ALKALMAZÁS TECHNOLÓGIÁK II. (DELPHI-OLE-DLL) / Belső használatra! /
|
|
- Amanda Kovács
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 CaIS Tapplication & Delphi OLE/COM InterSystems CACHÉ post-relációs adatbáziskezelõ és ObjectScript alkalmazás futtató Rendszer Objektum Orientált programozása ALKALMAZÁS TECHNOLÓGIÁK II. (DELPHI-OLE-DLL) / Belső használatra! / szerzõdött VAR partner (Value Added Remarketing partner) A dokumentáció változtatásának jogát fenntartjuk. Copyright (C) Tel. : 06 20/ Fax.: 06 96/ m-soft@m-soft.hu http\\:
2 8.4 Alkalmazott Delphi komponenesek (TStoredProc, TQReport) A következőkben bemutatunk egy a mellékelt CD-n is megtalálható cikktörzs karbantartást végző programot, amely teljes OOP jellegű mind terminálos (objectscript) mind Windows (Delphi) környezetben. A létrehozott és módosított törzsadattáblát listázzuk terminálos report kezelővel (CaIS része), valamint SQL tárolt eljárásként definiált query-t hívunk fel Delphi Quick Report segítségével. Cikktörzs karbantartás C-Terminál alkalmazás : A feltelepített adatbázis önmagában is tartalmazza, de különállóan is telepíthető az MD100 routine nevű terminálos (objectscript) program, ami a Master.Article (MMTR globál) adatait kezeli. A programot az MSOFT_PLUS NameSpace-be parancssorba belépve a Do utasítással indíthatjuk : Do ^MD100 A program funkció billentyűi a különféle lekérdezéseket hívják fel. A mintából most nézzük át a ListType lekérdezést. Ez a query a cikktörzset szűri meg a paraméterben megadott mennyiségi egység típus szerint ( esetünkben DB-re). Itt az SQL utasítás az Object Architect-ben kerül tárolás- ra, majd fordításra ; tehát gyorsabb SQL futási időt kapunk, mint ODBC hívásoknál, vagy beágyazott SQL-nél. A lekérdezés futtatásához a már ismert %ResultSet
3 objektumot használjuk. Ezt követően a listaképet a CaIS listakezelőnek adjuk át. A lista-kezelő biztosítja a lista adataiban történő mozgást és egyéb funkciókat (előrevissza, elejére-végére, lapozás, ablak scrollozás, kijelölés, és nyomtatás ). ODBC SQL tárolt eljárás hívása QuickReport-ban : Bármely CACHÉ lekérdezés kivetíthető SQL tárolt eljárásként is. A query Basic beállításainál adhatjuk meg ezen opciót, fordítás után aktívizálható. A tárolt SQL eljárás mindig public típusú query legyen, máskülömben nem tudjuk felhívni. Fontos ismernünk, hogy az SQL tárolt eljárás, szemben a View-al paraméterezhető, minden kliens eszközzel paraméteráttadással is használható. Bármely további Delphi komponens (DBGrid, Qreport, TListBox, TcomboBox, ) adatforrása lehet. A TstoredProc Delphi objektum használatánál meg kell adnunk a CACHÉ adatbázis nevét, majd a rendszer által felajánlott tárolt eljárások közül ki kell választanunk a megfelelőt. Szintén a Delphi hibája, hogy nem értelmezi jól a CACHÉ objektumok teljes nevét, így hasonlóan az előző fejezetekben írtakhoz a Master objektum osztály megnevezést nekünk kell beírnunk a megnevezés elé. A lekérdezés esetleges paramétereit a Tparams típus szerint adhatjuk meg. A lekérdezés futtatását az Active property Ttue-False értékével tudjuk kapcsolni. Bizonyos esetekben a CACHÉ metódusok is lehetnek tárolt SQL eljárások. Ekkor minden esetben definiálni kell a CACHÉ metódushoz visszatérési értéket (mint függvénynél). A visszatérési érték, mint egy adott algoritmus, függvény végrehajtási státuszát adhatja meg. Olyan számítások és vezérlések végrehajtásánál ajánlott, amelyet mind terminálos, mind Delphi Win32 környezetből futtatni szeretnénk, de nem akarunk SQL triggereket defini- álni. A Quick Report adatforrása
4 (DataSet) ezen tárolt eljárás lesz. Így a reportra felhelyezett QRBand komponensnél ha a csoportot QRSubDetails nek adjuk meg, definiálhatjuk a DataSet opciót. Ha a tárolt eljárásunk már lefutott a csoportra felhelyezett QRDBText komponenseknél, már a lekérdezés kimeneti mező oszlopai közül választhatunk a DataField propertynél. ODBC elérés MicroSoft Query-vel (Excel) : A Delphi-n kívül használhatunk más SQL kliens szoftvereket a CACHÉ adatok kinyerésére. Ezek közé tartozik a MicroSoft Office csomagban található MS-Query lekérdezés szerkesztő és exportáló program. Az általa lekérdezett adatokat exportálni tudja DDE csatornán kereszt- tül az Office csomag komponenseinek Excel, Access,
5 A lekérdezés szerkesztővel látványos módszerekkel lehet az egyes táblákat összekapcsolgatni, kapcsolómezőket összehúzni, gyors rendezettségi feltételeket definiálni. Sajnos a paraméterkezelés kissé ügyetlenre sikeredett, némi próbálkozás és saját kudarc után érti csak meg a felhasználó eléggé korlátolt használhatóságát. Vigyázni kell a lekérdezés készítésekor a mintafuttatásokra, amikor a lekérdezés első pár száz adatát tekinthetjük meg mintaként. Tudni illik, hogy ha a lekérdezést Excel táblába akarjuk átexportálni soradatnál nem tudunk többet kezelni. A valóságban adatnál az MS-Query nem nagyon bír magával. Összegezve : a látványos lekérdezés szerkesztést gyatra teljesítmény szint teszi korlátozottan használhatóvá. A lekérdezés szerkesztő a lekérdezéseket qdy fájlokban tárolja a következő definíciók szerint: XLODBC 1 DSN=MSOFT_PLUS;SERVER= ;PORT=1972;DATABASE=MSOFT_PLUS;UID=_SYST EM; SELECT Article.kod, Article.nev, Article.me, Article.afa, Article.stdnetto, Article.vtsz, Article.minkesz FROM Master.Article Article WHERE Article.me=? ORDER BY Article.nev M_Egység : 9 kod nev me afa stdnetto vtsz minkesz A? karakter és a 9-es karakterek jelzik a paramétereket, sorrendjük lényeges. Ha tárololt SQL eljárást (CACHÉ query-t) szeretnénk felhívni, akkor a lekérdezés szerkesztőben az SQL utasítás ablakban ezt a CALL hívással tehetjük meg. Fontos tudnunk, hogy a MS-Query képtelen paramétert rendelni a CALL hívással futtatott lekérdezésekhez. Ezt viszont egy egyszerü szövegszerkesztővel utólag beszúrhatjuk az előző mintához hasonlóan a lekérdezés qdy definíciós állományába : XLODBC 1 DSN=RINGA_BCK;SERVER= ;PORT=1972;DATABASE=RINGA_BCK;UID=MSOFT; CALL Query.Arumerleg_ztempcr(?,?,?,?,?) Dátumtól : Dátumig: Csoport: Alosztálytól: Alosztályig: Visszatérve az első lekérdezésünkre a paraméterként megadott M_Egység kérdés a lekérdezés futtatásakor dialógus ablakkal hívódik fel, majd a megadott értéket átadva a lekérdezés lefut. A lekérdezést Excel táblába integrálhatjuk, amivel egy adott excel tábla adatfrissítés gombjára kattintva a lekérdezés futni kezd az aktuális adatbázis adatokkal, felkérdezi a paramétereit és a végeredményt a táblázat soraiba szúrja vissza. A paraméterek definiálásánál ügyeljünk a típus kompatibilitásra.
