Ökrös Csaba EGYÉNI ÉS KOLLEKTÍV PSZICHOMOTOROS TELJESÍTMÉNYEK A FÉRFI KÉZILABDÁZÁSBAN
|
|
- Edit Székelyné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 SEMMELWEIS EGYETEM DOKTORI ISKOLA Nevelés- és Sporttudományok Doktori Iskolája (Sport és Társadalomtudomány) Ökrös Csaba EGYÉNI ÉS KOLLEKTÍV PSZICHOMOTOROS TELJESÍTMÉNYEK A FÉRFI KÉZILABDÁZÁSBAN Ph.D. tézisek Témavezetők: Prof. Dr. Rigler Endre egyetemi tanár Dr. Hamar Pál egyetemi docens Budapest, 2007
2 1. BEVEZETÉS A kézilabdajáték alapkoncepcióval, pozitív és negatív hagyományokkal, jellegzetességekkel és távlati tendenciákkal rendelkezik. A kézilabdázás testnevelési és sportértékei kiemelkedők, melynek látványos fejlődését és nagy népszerűségét köszönheti. A tudományosan megalapozott és gondosan megtervezett felkészítés, valamint az eredményes versenyzés érdekében folyamatosan vizsgálni kell a játék edzéselméleti törvényszerűségeit. Az elméleti ismeretek helyességéről, a kézilabda pályákon folyó gyakorlati munka mond végső soron ítéletet, így az elmélet és gyakorlat kölcsönhatásában rejlő igazságok vizsgálatának hiányában nem várható a játék további fejlődése. A kézilabda sportágban végzett megfigyelések középpontjában legtöbbször a játékos és a csapat áll. A közösen létrehozott teljesítményből, a rész-egész viszonya önmagában is számos megválaszolandó kérdést fogalmaz, hát még akkor, ha a viszonyt egy másik, hasonló rendszer hatására kell vizsgálnunk. Ez a hatás olyan gátló, ellentétes irányú impulzusok érkezését és feldolgozását jelenti, mely szakadatlanul akadályozza a csapatteljesítmény megvalósulását. A kézilabdázás taktikájában a teljesítmény alakításáért két nagy terület felelős: a támadójáték és a védőjáték. Mindkettőben az adott csapat a saját szándékát próbálja az ellenfélre ráerőltetni. Több éves versenyzői és edzői múltam alapján úgy érzem, hogy a kézilabdajáték megszámlálhatatlan szituációja megfelelő modellhelyzetet teremt a címben felvállalt téma izolált, majd komplex módon vezetett tanulmányozására. Mindazonáltal, a dolgozat terjedelme nem engedi meg, hogy egyenlő mértékben foglakozzunk a játék minden szegmensével, még ha tudjuk is, hogy a részek külön-külön, vagy önmagukban is vizsgálhatók, de a játékba visszahelyezve nyernek igazi értelmet. Az értekezésben döntően a támadó játékra helyezzük a hangsúlyt, mivel úgy érezzük, hogy a labdát birtokló csapat tevékenysége határozza meg leginkább a játék további folyamatait, vagyis ebből a szempontból elsőbbséget élvez. Választásunkat továbbá az a tény is motiválta, hogy mint tudjuk, a játék lényege a gólszerzés, mivel ez alakítja legszembetűnőbben az eredményt. A gólt, komoly építő jellegű folyamat előzi meg a támadás révén, szemben a védekezéssel, mely inkább romboló jellegű, és ezáltal relatíve könnyebbnek ítélt. A támadás mechanizmusának beható vizsgálata, jó alkalmat teremt a kézilabdázásban rejlő törvényszerűségek megismeréséhez. A kézilabdázás támadójátéka a különböző poszton szereplő játékosok játéktudására és a különböző játékszituációk megoldásaira épül. A játékosok szerepe a mérkőzésen nyújtott 2
3 csapatteljesítmény kialakításában meghatározó jelentőségű, de nem egyenlő mértékben osztoznak rajta. A támadásbefejezések szerkezete pontos képet fest a csapatok játékfelfogásáról, támadó stratégiájuk vezérfonaláról. Ahhoz, hogy a csapat teljesítményét minél magasabb szintre emeljük, konkrétan szükséges megállapítanunk az egyes szerepkörök részesedését a csapat összteljesítményéből. Ekkor kaphatunk választ arra, hogy melyek azok a területek (támadópozíciók), amelyek fejlesztésével a kézilabdázásban elérhető teljesítményszintet leginkább növelhetjük. A folyamatosan fejlődő kézilabda sportág megköveteli tőlünk, hogy olyan típusú játékosokat keressünk és neveljünk, akiknek képességeik és készségeik a játékra alkalmas magas színvonalú, komplex egységben jelennek meg. Megítélésünk szerint ez teheti alkalmassá őket nemzetközi mércével mért teljesítmény elérésére, prognosztizálva a játékossá-válás és a felnőtt versenykor időszakát is. Szakmai körökben sokszor felvetődik az a dilemma, hogy a képzés irányát tekintve: olyan, úgynevezett. all round játékosokat neveljünk, akik technikai és taktikai szempontból több fronton is bevethetők, vagy inkább az egyes szerepkörök specialistáinak képzésére helyezzük a hangsúlyt. A felvázolt problémákat sarkalatos játékelméleti és edzésmódszertani kérdésként kezeljük. Felvetésük, illetve az arra adható válaszok alapján munkánk két fő fejezetből fog építkezni, így törekvéseink ezekben az irányokban keresik a válaszokat. Az egyikre, a professzionális nemzetközi trendet képviselő csapatok valós játékhelyzeteinek (mérkőzéseinek) célirányos megfigyeléseiből szerzett információkra építettünk. A másikban, a játékra jellemző modellhelyzetekben nyújtott egyéni és páros, (döntésorientált) cselekvési programok megoldásának vizsgálata szolgál alapul. Ezek olyan edzéskörülmények között végzett pályamérések, melyek tájékoztatást nyújtanak a feladatkörökben mutatott taktikai karakterű játékügyességre is, és bemutatják a minta felkészültségét a játék különböző összetevőiben. Mindkét terület lényegében a tevékenységek (cselekvések) megfigyelésével és leírásával kapcsolatos szempontrendszer kimunkálását is megköveteli. 2. CÉLKITŰZÉS Kutatásunk leíró jellegű, mely két irányból közelíti meg a kézilabdázásban jelentkező teljesítmények mérhetőségét, miközben választ keres a teljesítménynövelés lehetőségeire is. Elsődleges célunk ennek a kérdéskörnek a megválaszolása úgy, hogy tudományos vizsgálatokkal igazolt, gyakorlati jelentőségű szakanyagot adjunk a kézilabdaedzőknek és testnevelőknek. Célunk továbbá az is, hogy munkánkkal támogassuk azokat az oktatásban 3
4 jelentkező egységesítési törekvéseket, melyek hazánk kézilabda kultúráját a következő évtizedekben meghatározzák. A kézilabda támadójáték, a játékosok saját pozíciójukban kifejtett tevékenységéből tevődik össze. A játékosok szerepkörükben nyújtott teljesítményükkel befolyásolhatják a csapat összteljesítményét. A támadásbefejezés utolsó momentumainak elemzése az előfordulások és kihasználások viszonyában alkalmat teremt a támadójáték szerkezeti felépítésének bemutatására. E gondolatkör alapján, a mérkőzésmegfigyelések kapcsán, az alábbi konkrét hipotéziseket fogalmaztuk meg: 1. Feltételezzük, hogy a különböző játékos szerepkörök eltérő mértékben részesednek a csapat összteljesítmény kialakításában. 2. Feltételezzük, hogy a csapat támadásban nyújtott összteljesítményét az átlövő szerepkör dominanciája határozza meg. Az utánpótlás korosztálytól a felnőtt élsportolók irányába haladva, a mindenkimindenhol elv, fokozatosan alakul a speciális helyek-speciális képzettséget kívánnak elv felé. Ezzel összhangban a pályamérések kapcsán az alábbi konkrét hipotéziseket fogalmaztuk meg: 3. Feltételezzük, hogy a versenykor növekedésével a modellhelyzetek feladatainak teljesítése fokozatosan javul. 4. Feltételezzük, hogy az átlövő játékosok teljesítménye meghaladja a másik két poszton játszókét akár a versenykor, akár az egyes modellhelyzetekben nyújtott jártasság tekintetében. 5. Feltételezzük, hogy a modellhelyzetekben nyújtott generális teljesítmények között eltérést találunk azoknak a feladatoknak a javára, amelyeknél a játékosok kapuralövéseiket a közeli zónákból adják le, illetve társ bevonásával végezik. 3. MÓDSZEREK 3.1 A mérkőzésmegfigyelés módszerei Az általunk vizsgált mintát (n=52), a világ élvonalába tartozó felnőtt és utánpótlás válogatottak mérkőzéseiből választottuk. Véleményünk szerint, ezek a közelmúlt világversenyein szereplő minősített csapatok jelentik a garanciát arra, hogy a sportág jelenlegi 4
