemelt szerepük van a munkahelyteremtésben. Ezt támasztja alá az is, hogy a kkv szektor foglalkoztatja a hazai munkavállalók közel 70 százalékát, miközben az összes árbevétel 37 százalék adja. MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ és az Európai Unió Bizottsága által szervezett konferencia, A körbetartozás nemcsak az üzleti bizalmat, a fizetési fegyelmet és a gazdasági környezet kiszámíthatóságát rombolja szét, de gyakran igazságtalanul nehéz likviditási helyzetbe hozza a vállalkozásokat, különösen a kisvállalkozókat. A körbetartozás sajátossága, hogy mindig a végén csattan az ostor, a legerősebben mindig a tartozási lánc végén álló kisvállalkozásokat sújtja. Számukra egy-egy késedelmes számlakiegyenlítés, vagy ki nem fizetett munka akár a vállalkozás végét is jelentheti. Az okok sokrétűek. A vállalatok egy részénél szerepet játszik ebben az előrelátó üzleti magatartás, a vevők leinformálásának, vagy a várható üzleti kockázatok piaci alapú biztosításának hiánya. Ugyancsak szerepe van annak a ténynek is, hogy a fővállalkozók az erős verseny miatt gyakran irreális alacsony árért vállalják el a munkákat, és a végén a legkisebb és leggyengébb alvállalkozónak csak késve, vagy egyáltalán nem fizetnek. Mivel a körbetartozás javarészt az államtól indul ki, így a megoldás kulcsa is nála van. Az első és a legfontosabb lépés, hogy a vétlen kisvállalkozásokat ne sújtsa áfa teherrel olyan munkavégzés után, amire a vevő nem teljesítette fizetési kötelezettségét. Hasonlóképpen fontos garancia, hogy az állam minden esetben és azonnal teljesítse a kifizetéseket. Gazdasági konzultáció, 2005., ÚSZT 2010 Megjegyzés: A lánctartozással kapcsolatos okfejtést az Új Széchenyi Tervbe szinte változtatás nélkül átemelték. A két dokumentum születése közötti öt évben a gazdaságot gúzsba kötő, a gazdasági szereplőket demoralizáló, értékteremtő vállalatok tömegeit csődbe juttató fedezet nélküli megrendelések, csalások száma meghatványozódott, ezáltal felbecsülhetetlen gazdasági, társadalmi károkat okozott, családi tragédiák tömegeinek kiváltója volt. Véleményünk szerint nem lehet a fővállalkozókat védve, megengedően, az erős versennyel magyarázni ezt az Európai Unióban párját ritkító gyakorlatot, melynek következményeit az érdemi munkát elvégző, fizikai munkát végző dolgozókat foglalkoztató alvállalkozónak úgy kell elviselnie, hogy attól az államtól, mely elvárja, hogy az adót, járulékot határidőre, pontosan megfizesse, elmaradt járandóságai ügyében semmilyen segítségre nem számíthat! 6. A január 15-én induló Új Széchenyi Terv legfontosabb célja a foglalkoztatás dinamikus bővítése, tíz év alatt pedig egymillió új és adózó munkahely létrehozása. A foglalkoztatás dinamikus bővítése azt jelenti, hogy az államnak a vállalkozásokat kell olyan helyzetbe hoznia, hogy egyre több embernek tudjanak munkát adni. A versenyképesség növelésében a támogatások mellett döntő szerepe van a gazdaságpolitika eszközeinek, a szabályozási környezet és az adórendszer alakításának is. A közfoglalkoztatás támogatásának fenntartása helyett az új kormány a vállalkozások munkahelyteremtését kívánja támogatni. Ennek egyik 4

5 kulcskérdése Czomba Sándor szerint, hogy négy évig ne változzanak az adó- és járulékszabályok, amelyeknek a gazdaság kifehérítését is szolgálniuk kell. Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye. 7. Az a közösség erős, ahol az élet menetének folyamatos megújulásán dolgozó vállalkozók tisztességesek és elszántak. Ennek az egyik feltétele az, hogy tisztességtelenül ne lehessen érvényesülni. A másik feltétel pedig az, hogy a vállalkozással elérhető siker reális és vonzó alternatíva legyen a tetterős emberek számára. A jó vállalkozáspolitika célja, hogy a vállalkozások értékteremtő törekvéseit támogassa, és hogy a vállalkozások törekvéseit összhangba hozza a közjóval. A nemzeti együttműködés kormányának, illetve az államapparátus egészének arra kell törekednie, hogy a tisztességes vállalkozás vonzó és megbecsült tevékenység legyen, a mások kárára hasznot kereső tevékenység pedig minél inkább ellehetetlenüljön. Ennek érdekében a vállalkozáspolitika három fő pillére a vállalkozásbarát államműködés kialakítása, a vállalkozás tisztességének erősítése, és az állam és a vállalkozások közötti együttműködés kialakítása. ÚSZT 2010 Helyzetértékelés az érdemi munkát végző, foglalkoztató cégek szempontjából Közismert, a média által is sokszor említett adat, hogy a magyar mikró, kis és közepes vállalkozások a foglalkoztatás több mint 70 százalékáért felelnek. Talán kevésbé ismert információ, hogy e vállalkozások több mint 90 százaléka tíz főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató mikró vállalkozás, jelentős részük önfoglalkoztató, vagy családi vállalkozást működtető iparos. Sokan a munkanélküliség elől menekülve, kényszervállalkozóként kezdték tevékenységüket, és a kezdeti buktatókon túllépve, az évek során virágzó vállalkozásokat építettek fel önerejükből. Aztán nagyjából 2005-től kezdődően az éppen hogy szárba szökkent, a foglalkoztatás és az értékteremtő munka terén még jelentős fejlődési potenciállal rendelkező mikró és kisvállalkozásokat sorra térdeltette le a Gyurcsány- Bajnai