Új klinikai tömb épül az Újklinika mellé Történetének legnagyobb egészségügyi fejlesztési beruházására

Átírás

1 2007. NOVEMBER A VÁROS KÖZÉRDEKÛ INFORMÁCIÓS LAPJA Botka László: Lesz egészségügyi nagyberuházás Szegeden Új klinikai tömb épül az Újklinika mellé Történetének legnagyobb egészségügyi fejlesztési beruházására készül a város jelentette ki Botka László szegedi polgármester. Sándor Klára szabad demokrata képviselô szerint az egyetem az idén 822 millió forintot kap az egészségügyi tárcától, amelynek felét már átutalták. Az uniós pályázati forrásból megújuló mostani új klinika és a mellette megépülô új klinikai tömb együtt egy 800 ágyas, modern egészségügyi központot képez majd jelentette ki Botka László a szegedi egészségügyi integrációval és a klinikai tömb építésével kapcsolatban mostanában megjelent újságcikkekre reagálva. A polgármester megjegyezte: eddig csak koncepciók voltak, a pályázati feltételek ismeretében most készülnek a valósághoz igazodó tervek. Szeretném megnyugtatni az egészségügyért aggódó szegedieket, hogy a város történetének legnagyobb egészségügyi fejlesztési beruházására készülünk, amelynek az a célja, hogy a jelenleg 39 telephelyen szétaprózódott szegedi egészségügyi rendszer helyett egy XXI. századi, modern, egységes tömb jöjjön létre Szegeden. A szocialista politikus fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy Szegeden nem csökkent a kórházi ágyszám. A polgármester kitért arra is, hogy félreértésre adhatott okot a megjelent újságcikkekben az is, hogy a korábbi elképzelések jóval nagyobb beruházásról szóltak. A következô idôszak feladatairól szólva Botka László kijelentette: az egyetemen felállt az a munkacsoport és megbízást kaptak azok a szakemberek, akik most már a valódi terveket készítik nagyon szoros együttmûködésben az önkormányzat illetékes szakembereivel. Jövô év elejéig ezeket a pályázatokat meg kell nyerni, utána kezdôdhet az építkezés, aminek befejezésével nagy minôségi váltás következhet be a szegedi egészségügyben. Ezt a kérdést mindig függetlennek tartottam a politikától tette hozzá Botka László polgármester. Az egészségügyi tárcától már nyáron 250 millió forintot kapott az egyetem összevonási, átalakítási feladatokra. Ezt már Sándor Klára jelentette ki. A szabad demokrata képviselô elmondta, hogy a tébékassza 25 milliárd forintos megtakarítását elosztják az egyetemek, kórházak között, az SZTE szeptemberben 412 millió forintot kapott. Az év hátralévô részében további 411 millió forintot utalnak át a Szegedi Tudományegyetemnek mondta Sándor Klára SZDSZ-es országgyûlési képviselô. (Összeállításunk a 3. oldalon.) Az egyetlen magyar tudós, aki itthoni tevékenységével érdemelte ki a Nobel-díjat Szent-Györgyi-emlékhely a tudományegyetem orvoskarán Hosszú évtizedek adósságát törleszti most a város és az egyetem a Szent-Györgyi-emlékhely megnyitásával jelentette ki Botka László polgármester a világhírû szegedi biokémikus életútját bemutató emlékhely átadásakor, majd azzal folytatta: a tisztelgés mellett az is a cél, hogy emberközelbe hozzuk a Nobel-díjas tudós életét, munkásságát. Az emlékhelyet a szegedi önkormányzat a Szegedi Tudományegyetemmel közösen alakította ki az egyetemi orvoskar dékáni hivatalának épületében Szent-Györgyi Albert tiszteletére. A világhírû szegedi tudós, biokémikus, Szeged díszpolgára 70 évvel ezelôtt, december 10-én vette át az orvosi Nobel-díjat a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársav katalízisszerepének terén tett felfedezéseiért. Mindmáig az egyetlen magyar tudós, aki a világ legismertebb kitüntetését itthoni tevékenységével érdemelte ki. (Összeállításunk a 7. oldalon.) Jó úton járunk A szegedi önkormányzat az elmúlt három esztendôben összesen 3 milliárd 200 millió forintot költött a városi utak felújítására, korszerûsítésére ben hirdették meg az úgynevezett út-iskola programot, amelynek keretében az elsô évben 1 milliárd 700 millió forintból összesen százezer négyzetméternyi út kapott új burkolatot a városban, tavaly ugyancsak milliárdos költséggel folytatódott az utak korszerûsítése, de az idén véget ért csatornázási program keretében is sok utca fejlôdött ben pedig 500 millió forintos keretbôl korszerûsítették tovább a szegedi úthálózatot. (Részletek a 4. oldalon.) Nemzetközi hárfaverseny Olyan szintû nemzetközi hárfaversenyt rendeznek november között Szegeden, amilyen Kelet-Közép-Európában eddig még nem volt. A versenyzôk a világ minden tájáról érkeznek majd, és a zsûri is nemzetközi lesz. A nemzetközi viadalt a francia Camac hárfagyártó cég támogatja azzal, hogy húsz hangszert hoz Szegedre, valamint a pénzdíjakat is biztosítja. A záró koncertet a TIK-ben rendezik meg november 17-én este a gyôztesek részvételével. (Bôvebben a 6. oldalon.) Felkészülni, vigyázz, tél! A Szegedi Környezetgazdálkodási Non-profit Kft.-nél javarészt már bevásároltak az idei télre: só-homok keverékbôl háromszáz, útszóró sóból hétszáz, marosi homokból ezer köbméter került a raktárakba. Kisebb mennyiségben tárolnak még zeolitot és zúzottkövet is a járdák, kerékpárutak, parkok útjaira. Szeged a nagyvárosok közül az egyik legkorszerûbb jármûparkkal rendelkezik. Olyan jármûveik vannak, amelyek öt perc alatt hókotróvá alakíthatóak. A cég a hóesés befejezôdése után hat órán belül az összes stratégiailag fontos területet megtisztítja.(cikkünk a 4. oldalon.) Házcsomagolás és fûtésszámla Jövô nyárra a szegedi panelépületek fele megújulhat, 13 ezer épületre kerül tökéletesen záró ajtó és ablak, lesz ahol felújítják a tetôt is, közben sok épületet színes ruhába is felöltöztetnek. A már megújult házakban élôk az esztétikai élmény mellett leginkább a fûtésszámlán mérik le, mennyire is hasznos számukra a panelrekonstrukciós program. Volt, aki azt mondta, most a korábbi negyven százalékát kell fizetniük, pedig idôközben emelkedtek az árak. Sajnos a vandálok is gyorsan felfedezték a frissen kifestett házakat, több épületet graffitik csúfítanak el. (Írásunk a 2. oldalon.)

2 2 Szegedi Tükör november Korábbi fûtésszámlánknak talán negyven százalékát kell most kifizetnünk Becsomagolják a tarjáni házakat Ha minden a tervek szerint halad, jövô nyárra Szeged ipari technológiával épült házainak akár fele is megújulhat. Vagyis közel 13 ezer épületre kerül tökéletesen záró ablak, netán tetô, s közülük rengeteg öltözik színes ruhába. Az energiaárak ismeretében azon sem csodálkozhatunk, hogy a megszépült házakban élôk az esztétikai élmény mellett leginkább a fûtésszámlán mérik, mennyire is hasznos számukra a panelrekonstrukciós program. Fák, vagy mondjuk a buldózer. Más megoldást egyelôre nem látok szomorkodott építészismerôsöm a 90-es évek elején, amikor szóba került: hogyan lehetne szebbé varázsolni a Szegedet körbeölelô lakótelepgyûrût. A fáktól azt remélte, egyszer csak megnônek akkorára, hogy nyaranta dús lombjuk eltakarják a szürke betonkockás panellátványt. A buldózert említve pedig arra utalt: talán lesz még ez az ország olyan gazdag, hogy új épületeket emeljen a panelek helyére. Aki manapság sétál végig Szeged leglátványosabban szépülô lakótelepén, Tarján városrészben, meggyôzôdhet arról, hogy mégiscsak kínálta magát egy harmadik megoldás. Ezt hivatalosan panelrekonstrukciós programnak nevezik, de az itt élôk leginkább csak így mesélnek örömükrôl, ha a felújítással elkészültek házukban a munkások: na, végre becsomagolták a mi házunkat is. Mihályi Mihály a becsomagolás szót egyszer sem használta, sokkal szakszerûbben írta körül, hogyan is újult meg annyira a házuk, hogy ma már méltán pályázhatna akár a legszebb tarjáni épület címre is. Amikor 1991-ben beköltöztünk a Sólyom utcai épületbe, olyan elhasználódottak voltak az ablakok, kézzel kellett kitámasztanunk egy-egy nagyobb vihar esetén, hogy ne szakadjon ránk. Így aztán Leltár Panel helyett az ipari technológiával készült házakat említette Miskolczi Ferenc, az önkormányzat városfejlesztési irodájának pályázati csoportvezetôje, amikor a megújuló lakótelepekrôl beszélgettünk. Nem véletlenül használta ezt a kifejezést, ugyanis a klasszikus, betonelemekbôl emelt házak mellett például az alagútzsalus, a téglablokkos házak is bekerültek a rekonstrukciós programba. Ami pedig a számokat illeti: Szegeden mintegy 26 ezer, az elôbb említett kategóriába besorolható lakásban élnek családok. Ha minden a tervek szerint alakul, a jövô év közepére már elérheti a 13 ezret azoknak az otthonoknak a száma, amelyek valamilyen módon, részben vagy egészben megújultak a program nyomán. A 2000-es évek elején még csak néhány házat tudott felújítani az önkormányzat. Így a 2001-ben kiírt pályázatok eredményeként három, majd egy évvel késôbb