Kitöltési útmutató. A bevallás állami adóhatósági javítása, adózói javítása (helyesbítése), önellenırzése

Átírás

1 Kitöltési útmutató A 1150 számú környezetterhelési díjelıleg, illetve az éves díjkötelezettség bevallásához Jogszabály háttér: - a környezetterhelési díjról szóló évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ktd.) - a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény - az egyes környezetterhelési díjak visszaigénylésének, a kibocsátott terhelı anyag mennyiség meghatározás módjáról, valamint a díjfizetés áthárításának szabályairól szóló 270/2003. (XII.24) számú Kormányrendelet (továbbiakban: 270/2003. (XII.24) számú Kormányrendelet) - az adózás rendjérıl szóló évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) Általános tudnivalók A 1150 számú bevallást kell benyújtani alapbevallás, illetve az alapbevallás javítása, helyesbítése, és önellenırzése esetén, valamint az adózó megszőnése esetében is. A bevallás papír alapon 1 példányban, vagy elektronikus úton is benyújtható. A Ktd tv. alapján az a környezethasználó, aki az engedélyhez kötött környezethasználata során a környezet terhelésével járó anyagot bocsát ki a környezetbe (a továbbiakban: kibocsátó), a levegıbe, a felszíni vizekbe, illetve az idıszakos vízfolyásokba, a talajba juttatott, a Ktd.-ben rögzített környezetterhelı anyagok minden egysége után, illetve a vízjogi engedély hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezés esetén környezetterhelési díjat köteles fizetni. A kibocsátó a tárgyévi díjfizetési kötelezettségérıl, továbbá az önkormányzat a díjvisszaigénylésrıl ezen bevallást köteles benyújtani. 1 A bevallás állami adóhatósági javítása, adózói javítása (helyesbítése), önellenırzése Állami adóhatósági javítás: Az állami adóhatóság az adóbevallás helyességét megvizsgálja, a számítási hibát és más hasonló elírást kijavítja, és ha a kijavítás az adófizetési kötelezettség vagy az adó-visszatérítés összegét érinti, az adózót a kijavítástól számított 30 napon belül értesíti. 2 Ha az adóbevallás az adózó közremőködése nélkül nem javítható ki, vagy az adózó a fennálló adótartozásáról, köztartozásáról a nyilatkozattételt vagy jogszabályban elıírt igazolások benyújtásának kötelezettségét elmulasztotta, továbbá az adóbevallásából, nyilatkozatából olyan adatok hiányoznak, amelyek az állami adóhatóság nyilvántartásában sem szerepelnek az állami adóhatóság 15 napon belül - megfelelı határidı kitőzésével az adózót javításra (hiánypótlásra) szólítja fel a Ktd. 20. (1) bekezdése alapján. 2. Art. 34. (1) bekezdése szerint 3. Az Art. 34. (6) bekezdésben szabályozott esetben 1

2 A bevallását elektronikusan benyújtó adózónak azon túlmenıen, hogy a bevallás javítását a NAV illetékes igazgatóságánál személyesen, vagy írásban kezdeményezi lehetısége van arra, hogy a hibák kijavítását követıen a bevallást újból benyújtsa. Ebben az esetben a fılap B) blokkjában a vonatkozó kódkockába be kell írnia az eredeti (állami adóhatóság által hibásnak minısített) bevallás 10 jegyő vonalkódját, mely a javításra való felhívást tartalmazó levélben található meg. Figyelem! A bevallást nem elektronikus úton benyújtó adózók a fılap (B) blokkjában az Állami adóhatóság által hibásnak minısített bevallás vonalkódja rovatban nem szerepeltethetnek adatot. Adózói javítás (helyesbítés): Amennyiben a NAV által elfogadott, feldolgozott bevallás után, az adatok tekintetében ugyanarra az idıszakra adózói javításként (helyesbítésként) nyújtja be ismételten a bevallást, akkor az adózói javításkor (helyesbítéskor) az adóalap, illetıleg adó, (költségvetési támogatás összeg) változást nem eredményez. Adózói javításról (helyesbítésrıl) akkor van szó, amikor az adózó utóbb észlelte, hogy az állami adóhatóság által elfogadott bevallás tájékoztató adata ( lap 10, 11, 12-es sora) téves, vagy valamely tájékoztató adat az elfogadott bevallásból kimaradt, azaz a bevallás nem teljes körő. Adózói javítás (helyesbítés) esetén az új adatokkal valamennyi az adózói javítással (helyesbítéssel) érintett bevalláson szerepeltetett adatot ki kell tölteni. Amennyiben az adózói javítással (helyesbítéssel) érintett bevalláson olyan adat szerepelt, amelyet az adózói javítás (helyesbítés) nem érinti, úgy az adózói javítással (helyesbítéssel) érintett bevalláson közölt adatot meg kell ismételni! Abban az esetben, ha a bevallás benyújtása adózói javítás (helyesbítés) miatt történik, akkor a fılap C) blokkjában a bevallás jellege kódkockába H betőt kell bejegyezni. Fontos! Amennyiben az értékadatok adózói javítása (helyesbítése) az adózó kötelezettségének adóalap, adó változását eredményezi, úgy a bevallás tekintetében önellenırzést kell végezni. Önellenırzés: A NAV által elfogadott, feldolgozott bevallás után, ugyanarra az idıszakra, adóalap, illetıleg adó módosítására kizárólag csak önellenırzés keretében van lehetıség elévülési idın belül. 4 Önellenırzéssel csak azt az adót (adóalapot), lehet módosítani, amely módosításnak az együttes összege az forintot meghaladja. 5 Egy önellenırzéssel csak egy bevallási idıszakra vonatkozó adatok módosíthatóak. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az állami adóhatósági ellenırzés megkezdését követıen a vizsgálat alá vont adó a vizsgált idıszak tekintetében önellenırzéssel nem módosítható. 4. Art. 49. (1) bekezdése 5. Art. 50. (3) bekezdése 2