éra vállalkozás ellenes gazdaságpolitikája, függetlenül attól, hogy egyébként addigi működésük, referenciáik alapján normális vállalkozói környezetben biztosan sikeres, társadalmilag megbecsült vállalatokká válhattak volna. A vállalkozások ma sem a "hulljon a férgese!" Jelszó alapján mennek csődbe, egyértelmű tendencia, hogy a lánctartozástól sújtott, illetve a forgalom és a jövedelmezőség visszaesése miatt hiteleit fizetni nem tudó, vagy pályázati kötelezettségeinek eleget tenni nem tudó, de becsületes, érdemi munkát végző, foglalkoztatás terheit viselő vállalkozások szűnnek meg végleg, míg a cégbűvészek és feketén dolgozók tovább virulnak. Így a vállalkozói társadalom nem tisztul, hanem hígul. Kérdés, hogy milyen vállalkozásokkal szeretné a kormány a gazdaság szekerét elindítani és kiktől várják a foglalkoztatás bővítését? Az értékteremtő, foglalkoztató mikró, kis- és közepes vállalkozások tömeges ellehetetlenülésével a magyar gazdaság megtartó, kreatív, önálló boldogulásra kész ereje szűnhet meg, szociális válságba sodorva azokat, akik munkavállalói tömegek foglalkoztatására lennének alkalmasak. Az előző, szocialista-liberális kabinet a magyar társadalom ellen elkövetett egyik legnagyobb bűne, hogy a magyar gazdaság működésének színterein követendő normává tette a szabadrablást, szabad kezet adva kedvezményezettjeiknek, elnézte, sőt bátorította az értékteremtő, foglalkoztató, ámde méretük, gyengébb érdekérvényesítő képességük miatt kiszolgáltatott hazai vállalkozások tönkretételét, ezáltal erkölcsi és morális züllésbe taszították a magyar gazdaságot. Véleményünk szerint túl az emberi szempontokon, a nemzetgazdaság érdekeit tekintve is luxus, ha az Orbán kabinet lemond azokról a vállalkozókról, akik képességüktől, eddigi teljesítményüktől függetlenül az elmúlt nyolc év egyértelmű vesztesei, akik nem külföldön 5

6 keresték a boldogulást, hanem a lehetetlen vállalkozói viszonyok között is itthon próbáltak helytállni, foglalkoztatni, adót, járulékot fizettek akkor is, amikor kintlévőségeik behajtásában semmilyen segítséget nem kaptak. Meggyőződésünk szerint az a vállalkozó, aki a lánctartozás áldozataként nem hagyta cserben üzleti partnereit és saját vagyonára jelzáloghitelt vett fel azért, hogy beszállítóit, alvállalkozóit, dolgozóit kifizesse, a közterheket kiegyenlítse, erkölcsi és morális szempontból jelesre vizsgázott, szemben azokkal, akik gazdasági stabilitásukat alvállalkozóik, beszállítóik ki nem fizetésének köszönhetik. Sajnálatos, és tűrhetetlen, hogy ezért a becsületes vállalkozó sok esetben családja utcára kerülésével, visszafordíthatatlan egzisztenciális ellehetetlenüléssel fizet. Meggyőződésünk, hogy amennyiben ezek a cégek lehetőséget kapnának a túlélésre, befolyó jövedelmeik nagy részét gazdasági partnereik felé fennálló tartozásaik kifizetésére fordítanák, így a lánctartozás is jelentősen csökkenhetne. Segítség híján a bedőlő cégek maguk alá temetik kintlévőségeiket és tartozásaikat is, így a nem fizetők megszabadulnak kötelezettségeiktől és újabb társaságok kerülnek nehéz helyzetbe. Egyetértünk és üdvözöljük a kormány elhatározását, hogy a hazai mikró, kis- és közepes vállalkozásokra támaszkodva tervezi a foglalkoztatás jelentős növelését, illetve a gazdaság motorjának beindítását. Azon túl, hogy ez a cél egyezik a magyar vállalkozások jövőre vonatkozó elképzeléseivel is, az ország talpra állásának is feltétele és így kétségtelenül össztársadalmi érdek. Azonban az erkölcsi és morális szempontokat figyelembe véve, a társadalmi igazságosságot szem előtt tartva nem hagyható figyelmen kívül, hogy a jelenlegi magyar vállalkozói struktúra milyen előzetes folyamatok eredménye. Ha a kormány részéről felkínált partnerség, a forrásokhoz, megrendelésekhez való hozzáférés kizárólag megfelelő gazdasági, pénzügyi mutatókkal rendelkező cégek számára lesz elérhető és az elmúlt nyolc év során útszélre szorított vállalkozások önhibán kívüli veszteségeit nem ismerik el, nem kapnak erkölcsi elégtételt és segítséget vállalkozásuk konszolidálására, újraépítésére, akkor kétséges, hogy a tervezett munkahelyek létre jönnek-e, a gazdaság képes lesz-e felvenni a megfelelő fordulatot. Tekintettel arra, hogy az MMV alapítói építőipari vállalkozók, így javaslatainkat, véleményünket is az ebben az ágazatban tapasztaltak alapján tesszük. Szeretnénk megjegyezni, hogy a többi ágazatot képviselő vállalkozótárstól is hasonló információkat kapunk cégeik működési problémáival kapcsolatban. A javaslatok rövid kifejtése: A tisztességes üzleti magatartás normává tételére, a további visszaélések megakadályozására, az elkövetett visszaélések szankcionálására 1. Az egyik legfontosabb és legsürgetőbb feladat az ágazatban zajló negatív folyamatok teljes körű átvilágítása, hiszen amennyiben nem tárják fel a valós helyzetet, nincs pontos diagnózis, még a legjobb szándékkal sem biztos, hogy az építőipar talpra állításához a megfelelő döntések fognak megszületni. Miniszterelnöki biztos, vagy bizottság kinevezése a lánctartozást gerjesztő gazdasági bűnözők leleplezésére. (Ld. mint Sukoró, Bábolna, MÁV, BKV, stb. ügyek, úgy Hajdúbét, Megyeri híd, 43.út, Corvin sétány projekt, stb.) Javasoljuk, hogy a médiában közismert, fentebb már említett ügyeken kívül terjedjen ki a vizsgálat a nyilvánosság elé nem került, egyéb esetekre is, hiszen tapasztalataink szerint az ágazat mélyen fertőzött a korrupciós és kisebb-nagyobb gazdasági bűncselekmények által. Javasoljuk, hogy tegyék lehetővé a károsult vállalkozók számára, hogy lánctartozásos ügyeikkel kapcsolatban bejelentést tehessenek! 2. Az ágazaton belül a legalsó szinteket is beleértve a legszélesebb körű folyamatos egyeztetés, véleménycsere alapvető fontosságú. Tapasztalataink 6

