Készítette: Czinege Dóra Márta. Témavezető: Prof. Mindszenty Andrea 2010.

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Készítette: Czinege Dóra Márta. Témavezető: Prof. Mindszenty Andrea 2010."

Szebasztián Barta
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 Készítette: Czinege Dóra Márta Témavezető: Prof. Mindszenty Andrea 2010.

2 Bevezetés, Célkitűzések Módszertani megfontolások Hogyan ismertem meg a terület földtani felépítését? Milyen saját megfigyeléseket/vizsgálatokat végeztem? Helykiválasztás/útvonaltervezés szempontjai A terület földtörténetének dokumentumai (a triásztól a pleisztocénig) Az útvonal

3 Bevezetés, célkitűzés Bevezetés Egyre több tanösvény létesül országszerte (Gánti, Kőpark, Tata) rövidebb-hosszabb gyalogutak A látogató útikönyv vagy tájékoztató táblák segítségével ismerkedhet meg az adott terület természeti-kultúrtörténeti adottságaival, valamint azok megőrzésének a módjával és fontosságával. Céljaik a látogatók környezeti tudatának fejlesztése, természettudományi oktatás-ismeretterjesztés elősegítése

4 Bevezetés, célkitűzés Célkitűzés Felhívni a figyelmet a terület természeti és kultúrtörténeti értékeire, segíteni a természethez való kötődés kialakulását.

5 Módszertani megfontolások Geológiai séta tervezésének a menetrendje 1. A geológiai séta céljának a megfogalmazása. 2. A hely kiválasztása természeti és társadalmi tényezők figyelembe vételével. 3. A Sváb-hegy és környékének alapos földtörténeti tanulmányozása szakirodalomból és a területen tett kirándulások során. 4. A bemutatásra szánt geológiai objektumok kiválasztása, azok részletes vizsgálata szakirodalom alapján, terepbejárások során. 5. Új, saját megfigyelések leírása, szükséges vizsgálatok elvégzése az állomások kidolgozásához. 6. Az állomások útvonalra illesztése meghatározott szempontok alapján. 7. A kirándulást vezető füzet és a kihelyezett táblák tervének az elkészítése.

6 Hogyan ismertem meg a terület földtani felépítését? A terület földtani felépítésének megismerése Szakirodalom alapján: Schafarzik-Vendl Papp (1964) A Sváb-hegy képződményei Wein Gy. (1977) képződmények) Földtani térkép ( a Budai-hegységet felépítő Fodor et al.(1994) A hegység fejlődéstörténete, tektonikája Magyari Á. (1995) Az Ördögorom képződményei és tektonikai jelenségei Scheuer-Schweitzer (1989) Édesvízi mészkövek Magyar Müller(2008) Felső pannóniai üledékek rétegtana

7 Milyen saját megfigyeléseket, vizsgálatokat végeztem? Terepbejárás, saját megfigyelések Töredezett kőzet(1) Ördög-orom gerince, a séta 4. állomása Erózió által kipreparált szikla(2) Ördög-orom gerincén, a séta 7. állomása Forrásnyomok(3) Lemezes kovakiválás 3 Vörös színű vasvegyületek Porló dolomit Edvi Illés út mentén, a séta 10. állomása 1m Vízszintes elválás Törés 1 2

8 Milyen saját megfigyeléseket, vizsgálatokat végeztem Saját vizsgálatok Az Ördög-orom tűzköves dolomitját egy-két helyen finom eloszlású glaukonit színezi zöldre. (Schafarzik-Vendl-Papp, 1964) Az Ördög-szószéknél gyűjtött mintám rtg.diffrakciós vizsgálata alátámasztotta az állítást. Glaukonit Az Ördög-szószéknél, a séta 6. állomása

9 A hely kiválasztása Természeti és társadalmi tényezők Helykiválasztás, útvonaltervezés szempontjai Szempontok: Földtani változatosság Jól tanulmányozható legyen Könnyű megközelíthetőség Normafa SVÁBHEGY Előírásokat betartva biztonságos Ördög-orom

10 Helykiválasztás, útvonaltervezés szempontjai: A választott hely természetvédelmi jelentősége Az út első fele az Ördög-orom területén vezet. Ördög-orom: Széchenyi-hegytől délre fekszik, a Farkas-völgy húzódik közöttük. Helyi(fővárosi )védettség alatt áll ben nyilvánították védetté az ott található felhagyott malomkőbányák területét geológiai értékei miatt. Az Edvi Illés úti karsztbokorerdőt, valamint a mészkedvelő tölgyest 1999-ben csatolták az 1982-től védettséget élvező területhez. A sétaút második fele a Farkas-völgyben halad, a Széchenyihegyen vagy a Normafánál végződik. E területek a Budai Tájvédelmi Körzethez tartoznak ban nyilvánították tájvédelmi körzetté. Jelenlegi területe hektár, 923 hektár a XII. kerületben található, melyben a geológiai séta útvonala is halad. A tájvédelmi körzet legfontosabb célja a természeti értékek megőrzése.