5 klasszisait tanulmányozzuk. A legjobbak játékát kell ahhoz megfigyelni, hogy a fejlődés főbb irányvonalait megállapíthassuk, és ezt a szakmai gyakorlatban is kamatoztassuk. Az elemzések kiindulási bázisaként a Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF), Sportjáték Tanszék, Kézilabda Szakcsoportjának videofilm gyűjteményére és a Magyar Kézilabda Szövetség videofilm archívumára támaszkodtunk. A videó filmszalagon rögzített mérkőzéseket utólagosan dolgoztuk fel, előre meghatározott szempontok szerint. A szempontok megválasztását vizsgálatunk céljának megfelelően alakítottuk ki. A támadó csapat labdabirtoklásának megszűnése a támadás befejezését jelenti. Ez történhet kapuralövéssel vagy labdaelvesztéssel. A kapuralövési helyzet kétféleképpen alakulhat ki. Egyrészt rendezetlen védelem elleni gyorsindításból, melyre leginkább akkor kerül sor, amikor az ellenfél elveszti a labdát vagy gólt lő, és nem képes visszazárni időben a saját kapuelőtér-vonala elé, hogy szervezett keretek között biztosítsa a kapu védelmét. Amennyiben a védőcsapat rendezni tudja védelmi vonalát, a támadó játékosok különböző támadó pozíciókból kísérelhetnek meg gólt szerezni. Az átlövők próbálkozhatnak távoli zónából leadott átlövésekkel, akár talajról, akár felugrásból végrehajtva a lövést. Ha a védők mélységben előre helyezkedve gátolják az átlövést, közöttük betörésre nyílik lehetőség. Abban az esetben, amikor a védők hatékonyan kilépnek és összezárnak az átlövők előtt, a beálló játékos megjátszására és lövésére nyílik alkalom. A szélső pozícióban játszót pedig akkor tudják helyzetbe hozni, ha a védelem leginkább a középső területeket védi mélységben és szélességben is, ezáltal védelmük fellazul a széleken. A büntetődobásból történő akció befejezéseket mindig valamilyen szabálytalanság előzi meg a védők részéről egy tiszta gólhelyzetben lévő támadóval szemben. A sikertelen támadásbefejezések az elhibázott kapuralövésekből és a labdaelvesztéséből tevődnek össze. Labdaelvesztésről akkor beszélünk, ha a támadó átadási hibát, lépéshibát, védő elleni támadóhibát, kétszerindulást vét vagy a kapuelőtérvonalat megsérti, esetleg a csapat passzívan támad. A vizsgálatban az akciók száma, a gólok száma és a sikeres megoldások aránya adja az adatokat az összehasonlításokhoz megállapítására. A mérkőzés információt ad a játékosok és a csapat aktuális formájáról, így a mérkőzésen nyújtott teljesítmény, mindig minősítő értéket jelent. Az adatok statisztikai feldolgozását az alábbi módon végeztük. A gyakoriságokat kontingencia-táblázatba rendeztük, és az adatok feldolgozása Statistic 7.1 programmal történt. Az alapstatisztikai számítások (átlag és szórás) mellett, az összehasonlításhoz Student-t tesztet (statisztikailag jelentős eltérést p < 0,05 szinten fogadtunk el), a változók közötti kapcsolat 5
6 felderítésére korrelációt alkalmaztunk. Az eredmények képi ábrázolásához oszlopdiagramot választottunk, a korrelációkat a lineáris regressziós görbék grafikusan jelenítik meg. 3.2 A pályamérések módszerei A pályamérések programját a mérkőzés megfigyelési tapasztalatokból merítettük, alakítottuk ki. A pozícióhoz kötött akció befejezések helye és az oldal, mélységi és szélességi irányú eltérést jelöl. A próbák végrehajtását, megelőzte a célfelület kijelölése, és életszerűségét fokoztuk a kapustevékenység bekapcsolásával. A próbákban megfogalmazott feladatok, az élő játékban leggyakrabban előforduló alap játékszituációkat modellezte: I. modellhelyzet (1. gyakorlat, szélről lövés; 2. gyakorlat, beállóból lövés; 3. gyakorlat, átlövés) Különböző szerepkörökben (posztokon) mutatott jártasság mérése a csapat összes támadóját tekintve, különös figyelemmel a befejezésre, vagyis a kapuralövés pontosságára: három kijelölt posztról (szélső, beálló, átlövő) sorozatlövések végrehajtása, a posztra jellemző lövésmódok alkalmazásával. II. modellhelyzet (4. gyakorlat, átlövés-betörés) Döntési képesség mérése, mely a célfelület, illetve az alkalmazott technika, vagy játékelem kiválasztásában jelenik meg. III. modellhelyzet (5. gyakorlat, átlövés-bejátszás) Konkrét játékszituációban végzett felmérő gyakorlat, melynek megoldása a döntési képességet és az alapvető együttműködés egységét méri. IV. modellhelyzet (6. gyakorlat, gyorsindítás) Az időkényszer alatt végrehajtott támadásokban jelentkező időzítő és pontossági mutatók mérése. A pályamérések alkalmával vett rétegzett mintavételben, objektív és szubjektív szempontok domináltak. Az elmúlt években végzett szövetségi és klub edzői munkám során, bizonyos korosztályok eleve rendelkezésre álltak. A tudatos kiválasztást pedig az motiválta, hogy a versenykor szempontjából különböző minősítésű és képzettségű mintán kellett a próbát elvégezni ahhoz, hogy a játékossá érés (válás) folyamatáról is képet nyerjünk. A közel 6
7 hat éves időszakban, volt alkalmunk kutatásunkat kiterjeszteni szinte a teljes magyar kézilabda társadalomra. Ezt 14 csapat bevonásával tettük meg, ami 200 játékos részvételét biztosította. A vizsgálatban csak a csapatok mezőnyjátékosainak eredményeit regisztráltuk. A felmérésben résztvevők a gyakorlatokat egyénenkénti indításban hajtották végre, hat jellegzetes támadószituációban. A feladatok sikeres teljesítésére gyakorlatonként tíz lehetőség volt biztosítva mindenki számára. A teljesítmény-adatlapon, minden játékost külön értékeltük majd azok alapján, az összpontszámát is jelöltük. A kiértékelést, a versenyéletkor (a játékos kézilabdázásban eltöltött éveinek száma) és a pozíció szerinti bontásban végeztük. (A kellő statisztikai esetszám érdekében, a csapat alkotta kereteket feloldottuk, és az egyének adatait, a versenykor és a pozíció szerinti összesítésben szerepeltettük.) Mivel serdülő, ifjúsági és felnőtt versenyzőket is vizsgáltunk, szükséges volt egy verseny-életkori kategória rendszer felállítása. A megfigyelt mintát a kézilabdázásban eltöltött évek alapján öt kategóriába soroltuk. A játékban elfoglalt poszt, vagyis a specializáció, további differenciálásra adott alkalmat. (1. táblázat) 1. táblázat: A pályamérésekben szereplő minta csoportosítása a versenykor és a specializáció alapján. Versenykor (év) Szélsők (n) Beállók (n) Átlövők (n) Létszám (n) < Összes Minden játékos gyakorlatonkénti maximuma 50 pont volt, így tehát a hat gyakorlatban maximálisan 300 pontot gyűjthetett. Pusztán a találat elérése (gól) önmagában még nem garantálta a maximális szereplést, ugyanis az csak előzetesen meghozott, sikeres döntést követő, eredményes lövésnek járt. Ez azt jelentette, hogy a játékosnak, a kapus által kevésbé takart kapufelületbe kellett gólt lőni, és a távoli zónából érkező lövéseknél (átlövések) lehetőleg a sarkokba helyezett célkeretbe. A gyakorlatok ilyen összetett és kettős megítélésére azért volt szükség, hogy a játékból kiragadott életszerűséget ne hagyjuk el, mert az túl mechanikussá tette volna a modellezett játékszituációt. 7
8 A modellhelyzetekkel kapcsolatos adatok feldolgozásához a Statistica for Windows 6.0 és az SPSS 6 szoftvert használtuk. Az alapstatisztikai számítások (átlag, szórás, pontossági index) mellett, az összehasonlításhoz Student-t tesztet alkalmaztunk (statisztikailag jelentős eltérést p < 0,05 szinten fogadtunk el). Az eredmények képi ábrázolásához, a grafikus megoldások közül az oszlopdiagramokat választottuk (Nádori és mtsai 1989, Falus 1993). 4. EREDMÉNYEK 4.1 A mérkőzésmegfigyelés eredményei A mérkőzéseken átlagosan 117,8 támadásbefejezés történt, melyből a legnagyobb részt az átlövések vállalták magukra (átlagosan 39,5-szer), mely 33,6%-os előfordulást jelent. A következő terület a labdaelvesztéses szituációk voltak, mérkőzésenként átlagosan 24,1-szer fordult elő, mely a támadások 20,5%-át teszi ki. A kapuralövéssel történő támadásbefejezések gyakoriságában, a gyorsindításos szituációk száma 14,9 (12,6%), ezt követi a szélső pozícióból történő befejezések száma 13-szor (11%). Beállóból lövési helyzet 10-szer fordult elő (8,5%), büntetődobásból átlagosan 9,8-szer történt kapuralövés (8,3%), és a betörés fordult elő legritkábban, mérkőzésenként 6,5-szer (5,5%). Statisztikailag összehasonlítva az előfordulások gyakoriságát, a beálló és a büntetődobás szituációk kivételével (p = 0,37), mindenhol szignifikáns különbséget találtunk a támadásbefejezési módok között. Az említett átlagos támadásbefejezési számból, mérkőzésenként átlagosan 55,7 gól született. Itt is az átlövés vezet, hiszen a mérkőzésenkénti átlagos 16,2 találat, az összgólok 29%-át adja. A gyorsindításból lőtt gólok száma 10, mely 17,9%-os részesedést jelent, melyet a szélről szerzett 9,3 gól követ (16,8%). A sorban a büntetődobások következnek 8 találattal (14,3%), majd a beállóból szerzett 7,5 gól (13,4%), és végül a betörések 4,8 gólja 8,6%-os részesedést mutat. Csak a büntetődobásokból és a beálló helyzetekből szerzett gólok száma között nem találtunk statisztikailag szignifikáns különbséget (p = 0,18). A különböző támadásbefejezési módok kihasználásánál, a büntetődobások 81,5%-os kihasználása volt a legeredményesebb befejezés. Eredményesnek mondhatjuk továbbá a beálló pozíció (74,8%), a betörés játékhelyzet (73,7%) és a szélső (71,8%) pozíciókból történő lövéseket. Ezek között a befejezési helyzetek között nem találtunk statisztikailag különbségeket. A gyorsindítások effektivitása (eredményessége) 67%-os, az átlövési helyzeteket 40,9%-ban használták ki a csapatok. Az össztámadások száma és az abból szerzett 8
