IX. Társadalmiság, szocializáció az ezredforduló nyelvhasználatában és irodalmában

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "IX. Társadalmiság, szocializáció az ezredforduló nyelvhasználatában és irodalmában"

Átírás

1 IX. Társadalmiság, szocializáció az ezredforduló nyelvhasználatában és irodalmában

2 Apáczai napok 2011 Tartalom Kakuszi B. Péter:Adalékok az ifjúsági regény értelmezéséhez Petres Csizmadia Gabriella: Egy naplopó naplója Bogárdi Tünde: A közösségi létezés a ben Brutovszky Gabriella: Fogalmi integráció (blending) az irodalomórán Vízkeleti László: Nyelvek és alaktani sajátosságiak az igevonzatok kontrasztív vizsgálatában Lendvai Décsy Kornélia, Tóth Szilvia: A természetes kétnyelvűség hátrányai 2

3 Társadalmiság, szocializáció az ezredforduló nyelvhasználatában és irodalmában KAKUSZI B. Péter Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Tanító és Óvóképző Intézet Magyar Szakcsoport Adalékok az ifjúsági regény értelmezéséhez Kiss József László: Jó szelet, kapitány! című ifjúsági regénye a múlt rendszerben oly népszerű Sirály könyvek sorozatban jelent meg a Móra Könyvkiadó gondozásában 1971 ben. Az es években kiadott a szocialista rendszert a gyerekekkel, diákokkal indirekt módon elfogadtatni akaró, a rendszer propagandáját szolgáló alkotások (pl. Hetvenkedők című regény stb.) nyomait magán viselő szövegről van szó. A regény jelentősége irodalmi értékétől vagy értéktelenségétől függetlenül az, hogy kora diákközösségeinek dinamikája jelenik meg benne sajátos humorral teli stílusban. A szocialista rendszer nem véletlenül helyezett nagy hangsúlyt az irodalomra, hiszen a serdülőkorának kezdeti időszakát megélő fiatal ez ma már közhelyszerű önmagát keresi, ugyanakkor tapasztalat és tudás hiányában fokozottan befolyásolható. Ma már közismert pszichológiai állítás, hogy a többé kevésbé kiforrott, de persze mindig és mindenkinél eklektikus világnézet csak a felnőtt kor elején alakul ki. Még akkor is így van ez, ha a szocializációban a család a későbbi stabilabb világnézet kialakításában döntő szerepet játszik. A direkt vagy indirekt módon nevelő célzatú írásoknak képviseljenek azok többé kevésbé általánosan elfogadott vagy kevéssé elfogadott értékeket egy különlegesen fogékony és érzékeny életkorban erőteljes az identitásformáló szerepük. Gyakran elhangzó kérdés, hogy az ifjúsági irodalom része e a nemzeti irodalomnak, esetleg része lehet e az irodalmi kánonnak vagy csupán alkalmazott irodalomról van szó, amely pedagógiai céllal íródik, ha úgy tetszik, erkölcsi példatár 1. Alapvetőnek mondhatjuk, hogy az ifjúsági és gyermekirodalomnak nincsenek önálló poétikai sajátosságai. Ha a kódoló, a szöveg és a befogadó viszonyát tekintjük, akkor az előbbi, a poétikával kapcsolatos kijelentésre építve azt a megállapítást tehetjük, hogy a befogadó oldaláról célszerű megközelíteni a problémát. 2 Feltehetjük a kérdést önmagunknak, hogy van e értelme szétválasztani a gyermek és az ifjúsági irodalmat? Vannak e olyan egymástól különböző jegyei, amelyek ezt a szétválasztást lehetővé és indokolttá teszik? Alapvető szempont, hogy más korosztályról van szó, ami a szövegek tematizáltságában és formáltságában is különbségeket feltételez. Szintén a befogadóval kapcsolatos különbség az, hogy a feltételezett szöveg az ifjúsági irodalmat olvasó korosztály, a potenciális befogadók esetében, egészen más, mint a gyerekirodalmat olvasó közönség esetén. Ez utóbbi esetben az irányítottság, a felnőttek, szülők érthető beavatkozása a szöveg kiválasztásába tegyük hozzá elsősorban rendszerint pedagógiai célzattal magától értetődő. A különbségek tehát az ifjúsági és gyerekirodalom esetében igen látványosak. Ehhez a beavatkozási folyamathoz kapcsolódhat akár az oktatási rendszeren keresztül a politikai, hatalmi struktúra is. Ezek a beavatkozások nagyon gyakran nevetségessé is tették a hatalmi pozícióban lévők ilyen irányú törekvéseit. Gondoljunk csak az ismert gyerekvers átírására. 1 KOMÁROMI GABRIELLA (szerk.), Gyermekirodalom. Budapest, 1999, Helikon Kiadó. p Ua.: p

4 Apáczai napok 2011 Kis kacsa fürdik fekete tóba, anyjához készül Lengyelországba szöveg helyett a következőket tanították sok helyen az óvodásokkal: Kis kacsa fürdik fekete tóba, anyjához készül az NDK ba. Ez a nevetséges változtatás persze azt is jól mutatja, hogy a hatalom célja nem a szervesen kialakult kultúrkörnyezetbe való beágyazás, hanem a kultúrkörnyezet erőszakos átírása, amelynek következményei nehezen beláthatóak. A direkt vagy a kevésbé direkt befolyásolási szándék az elmúlt rendszer ifjúsági szövegeinek is a sajátossága. Helyenként ez érezhető Kiss József László regényén is. Összességében ez helyenként zavaró, helyenként nevetséges, de főként a korszakot átélők számára kitűnő korrajzot ad. Fontos lehetne ezen a ponton az értékek állandóságának és változásának megvitatása, valamint a kultúra önmagában való átértékelésének és átértékelődésének kérdése is. Leegyszerűsítve: hogyan befolyásolja a politika által képviselt és erőltetett hivatalos ideológia az ifjúsági irodalom vagy éppen az egész irodalom beszédmódját a meghatározott idősíkban. Ennek a kérdéskörnek a vizsgálata azonban nem a jelen tanulmány feladata, ebben a tanulmányban erre a problémakörre nem térek ki. Visszatérve az eredeti gondolatmenethez a kódoló szöveg befogadó hármasában a befogadó a dekódolás során nemcsak belép egy szövegvilágba, hanem megkerülhetetlenül értelmezi azt, vagyis teremt egy világot, megalkot egy lehetséges világot, és tőle a dekódolótól elválaszthatatlan módon értelmezi a szöveget. A dekódolás elengedhetetlen velejárója az új ismeretek szerzése, tapasztalatok gyűjtése. Egyetértek azzal a megállapítással miszerint az olvasás alkotói cselekvés, de azzal kevésbé, hogy szükségképpen azonosulási folyamat. 3 Már a kifejezés is elég nehezen értelmezhető. Kétségtelen azonban, hogy a befogadói tevékenység, amely a kreativitás szubjektív szintjén megy végbe, gyakran valamiféle azonosulást feltételez, sőt az is fontos állítás, hogy az ifjúsági regények esetében ez a kreativitás gyakran, de nem szükségképpen jár több kevesebb azonosulással. A szövegolvasó diák számára Kiss József László ifjúsági regényének közösségi tere kétségtelenül ismerős közeg volt a kötet megjelenésekor, hiszen a kor politikai kényszere a közösségi terek különféleségét a minimálisra szűkítette, határozott és erőszakos nyomást gyakorolt a kötetben szereplőhöz hasonló, felülről szervezett közösségek kialakítására. Éppen az előbbiek miatt ismerős volt a tér a befogadó, az olvasó számára. Ebben a szövegben is megjelenik mint az ifjúsági regények esetében ez szokásos a gyerekirodalomból jól ismert morál. Lássunk néhány példát erre. A bűnös megkapja megérdemelt büntetését (pl.: jól igazolja ezt a regénybe ékelődő humoros detektívtörténet, melyben a hajóval manipuláló bűnözőt a főhős lebuktatja, így győz a becsületesség és az igazságosság, ti. a hajót az arra érdemes úttörőcsapat kaphatja meg a minisztériumtól stb.). 4 Szintén még a gyerekirodalmat idéző morál továbbélését mutatja az is, hogy a kitartóan dolgozó, áldozatkész szereplő mindenképpen sikeres lesz, az erőfeszítéseknek és a szenvedéseknek értelme van pl.: a barátaihoz, közösségéhez ragaszkodó főhős vállalja a többlet erőfeszítést: megtanul úszni, hogy vízi úttörő lehessen 5. A vizsgált esetben különös jelentősége van az elbeszélő szöveg első szemantikai részének, a narráció síkjának, amelynek alapvető sajátossága a humor. A humorral átszőtt történetelbeszélés ugyanakkor olyan reflexiókat és emóciókat is tartalmaz, amelyek részint magára az eseménysorra, részint a szereplőkre vonatkoznak. 3 Ua.: p KISS JÓZSEF LÁSZLÓ: Jó szelet, kapitány! Budapest, 1971, Móra Kiadó. p Ua.: p

5 Társadalmiság, szocializáció az ezredforduló nyelvhasználatában és irodalmában Kiss József László a szöveg után egy nagyon rövid és a szöveg humorral teli narrációjára emlékeztető önéletrajzi jellegű ajánlást ír. 6 Bármennyire kínálja is magát a szerző és a narrátor azonosítása vagy összekeverésének lehetősége a kettő nem azonosítható és nem keverhető össze. Fikcióról van szó és a fikció csak a szöveg egyik elemeként értelmezhető. Ez esetleg valóságos életrajz vagy történelmi elbeszélés esetén lenne lehetséges., de az irodalmi szöveg esetében feltétlenül hiba lenne, hiszen a narrátor szerepe is fiktív szerep, amelyet az író magára vesz. 7 A szerző maga is mesemondó emberként jelöli magát, aki családi örökségként ápolja a mesemondást és a mese szeretetét. 8 Ez egyben azt is jelenti, hogy megerősíti azt, hogy a szövege fikció. Bár a kiadói ajánlás hangsúlyozza, hogy a szöveg megtörtént mese, de ez nem változtat semmit azon, hogy a regény fikcióként kezelendő. A narrációt sok szempontból bravúrosan kezeli a szerző. A lényegében szakadatlanul humoros narráció és a dialogikus szituáció hangulata harmonizál. A humor éppen úgy végigvonul a dialógusokon mint a véleményformálásokkal tűzdelt szövegmondáson. A szerző kitűnően él a dialogikus beszédszituációra jellemző közlő befogadó felcserélhetőséggel, egy pillanatra sem téveszti szem elől a szöveg hangulatát meghatározó humor fontosságát, amely törés, darabosság nélkül érvényesül. A narratív közlések címzettje megtartja passzív pozícióját a dolog lényegéből fakadóan nem is tehet mást, a dialogikus szövegrészek címzője címzettje felcserélhetőségük következtében a humor kitüntetett szerepét erősíti. Pl.: Mi baj van fedélzetmester? kérdezte anélkül, hogy hátranézett volna. - Szeretnék Esztivel levelezni vallottam be halkan. - Helyeslem Egyébként mi közöm nekem a te leveleidhez? - Nagyon röstelleném, ha helyesírási hiba lenne benne! - Én is. - Tessék átnézni és kijavítani - Jó! Előre figyelmeztetlek, hogy a szeretlek szór egy t vel írják. Ezt azonban, ahogy a lányokat ismerem, nem kell megírnod! 9 A szöveg humoros stílusához jelentősen hozzájárul a fejezetek elején lévő rövid, a tartalmat előkészítő, sőt kommentáló értelmezés. Pl.: Első fejezet melyben az indiánok a hegyekből vízre mennének. Illetve nem. Azazhogy igen, de nem mind. Például én nem Ua.: a kötet hátoldala 7 MAÁR JUDIT: A drámai és elbeszélő szöveg szemantikai vizsgálata. Modern Filológiai Füzetek 53., Budapest, 1995, Akadémiai Kiadó. p KISS JÓZSEF LÁSZLÓ: Jó szelet, kapitány! Budapest, 1971, Móra Kiadó. p. a kötet hátoldala 9 Ua.: p Ua.: p. 5. 5

