Nappali tagozat BA képzés Csillik Péter BGF tudományos főmunkatárs Magyar Bankszövetség vezető közgazdász.

Átírás

1 Pénz- és tőkepiacok Nappali tagozat BA képzés Csillik Péter BGF tudományos főmunkatárs Magyar Bankszövetség vezető közgazdász Március 1-i változat V-ös előadóterem 1

2 A félév elfogadásának feltétele: A Pénz- és tőkepiacok tantárgy írásbeli kollokviummal zárul. A vizsgadolgozatok az előadáson elhangzottakból, valamint a kötelező irodalomként előírt tankönyvből kerülnek összeállításra. A sikeres dolgozathoz (elégséges) legalább 60 pont-os teljesítmény nyújtása szükséges. Jeles eredmény 90 elért pont alapján adható. Az érdeklődő hallgatók maximum 20 többletpontot kaphatnak feladatkiírás alapján, mely a vizsgadolgozattal elért eredményhez hozzáadódik. Kötelező irodalom: Bakonyi Zoltán Dr. Décsy Jenő Lauf László Tasnádi Márta: Tőke- és pénzpiacok. Perfekt, évmegjelölés nélkül Javasolt irodalom: Zvi Bodie Alex Kane Alan J. Marcus: Befektetések. Aula Kiadó,

3 1. hét A pénzügyi piacok tulajdonságai. A pénzügyi piacok és a gazdaság, a pénzügyi piacok feladata, a pénzügyi piacok különböző szempontú csoportosításai. Pénzügyi eszközök és a pénzügyi piacok kapcsolata. 2. hét A tőkepiaci intézményrendszer A tőkepiaci intézmények és szereplők. A tőkepiac hazai és nemzetközi szabályozása. A tőkepiaci termékek és információforrások. 3. hét Az értékpapírok fajtái, kibocsátásuk és forgalmazásuk Az elsődleges és másodlagos piac. Az állampapírok és vállalati értékpapírok típusai és jellemzői. 4. hét A pénzügyi piacok indexei. A pénzügyi indexek csoportjai. A legjelentősebb kötvény- és részvényindexek. 5. hét A befektetési alapok A befektetési jegy fogalma. A befektetési alapok működése és jellemzői. A befektetési alapok teljesítményének értékelése. 6. hét A kötvények pénzáramlása és hozama A különböző kamatlábak összefüggései különös tekintettel a folytonos kamatlábra. A hozamgörbe. Különböző konstrukciójú kötvények pénzáramlása és árfolyama. A fix és változó kamatozású kötvények árfolyamának és hozamának összefüggése. A kötvények árfolyamváltozása a piaci kamatláb függvényében. A kötvény átlagideje. 7. hét Részvények elemzése a technikai elemzés alapjai Részvények árfolyama és hozama. A várható hozam. Az árfolyamváltozás jellemzői és ezek mérése, a volatilitás. 8. hét Részvények elemzése a fundamentális elemzés alapjai A fundamentális elemzés értékelési módszereinek bemutatása. 9. hét Pénz- és tőkepiaci ügyletek I. A határidős ügyletek és a határidős kereskedés lebonyolítása. Az összetett határidős ügyletek. A fedezeti ügyletek lebonyolítása. 10. hét Pénz- és tőkepiaci ügyletek II. Az opciós ügyletek és az opciós kereskedés lebonyolítása. Összetett opciós pozíciók kialakítása. 11. hét Pénz- és tőkepiaci ügyletek III. Az opciók értékelése. Opció értékelési modellek. A swap ügyletek jellemzői. A kamat- és devizaswap. 12. hét Tőkepiaci folyamatok Áttekintés az aktuális tőkepiaci fejleményekről. A makrogazdasági és tőkepiaci folyamatok összefüggése. 3

4 Heti anyag a tankönyvben 1. Hét Oldal 2. Hét Oldal 3. Hét Oldal 4. Hét Oldal 5. Hét Oldal 6. Hét Oldal 7. Hét Oldal 8. Hét Oldal 9. Hét. TANKÖNYVI FEJEZET NINCS 10. Hét és Oldal 11. Hét Oldal és oldal 4

