Közös turisztikai programcsomagok innovatív megvalósítása Hajdú-Bihar és Bihar megyékben a turizmusfejlesztés érdekében Turisztikai tanulmány

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Közös turisztikai programcsomagok innovatív megvalósítása Hajdú-Bihar és Bihar megyékben a turizmusfejlesztés érdekében Turisztikai tanulmány"

Átírás

1 Közös turisztikai programcsomagok innovatív megvalósítása Hajdú-Bihar és Bihar megyékben a turizmusfejlesztés érdekében Turisztikai tanulmány Debrecen Nagyvárad, márciu

2 Készült a Közös turisztikai programcsomagok innovatív megvalósítása Hajdú-Bihar és Bihar megyébken a turizmusfejlesztés érdekében című projekt keretében. Debrecen-Nagyvárad, március Készítették Dr. Könyves Erika vezető szakértő Dr. Bujdosó Zoltán Dr. Patkós Csaba Dr. Radics Zsolt Dr. Ambrus Attila Bántó Zs. Norbert Király Csaba 1

3 Jelen tanulmány az Európai Unió támogatásával jött létre, a Magyarország- Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében. A közös turisztikai programcsomagok innovatív megvalósítása Hajdú-Bihar és Bihar megyékben a turizmusfejlesztés érdekében című projekt átfogó célja a térség gazdasági versenyképességének erősítése a turisztikai fejlesztések révén. A két megye idegenforgalmi látványosságainak, turisztikai rendezvényeinek népszerűsítése, aktívabb propaganda kidolgozása. Együttműködések ösztönzése turisztikai vállalkozások között a határ két oldalán. A turisztikai szektor helyi szereplőinek fel kell ismerniük azt a tényt, hogy csak úgy tudnak versenyképesek maradni, ha stratégiailag átgondolt fejlesztéseket valósítanak meg és közösen, más szereplőkkel (vállalkozásokkal, szervezetekkel) együttműködve lépnek fel a konkurenciával szemben. Ehhez nyújt segítséget a projekt, melynek keretében jelen részletes tanulmány - a turizmusban érintett szereplők bevonásával - vizsgálja a határon átnyúló turisztikai együttműködések lehetőségeit, s mutatja be azt a hat turisztikai programcsomagot, mely megvalósítása hozzájárul a látogatók számának növekedéséhez, a kereslet felélénküléséhez. Debrecen, március 31. Miklóssy Ferenc elnök Nagy Gábor elnök 2

4 Bevezetés Turisztikai tendenciák, a megyék turisztikai környezetének bemutatása A világturizmus és annak trendjei A turizmus környezete: Hajdú-Bihar és Bihar megye földrajzi elhelyezkedése Hajdú-Bihar és Bihar megye turizmusának jelenlegi helyzete A kereslet jellemzői Hajdú-Bihar megye Bihar megye Vonzerők Hajdú-Bihar megye Bihar megye A kínálatot befolyásoló tényezők Közlekedés, megközelíthetőség Szálláshelyek Vendéglátás Egyéb szolgáltatások Vendégszeretet Közbiztonság, közrend Turisztikai intézményrendszer Információ Turizmus szereplőinek véleménye Következtetések SWOT analízis Hajdú-Bihar megye turizmusának értékelése Bihar megye turizmusának értékelése A stratégia összefoglalása Programcsomagok leírása Egészség és kirándulás csomag Az egészség és kirándulás csomag indokoltsága Az egészség és kirándulás csomag célcsoportjai Hajdú-Bihar megye egészségturisztikai erőforrásainak leírása Bihar megye egészségturisztikai erőforrásainak leírása Ajánlott élménycsomagok Öko-élmények csomag

5 Az ökoturizmus élménycsomag indokoltsága Az ökoturizmus élménycsomag célcsoportjai Hajdú-Bihar megye ökoturisztikai erőforrásainak leírása Bihar megye ökoturisztikai erőforrásainak leírása Ajánlott élménycsomagok Pólus csomag A pólus élménycsomag indokoltsága A pólus élménycsomag célcsoportjai és jellemzőik Hajdú- Bihar megye pólus Debrecen élménycsomag erőforrásai Bihar megye pólus Nagyvárad élménycsomag erőforrásai Ajánlott élménycsomagok Vidéki-élmények csomag A vidéki élmények csomag indokoltsága A vidéki élmény-csomag célcsoportjai és jellemzőik Hajdú- Bihar megye vidéki élmény-csomag erőforrásai Bihar megye vidéki élmény-csomag erőforrásai Ajánlott élménycsomagok Történelmi események-helyek élménycsomag Történelmi események-helyek élménycsomag indokoltsága A történelmi események-helyek élménycsomag célcsoportjai és jellemzőik Hajdú- Bihar megye történelmi események-helyek élménycsomag erőforrásai Bihar megye történelmi események-helyek élménycsomag erőforrásai Ajánlott élménycsomagok Esemény és rendezvény csomag Az esemény és rendezvény élménycsomag indokoltsága Az esemény és rendezvény élménycsomag célcsoportjai és jellemzőik Hajdú- Bihar megye esemény és rendezvény élménycsomag erőforrásai Bihar megye esemény és rendezvény élménycsomag erőforrásai Ajánlott élménycsomagok Mellékletek

6 Bevezetés A turizmus területén kedvező a helyzet a világgazdaságban, hiszen a jelen és a jövő legdinamikusabban növekvő iparágáról van szó. Magyarország és Románia, s azon belül Hajdú-Bihar és Bihar megye helyzete jónak mondható, hiszen óriási turisztikai erőforráshalmazzal rendelkezik, amely sajnos nincs megfelelően kihasználva, bár több, helytálló, egymással összehangolt, egy irányba mutató terv létezik. A tervek megvalósításán munkálkodó szervezetek feladatai meghatározottak, tevékenységükkel beágyazódnak a nemzetgazdaság és a közszféra mindennapi működésébe. Az ország, a régió, a megye, csakúgy mint a települések némelyike elhatározásait kialakította, fejlesztési tervekben és programokban megfogalmazta középtávú feladatait. 1. Turisztikai tendenciák, a megyék turisztikai környezetének bemutatása 1.1. A világturizmus és annak trendjei Az 1990 és 2008 közötti időszakot elemezve, a nemzetközi turistaérkezések száma kb. 60%-al nőtt a turisztikai világszervezet (WTO) adatai szerint, amely éves szinten nagyjából 3%-os növekedésnek felel meg. A 2008-as év folyamán, a világ elsőszámú turista célpontja még mindig Európa volt, több mint 420 millió érkezéssel, amely az összes turistaérkezés 55 %-a. A WTO adatai szerint a nemzetközi turizmusból származó bevételek, a turistaérkezések számánál több mint kétszer nagyobb ütemben növekedett az elmúlt húsz évben, évente átlagosan 8%-al. A világ legkedveltebb nemzetközi turisztikai desztinációi közül több európai ország is kiemelkedik, természetesen a világranglista élén a mediterrán térség nagy országai állnak. Ha a Közép-európai térségre fókuszálunk, az itt található tíz ország közül Magyarország a negyedik helyen, míg Románia a hetedik helyen található, 12,2 és 1,4 millió nemzetközi turistaérkezéssel. Ha ezeket, az adatokat a lakosságszámhoz viszonyítjuk Magyarországon 121%-os, míg Romániában 6,5%-os a turisztikai forgalom. Magyarország turizmusára már hosszú ideje a nemzetközi turistaérkezések magas száma és az ehhez képest alacsony turisztikai bevételek a jellemzőek. Mi sem bizonyítja ezt jobban, a világ összes turistaérkezéseiből 3-4%-kal, ugyanakkor a nemzetközi turisztikai bevételekből alig 0,7 %-kal (a nem regisztrált bevételekkel együtt is csak 1 %-kal) részesülünk. Éppen ezért az adottságok tervezettebb, összehangolt kihasználása és jól megfogalmazott termékek kialakítása esetén ez a szerep még jobban növelhető lenne. Annak ellenére, hogy Románia egyedi és látványos tájegységekkel rendelkezik, valamint hogy minden domborzati forma, a Duna-delta, a 244 km hosszúsággal rendelkező tengerpart szakasz, a Kárpátok vonulatai, több ezer karsztképződményei - melyek közül több Európa szinten is kiemelkedő jelentőségű - megtalálható, az UNESCO világörökségi listán szereplő kolostorai, fatemplomai, erődtemplomai, várai stb. mind-mind különlegesek, a nemzetközi turistaérkezések száma nagyon alacsony. 5

