~Ilami ~ámbrll _ő5?tk

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "~Ilami ~ámbrll _ő5?tk"

Átírás

1 ~Ilami ~ámbrll _ő5?tk ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS a közműves ivóvízellátás, a szennyvízelvezetés és -tisztítás helyzetéről, továbbá a közmű olló alakulásáról szeptember 69.

2 Állami Számvevőszék Területi Főcsoport v /1991. Témaszám: 44. ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS a közmüves ivóvizellátás, a szennyvizelvezetés és -tisztitás helyzetéről, továbbá a közmü olló alakulásáról I. Előzmények Az ÁJiami Számvevőszék az 1990.II. félévi, valamint az 1991.!.félévi munkaterve alap ján vizsgálatot végzett - az egészséges ivóvizellátás feltételeinek javítására forditott eszközök és - a szennyvizelvezetésre és -tisztitásra forditott eszközök felhasználásáról A vizsgálatokról készitett összefoglaló jelentést megküldte az Országgyülés illetékes Bizottságainak, és az érintett minisztériumoknak. A vizsgálat során az eszközök felhsználásának ellenőrzése mellett, az ehhez szarosan kapcsolódó, s összefüggésben lévő reálfolyamatok elemzésére és értékelésére is sor került. Igy mindkét jelentés részletesen foglalkozik az ivóvizellátásra, a szennyvizelvezetésre és -tisztitásra, az ellátás bővítésére forditott beruházási pénzeszközök felhasználásával, továbbá az ivóvizellátás és a csatornaellátás alakulásával, s jelenlegi problémáival. A két vizsgálat egymástól részben függetlenül részletesen foglalkozott az egyébként szarosan összefüggő témakör közötti időszakának értékelésével, s csak kevesebb teret szentelt az ezt megelőző évtizedek ivóvizellátási, szennyvizelvezetési és -tisztitási fejlesztési tevékenységek elemzésének. A jelenlegi helyzet kialakulásának okaival és a közmü olló kérdéseivel kapcsolatos megállapitásokat ezen összefoglaló

3 -2- jelentés mutatja be, elemezve az elmúlt negyven év ivóvizellátásának, szennyvizelvezetésének és -tisztitásának fejlődési tendenciáit. Az összefoglaló jelentés megállapításait - az előzőekben emlitett két vizsgálaton túlmenően- amellékelt számszaki táblázatok és ábrák támasztják alá. II. A közmüves ivóvizellátás, szennyvizelvezetés és- tisztitás kialakulásának és kezdeti fejlődésének rövid áttekintése. Az ivóviz az emberek életfunkciójának és a higiéniás kulturájának nélkülözhetetlen feltétele, amely végig kiséri az emberiség fejlődését Igy történt ez Magyarországon is, ahol korábban az ivóvizellátást felszíni vizekből és ásott kutakb61 oldották meg, majd az 1800-as évek közepétöl elkezdődött a közmüves ivóvizellátó müvek építése. A vezetékes ivóvizellátás koncentrált gyors ütemü fejlesztése az l. Világháborúig tartott. A vezetékes szennyvizelvezetés szükségességét csak később ismerték fel- elsősorban a természetes járványok lkolera,pestisl pusztításai - következményeként. Az első közmüves csatornákat ugyancsak koncentráltan a múlt század végén, a századfordulón kezdték el építeni. A két Világh ~ ború között lényeges fejlesztésre nem került sor, főképpen Budapesten, s néhány ir.al rendelkező városban épültek viziközmüvek. Igy 1937-ben az ország lakosságának csupán 21 %-a részesült közmüves ivóvizellátásban. A csatornázásban pedig elsősorban az egyesitett rendszerüek lszennyviz és csapadékvizi megvalósítására került sor Budapesten és néhány nagyobb városban. r A II. Világháború a közmüvekben is súlyos károkat okozott livóviz -és csatornahálózat, szennyvizátemelő müvek/. A háborus károk kijavitása és helyreállitása után ben 130 településen, az ország összlakosságának 22 %-a részesült közmüves, vagy közmüves jellegü ivóvizellátásban. Vezetékes ivóvizellátás a fővárosban, néhány iparilag fejlett dunántúli és észak-magyarországi városban; az Alföldön Debrecen. Szeged és Szolnok városokban volt. A községek közül csak néhány bánya -és ipari

4 -3- érdekeltségű lakótelep, egyes idegenforgalmi szempontból jelentős település rendelkezett ivóvizellátással Az Alföld dél-keleti térségében az un. kúttársaságok biztositottak kielégitő körzeti ivóvizellátást A szennyvizelvezetés és -tisztítás igen alacsony szintről indult. Ekkor csak a fővárosnak és néhány nagyobb városnak volt közüzemi csatomahálózata, s a tisztitott szennyviz mennyisége sem volt számottevő ben az ország összlakosságának csupán 18 %-a vehette igénybe a közüzemi vezetékes szennyvizelvezetés lehetőségeit, 24 városban volt csatomamü és 8 városban müködött valamilyen hatásfokú szennyviztisztitás... m. Az elmúlt negyven év fejlődésének értékelése a közmüves ivóvizeijátás, szennyvizelvezetés és -tisztítás területén. A II. Világháborút követően, - az 1950-es években - a viziközmüvesités üteme elsősorban a föváros és a nagyobb városok külső kerületeiben, továbbá az un. új városokban /Komló, Dunaujváros, Kazincbarcika, stb./ növekedett. Megindult a községek ivóvizellátásának fejlődése is. Az ivóvizellátás fejlesztése a lakásépítés gyorsabb ütemével függött össze. Az összlakosság ivóvizellátásának aránya öt év alatt 6 százalékponttal növekedve 1950-ben már 28 %-ot ért el. A következö öt évben a túlzott iparositás miatt a vizellátás háttérbe szorult, ezért 1955-ben csak 2 százalékpontos növekedés következett be, amelynek eredményeképpen az ellátottság aránya 30 % lett, ami a következö öt év ismét dinamikusabbá váló ütememiatt 1960-ban 35 %-ra nött /ezen belül a városokban 7 5 %-os, a községekben azonban csak l O %-os ivóvizellátottsági arány alakult ki/. Ebben az öt évben növekedés mutatkozott a közkifolyókés a közkutak területén, mig a magán /ásott és fúrt/ kutak vizének romlása ekkor kezdett érezhetően jelentkezni. A csatornázás fejlödése - ezen időszakban - e lsősorban a fövárosra, s az új városokra /Komló, Oroszlány, Várpalota, stb./ terjedt ki. A községekben főleg a bányászat -és az iparfejlesztéssel érintett egyes települések csatornázására került sor.

5 -4- A lakosság közcsatornaellátottsága ötévenként alig l százalékponttal bővült, ezért 1950-ben csak 19 %, 1955-ben 20%, s 1960-ban 21 % volt.mivel az közötti másfél évtizedben az ivóvizellátás növekedés üteme ötévenként mintegy ötszöröse a csatornázásénak igy az u.n. közmü olló fokozatosan nyilt és az évi 4 %-kal szemben 1960-ban már 14 %-os mértéküvé vált. A hatvanas években és a hetvenes évek elején az ország egyes térségeiben a helyi vizkészletek jelentös mértékben kimerültek, illetve hiányoztak, és megjelentek a vizminöségromlás jelei is. Ennek a problémának a feloldását szolgálta - az ötvenes évek végétől a községi lakosság egészséges ivóvizellátását elősegitő viziközmü társulati mozgalom fejlődése. Az ivóvizellátás hiányának megszüntetését és az ellátás biztonságának megteremtését célozta a kistérségi, majd a regionális viztennelö- szolgáltató rendszerek fokozatos kiépítése, elsősorban Észak- Magyarországon, Közép-és Dél-Dunántúlon, a kiemeit üdülő térségekben /Balaton, Velencei-tó/, s a fővárosi agglomerációban. Serkentőleg hatott a közműves ivóvizellátás fejlődésére a gyorsuló lakásépítés közmüháttere megteremtésének szükségessége is. A fejlesztések következtében gyors, a korábbiakat lényegesen meghaladó ütemben emelkedett a lakosság közmüves ivóvizellátása: 1965-ben a lakosság 45 %-a, 1970-ben 55 %-a, ben 66 %-a, 1980-ban már 75 %-a. /Ezen belül a városokban a lakosság 90 %-a a községekben 4 7 %-a l részesült közmüves ivóvizellátás ban. A csatornázás és fejlödési üteme elmaradt az ivóvízellátásétól és a megvalósítása e két évtizedben is el sősorban a városokra koncentrálódott. A községi csatornázást ugyan e lő segitette vo1na a viziközmü társulati mozgalom, azonban a lehetőségeket alig vették igénybe. A lakosság közcsatornaellátottsága ezért 1965-ben csak 25 %-os, 1970-ben 28 %-os, 1975-ben 35 %-os, 1980-ban 40 %-os volt. A csatornázásnak - az ivóvizellátástól elmaradó - lassú ütemű fejlődésénél lényegesen kisebb mértékben, szinte alig fejlődött a szennyviztisztitás. A közcsatornán összegyüjtött és elvezetett szennyvizek csak igen kis- bárnövekvö-hányada került tisztitásra 1970-ben 8 %-a, ben 20 %-a, 1980-ban 29 %- a. A szennyviztisztitás említésre méltóan csak a fővárosban fejlődött, mert még a nagyobb vidéki városokban sem létesültek szennyviztisztitó-telepek. Részben ezért, részben a mezőgazdaság fokozódó kemizálása miatt tovább romlott a talajvizek minősége, egyes vizfolyások jelentős szakaszai elszennyeződtek, s néhány térségben a felszin alatti vizkészletek is veszélyeztetetté váltak. Megállapítható, hogy az ivóvizellátás dinamikus fejlődésével nem tartott lépést a szennyvizelvezetés, s különösen a szennyviztisztitás összehangolt megvalósitása. Növe-