5 BGF PSZK Pénzügy Intézeti Tanszék FELADATKIÍRÁS Pénz- és tőkepiacok tantárgy keretében A tantárgy keretében az aláírás megszerzésének feltétele a virtuális tőzsdejátékban történő részvétel. A feladat megoldása 2 fős teamben történik, az erre adott pontszámot mindkét team-tag megkapja. A feladat megoldásáért és határidőre történő beadásáért maximum 20 pont szerezhető, mely a félév végi zárthelyin szerezhető maximum100 pontot növeli. A feladatkiírásért pont beszámításának feltétele a félévi eredménybe a zárthelyin elért minimális 60 pont. A félév során maximálisan elérhető 120 pontból 90 pont megszerzése szükséges a jeles (5) érdemjegyhez. A feladat: A Budapesti Értéktőzsde honlapján történő regisztrálást követően virtuális portfolió nyitása 100 ezer Ft (virtuális) készpénzzel. Az induló készpénz összege a félév során nem módosítható. Az induló tőke terhére a tőzsde részvényszekciójában vételi és eladási ügyletek kötése. A cél a virtuális portfolió értékének növelése a félév során, majd a félév végén valamennyi pozíció zárása és a záró készpénz megállapítása, valamint a félév során követett befektetési stratégia bemutatása és értékelése. A záró készpénztőke megállapítása és értékelése A félév végére realizált készpénz nagysága alapján elérhető maximális pontszám 10. Az egyes teamek tényleges pontszámának megállapítása a következőképp történik. A teamek által realizált készpénz alapján kialakuló sorrendhez igazodóan 0 és 10 közötti pontszám kiosztása úgy, hogy egyenlő számú team kapjon 1 és 10 közötti pontszámot. (32 team esetén az első 3 team 10 pont, a második 3 team 9 pont, s az utolsó 2 team 0 pont) A félév során követett befektetési stratégia bemutatása és értékelése A befektetési stratégia bemutatása és értékelése max. 4 A/4 oldal terjedelemben történjen meg. A színvonalas értékelés terjedjen ki 1 1 A/4 oldalon az adott tőzsdei szekció féléves történetének bemutatására, a befektetési stratégiára, a pénzügyi instrumentumok kiválasztására, valamint az elért eredményre, illetve a befektetési tevékenység és eredménye alapján levont tanulságra. Az értékelés lehetőség szerint egyaránt tartalmazzon szöveget, táblázatba rendezett adatokat, valamint grafikonokat, legyen esztétikus és könnyen áttekinthető. A részvevő teameknek az alábbi határidőket kell tartaniuk: A teamek személyi összetételének rögzítése, regisztrálás, az induló portfolió befektetése és dokumentálása február 18-ig. Az induló portfoliót a Budapesti Értéktőzsde által biztosított Excel formátumban elmenteni és címemre megküldeni. A regisztrált teamekről készített lista a tanszéki hirdető táblán február 25-étől megtekinthető lesz. A teamek által összeállított és karbantartott portfolió állapotának dokumentálása a Budapesti Értéktőzsde által biztosított Excel formátumban és címemre megküldve az 1. zárthelyi hét kezdetéig. A versenyző teamek által elért eredmény a tanszéki hirdetőtáblán a tavaszi szünetet követő héttől megtekinthető lesz. A teamek által elért végleges eredmény dokumentálása a Budapesti Értéktőzsde által biztosított Excel formátumban, valamint a portfolió kiértékelés megküldése címemre a szorgalmi időszak utolsó előadásáig. A portfolió lezárását úgy kell végrehajtani, hogy a kiértékelés határidőre beérkezzen. A kiértékelést kinyomtatva, tűzőgéppel összetűzve (de bekötés nélkül) az utolsó előadáson kell leadni, a tanszéki adminisztráció a gyűjtéssel nem foglalkozik. A végeredmény a tanszéki hirdetőtáblán a vizsgaidőszak kezdetétől megtekinthető lesz. A fenti határidők bármelyikének elmulasztása a teamek részéről jogvesztő. Budapest, február 1. Dr. Zsugyel János 5

6 1. (02.08) A pénzügyi piacok tulajdonságai (11-33) PÉNZÜGYI PIACOK TŐKEPIACI INTÉZMÉNYRENDSZER ÉRTÉKPAPÍROK FAJTÁI, KIBOCSÁTÁSUK ÉS FORGALMAZÁSUK TŐZSDEI INFORMÁCIÓK, INDEXEK BEFEKTETÉSI ALAPOK CAPM ÉS KÖTVÉNYEK RÉSZVÉNYEK TECHNIKAI ELEMZÉS RÉSZVÉNYEK FUNDAMENTÁLIS ELEMZÉS ÜGYLETEK FEDEZETI ÜGYLETEK OPCIÓS ÜGYLETEK SWAP TŐKEPIACI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE 6

7 1. Pénzügyi piacok I. (11-33.o.) 1.1. A pénzügyi közvetítőrendszer definíciója, feladata Megtakarítások és beruházások találkozása A finanszírozás formái A kamatláb szerepe 1.2 A pénzügyi közvetítő rendszer részei A pénzügyi eszközök A pénzügyi közvetítés és intézményei 1.3 A pénzügyi piacok csoportosítása Különböző szempontok szerinti csoportosítás A részpiacok kölcsönös összefüggései Az egyes részpiacok jellemzői 7