7 alapján a jellemzően alvállalkozói státuszban működő, mikró- és kisvállalkozások szempontjai megfelelő érdekképviselet híján nem, vagy csak érintőlegesen tudnak megjelenni az ágazat működését célzó intézkedésekben, és bár a magyar gazdaság fellendítése ügyében folyamatos hivatkozások tárgyai, mégsem tudnak érdemben hatást gyakorolni a jövőjüket befolyásoló történésekre. Javasoljuk információs csatorna létrehozását, melyen keresztül a legalsó szintről is eljuthatnak a vélemények, tapasztalatok, javaslatok a gazdaságpolitikusokhoz, illetve a vállalkozások is első kézből értesülhetnek a kabinet tevékenységüket érintő elképzeléseiről. 3. Javasoljuk állami követeléskezelő vállalat létrehozását, amely befogadná a vállalkozások befagyott kintlévőségeit és élve az állami monopóliumok adta lehetőségekkel be tudná hajtani a követeléseket. Bizonyos, hogy a tartozások egy része már semmilyen eszközzel nem fizettethető meg, azonban vannak olyan követelések, melyek erősebb, állami nyomásgyakorlással realizálhatók lennének. Ez a bevétel akár megalapozhatná az önhibájukon kívül csődhelyzetbe jutott vállalkozások konszolidációját, melynek eredményeképpen talpra tudnának állni a most kilátástalan helyzetben lévő cégek is, így ők is részt tudnának vállalni a gazdaság beindításában, új munkahelyek teremtésében, illetve a meglévő alkalmazottakat sem kellene utcára tenni. 4. A magyar mikró- és kisvállalkozásokat elszenvedett veszteségeikért erkölcsi és anyagi kárpótlás illetné meg, hasonlóképpen, mint ahogy a október 26.-i brutális rendőrakció károsultjai méltán kárpótlást kapnak szenvedéseikért. Nem szeretnénk egyelőség jelet tenni az ő fizikai bántalmazásuk, illetve a magyar vállalkozások szisztematikus tönkretétele között, de a Gyurcsány-Bajnai kormányok jogalkotó és végrehajtó hatalma által a magyar vállalkozások elleni hadviselésnek is megszámolhatatlan áldozata van, egészen a kilátástalanságba sodort családok szétesésétől az infarktusokig, öngyilkosságokig. (mint pl. a Hajdú BÉT, a Zalabaromfi, a Megyeri híd, az útépítések, lakópark építések áldozatai és a többi névtelen, kifizetetlen vállalkozó!) 5. Javasoljuk olyan gazdasági rendőrségi csoport létrehozását, mely kifejezetten a lánctartozással kapcsolatos ügyek szakszerű, gyors felgöngyölítését kapná feladatául. Ezzel együtt fontos a rendőrségi, illetve bírósági ítélkezés jelentős felgyorsítása ezekben a gazdasági bűncselekményekben, hiszen az évekig elhúzódó perek alatt a bűnös cégeket felszámolják, a kárvallott vállalkozás, pedig tönkremegy. Ha valaki pénzügyi fedezet nélkül rendel meg szolgáltatást, ne legyen kérdéses a rosszhiszeműsége! Abban az esetben, ha egy szerződés teljesülését követően a megrendelő minőségi kifogásra hivatkozik, és nem fizet, kötelezze a törvény őt a kártérítési per megindítására. A vitatott összeget helyezze el a bíróság letéti számlájára, és ne kérhessen használatba vételi engedélyt az épületre! (sok esetben a vállalkozó teljesítését osztályosnak minősítik, de a tovább értékesítés első osztályú árban folytatódik! Legyen érdeke a megrendelőnek is az egyezség!) 6. A kommunikáció területén is fontosnak tartjuk, hogy határozott jelzést kapjanak a kormány részéről a más kifizetetlen munkáján gazdagodni vágyó megrendelők, hogy a polgári kormány nem tűri el a munkát elvégző és a foglalkoztatás terheit viselő vállalkozások szisztematikus kifosztását. 7. Az adóhatóságtól toleranciát kérünk azon vállalkozások számára, melyek kintlévőségeik miatt nem tudják időre teljesíteni kötelezettségeiket. A magyar kis- és közepes vállalkozások szeretnék, ha partnerként és nem potenciális adócsalóként kezelné őket az APEH. 8. Kizárólag adminisztratív eszközökkel nem lehet helyreállítani az ágazat szereplői közötti bizalmat, illetve lehetetlen normalizálni a működést, fehéríteni a gazdaságot. Ahhoz, hogy bármely cég fenntartható módon tudjon működni, szükséges a munkafolyamat elvégzésének szintjén rögzíteni a rezsióradíj még elfogadható legkisebb összegét, amelyből az összes elvárt foglalkoztatási, illetve működési költség kitermelhető, és megfelelő mértékű haszon is maradhat fejlesztésre, likviditás 7