6 Apáczai napok 2011 Lássunk egy másik példát: Második fejezet melyben mindenki ellenem szavaz. Még én is. 11 Általam már több tanulmányban idézett pszichológus, ERIC BERNE, aki elsősorban a kisebb és nagyobb közösségek vagy éppen párkapcsolatok dinamikájával foglalkozik, kutatásaival megerősítette, hogy a hajlíthatóság elleni legjobb ismert fegyver maga a közösség. 12 A közösségépítés és a közösség belső dinamikáját, intim együttléteit tárja fel akaratlanul is Kiss József László, a regény szerzője. Egy olyan közösséget mutat be, amely meghatározott ideológiai politikai nyomás alatt szerveződő nagyon sok kisközösség egyike. Ugyanakkor minden rákényszerített retorika ellenére, sőt talán éppen ennek a retorikának a védelme alatt, néhány felnőtt irányításával megtanulnak a kisdiákok felelős közösségben létezni, élni és alkotni. Egymásért felelős tagjaivá válnak a közösségnek, ami a felnőtté válás fontos eleme. Megérzik az intimitást, amelybe kétségtelenül minimális a szociálisan rögzült játszmák száma, bár jelentőségük nem lebecsülhető. Kétségtelen, hogy itt nem a játszmák elemzése vagy felkutatása a cél, hiszen az átalakuló közösség tagjai, komoly családi vagy iskolai gonddal nem küszködnek. Úgy érezhetjük, hogy a közösséghez tartozó diákok és felnőttek valamennyien megtalálták helyüket a közösségben, kiegyensúlyozottak. Ez persze egyoldalú jellemrajzhoz is vezet. A szövegnek éppen ebben egyrészt a propagandisztikus jellege mutatkozik meg, másrészt a múltat átírja, kiszínezi az emlékezet. A szerző szelektív módon a közösséggel kapcsolatosan csak a szépre emlékezik. A közösség tagjai minden hibájukkal szerethetőek, a narrátor által elfogadottak. A regényben megjelenő negatív figurák akikből alig akad éppen olyan kevéssé árnyalt szereplők, mint a pozitív tulajdonságokkal bírók. Az egyes szám első személyű főhős helyenként még a népmese hőseinek leleményével bír. A közösség elkötelezett tagja, aki a gonoszat, a rossz szándékú erőket furfanggal győzi le. Lássunk erre egy példát A vízi úttörők által a minisztériumtól igényelt, használaton kívüli hajót egy Domcsák nevű szélhámos akarja megszerezni oly módon, hogy meglékeli azt. Ezek után a minisztériumban tárgyal az illetékesekkel a süllyedésnek, rozsdásodásnak indult használaton kívüli hajó ingyenes megszerzéséről. A tárgyalás alatt a vízi úttörők vezetői és néhány diák tétlenül, Domcsák céljairól mit sem tudva, várnak a minisztériumi előszobában. A leleményes főhős váratlanul kiválik a várakozók közül és belép a tárgyalószobába. Itt a következő zajlik le: Jó napot kívánok. Ne tessék haragudni, hogy betörtem és zavarok, de az ügy sürgős. Pepi bácsi üzeni Domcsák bácsinak, hogy úgy gondolta, nem lesz elég az a két lyuk a hajón, amit Domcsák bácsi csinált. Hát segített ő is és feszített rajta még kettőt. Elküldte velem a feszítővasat is. Mindezt nagyon ártatlan képpel mondtam, és olyan igyekezettel, hogy aki nem ismert azt hihette, majd belehalok a segíteni akarásba. Közben a nagyobb nyomaték kedvéért kibontottam az újságpapírt. A jókora feszítővasat szelíden lóbálni kezdtem Ua.: p ERIC BERNE: Emberi játszmák, Bp. Háttér, p KISS JÓZSEF LÁSZLÓ: Jó szelet, kapitány! Budapest, 1971, Móra Kiadó. p

7 Társadalmiság, szocializáció az ezredforduló nyelvhasználatában és irodalmában A folytatás szinte népmesei: a majdnem lépre ment magas beosztású elvtársak természetesen az igazság oldalára állnak, Domcsák megszégyenülten elmenekül. A hajó a vízi úttörőké lesz, a hősünket tiszté léptetik elő. Ezekben a jelenetekben határozott cél a morál tudatos formálása, amelynek lényege, hogy az individuális érdekek csoportérdek föle helyezése önmagában rossz. Benne van a korszakra jellemző politikai ideológiai üzenet is, miszerint a fennálló állami struktúra önmagában a közérdeket szolgálja, a struktúrában dolgozók jó szándéka vitathatatlan, de szükség van az egyéni leleményességre, hogy az önös érdekek ne juthassanak érvényre. A morális elvek formálása és az ideológia célú üzenetek egyszerre vannak elrejtve a szövegben. A gyermek és ifjúsági irodalomra jellemző nevelő szándék ebben a regényben is könnyen fellelhető, igaz, a politikai érdekektől és céloktól elválaszthatatlanul. 7

8 Apáczai napok 2011 PETRES CSIZMADIA Gabriella Konstantin Filozófus Egyetem, Közép európai Tanulmányok Kara, Magyar Nyelv és Irodalomtudományi Intézet, Nyitra Egy naplopó naplója Berg Judit Kálmán Anna: Galléros Fecó naplójának műfaji kérdései Lehet e naplója egy mesehősnek? Hiteles lehet e a mesevilág határain belül, fikciós paktumot (LEJEUNE 2003: 31) létrehozva egy ilyen napló? Milyen eszközök szükségesek egy naplóregény referencialitás effektusának (LEJEUNE 2008: 19) megteremtéséhez? Ezekhez hasonló kérdések jártak a fejemben, amikor kezembe vettem a Rumini sorozat egyik legfrissebb kötetét, Galléros Fecó naplóját (BERG KÁLMÁN 2010). A mű több szempontból is eltér az előző részektől: nemcsak abban, hogy ezúttal a sorozat címszereplője helyett a kis egér barátja, Galléros Fecó kerül a szöveg fókuszába, illetve a cím fölött Berg Judit mellett az illusztrátor, Kálmán Anna neve is szerepel (sőt, a tengerészballadák szerzőjeként Tóth Krisztina neve is felbukkan), hanem markáns narrato poétikai eltéréseket is találunk a műben. A legszembetűnőbb mindezek közül a műfajváltás kérdése: a címlapon a megszokott kalandregény helyett a napló zsánermegjelöléssel találkozunk. Ez a szövegtípus meglehetősen problematikusan illeszthető a mese fiktív világába, hiszen a referencialitáson alapuló műfaj működésbe lendítése képtelenségnek tűnik a mesék birodalmában. Philippe Lejeune szerint a napló alapvető kritériuma ugyanis az antifikciós jelleg: a fikciósítás lényegéből fakadóan ellentmond a napló természetének, mivel a naplóíró a jövőt nem ismerve csakis a jelen igazságát vetheti papírra. Áltörténetek szövése esetén a naplóíró előbb utóbb belegabalyodik saját hazugságainak szövevényes hálójába, és önmagát leplezi le (LEJEUNE 2008: 13 24). Korpuszunkban azonban nem a mű autobiografikus/ fikciós dichotómiájára kívánunk rámutatni, hiszen egy fiktív személy fiktív naplója esetén ez a kérdés evidens: a fő probléma az lesz, hogy választott szövegünk milyen mértékben tudja imitálni a napló poétikai eljárásait úgy, hogy az az eredetiség benyomását keltse, illetve milyen műfajok együttes mozgósítására van ahhoz szükség, hogy egy naplóformában megírt fiktív szöveg a hitelesség benyomását keltse. Lejeune szerint a regény képes utánozni és sokszor utánoz is minden olyan megoldást, melyet az önéletírás használ, hogy meggyőzzön bennünket hitelességéről. (LEJEUNE 2003: 28). Ám az önéletírás és a regény narratológiai felépítése között több az átfedés, mint a napló és a naplóregény között. A mű helyzetét bonyolítja, hogy nem csupán két szövegtípus (napló, naplóregény) egymásba fonódásának lehetőségeit kínálja, hanem a műfajkontamináció egy sajátos esetét nyújtja, ahol autobiografikus és fiktív, vagyis látszólag egymást kizáró szövegtípusok olvadnak egymásba (1). A fikciós műfajok közül három szövegtípus a próbatételes kalandregény, a pikareszk regény és a naplóregény aspektusai jelennek meg a műben. A szövegtestben a napló műfajmegjelölés mellett a kalandregénnyel való rokonság felvállalásával találkozunk: a zárómondatban az elbeszélő ugyanis ehhez a műfajhoz hasonlítja saját szövegét ( Galléros Fecó három éves bolyongása a nagyvilágban, 28 fejezetben. Tisztára, mint egy kalandregény. BERG KÁLMÁN 2010: 335). A bahtyini próbatételes kalandregény fogalma nem véletlenül merül fel, hiszen e szövegtípus cselekménye a mese szüzséjét követi: a hős 8