négy ház szépült meg. A nagy fellendülés a 2005-ös pályáztatás után indult meg: 136 épület megszépítésén dolgoztak a munkások. Ha pedig a 2006-ban benyújtott pályázatok alapján végzett építkezések befejezôdnek, s ez a jövô év közepére várható, akkor újabb 185 ház korszerûsítésével készülnek el a szakemberek mondta el Miskolczi Ferenc. mi már önerôbôl kicseréltettük a nyílászárókat, új bejárati ajtót is vettünk, a gázkonvektor helyett meg úgynevezett parapetes kazánt használunk. És mióta elkészült a teljes hôszigetelés, új burkolat takarja, vakolat díszíti a házat, szinte be sem kapcsol a szerkezet, mert a benti hômérséklet csak elvétve süllyed 20,5 fok alá. Korábbi fûtésszámlánknak talán negyven százalékát kell most kifizetnünk, pedig idôközben emelkedtek az árak is. Így nem csoda, hogy nagyon elégedetten élünk itt, s mondhatom: a lakók között teljes az egyetértés abban, hogy a panelprogram remek ötlet volt számolt be szomszédolós beszélgetéseinek tapasztalatairól a nyugdíjas férfi. Hasonló szavakkal kommentálta a szegedi panelprogramot Tari Csaba, aki beszélgetésünk idején ért a Sólyom utcába, babakocsit tolva. A kisgyerekével sétára induló férfi elmondta: mostanában egyre nagyobb örömmel járja körbe Tarjánt, mert a lakótelep napról napra változik, nem csupán a házak szépülnek, a közmûcserék után jól halad a parkosítás, a tereprendezés is Szeged mintalakótelepén. A mi családunk a Szamos utca 6. szám alatti, tízemeletes házban él. Tavaly óta elmondhatjuk: mi is olyan épületben lakunk, amit már szép új ruhába öltöztettek. És ami legalább ennyire fontos: a fûtésszámlánkon is megérezzük, mennyit számít, ha jól szigetelnek egy épületet. Családi szokás nálunk, hogy havi részletekben, az elôre kalkuláltnál nagyobb összeget fizetünk be, annak reményében, hogy majd visszatérítésként jutunk ismét a pénzünkhöz. Nos, az idén kétszer annyi folyt így be a számlánkra, mint tavaly, vagyis nagyon is forintosítható a panelprogram elônye mondta elégedetten az ifjú apuka. Én még nem tudom, mennyit takaríthatok meg ezen a télen a fûtésen. A mi házunk felújítása ugyanis csak pár hete fejezôdött be, mint látja, a kapun még mindig dolgoznak a mesterek. De az biztos, hogy soha nem volt ilyen szép az épület, mint most nyugtázta az átépítés eredményét néhány sarokkal arrébb Bartha Józsefné, aki 1969-ben költözött Tarjánba, vagyis egyike a lakótelepi honfoglalóknak. Talán ezért is örülök annyira, hogy a megfáradt vakolat helyére új került, és sokkal vidámabb színekben pompáznak a házak, mint korábban mosolygott a hetvenéves, egy gyerekkel, három unokával és három dédunokával büszkélkedô asszony. Arca csak akkor komorult el, amikor a fák kivágását hozta szóba. Tudja, én nem igazán értek a kertészkedéshez, lehet, hogy valóban szükség volt a ritkításra, de nagyon fájt a szívünk, amikor azokat a fákat fûrészelték ki, amiket saját kezünkkel ültettünk el. Vandálok a panelprogramon kívül Ha már egy panasz belopózott a riportba, ne hallgassam el sajátomat sem. Sétám során észrevettem: a vandálok gyorsan felfedezték a frissen kifestett házfalakat, s máris graffitikkel csúfítottak el több épületet. S bár nyakig merültem Tarján rekonstrukciós ügyeibe, sajnos be kell vallanom: fogalmam sincs, hogy a falfirkálók megfékezésére milyen agyrekonstrukciós programot kellene kidolgozni. Jól halad az ország elsô városrész-rehabilitációja A felszínen építik tovább Tarjánt Június óta gôzerôvel haladnak Tarján felújításának terepmunkái. A közmûcsere utolsó simításait végzi a kivitelezô. Ôsszel leginkább a föld felszínén folytatódik a munka. Júniusban láttak neki az építôk Szeged és az ország elsô lakótelep-felújításához Tarjánban. A József Attila sugárút Budapesti körút Lugas utca és a töltés által határolt területen épültek a hatvanas években a legelsô téglablokkos és paneltömbök, ezért a közmûvekre és a közterületekre is ráfért már a korszerûsítés. A munkálatok nehezén három hónap alatt túljutott a kivitelezô, és nem utolsó sorban a városrész nyolcezer lakója. A Sade Magyarország Kft. csúcstechnikával dolgozik, ahol lehet, burkolatbontás és gödörásás nélkül halad. A közmûvezeték fölé ültetett és a beteg fák gyökereit dugóhúzó technikával dolgozó tuskófúró szerkezet emelte ki. Az elöregedett acélöntvény vízvezetékeket különleges csôroppantó berendezéssel cserélték ki, amely egy vágóéllel halad a régi vezetékben. Szétdarabolja és rögtön behúzza a helyére az új polietiléncsövet. Feltárás nélkül cserélték a szennyvízcsatorna csöveit is úgynevezett harisnyás módszerrel: a régi vezetéket víz hatására keményedô elasztikus csôvel bélelték ki. A tarjáni munkákról Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester elmondta, hogy az ütemtervnek megfelelôen haladnak. A Csillag tér áll a legjobban a csomópontok közül; az ABC elôtt lassacskán kész a burkolat, mögötte megvan a parkoló, és fektetik a csapadékvíz-vezetékeket. Az Olajbányász téren kirajzolódott a belsô tér díszburkolata, napokon belül új járdát raknak a Csörlô utcai házsor és a kisposta közé. Készül a korszerû közvilágítás, a forgalmasabb területeken térfigyelô kamerákat is elhelyeznek a világítótestek mellé. A Tarján bisztrónál is csinálják a térburkolatot. Készül a locsolóhálózat, és amint kész, betelepíthetôk ôsszel a növények. A rekonstrukcióról számokban A tarjáni városrész-rekonstrukció 1,083 milliárd forintba kerül, és a terepmunkák zöme év végére befejezôdik. Addigra elkészül több mint 17 ezer négyzetméter útburkolat, 4610 méter ivóvízvezeték és csatorna, 4787 méternyi locsolóhálózat, 4770 méter közvilágítás, 113 új parkolóhely, 7 akadálymentesített épület. Felújítanak 96 ezer négyzetméter zöldfelületet, elültetnek 148 elônevelt fát, 20 ezer cserjét, háromezer évelô növényt. Három nagy és 15 kisebb játszótér létesül, 139 kerti paddal.

3 2007. november Szegedi Tükör 3 Botka László: Lesz egészségügyi nagyberuházás Szegeden Új klinikai tömb épül az Újklinika mellé Szeretném megnyugtatni az egészségügyért aggódó szegedieket, hogy a város történetének legnagyobb egészségügyi fejlesztési beruházására készülünk, amelynek az a célja, hogy egy XXI. századi, modern, egységes tömb jöjjön létre jelentette ki Botka László szegedi polgármester a vele készült interjúban. Botka László szerint az elôttünk álló években nagy minôségi váltás következhet be a szegedi egészségügyben. Az uniós pályázati forrásból megújuló mostani új klinika és a mellette megépülô új klinikai tömb együtt egy mintegy 800 ágyas, modern egészségügyi központot képez majd jelentette ki Botka László a szegedi egészségügyi integrációval és a klinikai tömb építésével kapcsolatban mostanában megjelent újságcikkekre reagálva, egyúttal hangsúlyozta: eddig csak koncepciók voltak, a pályázati feltételek ismeretében most készülnek a valósághoz igazodó tervek. Szeretném megnyugtatni az egészségügyért aggódó szegedieket, hogy a város történetének legnagyobb egészségügyi fejlesztési beruházására készülünk, amelynek az a célja, hogy a jelenleg 39 telephelyen szétaprózódott szegedi egészségügyi rendszer helyett egy XXI. századi, modern, egységes tömb jöjjön létre Szegeden. Tudni kell a kiindulóponthoz, hogy jelen pillanatban a Szegedi Tudományegyetem klinikáin 1117, a szegedi városi kórházban pedig 316 aktív ágy van. Ha a Pál Attila: Kellett az integráció krónikus ágyakat is hozzászámítjuk, akkor kórházi ágy van Szegeden. Ez nem kevesebb, mint ami az egészségügyi reform indulása, április elseje elôtt volt, a klinika és a városi kórház sem veszített ágyakat, hiszen ez utóbbiban csak átsorolták az aktív ágyakat krónikussá mondta Botka László. Félreértésre adhatott okot a megjelent újságcikkekben az is folytatta a polgármester, hogy a korábbi elképzelések jóval nagyobb beruházásról szóltak. Szeretném jelezni, hogy a tervek most készülnek, az elmúlt években csak koncepciók fogalmazódtak meg, amelyekben semmiféle döntés nem történt. Volt egy 68 milliárd forintos fejlesztési elképzelés, amirôl két dolgot tudok elmondani: Egyrészt a 68 milliárd forintos bekerülési költséget semmiféle tanulmány vagy terv nem alapozta meg, másrészt az ezen összegû elképzelés komplex fejlesztési program, aminek a kisebbik, milliárd forintos része egészségügyi fejlesztésre, a nagyobbik része pedig tudományos és innovációs központok építésére vonatkozott hangsúlyozta Botka László. A polgármester kiemelte, az utóbbival is foglalkozni kell, csak ezeket nem az egészségügyi fejlesztési pályázatokból, hanem a gazdaságfejlesztés operatív programból finanszírozzák, amelyre az egyetemnek kell pályáznia. Az egyetemen városi együttmûködéssel már készülnek a pályázatok, hiszen rövidesen kiírják azokat. Három-négy