Megjelent a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával ISBN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Megjelent a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával ISBN 978 963 05 8471 5"

Átírás

1

2

3 SEBESTYÉN KÁLMÁN KÖRÖSFÔI RISZEG ALATT Egy kalotaszegi település évszázadai A AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST

4 Megjelent a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával ISBN Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795 ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztôk Egyesülésének tagja 1117 Budapest, Prielle Kornélia u Elsô magyar nyelvû kiadás: 2007 Sebestyén Kálmán, 2007 Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános elôadás, a rádió és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetôen is. Printed in Hungary

5 Tartalom Bevezetô Néhány mondat a vidék természeti viszonyairól A régészeti leletek üzenete A középkori falu és birtokosai Az egyház és temploma A lelkipásztorok A történelem viharában A falu gazdasági élete Dézsma, robot, országadója A falusbíró intézménye Demográfiai változások, hullámvölgyek Helynevek és mondák Hírneves háziipar: fafaragás és varrottasok Az iskola Írók, mûvészek, tudósok Körösfôn Befejezô gondolatok Mellékletek Szójegyzék Rövidítések Körösfôi bibliográfia

6

7 Bevezetô Körösfô Kalotaszeg egyik legismertebb települése a Sebes Körös forrásvidékén, a Riszeg tetô lábainál, Bánffyhunyadtól keletre 8 km re és Kolozsvártól nyugatra 43 km re, a nemzetközi mûút mentén fekszik. Nevét a Körös forrásáról, fejérôl kapta, országos hírét népmûvészetének, csodálatos varrottasainak, fafaragásának, népviseletének, dalainak köszönheti. A középkori gyepûszélen megbúvó falu Csipkerózsikaálma a XIX XX. század fordulóján ért véget, ebben az idôben fedezte fel a Gyarmathy család fafaragását, varrottasait, Bartók és Kodály népdalait, Edvi Illés Aladár és Körösfôi Kriesch Aladár csodálatos népmûvészetét. Ekkor a körösfôi négy fiatornyos templom jelképpé vált, a kalotaszegi mûvészet Szent Fudzsijama hegyévé. A templom látványa fogadja az érkezôt, búcsúztatja a távozót. Mûvésznek tökéletes alkotás, hívônek az Isten figyelmeztetô ujja, mintha mondaná: Én vagyok az út, az igazság és az élet! Lapozzuk át a Riszeg alatti Körösfô történetét, megismerve múltját, talán jelene és jövôje is érthetôbbé válik. Néhány mondat a vidék természeti viszonyairól Körösfô a Sebes Körös forrásvidékén, az ott alig csordogáló folyócska völgyében fekszik. A völgyet m magasságú dombok övezik: a Riszeg hegy (747 m), a Ravaszos hegy (733 m) és a Csipkés hegy (675 m) a legmagasabbak. A falut keletre az úgynevezett hágó, a Körös Szamos vízválasztója, nyugatra a szélesedô Kalotaszegi medence határolja. A vidék geológiai múltjáról Tulogdi János neves földrajztudósunk a következôket mondja: Az újkor negyedkorszakában, az ôsember idejében, kb. egy millió évvel ezelôtt a Gyalui havasok északi nyúlványa 7

8 folytatásában Sztána község irányában magasra emelôdött a terület. Ennek a felboltozódásnak a Körösfô felett emelkedô, gyönyörû kilátású Riszeg hegy a központja, egyúttal Kalotaszeg fô vízválasztója. A Sebes Körös a negyedkorszak elején még csak Kissebesnél eredt, azóta azonban a csapadékos nyugati szél és a nagy esése következtében hátrafelé vágta magát a Kalotaszegi medencében, és ma a Körösfôi hágó alatt bukkan a felszínre. A Körös a Kalotaszegi medence területén magába kapcsolja a délrôl folyó Kalota patakot és vezeti az Alföldre, majd amint beleömlik a Sebes patak és a Nagysebes patak azután nevezik tulajdonképpen az egyesült folyót Sebes Körösnek. 1 Körösfô és határának talaját agyagból, mészkôbôl álló üledékes (alluviális) kôzetek alkotják, amelyekbôl vörösesbarna erdei termôtalaj alakult ki. Az átlagos hômérséklet télen 5 ºC, a nyár hûvös, a júliusi átlag +18 ºC, az évente hulló átlagos csapadékmennyiség mm. 2 Kalotaszeg híres növénytani ritkasága a bódító illatú henye boroszlán (Daphne eneorum), népi nevén a riszegvirág, mely Körösfô felett, a Riszeg tetôn terem. A régészeti leletek üzenete Körösfô szélesebb határa a Sebes Körös forrásvidéke, a vízben gazdag mellékvölgyek területe kedvezô természeti környezetet kínált az itt megtelepedni kívánó ember számára. A régészeti leletek bizonysága szerint Körösfô vidéke ôsidôk óta lakott terület volt, ahol kisebb nagyobb megszakításokkal különbözô kultúrákhoz tartozó embercsoportok éltek. Régészetileg a legérdekesebb határrész az Ordományos, legendák szólnak a kora középkori Ordomvárról, amit a hagyomány szerint a tatárok pusztítottak el. E határrész területén dr. Ferenczi István régész feltételezése szerint a római korban kisebb település, úgynevezett villa vagy postaállomás létezett. E település annak a római útnak a men 1 Tulogdi János: Kalotaszeg földrajza. Kolozsvári Szemle, június, Papp Júlia: Izvoru Crisului, o comuná de mestesugari din depresiunea Huedin (Körösfô, egy kézmûves község a Hunyadi medencébôl). Studia Universitatis Babes Bolyai, Series Geologia Geographia,

9 tén feküdt, mely a Sebes Körös völgyét a Nádas patak völgyével kötötte össze, és amely a Napoca (Kolozsvár) és Resculum (Sebesvár) közötti nagy útnak részét alkotta. Ezt az utat még 1391 ben is említik a források via que ducit de Saluavasara in Ordomanus formában. A régész feltételezését az Ordományosból felszínre került római cserépmaradványok, pénzek is igazolják ben Marcus Antonius Gordianus császár ( ) korából találtak egy római pénzt IMP. CAES.M.ANTONIUS.GORDIANUS.AUG. /E/ VIRTUS AUG. /H/ felirattal. 3 A falu belterületén felbukkant rézpénz az ún. antoninianus Philippius Arabus császár ( ) idejébôl, melynek felirata IMP. M/ARCUS/ JUL/IUS/ PHILIPPUS AUG/USTUS/, /E/, LIBERALITAS AUG: /H/ az elôbbi feltételezést igazolja. 4 A mai Körösfô története szempontjából azonban fontosabb az a tény, hogy az Ordományos területén egy kis kora középkori falu létezett, mely ismeretlen körülmények között pusztult el. Okleveles említése 1391 ben Ordumanus, 1455 ben Ordomanus formában történik. 5 Az egykori falu nevét Szabó T. Attila, Erdély tudós nyelvésze az ortványos, irtványos szavakból eredeztette, tehát itt bizonyára ún. irtványfalu létezett, mely a XI. században keletkezhetett júniusában az Ordományosban dr. Ferenczi István és Sebestyén Kálmán a körösfôi iskolásokkal régészeti mentôásatásokat végzett. A munka során a Szôlôoldal Nagy Kutyor felôli részében ôskori cserepek kerültek felszínre, szürkésbarnára iszapolt, kvarcszemcsékkel soványított anyagedények töredékei. Eszerint e határrészen már az ôskori ember is letelepedett. A kutatóárokból a kora középkori falura utaló szuvatrögök, széndarabok, kvarcos csillámos kôzetdarabok kerültek elô, amelyek bizonyára a tûz által megsemmisített sövényfalú házak maradványai lehettek. A fel 3 Ferenczi, St.: Contributii la problema limesului de vest al Daciei (Adalékok Dacia nyugati limesének kérdéséhez). Partea a II a, 2. Acta Musei Napocensis, X. 1973, 555 és Ferenczi István: Körösfô Ordományos. Igazság, IX Az antoninianus a Körös és a Völgypataka találkozásánál Korpos Dezsô telkén (Szeglet 75. sz.) került elô. Azonosítását 1979 ben Sebestyén Kálmán végezte. 5 Szabó T. Attila: Kalotaszeg helynevei. Kolozsvár, 1942, Szabó T. Attila: Ordományos. Erdélyi Múzeum, XLVIII.,

