Nagyné Pércsi Kinga *, Szabó Virág ** A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK JELENLEGI HELYZETE ÉS FEJLÕDÉSI LEHETÕSÉGEI A HAZAI HÚSIPARBAN.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Nagyné Pércsi Kinga *, Szabó Virág ** A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK JELENLEGI HELYZETE ÉS FEJLÕDÉSI LEHETÕSÉGEI A HAZAI HÚSIPARBAN."

Átírás

1 Nagyné Pércsi Kinga *, Szabó Virág ** A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK JELENLEGI HELYZETE ÉS FEJLÕDÉSI LEHETÕSÉGEI A HAZAI HÚSIPARBAN Az EU-csatlakozás óta eltelt idõszakban a kis- és középvállalkozások az élelmiszeripar termelésének évente mintegy 35-40%-át adják. Hasonló a részesedésük az árbevételbõl, a jegyzett tõkébõl és az élelmiszeripar vagyonából is. Az exportárbevételbõl 30% körüli értéket képviselnek az élelmiszeripari kkv-k. Az élelmiszer-feldolgozás szakágazatain belül a közötti idõszakban a kenyér- és frisspékáru-gyártásé után a húsfeldolgozás és -tartósítás szakágazatában foglalkoztatják a legtöbb munkavállalót, és itt mûködik a legtöbb kis- és középvállalkozás is. A hazai húsfeldolgozók körében, a év tavaszán készítettünk kérdõíves vizsgálatot. A kérdõívet elsõsorban kis- és középvállalkozások töltötték ki és küldték vissza, így a válaszok elemzése során is elsõsorban az õ problémáik kerültek elõtérbe. A kapott adatok is ezeket a vállalkozásokat jellemzik. Mindenképpen tanulságos tehát a kapott eredmények bemutatása és az eredmények alapján a lehetséges fejlõdési stratégiák körvonalazása a kis- és középvállalkozások e csoportja számára. Bevezetés A hazai húságazatot már EU-csatlakozásunkat megelõzõen is intenzív átalakulás jellemezte, mind a piaci szereplõk, mind a termékstruktúra vonatkozásában. A folyamat a csatlakozás után tovább folytatódott. Az ágazatban megindult a koncentráció, ugyanakkor a szakosodás és specializáció jelei is megfigyelhetõk, a sertésvágástól és -darabolástól a készítménygyártás egyre jobban elkülönül. A hazai húsipar versenyképessége, lehetõségei, a húsipar szereplõi által alkalmazott stratégiák alapvetõen meghatározzák a termékpálya alsóbb szakaszainak helyzetét, mûködésük feltételeit. Az élelmiszer-elõállítás folyamatát a fejlett, versenyképes élelmiszertermeléssel rendelkezõ országokban a feldolgozóipar koordinálja. A feldolgozóipar viszont alkalmazkodik a fogyasztók és a kereskedõk igényeihez. Ugyanakkor nem elhanyagolható szempont, hogy a feldolgozóipari vállalkozások versenyképessége nagymértékben függ a mezõgazdasági terme- * egyetemi adjunktus, Szent István Egyetem ** mesterszakos egyetemi hallgató, Szent István Egyetem GAZDASÁG ÉS SZOCIÁLIS DEMOKRÁCIA 229

2 léstõl. Nábrádi (2007) szerint a versenyképességet nagymértékben meghatározó minõségi termékek elõállításának fejlesztése is döntõen a feldolgozók kezében összpontosul. A minõség fejlesztése érdekében alkalmazható eszközök közül például a technológiai és termékfejlesztés a termelõknél és a feldolgozóknál koncentrálódik. A hazai empirikus vizsgálatok (Lakner Réti, 2005) az Egyesült Államokban végzett felmérésekhez hasonlóan megerõsítették, hogy a hatékonyság növeléséhez elengedhetetlen, hogy a beszállító és a kiskereskedelem között szorosabb kapcsolat alakuljon ki: hosszú távú megállapodások, stratégiai szövetségek stb. formájában. Juhász et al. (2006) kiemeli, hogy a húsfeldolgozásban a külföldi tõke csekély jelenléte és a relatíve alacsony koncentráció miatt várható volt, hogy szerkezeti-tulajdonosi átalakulások kezdõdnek el, és ez egy koncentráltabb ágazat kialakulásához vezethet. A vágóhidakat érintõ szelekció a tulajdonosváltásokkal felgyorsulhat, ami a jelentõs felesleges kapacitásokat is csökkenti. A szerzõ felhívja a figyelmet, hogy a külföldi tõke alacsony részesedésének oka a nagyon elaprózódott feldolgozói rendszer, a kapacitás felesleg, a lanyha belföldi piac és az erõs márka hiánya. A fentiek kapcsán érdemes megvizsgálni a hazai húsipar strukturális folyamatait, a húsipari szereplõk fõbb jellemzõit. A cikkben bemutatott vizsgálat egy 2005-ben elkezdett kutatás folytatása. Anyag és módszer A vizsgálat alapját egy 2009 tavaszán a hazai húsüzemek körében készült kérdõíves felmérés, továbbá a felmérést követõ, és az azt megelõzõ idõszakról rendelkezésre álló adatok és információk adják. A kérdõíveket postai úton küldtük ki. A felmérésben résztvevõ üzemeket az Országos Élelmiszervizsgáló Intézet (OÉVI, jelenleg a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatalhoz tartozik) honlapján közzétett üzemek címlistája alapján választottuk ki. Ez az üzemek január 31-i állapotát rögzítette. Összesen 75 db kérdõív ment ki az ország minden területére. A 262 engedélyezett, sertést is vágó, illetve feldolgozó üzem közül minden harmadikat választottuk ki. A 75 kiküldött kérdõívbõl 27 üzemtõl érkezett válasz, illetve visszajelzés, ebbõl 22 volt értékelhetõ, kitöltött kérdõív. Kis- és középvállalkozásoktól érkezett a válaszok zöme, összesen 19 kérdõív. A jelen vizsgálatban csak az általuk adott válaszokat vettük figyelembe, hogy pontosabb képet kapjunk a hazai húsipar e meghatározó szereplõirõl. A válaszadási hajlandóság összességében 31%-os volt, ami a szakirodalom alapján, a hagyományos postai úton kiküldött kérdõíveknél jónak mondható. A kérdõívet válaszborítékkal együtt adtuk postára, ami biztosította az üzemek számára a névtelenséget. Ennek ellenére sok üzem hozzájárult a nyilvános értékeléshez, ezzel is hangot adva annak, hogy a sertéságazatnak égetõ problémái vannak. A kérdõívet öt részre tagoltuk, és az üzemek által végrehajtott, illetve a jövõben tervezett beruházásokra, a beszerzési, valamint értékesítési csatornákra, az üzemi kapacitásadatokra, a beszállított, illetve elõállított termékekre, illetve a vállalkozás alapadataira (árbevétel, forgalom, létszám, cégjogi forma stb.) kérdeztünk rá. A vállalkozásoknak lehetõsége volt nyitott kérdésre adott válaszban kifejteni véleményüket a húsipar jelenlegi problémáiról is. A kérdõíven kívül figyelembe vettük az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet, a Központi Statisztikai Hivatal, a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal Országos Élelmiszervizsgáló Intézetének adatait, valamint korábbi vizsgálatok eredményeit. 230 XXI. Század Tudományos Közlemények 2011/25