11 A terület földtörténetének a dokumentumai (triásztól a pleisztocénig) A terület geológiai története Triász Kb. 235 millió évvel ezelőtt sekélytengeri környezet uralkodott. Tűzköves dolomiton felfedezhető algagyep sávozottság Tűzkősáv 1m Dolomit Algagyepes szintek Dolomit repedéseibe befolyt, fiatalabb törmelékes kőzet Nyugati Malomkőbánya, a séta 1. állomása

12 A terület földtörténetének a dokumentumai (triásztól a pleisztocénig) Eocén Kb. 38 millió éve DNy-i irányból érkező tengerelöntés. Ördög-orom területe sziklás tengerpart. Abráziós breccsa és konglomerátum keletkezik. Később a mélyebb tengerben neptuni teléreket kitöltő márga rakódott le. Ezzel egyidőben törések mentén elmozdultak a rétegek. Lépcsőzetes alakzatot formálnak. Algagyep sávosság Eocén breccsa Márga telér Nyugati Malomkőbánya teteje Keleti Malomkőbánya, 2. állomás

13 Pannóniai Kb. 4-5 millió évvel ezelőtt a miocén-pannon tengerből félszigetként kiemelkedő Budai-hegység a felső pannóniai végén DK felé megbillent és a víz DK-i irányból Budakeszi-Hűvösvölgy-Rózsadomb vonaláig elöntötte. A partok mentén kvarckavicsos homok és homokos konglomerátum rakódott le 1m A terület földtörténetének a dokumentumai (triásztól a pleisztocénig) Kvarckavicsos homok és homokos konglomerátum (üledékes telér) Koptatott kvarckavicsok Edvi Illés út mentén, a séta 13. állomása

14 A terület földtörténetének a dokumentumai (triásztól a pleisztocénig) Felső-pannóniai/kora-pleisztocén Kb. 4 millió évvel ezelőtt források táplálta kis tavacskákban édesvízi mészkő képződés indult meg. Ennek nyomai mészkő kibúvások formájában láthatóak a Széchenyi-hegyen, valamint a Normafát és János-hegyet összekötő úton A forrástevékenység a pleisztocéntől máig folyamatos volt. lyukacsosság Szürke színű, ütésre bitumenes szagot áraszt

15 Édesvízi mészkő (travertinó) kicsapódás A pleisztocén források mai utódai a Duna mentén a főváros fürdőit táplálják és belőlük ma is kiválik a CaCO 3

16 A terület földtörténetének a dokumentumai (triásztól a pleisztocénig) Pleisztocén Kb évvel ezelőtt(würm), a száraz időszakokban(glaciális), hegyek déli délkeleti szélárnyékosabb oldalán lerakódott poranyagból lösz halmozódott fel. A lösztakarót a hegység kiemelkedése folytán az erózió mára javarészt lepusztította A Farkas-völgy keletkezése is valószínűleg e kor tektonikai mozgásainak köszönhető Löszdomb Paleotalajszint Farkas-völgy 1m Keleti Malomkőbánya, a séta 2 állomás

17 Állomások útvonalra illesztése Állomások Nyugati Malomkőbánya Keleti Malomkőbánya Kilátó I. Töredezett kőzet Kilátó II. Ördög-szószék Eróziós maradvány szikla Ördög-orom keleti bejárata Tűzkőgumók Forrás nyomok Redő Vájat a porló dolomitban Nagy pannon telér Edvi Illés úti talajszelvény Rövidebb utat választva: Úti Madonna Apáca-rét Hosszabb utat választva: Völgyfő Farkas-völgyi sziklaüreg Normafa Szempontok Földtörténeti eseményeket bemutató képződmények nagyjából időbeli sorrendet kövessenek. Megtehető legyen egy alkalommal, vagy több kisebb kirándulás keretében Túraútvonalakra illeszkedjék A végállomás választható legyen Biztonságos A Normafa és János-hegy között található Örök-erdő Tanösvénnyel összeköthető legyen

18 Az útvonal Útvonal Hosszú és rövid útvonal

19 Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretnék köszönetet mondani Mindszenty Andrea tanárnőnek a szakdolgozat elkészítésében nyújtott nélkülözhetetlen szakmai segítségéért Lovas Györgynek és Varga Andrásnak a rtg. diffrakciós mérésben nyújtott segítségükért. Családomnak és barátaimnak a támogatásukért

20 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

Hasonló dokumentumok

Hidrotermális tevékenység nyomai a Budai-hegység János-hegy Hárs-hegy vonulatában. Budai Zsófia Georgina 2015

Hidrotermális tevékenység nyomai a Budai-hegység János-hegy Hárs-hegy vonulatában Budai Zsófia Georgina 2015 Célkitűzés A Budai-hegységben tapasztalható jellegzetes kőzetelváltozások genetikájának értelmezése