3 Az önellenırzést az önellenırizni kívánt idıszakban hatályos jogszabályok figyelembevételével végezze el. Önellenırzéskor a módosított, új adatokkal valamennyi az önellenırzéssel érintett bevalláson szerepeltetett adatot ki kell tölteni! Amennyiben az önellenırzéssel érintett bevalláson olyan adat szerepelt, amelyet az önellenırzés nem érint, úgy az önellenırzéssel érintett bevalláson közölt adatot meg kell ismételni! Amennyiben az éves díjkötelezettségérıl az elszámolást már beadta, abban az esetben a negyedéves díjelıleget önellenırizni nem lehet! Az önellenırzési pótlékkal kapcsolatos elıírásokat az Art ai tartalmazzák. Amennyiben az adózó a korábbi önellenırzése során hibásan számította ki és vallotta be az önellenırzési pótlék összegét, akkor annak módosítását is ezen a bevalláson teheti meg. Az önellenırzési pótlék helyesbítése esetén a 01-es lap (D) blokkjában kizárólag az önellenırzési pótlék bevallására szolgáló (15-ös) sorban szerepeltethetı adat. Abban az esetben, ha a korábbi önellenırzési bevallásban feltüntetett önellenırzési pótlék összege annak módosítása miatt csökken, akkor a negatív elıjelet is fel kell tüntetni a vonatkozó sorban. Figyelem! A 1150-es számú bevallás javítására, helyesbítésére, önellenırzésére ezen a bevalláson van lehetıség. Figyelem! A kibocsátónak a negyedévenként esedékes nettó díjelılegekrıl is bevallást kell tennie 7, melyet szintén jelen bevallás benyújtásával teljesít. A 1150 számú bevallás tehát benyújtható negyedéves elıleg-bevallásként és éves díjkötelezettség bevallásaként is. Így általános esetben összesen öt alkalommal kerülhet benyújtásra (négyszer az egyes negyedévekrıl és egyszer az éves elszámolásról). A tevékenységét évben megszüntetı, az átalakuló adózó a környezetterhelési díjkötelezettsége vonatkozásában szintén jelen bevallást köteles benyújtani. Ez esetben a bevallásra elıírt határidı: átalakulás esetén az átalakulás napjától számított 30. nap, felszámolási eljárás esetén a felszámolás alatt álló adózók a tevékenységet lezáró adóbevallást a felszámolás megkezdését megelızı nappal lezárt idıszakra a felszámolás kezdı idıpontját követı 30 napon belül, a felszámolási záró adóbevallást a záró mérleg elkészítésének napját követı napon kötelesek az állami adóhatóságnak benyújtani. végelszámolás esetén a végelszámolás alatt álló adózók a tevékenységüket lezáró adóbevallást - a végelszámolás kezdı idıpontját megelızı nappal - a végelszámolás kezdı idıpontját követı 30 napon belül, a záró adóbevallást a végelszámolást lezáró beszámoló letétbehelyezésére és közzétételére elıírt határidıben, a közzétételre való megküldéssel egyidejőleg, illetve a cégbejegyzésre nem kötelezett, de végelszámolás szabályai szerint megszőnı adózók a végelszámolást lezáró beszámoló elkészítésének (elfogadásának) napját követı napon kötelesek benyújtani. - egyéb megszőnés esetén a megszőnés napjától számított 30. nap. 6. Ktd. 20. (2) bekezdése 3

