Turizmus társadalmigazdasági

Átírás

1 Turizmus társadalmigazdasági alapjai 7. téma: Az idegenforgalom statisztikai mérése Turizmus szatellit számlák 1 Mirıl lesz szó? Turizmus statisztikai mérése Hagyományos statisztikák, kérdıíves megkérdezések, piackutatás Turizmus konjunktúraindex World Tourism Barometer Turizmus szatellit számlák 2 1

2 A TURIZMUS STATISZTIKAI MÉRÉSE A turizmus lényege: helyváltoztatás A mobilitás mérése: nem egységes a módszertan A külföldi turizmus mérése megbízhatóbb, mint a belföldié bár ez a világturizmus 90 %-a! Két módszertípus: Hagyományos turizmus statisztika Kérdıíves egyéni megkérdezések Csoportosítás: (hol azonosítható a turista?) Határátlépéskor aktív turizmus (beutazó) passzív turizmus (kimenı) Szálláshelyek vizsgálatakor: Külföldi forgalom Belföldi forgalom 3 Hagyományos idegenforgalmi statisztika Alapja: a turisztikai tömegek figyelése, számlálása Globális: mozgások adott helyen, adott idıben - teljes felmérés (más módszer lehetne: reprezentatív szúrópróba módszer) Mennyiségi adatok győjtésére alkalmas, pl. Turisták száma Nemzetisége Lakóhelye Eltöltött idı Igénybe vett közlekedési eszköz Minıségi jellemzıket nem tud azonosítani átlag turista! Két formája van (WTO: az országok 75 %-a alkalmazza mindkettıt): 1. Határstatisztika (de: EU belsı határok?) 2. Helyi adatfelvétel - regisztrálás a tartózkodás helyén Vendégek száma (érkezések) Eltöltött vendégéjszakák száma Átl. tartózkodási idı szálláshelyen, településen, régióban, országban Átlagos tartózkodási idı = vendégéjszakák száma / vendégek száma (szálláshely formánként!) 4 2

3 Példa határstatisztikára 5 Helyi adatfelvétel Szálláshely-statisztika Elınyei a határstatisztikával szemben: A turizmus helyszíne országon belül is pontosan megadható Nemcsak külföldi, hanem belföldi turizmust is mér Szálláskategóriák szerinti megoszlást is mér Szálláshelyenkénti átlagos tartózkodási idıt is mér Áltagos ágykihasználtság számítható (szobakihasználtság is!) Átlagos ágykihasználtság % = vendégéjszakák 100 % / (ágyak száma mőködési napok száma) Hátrányai: Egynapos kirándulókat nem veszi számba a beutazók száma nem adható meg Nem számítható ki az összes nálunk tartózkodási idı, csak az adott szálláshelyen való tartózkodás A rokonoknál, barátoknál megszállók kimaradnak a felmérésbıl Mindkét módszer: szabadidıs és hivatásturistát is számolja Alkalmazás: a múltbeli trendek feltárása, a jövıre prognózis készítése Probléma: a turista személyét nem határozza meg pontosan (gyakran csak szállodai vendéggel számol) 6 3

4 Példa helyi adatfelvételre Kérdıíves, 7 A TURISTÁK STATISZTIKAI CSOPORTOSÍTÁSA (UNWTO) Forrás: Lengyel M: A turizmus általános elmélete 8 4

5 Egyéb számbavételi módszerek Útlevél-ellenırzési jegyzékek Turisztikai látnivalók belépıjegy eladásai, látogató számlálások Közlekedési statisztikák Szúrópróbaszerő, reprezentatív minták Ha a teljes adatfelvétel a nagy volumen miatt nem lehetséges Pl. mikrocenzus, reprezentatív megkérdezések pontos! 9 Piaci megkérdezések, piackutatás Miért? A piaci információk szokásosnál fontosabbak Turisztikai marketing piackutatási eljárásai megkérdezések (reprezentativitás!): Tartózkodási helyen Határátlépéskor Utazás közben Módszerek Telefonos megkérdezés Írásbeli megkérdezés Személyes interjúk Munkatársak megkérdezése Szálláshelyi ellenırzı könyvelések Primer kutatás (field research): közvetlen adatfelvétel megadott célból Szekunder kutatás (desk research): közzétett statisztikai adatok elemzése 10 5