6 Ha pontosan nem vagyunk tisztában az egyes windows és CACHÉ komponens típusok átjárhatósá- gával, definiáljunk String típusú paramétereket, melyeket a CACHÉ lekérdezés elején konvertálunk a megfelelő formátumra. A lekérdezések belementhetőek az Excel táblákba, biztosítva az adatfrissíthetőséget a későbbiek során. Viszont ha a tárolt SQL eljárást CACHÉ-ban módosítjuk, frissítenünk kell az Excel tábla lekérdezés csatolását is! Lekérdezés minta Excel táblába szúrva. 8.5 Delphi alkalmazás formok és DLL-ek kezelése, (TForm, TDialog) CACHÉ adatbázishoz és objektumokhoz a legoptimálisabb Delphi alkalmazást csak OLE (ActiveX) objektum kapcsolással tudunk írni. Ekkor teljes CACHÉ objektumelérésünk lesz és a legjobb futási időket tudjuk kihasználni. A CACHÉ ODBCn történő Delphi programo- zásakor egyrészt csak adatbáziskezelőt látunk a CACHÉ-ből, másrészt lassú SQL elérésre tudjuk csak használni a CACHÉ-t. Az OLE objektum elérés során a queryket és metódusokat nam tárolt SQL eljárásként hívjuk (mint ODBC elérésnél), hanem függvényként (utasításként), saját objektumként hívhatjuk meg Delphi forráskódban. Az egyes metódusok definiálásánál nagy gondot kell fordítanunk a
7 metódusok visszatérési értékeire, mivel objektum metódusként-függvényként fogja a Delphi fordító használni. A me- tódusok nevében lehetőleg kerüljük a _ karaktert, mivel ezt a CACHÉ az objektum és metódusnév közé automati- kusan teszi hozzá. Törekednünk kell a felhívandó metódusok hibamentességé- re, mivel az OLE interfész nem rendel- kezik hiba kivételezésekkel. Az esetle-ges hibákat csak a CACHÉ error logjában tudjuk ellenőrizni. Másrészről ezért is fontos a metódus visszatérési értéke ; ugyanis egy hibára futó CACHÉ metódus nem állítja meg feltétlenül a Delphi alkalmazást. Így ha nem kezelünk metódus visszatérési érté- keket (még ha csak futási eredmény státuszra is) egy adott CACHÉ funkcióról nem tudjuk bizonyosan, hogy végrehajtódott-e. Delphi alkalmazás készítésekor a felhasználói interakciókhoz a TForm alapkomponens és TDialog leszármazottját használjuk leggyakrabban. A TForm-ra tertszőleges komponensek helyezhetőek el : menük, adatelérés, képek, multimédia, stb A TDialog ennek némileg korlátozottabb leszármazottja, ahol kezelői inputok valósíthatóak meg, akár adattábla mezőcsatolásokkal, majd meghatározott funkciók indíthatóak el az egyes funkciógombokkal. Alkalmazás készítésekor gyakran felmerül az alkalmazás egyes részeinek önálló módosít-hatósága. Vagyis nem szerencsés az egész alkalmazást egy EXE fájlba fordítani, mivel bármely módosításkor a teljes alkalmazást kell újrafordítanunk. Másfelől a közösen használható funkciók közös könyvtárakba (library) történő szerkesztésével elérhető a kód optimalizálása is. Erre fejlesztették ki a DLL (Dynamic Linking Library) technológiát. A DLL-ekkel készített alkalmazásoknál az EXE program (főprogram) csak akkor indul el, ha az összes hivatkozott DLL rendelkezésre áll (nem feltétlenül töltödik is be!!!), ezekben tárolt kódok csak egyszer kerülnek betöltésre a memóriába, majd az EXE program többször is hívhatja a benne tárolt funkciókat. / Tudatosan nem használom a függvény szót, mivel látni fogjuk, hogy egy DLL-ben metódusok, sőt kivételként akár objektumok is elhelyezhetőek! / Mint említettem akár dinamikusan is szerkeszthetünk DLL-eket, mikor is a DLL nem töltődik be az EXE program hívása előtt a memóriába, hanem csak a belőle meghívott funkció kódja kerül betöltésre futási időben. Ekkor nagy körültekintéssel kell a hívást és paraméteráttadást kezelni, valamint tisztába kell lennünk azzal, hogy a program futása ekkor jóval lassabb lesz. Mikor használjunk tehát DLL technológiát Delphi alkalmazás készítésekor? Ha külömböző alkalmazások vagy alkalmazás részek, ugyanazon DLL-ben tárolt funkciókat hívják, akkor a DLL-ben tárolt kód csak egyszer kerül feltöltésre a memóriába. Ha más alkalmazásokkat is szeretnénk kihasználni a DLL-ben tárolt funkciókat. Akár más fejlesztői eszközzel (Visual Basic, C++, PowerBuilder, ) készített alkalmazások is használhatják ezen komponenseket.