4 Figyelem! A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörhöz kapcsolódó talajterhelési díjkötelezettség (bevallás és befizetés) a települési önkormányzat a fıvárosban a kerületi önkormányzat hatáskörébe tartozik. A negyedéves elıleg-bevallás benyújtásának határideje: a tárgynegyedév utolsó napja, csatornamő szolgáltató esetén a tárgynegyedévet követı negyedév utolsó napja. Az éves bevallás benyújtásának határideje: március 31-e. Amennyiben a határidı utolsó napja munkaszüneti nap, úgy a bevallás a munkaszüneti napot követı munkanapon történı benyújtása esetén a határidı teljesítettnek tekintendı. A bevallás késedelmes benyújtása esetén az állami adóhatóság mulasztási bírságot állapíthat meg. Az Art. 31. (2) bekezdésében meghatározott bevallás benyújtására kötelezett adózó e kötelezettségének keletkezése idıpontjától az állami adóhatósághoz teljesítendı valamennyi bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét elektronikus úton, teljesíti. 8 Figyelem! A kibocsátó köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelybıl a díjfizetés alapja, valamint mértéke telephelyenként megállapítható. 9 A Ktd hatálya alá tartozó kibocsátónak a negyedévi díjelıleget a I-IV. negyedév utolsó napjáig kell megfizetnie. Csatornamő szolgáltatónak a I-IV. negyedévi díjelıleget mindig a következı negyedév utolsó napjáig kell megfizetnie. 10 Az új létesítményt üzemeltetı kibocsátó az üzemelés elsı évében fizetendı díjat egy összegben fizeti meg a tárgyévet követı év március 31- éig. 11 A kibocsátó által fizetendı díjelıleg összege: a tárgyévet megelızı év tényleges kibocsátásai alapján fizetett teljes díj negyedének megfelelı összeg, vagy a folyamatosan mőködtetett kibocsátást mérırendszer esetén a mérések alapján a folyó negyedévre irányadó díjelıleg. A kibocsátó a tárgyévet követı év március 31- éig a tárgyévi tényleges kibocsátás alapján számított díj és az elızı bekezdésben leírtak alapján befizetett díjelıleg különbözetét megfizeti, illetve a túlfizetés összegét visszaigényli (vagy azt a tárgyévet követı év elsı negyedévi díjelılegének megfizetésekor beszámítja) Art 175. (9) bekezdésében meghatározott 8. Ktd. 20. (3) bekezdése 9. Ktd. 16. (1) bekezdés 11. Ktd Ktd. 16. (2) bekezdés 4

5 Figyelem! Az egyes környezetterhelési díjkötelezettségeket a Ktd a írja elı. Ennek megfelelıen kérjük a fılap (D) blokkjában jelölni, hogy a kibocsátó milyen típusú környezetterhelési díjfajta fizetésére kötelezett. Levegıterhelési díjkötelezettség Levegıterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, akinek a helyhez kötött légszennyezı pontforrása külön jogszabály szerint bejelentés köteles. Nem terheli díjfizetési kötelezettség a bejelentésre köteles lakossági tüzelıberendezést üzemeltetı, illetve a tüzelıberendezést üzemeltetı költségvetési szervet; a távhıtermelıt és a távhıszolgáltatást végzı kibocsátót olyan levegıterhelı anyag után, amelyet a lakosság, illetve költségvetési szervek részére értékesített hıenergia miatt bocsátott ki, valamint a kibocsátót az után a levegıterhelı anyag kibocsátása után, amelyet külön jogszabály szerinti kiegyenlítı, vagy idıszakos fogyasztói szerzıdés alapján a csökkentett gázfelhasználási lehetıséggel ténylegesen érintett idıszak alatt, vagy a földgázellátásról szóló évi XLII. törvény szerinti üzemzavar, vagy forráshiány miatt szükségessé vált fogyasztáskorlátozás miatt, vagy a villamos energiáról szóló 2007.évi LXXXVI. törvényben a villamosenergiarendszer jelentıs zavara, válsághelyzet veszélye vagy válsághelyzete miatt a krízis munkabizottság vezetıjének utasítására a meglévı szerzıdéshez képest megnövelt termelése miatt bocsát ki. A levegıterhelési díj mértékét a levegıterhelési díj meghatározott alapja [a levegıterhelı anyag évenként kibocsátott teljes mennyiségének természetes mértékegységben (kg-ban) kifejezett tömege] és a levegıterhelı anyagok egységdíja határozza meg. A számítás részletes szabályait a Ktd. 1. számú melléklete állapítja meg. 13 Vízterhelési díjkötelezettség A vízterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki vízjogi engedélyezés alá tartozó tevékenységet végez. Vízterhelési díjat a felszíni vizeket terhelı, a Ktd. 2. számú mellékletének 3. számú táblázatában meghatározott vízterhelı anyagok kibocsátása után kell fizetni. Nem terheli díjfizetési kötelezettség a kibocsátót a felhasznált vízben lévı vízterhelı anyag kibocsátása után, ha a felhasznált vizet újrahasználja, és a használat során nem terheli a befogadót; az általa felhasznált, illetve a vízszolgáltatás alapjául szolgáló nyers vízben eredetileg is megtalálható vízterhelı anyag mennyisége után; az elvezetett csapadékvíz mennyisége után; a nehézfémek csoportjába tartozó vízterhelı anyag kibocsátása után, amennyiben a kibocsátó által alkalmazott technológiából adódóan az ilyen típusú vízterhelı anyag kibocsátása kizárt; továbbá az extenzív módon üzemeltetett halastavak esetén. A vízterhelési díj mértékét a vízterhelési díj alapja [a vízterhelı anyag évenként kibocsátott teljes mennyiségének természetes mértékegységben (kg-ban) kifejezett tömege], a vízterhelı anyagok egységdíja, a terület érzékenységi, valamint az iszap-elhelyezési szorzó határozza meg. - A vízterhelési díj számításának részletes szabályait a Ktd. 2. számú melléklete tartalmazza Ktd Ktd