olyan kiírás is lesz, amelyet meg kell pályázni ahhoz, hogy a fenti nagyberuházás megvalósuljon. Az igaz, hogy nem sikerült európai nagyprojektként elismertetni a szegedi fejlesztést, mint ahogy az is igaz, hogy az uniós pályázatoknál az 50 millió eurós határt fogadta el Brüsszel. Ez azt jelenti, hogy egy-egy pályázatnál maximum 12-12,5 milliárd forint nyerhetô. Ugyanakkor az óriási eredmény és siker mutatott rá Botka László, hogy külön, csak az egyetemi városoknak, így Szegednek is dedikált pályázat jelenik meg, hiszen külön forrás áll rendelkezésre a pólusvárosokban történô nagy egészségügyi fejlesztésekhez. Ez azért fontos, mert nem lesz szétaprózódva a forrás, hanem egy régió betegellátásáért felelôs egyetemi városnak biztosítottak így pénzt, vagyis ezeket a pályázatokat csak mi tudjuk benyújtani, és nem versenyzünk többtucatnyi vidéki kis kórházzal néhány száz millió forintos fejlesztési pénzekért, mert azt külön forrásból fogják megvalósítani. A következô idôszak nagy feladata, ismerve a pályázati feltételeket, hogy a valósághoz igazodó pályázatok készüljenek. Az egyetemen felállt az a munkacsoport és megbízást kaptak azok a szakemberek, akik most már a valódi terveket készítik nagyon szoros együttmûködésben az önkormányzat illetékes szakembereivel. Jövô év elejéig ezeket a pályázatokat meg kell nyernünk, ami után megindulhat az építkezés, és egy nagy minôségi váltás következhet be a szegedi egészségügyben. Ezt a kérdést mindig függetlennek tartottam a politikától. Örülök annak, hogy a közgyûlés öt pártjából az MSZP-, az SZDSZ- és az MDFfrakció végig a program mellett állt. A másik két ellenzéki pártnál azt látom, mintha örülnének annak, ha nem lenne nagyberuházás. Szeretném megnyugtatni a szegedieket és elvenni a Fidesz KDNP frakciószövetség örömét, hogy a pályázatok elkészülnek, megnyerjük a forrást, és Szeged történetének legnagyobb egészségügyi fejlesztése valósulhat meg a következô években. Több egészségügy-fejlesztési pályázatot írnak ki. Ebbôl az elsô és a legnagyobb az, amit az egészségügypólusokra dedikáltak. Itt maximum 12-12,5 milliárd forint nyerhetô. Ez a pénz elegendô arra, hogy a mostani új klinikához hasonló új klinikai központ épüljön. A további pályázati forrásokból fel kell újítani a mostani új klinikát, új mûtôblokkot és sürgôsségi betegellátót kell építeni. A város és az egyetem között létrejött integrációs szerzôdésben szerepel, hogy a mostani új klinika melletti területet, ahol az új klinikai tömb épül majd, az önkormányzat közmûvesíti. Ez olyan komoly vállalkozás, hogy a regionális operatív programban szerepeltetjük. E terület feltárása, az útépítés, a tömegközlekedés odavitele, a közmûfejlesztés víz, gáz, villany, csatorna a tervek szerint 3 milliárd forintba kerül. Ezt is hozzá lehet tenni az egészségügy fejlesztéséhez. Jelen ismereteink szerint 50 százalékos támogatású uniós programra pályázhat az önkormányzat. Mindez azt jelenti, hogy mintegy 1,5 milliárd forint önrészt kell még beletennie a városnak a klinikai tömb építésébe. A forrás a regionális operatív programból nyerhetô, ott szerepel mint a regionális klinikai tömb külsô infrastruktúrája. A Dél-alföldi regionális operatív program e tételét már elfogadta Brüsszel. Ez is azt mutatja, hogy lesz egészségügyi nagyberuházás Szegeden. A szegedi klinikai központ elnökének számítása szerint ágyas új tömb épülhet Szegeden. Pál Attila hangsúlyozta: a klinikusok egyhangúlag támogatják az integrációt, amelynek technikai költségére fôképpen ingatlaneladásból teremtené elô a forrást, de arra is számít, hogy végül támogatja az egységesítést az egészségügyi minisztérium is. Szerinte a 300 millió forintról szóló vita politika. A klinikusok egyhangúlag támogatták és támogatják az egyetemen az egészségügyi integrációt, mert jónak, szükségesnek és indokoltnak tartják az egységes szegedi betegellátó-rendszert mondta kérdésünkre Pál Attila. Felvetésünkre, igaz-e, hogy kinevezése, július 9-e óta már kétszer akart lemondani a Szegedi Tudományegyetem klinikai központ elnöki tisztérôl, azt felelte: nem szeretnék pletykálkodni. Amikor a korábbi tervekrôl, a 68 milliárd forintos komplex fejlesztési elképzelésrôl, az új, kétezer ágyas klinikai központról kérdeztük, röviden csak annyit felelt: csak azokban a dolgokban tud nyilatkozni, ami a kinevezése óta történt. Hadd ne foglalkozzak a 68 milliárddal! Amióta kineveztek, a 12 milliárdos új klinikai tömb építésérôl tudok. Ez hatalmas pénz! Nem is emlékszem, mikor volt ilyen óriási egészségügyi beruházás Szegeden. A tervek szerint az új tömb sebészeti és kardiológiai központ lesz. Ebbôl a pénzbôl , plusz 30 intenzív ágy jön ki. De építhetô még az összegbôl 12 mûtô, valamint egy 300 fôs elôadóterem és szemináriumi szoba. A második ütemben 5-10 milliárdot nyerhetünk a mostani újklinika felújítására, bôvítésére, valamint 1,3 milliárdot a sürgôsségi betegellátás fejlesztésére. Pál Attila hangsúlyozta: eddig sem ültek tétlenül. A szülészet-nôgyógyászat beköltözött a városi kórházból a klinikára. Emellett integrálták a fogászatot is. Mindezekre megvolt a pénz. Tervezik, hogy kiköltöztetik az egyik dialízis osztályt az újklinikáról. Az átalakítás után erre is megvan a pénz ide fog beköltözni a városi kórházból a traumatológia. A fô cél az egyes kórház kiürítése. Nagy valószínûséggel az átalakítások után a kettes kórház szülészetére költöztetik az egyes kórház belgyógyászatát. A tervek szerint a Vasas Szent Péter utcai rendelôbe költözhet az egyes kórházból az összes ambulancia. A reumatológiát pedig a másik dialízis osztály helyére költöztetnék. Hogy minderre honnan lesz pénz? Pál Attila szerint ingatlaneladásokból, de azt is reméli, hogy végül a szaktárca is támogatja majd a költöztetéseket, átalakításokat, hiszen csak az egyetem, a kórház és a rendelôintézet informatikai rendszerének egységesítése 120 millió forintba kerül. Pál Attila az egészségügyi minisztérium által megígért 300 millióról, és az ezzel kapcsolatos vitáról nem kívánt nyilatkozni. Ez valahol politika. Mint ahogy a szegedi integráció is politikai döntés volt. Hozzáteszem: az egységesítést a szakmai is támogatta, hiszen jónak tartja. A rektor úr tárgyalt a polgármesterrel, a miniszterrel. Egykét megbeszélésen én is ott voltam, de azt nem tudom, hogy a rektor úr mikor, kivel és hogyan egyezett meg. Az OEP-nél képzôdött 25 milliárdos megtakarításból több mint 800 millió forintot kapott az SZTE klinikai központja. Pál Attila hangsúlyozta: ezt a pénzt csak a közvetlen betegellátásra lehet felhasználni, az összeg nem fordítható az integrációval kapcsolatos költöztetésre, átalakításokra. Az utófinanszírozást egyébként is már elköltötték, mert több beteget láttak el, mint amennyi a teljesítmény-volumen korlátjuk volt. Elmondta: a klinikai központ éves költségvetése milliárd forint, amit szintén csak szigorúan betegellátásra lehet fordítani, vagyis ebbôl sem gazdálkodhatják ki az integrációval kapcsolatos technikai dolgokat. Nincs 300 millió, de van helyette 823 Sándor Klára SZDSZ-es országgyûlési képviselô nem érti Szabó Gábornak, az SZTE rektorának sajtóközleményét: az egyetem által remélt 300 millió forintot ugyanis nem ígérte meg az egészségügyi tárca államtitkára az integráció költségeire. Ugyanakkor a tébékassza megtakarításaiból 823 millió forinthoz jut a felsôoktatási intézmény. Az egészségügyi tárca nem ígérte meg, hogy 300 millió forintot ad a Szegedi Tudományegyetemnek az összevonások, költözések költségeinek fedezésére erôsített rá az EüM közleményére Sándor Klára SZDSZ-es országgyûlési képviselô. Mint ismeretes: Szabó Gábor, az SZTE rektora arra hívta fel a figyelmet, hogy az önkormányzattal aláírt integrációs szerzôdés egyik feltétele volt az összevonással járó költségek megtérítése, 300 millió forint értékben. Ezt a pénzt az egyetem a szaktárcától várja. Sándor Klára elmondta: a misztikus 300 millió helyett már nyáron 250 millió forintot kapott az egyetem, nem gyógyításra, hanem kifejezetten összevonási, átalakítási feladatokra. Majd azt követôen, hogy kiderült, a tébékassza 25 milliárd forintot spórolt, és azt elosztják az egyetemek, kórházak között, az SZTE szeptemberben 359 plusz 53 millió (ez utóbbit a kórház jogán), összesen 412 millió forintot kapott. Az év hátralévô részében további 411 millió forintot utalnak át a Szegedi Tudományegyetemnek, összesen tehát 823 milliót. A politikus szerint, ha egy egészségügyi intézmény amelyben csak a klinikai központnak több mint 20 milliárd forint az éves büdzséje mûködési költségei fedezésére és a betegellátásra ekkora összeget kap, akkor gazdálkodhat úgy, hogy az integrációs feladatokat is megoldja.

