BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSE szeptember hó 14-én tartott nyilvános ülésének jegyzőkönyvi K I V O N A T A

Átírás

1 BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSE szeptember hó 14-én tartott nyilvános ülésének jegyzőkönyvi K I V O N A T A Tárgy: Takács Péter képviselő napirend előtti hozzászólása - A város területén létesült, illetve felújított játszóterek takarítására, rendeltetésszerű használatára, védelmére a közgyűlés tegyen intézkedéseket. Tárgy: Javaslat a évi költségvetési rendelet módosítására A közgyűlés 21 igen, egyhangú szavazattal alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 27/2006. (IX.14.) önkormányzati rendelete a évi költségvetésről szóló 8/2006.(II.23.) önkormányzati rendelet módosításáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 9/2006.(III.23.), valamint a 19/2006.(VII.06.) rendelettel módosított 8/2006.(II.23.) önkormányzati rendeletét (a továbbiakban R.) az alábbiak szerint módosítja: 1. /1/ Az R.1. (1) bekezdésében foglalt évi összes bevétel Ezer Ft-tal nő, a költségvetés fő összege Ezer Ft-ra módosul. /2/ Az /1/ bekezdésben foglalt bevételi főösszeg növekmény forrásonkénti részletezését e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza. 2. /1/ Az R. 2. (1) bekezdésében foglalt évi összes kiadás Ezer Ft-tal nő, a költségvetés fő összege Ezer Ft-ra módosul. /2/ Az /1/ bekezdésben foglalt kiadási főösszeg növekmény felhasználási feladatonkénti részletezését e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza. 3. Az R. 4. (1) bekezdésében foglalt Polgármesteri Hivatalhoz tartozó feladatok ellátásának kiadási előirányzata 6 Ezer Ft-tal nő, Ezer Ft-ra módosul. 4. A közgyűlés az önkormányzat fejlesztési kiadásainak főösszegét Ezer Ft-tal nő, melynek részletezését e rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza. Az R. 5. -ában szereplő önkormányzat fejlesztési kiadásainak főösszege Ezer Ft-ra módosul.

2 2 5. /1/ E rendelet a 19/2006.(VII.06.) önkormányzati rendelet 10. -a alapján készült. 6. Ezen rendelet szeptember 14-én lép hatályba, rendelkezéseit azonban június 30. napjától kell alkalmazni. Békéscsaba, szeptember 14. Pap János sk. polgármester Dr. Nagy Mátyás sk. jegyző Tárgy: Tájékoztató a évi költségvetés I. félévi teljesítéséről A közgyűlés 19 igen, 4 nem szavazattal a következő határozatot hozta: 475/2006. (IX.14.) közgy. H A T Á R O ZA T Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a évi költségvetés I. féléves teljesítéséről készített tájékoztatót elfogadja. Felelős: Határidő: Tárgy: Pap János polgármester azonnal évi céltámogatási igénybejelentés előkészítése A közgyűlés 22 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 476/2006. (IX.14.) közgy. H A T Á R O Z A T Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése hozzájárul ahhoz, hogy az önkormányzat a Réthy Pál Kórház- Rendelőintézet részére, céltámogatási igénybejelentést nyújtson be évre. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a évi céltámogatási igénybejelentéshez szükséges megvalósíthatósági tanulmány elkészítését az alábbi egészségügyi gép-műszer beszerzésekre jóváhagyja: 1. Digitális mammográf (1db) becsült költsége: ezer Ft, 2. Sürgősségi röntgenfelvételi berendezés (1db) becsült költsége: ezer Ft, 3. Sürgősségi (sebészeti) képerősítő (1db) becsült költsége: ezer Ft, 4. Hagyományos röntgenfelvételi szerkezet (1db) becsült költsége: ezer Ft, 5. Aneszteziológiai TCI pumpa (1db) becsült költsége: ezer Ft,

3 3 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata az összesen eft fejlesztéséhez évben eft céltámogatást igényel, évi költségvetési rendeletében biztosítja az összesen eft, 25% kötelezően vállalandó sajátrészt. Felelős: Határidő: Tárgy: Pap János polgármester december 1. a megvalósíthatósági tanulmány benyújtására. Javaslat az intézményi céltartalék felhasználására A közgyűlés 20 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozta: 477/2006. (IX.14.) közgy. H A T Á R O Z A T Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az intézmények részére az előterjesztés mellékletét képező 1. és 2. számú mellékletben részletezettek, valamint a csatolt indoklások alapján összesen e Ft többlettámogatást biztosít. A pótelőirányzatok fedezetéül a költségvetésben tervezett intézményi céltartalék előirányzatát jelöli meg. Az előirányzat-változásokkal a évi költségvetési rendeletet módosítani kell. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a végleges közalkalmazotti álláshelyek megszüntetésének költségeire igényelt ,- Ft pályázati összeggel megemeli a költségvetés bevételi oldalát, s a kiadási oldalon az intézményi céltartalék előirányzatát. Felelős: Baji Lajos alpolgármester Határidő: szeptember 30. Tárgy: Pályázat létszámcsökkentéshez kapcsolódó egyszeri hozzájárulás igényléséhez A közgyűlés 20 igen, 1 nem szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozta: 478/2006. (IX.14.) közgy. H A T Á R O Z A T 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az ellátandó feladatok csökkenése érdekében a 381/2006. (VII.6.) közgyűlési határozat alapján a következő közalkalmazotti álláshelyeket szünteti meg végleges jelleggel: Intézmény megnevezése Létszámleépítés Pályázatban szereplő létszám 2.sz.Általános Iskola 2 0 Erzsébethelyi Általános Iskola 3,5 3,5 10.sz.Általános Iskola 2,5 0 Szabó Pál téri Általános Iskola 2 2