6 Talajterhelési díjkötelezettség A talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a mőszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá, és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is, alkalmaz. Amennyiben a közcsatornát év közben helyezik üzembe, a díjfizetési kötelezettség a kibocsátót a közcsatorna üzembe helyezését követı 90. naptól terheli. Nem terheli díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót, aki külön jogszabályok szerint egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítményt, illetve egyedi szennyvíztisztító kisberendezést alkalmaz és a kibocsátás közvetlen környezetében a kibocsátó által létesített megfigyelı objektumban a talajjal kapcsolatban lévı felszín alatti vízben a kibocsátó által évente vizsgált nitrát-, ammónium-, szulfát-, klorid tartalom egyik komponens tekintetében sem haladja meg 20%-kal a évben, illetve a közcsatorna üzembe helyezését követı hónapban végzett alapállapot-felmérés keretében mért értékeket. A felmérés eredményét a kibocsátó köteles öt évig megırizni, és ellenırzés esetén az állami adóhatóság rendelkezésére bocsátani. A talajterhelési díj mértékét a talajterhelési díj alapja [a szolgáltatott, vagy egyedi vízbeszerzés esetén a méréssel igazolt felhasznált, illetve mérési lehetıség hiányában az átalány alapján meghatározott víz mennyisége, csökkentve a külön jogszabály szerinti locsolási célú felhasználásra figyelembe vett víz mennyiségével], a meghatározott egységdíj, valamint a település közigazgatási területére vonatkozó területérzékenységi szorzó határozza meg. A talajterhelési díj egységdíjának mértéke 120 Ft/m3. A talajterhelési díj a zárt szennyvíztározót alkalmazókra is kiterjed. A talajterhelési díj alapja azonban csökkenthetı azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, amelyet a kibocsátó szennyvíztározójából, olyan arra feljogosított szervezettel szállíttat el, amely a folyékony hulladék jogszabályi elıírások szerinti elhelyezését igazolja. A talajterhelési díj számításának részletes szabályait a Ktd. 3. számú melléklete tartalmazza. 15 A környezetterhelési díjat a NAV által vezetett Környezetterhelési díj bevételi számlára kell megfizetni. Az adónem kódja: Ktd

7 A talajterhelési díj kivételével környezetterhelési díjkedvezményt vehetnek igénybe (vagy annak egy részét) az elıírt feltételek teljesítése esetén a környezetkímélı beruházást végzık és a hulladékhasznosítást végzık. Az a beruházó, - aki/amely légszennyezı anyag kibocsátásnak csökkentését szolgáló beruházást valósít meg, 50 százalékos levegıterhelési díjkedvezménnyel élhet az ilyen célú beruházás kivitelezési idıtartama alatt idıarányosan, de legfeljebb két évig, - aki/amely felszíni vizet közvetlenül terhelı vízterhelést csökkentı beruházást valósít meg, 50 százalékos vízterhelési díjkedvezménnyel élhet az ilyen célú beruházás kivitelezési idıtartama alatt évente idıarányosan, de legfeljebb 5 évig. A vízterhelési díjkedvezmény igénybevételének feltétele a beruházásra vonatkozó jogerıs elvi vízjogi vagy vízjogi létesítési engedély, illetve a levegıterhelési díj esetében a beruházásra vonatkozó jogerıs létesítési engedély megléte. A díjkedvezmény elsı alkalommal a beruházásra vonatkozó jogerıs elvi vízjogi vagy vízjogi létesítési engedély, illetve a levegıterhelési díj esetében a beruházásra vonatkozó jogerıs létesítési engedély jogerıre emelkedését követı díjelıleg fizetésénél vehetı igénybe, illetve a díjfizetési kötelezettségnél lehet számításba venni. A vízterhelési díj visszaigénylésére a közszolgáltató és az önkormányzat írásos megállapodása alapján a közszolgáltató abban az esetben is jogosult, ha a beruházást nem a közszolgáltató, hanem az önkormányzat valósítja meg. Fontos tudni, hogy a díjfizetéssel kapcsolatos vízminıségi és mennyiségi mérımőszerek beszerzése nem minısül a díjvisszaigénylés alapjául szolgáló beruházásnak, ezek beszerzési értékének 80%-át a díjfizetésre kötelezett a beszerzés évében a fizetendı díjelılegbıl vonhatja le. 16 Az a kibocsátó, aki hulladékhasznosítást végez, az új termékbe beépülı hazai hulladék mennyisége arányának megfelelıen jogosult a negyedévenként esedékes levegı- és vízterhelési díjelıleget csökkenteni. 17 A díjkedvezmény mértéke a fizetendı díj összegének és a hasznosítási aránynak a szorzata, de legfeljebb a kibocsátót terhelı környezetterhelési díj mértéke. A hasznosítási arány az anyagában történı hasznosítás esetén az új termékbe beépülı hulladék negyedéves tömegének és az új termék negyedéves tömegének hányadosa. Az éves elszámolásban kell rendezni a még esedékes visszaigénylést vagy díjtartozást. A bevallás az elévülési idın belül csak ezen a nyomtatványon pótolható. A bevallásban az adatokat ezer forintban kell feltüntetni. A 1150-es számú bevallásban tévesen bevallott adókötelezettséget az elévülési idın belül lehet helyesbíteni és kötelezettség változás esetén önellenırzést elvégezni. A helyesbítés, és az önellenırzés is csak ezen a bevalláson végezhetı el. 16. Ktd. 15. (4) bekezdés 17. Ktd. 27. (3) bekezdés 7