4 4 Szegedi Tükör november Öt perc alatt hókotró lesz a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. jármûveibôl Korszerû flottával készülnek a télre Szerzôdés a meteorológiai szolgálattal, átalakítható jármûvek és járdaszórás az úttestrôl: a Szegedi Környezetgazdálkodási Kft. felkészülten várja a telet. A hóeltakarításra ugyanúgy készülünk, ahogy az ezt megelôzô években is. Szerzôdésben állunk a meteorológiai szolgálattal, amelytôl részletes jelentéseket kapunk: évest, félévest, havit, hetit és napit. Egy nappal elôre ez az elôrejelzés már nagyon pontos: szinte fél órára ki tudjuk számítani az idôjárási viszonyokat mondta Szabó Ferenc igazgató. A Szegedi Környezetgazdálkodási Non-profit Kft.-nél javarészt már bevásároltak az idei télre: só-homok keverékbôl háromszáz, a Romániából származó útszóró sóból hétszáz, marosi homokból ezer köbméter pihen a raktárakban. Ezeket a közlekedési utak szórására használjuk. Kisebb mennyiségben tárolunk még zeolitot és zúzottkövet is, melyet a járdák, kerékpárutak, parkok útjaira szórunk. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján az idei télen is nagyjából húsz napon kell síkosságmentesíteni az utakat tájékoztatott az ügyvezetô igazgató. Bár a tavalyi tél viszonylag enyhe volt: a munkálatokra kapott önkormányzati pénzbôl nem tudott spórolni a kft. A talaj menti fagyok idején ugyanúgy kellett szórni az utakat, mintha többcentis hó hullott volna a városban magyarázta Szabó Ferenc. S ha már a jármûveknél tartunk: flottájuk tizenkilenc nagygépbôl, tizenöt kisgépbôl, valamint két-két rakodógépbôl és ügyeletes gépkocsiból áll. Ha biztosan várható hó vagy ónos esô, akkor még a csapadék lehullása elôtt elvégezzük az elsô szórást magyarázta az igazgató. Feladatuk: az áruszállítás, a tömegközlekedés, illetve az üzletek ellátásához szükséges útvonalak járhatóvá tétele. A tereket, tömegközlekedési megállókat kisebb gépeikkel és kézi erôvel takarítják. Rendkívüli hómunkásokat nem szeretnénk felvenni. Az utolsó ilyen toborzásnál gyakorlatilag tömegverekedés tört ki, hiszen helyben fizettük a díjat. Amikor viszont takarítani kellett volna: sehol sem voltak mondta negatív tapasztalataikról Szabó Ferenc. Kisgépeik viszont univerzálisak: nyáron füvet nyírnak, télen egy hóekével felszerelve havat takarítanak. Kézi erôt csak a gépek által kialakított nyomvonalak csinosítására alkalmaznak. Körülbelül százhúsz-százötven fô áll rendelkezésre ilyenkor a megfelelô mennyiségû hólapáttal és seprûvel együtt mondta Szabó Ferenc. Azt is elárulta: a nagyvárosok közül az egyik legkorszerûbb jármûvekkel rendelkeznek. Az utóbbi években a nagygépeket is felszereltük úgynevezett mobilrendszerrel. Olyan jármûveink vannak, amelyek öt perc alatt hókotróvá alakíthatóak. A kisgépekre pedig oldalszórók kerültek: a megtisztított járdát az úttestrôl is meg tudjuk szórni homokkal-fûrészporral. A szállítójármûveink átlagéletkora öt év alatti magyarázta az igazgató. Szabó Ferenc ígérete: a hóesés befejezôdése után hat órával az összes stratégiailag fontos területet megtisztítják majd. A DARFT és az önkormányzat beruházásaként 11 utcaszakasz újult meg Körforgalom, új út és felújítás Közös ünneppel avatták fel Rókus megújult utcáit Könnyebbé vált a területen élôk közlekedése Ünnepség és családi nap keretében adták át október 25-én az elmúlt hetekben megfiatalodott Körtöltés utca és Makkoserdô sor közötti területet a városrészben lakóknak és az itt közlekedô szegedieknek. A területen élôket játszóházzal, kézmûves-foglalkozásokkal, kerékpáros ügyességi versenyekkel és színpadi gyermekmûsorokkal várták az útavatás ünnepén. Az önkormányzat saját forrásokból és pályázati pénzekbôl idén is több száz millió forintot költött útfelújításokra. A Körtöltés utca és a Makkoserdô sor közötti szakaszon új utcát és egy új körforgalmi csomópontot alakítottak ki. A tavalyi árvíz okozta járda- és úttestkárok kijavítása mellett további tizenegy utcaszakaszt újítottak fel. Az elmúlt két évben a város pályázati és saját forrásokból milliárdos nagyságrendben költött útfelújításokra. Szeged közútjainak kétharmada, mintegy háromszáz kilométer újult meg. Az idén kevesebb pénz jutott rá, de így is több száz millió forintot fordított aszfaltozásra a város. A legnagyobb munkálatokat a Körtöltés utca és a Makkoserdô sor közötti szakaszon végezték el. A Körtöltés utca és a Damjanich utca sarkára épült körforgalmi csomópontot a napokban adták át. Itt új útterv alapján forgalomcsillapított utcát alakítottak ki parkolókkal, járdákkal és járdaszigetekkel. Az elsô tervek alapján nem volt megoldott a csapadékvíz elvezetése, ezért módosított terv alapján valósult meg a kivitelezés. Az utcát mûszaki átadás után helyezik forgalomba, de a jármûvek már most használhatják, és a környezô utcák útlezárásai is megszûntek tudtuk meg Vaskeba Györgytôl, a városüzemeltetési iroda környezetgazdálkodási és közmûosztályának vezetôjétôl. A közel kétszázmilliós projekt az önkormányzat önálló beruházásaként jelent meg a költségvetésben. Az aszfaltjavításokat az idén két ütemben végezték el. Az elsô szakaszban a tavalyi árvíz okozta járda- és úttestkárokat javították ki. Az árvízkár-helyreállításra 64 millió forint pályázati forrást nyert a város. A májusban megkezdett munkálatok elsôsorban az árvízvédelmi mûvek, az ellennyomó medencék helyét érintették. Felújították a Roosevelt tér járdáját és útburkolatát, a Stefániát, a Felsô Tisza-partot és az Alsó rakpart járdarészét, valamint az Alsó kikötô sor úttestét. Ez utóbbi útszakasz javítása majdnem 20 millió forintba került beszélt a költségekrôl az osztályvezetô. Az útfelújítások második üteme összesen tizenegy utcaszakaszt érintett, Szeged több városrészébôl (Hattyas, Alsóváros, Belváros, Újszeged, Baktó, Petôfitelep). A Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanácshoz 20 utcaszakasszal 56 millió forintra pályáztunk, végül 11 utcaszakaszra 35 milliót nyertünk. A 92 millió 400 ezer forintos beruházás önrészét a város költségvetésébôl fedeztük mondta el Vaskeba György. A kivitelezô már készre jelentette az utcákat, de még mûszaki átadás elôtt állnak. Várhatóan a teljesítési határidô (november 30.) elôtt átveszi ôket a város. A szokásos nyári kátyúzások sem maradtak el idén. A Környezetgazdálkodási Kft. az állandó éves kátyúzási alapjához plusz ötvenmillió forintos támogatást kapott a várostól. Utcák új burkolattal Vezér u. (Vadas M. u. Május 1. u.); Titeli u.; Orsovai u. (Petrozsényi u. Hargitai u.); Petrozsényi u. (Radnóti u. Thököly u.); Erdélyi tér (Hargitai u. Thököly u.); Karánsebesi u. (Erdélyi tér Sarló u.); Harangláb u.; Oltoványi u.; Szentmihályteleki u.; Pulz u. (Teréz u. Vásárhelyi P. u.); Nádor u.; Küküllô u.; Vasutas sor és Gomba utca; Ákos u.; Haladás u.; Babits u.; Szélsô sor; Árvíz u. (Tavasz u. Francia u.); Verseczi u. (Titeli u. Varsa u.). Közel egy évtizede ide épült egy bevásárlóközpont, majd késôbb egy lakópark, és ezek következtében több ezer gépjármû nehezítette az itt élôk közlekedését. A beruházás legfontosabb eredménye éppen ezért az, hogy a jövôben a forgalom lassítása mellett még biztonságosabban és nyugodtabban közlekedhetnek, élhetnek az itt lakók mondta az avatás kapcsán Solymos László a körzet önkormányzati képviselôje, várospolitikai alpolgármester. A felújítással párhuzamosan a 3-4 éve lerakott forgalomkorlátozó bójákat is felszedték a szakemberek, így a szegediek közlekedése is könnyebbé, gyorsabbá vált. Az alpolgármester utalt arra is, hogy az idén Szegeden több mint 500 millió forintot költenek utak korszerûsítésére, felújítására, amelynek eredményeként Szeged több városrészében teljesen megújultak, illetve megújulnak az utcák. A most átadott rókusi területen kétszázmillió forintba került az a rekonstrukció, amelynek során a városi önkormányzat átépíttette a Makkoserdô sor és a Körtöltés utca közlekedési rendjét. Az útrekonstrukciós program keretében többek között körforgalom létesült a Damjanich, a Bálint Sándor és a Körtöltés utca keresztezôdésében. A Makkoserdô sor és a Bálint Sándor utca között az útfelújítás során parkolókat alakítottak ki, valamint forgalomlassító öblöket helyeztek el. Több mint fél kilométer hosszan megoldódott a Körtöltés utca csapadékvizének elvezetése is. Átépítették a teljes Makkoserdô sort is: ez a rész hat méter széles új aszfaltszônyeget kapott, a forgalmat fekvôrendôrökkel lassították. A terület felújítása során a járdától elkülönítve ezer méter kerékpárút is épült, valamint korszerûbbre cserélték a közvilágítást. A munkák végén füvesítettek, 78 díszfát és 800 cserjét is ültettek a területen.