9 gólok száma alapján elmondhatjuk, hogy a csapatok támadásaikat átlagosan 47,3%-ban használták ki. Szakmai megfontolásból, a korrelációs számítás által igazolt erős szignifikáns kapcsolatok közül, az alábbi változók összefüggéseit találtuk fontosnak. A gyorsindítások száma és a labdaelvesztések aránya között negatív lineáris korrelációt találtunk. A büntetődobásokból szerzett gólok száma pozitív lineáris kapcsolatot mutat a betörési kísérletek számával. Az átlövések száma negatív kapcsolatban van a szélső pozícióban végrehajtott kísérletek számával. A labdaelvesztések aránya és az átlövési kísérletek száma között negatív korrelációt találtunk. 4.2 A pályamérések eredményei Statisztikailag az 1-4. versenykorúak teljesítménye szignifikánsan eltér az összes idősebb korosztálytól. Az alacsony versenykorúak mintájában nem csak a találati pontosság alacsony, hanem igen jelentős az egyéni teljesítmények variálása is. Méréseink értelmében a nagyobb versenymúlttal rendelkezők pontos sikerátlaga 72-73%-os csúcs eredményességnek bizonyult. A 12 évnél régebben játszó kézilabdázók megőrzik a jó teljesítményt, azonban megoldásaik egyenetlensége, kiszámíthatósága elkezd csökkenni. Az versenykor között a teljesítmény javulása elsősorban a feladat teljesítésének egyenetlenségében nyilvánul meg. Az idősebb versenykorúaknál az 5-6. és a 12 évnél régebb óta játszók között (p = 0,005), a 7-8. és a között (p = 0,03), a 7-8. és a 12 évnél régebben játszó csoportok között (p = 0,002) statisztikai különbözőséget találtunk. A versenykor emelkedésével mindhárom szerepkör képviselőinek javul a teljesítménye. Igaz, az átlövők fejlődését figyelhetjük meg legkevésbé, de mellettük szól, hogy már a kezdeti években is meglehetősen magas értéken kezdtek, s ezt az előnyt az idősebb korosztálynál is nyomon követhetjük. Statisztikailag igazolt különbséget az 1-4. versenykorban találtunk az átlövők és a szélsők (p = 0,001), valamint az átlövők és a beállók között (p = 0,03). A 12 évnél régebb óta játszók csoportjában, szintén a beálló és az átlövő posztoknál találtunk szignifikáns különbséget (p = 0,02). A legnagyobb mérvű növekedés a szélsők posztján ismerhető fel. A támadóposztok közül már a kezdőknél (1-4. versenykorban) is az átlövő poszton játszók nyújtanak jó teljesítményt. Megfigyelhető, hogy a szélsők és a beállók eredményessége a versenykor emelkedésével azonos tendencia mentén halad. A négy modellhelyzet (hat gyakorlat) alapján, a játékosok pályamérésekben nyújtott teljesítményeire jellemző, hogy statisztikailag csak a beálló feladat és az átlövés-bejátszás 9
10 feladat (p = 0,11), a gyorsindítás és a beálló feladat (p = 0,45), valamint az átlövés-bejátszás és a szélső pozícióból történő lövések (p = 0,26) között nem találtunk szignifikáns különbséget. Ha a teljesítményeket a versenykor bontásában vizsgáljuk, megállapítható, hogy a legfiatalabb korosztály statisztikailag is igazoltan minden próbafeladatban gyengébben teljesített a rutinosabb társaikhoz képest, kivéve az átlövés és az átlövés-betörés helyzeteket, ahol az 1-4. versenykorúak és az 5-6., illetve 1-4. és 7-8. közötti különbség p = 0,2; p = 0,3. A és a 12 évnél idősebb versenykorúak között egyik modellhelyzetben sem találtunk eltérést. Abban az esetben, amikor a pályaméréseket a játékosok speciális szerepköre és a modellhelyzetek viszonyában vizsgáltuk, az átlövő poszton játszók szinte valamennyi próbafeladatban a legjobban teljesítettek. Statisztikailag összehasonlítva, az átlövés szituációban a beállók és az átlövők között (p = 0,0001) valamint az átlövők és a szélsők között (p = 0,0003) találtunk erős szignifikáns különbséget. Az átlövés betörés szituációban az átlövők és a szélsők között figyelhető meg statisztikailag különbség (p = 0,002), míg az átlövés bejátszás szituációban az átlövők és a beállók között tapasztaltunk szignifikáns különbséget (p = 0,03). 5. KÖVETKEZTETÉSEK Az elmúlt évtized tapasztalatai alapján jogosnak véljük azt a megállapítást, amely szerint a sportjátékokban, s így a kézilabdázásban végzett teljesítmény vizsgálatok nehéz feladatnak bizonyulnak. A vizsgálatok többsége a győzelem tudományát kutatja, és ilyenkor előtérbe kerül minden olyan aspektus, mely lehetséges alternatívát kínál e cél eléréséhez. Dolgozatunkban a teljesítmény fokozásának oldaláról közelítettünk a probléma felé, és ennek vizsgálatára munkánkban két megoldási utat kínáltunk. Ezek két oldalról támasztják alá következtetéseinket. 5.1 Következtetések a mérkőzésmegfigyelések tapasztalataiból Egyértelmű megállapítást nyert, hogy a csapatok támadásbefejezései egymástól eltérő mértékben jelentkeznek, tehát 1. számú hipotézisünk beigazolódott. A mérkőzésmegfigyelések alapján világosan elkülönül azoknak a játékhelyzeteknek a köre, amelyek leginkább meghatározóak az összteljesítmény kialakításában. Ebből a körből 10
11 kiemelkedik az átlövő játékosok által alkalmazott kapuralövési módok előfordulásának dominanciája, igazolva szerepük fontosságát a csapat teljesítményében. Ezzel igazolva látjuk 2. számú hipotézisünket. Meglátásunk szerint, a csapatok eredményességének egyik kézenfekvő útja az lehet, ha az egyes szerepkörök játéktudását növeljük technikai és taktikai szempontból egyaránt. Ezen belül is különös figyelmet kell fordítani a fent említett átlövők hatékonyságának növelésére, elsősorban a távoli átlövések szempontjából. A védelem feszültség alatt tartása az ő központi feladatuk, melyet az átlövéseken kívül a betörésekkel és a beálló helyzetbe hozásával képes kifejteni. Ez egy hármas fenyegetés, melyre a támadás taktikája épül az egyéni kezdeményezésekben és a csapat szintű megvalósításban. Az átlövésekkel befejezett, minél sikeresebb akciók nyitják meg az utat a többi szerepkör számára a támadásba avatkozáshoz, mely feltétlenül szükséges a győzelem eléréséhez, mivel ezekben a játékhelyzetekben a befejezés sokkal sikeresebb, mint az átlövés. Az elkövetett technikai hibák okozta labdaelvesztések számának csökkentése szintén nagy jelentőségű, hiszen az abban történő előrelépés a kapuralövési kísérletek számának emelkedését hozza magával. A gyorsindításra törekvés továbbra is kiemelt fontosságú az élcsapatok számára, még akkor is, ha eredményeink azt bizonyították, hogy lövéseik kihasználása ebben a játékhelyzetben is fejlődhetne még. Ennek ellenére megítélésünk szerint a gyorsindítás viszonylag könnyű gólszerzési lehetőségnek számít, amely azonban nem csak technikaitaktikai képzettséget igényel, hanem a koncentráló képesség és a motoros képességek magas szintjét is. Végezetül megjegyezzük, hogy az általunk vizsgált terület csak egy kiragadott szegmense a kézilabdajáték egészének. A bemutatásra került anyag segít ugyan a csapatok mérkőzésen nyújtott teljesítményének megértéséhez, de más területek (védőjáték, kapus teljesítmény, emberelőnyös helyzetek kihasználása, stb.) elemzésének bevonásával még pontosabb képet kaphatunk a végeredmény kialakulásának, így a győzelem okairól is. 5.2 Következtetések a pályamérések tapasztalataiból A versenykorok aktuális teljesítményszintje a rutin fokozódásával egyenletesen nőtt. Megállapíthatjuk, hogy a versenykor alapján megszerzett szakmai rutin elősegíti a hatékony, úgymond generális, nem szerepkörökhöz kötött teljesítmény alakítását. Ezzel beigazolódni látjuk 3. számú hipotézisünket. A versenytapasztalat és a sikeres megoldások között pozitív összefüggés áll fönn. A jó általános teljesítményt legkorábban az átlövőknél figyeltünk meg, viszont ebben a szerepkörben a későbbiekben, csak mérsékelt javulást garantált. Amennyiben 11