6 A piackutatás módszerei Forrás: Kaspar-Fekete, Magyarországi turizmus statisztikák, szekunder források 12 6

7 Példák kérdıíves helyi megkérdezésekre

8 Feladat: Elemezze a megadott szekunder adatokat. Milyen megállapításokat, következtetéseket tud levonni az adatokból? 1. Minden táblázathoz és diagramhoz fogalmazzon meg 3 megállapítást! 2. A diagram/táblázat tartalmához kapcsolódóan fogalmazzon meg 1 olyan további kérdést, amely statisztikai adatokból megválaszolható, és 2 olyan kutatási kérdést, amely statisztikai adatokból nem válaszolható meg, primer (pl. kérdıíves) felmérést igényel! 15 1.A 16 8

9 1.T 17 2.A 18 9

10 2. T 19 Belföldi hétvégi utazások célrégió szerint, A 20 10

11 3.T 21 A gyógy-, wellness- és apartmanszállodák aránya, A 22 11

12 A kereskedelmi szálláshelyek külföldivendég-forgalma, T 23 A Turizmus Konjunktúraindex (TUX) jelentısége 1999, Magyar Turizmus Rt.: olyan mutató kialakítása, amely az ágazat teljesítményét, konjunkturális helyzetét átfogóan méri és alkalmas a rövidtávú elırejelzésre. Módszertan: GKI Gazdaságkutató Rt.,majd negyedik negyedévétıl M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság Az ún. business survey (üzleti várakozások felmérés) mintájára Egyszerő Korlátozott adatigény Vállalkozás orientált Rendszeres monitoringot és elırejelzést tesz 24 lehetıvé 12

13 A TUX elınyei Kiegészíti a statisztikai adatokat Kvalitatív információkat is tartalmaz A teljes ágazatot figyelembe veszi Belföldi turizmus indexe Beutazó turizmus indexe Kiutazó turizmus indexe: lakossági utazók, vállalati utazók, szakmai (utazásszervezık) index Összegzi a múltbeli eseményeket és a várakozásokat Múltra vonatkozó index Jövıre vonatkozó index (várakozások) A kínálati és a keresleti oldalt egyaránt vizsgálja Lakossági index, vállalkozási index (kereslet) Szakmai index (kínálat) 25 A Turizmus Konjunktúraindex (TUX) modellje TUX Belföldi turizmus konjunktúraindex Kiutazó turizmus konjunktúraindex Beutazó turizmus konjunktúraindex M últra vonatkozó index Belföldi vendégéjszakák száma Belföldi kiküldetési napok száma Belföldi múzeum látogatók egyenlege Várakozási mutatók Várható belföldi vendégéjszakák egyenlege Lakosság várható turisztikai kiadásainak egyenlege Várható szállás költségek egyenlege Vállalkozások várható kiküldetéseinek egyenlege Várható belföldi kiküldetési költségek egyenlege Vendéglátás várható forgalmának egyenlege Lakosság várható vendéglátási keresletének egyenlege Várható belföldi múzeum látogatók egyenlege Lakossági index Múltra vonatkozó index Kiutazások száma Turisztikai kiadások aránya a jövedelmekhez Belföldön elköltött összeg aránya Várakozási mutatók Várható kiutazások egyenlege Várható turisztikai kiadások egyenlege Belföldön elköltött összeg várható aránya Vállalati index Külföldi kiküldetési napok száma Várható külföldi kiküldetések egyenlege Várható külföldi kiküldetési költségek egyenlege Utazási irodák iránti várható kereslet egyenlege Szakmai cég index T.operátoroknál eladandó külföldi utak számának várható egyenlege T.operátoroknál eladandó külföldi utak árbevételének várható egyenlege Utazási irodák menetjegy eladásainak várható egyenlege Utazási irodák szállásfoglalásainak várható egyenlege Utazási irodákban történı valutakiváltás várható egyenlege Utasbiztosítások eladásának várható egyenlege Repülıtársaságok jegyeladásainak várható egyenlege Repülıtársaságok jegy-árbevételének várható egyenlege Múltra vonatkozó index Külföldi látogatók száma Külföldi vendégéjszakák száma Fizetıs autópályák hétvégi forgalma Várakozási mutatók Várható külföldi múzeum látogatók egyenlege Várható külföldi vendégéjszakák egyenlege Beutaztató irodák várakozásainak egyenlege Valutakiváltás várható egyenlege 26 13