8 Ha az adott program funkciókat lecserélhetővé (verzió cserélhetővé) szeretnénk tenni. Tehát, ha a paraméterek és hívási interfészek nem változnak, csak a mögötte beprogramozott algoritmusok, akkor a EXE(főprogram) által használt DLL lecserélhető, fejlesztés módosítás során csak az alkalmazás benne tárolt része kerül újrafordításra. Természetesen a DLL-ek készítésének is vannak alapszabályai : Az egyes DLL-ben tárolt és majd hívni kívánt funkciónak szerepelnie kell a DLL Export részében lévő listában, a forráskódot pedig a library deklarációval kell bevezetni (a melléklet MasterDLL library-ja a deklarált export funkciókkal): library MasterDLL; { Important note } uses SysUtils, Classes, Windows, CikkT in 'CikkT.pas' {CikkTDlg}, PrtT in 'PrtT.pas' {PrtTDlg}; exports CikkTForm, CacheConnect, CacheDisConnect; end. A hivatkozott CikkT.pas (CikkTDlg) objektumot tároló unitban az implementation deklarációt megelőzendő el kell helyezni az exportra szánt hívások fejléceit : // extern DLL function declaration procedure CikkTForm; procedure CacheConnect; procedure CacheDisConnect; procedure TCikkUpdate; A hívó programban hivatkozni kell az implementációs részben a funkciót tároló DLL-re és annak elérhetőségére. Az így deklarált funkcó ezekután tetszőleges műveletre, eseményre beprogramozható : implementation {$R *.DFM} procedure CikkTForm; external 'MasterDLLs\MasterDLL.DLL'; procedure TForm1.Cikktrzs1Click(Sender: TObject); begin CikkTForm; end; A formai előírások és szabályok után következzék a meg nem engedett, de mindenki által használt objektumot a DLL-be módszer. Egyfelől alapszabály, hogy a DLL-ben nem lehet objektumot elhelyezni, tehát formot sem. Másfelől lehetne használni, ha függvényként hívnánk fel, és minden tekintetben függvényként viselkedne a formunk. További problémákat okozhat, ha a Delphi-ben kifejlesztett DLL-be fordított formot (mint függvényt) más fejlesztői eszközzel (Visual Basic, C++,..) készített EXE program
9 hívja fel. A benne tárolt form Delphi módon fog megjelenni kezelődni (hibakezelése is Delphi-s lesz!), de mégis a főalkalmazással kell hogy paramétereket cseréljen. A mellékletben található CikkT.pas állományban deklarált TCikkTDlg formban azt illusztráljuk, hogy egy komplex alkalmazásnál a törzsállományok kezelésével kapcsolatos objektumokat egységbe foglaljuk egy DLL-ben és ezen formok működését is itt programozzuk be. A későbbiek során ha a törzsállományok kezelésében módosításokat kellene eszközölnünk, akkor csak ezen DLL-t kell szerkesztenünk, majd újrafordítanunk. A rend kedvéért megadjuk a CACHÉ adatbázishoz való kapcsolódás metódusát, OLE objektum kapcsolódás definiálását : procedure CacheConnect; begin if constr='' then begin VALT:=CreateOleObject('CacheObject.Factory'); {constr := VALT.ConnectDlg();} constr:='cn_iptcp: [1972]:msoft_plus'; VALT.Connect(constr); end; Az alkalmazott formunkban a Master.Article objektumból csak 3 mezőt teszünk ki a formra az egyszerűség kedvéért. Az OK gombra programozzuk be az Update metódust, valamint az árucikk kód mezőről történő lelépéskor (EditExit esemény), leellenőrizzük a megadott kód-azonosító létezé- sét az adatbázisban, létezés esetén a kapcso lódó adatmezők kiírását is elvégezzük. A megadott azonosító ellenőrzésére a ListOne lekérdezést használjuk, amelynek eredményessége sorál a ResultSet-be visszakapott mezőértékeket töltjük fel a formra : Itt is ügyelnünk kell a mezők megcímzésénél a mezők sorrendjének sorszámára, amit a lekérdezés Row specification sorrendje határoz meg.
10 A legproblémásabb része a DLL-ünknek a form működtetése. Ugyanis nem hívhatjuk fel csak úgy egyszerűen a form ShowModal metódusát, mivel a DLL nem inicializálja (nem hozza létre automatikusan) a form objektumát, tehát nincs is ShowModal metódusunk. A form működtetését kivételként kell kezelnünk egy try-except védelmi blokkban. Ezzel védhetjük ki bármely váratlan (unexpected error.) hibát bármilyen kivétel is keletkezzék. Azért kell az összes lehetséges kivételt kezelni, mert ha egy olyan (más fejlesztő eszközzel készített) program hívja fel a DLL-t, ami nem tudja hogy kellene kezelni a felmerülő hibákat, akkor is lekezeltek legyen a hívott form hibái. A formon elvégzett műveleteket pedig a try-finally blokk védi, ezáltal a form objektuma a műveletek végeztével, vagy hiba bekövetkeztével is megsemmisül. Elsőként a try klausát követően utasítanunk kell a form objektumának megkreálására az alkalmazásvezérlőt a TCikkDlg.Create(Application) hívással. Ha nem sikerülne a formunk megkreálása a except blokkban megadott hiba messagebox lesz aktív. Ha létrejön a form, akkor a kezelését követően a finally blokk CikkTDlg.Free metódusával semmisítjük meg a form objektumát. Az alábi foráskódban megpróbáltunk egy általánosan használható sablont adni a formot objektumok DLL-ben történő használatára : A tényleges munkát a ShowModal (mint függvény) visszatérési értékével szelektíven felhívott CACHÉ Update metódus végzi el. Ezt a hívást praktikusan külön eljárásba programoztuk be a későbbi egyszerű karbantarthatóság érdekében, így csak az alábbi CACHÉ object kezelése- ket kell programoznunk :
11 procedure TCikkUpdate; var TcikkObj:variant; ObjRet:String; begin TcikkObj := VALT.New('Master.Article'); with CikkTDlg do ObjRet:=TcikkObj.Update(KodEdit.Text,CikknevEdit.Text, CikkMEEdit.Text,'',25,'',5); end; Mintapéldánkban néhány paraméternek fix konstans értéket adtunk, ami nem túl elegáns módszer, de gyakorlásnak megteszi. Mint láthattuk a Delphi DLL-ek használatával rugalmasan karbantartható, fejleszthető alkalmazásokat készíthetünk. A példákban pedig láthattuk hogy használhatjuk DLL-be zártan a CACHÉ objektumaink funkcióit OLE technológiával párosítva. Rövid de reméljük érthető négy fejezetes CACHÉ OOP ismeretek birtokában, leendő alkalmazásaink készítésekor hatékonyan használhatjuk ki az InterSystems CACHÉ OOP lehetőségeket a felhasználó fele akár karakteres C-Terminál CaIS, akár Win32 Delphi OLE interaktív formában.
