A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK KÜLÖNBÖZŐ TÍPUSAI KÖLTSÉGVETÉSÉBEN MEGFIGYELHETŐ KÜLÖNBSÉGEK AZ 1990-ES ÉVTIZEDBEN. Kozma Gábor 1.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK KÜLÖNBÖZŐ TÍPUSAI KÖLTSÉGVETÉSÉBEN MEGFIGYELHETŐ KÜLÖNBSÉGEK AZ 1990-ES ÉVTIZEDBEN. Kozma Gábor 1."

Átírás

1 Földrajzi Konferencia, Szeged A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK KÜLÖNBÖZŐ TÍPUSAI KÖLTSÉGVETÉSÉBEN MEGFIGYELHETŐ KÜLÖNBSÉGEK AZ 1990-ES ÉVTIZEDBEN Kozma Gábor 1 Bevezetés A rendszerváltás után újonnan létrejött helyi önkormányzatok a gazdálkodás területén teljesen megváltozott feltételekkel voltak kénytelenek szembenézni. Új jogszabályok (elsősorban az évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról, az évi XXXIII. törvény egyes állam tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról ) rendezték a működésükre vonatkozó alapvető kérdéseket, költségvetésük bevételi és kiadási oldala nagymértékben átalakult. A változások természetesen nem egyformán érintették az egyes önkormányzatokat, és különböző tényezők alapján igen lényeges eltérések figyelhetők meg közöttük. Az eddigi kutatások ugyanakkor igen kevés figyelmet fordítottak a különbségek feltárására (pl. Mádi 1994, Lados 1998), és elsősorban két területre koncentráltak. Egyrészt általában vizsgálták az önkormányzatok gazdálkodását (pl. Varga 1994, Illés 1996, Vígvári 1997, Dobos Szelényi 1999), másrészt egy-egy települést vagy megyét választottak ki, és azt elemezték (pl. Kovács 1998, Kaszó 2001) A tanulmány elsődleges célja a helyi önkormányzatok különböző csoportjai közötti költségvetése bevételi és kiadási szerkezetének az elemzése. Ennek során egy-két kivételtől eltekintve nem törekszem az időbeli változások bemutatására, hanem az időszakot egy egységnek véve mutatok rá a megyék, a főváros, a megyeszékhelyek, a megyeszékhelyeken kívüli városok, az főnél nagyobb és kisebb községek közötti eltérésekre. A kutatás során igyekeztem kiküszöbölni az infláció okozta torzításokat, ezért az egyes évek adatait a fogyasztói árindexet felhasználva az 1993-as értékekre számoltam át, és ezeket átlagoltam. Az elemzés keretében kétfajta módszert alkalmaztam. Egyrészt azt vizsgáltam, hogyan alakul az adott bevétel-, illetve kiadástípusnak az összbevételből (összkiadásból) való részesedése, amely az adott kategória súlyára mutatott rá. Másrészt kiszámoltam az egy főre jutó értékeket, és így az egyes kategóriák relatív nagyságáról szereztem információkat (ez utóbbi módszert nem használtam a megyei önkormányzatok esetében, mivel hozzájuk nem rendelhető egyértelműen egy lakossági kör). Az elemzés során problémát okozott és egy-két helyen óvatosságra ad okot az a tény, hogy az adatbázis nem tartalmazza az önkormányzati tulajdonban lévő vállalatok (pl. közlekedési, vízmű és városgazdálkodási Rt-k és Kft-k) adatait, ugyanakkor ezen szervezetek néhány városban (főleg a megyeszékhelyeken) jelentős fejlesztéseket hajtottak végre, és ezekhez állami támogatást is kaptak. A bevételi oldal jellegzetességei A bevételek csoportjában hét nagy kategóriát vettem figyelembe: saját folyó bevételek, felhalmozási- és tőkebevételek, átengedett bevételek, állami hozzájárulások és támogatások, működési célra átvett pénzek, hitel- és kötvénybevételek és az egyéb bevételek (ebbe 1 Dr. Kozma Gábor, egyetemi adjunktus, Debreceni Egyetem Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék, 4010 Debrecen, Egyetem tér 1. Pf

2 Kozma Gábor A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK KÜLÖNBÖZŐ TÍPUSAI tartoznak a költségvetési kiegészítések és visszatérítések, az éven belüli értékpapír-eladás és vásárlás egyenlege, valamint az ÁFA-bevétel és kiadás egyenlege) Az egyes kategóriáknak az összbevételből való részesedését tekintve (1. táblázat) az önkormányzatok között igen jelentős eltérések figyelhetőek meg. A megyei önkormányzatok mindössze négy alkategóriában mutatnak nagyobb részesedést, mint az országos érték: az illetékbevételeknél, az intézményi tevékenységi bevételeknél, a címzett támogatásoknál és a Társadalombiztosítástól átvett pénzeknél (a megyei önkormányzatok alacsonyabb, illetve magasabb részesedése okainak feltárása az egy főre jutó értékek magyarázatánál történik). 1. táblázat A különböző bevételi kategóriák részesedése (%) az összbevételből (az közötti évek átlaga 1993-as árakon számolva a fogyasztói árindexet felhasználva) A B C D E F G helyi adók 8,4 0,0 14,9 10,2 8,9 4,7 2,5 illetékbevételek 1,5 5,4 1,8 2,1 0,2 0,0 0,0 kamatbevételek 1,8 0,9 3,7 1,2 1,4 1,3 1,6 intézményi tevékenység bevételei 8,1 8,8 7,1 8,8 8,8 7,6 5,9 egyéb saját folyó bevételek 1,3 0,1 2,8 1,5 0,9 0,7 0,7 saját folyó bevételek 21,1 15,2 30,2 23,8 20,1 14,3 10,6 tárgyi eszközök, immateriális javak, érték-papírok, vállalatok értékesítése, privatizáció 8,1 2,2 15,9 8,7 6,4 5,0 3,6 felhalmozási célú pénzátvétel az államháztartáson belülről 1,6 0,9 1,1 1,0 1,5 3,3 3,3 felhalmozási célú pénzátvétel az államháztartáson kívülről 1,7 0,6 1,0 1,0 1,7 3,9 2,7 felhalmozási- és tőkebevételek 11,4 3,7 17,9 10,7 9,6 12,1 9,6 SZJA-bevételek 11,3 4,2 10,8 12,0 11,0 15,0 17,2 gépjárműadó 0,6 0,0 0,6 0,7 0,6 0,7 0,5 egyéb átengedett bevételek 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,1 0,1 átengedett bevételek 11,9 4,2 11,4 12,8 11,6 15,8 17,9 normatív állami hozzájárulás 23,8 18,1 16,0 29,5 24,9 30,0 30,2 céltámogatás 1,7 0,6 0,6 0,8 1,4 4,5 4,0 címzett támogatás 1,4 5,9 0,7 0,3 1,6 0,2 0,2 működésképtelenné vált önkormányzatok kiegészítő támogatása 0,6 0,6 0,0 0,0 0,7 1,0 3,5 központosított előirányzatok 3,1 1,2 1,8 2,5 3,3 5,6 6,9 egyéb állami támogatás és hozzájárulás 2,6 1,4 1,6 3,2 3,1 3,1 3,9 állami támogatás és hozzájárulás 33,2 27,8 20,8 36,3 34,9 44,4 48,8 Társadalombiztosítástól átvett pénzek 14,5 44,1 13,0 6,0 15,8 3,3 2,2 egyéb működési célra átvett pénzek 3,2 2,5 1,7 3,0 3,3 5,6 7,8 működési célra átvett pénzek 17,7 46,6 14,7 9,0 19,1 8,9 10,0 hitel- és kötvénybevételek 4,5 2,2 4,8 7,1 4,3 4,0 2,8 egyéb bevételek 0,3 0,3 0,2 0,4 0,4 0,4 0,4 összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 A az ország összes önkormányzata, B megyei önkormányzatok, C Budapest, D megyeszékhelyek, E megyeszékhelyen kívüli városok, F főnél nagyobb községek, G főnél kisebb községek Forrás: BM 1994, BM 1995, BM 1996, BM 1997, BM 1998, BM 1999, BM 2000, BM

3 Földrajzi Konferencia, Szeged A településeket elemezve mind a saját folyó bevételek, mind a felhalmozási- és tőkebevételek Budapesten érték el a legnagyobb arányt, míg az ellenkező végletet az fő alatti községek képviselték. A települések között a legkisebb különbség az átengedett (más néven megosztott) bevételek kategóriájában jelentkezett: mindegyik típusnál ez a forrás az összbevételek 11-17% között mozgott. Az állami támogatások és hozzájárulások elsősorban a községek esetében játszottak fontos szerepet, és különösen feltűnő, hogy az fő alatti településeknél az összbevétel közel 50%-a származott ebből a forrásból. A működési célra átvett pénzek főleg Budapesten és a megyeszékhelyeken kívüli városokban járultak hozzá nagyobb mértékben az önkormányzati költségvetésekhez, míg a hitel- és kötvénybevételek a megyeszékhelyek esetében érték el a legmagasabb arányt. Az előző bekezdésekben vázolt tények magyarázata szoros összefüggésben van az egyes bevételi kategóriák egy főre jutó értékével (2. táblázat), és a későbbiekben a megyei önkormányzatokra tett utalásokat kivéve csak ezt a táblázatot elemzem. A saját folyó bevételeket tekintve feltűnő Budapest rendkívül magas értéke, amely az utána következő megyeszékhelyek értékének csaknem a duplája, az fő alatti települések értékének pedig több mint hatszorosa. A nagymértékű eltérés részben a települések gazdasági adottságaival, részben a törvényi szabályozással kapcsolható össze. Az előző kategóriába sorolhatók a helyi adók, a kamatbevételek és az egyéb saját folyó bevételek, míg az utóbbiba az illetékbevételek. A helyi adókon belül országos szinten domináns szerepet (közel 90%-os részesedést) tölt be az iparűzési adó, és ennek következtében nem meglepő, hogy az egy főre jutó érték az ország gazdasági életében kulcs-szerepet játszó, és elsősorban a pénzügyi-szolgáltatási szektorban uralkodó Budapesten a legnagyobb. A megyeszékhelyek és a megyeszékhelyeken kívüli városok között lényeges eltérés nem figyelhető meg, ugyanakkor a legalacsonyabb értékek a jelentősebb gazdasági egységekkel csak korlátozottan rendelkező községekben tapasztalhatók. A jelenlegi törvényi szabályozás csak a települési önkormányzatok számára teszi lehetővé a helyi adók kivetését, így ez a bevételi forrás nem jelenhet meg a megyei önkormányzatoknál. A befolyt illetékbevételek önkormányzatok szerinti eloszlását a költségvetési törvények szabályozzák: ebből a forrásból csak a megyei önkormányzatok, Budapest és a megyei jogú városok részesülnek (ebből kifolyólag a községeknél szereplő értékek az adatbázis hibájából adódtak). A bevételi forrás viszonylag magas aránya a megyei önkormányzatok esetében véleményem szerint két okra vezethető vissza. Egyrészt a fővároson és a megyei jogú városokon kívüli településeken befizetett illetékek a megyei önkormányzatokhoz kerülnek, és ez az egész országban befizetett illetékösszeg közel 50%-át jelenti (így önmagában is egy jelentős tétel), másrészt a megyei önkormányzatoknak az összbevétele nem túlságosan magas (2000-ben például nem érte el a megyeszékhelyekét), így egy relatíve kisebb érték is jelentős részesedést eredményezhet. A településeket elemezve megállapítható, hogy ez az érték Budapest és a megyeszékhelyek esetében a legnagyobb, kettő közül a budapesti magasabb összeg pedig minden bizonnyal azzal indokolható, hogy ott többek között nagyobb értékű vagyontárgyak cserélnek gazdát. A nem megyeszékhely városok alacsony értéke mögött az a tény áll, hogy ebbe a település-csoportba csak négy megyei jogú város (Sopron, Dunaújváros, Nagykanizsa és Hódmezővásárhely) tartozik. A kamatbevételek döntő mértékben az önkormányzatok átmenetileg szabad pénzeszközeinek pénzintézetekbe történő kihelyezéseiből erednek. Az 1-2. táblázat világosan tükrözi, hogy az elmúlt időszakban elsősorban Budapest tudott ebből a forrásból bevételekre szert tenni, az ugyanakkor némileg meglepő, hogy a megyeszékhelyeken kívül városok megelőzték a megyeszékhelyeket, az fő alatti községek pedig az fő felettieket. 3