6 -5- kedett a felhagyott ásott kutak vizminőség rontó használata. az ipari és háztartási /lakossági/ szennyvizek nem kielégitő minőségű tisztítása, elhelyezése, s a mezőgazgasági szennyezések /mütrágya, növényvédőszer, állattartótelepek használtvizei/ oda vezettek, hogy a hetvenes évek végén mintegy 900 település ivóvize közegészségügyileg elfogadhatatlan /nitrátos/ minőségü volt. < A nyolcvanas évek első felében a közmüves ivóvizellátás igen gyors ütemben növekedett, igy 1985-ben már a lakosság 84 %-a 1900 településen /9 millió fő/ vehette igénybe az egészséges ivóvizellátás adta lehetőségeket /a városi lakosság 92 %-a, a községi lakosok 55 %-a volt közmüves ivóvizzel ellátva/. Az összlakásállomány 65 %-a /2,5 millió lakás/ volt bekötve a közüzemi ivóvizellátó hálózatba. Különösen a községekben sikerült a lakosság - viziközmü társulati úton történő - résztvállalását megnyerni. Lényegesen javult az ivóvizszolgáltatás biztonsága és zavartalansága Az ivóviztermelő kapacitás elérte a napi 4,2 millió m 3 -t. A szennyvizelvezetés és -tisztítás is gyorsabban fejlődött a korábbinál ezért végén a lakosság 46 %-a /4,9 millió fő/, az összlakásállomány 39 %-a /1,5 milliólakás/ rendelkezett közmüves szennyvizelvezetéssel, de ennek ellenére nem tudott lépést tartani az ivóvizellátás dinamikus bővülésével Még rosszabb a helyzet a közüzemi szennyviztisztitó telepeknél, amelyek kapacitása csak napi 1,2 millió m 3, igy lényegesen elmarad az ivóvizmüvek kapacitásától, sa közcsatornán elvezetett összes szennyviznek 1985-ben is csak 41 %-a került biológiailag tisztitásra végén mindössze 305 településen volt közüzemi szennyvizelvezetés, illetve szennyviztisztitás. Az ivóvizellátás és a szennyvizelvezetés, valamint szennyviztisztitás aránytalan fejlesztésének következményeként felgyorsult a vizek - s különösen a talajvizek - szennyeződésének, el sősorban nitrátosadásának folyamata. A közegészségügyi hatóságok újabb településeket minősitettek közegészségügyileg veszélyeztetettnek, s igy - miközben több településen megoldódott a közüzemi ivóvizellátás év végén 14 megye összesen közel 800 települése nem rendelkezett egészséges ivóvizzet A WHO nemzetközi kutatási programjának keretében az Országos Közegészségügyi Intézet az 1980-as évek elején, a dél-alföldi térségben, a mélyfúrású kutak vizében a határértéket meghaladó /0,05 mg/liter/- természetes eredetü, a mélységi rétegekből származó - arzénkoncentrációt észlelt. Az ivóvizek arzénszennyeződés hat megye / Bács-Kiskun, Békés. Csongrád, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok/ 68 településének 450 ezer lakósát érintette.

7 -6- A Kormány általl983.évben elfogadott Balatoni Vizminöségjavitási Program, továbbá a Balatoni Vizgazdálkodási Fejlesztési Program, s az ezekben megfogalmazott, vizminőségvédelmi feladatok hozzájárultak a kiemel t üdülőtérségek szennyvizelvezetési és -tisztitási feladatai megvalósításának gyorsitásához. Ezen időszakban a fővárosban és egyes nagyobb vidéki városokban /Debrecen, Pécs, Miskolc, Szombathely, Veszprém, Székesfehérvár stb./ is elkezdődött a szennyviztisztitás fejlesztése. A nyolcvanas évek második felében is folytatódott a lakosság egészséges ivóvizellátásának fejlödése. Ennek eredményeként év végén az ország összlakosságának 92 %-a /a városiak 96 %-a, a községi lakosok 72 %-al 9,6 millió fő- döntően l 91 %-ban l felszin alatti vizkészletekből-már közüzemi ivóvizellátásban részesült, ami nemzetközi összehasonlításban, arányát tekintve a fejlett európai átlagszinvonalat közeli ti. Magyarország 3065 településéből év végén, 2450 rendelkezett közüzemi ivóvizellátással, a vezetékes ivóvizellátásba bekötött lakások aránya 74 % /2,9 millió lakás/. Az ivóvizellátásban elért kétségtelen eredmények mellett azonban - a vizsgálat megállapitása szerint év végén 442 települést a nitrátszennyezettség, 30 dél-alföldi települést pedig az arzénszennyezettség miatt az egészségügyi szervek veszélyeztetettnek minősitettek. A nitrátszennyezettség 265 ezer főt, mig az arzénszennyezettség 206 ezer főt érint. Ezen települések egészséges ivóvizellátását az önkormányzati törvény értelmében év végéig kellene megoldani. A közüzemi ivóvizellátás céljaira döntöen- a kedvezö hazai adottságok következtében- a felszin alatti vizkészleteket /parti szürésű, karsztviz, rétegvizi hasznositják. Egyes térségekben a felszini vizek felhasználására is sor kerül /pl. Budapest, Balaton térsége, Észak-magyarországi tározók, Keleti Főcsatorna. l A talajviz gyakorlatilag ivóvizellátás céljaira már alig használható. A közüzemi ivóviztermelés származás szerinti megoszlása a következő: Felszini viz Felszinalatti viz ebből: partszürésű talajviz rétegviz karsztviz 9% 91% 43 % 3% 38% 7 %

8 -7- Az ivóvizmüvek megvalósításának egyik legnagyobb költségét jelentő része az ivóvizhálózat építése. A II. Világháborúig a vezetékhálózatokat öntöttvasból és azbesztcementből készítették. Az 1960-as években Magyarországon az öntöttvascső gyártását megszüntették, viszont növelték az azbesztcementcső gyártását. Az 1970-es években elkezdődött a müanyagcsövek gyártása, továbbá a nagyátmérőjű vasbetoncsövek hazai előállítása, s fokozatosan sor került az acélcsövek használatára is. Az ivóvizhálózat jelenlegi csöanyag szerinti összetétele: acélcső 4,0%, öntöttvascső 5,6%, azbesztcementcső 59,4%, müanyagcső 30,6 %, vasbetoncső 0,2%, egyéb anyagból 0,2%. A csőhálózat 90 %-a korszeru anyagból készült. Az ivóvizhálózat kor szerinti összetétele a következő: év előtt épült 1,2 %, között épült 4,4 %, között épült 6,7%, között épült 17,3 %, között épült 34,6%, év után épült 35,8%. Az ivóvízvezetékhálózat 87,7 %-a az elmúlt harminc esztendőben épült. Ez alól a Főváros kivétel, mivel az ivóvizhálózat 12,5 %-a előtt; 27,6 %-a között; 16,9 %-a között épült, a hálózat ilyen összetétele jelzi a nagyobb, váratlan hibák lehetőségeit. A csöidomok, szerelvények, elzárószerkezetek a csőhálózatban általában megfelelnek a kor müszaki követelményeinek, viszont esetenként nem elégítik ki a modern távirányítás, távmüködtetés, távjelzés feltételeit. Az elmúlt években ivóvizszolgáltatási probléma, ivóvizkorlátozás csak egyes térségekben, s csak idöszakosan fordult elő. Ezek részben havária jellegü problémák /csőtörések, szennyeződések, stb./ részben pedig a vizfogyasztók nem megfelelő, esetenként pazarló vizhasználati magatartásának következményei voltak. A nyolcvanas évek közepétöl az egyre növekvő környezetvédelmi feltételek sürgetővé tették a szennyvizelvezetés és a szennyviztisztitás dinamikusabb fejlesztését. Ennek érdekében felülvizsgálták a Balatoni Vízminőségvédelmi Programot, gyorsitva a szennyvizelvezetési és -tisztitási feladatok megvalósitását 1985-ben egyes jelentős vízminőségvédelmi térségek és nagyobb ipari városok /Debrecen,Győr,Miskolc, Pécs,Komárom,Esztergom,Tatabánya,Oroszlány/ szennyviztisztitási feladatait kormányzati döntési körbe vonták. Ennek eredményeként a Balaton térségében és a kiemeit vizminőségvédelmi területeken /nyolc város/ kissé gyorsult a szennyvizelvezetés és

9 -8- -tisztítás fejlődése. A közüzemi Viz- és Csatomamű Vállalatok, a víziközmü társulatok növekvő részt vállaltak a vízminőségjavítási feladatokból Sajnos a tanácsi döntési körben általában nem történt lényeges előrelépés, elsősorban a beruházási pénzeszközök hiányára hivatkozva, s igy még az Észak-pesti szennyviztisztitó-telep további ütemeinek kiépítése is leállt év végén az ország lakosságának 51 %-a /5,3 millió fő/ élt közcsatornázott területen, s az össz1akásállomány 42,5 %-a /1680 ezer lakás/ volt bekötve a közüzemi csatomahálózatba. Magyarország 3065 településéből332 helyen müködött különböző fokozatú és nagyságú szennyviztisztitó-telep,amelyek 375 települést szalgáltak ki. További 50 település közcsatornahálózattal rendelkezett, ahol azonban az összegyüjtött szennyvizek tisztitattanul folynak a befogadóba, közvetlen vagy közvetett szennyezési forrásként az adott térségek ivóvizkészleteire. A közcsatornán elvezetett napi 2,4 millió m 3 szennyvizmennyiségnek csak 60 %-át, napi 1,45 millió m 3 -t tisztitanak, s a biológiai tisztitás aránya csupán 42 %. A közüzemi csatornahálózat összetétele a cső anyaga szerint a következő: előregyártott beton és vasbeton 30,9%, monolit beton és vasbeton 22,5%., öntött vas 0,2%., kerámia 1,5 %., falazott 2,0%., egyéb 42,9%. A közüzemi csatornahálózat kor szerinti összetétele: 1900 év előtt épült 3,9%, között épült 8,8%, között épült 7,4%, között épült 12,8%, között épült 26,1 %, 1981 után épült 40,9 %. A csatornahálózat 80 %-a az elmúlt harminc évben épült. A főváros esetében közötti időszakban a hálózat 56,3 %-a épült, 13 %-a 1900 előtt, 18 %-a között és 12,7 %-a között létesült. A szennyviztisztitó-telepek között - tisztitástechnológiai szempontból - a különböző töltetü csöpögtetőtestes, a teljes oxidációs és az anaerob iszaprothasztással párosuló nagyobb terhelésü eleveniszapos rendszerek találhatók meg. A közüzemi szennyviztiszitó telepek egyrésze a szennyvizbirságról szóló rendeletben előirt határértékek közül nem mindegyiket képes teljesíteni. Ennek oka egyrészt a korszerütlenségre, a mérési és a beavatkozási rendszer hiányosságára, s nem utolsó sorban a túlterhelésre vezethető vissza. Gyakori a hálózati hiányosságokból származó hidraulikai túlterhelés /infiltráció, csapadékviz, talajvíz, orvbekötés, stb./.