4 4 Szent Györgyi A. Gimnázium, Szakközépisk. 3 0 Gépészeti és Számítástechn.Szakközépiskola 1 1 Középfokú Iskolai Diákotthon 5 4 Összesen: 19 10,5 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése pályázatot nyújt be a 2006.évi költségvetési törvényben szabályozottak alapján a helyi önkormányzatok létszámcsökkentési döntéseivel kapcsolatos egyszeri hozzájárulási igényléshez. A megpályázott összeg 10,5 fő leépítési költségeként: Ft az alábbi bontásban: Felmentési illetmény Kötelező felmentési időre Ft Végkielégítés Ft TB járulék ( 29% ) Ft Munkaadói járulék ( 3% ) Ft A közgyűlés megállapítja, hogy az önkormányzat költségvetési szerveinél a meglévő üres álláshelyeken, az előre láthatólag megüresedő álláshelyeken, vagy a tervezett új álláshelyeken, illetve szervezeti változás, feladatátadás következtében az önkormányzat fenntartói körén kívül munkáltatónál az érintett munkavállalók munkaviszonyban töltött idejük folyamatosságának megszakítása nélkül foglalkoztatására nincs lehetőség. Békéscsaba Megyei Jogú Város 2006.évi költségvetéséről szóló 8/2006. (II.23.) számú rendeletének a 2/b. számú mellékletében megállapított foglalkoztatottak száma: 3873,50 főről + 7,75-19, ,25 főre csökken, mely csökkentést, illetve növekedést rendelet-módosításkor átvezetni szükséges. A létszám-változásokkal a évi költségvetési rendeletet módosítani szükséges. Felelős: Pap János polgármester Határidő: október 15. Tárgy: Gyulai Dobozi Thurzó u. kereszteződésében jelzőlámpás csomópont kialakítása A közgyűlés a határozat 1./ pontját 19 igen, 1 nem szavazattal, 2 tartózkodással, 2./ pontját 21 igen szavazattal, 1 tartózkodással fogadta el, és a következő határozatot hozta:

5 5 479/2006. (IX.14.) közgy. H A T Á R O Z A T 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a évi költségvetési rendeletben Gyulai Dobozi Thurzó u. kereszteződésének körforgalmú csomóponttá alakítására jóváhagyott 20 Millió Ft saját forrásból a körforgalmúvá történő átalakítása helyett jelzőlámpás csomóponttá építi át. Felelős: Baji Lajos alpolgármester Határidő: november Elő kell készíteni a kórház sürgősségi betegellátásához kapcsolódó helikopter leszállópálya létesítését. (Műszaki megvalósíthatóság lehetséges irányai, jogszabályi feltételek.) Felelős: Dr. Nagy Mátyás jegyző Határidő: november 1. Tárgy: Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztító telepének és szennyvízcsatorna hálózatának fejlesztéséről tájékoztatás A közgyűlés 19 igen szavazattal,1 tartózkodással a következő határozatot hozta: 480/2006. (IX.14.) közgy. H A T Á R O Z A T 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése tudomásul veszi, hogy a Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztító telepének és szennyvízcsatorna hálózatának fejlesztéséhez kapcsolódó ivóvízhálózat bővítése indokolt. A bővítés végrehajtásához szükséges tervezési munkák megrendelése érdekében felhatalmazza Baji Lajos alpolgármestert, hogy a szennyvíz projekt tervezésére kiírt közbeszerzési eljárás nyertesével a szükséges tárgyalásokat folytassa le, oly módon hogy a költségek a évi költségvetést terheljék. A tárgyalás eredményéről tájékoztassa a közgyűlést. Felelős: Baji Lajos alpolgármester Határidő: október Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése tudomásul veszi, hogy a Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztító telepének és szennyvízcsatorna hálózatának fejlesztéséhez kapcsolódóan az idegen vizek szennyvízcsatornába való bejutásának elkerülésére felül kell vizsgálni a felszíni (csapadék) vizek elvezetésének módját és el kell készíteni a szükséges terveket. A szükséges tervezési munkák megrendelése érdekében felhatalmazza Baji Lajos alpolgármestert, hogy a szennyvíz projekt tervezésére kiírt közbeszerzési eljárás nyertesével a szükséges tárgyalásokat folytassa le, oly módon hogy a költségek a évi költségvetést terheljék. A tárgyalás eredményéről tájékoztassa a közgyűlést.