4 Kozma Gábor A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK KÜLÖNBÖZŐ TÍPUSAI 2. táblázat A különböző bevételi kategóriák egy főre jutó értéke Ft-ban (az közötti évek átlaga 1993-as árakon számolva a fogyasztói árindexet felhasználva) A B C D E F helyi adók 4.565, , , , ,7 842,9 illetékbevételek 815, ,8 995,2 89,1 0,0 0,0 kamatbevételek 999, ,1 581,0 701,3 408,8 519,3 intézményi tevékenység bevételei 4.370, , , , , ,3 egyéb saját folyó bevételek 700, ,6 720,5 439,0 222,2 216,2 saját folyó bevételek , , , , , ,7 tárgyi eszközök, immateriális javak, érték-papírok, vállalatok értékesítése, privatizáció 4.410, , , , , ,5 felhalmozási célú pénzátvétel az államháztartáson belülről 860,7 791,3 454,4 743, , ,7 felhalmozási célú pénzátvétel az államháztartáson kívülről 924,0 729,6 463,4 863, ,8 897,1 felhalmozási- és tőkebevételek 6.194, , , , , ,2 SZJA-bevételek 6.083, , , , , ,6 gépjárműadó 302,4 441,8 343,2 294,0 233,1 177,9 egyéb átengedett bevételek 16,2 0,0 2,5 14,3 27,6 48,7 átengedett bevételek 6.402, , , , , ,3 normatív állami hozzájárulás , , , , , ,6 céltámogatás 916,7 428,4 373,0 725, , ,2 címzett támogatás 773,1 541,4 135,2 793,2 77,4 50,2 működésképtelenné vált önkormányzatok kiegészítő támogatása 333,7 3,7 23,0 373,1 328, ,3 központosított előirányzatok 1.688, , , , , ,6 egyéb állami támogatás és hozzájárulás 1.397, , , , , ,6 állami támogatás és hozzájárulás , , , , , ,5 Társadalombiztosítástól átvett pénzek 7.842, , , , ,0 739,7 egyéb működési célra átvett pénzek 1.728, , , , , ,4 működési célra átvett pénzek 9.571, , , , , ,1 hitel- és kötvénybevételek 2.415, , , , ,7 931,2 egyéb bevételek 175,4 154,3 212,1 208,1 141,2 121,5 összesen , , , , , ,4 A az ország összes önkormányzata, B Budapest, C megyeszékhelyek, D megyeszékhelyen kívüli városok, E főnél nagyobb községek, F főnél kisebb községek Forrás: BM 1994, BM 1995, BM 1996, BM 1997, BM 1998, BM 1999, BM 2000, BM 2001 Az intézményi tevékenység bevételei az önkormányzati tulajdonú (oktatási, kulturális, sport, egészségügyi stb.) intézményekben keletkezett forrásokat foglalják magukban. A megyei önkormányzatok esetében a magasabb arány egyrészt a már az illetékbevételeknél vázolt körülmény (alacsony összbevétel) indokolja, másrészt az a tény, hogy a megyei önkormányzatok irányítása alá igen tekintélyes intézményhálózat (szociális, kulturális, esetleg oktatási intézmények, kórházak) tartozik, ahol saját bevételek keletkeznek. A települések között Budapest ebben a kategóriában is vezető szerepet tölt be, ami, figyelembe véve a város kiterjedt intézményhálózatát, nem meglepő. Ugyanez igaz az ellenkező végletre is: a községek igen szűk intézményhálózattal rendelkeznek (ez különösen 4

5 Földrajzi Konferencia, Szeged jellemző az főnél kisebbekre), és ez magyarázza az alacsony értékeket. Annál váratlanabb és számomra alig megmagyarázható az a tény, hogy ebben a rangsorban a nem megyeszékhely városok a megyeszékhelyek elé kerültek. Az egyéb saját folyó bevételeken belül domináns szerepet töltenek be az önkormányzatok tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek (irodák, garázsok, üzletek) bérbeadásából befolyó összegek (a kettő közül az utóbbi dominál). Ilyen jellegű ingatlanokkal elsősorban Budapest, kisebb mértékben pedig a megyeszékhelyek rendelkeznek (3. táblázat), és ezzel indokolható, hogy az első két helyet ezek a településtípusok foglalják el (különösen nagy az eltérés az egy főre jutó értékeket tekintve). 3. táblázat Az önkormányzatok tulajdonában lévő nem lakás célú helyiségek eloszlása december 31-én (zárójelben az országos érték %-a) A B C D E F üzletek (0,3) (55,4) 390,9 (20,7) 142,2 (19,1) 78,9 (3,1) 13,2 (1,4) 22,1 vendéglátó egységek (1,1) (41,6) 59, (14,8) 20, (22,5) 18, (16,7) 14, (3,2) 10,5 irodák (2,3) (53,8) 246, (18,4) 82, (12,3) 32, (8,6) 23, (4,6) 47,4 garázsok (6,0) (19,8) 22, (25,7) 29, (26,1) 17, (15,9) 11, (6,5) 17,2 A megyei önkormányzatok, B Budapest, C megyeszékhelyek, D megyeszékhelyen kívüli városok, E főnél nagyobb községek, F főnél kisebb községek, 1 összes alapterület (m 2 ), 2 - az lakosra jutó alapterület (m 2 ), (a megyei önkormányzatok esetében nem lehet egyértelmű népességszámot megadni, ezért nem szerepel a táblázatban az egy főre jutó érték) Forrás: BM 2001 A felhalmozási- és tőkebevételek rendkívül összetett kategóriát képeznek, és ez indokolja az egyes alkategóriák esetében megfigyelhető változatos sorrendet. A tárgyi eszközök, immateriális javak, értékpapírok, vállalatok értékesítése, privatizáció során elsősorban az önkormányzatok tulajdonába került lakások, beépítetlen földek és részvények eladása megy végbe. Itt uralkodó szerepet játszik Budapest, mögötte pedig a nagyság szerinti sorrendben követik egymást a települések. Ez azzal magyarázható, hogy a népességszámra vetítve elsősorban a fővárosban, másodsorban pedig a megyeszékhelyeken helyezkedett el az a lakásállomány, amelynek az eladására az évi LXXVIII. törvény a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról alapján került sor, illetve főleg ezen települések jutottak 1996/97 folyamán a későbbiek során elég gyorsan értékesített gáz- és áramközmű-részvényekhez. Az államháztartáson belülről származó felhalmozási célú bevételek döntő része az egyes minisztériumok (kivétel a Belügyminisztérium) költségvetési fejezeteiből, illetve az elkülönített állami pénzalapokból (pl előtt Vízügyi Alap, Központi Környezetvédelmi Alap) érkező, beruházási célokat szolgáló forrásokat foglalja magában. Ennél a forrásnál már a községek elsődlegessége figyelhető meg, amely azzal magyarázható, hogy ezek a pénzek jelentős része a vonalas infrastruktúra (víz-, szennyvíz, út- és gázhálózat) kiépítését szolgálta, és a mindenkori kormányzatok elsősorban a legnagyobb elmaradottságot mutató vidéki területek fejlődését próbálták meg támogatni (a nagyobb települések esetében ugyanakkor csökkenti ennek a forrásnak a nagyságát az a Bevezetésben már említett tény, hogy náluk egyes esetekben nem az önkormányzat, hanem a tulajdonában álló vállalat kapta az ilyen jellegű támogatásokat, és így ez az összeg nem jelent meg az önkormányzat költségvetésében). 5

6 Kozma Gábor A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK KÜLÖNBÖZŐ TÍPUSAI Az államháztartáson kívülről származó felhalmozási célú bevételek települések szerinti értékei szoros összefüggést mutatnak az előző bekezdésben vázolt források megoszlásával. Ezen kategória döntő része ugyanis a lakosok által fizetett, az infrastruktúra kiépítését szolgáló hozzájárulást jelenti. A legmagasabb egy főre jutó érték az fő feletti községekben figyelhető meg: itt nagy volt a lemaradás, ugyanakkor a lakosság rendelkezett annyi pénzügyi forrással, hogy támogatni tudta a beruházásokat. A második helyen az fő alatti települések találhatók (az infrastrukturális lemaradás itt is elég jelentős, de az anyagi erőforrások korlátozottabbak), őket pedig szorosan követték a nem megyeszékhely városok (itt valószínűleg kisebb volt a lemaradás). A megyei önkormányzatok tulajdonába alig kerültek a piacon értékesíthető vagyontárgyak (ingatlanok, részvények), fejlesztéseikhez pedig elsősorban nem ezeket a forrásokat vették igénybe, és ezzel magyarázható körükben a felhalmozási és tőkebevételek alacsony aránya az összbevételekből. Az átengedett (megosztott) bevételek döntő részét a lakosok által befizetett személyi jövedelemadó önkormányzatok számára visszajuttatott része alkotja. Ebben a kategóriában Budapest fölényét lehet megfigyelni, ugyanakkor az is feltűnő, hogy a többi településkategória között igen kicsi a különbség, és a második helyet az főnél kisebb községek foglalják el. A sorrend első ránézésre rendkívül meglepő, mivel a fővároson kívül elsősorban a városokban koncentrálódnak a magasabb fizetést biztosító munkahelyek (pénzügyi és üzleti szolgáltatások, közhivatalok). A községek kedvező pozíciója azzal, magyarázható, hogy az ezen a téren lezajlott jogszabályi változások elsősorban számukra voltak előnyösek (4. táblázat). Az évtized első felében még az önkormányzatokhoz került vissza az állandó lakosok által két évvel korábban befizetett SZJA 50%-a (1991-ben és 1992-ben), majd később (1993-ban és 1994-ben) 30%-a, és ekkor az alacsony egy főre jutó SZJA-értéket felmutató települések kiegészítést kaptak (ez nagyobb volt a városokban, mint a községekben). Az évtized második felére azonban nagymértékben megváltozott a helyzet, és az önkormányzatok 2000-ben közvetlenül már csak az SZJA 5%-át kapták vissza, ugyanakkor megnövekedett az rész (2000-ben 35% volt), amelyet egyéb módon (pl. különböző normatív mutatók, fejlettségbeli elmaradottság alapján) osztottak szét közöttük. Ennek fényében nem csoda, hogy 2000-ben az első helyet már az fő alatti községek foglalták el, és Budapest valamint a megyeszékhelyek már az utolsó helyekre estek vissza. A megyei önkormányzatok alacsony százalékos értéke alapvetően két dologra vezethető vissza. Egyrészt bevételeik között csak 1995 óta szerepel ez a forrás, másrészt azóta is csak különböző normatív mutatók (pl. a megye lakosságszáma, a megyei fenntartású intézményekben ellátottak száma) alapján kapnak pénzt. 4. táblázat Az egy főre jutó SZJA-bevétel Ft-ban 1993-ban és 2000-ben (1993-as árakon számolva, a fogyasztói árindexet figyelembe véve) Budapest 8.845, ,7 megyeszékhelyek 5.653, ,3 megyeszékhelyeken kívüli városok 4.894, , főnél nagyobb községek 3.636, , főnél kisebb községek 3.456, ,6 Forrás: BM 1994, BM 2001 A helyi adókhoz hasonlóan az önkormányzatok szedik be a gépjárműadót (ismertebb nevén súlyadót) is, ennek egy részét azonban kötelesek átutalni a központi költségvetésbe (a törvényekben meghatározott minimális érték 50%-át kell átutalniuk, de ha ennél magasabb 6