10 -9- A közüzemi szennyviztisztitó-telepek szennyezettségi túlterhelését egyrészt az ipari tennelésból eredö anyagok, másrészt - több település esetében - a települési szippantott szeunyvizek okozzák. Az ipari tennelés gyártási technológiái nincsenek összhangban a vizminőségvédelmi, környezetvédelmi követelményekkel Az ipari szennyvizelötisztitók vagy nincsenek, vagy csupán egy-egy szelektiv anyag leválasztására alkalmasak. Komplex ipari szennyvizelőkezelő sajnos még mindig kevés. Az előkezelők megvalósitásának, illetve a meglévők hatékony müködtetésének legnagyobb akadálya, hogy általában nem megoldott sem a visszamaradt anyagok környezetkimélő újrahasznosítása, sem az ártalommentes elhelyezés feltétele és lehetősége. A mérgezö anyagok befolyásolják, sőt akár meg is gátolják a szennyviztisztitási folyamatból kikerülő folyékony, vagy szilárd fázisok hasznositását E tekintetben a csatornabirság kiszabása is csak tüneti megoldás, rnivel a közüzemi szennyviztisztitótelepekre igy átháritott feladat - a teljes iszaptömeg toxikussá válása rniatt - indokolatlanul fokozott mértékű, igen nehezen megoldható problémát jelent /pl. a budapesti bőrgyárak telepre gyakorolt hatása/. krómtartalmú szennyvizeinek az észak-pesti szennyviztisztitó A szeunyvizek és a szennyviziszapok hasznositásában, valamint ártalommentes elhelyezésében-néhány kivételtől eltekintve /Kecskemét, Cegléd, Miskolc, Debrecen, Balaton-térségei - komolyabb elörelépés alig történt. A szeunyvíztisztító telepeken keletkező évi mintegy 700 ezer m 3 szennyviziszap összes szárazanyagtartalma évente közel l 00 ezer tonna, ennek 19 %-át átmeneti, 15 %-át végleges dep6miákban, 25 %-át szántóföldön, 2 %-át erdőben, 12 %-át komposztáló telepeken, 27 %-át pedig egyéb ismeretlen módon helyezik el. A mezőgazdasági nagyüzemek egyrésze a tisztitott közüzemi szennyvizet, továbbá a nem toxikus szennyviziszapot fogadja ugyan /általában térítés fejében/, de ezt csak nagyüzemi táblákon és csak egyes kulturákhoz lehet felhasználni. Háztáji gazdaságokban, illetve kisebb parcellákon egyenlőre még az iszap elhelyezését nem engedélyezik, illetve nem javasolják. Igen lényeges közegészségügyi és környezetvédelmi problémát okoznak a közüzemi csatornahálózattal nem rendelkező területeken a szippantott házi szennyvizek. Mintegy l rnillió házi ülepítő müködik, amelyeknek csupán egyharmada van előirásnak megfelelően kiépitve. A szippantás után a közüzemi szennyviztisztitó telepekre történő szállitás és ottani kezelés oldja fel a problémákat. Az esetben azonban, ha a begyüjtött szennyvizeket nem ellenőrizhető módon helyezik el - s ez gyakorta megtörténik - igen komoly környezetszennyezési folyamat indul el.

11 -10- Magyarország településeinek közüzemi szennyvizelvezetése, de különösen a szennyvizek tisztitása európai viszonylatban igen elmaradott. A fejlett gazdaságú országok már a hetvenes években elérték, hogy a csatornázás szinvonala szinte azonos az ivóvizellátáséval, vagy igen közel áll ahhoz. A szennyvizek tisztitásában pedig a nyolcvanas évek elejére már elérték a %-os arányt is. IV A közmü olló alakulása, s az aránytalanságok létrejöttének főbb okai. A településekből /a lakossági és intézményi/, az ipari üzemekből a vizfogyasztás növekedésével, a vizhasználatok koncentrálódásával nagy mennyiségü szennyviz keletkezik. Ez az ember egészségét, a természeti környezetet, a gazdaság megfelelő müködését veszélyezteti. A használt viz nagyobb hányada - minőségileg lényegesen megváltozva- visszakerül a természetbe, a hidrológiai körforgásba. Az elhasznált, szennyezett vizet a környezeti károkozás megelőzése érdekében gyorsan és biztonságosan össze kell gyüjteni, s a befogadóba való bevezetés előtt meg kell tisztítani. Alapvető követelmény a vizkészletek megóvása a szennyeződéstől. E célokat szolgálja a szennyvizcsatornák és a szennyviztisztitó-telepek megval6sitása, a létesítmények szakszerű müködtetése. Az elmúlt negyven évben az ivóvizellátás gyorsütemü fejlődésével nem tartott lépést a csatornázás, de különösen a szennyviztisztitás fejlesztése. Az ivóvizellátás az ötvenes évek végétől a hatvanas évek elejétől -a társulati mozgalom új formában való feléledése következtében- leülönösen a községekben igen gyors fejlődésnek indult. Ez a forma az állampolgárok önkéntességén alapult, a lakosság és egyéb érdekeltek pénzeszközének igénybevételével tanácsi és központi /OVH Vizügyi Alap/ támogatássat hosszúlejáratú és alacsony kamatú OTP hitellel. A szennyvizelvezetés, főleg a szennyviztisztitás a hetvenes években, illetve a nyolcvanas évek elején kezdett gyorsabban fejlődni. szennyvizek, a szennyviziszapok hasznositása és az iszapok ártalommentes elhelyezésének kérdéseiben azonban még csak kezdeti eredmények tapasztalhatók. A

12 -ll- A kialakult feszültségeket elsősorban az un. "közmü olló" /a lakosság közmüves ivóvizellátási arányának és a közmüves csatornaellátási arányának eltérését mutatja be %-ban/ alakulásával lehet jellemezni, az aránytalan fejlődést azonban további ollók is bemutatják, igy a kapacitás olló /a közmüves ivóviztermelő és a szennyviztisztitó kapacitás különbséget mutatja be millió m3/nap-ban/ és a vizminöségi olló/ az összes közüzemi csatornahálózaton elvezetett szennyvizből a biológiailag tisztitott szennyviz arányát mutatja be %-ban/. Az elmúlt két évtizedben ezek a következők szerint alakultak: Megnevezés Közmü olló l % l Kapacitás olló /M.m3/nap/ 1,8 2,5 2,8 3,0 3,4 Vizminőségi olló l % l Az aránytalanságok úgy alakultak ki, hogy mindkét szakágazat livóviz és szennyviz/ je lentős mértékben fejlődött. Amint az az előzőekben is bemutatásra került az ivóvizellátás aránya az 1945 évi 22 %-kal szemben 1990-re 92 %-ra, a csatornaellátás aránya pedig ugyanez időszak alatt 18 %-ról 51 %-ra bővült. Az egyenlőtlen fej l ődés miatt az 1945-ös 4 %-os eltérés 41 %-ra nőtt. A kialakult aránytalanságok főbb okai a következőkben foglalhatók össze:. - a lakosság egészséges ivóvizellátása elsőrendű és igen szoritó közüzemi szükségletként jelentkezett, s jelentkezik ma is. Igy az 1960-as évek elejétől az állampolgárok hajlandók voltak pénzügyileg is résztvállalni az ivóvizellátásuk mielőbbi megvalósitásában, s a viziközmü társulatokba belépve elsősorban az ivóvizellátást tekintették alapvető érdeküknek; - a kölönböző szintü /megyei, városi, községi/ tanácsok az előzőekből eredően kényszerhelyzetben is voltak a lakosság jogos igényeinek kielégítésében. Erősitette ezt a tendenciát az is, hogy az egészséges ivóvizellátás megoldását két kormánydöntés is előírta!1977-ben a közegészségügyileg veszélyeztetett települések, 1983-ban a dél-alföldi térség vízminőség javítása kérdésében/.

13 -12- Az önkormányzatokról szóló évi LXV törvény 8. és ll2. paragrafusa is a települések egészséges ivóvizellátásának megoldását irta elő 1994-ig; - a szennyvizelvezetés, s különösen a szennyviztisztitás megvalósításának fajlagos költségei többszörösét teszik ki az ivóviztermelés és ellátás költségeinek. Igy ez a tény, valamint a folyamatosan szükülő pénzügyi lehetőségek együttes hatására a csatornázást - miatt - a lakótelepek, s a telepszern lakásépítés általában megvalósították a tanácsok, mig a középtávú terveikben előirányzott szennyviztisztitótelepek építését elhagyták, vagy leállitották; - a viziközmú társulatok megalakitása során a központi támogatások odaitélésénél nem részesitették előnyben a csatornázást. Csak 1986-tól adtak ki olyan szakmai ágazati útmutatást, amely szerint a csatornamü társulat alakitásánál magasabb arányú Vizügyi Alap támogatás biztosítandó /30 %/, mint az ivóvizellátásnál; - a lakosság és a tanácsok sem érezték magukénak a szennyviztisztitás ügyét, mivel az elmaradása nem az adott település közvetlen érdekeit veszélyezteti /lényeges, hogy a telek, vagy a település határát elhagyja a szennyviz/, másrészt nem érzékelik azonnal az ivóvizkészletek szennyeződésének rájuk is kiható káros hatásait, közegészségügyi veszélyeit; - igy a szennyviztisztitást, a szennyviziszap elhelyezési problémák megoldását központi állami feladatnak tekintenék, s ezért a központi szervektől várták a megvalósitás pénzügyi eszközeinek biztosítását; - mindezeken túlmenően nem volt az egészséges ivóviz ellátáshoz hasonló kormányprogram az ország egészére ban csupán a Balaton térségére, illetve 1985-ben pedig a kiemeit nyolc városra született központi döntés a vizminőségvédelem, gyorsitására. a szennyvizelvezetés és -tisztítás e területeken való A közmü olló, valamint a vizsgált és bemutatott kapacitás és vizminöségi ollók fentiek szerinti alakulása alapvető hatással van az ivóvizkészletek minőségére, mert környezeti ártalmak okozója, s közegészségügyi veszélyeket jelent a lakosság számára. Ezen túlmenően Magyarország viziközmü infrastrukturájának aránytalansága gátló tényezője az ország gazdasági fejlődésének is. Igy a fejlett gazdaságú nyugat-európai országokhoz történő felzárkózást, s az Európai Gazdasági Közösséghez való csatlakozást is megnehezíti. A fejletlen infrastruktura nem kedvez a külföldi tőke bejövetelének sem.