3 Eredmények A vágósertés-elõállítás helyzete, fõbb jellemzõi A sertéságazat a rendszerváltás óta jelentõs változáson ment keresztül. Az állomány a 90-es években még 10 millió darab környékén ingadozott, az elmúlt évben már alig érte el a 3,4 millió darabot. Jelentõs átalakulás leginkább a századforduló után volt érzékelhetõ, ugyanis hazánkban a sertésállomány a évi augusztusi 4,9 millióról 2007 áprilisára 4,1 millióra esett vissza. A sertéshústermelés 2000-ben 400 ezer tonna körüli, 2006-ban alig több mint 300 ezer tonna. A belföldi felhasználás nem változott, tehát a csökkenõ kínálat nem volt magyarázható az átalakuló kereslettel. Ennek értelmében más okokat kell keresni az ágazati termelés csökkenésének és az ezzel szoros összefüggésben lévõ versenyképesség romlásának magyarázatára. 1. ábra A sertés-, illetve kocaállomány alakulása, 1998 és 2008 között Forrás: A KSH adatai alapján saját szerkesztés Az állománycsökkenéssel párhuzamosan a sertéstartó üzemek száma is csökkent, ami jelentõsen átalakította a termelési szerkezetet. Így spontán koncentrálódás figyelhetõ meg az ágazaton belül. Az állományváltozás a társas vállalkozások esetében 12%-os, az egyéni gazdaságok esetében 33%-os csökkenést mutat. Így a hazai sertésállomány 67%-át gazdasági társaságok, míg 33%-át egyéni gazdálkodók adják, a 90-es évekre jellemzõ 50-50%-os megoszlás helyett. A változás feltételezi a háztáji gazdálkodás jelentõségének szinte teljes csökkenését, amit az erõforrás-felhasználás és az ezzel párhuzamosan megjelenõ értékesítési lehetõségek csökkenése is eredményez. A szakirodalmi feldolgozás szerint az ágazat hanyatlásának egyik legjelentõsebb okait a 2004-es csatlakozást követõ elõírások jelentik, amelyek a sertésvertikum egészére hatást gyakoroltak. Ennek következtében versenyképességet rontó tényezõvé váltak. A csatlakozás sokkhatásszerûen érte és át is rendezte a magyar mezõgazdaság termelési struktúráját. A szántóföldi növénytermesztés szárnyalni kezdett, az állattenyésztés pedig még mélyebbre csúszott. A piacról történõ kivonulás az állattenyésztõ ágazatokban volt a legintenzívebb. GAZDASÁG ÉS SZOCIÁLIS DEMOKRÁCIA 231

4 Néhány példa az alapvetõ elõírások közül, amelyek minden telep számára kötelezõek: Jogszabály szabályozza a sertések számára biztosítandó minimális területet a testtömeg függvényében. A higiéniai követelmények szigorodása. A tartás körülményeinek fejlesztése (hõszigetelés, fûtés, szellõzés, hõmérséklet, megvilágítás). A padozatnak simának és csúszásmentesnek kell lennie. Úgy kell kialakítani, hogy ne okozzon sérülést a sertésnek. Szigorodó környezetvédelmi követelmények (trágya elhelyezése, tárolása, kezelése, nitrátérzékeny területek stb.). A csatlakozás közvetett következménye, a sertéshúsimport megjelenése hazánkban A csatlakozást követõen nettó importõrré vált az ország. Az alapanyag hiánya, az olcsóbb külföldi áru importra készteti a feldolgozóipart. Legtöbb esetben a szállítási költséggel együtt is olcsóbb az alapanyag, a szállítás leginkább Lengyelországból történik. A világpiaci ár meghatározásában egyébként nem az EU árai a mérvadóak, mert megközelítõleg forinttal termel drágábban, mint az USA. Elõfordul azonban, hogy az import áru ára a hazai árak felett mozog. Ez nyilván attól is függ, hogy honnan érkezik az import alapanyag, hiszen a szállítási költséggel terhelõdik az ár. Az import növekedése elsõsorban annak köszönhetõ, hogy