7 Földrajzi Konferencia, Szeged összeget vetnek ki, akkor a kettő közötti különbség 100%-ig náluk maradhat). Ennél a bevételfajtánál az első helyet Budapest foglalja el, őt követik a megyeszékhelyek majd a többi település. Az ok magától értetődő: a magasabb életszínvonalnak köszönhetően Budapesten és a megyeszékhelyeken nagyobb az egy főre jutó személygépkocsik száma (1999 végén ez az érték a fővárosban 0,296 volt szemben az országos 0,225-tel), valamint körükben nagyobb arányban vannak jelen a drágább, és így nehezebb gépjárművek. Emellett a bevétel nagyságát természetesen az is befolyásolja, milyen nagyságú gépjárműadót vetnek ki az egyes önkormányzatok, ez azonban településenként eltérő mértékű, és így alig összehasonlítható. Az egyéb átengedett bevételek közé a termőföld bérbeadása után befolyt személyi jövedelemadó tartozik, amely 1998-ban jelent meg az önkormányzati bevételek között. Ezen a téren a gépjárműadóhoz hasonló szabályszerűség tapasztalható, csak éppen fordított sorrendben: a legmagasabb értékek a községekben, míg az alacsonyabbak a városokban figyelhetők meg. Ez minden valószínűség szerint a gazdasági adottságokkal magyarázható: ez a tevékenység (vagyis a termőföld bérbeadása) elsősorban a kisebb településekre jellemző, és szinte teljesen hiányzik a nagyobb városokból. A megyei önkormányzatok a jogszabályi előírások szerint nem részesednek az utóbbi két bevételi forrásból. Az állami hozzájárulások és támogatások több mint 60%-át a normatív állami hozzájárulások alkotják, amelyeket az önkormányzatok különböző mutatók alapján kapják meg. Ezek igen jelentős részét képezik az oktatási normatívák (1999-ben arányuk meghaladta az összes normatív állami hozzájárulás 70%-át), és így elsősorban ezek befolyásolják a táblázatban szereplő értékeket. Az oktatásban kiemelkedő szerepet töltenek be a megyeszékhelyek (5. táblázat): itt igen magas az főre jutó általános iskolások száma, emellett pedig ebben a település-kategóriában jelentős a környékbeli településekről bejáró középiskolások aránya. A megyeszékhelyeken kívüli városokban az főre jutó középiskolások száma ugyan kismértékben kisebb a budapestinél, a fővárosban azonban nagymértékben lecsökkent az általános iskolások száma (ennek hátterében valószínűleg a fővárosi népesség elöregedése és az a tény áll, hogy a Budapestről kiköltözöttek egy része új lakóhelyén járatja iskolába a gyerekét), és ezzel indokolható a főváros harmadik helye. A községek alacsonyabb értéke azzal magyarázható, hogy ebből a kategóriából szinte teljesen hiányzanak a középiskolák, ahol magasabb az egy főre jutó normatíva, mint az általános iskolákban. A céltámogatási rendszer elsődleges célja az önkormányzatok oktatási-kulturális, egészségügyi-szociális, vízgazdálkodási és hulladékkezelési beruházásainak a támogatása. A támogatható fejlesztések (pl. iskolai tanterem, tornaterem, ivóvízhálózat) elsősorban a kisebb településeken hiányoztak, és ennek fényében nem meglepő, hogy ez a bevételi forrás a községekben játszott igazán lényeges szerepet. A községek két típusa közötti különbség (és így az fő feletti községek első helye) két tényezővel magyarázható. Egyrészt az államtól kapott pénzhez saját erőforrást is kellett biztosítani, erre pedig inkább a nagyobb községek voltak képesek (ez szoros összefüggést mutat az államháztartáson kívülről érkezett felhalmozási célú pénzeknél elmondottakkal). Másrészt a beruházásokat gyakran több község egymással társulva hajtotta végre (erre a törvényi előírások ösztönözték is az önkormányzatokat), a kapott céltámogatás azonban csak a társulást vezető nagyobb település költségvetésében jelent meg. 5. táblázat Az önkormányzati fenntartású oktatási intézményekben tanulók fontosabb mutatói az 1990-es évtizedben (nappali tagozat) A B C D E F

8 Kozma Gábor A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK KÜLÖNBÖZŐ TÍPUSAI december 31. általános iskola , , , , ,7 fogyatékosok iskolája , , , , ,6 gimnázium , , , ,6 0,0 0,0 szakközépisk ola , , , ,7 0,0 0,0 szakmunkásk épző , , , ,9 14 0,0 egyéb szakiskola , , , , , december 31. általános iskola , , , , ,6 fogyatékosok iskolája , , , , ,4 gimnázium , , , ,1 0 0 szakközépisk ola , , , ,3 0 0 szakmunkásk épző , , , ,4 0 0 egyéb szakiskola , , , , ,2 A megyei önkormányzatok, B Budapest, C megyeszékhelyek, D megyeszékhelyen kívüli városok, E főnél nagyobb községek, F főnél kisebb községek, 1 abszolút tanulói létszám, 2 - az főre jutó tanulók létszáma, (a megyei önkormányzatok esetében nem lehet egyértelmű népességszámot megadni, ezért nem szerepel a táblázatban az egy főre jutó érték) Forrás: BM 1994, BM 2001 A címzett támogatás körében a céltámogatási körben nem támogatható oktatásikulturális, egészségügyi-szociális, vízgazdálkodási, hulladékkezelési fejlesztéseket támogatták. A támogatás odaítélése során ugyanakkor két sajátosságot is meg lehetett figyelni, amelyek alapvetően megmagyarázzák az egyes önkormányzati típusoknál megfigyelhető értékeket: egyrészt ebből a forrásból zömében nagyobb volumenű, térségi jelentőségű beruházásokat finanszíroztak, másrészt kiemelt figyelmet kaptak a kórházfejlesztések. Az első sajátosság indokolja a községek alacsonyabb értékeit: ezeken a településeken ilyen jellegű beruházásokra alig volt lehetőség, és igény is. Ugyanakkor mind a későbbiekben (lásd Társadalombiztosítástól átvett pénzek) utalok rá, a kórházak csaknem kizárólagosan a fővárosban illetve a kisebb városokban vannak a települési önkormányzat tulajdonában, míg a megyeszékhelyeken működő kórházakat zömében a megyei önkormányzatok irányítják. Ennek következtében a kórházak szintjén megvalósuló fejlesztésekhez hozzájáruló címzett támogatás csak ezen települések, valamint a megyei önkormányzatok költségvetésében jelenik meg. A működésképtelenné vált önkormányzatok kiegészítő támogatása (1994-ig ennek a bevételi alkategóriának a neve önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok kiegészítő támogatása volt, azóta azonban az önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok kiegészítő támogatása csak az egyik igaz a legnagyobb részét képezi a működésképtelenné vált önkormányzatok kiegészítő támogatásának) elsősorban azt a célt szolgálja, hogy a különböző okok (pl. az alacsony gyermeklétszámból adódó nem elegendő normatív hozzájárulás) miatt pénzügyi nehézségeket felmutató önkormányzatok kapjanak állami támogatást. Ez a probléma a legélesebben az főnél kisebb településeken jelentkezik, ugyanakkor számomra igen meglepő, és nehezen magyarázható az a tény, hogy az 8

9 Földrajzi Konferencia, Szeged egy főre jutó értékeket tekintve a második helyet a megyeszékhelyeken kívüli városok foglalják el. A központosított előirányzatok bizonyos, az állam által fontosnak tartott feladatok megvalósítását segítik elő, az egyéb támogatások és hozzájárulások pedig igen sok összetevőből állnak össze. Közös sajátosságuknak tekinthető, hogy az 1990-es években belső szerkezetük állandóan változott (általában bővült a körük), és ezért ennél a két forrásnál az önkormányzatok közötti különbségekre igen nehéz magyarázatot találni. A Társadalombiztosítástól átvett pénzek a településeken működő egészségügyi intézmények (körzeti orvosi és szakrendelők, kórházak) működési kiadásait hivatottak szolgálni, a pénz döntő részét ugyanakkor a kórházak finanszírozására szánt összegek képezik. Ennek fényében nem meglepő ezen bevételi forrás súlya az egyes önkormányzatok költségvetésében. Mind már korában utaltam rá, a kórházak döntő mértékben a fővárosi, a megyei és a nem megyeszékhelyi önkormányzatok tulajdonában vannak, és így a működésükre kapott összeg ezen önkormányzatok költségvetésében szerepel. A megyeszékhelyeknél csaknem kizárólag a körzeti orvosi és a szakrendelők finanszírozása jelenik meg, míg a községekben (de különösen az fő alatti településeken) már csak körzeti orvosi rendelők működnek (van, ahol azok sem). Az egyéb működési célra átvett pénzek az államháztartáson belülről és az államháztartáson kívülről érkeznek. A forrás összetételét tekintve megállapítható, hogy jelentős részét (országos szinten kb. 1/3-át) a Munkaerőpiaci Alaptól érkezett összegek alkotják, amelyek elsődleges feladata a munkanélküliek számára különböző támogatások biztosítása. A munkanélküliség a vizsgált önkormányzatok közül a legnagyobb problémát a községekben okozza, és így nem meglepő, hogy ez a bevételi forrás főleg itt ér el magasabb értékeket. A hitel- és kötvénybevételeknél (a bevételi forrás döntő része az előbbiből származott) megfigyelhető fővárosi és megyeszékhelyi fölény minden bizonnyal azzal indokolható, hogy a pénzintézetek sokkal nagyobb hajlandóságot mutattak ezen két település-kategória támogatására, mivel úgy vélték, hogy esetükben nagyobb az esély a pénz visszafizetésére. Emellett bizonyos emocionális okok is közrejátszhattak a községek alacsony értékében: a vidéki emberek általában ellenszenvvel viseltetnek a kölcsönök felvétele iránt. Az önkormányzatok bevételeinek tárgyalása során világossá vált, hogy az önkormányzatok különböző formában kapnak anyagi eszközöket az államtól Ebből kifolyólag logikus az a kérdés, bevételeiknek hány százaléka érkezik az államtól, illetve hogyan változott ez az arány az 1990-es évek során. Az eredmények alapján (6. táblázat) megállapítható, hogy a legnagyobb mértékben a megyei önkormányzatok támaszkodtak az állam támogatására (ez egyértelműen az egészségügyi intézményeknek köszönhető), őket követik az főnél kisebb és nagyobb községek. Az időbeli változásokat elemezve mindegyik önkormányzattípusnál hasonló trend rajzolódik ki: az 1990-es évek folyamán egy 1998/99-es kisebb emelkedéstől eltekintve - csökkent az államtól kapott támogatás részaránya. 6. táblázat Az államtól (központi költségvetés és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár) kapott összegek részesedése az önkormányzatok összbevételéből átlag megyék 80,3 80,0 76,4 74,3 69,2 74,3 72,5 63,9 73,9 Budapest 45,5 45,1 37,2 37,0 29,9 31,4 30,3 27,4 35,7 megyeszékhelyek 55,6 48,1 46,7 40,2 41,6 42,6 42,3 39,7 44,9 megyeszékhelyeken kívüli 65,9 60,2 57,5 52,5 48,4 50,6 51,9 49,8 54,8 városok főnél nagyobb községek 65,2 61,7 57,0 55,7 50,0 51,1 51,8 48,4 55, főnél kisebb községek 73,3 71,5 66,1 62,7 52,2 57,0 53,2 47,7 60,8 9