14 -13- A vizgazdálkodás tekintetében ez kettős, nagyságrendjében eltérő súlyú feladatot jelent: - egyrészt a kilencvenes évek második felére meg kell oldani az ország lakosságának egészséges ivóvizellátását. E vonatkozásban különösen fontos a 442 nitrátos vizű település /265 ezer lakos/ és a 30 arzénes vizű település /206 ezer lakos/ ivóvizellátásának biztosítása; - másrészt - nagyságrendjében lényegesen összetettebb, s folyamatában is hosszabb idő alatt megvalósítható - a szennyvizelvezetés és a szennyviztisztitás terén mutatkozó nagyfokú lemaradás felszámolása. Ez utóbbi probléma megoldásához nyújt igen komoly szakmai segitséget az Európai Közösségnek a szeunyvízelvezetés és a szennyviztisztitás kérdésében 1989-ben kiadott irányelve. Az EK irányelvek legfontosabb ajánlásai a következők: - a tagországok fordítsanak gondot arra, hogy december 31-ig valamennyi településükön szennyvízcsatornázási rendszer legyen; - a tagországok biztosítsák a 2000 lakos egyenértéknél nagyobb terhelést jelentő települési szennyvizet kibocsátó településeknél, hogy 1998.december 31-ig biológiai, vagy annak megfelelő tisztitásra kerüljön sor. A hazai szennyvizelvezetés, de különösen a szennyviztisztitás helyzetét ismerve, s az ország gazdasági lehetáségei következtében az EK országokhoz való felzárkózás csak lényegesen nagyobb távlatban - az ezredfordulót követően- valószinüsithető. v. Az ivóvizellátás, a szennyvizelvezetés és- tisztitás fejlesztésére felhasznált beruházási pénzeszközök vizsgálata. Az egészséges ivóvizellátás feltételeinek javitására, valamint a szennyvizelvezetésre és -tisztitásra forditott eszközök felhasználásának vizsgálata évekre terjedt ki, igy az e célokra igénybevett beruházási pénzeszközök részletes értékelése is ezen időszakra történt meg.

15 -14- A közmü olló, s a további ollók kialakulása az ivóvizellátás, illetve a szennyvizelvezetés és -tisztítás hosszabb idöszak alatti aránytalan fejlesztésének következménye, amelyet az l. a II. a III. és a IV. fejezetek mutatnak be, részletesen elemezve a reálfolyamatok alakulását, s ezek okait. Igy a vizsgálatok lezárását követően - a rendelkezésre álló adatok és információk alapján-áttekintésre került a viz gazdálkodási, s ezen belül az ivóvizellátási, a szennyvizelvezetési és -tisztitási beruházások pénzügyi teljesítése, aránya az elmúlt négy évtizedre visszamenőleg. Az ivóvizellátás, illetve a szennyvizelvezetés és -tisztítás beruházási pénzeszközeinek különválasztása csak tól áll rendelkezésre a különböző szervek által készitett kiadványokban. A II. Világháborút követő másfél évtizedben, a nemzetgazdasági beruházásokból igen kis arányban részesedett a vízgazdálkodás, sennek keretében a vízellátás, a szennyvizelvezetés és -tisztítás is. Az időszak elején elsősorban a háborús károk helyreállitására szolgált a rendelkezésre álló pénzeszköz. Az időszak második felében az iparfejlesztéssel összhangban, illetve annak keretében használták fel a beruházási pénzeszközöket, fő leg a vizellátás céljaira, s csak kisebb mértékben a csatornázásra. A fejlesztések a fővárost és az un. új városokat érintették. A beruházások forrásai döntően tanácsi /költségvetési/ pénzeszközök voltak, illetve az egyes nagy ipari beruházások programjaiban szerepeitek a viziközmüvesités pénzforrásai. A hatvanas években, s a hetvenes évek első felében az ivóvizellátás biztonságára, s különösen a térségi ellátás fejlesztésére a központi költségvetés fokozatosan vállalt szerepet a viziközmüvesitésben. A regionális vizellátási beruházások költségvetési pénzeszközökből valósultak meg. Ezen időszakban - a társulati mozgalom újjászervezésével - a lakosság is növekvő anyagi hozzájárulással vett részt az ivóvizellátás feltételeinek mielőbbi megteremtésében. A társulati munkához a Vízügyi Alap átlagos 20 %-os támogatást biztosított. A különböző szintű tanácsok részben saját beruházások megvalósitásával, részben pedig a viziközmü társulatok ugyancsak mintegy 20 %-os támogatásával segitették elő a lakosság egészséges ivóvizellátását Ezen időszakban növekedett a vizgazdálkodási beruházások aránya a nemzetgazdasági beruházásokban, s az ivóvizellátás, szennyvizelvezetés és -tisztítás aránya a vizgazdálkodásorr belül. Ez utóbbi azonban még igen kis mértékü volt. A hetvenes évek második felétől a nyolcvanas évek elejéig tovább növekedett a vizgazdálkodási, s ezen belül a viziközmü beruházások aránya. A viziközmü beruházásokon belül több mint háromnegyed részt az ivóvizellátási célok tettek ki, s csupán egyötöde volt csatornázási és estenként szennyviztisztitási / között 22 %,

16 között 15 %.! célú beruházás. Különösen meggyorsította az ivóvizellátás fejlesztését a közegészségügyileg veszélyeztetett települések - kormányhatározat szerinti - egészséges ivóvizellátásának biztosítása. A tanácsok, a viziközmü társulatok a rendelkezésükre álló beruházási pénzeszközeiket elsősorban e célra fordították, s a közüzemi Viz- és Csatornamü Vállalatok amortizációból képződött, rekonstrukciós pénzeszközeinek egyrészét is e kiemeit feladatra használ ták. A Vízügyi Alapból nyújtott fejlesztési támogatások nagyrésze ugyancsak az egészséges ivóvizellátás lehetőségeinek megteremtését volt hivatva biztositani. Az 1983-ban hozott minisztertanácsi határozat a dél-alföldi települések ivóvizminöség javitásáról /az arzénes vizű hat megyét érintőeni ugyancsak az ivóvizellátás fejlesztésének irányába történő beruházási pénzeszköz elmozdulást eredményezett. A kormány által 1983-ban elfogadott, a Balaton vizminőségének védelmét szolgáló programoknak megfelelően, elsősorban a regionális viziközmüvek főmüvei célcsoportos beruházásokból /költségvetési juttatás/ kezdődött meg a kiemeit üdülő térség csatornázásának és szennyviztisztításának, az eddigieknél valamivel gyorsabb fejlesztése. Lényeges szerepet vállalt ebből a feladatból a térségben müködő regionális vizmü vállalat is. A nyolcvanas évek másodikfelében tovább növekedett a vizgazdálkodási beruházások aránya a nemzetgazdaságon belül, s a vizgazdálkodási beruházások több mint négyötöde a viziközmüvek megvalósitását szolgálta. A viziközmü fejlesztéseken belül, a szennyvizelvezetés és -tisztítás aránya növekedett, s elérte a 38 %-ot. Az közötti időszakban az ivóvizellátási fejlesztéseket a közegészségügyileg veszélyeztetett térségek és a dél-alföldi arzénes ivóvizű települések határozták meg. E feladatokat tanácsi és társulati beruházások keretében, illetve központi költségvetési támogatásból valósitották meg. A regionális viziközmüvek főmüvei célcsoportból l költségvetési juttatás és Vízügyi Alap/ egyrészt az egészséges ivóvizellátás előfeltételeit /vizbázis/ megteremtő beruházások létesültek. A szennyvizelvezetés és - tisztitás nagyobb volumenü fejlesztései egyéb központi beruházásként!kiemelt városok szennyviztisztitása/ központi költségvetési pénzeszközökből jöttek létre. Gyors ütemben fejlődött a Balaton vizminőségvédelmét szolgáló csatornázás és szennyviztisztitás, amelynek forrása regionális viziközmüvek célcsoportos beruházási pénzeszközei voltak. A tanácsi döntési körben csökkent a szennyvizelvezetési és -tisztitási célú beruházási eszközök felhasználása. A Vizügyi Alapból között adott összes beruházási célú támogatás /5904 millió Ft/38,8 %-a/2290 millió Ft/ a viziközmü társulatoknak jutott tól 1989-íg folyamatosan növekedett a támogatások nagysága és aránya, 1990-ben azonban a támogatás összege és aránya is csökkent az összes beruházási támogatásból Az évi támogatás az infláció hatására müszaki tartalmában csökkent, az 1990.

17 -16- évi támogatás nominálisan is lényegesen kevesebb volt/ 25 %-os csökkenés/. Növekedett viszont a viziközmü társulatokon belül a csatornázás, ugyanis a Vízügyi Alapból nyújtott támogatások egyharmada e célokra került felhasználásra. A Vizügyi Alapb között biztositott támogatások 43 % -a vizminőségvédelmi célok megvalósitását szolgálta. A közüzemi Viz- és Csatornamü Vállalatok csatornázásra és szennyviztisztitásra forditott beruházási pénzfelhasználásai is növekedtek. A rekonstrukciós célú pénzeszközeiknek egyrészét - a tanácsi beruházások csökkenése miatt - új hálózatok épitésére,és a szennyviztisztitó-telepek fejlesztésére használták fel. Ezen időszakban már Világbanki hitel igénybevételére is sor került /Dél-pesti szennyviztisztitó telep/ a Fővárosi Csatornázási Müvek részéről. Az előzőekben vázolt intézkedések hatására az elmúlt több mint négy évtizedben folyó áron millió Ft-ot a nemzetgazdasági beruházási pénzeszközök 5,68 %-át forditották a vizgazdálkodás fejlesztésének céljaira. Ezen összeg 72,3 %-át, azaz millió Ft -ot, az ivóvizellátás, a szennyvizelvezetés és a szennyviztisztitás beruházásaira használtak fel, a nemzetgazdasági összes beruházásnak 4, ll %-a a viziközmüvek létesítését szolgálta. /A beruházási pénzeszközök felhasználásának alakulását a 7. és 8.sz. Táblázatok mutatják be/. VI. Következtetések, javaslatok. Mindezek következtében Magyarország közmüves ivóvizellátása jelenleg megközeliti a fejlett gazdaságú európai országok szinvonalát. A lakosság 92 %-a, a lakások 74 %-a volt ellátva december 31-én. közmüves ivóvizzel A városi lakosság 96 %-a, a községiek 72 %-a részesült közmüves ivóvizellátásban. Az ivóvizellátás megoldandó problémájaként jelentkezik, hogy XII.31-én 442 település 264 ezer lakosa még mindig nem jutott rendszeresen egészséges ivóvizhez, továbbá 30 dél-alföldi település 206 ezer lakosa nem részesült kielégitő minőségű ivóvizellátásban /az arzén tartalom meghaladja az egészségügyileg megengedett határértéket./ Mig ez utóbbi természetes