10 színre került középkori edénytöredékek (szájperem, oldal, fenéktöredékek) korongolt, kvarchomokkal soványított agyagból készült, sötétre, illetve vörösre festett edényekbôl származnak. Az agyagedényeket körbe hullámvonalak, hármas pontsor, körömmel benyomkodott függôleges vonalkák díszítették. (Ehhez hasonló leletanyag a székelyudvarhelyi Budvárból és a parajdi Rabsonné várából kerültek elô!) A Sebes Körös forrásvidéke a bronzkori ember által is kedvelt terület lehetett. A folyócskától jobbra fekvô teraszon az ún. Mélykút tetôn (ott, ahol késôbb a termelôszövetkezet istállói épültek) a szántásban kör alakú sötétebb foltok és kb. két méter átmérôjû gödrök nyomai láthatók. Innen a bronzkori településre valló cseréptöredékek: füles bronzkori merítôcsésze, tál, pontokkal díszített agyag orsónehezék, állatcsontok, szerves maradványok bukkantak elô. A Sebes Körös bal oldali mellékvölgyében a Szalapatakán fekvô barlang is régészeti titkokat rejteget. E sorok írója 1979 ben a barlang bal oldali mellékágában bronzkori, függôlegesen karcolt vonalakkal díszített, füles agyagcsésze felére és égett malaccsontokra talált. A tüzetesebb régészeti vizsgálat megállapította, hogy a leletek a bádeni rézkorról a bronzkorra való átmeneti kultúrához tartoznak és Kr. e bôl valók. Eszerint a körösfôi barlang négyezer évvel ezelôtt a bronzkori ember mentsvára volt. 7 A régészeti szakirodalomban ismeretlen a Völgypatakán fekvô Lôrincbükke határrészen felszínre került lelet, mely három különbözô korszak kultúrájához tartozott. A pattintott kovakô penge a Kr. e körüli idôkre datálható, a bütykös edénytöredékek a második vaskorszakra, a La Tène re utalnak, a szántásban kirajzolódó kunyhók nyomai, a szuvatrögök, csillámos kôzetek, hullámvonalakkal díszített cserépdarabok egy kisebb kora középkori XI. századi település maradványai lehettek. Ugyancsak a Lôrincbükke területén került elô a mezôgazdasági munkák során egy Dyrrachium az Adriai tenger keleti partján fekvô görög gyarmatváros ezüst drachmája a római uralom idejébôl (Kr. e. 7 Sebestyén Kálmán: Bronzkori leletek a körösfôi cseppkôbarlangban. Igazság, VII

11 II I. század). Elsô oldalán a pénzkibocsájtó magisztrátus neve olvasható: MENISKOS SIU és tehén borjúval ábrázolás látható, hátoldalán sematikus rajz Alcinous kertjérôl. 8 Az említett pénzleletek arra utalnak, hogy a Sebes Körös forrásvidéke az ôskorban, illetve az ókorban sem volt elszigetelt világ, az itt élô ember kapcsolatban állt távoli országok népeivel. A középkori falu és birtokosai Kalotaszeg legrégibb falvainak alapjait településtörténetünk bizonysága szerint az Erdélyt megszervezô magyar királyi hatalom rakta le. A magyarok itt gyér avar és szláv telepeket találtak, erre utalnak a Bábony, Derite, Sztána, Valkó, Zsobok szláv eredetû elnevezések, valamint a vidék helynévanyagában fellelhetô törökös hangzású helynevek. 9 Körösfôt a bihari ispánság kelet felé terjeszkedô népei alapították. Az elsô telepesek bizonyára az Almás völgy felôl jöttek, hiszen a Felszeg lakóinak nyelve a tiszai, illetve az északkeleti nyelvjáráshoz kapcsolódik. 10 Abban az idôben ez a terület a Tiszától a Körös völgyén át egészen Kalotaszegig viszonylag egységes terület volt. A XIII. században a hatalmas királyi birtokok felbomlásának idején a királyi várispánságok birtoktestei adományként egyházi és világi birtokosok kezébe kerültek. Körösfô királyi birtok is ekkor kerülhetett a bihari ispánságtól egyházi, az erdélyi káptalan birtokába. Kalotaszeg falvait az 1241 es tatárjárás elpusztította, a vidék elnéptelenedett ban Gallus erdélyi püspök arról panaszkodott, hogy gyalui 8 A dyrrachium azonosítását 1979 ben a szerzô végezte. 9 Makkai László: Erdély története. Bp., 1944, 32. Megjegyezzük, hogy Kalotaszegre a magyar honfoglalás után is telepedtek le szlávok, erre utal Erdôfalva (Ardeova) és Nyárszó (Nearsova) román neve, amelyeket a szlávok a magyaroktól vettek át és közvetítettek a náluk késôbb érkezô románoknak. (Vö. Makkai László Mócsy András (szerk.): Erdély története. I. Bp., 1988, 256.) A törökös hangzású elnevezésekrôl lásd: Balogh Balázs Fülemile Ágnes: Társadalom, tájszerkezet, identitás Kalotaszegen. Bp., 2004, Szabó T. Attila: A cibóka tájszó és alakváltozatai. Magyar Nyelvjárások, ,

12 birtokai teljesen elnéptelenedtek vagy alig maradt rajtuk valaki (nulli vel pauci). Rogérius mester Siralmas énekében megemlíti, hogy Magyargyerômonostor Benedek rendi monostorát is feldúlták, kegyszereit elvitték. Körösfôt elôször november 25 én említik az erdélyi káptalan dokumentumai terram nostram Crysfev vocatam, in comitatu Byhorensi existentem formában. 11 A terra a korabeli oklevelekben földbirtokot jelentett, tehát Körösfô akkor már lakott helység, határa pedig mûvelés alatt álló terület volt. A fenti oklevél arról is tudósít, hogy Körösfô birtokát az erdélyi káptalan elcserélte Péter erdélyi püspök Hunyad vármegyei, a Sztrigy mellett fekvô püspöki (Piski) és a Fehér vármegyében lévô Maros melletti Otmár nevû birtokával. 12 A csere mindkét fél számára elônyös volt, az erdélyi káptalan ugyanis egyetlen birtokáért két könnyen kezelhetô birtokhoz jutott, az erdélyi püspök pedig a körösfôi birtokot egyesíthette a kolozsvári, gyalui és kapusi birtoktömbbel. Körösfô különben ekkor került Kolozs vármegyéhez, 1282 ben már villa Keresfew in comitatu de Kulus formában említik. 13 Neve 1646 ban Keoreos feo, 1711 ben Keresfû, 1754 ben Körös fô, 1808 ban Körösfô alakban olvasható. A XIII. század végén a növekedô Körösfô elpusztult, a tatárok vagy talán az erdélyi püspökkel hadakozó szászok dúlták fel. Péter erdélyi püspök ekkor fordult segítségért IV. László királyhoz ( ). A király október 23 án kelt oklevelében a püspök birtokairól a következôket írta: Mivel úgy meggyérültek, hogy Sárdon, Szent Pálon, Gyalu, Kapus és Keresfew villában csak igen kevesen laknak s nem kívánnak oda telepedni, hanem ha bôvebb szabadalmakkal meg nem ajándékoztatnak, nem fizethetnek. 14 Az március 21 i királyi adománylevél biztosította a szükséges kedvezményeket: Gyalu, Kapus, Körösfô falvakat kivette az erdélyi vajda és a megye joghatósága 11 Teutsch, G. D. Firnhaber, F.: Urkundenbuch zur Geschichte Siebenbürgens. I. Wien, 1857, 111. Györffy György: Az Árpád kori Magyarország történeti földrajza (I. Bp., 1987, 637) címû mûvében az elôbbire hivatkozik, aki közli a latin oklevél teljes szövegét. 12 Temesváry János: Erdélyi középkori püspökei. Kolozsvár, 1922, Györffy, i. m Jakab Elek: Kolozsvár története. I. Pest, 1870,

13 alól, egyedül a püspök adminisztrációja alá rendelte és feltételezhetôen egyéb kiváltságokkal is ellátta. 15 Érdekes, hogy amikor Körösfôt a király eladományozta az erdélyi káptalannak, annak vámját megtartotta magának, és csak késôbb engedte át híveinek. Ez a magyarázata annak, hogy amikor 1341 ben a falut mint egyházi birtokot említik villa episcopalis Keresfew néven, annak vámja nem a püspök, hanem magánbirtokosok kezében volt, 1371 ben Bebek György királyi tárnokmesteré, 1471 ben a losonczi Bánffyaké, majd 1519 ben újra Sebesvár királyi váré. 16 Körösfô történetére több adatot szolgáltat a falu mint püspöki birtok, valamint Nyárszó és Sárvásár mint királyi birtok közötti határvita. Péter erdélyi püspök ( ) például panasszal fordult Zsigmond királyhoz ( ), mert Körösfô (Cresfew) birtokán lakó népei nem tudnak ott maradni, aminek következtében a birtok elnéptelenedhet (propter defectum terrarum usualium eius necesarie debandarum). Zsigmond király március 19 én megparancsolta a kolozsmonostori konventnek, hogy határolja el Körösfô, valamint Sárvásár (Saluasara) és Nyárszó (Nyarzo) birtokait, és a püspök népeinek adjon annyi földet, amennyit a püspökkel együtt szükségesnek talál, de ügyeljen, hogy a kihasítás ne eredményezze a királyi birtokok pusztulását március 31 én a kolozsmonostori konvent jelentette Zsigmond királynak, hogy az elhatárolás során igen nagy vita támadt egy nyolc ekényi terület miatt. Végül ezt felosztotta úgy, hogy a királyi népeknek öt, a püspöknek három jutott (tehát a körösfôieknek), majd megállapította elválasztó határukat. 18 Ez a határjáró oklevél megôrizte Körösfô elsô határneveit. A határ in capite cuiusdam rivuli vulgo Chongopatak nominati kezdôdik s a patak mentén a völgyben halad elôbb rivulus Derehtepataka torkolatáig, majd ugyanott tovább, közben áthalad pratum Chinkorethen ex oppositio cuiusdam montis vulgo 15 Beke Antal: Az erdélyi káptalan levéltára Gyulafehérvárt. Bp., 1889, 18. és Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár. I Bp., 1997, Csánki Dezsô: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. V. Bp., 1913, 253, Mályusz Elemér: Zsigmondkori Oklevéltár. I. Bp., 1951, Mályusz, i. m