7 Fontos tendencia, amelyet a két ország különösen nem hagyhat figyelmen kívül, hogy a nemzetközi turizmus átlagos növekedési üteme évtizedes távlatban lassul, ami egyrészt a világméretű recesszióból, másrészt az iparág felnőtté válásából fakad. Ez utóbbi miatt a motivációnak megfelelő vonzerő megléte mellett az egész világon egyre nagyobb szerepet kap a szolgáltatási színvonal. A turista árérzékenysége fokozódik, egyre inkább döntést befolyásoló tényező a közbiztonság, a vendégszeretet, az ép természeti környezet. A fentiekből is látszik, hogy a fogadóterületeknek kettős kihívással kell megbirkózniuk a versenyben maradáshoz. Egyrészt a turizmus fenntartható, tudatos fejlesztését kell megvalósítaniuk, másrészt folyamatosan alkalmazkodniuk kell a piaci változásokhoz, a turizmusban résztvevők változó, differenciálódó igényeihez. A környezetbarát és marketing szemlélet együttes érvényesülése tehát a turizmusban a versenyképesség és a siker alapfeltételének számít A turizmus környezete: Hajdú-Bihar és Bihar megye földrajzi elhelyezkedése Hajdú-Bihar megye Magyarország keleti részén, az Észak-alföldi régióban található. A megyét északról Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg, délről Békés, nyugatról Jász-Nagykun-Szolnok megyék, keletről Románia határolja. A Tiszántúl közlekedési infrastrukturális hálózatának gerincét a Budapest - Szolnok - Püspökladány Debrecen - Nyíregyháza forgalmi tengely jelenti, amely a megye meghatározó térszerkezeti vonala is, többek között Püspökladány, Hajdúszoboszló, Debrecen, Hajdúhadház és Téglás is e mentén helyezkedik el. Elsősorban nemzetközi jelentősége emeli ki a Püspökladány Berettyóújfalu Biharkeresztes - (Nagyvárad) vonalat, amely mellett fontos regionális térszerkezeti tengely még a Debrecen Hajdúböszörmény Polgár Tiszaújváros - (Miskolc) útvonal. Kisebb a szerepe a Debrecen Nyírbátor - Mátészalka és a Debrecen - Tiszafüred között húzódó regionális tengelyeknek, viszont a Dél-Tiszántúl forgalma szempontjából alapvető jelentősége van a Debrecen-Derecske-Berettyóújfalu-Szeghalom- Békéscsaba-Szeged regionális térszerkezeti vonalnak. Természet- és tájföldrajzi szempontból Hajdú-Bihar megye nem egységes, a szomszédos tájak áthúzódnak területére km 2 -es területének északkeleti részét a homokbuckás Nyírség déli tája, közepét a kiváló talajadottságokkal rendelkező löszös Hajdúság két kistája: a Hajdúhát és a tulajdonképpeni Hajdúság, nyugatiészaknyugati részét a Közép-Tisza vidékhez tartozó festői Hortobágy és a Borsodiártér, míg déli harmadát a Berettyó-Körösök vidék kistájai (Nagy- és Kis-Sárrét, Berettyó-Kálló köze, Érmellék, Bihari-sík) alkotják. A teljes egészében az Alföldhöz tartozó jellegzetes síksági táj ásványkincsekben szegény, de a kiváló termőtalaj és a termálvíz értékes természeti adottságai a megyének. Bihar megye Románia északnyugati felén található. Északról Szatmár megye, keletről Szilágy, Kolozs és Fehér megyék határolják, nyugatról Magyarországgal határos. Az ország megyéi között nagyságrendileg a hatodik, mivel területe km 2. Bihar megye az Észak-nyugati Fejlesztési Régió része, és körülbelül 600 km távolságra található Románia fővárosától, Bukaresttől. Bihar megye nyugati határa átszeli a Berettyó és Érmellék tájait, valamint a Körösök alföldjét, míg az északi határvonal átszeli a Nagykárolyi-homokhát Érmihályfalva, 6

8 Érmellék és Margittai járás alkotta térséget, egészen a Régió legkeletebbre eső pontjáig, Tasnádbajomig. A keleti határvonal szinuszgörbéhez hasonlítható, hiszen változatos domborzati formákon húzódik: dombvidék, hegyvidék. Tasnádbajomnál a határvonal délnek kanyarodik, átszeli a Krasznamenti-dombság nyugati részét, a Bisztra-dombságot, érinti a Réz-hegység csúcsait, a Jád és Dregán völgyének vízválasztóját, a Biharhegység tetejét, az Öreg-bércet (1.579m), Havasfőt (1.425m), a Vértop-hágót (1.160m), a Nagy-Bihar-csúcsot (1.849m), elhúzódik egészen az Arad-kőig (1.428m), mely Bihar-Fehér-Arad megyék hármas határának metszéspontjában áll. Ez a határvonal választja el a megyét Szilágy, Kolozs és Fehér megyéktől. A továbbiakban a délen húzódó határ vonala, mely Arad és Békés megyéket választja el a Régiótól, a következő útvonalat követi: Kristyor-gerinc, Béli-hegység, leereszkedik a Körösök völgyébe, követi a Fekete-Körös alsó folyását egészen Ant faluig, valamint a magyar határig, ahol továbbhúzódik a Bihari-sík. A fenti határok által körvonalazott területi egység felszíne km2. Olyan heterogén természetföldrajzi struktúra alakult itt ki (hegyvidék, dombok, úgynevezett öböl-medencék és kiterjedt síkságok), mely jelentős turisztikai valamint gazdasági potenciállal rendelkezik. 7

9 2. Hajdú-Bihar és Bihar megye turizmusának jelenlegi helyzete A két megye turizmusának jelenlegi helyzetét a kereslet és a kínálat fő elemei szerint vizsgáljuk meg A kereslet jellemzői Hajdú-Bihar megye A KSH 2009-es adatai szerint a Hajdú-Bihar megye kereskedelmi szálláshelyein az összes vendégéjszaka száma volt, ennek kevesebb mint felét (373784) adták a külföldi vendégéjszakák. A vendégéjszakák 64%-a Hajdúszoboszlón realizálódott (732050), ami jelzi a gyógyturizmus kiemelkedő jelentőségét a megye turizmusában. Bár között a kereskedelmi szálláshelyek kapacitása a megyében 7%-kal csökkent (a régióban 10,3%-kal növekedett) forgalmuk ugyanazon időszak alatt 7,9%-al nőtt (a régióban ugyanakkor csökkent). A növekedést a megyében a belföldi forgalom növekedése okozta, miközben az eltelt időszak alatt a külföldi jelentősen vendégforgalom visszaesett. A kereskedelmi szálláshelyek adatai alapján Hajdú-Bihar megyében az országos átlagnál (2,6 nap) magasabb, 4,1 éjszaka volt a turisták átlagos tartózkodási ideje (a régió átlaga: 3,7 nap). Különösen magas a külföldi vendégek tartózkodási ideje, átlagosan 5,5 éjszakát tartózkodtak 2007-ben a régióban, ezen belül Hajdú-Bihar megyében országos szinten is kiugró módon 6,2 éjszakát. A külföldi vendégek egyéb szálláshelyen (panzió, turistaszállás, ifjúsági szállás, üdülőház, kemping) töltenek több időt (6,5 éjszaka), mint a szállodákban (6,1 éjszaka). Ha a kereskedelmi szálláshelyeken a külföldiek által eltöltött vendégéjszakákat vizsgáljuk elmondható, hogy a megye szállodáiba a legnagyobb arányban Németországból, Lengyelországból, Ausztriából, Romániából, Ukrajnából, Oroszországból valamint Nagy-Britanniából érkeztek. Az egyéb szálláshelyek tekintetében kissé más a helyzet, hiszen a legtöbb vendég Lengyelországból, Németországból, Szlovákiából, Romániából és Hollandiából érkezett Bihar megye A turisztikai kereslet legrelevánsabb mutatója a turisztikai érkezések és eltöltött turista éjszakák száma. A évek statisztikai adatai szerint ez az érték 1, 13 millió vendégéjszaka körül mozog évente. Ez a viszonylag magas érték első sorban a Félix fürdői szálláshely-kapacitás majdnem 50%-os kihasználtságának és Nagyváradnak, mint turisztikai, üzleti és sportrendezvény-célállomásnak köszönhető. Ehhez a hivatalos adathoz még egy 10%-ot hozzá számolhatunk, mint a magánszálláshelyekre érkező vendégek kvantuma. És nem elhanyagolható, mint turisztikai érkezés a hegyvidékre, vadkempingekbe érkező természetbarátok 100 ezres nagyságrendje sem (a hegyimentő-szolgálat által szállított nem hivatalos adat). A turisták származását tekintve - a 2005-ös adatok szerint - ezek nagy többsége belföldi turista: az érkezések 84%-át, illetve a turistaéjszakák 92%-át Románia 8