8 A 1150 számú a környezetterhelési díjelıleg, illetve az éves díjkötelezettség bevallás kitöltési útmutatója A bevallási garnitúra részei: 1150 Bevallás a környezetterhelési díjelılegrıl, illetve az éves díjkötelezettségrıl Fılap, Környezetterhelési díjelıleg, illetve az éves díjkötelezettség bevallása, önellenırzése Nyilatkozat arról, hogy az önellenırzés indoka az, hogy az adókötelezettséget megállapító jogszabály alaptörvény-ellenes, vagy az Európai Unió kötelezı jogi aktusába ütközik. A bevallási fılap (B) blokkja tartalmazza a bevallás készítésére kötelezett adózó adatait, amit értelemszerően kell kitölteni, valamint annak az ügyintézınek a nevét és telefonszámát, aki a bevallás kijavítása érdekében a feldolgozás során feltárt hiba javításába bevonható. A jogi személy és a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság címe a székhelyének címe. Egyéni vállalkozó esetében a levelezési címet kell megadni; amennyiben nem jelentett be levelezési címet, úgy a székhely címét kérjük beírni. Amennyiben csak egyéni vállalkozó esetében a bevallás fılapján a levelezési címénél postafiók megadása történik, akkor a közterület jellegéhez PF -et kell írni, a postafiók számát a házszám rovatban kell feltüntetni. Azoknak az adózóknak, amelyek bevallásukat elektronikus formában teljesítik, a (B) blokk erre szolgáló adathelyén kell jelölést alkalmazniuk az elektronikusan benyújtott bevallás javítása esetén az Állami adóhatóság által hibásnak minısített bevallás vonalkódjának feltüntetésével (a nem elektronikus bevallást benyújtók itt nem szerepeltethetnek adatot). A (C) blokkban a bevallási idıszak kezdetét jelölı dátum rovatba a tárgyév negyedéves elıleg-bevallás esetén a tárgynegyedév elsı napját, vagy a díjfizetési kötelezettség kezdetét kell megjelölni, annak megfelelıen, hogy az adóévben mikortól bocsátott ki környezetterhelı anyagot a levegıbe, a felszíni vizekbe, illetve az idıszakos vízfolyásokba, a talajba. A vízjogi engedély alapján végzett szennyvízelhelyezés esetében a mőszakilag rendelkezésre álló közcsatorna üzembe helyezésének idıpontját kell feltüntetni. A bevallási idıszak végének dátuma a tárgyév negyedéves elıleg-bevallás esetén a tárgynegyedév, utolsó napja. A (C) blokk bevallás jellege kódkockában helyesbítés esetén H, önellenırzés, és ismételt önellenırzés esetén O betőjelet kérjük feltüntetni. Ha ismételt önellenırzés miatt nyújtja be a bevallását, akkor a bevallás jellege kódkockában önellenırzést,,o betőt kell írni, és a es lapon a megfelelı kódkockában X -szel jelölni kell. Amennyiben az adózó a korábbi önellenırzése során hibásan számította ki és vallotta be az önellenırzési pótlék összegét, akkor annak módosítását is ezen a bevalláson teheti meg. Az önellenırzési pótlék helyesbítése esetén a es lapon kizárólag az önellenırzési pótlék bevallására szolgáló (14-15-ös) sorban szerepeltethetı adat. Abban az esetben, ha a korábbi önellenırzési bevallásban feltüntetett önellenırzési pótlék összege annak módosítása miatt csökken, akkor a negatív elıjelet is fel kell tüntetni a vonatkozó sorban. 8