Magyarország nettó importõrré vált élõsertésbõl, így tehát az alapanyaghiány miatt a hazai feldolgozók a csatlakozás óta sertéshús-, illetve élõsertésbehozatalra kényszerülnek. Ezt az állapotot kihasználva igyekeznek a környezõ országok még nagyobb versenyelõnyre szert tenni. (Popp Potori, 2009.) A tartósan magas áron elõállító országok termelése folyamatosan csökken, köztük Magyarországé is, míg azok, amelyek az önköltség tekintetében is versenyképesen tudnak termelni, folyamatosan növelik a termelés mennyiségét. Ezzel piacot és teret nyernek mind a belsõ fogyasztás, mind az export tekintetében. A legjobb áron termelõ USA, Kanada és Brazília fokozatosan megveti a lábát azokon a piacokon, ahová eddig Dánia, Hollandia és Németország szállított. Ez azt jelenti, hogy ez utóbbi országok magasabb áraik miatt kiszorulnak ezekrõl a piacokról, és az EU-n belül értékesítik termékeiket. Így hazánknak ezen uniós országokkal kell felvennie a versenyt. (Bartha, 2009.) A fentiekbõl is következik, hogy a hazai felvásárlási árakat a németországi és a hollandiai árak határozzák meg, és az árak alakulását befolyásolja a piac alapvetõen keresleti jellege. A hazai árak 2004 és 2008 között a régió áraihoz hasonló szinten alakultak, de magasabbak voltak a lengyelországi áraknál. A sertéshús hazai felvásárlási ára 2009 februárjában 20%-kal haladta meg a dániai, és közel 13%-kal a hollandiai árat. A hazai feldolgozók véleménye szerint e különbség hátterében a hazai termelés hatékonysági problémái állnak (Popp Potori, 2009). Strukturális változások a hazai húsiparban A húsipar az élelmiszeripar legfontosabb alágazata volt a 90-es évek elején. Részesedése a teljes élelmiszeripar árbevételébõl 1992-ben megközelítette a 18%-ot. Szerepe az évek folyamán azonban fokozatosan visszaesett, 2006-ban már csak 13,9%-ot tett ki. A húsiparra az 1992 és 1997 közötti vizsgált idõszakban egyértelmûen a koncentráció növekedése volt a jellemzõ. 232 XXI. Század Tudományos Közlemények 2011/25

5 Mindez annak ellenére következett be, hogy a húsipari cégek száma a vizsgált idõszakban 228- ról 403-ra növekedett ban az elsõ 5 cég adta a húsipar árbevételének 40%-át (Bojtárné et al., 2009). A húsipar mai szerkezetét a rendszerváltás elõtti idõszak, illetve az azt követõ történések befolyásolták leginkább. Az 1990-es évek elején számos új vállalkozás jött létre, a nagyobb vállalatok részvénytársaságok és kft.-k formájában éltek tovább, s erre az idõszakra tehetõ a nagyvállalatok privatizációja is. A privatizációt követõ idõszak részben a pénzügyi befektetõk sikertelen vállalati menedzsmentje miatt a felvásárlások, fúziók, s ezzel a birodalomépítés idõszaka volt (Bojtárné et al., 2009). A felvásárlásokkal és összevonásokkal jellemezhetõ vállalatfejlõdés mellett találunk azonban példákat jól mûködõ zöldmezõs beruházásokra (pl. a 100%-ban német tulajdonú Zimbo Perbál Kft.), valamint magyar érdekeltségû cégek folyamatos fejlõdésére, pozíciószerzésére is (pl. Surjány Hús Kft.). A 90-es évek végén a nagy húsüzemek tevékenységi szerkezetére jellemzõ, hogy marha- és sertésvágást, valamint húsfeldolgozást folytattak, ami a rendszerváltás elõtti húsipari struktúrából ( kombinát -elv) is következik. A közepes méretû