8 Pénzügyi rendszer összetevői 1..ábra Az erőforrások hatékony elosztását végző pénzügyi rendszer áthelyez térben, időben, ágazatok közt gyűjt erőforrást, tulajdont darabol árinformációt nyújt PÉNZÜGYI RENDSZER ALAPFELADATA: AZ ERŐFORRÁSOK HATÉKONY ELOSZTÁSA fizet, kereskedelem kockázatot kezel motivál információhiány esetén 8

9 Nem hatékony erőforrás elosztás lehetőségei 1. táblázat A hatalom dimenziói: vagyon, presztízs, uralom alrendszer neve mit csinál ki csinálja (tipikus társadalmi csoport) miért csinálja? (sikermutató) gazdaság javakat termel osztályok vagyonért társadalom javakat fogyaszt rendek presztízsért politika termelést, pártok uralomért fogyasztást szabályoz Forrás: Max Weber (1920): Hatalommegosztás a politikai közösségekben, osztályok rendek, pártok 9 (1920)

10 Cselekvések racionalitása 2.táblázat Globális világ és a globalizációra esélyes civilizációk GAZDASÁG TÁRSADALOM POLITIKA Euró-Atlanti racionális racionális racionális Kínai? racionális racionális irracionális Japán? racionális irracionális racionális Ortodox? racionális irracionális irracionális Hindu? irracionális racionális racionális Latin Amerikai? irracionális racionális irracionális Afrikai? irracionális irracionális racionális Iszlám? irracionális irracionális irracionális 10

11 Növekedés kulcstényezői. A növekedés kulcstényezői. Már volt róla szó, hogy a világgazdaság a 19. századig igen lassan fejlődött az egy főre eső GDP tekintetében. Évszázadokon keresztül az életszínvonal alig változott, a növekedés csak a 18. század végétől indult be komolyabban, Angliában. Két tényezőt említenek a gazdaságtörténészek: Egyfelől a szellemei tulajdon törvényi védelme ekkor valósult meg, innét kezdve volt értelme, hogy valaki újítások, találmányok kitalálásában, megalkotásában lássa a meggazdagodás útját. Korábban, ha valami eszébe jutott, és éveket fordított megvalósítására, akkor a kész találmányt bárki bűntelenül ellophatta, így nem volt értelme, hogy a feltaláló ezzel töltse idejét, jobb volt jha a meglévő üzletét vitte. A törvény meghozatalától kezdve volt üzleti értelme a találmánynak, aki kitalált valamit, abból meg is gazdagodhatott. Másfelől, akkoriban terjedtek el a kereskedelmi bankok Angliában. Ha valakinek jó ötlete volt, még nem volt tőkéje ahhoz, hogy azt meg is valósíthassa. A bankok tették azt lehetővé. 11

12 Az elmúlt 32 év 2.ábra A fejlett országok GDP növekedése GDP y = 99,731e 0,027x R² = 0,

13 GDP/fő PPP $-ban Hitel és GDP 50 éve 1. Az egy főre jutó GDP az egy főre jutó ügyfélhitelek függvényében y = 361,11x 0,40 R² = 0, Ügyfélhitel/fő PPP $-ban 13

14 Mi a bajunk most? 1. ábra A bruttó államadósság/gdp alakulása néhány kiválasztott országban, %-ban 70,0 40 ország átlagos államadóssága 65,0 60,0 55,0 50,0 45,0 40,

15 Jönnek a kínaiak 1. ábra. Kína és USA egy főre eső GDP arány 60% Egy főre eső GDP arány alakulása Kína/USA 50% 40% 30% 20% y = 0,0411e 0,0411x R² = 0,9711 Kína/USA Expon. (Kína/USA) 10% 0% 15

16 Dani Rodrik Lehetetlen hármasság 16

17 Dani Rodrik : 17

18 Gazdasági térkép 3. ábra Gazdasági szereplők tevékenysége A külföld A o vállalat 100 munkáért= 90 fogyasztási cikk+s 10 megtakarításért=6 részvény+4bankbetét A háztartás Az állam 18

19 2. táblázat Modigliani alapmodellje a vagyonképződésről évek jövedelem=y fogyasztás=d/(d+p) megtakarítás s=y-d/(d+p)) vagyon 1 1 0,85 0,15 0, ,85 0,15 0, ,85 0,15 1, ,85 0,15 2, ,85 0, ,85 0,15 3, ,85 0,15 4, ,85 0, ,85 0,15 6, ,85 0,15 7, ,85 0,15 7, ,85-0,85 4, ,85-0,85 0,00 19

