Nemzetközi turisztikai együttműködési modellek bemutatása

Átírás

1 Nemzetközi turisztikai együttműködési modellek bemutatása Előadó: Raffay Ágnes, Veszprémi Egyetem

2 EGYÜTTMŰKÖDÉSI FORMÁK A TURIZMUS SZEKTORBAN Szereplők: Érdekeltek a turizmus fejlesztésében mindazok, akik abból közvetlenül vagy közvetve biztosítják megélhetésüket, és aktív részvételükkel biztosítják a termék minőségét. Érintettek azok, akiknek nincs közvetlen anyagi hasznuk a turizmus fejlődéséből, de annak hatásait (el)viselni kénytelenek. A helyi és regionális turisztikai fejlesztések célja elsősorban az, hogy az érdekeltek körét bővítse, az érintettek minél szélesebb körét érdekeltté tegye a turizmus fejlesztésében.

3 Az együttműködésből származó előnyök: A helyi lakosok turisták iránti attitűdje javul A résztvevők álláspontja meghallgatásra talál A résztvevők érdekeltsége erősödik A turizmusfejlesztési kezdeményezések támogatottsága növekszik Az erőviszonyokon alapuló egyenlőtlenségek csökkennek A leginkább hozzáértő emberek érintettek egy probléma megoldásában A szereplők közötti viszony javul

4 Ezen előnyök elérése érdekében: A döntéselőkészítés, döntéshozatal során meg kell teremteni az együttműködés szervezeti kereteit, a turisztikai desztináció minden érdekeltjét / érintettjét bevonni képes konzultatív szervezet felállításával. Szükség esetén fel kell készíteni a lehetséges szereplőket az együttműködésre. Együttműködés az a folyamat, melynek során egy adott kérdésben érdekelt és érintett felek aktívan keresnek egy közösen kialakított és elfogadható megoldást. (Gray, 1989) Koordináció: szervezetek hálózata közötti formális, intézményiesült kapcsolatrendszer. Kooperáció: informális, eseti összedolgozás, kialakított szabályok nélkül. Együttműködési folyamat: mind koordinációs és kooperációs elemeket is tartalmaz.

5 EGYÜTTMŰKÖDÉSI STRUKTÚRÁK Centralizált struktúra Hálózati struktúra

6 DETOUR partnerségi modell Turisztikai fórum A B C D E F Átjárhatóság az egyes szervezetek, partnerek között

7 Előzmények Problémafelvetés Partnerség fejlődési modell Irányvonal kijelölése Struktúra Eredmények Válság Közös jövőkép Meglévő kapcsolato k Ösztönzők Függőségi viszonyok felismerése Érintettek, érdekeltek számba vétele Közös probléma definiálása Célok Szabályok Információ Alternatívák értékelése Al-csoportok Formális keretek kialakítása Szerepek kijelölése Feladatok kiosztása Programok Haszon maximalizálás Negatív hatás minimalizálás

8 EGYÜTTMŰKÖDÉSI MODELLEK Önkormányzati marketingszervezet (Derby, Nagy Britannia) Szereplők: Önkormányzati turisztikai iroda Településen működő turisztikai szolgáltatók, illetve azok kijelölt képviselői Város turizmusában érintett szervezetek (egyetem, kamara, szakmai szervezetek, civil szervezetek, stb) illetve azok kijelölt képviselői A tanácsadó turisztikai fórum feladatköre: A marketingstratégia megalapozását biztosító információáramlás, naprakész piaci infomációk biztosítása A tervezett konkrét marketingakciók megismertetése, az ahhoz történő kapcsolódás biztosítása A résztvevők marketing tevékenységének koordinálása

9 Az önkormányzati turisztikai iroda feladatköre: Kapcsolattartás a regionális és országos turisztikai szervezetekkel Kapcsolatépítés belföldi és külföldi turisztikai szereplőkkel konkrét projektek megvalósítására Marketingstratégia kialakítása a turisztikai fórummal konzultálva Desztináció marketinggel kapcsolatos promóciós feladatok ellátása Kiadványok megjelentetése, terjesztése Információs iroda fenntartása Turisztikai vásárokon való részvétel