12 a különböző poszton játszó játékosok teljesítményét összehasonlítjuk, az átlövőket találtuk a legképzettebbnek, különösen azokban a gyakorlatokban, amiben átlövés is szerepelt, tehát 4. számú hipotézisünk igazolást nyert. A szélsők és a beállók teljesítményei egymáshoz képest hasonlóan alakultak, azonban e két poszt olyan speciális kívánalmakat fogalmaz meg, melyek ellátására egy általános képzés önmagában még nem jelent elégséges garanciát. A pályamérések gyakorlataiban elért eredmények hasonló módon alakultak a mérkőzés teljesítményekhez képest. Itt is a közeli zónából sokkal eredményesebbek voltak a játékosok, mint az átlövéseknél. Azokat a próbafeladatokat amelyek csapatrész tevékenységet öleltek fel, eredményesebbnek láttuk, mint az egyéni megoldásokét. Ahol az értékelés egyik alternatívája nem kapuralövéssel történt, hanem átadással, a játékosok magasabb pontot értek el. Ezzel 5. számú hipotézisünk is beigazolódott. A legsikertelenebb (legnehezebb) feladat a talajról történő átlövés volt, a legsikeresebb (legkönnyebb) a gyorsindításos gyakorlat. Nehezítette a játékosok dolgát az is, hogy a gólszerzés önmagában még nem biztosított maximális pontszámot, mivel értékelésünkben honorálni akartuk a taktikailag helyesen meghozott döntéseket is. Leszögezhetjük, hogy a modellek, illetve panelek alkalmazhatók a jellegzetes szituációk iskolázására, azonban alapkövetelmény, hogy az egyéni kezdeményezést az előírt sémák ne gátolják. Ezt az értékelési rendszer megállapításakor figyelembe kell venni. 6. ÖSSZEFOGLALÁS Fő célunk elsősorban az volt, hogy vizsgálati eredményeinkkel segítsük az edző és tanár kollégák munkáját. A gyakorlati tapasztalatokon alapuló megállapításainkat a kézilabda sportág játékelméletének bővítésére szántuk, melyek a gyakorlati munkához adnak instrukciót, és oda visszaültetve nyernek értelmet. A folyamatosan fejlődő kézilabda játék megismerése jó alapot teremt arra, hogy ne csak az élvonalba tartozó felnőtt játékosok fejlesztését, hanem az utánpótláskorúak képzésének főbb elveit is lefektessük. A mérkőzések taktikai elemzése alapján az átlövő pozíciót találtuk a legfajsúlyosabbnak a teljesítmény kialakításában vállalt szerepük miatt. A modellhelyzetekben végrehajtott gyakorlatokban az átlövő játékosok szerepeltek a legjobban, igazolva azt, hogy képzési rendszerünkben hangsúlyt fektetünk e kiemelt poszt minőségi kritériumaira. Ha azonban csak azokat a gyakorlatokat vesszük alapul, amelyekben az átlövés is befejezési alternatívaként szerepelt, a másik két pozícióban játszóktól nem tért el az átlövők teljesítménye olyan mértékben, mint azt vártuk. Ez figyelemkeltő, mert a képzési struktúrába 12
13 ezek szerint még hatékonyabban kell beépíteni azokat a típushelyzeteket, amelyekben a játékosok távolról is veszélyt jelentenek a kapura. A képzés vezérlő elve a hármas fenyegetés (átlövés, betörés, bejátszás) egyidejű kialakítása és az aktív ellenféllel szemben történő játékszituáció-megoldások sulykolása. Munkánk eredményes volt, de ezen a területen szeretnénk kutatásainkat tovább folytatni, s ezekből újabb vizsgálati eredményekhez, következtetésekhez jutni. Kutatásainkat nem tekintjük befejezettnek, a jövőben tanítványaink bevonásával keressük annak lehetőségét, hogy a játékteljesítmény fejlesztésében felmerülő újabb kérdések köréből minél többre választ adhassunk. Nem könnyű egy ilyen munka után záró gondolatot megfogalmazni. Az biztos, hogy minden olyan szakember és sportkutató, aki a játék értsd labdajátékok színes világával kerül kapcsolatba, nagyon sok olyan apró momentumra, már-már törvényszerűségre bukkanhat, melyek mind részei a játék egészének. Mégis, ne álltassuk magunkat azzal, hogy mértani pontossággal valaha is képesek leszünk feltárni a játékküzdelem tényleges valóságát. A játék ugyanis és azért szép mindig is megmarad a maga élvezetes és sejtelmes valóságában. SAJÁT PUBLIKÁCIÓK JEGYZÉKE A disszertációhoz kapcsolódó közlemények 1. Ökrös, Cs. (2000): A gyorsindítás (lerohanás) és az ellene való védekezés oktatása kézilabdázásban. : I. rész, A gyors ellentámadás oktatása. Módszertani lapok, 7(1): 2-8. p. 2. Ökrös, Cs. (2001): A támadó posztokra jellemző lövésfajták oktatása. Módszertani lapok, 8(1): p. 3. Ökrös, Cs. (2001): Az átlövő játékosok kapuralövési módjai. Módszertani lapok, 8(2): p. 4. Ökrös, Cs. (2001): A beálló játékosok kapuralövési módjai. Módszertani lapok, 8(4): 1-9. p. 5. Ökrös, Cs. (2003): Hagyományok és változások a portugáliai férfi kézilabda világbajnokságon. Kalokagathia, 1: p. 13
14 6. Ökrös, Cs. (2003): Különféle irányzatok a férfi kézilabdázásban. Sporttudományi Szemle, 2: p. 7. Ökrös, Cs. (2004): A magyar férfi kézilabda válogatott útközben Athén felé. Kalokagathia, 1-2: p. 8. Ökrös, Cs. (2004): A horvát kézilabdázás ismét bizonyított. Sporttudományi Szemle, 4: p. 9. Ökrös, Cs. (2004): Irányzatok a kézilabdajáték iskolai oktatásában. Katedra, 12(2): p. 10. Ökrös, Cs. (2005): Támadó védő egységben. Katedra, 12(9): p. 11. Ökrös Cs. (2005): A korszerű kézilabda játék. Magyar Edző, 1: p. 12. Ökrös, Cs. (2006): Egy lépés a korszerű kézilabda játék felé: az átlövő játékosok képzése. Iskolai testnevelés és sport, 30: p. 13. Ökrös, Cs. (2006): Importance de la récupération des balles remises en jeu. Approchess du Handball, 92: p. 14. Ökrös, Cs. (2006): Performance of male handball players in typical attack situations. Physical Education and Sport, 50(1): p. 15. Ökrös, Cs. (2006): Different ways of male Handball. Handball Navigator, 28(8): p. 16. Ökrös, Cs., Rácz, L., Hamar, P., Szegnerné Dancs, H. (2007): Attack-Tactic Analysis of Men s National Handball Teams. Kinesiology,(in press) A disszertációtól független közlemények 1. Ökrös, Cs. (1999): A védekezés, mint magatartásminta kialakítása kezdő kézilabdázóknál: I. rész, Ütközéshez előkészítő játékok. Módszertani lapok, 6(2): p 2. Ökrös, Cs. (2000): A védekezés, mint magatartásminta kialakítása kezdő kézilabdázóknál : II. rész, A védőjátékosok elővételező helyezkedése a támadó feltartására, és tiszta gólhelyzetbe kerülésének kiküszöbölésére. Módszertani lapok, 6(3): p. 3. Ökrös, Cs. (2000): A védekezés, mint magatartásminta kialakítása kezdő kézilabdázóknál: III. rész. A védőjátékos(ok) és a kapus védőtevékenységé- nek összehangolása. Módszertani lapok, 6(4): 1-9. p. 14
15 4. Ökrös, Cs. (2000): A gyorsindítás (lerohanás) és az ellen való védekezés oktatása kézilabdázásban: II. rész, A gyorsindítás megakadályozásának oktatása kézilabdázásban. Módszertani lapok, 7(2): 1-5. p. 5. Ökrös Cs. (2003): A labdaszerzés oktatása a kézilabdázásban. Módszertani lapok, 10(4): p. 6. Ökrös Cs. (2003): Talajra érkezések és talajfogások oktatása a kézilabdázásban. Módszertani lapok, 10(4): oldal. 7. Ökrös, Cs. (2005): A létszámfölényes támadójáték elemzése, a 2005-ös Férfi Kézilabda Világbajnokságon. Sporttudományi Szemle, 2: p játékhelyzetekben (VB. Tunézia, 2005.) Magyar Edző, 2: p. 8. Ökrös, Cs. (2005): Az iskolai testnevelés szerepe a személyiség fejlesztésében. Katedra, 12(8): p. 15
A kapusnélküli támadójáték a kézilabdázásban. Dr. Ökrös Csaba Testnevelési Egyetem
MAGYAR EDZŐK TÁRSASÁGA Innovációs lehetőségek a versenyeztetésben 2018.04.12. Budapest A kapusnélküli támadójáték a kézilabdázásban Dr. Ökrös Csaba Testnevelési Egyetem Történeti előzmények 1944-től: Állandó
RészletesebbenCsapatjáték. felépítés
Csapatjáték felépítés Fontos pontok a labdarúgás oktatásában Mi játékhelyzetekkel futballozunk! Alapelvek - támadásban gólt elérni áttörni az ellenfél védelmén: mozdulattal mélységben széleken területet
RészletesebbenKisjátékok szerepe. Alapjátékok és szerepük a csapatjáték oktatásában
Kisjátékok szerepe Alapjátékok és szerepük a csapatjáték oktatásában Edzés kisjátékok jellemzői célirányos játék szűk térben, szűk időben az ellenfél nyomása alatt játékhelyzet megoldások tömege létszámfölény
RészletesebbenJátékok oktatása. Módszertan
Játékok oktatása Módszertan Képzési filozófia A képzési filozófia alapja az, hogy a labdarúgás 2, 3, esetleg 4 játékos együttműködéséből áll a pálya különböző részein. A csapat sikerét a játékosok egyéni
RészletesebbenKövetelmények a modern futballban
Edzés Tervezés Követelmények a modern futballban A játék olvasása, intelligens helyezkedés, első érintés fontossága Kis terület Magas technikai képzettség,labdabirtoklásnál az ellenfél leszűkíti a területet.