20 vagyonpálya 1.ábra A jövedelem, fogyasztás és vagyon 2 1,8 1,6 1,4 1,2 1 0,8 0,6 0,4 0, évek száma jövedelem (bal t.) fogyasztás (bal t.) vagyon (jobb t.) 20

21 Miként finanszíroz a háztartás? 3. táblázat Jóska megtakarításai, mint autógyári részvények és banki hitelek betétei Eszközök Autógyár épülete, futószalag Anyacsavarok, autóalkatrészek Források Jóska részvényei Banki hitelek, Jóska betétjéből 21

22 1.1. A pénzügyi közvetítőrendszer definíciója, feladata A mai görög csőd 2400 éves sor tagjának tekinthető, mivel az első pénzügyi csőd i.e. 4. Században a déloszi templom felé fennálló adóssága tekintetében a 13 tagú Attikai Tengeri Szövetség 10 tagja csődöt jelentett Cédrusfa tartozás a hajóépítéshez, vagy 1000 CDS pontról pontra (100%-ra) felfutó csődkockázat, a görögök azóta is és szinte egyfolytában csődben vannak. Mi a kapcsolat CDS és tőzsdeindex között? 22

23 CDS credit default swap Miért futott fel a Görögök CDS-e 1000bp-ről 10000bp-re? 10000bp=100%, nem érdemes megvenni az állampapírt, már csak veszteség van rajta, eladni sem lehet csak iszonyatos hozam mellett 23

24 Görögország CDS ének alakulása bázispontokban y = 6 3 2, 3 7 e 0, 0 1 x R 2 = 0,

25 éves CDS és a BUX/GDP alakulása ( ) 125% 100% 75% cd s/ % 25% b u x /g d p b u x /g d p b u x /g d p % 25

26 Az 5 éves CDS és a BUX/GDP ( ) ig 140% 120% 100% y = - 0, x + 1, R 2 = 0, % 60% 40% 20% 0%

27 Majd azt is megnézzük, mitől függ a tőzsdeindex, de előbb megnézzük, hogy mi van az USA-ban (DJIA/GDP) A (GOV.NET LENDING/GDP) FÜGGVÉNYÉBEN USA 100,00% 95,00% 90,00% 85,00% y = 2,50%x + 95,74% R 2 = 88,30% 80,00% 75,00% 70,00% 65,00% 60,00% -14,00-12,00-10,00-8,00-6,00-4,00-2,00 0,00 %-ban 27

28 Pénzügyi közvetítő rendszer: Olyan Piacok, Egyének, Intézmények, Jogszabályok és egyéb szabályok, Szokványok, mechanizmusok, technikák összessége, Amelyek biztosítják a gazdaság pénz-és tőkekapcsolatait. 28

29 Pénzügyi közvetítő rendszer fő feladata: Tegye lehetővé: a gazdaságban létrejövő megtakarítások és a beruházási szükségletek találkozását, Megtakarítások felhasználását, működő tőkévé alakulását A kereslet-kínálat meghatározza a pénzügyi eszközök árát (pl. hitel esetén a kamatlábat) 29

30 1.1.1 Megtakarítások és beruházások találkozása Pénzügyi piac: a pénz cseréjének helyszíne, A pénz cseréjének közvetítésében szerepet játszó szereplők (egyének, intézmények), Pénzügyi eszközök, mechanizmusok, valamint törvények, szabályozók és szokásjogok összessége. Pénzügyi piac elsődleges feladata: A gazdaságban keletkező szabad pénzeszközök, tőkék eljuttatása a felhasználóhoz. Szabad pénzeszközökkel a megtakarítók rendelkeznek, nettó megtakarítók, akinek megtakarításai meghaladják hiteleiket Háztartási szféra nettó megtakarító, vállalkozás és állam általában nettó adós. 30

31 Megtakarítás a jövedelem fogyasztásra el nem költött része. A pénzügyi piac közvetítő szerepe révén a a megtakarítás olyan jövedelem, amely nem csapódik ki a gazdaság vérkeringéséből fogyasztás formájában. A felhasználók keresletet támasztanak a megtakarítók jelenlegi pénzére. A pénzügyi piacon különböző időpontbeli pénzek cserélnek gazdát. A megtakarítók többletjövedelem reményében adják kölcsön mai megtakarításaikat. A cserében kialakul a piaci ár, a kamatláb és az értékpapírok árfolyama. Minél nagyobb kockázattal jár a befektetés, annál nagyobb jövedelmet várunk érte. 31