14 Fewldwar nominati, majd egy nagy réten, rivulus vulgo Keresfewpathakan, két strada publican, amelyeken itur de Hunyad in Closwar et e converso, felmegy in latus cuiusdam montis Keresfewhege nominati, érinti rivulum vulgariter Farkaspataka nominatum, vallem Zederiesvelgh appelatam, a Saluasara királyi birtokból Ordomanus birtokba vezetô útat és egy hármas határjelnél végzôdik, ahol Saluasara, Sobok birtok, mely nemes kézen van és a püspöki Keresfew találkozik. 19 A határvita azonban ezzel még nem ért véget, ugyanis április 21 én a kolozsmonostori konvent jelentette Zsigmond királynak a körösfôi birtok újbóli elhatárolását. 20 Majd Stibor erdélyi vajdának a kolozsmonostori konventhez írott oklevele 1399 ben arról tudósított, hogy Sárvásár királyi népe lerombolta Körösfô határjeleit. 21 A szomszéd birtokosok közötti erôszakoskodások késôbbi is folytatódtak ben Körösfô püspöki birtokot a szomszédok a Bánffy, Mikola, Kemény, Radó és Gyerô de Gyerômonostor családok elfoglalták november 30 án Mátyás király ( ) megparancsolta a kolozsmonostori konventnek, hogy az ügyet vizsgálja ki és László erdélyi püspököt a birtokába maradéktalanul helyezze vissza, a határjeleket pedig állítsa fel. A birtokháborítók azonban a parancsot kihasználva a király halála utáni helyzetet nem hajtották végre ban László püspök peres úton vádat emelt a Losonczi Bánffyak ellen, akik ôt Körösfô átvételében megakadályozták, és garázdálkodásaikkal neki 500 arany forint kárt okoztak. Miként zárult a per és e birtokvita, arról forrásaink nem tudósítanak. 22 A XVI. század közepe táján Erdély életében döntô változások mentek végbe. A reformáció és a katolikus egyház javainak 1556 ban történt szekularizációja folytán Gyalu és a hozzá tartozó vártartomány tehát Körösfô is fejedelmi kincstári birtok lett. Báthori Zsigmond fejedelem 1597 ben visszaállította ugyan az erdélyi katolikus püspökséget és Naprágyi Demetert püspöknek kinevezte, de mindez csak rövid ideig tartott. Gyalu és a vártartomány véglegesen a fejedelem kezébe Mályusz, i. m Mályusz, i. m Mályusz, i. m Beke, i. m. 156.

15 került, aki a vártartomány egyes részeit hosszabb rövidebb ideig híveinek zálogba adta ben Gyalu és a vártartomány Sennyei Pongrác birtokában van, késôbb Báthori Gábor fejedelem ( ) Körösfôt és Egerbegyet elcserélte a Bihar megyei Bagamérért, de 1613 ban Bethlen Gábor fejedelem ( ) a két községet visszacsatolta Gyaluhoz ban Körösfô Bethlen Gyerôné tulajdona, késôbb Angyalosi János kezébe került, aki azonban elcserélte Csíki Székely Jánossal a marosszéki Vásárhely melletti Szentkirályért ban Gyalu és Körösfô Bánffy birtok lett, a család a falut a XVIII. század második feléig egyedül birtokolta, ekkor Körösfô felerészben az Eszterházy család kezébe került, feltehetôen házasság által. Eszterházy János ( ) ugyanis Bánffy György gubernátor ( ) sógora volt. 25 A kora középkori Körösfô a Sebes Körös egyik mellékvölgyében a Völgypataka mentén alakult ki. A völgy felsô részén a Lôrincbükke határrészen lehetett az elsô kis falumag a régészeti leletekbôl kikövetkeztethetô ôs Körösfô. Késôbb a megnövekedett számú lakosság valamivel északabbra a Kôszírt területére húzódott. Az itteni falu kialakulásához bizonyára hozzájárult az Ordományos pusztulása után idemenekült lakosság, amint azt a néphagyomány mind a mai napig megôrizte. A II. József császár ( ) korában készült térképen mely Körösfô elsô térképe látható, hogy kezdetben a falu soros utcás település volt, a házak két sorban a Kôszírtre épültek, mely a Felszeget (kb. 18 telek) alkotta. A völgy bal oldalán kialakult utcasor, az Alszeg (vagy Szegelet) kb. 14 telekbôl állt. Az ún. Piac a falu késôbbi Fôtere a térképen a két utcasor között fekvô üres (áradásos) terület, csak jóval késôbb épült körül. Késôbb alakult ki a szomszédos település felé a Bedecs utca és a Hóstát. Ez utóbbit a zsellérek alapították, és forrásaink szerint a házak rendjén kívül, az utcák végénél húzódott meg ben Körösfô határán, a Hármas Dombnál (a jegenyei és a körösfôi határ találkozásánál) kisebb emberi település nyomaira bukkan 23 Jakó Zsigmond: A gyalui vártartomány urbáriumai. Kolozsvár, 1944, XVII. 24 HtAd. 25 Uo. 15

16 tak. A tanúvallomás szerint az egyik dombot megis hánták és sok régi módi edénycserepeket hántak ki belôlle. Hová tartozhatott, milyen jellegû lehetett ez a település, arról forrásaink nem tudósítanak. A századok folyamán Körösfô határa helyenként változott, és ez a szomszédos falvakkal határvitát eredményezett. A török tatár dúlások után, 1676 ban szükségessé vált a körösfôi határt a szomszédos falvakétól elválasztó egyezményes pontok újra kijelölése, ezek a következôk: Derete felôl az Oláh Völgy higyára az Kerek Vôlgy pataka, Nyárszó felôl az Czinkó Patakán alá, Saruassara felôl az Czipkes faron az Ganas Czeren (!) ki az Szederies Vôgyen által az Reszegh faron fel. Sobok felôl, éle az Reszegh élen. Esztána felôl az Harmos domb, Oláh nádas felôl az Kis bûk árkán alól, tartia az határ, vagy az asszos vôlgyen ki, noha az réghi üdôben meszeb volt az határok, de eleghtelenek annak ki kereséssére. 26 A határ összeírása tehát arról tudósít, hogy a korábbi századokban a körösfôi határ Nádas felé nagyobb volt, de az elvesztett területet valamilyen oknál fogva késôbb nem sikerült visszaszerezni. A XVIII. század elején a körösfôiek a deriteiekkel kerültek határvitában, aminek már etnikai vonatkozása is volt: A körösfôieknek a deréteiekkel vagyon controversiában a Szalacs er/d/eje nevû hely írják, de ez is csak azólta, miólta oláhok ülték meg, de míg magyarok lakták, töllök senki nem controvertálta. 27 A Körösfô mai határához tartozó Csinkó területén a középkorban elpusztult település létezett. A falut 1276 ban Körösfôvel egy idôben említik elôször a források terra Cynko néven, ben Poss. Chynko a Bánffyak birtoka, majd a XV. század végén Sebesvár királyi vár tartozéka. Helynevei közül 1369 ben Zinkokut (Csinkókút), 1391 ben Chynkopathaka, Chynko réthe, 1455 ben Chongopathaka (Csorgópataka) ismertek ben Csinkót mint dúlttájékot említették, amibôl eltûnésének okaira is következtethetünk Szabó T., Kalotaszeg helynevei HtAd (Régi jelzet: Gyalui csomó, Bánffy Nemzetségi lvt. I. Erdélyi Múzeum Egylet lvt. Kolozsvár.) 28 Jakó Zsigmond: A kolozsmonostori konvent jegyzôkönyvei ( ). I. Bp., 1990, Balázs Éva: Kolozsmegye kialakulása. Bp., 1939, Téglási Ercsei József: Kalotaszeg vázolata. Hon és Külföld, ,