RészletesebbenSzakmai tanulmányút Barcelona,
Szakmai tanulmányút Barcelona, 2016. 04. 13-17. Résztvevők: Lóczi István Hódmezővásárhelyi Akadémia szakmai igazgató UEFA "PRO" Koleszár György B.A.Z. megye szakmai igazgató UEFA "A" ELIT YOUTH A Lengyel
RészletesebbenKőnig-Görögh Dóra 1,2 Dr. Ökrös Csaba 1
Fiatal Sporttudósok IV. Országos Konferenciája 2016.12.03. Budapest Kőnig-Görögh Dóra 1,2 Dr. Ökrös Csaba 1 1 Testnevelési Egyetem 2 Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar BEVEZETÉS A
RészletesebbenJátékrendszerek
Játékrendszerek 2. 1-4-2-2 Alapfogalmak: Felállási forma: játékosok alapvető elhelyezkedése a pályán Játékrendszer: játékmagatartás ami a felállási formából indul ki Játékstratégia: játékstílus, játékelképzelés,
RészletesebbenJátékok oktatása. Módszertan
Játékok oktatása Módszertan Képzési filozófia A képzési filozófia alapja az, hogy a labdarúgás 2, 3, esetleg 4 játékos együttműködéséből áll a pálya különböző részein. A csapat sikerét a játékosok egyéni
RészletesebbenUEFA B TOVÁBBKÉPZÉS (Gyakorlati anyag) 2014.02.05. Szombathely. Oktatási lépések, kulcspontok bemutatása 1:1, 2:1, 4:2 elleni kis játékokon keresztül
Cél: UEFA B TOVÁBBKÉPZÉS (Gyakorlati anyag) 2014.02.05. Szombathely Oktatási lépések, kulcspontok bemutatása 1:1, 2:1, 4:2 elleni kis játékokon keresztül (Korosztály: 12 év Létszám: 12+2 fő Bemutató ideje:
RészletesebbenMódszer a tanítás művészete
Módszer a tanítás művészete Oktatási - képzési célok: Életkor: 5-7 8-9 10-11 12-13 14-15 16-17 18-19 20-21 Játék megszerettetése Játékérettség kialakítása. Mérkőzés érettség kialakítása. Bajnokság érettség
RészletesebbenKézilabda. történő teljesítése 65 mp történ teljesítése. sorozatterhelések közben is. kiinduló helyzetekből 20 m-es Helyes futótechnika távon
Évfolyam: 5-8. Kézilabda Korosztály: Cél A korosztálynak megfelelő kondicionális képességek kialakítása. A hozott kézilabdás mozgásminták megerősítése, ill. felülvizsgálata alapján jó technikai alapok
RészletesebbenLabdajátékok 5-8. évfolyam
Labdajátékok 5-8. évfolyam 5-6. évfolyam Cél: - Az 1-4. évfolyamon megszerzett elemi szintű technikai tudás közelítsen a sportági alaptechnikához - A tanulók keringési-, légzési-, és mozgató rendszerének
RészletesebbenTananyag Követelmény Megjegyzés KÉPESSÉGFEJLESZTÉS Futások: kitartó futások. valamint a szökdelések váltott lábú szökdelések
Évfolyam: 9-12. Korosztály: serdülő- ifjúsági Cél A fizikai képességfejlesztés által felkészülés a felnőtt korosztály elvárásaira A felnőtt mezőnyre való felkészülés jegyében a technikai és taktikai elemek
RészletesebbenLabdarúgás Fejlesztési Terv
Labdarúgás Fejlesztési Terv A sport összeköt testvériskolai kapcsolat kiépítése a Boglári Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola között TÁMOP -3.3.14.A-12/1-2013-0033 Készítette: Koszics Gábor Pétervására,
RészletesebbenA felnőtt futball követelményei. Ifi után a felnőttek között. Szombathely, 2011.12.15. Róth Antal
A felnőtt futball követelményei Ifi után a felnőttek között Szombathely, 2011.12.15. Róth Antal 208 tagállam MÚLT JELEN JÖVŐ Barcs Sándor (1912 2010) 1950-63 MLSZ elnök 1962-78 UEFA alelnök 1980 UEFA tiszteletbeli
RészletesebbenOptimális keretfeltételek/ kísérő intézkedések
Optimális keretfeltételek/ kísérő intézkedések támogató stáb táplálék kiegészítők kompressziós ruházat hűtőmellények kapucnis felső ellenőrzés / diagnosztika Kolumbiában Optimális keretfeltételek/ kísérő
RészletesebbenMAGYAR LABDARÚGÓ SZÖVETSÉG EDZŐKÉPZŐ KÖZPONT UEFA Elite Youth A
MAGYAR LABDARÚGÓ SZÖVETSÉG EDZŐKÉPZŐ KÖZPONT UEFA Elite Youth A A játék szervezése és a védekezés megszervezése a középső harmadban 4-3-3-as játékrendszerben Készítette: Németh Károly Németh Antal Varga
RészletesebbenU õszi értékelés Készítette: Palotai Nándor, vezetõedzõ
U15 2015-2016. õszi értékelés Készítette: Palotai Nándor, vezetõedzõ Helyezés: 2. Lejátszott mérkõzés: 13 Gyõzelem: 12 Döntetlen: 0 Vereség: 1 Szerzett pont: 36 Gólarány: 81:17 A nyáron olyan csapatot
Részletesebben10-11 éves korosztály
10-11 éves korosztály Képzési célok U11: a játék megszerettetése játékérettség a játékszemlélet fejlesztése tanulás játékokkal koordináció,ügyesség fejlesztése játékhelyzetek oktatása, a mérkőzés alaptényezőinek
RészletesebbenUEFA A KONDICIONÁLIS KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A FUTBALLBAN
KONDICIONÁLIS KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A FUTBALLBAN A kondicionális képességek fejlesztése állandó vita témát szolgáltat a csapatok felkészítése során. Van, aki a tiszta futásokkal kialakított,
Részletesebben2008-as korosztály szülői értekezlet éves korosztály
2008-as korosztály szülői értekezlet 10-11 éves korosztály Életkori sajátosságok Fogékonyabbak, és jobban képezhetők Csoportba és csapatba történtő beilleszkedés zökkenőmentes Koncentráltak a hosszabb
RészletesebbenJÁTÉKSZABÁLYOK B33 2015
JÁTÉKSZABÁLYOK B33 2015 A Torna mérkőzéseit az MKOSZ által meghatározott 3 3 kosárlabda mérkőzések az alábbi szabályai szerint kell játszani. A Nemzetközi Kosárlabda Játékszabályok előírásai érvényesek
RészletesebbenSEMMELWEIS EGYETEM DOKTORI ISKOLA
SEMMELWEIS EGYETEM DOKTORI ISKOLA Ph.D. értekezés Ökrös Csaba A sporttudomány empirikus és teoretikus kérdései című program Programvezető: Dr. Tihanyi József, DSc Témavezetők: Dr. Rigler Endre, CSc Dr.