8 erősítésére. Így az alvállalkozói láncok is csökkenni fognak, hiszen lényegesen kevesebb hasznot tudnak lefölözni azok cégek, amelyek eddig háboríthatatlanul gazdagodhattak az irreálisan alacsonyan tartott alvállalkozói díjakon. Ezzel egy időben kívánatos bevezetni a tisztességtelen ár fogalmát is, és szankcionálni azt a fővállalkozót, amely fél áron akar első osztályú munkát végeztetni, de azt az alvállalkozót is, aki azért tud a tisztességes ár alatt vállalkozni, mert feketén foglalkoztat, vagy számla nélkül végez munkát. 9. Véleményünk szerint először ki kell jelölni a fehér utat a vállalkozások számára és utána büntetni azokat, amelyek normális körülmények között is a mellék ösvényeket keresik. Ezt megközelíthetjük úgy is, hogy a fenntartható módon működőképes vállalkozói struktúrát alulról kell felépíteni, tehát ahol a munkát elvégzik, foglalkoztatnak, ott kell először a körülményeket szabályzókkal, segítséggel, ellenőrzésekkel biztosítani, a pénzügyi forrásokat oda kell átcsoportosítani, hogy a hatóságok, adóhivatal elvárásainak a vállalkozások megfelelhessenek. 10. Az építőipari hatóságok vizsgálataik során kapjanak megbízást arra, hogy ellenőrizhessék a közösségi erőforrásokból megvalósuló projektek esetén, hogy; - A megrendelő biztosítja-e az alvállalkozó számára a munkavégzés körülményeit, - A vállalkozói szerződésben rögzített vállalási ár nem irreálisan alacsony-e, - Az alvállalkozói láncban nincs-e közbeiktatva olyan gazdasági szereplő, mely érdemi munkát nem végez, de akadályozhatja, hogy a pénzügyi forrás a teljes kivitelezői láncon átfolyjon, és a munkát valóban elvégző alvállalkozók is megkapják az elvégzett munka árát, - Illetve, hogy a fővállalkozó kifizette-e az elvégzett munkát a számlán rögzített határidőig? Ha úgy tapasztalják, hogy a megrendelő visszaél erőfölényével, akkor adjanak segítséget a teljesíthetetlen szerződéses feltételek közé szorított alvállalkozónak, illetve járjanak el a fővállalkozóval szemben. Szükség esetén akár rendelhessék el a munkavégzés leállítását is, addig, amíg a vizsgálatok folytatódnak. Lehetővé kell tenni, hogy az alvállalkozók már a kivitelezési folyamat alatt jelezhessék az ellenőrzési jogkörrel megbízott hatóság felé a panaszaikat, mely gyorsított eljárásban vizsgálhassa és szankcionálhassa a visszaéléseket. Természetesen, amennyiben az alvállalkozó részéről történik szabályszegés, vagy nem megfelelő minőségű munkavégzés, úgy vele szemben is a megfelelő eljárást kell alkalmazni. 11. Cégalapítás esetében javasoljuk vizsgálni, hogy az adott személy vezetett-e olyan céget, amely nem fizette meg tartozásait az üzleti partnereinek. A Társasági Törvény értelmében két évig nem alapíthatnak ezek a személyek ugyanazon cégvezetői struktúrával vállalatot, azonban a helyi közösségekben sokszor köztudott, hogy más családtag, vagy az üzletbe névleg bevont személy ügyvezetésével ugyanaz a kör, ugyanazzal a tisztességtelen üzleti magatartással alakul újjá, akár sokadszor és teszi tönkre maga körül az üzlettársakat. Amennyiben ezen újjáalakult cég ellen bármilyen visszaélés gyanúja felmerül, és bizonyítható, hogy olyan személyek állnak a háttérben, akik közreműködtek már gazdasági partnereik tönkretételében, jelentős, visszatartó erejű börtönbüntetéssel szankcionálja a hatóság, hasonlóképpen, mint ahogy a visszaeső bűnözőket a három csapás törvénye a legmagasabb kiszabható büntetéssel sújtja! Segítségnyújtás az önhibájukon kívül csődbe jutott vállalkozások számára 1. Konszolidációs hivatal felállítása erről részletesebb anyag a hivatkozás alatt található. Kiegészítenénk annyival, hogy véleményünk szerint a konszolidáció tárgya, a vállalkozó, mint értékteremtő ember kell, hogy legyen. Tehát nem az a 8

9 kizárólagos cél, hogy a konszolidálandó társaságnál mindenáron az eredeti állapotot állítsuk helyre, - hiszen sok esetben ez nem, vagy csak aránytalanul nagy ráfordítással lenne elérhető - hanem reménytelen csődhelyzetben a vállalkozót kell abba a helyzetbe hozni, hogy újra építhesse a céget és a lehető legrövidebb időn belül újra foglalkoztathasson, dolgozhasson. (Ld. EU-s Kisvállalkozási Törvény, Második esély c. pont) Amikor mérlegre kerülnek a pro és kontra érvek a vállalkozások konszolidálásával kapcsolatban, kérjük, vegyék figyelembe azt is, hogy a jelentős cégvagyonnal nem rendelkező mikró- és kisvállalkozások önhibán kívüli csődhelyzete az esetek jelentős részében érinti a vállalkozást vezetők magánvagyonát is, ezáltal lehetetlenné válik az önerőből való talpra állás. 2. Azonnali megoldásokra, válságkezelésre van szükség ahhoz, hogy a tömeges csőd és az azzal járó, a gazdaság minden területére kiható tragédiák elkerülhetőek legyenek. Ez a válságkezelés azonban kizárólag az erkölcsi és morális alap helyreállításával történhet, melynek sarkalatos pontja, hogy a kiszámlázott, de a megrendelő által ki nem egyenlített számla után ÁFÁ-t, adót behajtani a károsult vállalkozón igazságtalan és erkölcstelen. Amennyiben ebben a kérdésben a kormány, illetve a vállalkozások között konszenzus van, nem mehetünk el szó nélkül azon vállalkozások tragédiái mellett sem, akik az elmúlt nyolc évben többszörösen is áldozataivá váltak ennek az erkölcstelen gyakorlatnak, hiszen finanszírozták azt a beruházást, melynek nem kapták meg az ellenértékét, majd még ezen felül az APEH behajtotta rajtuk a kifizetetlen munka adóterheit. 3. Hasonlóképpen, mint ahogy az adósságaikat törleszteni képtelen családok esetén kilakoltatási, árverezési tilalmat hirdetett a kormány, moratóriumot kell hirdetni azon cégek csődeljárási ügyeiben, ahol kizárólag a kintlévőségek okozzák a társaság csődhelyzetét azonban a cég előélete, referenciái, foglalkoztatási mutatói alapján életképes. 