17 A régi Körösfô házai szalmafedeles sövényfonatú építmények voltak, amelyeket a XVIII. században a szálfákból összerótt szalmafedeles boronaházak váltottak fel. Ezeket a házakat a földre letett tölgyfa talpakra építették fenyôfa boronából, belsô területüket polyvás agyagos sárral kitapasztották, agyagpadlózatukat ledöngölték. Szükség esetén a házak mozdíthatóak voltak. Körösfôn 1750 ben 28 telken 29 házban 35 jobbágycsalád élt, ban 34 telken 36 ház (35 borona, 1 sövényfalú, amelybôl 34 szalmafedeles, 2 zsindelytetôs) és 45 gazdasági épület (18 csûr, 15 pajta, 7 istálló, 5 gabonás, 1 mûhely) állt. 32 A falu lakosságának gyarapodásával természetesen növekedett a lakóházak száma is: 1784 ben 47, 1857 ben 86, 1880 ban 115, 1900 ban 143 és 1910 ben 170 lakóház volt ban Körösfôn a 143 házból 132 fából, 11 kôbôl épült (tetôzete 133 nak zsindely, 10 nek zsúp), 1910 ben pedig a 170 lakóházból 151 vályog, sár tapasztású, 19 kôbôl készült. A tetôzete 157 nek zsindely, 9 nek nád, zsúp és 4 nek cserép. A fa, illetve vályog tapasztású házak építésekor a rakófára és sasokra vékony kettéhasított mogyorófavesszôt erôsítettek, majd agyaggal letapasztották. Száradás után a falat pelyvával és trágyával meggyúrt finom agyaggal lesimították. Az épületek szerkezete szempontjából a XIX. század utolsó harmadában városi hatásra az oromfalas csonka kontyos házak terjedtek el, késôbb, a XX. század elején megjelent az új, díszesebb háztípus, az oromfalas nyeregtetôs építkezés. A XX. század második felére a falu építészeti képe újra jelentôsen megváltozott ben e sorok írója számba vette a település házait, amelyek döntô többségét jellegtelen kerek fedelû ún. sátortetôs épületek alkották, kerítésük pedig szürke betonból fémbôl készült. Ekkor már csak tíz régi ház állt: ebbôl boronaház egy, oromfalas kontyolt tetôs hat és oromfalas nyeregtetôs (nevezték: cifraszarufásnak is) három volt. 31 OrszAd, F csomó. OL. 32 ConscrKf, F X/b. szekrény, Fasc. 36. N. OL. 17

18 Az egyház és temploma A középkorban Körösfô egyházilag a váradi római katolikus püspökség kalotai fôesperességéhez tartozott, majd késôbb az erdélyi püspökség kolozsi fôesperességéhez került. Egyházközsége bizonyára a kisebb egyházak sorába tartozott, mert neve sem a váradi püspök dézsmajegyzékében ( ), sem a pápai tizedjegyzékekben ( ) nem szerepel. A XIV XV. században Körösfô egyházi fejlôdését gátolták az erdélyi katolikus püspök és Sárvásár királyi népe, valamint a Bánffyak közötti ellentétek, birtokviszályok. Középkori temploma ezután, feltehetôen a XV XVI. század fordulóján a kalotaszegi nagy egyházi építkezések idején épült. A következô idôszak döntô változásokat hozott a vidék életében: végbement Kalotaszeg reformációja, mely az új hitre tért Kolozsvár hatására 1556 márciusában történt ben Körösfôt a hozzá tartozó Sárvásár leányegyházzal már a virágzó református anyaegyházak sorában említik a források. A körösfôi templom Kalotaszeg legszebb fekvésû egyházi építménye, karcsú, négy fiatornyos, fatornácos tornya messzirôl látható, szinte vonzza a látogatót. A templom a falu feletti dombtetôre épült, s a korabeli építkezési szokásoknak megfelelôen nyugat keleti elhelyezkedésû épület, melynek szentélye a keleti oldalon áll. A középkori templom a XVII. századi török tatár dúlások során megsemmisült, majd késôbb az 1690 es években építették újjá. 34 Az 1754 es kalotaszegi egyházi összeírás szerint a hegyen lévô kôtemplomot kôkerítés övezte június 23 án Kalotaszeget és Kolozs vármegyét nagy földrengés rázta meg és szélvihar pusztította, a körösfôi templom is jelentôs károkat szenvedett. (A kolozsvári Szent Mihály templom barokk tornya a talpazatáig megrepedt.) Az 1764 es renováláskor megépült a templom torony alatti porticusa, bizonyára a ré 33 A Kolozs Kalotai Egyházmegye rövid ismertetése. In: Névkönyv az Erdélyi Ev. Ref. Anyaszentegyház számára. Kolozsvár, 1871, Kelemen Lajos: Kalotaszeg történelmi és mûemlékei. Mûvészettörténeti tanulmányok. Bukarest, 1977, Inventarium,

19 gebbi alapokon. 36 Mai alakját az es bôvítés alkalmával nyerte. Ekkor falaztak be a templom cintermének déli kôkerítésébe két római (?) sírkövet. Az erôsen megrongálódott dombormûvek közül az egyik sírôrzô oroszlánt ábrázol, a másik pedig egy férfi mellképét, akinek könyökben behajlított és teste elé emelt keze egy áldozati tárgyat (kelyhet?) tart. A régi templom virágdíszes reneszánsz mennyezetét az 1700 as évek körül a neves mester Gyalui Asztalos János festette. Ezt a mennyezetet 1764 ben lebontották, belôle sajnos csak néhány karzatdeszka maradt meg (a nyugati karzat mellvédjén 5 tábla és a karzat alján 4 kisebb tábla). 37 A régi megrongálódott virágdíszes mennyezet kicserélését a késôbbi Umling féle mennyezetre Baczoni Incze Sámuel helybeli tiszteletes javasolta, és ô ösztönözte a körösfôieket a templom renoválására is. Asztalos Umling Lôrinczet ô hívta a faluba, ugyanis igen kedvelte a festô asztalost, hiszen magyarkapusi papsága idején is dolgoztatott vele. 38 Milyen lehetett a régi virágdíszes mennyezet? Gyalui Asztalos János temperafestéses puhafa kazettáit négy virágminta díszítette. A megmaradt táblákból ezeket azonosítani lehet. 39 Az elsô minta nyolcszirmú fehér, néhol meggypiros reneszánsz szegfûjével a legszebb. A szegfû központját nyolc zöldesbarna levélke veszi körbe, ezekbôl hasonló színû, tojásdad alakú levélke nyúlik, majd végül ezeket övezik a nagyszirmok. E csipkézett szegfû külsô leveleivel török hatást éreztet. XVI. századi babérkoszorút, ún. olasz koszorút utánoz a második minta sajátos tulipán harangvirág koszorúja. Belsejében nyolclevelû fehéres virágot találunk, a központi bibe körül pedig kis szív alakú levélkék húzódnak meg. A kazettát a sarkokon befelé nyíló háromszirmú tulipánszerû díszítmények töltik ki. Népi mesterünk számára a babérkoszorú ismeretlen forma volt, mintájában feloldja és átformálja a számára ismert tulipánkoszorúvá. 36 Tombor Ilona: Kalotaszegi templomok festett asztalosmunkái. Bp., 1947, Sebestyén Kálmán: Reneszánsz virágok festôje. Igazság, IX Ady László: Tanuljuk Kalotaszeget. Mûvelôdés, Kelemen Lajos: Mennyezet és karzatfestmények a XVII. századból. Mûvészettörténeti tanulmányok. Bukarest, 1977, Gyalui Asztalos János legszebb kalotaszegi mennyezete ma is látható Magyarbikalon. 19