14 A TUX kiszámítása Negyedévente került számításra Statisztikai adatok Indexek Primer kutatás Face-to-face interjúk és strukturált kérdıívek Kvantitatív kérdések Indexek, arányok Kvalitatív kérdések Eredmények egyenleg formában Az indexek elıjele a megkérdezettek attitődjére utal (Optimista vs. pesszimista) Az indexek nagysága az értékelés erısségére utal A TUX index alapját képezı reprezentatív felmérések minta méretei 18 év feletti magyar lakosság, (ténylegesen utazó) 50 fı feletti vállalkozások Utazásszervezık, utazási irodák Múzeum, kiállítóterem Szálloda, panzió Étterem Légitársaság Mintaméret,db Autópálya 2 27 A TUX negyedéves bontásban, (TBI: Tourism Business Index) Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Domestic tourism Inbound tourism Outbound tourism TBI Belföldi Beutazó Kiutazó 28 14

15 Beutazó turizmus (Inbound Tourism) Index Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Past Future Inbound Múlt Jövı Beutazó 29 A TUX index és a statisztikai adatok viszonya 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0-5,0-10,0 A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak száma (tények és várakozások) %-os változás Várakozások Tényadatok 30 15

16 WTO World Tourism Barometer Cél: a világ turizmus rövid távú folyamatai Gyakoriság: évente 3-szor (Jan, Jun, Okt) Három állandó komponens: Rövidtávú turizmus statisztikák WTO turizmus szakértıi panel A turizmussal kapcsolatos gazdasági adatok 31 WTO World Tourism Barometer (January, 2007) 32 16

17 WTO World Tourism Barometer, Elırejelzés 2007-re 33 A turizmus szatellit számlák EU Vállalkozáspolitikai és Ipari Fõigazgatóság (DG ENTR), az Eurostat, az OECD, a Turizmus Világszervezet (UNWTO) a turizmus szatellit számla (TSzSz) a turizmus nemzetgazdasági szerepvállalását hitelesen bemutató eszköz. A Központi Statisztikai Hivatal ben kezdte 2006-os kiadvány az elsı hivatalos dokumentum a magyarországi TSzSz-rõl a évre vonatkozó adatokat tartalmazó táblázatokkal. Nemzetközi elnevezés: Tourism Satellite Accounts, TSA 34 17

18 Szatellit számlák fogalma A nemzeti számlák (SNA) rendszeréhez igazodik, Szatellit számla - speciális elemzések egy adott funkció szempontjából Egy részük ágazati, másik részük valamilyen gazdaságitársadalmi funkción alapul Funkcionális szatellit elemzések Kultúra Oktatás Egészségügy Szociális gondozás Turizmus Környezetvédelem Kutatás és fejlesztés Szállítás Adatfeldolgozás Lakásgazdálkodás 35 A TSzSz célja A nemzeti számlarendszerrel összhangban kimutatni a turizmus teljes, és más ágazatokkal, illetve országokkal összehasonlítható társadalmi-gazdasági hatását. Jellemzıi: Hiteles adatok a turizmus nemzetgazdasági hatásáról. Standardizált adatgyőjtési, turizmus statisztikai rendszer. Az ENSZ Statisztikai Bizottsága által kidolgozott nemzetközi standard alapján Információtartalma: A látogatók hozzáadott költésének / keresletének hatásait vizsgáljuk. Halmozódásoktól mentes adatok: éttermek bevételében nincs benne pl. a felhasznált bor, zöldségek értéke, illetve az élelmiszeripari feldolgozó is csak a hozzáadott értéket számolhatja el, a nyersanyag az a termelınél kerül regisztrálásra (ha import, akkor pedig egyáltalán nem) bevásárló-turizmus esetén a vásárlás mint kiskereskedelmi forgalom jelenik meg (az éttermi fogyasztás azonban megjelenhet turisztikai fogyasztásként) 36 18