RészletesebbenVienna Test System Sportpszichológiai méréssel a sikerért
Emeljük a szintet Pedagógia és pszichológia a labdarúgásban Vienna Test System Sportpszichológiai méréssel a sikerért Fózer-Selmeci Barbara sport szakpszichológus +36 20 405 72 77 barbara.selmeci@atwork.hu
RészletesebbenMagyar és a szerb utánpótláskorú férfi kézilabdázók edzőhöz és az edzésekhez való attitüdjének összehasonlítása
Mandulavirágzási Tudományos Napok 2013 Magyar és a szerb utánpótláskorú férfi kézilabdázók edzőhöz és az edzésekhez való attitüdjének összehasonlítása Paic Róbert egyetemi tanársegéd, PhD hallgató PTE
RészletesebbenSzabály játékok. Szerep játékok. 5:5 (kapussal) 5:5 3:3 5:3 3:3. 5:5 (kapussal) 3:3 Ügyességi 5:5. 3 m 3 m. feladatok, játékok
U9 3 m 3 m U7 5:5 (kapussal) 5:5 3:3 Szabály játékok 5:3 x x x x Labda nélküli koordináció célbarúgással Szerep játékok 3:3 x x x x 5:5 x x x x 5:5 (kapussal) 3:3 Ügyességi feladatok, játékok U7: 5-6 évesek
RészletesebbenJátékok oktatása. Módszertan
Játékok oktatása Módszertan Képzési filozófia A képzési filozófia alapja az, hogy a labdarúgás 2, 3, esetleg 4 játékos együttműködéséből áll a pálya különböző részein. A csapat sikerét a játékosok egyéni
RészletesebbenMagyar Labdarúgó Szövetség Edzőképző Központ. Tervezés, periodizáció
Magyar Labdarúgó Szövetség Edzőképző Központ Tervezés, periodizáció Követelmények a modern futballban A játék olvasása, intelligens helyezkedés, első érintés fontossága Kis terület Magas technikai képzettség,labdabirtoklásnál
RészletesebbenA magyar futball filozófia. Filozófia nélkül nincs törzse a fának, csak ágai és kellenek a gyökerek is!
A magyar futball filozófia Filozófia nélkül nincs törzse a fának, csak ágai és kellenek a gyökerek is! Magyar labdarúgó filozófia Mit akarunk? Hová akarunk eljutni? Milyen a mi filozófiánk? Milyen a labdarúgó
RészletesebbenVízilabda záróvizsga kérdések
Vízilabda záróvizsga kérdések 1. Támadás-indítás (játékban): - lehetőségei - jelentősége - labdakérés fontossága - labdakiadás fontossága Támadás-indítás megakadályozásának praktikus lehetőségei (játékban):
RészletesebbenA 2008-AS LABDARÚGÓ EURÓPA BAJNOKSÁG TANULSÁGAI Szombathely Popovics Sándor
A 2008-AS LABDARÚGÓ EURÓPA BAJNOKSÁG TANULSÁGAI 2008.09.27. Szombathely Popovics Sándor A Spanyol válogatott, jogosan lett a torna győztese.ez egy jónak mondható torna volt, és a spanyol csapat nyújtotta
RészletesebbenCÉLJA A LASSÍTÁS ÉS EZZEL BÜNTETŐNÉL KÖNNYEBB GÓLSZERZÉSI LEHETŐSÉG MEGAKADÁLYOZÁSA
A szabályokról Az MVLSZ Játékvezetői Bizottsága a Ligával egyeztetve a szabályok eltérő értelmezésének kizárása, és az egységes játékvezetői szemlélet kialakítása érdekében az alábbi kötelező érvényű iránymutatással
RészletesebbenUEFA A. SK STURM GRAZ KLUBLÁTOGATÁS 2010. május Készítette: Artner Tamás
SK STURM GRAZ KLUBLÁTOGATÁS 2010. május Készítette: Artner Tamás A SZAKMAI MUNKA ELKÜLÖNÜLÉSE EGY BAJNOKI ÉVBEN 1. Felkészülési időszak 2. Versenyidőszak 3. Téli szünet 4. Átmeneti időszak 5. Versenyidőszak
RészletesebbenBiometria az orvosi gyakorlatban. Korrelációszámítás, regresszió
SZDT-08 p. 1/31 Biometria az orvosi gyakorlatban Korrelációszámítás, regresszió Werner Ágnes Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék e-mail: werner.agnes@virt.uni-pannon.hu Korrelációszámítás
RészletesebbenFélidőben félsiker Részleges eredmények a kutatásalapú kémiatanulás terén
Félidőben félsiker Részleges eredmények a kutatásalapú kémiatanulás terén Szalay Luca 1, Tóth Zoltán 2, Kiss Edina 3 MTA-ELTE Kutatásalapú Kémiatanítás Kutatócsoport 1 ELTE, Kémiai Intézet, luca@caesar.elte.hu
Részletesebbeny ij = µ + α i + e ij
Elmélet STATISZTIKA 3. Előadás Variancia-analízis Lineáris modellek A magyarázat a függő változó teljes heterogenitásának két részre bontását jelenti. A teljes heterogenitás egyik része az, amelynek okai
RészletesebbenBeszámoló. 2013.02.04.-2013.08.10. közöttiidőszakban végzett szakmai munkájáról és a 2013.évi Olimpiai Reménységek Versenyéről.
Beszámoló a Magyar Női Serdülő Válogatott 2013.02.04.-2013.08.10. közöttiidőszakban végzett szakmai munkájáról és a 2013.évi Olimpiai Reménységek Versenyéről. A keret kialakítása két lépcsőben történt:
RészletesebbenA Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve
A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve Kosárlabda Köznevelési típusú sportosztály Készítette: a gimnázium testnevelés és sport munkaközössége 2015. 9. osztály 14-15 évesek Cél: A testnevelés és
RészletesebbenUtánpótlásnevelés az FC Barcelonánál Felépítés módszerek. Albert Puig FC. Barcelona Ifjúsági divizió Szakmai Igazgató
Utánpótlásnevelés az FC Barcelonánál Felépítés módszerek Albert Puig FC. Barcelona Ifjúsági divizió Szakmai Igazgató A BARCELONA KÉPZÉS FILOZÓFIA ALAPJAI Nevelés Értékek Tanulás Tisztelet A BARCELONA FILOZÓFIA
RészletesebbenStatisztika I. 11. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre
Statisztika I. 11. előadás Előadó: Dr. Ertsey Imre Összefüggés vizsgálatok A társadalmi gazdasági élet jelenségei kölcsönhatásban állnak, összefüggnek egymással. Statisztika alapvető feladata: - tényszerűségek
Részletesebben2013. év 1.félévi beszámoló
ÉRDI SPORT KFT 2030 Érd, Ercsi út 34. Telefon:06-20-914-4037 Honlap: www.handballerd.hu E-mail: iroda.kezilabda@gmail.com ÉRDI SPORT KFT 2030 ÉRD ERCSI ÚT 34. 2013. év 1.félévi beszámoló 1 A Társaság bemutatása:
RészletesebbenFELKÉSZÜLÉS EDZÉS ÉS VERSENYTERHELÉS VÍVÁSBAN
FELKÉSZÜLÉS EDZÉS ÉS VERSENYTERHELÉS VÍVÁSBAN EURÓPAI VÍVÓSZÖVETSÉG EDZŐTOVÁBBKÉPZÉS 2007. április 27-28. Dr. Szepesi László, PhD. Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi 1Kar Miről lesz szó?
RészletesebbenA lovassportban versenyzők szakágak, nemek és életkor szerinti elemzése
Bardóczky Veronika A lovassportban versenyzők szakágak, nemek és életkor szerinti elemzése 2015. március 25. Tartalom 1. Összefoglaló... 1 2. Módszertan... 2 3. Eredmények... 4 3.1. Díjlovaglás... 4 3.2.
RészletesebbenSzakmai jelentés A Magyar Férfi Serdülő Válogatott felkészüléséről és az ORV-ről
Szakmai jelentés A Magyar Férfi Serdülő Válogatott felkészüléséről és az ORV-ről - A válogatott tornára való felkészülést 2013. július 29-én kezdtük meg Gyöngyösön. A keretbe 18 játékost hívtunk meg. Illetve
RészletesebbenA foglalkozás feladatai:
Adminisztráció A foglalkozás feladatai: a játék érthetővé tétele a technikai kivitelezés és pontosságának tanítása figyelem és koncentráció fejlesztés csapat, csapatrészek feladatainak oktatása a játék
RészletesebbenFK Csíkszereda tanulmányút
FK Csíkszereda tanulmányút Barcelona, 2016. 02. 8-15. Résztvevők: Szondy Zoltán Bíró Albin Dusinszki Zoltán 1.nap- edzéslátogatás a CF. Damm U8-U11 korosztályainál Vall d'hebron Blokkokban való munka,
RészletesebbenBuji II. Rákóczi Ferenc Általános és Alapfokú Művészeti Iskola TÁMOP 3.1.4. Tudatosabb, egészséges életmóddal Európában
TÁMOP 3.1.4. Tudatosabb, egészséges életmóddal Európában Labdarúgás tanmenet 4. osztály Jóváhagyom: Készítette: Mester János A labdarúgás általános céljai, feladatai a gyermeklabdarúgás lényege a játék,
Részletesebben2014. év szakmai beszámoló 2015. évi célok. Előadó: Ficsor László MESZ szövetségi kapitány
2014. év szakmai beszámoló 2015. évi célok Előadó: Ficsor László MESZ szövetségi kapitány Szakvezetés Szövetségi kapitány Szakágvezetők Edzők FFFFx FFksx FFksNF Sporttudományi háttér Terhelés diagnosztika
RészletesebbenMatematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat
Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Statisztika I. Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat Boros Daniella OIPGB9 Kereskedelem és marketing I. évfolyam BA,
RészletesebbenFC Bayern München - Borussia Dortmund 2: Csapat. Aktivitás: Mario Gomez. Luiz Gustavo. Franck Ribéry. Mario Mandzukic.