20 A harmadik minta a kazetta közepére helyezett kis négyzet körül képzôdött. A négyzet átlói és középvonalai irányában violaszínû tulipánok és rózsaszínû, ötször tagolt nyílt virágok helyezkednek el. A virágok térközeibe stilizált levelek hajladoznak. Megjegyezzük, hogy az Európa szerte kedvelt tulipánforma csak nagyon ritkán stilizálódott e virág természetes alakjából, és mesterünk széles tulipán virágain is könnyen felismerhetô az akantusz eredet. Gyalui Asztalos János negyedik mintájának középpontját szintén kis négyzet alkotja, amelyet az átlók és a középvonalak irányában barna és vörössárga vonalkák díszítenek. A fô motívum egy négyszög középvonalaira festett furcsa, stilizált levélpárokból áll. Saroktöltetként sötétbarna kígyózó szálak szolgálnak (barokk hatás), amelyekrôl vörös és zöld levélkék nônek. A templom jelenlegi festett kazettás mennyezete 225 kazettából áll, amelybôl 1764 ben 135 táblát a szász mester Asztalos Umling Lôrincz festett. (1834 ben 90 tábla készült.) Az Umling féle mennyezet egyik tábláján a következô felirat olvasható: EZ ISTEN HÁZA ÉPITETETT BA CZONI INCZE SÁMUEL PREDIKÁTORSÁGÁBAN ISTVÁN MIHÁLLY CU RÁTOR PÉNTEK ISTVÁN FALUSI BIRÓ ANTAL ANDRÁS EGYHÁZFI IDE JEKBEN ANNO 1764 ASZTALOS U:/MLING/ LÔRINCZ ÁLTAL. A nyugati karzat (legénykarzat) az 1764 es évszámot viseli, Umling Lôrincz munkája, mellvédje 10 táblából áll, aljzatán 20 kisebb tábla látható. Felirata: Predik. 13. VI. Örvendezz Ifju a te Ifjuságodban Anno Domini A keleti karzat 9 tábláját is Umling készítette, a 6 padelô kettôs hármas osztású mezôivel is az ô stílusában készült. Umling Lôrincz motívumait az olasz reneszánszból vette használta Gyalui Asztalos János mintáit, de ezeket saját elgondolása szerint többnyire barokkos felfogásban átkomponálta. 40 Umling Lôrincz díszítômûvészete az 1760 as évekre lassan átalakult, a körösfôi mennyezeten látható, hogy eddigi feszes kompozíciója fellazult. Tombor Ilona szerint Körösfôn már új mintakönyvbôl dolgozott, 40 Tombor Ilona: Magyarországi festett famennyezeteket és rokonemlékek a XV XIX. századból. Bp., 1968,

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak Uram! Téged tartottunk hajlékunknak 90. zsoltár A Vámosmikolai Református Gyülekezet küzdelmes évtizedeiből 1 A reformáció Vámosmikolán Mikola hitújítására vonatkozó feljegyzés csak a 17. század második

Részletesebben

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben

Kazettás mennyezetek Ismeretterjesztő kifestő gyermekeknek és szüleiknek Bérczi Szaniszló, Bérczi Zsófia, Bérczi Katalin

Kazettás mennyezetek Ismeretterjesztő kifestő gyermekeknek és szüleiknek Bérczi Szaniszló, Bérczi Zsófia, Bérczi Katalin Kazettás mennyezetek Ismeretterjesztő kifestő gyermekeknek és szüleiknek Bérczi Szaniszló, Bérczi Zsófia, Bérczi Katalin A reformáció sok mindenben az ősi egyszerűséget hozta vissza a kereszténységbe.

Részletesebben

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a nyereg alatt tartották? a. igaz b. hamis Nem igaz, nem tartottak

Részletesebben

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

Készítette: Habarics Béla

Készítette: Habarics Béla A Simai-tó tanösvény terve Készítette: Habarics Béla A településről hhhhhhhhhelyszí Csengersima a 49. számú főút mellett keletről elterülő ne község. Közúti és teherforgalmi határátkelőhely található külterületén.

Részletesebben

Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott;

Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott; Rudabányai református templom Megközelítés: H-3733 Rudabánya,Temető u. 8.; GPS koordináták: É 48,38152 ; K 20,62107 ; Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott; Jelenlegi

Részletesebben

A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó

A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó Dr. Szlávik Lajos Professor Emeritus, Eötvös József Főiskola A Túr folyó, ahogy azt ma ismerjük, a vízszabályozási munkák szülöttje, hiszen születési éve:

Részletesebben

Ózdi kistérség ÓZDI KISTÉRSÉG. Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén

Ózdi kistérség ÓZDI KISTÉRSÉG. Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Ózdi kistérség Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Ózd Kistérség Többcélú Társulása 3600 Ózd, Városház tér 1. Tel/fax: 48/470-332 ozdgfi@axelero.hu Az Észak-magyarországi régióhoz tartozik,

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A régi és új Kolozsvár fényképekben

A régi és új Kolozsvár fényképekben HAZAI TÜKÖR A régi és új Kolozsvár fényképekben Fényképek fekszenek előttem. Kolozsvár első fényképészének, a nagytudású Veress Ferencnek néhány, városképet ábrázoló felvétele. 1850-től több mint hatvan

Részletesebben

A BOSZORKÁNYSÁG SZATMÁR VÁRMEGYEI FORRÁSAIRÓL

A BOSZORKÁNYSÁG SZATMÁR VÁRMEGYEI FORRÁSAIRÓL KISS ANDRÁS A BOSZORKÁNYSÁG SZATMÁR VÁRMEGYEI FORRÁSAIRÓL A Komáromy András által megindított, az egész országra kiterjedő rendszeres boszorkányper-kutatás és ennek eredményeként megjelent forráskiadványát

Részletesebben

Különös házasság Erdély aranykorából

Különös házasság Erdély aranykorából 2013 október 17. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 I. Rákóczi György erdélyi fejedelem harminckét évet töltött harmonikus

Részletesebben

A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára

A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára 1 A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal összekapcsolja azokat a településeket, ahol Szent Márton járt és ahol az

Részletesebben

Szabó T. Attila: Erdélyi Történeti Helynévgyűjtése 1 11. Szabó T. Attila kéziratos gyűjtéséből közzéteszi: Hajdú Mihály et al. 2001 2010.

Szabó T. Attila: Erdélyi Történeti Helynévgyűjtése 1 11. Szabó T. Attila kéziratos gyűjtéséből közzéteszi: Hajdú Mihály et al. 2001 2010. Szemle 105 Szabó T. Attila: Erdélyi Történeti Helynévgyűjtése 1 11. Szabó T. Attila kéziratos gyűjtéséből közzéteszi: Hajdú Mihály et al. 2001 2010. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 4236 lap +

Részletesebben

IV. FÖLDMÉRÕ TALÁLKOZÓ

IV. FÖLDMÉRÕ TALÁLKOZÓ S Z E M L E IV. FÖLDMÉRÕ TALÁLKOZÓ Csíksomlyó, 2003. június19 22. Dr. Ferencz József levezetõ elnök (és az EMT Földmérõ Szakosztály elnöke) fotók: Hodobay-Böröcz András A már hagyományosnak minõsített,

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE EGRI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3300 Eger, Dobó utca 18. Tel.: 36/511-570 Fax: 36/411-890 Heves Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg. 10-09-021606 E-mail: egriepir@egriepir.hu B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Részletesebben

A Székelyföld geográfiája dióhéjban

A Székelyföld geográfiája dióhéjban Hankó Vilmos Dr. A Székelyföld geográfiája dióhéjban Az erdélyi felföld keleti részén nagy kiterjedésű, hegyekkel sűrűn behálózott hegyes vidék emelkedik. A hegyek hatalmas tömegéből különösen két hegylánc

Részletesebben

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II Gazdag István Kronológiánk második fejezetében városunk eseményekben, megpróbáltatásokban bővelked ő korszakát követjük nyomon a szabad királyi város státusának

Részletesebben

V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16.

V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16. V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului Erdély. Minden magyarban ennek a szónak a hallatán valamilyen érzelmi hangulat alakul ki. A trianoni

Részletesebben

Az oklándi unitárius templom orgonáinak története

Az oklándi unitárius templom orgonáinak története Magyar Egyházzene XXI (2013/2014) 305 312 Márk Attila LAUDES ORGANI Az oklándi unitárius templom orgonáinak története Márk Attila az árkosi unitárius templom énekvezére. Oklánd egykori udvarhelyszéki község

Részletesebben

VEZ ETÉKNEVEK ÉS TÖRTÉNELEM.

VEZ ETÉKNEVEK ÉS TÖRTÉNELEM. VEZ ETÉKNEVEK ÉS TÖRTÉNELEM. Közismert tény, hogy a magyar vezetéknevek kialakulása a XIV. században kezdödött ; először fó1eg a nemeseknél, de a XV. század folyamán már gyakori az öröklődő név a jobbágyok

Részletesebben

BÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység

BÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység Interdiszciplinaritás a régiókutatásban IV. BÉRES JÚLIA A Hortobágy mint tájegység 1. A Hortobágy Közép-Európa legnagyobb füves pusztája, mely a Tisza bal partján, a Hajdúságtól keletre, az Észak-Tiszántúlon

Részletesebben

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990.