10 Fél-formális együttműködési forma (Derby, Nagy Britannia) Szereplők: Az önkormányzat turisztikai hivatala Település turisztikai szolgáltatói Érintett szervezetek (egyetem, kamara, stb.) Feladat: Információáramlás biztosítása az egyes szereplők között Javaslattétel a marketingstratégia kialakításához Turizmust érintő problémák felvetése a turisztikai hivatal felé

11 Esettanulmányok 1. Közhasznú társaság, egyesület (minta: VVV Walcheren, Hollandia) A non-profit formában történő működtetés célja a turisztikai szolgáltatók egységes települési keretben, versenysemleges módon történő piacra vitele. A vizsgált esetben a hagyományosan települési szinten (jellemzően a XX. század első évtizedében) szerveződött helyi idegenforgalmi egyesületek (VVV) a hatékonyabb működés érdekében kistérségi szervezetté integrálódtak. A közhasznú társaság vagy egyesület a településen vagy kistérségben működő szolgáltatókat (szállásadók, vendéglátók, programszervezők stb.) tömöríti. A tagság feltétele együttműködési szándék a közös tevékenységekhez (egységes arculat, minőségi kritériumok stb.). A vizsgált esetben a közhasznú társaság elsődleges tevékenysége a turizmus marketing tervezése és végrehajtása. Ennek részeként az egyesület koordinálja a tagok (önkormányzatok és szolgáltatók) marketingkommunikációs tevékenységét, ide értve közös akciók szervezését (pl. vásári megjelenések) a települési csomagajánlatok kialakítását. kapcsolatot tart a regionális és országos turisztikai szervezetekkel, gondoskodik ezek kommunikációs csatornáinak igénybe vételéről a térség turisztikai kínálatának piacra vitele során, közvetlenül ellátja a térség desztináció-marketing feladatait, ezen belül elemzi a térség turisztikai folyamatait, kialakítja a marketingstratégiát Szállásfoglalási központként működik a térségben található szálláshelyek (elsősorban a magánszálláshelyek) vonatkozásában kiadványok megjelentetésével és terjesztésével, Internet oldal működtetésével, belföldi és nemzetközi turisztikai vásárokon történő megjelenéssel valamint egy turisztikai információs iroda fenntartásával promóciós tevékenységet fejt ki.

12 Az egyesület működésének legfontosabb alapelve a versenysemlegesség, melynek értelmében minden piaci szereplőnek lehetőséget ad a kapcsolódásra ugyanakkor az egyesületnek nem kell ellátnia olyan szolgáltatók képviseletét, amelyek nem kívánnak a közös tevékenységekhez kapcsolódni. Ezzel együtt a magánszálláshelyek 95 %-a értékesítőként is igénybe veszi az egyesületet, azaz ez a forma hagyományos elfogadottságának köszönhetően képes a turisztikai kínálat integrálására. Az költségvetésű egyesület finanszírozása három pilléren nyugszik: a marketingszolgáltatásokat haszonélvező, az egyesületben tag önkormányzatok és szolgáltatók vendégéjszaka alapú tagdíjbefizetéseiből (ezeken keresztül a településen fizetett üdülőhelyi díj visszaáramoltatásából), saját bevételekből, melyek között a két legjelentősebb tétel az egyesületen keresztül realizált foglalások után kapott jutalékok, a saját kiadványok (pl. szálláskatalógusok) értékesítéséből realizált árbevétel. 2. Gyógyüdülőhelyi Igazgatóság (minta: Burgenland, Ausztria) Az Osztrák-Magyar Monarchia területén komoly hagyománya volt a gyógyhelyeken működő speciális fejlesztési-minőségbiztosítási szervezetek működtetésének. E hagyomány nyomán alkalmazkodva a jelenkor követelményeihez Ausztriában ma stabil jogszabályi alapokon nyugvó szervezeti rendszer működik, Gyógyüdülőhelyi Igazgatóságok formájában. Az osztrák jogszabályok tartományi szinten szabályozzák e szervezetek működését. A Gyógyüdülőhelyi Igazgatóságok az előző pontban említett szervezet-típushoz állnak a legközelebb, ám annál szélesebb feladatkörrel bírnak. A példának tekintett burgenlandi tartományi törvény részletesen szabályozza a gyógyhellyé nyilvánítás folyamatát, a gyógyhelyként való megjelölést, az adott helyhez kötődő gyógytermékek forgalmazását és a Gyógyüdülőhelyi Igazgatóságok működését. Gyógyüdülőhelynek az alábbi feltételek teljesülése mellett ismerhető el egy település vagy terület: a területen elismert gyógyhely található; a gyógyhely hasznosításához szükséges üzemeltetési, illetve tisztító berendezések rendelkezésre állnak;