9 Ha ismételt önellenırzés esetében kizárólag önellenırzési pótlék helyesbítése miatt kerül benyújtásra a bevallás, ez utóbbi esetben a es lapon a megfelelı kódkockában jelölni kell, hogy a bevallást önellenırzési pótlék önellenırzése miatt nyújtották be. A bevallás típusa kódkockában azt kérjük jelölni, hogy az adóbevallást az adózó felszámolás, végelszámolás, átalakulás, vagy egyéb megszőnés miatt nyújtja be. A kódkockába: felszámolás esetén F, végelszámolás esetén V, átalakulás esetén A, egyéb megszőnés esetén M betőjelet kérünk feltüntetni. Felszámolási eljárás esetén a bevallás fajtája kódkockába kérjük beírni, hogy az adózó az eljárás megkezdésére vonatkozó bevallást nyújtja be, ez esetben a kódkockába írjon 1 -et, vagy ha az eljárás idıtartama alatti bevallását nyújtja be, a kódkockába 2 -t kell írnia, illetve az eljárás befejezésekor a kódkockába írjon 3 -at. Végelszámolás esetén is az elızıekben ismertetett jelöléseket kell alkalmazni. A bevallás kódja kódkockájában kérjük 1-el jelölni, hogy a 1150 számú bevallás negyedéves elılegbevallásként vagy 2-el, ha éves díjkötelezettség bevallásaként kerül benyújtásra. A (D) blokkban kell megjelölni a környezetterhelési díjkötelezettség fajtáját. A bevalláshoz csatolni kell levegıterhelési díjjal és vízterhelési díjjal kapcsolatos díjkedvezmény igénybevétele esetén - a kitöltött és a kibocsátó által aláírt, 270/2003. (XII. 24.) Kormányrendelet 1-2. számú mellékletében meghatározott adatlapot. Az adatlap benyújtását kérjük, jelezze X-szel a fılapon a (D) blokk megfelelı kódkockájában. A vízterhelési díjnál az önkormányzati beruházás esetén a közszolgáltató és az önkormányzat között létrejött írásos megállapodás egy példányát is csatolni kell a bevalláshoz és ezt kérjük, jelezze X-szel a fılapon a (D) blokk megfelelı kódkockájában. A (D) blokk megfelelı kódkockájában kell jelölni X-szel ha csatornamő szolgáltató, valamint azt is ha folyamatosan mőködtet kibocsátást mérı rendszert. Az adóbevallást fı szabály szerint az adózónak kell aláírnia [(E) blokk]. Az adóbevallást, illetıleg az adóbevallással egyenértékő nyilatkozatot adótanácsadó, adószakértı, okleveles adószakértı ellenjegyezheti. Az ellenjegyzett hibás adóbevallás, illetıleg adóbevallással egyenértékő nyilatkozat esetén a mulasztási bírságot az állami adóhatóság az adótanácsadó, adószakértı, okleveles adószakértı terhére állapítja meg. Amennyiben a bevallás ellenjegyzésére sor kerül, úgy azt a bevallás fılapján kell megtenni. Szerepeltetni kell továbbá az adótanácsadó, adószakértı, okleveles adószakértı nevét, adóazonosító számát, a bizonyítvány/igazolvány számát. Lehetıség van arra is, hogy a bevallást az adózó helyett 19 a képviselıje, meghatalmazottja írja alá. Amennyiben a magánszemély, adózó az állami adóhatóság elıtt nem kíván személyesen eljárni, úgy a képviseletében eljárhat és a bevallást helyette aláírhatja a törvényes képviselıje, valamint meghatalmazottként: képviseleti jogát igazoló ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértı, okleveles adószakértı, adótanácsadó, könyvelı, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság alkalmazottja, tagja, közokiratban, vagy teljes bizonyító erejő magánokiratban foglalt eseti meghatalmazás 9

10 vagy megbízás alapján más nagykorú személy. Amennyiben a meghatalmazó egyéni vállalkozó, akkor meghatalmazás alapján a nagykorú alkalmazottja is aláírhatja a bevallást. Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı egyéb szervezet esetében a bevallást aláírhatja: a rá vonatkozó szabályok szerint képviseleti joggal rendelkezı személy, valamint meghatalmazottként: a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú tag, alkalmazott, jogtanácsos, továbbá ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértı okleveles adószakértı, adótanácsadó, könyvelı, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetıleg egyéb szervezet alkalmazottja, tagja. Ha a bevallást az adózó meghatalmazottja írja alá 20 az állami adóhatósághoz az Art 7. (5) bekezdésében meghatározott módon bejelentett és a vonatkozó bevallás aláírására jogosult állandó meghatalmazott kivételével a meghatalmazást csatolni kell az adóbevalláshoz, és ezt a fılap (E) blokkjában X-szel kell jelölni. Ilyen esetben a meghatalmazás csatolása nélkül az adóbevallás érvénytelen! Ha a bevallást az Art. 7. (3) bekezdése szerint, az állami adóhatósághoz az Art 7. (5) bekezdése szerint bejelentett és a vonatkozó bevallás aláírására jogosult állandó meghatalmazott írja alá, úgy ezt a tényt a fılapon a megfelelı kódkockában X-szel kell jelölni. Felhívjuk a figyelmét, hogy az állami adóhatósághoz be nem jelentett, vagy az állami adóhatósághoz bejelentett, de jelen bevallás aláírására nem jogosult állandó meghatalmazott által aláírt adóbevallás meghatalmazás csatolása nélkül érvénytelen, csak az állami adóhatósághoz erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelentett, a vonatkozó bevallás aláírására jogosult állandó meghatalmazott esetén lehet a meghatalmazás bevalláshoz történı csatolásától eltekinteni! A meghatalmazásnak tartalmaznia kell a kiállítás idıpontját, a meghatalmazás érvényességét, azon kötelezettségeket, amelyek teljesítésére kiterjed, valamint a meghatalmazott és a meghatalmazó mindazon adatait, amelybıl a meghatalmazó és a meghatalmazott személye egyértelmően megállapítható. Az a külföldi vállalkozás, amely belföldi gazdasági tevékenységével összefüggésben gazdasági célú letelepedésre nem köteles, belföldi adókötelezettségeinek teljesítésére pénzügyi képviselıt bízhat meg. 21 Meghatározott esetekben a pénzügyi képviselı megbízása kötelezı. A pénzügyi képviselı megbízása esetén az adóbevallás aláírására csak a pénzügyi képviselı jogosult. Amennyiben a bevallást az állami adóhatósághoz bejelentett pénzügyi képviselı írja alá, úgy ezt a tényt a bevallás fılapjának (E) blokkjában a megfelelı kódkockában X-szel kérjük jelölni. 19. Art. 7. (1)-(2) bekezdésében foglalt 20. Art. 7. (3) bekezdés 21. Art. 9. (1) bekezdése alapján 10