32 Megtakarítók és tőkefelhasználók igényeinek eltérése: Pénzösszeg nagysága, Lejárat, Likviditás, Kockázat, Szakértelem, hatékonyság. 32

33 átcsomagolás A hatékony pénzügyi rendszer átcsomagolja a terméket, Lehetővé teszi, hogy a kis összegű, rövidebb időtávú, likviditást és kockázatmegosztást preferáló megtakarítások találkozzanak a tőkefelhasználó vállalatok nagy-összegű, hosszabb távú igényeivel, és így a gazdaság újratermelési folyamatait és növekedését finanszírozzák. 33

34 Finanszírozás formái Önfinanszírozás (saját nyereségből fejleszt a vállalat) Végleges újraelosztás (állam elveszi adóval, másnak adja) Pénzügyi piacok használata (főként értékpapírral) Kereskedelmi bankok (bankrendszer) pénzteremtése 34

35 Kamatláb szerepe Különböző időpontbeli pénzeket a kamatláb (hozamelvárás) köti össze. 1+r n =(1+r r )*(1+CPI) Előretekintő infláció CPI és reálkamat megadja a nominál-kamatot. Kockázatmentes kamatláb +kockázati prémium adja a kamatlábat. 35

36 1.2 A pénzügyi közvetítőrendszer részei A pénzügyi eszközök Pénzügyi eszközök a pénzügyi piacok árui, belső értékkel nem bírnak, értéküket az adja, hogy későbbi időpontra szóló követelést testesítenek meg. A pénzügyi eszközök a megtakarítások ideiglenes átadásakor jönnek létre a piacon zajló cserében, formáját tekintve értékpapír, elismervény, szerződés, stb 36

37 1.2.1.A pénzügyi eszközök Pénzügyi piac legfontosabb eszközei: Váltó (kereskedelmi, kincstári) Kincstárjegy Bankbetétek és bankhitelek, Kötvény, Záloglevél, Részvény. Időtartam: rövid (váltó, kincstárjegy), hosszú (kötvény, záloglevél), lejárat nélküli (részvény) 37

38 A pénzügyi közvetítés és intézményei Négy szereplő (háztartás, állam, vállalat, külföld) mindegyike lehet megtakarító, és lehet jövedelménél többet költeni szándékozó, találkozásukat segíti: Megtakarítási formák szabványosítása, Adás-vétel általános szabályainak betartása, jogi háttér biztosítása Információáramlás elősegítése, Közvetítő, a kereskedésben közreműködő intézmények megjelenése, működése. 38

39 A pénzügyi közvetítés és intézményei Pénzügyi közvetítőrendszer intézményei a gazdaságban fellelhető szabad pénzeszközöket áramoltatják az egyik szereplőtől a másikhoz. Pénzügyi közvetítő intézményrendszer feladata, hogy segítse a felek egymásra találását, összehangolja a legkülönfélébb elvárásokat, melyek a hozammal, kockázattal, futamidővel kapcsolatosak. 39

40 A pénzügyi közvetítés és intézményei A gazdaság megfelelő működésének egyik feltétele, hogy a források hatékony, gyors áramoltatását a pénzügyi közvetítőrendszer betöltse. A közvetítőrendszer lehet közvetlen (megtakarító arról dönt, hogy adott vállalat részvényét, kötvényt megveszi) vagy Közvetett (megtakarító arról dönt, hogy melyik közvetítő bankot választja meg, bank dönt arról, hogy melyik vállalat kap hitelt.) 40

41 A pénzügyi közvetítés és intézményei Monetáris közvetítők Kereskedelmi bankok jellemzően a rövid távú finanszírozást segítik, a pénzforgalmat bonyolítják Kereskedelmi bankok hitelezési politikájának biztosítani kell, hogy a kihelyezések megtérüljenek, a veszteségeket a bank viseli. 41

42 A pénzügyi közvetítés és intézményei Nem monetáris közvetítők: Betéti intézetek Befektetési alapok Jelzálogbankok Nem bankjellegű közvetítő intézmények: Nyugdíjalapok Biztosítók Nyugdíjpénztárak 42

43 A pénzügyi közvetítés és intézményei Univerzális bankrendszer német modellje Kereskedelmi és befektetési banki tevékenységet szétválasztó angolszász modell 43

44 Vége az első órának Következő órán február 15-én pénteken V-ös előadóban folytatjuk. A feladatkiírás esetén az excellek címzettje: Zsugyel.Janos@PSZFB.BGF.HU 44