13 a szállodai és a gyógyászati célú létesítmények kielégítik a vonatkozó szakmai követelményrendszert; az ivóvízellátás mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt kifogástalan; a szilárd és folyékony hulladékok kezelése megfelelően megoldott; hatályos rendelkezések foglalkoznak a füst-, por- és zajártalmak mérséklésével, illetve az üdülővendégek védelmével a közlekedési forgalom veszélyeivel szemben; a megfelelő orvosi és gyógyszertári ellátás, valamint a speciális egészségügyi célokat szolgáló (pl. diétás) étkezések kínálata biztosított; a kommunális szolgáltatások rendelkezésre állnak; a területen rekreációs célú zöldterületek találhatók és biztosított a környezetvédelem. A Gyógyüdülőhelyi Igazgatóságok működésének anyagi bázisát az úgynevezett gyógyhelyi alapok biztosítják. Ezek bevételei különböző forrásokból származnak: üdülőhelyi díj (kurtaxa) az önkormányzati adóbevételek 70 %-a egyenesen az alapba kerül; a helyi turizmusban érdekeltek hozzájárulásai; a Tartomány támogatási hozzájárulása; állami turizmus-támogatási hozzájárulás; pénzbüntetésekből származó bevételek; egyéb juttatások és bevételek.

14 A Gyógyüdülőhelyi Igazgatóságok tagsága az alábbi delegáltakból tevődik össze: azon település polgármestere, amelynek területén a gyógyhely található; a település további két önkormányzati képviselője; a gyógylétesítmények tulajdonosainak képviselője; nyolc vállalkozói képviselő; a társadalombiztosítási intézetek képviselői. A Gyógyüdülőhelyi Igazgatóságok alapvetően koordinációs, érdekképviseleti és marketing-feladatokat látnak el a gyógyhely és a hozzá területi, illetve adminisztratív módon kötődő települések vonatkozásában. Az Igazgatóságok hatásköre konkrétan az alábbi kérdésekre terjed ki: a gyógyhely ügyeinek intézése a települési önkormányzat(ok) hatáskörének csorbítása nélkül; a gyógyhely megőrzésével, továbbfejlesztésével és kialakításával kapcsolatos érdekek megjelenítése és védelme; a nyilvános üdülőlétesítmények, valamint az üdülővendégek javát, kényelmét és szórakozását biztosító létesítmények megőrzése és fejlesztése; az üdülőhely ügyeivel kapcsolatos valamennyi vélemény és javaslat továbbítása az illetékes hatóságokhoz; az üdülővendégek megfelelő elszállásolásához és ellátásához szükséges, a hatóságok illetékességén kívül eső intézkedések meghozatala; az üdülővendégek és az üdülési vállalkozások érdekeit szolgáló információk nyújtása; a gyógyhely reklámozása az ott működő vállalkozások hatáskörének csorbítása nélkül;

15 a gyógyhely üzemeltetéséről szóló éves beszámolók küldése az üdülőkörzethez tartozó települések és a Tartományi Kormány részére; az üdülőkörzet infrastruktúráját érintő fejlesztések és változások figyelemmel kísérése, az esetleges hiányosságok feltárása; a fenntartható turizmus fejlesztési tervének kidolgozása az önkormányzatokkal együtt, figyelembe véve a tartomány és az ország turisztikai koncepcióját; a gyógyhely érdekeivel szemben álló beruházások, a környezeti károkozások és az imázsrontás megakadályozása; egyes gyógyhelyi létesítmények működtetése, gazdálkodás saját bevételek szerzése céljából; a települési gyógytényezők fejlesztése; minőségbiztosítás. A Gyógyüdülőhelyi Igazgatóságok működtetésének előnyei az alábbiakban foglalhatók össze: turisztikai prioritások biztosítása a település-fejlesztésben; szolgáltatások magasabb minőségi színvonalának biztosítása; jövőorientált gondolkodásmód; politikai választásoktól független, folyamatos működés; különböző érdekek közös megjelenítése és ezáltal hatékonyabb érvényesítése; az erőforrások koncentrált felhasználása; hatékonyabb település-marketing tevékenység. Hátrányt jelenthet ugyanakkor az önkormányzati önállóság bizonyos fokú csorbulása, a bürokrácia fokozódása és a döntési eljárások hosszadalmasabbá válása. Mindemellett a turizmussal foglakozó közhasznú társaságok sorában az osztrák