9 Társadalmiság, szocializáció az ezredforduló nyelvhasználatában és irodalmában elhagyva otthonát (a Szélkirálynő fedélzetét) különböző próbákat áll ki (Fecó vagy mások életét menti meg, vagy az ő élete forog kockán; mindegyik próbatétel kiállása egy barátság születését eredményezi), majd hosszú kalandozás után végre révbe ér (pontosabban a Szélkirálynő ér abba a révbe, ahol Fecó rostokol). A szöveg epizodikus felépítésű, a barátságszerzések ciklikusan ismétlődnek (tíz életmentés szükséges ahhoz, hogy az elbeszélő letöltse penitenciáját, és méltónak bizonyuljon régi társai nemeslelkűségéhez), az egyes kalandok sorrendje szabadon variálható, felcserélhető (BAHTYIN 1976: ). A kalandok laza láncolatát a naplóforma montázsjellege is biztosítja. A próbatételes kalandregény műfaji jegyein kívül azonban a pikareszk regény aspektusai is megjelennek a műben, hiszen a főhős nem önszántából hagyja el otthonát, hanem saját közösségének vezetője, a Szélkirálynő kapitánya veti ki. Fecó ezután csavargóként, otthontalanul tengeti az életét, és a bűnözők világát is megjárva különböző kalandokba keveredik (pl. kártyacsalással szerez pénzt), azonban eszességének és ügyességének köszönhetően, bölcsebbé válva, visszatalál az övéi közé. A regény formációi közül legmarkánsabban a naplóregény jegyei bontakoznak ki a műben: azé a szövegtípusé, amelyet leginkább tagadni próbál. A naplóregény ugyanis hibrid alkotásmód (LEJEUNE 2008: 19), amely ún. naplóeffektusokon, vagyis a napló eljárásainak imitációin alapul. Azonban míg a naplóíró csak társszerzője a naplónak, mert nem tudhatja, mi kerül a végére (VERES 1993: 46 49), a naplóregénynek teleológiája, előzetes szerzői terve van. Hiába szerepelnek a szövegben esetlegességet keltő effektusok, pl. az írás jelenére utaló sorok ( Most nem írok többet, épp csak addig írogattam, amíg ittam egy jó tejeskávét. BERG KÁLMÁN 2010: 170), illetve a jövő kiszámíthatatlanságára vonatkozó kijelentések ( Azt hiszem, újra elkezdek rendszeresen naplót írni, annyira egyedül vagyok. Amíg írok, majd elképzelem, hogy Balikónak mesélem, mi minden történt velem Kérdés, hogy meddig fog kitartani a ceruzám, mert ezen a szigeten biztos nem tudok újat szerezni. BERG KÁLMÁN 2010: 121), a célelvűség a szöveg zárlatának megjelenésével is bizonyosságot nyer. A napló ugyanis töredékszöveg, és a műforma zárlata többnyire cselekvésjellegű (abbahagyás, megsemmisítés, újraolvasás, kiadás tevékenysége LEJEUNE 2003: ). Galléros Fecó naplójának explicitje viszont a naplóírás kezdetén felmerülő probléma megoldását is tartalmazza, vagyis egy előre megszerkesztett narratívát zár le, elvarrva a cselekmény szálait. Fecó visszatalál elveszettnek hitt társaihoz, és többé nincs szüksége írásra, hiszen az egész szöveg a valahová való tartozás elvesztésének terápiájaként szolgál. Az írás indítékát és zárlatát egyaránt a terapeutikus jelleg célelvűsége mozgatja, hiszen a naplóíró válsághelyzetben vagy a trauma feldolgozás eszközeként az öngyógyító írásmód (Bányai 2002: 35) eljárásait alkalmazza. Társai közül kivetetten egyetlen támaszként a naplója marad, aminek az írását amint jobban megy a sora vagy barátokra talál többször is megszakítja (pl. amikor remény mutatkozik arra, hogy egy hajóval elindulhat Egérország felé, így búcsúzik Datolyaparttól: Végül is tényleg jót tett nekem az írás Ha jobban belegondolok, az utóbbi hónapok legfontosabb dolgait beleírtam, olyan már, mintha az életem egy darabja volna. Na, ettől a gondolattól aztán jól elszégyelltem magam, kezdek olyan leni, mint egy érzelgős kislány. El is határoztam, hogy a naplót ugyan megtartom, de többet nem írok bele. BERG KÁLMÁN 2010: 78). A Szélkirálynőhöz való tartozás motívuma az epizódok közti kauzális kapocsként működik, ami a zárlat sejthetőségét és kiszámíthatóságát eredményezi, illetve az állandóan visszatérő Szélkirálynő motívuma a gyógyítás eszközeként funkcionál. A szöveg tehát elejétől kezdve tálcán kínálja a megoldás kulcsát, ahol az olvasói kihívást valójában a kulcs megszerzése jelenti. Ez a narrációtechnika pedig a fikció területére tartozik. 9

10 Apáczai napok 2011 A mű szerkesztettségére utal a párbeszédek gyakori használata is. A naplóíró kétféle dialógust is megjelenít a műben: egyrészt az emlékkép élénk megjelenítése érdekében párbeszéd formájában rögzíti a megélteket, másrészt folyamatosan párbeszédet folytat az olvasóval. A dialógusok használata meglehetősen idegen a napló műfajától, inkább a fikció eljárásai közé tartozik. A párbeszédek csökkentik az autobiografikus művek referencialitásértékét, mivel az emlékezet működéséből adódóan lehetetlen vállalkozásnak minősül a kerek párbeszédek felidézése. Lényegében természetesen felidézhetőek az egyes beszélgetések, azonban ezek csak a megtörténtek illúzióját kelthetik. A kalandregény műfaji konvencióihoz viszont szorosan hozzátartoznak a dialógusok, így a műfajkontaminációnak köszönhetően a napló a megszokottól jóval több beszélgetés rögzítését tartalmazza (ezek olykor több oldalon át tartanak, lásd ). Narratológiai szempontból rendkívül izgalmas megoldásként szerepel a naplóíró olvasóval folytatott párbeszéde. Ez a dialógustípus szintén két vonalon bontakozik ki: verbálisan és az illusztrációk segítségével. Galléros Fecó naplójának elbeszélője a kezdeti intenciók ellenére (2) a nyilvánosságnak szánja szövegét, amivel a napló intimitásának problematikusságát veti föl. Egy napló ugyanis többféle indítékkal íródhat: Alexa Károly szerint a napló, intimitásából adódóan, nem áhítozik a közvetlen és azonnali nyilvánosságra (ALEXA 1993: 24); Éles Csaba szerint a naplóíró önmagát tárgyiasítja, önmaga pszichológusa, megfigyelője (ÉLES 1993: 70); Bányai András a napló terapeutikus jellegét emeli ki, és az öngyógyítás eszközének tartja ezt a műformát (BÁNYAI 2002: 36 37), Olasz Sándor szerint ez a szövegtípus alkotáspótlékként, válságszövegként születik (Olasz 1993: 30 31); Bányai János a napló dokumentumértékét hangsúlyozza (BÁNYAI 1993 : 33). Fecó szövege egyszerre funkcionál terápiaként és élettörténetének dokumentumaként. Ez a szöveg azonban egyáltalán nem titkos hiába a címlapra festett titkos szó, illetve a 3. ( Ez a napló Galléros Fecó tulajdona. ), 4. ( Kedves Olvasó! Galléros Fecó naplóját tartod a kezedben. Ez a napló szigorúan titkos. Nem is tudom, hogy került hozzád. Úgyhogy most szépen csukd be, és tedd vissza oda, ahonnét elvetted. Köszi: Galléros Fecó ) és 5. oldalon ( Haha. Sejtettem, hogy hiába kértem, te folytatod az olvasást. Hát magadra vess. Néha egész rémisztő dolgok is lesznek benne, úgyhogy aki gyáva, még mindig becsukhatja! Még mindig itt vagy? Hát jó, én szóltam. ) szerepelő elrettentő szövegek. Ezek a retorikai fogások az olvasó érdeklődésének felkeltését szolgálják (a minden, ami tilos, izgalmas elv alapján), amit a szöveg kiszólásai igyekeznek a teljes szöveg során éberen tartani. Az 5. oldalon található kiszólás különösen érdekes, hiszen itt már nem a magántulajdonra, a magánszféra megsértésére hivatkozva próbálja lebeszélni olvasóját a napló befogadásától, mivel a szöveg elolvasását bátorságpróbaként tünteti fel. A napló titkossága tehát nem az intimitás, hanem a bennfentesség, a beavatottság jegyeit hordozza magán. Ugyanakkor megjelenik a szövegben az intimitás és titkosság egy másik szintje is: gyakran tematizálódik maga a napló a szövegben (az egyik kalandban pl. Fecó azt meséli el, hogy szerezte vissza a naplóját), ami bizonyos események, körülmények elhallgatását vonja maga után (pl. nem meséli el, hogyan kell kinyitni a Kamandukot védő ördöglakatot, nehogy a napló esetleges olvasói visszaéljenek tudásukkal). Ezek az elhallgatások sejtelmessé teszik a szöveget, és jövőbeli ígéretként, inter és intratextuális utalásokként funkcionálnak az olvasó már várja, hol, melyik epizódban (vagy sorozatrészben) nyer jelentőséget az elhallgatott adat vagy tett (az említett Kamanduk kinyitásának technikáira a Rumini Datolyaparton c. részben lesz szükségünk). Az olvasóval való kapcsolat ápolását szolgálják az illusztrációk is, mivel többnyire magyarázó jelleggel, kiegészítő funkcióval bírnak a leírtakhoz képest. A rajzok mellett több 10

11 Társadalmiság, szocializáció az ezredforduló nyelvhasználatában és irodalmában helyen megjegyzés is található, amelyek kifejezetten az olvasónak szólnak, pl. egy önmagáról készített álruhás rajzot így kommentál: Na, felismernél ebben a hacukában? (BERG KÁLMÁN 2010: 199). Az illusztrációk azonban nemcsak az olvasóval való kommunikációs helyzetük miatt válnak problematikussá a napló(regény) műfajában, hanem a szövegtestbe való elhelyezésük miatt is. A mű javára válik, hogy a sorozat többi részétől eltérően lényegesen több illusztrációt találunk a szövegben, azonban a napló(regény) műfaji konvencióit figyelmen kívül hagyják az illusztrációk elhelyezései. A képek ugyanis gyakran a mondatot kettészelve kerülnek a szövegtestbe, illetve nem közvetlenül a leírt események után szerepelnek, holott rendszeresen plasztikus funkcióval bírnak. Ezek a csúsztatások hiteltelenné teszik annak a lehetőségét, hogy az olvasó elfogadhatónak tarthassa a rajzok naplóíró általi készítését. Ráadásul megjelennek olyan illusztrációk is, amelyek egyáltalán nem illeszkednek az elmesélt történethez (pl. a visszatérő kártyafigurák rajzainak véletlenszerű felbukkanása). Hasonlóan direkt elemként véljük felfedezni a szövegben a fejezetcímek szerepeltetését. Bár a zárlatban az elbeszélő megpróbál racionális magyarázatot nyújtani a napló(regény)ben szereplő fejezetcímekre ( Most, hogy végiglapoztam ezt az egész teleírt naplót, rájöttem, hogy teljesen átláthatatlan. Nem mintha nagyon át akarnám látni, de azért mégis. Gondoltam, így utólag kicsit feldarabolom, bejelölöm, melyik részben ki vagy mi a legfontosabb. Olyan így, mintha fejezetek lennének benne. BERG KÁLMÁN 2010: 335), ennek ellenére a napló(regény) műfajától meglehetősen idegen marad a fejezetcímek használata, még akkor is, ha a szöveg tördelésekor a kézíráshoz hasonló írásképpel nyomtatták ezeket a címeket. A mű perszonalitásának hitelességét az autobiografikus szövegtípusok aspektusainak alkalmazása próbálja erősíteni. Ezek közül két műfaj narrato poétikai összetevőire, a napló és az önéletírás jegyeire találunk. Első pillantásra egyértelműnek tűnik a napló műfaji konvenciórendszerének túlsúlya, azonban a szöveg több helyen kacérkodik az elönéletrajziasítás lehetőségével. Ez elsősorban a naplóíró időhöz való viszonyában mutatkozik: míg az önéletírás retrospektív módon, az írás jelenéből kiindulva a távolabbi múltat öleli fel, naplóírás során csupán a közeli múltra, az elmúlt napra tekint vissza a naplóíró (LEJEUNE 2008: 14). A nap ló műfaja ugyanis már a megnevezésében magába foglalja a napról napra történő szövegrögzítés szabályát az időhöz való kötöttsége a műfaj egyik legmarkánsabb kritériuma, amelyet más nyelvek is visszatükröznek a szövegtípus megnevezésében, pl. diary, Tagebuch, dnyevnyik (GÖRÖMBEI 1993: 56). Hosszabb időintervallumok kihagyásával a naplóíró nagyobb ívű emlékcsoportot foglal össze, amit már az önéletírói emlékezet epizodikus emlékszerkesztési elvei (BORS 2004: 40 41) működtetnek. Galléros Fecó meglehetősen könnyedén bánik az idő kérdésével. Nem áll szándékában rendszeres bejegyzéseket készíteni, időnként egész hónapokat is kihagy, állandó időzavarban szenved, sőt elveszítve az időérzékét felolvad az otthontalanság időnélküli állapotában. Az időugrásoknak köszönhetően naplója elsősorban a külső vagy cselekvő naplók típusába sorolható, és már már filozófiájává válik, hogy csak akkor ír, ha történik vele valamilyen érdemleges esemény ( Na, nem is szomorkodom tovább. Majd írok, ha történik valami említésre méltó. BERG KÁLMÁN 2010: 76). Ez az eljárás az önéletírás szelektív emlékezetének epizód kiválasztási eljárásait követi, és teret biztosít a fragmentumszerűség helyetti elliptikus történetszerkesztési elvek érvényesítésére. A napló műfajában viszont az események kronologikus sorrendben követik egymást, és az időrend nem fordítható visszájára (a mi elbeszélőnk váltogatja a régmúlt és közelmúlt eseményeinek leírását). 11