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Major Zoltán László BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Balogh István: Pusztai pásztorélet és szállások a XVIII. század végén. (Egy debreceni emlékirat 1794-ből) = Történeti-néprajzi

Részletesebben

Ugodi plébánia levéltára

Ugodi plébánia levéltára Ugodi plébánia levéltára Jelzet: Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár, Plébániai Levéltár, Ugodi plébánia levéltára (VÉL:Pl Ugod) Raktári egység száma: 15 doboz + 42 kötet Terjedelem: 3,425 ifm + 1

Részletesebben

Régészeti ásatások és leletek Szabolcs-Szatmár megyében 1987/88-ban

Régészeti ásatások és leletek Szabolcs-Szatmár megyében 1987/88-ban Régészeti ásatások és leletek Szabolcs-Szatmár megyében 1987/88-ban ISTVÁNOVITS ESZTER - KURUCZ KATALIN 1986-ban adódott lehetőség arra a Jósa András Múzeumban, hogy rövidebb-hoszszabb szünet után ismét

Részletesebben

Az Ipolyfödémes-i Szent Mihály templom

Az Ipolyfödémes-i Szent Mihály templom Az Ipolyfödémes-i Szent Mihály templom A templom története: A mai ipolyfödémesi templom 1757-ben épült barokk stílusban torony nélkül (fotó 1934-ből) 1850-60-ban volt felujítva. Egyhajós építmény, melynek

Részletesebben

Csörög Településrendezési terv

Csörög Településrendezési terv Csörög Településrendezési terv Örökségvédelmi hatástanulmány Régészet munkarész Archeo-Art Bt. I. Vizsgálat Csörög, Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészet Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány Csörög település

Részletesebben

Közvetett forrásokból ismert graduálok és énekeskönyvek Erdélyben

Közvetett forrásokból ismert graduálok és énekeskönyvek Erdélyben Kurta József-Tibor Közvetett forrásokból ismert graduálok és énekeskönyvek Erdélyben Areformációt követően a legtöbb református egyházközség tovább használta az anyanyelvre fordított és a protestáns hitelvekhez

Részletesebben

XIII.10. 1752-1884. 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8. Iratjegyzék

XIII.10. 1752-1884. 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8. Iratjegyzék MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR VAS MEGYEI LEVÉLTÁRA VAS MEGYE SZOMBATHELY XIII.10. MONYORÓKERÉKI GRÓF ERDİDY CSALÁD IRATAI 1752-1884 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8 Iratjegyzék 1. doboz 1.

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

László nagyváradi megyéspüspök körlevele I. / 2016

László nagyváradi megyéspüspök körlevele I. / 2016 László nagyváradi megyéspüspök körlevele I. / 2016 Nr. 321/2016. SZENTJOBB EGYHÁZMEGYÉNK ŐSI KEGYHELYE Az Irgalmasság Évében tervezett lelkipásztori programok között, ahogyan azt Főtisztelendő Paptestvéreim

Részletesebben

MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA TAVASZELŐ KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava

MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA TAVASZELŐ KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA TAVASZELŐ KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava A hónap régi magyar (katolikus) neve Böjtmás hava. Ez az elnevezés arra utal, hogy március a böjt második hónapja. A nagyböjt java többnyire

Részletesebben

MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY V é l e m é n y e z t e t é s i d o k u m e n t á c i ó Készítette a Pécsépterv Stúdió Kft., 7621 Pécs, Rákóczi út 1. 2016 januárjában. 2 3 Aláírólap Madocsa örökségvédelmi

Részletesebben

Nagyszekeres. Nagyszekeres. Ref. templom. A kapuk és a szentségfülke

Nagyszekeres. Nagyszekeres. Ref. templom. A kapuk és a szentségfülke Nagyszekeres A 4134. sz. úton, amit vasútvonal vág át, előbb Nagyszekeresre térünk. A Szatmárierdőháton, a Gőgö patak partjain fekvő hajdan egyutcás faluban, egy kis szigeten vár ránk a község messze földön

Részletesebben

Székelyszenterzsébet

Székelyszenterzsébet Nagy Emma Székelyszenterzsébet Séta térben és időben Szent Erzsébet Sancta Elisabeth Székelyszenterzsébet, így látom leírva a falu nevét a régi dokumentumokban, vagy a jelenlegi helységnévtáblán és máshol.

Részletesebben

Déri Múzeum Debrecen. Kolozs megye

Déri Múzeum Debrecen. Kolozs megye V.2008.3.1. 1. Ruhásszekrény sifon 2. Fenyőfából készített, gazdagon díszített asztalos munka. A bútor egész felületét beborítják a sárga és a szürkésfehér alapozásra festett növényi indákkal összekötött

Részletesebben

TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY VIRÁNYI ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ KFT ARCHEOSZTRÁDA KFT. 2004. JÚNIUS Taszár Kaposvár határától 5 km-re keletre, a 61.sz.Nagykanizsa-Dombóvár főút közvetlen közelében terül el.

Részletesebben

ZOMBA. 1. A település területére vonatkozó információk:

ZOMBA. 1. A település területére vonatkozó információk: ZOMBA 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 5729 Ebből szántó 4393 gazdasági erdő 356 védett terület 0 ipari hasznosítású 0 terület egyéb 980 Polgármesteri Hivatal: 7173 Zomba

Részletesebben

LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok

LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok A XIII. század eleji Erdélyben a források, a királyi vármegyék gazdaságitársadalmi struktúrája mellett, egy alternatív szerveződés típusát is rögzítik,

Részletesebben

A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM

A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM ICHIHARA SHIMPEI A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM Magyarországon a 18. században az igazgatási rendszer nagy változáson ment keresztül a Habsburgok uralkodása alatt.

Részletesebben

r é s z l e t : 10 EURÓPAI NAGYVÁROS T A N U L M Á N Y POZSONY ADATOK

r é s z l e t : 10 EURÓPAI NAGYVÁROS T A N U L M Á N Y POZSONY ADATOK r é s z l e t : 10 EURÓPAI NAGYVÁROS T A N U L M Á N Y POZSONY IHRIG Dénes 2007. január 31. ADATOK Szlovákia legnagyobb városa és fővárosa. terület (Nagy-Pozsony): 367,5 km2 Népesség: 450.000 fő Legrégebbi

Részletesebben

Tornyospálca, református templom 1

Tornyospálca, református templom 1 Juan Cabello Simon Zoltán Tornyospálca, református templom 1 A falu neve elôször egy Péter nevû ember birtokaként Polcia formában, 1212-ben bukkan fel Zsurk határosaként. 2 Az eredetileg máshol birtokos

Részletesebben

Kastély látogató Magyarózdon

Kastély látogató Magyarózdon Kastély látogató Magyarózdon *Ha először jár Magyarózdon, olvassa el figyelmesen az Ú (mint útmutatás) jelzést. Festői képet nyújt az a lankás dombokkal övezett völgy, amely Marosludastól húzódik déli

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

A(z) i Református Egyházközség KÖLTSÉGVETÉSE

A(z) i Református Egyházközség KÖLTSÉGVETÉSE A(z) i Református Egyházközség KÖLTSÉGVETÉSE a. évre 1 január 2 február I. Egyházfenntartói járulékok BEVÉTELEK Költségvetési cím Részösszeg Összesen II. Perselypénzek 1 Gyülekezeti (templomi) perselypénzek

Részletesebben

A LELESZI KONVENT ORSZÁGOS LEVÉLTÁRÁRÓL

A LELESZI KONVENT ORSZÁGOS LEVÉLTÁRÁRÓL Németh Péter A LELESZI KONVENT ORSZÁGOS LEVÉLTÁRÁRÓL A középkorban, de közel a feudális kor végéig az egyházi intézmények közül a hiteleshelyi megbízatással rendelkezők látták el a tulajdonképpeni közjegyzői

Részletesebben

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI CSALÁD- ÉS IRODALOMTÖRTÉNETI OKMÁNYOK A NAGYBÁNYAI ÁLLAMI LEVÉLTÁRBAN

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI CSALÁD- ÉS IRODALOMTÖRTÉNETI OKMÁNYOK A NAGYBÁNYAI ÁLLAMI LEVÉLTÁRBAN Balogh Béla SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI CSALÁD- ÉS IRODALOMTÖRTÉNETI OKMÁNYOK A NAGYBÁNYAI ÁLLAMI LEVÉLTÁRBAN Az Állami Levéltárak nagybányai fiókja gyakorlatilag 1953-ban mint tartományi levéltár létesült.

Részletesebben

4. osztályos feladatsor III. forduló 2014/2015. tanév

4. osztályos feladatsor III. forduló 2014/2015. tanév Iskola: 1 Csapatnév: 4. osztályos feladatsor III. forduló 2014/2015. tanév 13 1. Fejtsétek meg a keresztrejtvényt!a megfejtés után megtudjátok, hogy a harmadik fordulónak mi a témája! 1. Itt adták át Közép-Európa

Részletesebben

évi hó napján tartott ülésen P.H.