18 -17- eredetü, addig a nitrátszennyeződés a mezőgazdasági és ipari szennyezések, valamint a csatomázás megoldatlanságának következménye. A szennyvizelvezetés, de leülönösen a szennyviztisztitás területén lényeges elmaradás van a fejlett nyugati országok szinvonalától. A lakosság csupán 51 %-a él, sa lakások 43 %-a van közcsatornázott területen. A városi lakosság 80 %-a a községi lakosság 25 %-a veheti igénybe a közüzemi csatornázás adta lehetőségeket. A közcsatornán elvezetett összes szennyviznek XII. 31-én csak 42 %-át tisztitották biológiailag. Az aránytalan fejlesztés következtében kialakult közmü ollók következtében igen komoly vizminöségi, közegészségügyi, s környezetvédelmi károkkal kell számolni. További megoldatlan probléma aszennyvizek és a szennyviziszapok hasznosítása, illetve ártalommentes elhelyezése, továbbá a szippantott szennyvizek környezetvédelmi követelményeknek nem megfelelő szállítása, lerakása, tisztítása. Az egészséges ivóvizellátás feltételeinek javítására forditott eszközök felhasználásának vizsgálatáról szóló ÁSZ jelentés javaslatait /a 442 nitrátos ivóvizű település helyzetét felül kell vizsgálni és a veszélyeztettség foka szerint újra rangsorolni; a végleges megoldásig fenn kell tartani az átmeneti megoldásokat; a 30 arzénes ivóvizű település helyzetét ismételten át kell tekinteni és az anyagi eszközöket részükre biztositani kell; a hazai ivóvizbázisok védelméhez szükséges pénzügyi eszközök előteremtésével már most kell gondoskodni, /továbbá e témában az Országgyülés által /IV.3./ OGY. határozat alapján a Közlekedés, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium kidolgozta a "Vizellátási és Szennyvizelvezetési Koncepció" -t. A koncepció összeállitása során már figyelembe vették a szennyvizelvezetésre és -tisztitásra forditott eszközök felhasználásáról szóló ÁSZ vizsgálat előzetes javaslatait is /a szennyvizelvezetésre és -tisztitásra irányuló kezdeményezések nagyobb arányú támogatása; a koncepció kiegészítése a szennyviziszapok elhelyezésével és hasznositásával; a szippantott szennyvizek megoldási módozatai/. A KHVM számításai szerint az egészséges ivóvizellátás a kilencvenes évek második felére megoldható, amelynek beruházási pénzügyi szükséglete évi árszinten - 89 milliárd Ft. Az ivóvizellátás fejlesztésének és a szaigáitatás biztonságának növeléséhez /vizbázis fejlesztés, vizkezelés, vizbázisvédelem, stb./ a minisztérium szakemberei szerint további 136 milliárd Ft-ra lenne szükség. A nemzetgazdaság, s a költségvetés helyzetét reálisan mérlegelve ez utóbbi feladatokat teljeskörüen ebben az évtizedben lehetséges megvalósitani. A szennyvizelvezetés és -tisztítás lemaradásának

19 -18- felszámolása, s az európai szinvonal elérése pedig mivel ennek beruházási pénzszükséglete 520 milliárd Ft. csak az ezredfordulót követöen valósitható meg. A viziközmüvek fejlesztésének további feladatait indokolt megosztani a különbözö érdekeltekkel. Az ivóvizellátási beruházásokat az önkonnányzatoknak, a közüzemi viz- és csatornamű vállalatoknak és a lakosságnak együttesen kell megvalósitaniuk. A kiemeit regionális viztennelő- szolgáltató rendszerek mint koncentrált beruházási feladatok, továbbra is az állam feladataként jelentkeznek. A szennyvizelvezetés éstisztitás tekintetében az állam szerepvállalásának nagyobb arányban célszerü megjelenni, mivel a környezetvédelem nemzetgazdasági érdek. A PHARE program keretében prioritást indokolt adni a vizminöségvédelmi beruházásoknak. Továbbra is szükséges felhasználni a viziközmü társulatok adta lehetőségeket, a Vízügyi Alap és a Környezetvédelmi Alap pénzeszközeinek e feladatokra történő orientálásával. A cimzett és céltámogatások rendszerében kiemelten szükséges kezelni a csatornázás, a szennyviztisztitás, aszennyviz és szennyviziszap hasznositás és elhelyezés fejlesztésének támogatását. A szippantott szennyvizek elhelyezésének, tisztitásának támogatását célszerü az ilyen beruházásokra is kiterjeszteni. Az illetékes tárcák /BM, PM, KHVM, KTM, Népj.M./ a szükséges müszaki, gazdasági és jogi szabályozások mielőbbi kidolgozásában szorosan müködjenek együtt. Az önkormányzatok hatósági eszközökkel, ellenőrzésekkel, a vállalati kezdeményezések támogatásával is segitsék elő a vízminőség védelmé t. Budapest, szeptember 30. Mellékletek: 10 táblázat l O ábra ~ - 1,)l..,, J,~ l l Hage~ayer István l elnök

20 l. s z. táblázat A lakosság kozmúves ivóvízzel és csatornával va ló ellátási arányának alakulása % Év I vóvízellátás Csatornázás közmú olló aránya ld Megjegyzés : A kbzmú olló a lakosság közmúves ivóvízzel, valamint csatornával való ellátási arányainak eltérését mutatja be. Adaforrás: KS H, OVH, KVM, OVF

9805 Jelentés a főváros és a megyei jogú városok szennyvíztisztítási programjára rendelkezésre álló források felhasználásának vizsgálatáról

9805 Jelentés a főváros és a megyei jogú városok szennyvíztisztítási programjára rendelkezésre álló források felhasználásának vizsgálatáról 9805 Jelentés a főváros és a megyei jogú városok szennyvíztisztítási programjára rendelkezésre álló források felhasználásának vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések,

Részletesebben

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat 2.2.5 Bűnözés A bűnözés területi és típus szerinti, valamint időbeli strukturálódása és alakulása a társadalmigazdasági folyamatok kölcsönhatásának következménye, és egyben a lakosság életkörülményeit,

Részletesebben

Környezetvédelem II. / Térségi környezetvédelem

Környezetvédelem II. / Térségi környezetvédelem Környezetvédelem II. / Térségi környezetvédelem Vízkészlet-gazdálkodás vízminőség-védelem (ábraanyag) 2007/2008. tanév II. félév Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu ELTE TTK Társadalom- és Gazdaságföldrajzi

Részletesebben

Víziközmű szolgáltatások fejlesztése, működtetése és az EU támogatások szerepe Magyarországon

Víziközmű szolgáltatások fejlesztése, működtetése és az EU támogatások szerepe Magyarországon KÖZÉP-KELET EURÓPAI RÉGIÓ VÍZIKÖZMŰVEK FEJLESZTÉSE ÉS FENNTARTÁSA AZ EU TÁMOGATÁSÁVAL MASZESZ-EWA Nemzetközi Konferencia Budapest, 2011. április 6. Víziközmű szolgáltatások fejlesztése, működtetése és

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010.

TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010. Alsómocsolád Község Önkormányzata 7345 Alsómocsolád, Rákóczi utca 21. Telefon: 72/560-026, Telefax: 72/451-748 E-mail: mocsolad@t-online.hu TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010.

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA

BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA Cím 1111 Budapest, Prielle Kornélia u. 4. Telefon / fax 209-93-38 / Fax 209-9339 e-mail isz.aso@bfkh.hu 13:00-18:00 13:00-16:00 8:30-13:00 8:30-12:30

Részletesebben

Tájékoztató a szennyvízkezelést végző szolgáltató tevékenységéről

Tájékoztató a szennyvízkezelést végző szolgáltató tevékenységéről Tájékoztató a szennyvízkezelést végző szolgáltató tevékenységéről TARTALOM I. MEGOLDÁSRA VÁRÓ KIEMELT TÉMAKÖR... 1 II. BEVEZETÉS... 1 III. A 4. SZÁMÚ TERÜLETI DIVÍZIÓ... 2 IV. AZ ALFÖLDVÍZ ZRT. SZENNYVÍZKEZELÉSI

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006. Az intézmény fenntartója. Összesen. Terület

1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006. Az intézmény fenntartója. Összesen. Terület 1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006 1. Gyermekjóléti alapellátások Az intézmény fenntartója önkormányzat a) egyház, egyházi intézmény alapítvány, közalapítvány egyesület egyéni

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Előadást megalapozó NFÜ értékelések

Előadást megalapozó NFÜ értékelések Előadást megalapozó NFÜ értékelések NFÜ megbízás: Keretszerződés értékelési feladatok ellátására - 4. lot: környezeti, energetikai és klíma tárgyú fejlesztések (ÖKO Zrt nyerte) Ezen belül két értékelés

Részletesebben

Települési Víz és Szennyvíz. Szolgáltatási Szektor az EU Környezetvédelmi Politikájának Kontextusában - Románia esete-

Települési Víz és Szennyvíz. Szolgáltatási Szektor az EU Környezetvédelmi Politikájának Kontextusában - Románia esete- Települési Víz és Szennyvíz Szolgáltatási Szektor az EU Környezetvédelmi Politikájának Kontextusában - Románia esete- Tartalom 1. Víziközmű szektor áttekintése 2. Kihívások 3. Intézményi és Jogszabályi

Részletesebben

I. FEJEZET Általános rendelkezések

I. FEJEZET Általános rendelkezések Csörötnek Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2012. (IV. 24.) önkormányzati rendelete a települési folyékony hulladék kezelésének kötelező közszolgáltatásáról Csörötnek Község Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

Víziközmű vagyonértékelés folyamata, hatása és eredménye esettanulmány

Víziközmű vagyonértékelés folyamata, hatása és eredménye esettanulmány MaSzeSz XII. Országos konferencia Megvalósított csatornázási és szennyvíztisztítási beruházások értékelése Víziközmű vagyonértékelés folyamata, hatása és eredménye esettanulmány Vagyonértékelés BDL Környezetvédelmi

Részletesebben

Ivóvízminőség javítása a tabi kistérség 8 településén

Ivóvízminőség javítása a tabi kistérség 8 településén Ivóvízminőség javítása a tabi kistérség 8 településén KEOP-7.1.3.0/09-2010-0010 Koppány Völgye konzorcium Andocs, Zics, Nágocs, Kára, Miklósi, Szorosad, Törökkoppány, Somogyacsa településeken 201/2001.