12 Apáczai napok 2011 A dátumozás folyamatos megszakítása ugyanakkor a fikciósítás eszközének is bizonyul: míg a naplóban a keltezés gyakran a tények hitelességét dokumentálja és egyfajta krónika jelleget garantál (ÉLES 1993: 72), Galléros Fecó naplójában reális idő híján nincs szükség a külső időhöz való alkalmazkodásra, sőt a mesevilág irreális ideje kifejezetten ódzkodik a reális idő megjelenítésétől. A szöveg ennek ellenére rendelkezik egyfajta referencialitás alappal: azonban ez nem a történelmi idővel és eseményekkel való érintkezésben merül ki, hanem a Rumini sorozat további részeihez való intertextuális utalásokban. Megjelennek a szövegben olyan személyek, helyszínek és tárgyak, amelyek a sorozat többi részében nyernek jelentőséget, pl. feleség utáni vágy (Rumini Datolyaparton ebben a részben Fecó megnősül), a feketesirályok hatalma (Rumini Zúzmaragyarmaton), Pelevár világhírű bazára (Rumini) stb. Ezek érdekessége, hogy a szöveg előrehaladtával egyre több intertextuális kapcsolatra találunk, sőt az utolsó fejezetben a Rumini Datolyaparton c. mű elejének újramesélését olvashatjuk. Ez utóbbi mű ő elbeszélőjű történetével szemben itt Fecó szubjektív nézőpontjával találkozunk, amely során kiegészíti egymást a két olvasat. A Galléros Fecó naplója c. gyermekregényben (szándékosan fordulva ehhez a műfajsemleges kategóriához) tehát a regény egyes alkategóriái olvadnak össze az autobiografikus szövegtípusok narratív eljárásaival. A naplóforma alkalmazásának előnyei, hogy változatosságot csempész a Rumini sorozat szövegei közé, hiszen a megszokott ő elbeszélés helyett szubjektív hangnemmel találkozunk, illetve a műfajváltásnak köszönhetően az eddig mellékszereplőként ismert Fecó főszereplővé avanzsálódik. A naplóforma választása azonban több esetben a mű hátrányára válik, mivel a retrospektív és perszonális elbeszélésmódnak köszönhetően a kalandok feszültsége csökken (a leírás aktusa magában hordozza a megoldást, vagyis az életveszélyből való biztos kimenekülés tudatát), továbbá a naplóformából adódó ismétléseket, összefüggések hiányát a szöveg túlmagyarázásokkal (kiszólások, magyarázó illusztráció, intertextuális ismétlődések) kompenzálja. A naplóforma alkalmazása tehát csupán részben teremti meg a naplóolvasás illúzióját, mivel az előző részek kalandregény jellege végig ott kísért a műben. 12

13 Társadalmiság, szocializáció az ezredforduló nyelvhasználatában és irodalmában Jegyzetek (1) A fikciós és autobiografikus művek egybeolvadása gyakori jelenség az irodalomban (autofikció), a gyermekirodalom szövegei azonban nem élnek ezzel a műfajjal. (2) Lejeune szerint a naplókezdés a tulajdonnév megjelöléséhez, címadáshoz, mottóválasztáshoz, az őszinteség ígéretéhez és bemutatkozáshoz köthető (vö. Hogyan végződnek a naplók). Választott szövegünkben a mottón kívül minden elem megtalálható. Irodalom ALEXA Károly: A rendszerváltozás és egy naplóváltozat. In: Alföld, febr., 44. évf. 2. sz. p Mihail Mihajlovics BAHTYIN: A tér és az idő a regényben. In: A szó esztétikája. Bp.: Gondolat, 1976, p BÁNYAI András: Kedves Naplóm! A napló lélektani hasznáról. In: Ex Symposion, 2002, 9. évf sz. p BÁNYAI János: Napló, költészet. In: Alföld, febr., 44. évf. 2. sz. p BERG Judit KÁLMÁN Anna: Galléros Fecó naplója. Bp.: Pozsonyi Pagony Kft., 2010 BERG Judit: Rumini. Bp.: Pozsonyi Pagony Kft., 2006 BERG Judit: Rumini Zúzmaragyarmaton. Bp.: Pozsonyi Pagony Kft., 2007 BERG Judit: Rumini Datolyaparton. Bp.: Pozsonyi Pagony Kft., 2011 BORS Edit: Az idő poétikája az önéletírásban. Rousseau, Gide, Sartre önéletírásának szövegnyelvészeti pragmatikai elemzése. Bp. : Akadémiai Kiadó, ÉLES Csaba: Az önismeret irodalmi és művészi tükre: a napló. In: Alföld, febr., 44. évf. 2. sz. p GÖRÖMBEI András: A naplóforma mai változatai. In: Alföld, febr., 44. évf. 2. sz. p Philippe LEJEUNE: Az önéletírói paktum. In: Önéletírás, élettörténet, napló. Válogatott tanulmányok Philippe Lejeune írásaiból. Szerk. Z. VARGA Zoltán. Bp. : L Harmattan, 2003, p Philippe LEJEUNE: A napló mint antifikció. In: Írott és olvasott identitás. Az önéletrajzi műfajok kontextusai. Szerk. MEKIS D. János Z. VARGA Zoltán. Bp. : L Harmattan, 2008, p Philippe LEJEUNE: Hogyan végződnek a naplók? In: Önéletírás, élettörténet, napló. Válogatott tanulmányok Philippe Lejeune írásaiból. Szerk. Z. VARGA Zoltán, Bp.: L Harmattan, 2003, p OLASZ Sándor: A naplóíró Németh László. In: Alföld, febr., 44. évf. 2. sz. p VERES András: Egy műfaj a gyorsuló időben. In: Alföld, febr., 44. évf. 2. sz. p

14 Apáczai napok 2011 BOGÁRDI Tünde Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Kar, hallgató A közösségi létezés a ben Korunkban, amit szokás információs társadalomként aposztrofálni, az emberek jelentős része úgy véli, hogy az írott mese, ez a kissé elavult műfaj gyermekeknek való, és nincs sok kapcsolata a valósággal. Ez a feltevés azonban nem állja meg a helyét, hiszen az orális népi kultúrában a mese elsősorban felnőtteknek szóló műfaj, és szorosan kötődik az adott közösség társadalmi kulturális életéhez. Amennyiben abból a feltevésből indulunk ki, hogy a leképezik a kultúrát, akkor a cigány vizsgálata megadja a lehetőségét annak, hogy általuk megismerjük a cigányság kultúráját. Mindez azonban abban az esetben különösen hasznos, ha nem csupán a cigány et vizsgáljuk, hanem egyúttal hasonló tartalomelemzési szempontok szerint magyar et is. Így megismerhetővé válik a magyarság és a cigányság azon kultúrája, amely a ben tükröződik. JENEI (2009) erdélyi cigány et is beemelt a vizsgálati korpuszba, amelyek archaikusabbnak számítanak az általa vizsgált többi mesétől. Ennek analógiájára kutatásom vizsgálati mintájába bekerültek még székely is, hiszen azok is egy érintetlenebb, és relatíve zárt kultúrát jelenítenek meg. Olyan aspektusból vizsgáltam a mesékben megnyilvánuló kulturális, értékrendbeli különbségeket, amelyre még ilyen formában nem került sor. A mesék tartalomelemzése lehetővé teszi a magyar, a székely és a cigány közösségek differenciáltabb megismerését, hiszen a mese a világ értelmezését örökíti nemzedékről nemzedékre, kiválóan alkalmas egy közösség érték, norma és szokásrendszerének feltárására, elsajátíttatására, valamint a kívánt attitűdök kialakítására (JENEI 2009:8). A kutatás bemutatása A kutatás célja a mesékben megnyilvánuló kulturális, értékrendbeli különbségek vizsgálata tartalomelemzés segítségével; a magyar, a székely és a cigány közösségek differenciáltabb megismerése: a ben megjelenő közösségi funkciókra (WARREN 1957 id. VARGA VERCSEG 1998) és a lokalitásra vonatkozó tartalmak elemzése. A kutatásom során 240 népmese tartalomelemzésével vizsgáltam a magyar, a székely és a cigány ben megjelenő közösségiséget. Kutatásom két lépcsőre bontható: a ben található közösségre vonatkozó utalások (szavak, szókapcsolatok, mondatok, szövegrészek) kiválasztása; a kódolás folyamata, azaz a megjelölt tartalmak olyan kategóriákba történő sorolása, amelyek lefedik a közösség WARREN (1957 id. VARGA VERCSEG 1998) által meghatározott funkcióit, valamint a lokalitást. KRIPPENDORF (1980 id. SZABOLCS In: FALUS 1993) megjegyzi, hogy a megbízhatóság kritériumának való megfelelés érdekében ajánlott, ha a kategóriák felállítása után több kódoló végzi a kategóriákba sorolását a megjelölt elemeknek. Ebből kiindulva kutatásom során két független kódoló segítségével dolgoztam, akik mintegy kontrollként funkcionáltak az általam elvégzett tartalomelemzés során. 14

15 Társadalmiság, szocializáció az ezredforduló nyelvhasználatában és irodalmában A tartalomelemzéssel nyert adatokat a tartalomelemzés szempontjaihoz kapcsolódó említések számait az SPSS statisztikai elemző programmal vizsgáltam. A tartalomelemzés dimenziói A tartalomelemzés során a WARREN féle (1957 id. VARGA VERCSEG 1998) közösségi funkciókat és a lokalitásra vonatkozó tartalmakat vizsgáltam. Előbbiek a következők: szocializáció, gazdasági boldogulás, társadalmi részvétel, társadalmi kontroll, kölcsönös támogatás. WARREN (1957 id. VARGA VERCSEG 1998) funkcionalista megközelítése mindezek mellett az azonos földrajzi elhelyezkedést emelte ki ahhoz, hogy egy emberi csoportra közösségként tudjunk tekinteni. E definícióból következően, valamint a korábban csakugyan ismertetett KÖNIG féle (1957 id. VARGA VERCSEG 1998) és a MACIVER és PAGE (1961 In: GOSZTONYI 2004) által használt közösség megközelítések miatt a lokalitás, mint tartalomelemzési szempont megjelenik a kutatásomban, méghozzá a mesékben említett földrajzi nevek vizsgálata által. A kutatási eredmények ismertetése A szocializáció mint tartalomelemzési dimenzió WARREN (1957 id. VARGA VERCSEG 1998) a szocializáció fogalmát úgy határozta meg, hogy a közösség ezen keresztül ad át bizonyos értékeket a tagjai számára. Kutatásom során a szocializációs funkcióhoz tartozó említések mindig egyfajta értékátadást, értékközvetítést jelentettek, amelyet akár a mese egyik szereplője, akár maga a mesélő fogalmazott meg. 1. táblázat A szocializációhoz mint tartalomelemzési dimenzióhoz kapcsolódó említések száma Magyar Székely Oláh cigány Beás cigány Romungró Erdélyi cigány Összesen Megállapíthatjuk, hogy az erdélyi cigány, valamint a magyar tartalmazták a legtöbb szocializációs funkcióhoz tartozó említést, majd ezt a székely követik. A trianoni Magyarország területén élő három cigány népcsoport esetében tíz közeli vagy tíz alatti említésszámmal találkozhatunk a vizsgált népmese esetében. Tartalmukban nem, csupán az említések számában tapasztalható eltérés ezen említések között. Néhány szemléltető példa, hogy mely tartalmak sorolhatók e kategóriába: Háborúban nincs pardon! Nem eszünk, nem iszunk. Aki győztes lesz, az egyedül fog mulatni. (Szegény ember fia, Pista erdélyi cigány népmese) Felséges királyapám, én még nem vagyok ahhoz való, hogy király legyek. Én még maradok, amíg tart, katonának. (Szegény ember fia, János erdélyi cigány népmese) utadba minden házba menjél be, kérdezősködjél, szájával az ember messzire mehet, mert többet ér ám egy kérdem, mint száz keresem. (Mese az ifjító madárról magyar népmese) 15