4. Kérjük, hogy teremtsenek lehetőséget a forgalom visszaesése, rosszabb gazdasági adatok miatt felmondott, vagy kintlévőség miatt problémássá vált vállalkozói hitelek kiváltására, kedvezőbb kamatozású, illetve hosszabb futamidejű feltételek biztosításával, hiszen az a cél, hogy a vállalkozások eleget tudjanak tenni kötelezettségeiknek. Legyen lehetőség a törlesztő részletek felfüggesztését kérni meghatározott időtartamig, illetve a már felmondott hitelek miatti krízishelyzet megoldására is azonnali lépéseket kell tenni, hogy talpon lehessen tartani azokat a vállalkozásokat, melyek egyébként a foglalkoztatás terén képesek lennének helyt állni. 5. A kisvállalkozások érdekképviseletének ügyét a legmagasabb szintre kell emelni, hogy az elmúlt években a rossz vállalkozói környezet okozta versenyhátrányt, elszenvedett veszteségeket ellensúlyozni lehessen a normális gazdasági viszonyok beálltáig. Kisvállalkozói biztos kinevezéséről Orbán Viktor miniszterelnök úr is szót ejtett a választások előtt, ezt a mikró és kisvállalkozók minden bizonnyal egyöntetűen támogatnák. 6. Javasoljuk, hogy a mikró- és kisvállalkozásokat speciális helyzetük, érdekérvényesítési problémáik miatt külön kategóriaként kezeljék, hiszen sem a támogatások, hitelezésük mértéke, sem a gazdasági versenyben elfoglalt helyük szerint nincsenek egy súlycsoportban a közepes méretű vállalkozásokkal és többnyire őket érinti magánvagyonuk elvesztésével is a lánctartozás, valamint érdekképviseletük megoldatlansága miatt a teljes kiszolgáltatottság. Az Európai Unió Kisvállalkozói Törvénye is külön foglalkozik a kicsik helyzetbe hozásával, hiszen célzott segítség, inkubáció hatására az életképes vállalkozások gyorsan fenntartható növekedési pályára állhatnak, ezáltal stabil, minőségi munkahelyek létrehozása válik lehetővé. Javaslatok, melyek az építőiparon kívül, más ágazatok vállalkozásainak helyzetét is javítanák 9

10 1. A közbeszerzésen induló ajánlattevők minősítésénél alapvető fontosságúnak tartjuk, hogy ne kizárólag pénzügyi, illetve gazdálkodási mutatókat vegyenek alapul, de vizsgálandó legyen az induló cég tisztességes, vagy tisztességtelen piaci magatartása is. Természetesen az alvállalkozónak az az érdeke, hogy erős gazdasági mutatókkal rendelkező, stabil fővállalkozók kínáljanak neki munkát, de legalább ennyire fontos, hogy korrekt, az európai normáknak megfelelő gazdasági partneri viszony legyen a felek között és az erősebb gazdasági szereplő ne attól legyen pénzügyileg erős, hogy mondvacsinált okokkal nem fizette ki alvállalkozóit! 2. Közbeszerzési eljárásoknál, pályázatoknál a foglalkoztató cégeket előnyben kell részesíteni a fizikai állománnyal nem rendelkező projekt cégekkel szemben, illetve az Európai Unió Kisvállalkozói Törvényét alapul véve, az eddigi diszkriminációt ellensúlyozva, előnyt kell biztosítani a kicsiknek a közbeszerzésnél azon munkák esetében, melyeket képességeiknél, lehetőségeiknél fogva meg tudnak oldani. Kérjük felülvizsgálni, hogy a közbeszerzések milyen árszinten kerülnek kiírásra, ugyanis tapasztalataink szerint sok esetben az irreálisan alacsony vállalási ár nem tartalmazhatja az előírt műszaki tartalmat, illetve a szabályszerű foglalkoztatás költségeit. 3. Tapasztalataink szerint az erősebb gazdasági partnernek kiszolgáltatott mikró és kisvállalkozások érdekképviselete nem megoldott, az ellenük elkövetett visszaélések ügyében hasztalan fordulnak bármely érdekképviselethez. A Kamarai Törvény módosításával a meglévő érdekképviseleti szervezeteket kellene olyan módon újjá szervezni, hogy a szakmai, etikai bizottságokba a mikró és kisvállalkozások érdekképviselete is delegálva legyen, természetesen a megfelelő felhatalmazásokkal. Ezek a bizottságok kapjanak jogkört arra, hogy a hozzájuk forduló vállalkozások panaszait kivizsgálva, - akár megrendelői, akár kivitelezői oldalról gazdasági bűncselekmény, visszaélés gyanúja esetén a gazdasági rendőrséghez fordulhassanak, képviselhessék a panaszos érdekeit és után követhessék az eljárási folyamatot. Itt szeretnénk megjegyezni, hogy véleményünk szerint a magyar vállalkozások tragikus állapota, a lánctartozások elburjánzása ügyében kiemelt felelősség terheli azokat az érdekképviseleti szervezeteket, melyek most a kötelező kamarai tagságért lobbiznak, hiszen az elmúlt évek során semmit sem tettek a kiszolgáltatott vállalkozások védelmében! 4. Kérjük eltörölni a céges haláladót! Amennyiben a cégvezető meghal, örökösei a cég vagyonára kivetett illetéket 30 napon belül kötelesek megfizetni, ellenkező esetben a céget felszámolják. A lehetetlen vállalkozási viszonyok és a társadalmi fejlődés helyzete miatt jelenleg még kevés tradicionális családi vállalkozás működik hazánkban. Már csak ezért sem szabad engedni, hogy tömegesen szűnjenek meg olyan kis cégek, ahol a gyerekek is belenőttek a feladatokba és a második generáció vehetné át a stafétabotot. 5. A garanciális visszatartások intézményének megszüntetését kérjük, hiszen a hatályos jogszabályok szerint a kötelező szavatosság vállalása kötelezi a vállalkozásokat arra, hogy garanciális problémák esetén jót álljanak. Úgy látjuk, hogy az eredeti szándékon túlterjeszkedve ma a megrendelők arra használják a jól teljesítési garanciák lehetőségét, hogy a kialkudott vállalási árat tovább csökkentsék 5-10%-kal, hiszen mire beváltásra kerülne a visszatartott összeg, a megrendelő cég eltűnik, felszámolják. 6. A gazdasági bűnözés Európai Unió tagállamai között párját ritkító mértékű elszaporodása nem történhetett volna meg, ha nem állnának a tisztességtelen szándékú társaságok mögött a jogi útvesztőkben, kiskapuk keresésében jártas ügyvédek, sőt, sok esetben sztár ügyvédek, akik busás haszonért elsimítják ügyfeleik zűrös ügyeit. Szeretnénk felvetni azt a kérdést, hogy az Ügyvédi Kamarának vajon nincs-e felelőssége abban, hogy egyes gátlástalan tagjai esküjüknek ellentmondva, a társadalmi érdekkel nyíltan szembemenve 10