Miután létrehoztuk, szeretnénk neki beszédesebb nevet adni. A név változtatásához a következőt kell tenni:
Excel objektumok Az excelben az osztályokat úgynevezett class modulokként hozzuk létre. Miután létrehoztuk, szeretnénk neki beszédesebb nevet adni. A név változtatásához a következőt kell tenni: View-ba
RészletesebbenLBRA6i integrált rendszer
LBRA6i integrált rendszer LIBRA 6i logolás és a log megtekintése Készítette: Libra Szoftver Zrt. Létrehozás dátuma: 2005.12.15. Utolsó módosítás: 2014.10.30. Referencia szám: LIBRA6i_UZEM_V_1.5 Verzió:
RészletesebbenIman 3.0 szoftverdokumentáció
Melléklet: Az iman3 program előzetes leírása. Iman 3.0 szoftverdokumentáció Tartalomjegyzék 1. Az Iman rendszer...2 1.1. Modulok...2 1.2. Modulok részletes leírása...2 1.2.1. Iman.exe...2 1.2.2. Interpreter.dll...3
RészletesebbenAdatbáziskezelés Delphi 5 alatt. Bese Antal 2006. http://toni.web.elte.hu/delphi
Adatbáziskezelés Delphi 5 alatt Bese Antal 2006. http://toni.web.elte.hu/delphi 1. Bevezetés Számítógépes adattárolás fájlokban. Az egész adatbázist egy fájlban (Pl.: Access, Interbase,és a legtöbb SQL
RészletesebbenA könyv tartalomjegyzéke
A könyv tartalomjegyzéke Elıszó Bevezetés Adatbázis-kezelı rendszerek Adatmodellezés Alapfogalmak Egyedhalmaz, egyed Kapcsolat, kapcsolat-elıfordulás, kapcsolat típusa Tulajdonság, tulajdonságérték, értékhalmaz
RészletesebbenAdatbázis kezelés Delphiben. SQL lekérdezések
Adatbázis kezelés Delphiben. SQL lekérdezések Structured Query Language adatbázisok kezelésére szolgáló lekérdező nyelv Szabályok: Utasítások tetszés szerint tördelhetők Utasítások végét pontosvessző zárja
RészletesebbenKilencedik témakör: Lazarus-Firebird. Készítette: Dr. Kotsis Domokos
PASzSz Kilencedik témakör: Lazarus-Firebird Készítette: Dr. Kotsis Domokos Az SQLdb fülön IBConnection Kapcsolat A Data Access fülön Az SQLdb fülön... Select 1. Az SQLQuery lezárása. (Active := false,
RészletesebbenMS ACCESS 2010 ADATBÁZIS-KEZELÉS ELMÉLET SZE INFORMATIKAI KÉPZÉS 1
SZE INFORMATIKAI KÉPZÉS 1 ADATBÁZIS-KEZELÉS MS ACCESS 2010 A feladat megoldása során a Microsoft Office Access 2010 használata a javasolt. Ebben a feladatban a következőket fogjuk gyakorolni: Adatok importálása
RészletesebbenProgramozási technikák Pál László. Sapientia EMTE, Csíkszereda, 2009/2010
Programozási technikák Pál László Sapientia EMTE, Csíkszereda, 2009/2010 12. ELŐADÁS Adatbázis-kezelés Delphiben 2 Adatmegjelenítés lekérdezés segítségével A táblákhoz hasonlóan a lekérdezések is az adatbázis
RészletesebbenAz ErdaGIS térinformatikai keretrendszer
Az ErdaGIS térinformatikai keretrendszer Két évtized tapasztalatát sűrítettük ErdaGIS térinformatikai keretrendszerünkbe, mely moduláris felépítésével széleskörű felhasználói réteget céloz, és felépítését
RészletesebbenVálasztó lekérdezés létrehozása
Választó lekérdezés létrehozása A választó lekérdezés egy vagy több rekordforrásból származó adatokat jelenít meg. A választó lekérdezések a táblák, illetve az adatbázis tartalmát nem változtatják meg,
RészletesebbenA FileZilla program beállítása az első belépés alkalmával
6. A záróvizsga-jegyzőkönyv készítése A záróvizsga-jegyzőkönyveketa Karok többsége a jegyzőkönyvkészítésre Dr. Tánczos László által kifejlesztett Access alkalmazás használatával készíti el. A záróvizsga-jegyzőkönyv
RészletesebbenSQL*Plus. Felhasználók: SYS: rendszergazda SCOTT: demonstrációs adatbázis, táblái: EMP (dolgozó), DEPT (osztály) "közönséges" felhasználók
SQL*Plus Felhasználók: SYS: rendszergazda SCOTT: demonstrációs adatbázis, táblái: EMP dolgozó), DEPT osztály) "közönséges" felhasználók Adatszótár: metaadatokat tartalmazó, csak olvasható táblák táblanév-prefixek:
RészletesebbenPHP-MySQL. Adatbázisok gyakorlat
PHP-MySQL Adatbázisok gyakorlat Weboldalak és adatbázisok Az eddigiek során megismertük, hogyan lehet a PHP segítségével dinamikus weblapokat készíteni. A dinamikus weboldalak az esetek többségében valamilyen
RészletesebbenVizuális, eseményvezérelt programozás XI.
Vizuális, eseményvezérelt programozás XI ÓE-NIK, 2011 1 Hallgatói tájékoztató A jelen bemutatóban található adatok, tudnivalók és információk a számonkérendő anyag vázlatát képezik Ismeretük szükséges,
RészletesebbenAdatbázis Rendszerek II. 5. PLSQL Csomagok 16/1B IT MAN
Adatbázis Rendszerek II. 5. PLSQL Csomagok 16/1B IT MAN B IT v: 2016.03.03 MAN Csomagok A DBMS csomagok a PL/SQL alkalmazások fejlesztését segítik, bennük tároljuk a létrehozott programok kódjait. A specifikációs
RészletesebbenAlgoritmus terv 3. Fejezet: Folyamatok meghatározása
This image cannot currently be displayed. Algoritmus terv 3. Fejezet: Folyamatok meghatározása 1. Algoritmus általános áttekintése 2. Inputok és outputok definiálása 3. Folyamatok meghatározása 4. ozási
RészletesebbenAz Evolut Főkönyv program telepítési és beállítási útmutatója v2.0
Az Evolut Főkönyv program telepítési és beállítási útmutatója v2.0 Az Ön letölthető fájl tartalmazza az Evolut Főkönyv 2013. program telepítőjét. A jelen leírás olyan telepítésre vonatkozik, amikor Ön
RészletesebbenAz SQL*Plus használata
Az SQL*Plus használata Célkitűzés Bejelentkezés az SQL*Plus-ba SQL utasítások szerkesztése Az eredmény formázása SQL*Plus utasításokkal Szkriptfájlok használata Az SQL és az SQL*Plus kapcsolata SQL*Plus
RészletesebbenVBA makrók aláírása Office 2007 esetén
VBA makrók aláírása Office 2007 esetén Windows tanúsítványtárban és/vagy kriptográfia eszközökön található tanúsítványok esetén Office 2007 alkalmazással 1(10) 1. Tartalomjegyzék 1. Tartalomjegyzék...
RészletesebbenElemi alkalmazások fejlesztése IV. Adatbázis-kezelés ActiveX vezérlıkkel - 1
ADATBÁZIS-KEZELÉS ACTIVEX VEZÉRLİK ALKALMAZÁSÁVAL I.... 1 ACTIVEX... 1 ACTIVEX CONTROL... 1 SAJÁT ACTIVEX VEZÉRLİ LÉTREHOZÁSA... 1 circctrl.cpp... 2 Háttérszín tulajdonság hozzárendelése a vezérlıhöz...
RészletesebbenAdatbázis Rendszerek II. 1. SQL programozási felületek 39/1B IT MAN
Adatbázis Rendszerek II. 1. SQL programozási felületek 39/1B IT MAN B IT v: 2016.02.10 MAN SQL felületek Hatékony: SQL parancsok kiadására Eredmények megtekintésére Nehézkes: Nagyobb volumenű, rutintevékenységek
RészletesebbenA függvény kód szekvenciáját kapcsos zárójelek közt definiáljuk, a { } -ek közti részt a Bash héj kód blokknak (code block) nevezi.