5 2007. november Szegedi Tükör 5 Új tanmûhely városi segítséggel Az avatás után a tanulók vették birtokba a mûhelyt Új tanmûhelyt avattak a szegedi József Attila Általános és Szakiskola hátrányos helyzetû és speciális nevelési igényû tanulói részére. Az új tanmûhelyt és gyakorlati telephelyet Solymos László várospolitikai alpolgármester adta át ünnepélyes keretek között a tanároknak és diákoknak. A vendégek örülnek az új csarnoknak A tanulók gyakorlati képzését elôsegítô fa- és fémipari tanmûhely mintegy 16 millió forintos beruházás, melynek egyik fele önkormányzati támogatás, a többi pedig a tanulók munkáját dicséri. Nyolc szakmaterületen összesen 12 szakmát oktatunk mondta Garami István, az iskola igazgatója. Többek között varrodát, szônyegszövôt, fa- és fémipari mûhelyt mûködtetünk, de oktatunk bôrtárgykészítést és parkgondozást is. Az igazgató elmondta, hogy az ide kerülô hátrányos helyzetû és különleges nevelési igényû tanulók jelentôs része a speciális iskola nélkül nem tudna szakmát szerezni, s ezért nehezebb lenne beilleszkedniük a munka világába. Itt úgynevezett OKJ-s szakmai bizonyítványt szerezhetnek, amellyel sikeresebben tudnak elhelyezkedni. Az intézményben, az általános iskola felsô tagozatán és a szakiskolában, jelenleg 350 nappali tagozatos diák tanul. A speciális nevelést igénylô diákoknál fontos a gyakorlati képzés, ezért már az ötödik osztálytól kiemelten oktatják a technika tantárgyat. Az új tanmûhely felépítéséhez 8 millió forinttal járult hozzá a szegedi önkormányzat. A tanárok és diákok munkája és az általunk vásárolt anyag értéke is nagyjából ugyanennyit tesz ki. Az intézményben folytatni szeretnék a korszerûsítést, fejlesztést. Már épül is egy új tankert, amelyet késôbb tanparkkal is bôvíteni szeretnének, hiszen parkgondozóképzés is folyik az iskolában. Valószínûleg jövô tavasszal kezdik el bontani a tarjáni, úgynevezett Gettó büfét, hogy helyére új, modern csarnokot húzzanak. A vendégek örülnek, az árusok attól tartanak, hogy a bérleti díj emelkedhet. A Gettó büfénél mint általában minden napszakban ottjártunkkor is hosszú sor kígyózott. Kíváncsiak voltunk, mit szólnak a bejelentett változásokhoz. Örülnék egy szebb csarnoknak. Bár Szegeden talán itt a legfinomabb a palacsinta, azt mindenki látja, hogy a körülmények nem túl európaiak. Úgy tudom, az új épületben nyilvános vécé is mûködne. Úgy szuperálhatna, mint egy kis pláza. Sok fiatal jár ide, az átépített környezet talán még a mostaninál is több vásárlót fog idecsalogatni mondta a fiatal férfi. Barátnôje is örül az átépítésnek, szerinte azonban negatívumai is lesznek. Eddig azért jártunk ide, mert ez Szeged egyik legolcsóbb büféje. Az új csarnokban az árak is biztosan magasabbak lesznek osztotta meg velünk aggodalmát. Egy fiatalokból álló csoportot is megszólítottunk, kiderült a baráti társaság régóta törzsvendége a büfének. Nem is tudtunk arról, hogy lebontják a Gettót. Akkor tavaszra más uzsonnázóhely után kell néznünk. De mire virágillat száll majd a levegôbe, visszatérhetünk régi kedvenc helyünkre, ami addigra burzsuj gettóként szuperál majd viccelôdött Kis Tamás. Az uniós felújítási pénzbôl nem lehet új piaccsarnokot építeni, a régit pedig nem engedték kicsinosítani. A tarjániak megijedtek, hogy megmarad az Olajbányász tér szégyenfoltja. Ostromolták az önkormányzatot, azt szerették volna elérni, hogy a város építsen a régi boltoknak új helyet. Néhány hete megszületett a döntés: új piaccsarnok épül. A város egyelôre a tervezésnél tart, az építtetô Szegedi Vásár és Piac Kft. ügyvezetô igazgatója, Pusztai Lajos elmondta, a Mars téri és a Szent István téri piacokhoz hasonlóan a kereskedôkkel közös beruházás kezdôdik. A jelenlegi épület mostani húszszor tíz méteres alapját és vázát megtartanák. A régi-új csarnokba nagyjából öt üzlet fér el, a csirkés, a zöldséges, egy virágos, a lángos-palacsintás és esetleg egy butik. Árusítani csak belül lehetne, tehát a büfé parkolóra nyíló pultjai megszûnnének. És lenne bent nyilvános vécé is. A terv feleannyiba kerülne, mint egy teljesen új csarnok, megközelítôleg negyvenmillió forintba, amit a piac fizetne. A kereskedôk szerkezetkészen vennék meg a helyük bérleti jogát huszonöt évre. A tarifa a Szent István térihez hasonló, vagyis egy huszonöt négyzetméteres hely ára nagyjából 1,75 millió forint lenne. A Szegedi Kistérség az Európai Unióban Hárommillió forintból hat településen zajlanak a programok. A cél az uniós identitás megteremtése, erôsítése. Hárommillió forintot költhet a Szegedi Kistérség hat települése Algyô, Deszk, Kübekháza, Tiszasziget, Újszentiván, Szeged az 50 év integráció 50 helyszínen címû program rendezvényeire. A pályázatot a szegedi önkormányzat nyújtotta be. A program célja az uniós identitás elterjesztése, erôsítése. Az érintett hat településen kerekasztal-beszélgetéseket szerveznek, melyre meghívják a helyi üzleti élet képviselôit, civil szervezetek, ifjúsági önkormányzatok tagjait is. Algyôn a fô téma a környezetvédelem, Deszken az EU-csatlakozás tapasztalatai, hatása, Kübekházán az ifjúság, Szegeden a biopolisz, Tiszaszigeten a vidékfejlesztés, Újszentivánon a munkahelyteremtés, esélyegyenlôség lesz. A fiatalok számára vetélkedôket rendeznek 5-8., illetve osztályos korcsoportban. A résztvevôket pedagógusok készítik fel, az elsô vetélkedô témája a Római Szerzôdés lesz. A verseny során a három-három fôs csapatok pontokat gyûjtenek, ez alapján hirdetik majd ki a gyôzteseket. Ezenkívül alkotói pályázatot hirdetnek az iskolások között Európa jövôje rajtad is múlik! címmel. A rajzpályázatra óvodások, alsós, felsôs és középiskolás tanulók nevezhetnek, a fotópályázatra és az esszéíró pályázatra pedig felsôsök és középiskolások. A tervek szerint Szegeden fórumot szerveznek majd, ahol közéleti személyiségek, szakemberek az EU értékeirôl tartanak elôadást. Itt hirdetik ki a vetélkedô eredményét, és díjazzák a legjobb pályamunkákat is. A programsorozat az Európai Unió támogatásával valósul meg. Gyalogosok és jármûvek is használhatják a Gutenberget Az elsô vegyes forgalmú utca Bôvül Szeged belvárosa, az önkormányzat tervei szerint a Gutenberg utcából egy fôleg gyalogosok által használt, úgynevezett vegyes forgalmú utat alakítanak ki. A beruházást pályázati forrásból finanszírozná a város. A Gutenberg utcára ráfér a felújítás. Egyetértenek ebben a lakók és az önkormányzat is. A városvezetés azonban nem egyszerûen új aszfaltot akar, megváltozna egyúttal az utca funkciója is: vegyes forgalmú lesz. Ez azt jelenti, hogy a gyalogosok teljes szélességében használhatják, de autóval is be lehet hajtani. A mostani járda és az úttest egy szintben lesz, de továbbra is meg lehet majd különböztetni ezeket, mert különbözô lesz az útburkolat. A járda a tervek szerint díszburkolatot kap, az úttest betonkockákból épül. Útpadka nem lesz. Zöld sáv, vagyis sövény akadályozza majd, hogy az autók felhajtsanak, parkoljanak a járdán. A vegyes forgalmú megoldás azért jó, mert az utca lakói használhatják az autóikat, de a kötelezô kis sebesség miatt az átmenô forgalomnak nem éri meg ezt az útvonalat választani. A beruházás néhány száz millió forintba kerül, az önkormányzat ezt pályázati forrásból finanszírozná, de kisebb részben a magántôkére is számít. A forrás egyelôre nincs meg tájékoztatott Nagy Sándor alpolgármester. Nemcsak Nyugat-Európában, de például Szeged testvérvárosában, Temesváron is vannak vegyes forgalmú utcák. Ezeket általában a tisztán gyalogos övezetek peremén alakítják ki. A Gutenberg utca lakói örülnek a felújításnak, de van valami, amiben nem értenek egyet: a japán akácok sorsa. Az utat szegélyezô védett fasorhoz egyesek ragaszkodnak, mások viszont azt szeretnék, hogy tûnjenek el a fák. Az akácokkal az a baj, hogy a gyökerük több helyen felnyomta a burkolatot, sôt a pincékbe is benyomultak. A lehulló termés is sokakat zavar. Ugyanakkor árnyassá és hangulatossá teszik az utcát. A sorsukról egyelôre még nem döntöttek.