19 A TSA-ból nyerhetı adatok egy ország esetében A turizmus GDP-hez való hozzájárulása A turizmus fizetési mérlegben betöltött szerepe A turizmus által teremtett munkahelyek száma A turisztikai befektetések nagysága A turizmus által generált adóbevételek nagysága A turisztikai fogyasztás volumene A turizmus munkaerı helyzete Várható eredmények A turizmus társadalmi-gazdasági jelentıségének megértése, összehasonlíthatóság más gazdasági szektorokkal és más országokkal, a turizmus szerkezetének megismerése (a hozzáadott érték, a munkahelyteremtés és a beruházás nagysága szektoronként), 37 a regionális politikák segítése. Keresleti formák a TSzSz-ben Hazai turisztikai kereslet Nemzeti turisztikai kereslet Belföldi turisztikai kereslet: magyarországi rezidensek magyarországi turisztikai fogyasztásai Külföldi turisztikai kereslet: külföldiek (nem rezidensek) magyarországi turisztikai fogyasztásai (beutazó) Külföldre irányuló turisztikai kereslet: magyarországi rezidensek külföldi turisztikai fogyasztása (kiutazó) Nemzetközi turisztikai keresle 38 19

20 A TSA történeti elızményei A turizmus, mint gazdasági tevékenység fontosságának deklarálása a nemzeti számlák rendszerében WTO turizmus statisztikai konferencia Ottawaban OECD TSA UN SNA az OECD elsı TSA ajánlásai a nizzai Enzo Paci nemzetközi konferencia a turizmus gazdasági hatásainak mérésérıl a WTO/OECD/Eurostat TSA munkacsoport megalakítása TSA konferencia Vancouver 39 Egységes módszer A közvetlen és közvetett hatások együttes figyelembe vétele Turisztikai ágazat közvetlen és Turisztikai gazdaság - közvetlen és közvetett együtt Idegenforgalomra jellemzı termékek és szolgáltatások: azok, amelyek termelési és fogyasztási szintje lényegesen csökkenne látogatók hiányában, illetve feltételei az idegenforgalom létrejöttének. Idegenforgalomhoz kapcsolódó termékek és szolgáltatások: azok, amelyeket a látogatók ugyan jelentıs mennyiségben fogyasztanak, de mert a lakossági fogyasztás is jelentıs nem kerültek rá a turizmusra jellemzı termékek listájára. a statisztika korszerősítése és adaptálása a TSzSz igényeihez a keresleti oldalon a turisták teljes költésének és a költés megoszlásának a mérése (felmérések!) a kínálati oldalon a hozzáadott érték/jövedelem mérése (ágazatonként) az elsı kibocsátótól a végsı eladóig a keresleti és a kínálati oldal összhangja. Szükséges adatok Turizmusra szakosodott kisvállalkozások tevékenységei (pl. falusi turizmus) Részletezett munkaerı-felhasználási adatok Részletes jövedelem-szerkezeti adatok Külföldiek költési szokásai / szerkezete Magyar lakosság turista célú fogyasztása (annak szerkezete) belföldön és külföldön40 20