10 Kozma Gábor A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK KÜLÖNBÖZŐ TÍPUSAI átlag az közötti évek átlaga, 1993-as árakon számolva a fogyasztói árindexet felhasználva. Forrás: BM 1994, BM 1995, BM 1996, BM 1997, BM 1998, BM 1999, BM 2000, BM 2001 A kiadási oldal jellegzetességei A kiadások szempontjából öt nagy kategóriát vettem figyelembe: működési kiadások, felhalmozási- és tőkejellegű kiadások, támogatások, hitel- és kötvény-visszafizetés és egyéb kiadások (ebbe tartozik az éven belüli lejáratú értékpapír-eladás és vásárlás egyenlege, valamint az ÁFA-bevétel és kiadás egyenlege). Az egyes kiadási kategóriák összkiadásból való részesedését tekintve (7. táblázat) az alábbi fontosabb tények állapíthatóak meg: - a működési kiadások a megyei önkormányzatok költségvetésében dominánsak, míg a községeknél kisebb a szerepük; - a felhalmozási- és tőkejellegű kiadások súlya a fővárosban, valamint a községekben volt a legnagyobb; - a támogatások szerepe az fő alatti községekben a legnagyobb. 7. táblázat A különböző kiadási kategóriák részesedése (%) az összkiadásból (az közötti évek átlaga 1993-as árakon számolva a fogyasztói árindexet felhasználva) A B C D E F G személyi jellegű kiadások 29,0 34,1 24,1 30,8 30,9 28,2 25,9 Társadalombiztosítási járulékok 12,2 14,0 10,0 12,9 13,1 12,1 11,0 dologi kiadások 24,9 30,8 30,4 23,3 23,4 17,9 17,5 működési kiadások 66,1 78,9 64,4 67,1 67,3 58,3 54,4 fejlesztések-beruházások 14,0 9,5 13,7 10,7 13,5 20,2 17,3 felújítások 2,0 1,2 3,0 2,0 1,6 1,7 3,0 pénzügyi befektetések 1,3 0,2 3,6 0,7 0,9 0,6 0,2 felhalmozási és tőkejellegű kiadások 17,3 10,9 20,4 13,4 16,0 22,5 20,5 működési célú pénzeszköz-átadás 2,6 2,1 2,6 4,1 2,4 2,0 6,1 társadalom és szociálpolitikai juttatások 5,6 0,7 2,9 5,2 6,2 10,4 12,4 támogatások 8,2 2,8 5,5 9,4 8,6 12,5 18,5 hitel- és kötvényvisszafizetés 3,2 1,8 2,8 5,6 3,2 3,0 2,2 egyéb kiadások 5,2 5,6 6,9 4,5 4,8 3,8 4,4 összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 A az ország összes önkormányzata, B megyei önkormányzatok, C Budapest, D megyeszékhelyek, E megyeszékhelyen kívüli városok, F főnél nagyobb községek, G főnél kisebb községek Forrás: BM 1994, BM 1995, BM 1996, BM 1997, BM 1998, BM 1999, BM 2000, BM 2001 A későbbiekben hasonlóan a bevételek tárgyalásához az egyes kiadási kategóriák egy főre jutó értékeit elemzem különböző település-típusok szerint (8. táblázat), és ettől csak a megyei önkormányzatokra tett utalások esetén tekintek el. A működési kiadások tekintetében a legmagasabb érték a fővárosban figyelhető meg, őt követik jelentős különbséggel, egymáshoz képest ugyanakkor igen szorosan a megyeszékhelyek és a megyeszékhelyen kívüli városok, és ugyanez igaz a községek két csoportjára is (ez a sorrend érvényes a működési kiadások mind a három alkategóriájára: 10

11 Földrajzi Konferencia, Szeged személyi jellegű kiadások, Társadalombiztosítási járulékok, dologi kiadások). Az okok igen szerteágazóak, alapvetően azonban onnan indulnak ki, hogy ezen kiadási kategória döntő része az egészségügyi, a szociális, az oktatási, a kulturális és a közigazgatási szférában keletkezik. Egyrészt mint az élet minden területén Budapesten a fizetések ezekben az önkormányzati intézményekben is nagyobbak, mint a vidéki átlag, és ez okozza kiegészítve azzal a nem elhanyagolható ténnyel, hogy ezekben a szférákban a főváros igen jelentős intézményhálózattal rendelkezik az első helyet. Másrészt a nem megyeszékhely városok második helye véleményem szerint két ténnyel indokolható. Ezen településeken hasonlóan a megyeszékhelyekhez kiterjedt oktatási-kulturális intézményhálózat működik, emellett ugyanakkor egy részükben mint már utaltam rá kórház is van (ezen intézmények a megyeszékhelyeken a megyei önkormányzat irányítása alatt állnak), és ez tovább növeli a működési kiadásokat. Harmadrészt a községek igen szerény intézményhálózattal rendelkeznek, és ennek fényében nem meglepő az ottani alacsony érték. A működési kiadások magas részesedése a megyei önkormányzatok költségvetéséből a nem megyeszékhely városok esetében már említett tényekre vezethető vissza: a megyei önkormányzatok is rendelkeznek bizonyos oktatási-kulturális intézményhálózattal, emellett pedig az irányításuk alatt álló kórházak működésének finanszírozása is óriási összegeket igényel. 8. táblázat A különböző kiadási kategóriák egy főre jutó értéke Ft-ban (az közötti évek átlaga 1993-as árakon számolva a fogyasztói árindexet felhasználva) A B C D E F személyi jellegű kiadások , , , , , ,5 Társadalombiztosítási járulékok 6.573, , , , , ,1 dologi kiadások , , , , , ,4 működési kiadások , , , , , ,0 fejlesztésekberuházások 7.531, , , , , ,9 felújítások 1.097, ,9 930,8 789,5 552, ,5 pénzügyi befektetések 730, ,6 326,7 429,0 202,1 56,1 felhalmozási és tőkejellegű kiadások 9.359, , , , , ,5 működési célú pénzeszköz-átadás 1.408, , , ,0 658, ,1 társadalom és szociálpolitikai juttatások 3.024, , , , , ,9 támogatások 4.433, , , , , ,0 hitel- és kötvényvisszafizetés 1.728, , , ,3 970,4 719,0 egyéb kiadások 2.789, , , , , ,2 összesen , , , , , ,8 A az ország összes önkormányzata, B Budapest, C megyeszékhelyek, D megyeszékhelyen kívüli városok, E főnél nagyobb községek, F főnél kisebb községek Forrás: BM 1994, BM 1995, BM 1996, BM 1997, BM 1998, BM 1999, BM 2000, BM 2001 A felhalmozási- és tőkejellegű kiadások igen különböző kiadási formákat foglalnak magukban. A fejlesztések-beruházások szempontjából vitathatatlan Budapest első helye, kicsit meglepő azonban, hogy a megyeszékhelyek az utolsó helyen állnak (ebben szerepet játszhat a Bevezetésben említett tény is). A főváros az elmúlt évtizedben saját erőforrásaira (helyi adó, 11

12 Kozma Gábor A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK KÜLÖNBÖZŐ TÍPUSAI hitelfelvétel) támaszkodva is jelentős fejlesztéseket hajtott végre, emellett pedig a kórházaiban is nagy értékű beruházások történtek (lásd címzett támogatások). Elsősorban ugyanezzel a ténnyel (kórházfejlesztések) indokolható a nem megyeszékhely városok második helye, a községek két csoportjának helyezése pedig a céltámogatások megoszlásával van kapcsolatban. A felújítások kategóriájában a hatalmas intézményhálózatot tekintve - nem meglepő Budapest első helye, és mivel felújítások körében a kórházak vonatkozásában nem történtek lényeges lépések, logikus a megyeszékhelyek második helyezése. Az főnél kisebb települések kedvező pozíciója véleményem szerint azzal indokolható, hogy ezeken a településeken a rendszerváltás előtt a csekély figyelem miatt fizikailag igen leromlott az intézményhálózat, és az 1990-es években ment végbe ennek a felújítása (új beruházásokra nem minden esetben volt elég anyagi erőforrás). A pénzügyi befektetések kiadásai az önkormányzatok értékpapír-vásárlásait foglalják magukban. A legjobb pénzügyi kondíciókkal a főváros rendelkezik és ennek köszönhető kedvező helyezése. Számomra váratlan, hogy a nem megyeszékhely települések megelőzik a megyeszékhelyeket, míg teljesen érthető a községek (különösen az fő alattiak) igen alacsony értéke. A támogatások kategóriáján belül a működési célú pénzeszköz-átadás elsősorban két területre terjed ki. Egyrészt az önkormányzat támogathatja a területén működő közszolgáltató vállalatokat (pl. közlekedési cégek) annak érdekében, hogy alacsonyabb használati díjat állapítsanak meg, másrészt a települések anyagilag hozzájárulnak bizonyos közösen üzemeltetett intézmények (pl. óvodák, általános iskolák) működéséhez. Az első eset főleg Budapesten és a megyeszékhelyeken fordul elő, míg az utóbbi elsősorban a kisebb települések vonatkozásában gyakori, és ez okozza a magasabb értékeket december 31-én például az országban 726 esetben fordult elő, hogy az óvodai ellátást, esetben pedig az általános iskolai ellátást, mint kötelező önkormányzati feladatokat más önkormányzat közigazgatási területén lévő intézményekben látták el, és ezek közül az óvodai ellátásnál 708 eset, az általános iskolai ellátásnál pedig eset az fő alatti községeknél volt megfigyelhető. A társadalom- és szociálpolitikai juttatások a lakosság számára folyósított különböző segélyeket és támogatásokat (pl. szociális segély, lakhatási támogatás, munkanélküliek jövedelempótló támogatása) jelentik. Az ilyen jellegű támogatásra szorulók száma a gazdasági helyzet fokozódó rosszabbodásával a településméret csökkenésével fokozatosan növekszik, és ezzel magyarázhatóak a táblázatban szereplő értékek. A hitel- és kötvényvisszafizetés kiadásai szoros összefüggést mutatnak a hitel- és kötvénybevételekkel, az egyedüli kivételt csak Budapest és a megyeszékhelyek fordított sorrendje jelenti. Ennek hátterében az állhat, hogy a főváros hosszabb futamidővel vehette igénybe ezeket a pénzügyi forrásokat, így azok visszafizetése a későbbiekben válik esedékessé. Összefoglalás Az önkormányzatok 1993 és 2000 közötti költségvetése bevételi és kiadási oldalának elemzéséből több igen fontos következtetés vonható le. A bevételi oldalon az alábbi fontosabb megállapítások tehetők: - a megyei önkormányzatoknál alapvető fontosságú volt a Társadalombiztosítástól (Egészségbiztosítási Pénztár) érkező összeg; - a főváros nagymértékben támaszkodott a saját folyó bevételekre, valamint a meglévő vagyon hasznosítására; 12