45 2. (02. 15) A tőkepiaci intézményrendszer PÉNZÜGYI PIACOK TŐKEPIACI INTÉZMÉNYRENDSZER ÉRTÉKPAPÍROK FAJTÁI, KIBOCSÁTÁSUK ÉS FORGALMAZÁSUK TŐZSDEI INFORMÁCIÓK, INDEXEK BEFEKTETÉSI ALAPOK CAPM ÉS KÖTVÉNYEK RÉSZVÉNYEK TECHNIKAI ELEMZÉS RÉSZVÉNYEK FUNDAMENTÁLIS ELEMZÉS ÜGYLETEK FEDEZETI ÜGYLETEK OPCIÓS, ÜGYLETEK SWAP TŐKEPIACI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE 45

46 1.3. A pénzügyi piacok csoportosítása Csoportosítás 1: Lejárat szerint Rövid lejáratú pénzpiaci termékek banki szereppel, Eszközök: Váltók (kereskedelmi és kincstári) Rövid lejáratú bankbetétek (bankközi piac is) Átruházható rövidlejáratú betétjegyek Vállalatoknak és fogyasztóknak nyújtott rövid lejáratú bankhitelek Euró pénzpiac (euródollár), az ügylet nem a hitel devizanemének országában zajlik, európai fő központja London. Hosszúlejáratú tőkepiac a megtakarításokat befektetésekké alakítja Eszközök: Részvények, Kötvények, Záloglevelek Hosszúlejáratú bankbetétek és bankhitelek. 46

47 Csoportosítás 2 Kibocsátás szerint: nyíltpiac - zártpiac Nyílt kibocsátás, megtakarítók széles köréhez intézünk felhívást, bárki csatlakozhat, finanszírozóvá válhat. Zárt kibocsátás, Előre ismert és kiválasztott kört céloz meg a felhasználó. Piaci funkció szerint: elsődleges - másodlagos Elsődleges a kibocsátótól a felhasználóhoz közvetlenül eljut Másodlagos esetén közvetítőkön át jut el, ez biztosítja a megtakarítások likviditását, csúcsintézménye a tőzsde, koncentrált piacon találkozik vevő és eladó. 47

48 Csoportosítás 3 Ügyletek esedékessége szerint Azonnali vagy promt piac Jellemzője: szerződéskötéssel együtt a teljesítés is megtörténik, a szerződést tényleges szállítással kívánják teljesíteni (készpénzügylet, kasszaügylet, spot-ügylet) Határidős vagy terminügylet Jellemzője: szétválik a szerződéskötés és teljesítés, jelenben megállapodnak az árban, volumenben, minőségben, teljesítés időpontjában, de a teljesítés vagyis az adásvétel lebonyolítása jövőbeli időpontban történik. (Spekulánst a spekulációs nyereség, amíg a hedgert a kockázatkezelési szándék motiválja.) 48

49 Csoportosítás 4 Végső hitelnyújtó és a hitelt felhasználó kapcsolata szerint Közvetlen kapcsolat és közvetett kapcsolat Fokozatok: Közvetlen, ha a felek a lejáratig nem változnak (pl. szállítónak vagy a vevőnek nyújtott kereskedelmi hitel) Hitelkapcsolat a gazdasági alanyok között jön létre, de a hitelnyújtó személye később változhat (váltóforgatás) Értékpapír kibocsátás a közönségnek, időben változó tulajdonossal Bankon keresztül létrejövő kapcsolat, a bank partnerei nem ismerik egymást, kapcsolatuk áttételes. 49

50 Csoportosítás 5 Pénzügyi eszköz jellege alapján Értékpapírpiac mind a pénzpiacnak, mind a tőkepiacnak részpiaca, de egyes értékpapírok árupiaci instrumentumként kezelendők, (mint közraktárjegy, hajóraklevél) Adásvétel tárgya szerint (részvény, kötvény) is, kibocsátók szerint (állampapír, záloglevél) is kategorizálható. pénzpiac értékpapírpiac tőkepiac 50

51 Részpiacok kölcsönös összefüggései Minden részpiacban közös, hogy tőkét közvetít, és célja a gazdaság finanszírozása, Eltérés a technikájukban, mechanizmusaikban, eszközeikben van, Részpiacok kapcsolatban vannak egymással: Kapcsolatok, kölcsönös összefüggések, Műveletekben nyilvánulnak meg, Egyik részpiac változása kihat a másikra Átjárás a bankok és tőkepiacok között Utóbbi időben csökkent a közvetlen hitelműveletek súlya, nőtt az értékpapíroké, vagyis a közvetlen finanszírozási formáé 51