Részletesebben

A vízi közművekkel végzett közüzemi tevékenység

A vízi közművekkel végzett közüzemi tevékenység A vízi közművekkel végzett közüzemi tevékenység A víziközművek működtetése során végzett vízellátás, szennyvízelvezetés, elhelyezés és tisztítás, valamint egyesített rendszer esetén a csapadékvíz-elvezetés

Részletesebben

Komámasszony hol a profit? (avagy a nyereség átváltozása) Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató

Komámasszony hol a profit? (avagy a nyereség átváltozása) Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató Komámasszony hol a profit? (avagy a nyereség átváltozása) Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató Értelmező szótár: koma, profit, transzformáció Koma: valójában egy olyan rokonsági kapcsolat,

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

A vízi közmű beruházások EU finanszírozása. Dr. Nagy Judit

A vízi közmű beruházások EU finanszírozása. Dr. Nagy Judit A vízi közmű beruházások EU finanszírozása Dr. Nagy Judit A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (Vksztv.) beruházásokkal, fejlesztésekkel kapcsolatos alapelvei a természeti erőforrások

Részletesebben

CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e

CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e a települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatás kötelező igénybevételéről (a módosításokkal

Részletesebben

A magyarországi ivóvizek ólom tartalmának felmérése

A magyarországi ivóvizek ólom tartalmának felmérése Országos Környezetegészségügyi Intézet Vízbiztonsági Osztály A magyarországi ivóvizek ólom tartalmának felmérése Sebestyén Ágnes, Borsányi Mátyás A KÖRNYEZETVÉDELMI MÉRÉS ÉS MINTAVÉTEL AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG (OMMF) ELÉRHETŐSÉGEI

AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG (OMMF) ELÉRHETŐSÉGEI AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG (OMMF) ELÉRHETŐSÉGEI KÖZPONT Cím: 1024 Bp. Margit krt. 85. Postacím: 1399 Budapest 62. Pf. 639. Telefon: 06-1-346-9400 Fax: 06-1-346-9415 E-mail: titkarsag@ommf.gov.hu

Részletesebben

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális VP főigazgatóságai és a felügyeletük alatt álló VP igazgatóságok közérdekű információi:

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális VP főigazgatóságai és a felügyeletük alatt álló VP igazgatóságok közérdekű információi: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális VP főigazgatóságai és a felügyeletük alatt álló VP igazgatóságok közérdekű információi: szerv NAV Repülőtéri NAV 1. számú Repülőtéri NAV 2. számú Repülőtéri K, Cs:

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

A Pénzügyi Békéltető Testület első 100 napjának eredményei

A Pénzügyi Békéltető Testület első 100 napjának eredményei A Pénzügyi Békéltető Testület első 100 napjának eredményei A korábbi (2011. július 1-jét) megelőző helyzet Kettősség: 1. A kamarák mellett működő békéltető testületek jellemzői - jó szándék - speciális

Részletesebben

szaki infrastruktúra Vízgazdálkodás, regionális szint vízi létesítmények, fejlesztési elképzelések

szaki infrastruktúra Vízgazdálkodás, regionális szint vízi létesítmények, fejlesztési elképzelések Mőszaki infrastruktúra c. tantárgy 2006. 03.01. i elıadásának vázlatos anyaga Vízgazdálkodás, regionális szintő vízi létesítmények, fejlesztési elképzelések Dr. Dulovics Dezsı PhD. ny. egyetemi docens

Részletesebben

Egységes szerkezetben IV.

Egységes szerkezetben IV. Nagyrécse Község Önkormányzati Képviselőtestületének a víz- és csatornadíjak megállapításáról, a számlázás és a díjfizetés feltételeiről szóló *6/2010.(XII.10.) sz. r., a 14/2009.(XII.22.) sz. r., a 12/2007.

Részletesebben

Belügyminisztérium. dr. Kiss András László közigazgatási tanácsadó Vízgazdálkodási Főosztály. Ivóvíz-biztonsági szakmai nap 2014. május 13.

Belügyminisztérium. dr. Kiss András László közigazgatási tanácsadó Vízgazdálkodási Főosztály. Ivóvíz-biztonsági szakmai nap 2014. május 13. Az Ivóvízminőség-javító Program aktualitásai dr. Kiss András László közigazgatási tanácsadó Vízgazdálkodási Főosztály Ivóvíz-biztonsági szakmai nap 2014. május 13. Az ivóvízminőség-javítással kapcsolatos

Részletesebben

1. számú melléklet. nem lakosság. Gelse Község Önkormányzatára vonatkozó 2012. évi díjak:

1. számú melléklet. nem lakosság. Gelse Község Önkormányzatára vonatkozó 2012. évi díjak: 1. számú melléklet Gelse Község Önkormányzatára vonatkozó 2012. évi díjak: Alapdíj főmérő esetén Alapdíj főmérő esetén Ivóvíz szolgáltatás után Szennyvízelvezetés után átmérő Ft/hó/mérő + Áfa Ft/hó/mérő

Részletesebben

(8) A vízszolgáltató jogosult a fogyasztók vízmérőjét ellenőrizni, amennyiben az a díjmegállapítás alapjául szolgál.

(8) A vízszolgáltató jogosult a fogyasztók vízmérőjét ellenőrizni, amennyiben az a díjmegállapítás alapjául szolgál. Újudvar községi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2006.(XII.15.) számú rendelete a víz-és csatornadíjak megállapításáról, a számlázás és a díjfizetés feltételeiről Újudvar község Képviselő-testülete

Részletesebben

Fővárosi és Megyei Igazságügyi Szolgálatok Jogi Segítségnyújtó Osztályai Elérhetőségek

Fővárosi és Megyei Igazságügyi Szolgálatok Jogi Segítségnyújtó Osztályai Elérhetőségek Fővárosi és Megyei Igazságügyi Szolgálatok Jogi Segítségnyújtó Osztályai Elérhetőségek BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLAT JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ Cím 1117 Budapest, Prielle Kornélia utca

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

BELSŐ ELLENŐRZÉSI ÉS AUDIT TEVÉKENYSÉG 2007. ÉVI ÖSSZESÍTŐ JELENTÉSE

BELSŐ ELLENŐRZÉSI ÉS AUDIT TEVÉKENYSÉG 2007. ÉVI ÖSSZESÍTŐ JELENTÉSE BELSŐ ELLENŐRZÉSI ÉS AUDIT TEVÉKENYSÉG 007. ÉVI ÖSSZESÍTŐ JELENTÉSE MEZŐGAZDASÁGI SZAKIGAZGATÁSI HIVATAL KÖZPONT AUDIT ÖNÁLLÓ OSZTÁLY BUDAPEST, 008. JANUÁR BEVEZETÉS A 006. év folyamán kormányzati kezdeményezésre

Részletesebben

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem

Részletesebben

Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Kiskőrösi kistérség. Dél-Alföld. Bács-Kiskun megye KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP. 2006.

Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Kiskőrösi kistérség. Dél-Alföld. Bács-Kiskun megye KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP. 2006. Dél-Alföld Bács-Kiskun megye KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP A kistérség települései A kistérség elhelyezkedése 2006. január # Településnév Fő # Településnév Fő # Településnév Fő # Településnév

Részletesebben

Logisztika pályázatok az új EU-s ciklusban

Logisztika pályázatok az új EU-s ciklusban Logisztika pályázatok az új EU-s ciklusban KONFERENCIA "Lépésről-lépésre: a Középtávú Logisztikai Stratégiától a pályázati források lehívásáig" 2014. október 16. LOGISZTIKAI PÁLYÁZATOK 2007-2013 Program

Részletesebben

Szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakiskolai szakképesítések a 2013/2014-es tanévben induló képzésekben

Szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakiskolai szakképesítések a 2013/2014-es tanévben induló képzésekben Szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakiskolai szakképesítések a 2013/2014-es tanévben induló képzésekben 1. A B C D 2. Sorszám Megye Szakképesítés megnevezése Szakképesítés azonosítószáma 3.

Részletesebben

MFB az ország fejlesztési bankja

MFB az ország fejlesztési bankja MFB az ország fejlesztési bankja Czirják Sándor vezérigazgató Szeged, 2008. október 7. [ ] Az európai állami fejlesztési bankok szerepe Híd szerep: gazdaságpolitika és szereplői között Stratégiai célok

Részletesebben

SZENNYVÍZTISZTÍTÁS INFRASTRUKTÚRÁJÁNAK TERÜLETI MEGHATÁROZOTTSÁGA AZ EURÓPAI UNIÓBAN Szigeti Cecília 1

SZENNYVÍZTISZTÍTÁS INFRASTRUKTÚRÁJÁNAK TERÜLETI MEGHATÁROZOTTSÁGA AZ EURÓPAI UNIÓBAN Szigeti Cecília 1 SZENNYVÍZTISZTÍTÁS INFRASTRUKTÚRÁJÁNAK TERÜLETI MEGHATÁROZOTTSÁGA AZ EURÓPAI UNIÓBAN Szigeti Cecília 1 Bevezetés Az OECD a XXI. század első évtizedére Környezeti Előretekintést készített, amelyben közlekedési

Részletesebben

A kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítást szabályozó hatályos rendelkezések szerinti feltételekkel. Személygépjármûvek alapdíjai (Ft) 850 cm 3 -ig

A kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítást szabályozó hatályos rendelkezések szerinti feltételekkel. Személygépjármûvek alapdíjai (Ft) 850 cm 3 -ig 2010-es vagy azt megelôzô kockázatviselési kezdetû szerzôdéseire A jelû díjtábla Személygépjármûvek alapdíjai (Ft) Terület/kategória (természetes személyeknél lakóhely állandó lakcím alapján, nem természetes

Részletesebben

Autóipari befektetések támogatása Magyarországon. Szandrocha Kamilla 2010. Január 18.