Függvények 1.Függvények...1 1.1.A függvény deníció szintaxisa... 1..Függvények érték visszatérítése...3 1.3.Környezettel kapcsolatos kérdések...4 1.4.Lokális változók használata...4 1.5.Rekurzív hívások...5.kód
RészletesebbenAlkalmazás technológiai frissítés migrációs és üzemeltetési tapasztalatok
Alkalmazás technológiai frissítés migrációs és üzemeltetési tapasztalatok Informix 11.50 upgrade esettanulmány 2011. január. 31. Átalakítandó architektúra (2009) Alapvetően az üzleti logikát tárolt eljárásokkal
RészletesebbenProgramozási nyelvek Java
statikus programszerkezet Programozási nyelvek Java Kozsik Tamás előadása alapján Készítette: Nagy Krisztián 2. előadás csomag könyvtárak könyvtárak forrásfájlok bájtkódok (.java) (.class) primitív osztály
RészletesebbenKézikönyv Korosítás infosystem
Kézikönyv Korosítás infosystem 1 4 Tartalomjegyzék 2 ABAS ERP UTASÍTÁS ÁTTEKINTÉS... 6 3 ABAS ERP... 7 4 KOROSÍTÁS... 8 5 "VÁLASSZON!"... 9 6 KOROSÍTÁS... 10 7 KOROSÍTÁS (15.07.22) - ABAS ERP WEBBÖNGÉSZ...
RészletesebbenADATBÁZIS-KEZELÉS - BEVEZETŐ - Tarcsi Ádám, ade@inf.elte.hu
ADATBÁZIS-KEZELÉS - BEVEZETŐ - Tarcsi Ádám, ade@inf.elte.hu Számonkérés 2 Papíros (90 perces) zh az utolsó gyakorlaton. Segédanyag nem használható Tematika 1. félév 3 Óra Dátum Gyakorlat 1. 2010.09.28.
RészletesebbenMár megismert fogalmak áttekintése
Interfészek szenasi.sandor@nik.bmf.hu PPT 2007/2008 tavasz http://nik.bmf.hu/ppt 1 Témakörök Polimorfizmus áttekintése Interfészek Interfészek kiterjesztése Eseménykezelési módszerek 2 Már megismert fogalmak
RészletesebbenAdatbázis, adatbázis-kezelő
Adatbázisok I. rész Adatbázis, adatbázis-kezelő Adatbázis: Nagy adathalmaz Közvetlenül elérhető háttértárolón (pl. merevlemez) Jól szervezett Osztott Adatbázis-kezelő szoftver hozzáadás, lekérdezés, módosítás,
RészletesebbenAz importálás folyamata Felhasználói dokumentáció verzió 2.1.
Az importálás folyamata Felhasználói dokumentáció verzió 2.1. Budapest, 2008. Változáskezelés Verzió Dátum Változás Pont Cím Oldal 2.1. 2008.01.17. A teljes dokumentáció megváltozott Kiadás: 2008.01.17.
RészletesebbenBaBér bérügyviteli rendszer telepítési segédlete 2011. év
BaBér bérügyviteli rendszer telepítési segédlete 2011. év Ajánlott konfiguráció A program hardverigénye: Konfiguráció: 2800 MHz processzor 512 Mbyte memória (RAM) / Szerver gépen 1G memória (RAM) Lézernyomtató
RészletesebbenObjektumorientált programozás Pál László. Sapientia EMTE, Csíkszereda, 2014/2015
Objektumorientált programozás Pál László Sapientia EMTE, Csíkszereda, 2014/2015 9. ELİADÁS Kivételkezelés (Exception handling) 2 Mi a kivétel (exception)? A kivétel, olyan hibás állapot vagy esemény, amely
RészletesebbenAdabáziselérés ODBC-n keresztül utasításokkal C#-ban
Adabáziselérés ODBC-n keresztül utasításokkal C#-ban 1. Előkészítés Access adatbázis lemásolása, ODBC DSN létrehozása Másoljuk le az alábbiakat: Mit Honnan Hova list.mdb p:\johanyák Csaba\Vizualis programozas\data\
RészletesebbenPRECÍZ Információs füzetek
PRECÍZ Információs füzetek Információk, Módszerek, Ötletek és Megoldások a Precíz Integrált Ügyviteli Információs rendszerhez 3. EXCEL adatkapcsolat (mod. 2009.07.) Ügyviteli nyilvántartások és EXCEL formátumú
RészletesebbenInczédy György Középiskola, Szakiskola és Kollégium Nyíregyháza, Árok u. 53. TANMENET. Informatika szakmacsoport
TANMENET Informatika szakmacsoport Programozási gyakorlatok III. tantárgy 12. évfolyam A osztály 2013/2014 tanév Heti óraszám: Éves óraszám: 3 óra 96 óra Készítette: Szikszai Gusztáv tanár Ellenőrizte:.
RészletesebbenDAT adatcserefájl AutoCAD MAP DWG mapobject konvertáló program dokumentáció
H - 1161 Budapest Rákóczi út 76. Tel./Fax.: +36-1-4010159 http://www.pageos.hu toni@pageos.hu DAT adatcserefájl AutoCAD MAP DWG mapobject konvertáló program dokumentáció A program használható a TOPOBASE
RészletesebbenC++ programozási nyelv
C++ programozási nyelv Gyakorlat - 8. hét Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2004. november A C++ programozási nyelv Soós Sándor 1/12 Tartalomjegyzék Miért
RészletesebbenOOP és UML Áttekintés
OOP és UML Áttekintés Tóth Zsolt Miskolci Egyetem 2013 Tóth Zsolt (Miskolci Egyetem) OOP és UML Áttekintés 2013 1 / 32 Tartalom jegyzék 1 OOP Osztály Öröklődés Interfész, Absztrakt Osztály Kivétel kezelés
RészletesebbenOperációs rendszerek. 9. gyakorlat. Reguláris kifejezések - alapok, BASH UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED
UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Reguláris kifejezések - alapok, BASH Operációs rendszerek 9. gyakorlat Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Csuvik Viktor
RészletesebbenAccess 2013 Lekérdezéstől testre szabásig TARTALOM 1
TARTALOM 1 2 TARTALOM Minden jog fenntartva, beleértve bárminemű sokszorosítás, másolás és közlés jogát is. Kiadja a Mercator Stúdió Felelős kiadó a Mercator Stúdió vezetője Lektor: Pétery Tamás Szerkesztő:
RészletesebbenBevezetés a Python programozási nyelvbe
Bevezetés a Python programozási nyelvbe 8. Gyakorlat modulok random számok (utolsó módosítás: 2017. aug. 3.) Szathmáry László Debreceni Egyetem Informatikai Kar 2017-2018, 1. félév Modulok Amint a programunk
Részletesebben8. gyakorlat Pointerek, dinamikus memóriakezelés
8. gyakorlat Pointerek, dinamikus memóriakezelés Házi ellenőrzés Egy számtani sorozat első két tagja A1 és A2. Számítsa ki a sorozat N- dik tagját! (f0051) Egy mértani sorozat első két tagja A1 és A2.