10 különböző vidékeiről a megyébe érkező vendégek teszik ki. A külföldi turisták az érkezések 16%-át, illetve a vendégéjszakák 8%-átjelentik. A turisták itt tartózkodásának átlagos időtartama is viszonylag magas, 5,2 nap. Ez annak tudható be, hogy a Félix-fürdőre, kezelésre érkező vendégek kezelési periódusa két hét, ami nagymértékben megemeli ennek a mutatónak az értékét. A 2009-es évre kis mértékben romlottak a mutatók, a turisztikai érkezések száma, a szálláshelyek viszonylatában 2009-ben a következőképpen alakult: vendéget regisztráltak (11,8%-kal kevesebb, mint 2008-ban), amelyből hotelekben at (80,9%). A hoteleket a panziók követték (6,7%), apartmanok (5,1%), hostelek (3,4%), motelek, menedékházak, táborok (3,9%). A vendégéjszakák száma összesen , amelyből hotelekben at jegyeztek. A turisztikai szálláshelyek nettó kihasználtsága 2009-ben 44,1%, a 44,5%-os as adatokhoz képest enyhén csökkenő tendenciával. (Románia-szinten a turisztikai szálláshelyek nettó kihasználtsága 2009-ben 28,4%-os volt, 6,6%-os csökkenéssel 2008-hoz képest). A szálláshelyek minőségi besorolása szerint, 2009-ben az érkezések 42,7%-a 2 csillagos szállodákba történt, ezt követték a 4 csillagos szállások 27,3%-kal, a három csillagosak 24,9%, egy csillagos szálláshelyeken 3,1%, valamint a nem minősített szálláshelyeken 2,0%. A turista-éjszakák száma 2009-ben volt, ebből (92,6%) román turista-éjszakák, (7,4%) külföldi turista-éjszakák. A 2008-as évhez képest a vendégéjszakák száma 11,5%-kal csökkent, a csökkenés román turisták esetében jelentősebb volt (11,9%), míg a külföldiek esetében mindössze 5,6%. A szálláshely típusa szerint, az összes vendégéjszakákból 92,8%-ot hotelekben regisztráltak ( vendég-éjszaka), 2,4% panziókban (23744), 1,9% apartmanokban (18633), 1,2% iskolai táborokban (11816), 1,0% motelekben (9814) és 0,7% hostelben és menedékházakban. Az idegenforgalmi területek típusa szerint a vendég-éjszakák 81,9%-át a fürdőhelyeken regisztrálták, ezt követte Nagyvárad 10,8%-kal, egyéb Bihar megyei településeken és turista útvonalakon 6,6%, a hegyvidéki szálláshelyeken 0,7% ben a külföldi vendég-érkezések és vendég-éjszakák legnagyobb része négy csillagos szálláshelyeken történt. A külföldi vendégek 87,3%-a Európából származik, a külföldi vendég-éjszakák 78,4%-át Európai vendégek töltötték a megyében. A szálláshely-kapacitás nettó kihasználtsága, 2009-ben 44,1%-os volt, enyhe csökkenő tendenciával a 2008-as 44,5%-os arányhoz képest. A szálláshelyek kihasználtsága a hotelekben 47,5%-os, a hostelekben 33,3%-os, 17,1%-os a motelek esetében, 27,3%-os az apartmanokban, 7%-os a menedékházaknál, 15,4%- os a panzióknál, 19%-os a falusi vendégfogadóknál, 51,6%-os az iskolai táboroknál. A legnagyobb éves szálláshely-kapacitás kihasználtsággal 2009-ben a két csillagos, fürdőhelyeken működő szállodák büszkélkedhetnek: 58,2%. Az átlagos itt tartózkodás időtartama a 2009-es évre, az összes szálláshelyet figyelembe véve 5 nap volt, azonos a 2008-ban számított értékkel. A turisztikai helyszíneket tekintve, a legmagasabb értékeket a fürdőkben üzemelő szállodák esetében jegyezték 8,5 nap, ezt követik az iskolai táborok az egyéb települések és turistaútvonalak kategóriába tartozó helyszíneken, 4,6 nap. A román turisták esetében a legmagasabb itt tartózkodási mutatót a fürdőkben üzemelő két csillagos szállodáknál jegyezték: 10,4 nap. A külföldi turistáknál a legnagyobb érték a fürdőkben üzemelő négy csillagos szállodáknál jött ki: 8,2 nap. 9

11 2.2. Vonzerők Hajdú-Bihar megye Hajdú-Bihar megye vonzerőit általánosan értékelve megállapítható, hogy alföldi karaktere ellenére vonzerőkben gazdag és változatos terület, de a vonzerők jelentős része csak helyi vagy regionális hatósugárral rendelkezik. Országos, illetve nemzetközi vonzerővel bíró attrakciók, látnivalók csak igen kis számban találhatók, a Hortobágyhoz, illetve a gyógyfürdőkhöz köthetők. A vonzerők turisztikai termékké fejlesztése egyenlőre változó mértékben ment végbe a megyében, ezért jelenleg ezek a vonzerők részben kihasználatlanok vagy csak kis mértékben kihasználtak, országos vagy nemzetközi vonzerejük nem érvényesül. Hajdú-Bihar megye legfontosabb természetes és ember alkotta vonzerői a következőkben mutatjuk be tematikusan csoportosítva. T e r m é s z e t e s v o n z e rők Folyók, tavak, vizek A megye sokrétű vízi vonzerővel bír, melynek bázisai elsősorban a Tisza és mellékfolyói, a Tisza-tó, a Körösök, valamint a Keleti- és a Nyugati Főcsatorna és a Berettyó. A megyét csak rövid szakaszon értinti a Tisza, amely vízitúrázásra igazán alkalmas Tiszacsege és Polgár tud kis mértékben profitálni ebből. A Berettyó és a Körösök nagyságuknál és vízhozamunknál fogva vízitúrázásra alkalmasak, de hasznosításuk gyerekcipőben jár. A vonzerő kihasználtságát értékelve megállapítható, hogy jelenleg hiányoznak a minőségi, sokoldalú hasznosítás alapfeltételei, a szolgáltatási háttér, kevés a kiépített csónakkikötő, kevés a sátorozóhely, szabadstrand, kemping. A vonzerő értékét csökkenti az is, hogy a folyóvizek csak közepesen tiszták. A Tisza-tavi idegenforgalmi régió Hajdú-Bihar megyében a következő településeket érinti: Újszentmargita, Folyás, Polgár, Egyek, Tiszacsege. A régióban ezek nem tartoznak a legkeresettebb vonzerők közé, talán Tiszacsege jelent ez alól kivételt. Gyógy- és termálvizek Hajdú-Bihar megye jelentős termál- és gyógyvízkinccsel rendelkezik. A kiemelkedő hajdúszoboszlói és debreceni fürdők mellett a Sárréti kistérségben Püspökladány megyei jelentőségű - Nádudvar, Kaba és Földes térségi jelentőségű települések rendelkeznek kiépített működő fürdővel, melyek közül a püspökladányi és a nádudvari gyógyvízzé van minősítve, a másik két településen ez folyamatban van. Termálvíz található a Tisza-tavi idegenforgalmi régióban Tiszacsegén és Polgáron. A hajdúvárosok közül Hajdúnánás, Hajdúböszörmény és Hajdúdorog is rendelkezik gyógyvízzel, illetve erre épülő fürdővel, Balmazújvárossal és Berettyóújfaluval egyetemben. Több település rendelkezik lefolytott, de használható kúttal (Komádi, Sáp,stb.). A gyógyturizmus igényeit kielégítő 4 csillagos szállodák kapacitása nem elégséges, - 5 csillagos szálloda ugyan található Debrecenben - a humán szolgáltató háttér sem megfelelő, igen kevés az idegen nyelveket beszélő szakember. A gyógyturizmus színvonalas szolgáltatásai megkívánják, hogy azokat a városi vendégektől 10

12 elkülönülten, magasabb színvonalon - és magasabb áron vehessék igénybe. Szükség lenne minden követelménynek megfelelő szállodára, a debreceni repülőtér rendszeres ilyen irányú kihasználására. Az egészségturizmus más területein (a fitness és a wellness turizmus terén) a kínálat még fejletlen. Természeti ritkaságok, nemzeti parkok, védett területek A táj gazdag és egyedi növény- és állatvilága, Közép-Európa legnagyobb füves pusztája, az élővizek mentén kialakult növénytársulások miatt a megye területének jelentős hányada élvez védettséget. Ezek között kiemelkedő értékű a Hortobágyi Nemzeti Park, mely Magyarország első nemzeti parkja és 1999 decemberétől az UNESCO Világörökségének is része. Ritkaságoknak számítanak a kunhalmok, óriásfák is. Több településen növényritkaságokat bemutató arborétum is működik (Debrecen, Püspökladány, Nagyvárad, Szombatság). E m b e r a l k o t t a v o n z e rők Rendezvények, fesztiválok Hajdú-Bihar megye széles kulturális kínálatának és hosszú történelmének köszönhetően jelentős számú rendezvény helyszíne, melyek többsége ugyan visszatérő rendezvény, de csak helyi, esetleg regionális hatókörrel bír. A megrendezésre kerülő nemzetközi és országos jelentőségű rendezvények alapvetően művészeti témájúak (Országos és Nemzetközi Gyermek Néptánctalálkozó, Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny, Cívis Korzó, Katonazenekeri Fesztivál,), de rendezvények és események természetesen más témában is megrendezésre kerülnek (például a Hortobágyi Nemzetközi Lovasnapok, a Hortobágyi Hídi vásár, vagy az Ártándi határmenti találkozó). Mára a megye több településén is kialakultak, vagy kialakulóban vannak kulturális rendezvények, rendezvénysorozatok (Hajdúszoboszló, Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Konyár, Biharkeresztes, Ártánd, stb.). Az országos, illetve nemzetközi vonzerővel rendelkező események száma azonban alacsony, s ezek jelentős része csak egynapos ott-tartózkodásra ad lehetőséget, így kihasználtságuk nem megfelelő. Kivétel ezalól a Debreceni Virágkarnevál, de a város vezetése egyre inkább törekszik a rendezvények idejének nyújtására. A jelenleg regionális jelentőségű vonzerők némelyike - megfelelő fejlesztések után országos vagy nemzetközi jelentőségűvé válhat. Konferenciák, kiállítások Az adottságok elsősorban a megyeszékhelyre koncentrálódnak, bázisát a Debreceni Egyetem és intézményei, valamint a nagyobb szállodák képezik. Egyes kiállítások (pl. a debreceni FARMER-EXPO), országos jelentőségre tettek szert, míg mások a kistérségi gazdasági élet kiemelkedő eseményeivé nőtték ki magukat (pl. Hajdúnánási Regionális Vállalkozói Napok és Kiállítás, Bihar-Bihor Expo, Sárréti Vállalkozói Napok). Egyre nagyobb nemzetközi vonzereje lesz a különféle szakvásároknak (Karácsonyi műtárgy aukció, Kortárs-expo, utazási kiállítás és vásár, stb.). A jó technikai felszereltségű, modern konferenciatermek és -központok száma igen alacsony, de a Kölcsey Központ hiánypótlónak bizonyult és a Főnix Csarnok is sok 11

13 esetben hasznosítható ilyen célra is. A megye talán a MICE piacon fejlődött leginkább új szolgáltatásaival (szállodák, konferenciaközpont, stb.). Gasztronómia A megye bővelkedik gasztronómiai értékekben, rendelkezik modern, színvonalas, elsősorban az európai konyha és a magyar konyha ízvilágát kínáló éttermei mellett megmaradtak a tájegység gasztronómiai hagyományait őrző éttermek, falusi vendéglők és csárdák. Egyes gasztronómiai különlegességek már programmá nőtték ki magukat (Debreceni pulykafesztivál, borfesztivál, Torma út rendezvényei stb). Az érmelléki bor szintén gasztronómiai specialitás a megyében. A falusi turizmus helyzete a megyében A nagyvárosi emberek igénye a falusi életforma megismerésére, újra élésére, gyökereik felkutatására napjaink kézzel fogható és jól körvonalazható turisztikai termékét a falusi turizmust hívja életre. A turisztikai kereslet és a turisztikai kínálat részéről egyaránt meglévő igény erősen hat a megye falusi turizmusának átfogó fejlesztésére. A falusi turizmus gyűjtőfogalom mivel kínálja a falut, a tanyát és annak természeti környezetét, az itt lakók mindennapi életét és ünnepnapjait. Szoros a kapcsolat a falusi és az agroturizmus között. Ez utóbbi profiljában szűkebb az előbbinél és specializált kínálatot nyújt. Az agroturizmus magában foglalja az agrártérségekbe települő, a mezőgazdasági adottságok és termékek értékesítésére szerveződött turizmust. A kettő közötti különbség úgy értelmezhető, hogy míg a falusi turizmus a falusi élet élményeit kínálja a látogatóknak, addig az agroturizmus a helyi termékeket helyezi előtérbe. Az agroturizmus legújabb vonulata a bio-termékeket kínáló öko-gazdaságok termék bemutatói, napjaink egyre több egészség tudatos módon élő látogatója számára. Közösségi abban az értelemben is, hogy a jól működő falusi turizmus mögött megtalálható a helyi /települési/, illetve a több települést összefogó kistérségi turisztikai szervezet. A megye alapvető kínálati palettája falusi turizmus szempontjából térségekre osztható, ezek a következők: Tisza-mente, Hajdúság, Ligetalja, Erdős puszták, Bihar, Sárrét, Hortobágy, Tematikus utak A tematikus utak egy téma köré épülő attrakciókat gyűjtik össze, fűzik fel és fogják össze egy turisztikai termékké. A modern turizmus egyik fontos ágazata, melynek fejlesztése fontos, népszerűgének köszönhetően. A fenti kistérségeken belül további turisztikai társulások találhatók. A megye első tematikus útja a torma-út tematikus turisztikai útvonal az Erdős puszták és Ligetalja tájegységen /kistérségen/ belül. Emellett már ismert a Csárdák útja és 2010-ben kerültek kialakításra olyan promóciós anyagok, amelyek egyéb, határon átnyúló tematikus útvonalakat mutatnak be. Ezek a következők: múzeumok és tájházak útja, egészség útja, tájjellegű termékek, borút, csárdák útja, táji értékek útja, mesterségek útja, barlangok útja, vizek útja, híres személyek útja. 12

14 Sport A megye területen a terepadottságok, az elhanyagolható szintkülönbség, a kis forgalmú utak és a gátak, töltések jó lehetőséget biztosítanak a síkvidéki kerékpáros turizmus, ugyanakkor a kiépített kerékpárutak hossza elenyésző, és az egyéb kerékpáros infrastruktúra (kerékpárkölcsönző, szervízhálózat, kitáblázás, stb.) kiépítettsége sem megfelelő. Bár az utóbbi időben a lovassport ágazat fejlődést mutat mindkét megyében, a komplex szolgáltatást nyújtó létesítmények száma, a szolgáltatások színvonala és a lovasrendezvények száma nem kielégítő (azok is elsősorban csak a főszezonban kerülnek megrendezésre), a Hortobágy puszta image -hez szükséges létesítményrendszer még fejlesztésre szorul. Hajdú-Bihar megye egyes területei jó vadállománnyal rendelkeznek (jelentős az apróvad-állomány, valamint a Guthi-erdőben a dámvad), míg szinte az egész közeli bihari hegyek gazdag vadállomány csábító lehet a vadászok számára. A horgászat alapját a Tisza, annak mellékfolyói, valamint a hegyi patakok adják. Jelentős horgászvizek a folyók rendezésekor levágott holtágak, valamint a Keleti- és a Nyugati Főcsatorna, a természetes és mesterséges tavak (Debrecen, Püspökladány, Hajdúszoboszló környéke, a Hortobágy halastavai, víztározók a Körösökön stb.). Potenciálisan szóba kerülhetnek a már működő, illetve a jelenleg épülő edzőközpontok, sportcsarnokok (Debrecen, Hajdúszoboszló, esetleg Püspökladány, Hajdúnánás, Berettyóújfalu), melyek a turizmus egy új dimenzióját vetíthetik előre. Új helyszínek jelentek meg a megyében az elmúlt évtizedben a sporttturizmus területén, elsősorban Debrecenben (Atlétikai Stadion, Főnix Csarnok,). Építészeti emlékek, műemlékek A megye építészeti emlékekben viszonylagosan gazdag., ezek rendszerezése mindenképpen fontos. A legfontosabb vonzerőket csoportosítva mutatjuk be az alábbiakban: Építészeti különlegességek: Debrecen építészete (templomok, egyetemek, Városháza, Megyeháza, Református Kollégium, a köztemető ravatalozója, Hősök temetője, stb.), Pusztai pásztorok építészete Hajdúböszörmény településszerkezete (szabályos körkörös gyűrűkkel 3 részre osztott településszerkezet mintapéldája). Hortobágyi Kilenclyukú híd, csárdák, hodályok, hunhalmok, a pásztorélet építészeti emlékei, népi építészeti emlékek Irodalmi emlékhelyek (Kölcsey, Arany, Ady, Bessenyei, Petőfi, Móricz, Veres P., Szűcs S., stb.) Történelmi emlékhelyek (Álmosd, Debrecen, stb.) Parókiák, templomok, kúriák (Nyíracsád, Nagyrábé, Nagykereki) Várak, várkastélyok, várromok (Nagykereki) Műemlék jellegű épületek Pincesorok, Szőlős pajták ( Létavértes) 13

15 Múzeumok, kiállítóhelyek Hajdú-Bihar megyében nagy számban szinte minden városban található egy-egy irodalmi, vagy történelmi személyhez (Ady, Arany, Kölcsey), tájegységhez (Körösvidék, Bihar, Sárrét, Ligetalja, Érmellék, Erdőspuszták) kapcsolódó múzeum, tájház, helytörténeti kiállítás, stb. Jelenlegi kiépítettségük, gyűjteményeik nagysága és minősége elsősorban regionális esetleg országos vonzerővel bírhat, nemzetközi vonzereje ma nem érvényesül. Népművészet, hagyományok és népszokások A megyében hagyományosan elsősorban az állattartás és a pásztorkodás volt a jellemző. Hajdú-Biharban az e tevékenységet űző csikósok, az általuk végzett mesterségek, az ő életformájuk sokáig az egész ország egyik legfőbb turisztikai vonzerejét képezték. A megye népművészeti hagyományai gazdagok, a néphagyomány számos helyen még ma is él. A hortobágyi pásztorművészet remekei, a csont- és fafaragások, a szűrhímzések, a bőrdíszműves munkák, a nádudvari és nyíracsádi fazekasság, a bihari hímzés, ősi foglalkozások, a különleges lószerszámok egyedi értékeket testesítenek meg, az adottságok azonban jelenleg kiaknázatlanok. A tárgyi néprajzi emlékek egy része rendszeres kiállításokon megtekinthető ugyan (például a Déri Múzeumban, illetve egyes települések tájházaiban), a hagyományok, a mesterségek bemutatása azonban hiányos. Szintén hiányzik a lakosok mindennapjait (pl. Létavértes környéki tormafeldolgozás, Érmelléki bortermesztés, dél-nyírségi dohányfeldolgozás, pálinkafőzés, fafaragás, bútorfestés) bemutató kiállítás, esetleg nyílt falumúzeum. A megye hagyományosan kiemelkedő zenei- és tánccsoportokkal büszkélkedhet. A Hajdú-táncegyüttes mellett gyermek-ifjúsági és felnőtt csoportok viszik hírüket szerte a nagyvilágba (A Debreceni Filharmonikus Zenekar, a Gulyás György által alapított Debreceni Kodály Kórus és a Csokonai Színház Operatársulata stb.). A legjelentősebb komolyzenei rendezvény kétségtelenül a nagy nemzetközi hírnévnek örvendő Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny. Debrecen, mint kulturális központ Debrecenben működik az ország egyik legjelentősebb és nagy múltra visszatekintő egyeteme. A Debreceni Egyetem intézetei, tanszékei rendszeresen szerveznek nemzetközi hírű és jelentőségű konferenciákat, a Debreceni Nyári Egyetem pedig jelenleg körülbelül 700 külföldi hallgató számára teremt lehetőséget a magyar nyelv tanulására, illetve tartalmas programokat biztosít a kurzusok idejére. Egyházi központok, szent helyek Debrecenben a protestantizmus már a 16. században kiépítette a maga intézményrendszerét, az 1557-ben létrejött Tiszántúli Református Egyházkerületnek már Debrecen volt a központja. Debrecen jelentős szerepet tölt be a vallási turizmusban egyrészt, mint utazási célpont, másrészt, mint vallási rendezvények helyszíne (Református Világtalálkozó, pápa-látogatás). Debrecenben található a Debrecen-Nyíregyházi római katolikus püspökség, Hajdúdorogon pedig a görög katolikus püspökség székhelye. 14

16 Szinte valamennyi településen van - műemlékileg védett - templom vagy parókia. Melyek közül a legfontosabbak: Egyházművészeti Múzeum, Könyvtár, Református Nagytemplom, Kollégium, Hajdúdorogi Görög Katolikus Székesegyház XVIII. századi ikonosztáz, Nyíracsádi Árpád-kori templom Debreceni Zsinagóga Szent Anna Székesegyház, A témakörön belül további lehetőséget jelent a vallási hagyományokra épülő, még élő rendezvények szervezett látogatása. Egyéb szórakozási, illetve szabadidő-eltöltési lehetőségek Debrecen bevásárló központjai a város lakossága és a turisták számára is vonzerőt jelentenek, új életstílust hoztak létre. További szabadidő-eltöltési lehetőséget jelentenek Debrecen körzetében az Erdőspuszták, a Vekeri-tó és Fancsika. A Debrecenben található színház jelenleg helyi vagy kis sugarú regionális hatókörrel rendelkezik, csakúgy, mint a megyeszékhelyeken található állatkert. A debreceni főtér sétatérré átalakításával nyári szabadtéri rendezvénysorozat megrendezésére alkalmas helyszín jött létre. A megyében a multinacionális cégek megjelenése, az Európai Unió határainak kitolódása, a csatlakozási folyamat fontos potenciált teremtett az üzleti turizmus számára Bihar megye Bihar megye változatos domborzati formáinak köszönhetően, számos természetes turisztikai erőforrással rendelkezik. A természetes vonzerők közül kiemelkednek a karszt domborzat jellegzetes vonásai, mint például a vadregényes szikla szorosok, a váratlanul előbukkanó víznyelők, a titokzatos barlangok ámulatba ejtő cseppkőképződményei és végtelen járatai, a bővizű karsztforrások és látványos vízesések (Bihar-hegység, Királyerdő-hegység, Béli-hegység). Az aránylag magas hegységek lejtői, évente 4-5 hónapon át biztosítják a megfelelő hóréteget, a téli sportok szerelmesei számára (Biharfüred, Vértop-Aranyoslápos). A megye másik fontos turisztikai erőforrását a hévizek jelentik, melyek többnyire a Nyugati-alföld illetve a Nyugati-dombvidék találkozásánál fordulnak elő. A hévíz jelenlétének köszönhetően jött létre a több évszázados múltra is visszatekintő, illetve nemzetközi rangú Félix-fürdői üdülőtelep, mely Bihar megye legnagyobb illetve legrangosabb turisztikai desztinációja. Mindezekhez társul az ember alkotta vonzerők sokasága, amely az építészeti emlékek, műemlékek, népművészeti illetve néprajzi elemek sokszínűségére épülnek. Kiemelkedő jelentőséggel bír Nagyvárad történelmi központja, majd egy évezredes múltú várával, illetve barokk, eklektikus és szecessziós stílusú műemléképületeivel. Mindezek mellett, jelentős vonzerőt képeznek még az európai szinten is egyedi román fatemplomok, néprajzi értékekkel rendelkező települései és az évente megrendezésre kerülő rendezvények (fesztiválok, vásárok, kiállítások). 15

17 Természetes vonzerők Folyók és tavak Bihar megye vizei rendkívül változatos és sokszínű képet mutatnak, nemcsak mint rekreációs desztináció, hanem mint egészségmegőrző tényező is fontos szerepet töltenek be. A legjelentősebb hidrográfiai vonzerők közül kiemelhetjük a megye 4 fontos folyóját, melyek északról dél felé haladva a következők: Ér, Berettyó, Sebes-Körös és Fekete-Körös valamint ezek főbb mellékfolyói. A megye tavait két nagy csoportba oszthatjuk. Túlnyomó többségük mesterséges (antropogén) eredetű, mint pl. a lesi, alsólugasi, telegdi víztározók, a cséffai, az Érhát vagy a Hegyköz halastavai, hogy csak a legnagyobbakat említsük. A megye, folyó- és állóvizeinek többsége kiváló lehetőséget kínál a horgászatra vagy a vízi sportokra. A természetes tavak száma alacsony és ezek többnyire kis felületűek. Sajátos helyet foglal el az európai szinten egyedi élővilággal rendelkező püspökfürdői Pecetó, a Varasó, a Ponor-réti (időszakos) karszt tó, stb. Gyógy- és termálvizek A gyógy- és termálvizek előfordulása Bihar megyében több településen is jellemző. A két legnagyobb és legismertebb hévízforrás, Nagyvárad közeli szomszédságában található a Félix illetve Püspök (Május 1) fürdő területén. A legnagyobb hévízforrás a Bálint-forrás, melyet a Félix-fürdőben tártak fel 1885-ben, kapacitását tekintve óránként liter vizet szállít a felszínre. Vize a bikarbonátos, kalciumos és magnéziumot tartalmazó vizek csoportjába sorolható, mely enyhén radioaktív. A Püspökfürdő területén kb. 30 hévízforrás található, melyek hőmérséklete 28 és 42 C között mozog. Az üdül őhelyet az Izbuc artézi forrás táplálja, melyet ben fedeztek fel. A Pece - tóból nyert különös jelentőségű gyógyiszapot pakolások formájában különböző mozgásszervi panaszok kezelésére használják. Tenke nagyközség, Nagyváradtól 40km-re dél dél-keletre található meg a Fekete Körös partján. A hévizek mellett, itt található meg a megye legnagyobb szénsavas ásványvíz telepe is. A szénsavmentes és túlnyomóan vasat tartalmazó ásványvizek Biharfüred térségére jellemzőek, de ilyen jellegű ásványvizek előfordulnak még Fekete-erdő (Réz-hegység) vagy Paptamási településeken is. Mindezek kifejezetten ajánlott gyógymódot jelentenek, az endokrin betegségekkel küzdök vagy kimerültségi panaszokkal rendelkezők számára. A biharfüredi Csodaforrás m tengerszint feletti magasságban található, melynek átlagos vízhozama 700m 3 /nap, míg a víz hőmérséklete 5 C, mely évszaktól függetlenül állandó. Hévizek fellelhetőek még a következő településeken is, mint például: Madarász, Margitta, Robogány, Mácsapuszta, Bályok, Vámosláz, Belényes stb. Az ásvány- és hévvizek kiemelkedő erőforrást biztosítanak az egészségturizmus számára. A vízesések egyedülálló festői tájat alakítottak ki, melyek a domborzat és a kőzettani sajátosságoknak köszönhetően a megye számos pontján felbukkannak. Ezek közül a leglátványosabbak a Nagy-Phaeton-vízesés (80 m), Három király vízesés, Schmidl vízesés, Szerenád vízesés, Jadolina vízesés, Fátyol-vízesés, Missvízesés, Körösrévi vízesés, Szentháromság vizesések, Czárán vizesés (Meleg 16

18 Szamos szurdokvölgye), a Galbena szurdok vízesései (Eminenciás), Ördögmalom vízesés, stb. Természeti ritkaságok, nemzeti parkok, védett területek A természeti ritkaságok, nemzeti parkok, valamint a védett területek bőséges előfordulása jellemzik Bihar megye tájait, látványosságait. A domborzati formák harmonikus és egymást kiegészítő társulási módjának a hatására négy jól elkülöníthető térséget fedezhetünk fel: Az alföldi, pannon puszta, keleti oldalát képező Nyugati Alföldet, tarkított vizes élőhelyeivel és az ártéri erdők maradványaival, melyek rendkívül kedvelt helynek számítanak, olyan ritka madárfajok számára, mint a: gém, fekete gólya, békászó sas, fekete Milán, duna-sólyom stb. Szintén ebben a környezettípusban található a Radvány-erdõ természetvédelmi terület és a Cséfa Natúr Park, melyet a Körös- Maros nemzeti parkkal együtt egy óriási határon átnyúló nemzetközi természetvédelmi területté nyilvánítottak. Az itteni halastavak számos védett madárfajnak adnak fészekrakó és táplálkozási helyet (gémfajok, gólyák, vadrucák, vadlibák, kárókatonák, teknõsbékák és egy védett növényfaj - a sárga tavirózsa). A natúr parkban az ide látogatók egyik legkedveltebb időtöltése a sport- és amatőr horgászat, de több halászcsárda is várja vendégeit egész évben. A Nyugati-alföld és a Nyugati-dombság találkozásánál kialakult egy különleges és Európában egyedi hévízi ökoszisztéma, mely a püspökfürdői Pece tó és patak forrása mentén lelhető fel. A hévízi tündérrózsa (Nymphaea lotus var. Thermalis), a bordás homorcsa (Melanopsys pareysi) és a pirosszemü kele (Scardinius racovitzae) előfordulása mely igazán egyedivé varázsolja ezt a régiót az idelátogatók számára. A Nyugati-Szigethegység Natúr Park összetettségével és eredetiségével rendkívüli jelentőséggel bír a megyében, a kifejezetten ritka és védett értékek igen magas számával. Területe ha, ebből ha tartozik Bihar megyéhez. Számos természeti erőforrás és természeti érték előfordulása vezetett oda, hogy védetté nyilvánítsák, mint természeti park. Itt a fő attrakciót a karsztformák adják, ami a táj legkiemelkedőbb sajátossága, a rengetek barlang jelenléte, melyek közül a leglátványosabb és őslénytani leletekkel is rendelkező Medve-barlang. Szintén csak itt található meg egész Romániából, sok olyan zsomboly mely több ezeréves jeget tartalmaz, mint például az Eszkimó, a Porcika, a Bársza-katlan, vagy a Vértopzsombolyok, melyek egyben jégbarlangok is. Egy egyedülálló jelenség ezen a vidéken a Rozsda-szakadék, mely egy erős eróziós folyamat által létrehozott kb. 600 m átmérőjű illetve 100 m mélységű látványos szakadék. A megye középső és keleti részén elhelyezkedő rendkívül látványos hegyvidéki térség, mely a Nyugati Szigethegység néven is ismert, és Bihar megye területén a Réz-, a Királyerdő- a Béli-havasok valamint a Vlegyása-Bihar vonulatai tartoznak. Ezek magassága 500 és 1849 m (Nagy Bihar csúcs) között mozog. A Réz-hegység Bihar- és Szilágy megye határán húzódó hegység lapos tetői és hátai sehol sem érik el a tengerszint feletti 1000 méteres magasságot. Legmagasabb csúcsai a 918 méter magasságú Magura-csúcs majd az Almácskatető, a maga 882 méteres magasságával. Letarolt, hullámos felszínének rossz lefolyású, sekély mélyedéseiben lápok bújnak meg. Legfontosabb turisztikai célpontjai Fekete-erdő illetve Sólyómkóvár települések. A Királyerdő hegység domborzatát tekintve, három északkelet délnyugati csapásirányú vonulatra osztható, amelyek közös jellemzője, hogy az ellaposodó hegygerincek voltaképpen karsztfennsíkokat, ún. planinákat alkotnak. A Jád- és a Barátka-patak által közrezárt keleti hegyvonulaton, valamint déli nyúlványában, a 17

19 Kisbelényesi-hegycsoporton találhatóak a Király-erdő legmagasabb hegycsúcsai: a Holdringató (1027 m) és a Belényesi-Magura (1004 m). Felszínét karsztos felszíni formák, dolinák, szurdokok, zárt karsztos medencék barlangrendszerei, búvópatakjai teszik változatossá. Több száz kisebb-nagyobb barlangot fedeztek itt fel, melyek közül a legjelentősebbek a Szelek-barlangja, mely az ország leghosszabb barlangrendszere, több mint 47 km hosszúságban térképezték fel; a Nagymagyarbarlang, melyben jelentős régészeti kiállítás is található az itt felfedezett leletekből; a mézegdi barlang, amely öt emeleten végigfutó galériarendszerrel rendelkezik és hossza több, mint 3400 m; mindenképp meg kell még említeni a révi barlangot mely egy, a kevés kiépített illetve villany kivilágítással rendelkező barlang közül, stb. A meredek falú szurdokvölgyei közül méreteivel is kitűnik a Sebes-Körös révi szorosa. A Béli-hegység a Bihar-hegység legtekintélyesebb nyugati oldalága, a Feketeés a Fehér-Körös által közrefogott Zárándi- és Belényesi-medence fölé sasbércszerűen kiemelkedő hegység. A 675 négyzetkilométeren fekvő Béli-hegység, vagy ahogy mai nevének 20. század előtti elterjedése előtt nevezték Kodru-Moma, legmagasabb pontja Szártető, vagy bihari Pilis, mely méterrel emelkedik a tenger szintje fölé. A hegység területének több mint a fele a méter magasság közé esik. Az méternél magasabb csúcsai a Nagyarad (1.098 m), a Dombi, a Nagyoroj és a Déva (1.044 m). Peremterületein kisebb-nagyobb karsztfelszínekkel (pl.: a vaskó-kalugyeri, vagy a havasdombrói fennsíkok), látványos felszíni formákkal, viszonylag nagyszámú barlanggal (itt található az Jókai barlang is mely egy 4O m vízesést rejt) és karsztforrással (a legkiemelkedőbb a látványos kalugyeri időszakosan feltörő forrás). A Bihar-hegység vagy Bihari-havasok az Erdélyi-középhegység észak-déli irányú központi hegytömbje. A Bihar-hegységben található a Szigethegység legmagasabb pontja, a Nagy-Bihar (1849 m). A legérdekesebb karszt képződmények a Pádis karsztfennsíkon találhatóak Itt szinte minden patak a föld alá kerül, nemegyszer más néven tör elő és folytatódik, majd újra eltűnik. A fennsík a hegység közepén terül el, földrajzi feltárását többek között Czárán Gyula végezte, így a magyar tájnevek, illetve a mostani jelzett turistaútvonalak nagy része az ő nevéhez fűződik. Az méter magasan elterülő fennsík jellegzetes karsztvidék, ahol megtaláljuk annak összes jellemző jelenségét: karsztforrásokat, víznyelőket, töbröket (dolinákat) valamint barlangokat. A Csodavár Európa legnagyobb exokarsztjelensége: három, egymástól egy kisebb nyereggel, illetve alagúttal elválasztott m átmérőjű és m mélységű zsomboly. Ezek közül kettő állandó jelleggel, a harmadik pedig csak alacsonyabb vízállásnál látogatható. A legnagyobb dolinában egy 73 m magas barlangnyílás található mely a vidék jelképévé vált. A vidék egyik legszebb tája a Ponor-rét. A mező a hóolvadás és a nagy esőzések idején tóvá alakul, mivel az itt található víznyelők képtelenek levezetni a sok vizet a Csodavár barlangjába és innen tovább, a Galbena-kitöréshez. Szintén itt található Vertop-Aranyoslápos térsége, mely a magyar sízők körében népszerű, viszonylag hóbiztos pályarendszer, a magyar-román határtól kb. 110 km-re. Összesen méternyi könnyű, közepes és nehéz pálya húzódik és méteres magasság között. A pályákat kéttányéros húzólift és egy négyszemélyes felvonó szolgálja ki. A felvonóhoz összesen három pálya tartozik: fekete szakasz (1.100 m), piros (1.400 m), kék (1.800 m). Esténként kivilágított pályákon lehet síelni, aki pedig megunta a csúszást, az bérelhet motoros szánt is. Biharfüred a Bihar-hegység legismertebb üdülő-pihenőhelye, mely méteres tengerszint feletti magasságban, minden oldalról magas hegyekkel körbezárt, szélvédett medencében helyezkedik el. Régen a belényesi görög katolikus 18

20 püspökség birtokát képező pihenőhely volt, ma kiépített üdülőtelep. Télen 4-6 hónapig síelésre vagy szánkózásra alkalmas hó borítja a közvetlen környékén lévő hegyoldalakat. Klimatikus gyógyhely: különleges tisztaságú, ózondús levegője kedvező hatással lehet az egyes betegségben szenvedőknek (pl. szellemi kimerültség, vérszegénység). Egyik fő nevezetessége a Csodaforrás elnevezésű ásványvíz forrása, amely a Jád folyó egyik forrása. Régen az emberek egy legenda szerint gyógyhatást tulajdonított 5 C állandó hőmérsékletű és magashegyi vizének vizének. A Boga-völgye a Bihar-hegység talán legfestőibb nyaralóövezete. A kis nyaralótelep mindössze 12 kilométerre fekszik Pádistól, de magában a völgyben is megéri alaposabban körülnézni, mert rengeteg látnivalót tartogat a turisták számára. Láthatunk itt egyszer szelíden csobogó, máskor vad vízesések formájában lezúduló patakokat, hatalmas sziklákat, barlangokat és mindezt számtalan szebbnél-szebb gyógynövény teszi még változatosabbá és illatosabbá. A szedgyesdi-völgy, mely nem más mint egy vadregényes szurdok a barlangokkal ismerkedők kiváló terepe, kialakulását tekintve a szurdok tulajdonképpen egy ősi barlang beomlásával keletkezett, a ma látható barlangbejáratok az egykori oldalfolyosók torzói. A Völgy hossza a falutól a forrásig 8 km, ebből kb. 4 km-es szakaszon egymást követik a patak mindkét oldalán sorakozó barlangbejáratok. A Nyugati Szigethegység változatos természeti adottságai a biodiverzitás konzerválása szempontjából jelentős ökoszisztémák kialakulását segítették elő. A Nyugati Szigethegység Természetvédelmi Terület területéről a sajátos környezeti tényezőknek tulajdoníthatóan számos endémikus fajt írtak le: Jósika-orgona v. erdélyi orgona (Syringa josikae), sisakvirág (Aconitum calibrotryon ssp. skarisorensis), az elsőként innen leírt nyalábcsengőke (Edraiantus kitaibeli), valamint a kéküstökű csormolya (Melamphyrum bihariense). A NySzTT területéről számos gerinctelen fajt gyűjtöttek be és írtak le tudósok, ezek közül igen sok bizonyult endémikusnak a Nyugati-szigethegységen belül. A fajok jórésze endémikus, és csak néhány barlangban fordul elő. Legjellemzőbbek: a Coleopterae, Chlovinae (Leodidae), Trechinae (Carabidae) csoportok. A Drimeotus és Pholeuon troglobionta nemek endémikusak a Nyugati-szigethegységben, elterjedtségük nagyon korlátozott. A NySzTT élőhelyeinek és ökoszisztémáinak legfontosabb és legtörékenyebb része a felszín alatt, a barlangokban található. Ezek megóvása kiemelt feladat, ugyanis a turisták látogatása direkt vagy indirekt módon befolyásolja a látogatott barlang mikroklímáját, melyre többnyire a hőmérséklet és a nedvességtartalom állandósága, valamint a légáramlatok hiánya jellemző. Bihar megyében több mint 60 természetvédelmi terület van, köztük a Csodavár, az aragyászai barlang, a Szegyesd völgye, a kalugyeri dagadóforrás, a Rozsdaszakadék, a galbina szurdokvölgy, a Pádis karsztfennsík, a Nagy Phaeton vízesés, a Flóra-rét, a Szelek barlangja, a mézgedi barlang, a Pece patak, a révi sziklaszoros és az Erdélyi Szigethegység Természeti Park, mely határain belül számos kiemelten védett érték található. Ember alkotta vonzerők Rendezvények, fesztiválok A belényesi heti vásár(minden csütörtökön), Borkóstolással egybekötött borverseny Szentjobbon (február), Festum Varadinum rendezvénysorozat (április- 19

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

A Tisza-tavi régió turisztikai kínálata, kiemelkedő vonzerők Szendy Mónika MT Zrt. Tisza-tavi Regionális Turisztikai Projekt Iroda Marketing menedzser Veszprém, 2006. április 7. A TISZA-TÓ ALTERNATÍV ÜDÜLÉSI

Részletesebben

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár Bevezető gondolatok A kultúra

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁRÓL

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁRÓL AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁRÓL Katona Ilona marketing igazgató Magyar Turizmus Rt. Észak-alföldi Regionális Marketing Igazgatóság Veszprém, 2005. április 08. Az Észak-alföldi régió kiemelt turisztikai

Részletesebben

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága?

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága? Ki számít turistának? Fogalmak Turizmus Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza előadás 2009. március 23. Belföldi és nemzetközi turizmus Adatforrások meghízhatósága? Bevételek-kiadások Kereskedelmi

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.

Részletesebben

Gyöngyös város turizmusfejlesztési koncepciójának területfejlesztési vonatkozásai

Gyöngyös város turizmusfejlesztési koncepciójának területfejlesztési vonatkozásai Gyöngyös város turizmusfejlesztési koncepciójának területfejlesztési vonatkozásai Domjánné Nyizsalovszki Rita 1 -Kovács Gyöngyi 1 - Szűcs Csaba 1 -Dávid Lóránt 2 1 Károly Róbert Főiskola, Turizmus, Területfejlesztési

Részletesebben

Üdülőkörzetek és nemzeti parkok Magyarországon, 2004. Jelmagyarázat. Nemzeti Park Kiemelt üdülőkörzet Üdülőkörzet. szállodák 19%

Üdülőkörzetek és nemzeti parkok Magyarországon, 2004. Jelmagyarázat. Nemzeti Park Kiemelt üdülőkörzet Üdülőkörzet. szállodák 19% 1.5.4 Turizmus Annak ellenére, hogy nemzetközi összehasonlításban jelenlegi turisztikai kínálatával, vendégforgalmával és bevételeivel Magyarország nem tartozik Európa kiemelkedő turisztikai célterületei

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

Nagyvisnyó Sporttábor

Nagyvisnyó Sporttábor Nagyvisnyó Sporttábor Augusztus 17. Indulás: I. csoport 9.00 II. csoport 10.30 Tisza tavi hajókirándulás-poroszló Közös túra a Dédesi várromhoz 5 600 m (oda-vissza) kb. 2,5 óra Augusztus 18. A túra hossza:

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita a Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság Igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2013.

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

Értékesítési Tájékoztató Lakó- és különleges övezeti területek értékesítése Kunsziget

Értékesítési Tájékoztató Lakó- és különleges övezeti területek értékesítése Kunsziget Értékesítési Tájékoztató Lakó- és különleges övezeti területek értékesítése Kunsziget 2013 Kunsziget Termálfalu elhelyezkedése Kunsziget Győrtől 15 km-re, Hegyeshalom irányában található. A Budapest felől

Részletesebben

A falusi vendéglátás, mint a helyi értékek kihasználásának lehetősége. Ricz András Regionális Tudományi Társaság Szabadka

A falusi vendéglátás, mint a helyi értékek kihasználásának lehetősége. Ricz András Regionális Tudományi Társaság Szabadka A falusi vendéglátás, mint a helyi értékek kihasználásának lehetősége Ricz András Regionális Tudományi Társaság Szabadka Helyi értékek - vonzerőleltár Kulturális hagyaték Természetvédelmi értékek Turisztikai

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

Egy még vonzóbb Budapestért

Egy még vonzóbb Budapestért Egy még vonzóbb Budapestért Dudás Krisztina marketingigazgató Magyar Turizmus Zrt. 2011. május 4. Kedvező piaci trendek A trendek nekünk dolgoznak Növekvő népszerűségnek örvendenek Rövid utazások Közeli

Részletesebben

TERMÁLVÍZ HASZNOSÍTÁST SEGÍTŐ TÉRINFORMATIKAI ADATBÁZIS AZ ÉSZAK- ALFÖLDI RÉGIÓ TERÜLETÉRE

TERMÁLVÍZ HASZNOSÍTÁST SEGÍTŐ TÉRINFORMATIKAI ADATBÁZIS AZ ÉSZAK- ALFÖLDI RÉGIÓ TERÜLETÉRE Konferencia a felszín alatti vizekért Siófok, 2009. március 25-26. TERMÁLVÍZ HASZNOSÍTÁST SEGÍTŐ TÉRINFORMATIKAI ADATBÁZIS AZ ÉSZAK- ALFÖLDI RÉGIÓ TERÜLETÉRE Davideszné Dömötör Katalin AQUIFER Kft. MEGBÍZÓ:

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET EUROPE - Best practice áttekintés Kijelöltünk 4 régiót, hogy Erdélyt, Kovászna megyét összehasonlítsuk velük mindegyik közülük hasonló imázzsal

Részletesebben

GYULA, A TÖRTÉNELMI FÜRDŐVÁROS

GYULA, A TÖRTÉNELMI FÜRDŐVÁROS XIV. ORSZÁGOS TDM KONFERENCIA GYULA 2015. DECEMBER 3-4. GYULA, A TÖRTÉNELMI FÜRDŐVÁROS Előadó: Komoróczki Aliz Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezető TDM menedzser Köszöntő 2015. december 3. A DESZTINÁCIÓ

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

Makói útikalauz. és a város lógója. Makó város Csongrád megyében a Maros jobb partján, a román határ közelében helyezkedik el.

Makói útikalauz. és a város lógója. Makó város Csongrád megyében a Maros jobb partján, a román határ közelében helyezkedik el. Makói útikalauz Kora tavasszal vitt errefelé utunk. Én nagyon kíváncsi voltam, mert mindig azt hallottam a várossal kapcsolatban: makói hagyma. Így aztán utánanéztem jó előre a településnek, olvastam róla,

Részletesebben

V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16.

V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16. V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului Erdély. Minden magyarban ennek a szónak a hallatán valamilyen érzelmi hangulat alakul ki. A trianoni

Részletesebben

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei Balatonfüred és környéke gyöngyszemei azaz Balatonfüred és a Kelet-balatoni Kistérség mikro-régiójának összefogása az egész éves kulturális, egészség- és borturizmus fenntartható fejlôdéséért. Balatonfüred

Részletesebben

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. 11. 27-28. A turizmus, mint helyi fejlesztés eszköze szekció Vargáné

Részletesebben

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendég Otthon: rokon, barát Üzleti életben: partner, munkatárs

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus nemzetgazdasági jelentősége A 2009. évi adatokon alapuló turizmus szatellit számla szerint:

Részletesebben

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM INFORMÁCIÓS MEMORANDUM 4200 HAJDÚSZOBOSZLÓ MAGYARORSZÁG INGATLAN SZÁMA: 014 2011. július Rev.01 Page 1 of 6 Megye Régió Hajdú-Bihar Lakosság száma Kb. 24.000 Autópálya csatlakozás Országút 4 Repülőtér

Részletesebben

Zöldturizmus Szekció. Natúrparkok - Zöldutak - Geoparkok. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség. Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25.

Zöldturizmus Szekció. Natúrparkok - Zöldutak - Geoparkok. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség. Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25. Zöldturizmus MTZrt.: UNWTO szerint az ökoturizmus a turizmus minden olyan formája, amelyben a turista fő motivációja a

Részletesebben

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy

Részletesebben

Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu

Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu Szalay-Zala Andrea a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének titkára Tel: 30/530-1642 E-mail: fatoszfotitkar@gmail.com. Kutatás, felmérés

Részletesebben

Mitől kulturális egy tematikus út..? És mitől tematikus? És mitől kulturális? És mitől út?

Mitől kulturális egy tematikus út..? És mitől tematikus? És mitől kulturális? És mitől út? Mitől kulturális egy tematikus út..? És mitől tematikus? És mitől kulturális? És mitől út? Mártonné Máthé Kinga Magyar Turizmus Zrt. Belföldi igazgató Mitől ÚT? Apró értékek láncra-fűzése Azonos rendezőelv

Részletesebben

PIHENÉS NÉMETORSZÁGBAN A FEKETE- ERDŐ SZÍVÉBEN TRIBERGBEN, A KAKUKKOS ÓRÁK HAZÁJÁBAN

PIHENÉS NÉMETORSZÁGBAN A FEKETE- ERDŐ SZÍVÉBEN TRIBERGBEN, A KAKUKKOS ÓRÁK HAZÁJÁBAN PIHENÉS NÉMETORSZÁGBAN A FEKETE- ERDŐ SZÍVÉBEN TRIBERGBEN, A KAKUKKOS ÓRÁK HAZÁJÁBAN Az 58 m 2 alapterületű két szintes 43. számú apartman Tribergben, a Feketeerdő szívében, egy szálloda komplexum 2. emeletén

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 TARTALOM TARTALOM... 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 A föld

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 első fél évében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel Kelet,

Részletesebben

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Találkozó: Óváros tér/köd utcai parkoló Időtartam: 2-2,5 óra Ismerkedés Veszprémmel és a várnegyeddel Azoknak ajánljuk, akik előszőr járnak a városban,

Részletesebben

A vizsgafeladat ismertetése:

A vizsgafeladat ismertetése: A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsga központilag összeállított kérdései az alábbi témaköröket foglalják magukba: A turizmus rendszere, működése, szereplői, fajtái A magyar és a nemzetközi gasztronómia

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS Észak- és Kelet-Magyarország folyóparti településeinek turizmusa, 2000 2008 Tóth Géza 1 Dávid Lóránt 2 Ujvári Krisztina 3 A népszerű vízi turizmus és kiemelten a vízparti települések turizmusa mint mindenhol,

Részletesebben

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

Bethlen emlékút. A Bethlen-út rövid története:

Bethlen emlékút. A Bethlen-út rövid története: Bethlen emlékút A Bethlen-út a Bükk első turista útja volt, átadására 1892. július 17-én került sor. A Miskolci Helyiipari Természetbarát Egyesület a 120 éves jubileumra emlékezve határozta el, hogy az

Részletesebben

Kulturális turizmus Magyarországon. Dr. Csapó János PTE TTK FI Turizmus Tanszék

Kulturális turizmus Magyarországon. Dr. Csapó János PTE TTK FI Turizmus Tanszék Kulturális turizmus Magyarországon Dr. Csapó János PTE TTK FI Turizmus Tanszék Fogalom meghatározás A turizmuson belül napjainkban egyre nagyobb szerep jut a kulturális turizmus számára. A jelenség lényegében

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 6.sz.melléklet Swot analízis Erősségek Strengths A természeti környezet, a növény és állatvilág sokszínűsége borvizek gazdagsága, élő hagyományok, népszokások,

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

MAGYARORSZÁG LEGJOBBAN FEJLŐDŐ VIDÉKI DESZTINÁCIÓJA 2007 ŐRSÉG

MAGYARORSZÁG LEGJOBBAN FEJLŐDŐ VIDÉKI DESZTINÁCIÓJA 2007 ŐRSÉG MAGYARORSZÁG LEGJOBBAN FEJLŐDŐ VIDÉKI DESZTINÁCIÓJA 2007 ŐRSÉG Az Őrség fő turisztikai jellemzői A térség Vas megye délnyugati sarkában található, ahová a honfoglaló magyarok a nyugati kapu védelmére őrállókat

Részletesebben

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet

Részletesebben

A kezdeményezések régiója

A kezdeményezések régiója A kezdeményezések régiója 1 2 Köszöntő A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 12 éve látja el a hazai és uniós fejlesztésekhez, pályázatokhoz kapcsolódó feladatokat. Az elmúlt években tett erőfeszítéseink

Részletesebben

Jó gyakorlatok. Arnold Vendégház Mecseknádasd

Jó gyakorlatok. Arnold Vendégház Mecseknádasd Jó gyakorlatok Arnold Vendégház Mecseknádasd Készült a DDOP-2.1.3/A-12-2012-0007 Vidéki örökség útjai pályázaton belül a Baranya Megyei Falusi Turizmus Közhasznú Egyesület és a Dél- Dunántúli Falusi Turizmus

Részletesebben

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület SZÁLKA 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 1707,6 ha Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású

Részletesebben

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest: 2010. június 1. TÁJÉKOZTATÓ a Magyarországon 2010 első negyedévében megrendezett nemzetközi rendezvényekről A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája 2010-ben is kiemelt feladatának tartja, hogy

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13.

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. Turisztikai Konferencia Veszprém Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. VILÁGTURIZMUS 2006-ban NEMZETKÖZI TURISTAÉRKEZÉS: 842 millió + 4,5%, 36 milliós növekedés, elsősorban

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Dr. BALOGH Zoltán Nemzetközi Ügyek Csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Civil együttműködési hálózat kialakítása

Részletesebben

TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS

TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS III. rész TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS A turisztikai vonzerő-fejlesztésbe azon tevékenységeket soroljuk, amelyek a város idegenforgalmát növelik. A turisztikai vonzerő-fejlesztésnek vagy más szóval turisztikai

Részletesebben

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2014. február

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

Készítette: Habarics Béla

Készítette: Habarics Béla A Simai-tó tanösvény terve Készítette: Habarics Béla A településről hhhhhhhhhelyszí Csengersima a 49. számú főút mellett keletről elterülő ne község. Közúti és teherforgalmi határátkelőhely található külterületén.

Részletesebben

NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE

NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE 2011 KÉSZÍTÕK NÉVSORA NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA - BICSKE MEGBÍZÓ KÉSZÍTETTE BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PORTATERV VÁROSRENDEZÉSI

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi teljesítményéről Összefoglaló A magyarországi szállodaipar 2013 évi teljesítményének jellemzői - A hazai szállodai kínálat, a szobák száma

Részletesebben

Balatonszőlősi kirándulások. Balatonszőlősről induló gyalogos kirándulási lehetőségek, fotótúra- pontok és ajánlott túra- útvonalak

Balatonszőlősi kirándulások. Balatonszőlősről induló gyalogos kirándulási lehetőségek, fotótúra- pontok és ajánlott túra- útvonalak Balatonszőlősi kirándulások Balatonszőlősről induló gyalogos kirándulási lehetőségek, fotótúra- pontok és ajánlott túra- útvonalak 1. útvonal A falu nyugati végén, a 2. számú fotótúra- ponttól indulunk.

Részletesebben

Megalapozó vizsgálat

Megalapozó vizsgálat Megalapozó vizsgálat Balatonfenyves településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1658/2012 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban,

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IV. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IV. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IV. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I.- IV. közötti időszakban nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

Gazdaság. Infrastruktúra

Gazdaság. Infrastruktúra Gazdaság A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozás DRV Rt., Dráva-Tej Kft., Drávacoop Zrt., Averman- Horvát Kft., B és Z Beton Kft., Barcs Metál Kft., Magyarplán Kft., QUATRO Kft. A.L.M Kft.,

Részletesebben

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ 1 GDP-HEZ HOZZÁJÁRULÁS: 9% MUNKAHELYEK SZÁMA: 318 EZER TURIZMUS DEVIZA BEVÉTELEI: 4 MRD EUR 1.031 SZÁLLODÁBAN 59.287 SZOBA SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet

5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet 5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet 1 1. Környezet és szállodavezetés Vezetés és környezet Makró környezet Gazdasági környezet 2. Turizmus globális környezete Szálloda és Turizmus Turizmus lokális

Részletesebben

A Sóvidék-Hegyalja kistérség turisztikai potenciálja. dr. Horváth Alpár

A Sóvidék-Hegyalja kistérség turisztikai potenciálja. dr. Horváth Alpár ? A Sóvidék-Hegyalja kistérség turisztikai potenciálja dr. Horváth Alpár Kontextus Sóvidék-Hegyalja HACS 41-313.-as intézkedés, Falusi turisztikai tevékenységek ösztönzése pályázati kiírás Sóvidék-Hegyalja

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM INFORMÁCIÓS MEMORANDUM Gázláng utca, 3926 hrsz. 4200 HAJDÚSZOBOSZLÓ MAGYARORSZÁG INGATLAN SZÁMA: 012 2011. július Rev.01 Page 1 of 7 Megye Régió Hajdú-Bihar Észak Alföld Lakosság száma Kb. 24.000 Autópálya

Részletesebben

VÁLTOZÓ TÁRSADALOMFÖLDRAJZ DEBRECEN-NAGYVÁRAD EUROMETROPOLISZ SZEREPE A MAGYAR-ROMÁN HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSÉBEN

VÁLTOZÓ TÁRSADALOMFÖLDRAJZ DEBRECEN-NAGYVÁRAD EUROMETROPOLISZ SZEREPE A MAGYAR-ROMÁN HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSÉBEN VÁLTOZÓ TÁRSADALOMFÖLDRAJZ DEBRECEN-NAGYVÁRAD EUROMETROPOLISZ SZEREPE A MAGYAR-ROMÁN HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSÉBEN Változó Föld, változó társadalom, változó ismeretszerzés 60 éves az EKF Földrajz

Részletesebben

A felszín ábrázolása a térképen

A felszín ábrázolása a térképen A felszín ábrázolása a térképen Rajzold le annak a három tájnak a felszínét, amelyről a tankönyvben olvastál! Írd a képek alá a felszínformák nevét! Színezd a téglalapokat a magassági számoknak megfelelően!

Részletesebben

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

Képeslapok a Dunáról

Képeslapok a Dunáról Képeslapok a Dunáról Nagymaros a Dunakanyarban, a Börzsöny lábánál fekszik. Az uralkodók kedvenc tartózkodási helye volt a középkorban. A XX. században nagy nyilvánosságot kapott a település, ugyanis

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 295-302

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 295-302 Andrei Indrieş 1 AZ ERDÉLYI-SZIGETHEGYSÉG TERMÉSZETI PARK BEVEZETÉS A 75 000 hektáron elterülı Erdélyi Szigethegység Természeti Parkot 2003-ban nyilvánították védett területté. A Természeti Park három

Részletesebben

Egészségturizmus. Gyógyturizmus 2014.01.29. Egészségturizmus orvosi szemmel

Egészségturizmus. Gyógyturizmus 2014.01.29. Egészségturizmus orvosi szemmel Egészségturizmus Egészségturizmus orvosi szemmel Dr.Mándó Zsuzsanna Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház Az egészségi állapot fenntartása, illetve annak javítása érdekében történő utazás. Részei:

Részletesebben