Magyarország helyzete és részvétele a II. világháborúban

Átírás

1 Magyarország helyzete és részvétele a II. világháborúban febr ápr. gr. Teleki Pál második miniszterelnöksége egyensúlyt próbál a teremteni (szélsőségek visszaszorítása a belpolitikában) külp.: -fegyveres semlegesség Magyarországnak tartózkodni kell bármilyen konfliktusban való részvételtől, megőrizni a katonai erejét; egy esetleges háború kimenetele bizonytalan, Magyarország nem állhat védtelenül - német kapcsolatok megőrzése a revízió miatt Magyarország nem hagyhatja elszalasztani a lehetőséget a régóta várt területek visszaszerzésére, ha ez német segítséggel történik is - ugyanakkor nem szabad elköteleznie magát a németek felé; ha van rá lehetőség, önerőből kell a revíziót megvalósítani márc : Csehszlovákia német megszállása Csehszlovákia széthullik, Magyarország pedig kihasználja a lehetőséget a revízióra: Kárpátalja megszállása Kb km 2, 600 e fő (60 e magyar) kerül vissza Magyarországhoz Az első önálló, nem külső segítséggel történt revíziós siker május II. zsidótörvény: A zsidók gazdasági és közéleti térfoglalásának korlátozásáról! Faji alapon zsidó az, akinek egyik szülője vagy két nagyszülője zsidó 6 %-os korlátozás értelmiségi és művészpályákon nem lehetnek köztisztviselők nem kaphat állampolgárságot, aki ezután kérelmezi A törvény az egyensúly teremtést szolgálja elsősorban: a németek pozitívumként értékelik, a hazai szélsőjobbot (nyilasok) is csitítja szept.-okt.: Teleki határozottan megtagadja Magyarország részvételét Lengyelország lerohanásában, sőt Magyarország megnyitja a határt közel100 ezer lengyel menekült előtt; Teleki ragaszkodik a semlegesség megtartásához 1940 aug. 30. : II. bécsi döntés Német és olasz döntéssel Észak-Erdélyt és a Székelyföldet visszacsatolják Magyarországhoz; kb. 43 ezer km 2 ; 2,4 m fő (1 millió román) nem önerőből valósult meg az újabb revízió: ára, hogy Magyarország szorosabbra fűzi a kapcsolatot a tengelyhatalmakkal nov.: Magyarország csatlakozik a Háromhatalmi Egyezményhez dec. Jugoszláv-magyar örökbarátsági szerződés Jugoszlávia maradt az egyetlen a környező államok közül, amelyen keresztül Magyarország még kapcsolatot tarthat a nyugati hatalmakkal; az örökbarátsági szerződés ezt a kapcsolatot erősíti márc. a német vezetés dönt a Jugoszlávia elleni katonai akcióról, részben a Balkánfsz-en harcoló olaszok megsegítése, részben a Szovjetunió elleni tervezett támadás előkészítése miatt; Magyarország részvételét kérik az akcióban (német csapatok átengedése)

2 Teleki válaszút elé kerül: ha Magyaro. részt vesz, ezzel végleg a német oldalon lesz hadviselő fél, ráadásul felrúgja a néhány hónapos egyezményt ; ha nem, félő, hogy Németország megszállja Magyaro.-ot; a kiút nélküli helyzetben Teleki öngyilkos lesz (ápr. 4.) Áldozata hiábavaló: ápr. 6-án német csapatok támadják meg Jugoszláviát Magyaro. területéről ; ápr. 10.-én Jugoszlávia felbomlik, így az örökbarátsági szerződés már nem kötelez, mivel az állam, mellyel kötötték már nem létezik; ápr. 11-én magyar csapatok szállják meg D-Baranyát, Bácskát, Muravidéket (11,5 ezer km 2 ; 1 m fő (37% magyar)) Magyaro. területe ezzel nov-től, az első bécsi döntéstől számítva 93 ezer km²-ről 172 ezer km 2 re nőtt, lakossága 9 millióról 14 millió főre emelkedett ápr febr. Bárdossy László miniszterelnöksége Belépés a világháborúba: jún. 22. Németo. megtámadja a Szovjetuniót Magyarország nem csatlakozik azonnal, ürügy kell jún magyar várost (Munkács Kassa Rahó) ismeretlen gépek bombáznak; a hivatalos állítás szerint szovjet gépek követték el, ezért jún. 27-én a Bárdossykormány hadat üzen a SZU-nak; ezzel hivatalosan is belépett a hadviselő országok sorába A döntésben már ekkor jelentős szerepet játszott a félelem a revízió revíziójától : a románok és szlovákok, akiktől korábban Magyarország jelentős területeket nyert vissza a német-olasz döntések (bécsi döntések) révén, azonnal csatlakoztak a Szovjetunió elleni harchoz a németek oldalán; félő volt, hogy ha Magyaro nem csatlakozik, az ő javukra a megszerzett területeket a németek ugyanúgy vissza is adhatják júliusában meg is kezdődött az 1. magyar hadsereg kiszállítása a szovjet frontra (kb. 45 ezer fő), feladata az utánpótlás ellenőrzése volt zömmel. Az év végén azonban, amikorra a SzU gyors lerohanásának terve kudarcot vallott, a németek újabb magyar haderő kiállítását követelték, egy kb. 200 ezer fős haderő képében (ez lesz a későbbi 2. magyar hadsereg, amely a Don-kanyarban súlyos veszteségeket szenved majd) dec. A Pearl Harbor elleni támadás és az USA hadbalépése után Mo. hadat üzen az USA-nak Belpolitika: aug. 3. zsidótörvény, német nyomásra, illetve a németek iránti elkötelezettség újabb jeleként: megtiltja a zsidó és nemzsidó közötti házasságot bünteti a fajgyalázást (zsidó és nemzsidó közti házasságon kívüli nemi kapcsolat) - megerősödik a háborúellenes hangulat a közvéleményben: az emberek először tapasztalják az életkörülmények romlását (élelmiszer-jegyek bevezetése, a vásárolható mennyiség korlátozása). Háborúellenes tüntetésekre került sor (1941. okt. 6. Batthyány örökmécsesnél, nov. 1-jén a Kerepesi úti temetőben) karácsonyán a Népszava karácsonyi számában antifasiszta, háborúellenes hangvételű cikkek jelentek meg.