52 Követelmények a pénzügyi piacokkal szemben Általános követelmény: Minden szektor, mindenki részt vehessen benne, Sokféle eszköz legyen megtalálható benne, Érvényesüljenek a klasszikus piaci kritériumok: Ügyletek sokasága, Egységesség, Rugalmasság, Áttekinthetőség. 52

53 Piacok jellemzői: pénzpiac Pénzpiaci eszközök jellemzői: Rövid futamidő, Hitelviszonyt megtestesít, Fix kamatozású, Alacsony kockázatú, magas likviditású eszközök. Pénzpiacok az átmeneti likviditási igények kielégítésében játszanak szerepet. Vállalatoknál a szezonális raktárkészlet, államnál az adók beszedése és kiadások felmerülése közötti idő. Pénzpiaci eszközök. Kereskedelmi váltók ( gyakran diszkont formában) Kincstárjegy ( gyakran diszkont formában) Betétjegy CD bankok bocsátják ki 6 hónapnál rövidebb Kereskedelmi papír CP elismert vállalat max 270 nap Rövid bankbetét Eurodollár-betét Rövid bankhitel Pénzpiaci alap (befektetési alap, a befektetőtől gyűjtött összeget diverzifikált portfólióba helyezi) 53

54 Eszközeik: Piacok jellemzői: tőkepiac Legalább egy év lejáratig Kockázatosabbak a pénzpiaci eszközöknél Származtatott ügyletek is idetartoznak (forward, futures, opció, swap, stb ) Néhány eszköz: Hosszú bakhitel és betét Kötvény (kibocsátó: vállalat, állam, önkormányzat, beágyazott opció szerint: visszahívható, visszaváltható, átváltható) Jelzálogkötvény (USA-ban a Ginnie Mae, Fannie Mae, Freddie Mac, állam által támogatott intézmények) Részvény (törzs, osztalék-, szavazatelsőbbségi, aranyrészvény) Hibrid (keresztezéssel jön létre átváltoztatható kötvény részvényre váltható, ami egy opciót jelent) 54

55 VilágGDP/fő alakulása GDP /FŐ GK -US D-ban éves ütem P olinom. (éves ütem ) 6,00% 5,00% 4,00% ,00% 2,00% 1,00% 0,00% 100-1,00% 55

56 Világ GDP ütem a beruházások növekedési Világ GDP ü te m a b e ru h áz ás i ü te m fü g g vé n yé b e n ütemének függvényében ,06 0,05 y = 25,0% x + 3,4% R 2 = 76,9% 0,04 0,03 0,02 0,01 0-0,01-20,00% -15,00% -10,00% -5,00% 0,00% 5,00% 10,00% 56

57 Világ GDP ütem az export növekedési ütemének VilágGDP ütem a világexport ütem függvényében függvényében 6,00 5,00 4,00 y = 0,253x + 1,8774 R 2 = 0,7213 3,00 2,00 1,00 0,00-1,00-15,00-10,00-5,00 0,00 5,00 10,00 15,00-2,00 57

58 AZ USA EGY FŐRE ESŐ GDP-JE 1870 ÓTA ÉVI 1,87%-KAL NŐ! USA GDP/capita y = 2241,5e 0,0187x R 2 = 0,

59 Pénzügyi mélység a világban 59

60 MIKOR VERJÜK FEJÜNKET A PLAFONBA? Z K loan to value=0,

61 Dow Jones Industrial Av. = djia djia/deflator GDP deflator djia djia/gdp

62 A djia/y a G/Y (költségvetési kiadás/gdp) függvényében ben % 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40% 45% 50% 62

63 A djia/y a G/Y (költségvetési kiadás/gdp) függvényében ban R 2 = 74% % 10% 20% 30% 40% 50% 63

64 Értékpapírpiacok csoportosítása Csoportosítási szempontok: Adásvétel tárgya (kötvény, részvény, stb ) Kibocsátó (vállalat, hitelintézet, önkormányzat, állam) Ügylet lejárata: Azonnali Határidős Jogviszony: Elsődleges Másodlagos Koncentráció 64

65 Piacok koncentrációja Koncentrációs fokozatok: Aukció: (árverés) néha teljesen egyedi Tender: koncentrált kínálat Vásár: koncentrált kínálat és kereslet Tőzsde: olyan vásár, ahol homogén árukkal kereskednek, sokszereplős, szervezett és szabályozott, biztonságos üzletkötés, megfelelően likvid és kellő mértékű az információáramlás Decentralizált piacok: OTC Market making, piacvezetés árjegyző közreműködésével, vállalja, hogy készletet tart és kétoldali (vételi, eladási) árjegyzést nyújt Második szinten látni az ajánlati árakat, ajánlatot bevinni nem lehet, de meglévő ajánlatra lehet jelentkezni Harmadik szinten lehet árakat nyomon követni, de venni nem lehet Harmadlagos piac (1 tőzsde, 2 OTC) Nyugdíjalapok nagy tömegben vásárolnak, van saját szakértőik, így a harmadlagoson bróker nem elemez, csak bármikor árusít tőzsdén jegyzett papírt Negyedik piacon bróker nélkül maguk a befektetők jelennek meg 65