11 közreműködnek abban, hogy tisztességes magyar vállalkozások kerüljenek felszámolás alá, a céget működtető vállalkozók pedig egzisztenciális válságba? Az építőipari termelés beindítása Az építőipart a lehető legrövidebb időn belül munkához kell juttatni, mert az ágazat kisvállalkozásai az utolsó utáni órában vannak. A jellemzően szezonális munkát végző építőipari kisvállalkozások megrendelés híján nem fogják túlélni az előttünk lévő hónapokat, így nem lehetnek majd részesei a jövőre elinduló, átfogó felújítási és energetikai programoknak. 1. Javasoljuk átfogó programok indítását a vidéki településeken, de a nagyvárosokban is az elhanyagolt középületek felújítására. Számba kell venni a funkció nélkül álló ipari épületeket, laktanyákat, elhagyott, de állami, önkormányzati kézbe vehető házakat, lakásokat is és alkalmassá kell tenni őket arra, hogy a hitelbedőlések miatt fedél nélkül maradt családoknak, vagy más rászorulóknak átmeneti otthonává válhassanak. 2. A hátrányos helyzetű térségekben a lehető leghamarabb jelentős járulékkedvezményt kell adni a vállalkozónak, ha helyi munkaerőt alkalmaz. Meggondolandó a foglalkoztatás jelentős növelése érdekében a foglalkoztatottak után fizetendő adók és járulékok teljes vagy részbeni megszüntetése időlegesen ezeken az elmaradott területeken. 3. Az építőipari tevékenység ÁFA terhének csökkentése jelentősen növelhetné a megrendelések számát. A magánszektorban a 25%-os ÁFA teher a fekete foglalkoztatást és számla nélküli munkavégzést gerjeszti. 4. Az eu-s projekteken lehetőség van a beruházás finanszírozásának megkönnyítésére 40% előleget lehívni. Ez az előleg szinte sohasem jelent meg azon a szinten, ahol a munkát végül is elvégezték és finanszírozták. Mivel az érdemi munkát elvégző, foglalkoztató vállalkozások az elmúlt években elvesztették likviditási képességüket és eladósodtak, nem képesek finanszírozni önerőből. Tegyék lehetővé, követendővé, hogy a munka megkezdésekor előleget kaphassanak, hiszen még jobb helyzetben sem lehet elvárni, hogy az építési piac leggyengébb szereplői hónapokon keresztül önerőből állják az adott munkára eső anyag és foglalkoztatási költségeket! (Nálunk sokkal jobb gazdasági helyzetben lévő országokban is evidens, hogy a munkára előleget adnak, illetve az anyagköltséget az anyag leszállítása után kifizetik. 5. A néhány éve bevezetésre került fordított ÁFA fizetési kötelezettség rendkívül hátrányosan érinti azokat a kisebb cégeket, amelyek anyagosan vállalnak munkát, hiszen az anyag ÁFÁ-ját finanszíroznia kell addig, amíg az adóhatóság a költség többletet vissza nem utalja. Javasoljuk a fordított ÁFA eltörlését, mert a megalkotásakor hivatkozott cél mögött inkorrekt szándék húzódik meg; az ÁFA visszafizetését az Adóhatóság kénye-kedve szerint húzza, nagyobb összeg esetén szinte mindig ellenőrzéssel köti össze, így a vállalkozásokat sok esetben megoldhatatlan likviditási helyzetbe kényszeríti. (A hivatkozott cél szerint a ki nem fizetett számlák ÁFA tartamát nem terhelték ily módon az alvállalkozókra, azonban a finanszírozási problémák miatt lehetetlenné tették az anyagos megrendelések elvállalását. Sok esetben ez a fennálló, meghatározott forgalomhoz kötött hitel, pályázat fenntartását lehetetlenné tette, ami cégek tömegeit juttatta csődbe.) 6. Kérjük lehetőség szerint minél előbb felülvizsgálni a jelenleg is futó panel hőszigetelési és fűtéskorszerűsítési program körülményeit! Általános tapasztalat, hogy őszén elvégzett munkák nincsenek még kifizetve az állami egyharmad beragadása miatt. Mivel társadalmi, energetikai szempontból óriási jelentősége van annak, hogy ezeket a munkálatokat milyen minőségben, a tűzrendészeti, illetve technológiai szabályokat maximálisan betartva végzik-e el, így 11