21 Magyarországi gyakorlat, 2004 Turizmusra jellemzı termékek és szolgáltatások (turizmus gazdaság) A.1. Turisztikai termékek és szolgáltatások 1. Szálláshely-szolgáltatás 2. Második otthon 3. Vendéglátás 4. Vasúti személyszállítás 5. Közúti személyszállítás 6. Belvízi személyszállítás 7. Légi személyszállítás 8. Személyszállítást kisegítı tevékenység 9. Szárazföldi és vízi jármővek kölcsönzése 10. Utazásszervezés 11. Kulturális szolgáltatás 12. Sport- és egyéb szabadidıs tevékenység A.2. Turizmushoz kapcsolódó termékek és szolgáltatások 1. Élelmiszer, ital 2. Dohánytermékek 3. Ruházati termékek 4. Jármő- és üzemanyag-kereskedelem 5. Kiskereskedelem 6. Pénzügyi és biztosítási tevékenység 7. Egyéb szolgáltatás TSzSz Magyarországon történeti áttekintés OIB 34/1999: a TSzSz kialakítása szükségességének deklarálása OIB 35/1999: pénzügyi forrás elkülönítése a TSzSz kialakításához 1999: WTTC/WEFA - MT Rt. szerzıdés szimulált TSA kialakítására 2000: munkacsoport kialakítása (KSH, MNB, GM, MT Rt, független szakértık) Turizmus Bulletin március Hüttl A. és Próbáld Á. tanulmánya EU 1995/57. sz. irányelv: a lakosság turisztikai keresletére vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség A magyar lakosság turisztikai célú fogyasztásának vizsgálata: KSH, A Magyarországra látogató külföldiek turisztikai célú fogyasztásának vizsgálata: KSH, febr. MEH sajtótájékoztató, Wolff Péter (OIB elnöke): április végén véglegesítik a TSzSz bevezetésének kritériumait;; a végleges kimutatás ra készülhet el A magyar lakosság belföldi turisztikai költése, KSH, 2004-tıl A Magyarországra látogató külföldiek turisztikai célú fogyasztásának és keresletének vizsgálata: KSH, 2004-tıl 41 fizetési mérleg adatok TEÁOR 08: szakmakódok turizmus ágazathoz kapcs. tevékenységek C Feldolgozóipar 10 Élelmiszergyártás 10.1 Húsfeldolgozás, tartósítás, húskészítmény gyártás Italgyártás (Desztillált szeszes ital, szılıbor, gyümölcsbor, sör, üdítıital) 12 Dohánytermék 14 Ruházati termék gyártása G Kereskedelem, gépjármőjavítás 45 Gépjármő, motorkerékpár kereskedelme, javítása 47 Kiskereskedelem 47.1 Nem szakosodott bolti vegyes kiskereskedelem 47.2 Élelmiszer, ital, dohányáru kiskereskedelme 47.3 Gépjármő üzemanyag kiskereskedelem H Szállítás, raktározás (Régi: I) 49 Szárazföldi, csıvezetékes szállítás 49.1 Helyközi vasúti személyszállítás 49.3 Egyéb szárazföldi személyszállítás (városi, elıvárosi, taxi, egyéb) 50 Vízi szállítás 50.1 Tengeri személyszállítás 50.3 Belvízi személyszállítás 51 Légi szállítás 51.1 Légi személyszállítás 52 Raktározást, szállítást kiegészítı tevékenység 52.2 szállítást kiegészítı tevékenység I Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás (régi: H) 55 Szálláshely szolgáltatás (Szálloda,üdülı,kemping, egyéb) 56 Vendéglátás (étterem, rendezvény, ital) K Pénzügyi, biztosítási tevékenység 64 Pénzügyi közvetítés 65 Biztosítási tevékenység M Szakmai, tudományos, mőszaki tevékenység 73 Reklám, piackutatás 74 Egyéb szakma, tudományos, mőszaki tevékenység (pl fordítás, tolmácsolás) N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 77.1 Gépjármőkölcsönzés 77.3 Egyéb tárgyi eszköz kölcsönzése (pl. vízi szállítóeszköz) 79 Utazásszervezés, utazásközvetítés, egyéb foglalás R Mővészet, szórakoztatás, szabadidı 90 Alkotó mővészeti, szórakoztató tev. 91 Könyvtári, levéltári, mőzeumi, egyéb kulturális tev. 92 Szerencsejáték, fogadás 93 sport, szórakoztató szabadidıs tev. S Egyéb szolgáltatás 96 Egyéb személyi szolgáltatás (fodrászat, szépségápolás, mosás, egyéb..) 42 21

22 A TURISZTIKAI ÁGAZATOK JÉGHEGYE Szálláshelyek Vendéglátás Utazásszervezés Légi szállítás Turisztikai ágazat Turizmus gazdaság Vasúti, közúti, belvízi személyszálltás. Gépjármőkölcsönzés. Szárazföldi, vízi, légi jármővek kölcs. Biztosítás. Egyéb pénzügyi tev. Posta tev. Távközlés. Ingatlan bérbeadása. Település tisztasági szolg. Közbiztonság. Kiskereskedelem. Üzemanyag ker. Felsıoktatás. Szakmai középfokú képzés. Humán egészségügyi (pl. járóbeteg, fogászati) ellátás. Fogyasztási cikkek javítása. Szórakoztatás, kulturális és sport szolg. Mezıgazdaság: vad gazdálkodás. Dohánygyártás. Élelmiszeripar. Jármőgyártás: szabadidı, sporthajó gyártása. Kerékpárjavítás. Sportszergyártás. Építıipar: autópálya, út, repülıtér, sportpályaépítés. Gépjármőjavítás. Közigazgatás

23