6 6 Szegedi Tükör november A Kossuth-díjas basszista jelmezei, kitüntetései is láthatók a színházban megrendezett kiállításon Gregor Józsefre emlékeztek Gregor József halálának elsô évfordulóján, október 27-én Gyémánt Csilla színháztörténész, fôiskolai docens rendezésében a Kossuth-díjas operaénekes életét és mûvészi pályáját bemutató kiállítás nyílt a Szegedi Nemzeti Színház elôcsarnokában. Elôtte a Bartók Béla Mûvelôdési Központ dísztermében pályatársai Andrejcsik István, Altorjay Tamás, Cseh Antal, Gábor Géza, Kôrösi Györgyi, Oberfrank Péter, Pál Tamás, Simon Krisztina, Szonda Éva, Tóth Judit, Vághelyi Gábor Kodály-mûvekbôl összeállított koncerttel tisztelegtek kollégájuk emléke elôtt. Gregor József nemcsak a magyar operajátszás világraszóló zsenije volt, hanem Szeged része is, hiszen mindannyiunknak van feledhetetlen élménye róla. Az itt látható képek egy nagyszerû mûvész emlékei, de valamennyiünk közös emlékei is egyben mondta Botka László polgármester a tárlat megnyitóján, ahol azt is jelezte: hamarosan kiírják a pályázatot a Szegedi Nemzeti Színház fôigazgatói posztjára. A kiállítás megnyitóján a kollégák, barátok, tisztelôk egy-egy szál fehér rózsát helyeztek el Gregor József bronz dombormûves emléktáblája elôtt, majd körbejárták az izgalmas összeállítást. A tárlaton a mûvész gyermekkori képei, színházi szerepeiben készült felvételei, legemlékezetesebb jelmezei mellett személyes használati tárgyai, kitüntetései, külföldi fellépéseinek rekvizitumai egyaránt láthatók. A kiállítást december 9-ig láthatja a közönség az elôadási napokon 17 órától. Jól fogynak a jegyek José Cura Otellójára Karácsonyi ajándéknak is jó lehet egy színházjegy José Cura szegedi Otello-elôadására. A világhírû argentin tenorsztár április 9-én, szerdán és 11-én, pénteken ölti magára a Szegedi Nemzeti Színházban a velencei mór jelmezét a belépôket november 5-én kezdték árulni a teátrum melletti jegyirodában. Még sohasem kerültek annyiba kôszínházi belépôk Szegeden, mint erre a két estére: legolcsóbban a kakasülôre, a harmadik emelet oldalszékeire lehet jegyet váltani forintért, a legdrágább jegyek a földszint elsô nyolc sorába és a páholyokba forintba kerülnek. A Verdi-operát diplomarendezéseként a Velencei Egyetemen tanuló szegedi Anger Ferenc állítja színpadra az egyik legkiválóbb magyar karmester, Pál Tamás dirigálásával. A produkció bemutatóját április 4-én tartják, akkor még az Operaház tenoristája, Wendler Attila énekli Otellót. Információink szerint José Cura partnernôje Desdemona szerepében Rálik Szilvia lesz. A jegyek nagy része már az elsô napokban elfogyott, így mindkét estén telt ház lesz. Nemzetközi hárfaverseny Szegeden Olyan szintû nemzetközi hárfaversenyt rendeznek november között Szegeden, amilyen Kelet-Közép-Európában eddig még nem volt. Az elsô szegedi nemzetközi versenyt három kategóriában írták ki: 13 év alattiak, évesek, valamint éves hárfások jelentkezését várták. A nemzetközi viadalt a francia Camac hárfagyártó cég támogatja azzal, hogy húsz hangszert hoz Szegedre, valamint a pénzdíjakat is biztosítja. A verseny színhelye a Szegedi Tudományegyetem Dugonics téri aulája, mûvészeti vezetôje Natalia Gorbunova, a Szegedi Szimfonikus Zenekar hárfamûvésze. A versenyzôk a világ minden tájáról érkeznek majd, az Egyesült Államokból, Olaszországból, Belgiumból, Franciaországból, Németországból, Szlovákiából, Hollandiából, Litvániából és Oroszországból. A zsûri is nemzetközi lesz: neves orosz, spanyol, svájci, walesi és magyar hárfamûvészekkel, muzsikusokkal. A programot különféle esti programokkal népek estje, francia jazz hárfaest, a Fool Moonnal Szegedrôl igyekeznek még színesebbé tenni. A záró koncertet a TIK-ben rendezik meg november 17-én, szombaton este 7 órától a gyôztesek részvételével. További információk, részletes program a verseny honlapján: November 30-án nyit az aranykapu a Széchenyi tér Dugonics tér Dóm tér fénytengelyen A karácsony szeptemberben elkezdôdött Lassan a derekához ér, sôt egyes fázisaiban már be is fejezôdött a szegedi Karácsonyi Ünnepi Hetek rendezvénysorozat elôkészítése. Hogy milyen eredménnyel, azt minden városlakó megtapasztalhatja november 30- án, amikor kinyílik az aranykapu, vagyis kezdetét veszi a belvárosi adventi vásár- és rendezvénysorozat. Más lesz az idén Kevés település büszkélkedhet azzal, hogy egymásba érô legszebb tereinek mindegyikén december elejétôl közel a végéig ünnepi forgatag várja az arra sétálgatót. Szeged ilyen, s ez az idén sem lesz másként az eseményt szervezô Szegedi Városkép Kft. és az Ördögszekér Kft. jóvoltából. A program gazdái egyébként magasra tették az idei mércét, csakúgy, mint tavaly, amikor a fesztiválvárosi hagyományokhoz és egy kiemelkedôen sikeres idegenforgalmi szezonhoz szabták a nívót. Így az idén is három helyszín szolgál majd élô díszletéül az adventnek: a Széchenyi tér Dugonics tér Dóm tér fénytengelyen november 30-ától december 24-éig lehet majd vásárolni ajándékokat, valamint forralt borozni, szalmakuckózni, gyertyát gyújtani, vagyis méltóan készülni az ünnepre. A karácsony nálunk szeptemberben kezdôdött! mondja Szélpál Gábor, a Szegedi Városkép Kft. vezetôje. A falevelek még el sem kezdtek sárgulni, amikor a Széchenyi téri Az idei advent több lesz egyszerû karácsonyi vásárnál. A szervezôk közös szándéka szerint ugyanis idén valódi, meghitt hangulatot teremtenek majd, zenés táncos felvonulással, színes felnôtt- és gyerekprogramokkal, s olyan hangulati elemekkel, mint fáklyák, fahéjillat és az ország legnagyobb, mintegy kilenc méter átmérôjû adventi koszorúja a Dóm téren. pavilonhelyek értékesítése már elkezdôdött. Tavaly közel 600 négyzetméteren hatvan kereskedô kínálta ünnepi portékáját, idén pedig már október közepére elkeltek a helyek, ezúttal 650 négyzetméternyi pavilonhelyet bérel hetven árus. A Széchenyi téri vásár úgy tûnik, fontos a kereskedôk számára, hiszen a résztvevôk nyolcvan százaléka viszszatér a fôtérre. Tavaly egyébként a Széchenyi téri vásárnál a már említett nívó okán jobbak, stabilabbak, beázásmentesek lettek a faházak, s fényfüzéreket is kaptak amolyan képeslapos módon. A fényekrôl még érdemes megemlíteni, hogy a november közepétôl kezdôdô munkálatok eredményeként a hónap végére állnak majd a fôtéri pavilonok, s helyükre kerülnek a városi díszkivilágítás elemei is, hogy november 30-án, az esemény ünnepélyes megnyitóján egyszerre gyulladhassanak ünnepi fények szerte a belvárosban. A Dugonics tér, csakúgy, mint tavaly, kellemes, köztes pihenôhelyet jelent majd, amolyan dédanyáink konyhája-féle pihenôhellyé alakulva, félúton a városháza és a dóm között. Nosztalgiázni itt a kenyérlángosok és tartalmasabb ínyencségek kedvelôinek lehet, a szervezôk szerint akár bôven sötétedés utánig. Idén örömteli újdonság, hogy a Dugonics tér karitatív rendezvényeknek is helyet, teret kínál, így az ünnep alatt érdemes ott is elidôzni. A Dóm téri vásár újjáéledése tavaly külön öröm volt, szervezônek, városlakónak egyaránt, így a tûzmelegre és a sült gesztenye illatára számíthatnak a szegediek ezen az adventen is. E sajátos hangulatú vásárünnepre azokat várják, akik a karácsony elôtti heteket a jókedv és a meghittség természetes rendjében, egyensúlyában szeretnék tölteni. Újra lehet majd izzó fahasábok mellett melegedni akár este tízig is, csodálkozni a bálaszínházban, játszani a szalmalabirintusban, lesz szép betlehemes találkozó, népi játékok, mézeskalács-sütöde, látványmûhely. S ott lesz persze a tradicionális, autentikus portéka a kézmûvesek pultjain, s lehet majd a múlt tárgyi emlékei után kutatni a régiségkereskedôknél is. Közös gyertyagyújtás Idén is közös gyertyagyújtásra várják a szervezôk a szegedieket a dóm elé, ahol óriás adventi koszorú szolgál méltó díszletként az ünnepi fényekhez. A karácsonyt megelôzô vasárnapokon szegedi közéleti szereplôk és a történelmi egyházak képviselôi közösen gyújtják meg a várakozást, készülôdést jelképezô ünnepi gyertyákat.