üzemek jellemzõen kétféle tevékenységet végeztek: vagy vágtak és feldolgoztak, vagy marha- és sertésvágást folytattak. A legkisebb üzemek általában egyféle tevékenységet végeztek. Ezek a 90-es évek végén a húsipari vállalkozásokra jellemzõ tevékenységek egyrészt nem változtak, másrészt megállapítható, hogy a legnagyobb vállalatcsoportok jelentõs profiltisztítást, szakosítást hajtottak végre. Utóbbiaknál megfigyelhetõ az egyes tevékenységi körök külön üzemekbe történõ elkülönítése, tehát az egyes üzemek, gyáregységek tevékenységi körének szûkülése (külön feldolgozó-, és külön vágó-daraboló egységek létrehozása). Összességében a csatlakozás óta mind a húsipari vállalkozások, mind a vágóhidak száma folyamatosan csökkent, nagyobb számban szûntek meg üzemek, mint amilyenben újak alakultak (Nagyné, 2007). A felmért húsipari vállalkozások, üzemek fõbb jellemzõi A felmérésben nem szerepelnek a kizárólag csak húskészítménygyártással foglalkozó üzemek. A kérdõíves felmérés alapsokaságát, 262 sertést vágó, daraboló, illetve feldolgozó húsüzem adta. A beérkezett válaszok 86%-a kis- és középvállalkozásoktól származott, ami jól reprezentálja a húsipar jelenlegi szereplõit és egyben okot ad e vállalkozói kör részletesebb vizsgálatára. Mint ahogy azt fentebb is említettük, az alábbiakban bemutatásra kerülõ adatok és eredmények csak a kis- és közepes húsipari vállalkozásokra vonatkoznak. A vizsgálatban szereplõ üzemek 56%-a foglalkozik vágással, darabolással és feldolgozással egyaránt. A csak vágással és a csak feldolgozással foglalkozó üzemek aránya megegyezik, egyaránt 17-17%-a a válaszadó üzemeknek. A húsüzemek 58%-a a sertésen kívül más állatok vágásával illetve feldolgozásával is foglalkozik. A marhavágás illetve -feldolgozás mellett sok esetben megjelenik még a juh, a ló, illetve a strucc is. A vágóüzemek 75%-a évente 50 ezer darab alatt vág. Elgondolkodtató adat a hazai sertésvágásra vonatkozóan az is, hogy a 16 vágással is foglalkozó üzembõl csak egy üzem vágásszáma haladja meg a 300 ezer db-ot, a többi kisüzemi tevékenységet végez. Korábbi felmérések eredményei is azt bizonyítják, hogy a kis vágóüzemek nagy aránya jellemzi a húsipari struktúrát, ami negatív hatással van az ágazat versenyképességére. A vállalkozások 68%-a korlátolt felelõsségû társaság. GAZDASÁG ÉS SZOCIÁLIS DEMOKRÁCIA 233

6 A vállalkozások mérete Az üzemek jelentõs része (68%) 5 és 50 közötti fõt foglalkoztat, összességében 21% az 50 feletti létszámmal mûködõ vállalkozás. Az üzemek éves forgalma 63%-ban 2 millió euró alatt alakult, valamint a mérlegösszeg is 2 millió euró alatti. A válaszadók döntõ többsége tehát mikro- és kisvállalkozás. A beruházások alakulása a húsipari vállalatoknál A válaszadók 90%-ának volt beruházása az elmúlt 5 évben, ami az EU-csatlakozással és az új élelmiszertörvénnyel járó magasabb követelményszintnek, illetve erõsebb versenynek köszönhetõ elsõsorban. A beruházások 78%-ban a technológiai fejlesztéshez, illetve korszerûsítéshez, 11%-ban a higiéniai színvonal növeléséhez, valamint szintén 11%-ban környezetvédelemhez kapcsolódtak. Az említett arányok magyarázatául szolgál, hogy a csatlakozás után a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és -higiéniai elõírásainak való