Meccs: FC Bayern München Borussia Dortmund :... Csapat Csapat teljesítmény: Passzok Passz (db) Jó passzok aránya: ## Passzolt távolság (jó passzok): 77, m Lapos passzok: 7 db Lapos passz sikeresség: %
Részletesebben1. Adatok kiértékelése. 2. A feltételek megvizsgálása. 3. A hipotézis megfogalmazása
HIPOTÉZIS VIZSGÁLAT A hipotézis feltételezés egy vagy több populációról. (pl. egy gyógyszer az esetek 90%-ában hatásos; egy kezelés jelentősen megnöveli a rákos betegek túlélését). A hipotézis vizsgálat
RészletesebbenA pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015
A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.
RészletesebbenAz Országos Kompetenciamérés intézményi eredményeinek értékelése és a tanulói teljesítmények növelésének lehetőségei
Az Országos Kompetenciamérés intézményi eredményeinek értékelése és a tanulói teljesítmények növelésének lehetőségei 1. Az Országos Kompetenciamérés eredményeinek értékelése (2014-2017) Iskolánk tanulói
RészletesebbenPhoenix Fireball Sport Egyesület
Phoenix Fireball Sport Egyesület Egyesületünk 2005 júliusában alakult meg. Fő célunk, melyet az elkövetkezendő években is szeretnénk képviselni, hogy egy Európa-szerte igen népszerű sportágat, a FLOORBALL*-t
RészletesebbenStatisztika 10. évfolyam. Adatsokaságok ábrázolása és diagramok értelmezése
Adatsokaságok ábrázolása és diagramok értelmezése A statisztikában adatsokaságnak (mintának) nevezik a vizsgálat tárgyát képező adatok összességét. Az adatokat összegyűjthetjük táblázatban és ábrázolhatjuk
RészletesebbenKoreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata
Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata Doktori tézisek Fügedi Balázs Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF) Sporttudományi Doktori Iskola
RészletesebbenELIT SPORTÁGAK VERSENYKÉPESSÉGE A RIÓ-I OLIMPIA EREDMÉNYEINEK TÜKRÉBEN
ELIT SPORTÁGAK VERSENYKÉPESSÉGE A RIÓ-I OLIMPIA EREDMÉNYEINEK TÜKRÉBEN GULYÁS Erika, STERBENZ Tamás, KOVÁCS Eszter, CSURILLA Gergely Testnevelési Egyetem // Sportgazdasági és Döntéstudományi Kutatóközpont
RészletesebbenStrandkézilabda alapjai játékvezetés szempontjából
Strandkézilabda alapjai játékvezetés szempontjából Szabályismertetés röviden (miben más ) Bonifert Ferenc 2014. május Miben más? Játéktér Játékosok száma Speciális körülmények Sorsolás Játékidő Kezdés
RészletesebbenÍzületi mozgások. összehasonlító biomechanikai vizsgálat
II. rész Ízületi mozgások összehasonlító biomechanikai vizsgálat Dr. Rácz Levente Phd., Prof. Dr. Bretz Károly, Dr. Lukas Trzaskoma Phd., Sáfár Sándor, Gál Renátó, Gréger Zsolt Semmelweis Egyetem Testnevelési
RészletesebbenMAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG KIEMELT EDZŐ PROGRAM SZABÁLYZATA
MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG KIEMELT EDZŐ PROGRAM SZABÁLYZATA Hatályos: 2015február 01 napjától TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK 2 BEVEZETŐ 3 I FEJEZET 4 A KIEMELT EDZŐ PROGRAM CÉLJA, HATÁLYA 4 II FEJEZET
RészletesebbenKUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG
Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros
RészletesebbenAz U11-es csapat nyerte Kaposváron a "Tavaszi Kupát"
Az U11-es csapat nyerte Kaposváron a "Tavaszi Kupát" U9 1 / 8 Helyszín: Paks Dátum: 2014.05.08. Értékelés: ASE BAJA 4 : 12 A mérkőzés előtti cél az volt, hogy mindenki játéklehetőséghez jusson, többet-kevesebbet
RészletesebbenFELVÉTELI. GYÓGYTORNA ÉS SPECIÁLIS MOZGÁSKÉSZSÉG szak (3 év, nappali) magyar nyelven
FELVÉTELI A 2014/2015-ÖS TANÉVRE GYÓGYTORNA szakterület GYÓGYTORNA ÉS SPECIÁLIS MOZGÁSKÉSZSÉG szak (3 év, nappali) magyar nyelven Azok a felvételizők akik a Testnevelés és sport karon több szakterületre
RészletesebbenMiben fejlődne szívesen?
Miben fejlődne szívesen? Tartalomelemzés Szegedi Eszter 2011. január A vizsgálat egy nagyobb kutatás keretében történt, melynek címe: A TANÁRI KOMEPETENCIÁK ÉS A TANÍTÁS EREDMÉNYESSÉGE A kutatás három
RészletesebbenSzakmai beszámoló. 2012/2013-as idény őszi szezon. TÁPIÓSZECSŐ F.C. U-15 korosztályos utánpótlás labdarúgó csapat. Készítette: Szathmári Márton
Szakmai beszámoló TÁPIÓSZECSŐ F.C. U-15 korosztályos utánpótlás labdarúgó csapat 2012/2013-as idény őszi szezon Készítette: Szathmári Márton korosztályos edző Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 Előzmény...
RészletesebbenKépzési beszámoló június - július
2014. június - július Képzési beszámoló A TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001 azonosítószámú A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése című kiemelt projekt keretén belül megvalósuló Pályaorientációs
RészletesebbenPszichometria Szemináriumi dolgozat
Pszichometria Szemináriumi dolgozat 2007-2008. tanév szi félév Temperamentum and Personality Questionnaire pszichometriai mutatóinak vizsgálata Készítette: XXX 1 Reliabilitás és validitás A kérd ívek vizsgálatának
RészletesebbenSzakmai terv A szakmai program elkészítésének főbb szempontjai:
Szakmai terv 2019. A szakmai program elkészítésének főbb szempontjai: - függetlenség: mindenki azzal a szakemberrel/edzővel dolgozik, akit céljai eléréséhez a legalkalmasabbnak tart. - objektív értékelés
RészletesebbenXXXIX. MŰSZAKI FELSŐOKTATÁSI SPORTNAPOK
XXXIX. MŰSZAKI FELSŐOKTATÁSI SPORTNAPOK 2008. OKTÓBER 23-24. DEBRECEN PROGRAM A SPORTNAPOK RÉSZVEVŐI: - DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA - KECSKEMÉTI FŐISKOLA - PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM - BUDAPESTI MÜSZAKI FŐISKOLA
RészletesebbenUEFA B licencmegújító továbbképzés. A gyorsaságfejlesztés alapjai. Siófok 2014. 12. 02.
UEFA B licencmegújító továbbképzés A gyorsaságfejlesztés alapjai Siófok 2014. 12. 02. Erő ügyesség gyorsaság viszonya Erő Korreláció Ügyesség r=0,565 Gyorsaság Erő ügyesség gyorsaság viszonya Erő Korreláció
RészletesebbenMINŐSÍTÉSI ÉS EGYESÜLETI RANGSOR SZÁMÍTÁSÁNAK SZABÁLYZATA
HUNGARIAN GYMNASTICS FEDERATION MAGYAR TORNA SZÖVETSÉG H 1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3. Tel. (36-1) 460-6883, 460-6905 Fax: (36-1) 460-6907 Web: www.tornasport.hu E-mail: torna@tornasport.hu Akrobatikus
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL
KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK 2010. ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL 1. 2010. első félévében az ajánlatkérők összesen 4356 eredményes közbeszerzési t folytattak le, ami közel 145-os növekedést
RészletesebbenA FELNŐTT MAGYAR KUMITE VÁLOGATOTT FELKÉSZÜLÉSI TERVE
2014. ELŐSZÓ Bátran állíthatjuk, hogy 2013. a magyar karate egyik legsikeresebb éve volt. A korosztályos Európa- és világbajnokságokról rendre 4-5 éremmel térhetett haza csapatunk, a főiskolás Eb-n négyen
RészletesebbenOrszágos kompetenciamérés eredményeinek kiértékelése 6. és 8. évfolyamokon 2012
Országos kompetenciamérés eredményeinek kiértékelése 6. és 8. évfolyamokon 2012 A hatodik osztályban 12 tanulóból 11 írta meg az országos kompetenciamérést. Ebből 1 fő SNI-s, 3 fő BTMN-es tanuló. Mentesítést
RészletesebbenHipotézis STATISZTIKA. Kétmintás hipotézisek. Munkahipotézis (H a ) Tematika. Tudományos hipotézis. 1. Előadás. Hipotézisvizsgálatok
STATISZTIKA 1. Előadás Hipotézisvizsgálatok Tematika 1. Hipotézis vizsgálatok 2. t-próbák 3. Variancia-analízis 4. A variancia-analízis validálása, erőfüggvény 5. Korreláció számítás 6. Kétváltozós lineáris
RészletesebbenMódszertani Intézeti Tanszéki Osztály. A megoldás részletes mellékszámítások hiányában nem értékelhető!