6 6 A közgyűlés a Lakástakarék Pénztárba (a szennyvízhálózatra való lakossági rácsatlakozás) való bejelentkezés lehetőségét november 30-ig (60 nappal) meghosszabbítja. Felelős: Baji Lajos alpolgármester Határidő: december 30. Tárgy: A évi közbeszerzési terv módosítása A közgyűlés 20 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 481/2006. (IX.14.) közgy. H A T Á R O Z A T Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése elfogadja a évi közbeszerzési terv módosítását. Felelős: Határidő: Tárgy: Pap János polgármester folyamatos Tájékoztató közbeszerzési eljárásokról A közgyűlés 19 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 482/2006. (IX.14.) közgy. H A T Á R O Z A T Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a tájékoztatót elfogadja. Tárgy: A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvényből adódó egyes feladatok szabályozásáról szóló 29/2000. (VI.8.) önkormányzati rendelet módosítása A közgyűlés 19 igen, egyhangú szavazattal alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 28/2006. (IX.14.) önkormányzati rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvényből adódó egyes feladatok szabályozásáról szóló, módosított 29/2000. (VI.8.) önkormányzati rendelet módosításáról A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvényből adódó egyes feladatok szabályozásáról szóló, módosított 29/2000. (VI.8.) önkormányzati rendelet az alábbiak szerint módosul: 1. A rendelet 2. számú melléklet 1. számú táblázata helyébe az alábbi lép:

7 7 1. számú táblázat A gyermekek napközbeni ellátásának intézményi térítési díjai: Intézmény neve: Intézményi térítési díj Ft/nap Ebből ebéd Ft/nap Bölcsőde 263,- Bentlakásos óvoda 359,- Napközis rendszerű óvoda 237,- Bentlakásos általános iskola 493,- 190,- Napközis rendszerű általános iskola 318,- 190,- Középiskolai kollégium 511,- 214,- Tartós nevelésbe vett tanulók Tízórai kiegészítése 90,- Szociális intézményben étkezők 511,- 214,- 2. Ez a rendelet szeptember 14-én lép hatályba, de rendelkezéseit a szeptember havi térítési díj fizetési kötelezettségeknél alkalmazni kell. Békéscsaba, szeptember 14. Pap János sk. polgármester Dr. Nagy Mátyás sk. jegyző Tárgy: Tárgyalás menetének meghatározása A közgyűlés 17 igen, 2 nem szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta: 483/2006. (IX.14.) közgy. H A T Á R O Z A T Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a magánszemélyek kommunális adójáról szóló rendelet-tervezetről ismételt szavazást rendel el. Tárgy: A magánszemélyek kommunális adójáról szóló rendelet tervezetének második fordulós tárgyalása A közgyűlés 15 igen, 4 nem szavazattal, 4 tartózkodással alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 29/2006.(IX.12.) rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló, módosított évi XX. törvény 44/A. (2) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló, módosított évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, a helyi adókról szóló, módosított évi C. törvény 1. (1)

8 8 bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a magánszemélyek kommunális adójáról a következő rendeletet (a továbbiakban: Rendelet) alkotja. 1. Adókötelezettség Kommunális adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki az önkormányzat illetékességi területén: a) lakás tulajdonosa, illetve b) nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik. 2. Az adó alanya (1) Az adó alanya az a magánszemély, aki a naptári év első napján a lakás tulajdonosa, vagy a lakás bérleti jogának jogosultja. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben a lakást az ingatlannyilvántartásban bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt tulajdonos). (2) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban az (1) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni. (3) Társasház esetén a lakástulajdonosok önálló adóalanyok. 3. Az adókötelezettség keletkezése, változása és megszűnése (1) Az adókötelezettség a használatbavételi, vagy fennmaradási engedély kiadását, illetőleg az adás-vételi szerződés megkötését követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épített, vagy anélkül használatba vett lakás esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik. (2) Az adókötelezettséget érintő változást a következő év első napjától kell figyelembe venni. (3) Az adókötelezettség megszűnik a lakás megszűnése évének utolsó napján. A lakásnak az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik. (4) Az 1. b) pontjában foglalt lakásbérleti jog esetén az adókötelezettség a lakásbérleti jogviszony létrejöttét követő év első napján keletkezik és a jogviszony megszűnése évének utolsó napján szűnik meg. (5) A lakásbérleti jogviszonynak az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik. (6) A lakás használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti. 4. Adómentesség, adókedvezmény

9 9 (1) Mentes az adó megfizetése alól a 70. év feletti adóalany, amennyiben a lakásban állandó lakosként életvitelszerűen lakik, a kedvezményre jogosító életkor betöltését követő évtől kezdődően. (2) Az adóhatóság az adózót kérelme alapján mentesítheti az adó megfizetése alól, amennyiben: a) az egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg család esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, gyermekét egyedül nevelő személy esetében 120 %-át, egyedül élő személy esetében 150 %-át, 60 év feletti egyedül élő személy esetében 170 %-át, b) nem rendelkezik a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, módosított 1993.évi III. törvény 4. (1) bekezdés b) pontjában körülírt vagyonnal és c) nem részesül lakásfenntartási támogatásban. (3) Az adóhatóság az adózó kérelme alapján az őt terhelő adó megfizetését elengedheti, amennyiben a legalább 6 hónapja nem lakott. Az adókedvezmény féléves - január 1- től június 30-ig, illetve július 1-től december 31-ig terjedő - időszakra vehető igénybe, melyet az adózó előzetesen írásban köteles bejelenteni az adóhatóságnak. Az adókedvezményben részesülő a kedvezmény időtartamának lejártától számított 30 napon belül köteles az adóhatóságnak benyújtani a fogyasztás nélküli elektromos áram számlát. A számla benyújtásának elmulasztása, vagy nem megfelelő benyújtása esetén az adóhatóság az adót megállapítja. (4) Az adóhatóság az adózó kérelme alapján az őt terhelő adó-, bírság- vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. (5) Az adóhatóság az adózó kérelmére az őt terhelő adó megfizetésére részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyez, amennyiben a fizetési nehézség átmeneti jellegű és ez a kérelmezőnek nem róható fel. Az adó évi mértéke lakásonként: 9.000,- Ft. 5. Az adó mértéke 6. Eljárási szabályok (1) A magánszemélyek kommunális adóját az adóhatóság kivetés útján, határozattal állapítja meg. (2) Az adózó az adó megállapítása érdekében az adókötelezettség keletkezését (változását) követő 15 napon belül adóbevallást köteles tenni az e célra rendszeresített nyomtatványon. (3) Nem kell újabb bevallást tenni mindaddig, ameddig az adót (adókötelezettséget) érintő változás nem következik be. (4) Az adózónak az adót két egyenlő részletben az év március hó 15., illetve szeptember hó 15. napjáig kell megfizetni. 7. Értelmező rendelkezések