Autóipari befektetések támogatása Magyarországon. Szandrocha Kamilla 2010. Január 18. Autóipari befektetések támogatása Magyarországon Szandrocha Kamilla 2010. Január 18. Az autóipar támogatása Magyarországon 1) Egyedi kormánydöntéssel megítélt közvetlen támogatás 2) EU társfinanszírozott

Részletesebben

7621 Pécs, Apáca u. 6. Baranya Megyei Igazgatóság Állampénztári Iroda. (+36-72) 421-400 api.bar@allamkincstar.gov.hu

7621 Pécs, Apáca u. 6. Baranya Megyei Igazgatóság Állampénztári Iroda. (+36-72) 421-400 api.bar@allamkincstar.gov.hu A állampapír-forgalmazó ügyfélszolgálatainak elérhetősége és nyitva tartása Baranya Megyei Baranya Megyei Baranya Megyei Bács-Kiskun Megyei Bács-Kiskun Megyei Békés Megyei Békés Megyei Békés Megyei Borsod-Abaúj-Zemplén

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

2.3.2 Szociális ellátás

2.3.2 Szociális ellátás 2.3.2 Szociális ellátás A szociális szolgáltatások, ellátások, juttatások célja a szociális jogok érvényre juttatása, a szociális biztonság megteremtése, megőrzése. A szociális ellátás intézményrendszeréhez

Részletesebben

A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA

A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG RENDÉSZETI FŐIGAZGATÓSÁG Közlekedésrendészeti Főosztály A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA A táblázatok a RobotZsaru Neo és a megyei rendőr-főkapitányságok

Részletesebben

Vízügyi igazgatás története

Vízügyi igazgatás története Vízügyi igazgatás története Emberi beavatkozás fázisai Eseti beavatkozás Tervezett felmérés / építkezés Természet adta korlátokhoz való igazodás Állam feladatai: Jogalkotás, jogalkalmazás Tárgyiasult feladatok

Részletesebben

Sorszám Áruház Megye Város Cím TESCO

Sorszám Áruház Megye Város Cím TESCO Sorszám Áruház Megye Város Cím TESCO 1 Tesco Veszprém Ajka 8400 Ajka, Fő út 66. 2 Tesco Bács-Kiskun Baja 6500 Baja, Gránátos u. 11. 3 Tesco Nógrád Balassagyarmat 2660 Balassagyarmat, Mikszáth Kálmán u.

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása GINOP-2.1.1-15

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása GINOP-2.1.1-15 PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Vállalatok K+F+I tevékenységének a GINOP-2.1.1-15 A célja: Olyan hazai kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek a, amelynek jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó,

Részletesebben

Pedagógiai szakszolgálatok támogatása

Pedagógiai szakszolgálatok támogatása Pedagógiai szakszolgálatok támogatása A 15/2007. (III. 14.) OKM rendelet 2.. alapján a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenységet, továbbá a nevelési tanácsadást ellátó intézmények

Részletesebben

1) Bartók Béla Művelődési Ház, Könyvtár és Városi

1) Bartók Béla Művelődési Ház, Könyvtár és Városi 1) Bartók Béla Művelődési Ház, Könyvtár és Városi Ács Sportcsarnok Zichy kastély 2941 Ács, Zichy park 1. Telefon szám 34/385-043; 20/329-69-93 Fax szám 34/385-042 E-mail: nemethgyula70@gmail.com Honlap:

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS Hulladékgazdálkodási közszolgáltatók és távhıszolgáltatók ügyfélszolgálatának, panaszkezelésének vizsgálata Budapest, 2014. június NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG SZOLGÁLTATÁS-ELLENŐRZÉSI

Részletesebben

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 29/2004. (VI.18.) önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL 1

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 29/2004. (VI.18.) önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL 1 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 29/2004. (VI.18.) önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL 1 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.

Részletesebben

Tájékoztató. a helyes gazdálkodási gyakorlatról. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv

Tájékoztató. a helyes gazdálkodási gyakorlatról. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Tájékoztató a helyes gazdálkodási gyakorlatról (segédlet a 156/2004. (X. 27.) FVM rendelettel, a 16/2005. (III. 8.) FVM rendelettel és a 85/2005. (IX. 27.) FVM rendelettel

Részletesebben

A Díjbeszedő Faktorház Zrt. Panaszkezelési Szabályzata

A Díjbeszedő Faktorház Zrt. Panaszkezelési Szabályzata Díjbeszedő Faktorház Zrt. Budapest A Díjbeszedő Faktorház Zrt. Panaszkezelési Szabályzata Hatályos: 2011. augusztus 22. A Díjbeszedő Faktorház Zrt. panaszkezelési szabályzata A Díjbeszedő Faktorház Zrt.

Részletesebben

Opten Törvénytár Opten Kft. 1. 7/2008. (X. 8.) ÖM rendelet. A 2008.10.11. óta hatályos szöveg

Opten Törvénytár Opten Kft. 1. 7/2008. (X. 8.) ÖM rendelet. A 2008.10.11. óta hatályos szöveg Opten Törvénytár Opten Kft. 1. 7/2008. (X. 8.) ÖM rendelet 7/2008. (X. 8.) ÖM rendelet az önkormányzati miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga ekről A 2008.10.11.

Részletesebben

Képzési díj visszaigénylési útmutató

Képzési díj visszaigénylési útmutató Képzési díj visszaigénylési útmutató www.mvh.gov.hu honlapon lehet elérni a visszaigénylési felületet Elektronikus ügyintézés Ügyfél-tájékoztatási rendszer Az ügyfélkapus felhasználói név és jelszó megadása

Részletesebben

17 / 2013. (X. 31) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról

17 / 2013. (X. 31) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról 17 / 2013. (X. 31) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Tard község Önkormányzatának 17 / 2013. (X. 31) önkormányzati

Részletesebben

Fiatal gazdák az állami. Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár

Fiatal gazdák az állami. Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár Fiatal gazdák az állami földbérleti rendszerben Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár A magyar mezőgazdaság számára a legfontosabb piac a helyi és a hazai piac. Olyan fejlesztések és beruházások

Részletesebben

5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet. a vízgazdálkodási tanácsokról

5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet. a vízgazdálkodási tanácsokról 1. oldal 5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet a vízgazdálkodási tanácsokról A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. (8) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi és

Részletesebben

Az egészségkárosodáson alapuló ellátásokat igénybe vevők meghatározott körének felülvizsgálata. Az ellátórendszer átláthatóságának javítása.

Az egészségkárosodáson alapuló ellátásokat igénybe vevők meghatározott körének felülvizsgálata. Az ellátórendszer átláthatóságának javítása. Az egészségkárosodáson alapuló ellátásokat igénybe vevők meghatározott körének felülvizsgálata. Az ellátórendszer átláthatóságának javítása. A lehető legteljesebb értékű társadalmi reintegráció érdekében

Részletesebben

I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Csetény Község Önkormányzata képviselő-testületének 8/2015 (VI.8..) önkormányzati rendelete A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásokról Csetény Község

Részletesebben

A hazai italos karton hulladékok jelenlegi lakossági szelektív gyűjtési hatékonysága és növelésének indokai

A hazai italos karton hulladékok jelenlegi lakossági szelektív gyűjtési hatékonysága és növelésének indokai A hazai italos karton hulladékok jelenlegi lakossági szelektív gyűjtési hatékonysága és növelésének indokai Vezetői efoglaló szelektív gyűjtési rendszerek hozzáférhetősége A lakossági, szelektív gyűjtési

Részletesebben

A rendelet hatálya 1.

A rendelet hatálya 1. Egységes szerkezetbe foglalva. Lezárva 2011. február 25. Murakeresztúr Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2006.(XII. 15.) számú rendelete a víz- és csatornadíjak megállapításáról, a számlázás

Részletesebben

2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai

2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai 2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai Mizák József főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, KEHOP HÁT Operatív programok 2014-2020

Részletesebben

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális VP főigazgatóságai és a felügyeletük alatt álló VP igazgatóságok közérdekű információi:

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális VP főigazgatóságai és a felügyeletük alatt álló VP igazgatóságok közérdekű információi: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális VP főigazgatóságai és a felügyeletük alatt álló VP igazgatóságok közérdekű információi: szerv NAV Repülőtéri NAV 1. számú Repülőtéri NAV 2. számú Repülőtéri K, Cs:

Részletesebben

1/2009.(I.26.) számú rendelet

1/2009.(I.26.) számú rendelet 1/2009.(I.26.) számú rendelet a települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról egységes szerkezetben a módosítására kiadott 18/2009. (IX.10.) számú rendelettel, a 34/2011. (XII.23.)

Részletesebben

2007-2013 közötti Operatív programok Irányító Hatóságainak betagozódása ÁROP IH TIOP IH EKOP IH

2007-2013 közötti Operatív programok Irányító Hatóságainak betagozódása ÁROP IH TIOP IH EKOP IH Európai Uniós fejlesztési források hazai intézményrendszere A Kormány elkötelezett abban, hogy a 2014 2020-as programozási időszakban az uniós források felhasználásához kapcsolódó feladatok ellátása során

Részletesebben

A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 2014-20-as tervezési időszak pályázati rendszerének energetikai fejlesztési vonatkozásai

A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 2014-20-as tervezési időszak pályázati rendszerének energetikai fejlesztési vonatkozásai A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 2014-20-as tervezési időszak pályázati rendszerének energetikai fejlesztési vonatkozásai Dr. Nemcsok Dénes környezeti és energiahatékonysági

Részletesebben

A települések infrastrukturális ellátottsága, 2008

A települések infrastrukturális ellátottsága, 2008 2009/154 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 154. szám 2009. november 2. A települések infrastrukturális ellátottsága, 2008 A tartalomból 1 Bevezetés 1 Energiaellátás

Részletesebben

A SEVESO II. EU Irányelv magyarországi bevezetésének tapasztalatai

A SEVESO II. EU Irányelv magyarországi bevezetésének tapasztalatai Varga Imre mk. pv alezredes A SEVESO II. EU Irányelv magyarországi bevezetésének tapasztalatai Előzmények A jogi szabályozás helyzete Az Európai Unióval történő jogharmonizáció folyamatában a Magyar Köztársaság.

Részletesebben

A Dél-alföldi Ivóvízminőség-javító Program megvalósítása, jelenlegi állapot bemutatása

A Dél-alföldi Ivóvízminőség-javító Program megvalósítása, jelenlegi állapot bemutatása 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A Dél-alföldi Ivóvízminőség-javító Program megvalósítása, jelenlegi állapot bemutatása Kis Gergely műszaki tanácsadó

Részletesebben

Barnaövezetek Magyarországon, kiváltképpen Budapesten

Barnaövezetek Magyarországon, kiváltképpen Budapesten Barnaövezetek Magyarországon, kiváltképpen Budapesten Barta Györgyi Ipari műemlékek megőrzése és hasznosítása nemzetközi konferencia 2006. szeptember 29 30. Mi a barnaövezet? 1980-as években az USA-ban.