11 A számú Környezetterhelési díjelıleg, illetve az éves díjkötelezettség bevallása, önellenırzése bevallási lap kitöltési útmutatója A) A környezetterhelési díjelıleg bevallása. A díjelıleg összege az elızı év tényleges kibocsátásai alapján fizetett teljes díj negyedének megfelelı összeg. Amennyiben a kibocsátó folyamatosan mőködtet kibocsátást mérı rendszert, úgy a mérések alapján a folyó negyedévre irányadó díjelıleget kell megfizetni. A kibocsátó a fizetendı víz-, levegıterhelési díjelılegbıl levonhatja a Ktd.15. (1) és (2) bekezdése alapján megvalósított beruházás utáni, illetıleg hulladékhasznosítás esetén a Ktd. 27. (3) bekezdése alapján igénybevett kedvezményt. A vízterhelési díjelılegbıl a beszerzés évében levonható továbbá a mérımőszerek beszerzési értékének 80%-a. 01. sor: Levegıterhelési díjelılegre vonatkozó adatok 02. sor: Vízterhelési díjelılegre vonatkozó adatok 03. sor: Talajterhelési díjelılegre vonatkozó adatok A sorok c) oszlopába a nettó díjelıleg összegét kérjük beírni. 04. sor: A tárgynegyedévre fizetendı környezetterhelési díjelıleg összege, amely adat a sorok c) oszlopainak összegzését jelenti. Figyelem! Negyedéves bevallás esetén csak a sorokat kérjük kitölteni! Figyelem! A környezetterhelési díjelıleget önellenırizni, a Ktd. 16. (3) bekezdése alapján abban az esetben van kizárólag lehetıség, ha a kibocsátó folyamatosan mőködtet kibocsátást mérı rendszert, mivel ez esetben a mérések alapján a folyó negyedévre irányadó díjelıleget kell megfizetni. B) A környezetterhelési díj éves összegének megállapítása 05. sor: Levegıterhelési díjra vonatkozó adatok 06. sor: Vízterhelési díjra vonatkozó adatok 07. sor: Talajterhelési díjra vonatkozó adatok A sorok c) oszlopában a környezetterhelési díj éves kötelezettségének összegét kell feltüntetni. A sorok d) oszlopában a Ktd a szerint a beruházásra, illetıleg a vízminıségi és mennyiségi mérımőszer beszerzésére, továbbá a hulladékhasznosítást végzı által a Ktd. 27. (3) bekezdése alapján érvényesített díjkedvezmény együttes összegét kérjük szerepeltetni. A sorok e) oszlopába az éves nettó díjkötelezettség összegét kell beírni, mely a sorok c) és d) oszlop különbségének összege. 11

12 08. sor: A évi környezetterhelési díjkötelezettség összesen sora, amely adat a sor e) oszlop adatainak összegzését jelenti. 09. sor: A ténylegesen fizetendı, illetve visszaigényelhetı díj. Ebbe a sorba kérjük beírni a ténylegesen fizetendı, illetve víz-, levegıterhelés esetén a visszaigényelhetı díj összegét. Amennyiben az adóévre megfizetett díjelıleg meghaladja az adóévre megállapított díjkötelezettséget, akkor a különbözet összegét negatív szám esetén elıjelhelyesen kérjük beírni. Figyelem! Amennyiben a különbözet pozitív, vagyis fizetendı összeg mutatkozik, akkor annak összegét kérjük beírni, amelyet a tárgyévet követı év március 31-éig kell megfizetni. Ebben a sorban negatív elıjellel szerepeltetheti az önkormányzat a Ktd. 15. (2)-(3) bekezdésében, illetve a 20. -ban meghatározott, a felszíni vizet közvetlenül terhelı vízterhelést csökkentı beruházás miatt visszaigényelhetı díjösszeget. A díjkedvezmény a beruházással érintett környezetterhelı anyag és a beruházással érintett telephely vonatkozásában vehetı igénybe. [Ktd. 15. (5) bekezdése] C) Tájékoztató adatok: 10. sor: A vízterhelési díj fizetésére kötelezettnél a mérımőszer beszerzése esetén a díjból levont (levonható) összeget kérjük feltüntetni. 11. sor: A Ktd. 15. (1) és (2) bekezdése alapján a levegıterhelési díjból a beruházások után a díjkedvezmény a beruházás kivitelezési idıtartama alatt évente idıarányosan, de legfeljebb két évig, míg a vízterhelési díj esetében évente ugyancsak idıarányosan, de legfeljebb öt évig vehetı igénybe. Ebbe a sorba a évben beruházás címén levont összes díjkedvezmény összegét kérjük beírni. 12. sor: A Ktd. 27. (3) bekezdése alapján a hulladékhasznosítást végzı kibocsátó által igénybevett díjkedvezmény összegét kérjük szerepeltetni. Helyesbíteni kizárólag csak a tájékoztató adatokat lehet! Figyelem! Éves bevallás esetén csak a sorokat kérjük kitölteni! O) Ismételt önellenırzés esetén ebben a blokkban kell a kódkockát bejelölni. D). Önellenırzés: 13. sor. Ebben a sorban kell feltüntetni a környezetterhelési díjelılegre, illetve a környezetterhelési díjra vonatkozóan az önellenırzés során keletkezett kötelezettség változás összegét. Abban az esetben, ha a kötelezettség összege csökken az önellenırzés eredményeként, akkor az a oszlopba beírt összeg elé negatív - jelet kell tenni. 14. sor. Ebben a sorba akkor kell adatot feltüntetni, ha az önellenırzés miatt pótlékot is kell fizetni. Önellenırzési pótlékot abban az esetben kell fizetni, ha a kibocsátó által megállapított és az eredeti bevallásban feltüntetett éves adókötelezettség (a kötelezettség alapja és adója) alacsonyabb, mint az önellenırzésként kitöltött bevallásban szereplı kötelezettség. 15. sor. Ebben a sorban az önellenırzési kötelezettség alapja (14. sor a oszlop adata) után, az Art. szerint számított önellenırzési pótlék kiszámított összegét kell beírni. Az önellenırzési pótlékot az eredeti adóbevallás benyújtására elıírt határidı leteltét követı elsı naptól a helyesbítés nyilvántartásba történı feljegyzésének napjáig minden naptári napra fel kell számítani. Az önellenırzési pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás 12