10 10 1. Lakás: a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló módosított évi LXXVIII. törvény 91/A pontjában foglaltak alapján ilyennek minősülő és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan. 2. Tulajdonos: az ingatlan tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki/amely az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Amennyiben az ingatlan tulajdonjogénak átruházására irányuló, ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas szerződést a földhivatalhoz benyújtották, a szerződő felet kell tulajdonosnak tekinteni. 3. Az a lakás minősül nem lakottnak, amelyben az elektromos áram fogyasztása nem haladja a havi 2 kw/órát. 8. Záró rendelkezések (1) Ez a Rendelet január hó 1. napján lép hatályba. (2) Jelen Rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a köztisztaság fenntartásáról és az egyes közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló, többször módosított 31/1998.(XII.17.) önkormányzati rendelet 5. (3)-(5) bekezdése, a 6. (2)-(5) bekezdése és a 7. (2) bekezdése hatályát veszti. (3) Az e Rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló, módosított 1990.évi C. törvény, valamint az adózás rendjéről szóló, módosított évi XCII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (4) A Rendelet 4. -ában szabályázott mentességeket a tárgyév január hó 15. napjáig az erre rendszeresített formanyomtatványon kell kérni. (5) Az adóalany a 6. (2) bekezdésében szabályozott adóbevallási kötelezettségének először január hó 15. napjáig köteles eleget tenni. Békéscsaba, szeptember hó 14. Pap János sk. polgármester Dr. Nagy Mátyás sk. jegyző Tárgy: Magánszemélyek kommunális adója bevezetésének költségei A közgyűlés 17 igen, 3 nem szavazattal, 3 tartózkodással a következő határozatot hozta: 484/2006. (IX.14.) közgy. H A T Á R O Z A T Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a magánszemélyek kommunális adója bevezetésének feltételeiről készített előterjesztést tudomásul veszi. A bevezetéssel járó évi többletköltségek fedezetéül az általános tartalékot jelöli meg. A évi költségvetésben szerepeltetni kell a többletköltségek szintre hozott nagyságrendjét, melyre fedezetet a kommunális adóból befolyó és a szolgáltatás ellátására fordított kiadások feletti többletbevétel nyújt. A feladat ellátása érdekében alkalmazott ügyintézők foglalkoztatásánál lehetőleg a támogatott foglalkoztatási formát kell igénybe venni.

11 11 A többlettámogatás összegével a évi költségvetési rendeletet módosítani szükséges. Felelős: Dr. Nagy Mátyás jegyző Határidő: december 31., illetve február 28. Tárgy: Az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról és a természetbeni juttatásokról szóló önkormányzati rendelet egyfordulós megalkotása A közgyűlés 23 igen szavazattal, 1 tartózkodással alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 30/2006.(IX.12.) rendelete a helyi önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról és a természetbeni juttatásokról Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló, módosított évi XX. törvény 44/A. (2) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló, módosított évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló, módosított évi LXIV. törvény 17. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a helyi önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról és a természetbeni juttatásokról a következő rendeletet (a továbbiakban: Rendelet) alkotja. 1. (1) A helyi önkormányzati képviselő (a továbbiakban: képviselő) havi tiszteletdíja a köztisztviselők jogállásáról szóló, módosított évi XXIII. törvény 43. (1) bekezdése szerint megállapított illetményalap 2,6-szorosa (a továbbiakban: alapdíj). (2) Ha a képviselő bizottságnak tagja, tiszteletdíja - több bizottsági tagság esetén is - az alapdíj 145 %-a. (3) A bizottság nem képviselő tagjának tiszteletdíja az alapdíj 45 %-a. (4) A bizottság elnökének a tiszteletdíja több tisztség, bizottsági tagság esetén is az alapdíj 190 %-a. 2. A képviselő és a bizottság nem képviselő tagja a következő természetbeni juttatásban részesül: a) az önkormányzat közigazgatási területén összvonalas helyi járatú autóbuszbérlet és b) az önkormányzati közművelődési intézmények rendezvényein történő térítésmentes részvételi lehetőség. 3. (1) A közgyűlésen és a bizottsági üléseken való megjelenést az Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság folyamatosan figyelemmel kíséri és megállapításairól évente tájékoztatja a közgyűlést. (2) A közgyűlés a kötelezettségeit megszegő képviselő megállapított tiszteletdíját legfeljebb 25 %-kal, maximum 12 havi időtartamra csökkentheti, illetőleg

12 12 természetbeni juttatását ugyanilyen időtartamra megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkenés, illetve a megvonás újra megállapítható. 4. A tiszteletdíjat a tárgyhót követő hó 10. napján kell kifizetni. Amennyiben az esedékesség napja munkaszüneti nap, a kifizetése a következő munkanapon esedékes. 5. (1) Ez a Rendelet október hó 1. napján lép hatályba. (2) Jelen Rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a helyi önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról és a természetbeni juttatásokról szóló 5/1995.(I.19.) önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 39/2000.(IX.21.) önkormányzati rendelet, a 23/2002.(X.30.) önkormányzati rendelet, a 20/2003.(VII.10.) önkormányzati rendelet és a 8/2004.(II.26.) önkormányzati rendelet, Békéscsaba, szeptember hó 14. Pap János sk. polgármester Dr. Nagy Mátyás sk. jegyző Tárgy: A lakások és helyiségek bérletére vonatkozó rendelet módosítása és egységes szerkezetbe foglalása A közgyűlés 18 igen szavazattal, 3 tartózkodással alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 31/2006.(IX.14.) rendelete a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról szóló 14/2006.(V.11.) rendelet módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló, módosított évi XX. törvény 44/A. (2) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló, módosított évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló, módosított évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 3. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról a következő rendeletet (a továbbiakban: Rendelet) alkotja. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. (1) E Rendelet tárgyi hatálya kiterjed minden olyan lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre, amely Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában van. (2) E Rendelet személyi hatálya kiterjed az Európai Gazdasági Térség (EGT) állampolgárára, állandó vagy ideiglenes békéscsabai lakóhellyel, vagy igazolt békéscsabai munkahellyel rendelkező nagykorú magyar állampolgárra, bevándorlási-,

13 13 letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre. (3) E Rendelet alkalmazásában: a) jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelemként meghatározott, belföldről vagy külföldről származó vagyoni érték (bevétel) munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, magán-nyugdíjpénztári tagdíjjal, valamint a jövedelemadóról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett része, függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minősül, ideértve a bármely ország jogszabálya alapján folyósított nyugdíjat; Nem minősül jövedelemnek a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, az anyasági támogatás, a tizenharmadik havi nyugdíj, valamint - a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével - a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás, továbbá a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás; b) vagyon: ha e törvény másként nem rendelkezik, az a hasznosítható ingatlanjármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek ba) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a húszszorosát, vagy bb) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a hetvenszeresét meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű; c) család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége; d) közeli hozzátartozó: da) a házastárs, az élettárs, db) a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, dc) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetve a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek (a továbbiakban: fogyatékos gyermek), dd) a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa, de) szülő: a vérszerinti, az örökbefogadó, a mostoha- és nevelő szülő; e) egyedül élő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik; f) háztartás: az egy lakásban együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége; g) egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van;

14 14 h) szociálisan rászoruló: az a személy, vagy család, akinek vagy a jogszerűen együtt költöző közeli hozzátartozójának tulajdonában, haszonélvezetében nincs beköltözhető lakás vagy családi ház, forgalomképes építési telek, hétvégi ház vagy üdülő telek, egyéb jelentős értékű vagy nagyságú ingatlan, kivéve a 3. (4) bekezdésben meghatározott esetet, továbbá akinek vagy a jogszerűen együtt költöző közeli hozzátartozóknak az egy főre jutó a pályázat benyújtását megelőző három havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének: ha) egyedülálló személy esetén 300%-át, hb)2-4 fős család esetén 250%-át, hc) 5 vagy több fős család esetén 200%-át. i) jelentős önkormányzati érdek: munkahelyteremtéshez, oktatási feladatok ellátásához, vendégoktató, vendégelőadó, vendégművész elhelyezéséhez kapcsolódó önkormányzati döntés. (4) Önkormányzati lakás nem lakás céljára nem adható bérbe. ELSŐ RÉSZ A LAKÁSBÉRLET SZABÁLYAI I. fejezet A bérlakások fenntartása, üzemeltetése 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek vonatkozásában a fenntartói és üzemeltetői feladatokat - megbízási szerződés keretében - a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. látja el. II. fejezet Az önkormányzati bérlakás bérbeadásának általános feltételei 3. (1) A polgármester a (4) és (5) bekezdésben foglaltak kivételével - köteles az üresen álló, illetve a várhatóan megüresedő bérlakások bérleti jogát pályázaton meghirdetni. A pályázatot szükség szerint úgy kell meghirdetni, hogy a megüresedő lakások bérbeadása folyamatos legyen. (2) A pályázat kiírásának időpontját úgy kell meghatározni, hogy a megelőző pályázat nyerteseinek elhelyezése ezen pályázat elbírálásáig megoldódjon. (3) Bérlakás csak annak a lakással nem rendelkező személynek (családnak) adható bérbe, aki az e Rendeletben meghatározott pályázati feltételeknek megfelel. (4) Azon családok részére, akik saját tulajdonú háza természeti katasztrófa, vagy vis major következtében megsemmisül, vagy lakhatatlanná válik és azt felújítani, újjáépíteni anyagi, jövedelmi viszonyaik miatt nem áll módjukban és amennyiben a szociális bérlakás pályázat követelményeinek egyébként megfelelnek, az önkormányzat legfeljebb 5 éves időtartamra, pályázati eljárás mellőzésével, szociális bérlakásban bérleti jogot biztosíthat.

15 15 (5) Az (1) bekezdésben szabályozott kötelező pályáztatás nem vonatkozik e Rendelet VIII. fejezetében szabályozott átmeneti lakásokra (Irányi u. 4-6.), illetőleg az önkormányzat tulajdonában lévő szükséglakásokra. 4. (1) A pályázati hirdetménynek tartalmazni kell: a) a pályázati jogosultság feltételeit, b) a bérbeadásra meghirdetett meglévő üres bérlakások címét, komfortfokozatát, alapterületét, műszaki jellemzőjét, szobaszámát, c) a bérleti jogviszony időtartamát, d) a lakbér összegét és az igényelhető lakbértámogatás lehetőségét, e) a pályázati ajánlat benyújtásának módját és határidejét, f) a pályázatok elbírálásának és az eredmény ismertetésének határidejét. (2) A jelentkezési lap tartalmazza: a) a pályázó(k) alapvető személyazonosító adatait, állampolgárságát, lakó-, illetőleg tartózkodási helyét, b) a pályázat benyújtásának időpontjában fennálló lakhatásának jogcímét, c) a pályázóval együtt lakó és jogszerűen együtt költöző személyek alapvető személyazonosító adatait, hozzátartozói minőségét, d) e Rendelet 1. (2) bekezdés a) pontja szerint az együtt költözők jövedelemigazolását, e) a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 4. (1) bek. b) pontja szerint a pályázó(k) e Rendeletben meghatározott szociális, jövedelmi és vagyoni helyzetére vonatkozó adatait. (3) Aki valótlan adatok közlésével, valós adatok elhallgatásával, vagy más módon a pályázat elbírálóját szándékosan megtéveszti, vagy tévedésben tartja, azt a pályázók közül törölni kell és 5 évig a pályázati eljárásban nem vehet részt. (4) A pályázatot az önkormányzat hivatalos lapjában, illetőleg az önkormányzat honlapján kell közzétenni. 5. (1) A pályázatok elbírálásáról a (2) bekezdésben szabályozott eset kivételével - a Szociális és Lakásügyi Bizottság dönt az összeállított javaslat alapján. (2) A VII. fejezetben szabályozott önkormányzati lakások esetében a pályázatok elbírálásáról a Közgyűlés dönt a Szociális és Lakásügyi Bizottság előzetes véleménye alapján. (3) A Közgyűlés, illetőleg a Szociális és Lakásügyi Bizottság által kijelölt bérlők vonatkozásában a bérleti szerződést az önkormányzat nevében a polgármester írja alá. 6. (1) A bérlő köteles a bérleményben életvitelszerűen tartózkodni, a 2 hónapot meghaladó távollétet és annak időtartamát írásban köteles bejelenteni a Polgármesteri Hivatalban. Ezen rendelkezés a bérleti szerződés kötelező tartalmi eleme. A bérlő által bejelentett - különösen: egészségügyi ok, munkahely megváltozása, tanulmányok folytatása miatt történő - távolléte alatt, erre hivatkozással felmondani nem lehet. Nem lehet felmondani a szerződést abban az esetben sem, ha a bérlő a bejelentést menthető okból mulasztotta el, és erről a bérbeadót - felhívására - írásban tájékoztatja.

16 16 (2) A bérleti szerződés megkötésekor, a bérbeadó a bérbeadás feltételeként a Ptk. szabályaival összhangban legfeljebb 10 havi lakbérnek megfelelő összeg megfizetését köti ki óvadékként. Az óvadék pontos összegét és funkcióját a bérleti szerződésben rögzíteni kell. Nem köthető ki óvadék fizetése a szociális alapon bérbe adott lakások esetén. (3) A Szociális és Lakásügyi Bizottság - kérelem alapján - az óvadék legfeljebb 6 hónap alatt történő megfizetését engedélyezheti a június hó 1. napja előtt bérleti jogviszonyt létesített bérő(k)nek. A részletfizetési kedvezményben részesült lakó(k) az óvadék teljes összegének megfizetéséig lakáshasználati díjat köteles(ek) fizetni. A fizetendő lakáshasználati díj összege azonos mértékű e Rendelet szerinti lakbér, illetve költség-hozzájárulási díj összegével. (4) Nem kell az óvadékot megfizetni annak a bérlőnek, akinek a) a beköltözésétől 48 hónap telt el és a meghosszabbítást 3 hónapra kéri, b) ügyvédileg ellenjegyzett adásvételi szerződéssel, vagy jogerős építési engedéllyel rendelkezik a saját tulajdonú ingatlanba költözéséig, de maximum 12 hónapig. III. fejezet A szociális helyzet alapján történő bérbeadás feltételei 7. (1) A szociális helyzet alapján bérbe adott lakások hasznosítására Szociális és Lakásügyi Bizottsága minden év március hó 31. napjáig a Polgármesteri Hivatal által összeállított javaslat alapján hasznosítási javaslatot készít. (2) A hasznosítási javaslatban meg kell határozni: a) az újonnan épülő lakások, az árverésen vásárolt használt lakások, valamint a várhatóan megüresedő bérlakások számát, b) városrendezési célok megvalósítására szükséges bérlakások számát, c) bontásra kerülő bérlakások számát. 8. (1) Szociális helyzet alapján bérbe adott önkormányzati bérlakás bérleti jogának megszerzésére az a nagykorú, az Európai Gazdasági Térség (EGT) állampolgára jogosult, akinek, vagy házastársának, illetve a vele jogszerűen együtt költöző közeli hozzátartozójának tulajdonában, haszonélvezetében nincs: a) beköltözhető lakás, vagy családi ház, b) forgalomképes építési telek, hétvégi ház, vagy üdülő-telek, c) egyéb jelentős értékű vagy nagyságú ingatlan, kivéve a 3. (4) bekezdésben meghatározott esetet. (2) A szociális helyzet alapján bérbe adott önkormányzati bérlakások bérbeadása pályázat útján történik. (3) Nem pályázhat a bérleti jog elnyerésére az a személy, aki - bár az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelel -, de

17 17 a) ő, vagy a vele jogszerűen együtt költöző közeli hozzátartozója rendelkezik olyan vagyontárggyal, értékpapírral, amely, vagy amelyek értékének együttes összege a pályázat benyújtásakor meghaladja a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 4. (1) bek. b) pontjában meghatározott összeget, b) nem békéscsabai lakos. (4) Az (1) és a (3) bekezdésben foglalt feltételek megléte esetén is csak akkor érvényes a pályázat, ha a pályázó és a vele jogszerűen együtt költözők együttes jövedelméből számított egy főre jutó nettó jövedelem a pályázat benyújtásának időpontjában nem haladja meg a pályázat benyújtásának időpontjában megállapított öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a) egyedülálló személy esetén 300 %-át, b) 2-4 fős család esetén 250 %-át, c) 5 vagy több fős család esetén 200 %-át, ugyanakkor az egy főre jutó havi nettó jövedelem a pályázat benyújtásának időpontjában nem kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a) szükséglakás esetén 45%-nál, b) komfort nélküli lakás esetén 60%-nál, c) félkomfortos lakás esetén, d) komfortos és összkomfortos lakás esetén 100%-nál. 9. (1) A bérleti jog megszerzésére irányuló szándékot pályázati-nyomtatványon kell bejelenteni. (2) A bérlő kiválasztásáról Szociális és Lakásügyi Bizottsága által elfogadott és a Rendelet 4. számú mellékletét képező, a szociális rászorultságot meghatározó szempontrendszer alapján dönt. (3) Egy pályázó több lakásra is pályázhat a megpályázott lakások sorrendjének megjelölésével. A pályázaton a pályázó az általa megjelölt sorrend figyelembevételével egy lakás bérleti jogát nyerheti el. 10. (1) A lakásbérleti szerződést a Szociális és Lakásügyi Bizottság által jóváhagyott pályázóval kell megkötni. (2) A szerződést az önkormányzat nevében a polgármester köti meg.

18 18 (3) A pályázóval megkötött lakásbérleti szerződés legfeljebb 3, bevándorlási, letelepedési engedéllyel rendelkező pályázó esetén legfeljebb 5 évre megállapított határozott időre szólhat. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a határozatlan idejű szerződéssel rendelkező bérlők lakáscseréjére. (4) A Szociális és Lakásügyi Bizottság a határozott idő lejártát megelőző 30 napon belül a bérlő, bérlőtársak által benyújtott igazolások alapján megállapítja, hogy a bérlő, bérlőtársak és a velük együtt élő családtagok a jövedelmi,. Vagyoni helyzetük alapján változatlanul rászorulónak minősülnek-e. Az ezzel kapcsolatos adminisztratív feladatokat a Polgármesteri Hivatal végzi. (5) A szociális rászorultság fennállása esetén a bérlő kérésére a lakásbérleti szerződést a lejárat napján, de legkésőbb a lejáratot követő 15 napon belül újabb határozott időtartamra lehet meghosszabbítani. Ellenkező esetben a bérleti szerződés megszűnik és a bérlő cserelakás biztosítása nélkül a köteles elhagyni a lakást. IV. fejezet Költségelven meghatározott lakbérű lakások bérbeadásának szabályai 11. (1) A költségelven meghatározott lakbérű bérlakások hasznosítása pályázat útján történik. A pályázatok elbírálásáról a Szociális és Lakásügyi Bizottság előzetes véleménye alapján a Közgyűlés dönt. (2) A költségelven meghatározott lakbérű bérlakások bérleti jogának közös megegyezéssel való megszüntetése esetén a bérlőt pénzbeli térítés nem illeti meg. (3) Bérleti jog elnyerésére pályázhat: a) az a nagykorú, az Európai Gazdasági Térség (EGT) állampolgára, akinek, vagy a vele jogszerűen együtt költöző hozzátartozójának tulajdonában, haszonélvezetében nincs és 3 éven belül nem is volt beköltözhető lakása vagy családi háza, és b) állandó vagy ideiglenes békéscsabai lakóhellyel, vagy igazolt békéscsabai munkahellyel rendelkezik, továbbá c) igazolt jövedelmeinek együttes összege legalább ötszöröse a fizetendő lakbér összegének. (4) Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat tulajdonában lévő, költségelven meghatározott lakbérű lakások az Erzsébet Lakópark lakóegységei. (5) Az (4) bekezdésben meghatározott lakások bérbeadásának és pályáztatásának részletes szabályait e Rendelet VII. fejezete tartalmazza. 12. (1) Közérdekű feladat megoldására Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése pályázat mellőzésével, egyedi elbírálás alapján jelöli ki azt a lakásbérlőt, akinek átmeneti elhelyezéséhez jelentős önkormányzati érdek fűződik. (2) A kijelölt bérlő a lakásért a költségelven meghatározott lakbérű lakásokra vonatkozó szabályok szerinti lakbért, illetve a külön szolgáltatások díját is köteles megfizetni.

19 (1) Az önkormányzat a költségelven meghatározott lakbérű lakásokhoz kapcsolódó bevételeit és kiadásait a beruházás megvalósításától elkülönítetten, külön számlán tartja nyilván legalább 20 évig. (2) Az önkormányzat a Gazdasági Minisztérium felé a támogatással létrehozott költségalapú bérlakásokra vonatkozóan beszámolási kötelezettségének az alábbiak szerint tesz eleget: a) minden év szeptember 30-ig beszámolót készít: - lakbérszintjének, támogatási- és bérbeadási rendszerének működéséről; - az épületekhez kapcsolódó bevételek és kiadások elszámolásáról; b) 3 évente tájékoztatást ad a lakások - értékbecslő által megállapított - forgalmi értékéről. (3) A lakbért az önkormányzat csak a költségelven meghatározott lakbérű épület és lakás működtetésére, karbantartására, valamint a lakóház felújítására használhatja fel. (4) Amennyiben a megállapított lakbér mértéke meghaladja a költségelven meghatározott lakbérű lakások üzemeltetési, fenntartási és felújítási költségeit, úgy ezt a többletbevételt az önkormányzat kizárólag a településen lévő lakóépület létesítésére, fenntartására és felújítására fordíthatja. V. fejezet A felek jogai és kötelezettségei 14. (1) Az e Rendelet szerinti lakás esetében szükség szerint külön megállapodásba kell foglalni: a) a lakás helyreállításának költségeit, b) a költségek bérlő részére történő megtérítésének módját, valamint c) a munkálatok elvégzésének határidejét. (2) Az (1) bekezdésben említett munkák számlákkal igazolt ellenértékét - a lakás műszaki átvételét követő 30 napon belül - a bérbeadónak egy összegben kell a bérlő részére megfizetni. (3) Ha a tényleges ráfordítás költségei a tervezett költségeket meghaladják, a bérlő a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításához szükséges többletkiadásainak a megfizetésére tarthat igényt. (4) A bérbeadó a munkálatok elvégzésének határidejét - a bérlő kérésére - indokolt esetben, legfeljebb egy alkalommal meghosszabbíthatja. (5) Ha a bérlő a munkálatokat saját hibájából a külön megállapodásban meghatározott, vagy a bérbeadó által a (4) bekezdésben foglaltak alapján meghosszabbított határidőn belül nem végzi el, a bérbeadó a szerződést az Lt (1) bekezdésének b) pontja alapján - felmondhatja. 15. (1) A bérbeadó a bérleti díj ellenében köteles gondoskodni e Rendelet 1.sz. mellékletében felsorolt feladatok ellátásáról. (2) Az épülettel, illetőleg a közös használatra szolgáló helyiségekkel és területtel összefüggő - nem a bérbeadót terhelő - minden üzemeltetési és egyéb kötelezettség teljesítésére a

20 20 lakásbérleti szerződésben kell rendelkezni. A társasházi közösség és az üzemeltető szervezet közötti jogviszonyt külön megállapodás szabályozza. (3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltaknak megfelelő új bérleti szerződéseket a bérbeadó vagy annak megbízottja köti. (4) A többségében önkormányzati tulajdonú társasházak a bérbeadó hozzájárulásával egyéb üzemeltetőkkel önállóan is köthetnek megállapodást. Az ilyen szerződés kiterjeszthető a bérbeadót terhelő kötelezettségek külső üzemeltető általi elvégzésére is. 16. (1) A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti a Gazdasági Bizottság előzetes hozzájárulása után. (2) A megállapodásnak tartalmaznia kell az elvégzendő munkák: a) konkrét megjelölését, b) befejezésének határidejét, c) költségeit és azok megfizetése feltételeit, módját, valamint azt, hogy a munkálatok megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyt a bérlő köteles megkérni. (3) A bérbeadó - a bérlő kérésére - csak a rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételhez szükséges mértéket meg nem haladó költségek megfizetését vállalhatja. (4) A bérbeadó - a (3) bekezdésben foglaltak alapján - a számlákkal igazolt költségeket a munkák befejezését követő 30 napon belül egy összegben köteles a bérlőnek megfizetni. 17. A lakás átalakítását, korszerűsítését követően a lakásbérleti szerződést módosítani kell, ha a lakás komfortfokozata megváltozott és a munkák költségeit a bérbeadó viseli. 18. (1) A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnésekor a lakást és berendezéseit a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá. (2) Az (1) bekezdésben említett megállapodás csak akkor köthető meg, ha a bérlő vállalja, hogy legkésőbb a kiköltözését követő 30 napon belül a költségeket a bérbeadó részére egy összegben megtéríti. (3) Ha a bérlő e Rendelet 1. (1) bekezdés h) pontja alapján szociálisan rászoruló személynek minősül, akkor a költséget több - de legfeljebb 12 havi - részletben is megtérítheti, amelyet kérelem alapján a Szociális és Lakásügyi Bizottság engedélyez. Ennek konkrét feltételeit a megállapodásban kell meghatározni. 19. (1) A bérbeadó megbízásából eljáró üzemeltető a lakásbérlő részére történő átadásakor lakás-átadási jegyzőkönyvet készít, amelyben köteles feltüntetni a lakásban előforduló esetleges hibákat, hiányosságokat. A bérlő a lakás átvételét észrevételeinek írásbeli rögzítésével a lakás-átadási jegyzőkönyv aláírásával ismeri el. (2) Bérlő köteles a lakás lakbérét és költségeit mindaddig megfizetni, amíg azt rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak át nem adta.