16 Apáczai napok 2011 A gazdasági boldogulás mint tartalomelemzési dimenzió A WARREN (1957 id. VARGA VERCSEG 1998) definíció szerint a közösség megélhetési lehetőséget biztosít tagjainak. A tartalomelemzéséhez e meghatározást úgy bővítettem, hogy ide sorolandó minden olyan tartalom, miszerint a közösség vagy a közösség egy tagja munkát, szolgálatot kínál, valamint élelmet, pénzt, egyebet ad. 2. táblázat A gazdasági boldoguláshoz mint tartalomelemzési dimenzióhoz kapcsolódó említések száma Magyar Székely Oláh cigány Beás cigány Romungró Erdélyi cigány Összesen A táblázatból látható, hogy legtöbb gazdasági boldogulás funkcióhoz sorolható említés a székely ben volt, majd minimális eltéréssel követik ezt az erdélyi cigány és az oláh cigány. A magyar ben is meglehetősen gyakori motívum, azonban a romungró és a beás cigány kevés erre vonatkozó említést tartalmaznak. Mind a hatféle mesében megjelent a cselédnek való elszegődés, a koldulás, valamint szívességből szállás kínálása. Példaként néhány ide sorolt tartalom: - Megyek szolgálni, édes gazduram, ha az isten helyet rendelne valahol. - Gyere hozzám azt mondja hadd lám, tudnád e hajtani ezt a négy ökröt, hogy szántsunk ketten? (Az álomlátó fiú székely népmese) Így járta sorra a közelebbi községeket, hogy egy egy karéj kenyeret juttasson a családjának. (Villási, a táltosfiú erdélyi cigány népmese) - Abban a járatban vagyunk, hogy adnál e szállást egy éjszakára? - Adnék én mondja, de a férjem olyan részeges, hogy most is a kocsmában van. Ha hazajön, titeket elver, engem is. - Nem baj, anyám mondja a három fiú. Meghúzódunk mi a sutban is. - No, megágyaz nekik, és lefeküsznek. (A rossz királyné és a jó vargáné oláh cigány népmese) A társadalmi részvétel mint tartalomelemzési dimenzió WARREN (1957 id. VARGA VERCSEG 1998) úgy határozza meg a társadalmi részvételt mint a társasági élet iránt általános igény teljesítését. Kutatásomban társadalmi részvételnek tekintettem minden olyan eseményt, amely kapcsán az egyén részt vesz a közösség életében, vagy kikéri a közösség tanácsát, véleményét. Ide sorolhatóak az alábbiak: lakodalom, keresztelő, templomba menni, vendégség, díszebéd, a fonóban összegyűlni, kihirdetni/kidoboltatni valamit, királyválasztás, vadászaton részt venni, háborúzni, kivégzést megnézni, temetésre elmenni. 3. táblázat A társadalmi részvételhez mint tartalomelemzési dimenzióhoz kapcsolódó említések száma Erdélyi Magyar Székely Oláh cigány Beás cigány Romungró cigány Összesen

17 Társadalmiság, szocializáció az ezredforduló nyelvhasználatában és irodalmában A társadalmi részvételhez tartozó említések száma az erdélyi cigány ben a legmagasabb, amelyet az oláh cigány és a székely követnek. Kevesebb ehhez kapcsolódó említés van a magyar, a romungró és a beás cigány ben, azonban még utóbbiban is 27 ide sorolható tartalom található, amely szám megegyezik a gazdasági boldogulás funkció esetében elért legmagasabb említésszámmal. Néhány szemléltető példa az ide sorolt tartalmakról: Úgy is tett a király. Leveleket küldetett minden községbe, amíg a királyok összegyűltek. (A királyfiú erdélyi cigány népmese) A sok nép, akik meg voltak híva az esküvőre, rögtön mind odafutott (Két herceg oláh cigány népmese) Vivátot kiáltnak, s azt mondják: Ez a mi királyunk! (Jakab gazda székely népmese) A társadalmi kontroll, mint tartalomelemzési dimenzió A közösség értékeinek betartatását tekinti WARREN (1957 id. VARGA VERCSEG 1998) a közösség társadalmi kontroll funkciójának. A tartalomelemzés során hasonló jelentést tulajdonítottam e funkciónak, megkülönböztetve a szocializáció funkciójától, amely ugyancsak a közösségi értékekkel áll kapcsolatban. Míg szocializációs funkcióhoz soroltam az értékátadást, értékközvetítést tartalmazó részeket, addig a társadalmi kontroll mindig értékítéletet jelentett, vagyis a közösség értékeinek betartása esetén jutalmazást, megszegése esetén szankcionálást. Nem tettem különbséget aközött, hogy közvetlenül az a személy hajtja végre e cselekedetet, akinek kárára a közösségi értékek megszegése történik, vagy közvetítő személy által zajlik mindez. 4. táblázat A társadalmi kontrollhoz, mint tartalomelemzési dimenzióhoz kapcsolódó említések száma Erdélyi Magyar Székely Oláh cigány Beás cigány Romungró cigány Összesen A táblázatból leolvasható, hogy a társadalmi kontrollhoz tartozó említések száma az erdélyi cigány esetében a legmagasabb, s ezt a székely követik. A beás és a romungró, valamint a magyar és az oláh cigány mesék azonos említésszámmal jelentek meg e funkció esetében. Példák a társadalmi kontroll funkcióhoz sorolt említésekre: Akkor abban a percben az asszony terhes maradt, s az egész falu gyűlölte, meg csodálkozott: hogy lehet terhes az asszony, mikor nincs neki férje. (A szegény asszony és Pirosborsó erdélyi cigány ) Hát kikacagta az öreget a falu, a szomszéd falu s a város (Sárból gyúrt leány meg a világhíres vitéz erdélyi cigány népmese) Ne félj, mert azok becsületes embert nem bántanak! (Rózsa királyfi székely népmese) A kölcsönös támogatás, mint tartalomelemzési dimenzió WARREN (1957 id. VARGA VERCSEG 1998) szerint kölcsönös támogatásnak tekinthető az a folyamat, mely segítségével az egyedülálló személy számára túl nagy vagy túl sürgős feladatokat a közösség tagjai közösen valósítják meg. A tartalomelemzés során ide soroltam minden olyan történést, amely során a közösség vagy a közösség néhány tagja összefog egy cél elérése érdekében, akár parancsra, akár a nélkül történik ez az összefogás. 17

18 Apáczai napok táblázat A kölcsönös támogatáshoz, mint tartalomelemzési dimenzióhoz kapcsolódó említések száma Erdélyi Magyar Székely Oláh cigány Beás cigány Romungró cigány Összesen Az oláh cigány ben található a legtöbb kölcsönös támogatáshoz sorolható említés, majd közel azonos számban jelenik meg a székely és a magyar meséknél. A beás cigány és a romungró mesékben kevesebb található, míg a legalacsonyabb említésszámmal ez esetben az erdélyi cigány nél találkozunk. A kölcsönös támogatáshoz tartozó említések közül néhány példa: Írt egy cédulát, hogy ez meg ez ellopta. Akkor az a betyár hazament, és szólt a huszonnégy emberének, hogy tegyenek fel álarcot. Elmentek a királyhoz és visszalopták. (A fiú, aki a húgát kereste oláh cigány népmese) Ekkor megparancsolta a királyi udvar népének, hogy mindnyájan seprűt keressenek, azt gyújtsák meg, s tüzes seprűkkel seprűzzék ki a Halált a halhatatlanság királynéja várából (A halhatatlanságra vágyó királyfi székely népmese) Neveljük fel, még kicsi, nem tud a világról (Aranyhajú Kálmán magyar népmese) A lokalitásra vonatkozó említések Mind WARREN (1957 id. VARGA VERCSEG 1998), mind KÖNIG (id. VARGA VERCSEG 1998), mind MACIVER és PAGE (1961 In: GOSZTONYI 2004) közösség definíciója kiemeli a lokalitás szerepét, vagyis az azonos földrajzi elhelyezkedést, mint a közösséget meghatározó tényezőt. Kutatásom során mindezt úgy vizsgáltam, hogy a ben megjelenő földrajzi nevek említését vettem figyelembe. 6. táblázat A lokalitáshoz kapcsolódó említések száma Magyar Székely Oláh cigány Beás cigány Romungró Erdélyi cigány Összesen A 6. táblázatban láthatjuk, hogy a legtöbb földrajzi helyre vonatkozó említés a székely ben található, majd ezt az erdélyi cigány követik. A vizsgált többi mesetípusban ezeknél jóval kevesebb földrajzi név fordul elő, sőt az általam tartalomelemzett beás cigány ben egyáltalán nem volt található. A székely ben leggyakrabban előforduló földrajzi nevek: havas, havasok, Udvarhely, Csíkszereda, Szeben, Farkaslaka és Kolozsvár. Az erdélyi cigány szintén említik Kolozsvárt, valamint ennél pontosabban megfogalmazva az egyik mesében a következő olvasható: a Főtérig, Mátyás királlyal szemben (Károly király erdélyi cigány népmese). JANCSÓ (1921:39) írja a székely emberről: elsőrendű mesemondó, sőt meseköltő, illetve ugyancsak hozzá köthető azon megállapítás, miszerint Székelyföldön alig található olyan folyó, hegy, szikla, várrom, amelyhez ne fűződne történet, hiszen a székelység benépesítette földjét különféle mitológiai alakokkal és történelmi személyekkel. Mindez a vizsgált székely ben is visszaigazolódni látszik. Emellett megjelenik még bennük a Maros partja, Méra, Szamosfalva és a Kárpátok is. Az oláh cigány ben 18