évi hó napján tartott ülésen P.H. 3. számú melléklet/1. A Református Egyházközség Költségvetési Beszámolója a évre Ezt a költségvetési beszámolót a Református Egyházközség Presbitériuma évi hó napján tartott ülésen számú határozatával

Részletesebben

HAJDÚSZOVÁT. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 58,01 km 2 Lakosság: 3.173 fő Polgármester: Vass Sándor

HAJDÚSZOVÁT. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 58,01 km 2 Lakosság: 3.173 fő Polgármester: Vass Sándor HAJDÚSZOVÁT Terület: 58,01 km 2 Lakosság: 3.173 fő Polgármester: Vass Sándor Elérhetőség: Hajdúszovát Község Önkormányzata 4212 Hajdúszovát, Hősök tere 1. Telefon: 52/559-211, Fax: 52/559-209 Hajdúszovát

Részletesebben

Javaslat az. Útmenti keresztek Apátfalván. települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat az. Útmenti keresztek Apátfalván. települési értéktárba történő felvételéhez Javaslat az Útmenti keresztek Apátfalván települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Veréb Anett

Részletesebben

Székelyudvarhelyi szavazókörzetek a 2012. december 9-i parlamenti választásokon

Székelyudvarhelyi szavazókörzetek a 2012. december 9-i parlamenti választásokon i szavazókörzetek a 2012. december 9-i parlamenti választásokon Szavazókörzet Szavazókörzet címe A körzethez tartozó utcák Szavazó- Település körzet Sorszám Típus száma Intézmény Cím Típus Név 4 5 6 Bányai

Részletesebben

Három égi lovag Ó, ti Istentől származó égi lovagok az úrnak mennyi szépet adtatok, a művész lelketektől megremegtek a csillagok súlyos szárnyú képzeletem bennetek az égen ás, mint őrült égi vadász a művészettek

Részletesebben

Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből

Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből A Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára rendkívül kevés Bereg megyére vonatkozó dokumentumot őriz. Ezért is érdemel ki emelt figyelmet

Részletesebben

AZ ERDŐ SZEREPE AZ ERDÉLYI-MEZŐSÉG TÁJÖKOLÓGIAI EGYEN- SÚLYVESZTÉSÉBEN. Dr. Makkai Gergely Fazakas Csaba Kovrig Zoltán

AZ ERDŐ SZEREPE AZ ERDÉLYI-MEZŐSÉG TÁJÖKOLÓGIAI EGYEN- SÚLYVESZTÉSÉBEN. Dr. Makkai Gergely Fazakas Csaba Kovrig Zoltán AZ ERDŐ SZEREPE AZ ERDÉLYI-MEZŐSÉG TÁJÖKOLÓGIAI EGYEN- SÚLYVESZTÉSÉBEN Dr. Makkai Gergely Fazakas Csaba Kovrig Zoltán Az Erdélyi-medence szívében fekvő Mezőség, talán az egész Kárpát-medence egyik legkarakterisztikusabb

Részletesebben

Rotary Club Sátoraljaújhely H 3980 Sátoraljaújhely, Kazinczy u. 3. www.rotarysatoraljaujhely.hu E-mail: rcsatoraljaujhely@gmail.

Rotary Club Sátoraljaújhely H 3980 Sátoraljaújhely, Kazinczy u. 3. www.rotarysatoraljaujhely.hu E-mail: rcsatoraljaujhely@gmail. Rotary Club Sátoraljaújhely 2 ZEMPLÉN A LEGEK FÖLDJE - A legészakibb magyarországi térség, szomszédos Szlovákiával. - A legtisztább levegőjű, legérintetlenebb hazai vidék. - Hazánk legváltozatosabb természeti

Részletesebben

Bajsa. Bajsa történelme

Bajsa. Bajsa történelme Terényi Annamária Bajsa A falum 2001-tõl kezdve rendelkezik címerrel. A címeren található a fõ szimbólum, ami egy kakas, mely az egyszerûséget, szabadságot és a falusi tájat, hangulatot jelképezi. A kakas

Részletesebben

IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului

IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului Erdély. Minden magyarban ennek a szónak a hallatán valamilyen érzelmi hangulat alakul ki. A

Részletesebben

Sárközújlak, református templom

Sárközújlak, református templom Papp Szilárd Sárközújlak, református templom A Szamos és a Túr közötti síkon, Szatmárnémetitől (Satu Mare) északkeletre, a Sárköz (Livada) nevű faluval ma egybeépült település XIV. századi forrásokban

Részletesebben

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK A következő történet szereplői közül példaként egy olyan helybéli embert állíthatunk, akit a neve miatt mindenki Bokor Mihálynak szólított, és akiről semmi rosszat

Részletesebben

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet.

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet. Kutatási tárgykörök ROVATREND a történelemtanár-továbbképzésünk tanrendje alapján I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. a. Ásatási tudnivalók, az ásatásig vezető út, ásatás. b. Temetőfeltárás,

Részletesebben

2016.05.02. A GASZTRONÓMIA JELENTŐSÉGE GASZTRONÓMIA AZ ELSŐ KÖNYVEK A GASZTRONÓMIÁRÓL

2016.05.02. A GASZTRONÓMIA JELENTŐSÉGE GASZTRONÓMIA AZ ELSŐ KÖNYVEK A GASZTRONÓMIÁRÓL - és vacsorára mit kapunk? - ez az idős hölgy cukorbeteg! - ha kérhetném, valami száraz hús legyen inkább, a Bakonyit már ismerjük. - van a csoportban két vegetariánus! - sertéshúst ne, mert mohamedánok.

Részletesebben

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét.

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. A TRIANONI BÉKE Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. 1. Általános jellemzők: a többihez hasonlóan megalázó rablóbéke területi

Részletesebben

Ótelek 2005. április 24-én

Ótelek 2005. április 24-én ÓTELEK Ótelek a temesi Bánságban található. Az 1700-as évek végén szegedi dohánykertészek alapították. 1856-ban önálló községgé vált. Jelenleg Újvár községhez tartozik, további hat faluval együtt. Ótelek

Részletesebben

Áprily Lajos emléke Nagyenyeden

Áprily Lajos emléke Nagyenyeden Józsa Miklós Áprily Lajos emléke Nagyenyeden Áprily Lajos, a jeles transzszilván költő 1887. november 14-én született Brassóban. Édesapja Jékely Lajos, édesanyja Zigler Berta. A család két év múlva Parajdra

Részletesebben

HONFOGLALÁS KORI SÍROK TÖRÖKKANIZSÁN ÉS DOROSZLÓN

HONFOGLALÁS KORI SÍROK TÖRÖKKANIZSÁN ÉS DOROSZLÓN HONFOGLALÁS KORI SÍROK TÖRÖKKANIZSÁN ÉS DOROSZLÓN FODOR ISTVÁN Főként a múlt század végén és a századfordulón a Délvidéken egyremásra kerültek el ő honfoglalás kori sírok és leletek, s ekkor indultak meg

Részletesebben

Tiszaburai. Református Egyházközség KÖLTSÉGVETÉSE 2012.

Tiszaburai. Református Egyházközség KÖLTSÉGVETÉSE 2012. A Tiszaburai Református Egyházközség KÖLTSÉGVETÉSE 2012. A Tiszaburai a Református Egyházközség Költségvetése 2012. évre Ezt a költségvetést a Tiszaburai Református Egyház Presbitériuma 2012. évi január

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Lengyeltóti város régészeti lelőhelyei Régészeti felmérés Lengyeltóti város rendezési tervének

Részletesebben

Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: 1.) 940 éve

Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: 1.) 940 éve Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: Hősök voltak mindannyian (URL: hosokvoltak.blog.hu) Jász-Nagykun-Szolnok Megye helyismereti

Részletesebben

Eltűnő kultúrák nyomában

Eltűnő kultúrák nyomában Eltűnő kultúrák nyomában VII. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2010. október 2-10. Erdély-Gyimesi csángók világa Erdély. Minden magyarban ennek a szónak a hallatán valamilyen érzelmi

Részletesebben

A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI

A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI Köntös László gy jteményi igazgató (Pápa) 2015 Szabadon tenyészik A Pápai Református Kollégium a történeti hagyomány szerint 1531 óta m ködik

Részletesebben

A Tápiószecsői Levente Egyesület zászlójának leírása 2.

A Tápiószecsői Levente Egyesület zászlójának leírása 2. Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2012. (I.29.) önkormányzati rendelete Tápiószecső Nagyközség Önkormányzatának történelmi zászlóiról Tápiószecső Nagyközség Önkormányzatának

Részletesebben

Jézus, a tanítómester

Jézus, a tanítómester 9. tanulmány Jézus, a tanítómester május 23 29. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: 5Mózes 6:5; Lukács 4:31-37; 6:20-49; 8:19-21, 22-25; 10:25-37 Mindenkit ámulatba ejtett tanítása, mert szavának ereje

Részletesebben

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap Történelmi verseny 2. forduló A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap 1. Határozd meg Partium fogalmát, és sorold fel a Partiumot alkotó vármegyéket! (3 pont) 2. Az alábbi képeken Partium híres szülöttei

Részletesebben

Zalaegerszegi Diákkonferencia 2013. 4. 19-21.