3 Bárdossy bukása: 1942 januárjában a Jugoszláviától visszacsatolt területen (Újvidék, Bácska) a magyar hatóságok jugoszláv partizánok elleni razziát szerveztek. A razzia csak ürügy volt a térség etnikai megtisztítására, igazából a helyi szerb lakosság elleni akcióról volt szó. A razzia során magyar tisztek kb , zömmel szerb és zsidó lakost gyilkoltak le partizánoknak minősítve őket (a háború végén ennek lett is következménye: 1944/45 a szerb partizánok kb. 40ezer magyart gyilkoltak meg bosszú címén) Bár vizsgálat után elítélik a felelősöket, Bárdossy benyújtotta lemondását márc márc. Kállay Miklós miniszterelnöksége Politikáját a hintapolitika jellemzi: a német követeléseket igyekszik teljesíteni, ugyanakkor a hadi események alakulása miatt nyit az angolszász hatalmak felé is (persze titokban) ápr. a 2. magyar hadsereg frontra küldése (parancsnoka Jány Gusztáv) 200 e fő katona + 50 e fő munkaszolgálatos, a Don-kanyarban, Voronyezs térségében állomásozott, egy kb. 200 km-es frontszakaszt kellett védeniük, rosszul felkészítve, lehetetlen helyzetben. Már szeptemberre súlyos veszteségeket szenvedtek, a tél beálltával tovább nőttek a veszteségek, Jány azonban megtiltotta a visszavonulást januárjára a haderő felmorzsolódott, tagjai megfagytak, éhen haltak, elestek a harcokban vagy hadifogságba estek (kb. 120 ezer fő) Ugyancsak német igény volt a zsidókérdés magyarországi rendezése: Hitler már ekkor kérte a zsidó lakosság deportálásának megkezdését, ezt azonban Kállay elutasította februárja, a sztálingrádi fordulat után merült fel komolyan a kapcsolatfelvétel gondolata az angolszász hatalmakkal; ezt a vonalat erősítették nyarán az olaszországi események is (Mussolini leváltása, a szövetségesek partraszállása Szicíliában). Úgy tűnt, hogy Olaszország hamarosan kilép a háborúból, Magyarországot pedig elérik a szövetséges erők. A további fölösleges áldozat elkerülése érdekében ezért a kormány titokban megkezdte a háborúból való kilépés ( kiugrás ) előkészítését augusztusában a háború mielőbbi véget érésének reményében tartották meg a balatonszárszói konferenciát írók, neves értelmiségiek részvételével. A konferencia a háború elítélése mellett már a háború utáni Magyarország berendezkedésével foglalkozott szeptemberében meg is született egy előzetes fegyverszüneti megállapodás: ha az angol-amerikai csapatok elérik Magyarországot, Magyaro. feltétel nélkül leteszi a fegyvert. Így az ország további veszteségek nélkül lépett volna ki a háborúból, ráadásul a magyarországi zsidók is elkerülték volna a deportálást A szövetséges offenzíva azonban elakadt, Mussolinit kiszabadították az É-Olaszországot megszálló németek. Hitler már jó ideje tudott Magyarország kiugrási szándékáról, többször követelte Kállay leváltását, amit Horthy nem teljesített március 19. jól előkészített terv alapján (Margaréta-terv) német csapatok szállják meg a már megbízhatatlan szövetségesnek tekintett Magyarországot. Kállayt Horthy meneszti