12 nem mellékes az, hogy a kialakult körülmények között aggályos lehet a minőségi munkavégzés, illetve a tisztességes foglalkoztatás. 7. Az építőipari szakmák regisztrációjával kapcsolatban felülvizsgálatot kérünk, ugyanis a regisztráció során ellentmondásos, hogy bizonyos szakmai tevékenységeket milyen végzettséggel rendelkező munkavállalók végezhetnek. Március elején levélben fordultunk a Munkaügyi Miniszterhez, konkrétan a homlokzati hőszigetelő munka szabályozása ügyében. A benyújtott levél, illetve az előző kormány szakállamtitkárának válasza amely számunkra egyáltalán nem megnyugtató és nem ad választ a kérdésfelvetésre az alábbi hivatkozás alatt érhető el: 8. Az előzetes információk alapján a bérlakás programot csak 2012-től indítaná el a kabinet. A problémát abban látjuk, hogy mire egy országos, több ezer bérlakás építését célzó program elindul, a most kilátástalan helyzetben lévők tovább csúsznak a teljes egzisztenciális csőd felé. Véleményünk szerint az önkormányzatokkal együttműködve, kisebb településeken minél előbb elő kellene készíteni olyan programokat, melyek segítségével a hitelbedőlés miatt kilátástalan helyzetbe került családok lakhatását viszonylag alacsony anyagi ráfordítással lehetne megoldani, ezáltal a helyi építőipari mikró és kiscégeket is munkához lehetne juttatni. Ld oldal. Szeretnénk figyelmükbe ajánlani a tápszentmiklósi polgármester iskolamentési akcióját, melyet a szükséghelyzet inspirált. A hátrányból erényt kovácsoló polgármester akciója olyan jól sikerült, hogy a gondolat megszületésétől máig 54 gyermekkel gyarapodott a helyi közösség, a faluban dolgozó iparosok munkához jutottak, hiszen a lakásokat fel kellett újítani, a nyolclakásos társasházat fel kellett építeni, az óvodát bővíteni kellett a megnövekedett gyermeklétszám miatt és a közeljövőben az iskola is bővítésre vár. Miért ne tehetné meg egy borsodi, zalai, vagy somogyi település is, hogy néhány lakatlan ingatlant felújítva családokat fogad be, majd bérlakásépítésbe kezd, ezáltal nő a gyermeklétszám, biztosított lesz az oktatási intézmények működése, visszatér az élet az elnéptelenedő településeken. Ahhoz azonban, hogy a helyi kezdeményezésnek országosan is mérhető társadalmi hatása legyen, szükséges, hogy a kormányzat részéről megerősítést, erkölcsi támogatást, és országos programként való meghirdetését kezdeményezzék a döntési helyzetben lévő gazdaságpolitikusok. Határozott meggyőződésünk, hogy az ország érdeke olyan hazai vállalkozásokra alapozni a gazdaságát, melyek a tisztességes üzleti magatartást evidenciának tekintik, és olyan vállalkozókra, akik, ha egymás szemébe néznek és kezet adnak egy megállapodásra, nem fordul meg a fejükben, hogy a másikat becsapják, hogy nagyobb haszonra tehessenek szert. Meggyőződésünk, hogy sok, hasonlóképpen gondolkozó vállalkozótársunk mára pont a becsületessége miatt jutott kilátástalan helyzetbe. Társadalmi érdek, hogy fennmaradjanak azok a magyar vállalkozások, melyek bebizonyították, hogy normális vállalkozói környezetben értékes, minőségi munkahelyeket tudnak teremteni és fenntartani és ezzel hozzájárulhatnak a szociális helyzet javításához. Kármentés csak azonnali cselekvéssel lehet, ezért párbeszédet, egyeztetést, eszmecserét sürgetünk az értékteremtő, foglalkoztatás terheit viselő, tönkretett magyar vállalkozások talpra állítása érdekében. Győr, Tisztelettel Bene Irén, Mészárosné Győrvári Bella, Mészáros Attila, Bandi Attila MMV társalapítók Kapcsolat: epitesz@gyor.net 12

13 1. Melléklet Helyzetértékelések, javaslatok ahogy a vállalkozótársak látják Megváltozott munkaképességűek vállalkozása Greskó Zsuzsanna (Bpest, ) 1997-ben történt súlyos betegségem után, 1998 év óta rokkantnyugdíjas vagyok. Főiskolai végzettséggel tanító, fejlesztő pedagógusként dolgoztam Székesfehérváron 16 évig, de a rokkantnyugdíjazásom előtt összesen 26 éves folyamatos közalkalmazotti munkaviszonnyal rendelkeztem (ebből 23 évet Székesfehérváron, 3 évet a fóti Gyermekvárosban dolgoztam). Részleges gyógyulásom után munkát kerestem 4-6 órás alkalmazásban, de csak gyári munkára vettek volna fel - szalag mellé - amelyet nem tudtam vállalni. Székesfehérváron a Munkaügyi Központban számítógépes tanfolyami képzésre és angol nyelvoktatásra kaptam támogatást, amelyet elvégeztem. Sajnos elhelyezkedni ekkor sem tudtam sehol. Ekkor kezdtem el saját szakmai területemen belül keresni a lehetőségeket, és az Alapozó Terápiák Alapítványnál Bpesten elkezdtem tanulni az Alapítvány által kifejlesztett mozgásterápiát, amelynek elvégzéséhez részleges támogatást is kaptam tőlük a helyzetemre való tekintettel. Ez a terápia - alapozó és készségfejlesztő terápia- a gyermekek idegrendszerének érését elősegítő, az idegrendszer működését megalapozó, fejlesztő terápia. Ismert tény, hogy egyre több olyan gyerek van, akiknél a beszéd vagy mozgásfejlődés, vagy egyik sem indul meg időben, ill. nem megy végbe hibátlanul. Olvasási/írás zavarral küzdenek az iskolában, vagy egy részüknél figyelemzavar és túlmozgásosság okozza a tanulási zavart. Ha ezeknél a gyerekeknél - az ember fejlődésében alapvető mozgásokkal - még egyszer beindítjuk az idegrendszer érési folyamatát, akkor a mozgás beszéd - olvasási/írásbeli hiányosságaik kifejezetten gyógyulnak és eredményesebb fejlettségi állapot érhető el. Kifejezetten jó eredményekkel végzik ezt a terápiát országos szinten is a végzett szakemberek óvodás és iskoláskorú gyermekek körében. Mivel a korom és a rokkantnyugdíjas helyzetem miatt mindenhol elutasítottak, ezután sem tudtam elhelyezkedni sehol. Ekkor döntöttem el, hogy a nyugdíj mellett vállalkozóként fogok dolgozni, hogy ezzel hivatalossá tegyem a tevékenységemet, valamint számlaképes legyek óta vállalkozóként végzem ezt a fejlesztő mozgásterápiát 5-10 éves korú gyerekekkel Székesfehérváron. A foglalkozásokhoz szükséges eszközök beszerzéséhez, a csoportos foglalkozáshoz szükséges helyiség elég magas bérleti díjának kifizetéséhez semmilyen kedvezményt nem tudtam és jelenleg sem tudok igénybe venni. 13