66 Külföldi országok pénzügyi piacainak általános jellemzői Hitel helyett jellemzőbb az értékpapírok elterjedése, Pénzügyi liberalizáció Pénzügyi innovációk Tőkepiac szabályozottsága szerint: Liberalizált és pénzügyi innováló angolszász (USA, UK, Kanada) országok Bankra támaszkodó kevésbé innováló (Hollandia, Svájc) Kettő között: (Belgium, Svájc) 66

67 Tőzsde, története, fogalma 13. sz-i Itália, majd Belgium, Amszterdam 1611 Tőzsde definíciók: Koncentrált piac, ahol a helyettesíthető tömegáruk adásvétele történik. Nyilvános, központosított és szervezett piac. Információs központja a bevezetett termékeknek A tőzsde helyettesíthető, homogén tömegáruk koncentrált piaca, ahol szervezett keretek között, szokványok szerint zajlik a kereskedés. Áru nemcsak a hús, gabona, hanem az értékpapír és a származékos termék is. Helyettesíthető tömegáru, Koncentrált piac Különleges szervezettség Tőzsdei nyilvánosság. 67

68 Tőzsdék csoportosítása, formái Forgalmazott termék alapján: Árutőzsde (kereskedelmi árukat forgalmaznak, itt az effektív ügyletek a dominánsak, az ügylet lejártával a befektető ténylegesen birtokolni kívánja a mögöttes terméket) Általános (több árucsoport) kontinentális Európában terjedt el Speciális, főként az USA-ban Értéktőzsde Árucsoport (pl gabonafélék) Egyetlen áru (nyersgumi) Általános (arany, deviza, értékpapír, származékos) Speciális: Deviza és származékos vagy Értékpapír és származékos 68

69 Tőzsdék csoportosítása, formái Tőzsdék jogállása alapján Német (közjogi szervezet, jelentős állami ellenőrzéssel) államnak joga van kinevezni és visszahívni a tőzsde tisztségviselőit és alkalmazottait, szava van a belső szervezet és a szabályok kialakításban, gyakran az állam alapítja a tőzsdét. Angolszász (magánjogi jogállású, rt formában) működési feltételeit maga alakítja ki, az állam főként a jogszabályok betartását felügyeli 69

70 Tőzsdék csoportosítása, formái Kereskedési rendszer alapján: Ajánlat vezérelt Brókerek beviszik a vételi és eladási ajánlatokat az ajánlati könyvbe, egyezőparaméterek alapján spontán módon egymásra talál a két oldal és megkötésre kerül az ügylet. Kétoldali árjegyzés Piacvezető (árjegyző, market maker) kötelezettséget vállal arra, hogy meghatározott mennyiség erejéig a meghatározott ársávon belül vételi és eladási ajánlatot tartson fenn. Technikai: Nyílt kikiáltásos Elektronikus kereskedés 70

71 Tőzsde jellemzői Tőzsde tulajdonságai: Mivel a kereskedés az áruk fizikai jelenléte nélkül folyik, ezért az áruk legyenek helyettesíthetők vagy kicserélhetők. Tőzsde a kereskedésnek csak helyszíne, de nem részese. Megteremti a technikai és személyi feltételeit a kereskedésnek, különösen fontos hogy a tőzsdei információk minél gyorsabban, minél több szereplőhöz, minél pontosabban jussanak el. Szokásjog alapján kialakult íratlan szabályok a szokványok, míg a mesterségesen alakult szabályok a szabványok, de ma minden tőzsdei szabályt szokványnak hívunk. Adott tőzsdén meghatározott (mh) árukat, mh helyen, mh időben, mh módon, mh személyek adhatnak-vehetnek. Mh áruk: pontosan meg kell határozni, hogy adott részvény mely sorozatai kerültek bevezetésre. Mh hely: korábban a tőzsde-parketten vonallal megjelölt területen belül lehetett üzletet kötni, ma az egy adott számítógépes rendszerben megkötött ügyletek számítanak ilyennek. Mh idő: termékcsoporta időintervallum, részvényekkel de között lehet kereskedni. Mh személyek, azon természetes és jogi személyek, akik jogosultak 71 ügyleteket kötni.