7 2007. november Szegedi Tükör 7 Nobel-díjas tudósa elôtt tiszteleg a város Emlékszobát avattak Szent-Györgyi tiszteletére Hetven évvel ezelôtt vehette át a Nobel-díjat Szent-Györgyi Albert, a szegedi egyetem egykori biokémia-professzora és rektora. Szeged egész éves ünnepségsorozattal tiszteleg a város kiemelkedô személyiségének emléke elôtt. Az év végéig tartó ünnepségsorozat szervezésében az önkormányzaton és az egyetemen kívül tizenhat intézmény, civil szervezet és tudományos társulat vesz részt. Az emlékév programjának összeállítói a tudománytörténeti bemutatók, kiállítások, vetélkedôk, konferenciák, elôadások mellett sportrendezvényeken, irodalmi és zenei eseményeken keresztül igyekeznek Szent- Györgyi Albert életét és munkásságát bemutatni a szegedieknek. Az emlékév egyik kiemelkedô eseményeként október 25-én a Szegedi Tudományegyetem és a városi önkormányzat vezetôi emlékszobát avattak az egyetemi orvoskar dékáni hivatalának épületében a világhírû szegedi tudós tiszteletére. Hosszú évtizedek adósságát törleszti most a város és az egyetem a Szent-Györgyi-emlékhely megnyitásával mondta Botka László polgármester. A tudós életútját bemutató emlékhellyel a tisztelgés mellett az is A gyerekeket is bevonták az emlékezésbe Játékos kísérletek a Klauzál téren A Szent- Györgyi Albert-emlékév programsorozatában játékos kísérletekkel és ügyességi játékokkal várták a nyáron a Klauzál téren a szegedi gyerekeket. A több száz résztvevô tudománytör- téneti érdekességek, különleges kísérletek által ismerhette meg a tudományos kutatás világát. a célunk, hogy emberközelbe hozzuk a világhírû szegedi biokémikus életét, munkásságát. A Tisza Lajos körúti épületben Szent-Györgyi Albert személyes tárgyait, kitüntetéseit és okleveleit gyûjtötték össze. Az avatóünnepségen Szabó Gábor, az egyetem rektora felvetette, hogy a Szegedi Tudományegyetem késôbb felvehetné a Nobeldíjas tudós nevét. Az emlékhely felavatása után megkoszorúzták a tudós szobrát a Dóm téri Panteonban, emléktáblát avattak egykori lakóházán, tudományos emlékülést rendeztek az egyetemen, este pedig hangversenyt tartottak a mûvészetbarát Szent- Györgyi emlékére. Szent-Györgyi Paprika-díja helyreállította Magyarország megtépázott tekintélyét a világ szemében A Szegedrôl jött, új hódító Családjában senki se bízott abban, hogy viszi valamire, mégis az ötödik elsô félévét három tantárgyból elégtelennel záró Szent-Györgyi Albert az egyetlen olyan magyar tudós lett, aki a Nobel-díjat hazai, pontosabban a szegedi egyetemen végzett kutatásaiért nyerte el. Rákvacsora Szeptemberben múlt 79 éve, hogy Szent-Györgyi Albert elôször Szegedre érkezett, és Klebelsberg Kunóval kettesben megnézték az egyetemi építkezést, a neki szánt orvosi kémiai tanszéket a Dóm téren. Ezt megelôzôen levélben tudakolta Horthy Miklós oktatásügyi minisztere az 1928-ban már biokémiai kutatásai és a Hopkins professzorral kialakult munkakapcsolata, továbbá 55 cikke miatt is ismert magyar tudóstól, hogy szándékozik-e szülôföldjére visszatérni. Klebelsberg ajánlata a szegedi professzori kinevezés, illetve, hogy a Rockefeller Alapítvány támogatásával itt létrehozandó tudományos központ kialakításában központi szerepet kap, egybeesett Szent-Györgyi vágyaival. A laboratórium átadását többször is elhalasztották, ezért Szent-Györgyi 1929-ben ismét Szegedre látogatott. Innen indult élete elsô amerikai útjára, a fiziológusok világkongresszusára, Bostonba. Ott a biokémikusok külön csoportot alkottak, és nagy figyelmet szenteltek a magyar tudós kutatásainak. Ám felfedezését, mely a hollandiai Groningenbôl indult, Cambridgen át egészen Minnesotáig vezette, nem sikerült ezen az úton, a kiváló amerikai körülmények között sem meghatároznia. Az új, Dóm téri laboratórium elkészültéig egy korábbi felújított kórházban kialakított munkahelyet ígértek Szent-Györgyinek. E kompromisszumos ígéret hatására Szent-Györgyi Albert, valamint elsô felesége augusztus 15-én elhagyta Cambridge-t, és elindult Szegedre. Útjukat többször is Elsô amerikai útján Szent-Györgyi Albert és tudós társasága kikapcsolódásként elment a massachusettsi Woods Holeba, megnézték a Tengerbiológiai laboratórium különleges kutatótelepét, és rákot vacsoráztak írja Ralph W. Moss. Akkor senki sem gondolta, hogy a Magyarországról távozó Nobel-díjasunk e kisvárosig menekül, itt eszi majd 1947 után az emigráns tudósok keserû kenyerét. megszakították: Szent-Györgyi Albert elôadásaival elbûvölte közönségét, írja az elsô Szent- Györgyi-monográfia szerzôje, Ralph W. Moss. Budapestre érve ismét együtt lehettek Nelli lányukkal. A szegény ember Cambridge-e Szeged fogalmaz Szent-Györgyi elsô életrajzírója. A tudós és családja 1931 januárjában vonattal érkezett a Tisza-parti városba, ahol 13 évig élt és alkotott, az itteni egyetemen érte el élete legnagyobb felfedezéseit, ami világhírt hozott számára. Ehhez az eredményhez az is hozzájárult, hogy e félreesô helyen semmi sem vonta el a figyelmét a munkájától. Ugyanakkor Szeged, mely befogadta, miközben a kozmopolita Budapest visszautasította kinevezését, megtiszteltetésnek vette, hogy ilyen neves tudós, mint Szent- Györgyi Albert itt dolgozik. Az egyetem új biokémiai osztályát, Szent-Györgyi szegedi munkahelyét (két nagy labort, egy irodahelyiséget és egy elôadótermet) elôször a Kálvária sugárúti volt kórházépületben, a mai Déri szakközépiskolában rendezték be. A professzor a tanítás mellett részt vett az egyetem irányításában és végezte saját kutatásait. Itt, Szegeden lett igazi tanár, elôadásai felvillanyozták hallgatóságát. Diákjaival fesztelen és családias kapcsolatot alakított ki, ami éles ellentéte volt az addig más egyetemi oktatóktól megszokott hierarchikus viszonynak. Társaságában kötelezô volt sportolni, ô maga szinte minden sportágat kipróbált, sôt repülni is megtanult az algyôi repülôtéren. Az oktatást is átalakította, a szabadságra és a spontaneitásra helyezte a hangsúlyt. Gyorsnak és hatékonynak bizonyult a tudomány terén abban is, hogy hat hónap alatt létrehozta kutatócsoportját, volt idô, amikor húsznál is több különbözô munkával foglalkozott egyszerre, egy éven belül elindította Magyarország elsô biokémikus diplomát adó képzési programját. A Rockefeller Alapítvány ig nem támogatta még angliai útját sem. Ellenben Szent- Györgyi Szegedrôl levelezett a tudományos világgal. A paprikában, Szeged jellegzetes növényében valóságos C-vitamin-bányára bukkant. Az itt nyert mintákat még mielôtt kérték volna, a világ minden tájára eljuttatta. Sôt amikor 1935-ben Belgiumban tartott elôadásokat, C- vitaminnal kezelt néhány beteget, akiknek állapota drámai fordulattal javult, így orvosi zseninek tartották azt a Szent- Györgyit, aki amúgy nem kedvelte a gyakorlati orvoslás formáit. Mégis meglepetésként érte, amikor október 2-án telefonhívást, majd késôbb táviratot kapott Stockholmból: a Királyi Karolinska Intézet orvosi fakultása a fiziológiai és orvosi Nobel-díjat neki ítélte. A bejelentést vad ünneplés követte itthon, Szegeden spontán fáklyás felvonulást tartottak: Szent- Györgyi eredménye ahogy a Times nevezte, Paprikadíja helyreállította Magyarország megtépázott tekintélyét a világ szemében. A Tisza-parti városunk Dóm terérôl Stockholmba utazó, onnan ide visszatérô 44 éves Szent-Györgyi Albertet a Nobel-díj átadásakor az ünnepi szónok úgy említette, mint a Szegedrôl jött új hódítót. Ralph W. Moss nyomán Elválások A szegedi Horthy Miklós Egyetem rektoraként ( ) radikális reformokat vezetett be Szent-Györgyi Albert. Többek között létrehozott diszkrimináció-ellenes diákszervezetet, egy színjátszó csoportot. E lépésekben is kifejezôdött háborúellenessége. Szent-Györgyit, mint az ellenzék egyik legjelentôsebb alakját letartóztatták, 1944 nyarát házi ôrizetben töltötte, majd szeptember elején eltûnt Szegedrôl, háborús menekültként bujkált az országban. Aztán 1945-ben vezetôje lett a Polgári Demokrata Pártnak, két hónapra Moszkvába utazott. Az itthon újjászervezett parlamentben képviselôként, az akadémia titkáraként dolgozott, a budapesti egyetem biokémiai tanszékét vezette, s megalapította a Biokémiai Intézetet, ahova a profot követte szegedi tanítványainak többsége. Ám 1947 szeptemberében szakított a kommunisták vezette hazai rendszerrel: 54 évesen ismét számûzetésbe kényszerült, újraépítette karrierjét. Nyolcvan éves volt, amikor 1973 októberében, több mint 25 év után elôször, a kormány vendégeként visszatért Magyarországra. Az ok: szegedi tanítványa, Straub F. Brunó meghívta az általa irányított MTA Szegedi Biológiai Központ átadási ünnepségére, ugyanekkor a Szegedi Orvostudományi Egyetem díszdoktorává avatják.