RészletesebbenPRECÍZ Információs füzetek
PRECÍZ Információs füzetek Információk, Módszerek, Ötletek és Megoldások a Precíz Integrált Ügyviteli Információs rendszerhez T14. ODBC adatkapcsolat 2009. augusztus 31. PRECÍZ integrált ügyviteli rendszer
RészletesebbenAdatbázis-lekérdezés. Az SQL nyelv. Makány György
Adatbázis-lekérdezés Az SQL nyelv Makány György SQL (Structured Query Language=struktúrált lekérdező nyelv): relációs adatbázisok adatainak visszakeresésére, frissítésére, kezelésére szolgáló nyelv. Születési
RészletesebbenVBA makrók aláírása Office XP/2002/2003 esetén
VBA makrók aláírása Office XP/2002/2003 esetén Windows tanúsítványtárban és kriptográfia eszközökön található tanúsítványok esetén Office XP/2002/2003 alkalmazással 1(11) 1. Tartalomjegyzék 1. Tartalomjegyzék...
RészletesebbenProgramozás C++ -ban 2007/7
Programozás C++ -ban 2007/7 1. Másoló konstruktor Az egyik legnehezebben érthető fogalom C++ -ban a másoló konstruktor, vagy angolul "copy-constructor". Ez a konstruktor fontos szerepet játszik az argumentum
RészletesebbenJava programozási nyelv 11. rész Adatbázis-programozás
Java programozási nyelv 11. rész Adatbázis-programozás Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2005. szeptember A Java programozási nyelv Soós Sándor 1/20 Tartalomjegyzék
RészletesebbenOpenCL alapú eszközök verifikációja és validációja a gyakorlatban
OpenCL alapú eszközök verifikációja és validációja a gyakorlatban Fekete Tamás 2015. December 3. Szoftver verifikáció és validáció tantárgy Áttekintés Miért és mennyire fontos a megfelelő validáció és
RészletesebbenAdatbázis Rendszerek II. 2. Gyakorló környezet
Adatbázis Rendszerek II. 2. Gyakorló környezet 37/1 B IT v: 2017.02.11 MAN Gyakorló környezet Géptermek 37/2 Jelszó váltás 1 2 3 4 37/3 Gyakorló környezet II. apex.oracle.com/en/ 37/4 A regisztrációs folyamat
Részletesebbeneseményvezérelt megoldások Vizuális programozás 5. előadás
Programozási architektúrák, eseményvezérelt megoldások Vizuális programozás 5. előadás Komponens-alapú programozás Kezdelteges formája, az első komponensek: DLL-ek Black box ujrahasznosítható kód Függvényeket
RészletesebbenTéradatbázisok használata QGIS-ből A DB kezelő modul 2.2 verzió
Téradatbázisok használata QGIS-ből A DB kezelő modul 2.2 verzió A QGIS programból számos téradatbázis adatait elérhetjük, ezek közül két nyílt forráskódúval foglalkozunk, a PostGIS és a SpatiaLite adatbázis
Részletesebbenw w w. h a n s a g i i s k. h u 1
w w w. h a n s a g i i s k. h u Adatbázis-kezelés Adatbázisok Az adatbázisok rendezett adatok halmaza. Rendezett adatok közt sokkal gyorsabban lehet keresni! Napjainkban a relációs típusú adatbázis terjedt
RészletesebbenDelphi programozás III.
Delphi programozás III. A Delphi for ciklusa II. A Delphi újabb verziói egy olyan for ciklust vezettek be, amely a régebbi Delphi-verziókban vagy pl. a Turbo Pascalban még nem voltak ismertek. A for-element-in-collection
RészletesebbenSZÁMÍTÓGÉPES ADATBÁZIS-KEZELÉS. A MySQL adatbáziskezelő PHP folytatás JDBC, ODBC
SZÁMÍTÓGÉPES ADATBÁZIS-KEZELÉS A MySQL adatbáziskezelő PHP folytatás JDBC, ODBC ADATBÁZISOK Adatbázis = adott formátum és rendszer szerint tárolt adatok összessége. DBMS feladatai: adatstruktúra (adatbázisséma)
RészletesebbenProgramzás I. - 1. gyakorlat
Programzás I. - 1. gyakorlat Alapok Tar Péter 1 Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Számítástudomány Alkalmazása Tanszék Utolsó frissítés: September 15, 2007 1 tar@dcs.vein.hu Tar Péter (PE-MIK-DCS)
RészletesebbenC programozási nyelv
C programozási nyelv Előfeldolgozó utasítások Dr Schuster György 2011 május 3 Dr Schuster György () C programozási nyelv Előfeldolgozó utasítások 2011 május 3 1 / 15 A fordítás menete Dr Schuster György
RészletesebbenFELHASZNÁLÓI DOKUMENTÁCIÓ ÜZEMBEHELYEZÉSI KÉZIKÖNYV
"REGISZTER" rendszerek FELHASZNÁLÓI DOKUMENTÁCIÓ ÜZEMBEHELYEZÉSI KÉZIKÖNYV A népesség-nyilvántartás helyi rendszeréhez IBM PC számítógépre 4.0 Verzió Készítette: eközig ZRT. Készült: 2011. március Jelen
RészletesebbenA gyakorlat során MySQL adatbázis szerver és a böngészőben futó phpmyadmin használata javasolt. A gyakorlat során a következőket fogjuk gyakorolni:
1 Adatbázis kezelés 2. gyakorlat A gyakorlat során MySQL adatbázis szerver és a böngészőben futó phpmyadmin használata javasolt. A gyakorlat során a következőket fogjuk gyakorolni: Táblák létrehozása,
RészletesebbenFacebook album beillesztése az oldalba
Facebook album beillesztése az oldalba Facebook Album Fetcher modul A modulról A Facebook Album Fetcher modul teszi lehetővé, hogy a megadott facebook felhasználó albumai a drupal alapú oldalon megjelenjenek,
RészletesebbenProgramozási technikák Pál László. Sapientia EMTE, Csíkszereda, 2009/2010
Programozási technikák Pál László Sapientia EMTE, Csíkszereda, 2009/2010 Előadás tematika 1. Pascal ismétlés, kiegészítések 2. Objektum orientált programozás (OOP) 3. Delphi környezet 4. Komponensek bemutatása
RészletesebbenAz osztályok csomagokba vannak rendezve, minden csomag tetszőleges. Könyvtárhierarhiát fed: Pl.: java/util/scanner.java
Függvények, csomagok Csomagok Az osztályok csomagokba vannak rendezve, minden csomag tetszőleges számú osztályt tartalmazhat Pl.: java.util.scanner Könyvtárhierarhiát fed: Pl.: java/util/scanner.java Célja:
RészletesebbenReszlAd fájl, kitöltési útmutató:
1 ReszlAd fájl, kitöltési útmutató: A ReszlAd táblázat egy adott látogatás részletes adatait tartalmazza. A szaktanácsadó által hiánytalanul kitöltött, és elnevezett fájlt e-mail üzenetben kérjük elküldeni
RészletesebbenNév: Neptun kód: Pontszám:
Név: Neptun kód: Pontszám: 1. Melyek a szoftver minőségi mutatói? Fejlesztési idő, architektúra, programozási paradigma. Fejlesztőcsapat összetétele, projekt mérföldkövek, fejlesztési modell. Karbantarthatóság,
RészletesebbenBaBér. Bérügyviteli rendszer. Telepítési segédlet 2014.