13 idıpontjában érvényes jegybanki alapkamat 365-öd része. Ugyanazon bevallási idıszak kötelezettségének ismételt önellenırzése esetén az önellenırzési pótlék mértéke naptári naponként a felszámítás idıpontjában érvényes jegybanki alapkamat másfélszeresének a 365- öd része. A számítás eredményét minden esetben három tizedes jegy pontossággal kell meghatározni. Ha az önellenırzés következtében a kibocsátó kötelezettsége növekedett ugyan, de a korrigálással megállapított adókülönbözet összegét a kibocsátó az eredeti bevallás benyújtásakor (esedékességekor), vagy korábbi önellenırzése során hiánytalanul megfizette, a fizetendı pótlék összegét az általános szabályok szerinti mértékkel kell meghatározni, de az 5000 forintot, magánszemély esetében az 1000 forintot meghaladó összeget nem kell bevallani, és megfizetni. Amennyiben csak önellenırzési pótlékot helyesbít, akkor ebbe az oszlopba kell csak adatot feltüntetnie, és attól függıen, hogy a helyesbített önellenırzési pótlék összege magasabb, vagy alacsonyabb az elıjelet ki kell tenni. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a NAV internetes honlapján pótlékszámító segédprogram érhetı el, amellyel pontosan kiszámítható az önellenırzési pótlék mértéke egy megadott idıszakra vonatkozóan, figyelembe véve a jegybanki alapkamat változását. A jegybanki alapkamat változhat, ezért feltétlenül kísérje figyelemmel (az ügyfélszolgálataink ebben segítségére lesznek), hogy az ismertetett utolsó idıpontot követıen történt-e változás. Túlfizetés visszaigényléséhez az adott évben erre szolgáló átvezetési és kiutalási kérelem a folyószámlán mutatkozó túlfizetéshez elnevezéső 17-es számú nyomtatványt kell kitölteni, illetve benyújtani Nyilatkozat E lapot kell kitöltenie, ha az Art. 124/B. figyelembevételével az önellenırzésének oka, hogy az adókötelezettséget megállapító jogszabály alaptörvény-ellenes, vagy az Európai Unió kötelezı jogi aktusába ütközik. A lapot csak a 1150-es bevallás részeként, azzal együtt (egyidejőleg) lehet benyújtani! Amennyiben az adózó a lapot önállóan nyújtotta be, azt az állami adóhatóság nem tudja figyelembe venni. A lap fejlécében az adózó azonosításához szükséges adatokat kell kitölteni. Ugyancsak itt jelölje a as lap sorszámát, mely minden esetben kitöltendı (kezdı sorszám: 01). Az (A) blokkban lévı 1. sorban kell jelölnie X-szel, ha önellenırzésének oka, hogy az adókötelezettséget megállapító jogszabály alaptörvény-ellenes, vagy az Európai Unió kötelezı jogi aktusába ütközik. A (B) blokkban lévı 2. sorban kell megadnia az adónem kódot, a 3. sorban pedig az adónem nevét, melyben a végrehajtott önellenırzésének indoka alaptörvény-ellenes vagy Európai Unió kötelezı jogi aktusába ütközı jogszabály. A (C) blokkban lévı sorokban az adózónak részleteznie kell, hogy a) melyik az az adókötelezettséget megállapító jogszabály, mellyel kapcsolatban az önellenırzését benyújtotta, továbbá 13

14 b) milyen okból alaptörvény-ellenes, illetve az Európai Unió mely kötelezı jogi aktusába ütközik és milyen okból, valamint c) ismeretei szerint az Alkotmánybíróság, vagy az Európai Közösségek Bírósága a kérdésben hozott-e már döntést, ha igen, közölje a döntés számát. Felhívjuk a szíves figyelmét, hogy a bevalláshoz szükséges nyomtatvány a NAV internetes honlapjáról ( letölthetı. A bevallás nyomtatvány elérési útvonala a honlapon a következı: Letöltések Nyomtatványkitöltı programok Bevallások A bevallás papíralapon történı benyújtás esetén személyesen, postai úton, vagy meghatalmazott útján is beadható a bejelentı lakóhelye szerint illetékes állami állami adóhatósághoz. A meghatalmazott útján történı benyújtás esetén a meghatalmazást az adatlaphoz csatolni kell. Ne felejtse el a nyomtatványt aláírni, amennyiben papíralapon nyújtja be az állami adóhatóságnak! Nemzeti Adó- és Vámhivatal 14