BGF KKK Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály Budapest, 2012.. Név:... Neptun kód:... Érdemjegy:..... STATISZTIKA II. VIZSGADOLGOZAT Feladatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. Összesen Szerezhető pontszám 21 20 7 22
RészletesebbenAZ EDZŐ SZEREPE, PEDAGÓGIAI FUNKCIÓI
AZ EDZŐ SZEREPE, PEDAGÓGIAI FUNKCIÓI AZ EDZŐ-SPORTOLÓ INTERAKCIÓI Budainé dr. Csepela Yvette egyetemi docens, Testnevelési Egyetem Pedagógia és Módszertani Tanszék Szeretnék én is olyan példakép lenni
RészletesebbenOrszágos kompetenciamérés eredményeinek kiértékelése. 6. és 8. évfolyamokon. 6. és 8. évfolyamokon 2017
Bethlen Gábor Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészeti Iskola OM azonosító: 200232 Országos kompetenciamérés Levelezési cím: H - eredményeinek 4400 Nyíregyháza, Gomba kiértékelése utca
RészletesebbenSportfoglalkozás-labdarúgás munkaterv
és a Sportfoglalkozás-labdarúgás munkaterv Fiúk lányok 2x39 óra Pádár Béla és a Munkaterv Óraszám Cél, fejlesztés Tananyag, tartalom Követelmények 1. Sportágjellemző mozgásformák gyakorlása Egyéni labdás
RészletesebbenUEFA B TOVÁBBKÉPZÉS (Gyakorlati anyag) 2014.02.12. Tiszaújváros. Oktatási lépések, kulcspontok bemutatása 1:1, 2:1, 4:2 elleni kis játékokon keresztül
Cél: UEFA B TOVÁBBKÉPZÉS (Gyakorlati anyag) 2014.02.12. Tiszaújváros Oktatási lépések, kulcspontok bemutatása 1:1, 2:1, 4:2 elleni kis játékokon keresztül (Korosztály: 12 év Létszám: 12+2 fő Bemutató ideje:
RészletesebbenRögbi. - 60 m fejlesztése 7.3 mp alatt - 45 mp 2 perc közötti erőkifejtés
Rögbi Évfolyam: 9-10. osztályosok Korosztály: junior II. Cél 1. A versenysport és élsporthoz szükséges testalkati tényezők, élettani összetevők optimális fejlesztésére való törekvés. 2. Terhelési összetevők
RészletesebbenA 2014.évi országos kompetenciamérés értékelése Kecskeméti Bolyai János Gimnázium
A 2014.évi országos kompetenciamérés értékelése Kecskeméti Bolyai János Gimnázium Iskolánkban a 10 évfolyamban mérik a szövegértés és a matematikai logika kompetenciákat. Minden évben azonos korosztályt
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ az Ózdi Kézilabda Club tevékenységéről
TÁJÉKOZTATÓ az Ózdi Kézilabda Club tevékenységéről Ó z d, 2014. június 26. Előterjesztő: Ózdi Kézilabda Club Elnöke Az Ózdi Kézilabda Club nevében szeretnénk Önöket tájékoztatni egyesületünk működéséről.
RészletesebbenMérkőzés- és teljesítményanalízis. GPS és Polar rendszerrel
Mérkőzés- és teljesítményanalízis GPS és Polar rendszerrel Holanek Zoltán Győri ETO FC Rehabilitációs és erőfejlesztő csoport vezető Milyen eszközök állnak rendelkezésre? Polar Team 2 GPSports Catapultsports
RészletesebbenA HOSSZABBÍTÁS ÉS A BÜNTETŐPÁRBAJ SZABÁLYAI
11. számú melléklet A HOSSZABBÍTÁS ÉS A BÜNTETŐPÁRBAJ SZABÁLYAI Hosszabbítás 5 perc Amennyiben egy mérkőzés 3. harmadát követően döntetlenre állnak a csapatok, úgy a korosztályos versenykiírásnak megfelelően
RészletesebbenT Á J É K O Z T A T Ó
T Á J É K O Z T A T Ó az Ózdi Súlyemelő és Fitness Club tevékenységéről Ózd, 2011. április 21. Előterjesztő: Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság Elnöke Club Előkészítő: Ózdi Súlyemelő és Fitness Ügyvezető
Részletesebben2. EliteSport Nemzetközi Tavaszi Kézilabda Torna Balatonfüred 2019
2. EliteSport Nemzetközi Tavaszi Kézilabda Torna Balatonfüred 2019 A verseny időpontja: 2019. április 19-22. (4 játéknap) A verseny helyszíne: Balatonfüred és Alsóőrs sportcsarnokai (4 sportcsarnok) A
Részletesebben2. A 2016.évi Országos kompetencia mérés eredményeinek feldolgozása
2. A 2016.évi Országos kompetencia mérés eredményeinek feldolgozása A 2016.évi Országos kompetenciamérésen résztvevő 10 évfolyamos osztályok osztályfőnökei; a könnyebb beazonosíthatóság végett: 10.A: Ányosné
RészletesebbenBiomatematika 13. Varianciaanaĺızis (ANOVA)
Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Biomatematikai és Számítástechnikai Tanszék Biomatematika 13. Varianciaanaĺızis (ANOVA) Fodor János Copyright c Fodor.Janos@aotk.szie.hu Last Revision Date:
RészletesebbenStatisztika I. 8. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre
Statisztika I. 8. előadás Előadó: Dr. Ertsey Imre Minták alapján történő értékelések A statisztika foglalkozik. a tömegjelenségek vizsgálatával Bizonyos esetekben lehetetlen illetve célszerűtlen a teljes
RészletesebbenTémaválasztás, kutatási kérdések, kutatásmódszertan
Témaválasztás, kutatási kérdések, kutatásmódszertan Dr. Dernóczy-Polyák Adrienn PhD egyetemi adjunktus, MMT dernoczy@sze.hu A projekt címe: Széchenyi István Egyetem minőségi kutatói utánpótlás nevelésének
RészletesebbenFiatal tehetségek beépítése a profi csapatba
Fiatal tehetségek beépítése a profi csapatba Mönks tehetségmodellje Kreativitás ISKOLA TÁRSAK Feladat iránti elkötelezettség Átlagon felüli képességek CSALÁD Játékossá válás GENETIKA EDZŐ KÉPZÉS CSALÁD
RészletesebbenELITE YOUTH. fejlesztése az utánpótlás futballban. Készítette: Szalai László MLSZ Edzőképző Központ Igazgató
fejlesztése az utánpótlás futballban Készítette: Szalai László MLSZ Edzőképző Központ Igazgató az utánpótlás futballban a személyiségtulajdonságok, gondolati- és gyakorlati-cselekvéses képességek sajátos
RészletesebbenA bármi áron való győzelem gondolkodásmódjától határolódj el!
UEFA Etikai kódex A labdarúgás etikájának kialakításában az edző személye kulcsfontosságú. Az etikával kapcsolatos felfogásuk és beállítottságuk közvetlenül hat ki játékosaik magatartására. Viselkedésüknek
RészletesebbenTanulmányi szabályzat: a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának tanulmányi és vizsgaszabályzatát tekinti irányadónak.
MVLSZ Edzőképzés a vízilabda sportágban Tanulmányi szabályzat: a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának tanulmányi és vizsgaszabályzatát tekinti irányadónak. A képzés elnevezése: MVLSZ
RészletesebbenS atisztika 2. előadás
Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás
RészletesebbenNEMZETI VÁLOGATOTT KERET ÖSSZEÁLLÍTÁSÁNAK SZEMPONTJAI
3. sz. melléklet NEMZETI VÁLOGATOTT KERET ÖSSZEÁLLÍTÁSÁNAK SZEMPONTJAI A válogatott keret tagjai azok a táncosok, akik a korosztályuknak legkiemelkedőbb párosai. A válogatott keretbe való bekerüléshez
RészletesebbenTanítási tanulási stratégiák az általános iskolai úszásoktatásban, különös hangsúllyal az interakciós helyzetekre
Tanítási tanulási stratégiák az általános iskolai úszásoktatásban, különös hangsúllyal az interakciós helyzetekre Doktori tézisek Bíró Melinda Semmelweis Egyetem Nevelés- és Sporttudományok Doktori Iskola
RészletesebbenA évi OKM iskolai szintű eredményeinek elemzése
A 2016. évi OKM iskolai szintű eredményeinek elemzése Az elmúlt évek országos, helyi és intézményi szintű kompetenciaeredményeink visszajelzései és az aktuális OKM 2016. intézményi szintű jelentés alapján
Részletesebben