13 Földrajzi Konferencia, Szeged a kisebb települések költségvetésének igen jelentős részét (több mint 50%-át) alkották az állami költségvetésből érkező összegek. A kiadásokat tekintve szintén kirajzolódik több fontos tény: - a megyei önkormányzatok költségvetésében a működési kiadások döntő szerepet töltöttek be; - a kisebb települések kiadásaiknak igen jelentős részét fordították fejlesztésekreberuházásokra (napjainkban ugyanakkor egyre több nehézséget okoz az elkészült objektumok működtetése), emellett jelentős összegeket kellett áldozniuk a legrosszabb helyzetben lévők megsegítésére is. A bevételi és kiadási oldalon megfigyelhető különbségek mint a korábbiakból kiderült - különböző okokra vezethetők vissza. Ezek közé tartoznak a jogszabályi előírások (pl. illetékbevételek, helyi adók) az ezzel szorosan összefüggő kormányzati preferenciák (pl. céltámogatások, az SZJA területén megfigyelhető változások), az adott önkormányzat gazdasági ereje (pl. helyi adók, társadalom- és szociálpolitikai juttatások), az intézményhálózat nagysága (pl. normatív állami hozzájárulások) és tulajdonviszonyai (pl. Társadalombiztosítástól átvett pénzek, címzett támogatások). A tanulmány elkészítését a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatta Irodalom Belügyminisztérium, Az önkormányzatok ellátottságának főbb pénzügyi és naturális mutatói, 1993 Belügyminisztérium, Az önkormányzatok főbb pénzügyi-, ellátottsági mutatói és ingatlanvagyon kataszter adatai, 1994 Belügyminisztérium, Az önkormányzatok főbb pénzügyi-, ellátottsági mutatói és ingatlanvagyon kataszter adatai, 1995 Belügyminisztérium, Az önkormányzatok főbb pénzügyi-, ellátottsági mutatói és ingatlanvagyon kataszter adatai, 1996 Belügyminisztérium, Az önkormányzatok főbb pénzügyi-, ellátottsági mutatói és ingatlanvagyon-kataszter adatai, 1997 Belügyminisztérium, Az önkormányzatok főbb pénzügyi-, ellátottsági mutatói és ingatlanvagyon-kataszter adatai, 1998 Belügyminisztérium, Az önkormányzatok főbb pénzügyi-, ellátottsági mutatói és ingatlanvagyon-kataszter adatai, 1999 Belügyminisztérium, Az önkormányzatok főbb pénzügyi-, ellátottsági mutatói és ingatlanvagyon-kataszter adatai, 2000 Dobos L-né Szelényi Gy. (1999): Tallózás a helyi önkormányzatok évi zárszámadásának eredményei között. Pénzügyi Szemle, 8., pp Illés I. (1996): Az önkormányzati rendszer finanszírozásának reformja. Info Társadalomtudomány, 37., pp Kaszó I. (2001): Egy sajátos helyzetű megye Pest megye önkormányzatai az új évezred küszöbén. Pénzügyi Szemle, 2., pp Kovács Gy. (1998): Changes of Revenues and Expenditures of Békéscsaba. In (ed. Barlow M., Lengyel I., Welch R.,) Local Development and Public Administration in Transition, József Attila University, Szeged, pp Lados M. (1998): Taxation Attitudes of Local Goverments in Hungary. In (ed. Barlow M., Lengyel I., Welch R.,) Local Development and Public Administration in Transition, József Attila University, Szeged, pp Mádi Z. (1994): Önkormányzati gazdálkodás. Magyar Közigazgatás, július-augusztus, pp Varga S. (1994): A helyi önkormányzatok évi költségvetési szabályairól. Pénzügyi Szemle, 1., pp

14 Kozma Gábor A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK KÜLÖNBÖZŐ TÍPUSAI Vígvári A. (1997): Az önkormányzati szektor pénzügyi helyzete, finanszírozása. Bankszemle, 5-6., pp

2012 PMINFO - I. negyedév

2012 PMINFO - I. negyedév A megye megnevezése, székhelye: Irányító szerv: Számjel 365028 1251 07 0200 889900 PIR-törzsszám Szektor Megye PÜK Szakágazat A költségvetési szerv megnevezése, székhelye: 2400 Dunaújváros Bartók Béla

Részletesebben

Az önkormányzat és költségvetési szervek bevételei forrásonként

Az önkormányzat és költségvetési szervek bevételei forrásonként Az önkormányzat és költségvetési szervek bevételei forrásonként 1-A sz. melléklet ÖSSZESEN I.: MÛKÖDÉSI BEVÉTELEK 424 389 4 196 644 4 621 033 INTÉZMÉNYI MÛKÖDÉSI BEVÉTELEK 424 389 1 192 040 1 616 429 Hatósági

Részletesebben

A 3.. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

A 3.. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: Apátfalva Község Önkormányzat Képviselő-testülete 17/007.(VIII.9.) Ör az önkormányzat 007. évi költségvetéséről szóló 1/007. (I.1.) Ör módosításáról 1. A.. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés

Részletesebben

PÉTFÜRDŐ NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK PÉNZÜGYI MÉRLEGE B E V É T E L E K

PÉTFÜRDŐ NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK PÉNZÜGYI MÉRLEGE B E V É T E L E K 28/2015. számú előterjesztés 1. melléklete PÉTFÜRDŐ NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK PÉNZÜGYI MÉRLEGE B E V É T E L E K Sorszám Bevételi jogcím 2013. évi tény 2014. évi várható 2015.

Részletesebben

Fülesd, 2011. augusztus 22. Záradék: A rendelet kihirdetésének időpontja 2011. augusztus 23. Dr. Birta Zsuzsanna. Körjegyző

Fülesd, 2011. augusztus 22. Záradék: A rendelet kihirdetésének időpontja 2011. augusztus 23. Dr. Birta Zsuzsanna. Körjegyző F Ü L E S D K Ö Z S É G Ö N K O R M Á N Y Z A T A K É P V I S E L Ő - T E S T Ü L E T É N E K 1 1 / 2 0 1 1. ( V I I I. 2 3. ) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t A Z Ö N K O R M Á N Y Z A T 2 0

Részletesebben

2012. évi előirányzat BEVÉTELEK. 2012. évi előirányzat KIADÁSOK. Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései:

2012. évi előirányzat BEVÉTELEK. 2012. évi előirányzat KIADÁSOK. Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései: Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései: 2012. évi előirányzat BEVÉTELEK 1. sz. melléklet Bevételek táblázat 3. oszlop 10 sora = 2/a. számú melléklet 3. oszlop 13. sor + 2/b. számú melléklet 3.

Részletesebben

Halmaj Község Önkormányzatának 19/2009. (XI. 27.) rendelete az önkormányzat 2009. évi költségvetéséről szóló 1/2009. (III.02.) rendelet módosításáról

Halmaj Község Önkormányzatának 19/2009. (XI. 27.) rendelete az önkormányzat 2009. évi költségvetéséről szóló 1/2009. (III.02.) rendelet módosításáról Halmaj Község Önkormányzatának 19/2009. (XI. 27.) rendelete az önkormányzat 2009. évi költségvetéséről szóló 1/2009. (III.02.) rendelet módosításáról Halmaj Község Önkormányzati képviselő-testülete a helyi

Részletesebben

RENDELET HATÁROZAT MELLÉKLET

RENDELET HATÁROZAT MELLÉKLET 2009. február 27. 2. szám Tartalomjegyzék Szám Tárgy Oldal RENDELET 2/2009. (II. 27.) Kgy. A Baranya Megyei Önkormányzat 2008. évi költségvetéséről 2 szóló 4/2008. (III. 7.) Kgy. rendelet módosítása 3/2009.

Részletesebben

2012 Elemi költségvetés

2012 Elemi költségvetés A fejezet megnevezése, székhelye:......... Irányító szerv:......... Számjel 324809 1091 03 02/01 264967 PIR-törzsszám Szektor Fejezet Címrend ÁHT A költségvetési szerv megnevezése, székhelye: 2012......

Részletesebben

Baranya Megyei Önkormányzat címrendje

Baranya Megyei Önkormányzat címrendje 1. számú melléklet Baranya Megyei Önkormányzat címrendje Cím Cím megnevezése 1. Baranya Megyei Kórház Pécs 1. EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK 2. Baranya Megyei Önkormányzat Fogyatékos Személyek Otthona Bóly 3.

Részletesebben

2012. évi előirányzat BEVÉTELEK. 2012. évi előirányzat KIADÁSOK. Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései:

2012. évi előirányzat BEVÉTELEK. 2012. évi előirányzat KIADÁSOK. Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései: Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései: 2012. évi előirányzat BEVÉTELEK 1. sz. melléklet Bevételek táblázat 3. oszlop 10 sora = 2/a. számú melléklet 3. oszlop 13. sor + 2/b. számú melléklet 3.

Részletesebben

Bekecs Községi Önkormányzat. 13/2009. (VII. 27.) számú rendelete

Bekecs Községi Önkormányzat. 13/2009. (VII. 27.) számú rendelete Bekecs Községi Önkormányzat 13/2009 (VII 27) számú rendelete az önkormányzat 2009 évi költségvetéséről szóló 4/2009 (III2) rendelet módosításáról 1 (1) A pótelőirányzatként biztosított központosított,

Részletesebben

2. melléklet Ellend Községi Önkormányzat 2014. évi költségvetési bevételek előirányzatának teljesítése

2. melléklet Ellend Községi Önkormányzat 2014. évi költségvetési bevételek előirányzatának teljesítése 2. melléklet Ellend Községi Önkormányzat 2014. évi költségvetési bevételek ának teljesítése Megnevezés eredeti Ellend Községi Önkormányzat módosított összege 2 3 4 5 8 01 Helyi önkormányzatok működésének

Részletesebben

B E V É T E L E K. Ezer forintban. 1. sz. táblázat. Sorszám

B E V É T E L E K. Ezer forintban. 1. sz. táblázat. Sorszám 1.1. melléklet a.../2013. (...) önkormányzati rendelethez ÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE 1. sz. táblázat Sorszám B E V É T E L E K Bevételi jogcím 2013. évi előirányzat 1. I. Önkormányzat működési bevételei (2+3+4)

Részletesebben

Mezőkovácsháza Város Román Nemzetiségi Önkormányzata 2015. évi előirányzatai bevételei forrásonként. Bevételi jogcímek

Mezőkovácsháza Város Román Nemzetiségi Önkormányzata 2015. évi előirányzatai bevételei forrásonként. Bevételi jogcímek Román Nemzetiségi Önkormányzat 10/2015. (II. 11.) RNÖ. sz. határozatának melléklete Mezőkovácsháza Város Román Nemzetiségi Önkormányzata 2015. évi előirányzatai bevételei forrásonként Bevételi jogcímek

Részletesebben

B E V É T E L E K Ezer forintban

B E V É T E L E K Ezer forintban 1.1. melléklet a 2/2014. (II. 28.) önkormányzati rendelethez Lovászpatona Község Önkormányzata 2014. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE 1. sz. táblázat Sorszám B E V É T E L E K Bevételi jogcím Ezer

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Lajosmizse és Felsőlajos Köznevelési, Egészségügyi és Szociális Közszolgáltató Társulás

E L Ő T E R J E S Z T É S. Lajosmizse és Felsőlajos Köznevelési, Egészségügyi és Szociális Közszolgáltató Társulás 1. E L Ő T E R J E S Z T É S Lajosmizse és Felsőlajos Köznevelési, Egészségügyi és Szociális Közszolgáltató Társulás Társulási Tanácsának 213. július 29-i ülésére Tárgy: Lajosmizsei Közfeladat-ellátó Társulás

Részletesebben

Tiszacsécse község Önkormányzat 2014. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK BEVÉTELE ÉS KIADÁSA B E V É T E L E K

Tiszacsécse község Önkormányzat 2014. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK BEVÉTELE ÉS KIADÁSA B E V É T E L E K Tiszacsécse község Önkormányzat 1.melléklet a 4/2014. (III. 11.) önkormányzati rendelethez 2014. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK BEVÉTELE ÉS KIADÁSA B E V É T E L E K 1. sz. táblázat Ezer forintban Sorszám Bevételi

Részletesebben

Szatymaz Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal és szakfeladatai 2007.évi bevételei és kiadásai Sorszám Megnevezés

Szatymaz Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal és szakfeladatai 2007.évi bevételei és kiadásai Sorszám Megnevezés Szatymaz Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal és szakfeladatai 2007.évi bevételei és kiadásai Sorszám Megnevezés Eredeti Módosított előirányzat ezer Ft ezer Ft 1. számú melléklet % 1 Személyi juttatások

Részletesebben

Milota Önkormányzat 2014. ÉVI KIADÁSOK ÉS BEVÉTELEK B E V É T E L E K

Milota Önkormányzat 2014. ÉVI KIADÁSOK ÉS BEVÉTELEK B E V É T E L E K Milota Önkormányzat 1. melléklet a 7/2014. (IX. 29.) önkormányzati rendelethez 2014. ÉVI KIADÁSOK ÉS BEVÉTELEK B E V É T E L E K 1. sz. táblázat Ezer forintban Sorszám Bevételi jogcím 2014. évi előirányzat

Részletesebben

2015. évi előirányzat BEVÉTELEK. 2015. évi előirányzat KIADÁSOK. Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései:

2015. évi előirányzat BEVÉTELEK. 2015. évi előirányzat KIADÁSOK. Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései: Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései: 2015. évi előirányzat BEVÉTELEK 1. sz. melléklet Bevételek táblázat 3. oszlop 9 sora = 2.1. számú melléklet 3. oszlop 13. sor + 2.2. számú melléklet 3.

Részletesebben

1. A Címrend az 1. melléklet szerinti tartalommal módosul. 2. Az Önkormányzat pénzügyi mérlege a 2. melléklet szerint módosul.

1. A Címrend az 1. melléklet szerinti tartalommal módosul. 2. Az Önkormányzat pénzügyi mérlege a 2. melléklet szerint módosul. Petneháza Község Önkormányzata Képviselőtestületének 3/2013. (III. 28.) önkormányzati rendelete a Petneháza Község Önkormányzatának költségvetéséről szóló 4/2012. (II.27.) rendelet módosításáról Petneháza

Részletesebben

B E V É T E L E K. Sorszám Bevételi jogcím 2014. évi előirányzat 2014. évi előirányzat

B E V É T E L E K. Sorszám Bevételi jogcím 2014. évi előirányzat 2014. évi előirányzat 1.1. melléklet a 8/2014.(VI.18.) önkormányzati rendelethez Sokorópátka Község Önkormányzat 2014. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE 1. sz. táblázat B E V É T E L E K Bevételi jogcím 2014. évi előirányzat

Részletesebben

2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE Sorszám

2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE Sorszám B E V É T E L E K 1. melléklet a 2/2015. (II. 19.) önkormányzati rendelethez 1.1. sz. táblázat Csatka község Önkormányzat Ezer forintban 2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE Bevételi jogcím 1 2

Részletesebben

1.. Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba és az azt követő napon hatályát veszti. Kihirdetési záradék

1.. Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba és az azt követő napon hatályát veszti. Kihirdetési záradék Maglóca Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete az önkormányzat költségvetéséről szóló 2/2014.(II.21.) önkormányzati rendelet módosításáról Maglóca Község Önkormányzatának

Részletesebben

BÉLAPÁTFALVA NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT. 17 Helyi kisebbségi önkormányzatok kiadásainak és bevételeinek alakulása

BÉLAPÁTFALVA NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT. 17 Helyi kisebbségi önkormányzatok kiadásainak és bevételeinek alakulása ÖNKORMÁNYZATI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK 2002. ÉVI TERVEZÉSE (2002. 3. IDŐSZAK) 17 Helyi kisebbségi önkormányzatok kiadásainak és bevételeinek alakulása Megnevezés Eredeti Módosított Teljesítés előirányzat

Részletesebben

Önkormányzati gazdálkodás. (Óraszám: 0 + 2 ) (Kreditszám: 3)

Önkormányzati gazdálkodás. (Óraszám: 0 + 2 ) (Kreditszám: 3) Önkormányzati gazdálkodás (Óraszám: 0 + 2 ) (Kreditszám: 3) Tantárgyfelelős: Dr. Kozma Gábor egyetemi adjunktus Meghirdető tanszék: Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Debrecen, 2005 A tárgy neve:

Részletesebben

A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT

A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT 2007. március 23. 3. szám A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT A KÖZGYŰLÉS HIVATALOS LAPJA Tartalomjegyzék Szám Tárgy Oldal RENDELET 4/2007. (III. 23.) Kgy. A Baranya Megyei Önkormányzat 2007. évi költségvetéséről

Részletesebben

Bánk Község Önkormányzat 2008. évi költségvetésének háromnegyed-éves mérlege. Bevételek

Bánk Község Önkormányzat 2008. évi költségvetésének háromnegyed-éves mérlege. Bevételek Bánk Község Önkormányzat 2008. évi költségvetésének háromnegyed-éves mérlege Bevételek 1000 Ft-ban I. Működési bevételek Igazgatási szolgáltatási díj bevétele 0 0 7 Szolgáltatások ellenértéke 19482 19482

Részletesebben

1.. Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba és az azt követő napon hatályát veszti. Kihirdetési záradék

1.. Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba és az azt követő napon hatályát veszti. Kihirdetési záradék Tárnokréti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete az önkormányzat költségvetéséről szóló 2/2014.(II.21.) önkormányzati rendelet módosításáról Tárnokréti Község

Részletesebben

B E V É T E L E K K I A D Á S O K

B E V É T E L E K K I A D Á S O K 1. melléklet a 2/2013. /II.07./számú önkormányzati rendelethez Szendrő Város Önkormányzat 2012. évi költségvetésének mérlege 1. sz. táblázat Bevételi jogcím B E V É T E L E K Önkormányzat Önkormányzati

Részletesebben

Nagykarácsony Község Önkormányzata bevételeinek és kiadásainak mérlege 2012. évre

Nagykarácsony Község Önkormányzata bevételeinek és kiadásainak mérlege 2012. évre 2011. 2012. % BEVÉTELEK: INTÉZMÉNYI MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK 3050 3100 101,6 EGYÉB SAJÁTOS BEVÉTELEK 1650 1910 115,8 ÖNKORMÁNYZATOK SAJÁTOS MŰKÖDÉSI BEVÉTELE 67062 59958 89,4 ebből: - Helyi adók, bírságok, pótlékok,

Részletesebben

Bánk Község Önkormányzat 2010. évi költségvetési koncepciója. Bevételek

Bánk Község Önkormányzat 2010. évi költségvetési koncepciója. Bevételek Bánk Község Önkormányzat 2010. évi költségvetési koncepciója Bevételek 1000 Ft-ban 2010. évi koncepció Előirányzat Teljesítés 09.30 I. Működési bevételek Igazgatási szolgáltatási díj bevétele 0 40 62 Szolgáltatások

Részletesebben

Tájékoztató kimutatások, mérlegek Nyékládházi Önkormányzat 2013. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK MÉRLEGE B E V É T E L E K

Tájékoztató kimutatások, mérlegek Nyékládházi Önkormányzat 2013. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK MÉRLEGE B E V É T E L E K Tájékoztató kimutatások, mérlegek Nyékládházi Önkormányzat 2013. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK MÉRLEGE 1. számú tájékoztató tábla B E V É T E L E K Bevételi jogcím 2012. évi 2013.évi 1 2 5 3 1. I. Önkormányzat

Részletesebben

/1/ A rendelet 3.. /1/ bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

/1/ A rendelet 3.. /1/ bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: Harsány Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/21.(XII.15.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 21. évi költségvetéséről szóló 2/21. (II. 15.) önkormányzati rendelet módosításáról Harsány Község

Részletesebben

1.1. számú melléklet a 14/2014 ( XI.27. ) önkormányzati rendelethez Nagycserkesz Község Önkormányzata 2014. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE 1. sz. táblázat B E V É T E L E K Ezer forintban Sorszám

Részletesebben

Nyírpazony Község Önkormányzat összesített

Nyírpazony Község Önkormányzat összesített 1 NYÍRPAZONY KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 16/.(XII.19.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e Nyírpazony Község Önkormányzat. évi költségvetéséről és költségvetés vitelének szabályairól szóló 3/.

Részletesebben

2013. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE

2013. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE Borsodnádasdi Önkormányzat 1.1. melléklet a... önkormányzati rendelethez 2013. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE B E V É T E L E K 1. sz. táblázat Sorszám Bevételi jogcím 2013. 1 2 3 5 1. I. Önkormányzat

Részletesebben

B E V É T E L E K. 1. sz. táblázat Ezer forintban. 2013. évi. Sorszám Eredeti előirányzat. Bevételi jogcím. Módosított előirányzat.

B E V É T E L E K. 1. sz. táblázat Ezer forintban. 2013. évi. Sorszám Eredeti előirányzat. Bevételi jogcím. Módosított előirányzat. 1.1. melléklet a 6/2014. (V. 12.) önkormányzati rendelethez LOVÁSZPATONA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT 2013. ÉVI ZÁRSZÁMADÁSÁNAK PÉNZÜGYI MÉRLEGE 1. sz. táblázat Ezer forintban Eredeti Módosított 1 2 3 4 5 Teljesítés

Részletesebben

Beleg Község bevételi és kiadási főösszegének forrásonkénti megbontása

Beleg Község bevételi és kiadási főösszegének forrásonkénti megbontása Beleg Község bevételi és kiadási főösszegének forrásonkénti megbontása 2. számú melléklet működési bevétel e Ft támogatás 29882 központi költségvetésből 29882 normatív állami hozzájárulás 8778 központosított

Részletesebben

d) költségvetési kiadásit 11.333.567 ezer forintban, azaz Tizenegymilliárd-háromszázharminchárommillió-ötszázhatvanhétezer

d) költségvetési kiadásit 11.333.567 ezer forintban, azaz Tizenegymilliárd-háromszázharminchárommillió-ötszázhatvanhétezer A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 3/2012. (II. 20.) rendelete a Baranya Megyei Önkormányzat 2011. évi költségvetéséről szóló 5/2011. (II. 24.) rendelet módosításáról A Baranya Megyei Önkormányzat

Részletesebben

B E V É T E L E K. Bevételi jogcím

B E V É T E L E K. Bevételi jogcím 17/2014. (X. 27.) önkormányzati rendelet 1. mell.,,1.1 mell. az 1/2014. (II.28.) önkorm. rendelethez Szakoly Község Önkormányzat 2014. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE 1. sz. táblázat Sorszám B E

Részletesebben

á á Ö á é ő ü é ö á á é ö é é é ő í í é é ő ü á ö é é á á á ö é í á ö á ő ó ó é ö é é é á á á ó ó ó é ö é é é á á á á á ó ó ó ö é é á í ó ő ő á é á ö í á é ö é é é őó ó é ö é é é ő ő é ö é őí á á ö é é

Részletesebben

1. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Az Önkormányzat 2014. évi költségvetésének összesített

1. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Az Önkormányzat 2014. évi költségvetésének összesített Bakonyság Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2015. (V. 12) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2014. évi költségvetéséről szóló 3/2014. (III. 10.) önkormányzati rendeletének módosításáról

Részletesebben

3.. (1) Az önkormányzat 2013. december 31-i állapot szerinti vagyonát a következők szerint állapítja meg: 1..

3.. (1) Az önkormányzat 2013. december 31-i állapot szerinti vagyonát a következők szerint állapítja meg: 1.. Maglóca Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2014.(IV.30.) önkormányzati rendelete az önkormányzat évi zárszámadásáról és a pénzmaradvány jóváhagyásáról Maglóca Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 8/2007. (IX. 28.) Kgy. rendelet

Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 8/2007. (IX. 28.) Kgy. rendelet Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 8/2007. (IX. 28.) a Baranya Megyei Önkormányzat 2007. évi költségvetéséről szóló 2/2007. (II. 2) módosításáról A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése (a továbbiakban:

Részletesebben

RENDELET HATÁROZATOK

RENDELET HATÁROZATOK 2011. február 24. 6. szám Tartalomjegyzék Szám Tárgy Oldal RENDELET 4/2011. (II. 24.) önkormányzati rendet 6/2011. (II. 24.) önkormányzati rendet 7/2011. (II. 24.) önkormányzati rendet A Baranya Megyei

Részletesebben

Pénzügyi előirányzatok mérlege

Pénzügyi előirányzatok mérlege Remeteszőlős Község Önkormányzat 1.1. melléklet a.../2015. (...) önkormányzati rendelethez Pénzügyi előirányzatok mérlege 1. sz. táblázat Bevételek Ezer forintban Bevételi jogcím Eredeti előirányzat Módosított

Részletesebben

1.. 841403 város-, községgazdálkodási m.n.s. szolgáltatások. 841902 központi költségvetési befizetések. 882111 aktív korúak ellátása

1.. 841403 város-, községgazdálkodási m.n.s. szolgáltatások. 841902 központi költségvetési befizetések. 882111 aktív korúak ellátása Bocskaikert Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2012.(III.26.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2012. évi költségvetéséről szóló 5/2012. (II.6.) önkormányzati rendelet módosításáról Bocskaikerti

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S 1. E L Ő T E R J E S Z T É S Lajosmizse és Felsőlajos Köznevelési, Egészségügyi és Szociális Közszolgáltató Társulás Társulási Tanácsának 2014. szeptember 15-i ülésére Tárgy: Beszámoló a Lajosmizsei Közfeladat-ellátó

Részletesebben

Az önkormányzat által adott közvetett támogatások (kedvezmények)

Az önkormányzat által adott közvetett támogatások (kedvezmények) Az önkormányzat által adott közvetett támogatások (kedvezmények) 10. sz. melléklet Sorszám Bevételi jogcím Tervezett Tényleges 1 2 3 4 1. Ellátottak térítési díjának méltányosságból történő elengedése

Részletesebben

B E V É T E L E K. 1. sz. táblázat Ezer forintban. 2014. évi. Sorszám Bevételi jogcím Eredeti előirányzat. Módosított előirányzat.

B E V É T E L E K. 1. sz. táblázat Ezer forintban. 2014. évi. Sorszám Bevételi jogcím Eredeti előirányzat. Módosított előirányzat. 1.1. melléklet a 15/2015. (V. 22.) önkormányzati rendelethez Kazincbarcika Városi Önkormányzat 2014. ÉVI ZÁRSZÁMADÁSÁNAK PÉNZÜGYI MÉRLEGE 1. sz. táblázat Ezer forintban Sorszám Bevételi jogcím Eredeti

Részletesebben

CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2009.(X.1.) r e n d e l e t e

CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2009.(X.1.) r e n d e l e t e CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2009.(X.1.) r e n d e l e t e az önkormányzat költségvetéséhez és a zárszámadáshoz csatolandó mérlegek, kimutatások tartalmi követelményeinek meghatározásáról

Részletesebben

Jelentés Pusztaszabolcs Nagyközségi Önkormányzat pénzügyi helyzetéről

Jelentés Pusztaszabolcs Nagyközségi Önkormányzat pénzügyi helyzetéről Pusztaszabolcs Nagyközség Jegyzője Polgármesteri Hivatal 2490 Pusztaszabolcs, Velencei út 2. Tel./fax: 25/273-002, 25/273-036, 25/271-833 Honlap: www.pusztaszabolcs.hu Jelentés Pusztaszabolcs Nagyközségi

Részletesebben

A) ELEMI KÖLTSÉGVETÉS

A) ELEMI KÖLTSÉGVETÉS Fejezeti jellemző adatok Önkormányzati jellemző adatok A fejezet megnevezése, székhelye: Az irányító szerv:...... fejezet cím/alcím megye pénzügyi körzet településtípus............ A fejezet megnevezése,

Részletesebben

Bánhorváti Községi Önkormányzat képviselő-testületének. 10/2014. (V. 5.) önkormányzati rendelete. az önkormányzat

Bánhorváti Községi Önkormányzat képviselő-testületének. 10/2014. (V. 5.) önkormányzati rendelete. az önkormányzat Bánhorváti Községi Önkormányzat képviselő-testületének Hatályos:2014-05-06 -tól Bánhorváti Községi Önkormányzat képviselő-testületének 10/2014. (V. 5.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2013. évi

Részletesebben

Borsodnádasd Önkormányzat 2014. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE

Borsodnádasd Önkormányzat 2014. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE Borsodnádasd Önkormányzat 2014. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE 1.1. melléklet a.../2014. (...) önkormányzati rendelethez 1. sz. táblázat B E V É T E L E K Ezer forintban Sor - szám Bevételi jogcím

Részletesebben

Balatonederics Község Önkormányzata. Képviselő-testületének. 5/2015. (IV.07.) Önkormányzati rendelete

Balatonederics Község Önkormányzata. Képviselő-testületének. 5/2015. (IV.07.) Önkormányzati rendelete Balatonederics Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2015. (IV.07.) Önkormányzati rendelete Balatonederics község Önkormányzatnak 2015. évi költségvetéséről szóló 2/2015. (II.27.) önkormányzati

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Lajosmizse és Felsőlajos Köznevelési, Egészségügyi és Szociális Közszolgáltató Társulás

E L Ő T E R J E S Z T É S. Lajosmizse és Felsőlajos Köznevelési, Egészségügyi és Szociális Közszolgáltató Társulás 1. E L Ő T E R J E S Z T É S Lajosmizse és Felsőlajos Köznevelési, Egészségügyi és Szociális Közszolgáltató Társulás Társulási Tanácsának 2015. november 23-i ülésére Tárgy: Lajosmizsei Közfeladat-ellátó

Részletesebben

működési bevétel támogatás támogatás értékű bevétel saját bevétel átvett pénzeszköz államháztartáson kívülről pénzügyi műveletek összesen:

működési bevétel támogatás támogatás értékű bevétel saját bevétel átvett pénzeszköz államháztartáson kívülről pénzügyi műveletek összesen: működési bevétel támogatás központi költségvetésből normatív állami hozzájárulás központosított előirányzatok normatív, kötött felhasználású támogatások felügyeleti szervtől kapott támogatás értékű bevétel

Részletesebben

működési bevétel támogatás támogatás értékű bevétel saját bevétel átvett pénzeszköz államháztartáson kívülről pénzügyi műveletek összesen:

működési bevétel támogatás támogatás értékű bevétel saját bevétel átvett pénzeszköz államháztartáson kívülről pénzügyi műveletek összesen: működési bevétel támogatás központi költségvetésből normatív állami hozzájárulás központosított előirányzatok normatív, kötött felhasználású támogatások felügyeleti szervtől kapott támogatás értékű bevétel

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Lajosmizse és Felsőlajos Köznevelési, Egészségügyi és Szociális Közszolgáltató Társulás

E L Ő T E R J E S Z T É S. Lajosmizse és Felsőlajos Köznevelési, Egészségügyi és Szociális Közszolgáltató Társulás 4. E L Ő T E R J E S Z T É S Lajosmizse és Felsőlajos Köznevelési, Egészségügyi és Szociális Közszolgáltató Társulás Társulási Tanácsának 2014. november 24-i ülésére Tárgy: Lajosmizsei Közfeladat-ellátó

Részletesebben

Előterjesztés az Önkormányzat 2009. évi zárszámadásáról szóló rendelet megtárgyalására és elfogadására

Előterjesztés az Önkormányzat 2009. évi zárszámadásáról szóló rendelet megtárgyalására és elfogadására Medgyesbodzás Község Önkormányzatának Polgármesterétől Előterjesztés az Önkormányzat 2009. évi zárszámadásáról szóló rendelet megtárgyalására és elfogadására A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági

Részletesebben

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ALAPELEMEI AKTUÁLIS GAZDASÁGPOLITIKAI ESETTANULMÁNYOK 6. ELŐADÁS

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ALAPELEMEI AKTUÁLIS GAZDASÁGPOLITIKAI ESETTANULMÁNYOK 6. ELŐADÁS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ALAPELEMEI AKTUÁLIS GAZDASÁGPOLITIKAI ESETTANULMÁNYOK 6. ELŐADÁS BEVEZETÉS Gazdaságpolitika a politikának a gazdaságra vonatkozó ráhatása mindenféle kormányzati

Részletesebben

2015. évi előirányzat BEVÉTELEK. 2015. évi előirányzat KIADÁSOK. Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései:

2015. évi előirányzat BEVÉTELEK. 2015. évi előirányzat KIADÁSOK. Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései: Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései: 2015. évi előirányzat BEVÉTELEK 1.1. sz. melléklet Bevételek táblázat C. oszlop 9 sora = 2.1. számú melléklet C. oszlop 13. sor + 2.2. számú melléklet

Részletesebben

Német Nemzetiségi Önkormányzat 2012. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK PÉNZÜGYI MÉRLEGE B E V É T E L E K

Német Nemzetiségi Önkormányzat 2012. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK PÉNZÜGYI MÉRLEGE B E V É T E L E K 1.1. melléklet a 2/2012. (II.8.) önkormányzati határozathoz Német Nemzetiségi Önkormányzat 2012. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK PÉNZÜGYI MÉRLEGE B E V É T E L E K Sor-szám Bevételi jogcím 1 2 3 1. I. Önkormányzat

Részletesebben

2012. évi előirányzat BEVÉTELEK. 2012. évi előirányzat KIADÁSOK. Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései:

2012. évi előirányzat BEVÉTELEK. 2012. évi előirányzat KIADÁSOK. Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései: Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései: 212. évi előirányzat BEVÉTELEK 1. sz. melléklet Bevételek táblázat 3. oszlop 1 sora = 2/a. számú melléklet 3. oszlop 13. sor + 2/b. számú melléklet 3.

Részletesebben

Győrújbarát Község Önkormányzat2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK 1.1. ÖSSZEVONT melléklet a.../2015. MÉRLEGE (...) önkormányzati rendelethez

Győrújbarát Község Önkormányzat2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK 1.1. ÖSSZEVONT melléklet a.../2015. MÉRLEGE (...) önkormányzati rendelethez Győrújbarát Község Önkormányzat2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK 1.1. ÖSSZEVONT melléklet a.../2015. MÉRLEGE (...) önkormányzati rendelethez 1. sz. táblázat Sorszám Bevételi jogcím 2015. évi Ezer forintban 2015.

Részletesebben

1.. (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba és az azt követő napon hatályát veszti. Kihirdetési záradék

1.. (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba és az azt követő napon hatályát veszti. Kihirdetési záradék Bősárkány Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2015.(II.26.) önkormányzati rendelete az önkormányzat költségvetéséről szóló 5/2014.(III.11.) önkormányzati rendelet módosításáról Bősárkány

Részletesebben

Pécel város Önkormányzatának működési mérlege

Pécel város Önkormányzatának működési mérlege Pécel város Önkormányzatának működési mérlege z.3 jelű melléklet Bevétel Kiadás megnevezése Összeg megnevezése Összeg Intézményi müködési bevétel 77 644 Költségvetési címek müködési kiadásai Helyi adók

Részletesebben

1.sz.melléklet. Beleg Önkormányzat 2004 évi bevételeiről és kiadásairól. M e g n e v e z é s 2004 2005 2006. Bevételek

1.sz.melléklet. Beleg Önkormányzat 2004 évi bevételeiről és kiadásairól. M e g n e v e z é s 2004 2005 2006. Bevételek 1.sz.melléklet Beleg Önkormányzat 2004 évi bevételeiről és kiadásairól M e g n e v e z é s 2004 2005 2006 Bevételek Saját bevételek Intézmányi müködés bevétele 1660 1760 1870 Helyi adók 1000 1200 1200

Részletesebben

KÖLTSÉGVETÉS BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI

KÖLTSÉGVETÉS BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI Tengelic Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1./2013. ( I.31.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2012. évi költségvetéséről szóló 3/2012.(II.16.) önkormányzati rendelet módosításáról. Tengelic

Részletesebben

Kenézlő Községi Önkormányzat 1. számú melléklet a 11/2014. (IX. 12.) önkormányzati rendelethez

Kenézlő Községi Önkormányzat 1. számú melléklet a 11/2014. (IX. 12.) önkormányzati rendelethez Kenézlő Községi Önkormányzat 1. számú melléklet a 11/2014. (IX. 12.) önkormányzati rendelethez 2014. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE B E V É T E L E K 1. sz. táblázat Ezer forintban Sorszám Bevételi

Részletesebben

BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK TELJESÍTÉSE

BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK TELJESÍTÉSE HETES KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2014. (IV.30.) ÖNKORMÁNYZATI R E N D E L E T E AZ ÖNKORMÁNYZAT 2013. ÉVI ZÁRSZÁMADÁSÁRÓL ÉS PÉNZMARADVÁNYÁRÓL Hetes Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Bakonyság Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2015. (V. 12.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2014. évi zárszámadásáról

Bakonyság Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2015. (V. 12.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2014. évi zárszámadásáról Bakonyság Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2015. (V. 12.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2014. évi zárszámadásáról Bakonyság Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

Egységes rovat azonosító kódok

Egységes rovat azonosító kódok 2. függelék Egységes Rovat Azonosító kódok Az Áhsz. 16. számú mellékletében közzétett Egységes Számlatükör főkönyvi számláinak és az NGM Tájékoztatóban közzétett 2013. évi intézményi költségvetés összeállítására

Részletesebben

Eredeti Módosított. Teljesítés. Megnevezés

Eredeti Módosított. Teljesítés. Megnevezés 02. Személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok a és teljesítése 1. Alapilletmények 75 895 2. Illetménykiegészítések 2 471 3. Nyelvpótlék 695 4. Egyéb kötelező illetménypótlék 798 5. Egyéb feltételtől

Részletesebben

Hidegség Község Önkormányzatának 2012. III. negyedévi beszámolója

Hidegség Község Önkormányzatának 2012. III. negyedévi beszámolója Készítette: Zsirai Alajosné gazd.főelőadó Előterjesztés Hidegség Község Önkormányzatának 2012. III. negyedévi beszámolója Tisztelt Képviselő-testület! BEVÉTELEK ALAKULÁSA Hidegség Község Önkormányzatának

Részletesebben

Pécs M.J.V.Önkorm.összevont költségvetési mérlege és a kisebbségi önkormányzatok mérlege

Pécs M.J.V.Önkorm.összevont költségvetési mérlege és a kisebbségi önkormányzatok mérlege Költségvetés Pécs M.J.V.Önkorm.összevont költségvetési mérlege és a kisebbségi önkormányzatok mérlege 1. melléklet a /2011.(..) önkormányzati rendelethez M ű k ö d é s i b e v é t e l e k M ű k öd é s

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Hejőbába Községi Önkormányzat 2008. évi költségvetésének végrehajtásához. Tisztelt Képviselő testület!

ELŐTERJESZTÉS. Hejőbába Községi Önkormányzat 2008. évi költségvetésének végrehajtásához. Tisztelt Képviselő testület! ELŐTERJESZTÉS Hejőbába Községi Önkormányzat 2008. évi költségvetésének végrehajtásához Tisztelt Képviselő testület! Hejőbába a hátrányos helyzetű települések közé tartozik, elsősorban a hátrányos és halmozottan

Részletesebben

Budafok-Tétény Budapest, XXII. kerületi Önkormányzat 2012. évi tervezett bevételei

Budafok-Tétény Budapest, XXII. kerületi Önkormányzat 2012. évi tervezett bevételei Sor Budafok-Tétény Budapest, XXII. kerületi Önkormányzat 2012. évi tervezett bevételei Bevételek jogcímei 2012. évi 1. melléklet a 24/2012.(XI.19.) 2012. évi 1 2 3 4 5 Közhatalmi bevételek 16 412 2 507

Részletesebben

Borsodnádasd Önkormányzat 2013. ÉVI ZÁRSZÁMADÁSÁNAK PÉNZÜGYI MÉRLEGE B E V É T E L E K

Borsodnádasd Önkormányzat 2013. ÉVI ZÁRSZÁMADÁSÁNAK PÉNZÜGYI MÉRLEGE B E V É T E L E K Borsodnádasd Önkormányzat 2013. ÉVI ZÁRSZÁMADÁSÁNAK PÉNZÜGYI MÉRLEGE 1.1 melléklet a 8/2014.(IV.30.) önkormányzati rendelethez 1. sz. táblázat Ezer forintban Sorszám Eredeti 1 2 3 4 5 1. I. Önkormányzat

Részletesebben

Önkormányzati kiadások mérlege 2014.

Önkormányzati kiadások mérlege 2014. Önkormányzati kiadások mérlege 2014. 1.melléklet ezer Ft-ban megnevezés 2012. évi tény 2013. évi várható teljesítés ÖNKORMÁNYZAT ÖSSZESEN 2014. eredeti ei. Személyi juttatások 402 464 284 450 298 919 Munkaadókat

Részletesebben

1. A 2013. évi költségvetésről szóló 4/2013. (III. 1.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R) 3. -a helyébe a következő rendelkezés lép:

1. A 2013. évi költségvetésről szóló 4/2013. (III. 1.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R) 3. -a helyébe a következő rendelkezés lép: Pásztó Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2014.(III. 8.) rendelete a 27/2013./XII.20./ rendelettel, a 22/2013. (XI. 29.) rendelettel, a 16/2013. (IX. 27) önkormányzati rendelettel, a 12/2013.VI.24)

Részletesebben

Bevételek forrásonkénti ill. működési és felhalmozási cél szerinti részletezése a költségvetési rendelet 4. -ához. Előirányzat Bevételi jogcímek

Bevételek forrásonkénti ill. működési és felhalmozási cél szerinti részletezése a költségvetési rendelet 4. -ához. Előirányzat Bevételi jogcímek 2. sz. melléklet Bevételek forrásonkénti ill. működési és felhalmozási cél szerinti részletezése a költségvetési rendelet 4. -ához Előirányzat Bevételi jogcímek Összesből Eredeti Működési Felhalmozási

Részletesebben

Nagyrév Község Önkormányzat képviselő-testületének 7/2008.(III.31.) számú Önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2007. évi zárszámadásáról

Nagyrév Község Önkormányzat képviselő-testületének 7/2008.(III.31.) számú Önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2007. évi zárszámadásáról Nagyrév Község Önkormányzat képviselő-testületének 7/2008.(III.31.) számú Önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2007. évi zárszámadásáról Nagyrév Község Önkormányzat képviselő-testület a helyi Önkormányzatokról

Részletesebben

Mátraverebély Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015. (II.05.) önkormányzati rendelete a

Mátraverebély Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015. (II.05.) önkormányzati rendelete a Mátraverebély Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015. (II.05.) önkormányzati rendelete a Mátraverebély Községi Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről és a költségvetés vitelének szabályairól.

Részletesebben

C S A N Á D P A L O T A VÁROS 13/2011. (VI. 30.) önkormányzati rendelete

C S A N Á D P A L O T A VÁROS 13/2011. (VI. 30.) önkormányzati rendelete C S A N Á D P A L O T A VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2011. (VI. 30.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2011. évi költségvetéséről szóló 3/2011 (II. 24.) önkormányzati rendelete módosításáról

Részletesebben

Ötvöskónyi Község Önkormányzatának. 5/2007. (IV. 17.) számú rendelete. az Önkormányzat 2006. évi zárszámadásáról és pénzmaradvány elszámolásáról

Ötvöskónyi Község Önkormányzatának. 5/2007. (IV. 17.) számú rendelete. az Önkormányzat 2006. évi zárszámadásáról és pénzmaradvány elszámolásáról Ötvöskónyi Község Önkormányzatának 5/2007. (IV. 17.) számú rendelete az Önkormányzat zárszámadásáról és pénzmaradvány elszámolásáról Ötvöskónyi Közég Önkormányzat Képviselő-testülete az államháztartásról

Részletesebben

GYŐRTELEK Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2008. (II. 15.) rendelete az Önkormányzat 2008. évi költségvetéséről

GYŐRTELEK Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2008. (II. 15.) rendelete az Önkormányzat 2008. évi költségvetéséről GYŐRTELEK Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2008. (II. 15.) rendelete az Önkormányzat 2008. évi költségvetéséről Győrtelek Önkormányzat Képviselő-testülete az Államháztartásról szóló többször

Részletesebben

Táblatípus : 20 2008.3 éves költségvetés Készült : 2008.06.04

Táblatípus : 20 2008.3 éves költségvetés Készült : 2008.06.04 Intézmény neve: Magyar Bányászati Hivatal Év: 28 Típus: Költségvetések Táblatípus : 2 28.3 éves költségvetés Készült : 28.6.4 Fejezet: 15 Szektor: 151 Törzsz: 381 Cím,alcím: 111 MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI

Részletesebben

Önkormányzat 2008. évre tervezett működési, felhalmozási kiadásainak, bevételeinek mérlegszerű bemutatása

Önkormányzat 2008. évre tervezett működési, felhalmozási kiadásainak, bevételeinek mérlegszerű bemutatása Önkormányzat 2008. évre tervezett működési, felhalmozási kiadásainak, bevételeinek mérlegszerű bemutatása I.sz.melléklet Megnevezés 2008. évi 80-as tábla Eredeti Előirányzat Differencia Módosított 80-as

Részletesebben

1.. (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) Hatályát veszti a R. 6.2. melléklete. Kihirdetési záradék

1.. (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) Hatályát veszti a R. 6.2. melléklete. Kihirdetési záradék Bősárkány Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2014.(II.21.) önkormányzati rendelete az önkormányzat költségvetéséről szóló 4/2013.(III.4.) önkormányzati rendelet módosításáról Bősárkány Nagyközség

Részletesebben

Megnevezés (a) 1. melléklet a 1/(II.7.) önkormányzati rendelethez Önkormányzat és Közös Hivatal összesen előirányzat (b) 1. Működési bevételek 52 463 2.Intézményi működési bevétel 18 624 3. Hatósági jogkörhöz

Részletesebben

Budafok-Tétény Budapest, XXII. kerületi Önkormányzat. 2012. évi tervezett bevételek III. negyedéves teljesítése

Budafok-Tétény Budapest, XXII. kerületi Önkormányzat. 2012. évi tervezett bevételek III. negyedéves teljesítése 1. sz. melléklet az előterjesztéshez Budafok-Tétény Budapest, XXII. kerületi Önkormányzat 2012. évi tervezett bevételek III. negyedéves e Sor Bevételek jogcímei a százalékában 1 2 3 4 5 6 Közhatalmi bevételek

Részletesebben

12/2014.NII1.28.1 számú. az önkormányzat 2014. évi költségvetéséről szóló 3/2014.1111.6./szárnú rendeletének módosításáról

12/2014.NII1.28.1 számú. az önkormányzat 2014. évi költségvetéséről szóló 3/2014.1111.6./szárnú rendeletének módosításáról Szendrő Város Önkormányzat Képviselőtestületének 12/2014.NII1.28.1 számú önkormányzati rendelete az önkormányzat 2014. évi költségvetéséről szóló 3/2014.1111.6./szárnú rendeletének módosításáról Szendrő

Részletesebben

Paks Város 2007. évi költségvetéséről szóló 3/2007.(III.12.) számú rendelet módósítása. A táblázatatok adatai ezer forintban szerepelnek.

Paks Város 2007. évi költségvetéséről szóló 3/2007.(III.12.) számú rendelet módósítása. A táblázatatok adatai ezer forintban szerepelnek. Tartalom A táblázatatok adatai ezer forintban szerepelnek. I II III IA IB II.Aa II.Ba II.b II.c II.d B1 B2 B3 B4 B5 B6 B7 B7-B8 B8 C1 Önkormányzati szintű pénzügyi mérleg Pénzügyi mérleg - Bevételek Pénzügyi

Részletesebben

b) Költségvetési kiadások összegét 632 790 ezer Ft, amelyből c) Finanszírozási kiadások 308 248 ezer Ft, amelyből

b) Költségvetési kiadások összegét 632 790 ezer Ft, amelyből c) Finanszírozási kiadások 308 248 ezer Ft, amelyből Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2015. (VI. 25.) önkormányzati rendelete Kerekegyháza Város Önkormányzatának 2015. évi költségvetéséről szóló 5/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelet

Részletesebben

16. sz. melléklet C Í M R E N D I. KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK Cím száma neve Alcím száma neve gazdálkodási jogköre: teljes önállóan gazdálkodó részben

16. sz. melléklet C Í M R E N D I. KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK Cím száma neve Alcím száma neve gazdálkodási jogköre: teljes önállóan gazdálkodó részben 16. sz. melléklet C Í M R E N D I. KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK Cím Alcím gazdálkodási jogköre: teljes önállóan gazdálkodó részben önállóan gazdálkodó 1. Megyei Önkormányzat Hivatala 1.1. Közgyűlés és bizottságai

Részletesebben