8 8 Szegedi Tükör november Szenzáció: Janics és Kovács újra együtt! Fél évig húzódott a Janics Natasa, Kovács Katalin olimpiai bajnok kajakos duó ügye, majd október végén a sportág és az ország érdekeit is figyelembe vevô döntés született: újra összeülhet a duó! Kompromisszumok, egyeztetések, megbeszélések, szervezés a végeredményhez rögös út vezetett. A hír az elôzmények ismeretében már-már szenzációszámba ment: Janics Natasa és Kovács Katalin újra egy hajóba ül! A 2004-es athéni olimpián gyôztes kajakpáros összehozásához kellett a Magyar Kajak-kenu Szövetség elnökének, Baráth Etelének a hatalmas szervezômunkája, valamint Fábiánné Rozsnyói Katalin hozzájárulása. Mint ismert, a tréneraszszony Kovács munkáját még irányítja, Janicsét viszont már nem, amióta áprilisban a sokadik(?) affér után megszakadt köztük a napi kapcsolat. Hogyan is jutott el addig az ügy, amíg a felek megegyeztek? A kérdés megválaszolása lehet akár egyszerû is. Hiszen Baráth Etele szerepvállalása azt sugallja: elsôsorban a sportág, nem mellékesen pedig az egész magyar sporttársadalom, sôt az ország érdeke is, hogy a párosban éveken át ver(het)etlen egység újra közösen hozza a sikereket. Nincs mese, egy tuti aranyesélyt nem szabad veszni hagyni. Nyakunkon ugyanis az újabb ötkarikás játékok ideje: jövôre Pekingben gyullad fel a láng. A bonyolultabb válasz pedig rengeteg egyeztetést, tárgyalást, húzok-engedek filozófiát takar. Mert akadt, aki hallani sem akart errôl, aztán hozzájárult más kérdés, A Szegedi Kézilabda Fanklub nem balhézik A Pick vendégjátékosait elfogadják Török Tibor vezetésével már mûködik a Szegedi Kézilabda Fanklub. A jelenleg harminctagú csapat elsôként emelte fel a szavát a tévériporter Egri Viktor Pickre vonatkozó negatív megjegyzése miatt. Már hónapok óta tudták a Pick Szeged drukkerei, hogy Török Tibor szeretne egy olyan szurkolói klubot alakítani, amely nem a balhé-, hanem a kulturált biztatás kedvéért megy a kézilabda-mérkôzésekre. A szervezésbe huszonöten kapcsolódtak be, s ennyien adták a nevüket ahhoz, hogy minden kötelezô fórumot megjárva hivatalosan is bejegyzésre kerüljön a Szegedi Kézilabda Fanklub. Amikor kellett fel is emelték a szavukat, s nyílt levélben utasították vissza a TelesSport riporterének, Egri Viktornak a Pick Szeged idegenlégiósaira tett megjegyzését. Egy biztos, a fanklub tagjai elfogadják azt a nemzetközi gyakorlatot, amely tulajdonképpen az Európai Unióban már hosszú ideje gyakorlattá vált, hogy az EU polgárai bármelyik ország csapatában szabadon játszhatnak. Természetesen mindenki tudta, hogy a tévésnek elsôsorban az icsre végzôdô nevû játékosok száma szúrja a szemét. Nem tudom, hogy miért kötött éppen a Pickbe bele Egri, hiszen ha az európai sportot szemügyre vesszük, akkor kiderül, hogy a fociban lassan már saját országbeli játékost is alig lehet találni mondta érdeklôdésünkre Török Tibor, majd így folytatta: Érdekes, hogy azt nem figurázta ki, amikor a német asztalitenisz-válogatottban három kínai játékos képviselte ôket. De sorolhatnám a többi sportágat is. Amelyik klub ugyanis eredményt akar elérni az nem azt nézi, milyen nemzetiségû, hanem, hogy mit tud a sportoló. A nemzetközi kupatrófeákban bôvelkedô Kielben például csak nagyítóval lehet német kézilabdást találni. Na ebbôl kiindulva azt mondom tiszta szívembôl, ha egy játékos felölti a Pick-mezt, az attól kezdve Szegedért, a klubért, sôt azt is kijelenthetem: a magyar kézilabda sikeréért, becsületéért is küzd, hiszen valamennyi Bajnokok Ligája-mérkôzésen nem a Pick Szeged zászlaját függesztik ki a csarnokba, hanem a magyart. Arról is tudunk, hogy a klubvezetés szerette volna megszerezni Császár Gábort a Dunaújvárosból, azonban mint ismert, a kitûnô irányító és lövô inkább Dániába igazolt. De az is az igazsághoz tartozik, ha mi az ellenfeleinktôl, csakúgy, mint teszi néhány csapat, elviszszük a legjobbakat, akkor azzal a bajnokság színvonalát, az ellenfelek erejét rontjuk. Ami pedig a mi célunkat illeti: a pályán ellenfelek leszünk, de azon kívül barátokként viselkedünk. Az országban egyébként hasonló szurkolói szervezôdés már négy mûködik. A szegediek aktivitása már ismert, hiszen legutóbb Gyöngyösön a pályán mérték össze tudásukat a helyi hasonló klubbal. Mint Török Tibor elmondta: ott lesznek Veszprémben is a sorsdöntô BL-mérkôzésen, hogy kidrukkolják az örök ellenfél második gyôzelmét a Gummersbach ellen. Kati néni (mert róla van szó) az egyeztetés végsô fázisában látni sem akarta Janicsot, nem említve a vele való beszélgetést, mások pedig már a Kati néni Janics konfliktus kirobbanásakor is egyértelmûen a páros további szereplése mellett kardoskodtak. Az érdekek éppen fél év után találkoztak. És ennek szellemében nagy kompromisszumok köttettek. Janics szívesen tette, nincs kétségünk afelôl, hogy Kovács is így állt a dologhoz. Az más kérdés, hogy Fábiánné hogyan gondolkodott minderrôl. Merthogy nem szívesen és nem önszántából tette azt a gesztust, hogy Kovács párosban Janiccsal edzhet, az egyszer tuti. De sebaj: ha a duó újból mûködik, és nem lesz náluk jobb itthon, akkor már senki sem emlékezik arra, mi történt április 19-étôl október 25-éig. Az ügynek van pikantériája: ha a páros megnyeri a hazai válogatót, akkor mint az összes nôi válogatott versenyzô Fábiánné irányításával végzi el a héthetes olimpiai felkészülést. Addig azonban még sok minden történhet, így például az alapozó idôszak közepette sítáborok jönnek, majd a száraz edzések végeztével a tavaszi meleg vízi edzôtábor. Janicsnak Ausztráliában, Kovácsnak Kaliforniában. Az újabb fontos idôpont a kettôs életében április eleje, az elsô közös vízre szállás. Hogy hol és kinek az irányításával? Ezek most még nyitott kérdések. Oltványi pekingi repülôjegyre hajt A Szeged Boksz Club versenyzôje, Oltványi Dávid közel áll ahhoz, hogy kiharcolja a pekingi olimpián való szereplést. Az SZTE- JGYTF számítástechnika földrajz szakos hallgatója a chicagói vb-n többek között legyôzte a vb-bronzérmes thaiföldi Worapoj Petchkommot. Hetekkel ezelôtt kevesen ismerték Oltványi Dávid nevét. A Szeged Boksz Club 54 kg-os versenyzôje a közelmúltban befejezôdött chicagói világbajnokságon bizonyította tehetségét, a második körben, a legjobb 16 közé jutásért hatalmas bravúrt végrehajtva jutott be. A világranglista második helyezettjét, világbajnoki bronzérmest, a thaiföldi Worapoj Petchkommot verte meg. Már csak egy lépés választotta el az olimpiai kvalifikációtól, azonban a legjobb nyolc közé jutásért zajló küzdelemben, a késôbbi második, a mongol Enkhbat Badar-Uugan megverte. Némi bírói segédlettel, hiszen a mongolnál a pontozók minden ütés után nyomták a gombot, Oltványi horgainál azonban nem. A szegedi diáknak még sem kell csalódottnak lennie, hiszen két meccset megnyert, és még esélye van arra, hogy kiharcolja a pekingi olimpián való részvételt. Eddig a súlycsoportjában nyolcan vívták ki a szereplés jogát az ötkarikás játékokon, és Európából még nyolc öklözônek van esélye kijutni a jövô évi eseményre. Gál László tanítványának két versenyen lesz alkalma kivívni az indulási jogot. Nem lesz könnyû feladat, szerencsére az orosz, és angol rivális már ott van Pekingben, így két esélyes bokszoló már nem nehezíti az SZTE-JGYTF számítástechnika földrajz szakos hallgatójának az útját. Oltványira még idén komoly feladat vár, december elején Debrecenben rendezik meg az országos bajnokságot. Ezen mindképpen nyernie kell, hiszen csak így tarthatja meg a válogatottságot. Már ez sem lesz kis feladat, hiszen itthon is van egy nagy riválisa, a debreceni Kalucza, igaz ebben az évben már többször megverte, méghozzá magabiztosan. Természetesen nagy az öröm a Szeged Boksz Clubban, az edzôk, a társak büszkék arra, hogy Oltványi Dávid eredményesen szerepelt a vb-n. Ez a kis részsiker nagy lökést adhat a szegedi boksznak, fôként akkor, ha az 54 kg-os versenyzô ott lehet majd Pekingben. A lapot szerkeszti a szerkesztôbizottság Felelôs szerkesztô: Vécsey Ágnes Kiadja a Lapcom Kft. Délmagyarország Kiadó. Kiadóigazgató: Pap Klára Alapító: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata ISSN