Részletesebben

Orosháza Város Önkormányzat képviselő-testületének 29/2013. (XII.21.) önkormányzati rendelete

Orosháza Város Önkormányzat képviselő-testületének 29/2013. (XII.21.) önkormányzati rendelete Orosháza Város Önkormányzat képviselő-testületének 29/2013. (XII.21.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz kezelésének kötelező közszolgáltatásáról Orosháza Város Önkormányzat

Részletesebben

Hátrányos megkülönböztetés esetén igénybe vehető jogi segítségnyújtó intézmények tevékenysége, elérhetősége

Hátrányos megkülönböztetés esetén igénybe vehető jogi segítségnyújtó intézmények tevékenysége, elérhetősége Hátrányos megkülönböztetés esetén igénybe vehető jogi segítségnyújtó intézmények tevékenysége, elérhetősége Ha valamely személy vagy csoport faji, nemzetiségi hovatartozása, bőrszíne, anyanyelve vagy társadalmi

Részletesebben

A 25-x éves korú népességből felsőfokú végzettségűek aránya 2001. Jelmagyarázat. százalék 11.1-23.8 8.6-11.0 7.1-8.5 5.6-7.0 3.4-5.

A 25-x éves korú népességből felsőfokú végzettségűek aránya 2001. Jelmagyarázat. százalék 11.1-23.8 8.6-11.0 7.1-8.5 5.6-7.0 3.4-5. 2.1.3 Tudásbázis A sikeres térségekben a munkaerő tudásbázisa magas, rugalmasan tud alkalmazkodni a változásokhoz. A kilencvenes évek magyarországi területi folyamatai is azt támasztják alá, hogy a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

~llami ~ámbrb_ős?tk JELENTÉS. a szennyvíze1vezetésre és -tisztításra fordított eszközök. 1991. szeptember 66. ,...-- felhasználásának vizsgálatáról

~llami ~ámbrb_ős?tk JELENTÉS. a szennyvíze1vezetésre és -tisztításra fordított eszközök. 1991. szeptember 66. ,...-- felhasználásának vizsgálatáról ~llami ~ámbrb_ős?tk JELENTÉS a szennyvíze1vezetésre és -tisztításra fordított eszközök,...-- felhasználásának vizsgálatáról -* 1991. szeptember 66. V-84/21191. T.sz.: 72. Összefoglaló jelentés.. A szennyvíz

Részletesebben

Biológiai szennyvíztisztítók

Biológiai szennyvíztisztítók SC típusú Biológiai szennyvíztisztítók tervezése, szállítása, szerelése és üzemeltetése saválló acélból 2-től 20.000 főig Házi szennyvíztisztítók 2-200 fő részére Felhasználható napi 200 litertől 15 m

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Előterjesztés. a Megyei Közgyűlésnek az Európai Uniós csatlakozással vállalt környezetvédelmi derogációs feladatok megyei teljesüléséről

Előterjesztés. a Megyei Közgyűlésnek az Európai Uniós csatlakozással vállalt környezetvédelmi derogációs feladatok megyei teljesüléséről JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖZGYŰLÉS ELNÖKE Előterjesztés a Megyei Közgyűlésnek az Európai Uniós csatlakozással vállalt környezetvédelmi derogációs feladatok megyei teljesüléséről Az életünk minőségét

Részletesebben

1382/2013. (VI. 27.) Korm. határozat a vízgazdálkodási tanácsokról

1382/2013. (VI. 27.) Korm. határozat a vízgazdálkodási tanácsokról 1382/2013. (VI. 27.) Korm. határozat a vízgazdálkodási tanácsokról [ Hatályos: 2014.03.21 - ] 1. A Kormány a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról

Részletesebben

I. Fejezet Általános rendelkezések 1. A rendelet hatálya

I. Fejezet Általános rendelkezések 1. A rendelet hatálya Pátka Község Önkormányzata 2/2014 (II.5.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Pátka Község Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

Panaszkezelési Szabályzat

Panaszkezelési Szabályzat Panaszkezelési Szabályzat PREAMBULUM A Peritos Kft. Adósság- és Követeléskezelő Csoport üzleti stratégiájának alapja, hogy ügyfelei (Adós vagy Panaszos) minden szempontból elégedettek legyenek szolgáltatásainkkal

Részletesebben

11 - gépész szakmacsoport. Ideiglenes felvételi rangsor. Összes jelentkező (fő): 272

11 - gépész szakmacsoport. Ideiglenes felvételi rangsor. Összes jelentkező (fő): 272 1997.05.22. Székesfehérvár 74399953967 271 1997.07.19. Székesfehérvár 77745272516 270 1997.09.02. Budapest 72606002573 264 1997.10.18. Székesfehérvár 73516505996 200 1997.11.04. Székesfehérvár 73916032558

Részletesebben

Főbb szakmai segítségnyújtó szervezetek

Főbb szakmai segítségnyújtó szervezetek Főbb szakmai segítségnyújtó szervezetek 1. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara: 1.1. Bács-Kiskun megyei Kereskedelmi és Iparkamara 6000 Kecskemét, Árpád krt. 4. bkmkik@mail.datanet.hu Tel.: 76/501-500 www.iparkamara.hu

Részletesebben

1a 1 BELÜGYMINISZTÉRIUM. DR. PINTÉR SÁNDOR miniszte r

1a 1 BELÜGYMINISZTÉRIUM. DR. PINTÉR SÁNDOR miniszte r 1a 1 BELÜGYMINISZTÉRIUM Á2vG9 A űj : 1 1. DR. PINTÉR SÁNDOR miniszte r BM/13159-47201 3 BM/13163-672013 BM/131 S6-9/201 3 BM/13164-572013 BM/13165-47201 3 BM/13160- C7201 3 BM/13209-9/201 3 Dr. Józsa István

Részletesebben

1/2009. (I. 20.) NFGM rendelet

1/2009. (I. 20.) NFGM rendelet a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekrıl A szakképzésrıl szóló 1993. évi LXXVI. törvény

Részletesebben

Az Önkéntes Tűzoltó Egyesületek helye, szerepe a mentő tűzvédelem rendszerében, lehetséges szerepvállalásuk a hatósági feladatok végrehajtásában.

Az Önkéntes Tűzoltó Egyesületek helye, szerepe a mentő tűzvédelem rendszerében, lehetséges szerepvállalásuk a hatósági feladatok végrehajtásában. Magyarország szolgálatában a biztonságért! Főigazgató-helyettesi Szervezet Országos Tűzoltósági Fő Az Önkéntes Tűzoltó Egyesületek helye, szerepe a mentő tűzvédelem rendszerében, lehetséges szerepvállalásuk

Részletesebben

TOLD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 4/2014. (III. 26.) önkormányzati rendelete

TOLD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 4/2014. (III. 26.) önkormányzati rendelete TOLD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 4/2014. (III. 26.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Told Község

Részletesebben

KONFERENCIA, 2010, LAJOSMIZSE KONFERENCIA, 2010, LAJOSMIZSE SZENNYVÍZ A KISTELEPÜLÉSEKEN QUO VADIS? BUZÁS KÁLMÁN NEMZETI VÍZTECHNOLV

KONFERENCIA, 2010, LAJOSMIZSE KONFERENCIA, 2010, LAJOSMIZSE SZENNYVÍZ A KISTELEPÜLÉSEKEN QUO VADIS? BUZÁS KÁLMÁN NEMZETI VÍZTECHNOLV SZENNYVÍZ A KISTELEPÜLÉSEKEN QUO VADIS? BUZÁS KÁLMÁN NEMZETI VÍZTECHNOL V Mi tekinthetı kistelepülésnek? MI A MEGHATÁROZÓ KRITÉRIUM: LAKOSEGYENÉRTÉK VAGY LAKÓSŐRŐSÉG 1 Kistelepülés: < 2000 LE (?) 2335

Részletesebben

Építoipar és az ingatlanpiac fobb jellemzoi. Dr. Mályusz Levente BME Építéskivitelezési Tanszék

Építoipar és az ingatlanpiac fobb jellemzoi. Dr. Mályusz Levente BME Építéskivitelezési Tanszék Építoipar és az ingatlanpiac fobb jellemzoi BME, Építéskivitelezési Tanszék Az európai építési piac Építési-szerelési tevékenység md euróban Németország 250,00 200,00 227,35 221,90 212,80 212,37 214,71

Részletesebben

Sajógalgóc Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2013. (II.20.) önkormányzati rendelete a közkifolyók használatának rendjéről

Sajógalgóc Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2013. (II.20.) önkormányzati rendelete a közkifolyók használatának rendjéről Sajógalgóc Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2013. (II.20.) önkormányzati rendelete a közkifolyók használatának rendjéről Sajógalgóc Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet. az Igazságügyi Hivatalról

303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet. az Igazságügyi Hivatalról A jogszabály mai napon hatályos állapota 303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az Igazságügyi Hivatalról A Kormány az Alkotmány 35. -ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az

Részletesebben

Területi Szervezet. Illetékességi területe:

Területi Szervezet. Illetékességi területe: 1.számú melléklet Neve: Területi szervezetek Illetékességi területe: Fogorvosok e Budapesti Magyarország Budapest Baranya Megyei Bács-Kiskun Megyei Békés Megyei Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Csongrád Megyei

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a jogerősen kiszabott bírságok, valamint a hozzájárulások befizetésével, továbbá az igazgatási szolgáltatási díj fizetésével kapcsolatban

TÁJÉKOZTATÓ. a jogerősen kiszabott bírságok, valamint a hozzájárulások befizetésével, továbbá az igazgatási szolgáltatási díj fizetésével kapcsolatban TÁJÉKOZTATÓ a jogerősen kiszabott bírságok, valamint a hozzájárulások befizetésével, továbbá az igazgatási szolgáltatási díj fizetésével kapcsolatban B Í R S Á G A hivatásos katasztrófavédelmi szerv által

Részletesebben

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV ENYING VÁROS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSRÓL SZÓLÓ 2000. ÉVI 43. TÖRVÉNY 37. - A ÉRTELMÉBEN 2007. ÉVBEN ELKÉSZÍTETT BESZÁMOLÓ Előzmények, általános bevezető A hulladékgazdálkodásról

Részletesebben

MVMSZ tagok nyilvántartása. Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye

MVMSZ tagok nyilvántartása. Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye MVMSZ tagok nyilvántartása Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye 1. megyei hatókörű városi Katona József Múzeum 6000 Kecskemét, Bethlen krt. 1. 2. területi,

Részletesebben

2/2010. (II. 16.) SZMM rendelet

2/2010. (II. 16.) SZMM rendelet 2/2010. (II. 16.) SZMM rendelet a felnőttképzési tevékenység megkezdésének és folytatásának részletes szabályairól A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 4. (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

I. fejezet A rendelet célja. Általános rendelkezések

I. fejezet A rendelet célja. Általános rendelkezések Martonvásár Város Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2010. (II. 3.) rendelete a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatásról és egyéb szabályairól 1 Martonvásár Város

Részletesebben