4 1944. márc. 22. aug. Sztójay Döme miniszterelnöksége A németek kiszolgálása jellemzi: igazából a kormány már nem önállóan cselekszik, működését a németek egy teljhatalmú megbízotton keresztül (Vesenmayer) irányítják A Németországba irányuló szállításokkal megkezdődött Mo. gazdasági kirablása (nyersanyagok, ipari és mezőg. termékek kiszállítása) továbbá a zsidókérdés rendezése, végső megoldása is (sárga csillag viselése, üzletek bezárása, gettóba zárás, majd deportálás). A deportálásokat Horthy bátor módon végül júniusában leállította, ezzel kb. 200 ezer zsidó életét mentette meg, ha csak időlegesen is. A zsidó lakosság mentésében a magyar lakosság is aktívan részt vett (bújtatás) májusában a hazai ellenállási mozgalom jeleként alakul meg a Magyar Front, a náciellenes erők mozgalma kisgazdapárti, szoc.demokrata politikusok és kommunisták részvételével. Hatékony lépéseket azonban a német megszállás ellen nem tudtak tenni júniusában (június 6. D-nap) megnyílik a második front Európában. Németország helyzete ezzel reménytelenné válik aug. 29. A szovjet csapatok elérik Romániát, Románia átáll a szövetségesek oldalára; világossá válik, hogy a szövetséges erők közül a szovjet haderő éri el előbb Magyarországot; ha Magyarország időben ki akar lépni, mint a románok, a SZU-val kell tárgyalni Horthy leváltja Sztójayt, helyére Lakatos Géza vezérezredest nevezi ki aug. 29. okt. 15. Lakatos Géza miniszterelnöksége Fő feladata: a kiugrás előkészítése; az idő sürget, mert szept.-ben a Vörös-hadsereg Battonyánál már átlépi a magyar határt szept. vége Faragho Gábor vezetésével fegyverszüneti küldöttség indul Moszkvába okt. 11-én titkos fegyverszüneti megállapodás születik: Magyaro. visszavonul az 1937-es (trianoni) határok mögé Azonnal hadat üzen Németországnak 1944 okt. 15. Mo. kiugrási kísérlete ( ugrás a sötétbe ) Horthy proklamációja a rádióban, melyben bejelenti az ideiglenes fegyverszünetet, a szakítást a német szövetséggel és Magyarország kilépését a háborúból A kiugrás azonban sikertelen: a tisztek többsége nem áll át A németek elrabolják ifj. Horthy Miklóst megzsarolják Horthyt okt. 16. este Horthy a rádióban visszavonja a proklamációt és bejelenti lemondását (Horthy-korszak vége) német nyomásra a nyilasok vezetőjét, Szálasi Ferencet nevezi ki kormányfőnek

5 A nyilas rémuralom Szálasi a nemzetvezető címét veszi fel (a német Führer mintájára). - ellenállás a végsőkig, totális mozgósítás a németek érdekében-akit lehet, hadra fognak - deportálások folytatása: megkezdődik a budapesti gettó felszámolása; a zsidók mentésében Angelo Rotta pápai megbízott és Raoul Wallenberg svéd nagykövet próbált eredményes lenni - folytatódik az ország kirablása -ugyanakkor újabb ellenállási mozgalom szerveződik, Bajcsy-Zsilinszky Endre vezetésével (Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága); a fegyveres felkelésig azonban nem jutnak el: a vezetőket nov-ben letartóztatják, dec-ben kivégzik dec-ben elkezdődik Budapest ostroma Hitler a végsőkig való ellenállásra ad parancsot, Budapestet az egyik utolsó német erődnek tekinti. A város súlyos károkat szenved, házról házra folynak a harcok, a hidakat felrobbantják; az ostrom februárjában ér véget tavaszán indul az utolsó német offenzíva magyar területen (Balaton-felvidéki páncéloscsata), eredménytelenül április 4-én a szovjet Távirati iroda jelenti Magyarország felszabadítását, de a harcok csak ápr. 13-án értek véget A háborús veszteségek Emberáldozat: az országban mindössze 7 hónapig folytak harcok, ennek ellenére súlyosak a veszteségek; az adatok ellentmondanak egymásnak, de kb. 700 ezer és 1 millió fő közé tehető a legjobb számítással is. Ebbe beletartoznak a fronton elesett katonák, a felszabadító harcokban elpusztult polgári lakosság, de a magyarországi zsidóság is (ez utóbbi önmagában kb. 300 ezer főt tesz ki a 800ezres magyarországi zsidóságból). Veszteséget jelentenek a hadifoglyok is, akik közül sokan csak 10 év múlva tértek vissza a szovjet fogságból, vagy ott vesztették életüket. Gazdaság: a nemzeti vagyon kb. 40%-a veszett el (elpusztult a harcokban vagy elrabolták) A vasúti hálózat 40%-a használhatatlanná vált, hidak tömegét tették tönkre a nyilasok és a visszavonuló németek, az állatállomány kb. 50%-a pusztult el.