19 Társadalmiság, szocializáció az ezredforduló nyelvhasználatában és irodalmában szerepel például a Tisza, Duna, a romungró ben a Dráva, a magyar ben pedig Eger és a Kőrös kerül megemlítésre. A hipotézis vizsgálata A kutatás hipotézise arra vonatkozott, hogy az erdélyi cigány ben megjelenített közösségiség nagyobb hasonlóságot mutat a székely kel, mint a trianoni Magyarország cigányságának népmeséivel. E hipotézis vizsgálata során a magyar kel nem dolgoztam, ugyanis kifejezetten arra irányult az összefüggés vizsgálat, hogy az erdélyi cigányság meséiben megjelenített közösségiséggel a székely vagy a trianoni Magyarország területén élő cigány népcsoportok mutatnak nagyobb hasonlóságot. Kiinduló gondolat volt a hipotézis megalkotása során, hogy a közösségiség fontos eleme a lokalitás és az abból fakadó következmények, így valószínűsítettem, hogy az erdélyi cigány közösségiség ábrázolása közelebb áll a székely éhez. A szocializáció, a társadalmi részvétel, a társadalmi kontroll és a lokalitás összefüggést mutat a népmese származásával, míg a gazdasági boldogulás és a kölcsönös támogatás esetében ez nem mondható el. Azon tartalomelemzési dimenziókat, amelyeknél statisztikailag kimutatható összefüggés volt a népmese származása és az egyes dimenziókhoz tartozó említések száma között, tovább vizsgáltam. A vizsgált ötféle mesetípust (hiszen a magyar nem szerepelnek ebben a hipotézisben) rangsoroltam aszerint, hogy milyen átlagértékkel találhatóak bennünk a dimenziókhoz tartozó említések. 7. táblázat Az összefüggést mutató dimenziók esetében elért átlag említésszám alapján felállított rangsorok Ranghely Szocializáció Társadalmi részvétel Társadalmi kontroll Lokalitás 1. erdélyi cigány erdélyi cigány erdélyi cigány székely 2. székely oláh cigány székely erdélyi cigány 3. oláh cigány székely beás cigány oláh cigány 4. beás cigány romungró romungró romungró 5. romungró beás cigány oláh cigány beás cigány A táblázatból leolvasható, hogy a szocializáció, a társadalmi kontroll és a lokalitás tartalomelemzési szempontok esetében az erdélyi cigány és a székely kerültek az első két ranghelyre az átlag említésszámok alapján. A társadalmi részvétel esetében a székely a harmadik helyre kerültek, míg második helyen az oláh találhatók. (Az általam vizsgált oláh et Püspökladányban jegyezték le, és az itt élő oláh cigányok a XIX. század végén vándoroltak ide Erdélyen keresztül Romániából. Ez a háttérismeret magyarázhatja az erdélyi cigány, székely és oláh cigány ben talált említések egymáshoz közeli átlagértékeit.) 19

20 Apáczai napok táblázat Az összefüggést nem mutató dimenziók esetében elért átlag említésszám alapján felállított rangsorok Ranghely Gazdasági boldogulás Kölcsönös támogatás 1. székely oláh cigány 2. erdélyi cigány székely 3. oláh cigány beás cigány 4. romungró romungró 5. beás cigány erdélyi cigány A gazdasági boldogulás mint tartalomelemzési szempont esetében ugyancsak megállapítható, hogy az említésszámok rangsorolása után a székely és az erdélyi cigány kerültek az első két helyre. A kölcsönös támogatás esetében azonban az oláh cigány és a székely vannak itt, míg az erdélyi cigány mesék az utolsó helyen találhatóak. A hipotézis vizsgálata során bemutatott eredményeket összegezve megállapítható, hogy a vizsgált hat tartalomelemzési dimenzió közül négy esetben statisztikailag kimutatható összefüggés van az említésszámok átlaga és a származása között. Ezek közül három dimenzió esetében (szocializáció, társadalmi kontroll, lokalitás) az erdélyi cigány és a székely kerültek a rangsor első két helyére, egy esetben (társadalmi részvétel) pedig bár ez a feltétel nem teljesül, de az első három helyeken megtalálhatóak. Azon tartalomelemzési dimenziókat vizsgálva, ahol nincs statisztikailag kimutatható összefüggés az említések számával, ott az egyik dimenzió esetében (gazdasági boldogulás) ugyancsak a rangsor első két helyét foglalják el a székely és az erdélyi cigány. A bemutatott eredmények alapján hipotézisemet igazoltnak tekintem, vagyis az erdélyi cigány ben megjelenített közösségiség nagyobb hasonlóságot mutat a székely kel, mint a trianoni Magyarország cigányságának népmeséivel. Összegzés A kutatásom során a mesékben megnyilvánuló kulturális, értékrendbeli különbségek vizsgálatát végeztem el tartalomelemzés segítségével: a magyar, a székely és a cigány közösségek differenciáltabb megismerése, a ben megjelenő közösségi funkciókra (WARREN 1957 id. VARGA VERCSEG 1998) és a lokalitásra vonatkozó tartalmak elemzése volt a célom. A kutatási mintába magyar, székely és cigány kerültek be, utóbbit tovább bontva romungró, oláh, beás és erdélyi cigány et is tartalomelemeztem. Mind a hatféle meséből került a vizsgálati korpuszba, vagyis összesen 240 mese tartalomelemzésével zajlott a kutatás. A tartalomelemzés során a WARREN féle (1957 id. VARGA VERCSEG 1998) közösségi funkciókra (szocializáció, gazdasági boldogulás, társadalmi részvétel, társadalmi kontroll, kölcsönös támogatás) és a lokalitásra (a mesékben említett földrajzi nevek) vonatkozó tartalmak említésszámát vizsgáltam. Az említésszámokon kívül az említések tartalmát is feltártam. A tartalomelemzését két független kódoló végezte. A hipotézis vizsgálatához varianciaanalízist alkalmaztam, amelynek segítségével igazoltam feltevésemet. Statisztikailag kimutatható, hogy az erdélyi cigány ben megjelenített közösségiség nagyobb hasonlóságot mutat a székely kel, mint a trianoni Magyarország cigányságának népmeséivel. 20

Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó

Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó Szociálpszichológiai Osztály Tel.: közvetlen: 279 6091 mellék: 6091 VH.1. emelet 119. szoba E-mail cím: mailto:halasz[kukac]mtapi[pont]hu PUBLIKÁCIÓK

Részletesebben

ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó

ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak

Részletesebben

Tanterv az erkölcstan 1-4.

Tanterv az erkölcstan 1-4. Tanterv az erkölcstan 1-4. Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése,

Részletesebben

EGY ANGYAL AUTOBIOGRAFIKUS KLAVIATÚRÁJA

EGY ANGYAL AUTOBIOGRAFIKUS KLAVIATÚRÁJA 54 LÁTÓSZÖG Ady adta ki utódainak a templomépítés programját. Nemrég templomépítőknek neveztem azokat a költőket, akik megszólalásaikkal dómot jelképes otthont teremtettek a közösségnek. A többiek között

Részletesebben

Iskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés

Iskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés 2008 Iskolai jelentés 10. évfolyam szövegértés Az elmúlt évhez hasonlóan 2008-ban iskolánk is részt vett az országos kompetenciamérésben, diákjaink matematika és szövegértés teszteket, illetve egy tanulói

Részletesebben

Szemle. Kimondható és elbeszélhető tartományok. Z. Varga Zoltán, Önéletrajzi töredék, talált szöveg, Balassi Kiadó, Budapest 2014, 201 p.

Szemle. Kimondható és elbeszélhető tartományok. Z. Varga Zoltán, Önéletrajzi töredék, talált szöveg, Balassi Kiadó, Budapest 2014, 201 p. Szemle Kimondható és elbeszélhető tartományok Z. Varga Zoltán, Önéletrajzi töredék, talált szöveg, Balassi Kiadó, Budapest 2014, 201 p. Az önéletrajzról szóló elméletek kidolgozása az elmúlt évszázad 70-es

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le NYELVTANULÁSI MOTIVÁCIÓ AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK KÖRÉBEN: KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS ELŐTT ÉS UTÁN (T47111) A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk

Részletesebben

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének

Részletesebben

Az önértelmezés hangneme Füzi László: Kötések, szakadások (hármaskönyv)

Az önértelmezés hangneme Füzi László: Kötések, szakadások (hármaskönyv) SZIGETI CSABA Az önértelmezés hangneme Füzi László: Kötések, szakadások (hármaskönyv) Füzi Lászlónak ez a második kötete, amely az énszigetről íródott és énkönyv. Különlegességét és értékét nem annyira

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása. 2014. Január 30.

Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása. 2014. Január 30. Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása 2014. Január 30. Bemutatkozás A Stratégia alkotás előzményei Felmérés a lelkészek körében: - a kérdőívet 2012. december és 2013.

Részletesebben

TANULÁSI ÉS MUNKAMOTIVÁCIÓ ERŐSÍTÉSE 5. SZ. MELLÉKLET Modultematika

TANULÁSI ÉS MUNKAMOTIVÁCIÓ ERŐSÍTÉSE 5. SZ. MELLÉKLET Modultematika TANULÁSI ÉS MUNKAMOTIVÁCIÓ ERŐSÍTÉSE 5. SZ. MELLÉKLET Modultematika TÉMA OKTATÓ/TRÉNER ÓRASZÁM 1. CSOPORTÉPÍTŐ TRÉNING MODUL 12 1.1 Önálló bemutatkozás 1.2 Névlánc- egymás nevének ismétlése az ülésrend

Részletesebben

Futó viszonyok, tartós kapcsolatok - a fiatalok párkapcsolatai napjainkban. Tóth Olga MTA Szociológiai Intézet PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar

Futó viszonyok, tartós kapcsolatok - a fiatalok párkapcsolatai napjainkban. Tóth Olga MTA Szociológiai Intézet PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar Futó viszonyok, tartós kapcsolatok - a fiatalok párkapcsolatai napjainkban Tóth Olga MTA Szociológiai Intézet PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar Megváltozott házasságkötési szokások Magyarországon (Ezer hajadonra

Részletesebben

Tisztelt Intézményvezető! Tisztelettel megkérjük, tegye lehetővé, hogy tanító szakos, levelező tagozatos I. éves hallgatónk

Tisztelt Intézményvezető! Tisztelettel megkérjük, tegye lehetővé, hogy tanító szakos, levelező tagozatos I. éves hallgatónk EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TANÍTÓ- ÉS ÓVÓKÉPZŐ KAR DÉKÁNHELYETTES 1126 Budapest, Kiss János altb. u. 40. Telefon: 487-81-32 Fax: 487-81-96 http://www.tok.elte.hu Tisztelt Intézményvezető! Tisztelettel

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Az alábbi kerettanterv a 8 évfolyamos gimnáziumok számára készült. Két nagy szakaszra bomlik: az első az 5 8. évfolyam, a második a 9 12. évfolyam tematikai egységeit tartalmazza

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Történelemtanítás Online történelemdidaktikai folyóirat

Történelemtanítás Online történelemdidaktikai folyóirat Történelemtanítás Online történelemdidaktikai folyóirat (L.) Új folyam VI. 2015. 1 2. szám www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu Forrás: http://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2015/07/szabo-hajnalka-piroska-altalanos-iskolai-tortenelemtankonyvek-noi-temainak-osszehasonlito-elemzese-06-01-06/

Részletesebben

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Istókovics Nóra KE-CSPFK Művelődésszervező szak Az előadás célja: Az ICT fontosságának

Részletesebben

És bizony: Ha az emberek nincsenek valami hatalmas és kemény kontroll alatt, felfalják egymást. Ez nem igaz.

És bizony: Ha az emberek nincsenek valami hatalmas és kemény kontroll alatt, felfalják egymást. Ez nem igaz. Van egy hamis adat. Íme: Az igazság fáj. Hídvégi Róbert Ez nem igaz. Persze van egy dolog, ami miatt igaznak tűnik. De nem az. Hogyan is használható? 1. Amitől jól érzed magad, abban igazság van 2. Ha

Részletesebben

Akiállítás címét talán nemcsak a nõtörténettel foglalkozók, hanem

Akiállítás címét talán nemcsak a nõtörténettel foglalkozók, hanem Bokor Zsuzsa NÕI ÉLETEK ÉS TÖRTÉNETEK A XX. SZÁZADBAN. EGY NÉPRAJZI KIÁLLÍTÁS MARGÓJÁRA 1 Akiállítás címét talán nemcsak a nõtörténettel foglalkozók, hanem sokan mások is provokatívnak találhatják. Az

Részletesebben

Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem

Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem jelenthetett komolyabb problémát az, hogy megértesse

Részletesebben

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Tisztelt Lektor Úr/Asszony! Egy tudományos dolgozat bírálatára szóló felkérés a lektor tudományos munkásságának elismerése. Egy folyóirat szakmai reputációja jelentős

Részletesebben

3. évfolyam. 3-4. évf. Magyar nyelv és irodalom

3. évfolyam. 3-4. évf. Magyar nyelv és irodalom 3. évfolyam A beszédkészség, a szóbeli szövegek megértésének, értelmezésének és alkotásának fejlesztése képezi alapját és kiinduló pontját valamennyi újonnan megtanulásra kerülő nyelvi tevékenységnek.

Részletesebben

ELSŐ IDEGEN NYELV 9-12. évfolyam

ELSŐ IDEGEN NYELV 9-12. évfolyam ELSŐ IDEGEN NYELV 9-12. évfolyam Az idegen nyelv oktatásának alapvető célja, összhangban a Közös európai referenciakerettel (KER), a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és

Részletesebben

ERKÖLCSTAN BEVEZETÉS. Alapelvek, célok

ERKÖLCSTAN BEVEZETÉS. Alapelvek, célok ERKÖLCSTAN BEVEZETÉS Alapelvek, célok Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodásés viselkedésmódjuknak

Részletesebben

III. Az állati kommunikáció

III. Az állati kommunikáció III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

Párválasztó játékok felhasználása az óvodában 1.

Párválasztó játékok felhasználása az óvodában 1. Párválasztó játékok felhasználása az óvodában 1. A párválasztó játékok között a párválasztó körjátékokat, a leánykérő játékokat és a párválasztó társasjátékokat találjuk. Az óvodában a leggyakrabban használt

Részletesebben

ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM VIZSGATÁRGYBÓL

ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM VIZSGATÁRGYBÓL Közép- és emelt szintű értékelési skálák összehasonlítása tárgyú kutatás-fejlesztési projekt ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM VIZSGATÁRGYBÓL TÁMOP-3.1.8-09/1-2010-0004 azonosító számú, Átfogó

Részletesebben

A dolgok arca részletek

A dolgok arca részletek 1 Bakonyi István: A dolgok arca Arcképvázlat Pék Pálról Nagykanizsa, Czupi Kiadó Pannon Tükör, 2007. A dolgok arca részletek Pék Pál 1939. július 26-án született Nagykanizsán. A szülőhely mindmáig lakóhelye

Részletesebben

Közéleti és civil életpályák Húsz éve szabadon Közép-Európában

Közéleti és civil életpályák Húsz éve szabadon Közép-Európában Közéleti és civil életpályák Húsz éve szabadon Közép-Európában Óbuda Kulturális Központ, 2010. november 26. Kósa András László Közéletre Nevelésért Alapítvány Előzmények, avagy a romániai magyar civil

Részletesebben

JÁTSZANI IS ENGEDD. A drámapedagógia történetének vázlatos áttekintése. Készítette: Meleg Gábor. Budapest, 2009.

JÁTSZANI IS ENGEDD. A drámapedagógia történetének vázlatos áttekintése. Készítette: Meleg Gábor. Budapest, 2009. JÁTSZANI IS ENGEDD A drámapedagógia történetének vázlatos áttekintése Készítette: Meleg Gábor Budapest, 2009. ELSŐ RÉSZ A drámapedagógia térhódítása I. 1. A drámapedagógia fogalma Sokan tettek arra kísérletet,

Részletesebben

A modern menedzsment problémáiról

A modern menedzsment problémáiról Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

EÖTVÖS LÓRÁNT TUDOMÁNYEGYETEM TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR SZOCIOLÓGIA DOKTORI ISKOLA A NEGYEDIK ÚT. Az egocentrikus kapcsolati háló vizsgálata

EÖTVÖS LÓRÁNT TUDOMÁNYEGYETEM TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR SZOCIOLÓGIA DOKTORI ISKOLA A NEGYEDIK ÚT. Az egocentrikus kapcsolati háló vizsgálata EÖTVÖS LÓRÁNT TUDOMÁNYEGYETEM TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR SZOCIOLÓGIA DOKTORI ISKOLA A NEGYEDIK ÚT. Az egocentrikus kapcsolati háló vizsgálata a network napló módszer alkalmazásával Doktori értekezés tézisei

Részletesebben

Matematika feladatbank I. Statisztika. és feladatgyűjtemény középiskolásoknak

Matematika feladatbank I. Statisztika. és feladatgyűjtemény középiskolásoknak Matematika feladatbank I. Statisztika Elméleti összefoglaló és feladatgyűjtemény középiskolásoknak ÍRTA ÉS ÖSSZEÁLLÍTOTTA: Dugasz János 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. Dugasz János Tartalom Bevezető 7 Adatok

Részletesebben

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom tantárgy 1-3. évfolyam 2013. Bevezetés célok, alapelvek Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti

Részletesebben

9. ÉVFOLYAM. Ki vagyok? Honnan jövök? Casládkutatás: SZKB209_06. A modul szerzôi: Marsi Mónika és Págyor Henriette

9. ÉVFOLYAM. Ki vagyok? Honnan jövök? Casládkutatás: SZKB209_06. A modul szerzôi: Marsi Mónika és Págyor Henriette Casládkutatás: Ki vagyok? Honnan jövök? hoztam neked piros rózsát modul szerzôi: Marsi Mónika és Págyor Henriette SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 9. ÉVFOLYM SZK209_06 SZK 9_01 tanári.indd

Részletesebben

Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán

Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán Sikeresen befejezték tanulmányaikat a Rendőrtiszti Főiskola mesterszakának

Részletesebben

WESLEY JÁNOS LELKÉSZKÉPZŐ FŐISKOLA SZOCIÁLIS MUNKA SZAK

WESLEY JÁNOS LELKÉSZKÉPZŐ FŐISKOLA SZOCIÁLIS MUNKA SZAK Tantárgy elzése Terepfeldolgozó 2. Tantárgy oktatójának Almásy Judit nappali tagozaton 4 tanóra/ hét óraadó tanár, szupervízor A megbeszélések kiscsoportos formában, egy szemeszter keretében zajlanak.

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Fizika középszint ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. november 5. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM A dolgozatokat az útmutató utasításai szerint, jól követhetően

Részletesebben

Főhajtás, mérce és feladat

Főhajtás, mérce és feladat Főhajtás, mérce és feladat Kedves Bori és Pista! Kedves Barátaim! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Hallgatóim! Nem könnyen szántam el magam arra, hogy Bibó István sírja előtt beszédet mondjak. Mindenekelőtt

Részletesebben

CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON

CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON PH.D. ÉRTEKEZÉS MISKOLC 2015 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI

Részletesebben

Fejős Edina SZERZŐ, SZÖVEG ÉS BEFOGADÁS A BIBLIOTERÁPIÁBAN

Fejős Edina SZERZŐ, SZÖVEG ÉS BEFOGADÁS A BIBLIOTERÁPIÁBAN Fejős Edina SZERZŐ, SZÖVEG ÉS BEFOGADÁS A BIBLIOTERÁPIÁBAN Nemrégiben egy író-olvasó találkozón vettem részt, ahol Kőrösi Zoltán szerintem méltatlanul kevéssé ismert kortárs magyar írónk volt a vendég.

Részletesebben

IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT

IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT Újpest-Belsőváros 2004. 03. 14. Loránt Gábor IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT Alapige (textus): Neh 1 és Lk 11,1 Lectio: Neh 1 Lk 11,1: Történt egyszer, hogy valahol imádkozott, és mikor befejezte, így szólt hozzá

Részletesebben

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 613 CÉLOK ÉS FELADATOK A Tánc és dráma tantárgy tanterve nem elméleti ismeretek tanítását helyezi a középpontba, hanem a drámajáték eszköztárának

Részletesebben

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01. Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.1 (A) változatához Magyar nyelv és irodalom az általános iskolák 5 8. évfolyama

Részletesebben

Egy híján húsz. 1. Mit olvasol a legtöbbször? Többet is megjelölhetsz! a) kötelező olvasmányokat

Egy híján húsz. 1. Mit olvasol a legtöbbször? Többet is megjelölhetsz! a) kötelező olvasmányokat Egy híján húsz Kérdőív az olvasási szokásokról A Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium Erasmus csoportjának javasolt kérdései a diákok olvasási szokásainak/ kedvének felmérésére 1. Mit olvasol a

Részletesebben

TANTERV - MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

TANTERV - MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Hónap S Z E P T E M B E R TANTERV - MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Művelődési sztenderd 4. osztály Törzsanyag és követelményrendszer Hét A-szint / minimum B-szint / átlag C-szint / optimum 1. Ismerkedés az új

Részletesebben

Összefoglaló jelentés a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nyílt nap 2013 felmérésről

Összefoglaló jelentés a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nyílt nap 2013 felmérésről Összefoglaló jelentés a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nyílt nap 2013 felmérésről Egy oktatási intézmény életében különös jelentőséggel bírnak az egyetemi nyílt napok, hiszen ez kiváló lehetőség arra, hogy

Részletesebben

Tuesday, 22 November 11

Tuesday, 22 November 11 Hogyan befolyásolta az írás a társadalmakat? Humánetológiai perspektívák Csányi Vilmos MTA A Humán viselkedési komplexum három dimenziója I. Szociális viselkedésformák II. Szinkronizációs viselkedési mechanizmusok

Részletesebben

"Örömmel ugrok fejest a szakmába" - Interjú Őze Áronnal

Örömmel ugrok fejest a szakmába - Interjú Őze Áronnal "Örömmel ugrok fejest a szakmába" - Interjú Őze Áronnal 2014. október 29. szerda, 08:00 Az idei Vidor fesztiválon Őze Áron és Kedvek Richárd nyerte a legjobb főszereplő párosnak járó Pantalone-díjat az

Részletesebben

Diák Mentálhigiénés Tanácsadás

Diák Mentálhigiénés Tanácsadás Diák Mentálhigiénés Tanácsadás a HUMAN-SERVICE tapasztalatai tükrében Felkészítés a felnőtté válásra, a tanult és hozott értékek kibontása Helyzetkép a human-service tapasztalatai tükrében Az érettségit

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

A jó tankönyv az együttnevelés segítője

A jó tankönyv az együttnevelés segítője A jó tankönyv az együttnevelés segítője A tanulás aktív, konstruktív folyamat. Ez akkor is így van, ha a tanulni vágyó sajátos nevelési igényű gyermek. A gyógypedagógia specialitása abban rejlik, hogy

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

Forduljunk a gyermek felé!

Forduljunk a gyermek felé! pontról pontra Forduljunk a gyermek felé! Rendezvények, találkozók, könyvbemutatók Benedek Elek bõ évszázada Budapesten a Magyar Parlamentben szólalt fel a gyermekkultúra, a mese védelmében. Utódai, követõi

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

Interkulturális kommunikáció. Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban

Interkulturális kommunikáció. Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban Interkulturális kommunikáció Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban Kultúra: a szó jelentései az Értelmező szótár+ alapján (Tinta, 2007: 938.) O Mindaz az anyagi, szellemi érték, amelyet az emberi

Részletesebben

AUSCHWITZ OLVASÓI Kertész Imre: Felszámolás

AUSCHWITZ OLVASÓI Kertész Imre: Felszámolás 102 AUSCHWITZ OLVASÓI Kertész Imre: Felszámolás A Felszámolás a holokauszt és a rendszerváltás könyve. B., az egyik fõszereplõ Auschwitzban, koncentrációs táborban születik, neve a combjába tetovált fogolyszám

Részletesebben

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html Nem sűlyed az emberiség! Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: JANKOVICS József CSÁSZTVAY Tünde CSÖRSZ Rumen István SZABÓ G. Zoltán Nyitólap:

Részletesebben

SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL. Vezetői összefoglaló

SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL. Vezetői összefoglaló SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL Vezetői összefoglaló A Mérték Médiaelemző Műhely arra vállalkozott, hogy feltárja a 2010-ben

Részletesebben

MAJER ILDIKÓ: ÓVODAI NEVELÉSÜNK ÓVODAVEZETŐ VESZPRÉM

MAJER ILDIKÓ: ÓVODAI NEVELÉSÜNK ÓVODAVEZETŐ VESZPRÉM MAJER ILDIKÓ: ÓVODAI NEVELÉSÜNK ÓVODAVEZETŐ VESZPRÉM Óvodai nevelés alappillérei: -Köznevelési Törvény -Óvodai nevelés Országos -Pedagógiai Program Alapprogramja ÓVODAI ÉLET, MŰKÖDÉSI PARAMÉTEREK: Gyerekekkel

Részletesebben

Az Országos kompetenciamérés (OKM) tartalmi kerete. a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 3. melléklete alapján

Az Országos kompetenciamérés (OKM) tartalmi kerete. a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 3. melléklete alapján Az Országos kompetenciamérés (OKM) tartalmi kerete a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 3. melléklete alapján Az OKM tartalmi keret Célja: definiálja azokat a tényezőket és szempontrendszereket, amelyek

Részletesebben

A tudatosság és a fal

A tudatosság és a fal A tudatosság és a fal Valami nem stimmel a világgal: háborúk, szenvedések, önzés vesz körül bennünket, mikor Jézus azt mondja, hogy az Isten országa közöttetek van. (Lk 17,21) Hol van ez az ország Uram?

Részletesebben

Csillag-csoport 10 parancsolata

Csillag-csoport 10 parancsolata Csillag-csoport 10 parancsolata 1. Nagyon jól érezd magad mindig, mert ilyen hely nem lesz több a világon. (Panka) 2. Próbálj meg normálisan viselkedni, hogy ne legyenek rád dühösek. (Vince) 3. Kitartóan

Részletesebben

A vállalati minőségi rendszer kiépítésének lehetőségei

A vállalati minőségi rendszer kiépítésének lehetőségei 6. A vállalati minőségi rendszer kiépítésének lehetőségei 6.1 A választás és az első lépés A vállalat több minőségi filozófia és minőségbiztosítási rendszer közül választhat, tetszése szerint dönthet.

Részletesebben

A HÁZIREND MELLÉKLETE AZ OSZTÁLYOZÓVIZSGA TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEI

A HÁZIREND MELLÉKLETE AZ OSZTÁLYOZÓVIZSGA TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEI A HÁZIREND MELLÉKLETE AZ OSZTÁLYOZÓVIZSGA TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEI MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1. 4. évfolyam 1. évfolyam - Beszéljen a tanuló érthetően, tisztán. - Értse meg iskolai feladatait, tanítója utasításait,

Részletesebben

A kommunikáció modelljei. A metakommunikáció szerepe Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei (jegyzet II.

A kommunikáció modelljei. A metakommunikáció szerepe Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei (jegyzet II. A kommunikáció modelljei A metakommunikáció szerepe Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei (jegyzet II. rész) A kommunikáció modellje Kódolás Dekódolás Küldő Szándék Üzenet Csatorna

Részletesebben

Hosszúhetény Online. Kovács Dávid 2012. júl. 24. 11:23 Válasz #69 Szia Franciska!

Hosszúhetény Online. Kovács Dávid 2012. júl. 24. 11:23 Válasz #69 Szia Franciska! Hosszúhetény Online H.H.Franciska 2012. júl. 24. 12:00 Válasz #70 Köszi a gyors választ! Csak arra tudok gondolni, hogy nem jutott el a felajánlás az illetékesekhez, mert máskülönben biztosan éltek volna

Részletesebben

Tanulói feladatok értékelése

Tanulói feladatok értékelése Tanulói feladatok értékelése FELADATLEÍRÁS: TÉMA: A Méhkirálynő című mese feldolgozása 2. d osztály ALTÉMA:Készítsünk árnybábokat! FELADAT: Meseszereplők megjelenítése árnybábokkal A FELADAT CÉLJA: Formakarakterek

Részletesebben

Intenzív családtámogató és családmegtartó szolgáltatások

Intenzív családtámogató és családmegtartó szolgáltatások ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Tanulmányok Intézete Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék Intenzív családtámogató és családmegtartó szolgáltatások PhD dolgozat Konzulens: Dr. Ferge Zsuzsa

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV 1. Neme 2. Születési éve 3. Lakhelye 1 4. Melyik évben végzett? 5. Melyik szakon végzett? 2 6. Milyen tagozaton végzett? 7. Idegen nyelv ismerete

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam TANULÓI MUNKAFÜZET Készítette: Molnár Krisztina 3 Az angyali üdvözlet Három festmény A KIADVÁNY KHF/4531-13/2008 ENGEDÉLYSZÁMON 2008. 12.

Részletesebben

Cím: 2600 Vác, Rákóczi út 36. weboldal: www.boldogceferinoalapitvany.hu e-mail: eselyreferens@boldogceferinoalapitvany.hu telefon: +36208231404

Cím: 2600 Vác, Rákóczi út 36. weboldal: www.boldogceferinoalapitvany.hu e-mail: eselyreferens@boldogceferinoalapitvany.hu telefon: +36208231404 Célcsoportjaink közé soroljuk mindazon embereket és csoportokat, akik a hátrányos helyzetükből adódóan, vagy az egyenlő bánásmódban is rögzített védett tulajdonságaik miatt perifériára szorultak. Feladatunknak

Részletesebben

Inklúziós index. Tony Booth, Mel Ainscow: A tanulás és részvétel támogatása az iskolákban Harmadik, bővített, átdolgozott kiadás

Inklúziós index. Tony Booth, Mel Ainscow: A tanulás és részvétel támogatása az iskolákban Harmadik, bővített, átdolgozott kiadás Tony Booth, Mel Ainscow: Inklúziós index A tanulás és részvétel támogatása az iskolákban Harmadik, bővített, átdolgozott kiadás Csepregi András Velence, 2015. 05. 14. A magyar változat Tény: az Educatio

Részletesebben

AKárpát-medencében élõk munkaerõpiaci helyzete és az õket érõ

AKárpát-medencében élõk munkaerõpiaci helyzete és az õket érõ CSÁKÓ MIHÁLY Az ezredforduló munkaerõpiaci kihívásai a Kárpát-medencében 1 Bevezetés: a kérdés, jelentõsége, megközelítése AKárpát-medencében élõk munkaerõpiaci helyzete és az õket érõ kihívások két szempontból

Részletesebben

Pszichológus etika II. Egy szentélybe lép be a lélekkel foglalkozó ember, amikor a másik ember lelkén kopogtat. I. A dilemma fogalma II. A dilemma felbukkanása III. Nem minden dilemma etikai dilemma IV.

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

Az értelmi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015

Az értelmi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015 Az értelmi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2015 Bevezetés Az értelmi nevelés a művelődési anyagok elsajátítására, illetve azok rendszeres feldolgozásával az intellektuális képességek fejlesztésére irányul, és

Részletesebben

ACTA CAROLUS ROBERTUS

ACTA CAROLUS ROBERTUS ACTA CAROLUS ROBERTUS Károly Róbert Főiskola tudományos közleményei Alapítva: 2011 3 (1) ACTA CAROLUS ROBERTUS 3 (1) Módszertan szekció Összefogalalás MATEMATIKA TANÍTÁSA ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLYBAN BARANYAI

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

KERETTANTERV A SZAKISKOLÁK 9-10. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA

KERETTANTERV A SZAKISKOLÁK 9-10. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA V. KERETTANTERV A SZAKISKOLÁK 9-10. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA Célok és feladatok A szakiskola kilencedik évfolyamán általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, pályaorientáció, gyakorlati oktatás, tizedik

Részletesebben

SZENT ISTVÁN a szövegértés- szövegalkotás kompetencia területén a harmadik osztályban

SZENT ISTVÁN a szövegértés- szövegalkotás kompetencia területén a harmadik osztályban SZENT ISTVÁN a szövegértés- szövegalkotás kompetencia területén a harmadik osztályban az intézmény saját innovációjaként TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0010 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Piarista Rend

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

TANM PED 108/a, illetve PEDM 130/1 Kutatásmódszertan és PEDM 135/c1 Kutatásmódszertan, TANM PED 108/a1 Oktatásstatisztikai elemzések

TANM PED 108/a, illetve PEDM 130/1 Kutatásmódszertan és PEDM 135/c1 Kutatásmódszertan, TANM PED 108/a1 Oktatásstatisztikai elemzések Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi Intézet 1075 Budapest, Kazinczy u. 2 27. Tel.: 461 4552, fax.: 461 452 E mail: nevelestudomany@ppk.elte.hu A kurzus címe:

Részletesebben

Óravázlat. Az óra menete. 1. Előzetes kutatómunka alapján a lakóhelyük vallásainak áttekintése!

Óravázlat. Az óra menete. 1. Előzetes kutatómunka alapján a lakóhelyük vallásainak áttekintése! Óravázlat Tantárgy: Erkölcstan Évfolyam: 4. Tematikai egység: A mindenség és én Születés és elmúlás Az óra témája: A vallásokról Az óra célja és feladata: Találkozás a vallásokkal, sokszínűségük, jellemzőik,

Részletesebben

Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam

Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti

Részletesebben

A kurzus célja 1. KORTÁRS SZÉPIRODALMI AKOTÁSOK OLVASÁSA

A kurzus célja 1. KORTÁRS SZÉPIRODALMI AKOTÁSOK OLVASÁSA Kortárs gyermekirodalmi alkotások olvasása és tanítása az általános iskola 10 12 éves korosztálya számára (meseregény, ifjúsági regény) Írta és összeállította: Sütő Csaba András A kurzus célja 1. KORTÁRS

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben

Részletesebben

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök TANMENET 2014/2015. TANÉV Tantárgy: OSZTÁLYFŐNÖKI Osztály: 9KNy/A Veszprém Készítette: nna Vetési Albert Gimnázium, Heti óraszám 1 Éves óraszám 40 (36 X 1 + 4 óra évkezdés) Tankönyv -------- Óra Téma Didaktikai

Részletesebben

"Felelős vagyok a rózsámért" Nemzeti Tehetség Program célkitűzéseit népszerűsítő ismeretterjesztő rendezvény

Felelős vagyok a rózsámért Nemzeti Tehetség Program célkitűzéseit népszerűsítő ismeretterjesztő rendezvény Nógrád Megyei Pedagógiai Intézet "Felelős vagyok a rózsámért" Nemzeti Tehetség Program célkitűzéseit népszerűsítő ismeretterjesztő rendezvény Tó Hotel, Bánk 2014. május 22. Természettudományi szekció Bódis

Részletesebben

A romániai magyarság termékenysége 1992-2002 között, regionális összehasonlításban

A romániai magyarság termékenysége 1992-2002 között, regionális összehasonlításban Veres Valér A romániai magyarság termékenysége 1992-2002 között, regionális összehasonlításban A romániai magyarság létszámcsökkenésének egyik fő oka az alacsony gyermekvállalási kedv. E tanulmány fő célja

Részletesebben

Fejlődéselméletek. Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi

Fejlődéselméletek. Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi Fejlődéselméletek Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi Suplicz Sándor BMF TMPK 1 S.Freud: A pszichoszexuális fejlődés A nemhez igazodás

Részletesebben