BaBér Bérügyviteli rendszer Telepítési segédlet 2014. Tartalom 1. Ajánlott konfiguráció... 3 2. A BaBér és az SQL2005 szerver telepítése... 5 3. A BaBér program és az SQL2005-ös adatbázis kezelő telepítése...
RészletesebbenAdatbázis-kezelés az Excel 2013-ban
Molnár Mátyás Adatbázis-kezelés az Excel 2013-ban Magyar nyelvi verzió Csak a lényeg érthetően! www.csakalenyeg.hu Csak a lényeg érthetően! Microsoft Excel 2013 Kimutatás készítés relációs adatmodell alapján
RészletesebbenEseménykezelés. Szoftvertervezés és -fejlesztés II. előadás. Szénási Sándor.
Eseménykezelés előadás http://nik.uni-obuda.hu/sztf2 Szénási Sándor szenasi.sandor@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem,Neumann János Informatikai Kar Függvénymutatókkal Származtatással Interfészekkel Egyéb
RészletesebbenBevezetés a Programozásba II 4. előadás. Adattípusok hordozhatósága
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Kar Bevezetés a Programozásba II 4. előadás 2014.03.03. Giachetta Roberto groberto@inf.elte.hu http://people.inf.elte.hu/groberto Programok
RészletesebbenOOP #14 (referencia-elv)
OOP #14 (referencia-elv) v1.0 2003.03.19. 21:22:00 Eszterházy Károly Főiskola Információtechnológia tsz. Hernyák Zoltán adj. e-mail: aroan@ektf.hu web: http://aries.ektf.hu/~aroan OOP OOP_14-1 - E jegyzet
RészletesebbenJAVA SE/ME tanfolyam tematika
JAVA SE/ME tanfolyam tematika TANFOLYAM TEMATIKA: A JAVA MEGISMERÉSE Java története, miért készült, miért népszerű NETBEANS környezet telepítése, megismerése Programozási alapok java nyelven Változók,primitív
RészletesebbenAdatstruktúrák, algoritmusok, objektumok
Adatstruktúrák, algoritmusok, objektumok 3. Az objektumorientált paradigma alapelemei Objektum Osztály Példányosítás A konstruktor és a destruktor Osztályok közötti kapcsolatok Miklós Árpád, BMF NIK, 2006
Részletesebben1. Bevezetés szeptember 9. BME Fizika Intézet. Szám. szim. labor ea. Tőke Csaba. Tudnivalók. feladat. Tematika. Moodle Házi feladatok
Számítógépes szimulációk 1. Bevezetés BME Fizika Intézet 2015. szeptember 9. Bevezetés A félév menete C-ismétlés, 1. rész Oktatók: Nagyfalusi Balázs: nagyfalusi@phy.bme.hu, F3 211. : tcsaba@eik.bme.hu,
RészletesebbenTartalomjegyzék 2. RENDSZER FELÉPÍTÉSE... 3
Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ... 2 2. RENDSZER FELÉPÍTÉSE... 3 2.1. FELÜLET... 3 2.2. FELHASZNÁLÓI FUNKCIÓK... 4 2.2.1. Modulok... 4 2.2.2. Előzmények... 4 2.2.3. Lekérdezés működése, beállítások... 5 2.2.4.
Részletesebben5. A záróvizsga-jegyzőkönyv készítése
5. A záróvizsga-jegyzőkönyv készítése A záróvizsga-jegyzőkönyveket a VIK kivételével az előző félévekhez hasonlóan, a jegyzőkönyvkészítésre Dr. Tánczos László által kifejlesztett Access alkalmazás használatával
RészletesebbenAdóhátralék kezelés egyszerűen. Telepítési útmutató. A program futtatásához Windows XP, Windows 7, 8 operációs rendszer szükséges.
Telepítési útmutató Rendszerkövetelmények: A program futtatásához Windows XP, Windows 7, 8 operációs rendszer szükséges. Szükséges futtatókörnyezet: Windows Framework 4 vagy magasabb verzió. Innen tölthető
RészletesebbenFogalmak: Adatbázis Tábla Adatbázis sorai: Adatbázis oszlopai azonosító mező, egyedi kulcs Lekérdezések Jelentés Adattípusok: Szöveg Feljegyzés Szám
Fogalmak: Adatbázis: logikailag összefüggő információ vagy adatgyőjtemény. Tábla: logikailag összetartozó adatok sorokból és oszlopokból álló elrendezése. Adatbázis sorai: (adat)rekord Adatbázis oszlopai:
RészletesebbenDebitTray program Leírás
DebitTray program Leírás Budapest 2015 Bevezetés Egy-egy kintlévőséghez tartozó határidő elmulasztásának komoly következménye lehet. Éppen ezért a Kintlévőség kezelő program főmenü ablakában a program
RészletesebbenAccess gyakorlati feladatok lépésről lépésre
Access gyakorlati feladatok lépésről lépésre 1. feladat: Hajómenetrend A balatoni hajómenetrend rendelkezésünkre áll a menetrend.txt állományban. Készítsen új adatbázist HAJO néven! A mellékelt adatállományt
RészletesebbenSZÁMÍTÓGÉPES PROBLÉMAMEGOLDÁS
SZÁMÍTÓGÉPES PROBLÉMAMEGOLDÁS 2.ELŐADÁS A VB programozási nyelv Az Excel programozása 2 A VB programozási nyelv Adattípusok Adatok kezelése Vezérlőszerkezetek Adattípusok és műveletek Egész adattípusok
RészletesebbenProgramozási alapismeretek 4.
Programozási alapismeretek 4. Obejktum-Orientált Programozás Kis Balázs Bevezetés I. Az OO programozási szemlélet, egy merőben más szemlélet, az összes előző szemlélettel (strukturális, moduláris, stb.)
RészletesebbenÜgyfélforgalom számlálás modul
Ügyfélforgalom számlálás modul 1 1. Bevezetés... 3 2. BEÁLLÍTÁSOK... 4 2.1. Új Kérdőív létrehozása... 4 o Kérdéstípusok és a hozzájuk tartozó lehetséges válaszok hozzárendelése... 4 Új Kérdéstípus felvitele...