16 Gyógyüdülőhelyi Igazgatóságok jelentik az egyik legfejlettebb, legsokoldalúbb változatot. 3. Gazdasági társaság (minta: Scuol AG, Svájc) A vizsgált esetben a társaság egyetlen település (Scuol, Graubünden, Svájc) turizmusban érintett szereplőinek szervezésében jött létre, azonban a működésében térségi feladatokat lát el: ma 10 település megjelenését biztosítja a turizmus piacán. A romló turisztikai imázs és a csökkenő látogatószám kezelésére szerveződött társaság tagjai a helyi önkormányzat mellett a településen működő szállodák. A vizsgált esetben a gazdasági társasági formában történő együttműködés célja a város turisztikai marketing tevékenységének menedzselése és koordinálása mellett attrakciófejlesztés volt. A svájci modell esetében a társaság legfontosabb beruházása a turisztikai szezonon kívül is értékesíthető attrakció kialakítása volt, mely a téli, síszezonon kívül is működtethető és mára már elsődleges attrakciót jelentő római-ír fürdő beruházásának kezdeményezését és felépítését jelentette. A többi modellel szemben a társaság profitorientált. A gazdasági szervezeti forma alkalmazása mellett a következő érvek alapján döntöttek: a térség turizmusának fejlesztése érdekében attrakciófejlesztési beruházási igény jelentkezett, a létrejött létesítmény profitorientáltan működtethető, így további forrásokat teremt a desztináció marketinghez, a választott kereskedelmi finanszírozási forma (tőkejuttatás és hitelek) szempontjából előnyös volt. A gazdasági társasági forma mellett szólt továbbá, hogy lehetőséget adott a létrehozott turisztikai attrakció piaci viszonyoknak megfelelő, profitorientált formában történő működtetésére. A fürdő üzemeltetése mellett a társaság legfontosabb feladata a térség turisztikai marketingjének ellátása. Ennek keretében koordinálja a térség program- és rendezvénykínálatát,

17 koordinálja az önkormányzatok és turisztikai szolgáltatók marketingkommunikációját, helyi turisztikai magazint ad ki a turizmusban érintett szereplők tájékoztatására, kapcsolatot tart a kantonális és országos turisztikai szervezetekkel, gondoskodik ezek kommunikációs csatornáinak igénybe vételéről a térség turisztikai kínálatának piacra vitele során, közvetlenül is ellátja a térség desztináció-marketing feladatait, ide értve a térség turisztikai folyamatainak elemzését, marketingstratégia kialakítását, a termékfejlesztést (fürdő, programok), az értékesítést (on-line és off-line szállásértékesítés, jegyértékesítés a rendezvényekre), a promóciót ( Engadin Scuol márkanévvel piacra vitt prospektusok, regionális turisztikai portál) a térségi kártya üzemeltetését ( Engadin Card ). A gazdasági társaság a megvalósított attrakció működtetése és fejlesztése mellett teljes körű mind az operatív, mind a stratégiai marketingfeladatokat ellátja. A gazdasági társaság a tagok kínálatának piaci megjelenítése mellett szerződéses alapon látja el más önkormányzatok és turisztikai szolgáltatók képviseletét. A gazdasági társaság működtetéséhez szükséges tőkét a kialakított attrakció profitorientált működéséből, a meglévő vagyon hasznosításából biztosítja, valamint szerződéses alapon turisztikai szolgáltatók szállás- és programértékesítését is végzi. Költségvetése: