»SZABJ HATÁRT BÚS GYÖTRELMEDNEK«

Átírás

1 »SZABJ HATÁRT BÚS GYÖTRELMEDNEKMegpróbálja*, kit szeret, Másként Ő nem is tehet, Sion, ezt hát jól gondold meg, S szabj határt bús gyötrelmednek«( Református énekeskönyv-1948., a 394. dícséret nyomán ) * utalva az Ószövetségi Szentírás beli szenvedő igaz : *HyóB/Ijjóv, azaz Jób javító~felkészítő próbatételeire; Magyarország náci német megszállása révén a függetlenség/szuverenitás de facto elvesztéséről. A magyarországi II. VH-s összes áldozat közös emlékművéről. A MAZSIHISZ Zucker-Zoltai-járól és a Zucker-Zoltai példaképről: a Magyarországot fölvásárolni akaró Simón Pereszről. Ferenc pápa az antiszemitizmusról. Kiválasztottság. Pár gondolat a manapság szitokszóként és mindenre tévesen/megtévesztően ráhúzott antiszemita helyett a konkrét/egzakt anticionista fogalomhasználatról. Statisztikai alaphelyzet: A dualizmus évtizedeiben kelet felől, főképp Galíciából nagyarányú és ellenőrizetlen zsidó bevándorlásra került sor, mivel a liberális Magyarországon ezt semmilyen jogszabály nem korlátozta. Míg a reformkorban zsidó honfitársunk volt, 1910-re lélekszámuk közel egymillióra nőtt. --- Raffay Ernő történész, Magyar Demokrata ( hetilap ), január 29. A zsidóság Európa néhány országában + a Szovjetunióban ; ( kerekített lélekszámadatok ): eredetűek* zsidó vallásúak** Lengyelország Szovjetunió Németország Románia Franciaország ( trianoni / Csonka-) Magyarország Anglia Ausztria összesen: * = legalább 1 izraelita vallású nagyszülővel bírók; ** = vallásukat gyakorlók;

2 A színmagyar és a táji szinten magyar többségű évezredes szállásterületek békés visszatérésével = az etnikai alapú területi revíziókkal - a társországi joghelyzetű Horvát- Szlavónország nélkül értett km 2 összterületű ( Trianon előtti ) Magyarország több mint 60 %-a: ( kerekítve ) 172 ezer négyzetkilométer tartozott újra a Magyar Szent Korona közvetlen felségterületéhez, az 1941-es népszámláláskor személyes adatlap-kitöltéssel regisztrált közel 15 millió országlakossal: Trianon e részleges korrigálása révén több mint negyedmillió magyar zsidó/zsidó magyar került vissza a Felvidékkel, Kárpátaljával és Észak-Erdéllyel: I. a trianoni csonka országrészben II. a visszatért Felvidékkel és Kárpátaljával együtt III. a visszatért Észak- Erdéllyel együtt az összlakosság 5.1%-a %-a %-a A Délvidék egy részének visszatérése szintén tovább növelte a hazai zsidóság lélekszámát is, ( ld. alább ). Az évi népszámláláskor [ a korabeli hatályos jogszabályok szerint ] zsidónak minősülő*: Budapesten a trianoni országrész beli = a csonka-magyarországi vidéken a Trianonban elcsatolt, ekkorra visszatért országrészekben összesen mindösszesen fő fő fő fő * = legalább két izraelita vallású nagyszülővel bíró; az akkori, azaz revíziós országterületen izraelita vallásút számoltak össze, a többi ekkorra áttért valamely keresztény/keresztyén felekezetre.

3 Az É-Erdély nélkül, Transz- Nisztriával együtt értett Romániából a helyi zsidó népirtás/genocídium, a többi környező országból az 1940~ 42-ben ott megkezdődött deportálások elől mintegy zsidó menekült a náci német megszállás előtti Magyarországra, egy részük ( itt kapott okmányokkal, pl. védő-útlevelekkel ) tovább ment, más részüket rendezetlen állampolgárságúként visszatoloncolták a náci németek megszállta Galíciába, kisebb részük magyar állampolgárságot kapott. A zsidók lélekszáma Magyarország revíziók révén aktuális, mintegy km 2 -nyi összterületén a náci német megszálláskor, azaz március 19.-én: fő. [ Az es népszámlálási adathoz képest kisebb lélekszám fő okai: ( 1941-től ) zsidó munkaszolgálatos világháborús veszteség + a fenyegető náci német veszély előli emigráció a DK-Balkánon/Törökországon, ill. Olaszországon át ]. A náci német megszállás után Magyarország aktuális területéről az Auschwitz-Birkenau-i náci német koncentrációs táborba [ = hadiipari kényszermunka-tábor és megsemmisítő haláltábor ] deportált vidéki zsidóság létszámát ma lélekre becsülik; [ ld. pl. legutóbb Karsai László cikke, Kisalföld p.10. ]; további kb. 7 és fél ezer magyarországi zsidónak minősülőt a Német Birodalom más koncentrációs táboraiba hurcoltak el. Auschwitzban a magyarországi zsidó deportáltak közül több százezer ember vesztette életét: meghalt, ill. tömeggyilkosság áldozataként pusztították el a tábor-fenntartó náci németek pribékjei.

4 Magyar zsidó/zsidó magyar becsült lélekszám-adatok a II. VH végén, ill. a magyarországi bolsevik/kommunista hatalom-megszerzés első évének végén ( a vagyonelkobzások és a NY-i államhatár-lezárások megkezdése időszakában ): a náci német megszállást, majd a nyilas rémuralmat is Budapesten túlélők* a Pannonhalmi Bencés Főapátságban és más, a Nemzetközi Vöröskereszt védelme alatti magyar karitatív intézményekben, ill. a keresztény/keresztyén magyar lakosság segítségével megmenekült* a náci németek megszállta Ausztria és Magyarország határsávjában: az Őrvidéken - az Eichmann-féle földmű-védvonal építés embertelenségei ellenére - megmenekült, [ kb. a felük haza jött Magyarországra ] követségek ( Vatikán, Svédország, Svájc, Spanyolország, Portugália, Törökország ) és személyzetük által védő-dokumentumokkal, stb. megvédettek száma* Palesztinába/Izraelbe alijázott ( = hazavándorolt ) [ az ottani állami statisztika szerint ] életben maradt meghalt a náci német koncentrációs táborokban = a zsidó holokauszt/népirtás során + munkaszolgálatosként a fronton vagy a hátországban + Magyarország aktuális területén az angolszász terrorbombázások okán + Magyarország aktuális területén az egyéb háborús eseményekben ( német front, szovjet front, cseh-szlovák, román, ill. jugoszláv megszálló csapatok tevékenysége ) + a sárgacsillagos házak és/vagy a gettók egészségügyi viszonyai következtében fő fő fő fő fő fő + természetes halállal fő mindösszesen fő * e 3 kategória statisztikai összege , az Őrvidékről hazatértekkel együtt számolva a revíziós országterületen belül a nem alijázó túlélő zsidók lélekszámát 250~ re lehet tenni; ( kerekítve ) a 4/5-ük akkor Budapesten élt. [ Izraelben ma kb. 230~ en tartják magukat magyar zsidónak/zsidó magyarnak; a táblázat bélihez képest a csökkenés az eltelt 2 nemzedéknyi időben a természetes halálozásoknak + a máshová elvándorlásnak + ( főként a nemzetiségileg vegyes házasságokban ) az utódok ( részleges ) magyar identitása feladásának: az ivrit nyelvvel jellemezhető izraeli országlakosi identitással teljes azonosulásnak a következménye ]. A zsidó holokauszt idején soha, sehol nem alakult ki olyan széles körű és hatékony diplomáciai embermentés, mint 1944~ 45 fordulóján Budapesten. Az ebben résztvevők több tízezer budapesti zsidó életét mentették meg áldozatos tevékenységükkel. Létrejött a "védett zsidó" státusa, amely azt jelentette, hogy az adott személy sértetlenségét valamelyik semleges ország szavatolta, mivel az illető személy biztonságához az adott országnak érdeke fűződik. A védettséget különböző védő-dokumentumok - menlevelek, védlevelek ( Schutzbrief ) és védőútlevelek ( Schutzpass ) - bizonyították és biztosították. A táblázat beli becsült lélekszám-adatokban nem szerepel a magyar zsidók/zsidó magyarok Palesztinán/Izraelen kívül más országokba emigrált/áttelepedett további kb es csoportja; --- végösszesen tehát közel ¾ millió korabeli magyarországi zsidó - magyar zsidó/zsidó magyar - élte túl a holokausztot. [ A magyar nyelvben a jelző gyengébb a jelzett szónál; elsődlegesség/másodlagosság tekintetében az identitását ki-ki maga határozza meg élete adott szakaszában. Az alkalmazott 2 jelzős szerkezet csakis abc-sorrendiségű ]. A jeruzsálemi Yad Vashem = a Holokauszt Áldozatainak és Hőseinek Izraeli Emlékhatósága a zsidó holokausztnak valamivel több mint 4 millió áldozatát tartja nyilván név szerint. Vannak

5 5 és 6 millió közé eső, sőt, a 6 milliót meghaladó becsült értékek is. A Német Birodalom haláltáboraiban összesen több mint 3,8 millió ember halt meg, közöttük 80~90%-ra becsülik a zsidók arányát. A nem kifejezetten megsemmisítő, azaz haláltáborként, hanem kényszermunka-táborként működő német koncentrációs táborokban elhunyt zsidók számát - a zsidó holokauszt részeként - félmillióra teszik. 0,8~1 millióra ( mások 1,3 millióra ) becsülik azon zsidók számát, akiket a Szovjetunió náci németek által megszállt területein a félkatonai Einsatzgruppe ( = bevetési csoport ) halálosztagai öltek meg, ( elsősorban azokat, akik nem voltak hajlandóak gettókban összegyülekezni a deportáláshoz; e gyilkosságokat rendszerint nem dokumentálták ). A megszállt korabeli Lengyelország és a K-Baltikum területén zsidók további százezreit a gettókban az éhezés vagy a betegség ölte meg, még mielőtt deportálták volna őket. A Magyarország korabeli aktuális területéről Auschwitz-Birkenau-ba deportált zsidó közül meghaltak számát többen a fenti táblázat meghaltak becsült és összefoglaló adata másfélszeresére, vagy még magasabb összlétszámra teszik. A náci németek a szovjet, ill. az angolszász frontok közeledtével a dokumentációk zömét megsemmisítették. A megsemmisítő táborokban a legszörnyűbb feladatok a szinte kizárólag zsidó foglyokból összeállított különleges munkacsapatok, a Sonderkommando-k tagjainak jutottak: az SS szigorú felügyelete alatt ők működtették a gázkamrákat és krematóriumokat. E kommandókban kényszerűen részt vevő, a II. VH-t túlélő zsidóktól származó információk természetszerűleg önmagukat tisztázó célúak, így létszám- adataik a tragikus valóságnál vagy kisebbek, vagy nagyobbak, ezért még a becsült adatok között is a legbizonytalanabbak. A korabeli hatályos jogszabályok szerint zsidónak minősülők közül a Magyarország 1941-es országhatárai közötti teljes területre értve a holokauszt deportált és itthoni összes áldozata becsült számaként főt szokás említeni, anélkül, hogy a pontos adatok megállapítása a rendelkezésünkre álló források alapján lehetséges volna. Az elpusztultaknak kb. a felét a területi revíziók előtti országrészből ( csonka-magyarországi vidék + a főváros ), a másik felét a visszatért területek és a Magyarországra menekültek zsidóságából származónak tételezik fel. A zsidó holokauszt emlékéhez méltatlan számháború helyett ugyanazt kell kimondani, mint bármely terror esetén: minden egyes jogfosztott, meg- és elhurcolt személy = ártatlan áldozat, minden egyes elpusztított személy az emberiség pótolhatatlan vesztesége --- bárhol, bármikor. Emléküket megilleti a soha nem feledés és a kegyelet, a túlélők és a hozzátartozók, ill. a leszármazottak részéről pedig belső késztetéssé kell, hogy legyen - a parttalan bosszú vagy a már 2 évezrede felülírt szemet szemért helyett, ám a méltányos igazságtétel igénye mellett - a kiengesztelődés, a megbocsátás. Sem a felelősség nem kollektív és nem genetikusan áteredő, sem a méltányos kárenyhítés, kárpótlás jogcíme nem lehet kollektív, ill. genetikusan átszármazó. Minden egyéb törekvés: rasszizmus, akárhol és akárhonnan kezdeményezik is.

6 1. Magyarország függetlenségének utolsó 2 éve a náci német katonai megszállás előtt: A független, korlátozott parlamentarizmusú, sőt, - mai nyugati történettudományi mércével mérve - demokratikus Magyar Királyság kormányzója, vitéz nagybányai Horthy Miklós én a nyíltan angolbarát dr. nagykállói Kállay Miklóst nevezte ki miniszterelnökké. A Kormányzó az új kormányfő számára - a Trianon utáni csonkamagyarországi konszolidációt megszervező, 1921~1931 közötti miniszterelnök, a kormányzó tanácsadója: bethleni gróf Bethlen István javaslatára - irányelvként jelölte meg, hogy a náci Német Birodalommal kapcsolatosan újabb kötelezettségeket ne vállaljon. A szovjet Vörös Hadsereg 1944 kora tavaszára visszafoglalta a németektől és szövetségeseiktől Ukrajna középső részét is, közeledve a Magyar Királyság ÉK-i és K-i Kárpátok béli 1000 éves államhatáraihoz, és az ott kiépített magyar honvédelmi Árpádvonalhoz. A magyar kormány és diplomácia 1942 nyarától megkezdte a II. VH-ból kiugrási béke-tapogatózásokat, ( amely hazafias szolgálatban részt vett pl. a Nobel-díjas Szent- Györgyi Albert orvosprofesszor is ) márciusában egy titokban Stockholmba küldött magyar kormánytisztviselő a magyar kormány nevében elmondta, hogy angol~amerikai, vagy lengyel csapatok érkezése esetén Magyarország nem tanúsítana ellenállást, viszont makacsul fog küzdeni a szovjet, román vagy jugoszláv erők ellen. Nagy-Britannia késznek mutatkozott a tárgyalásokra, az USA kételkedett a magyar szándékok őszinteségében, a Szovjetunió pedig kizárólag a magyarországi korabeli baloldali ellenzéket ( a szociáldemokratákat és a Kormányzó által illegalitásba kényszerített szélsőségesek közül a szélsőbaloldaliakat = a kommunistákat ) lett volna hajlandó tárgyalófélnek elfogadni án a magyar minisztertanács elutasította a német hadvezetés azon kérését, hogy magyar csapatok is vegyenek részt a Balkán náci német megszállásában. Ezzel a magyarok egyértelmű jelét adták annak, hogy az akkor valószínűsített közeljövőbeli balkáni angolszász partraszállással és invázióval szemben nem hajlandóak fegyveres ellenállást tanúsítani. A magyar kormánydöntés a náci német fél erős nemtetszését vonta maga után án London írásban üzente meg Budapestnek, hogy további tapogatózások helyett hiteles meghatalmazású magas diplomáciai csatornák igénybevételét várja el a magyaroktól, és közölte: a különbéke érdekében diplomáciai alapelvárás a magyar kormány feltétel nélküli kapitulációjának nyilvános bejelentése. Ha ez mégsem lehetséges, a szándék őszinteségét Magyarország csakis úgy bizonyíthatja, hogy valamennyi együttműködést megszakít Németországgal, a magyarországi német tevékenységeket pedig elszabotálja. A britek e nyilatkozatukat megküldték két fő szövetségesüknek is: a szovjetek egyértelműen a háborúból kilépés azonnali bejelentését szorgalmazták. A magyar kormány én lisszaboni követe útján értesítette a szövetséges hatalmakat ( angolul: Allies ) a brit okmány - az előzetes fegyverszünet feltételei - adott formában elfogadásáról. Miért nem lépett ki Magyarország a háborúból? Többek között, a brit külügyminisztérium egy 1994-ben felszabadított titkos jelentése adhat némi következtetésre okot. Eszerint 1943 nyarán az akkori magyar kormány kéréssel fordult az angolszász nagyhatalmakhoz, hogy tegyék lehetővé Magyarország kiugrását a tengelyhatalmi blokkból. Az angol referens dr. Randall jelentette, ( értelemszerű fordításban ): "1943. október 14. A Zsidó Ügynökség* megbízásából professzor kérte, hogy ne kényszerítsük a magyar kormányt az idő előtti

7 kiugrásra, mert ez német megszállást eredményezhetne. Ez pedig a zsidó megsemmisítéséhez vezethetne, akik most relatív biztonságban élnek Magyarországon. A professzor abban bízik, hogy a magyar kormány mindaddig nem mozdul, amíg a németek ( egy kiugrási kísérletre ) reagálni tudnának. Reg.: /385/21; a magyar ügyekkel foglalkozó osztályon F.O. 371/34498./C sz. alatt iktatták. * ez a Szochnut/Jewish Agency for Israel (JAFI) [ = Zsidó Ügynökség Izraelért ], amelynek egyik felét a World Zionist Organization = Cionista Világszervezet alkotta; Már július elejétől sikeres volt a szövetségesek/allies szicíliai inváziója, 25.-én pedig az olasz király felmentette és őrizetbe vetette Mussolinit. Az olaszországi helyzet okán Hitler úgy döntött, haderővel avatkozik be Magyarország belügyeibe: a náci német katonai vezetés megkezdte az ország megszállási terveinek előkészítését, mivel Hitler a keleti front szempontjából ekkorra már elsődleges fontosságúnak tartotta Magyarország földrajzi fekvését án a náci német vezérkar beterjesztette a Margarethe-I. fedőnevű hadműveleti tervet, amely három megszállási zónára bontotta az országot: az első a Tisza vonaláig terjedt, beleértve a fővárost is, itt a Wehrmacht tevékenykedne; a második a Tiszántúl, amelyet majd a fasiszta román csapatok szállnak meg; a harmadik pedig Észak- Magyarország, ahová a náci német és a fasiszta szlovák csapatok együttesen vonulnak be. A terv nem tett javaslatot a végrehajtási időpontra, mert a németek és szövetségeseik a keleti fronton egyre súlyosabb területi és katonai veszteségeket szenvedtek, így a Magyarország megszállására elkülönítendő erőket a németek a keleti frontra vezényelték januárjában a náci német vezérkar ismét felülvizsgálta a Margarethe-tervet, de mivel továbbra sem álltak rendelkezésre megfelelő katonai erők ( én újabb téli szovjet offenzíva kezdődött a keleti fronton ), meghatározatlan időre elnapolták a végrehajtását. Szombathelyi Ferenc honvéd vezérkari főnök (HVKF) már én javaslatot tett a bajtársi együttműködés* keretében a német vezérkarnak arra, hogy a náci német Déli Hadseregcsoport kötelékéből kivonja a magyar csapatokat és a Keleti-Kárpátok védelmi vonalaira rendelje, ahol megfelelő védelmi állásokat tudnának létesíteni az Árpád-vonal mentén. A keleti frontról átcsoportosításra épülő önálló magyar honvédelem e kezdeményezését a náci német vezérkar a leghatározottabban elutasította. Hátországi részleges megoldásként 1944 januárjában Szombathelyi utasítására megkezdték a Kárpátok térségébe vezényelni a magyarországi műszaki és légvédelmi alakulatok egy részét, február 13.-án pedig elrendelte a HVKF a kárpátaljai erődítési munkálatokhoz vezényelt hátországi csapatok hadilétszámra emelését ( behívóparancsok ). Március hónap végére a HVKF az egész országban az általános mozgósítási szint elérését rendelte el: a Keleti-Kárpátok előterében kialakult hadihelyzet okán. *A békeidőben, nagyhatalmi nemzetközi garanciák mellett létrejött, az etnikai revízión alapuló első bécsi döntés ( ) révén a Magyar Királysághoz visszatért Kassa városát án azonosítatlan vadász-repülőgépek bombázták, a légitámadás során ledobott 29 bomba összesen 32 ember életét oltotta ki, további 60 főt súlyosan, 220-at könnyebben sebesített meg, az anyagi kárt 3 millió pengőre becsülték, azaz jelentős volt. [ A 2 fel nem robbant bomba egyértelműsítette annak szovjet eredetét; ma az valószínűsíthető, hogy a Szlovákiánál maradt Eperjes náci német információs/kommunikációs központja volt a megtorlás szovjet célpontja; ( 4 nappal korábban: én kezdődött a Barbarossa-tervben rögzített,

8 Szovjetunió elleni náci német offenzíva )]; ugyanezen a napon a kárpátaljai Rahónál - vélhetően ugyanazon repülőgépekről - légi géppuska-támadás érte a Budapest és Kőrösmező között közlekedő gyorsvonatot, ez 3 halálos áldozatot és 6 sérültet követelt. Werth Henrik tábornok, vezérkari főnök részleges és részben megtévesztő tájékoztatása alapján e pusztító akciókat Horthy Miklós kormányzó és a magyar kormány nem egyszerűen határincidensnek, hanem a Szovjetunió támadó agressziójának minősítette, és még aznap...miután Szovjet-Oroszország részéről indokolatlan és provokálatlan támadás érte Magyarországot és így hadiállapotot idézett elő ellenünk, mi is hadiállapotban lévőnek jelentjük ki magunkat. Másnap, 27.-én hajnalra elrendelték a válaszcsapás ( = a retorzió, nem pedig a háború ) megindítását: a kormány rendkívüli ülésén a hadüzenet kifejezés egyetlen egyszer sem hangzott el. Mindezt a képviselőház ugyancsak e másnapi ülésén közfelkiáltással és egyhangúlag hagyta jóvá, beleértve a szociáldemokratákat is: nem volt egyetlenegy olyan tagja sem az OGY képviselőházának, aki felszólalt volna a miniszterelnöki bejelentés ellen. A hadiállapot bejelentése = az egyik fél tényrögzítő nyilatkozata, nem hadüzenet. Július 1.-én a katonai válaszcsapásra kijelölt magyar honvéd - a Kárpát-csoport - csatlakozott a Szovjetunió elleni német hadjárathoz. Ormos Mária történész szerint a magyar részvétel egész 1941-ben még csak szimbolikus volt, méreteinél fogva is. A hadiállapot bejelentéséhez képest a hadüzenet olyan diplomáciai nyilatkozat, amely a két vagy több ország közötti háborús viszonyt nyilvánítja ki: a felek közötti háború elkerülhetetlenségét jelenti. Hadüzenethez az országgyűlés előzetes döntése volt szükséges. A magyar OGY a Szovjetunióval szemben ilyen súlyú döntést csak án hozott, cserében a német hadvezetés hozzájárult ahhoz, hogy a szovjet frontról a magyar csapatok egy része Magyarországra visszatérjen. Ekkor olyan kis létszámú magyar katona és technika maradt kint Keleten, hogy a magyar miniszterelnök - a kassai és rahói casus belli-re is hivatkozva - hangoztatta az angolszászok felé: Magyarország kizárólag védekező jellegű háborút folytat a bolsevizmus ellen án azonban az Egyesült Királyság az őket Bp.-en képviselő USA-nagykövetségen keresztül hadiállapot-nyilatkozatot tett Magyarországgal szemben; december közepére pedig Magyarország szakította meg a diplomáciai kapcsolatokat az USA-val, majd náci német és fasiszta olasz nyomásra az USA-val szemben is hadban állónak minősítette az országot. Az angolszászokkal kapcsolatban tehát még ekkor is csak hadiállapot-nyilatkozatokról van szó. A keleti front hadihelyzet-változása okán, náci német követelésre a Magyar Királyi Honvédség 2. magyar hadseregét elején állították fel, és azonnal a keleti hadszíntérre küldték harcolni. A náci német követelésnek engedve a 2. magyar hadsereget teljes egészében német irányítás alá helyezték ( a német Déli Hadseregcsoport alárendeltségébe került ), alkalmazásának módját, területi és időbeli hatályát sem állt módjában korlátoznia a magyar vezérkarnak. A 2. magyar hadsereg 1943 januárjában a Sztálingráddal kapcsolatos harcok során rendkívül súlyos, megsemmisítő veszteségeket szenvedett. A Don-kanyarban vívott harcok a magyar hadtörténelem legtragikusabb fejezetei közé tartoznak: a megfelelő fegyverzet és felszerelés nélkül kiküldött, lehetetlen feladattal megbízott honvédek tízezrei szenvedtek és vesztek oda a -40 fokos oroszországi~ukrajnai télben ].

9 A doni magyar tragédia okán a honvédség főparancsnokságának és Magyarország politikai vezetésének mozgástere teljesen beszűkült a további katasztrófák elkerülésére, vagy hatásuk mérséklésére. Horthy Miklós kormányzó 1944 februárjában Hitlernek írt levelében leszögezi, el vagyok szánva arra, hogy a magyar határokat egy esetleges orosz invázió ellen minden rendelkezésre álló erővel és eszközzel megvédem, ám a németek már nem bíznak a Kállaykormányban: a náci német titkosszolgálat folyamatosan jelentette a magyaroknak a Nyugattal folytatott külkapcsolati eredményeit. Január 10.-én ifj. Horthy Miklós kiugrási irodája is megkezdte a működését, a Kárpátok önálló magyar védelmére tett intézkedések is csak tetézték a németek gyanúját. Hitler tudott arról is, hogy a honvédség vezérkari főnöke március végére általános mozgósítást rendelt el. Február 26~27. között Hitler találkozott a II. VH alatti - É-Erdély nélkül, ám a megszállt Transz- Nisztriával együtt értett - Romániában ( főleg Bukovinában és Besszarábiában/K-Moldovában ) mintegy (!) zsidó haláláért, további százerek romániai belföldi gettókba, táborokba deportálásáért, mások elűzéséért felelős Ion Antonescu marsall diktátor-államfővel, aki biztosította őt lojalitásáról, egyúttal fasiszta román csapatoknak Magyarország megszállásában részvételéről is egyeztettek. Hitler a Margarethe-I. végső változatának kidolgozására február 28.-án adta ki a parancsot. Március 3.-án Hitler az ukrajnai harchelyzetek szokásos megbeszélésén közölte a hadvezetéssel, hogy a Margarethe-I. március végére tervezett végrehajtása késői, azt legalább két héttel korábbra kell kitűzni. Március 4.-én az 1. Ukrán Front Kijevtől nyugatra áttörte a német frontvonalakat és a szovjetek a nap végére 150 km mélységben, 20~25 km szélességben kiszögellést/éket létesítettek. Hitler ezen a napon hagyta jóvá Magyarország végleges megszállási tervét. Március 8.-án Bécsben felállítja főhadiszállását a megszállásra vezényelt náci német hadsereg, és Bécs körüli területeket jelölnek ki a felvonulási, átrakodási területek helyszínéül. A magyar konzul jelenti Budapestnek, hogy Bécs közelében 5 német hadosztály gyülekezik. Ugyancsak március 8.-án jelentette bizalmas kiadásában az MTI, hogy az 1. Ukrán Front előretolt egységei 160 km-re közelítették meg a kárpáti magyar határt. Március 12.-én Hitler aláírta a Magyarország megszállását tartalmazó végleges támadási parancsot. Március 15. délutánján a salzburgi Klessheim-kastélyban Hitler megbeszélést tartott a Margarethe-I.-ről Heinrich Himmlerrel [ akinek az irányítása alá tartozott a birodalomban és a megszállt területeken az összes rendőrségi és belbiztonsági erő, beleértve a Gestapo-t is, s aki a koncentrációs munka- és haláltáborokat is felügyelte ] és Joachim von Ribbentropp külügyminiszterrel. Ezt követően Ribbentrop táviratozott a budapesti német követnek, aki a magyar nemzeti ünnepi díszelőadás után közölte Horthyval, hogy mivel a Führer meggyógyult, szívesen látná a Kormányzót egy vezérkari tanácskozáson, ahol a magyar csapatok ügyeit is tisztáznák. Másnap, március 16.-án délben koronatanácsot tartottak Horthy kormányzónál: Kállay Miklós miniszterelnök, Ghyczy Jenő külügyminiszter, Csatay Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, és Szombathelyi Ferenc vezérezredes, HVKF volt jelen. Ghyczy és Szombathelyi a kormányzó Németországba utazása mellett, Kállay és Csatay ellene foglalt állást. Horthy - vezérkari főnöke javasló érveinek engedve - elfogadta a meghívást. Hitler a saját hadműveleti megbeszélésén közölte e tényt, és utasította a náci

10 német vezérkart: a Margarethe-I. végrehajtását a magyarokkal való tanácskozás kezdetéig fel kell függeszteni. Március 18.-án reggel a Kormányzó és kísérete a Turán nevű különvonaton megérkezett Salzburgba. A Klessheim-i eredménytelen tárgyalások egész ideje alatt minden külvilági kommunikációtól elzárták a magyar küldöttséget, ezzel a náci németek elérték, hogy a bevonulás kezdőnapján a magyar vezetés ne tudja semmiféle akcióra, pl. ellenállásra felszólítani a magyar csapatokat. Hitler 17:00-kor kiadta a végrehajtási parancsot, és 22:00- kor, 5 órával a Bécs környéki indulás + határátlépés után a német csapatok már megkezdték a kirakodást a Trojanisches Pferd hadművelet által meghatározott főbb magyarországi vasúti csomópontokon ( Bicske, Ceglédbercel ). A megszálló náci német csapatok beözönlése március 19.-én, vasárnap tömegessé vált. Néhány magyarországi település német-ajkú népességének náci-barát része a német hadsereget virágesővel fogadta. Március 19.-én 0:00 és 2:00 között a budai Sándor-palotában ülésező magyar politikai és katonai vezetőknek a külügyminiszter-helyettes kézbesíti Ghyczy Jenő külügyminiszternek a már Magyarország felé induló Turánról küldött táviratát, amely egyértelművé teszi számukra, hogy nem német átvonulás, csapatmozgás történik: az ország náci német katonai megszállása van folyamatban. Horthy a fegyveres ellenállást esélytelennek tartva nem ad ki tűzparancsot, néhány vidéki magyar egység bátor vezetőjének saját elhatározásból vezényelt helyi honvédelmi harci cselekménye során mintegy 50 fő hal hősi halált a betolakodó megszállókkal szemben. Ugyanezen a napon, március 19.-én Hitler Edmund Veesenmayer-t a Harmadik Birodalom nagykövetének és teljhatalmú magyarországi megbízottjának nevezte ki: ez azt jelentette, hogy a Wehrmachton kívül minden megszálló erő ( főleg a Gestapo ) fölött rendelkezési joga volt. [ 1. A birodalom érdekeit Magyarországon ezentúl a Nagynémet Birodalom teljhatalmú megbízottja oltalmazza, aki egyidejűleg a követ megnevezést is viseli. 2. A birodalom teljhatalmú megbízottja felelős minden politikai fejleményért Magyarországon, és utasításait a birodalmi külügyminiszter útján kapja. Különleges megbízatása, hogy [[ Magyarországon ]] egyengesse az utat új nemzeti kormány alakításához, amely el van szánva arra, hogy lojálisan és egészen a végső győzelemig teljesíti a háromhatalmi egyezményből kifolyólag reá háruló kötelezettségeket. 3. A birodalom teljhatalmú megbízottjának biztosítania kell, hogy az ország teljes igazgatását mindaddig, amíg német csapatok vannak ott, az új nemzeti kormány az ő irányítása alatt végezze minden területen, és azzal a céllal, hogy a legteljesebben kihasználja mindazokat az erőforrásokat, amelyek az országban kínálkoznak, főként a gazdasági lehetőségeket a háború közös viselése érdekében. 4. Az SS és a rendőrség feladatainak, melyeket magyarországi német szervek hajtanak végre, és főleg a zsidókérdéssel kapcsolatos rendőri teendőknek a végrehajtására a birodalom teljhatalmú megbízottjának törzskarához magasabb rangú SS- és katonai vezetőt neveznek ki, aki az ő politikai utasításainak megfelelően jár el. 5. A birodalom teljhatalmú megbízottjának és a német csapatok parancsnokának a lehető legszorosabban együtt kell működniük mindenütt, ahol tevékenységük köre fedi egymást, és meg kell egyezniük minden intézkedésben. A Führer Főhadiszállása, március 19. Adolf Hitler ].

11 A náci német katonai megszállással és Veesenmayer kinevezésével Magyarország függetlensége/szuverenitása de facto megszűnt: állami szervei döntési szabadságukban és cselekvőképességükben korlátozott működésűvé váltak az idegen hatalom kényszerítő hatására. A legalább időszakosan eredményes érdemi ellenállásra alkalmas magyar haderő az akciórádiuszon túli szovjet fronton volt, így az új helyzetben német-barát kormányt kellett kinevezni. A megszálló német hadsereg átvette a hadiipar és más kulcsfontosságú gazdasági ágazatok és létesítmények közvetlen irányítását. Veesenmayer kezdeményező/elrendelő szerepet játszott a magyar értelmiség átvilágításában, ismert náci-német ellenes személyek letartóztatásában ( ezáltal is nyomást gyakorolva az országra ), valamint a zsidóság deportálásában. A Szálasi-puccs során segítette a nyilas hatalomátvételt, amely meggátolta Magyarország kiugrását a II. VH-ból. A német megszállás előestéjén, 1944 márciusában mintegy ¾ millió magyar állampolgárt érintettek a zsidótörvények. A legtöbben, mintegy en Budapesten éltek. A megszállás után bő 2 hét múlva bekövetkező április 5. a kezdőnapja a 6 ágú sárga csillag ( Dávid-csillag ) viselési kötelezettségnek, [ mentességet csak kevesen kaptak ]. Az április eleje/közepe és július eleje közötti kevesebb, mint 3 hónap alatt az akkori revíziós ország-területen vidéken több mint százhetven gettóban vagy gyűjtőtáborban zsidót zsúfoltak össze, továbbá június közepétől Budapesten csillagos házba kényszerítették össze a főváros zsidó vagy annak minősített lakóit, [ felmentést csak kevesen kaptak ]. Április 23.-án Serédi Jusztinián bíboros, a magyar katholikus egyház vezetője - püspöktársai nevében is - emlékiratot nyújtott át Sztójay Döme miniszterelnöknek, amelyben tiltakozik az emberi jogok megsértése ellen. A bíboros, aki korábban már kétszer tárgyalt a miniszterelnökkel, ismételten külön szót emelt a kikeresztelkedettek érdekében is. Május 15.-től naponta átlagosan 2~5 tehervonat-szerelvénnyel napi 6~ vidéki zsidót deportáltak a korabeli Magyarország területéről. Mai kutatások szerint júliusáig 445~ magyar állampolgárt deportáltak Magyarország aktuális területéről a náci Németország aktuális területére, messze túlnyomó többségében vidéki zsidókat. : Magyarországon az első háborús kormány ( Bárdossy László, 1941~1942 ) határozottan németbarát politikája ellenére, és a második ( Kállay Miklós, 1942~1944 ) taktikázása mellett is, egészen az ország német megszállásáig ( március 19. ) nem volt gettósítás vagy tömeges kivégzés. A német megszállást megelőzően családokat vagonban nem vittek el Magyarországról''. ( Boross Péter, 1993 és 1994 között magyar miniszterelnök ). Június 7.: Sztójay Döme miniszterelnök Klessheimben megbeszéléseket folytatott Hitlerrel a magyarországi helyzetről. Sztójay közvetítette Horthy kormányzó kérését az ország teljes szuverenitásának visszaállítására. Hitler a kérést visszautasította, és élesen bírálta a Kormányzó korábbi zsidóbarát politikáját.

12 A bp.-i zsidók közül mintegy ember a neológ Pesti Izraelita Hitközségnek - a világ akkori egyik legnagyobb, leggazdagabb zsidó közösségének - a tagja volt. [ Magyarországon 1868-ban vált szét a zsidók orthodox és neológ irányzata ]. A Pesti Izraelita Hitközség Horthy Miklós kormányzó 76. születésnapján ( június 18. ) a Wesselényi utcai Hősök templomában hálaadó istentiszteletet tartott --- írta az Adolf Eichmann utasítására a korabeli ország egész zsidósága feletti hatóságként felállított Magyar Zsidók Központi Tanácsa Magyarországi Zsidók Lapja c. közlönye. A hitközség elöljárósága, képviselő-testülete testületileg jelent meg, és képviseltette magát az összes felekezeti szervezet és intézmény is. Az újság szerint dr. Hevesi Ferenc főrabbi magasröptű beszédben emlékezett meg a Kormányzó Úr dicsőséges országlásáról, s könyörgő imában kérte a Mindenhatót, hogy áldja meg Kormányzó Urunkat és a magyar hazát Az istentisztelet a Himnusz eléneklésével ért véget. Június 25.: XII. Pius pápa nyílt táviratban kéri fel Horthy Miklós kormányzót, hogy kímélje meg a magyarországi zsidók életét. Június 27.: A csendőrség irányítója, Baky László belügyi államtitkár parancsára jelentős csendőri erők érkeznek Budapestre a fővárosi zsidóság deportálásának lebonyolítására. A deportálásokat ekkor már minden módon ellenző és nyilas államcsínytől is tartó Horthy kormányzó a csendőrök leszerelésére a Koszorús Ferenc vezérkari ezredes vezette I. páncélos hadosztályt és egy gyalogsági ezredet rendel Budapestre: Baky meghátrál, és a csendőrség július elején kivonul a fővárosból. Világszerte egyedülálló, hogy egy nácik által megszállt állam nem náci-barát hadsereg-része az államfő, egyúttal a hadsereg főparancsnoka - a legfelsőbb hadúr - parancsára demonstratív jelenlétével akadályozza meg a zsidó állampolgárok egy részének deportálását. Miközben Magyarországon valamennyi nem-zsidó náci-német ellenes politikai tényező vagy még bújkált, vagy már a Gestapo fogja volt, ( március~április folyamán mintegy ellenzéki politikust vettek őrizetbe ), és miközben az összes ellenzéki párt ( Szociáldemokrata Párt, Független Kisgazda Párt, Parasztszövetség ) működését a megszállók betiltották, továbbá miközben a magyarországi közigazgatás náci-barát része közreműködött a vidéki zsidók deportálásban, Horthy Miklós kormányzó személyes, leghatározottabb közbelépésére július 7.-én elhárult a bp.-i zsidók elhurcolásának/deportálásának veszélye július 18.-án Horthy Miklós kormányzó kezdeményezésére a magyar kormány ajánlatot tett a még nem deportált zsidó származású magyarok ( különösen a gyermekek ) külföldre történő evakuálása érdekében ( főként Palesztinába/Izraelbe és Svédországba ), valamint Svájc budapesti külképviseletén keresztül a nemzetközi segélyszervezeteket a német birodalmi koncentrációs táborokba irányuló segélyszállítmányok küldésére ösztönözte. A Kormányzó evakuálás-kezdeményezése, amelyhez meglepő módon a náci németek is hozzájárultak, azon bukott el, hogy az USA és az Egyesült Királyság politikai okokból sokáig késlekedett a döntéssel (!), így a hadihelyzet változása miatt végül nem kerülhetett sor az akcióra. A jeruzsálemi Yad Vashem = a Holokauszt Áldozatainak és Hőseinek Izraeli Emlékhatósága szerint azonban a kudarc ellenére a Kormányzó ajánlata jelentős hatással volt a magyarországi zsidómentő tevékenységre. A fegyverszünet- és kiugrás-előkészítő titkos tárgyalásokat vezető ifj. Horthy Miklóst október 15.-én a Gestapo elrabolta, letartóztatta és németországi koncentrációs táborokba hurcolta el; október 16.-án a 76. életévét betöltött Horthy Miklós kormányzó lemondott, másnap őt és családját a nácik németországi kényszerlakhelyre internálták.

13 A kenderesi Horthy-kriptában készült felvétel, és a Kormányzó fényképe: Horthy Miklós kormányzónak, a náci német katonai megszállás előtti mindenkori magyar államvezetésnek/politikai elitnek és - a magyar nemzet szempontjából nemzetgyilkosságnak szánt trianoni tragédiából feltámadó - Magyarországnak a náci Német Birodalommal szembeni reális lehetőségei, ereje, mozgástere - benne a magyar országlakosok, állampolgárok, köztük a zsidók megvédése -, ill. kényszerpályája mérlegeléséhez mindössze azt kell alapul venni, hogy együttesen számolva a világ korabeli 3 leghatalmasabb erejű állama alkotta szövetség - az USA ( csak án lépett hadba a tengelyhatalmak, eleinte főleg Japán ellen ), az Egyesült Királyság és a Szovjetunió - összehangolt gazdasági ellenintézkedései és hadműveletei is csak több évnyi világháborús erőfeszítés után - vérrel és vassal - tudták térdre kényszeríteni a náci fenevadat. A mai nemzetközi, pl. angolszász történelmi szakkönyvek értékítélete szerint a náci német megszállás előtti Magyarország egyértelműen a demokratikus államok közé tartozott:

14 2. A megszállt Magyarország nem náci-barát lakosságának összessége = áldozatközösség. Magyarország náci német megszállása 70. évfordulójának évében emlékmű épül a fővárosban. A kormány társadalompolitikai szempontból fontos célnak tartja, hogy megvalósuljon a megszállás minden áldozatának emléket állító emlékmű, Budapest V. kerületében, a Szabadság téren. A Kormányzati Információs Központ az Alkotmányt/Alaptörvényt idézi az emlékmű kapcsán: Magyarország március 19.-én elveszítette állami önrendelkezését, és csak 1990-ben szerezte vissza. Az emlékmű megkülönböztetés nélkül minden áldozatnak emléket állít. [ Pl ben már a megszállás első két napján 632 ( nem-zsidó ) náci-ellenes politikust tartóztatott le a Gestapo; a letartóztatások és internálások utóbb is folytatódtak: pl. bújkálni kényszerült gr. Bethlen István, a nácik foglya lett pl. Kállay Miklós volt miniszterelnök ( miután bújkálása lelepleződött ), vagy pl. a Kormányzó kisebbik fia, vagy maga Mindszenty József hercegprímás is ]. Az emlékmű-felépítési határidőt a Magyar Közlönyben február 19.-én megjelent kormányhatározattal módosították március 19.-ről május 31.-re. A»Magyarország német megszállása, március 19.«korábbi,»A II. világháború áldozatainak emlékére«újabb munkacímű emlékműről: A kompozíció két fő eleme: egyfelől az össz-magyarságot és az országot jelképező Gábriel arkangyal ( világosra patinázott bronzból, tompán csillogó szárnnyal ), másfelől a megszálló náci agresszort szimbolizáló germán birodalmi sas ( feketére patinázott bronzból ). E 2 fő alak nincs fizikális kapcsolatban: nem érintik meg egymást, kényszerkapcsolatuk az emlékművet megtekintő fejében-lelkében rekonstruálódik. A kompozíció további elemei: egyfelől a részben vagy egészben elpusztított életeket, értékeket jelképező 9 db megtört/megcsonkított oszlop, tehát oszloptöredék, másfelől a 4 oszlopon álló architrávból álló ( = a födémszerkezet és a tetőgerendázat súlyát az oszlopoknak átadó főgerendájú ) kapuzat, felette a timpanonos sasfészek ; továbbá néhány rövid felirat. Gábriel arkangyal alakjának, szobrászati megformálásának magyarországi vonatkozása: a Hősök terén a millenniumi emlékművön ábrázolt hon[vissza]foglaló Hét vezérünk és államiságunk jeles személyiségei közötti központi oszlopon elhelyezkedő főalak, aki kezében Magyarország apostol-keresztjével és a Szent Koronával együtt ábrázolva a transzcendens szféra felé összekötőként mintegy a felhők között jár. Ehhez képest a Szabadság-téri kompozícióban a megsebzett/megsérült - szárnya-szegett/-vesztett - Gábriel a földön áll, ám széttárt karja 3 egyetemes kultúra-meghatározó mozdulatot idéz: a megadást ( kezéből kihullik a magyar állami függetlenséget jelképező országalma ), a keresztre-feszítettséget, és - egy új kezdet reményében - a feloldozó áldás-osztást. A koncepciótervet Párkányi Raab Péter szobrász alkotta meg, ezt Melocco Miklós és Benedek György szobrász szakvélemény formájában támogatták. Ezen felül a Budapest Galéria is támogatja az emlékmű tervét.

15 Az emlékmű felállítását kritizálók, ill. ellenzők, köztük Köves Slomó, az orthodox Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség ( EMIH ) vezető rabbija szerint az emlékmű azt sugallja majd, hogy Magyarország nem felelős a deportálásokért, így az szélsőjobboldali emlékhellyé válhat. Köves aggálya mellé azonban feltétlenül ide írandó az áldozatközösséggel kapcsolatos 2011-es mértékadó nyilatkozata :... a holokauszt nagyobb szenvedés? - Módszerében és embertelenségében példátlan, ezzel együtt nekünk, zsidóknak nincs morális fölényünk azért, mert ez velünk történt meg. Mások szenvedése is borzalmas, és eleve nincs értelme méricskélni a szenvedést. Van valami, amit a külföldiek nem értenek meg. Magyarország a világ egyetlen országa, ahol ilyen sok holokauszt-túlélő folytatta hazájában életét, gyerekei, unokái születtek. A 2010-es választók 2/3-ának meghatalmazásával készült és hatályossá vált Alaptörvény erre vonatkozó kitétele történelemhamisító, az emlékmű mondanivalójának pedig az a szándéka, hogy kihazudja a német szövetségből a magyar népet, az országot, --- állítja dr. Karsai László egyetemi tanár ( Szegedi Tudományegyetem Legújabbkori Egyetemes Történeti Tanszék ); [ Kisalföld, p.10 ]. Ha a mai zsidó vezetés kollaborál a mai történelemhamisító kormányzattal, akkor ugyanígy történelmi felelőssége lesz a múlt meghamisításában és a holokauszt tagadásában --- jelentette ki Karsai. Továbbá: Schmidt Máriát kinevezni a Sorsok Háza élére olyan, mintha egy nyilvánosház vezetőjétől kérnénk erkölcsi tanácsot. [ Karsai László a korábban országos rabbiképző intézeti tanulmányokat is

16 folytató, 1945~1990 között a magyarországi marxista-leninista történetírás egyik meghatározó alakjának, dr. Karsai Elek történésznek a fia ]. Heller Ágnes zsidó származású - kezdetben cionista, majd marxista-leninista, utóbb és ma extrém liberális - filozófus, holokauszt-túlélő a zsidótörvényekhez hasonlította az Fidesz- KDNP i választási győzelmét. Elvárni, hogy a baloldali összefogás vezetői gratuláljanak a választások után Orbán Viktornak, Heller Ágnes szerint ahhoz hasonlítható, mintha azt várták volna a zsidóktól, hogy gratuláljanak az első zsidótörvényt* elfogadó Imrédy-kormány győzelméhez. *Az 1. zsidótörvénynek is nevezett évi XV. törvénycikk a társadalmi és a gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról kimondta: a szabadfoglalkozású állásoknál és a tíz értelmiséginél többet foglalkoztató kereskedelmi, pénzügyi és ipari vállalatoknál 20% lehet az izraelita vallásúak maximális aránya, ezt 5 év türelmi időszak alatt kell elérni. A jogszabály alól mentesültek az I. VH-ban és a vörös diktatúrát ( a Tanácsköztársaságot ) felszámoló ellenforradalomban különböző érdemeket és kitüntetéseket szerzett zsidók, a hősi halottak özvegyei és gyermekei, az 1919 augusztusa ( a Tanácsköztársaság vége ) előtt átkeresztelkedettek, valamint ezek gyermekei, amennyiben nem tértek vissza az izraelita vallásra. Ezt és a további szabályozások egy részét elsősorban amiatt kellett megalkotni, mert 1941-re a revíziós területgyarapodásokkal együtt értett Magyarországon az átkeresztelkedettekkel együtt a zsidó származásúak száma meghaladta az 1 millió főt. Jelentős hányaduk a Szent Korona felségterületén 1. vagy 2. generációs országlakos volt: ugyanis a XIX. sz. végi, ill. az I. VH előtti cári Oroszország béli, majd a Szovjetunió béli, továbbá Románia béli rendszeres, államilag eltűrt, sőt, szított zsidó-ellenes pogromok, majd a II. VH kitörése után a náci német, a bolsevik szovjet, a fasiszta román rendszerek expanziója elől tízezres nagyságrendekben menekültek Közép-Európa legkonszolidáltabb viszonyokat biztosító államába: ( a még meg nem szállt ) Magyarországra. Itt jelentős hányaduk néha évtizedeken át illegálisan - minden dokumentáció nélkül, rendezetlen állampolgárságúként - élt, de: élt; vagyonosabb részük pedig az állampolgárság megszerzése után a gazdasági, pénzügyi életben, diplomaszerzéssel pedig a szellemi életben szerzett igen jelentős, a zsidók országos számarányát messze meghaladó mértékben pozíciókat, ¾ évszázad alatt. A rendezetlen állampolgárságú menekültek legfrissebb, főként Kárpátaljára érkezett hullámából 1941-ben visszatoloncoltak a náci németek megszállta Galíciába közel zsidót, akiknek alig 15 %-a tudott Magyarországra visszamenekülni a galíciai tömegmészárlások elől, de beszámolóikra tekintettel a további kitoloncolásokat a magyar hatóságok leállították. Magyarországon a zsidó lakosság életét nem fenyegette veszély a náci német megszállást megelőzően: minden korlátozás, részleges jogfosztás ellenére Közép-Európa többi részével ellentétben biztonságban érezhette magát. A Kállay-kormány 1942~1943 folyamán összesen nyolc alkalommal állapodott meg a náci németekkel a Német Birodalomban élő, ott már jelentős mértékben jogfosztott, sőt, akkorra esetleg már internált magyar zsidók/zsidó magyarok hazahozataláról. Végül: Adolf Eichmann SS-alezredes, a Harmadik Birodalom "fő hóhéra", az Endlösung [ = a "zsidókérdés végleges megoldása ], ennek során a magyarországi gettósítás és deportálás fő irányítója mondta 1961-es, emberiesség és a zsidóság elleni bűntettek, valamint háborús bűnök tárgyú izraeli perében: a náci németek által megszállt egész Európában csakis Horthy Miklós kormányzó és államigazgatása merte

17 őt kiutasítani az országból, amelyet én hagyott el. Romániai eredménytelen szereplése után Ausztria felől titokban visszajött NY-Magyarországra, de csak a nyilas puccs, ill. a Kormányzó náci őrizetbe vétele után merészelt Budapestre utazni. [[ Egyes történészek újabban az évi XXV. törvénycikk a tudományegyetemekre, műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra való beiratkozás szabályozásáról ún. numerus clausus törvényt kezdik I. zsidótörvénynek nevezni ]]. Magyarország korabeli területének náci német megszállása után a hazai nem-zsidók - szervezetek és személyek - általi zsidó-mentés monográfikus feldolgozása még várat magára. Erkölcsi megítélésétől függetlenül a zsidóság önvédelmi tevékenységébe tartozik pl. az is, hogy Kasztner Rudolf/Rezső cionista vezető, a Budapesti Zsidó Segély és Mentőbizottság alelnöke Adolf Eichmann-nal fejpénzes - személyenként dolláros, azaz több mint 1,5 millió dolláros - egyezséget kötött zsidó származású személy kiváltása érdekében ( köztük voltak Kasztner családtagjai, barátai, továbbá írók, művészek, rabbik, cionista vezetők ). A Kasztner-vonat án hagyta el Budapestet, és utasai - Bergen- Belsen-i kitérővel - több csoportban épségben megérkeztek Svájcba. A már németországi fogolytáborokban lévő magyar kis zsidók = nem vagyonos zsidók szabadon engedéséért Eichmann 25 ezer teherautót kért, ám ebben nem jutottak megállapodásra Kasztnerral. és ( az eredeti: de-evrei-din-ungaria/ ): Ion Coja [ nyelvész, író, román bolsevik, majd nacionalista politikus, anticionista, a fasiszta Románián belüli ( még ha nem is gázkamrás-krematóriumos ) zsidó népirtás, holokauszt tagadója, bukaresti egyetemi oktató ] 2011-es összefoglaló cikke, egy saját, 2004-ben megjelent könyve mellékelt jegyzőkönyvi anyagaiból is idéz: A Zsidó Ügynökség ( Szochnut, az angol tükörfordítás kezdőbetűiből: JAFI ) Megmentő és Segélyező Bizottságának 1943-as emlékeztetőjében ( p. 47~48. ) olvasható: Vajon kell-e segítenünk mindenkit, akinek arra szüksége van, anélkül, hogy figyelembe vennők az egyének jellemzőit? Nem kellene az egésznek egy nemzeti-cionista jelleget adnunk, azokat próbálva megmenteni, akik hasznára lehetnek Izrael földjének és a judaizmusnak? Tudjuk, hogy embertelennek tűnik a probléma ilyenszerű felvetése, de világossá kell tennünk, hogy ha meg tudunk menteni embert, akik hozzájárulnak az ország [[ Palesztina/Izrael ]] megerősödéséhez és a nemzet újjászületéséhez, vagy zsidót, aki teher lesz az országnak, akkor vissza kell fognunk magunkat, és meg kell mentenünk azt a bizonyos et, a kívül maradó millió ember elkeseredett kérése és szitkozódása ellenére is. Ugyanezt nyilatkozta ( p. 44. ) a cionista David Grün/Dávid Ben-Gúrión* is, az új Izrael állam első miniszterelnöke: azt a kisebbséget, amelyet meg lehetett menteni, ki kellett választani a palesztinai cionista projektnek megfelelően. *e választott név egy hős zsidó vezető neve volt a római kori Palesztinában a Második Templomnak Titus római hadvezér vezette lerombolásakor, Kr. sz. u. 70-ben, amikor hadizsákmányként elrabolták a menórát is, [ ld. Róma, Titus diadalíve a Forum Romanum bejáratánál; nyarán szívszorító élményem volt, amikor izraeli turista fiatalemberek élőlánc gyűrűvel körülfogták a diadalívet, és siratóénekeket énekeltek ]; Elie Wiesel magyarországi származású Nobel-díjas zsidó író: A zsidókat rútul cserbenhagyták. Hóhéraiknak kiszolgáltatva, nem számíthattak senkire. Szomorú és felháborító

18 megállapítás: a nagy zsidó szervezetek, a zsidó közösségek kiemelkedő alakjai nem akartak, vagy nem tudtak egységfrontot összekovácsolni a mentésben. A Kormányzó fegyverszünet-kérő proklamációja, náci németek általi őrizetbe vétele és a nyilas puccs ( /16. ) idejére Magyarországon Budapesten kívül már főként csak a munkaszolgálatos századokban voltak zsidók, mivel vidékről szinte valamennyiüket deportálták, egy töredéküket pedig nem-zsidók bújtatták. A fővárosban valamivel több mint 200 ezer zsidó, a munkaszolgálatos századokban körülbelül 100 ezer zsidó férfi várta rettegve, mit hoz a nyilas rémuralom. A betiltott szélsőjobb oldali politikai tevékenység folytatása okán ~1940. ősz* között - *[ Horthy Miklós kormányzó amnesztia-rendelete a II. bécsi döntés megünneplésekor ] - börtönben tartott hungarista Szálasi Ferenc nemzetvezető ( ~ = bő fél naptári évnyi időtartam ) a német ellenvéleménnyel szemben én leállította a deportálásokat, részben azok költségtényezői, részben a zsidó munkaerő magyarországi felhasználása rövid távú, ill. a zsidóság egészének Magyarországból egy létrehozandó zsidó államba telepítése hosszabb távú céljából. A Budapesti Zsidó Tanács azzal kereste meg Szálasit, hogy létre szeretnék hozni a Nyilaskeresztes Párt zsidó tagozatát, ezzel mintegy beemelve magukat a kiépülő pártállami rendszerbe és megvédve a még életben maradt zsidóságot. Szálasi azt a választ adta nekik, hogy ő annak örülne leginkább, ha minden zsidó cionista lenne, és valahol Magyarországtól távol, saját államban telepedne le. Nagy különbség volt ugyanakkor, hogy míg a cionista mozgalom a javaikkal együtt képzelte el a kivándorlást, a nyilas szélsőjobb az elvándorlókat kisemmizni tervezte. ( Heti Válasz heti hírlevél, ). Szálasiék náci német elvárásra , messze túlnyomó többségükben jogszabályilag zsidónak minősülő személyt deportáltak sánc-/ erődfal -építési rabszolgamunkára Magyarország aktuális nyugati államhatárára, ill. az Őrvidékre, amely Trianon óta Ausztriához, óta az Anschluß okán a Német Birodalomhoz tartozott: nagyobb részben Magyarország területéről összegyűjtve gettókból vagy [ vallási hovatartozásuktól függetlenül ] a munkaszolgálatos táborokból, ( elpusztításáig az SS-felügyelte fertőrákosi, ill. balfi kényszermunka-táborban robotolt pl. Szerb Antal író, irodalomtörténész ), de pl. az É-balkáni náci német munkatáborokból is átvezényelve őket, ( közöttük Radnóti Miklós középiskolai tanár, költő től volt munkaszolgálatos É-Szerbiában, ahonnan én indították útnak a menetoszlopot ); valamennyi csoportot többnyire gyalogmenetben a helyszínek felé hajszolva, az elgyengülteket, végsőkig kimerülteket brutálisan legyilkolva. A nyilasok a fővárosi zsidóságot 2 gettóba zárták, és vagy ott, vagy a Duna-partra kivezényelve ötletszerű legyilkolásokkal példát statuálva tartották rettegésben őket. A gettókban és a kényszermunka-táborokban elpusztultakat, ill. a Dunába lőtt mintegy 6~8.000 [ más, a gettókban túlélő rokonok, ismerősök utólagos elmondásain alapuló becsült adatok szerint mintegy 3.600* ] embert összeszámolva az aktuális országterületen a nyilas rémuralomnak mintegy [ más becslések szerint 65~70.000* ] zsidó halálos áldozata volt. * Mind a munkaszolgálatos, mind a gettó-lakó áldozatok: magyar állampolgárok voltak. Gyilkosaik: ( néhány SS-pribéket leszámítva ) magyar állampolgárok voltak. A gyilkosok jogi és erkölcsi felelőssége egyértelmű, amiként az is, hogy mindez konkrét személyekhez kötött.

19 Kollektív felelősség, kollektív bűnösség sem a kortárs nemzedék valamely csoportjára vagy egészére, sem az utódokra nem hárítható, mert kollektív felelősség soha és sehol nem létezik : A református és az evangélikus egyház püspökei emlékiratot nyújtottak át Szálasinak, amelyben tiltakoztak a zsidókkal szembeni embertelen bánásmód ellen. 6 nappal a megalakulása után, december 28.-án a debreceni magyar Ideiglenes Nemzeti Kormány - vezetője és két minisztere a Magyar Királyi Honvédség legmagasabb, vezérezredesi rendfokozatát viselő 3 olyan tábornok lett, akik októberben engedelmeskedtek Horthy Miklós kormányzó fegyverszüneti felhívásának - hadat üzent a náci Németországnak február 10.-én Magyarországra rákényszerítették a párizsi béke szerződést, amely mit sem törődve az etnográfiai tényekkel, a trianoni gyalázat-határok közé szorította a magyar nemzeti szállásterület középső részén élőket, ( Trianont megtoldva a pozsonyi hídfőnél Oroszvár, Horvátjárfalu és Dunacsúny Cseh-Szlovákiához átcsatolásával ), továbbá - mit sem törődve Csonka-Magyarország emberi és anyagi veszteségeivel - szinte teljesíthetetlen jóvátétel fizetésére kötelezte a túlélő országlakosok összességét. Miközben a náci német megszálló hadsereg helyét a bolsevik szovjet megszálló hadsereg foglalta el, a nyilas diktatúra terrorját pár év kihagyással a kommunista állampárti diktatúra terrorja követte. Magyarország aktuális területén a megszálló szovjet hadsereg részben politikai indokkal, részben munkaerő-pótló indokkal a nyílt utcákon vagy a lakásokban, ill. az óvóhelyeken kényszermunkásokat fogdosott/szedett össze a Szovjetunióba szállítás céljából, köztük ( listák alapján megkeresve ) polgári elkötelezettségű, szovjet-, ill. baloldal-ellenes és/vagy angolszász barát közéleti személyeket is, romeltakarító közmunkákra kivezényelteket is, mit sem sejtő éppen arra járókat vagy ott tartózkodókat is, túlélő zsidókat is. Így került pl. a felszabadító szovjetek ceglédi gyűjtő- és hadifogoly-táborába márciusában 600~650 olyan magyar zsidó/zsidó magyar, [ köztük zsidó vallásúak és átkeresztelkedettek ], akik a náci német megszállók és/vagy a nyilasok elől bujkálva/bújtatva élték túl a II. VH-t. De Erdélytől és a Kárpátaljától a nyugati államhatárokig ugyanez volt a helyzet, így az újra életveszélybe került zsidóságból aki tehette, a Rába felső szakaszának völgyén át menekült Ausztria angol megszállta zónái közül a szomszédos Stájerországba, és onnan tovább. Főként ugyanezt a menekülési útvonalat vették igénybe pár év múlva a bolsevik/kommunista hatalomátvétel vagyonelkobzásai, stb. elől menekülők, köztük magyar zsidók/zsidó magyarok is. A 2014-ben 85 éves Heller Ágnes a Magyarország náci német megszállása megkülönböztetés nélküli összes áldozatának emléke előtt fejet hajtó emlékmű megépítése elleni fellépésre hecceli a tényeket nem ismerő, és/vagy félreismerő alulművelteket, továbbá az extrém cionistákat és/vagy bolsevoliberálisokat, köztük hazai és külföldi zsidókat is. 3/a. A szuverén magyar kormányt a 2014-es holokauszt-emlékév kapcsán teljesíthetetlen feltételekkel petíciókban ultimátum-szerűen zsarolni szándékozó, a náci német megszállás összes áldozatának emlékműve ellen is antidemokratikus hangnemben ágáló Zucker-Zoltai elvtársról a legfrissebb ( én kevesebb, mint 48 órás ) hír: Lemondott Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége ( MAZSIHISZ ) ügyvezető igazgatója. [»média-néző«reggeli Hírösszefoglaló ]

20 A hírt Heisler András, a MAZSIHISZ elnöke erősítette meg. Közlése szerint a döntés szoros összefüggésben van a náci német megszállás áldozatainak a budapesti Szabadság térre tervezett emlékművével. : A Szombat című zsidó politikai/közéleti és kulturális folyóirat azonban arról számolt be, a döntés összefügghet azzal, hogy hónapok óta folyt a hitközség átvilágítása. Információik szerint elsődlegesen egyebek között a temetői visszaéléseket, egy vitatott liftberuházást és a nyári zsidó fesztivál gazdálkodását vizsgálták. Ezért a MAZSIHISZ önbecsapó és megtévesztő úton jár, ha Zoltai lemondását elsődlegesen az emlékmű-ügyhöz próbálja kapcsolni. * * * * * * * * * * * * Nos, mielőtt valaki nagyon megsiratná Zucker-Zoltai munkásőr elvtársat: Zoltai Gusztáv ( sz.: 1935, ekkori/eredeti családneve Zucker ) szülei a II. VH áldozatai lettek, így a jeruzsálemi Yad Vashem Intézet adatbázisában is szerepelnek, édesanyjáról az utolsó hír: Bergen-Belsen, április. Maga a megárvult Zoltai a budapesti gettóban érte meg a nácizmus végét. Ez a szörnyű családi tragédia és a vele járó kamaszkori trauma azonban nem mentség a továbbiakra. Egyébként: végzettsége, ill. bármilyen szakképzettsége ismeretlen, egyetlen nyilvános életrajz sem tartalmaz adatokat erre vonatkozóan. Zoltai 1956~58 között, így 1956-ban a forradalom alatt is - 21 évesen - katona volt. [ ben a HVG-nek így nyilatkozott ]: 56 katonaként ért. Nem kívántam elmenni az országból, örömkatona voltam, tizedesként avattak. Az 56-os események alatt semmiféle aktív tevékenységet nem folytattam, a kecskeméti repülőtér őrszázadában teljesítettem szolgálatot 1958-ig. Majd a kőbányai textilgyárban kezdtem dolgozni, ahol beléptem a munkásőrségbe." És: belépett a kommunista állampártba, korábban Rákosi MDP-jébe, most Kádár MSZMP-jébe is { Még nyarán írtam - egy bővebb anyag részeként - a következőket is, [ igaz, akkor szakmaiközéleti események és következményeik jelentős időigénye okán nem került a honlapomra ] ( B.S. )}: