A t a n á r i m e s t e r s z a k s z a k m a i d i s z c i p l i n á r i s e g y s é g e DEBRECENI EGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS TECHNOLÓGIAI KAR

Átírás

1 A t a n á r i m e s t e r s z a k s z a k m a i d i s z c i p l i n á r i s e g y s é g e DEBRECENI EGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS TECHNOLÓGIAI KAR FIZIKATANÁR MESTERKÉPZÉSI SZAK (MSc) DEBRECEN

2 A t a n á r i m e s t e r s z a k s z a k m a i d i s z c i p l i n á r i s e g y s é g e Tartalomjegyzék I. Adatlap 3. oldal II. A belépés, valamint a továbblépés körülményei. Képzési kapacitás III. A képzés tanterve Tantárgyi tematikák A képzési és kimeneti követelményekben elıírt idegen nyelvi követelmények teljesítésének intézményi feltételei IV. A képzés személyi feltételei 7. oldal 9. oldal 17. oldal 34. oldal 35. oldal V. A szakképzés indításának kutatási és infrastrukturális feltételei 37. oldal 2

3 A t a n á r i m e s t e r s z a k s z a k m a i d i s z c i p l i n á r i s e g y s é g e B/I. Adatlap Felsıoktatási intézmény neve, címe: Debreceni Egyetem 4032 Debrecen, Egyetem tér 1 A képzésért felelıs kar megnevezése: Természettudományi és Technológiai Kar Az oklevélben szereplı szakképzettség megnevezése: okleveles fizikatanár A képzési idı, a félévek, valamint az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma a képzés különbözı formái szerint: 1. A ciklusokra bontott, osztott képzés alapképzési szakjaira épülı tanári szakon: (a) a két tanári szakképzettség párhuzamos megszerzésekor: 5 félév, 150 kredit A szakterületi ismeretek oklevélhez szükséges kreditjeinek száma: Fizika-X tanári szak esetén: 30 kredit X- Fizika tanári szak esetén: 50 kredit (b) csak egy tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzés esetén: 4 félév, 120 kredit. 2. A fıiskolai szintő tanári szakképzettség birtokában a tanári mesterfokozat és a korábbi szakképzettségnek megfeleltethetı tanári szakképzettség megszerzése esetén 2 félév, 60 kredit, a szakképzettségnek megfeleltethetı kétszakos tanári szakképzettség 3 félév, 90 kredit A szakképzettségért felelıs oktató: Dr. Pálinkás József, akadémikus, tanszékvezetı egyetemi tanár 3

4 A t a n á r i m e s t e r s z a k s z a k m a i d i s z c i p l i n á r i s e g y s é g e 8. A szakképzettség képzési és kimeneti követelményeit (szakmai KKK) tartalmazó leírás ( A 15/2006. (IV.3.)OM rendelet 4.számú melléklete alapján) A szakképzettség oklevélben szereplı - magyar nyelvő megjelölése: okleveles fizikatanár - angol nyelvő megjelölése: teacher of physics A képzés célja az alapfokozaton vagy más felsıfokú végzettség keretében szerzett szakképzettségre, illetıleg ismeretekre alapozva a közoktatásban, a szakképzésben és a felnıttképzésben az oktatási, pedagógiai, kutatási, tervezési és fejlesztési feladatokra, továbbá a tanulmányok doktori képzésben történı folytatására való felkészítés. A szakterületi általános ismereteken túli, sajátos ismeretkörök: Szakterületi ismeretek: A mechanika alaptörvényei, általánosított megmaradási tételek. A klasszikus mechanikai törvények érvényességi köre, a mechanika szerepe a természeti jelenségekben, a mindennapi életben és a technikai gyakorlatban. (pl. közlekedés, sport, játékszerek). A nemlineáris jelenségek elemi szintő értelmezése. Az energiafogalom centrális szerepe a klasszikus és a modern fizikában. A korpuszkuláris anyag, az erıterek és az energia kapcsolata. Az általánosított energia-megmaradás elve és alapvetı jelentısége a fizikai és a rokon természettudományos problémák megoldásában, illetve a természeti jelenségek széles körének magyarázatában. Folytonos közegek, gázok, folyadékok és szilárd anyagok makroszkopikus mechanikai tulajdonságai, aero- és hidrosztatika, szilárd testek rugalmas alakváltozása, hidro- és aerodinamika. A hıtan fıtételei, az entrópia makroszkopikus fogalma, termodinamikai potenciálok, irreverzibilis folyamatok, a termodinamika alkalmazása egyszerő speciális rendszerekre. A statisztikus fizika valószínőségi szemlélete, a makroszkopikus termodinamika fogalmainak és törvényeinek statisztikus értelmezése. Elektromágnesség, elektrosztatikus tér vákuumban, dielektrikumokban és vezetıkben. A statikus mágneses tér és az anyag mágneses tulajdonságai. Az elektromos áram és hatásai. A Maxwell-egyenletek vákuumban és anyagi közegben, az anyagállandók értelmezése. Az elektromágneses hullámok elmélete, hullámjelenségek, az elektromágneses hullámok energiája, Az elektromágneses spektrum. Az elektromágneses hullámok a természetben és a technikai gyakorlatban. Az elektromágneses hullámok és a korpuszkuláris anyag kölcsönhatása. Az elektromágneses sugárzások alkalmazása az orvosi diagnosztikus és terápiás eljárásokban. A relativitáselmélet alapjai, fizikai világképformáló jelentısége. Mikrofizika. A mikrofizika klasszikus elızményei. A kvantumfizika kísérleti alapjai, kvantummechanikai és a klasszikus fizikai mennyiségek kapcsolata. Magfizika. Atommag-modellek, a természetes és mesterséges radioaktivitás jelensége és alkalmazásai. Magreakciók, a magenergia alkalmazásai, nukleáris kockázatok. Az elemi részek fizikájának alapjai. A csillagászat alapjai. A klasszikus leíró csillagászat, Kepler-törvények, csillagrendszerek, csillagfejlıdés. A modern kozmológia alapjai. A modern őrkutatás elméleti és gyakorlati vonatkozásai. A társadalmi közegben értelmezett természettudomány és természettudományos kutatás, a tudósok szerepe és felelısségének kérdései a régebbi korokban és napjainkban. 4

5 A t a n á r i m e s t e r s z a k s z a k m a i d i s z c i p l i n á r i s e g y s é g e Szakmódszertani ismeretek: A mechanika tanításának tartalmi alapkérdései, az iskolai kísérletezés, a tanulók önálló kísérleti munkájának szervezése és irányítása. A fizikatantervek szükségszerően spirális felépítése, az egyes fogalmaknak, jelenségköröknek, törvényeknek a tanulók kognitív fejlıdéséhez igazodó fokozatos bıvítése és annak alkalmazása a tanításban. Jellegzetes és újratermelıdı mechanikai tévképzetek eredete és kezelése. Az energiafogalom kialakítása és a fogalom folyamatos tartalmi bıvítése az alapozó és közép szintő fizikaoktatásban. (Legyen képes a fokozatosság elvét követve meggyızıen elfogadtatni a diákokkal az általánosított energia-megmaradás elvét, és ennek sokirányú alkalmazhatóságát. Tudjon kialakítani diákjaiban józan fenntartásokat minden olyan új elmélettel szemben, amelyik ellentmondásban áll az általánosított energia-megmaradás tételével. Jellegzetes áltudományos nézetek kezelése) A folytonos közegekkel, gázokkal, folyadékokkal és szilárd anyagokkal kapcsolatos hétköznapi tapasztalatok, technikai alkalmazások és a fizikai ismeretek szoros kapcsolatának bemutatása a tanításban. Az iskolai tananyagból kimaradó témakörök élményszerő ismeretterjesztı szintő bemutatására. A hıtan általános és középiskolai tanításának alapproblémái. A statisztikus sokaságok viselkedésének törvényszerőségei, az átlagérték és az ettıl való eltérések, várható ingadozások fogalmának a diákok életkori sajátságaihoz illeszkedı elemi tárgyalása. A modellalkotás kifejlesztése és alkalmazása a középiskolában, statisztikus modelljátékok, döntésjátékok. Számítógép alkalmazása a sokelemő rendszerek vizsgálatánál. A fizikai hıtan alaptörvényeinek szerepe más természettudományokban (pl. a kémia, biológia geológia stb.). A determinisztikus és statisztikus törvények közötti fogalmi váltás nehézségei. Az elektromágnesség elméleti és gyakorlati problémái a gimnáziumi fizikatanításban. Demonstrációs kísérletek bemutatása, az iskolai mérıkísérletek kiértékelése. A fizikai ismeretek alkalmazása a mindennapi, háztartási elektromosság gyakorlati kérdéseivel (baleset-megelızés, energiatakarékosság) kapcsolatban. Az elektromágneses hullámok alapvetı jelentısége a modern technikában, a gyakorlati energetikában, valamint a kommunikációs eszközökben. A fény kettıs természete és a kérdéskörrel kapcsolatos ismeretelméleti problémák. A modern fizika (atom- és részecske-fizika, statisztikus fizika, anyagtudomány) tanításának elvi és gyakorlati problémái az alapozó és a középszintő oktatásban. A modellalkotás szerepe a fizikai megismerés folyamatában és a fizika tanításában. A klasszikus atomfizika és héjfizika szerepe más természettudományokban, kémiai és biológiai alkalmazások fizikatanítási integrációja. A mikrofizikai és makrorendszerek törvényeinek kapcsolata. Az atomenergia jelentısége a modern társadalomban, döntési kockázatok. Az atomenergiára vonatkozó új eredmények elsajátításának és az ezzel kapcsolatos társadalmi vitáknak jelentısége. A csillagászati törvények szerepe a fizika történeti fejlıdésében. Klasszikus és modern csillagászati ismeretek beillesztésére a fizika tantárgy kereteibe. Szakmódszertan tárgy keretében megjelenı, a tanítás-tanulási folyamatra vonatkozó ismeretek: - Motivációs stratégiák a fizikatanításban. Az általános és középiskolai fizika oktatás kezdıés peremfeltételei, a fizika tananyag jellegzetességei, szerkezete, vezérelvei. Fizikatanítás külföldön. 5

6 A t a n á r i m e s t e r s z a k s z a k m a i d i s z c i p l i n á r i s e g y s é g e Az induktív és deduktív szemlélető fizikaoktatás elméleti és gyakorlati kérdései a középiskolai fizika tanításában A feladat- és problémamegoldás szerepe és jelentısége a fizikai gondolkodás fejlesztésében. A kísérletezés, (demonstrációs-, mérı- és tanulókísérletek) szerepe, feladatai és gyakorlata az alapozó és középszintő oktatásban. A fizika oktatásának tárgyi feltételei (szaktanterem, szertár, labor, tankönyv, füzet stb.) szerepe és jelentısége. A fizika elméleti modelljeinek elemi, középiskolai matematikai ismeretekre építı magyarázata. A természettudományos tárgyak egybehangolása, az integrált természettudományos oktatás hazai és külföldi tapasztalatai. A diákok differenciált foglalkozásának, fejlesztésének lehetıségei a fizikatanításban. A felzárkóztatás és a tehetséggondozás speciális feladata és fórumai (iskolai szakkör, KÖMAL, regionális, országos, nemzetközi versenyek). A szakköri foglalkozások lehetıségei és az iskolán kívüli fizikai ismeretterjesztés formái és feladatai.. Multimédiás technikák ismerete és alkalmazásának lehetıségei a fizikaoktatásban a szemléltetés, kísérletezés, modellezés és a mérési adatok kiértékelése területén Fizikai ismeretek felhasználása a környezetvédelemben. Környezettudatos magatartás erısítése. 6

7 B/II. A belépés, valamint a továbblépés körülményei 3. Elızményként elfogadott alapszakok, kritérium ismeretkörök és kreditértékek: a) a bemenethez feltétel nélkül elfogadott alapszakok: Fizika, gépészmérnök, energetikaimérnök, anyagmérnök. b) a bemenethez megadott feltételekkel elfogadott alapszakok, illetve kreditkövetelmények: Bármilyen az alapképzésben indított szak, az 50 kredites fizika minor szak követelményeinek teljesítése esetén. (A második tanári szakképzettséget megalapozó (BA/BSc szintő) 50 kredites szakdiszciplináris modul bemutatása a B/II./7. pontban található) 4. Az indítandó tanári mesterszak hallgatóinak a kutatás-fejlesztésre, illetve a doktori képzésre való felkészítésének, valamint a doktori képzésre való továbblépés lehetıségének bemutatása. A képzésre épülı akadémiai fizikus mesterszak és a tanárszak lehetıséget nyújt arra, hogy felsıfokú szakemberként az oktatásban, vagy a mőszaki élet bármely területén alkotó módon tudják alkalmazni szélesebb tudásukat, így nagyobb kreativitást, problémamegoldó készséget kívánó mőszaki tervezési feladatok megoldásába is bekapcsolódhassanak, egyénileg vagy csoportban kutatómunkát végezzenek. Tudásukat a doktori iskola keretében bıvítve, és megismerkedve a kutatómunka gyakorlatával, felkészülhetnek az önálló kutatói pályára. A fizika tanári mesterképzés és a doktori képzésre való továbblépés feltételei adottak, mivel az intézményben jelenleg is zajlik egyetemi fizika tanárképzés, és doktori képzés is. A Debreceni Egyetem Természettudományi Kara fizika, fizikatanár, matematikus, matematikatanár, informatikatanár, kémia, biológia és környezettudományi szakokon is tervezi MSc és tanári MSc képzés indítását. A Debreceni Egyetem a fizika területén képes a lineáris képzés minden fokozatát megvalósítani. A tehetséges hallgatók amellett, hogy megismerkednek a fizika alkotó mőveléséhez szükséges matematikai és elméleti módszerek eszköztárával, lehetıséget kapnak arra, hogy oktatói irányítással bekapcsolódjanak az egyetemen folyó szerteágazó tudományos kutatómunkába a tudományos diákköri munka, illetve diplomadolgozatuk elkészítése során. Az egyetemen 1993 óta mőködı Fizika Doktori Iskola az Atom- és molekulafizikai, Magfizika, Szilárdtest-fizika és anyagtudományi, Fizikai módszerek és interdiszciplináris alkalmazások valamint a Részecskefizika programjaiban átlagosan évi 6 új hallgatót fogadva az alapítás óta 64 doktori fokozatot adtak ki. A doktori képzésbe bekapcsolódhatnak tanárszakos MSc-t végzettek is. Korábbi években is szereztek PhD tudományos fokozatot olyan hallgatók, akiknek a disszertációjuk tartalmazta a modern fizika adott területének középiskolás interpretációját is. MAB Titkárság 7

8 5. A kiemelkedı képességő hallgatók alkalmasságát figyelı, azt elımozdító, tehetséggondozó tevékenység beépítésére vonatkozó elképzelések, ill. intézkedések bemutatása, valamint a kutatás-fejlesztésre, illetve a doktori képzésre való felkészítésnek, és a doktori képzésre való továbblépés lehetıségének bemutatása. A fizika szakos hallgatók részt vesznek a Természettudományi és Technológiai Kar tehetséggondozó programjaiban. A Tehetséggondozó programbizottság (DETEP) által az írásbeli felmérések és szóbeli elbeszélgetés alapján kiválaszott hallgatók tutori segítséget kapnak képességeik kibontakoztatásához. Hasonlóan tutori segítset kapnak a Hatvani István Kollégium hallgatói, akik számára elıadásokat, nyelvi kurzusokat szervez és bemutatkozási lehetıséget is teremt a kollégium. A fizikus tudományos diákköri munkába akár már másodéves korban bekapcsolódhatnak a tehetséges fizikus, fizika tanárszakos hallgatók. A széles témaválaszték, amely a tanszékek kutatási profiljához kapcsolódik mindenféle érdeklıdést, kielégíthet. 8

9 7. A második tanári szakképzettséget megalapozó (BA/BSc szintő) 50 kredites szakdiszciplináris modul bemutatása X(nem matematika) fizika tanári szakirány (50 kredit) A fizika második szakos tanári szakirány fizikából kötelezı tantárgyai: Modul Kód Tárgy Félév/óraszám Számon Kredit kérés Matematika TMBE0603 Matematika k 6 alapok (12 kredit) TMBE0604 Matematika k 6 Szakmai törzsanyag ( 34 kredit) Kísérleti fizika (32 kredit) TFBE0101 Kísérleti fizika (mechanika) k 6 TFBG0101 Kísérleti fizika (mechanika) gyak g 2 TFBE0102 Kísérleti fizika (hıtan) k 6 TFBG0102 Kísérleti fizika (hıtan) gyakorlat g 2 TFBE0103 Kísérleti fizika (elektromágnesség) k 6 TFBG0103 Kísérleti fizika (elektromágnesség) gyakorlat g 2 TFBE0104 Kísérleti fizika (kvantum és k 6 atomfizika) TFBG0104 Kísérleti fizika (kvantum és atomfizika) gyakorlat g 2 Laboratóriumi gyakorlatok (2 kredit) TFBL0501 Mechanikai és hıtani mérések g 1 TFBL0503 Optikai mérések g 1 TFBL0101 Mechanikai demonstrációs gyakorlat g 1 Demonstrációs TFBL0102 Hıtani demonstrációs gyakorlat g 1 laboratóriumok TFBL0103 Elektromágnességtani demonstrációs gyakorlat g 1 (4 kredit) TFBL0104 Kvantum- és atomfizikai demonstrációs gyakorlat g 1 Összes vizsgák/gyak. jegyek 2/3 2/5 1/2 1/2 0/0 0/0 Összesítés száma Összes óra elmélet/gyakorlat Összes kredit

10 7.2. Matematika fizika tanári szakirány (50 kredit) A fizika második szakos tanári szakirány fizikából kötelezı tantárgyai a matematika mellett: Modul Kód Tárgy Félév/óraszám Számon Kredit kérés Kísérleti fizika (32 kredit) TFBE0101 Kísérleti fizika (mechanika) k 6 TFBG0101 Kísérleti fizika (mechanika) gyak g 2 TFBE0102 Kísérleti fizika (hıtan) k 6 TFBG0102 Kísérleti fizika (hıtan) gyakorlat g 2 TFBE0103 Kísérleti fizika (elektromágnesség) k 6 TFBG0103 Kísérleti fizika (elektromágnesség) g 2 Szakmai gyakorlat törzsanyag TFBE0104 Kísérleti fizika (kvantum és k 6 ( 36 kredit) atomfizika) TFBG0104 Kísérleti fizika (kvantum és atomfizika) gyakorlat g 2 Laboratóriumi gyakorlatok (4 kredit) TFBL0501 Mechanikai és hıtani mérések g 1 TFBL0503 Optikai mérések g 1 TFBL0505 Atomfizikai és optikai mérések g 1 TFBL0507 Elektronikai mérések g 1 TFBL0101 Mechanikai demonstrációs gyakorlat g 1 Demonstrációs TFBL0102 Hıtani demonstrációs gyakorlat g 1 laboratóriumok TFBL0103 Elektromágnességtani demonstrációs gyakorlat g 1 (4 kredit) TFBL0104 Kvantum- és atomfizikai demonstrációs gyakorlat g 1 Elméleti fizika TFBE0201 Mechanika k 3 (10 kredit) TFBG0201 Mechanika 1. gyakorlat g 1 TFBE0208 Bevezetés az elektrodinamikába k 3 TFBE0209 Bevezetés a kvantummechanikába k 3 Összes vizsgák/gyak. jegyek 1/2 2/5 1/3 3/3 0/0 0/0 Összesítés száma Összes óra elmélet/gyakorlat Összes kredit

11 B/III. A szakmai diszciplináris egység tanterve és a tantárgyi programok leírása A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása 1. Táblázatban összefoglalt, krediteket is megadó, óra és vizsgaterv 1.1. Követelmények: A szakon az oklevél megszerzésének általános követelményeit, a szakot indító intézmény Tanulmányi- és Vizsgaszabályzata tartalmazza. Az oklevél kredit-követelményei (a képzési és kimeneteli követelményeknek megfelelıen): Fizika X tanári szakirány BSc végzettségő hallgatók esetén: 30 kredit fizika szakmai modul, ezen belül: 18 kredit szakmai tárgy 7 kredit fizika szakmódszertan 3 kredit iskolai gyakorlat 2 kredit szabadon választható tárgy 40 kredit pedagógia-pszichológia 30 kredit gyakorló tanítás 50 kredit az X szak által elıírt szakmai tárgy X - Fizika tanári szakirány BSc végzettségő hallgatók esetén: 20 kredit alapozó ismeretek (BSc szaktárgyak pótlása) 30 kredit fizika szakmai modul, ezen belül: 18 kredit szakmai tárgy 7 kredit fizika szakmódszertan 3 kredit iskolai gyakorlat 2 kredit szabadon választható tárgy 40 kredit pedagógia-pszichológia 30 kredit gyakorló tanítás 30 kredit az X szak által elıírt szakmai ismeretek Matematika - Fizika tanári szakirány BSc végzettségő hallgatók esetén 20 kredit alapozó ismeretek (10 kredit BSc szaktárgyak pótlása +10 kredit differenciált szakmai tárgyak) 30 kredit fizika szakmai modul, ezen belül: 18 kredit szakmai tárgy 7 kredit fizika szakmódszertan 3 kredit iskolai gyakorlat 2 kredit szabadon választható tárgy 40 kredit pedagógia-pszichológia 30 kredit gyakorló tanítás 30 kredit a matematika szak által elıírt szakmai ismeretek 11

12 Levelezı képzések: Mesterfokozatot adó szakon a nem tanári szakképzettség megszerzését követıen (vagy azzal párhuzamosan felvett tanár szakon) ugyanazon szakmából a tanári szakképzettség megszerzése levelezı képzésben Fıiskolai tanári szakképzettség birtokában ugyanazon szakból tanári mesterfokozat megszerzése levelezı képzésben Újabb tanári szakképzettség megszerzése a tanári szakon szerzett mesterfokozat birtokában levelezı képzésben Újabb tanári szakképzettség megszerzése egyetemi szintő tanári diploma esetén levelezı képzésben Újabb tanári szakképzettség megszerzése fıiskolai szintő tanári diploma esetén levelezı képzésben 12

13 1.2. Fizikatanár mesterképzés szakdiszciplináris moduljai: Fizika-X tanári mesterszak megkövetelt tárgyai fizikából és ajánlott hálója: nappali képzés Modul Szakmai törzsanyag (18 kredit ) Szakmódszertan (7 kredit ) Szakmai szigorlat Szabadon választható (2 kredit ) Iskolai gyakorlat (3 kredi t) Szakmai törzsanyag összesítése A fizika szakhoz kapcsplódó összes kredit Tárgy Félév/ óraszám Számon kérés összes kredit Kötelezı törzsanyag (12 kredit ) TFBE0204 Relativitáselmélet k 3 TFME0206 Termodinamika és statisztikus k 3 fizika TFME0101 Alapvetı kölcsönhatások k 3 TFME0102 A fizika világképe k 3 Kötelezıen választható tárgyak (6 kredit ) TFBE0410 Atom és molekulafizika (1) k 3 TFBE0404 Atommag és részecskefizika (1) k 3 TFME0207 Kvantummechanika k 3 TFBE0602 Számítógépes mérés és k 3 folyamatirányítás TFME0416 Anyagszerkezet k 3 TFME0703 Számítógép a fizikaoktatásban g 3 TFME0403 Környezetfizika k 3 Fizika tanítási szakmódszertan (7 kredit ) TFME0701 Fizika szakmódszertan k 2 TFML0701 Fizika szakmódszertan gyakorlat g 1 TFME0702 Fizika szakmódszertan k 2 TFML0702 Fizika szakmódszertan gyakorlat g 2 TFME0110 Fizika szigorlat sz Szabadon választható tárgy 2 Iskolai gyakorlat 3 Összes vizsgák/gyak. jegyek 0/0 3/0 2/1 1/1 száma (2) Összes óra elmélet/gyakorlat (2) 0/0 6/0 5/2 2/3 Összes kredit (1) : akkor választható, ha a hallgató BSc. képzésben még nem választotta a szakmai választható tárgyak közül. (2) : az összes érdemjegyek és az összes órák számában a kötelezı törzsanyag és a szakmódszertan órái szerepelnek, a kötelezıen és szabadon választható tárgyak és az iskolai gyakorlat nem. 13

14 X (nem matematika)-fizika tanári mesterszak megkövetelt tárgyai fizikából és ajánlott hálója: nappali képzés Modul Tárgy Félév/óraszám Számon kérés összes kredit Alapozó modul (20 kredit ) Szakmai törzsanyag (18 kredit ) Szakmódszertan (7 kredit ) Szakmai szigorlat Szabadon választható ( 2 kredit ) Iskolai gyakorlat ( 3 kredit ) Alapozó ismeretek és szakmai törzsanyag összesítése A fizika szakhoz kapcsolódó összes kredit TFBE0201 Mechanika k 3 TFBG0201 Mechanika 1. gyakorlat g 1 TFBE0208 Bevezetés az elektrodinamikába k 3 TFBE0209 Bevezetés a k 3 kvantummechanikába TFBE0406 Modern optika k 3 TFME0401 Szilárdtestfizika k 3 TFME0402 Környezetfizika k 2 TFBE0302 Digitális elektronika k 2 Kötelezı törzsanyag (12 kredit) TFBE0204 Relativitáselmélet k 3 TFME0206 Termodinamika és statisztikus k 3 fizika TFME0101 Alapvetı kölcsönhatások k 3 TFME0102 A fizika világképe k 3 Kötelezıen választható tárgyak (6 kredit) TFBE0410 Atom és molekulafizika k 3 TFBE0404 Atommag és részecskefizika k 3 TFME0207 Kvantummechanika k 3 TFBE0602 Számítógépes mérés és k 3 folyamatirányítás TFME0416 Anyagszerkezet k 3 TFME0703 Számítógép a fizikaoktatásban g 3 TFME0403 Környezetfizika k 3 Fizika tanítási szakmódszertan (7 kredit) TFME0701 Fizika szakmódszertan k 2 TFML0701 Fizika szakmódszertan gyakorlat g 1 1. TFME0702 Fizika szakmódszertan k 2 TFML0702 Fizika szakmódszertan gyakorlat g 2 2. TFME0110 Fizika szigorlat sz Szabadon választható tárgyak 2 Iskolai gyakorlat 3 Összes vizsgák/gyak. jegyek 2/0 6/0 3/1 2/1 száma 1 Összes óra elmélet/gyakorlat 1 4/0 12/2 7/2 4/3 Összes kredit (1) : az összes érdemjegyek és az összes órák számában az alapozó modul tárgyai, kötelezı törzsanyag és a szakmódszertan órái szerepelnek, a kötelezıen és szabadon választható tárgyak és az iskolai gyakorlat nem. 14

15 Matematika-fizika tanári mesterszak megkövetelt tárgyai fizikából és ajánlott hálója: nappali képzés Modul Alapozó modulok (20 kredit) Szakmai törzsanyag (18 kredit) Szakmódszertan (7 kredit ) Szakmai szigorlat Tárgy Félév/ óraszám Számon kérés összes kredit Fizika BSc tárgyak pótlása (10 kredit ) TFBE0406 Modern optika k 3 TFME0401 Szilárdtestfizika k 3 TFME0402 Környezetfizika k 2 TFBE0302 Digitális elektronika k 2 Differenciált szakmai ismeretek ( 10 kredit) TFBE0410 Atom és molekulafizika k 3 TFBE0404 Atommag és részecskefizika k 3 TFBL0504 Optika g 1 TFBL0508 Elektronikai mérések g 1 TFBL0510 Szilárdtestfizikai mérések g 1 TFBL0506 Magfizikai mérések g 1 Kötelezı törzsanyag (12 kredit ) TFBE0204 Relativitáselmélet k 3 TFME0206 Termodinamika és statisztikus fizika k 3 TFME0101 Alapvetı kölcsönhatások k 3 TFME0102 A fizika világképe k 3 Kötelezıen választható tárgyak (6 kredit ) TFBE0602 Számítógépes mérés és folyamatirányítás k 3 TFME0416 Anyagszerkezet k 3 TFME0703 Számítógép a fizikaoktatásban g 3 TFME0403 Környezetfizika k 3 Fizika tanítási szakmódszertan (7 kredit ) TFME0701 Fizika szakmódszertan k 2 TFML0701 Fizika szakmódszertan gyak g 1 TFME0702 Fizika szakmódszertan k 2 TFML0702 Fizika szakmódszertan gyak g 2 TFME0110 Fizika szigorlat sz Szabadon választható ( 2 kredit) Iskolai gyakorlat ( 3 kredit) Alapozó ismeretek és szakmai törzsanyag összesítése A fizika szakhoz kapcsolódó összes kredit Szabadon választható tárgyak 2 Iskolai gyakorlat 3 Összes vizsgák/gyak. jegyek 3/3 5/1 2/1 2/1 száma 1 Összes óra elmélet/gyakorlat (1) 6/3 12/1 5/2 4/3 Összes kredit (1) : az összes érdemjegyek és az összes órák számában az alapozó modul tárgyai, kötelezı törzsanyag és a szakmódszertan órái szerepelnek, a kötelezıen és szabadon választható tárgyak és az iskolai gyakorlat nem. 15

16 Mesterfokozatot adó szakon a nem tanári szakképzettség megszerzését követıen vagy azzal párhuzamosan felvett tanár szakon, ugyanazon szakmából a tanári szakképzettség megszerzése levelezı képzésben Modul Tárgy Számon Kérés K,Gy Szak módsz Fizika szakmódszertan gyakorlat 1 TFML0701_L kr modul kredit száma 1 fé. kontakt óraszám Fizika szakmódszertan 1 TFME0701_L 2+0 K Gy fé. kontakt óraszám 3 fé. kontakt óraszám Fizika szakmódszertan 2 TFME0702_L 2+0 K 2 8 Fizika szakmódszertan gyakorlat Gy 2 12 TFML0702_L Szakmai Alapvetı kölcsönhatások TFME0101_L 3+0 K 3 12 Modul A fizika világképe TFME0702_L 2+0 K 3 4 Anyagszerkezet TFME0416_L 2+0 K 3 9 Számítógép a fizikaoktatásban 1+2 Gy 3 12 TFME0703_L Kvantum és atomfizikai demonstrációs 0+2 Gy 1 10 gyakorlat TFBL0104_L Elektromágnességtani demonstrációs 0+2 Gy 1 10 gyakorlat TFBL0103_L Hıtani demonstrációs gyakorlat 0+2 Gy 1 10 TFBL0102_L Mechanikai demonstrációs gyakorlat 0+2 Gy 1 10 TFBL0101_L Választható tárgyak legalább 4 kredit értékben Mágneses anyagok 2+0 K 3 8 Környezetfizikai mérések TFML0506_L 0+3 Gy 2 8 Beágyazott rendszerek TFME0603_L 1+2 Gy 2 8 Elektronspektrumok analízise T_F2477-K3 2+0 K Szakmai Fizika szigorlat TFME0110_L szigorlat Ped- A személyiségfejl. ped.-pszich. alapjai 2+0 K 2 9 pszich A nevelés szociálpszichológiája 0+2 Gy 2 9 Iskolai mentálhigiéné 0+2 Gy 2 9 Didaktika K 3 9 Pedagógiai programfejlesztés 0+2 Gy 3 9 Modern szemléltetés 0+2 Gy 2 9 Választható elıadás: Modern ir. a pedagógiában Nevelésszociológia Okt. rendszerek az EU-ban Közoktatás és drogprevenció A tanári pálya komplex kérd 2+0 K 3 9 A tanítási-tanulási folyamat 2+0 K 2 9 Iskolai tehetségfejlesztés 0+2 Gy 2 9 A tanulók megismerése és az iskolai 0+2 Gy 2 9 teljesítmény Didaktika K 3 9 Pedagógiai értékelés 0+2 Gy 2 9 A tanulás tanítása 0+2 Gy 2 9 Sz 16

17 Választható gyak Tanulási nehézségek Tanári mesterség Együttnevelés Kutatások a nevelésszoc.ban Oktatásstat. elemzések 0+2 Gy Szabadon vál 3 x Tanítási gyakorlat 9 x Tanításon kívüli iskolai tev 6 6 Iskolán kívüli tev 3 3 Szakdolgozat 5 x Portfolio 5 31 x Összes óra xxx xxx 17

18 Fıiskolai tanári szakképzettség birtokában ugyanazon szakból tanári mesterfokozat megszerzése levelezı képzésben Modul Tárgy Számon Kérés K,Gy Szak módsz. Fizika szakmódszertan gyakorlat 1 TFML0701_L kr modul kredit száma Kontakt óra szám Fizika szakmódszertan 1 TFME0701_L 2+0 K Gy félév 2 félév Fizika szakmódszertan 2 TFME0702_L 2+0 K Fizika szakmódszertan gyakorlat Gy TFML0702_L Szakmai Bevezetés a kvantummechanikába 2+0 K Modul TFBE0209_L Alapvetı kölcsönhatások TFME0101_L 3+0 K A fizika világképe TFME0102_L 2+0 K Kvantum és atomfizikai demonstrációs 0+2 Gy gyakorlat TFBL0104_L Termodinamika és statisztikus fizika 2+0 K TFME0206_L Relativitáselmélet TFBE0204_L 2+0 K Legalább 4 kredit választandó Magfizikai mérések 1. TFBL0506_L 0+1 Gy Szilárdtestfizikai mérések Gy TFBL0510_L Kvantummechanika 2. TFME0207_L 2+0 K Anyagszerkezet TFME0416_L 2+0 K Számítógép a fizikaoktatásban 1+2 Gy TFME0703_L Elektronikai mérések 2. TFBL0508_L 0+1 Gy Szakmai Fizika szigorlat TFME0110_L Sz szigorlat Ped- Iskolai mentálhigiéné 0+2 Gy pszich Iskolai tehetségfejlesztés 0+2 Gy Modern szemléltetés 0+2 Gy A tanulás tanítása 0+2 Gy Tanulási nehézségek 0+2 Gy Tanítási gyakorlat Tanításon kívüli iskolai tev Iskolán kívüli tev Portfolio 5 23 Összes óra xxx xxx xxx 60 18

19 Újabb tanári szakképzettség megszerzése a tanári szakon szerzett mesterfokozat birtokában levelezı képzésben Modul Tárgy Számon Kérés Szak módsz Szakmai modul kr modul kredit száma Kontakt óra 1 félév K,Gy szám Fizika szakmódszertan 1 TFME0701_L 2+0 K Fizika szakmódszertan gyakorlat Gy TFML0701_L Fizika szakmódszertan 2 TFME0702_L 2+0 K Fizika szakmódszertan gyakorlat Gy TFML0702_L Bevezetés a kvantummechanikába 2+0 K TFBE0209_L Mechanika 1. TFBE0201_L 2+0 K Mechanika 1. gyakorlat TFBG0201_L 0+2 Gy Bevezetés az elektrodinamikába TFBE0208_L 2+0 K Modern optika TFBE0406_L 2+0 K Szilárdtestfizika TFME0401_L 2+0 K Környezetfizika TFME0402_L 2+0 K Digitális elektronika TFBE0302_L 2+0 K Alapvetı kölcsönhatások TFME0101_L 3+0 K A fizika világképe TFME0102_L 2+0 K Szilárdtestfizikai mérések 1. TFBL0510_L 0+1 Gy Relativitáselmélet TFBE0204_L 2+0 K félév 30 Szakmai Fizika szigorlat TFME0110_L Sz szigorlat Tanítási gyakorlat Tanításon kívüli iskolai tev Iskolán kívüli tev Portfolio 5 23 Összes óra xxx xxx xxx Összes kredit 60 19

20 Újabb tanári szakképzettség megszerzése egyetemi szintő tanári diploma esetén levelezı képzésben Modul Tárgy Számon Kérés K,Gy Szak módsz Fizika szakmódszertan gyakorlat 1 TFML0701_L Szakmai modul kr modul kredit száma Kontakt óra szám Fizika szakmódszertan 1 TFME0701_L 2+0 K Gy félév 2 félév Fizika szakmódszertan 2 TFME0702_L 2+0 K Fizika szakmódszertan gyakorlat Gy TFML0702_L Bevezetés a kvantummechanikába 2+0 K TFBE0209_L Mechanika 1. TFBE0201_L 2+0 K Mechanika 1. gyakorlat TFBG0201_L 0+2 Gy Bevezetés az elektrodinamikába 2+0 K TFBE0208_L Modern optika TFBE0406_L 2+0 K Szilárdtestfizika TFME0401_L 2+0 K Környezetfizika TFME0402_L 2+0 K Digitális elektronika TFBE0302_L 2+0 K Alapvetı kölcsönhatások TFME0101_L 3+0 K A fizika világképe TFME0102_L 2+0 K Szilárdtestfizikai mérések 1. TFBL0510_L 0+1 Gy Relativitáselmélet TFBE0204_L 2+0 K Szakmai Fizika szigorlat TFME0110_L Sz szigorlat Ped- Iskolai mentálhigiéné 0+2 Gy pszich Iskolai tehetségfejlesztés 0+2 Gy Modern szemléltetés 0+2 Gy A tanulás tanítása 0+2 Gy Tanulási nehézségek 0+2 Gy Tanítási gyakorlat Portfolio 5 14 Összes óra xxx xxx xxx Összes kredit 61 20

21 Újabb tanári szakképzettség megszerzése fıiskolai szintő tanári diploma esetén levelezı képzésben Modul Tárgy Számon Kérés K,Gy kr modul kredit száma Kontakt óra szám 1 félév 2 félév Szak módsz Szakmai modul Fizika szakmódszertan 1 TFME0701_L 2+0 K Fizika szakmódszertan gyakorlat 1 TFML0701_L 0+2 Gy Fizika szakmódszertan 2 TFME0702_L 2+0 K Fizika szakmódszertan gyakorlat Gy TFML0702_L Bevezetés a kvantummechanikába 2+0 K TFBE0209_L Mechanika 1. TFBE0201_L 2+0 K Mechanika 1. gyakorlat TFBG0201_L 0+2 Gy Bevezetés az elektrodinamikába 2+0 K TFBE0208_L Modern optika TFBE0406_L 2+0 K Szilárdtestfizika TFME0401_L 2+0 K Környezetfizika TFME0402_L 2+0 K Digitális elektronika TFBE0302_L 2+0 K Alapvetı kölcsönhatások TFME0101_L 3+0 K A fizika világképe TFME0102_L 2+0 K Szilárdtestfizikai mérések 1. TFBL0510_L 0+1 Gy Relativitáselmélet TFBE0204_L 2+0 K Szakmai Fizika szigorlat TFME0110_L Sz szigorlat Ped- Iskolai mentálhigiéné 0+2 Gy pszich Iskolai tehetségfejlesztés 0+2 Gy Modern szemléltetés 0+2 Gy A tanulás tanítása 0+2 Gy Tanulási nehézségek 0+2 Gy Tanítási gyakorlat Portfolio 5 14 Összes óra xxx xxx xxx Összes kredit 61 21

22 2. Tantárgyi programok Alapozó modul tárgyai: Tantárgy neve: Mechanika 1. Óraszám/hét: (elıadás+tantermi gyakorlat+laboratóriumi gyakorlat) Kredit: 3 Elıfeltételek: - Számonkérés módja:kollokvium Tantárgyfelelıs: Dr. Sailer Kornél Leírás: A tantárgy célja: Az elméleti mechanika eszköztárának bemutatása Tematika: Véges szabadsági fokú mechanikai rendszerek kinematikája, sztatikája. Szabad és kényszermozgás dinamikája. Lagrange-féle elsı- és másodfajú egyenletek. Impulzus-, impulzusmomentum-, energia- tétel. Megmaradási tételek és szimmetriák. Hamilton-féle kanonikus formalizmus, kanonikus egyenletek, kanonikus transzformációk. Néhány speciális mozgás: rezgések, Kepler-törvények, ingák. Ajánlott irodalom: 1. Budó Ágoston: Mechanika, Tankönyvkiadó 2. Bába Ágoston: Mechanika, Kossuth Egyetemi Kiadó 3. Sailer Kornél: Bevezetés a mechanikába, elektronikus jegyzet Tantárgy neve: Mechanika 1. gyakorlat Óraszám/hét: (elıadás+tantermi gyakorlat+laboratóriumi gyakorlat) Kredit: 1 Elıfeltételek: Mechanika 1. elıadás párhuzamos felvétele Számonkérés módja:gyakorlati jegy Tantárgyfelelıs: Dr. Sailer Kornél A tantárgy célja: Számolási készségek fejlesztése, alkalmazások megismerése Tematika: Problémamegoldás a Mechanika 1 elıadás tematikájából. Ajánlott irodalom: 1. Bázisfeladatok: Mechanika 1. (házi jegyzet) 2. Elméleti Fizikai Pédatár 1., Tankönyvkiadó Tantárgy neve: Bevezetés az elektrodinamikába Óraszám/hét: (elıadás+tantermi gyakorlat+laboratóriumi gyakorlat) Kredit: 3 Elıfeltételek: - Helyettesítı tárgy: Elektrodinamika Számonkérés módja:kollokvium Tantárgyfelelıs: Dr. Vibók Ágnes Leírás: A tantárgy célja: Ismerkedés az elektromágneses tér leírására szolgáló elméleti fizikai módszerekkel. Tematika: Speciális relativitáselmélet alapjai (alapelvek, téridı, fizikai törvények kovariáns alakja, részecske mozgása), ponttöltés külsı elektromágneses térben, az elektromágneses mezı 22

23 (töltések, áramok, Maxwell egyenletek), elektromágnes jelenségek vákuumban (Coulomb törvény, Biot-Savar törvény, elektromágneses hullámok). Ajánlott irodalom: 1. Nagy Károly: Elektrodinamika, Tankönyvkiadó 2. Sailer Kornél: Bevezetés az elektrodinamikába, elektronikus jegyzet Tárgy neve: Bevezetés a kvantummechanikába Óraszám/hét: (elıadás+tantermi gyakorlat+laboratóriumi gyakorlat) Kredit: 3 Elıfeltételek: Mechanika1. Bevezetés az elektrodinamikába Helyettesítı tárgy: Kvantummechanika Számonkérés módja:kollokvium Tantárgyfelelıs: Dr. Nagy Ágnes Leírás: A tantárgy célja: Ismerkedés a kvantummechanikai leírás elméleti módszereivel. Tematika: Kísérleti elızmények. A fizikai mennyiségek mint operátorok és azok sajátértékei. Schrödinger-egyenlet. Egyszerő rendszerek energiasajátérték problémái. Szabad részecske. Harmonikus oszcillátor. Hidrogénatom. Impulzusmomentum. Az idıbeli fejlıdés. A hullámfüggvény valószínőségi értelmezése. A Heisenberg-féle határozatlansági reláció. A spin. A részecskék azonosságának elve. A Pauli-elv. Ajánlott irodalom: 1. Marx György: Kvantummehanika, Mőszaki Könyvkiadó 2. Nagy Károly: Kvantummechanika, Tankönyvkiadó 3. Sailer Kornél: Bevezetés a kvantummechanikába, elektronikus jegyzet Tantárgy neve: Modern optika Óraszám/hét: (elıadás+tantermi gyakorlat+laboratóriumi gyakorlat) Kredit: 3 Elıfeltételek: - Számonkérés módja:kollokvium Tantárgyfelelıs: Dr. Szalóki Imre Leírás: A tantárgy célja: Holográfia, lézerek, anyaggal való kölcsönhatás, nem-lineáris optikai jelenségek, detektálás, száloptika alapjainak ismertetése, az alkalmazások tárgyalása. Tematika: Interferencia, kísérleti megvalósítás, interferométerek és alkalmazásaik. Idıbeli és térbeli koherencia; Fourier-transzformációs spektroszkópia. Az optikai leképezés hullámelméleti alapjai. Fourier-transzformációs optika. Hullámfront-rekonstrukció, holográfia. Vékony- és mély (térfogati) hologramok elıállítása, tulajdonságaik. A holográfia alkalmazásai. A fényforrások általános tulajdonságai. Hagyományos fényforrások. A lézerek mőködésének alapjai: indukált emisszió; inverz populáció. Gáz- és gızlézerek. Szilárdtest lézerek és különleges rendszerek. Elektro- és magnetooptikai jelenségek, felhasználási lehetıségeik. Nemlineáris optikai jelenségek és alkalmazásaik. Fáziskonjugálás. A fényvezetı szálak tulajdonságai, gyártásuk. Fénytávközlés. Fény és anyag kölcsönhatása. Fotoemissziós-, félvezetı- és termikus detektorok. A lézerek metrológiai, gyártástechnológiai és orvos-biológiai alkalmazásai. Ajánlott irodalom: 23

24 1. A. Nussbaum, R.A.Phillips: Modern optika (Mőszaki Könyvkiadó, Budapest 1982) 2. Ábrahám Gy. (szerk.): Optika (Panem McGraw-Hill, Budapest, 1998) 3. Raics P.: A Fourier-transzformáció alapképletei (KLTE, Debrecen, 1984) Tantárgy neve: Szilárdtestfizika Óraszám/hét: (elıadás+tantermi gyakorlat+laboratóriumi gyakorlat) Kredit: 3 Elıfeltételek: - Számonkérés módja:kollokvium Tantárgyfelelıs: Dr. Beke Dezsı Leírás: A tantárgy célja: Bevezetést nyújtani a kísérleti szilárdtestfizikába, alapokat adni a késıbbi tanulmányokhoz a szilárdtestfizika illetve fizikai anyagtudomány területén. Tematika: Kristályszerkezet. Bravais rácsok. Miller indexek. Kötéstípusok. Periodikus függvények a rácsban. Reciprok rács. Bloch tétel, ciklikus határfeltételek. Sugárzások kölcsönhatása kristályokkal. Diffrakciós módszerek. Képlékeny viselkedés. Rácsrezgések. Fononok. Rugalmatlan neutronszórás. Infravörös abszorpció. Fajhı. Hıvezetés. Dielektromos tulajdonságok. Elektron-elmélet alapjai. Szabadelektron modell, Feynmann-modell. Kronig- Penney modell. Effektív tömeg. Elektromos vezetés leírása. Szórási folyamatok. Termoelektromos jelenségek. Szupravezetés. Kristályok dia-és paramágnessége. Ferromágnesség. Curie-Weiss törvény. Szilárdtestek optikia tulajdonságai. Színcentrumok. Ponthibák és diffúzió. Ajánlott irodalom: 1) C. Kittel: Bevezetés a szilárdtestfizikába Mőszaki Könyvkiadó, Bp ) A.G. Guy: Fémfizika Mőszaki Könyvkiadó Bp ) Giber János és munkatársai: Szilárdtestek felületfizikája Mőszaki Könyvkiadó. Budapest, ) Káldor Mihály: Fizikai metallurgia Mőszaki Könyvkiadó Bp Tantárgy neve: Környezetfizika Óraszám/hét: (elıadás+tantermi gyakorlat+laboratóriumi gyakorlat) Kredit: 2 Elıfeltételek: - Számonkérés módja: kollokvium Tantárgyfelelıs: Dr. Papp Zoltán Leírás: A tantárgy célja: A környezetfizikai fogalmak, ismeretek és gondolkodásmód megismertetése. Tematika: A környezetfizika fogalma, helye és szerepe a tudományok rendszerében. A környezet, mint a világegyetem része térben és idıben. Földön kívüli eredető fizikai hatások a környezetben (extragalaktikus és galaktikus eredető hatások; a Nap, a Hold és a naprendszer más objektumainak hatásai). Földi eredető fizikai hatások a környezetben (a Föld keletkezése; a Föld, mint égitest; a Föld belsı szerkezete, hıháztartása, gravitációs és mágneses tere). A földkéreg fizikája (lemez-tektonika; hegységképzıdés; vulkánizmus; földrengések; erózió; kızet- és talajfizika). A természetes vizek fizikája (a víz fizikai tulajdonságai; a környezeti vizek energia- és anyagforgalma; óceánok és tengerek, folyók és tavak, felszín alatti vizek, jég fizikája). A légkör fizikája (vízszintes és függıleges szerkezet; a földfelszín-légkör rendszer energiaháztartása, üvegházhatás; ózonárnyékolás; az idıjárási jelenségek fizikai alapjai; légköri 24

25 elektromosság és fényjelenségek; légköri anyagtranszport és aeroszolok; éghajlati rendszer, éghajlatváltozás). Ajánlott irodalom: 1. Papp Zoltán: Bevezetés a környezetfizikába, kézirat, Kiss Árpád Zoltán (szerk.): Fejezetek a környezetfizikából, kézirat, DE TTK MTA ATOMKI Környezetfizikai Tanszék, Debrecen, Ujfaludi László: A környezeti problémák természettudományos alapjai (környezetfizika), Heves Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete, Eger, Mészáros Ernı: A környezettudomány alapjai. Akadémiai Kiadó, Budapest, Tantárgy neve: Digitális elektronika Óraszám/hét: (elıadás+tantermi gyakorlat+laboratóriumi gyakorlat) Kredit: 2 Elıfeltételek: - Számonkérés módja: kollokvium Tantárgyfelelıs: Dr. Zilizi Gyula Leírás: A tantárgy célja: Az alapszintő digitális elektronikai ismeretek elmélyítése, gyakorlatban is jól használható áramköri megoldások részletes tárgyalása, a hardverrel és számítógépes méréstechnikával kapcsolatos más tantárgyak megalapozása. Tematika: Logikai függvények áramköri megvalósítása és kapcsolástechnikája. A fontosabb áramköri családok (TTL, CMOS, nmos) felépítése, jellemzıi és típusválasztéka. Különbözı áramköri családok csatlakoztatása. Kombinációs logikai hálózatok: multiplexerek, kódátalakítók, összeadók, prioritásdekódoló, PAL és PLA áramkörök. Szekvenciális logikai hálózatok: RS, JK és D tárolók, szinkron és aszinkron bináris és BCD számlálók, léptetıregiszterek. Monostabil multivibrátorok. A/D és D/A átalakítók (átalakítási elvek, megvalósítás, alkalmazástechnika). Külsı terhelések meghajtása. Tápfeszültség-ellátás, zavarvédelem. Optoelektronikai eszközök meghajtása, kijelzı áramkörök. Kábelek meghajtása, lezárása. Digitális átviteli szabványok. Ajánlott irodalom: 1. U. Tietze, Ch. Schenk: Analóg és digitális áramkörök (Mőszaki Könyvkiadó, 1999) 2. P. Horowitz, W. Hill: The Art of Electronics (Cambridge University Press, 1993) 3. Kovács Csongor: Digitális elektronika (General Press Kiadó) 4. K. Beuth: Az elektronika alapjai III. (Mőszaki Könyvkiadó) Tantárgy neve: Optikai mérések 2. (hullámoptika, spektroszkópia és polarimetria) Óraszám/hét: (4 db 4 órás gyakorlat) Kredit: 1 Elıfeltételek: - Számonkérés módja:gyakorlati jegy Tantárgyfelelıs: Dr. Erdélyi Zoltán Leírás: A tantárgy célja: A kísérletezés, mérés a fizikai megismerés egyik döntı része. Tapasztalatokat, adatokat szolgáltat a mélyebb összefüggések felismeréséhez., majd az általánosabb törvények leírásához. Az elméleti eredmények helyességérıl ismét a kísérlet, a gyakorlat után gyızıdhetünk meg. Az alap laboratóriumi gyakorlatok célja alapvetı mérési 25

26 módszerek, mőszerek megismerése, egyszerő kísérleteken keresztül jobban megérteni az elıadásban ismertetett alapvetı, fıként a hullámoptika, a spektroszkópia és polarimetria tárgykörébe tartozó összefüggéseket. A szemléletesség mellet továbbá cél a mérések lehetıséghez mért minél pontosabb elvégzése, a mérési eredmények hibáinak értelmezése és szakszerő becslése. Tematika: Fény hullámhosszának mérése réssel: spektrumvonalak hullámhosszának meghatározása résen történı elhajlás segítségévek. Fény hullámhosszának mérése optikai ráccsal: egy optikai rács rácsállandójának meghatározása ismert hullámhosszúságú fényforrás (lézer) segítségével, valamint a rácsállandó birtokában különbözı fényforrások (spektrállámpák) néhány spektrumvonala hullámhosszának megmérése. Spektroszkópia: hitelesítés után emissziós és abszorpciós spektrumok meghatározása háromágú és egyenes állású spektroszkóppal. Polarimetria: optikailag aktív oldatok forgatási irányának, fajlagos forgatóképességének, valamint koncentrációjuknak meghatározása. Törésmutató és diszperzió vizsgálata: néhány folyadék törésmutatójának és diszperziójának meghatározása (koncentrációés hımérsékletfüggése) Abbe-féle refraktométerrel, továbbá egy prizma törésmutatójának meghatározása goniométerrel. Ajánlott irodalom: 1. Budó Ágoston, Mátrai Tibor: Kísérleti fizika III 2. Csordás László, Patkó József, Horvai Rezsı, Zsoldos Lehel: Fizikai laboratóriumi gyakorlatok I. 3. Szalay Sándor: Fizikai gyakorlatok I. 4. Kiss Sándor, Kedves Ferenc: Kiegészítı jegyzet optika laboratóriumi gyakorlatokhoz Tárgy neve: Elektronikai mérések 2. Óraszám/hét: Kredit: 1 Elıfeltételek: - Számonkérés módja:gyakorlati jegy Tantárgyfelelıs: Dr. Oláh László Leírás: A tantárgy célja: Középszintő elektronikai és méréstechnikai ismeretek elsajátítása. Tematika: Integrált mőveleti erısítık specifikációja és alkalmazásai, erısítı alapkapcsolások, feszültség-áram átalakítók, nemlineáris áramkörök: egyenirányítók, differenciáló és integráló fokozatok, oszcillátorok, aktív szőrık. Logikai alapkapcsolások, logikai függvények elıállítása, kombinációs logikai hálózatok (dekódolók, multiplexerek, összeadók), szekvenciális logikai hálózatok (tárolók, számlálók, regiszterek). Ajánlott irodalom: 1. Oláh László: Analóg elektronika laboratóriumi gyakorlatok (KLTE, TTK, Kísérleti Fizikai Tanszék, tanszéki jegyzet, 1996) 2. Dr. Sztaricskai Tibor, Dr. Vas László: Elektronikus laboratóriumi mérések (KLTE, TTK, Kísérleti Fizikai Tanszék, tanszéki jegyzet, 1973). Tantárgy neve: Szilárdtestfizikai mérések 1. Óraszám/hét: (4 db 4 órás gyakorlat) Kredit: 1 Elıfeltételek: - 26

27 Számonkérés módja:gyakorlati jegy Tantárgyfelelıs: Dr. Langer Gábor Leírás: A tantárgy célja: A szilárdtestfizika témakörébıl vett mérési gyakorlatok segítségével a tantárgyra vonatkozó ismeretek bıvítése. Tematika: Mágnesezettség hımérsékletfüggésének vizsgálata, koercitív erı és hiszterézis mérése. Keménység és szakítószilárdság mérése. Differenciális termoanalízis alapjai. Ellenállás hımérséklet függésének vizsgálata. Diffúzió mérése folyadékfázisban. Barkhausen zaj mérése. Ajánlott irodalom: A mérések elvégzéséhez oldalas jegyzet áll rendelkezésre. Tantárgy neve: Magfizikai mérések 1. Óraszám/hét: (4 db 4 órás gyakorlat) Kredit: 1 Elıfeltételek: - Számonkérés módja:gyakorlati jegy Tantárgyfelelıs: Dr.Sudár Sándor Leírás: A tantárgy célja: A radioaktivitás és kísérleti atommagfizika kollégiumhoz kapcsolódóan gyakorlati tapasztalatok győjtése e témakörben, illetve ismerkedés az egyes mérıeszközökkel. Tematika: A labor mérései a következık: 1. Az elektromosság elemi töltésének meghatározása Millikan módszerével. 2. Mérések Geiger-Müller számlálócsıvel feloldási idı meghatározása, impulzusok idıbeni eloszlásának vizsgálata, stb. 3. Szintillációs gamma-spektrometria. 4. Félvezetı gamma-spektrometria. 5. Karakterisztikus röntgensugárzás energiájának mérése A Moseley-törvény igazolása. 6. Alfa-spektrometriai mérések félvezetı detektorral fajlagos energiaveszteség mérés. 7. Rutherford-szórás. Ajánlott irodalom: 1. Angeli I., Csikai Gy., Nagy S., Pázsit Á., Váradi M.: Fizikai gyakorlatok, Atommag labor, egyetemi jegyzet 2. Budó Ágoston Mátrai Tibor: Kísérleti Fizika III., Tankönyvkiadó, Budapest, Raics Péter Sükösd Csaba: Atommag- és részecskefizika, A fizika alapjai, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, Kötelezı törzsanyag tárgyai: Tantárgy neve: Relativitáselmélet Óraszám/hét: (elıadás+tantermi gyakorlat+laboratóriumi gyakorlat) Kredit: 3 Elıfeltételek: - Számonkérés módja:kollokvium Tantárgyfelelıs: Dr. Schram Zsolt Leírás: A tantárgy célja: A fizikai elméletek relativisztikus kiterjesztéseinek bemutatása. Tematika: 27

28 Geometria és koordinátarendszerek. A Gallilei-féle relativitási elv. A fény terjedési sebessége. A relativitáselmélet alapfeltevései. Lorentz transzformáció, ívhossz. A Lorentz transzformáció következményei: sebességösszeadás, hosszúságkontrakció, idıdilatáció, kísérletek. A Minkovszki-tér geometriája; tenzorok. A Maxwell-egyenletek kovariáns alakja. Tömegpont kinematikája és dinamikája. Töltött részecske elektromágneses térben. A relativisztikus térelmélet alapjai. Téridı szimmetriák a térelméletben; energia-impulzus tenzor, megmaradási tételek. Az általános relativitáselmélet alapjai. Görbevonalú koordinátarendszerek. Christoffel szimbólumok, metrikus tenzor. Elektrodinamika és mechanika görbevonalú koordinátarendszerben. Görbületi tenzor, Ricci tenzor, Einstein egyenletek és egyszerő megoldásaik. Ajánlott irodalom: 1. Landau-Lifsic: Elméleti Fizika II. A klasszikus erıterek, Tankönyvkiadó 2. Novobátszky Károly: A relativitás elmélet, Tankönyvkiadó Tantárgy neve: Termodinamika és statisztikus fizika Óraszám/hét: (elıadás+tantermi gyakorlat+laboratóriumi gyakorlat) Kredit: 3 Elıfeltételek: - Számonkérés módja: kollokvium Tantárgyfelelıs: Dr. Nagy Ágnes Leírás: A tantárgy célja: A hıtani fogalmak és kapcsolatuk a statisztikus fizika fogalmaival. Tematika: Extenzív és intenzív mennyiségek. Termodinamikai ptoenciálok. A termodinamika fıtételei. Makro- és mikroállapotok, statisztikus sokaságok, tiszta és vegyes sokaság, Liouvilleegyenlet és tétel. Entrópia és információ. Ekvipartíció és viriáltétel. Klasszikus ideális és reális gáz. Ideális fermion- és bozongáz. Ajánlott irodalom: 1. Nagy Károly: Termodinamika és statisztikus mechanika, Tankönyvkiadó 2. Sailer Kornél: Statisztikus fizika l., egyetemi jegyzet Tárgy neve: Alapvetı kölcsönhatások Óraszám/hét: Kredit: 3 Elıfeltételek: Relativitáselmélet Számonkérés módja:kollokvium Tantárgyfelelıs: Dr. Trócsányi Zoltán Leírás: A tantárgy célja: Az anyag szerkezetére és az alapvetı kölcsönhatásokra, és a Világegyetem kialakulására és szerkezetére vonatkozó elméleti ismereteink összegzése, a hozzájuk vezetı legfontosabb kísérletek értelmezése. A tárgy a felsıfokú tanulmányok során megszerzett, a korszerő fizikai világkép kialakítását szolgáló kísérleti tapasztalatok és elméleti ismeretek olyan szintézisét nyújtja, amelyet a fizikatanárok fel tudnak használni mindennapi munkájuk során. Tematika: Az anyag és a sugárzás kettıs természete (a Young-féle kétréses kísérlet, a fotohatás, a Compton-szórás, a Davisson-Germer kísérlet). Az atom szerkezete (a Rutherford-szórás, a 28

29 pontszerő és a kiterjedt szórócentrumon való szórás differenciális hatáskeresztmetszete). Az elektron perdülete, a spin (a Balmer képlet, a Stern-Gerlach kísérlet). Az atommag szerkezete (a neutron felfedezése, a Hofstadter-kísérlet). A béta-bomlás, a neutrínó felfedezése (a Reines- Cowan kísérlet, a Davies-kísérlet), közvetett kimutatása (a Csikai-Szalay kísérlet). A bétabomlás Fermi-féle elmélete. Az atomnál kisebb részecskék osztályozása (leptonok, hadronok: mezonok és barionok, a lepton- és barionszám megmaradása). A nukleon szerkezete (rugalmas és mélyen rugalmatlan szórás nukleonon). A ritkaság felfedezése, hadronok kvarkmodellje, az részecske felfedezése. Az alapvetı kölcsönhatások Standard Modellje. A Világegyetem megfigyelésének eszközei. Távolság-, fényesség-, hımérséklet- és sebességmérés a Világegyetemben. A kozmológiai elv. A Hubble-tágulás. A gravitáció Einsteinféle elmélete, alkalmazása a Világegyetemre: a Friedmann-Robertson-Walker megoldás. Tágulási idıskálák a vákuum, anyag illetve sugárzás által kitöltött Világegyetemben. A Világegyetem születése, az elsı fél óra története, a könnyő elemek atommagjainak szintézise. A kozmikus háttérsugárzás felfedezése, keletkezésének értelmezése. A kozmikus háttérsugárzás anizotrópiája. A Világegyetem energiájának felosztása, a sötét anyag és a sötét energia. Inflációs kozmológia. Az elemi részek Standard Modelljébe nem illeszkedı modellek, a sötét anyag lehetséges fajtái. Az ember helye a Világegyetemben. Ajánlott irodalom: 1. Erostyák János, Kürti Jenı, Raics Péter, Sükösd Csaba: FIZIKA III, Nemzeti Tankönyvkiadó 2. Lovas István: Részecskefizika, egyetemi jegyzet 3. Trócsányi Zoltán: A Világegyetem története, egyetemi jegyzet 4. Lovas István: Asztrofizika, egyetemi jegyzet 5. Frei Zsolt, Patkós András: Inflációs kozmológia, TypoTeX Tárgy neve: A fizika világképe Óraszám/hét: Kredit: 3 Elıfeltételek: - Számonkérés módja:kollokvium Tantárgyfelelıs: Dr. Pálinkás József Leírás: A tantárgy célja: Elsısorban tanár szakos hallgatók számára összefoglalja a fizika mai világképét, és kialakulásának legfontosabb állomásait, és áttekintést adjon arról, hogy melyek azok a legfontosabb fizikai jelenségek, eszközök, módszerek és elméletek, amelyek mindennapi életünket, és a világról alkotott felfogásunkat alakították és alakítják. Tematika: A szisztematikus megfigyelés és a mérés fogalma. A modell-alkotás, az elméletek gazdaságosságának, leíró és elırejelzı képességének követelményei. Helyünk a világegyetemben: a görögöktıl napjainkig. Tájékozódás az égbolton (csillagászati koordinátarendszerek, asztrometria, távolságmérés, idımérés). A Kopernikusz-i fordulat és annak gazdasági és kulturális környezete. Az általános tömegvonzás: az elsı mozgató ok; a Newton-i mechanika az elsı mai értelemben vett természettudományos elmélet kialakulása. A mozgás leírása, a tömeg és az energia fogalmának kialakulása. Égimechanika elemei (Kepler-törvények, pályaadatok, perturbációk, rezonanciák, látszólagos mozgások, ár-apály). A Naprendszer (a Nap energiatermelése, szerkezete, naptevékenység; bolygók, holdak, bolygóközi anyag). Csillagok, csillagfejlıdés szakaszai, változócsillagok. Galaxisok (felosztása, galaxishalmazok, a Tejút szerkezete). 29