14 Minden évben kötelező szakmai továbbképzésen veszek részt az Alapozó Terápiák Alapítványnál, amelynek szintén meghatározott díja van. Nagyon fontos, hiánypótló, teljes értékű fejlesztő munkát végzek a gyermekek körében (amelyre kifejezetten igény van) már 8 éve, de mivel ezt rokkantnyugdíjas vállalkozóként végzem, kifejezetten és folyamatosan hátrányos helyzetben vagyok kénytelen dolgozni és élni, gazdasági és szociális vonatkozásban egyaránt. A munkám végzéséhez személyi kölcsönt vettem fel. A tavalyi évben nem tudtam megfelelően és rendszeresen törleszteni az adósságomat, ezért ún. BAR- listára kerültem. Elváltként és egyedülálló rokkantnyugdíjasként sajnos nagyon korlátozottak a lehetőségeim. Nem tudom, hogy miért nem részesülhetnek a megváltozott munkaképességű emberek vállalkozóként valamilyen kedvezőbb elbírálásban? Szeretném, hogy ha a megváltozott munkaképességű emberek vállalkozóként is - részesülhetnének bizonyos pénzügyi kedvezményekben - pályázhatnának kedvező pénzügyi támogatásra, pl. eszközbeszerzésre, kedvezőbb helyiség bérlethez, - pályázati lehetőségeik és ismereteik lehetnének (pl. tanfolyamok) - kedvezményes vállalkozást segítő, fejlesztő ismeterekhez juthatnának tanfolyamokon, amelyeket meg is tudnak fizetni. Kifejezetten örülnék, ha lennének egyáltalán bizonyos lehetőségek megváltozott munkaképességű vállalkozók számára is, munkájuk támogatására. Székesfehérvár, október 26. Greskó Zsuzsanna Tanító, Fejlesztő pedagógus, Mozgásfejlesztő terapeuta Az egyeztetéshez javaslat: Az egyes szakmák, szakterületek és kamarák által ajánlott: minimál óradíj garantálása. A mai gyakorlat szerint: adj árajánlatot, a megrendelők vég nélkül csökkenthetik az egyes szakmák, szakterületek rezsi óradíjait... vég nélkül. Minden területre kidolgozott minimál óradíjak garantálhatnák, hogy előbb-utóbb egy, EU közeli jövedelemszint tudjon kialakulni. Sok sikert az egyeztetéshez: Juhász János 14

15 A felhívására válaszolva ismertetném, hogy milyen akadályokba botlott cégünk a működése során. Összesen 4 témára térnék ki, a lehető legnagyobb tömörséggel.13 éve vagyunk a piacon, Interneten keresztüli szállásközvetítéssel foglalkozunk ( 1. téma: EU Pályázatok 2007-ben beadtunk és megnyertünk egy GOP-os pályázatot. A beruházás kezdő időpontjaként 2008.január 1. volt megjelölve. A szerződést a beruházás kezdete után kb. 7 hónappal sikerült többszöri levélváltás után megkötni a Mag Zrt-vel. Addig az alvállalkozókkal sem tudtuk megkötni a szerződéseket, mivel a beruházás megvalósítása a pályázat elnyerésétől függött. A több hónapos késedelem miatt az alvállalkozók más munkákat vállaltak el, ezért a szerződésben vállalt eredeti határidőig nem sikerült a beruházást befejezni, többször is határidő hosszabbítást kellett kérnünk, csak nagy nehezen sikerült a végső határidőig befejezni a beruházást. A Mag Zrt-vel való 2 éves kapcsolattartás során egyedül a feltételek nélkül igényelhető 40% előleg igénylése ment könnyen. A későbbi elszámolások során azt tapasztaltuk, hogy rengeteg nyomtatványt kellett kitöltenünk és elsőre nem fogadták el egyik elszámolásunkat sem (pedig elvileg csupa felsőfokú végzettségű munkatárs dolgozik a cégünknél, tehát nem lehet azt mondani, hogy gyenge szellemi képességeink miatt nem voltunk képesek jól kitölteni a nyomtatványokat). A projekt lezárását követően 8 hónapba telt, mire sikerült a támogatás utolsó - elég jelentős - részéhez hozzájutnunk. Többszöri hiánypótlást kértek (kb. 4x). Kérdésemre, hogy miért nem egyszerre kérték, azt válaszolták, hogy az egyes hiánypótlásokat különböző szervezeti egységeik kérték. A végén tartottak egy helyszíni ellenőrzést is, ahol olyan dolgokat kértek, amelyre nem lett volna joguk. Pl. egy olyan belső utasításban előírtak megvalósítását kérték számon rajtunk, amely a Mag Zrt. vagy az NFU weboldalán jelent meg 2009.november közepén jelent meg, miközben a beruházást 2008-ban indítottuk és 2009.december közepén fejeztük be. Visszamenőleges hatállyal hogyan lehet kötelezettséget előírni? Ráadásul az említett belső irányelv nem is tartalmazta azt a követelményt, amelyet a helyszíni vizsgálatot tartók kértek (technikai dologról van szó, ezért nem mennék bele a részletek ismertetésébe). Amikor ezzel kapcsolatos álláspontunkat elmondtuk, közölték, hogy márpedig ha kifogást emelünk az ő megállapításaik ellen, akkor számítsunk rá, hogy még több hónapot fog csúszni a támogatás utolsó részletének kifizetése. A beruházásra elnyert támogatási összeg valamivel 8 millió Ft fölött volt, a teljes beruházási érték 50%-a. Egy ilyen kis beruházással kapcsolatosan több kilónyi papírt kellett legyártanunk a Mag Zrt. felé, hogy a beruházás megvalósulását elfogadják. A pályázat adminisztrációjával kapcsolatos többletmunka, valamint a pályázatíró cég számára kifizetett pályázatírási és sikerdíj (kb. 1 mió Ft) felemésztette a pályázaton nyert támogatás jelentős részét. Jobb lenne, ha inkább nem lennének pályázatok, viszont a cégeknél képződő nyereséget meghagynák, hogy azokból finanszírozhassák a vállalkozások a beruházásaikat. Ez így azért is 15