Zalaegerszegi Diákkonferencia 2013. 4. 19-21. Zalaegerszegi Diákkonferencia 2013. 4. 19-21. Péntek reggel az iskola udvarról indultunk az Igazgató Úrral, Csák tanár úrral és diák társammal Szőke Szilviával. Hosszú út elébe néztünk, pontosan még mi

Részletesebben

A harmadik út Erdélybe. 2013. július 30-a és augusztus 4-e között a Wass Albert Irodalompártoló Egyesület ismét. Aradon, a 13 aradi vértanú

A harmadik út Erdélybe. 2013. július 30-a és augusztus 4-e között a Wass Albert Irodalompártoló Egyesület ismét. Aradon, a 13 aradi vértanú A harmadik út Erdélybe 2013. július 30-a és augusztus 4-e között a Wass Albert Irodalompártoló Egyesület ismét Erdélyben járt, ezúttal a Székelyfölddel ismerkedtünk. Utunk elején Aradon, a 13 aradi vértanú

Részletesebben

IV. 86. Ügyvédek után maradt iratok levéltári gyűjteménye. /Acta post advocatos/

IV. 86. Ügyvédek után maradt iratok levéltári gyűjteménye. /Acta post advocatos/ IV. 86. Ügyvédek után maradt iratok levéltári gyűjteménye /Acta post advocatos/ 1627 1835 Terjedelme: 14,80 ifm 92 (14,73 fm) doboz 2 (0,07 fm) kötet 94 rakt egys. Raktári helye: Mester utca, 2 emelet,

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

Címlap Hagyományőrzés, helytörténet Hírek Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Tápiószecső Anno. A könyv méltatása

Címlap Hagyományőrzés, helytörténet Hírek Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Címlap Hagyományőrzés, helytörténet Hírek Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Írta: Tarnavölgyi László 2015. január 08. csütörtök, 23:59 Anka László és Kucza Péter Tápiószecső

Részletesebben

Bodágmindszent: Református temploma 1800 körül épült.

Bodágmindszent: Református temploma 1800 körül épült. Adorjás: 1837-ben szentelték fel a református templomot, festett kazetták, mellette parókia. Birtokosai: Garaiak, Gerébek, Perényiek, Batthyányiak, Zrínyiek. Baranyahídvég: Baranyahídvég (Hídvég) nevét

Részletesebben

Isa-Paletta Vendéglátó és Kereskedelmi Betéti Társaság Csata vendéglô és vendégház 2117 Isaszeg Rákóczi u. 8. Kapcsolattartó: Könczöl Gábor Telefon:

Isa-Paletta Vendéglátó és Kereskedelmi Betéti Társaság Csata vendéglô és vendégház 2117 Isaszeg Rákóczi u. 8. Kapcsolattartó: Könczöl Gábor Telefon: Isaszeg Isa-Paletta Vendéglátó és Kereskedelmi Betéti Társaság Csata vendéglô és vendégház 2117 Isaszeg Rákóczi u. 8. Kapcsolattartó: Könczöl Gábor Telefon: 06-20/550-0924 E-mail: isapaletta@freemail.hu

Részletesebben

A(z) i Református Egyházközség ZÁRÓSZÁMADÁSA

A(z) i Református Egyházközség ZÁRÓSZÁMADÁSA A(z) i Református Egyházközség ZÁRÓSZÁMADÁSA a. évre 1 január 2 február I. Egyházfenntartói járulékok BEVÉTELEK Költségvetési cím Tervezet Eredmény II. Perselypénzek 1 Gyülekezeti (templomi) perselypénzek

Részletesebben

Bethlen emlékút. A Bethlen-út rövid története:

Bethlen emlékút. A Bethlen-út rövid története: Bethlen emlékút A Bethlen-út a Bükk első turista útja volt, átadására 1892. július 17-én került sor. A Miskolci Helyiipari Természetbarát Egyesület a 120 éves jubileumra emlékezve határozta el, hogy az

Részletesebben

Ismerkedés a kontinensekkel és az ott élő emberek kultúrájával, életével

Ismerkedés a kontinensekkel és az ott élő emberek kultúrájával, életével Ismerkedés a kontinensekkel és az ott élő emberek kultúrájával, életével diákmelléklet ÉN ÉS A VILÁG 5. évfolyam 111 D1 Történetek a Földről Vasco da Gama A XIV XV. századi Európába sokféle kereskedelmi

Részletesebben

Vác. A XII. században Magyarország egyik leggazdagabb városa. Imre király itt tart 1193-ban nemzeti zsinatot.

Vác. A XII. században Magyarország egyik leggazdagabb városa. Imre király itt tart 1193-ban nemzeti zsinatot. Vác A Duna völgyében, különböző tájegységek találkozásánál fekszik ez a bájos, mediterrán hangulatú kisváros. Ha kellőképpen kipihentük magunkat, bújjunk kényelmes cipőbe, vegyünk térképet a kezünkbe,

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS Nyugat-Nógrád Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat dokumentumainak elfogadása

ELŐ TERJESZTÉS Nyugat-Nógrád Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat dokumentumainak elfogadása Tolmács Község Önkormányzata Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat dokumentumainak elfogadása 1. Napirend ELŐ TERJESZTÉS Nyugat-Nógrád Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat dokumentumainak elfogadása

Részletesebben

Sárospataki kistérség

Sárospataki kistérség Sárospataki kistérség Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulás 3950 Sárospatak, Kossuth út 44. stkt@pr.hu 47/511451 A Sárospataki kistérség természeti környezetét a Zempléni-hegység (Tokaji-hegység) vulkánikus

Részletesebben

Javaslat a.templom lépcső. települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a.templom lépcső. települési értéktárba történő felvételéhez . 1. melléklet a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelethez Javaslat a.templom lépcső. települési értéktárba történő felvételéhez Felújított templom lépcső Készítette: Csepregi Ferenc Kisszékelyi kulturális

Részletesebben

Megrendülten tudatjuk, hogy. Varga Árpád MINTA. Táviratcím: Varga Árpádné, 1228 Budapest, Rónai János u. 7. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy

Megrendülten tudatjuk, hogy. Varga Árpád MINTA. Táviratcím: Varga Árpádné, 1228 Budapest, Rónai János u. 7. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy 1 Megrendülten tudatjuk, hogy 2013. január 26-án 87 éves korában, hosszú szenvedés után elhunyt. Szeretett halottunk hamvait 2013. február 10-én 10.30 órakor a Budafoki Temetőben a Római Katolikus Egyház

Részletesebben

Az ókori világ hét csodája

Az ókori világ hét csodája Az ókori világ hét csodája 1. A gízai Nagy Piramis Kheopsz piramisa már az ókorban is a világ egyik nagy talányának számított, és ez az egyedüli fennmaradt épület az ókori világ hét csodája közül. Az egyiptológusok

Részletesebben

Hetedhéthatár Barangolások Erdélyben 12. Zetelaka (kürtöskalács),... http://hetedhethatar.hu/hethatar/?p=9783 1 / 4 2013.09.21. 11:32 Keresés Keresés: Go RSS Facebook Impresszum Nagyvilág Barangolások

Részletesebben

ERDÉLY ŐSRÉGÉSZETI REPERTÓRIUMÁHOZ. Az Erdélyi Tudományos Intézet kiadásában az archeológia tárgyköréből

ERDÉLY ŐSRÉGÉSZETI REPERTÓRIUMÁHOZ. Az Erdélyi Tudományos Intézet kiadásában az archeológia tárgyköréből 110 A harmadik csoportot a Tarjányi-család kevésszámú irata alkotja. Az iratok főleg Tarjányi János és Ignáo Csanád, Arad és Temes megyében játszott szerepére vetnek világot. A jelenleg is Cégén lévő iratok

Részletesebben

ÉPÍTMÉNYFELÚJÍTÁSOK AZ ERDÉLYI UNITÁRIUS EGYHÁZBAN 1

ÉPÍTMÉNYFELÚJÍTÁSOK AZ ERDÉLYI UNITÁRIUS EGYHÁZBAN 1 173 PA S KUCZ- SZ ATHMÁRY VIOLA ÉPÍTMÉNYFELÚJÍTÁSOK AZ ERDÉLYI UNITÁRIUS EGYHÁZBAN 1 Az építészeti örökség a gazdag és sokszínű kulturális örökség pótolhatatlan megjelenési formája, múltunk felbecsülhetetlen

Részletesebben

nak, és a reneszánsz szellemének megfelelően egy dogmát az egyéni logika fegyvei'ével támadott meg.

nak, és a reneszánsz szellemének megfelelően egy dogmát az egyéni logika fegyvei'ével támadott meg. REFORMÁCIÓS UTAKON Életrajza továbbra is hiányos. Wittenbergből 1550- ben tér haza. 1551. január 9-én iskolamesterré választják Besztercén. Február 7-én megjutalmazza a Tanács mert diákjaival szindarabot

Részletesebben

A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1

A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1 A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1 Bevezetés Az értékelés tárgya a Dél-Dunántúli régió / társadalmi terére hogyan hat a földrajzi környezet?

Részletesebben