RészletesebbenAdatbázis használat I. 2. gyakorlat
Adatbázis használat I. 2. gyakorlat Tudnivalók Oracle 10g a weben: http://www.oracle.com/technetwork/database/ database10g/downloads/index.html Egyéb letöltési lehetőség: http://jerry.gorextar.hu/ab1/oracle/
RészletesebbenDelphi programozás I.
Delphi programozás I. Konzol alkalmazások készítése Delphiben A Delphi konzol alkalmazása (console application) olyan 32 bites program, amely nem grafikus felületen, hanem egy szöveges konzol ablakban
RészletesebbenTartalom DCOM. Történeti áttekintés. Történeti áttekintés. Történeti áttekintés. Történeti áttekintés
Tartalom D Szoftvertechnológia elıadás Architektúra D vs CORBA Példá 2 1987 Dynamic Data Exchange (DDE) Windows 2.0-ban Windows alkalmazások közötti adatcsere Ma is használatos (pl. vágólap) NetDDE NetBIOS
RészletesebbenESZR - Feltáró hálózat
ESZR - Feltáró hálózat ERDŐGAZDÁLKODÁS/FELTÁRÓ HÁLÓZAT Bevezetés Az erdészeti tevékenységeket támogató technológiák folyamatos fejlődésével szükségessé válik az erdőfeltárás, az erdőfeltáró hálózatok -
RészletesebbenHiba bejelentés azonnal a helyszínről elvégezhető. Egységes bejelentési forma jön létre Követhető, dokumentált folyamat. Regisztráció.
Ingyenes Mobil helpdesk megoldás A Mobil helpdesk egy olyan androidos felületen futó hibabejelentő, amelynek néhány alapbeállítását megadva saját mobil hibabejelentő rendszere lehet, vagy partnereinek
RészletesebbenOOP. Alapelvek Elek Tibor
OOP Alapelvek Elek Tibor OOP szemlélet Az OOP szemlélete szerint: a valóságot objektumok halmazaként tekintjük. Ezen objektumok egymással kapcsolatban vannak és együttműködnek. Program készítés: Absztrakciós
RészletesebbenNAV nyomtatványok kitöltésének támogatása
NAV nyomtatványok kitöltésének támogatása Változtak a 1865M nyomtatvány kitöltési szabályai, valamint lehetővé vált a 18A60 nyomtatvány előzetes kitöltése. A tájékoztató a 8.00.8 verzió kibocsátásával
RészletesebbenAdattárház tiszta alapokon Oracle Day, Budapest, november 8.
Adattárház tiszta alapokon Oracle Day, Budapest, 2011. november 8. WIT-SYS Consulting Zrt. Lévai Gábor gabor.levai@wit-sys.hu Tematika Az adattárházról általánosan Az adattárház definíciója Fő jellemzők
RészletesebbenAbacom CRM rendszer használati utasítás
Abacom CRM rendszer használati utasítás Az Abacom CRM rendszerrel Ön nyilvántarthatja, keresheti, csoportosíthatja partnereit. Részletes listákat készíthet, melyeket Excel táblákba exportálhat, megjegyzéseket
RészletesebbenVirtual Call Center kliens program MSI csomag telepítése
Virtual Call Center kliens program MSI csomag telepítése www.virtual-call-center.hu Tartalomjegyzék 1. MSI csomag telepítése nem tartományban lévő számítógépre... 2 2. MSI csomag telepítése Active Directory
Részletesebben1. Mi a fejállományok szerepe C és C++ nyelvben és hogyan használjuk őket? 2. Milyen alapvető változókat használhatunk a C és C++ nyelvben?
1. Mi a fejállományok szerepe C és C++ nyelvben és hogyan használjuk őket? 2. Milyen alapvető változókat használhatunk a C és C++ nyelvben? 3. Ismertesse a névtér fogalmát! 4. Mit értünk a "változó hatóköre"
RészletesebbenAdatbázis kezelő alkalmazás
Adatbázis kezelő alkalmazás Funkciók: adatkezelés tárolt adatok fizikai feldolgozását végzi (állomány nyitása,zárása; adatok törlése, módosítása; lekérdezések futtatása; stb.) alkalmazás logika helyes
RészletesebbenWEBFEJLESZTÉS 2. ADATBÁZIS-KEZELÉS, OSZTÁLYOK
WEBFEJLESZTÉS 2. ADATBÁZIS-KEZELÉS, OSZTÁLYOK Horváth Győző Egyetemi adjunktus 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C, 2.420 Tel: (1) 372-2500/1816 2 Ismétlés Ismétlés 3 Fájl/Adatbázis 3 4 Szerver 2 CGI
RészletesebbenProgramozás II. 2. gyakorlat Áttérés C-ről C++-ra
Programozás II. 2. gyakorlat Áttérés C-ről C++-ra Tartalom Új kommentelési lehetőség Változók deklarációjának helye Alapértelmezett függvényparaméterek Névterek I/O műveletek egyszerűsödése Logikai adattípus,
RészletesebbenA gyakorlat során MySQL adatbázis szerver és a böngészőben futó phpmyadmin használata javasolt. A gyakorlat során a következőket fogjuk gyakorolni:
1 Adatbázis kezelés 3. gyakorlat A gyakorlat során MySQL adatbázis szerver és a böngészőben futó phpmyadmin használata javasolt. A gyakorlat során a következőket fogjuk gyakorolni: Tábla kapcsolatok létrehozása,
RészletesebbenNYOMTATÁSI SABLONOK KEZELÉSE A DOAS-BAN
NYOMTATÁSI SABLONOK KEZELÉSE A DOAS-BAN Készítette: Gál Tamás Szerkesztette: Mezei Hajnalka Utoljára módosítva: 2013. május 28. Terjedelem: 10 oldal Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...3 2. Elérhetőség...4
Részletesebben.NET (Dot-NET) #1 (Bevezetés)
.NET (Dot-NET) #1 (Bevezetés) v0.2a 2004.02.05. 23:49:00 Eszterházy Károly Főiskola Információtechnológia tsz. Hernyák Zoltán adj. e-mail: aroan@ektf.hu web: http://aries.ektf.hu/~aroan 1 E jegyzet másolata
RészletesebbenDelphi programozás IV.
Delphi programozás IV. Szöveg konvertálása egész számmá A Turbo Delphi többféle lehetőséget biztosít arra, hogy egy szöveges változó tartalmát egész számmá konvertáljunk. A konvertálandó szövegnek egy
RészletesebbenELTE SAP Excellence Center Oktatóanyag 1
ELTE SAP Excellence Center Oktatóanyag 1 ELTE SAP Excellence Center Oktatóanyag 2 ELTE SAP Excellence Center Oktatóanyag 3 A felhasználók három különböző képernyővel találkoznak Listák az adatmegjelenítéshez
RészletesebbenMicrosoft SQL Server telepítése
Microsoft SQL Server telepítése Az SQL Server a Microsoft adatbázis kiszolgáló megoldása Windows operációs rendszerekre. Az SQL Server 1.0 verziója 1989-ben jelent meg, amelyet tizenegy további verzió
Részletesebben