megfeleléshez nyújtott támogatást. A támogatás igénybevételével lehetõvé vált az uniós elõírásoknak való megfelelés kialakítása. Az elõzõek ellenére a hazai húsipar technológiai lemaradása jelentõs a fejlett húsiparral rendelkezõ európai országokhoz viszonyítva (Popp Potori, 2009). A hazai piacon jelen lévõ élelmiszerláncok árigényének megfelelõ terméket hatékonyabb technológiával képesek elõállítani a nyugati feldolgozók. Ráadásul a jövõbeni beruházásokra vonatkozó tervek sem optimisták, hiszen az üzemek kevesebb mint fele (47%) tervez csak beruházást az elkövetkezõ három évben. Az elõzõekbõl is adódóan azonban a tervezett beruházások szintén technológiai fejlesztéshez és korszerûsítéshez kapcsolódnak majd. Egy három évvel korábban készült felmérés eredményei is összecsengnek a fentiekkel (Nagyné, 2006). Igaz ugyan, hogy a két kérdõíves vizsgálat adatai nem teljesen összehasonlíthatók, hiszen a korábbi felmérés lényegesen nagyobb üzemi kört érintett az állategészségügyi hatóság akkori besorolása szerinti három kategóriában (derogációs, jóváhagyott, és engedélyezett üzemek). Akkor az engedélyezett üzemcsoport tagjainak többségénél a beruházások zömmel szintén technológiai fejlesztéshez, korszerûsítéshez kapcsolódtak (az engedélyezett vágóüzemek 62%-a, a feldolgozó üzemek 87,5%-a megjelölte ezt a területet). A jóváhagyott üzemeknél némiképp más volt a helyzet, fõként a feldolgozók esetében. Itt a legutóbbi beruházások zöme a higiéniai színvonal fejlesztésére összpontosult (67%-ban) és csak ezt követték a technológiai fejlesztések. A vágóüzemeknél elsõ helyen a technológiai fejlesztések szerepeltek, az üzemek 73%-a hajtott végre ehhez kapcsolódóan beruházást. A higiéniai beruházások alig maradnak el ettõl. Ez utóbbi területen az üzemek 61%-a hajtott végre fejlesztést. A higiéniai beruházásokhoz kapcsolódóan ugyanakkor lényeges megemlíteni, hogy a kérdõív az elmúlt 5 év beruházásaira kérdezett rá, és az üzemek egy jelentõs részénél a HACCP élelmiszerbiztonsági rendszer bevezetése is ebbe az idõintervallumba esett. A feldolgozó, vágó és daraboló üzemek a beruházások csökkenésének okát leginkább a tõkehiányban, az önerõ biztosításának lehetetlenségében vagy nehézségében látják. Összességében elmondható, hogy a beruházások elsõsorban a technikai lemaradás felzárkóztatására irányulnak. Ezzel kapcsolatban fontos szempont a piaci pozíciók megtartása, az országba behozott olcsóbb feldolgozott termékekkel szemben. Továbbá ki kell emelni, hogy a cégek a kisebb jövedelemtermelõ-képességet részben a beruházások visszafogásával próbálják meg ellensúlyozni, mégpedig azokon a területeken, melyek nem kifejezetten az elõírásoknak való megfelelést szolgálják. Ilyen például az értékesítés területe, ahol a vizsgált üzemek nem kívánnak a jövõben beruházni, illetve a korábbi beruházások sem ehhez a területhez kapcsolódtak. 234 XXI. Század Tudományos Közlemények 2011/25

7 A beszerzési és értékesítési csatornák jellemzõi A beszállítók és a termelõk közötti kapcsolat fõ jellemzõje, hogy a válaszadó üzemek majdnem fele (47%) 10-nél több beszállítóval áll kapcsolatban. 74%-uk pedig 6-nál több termelõtõl szerzi be az alapanyagot. Az adatok arra engednek következtetni, tekintetbe véve a húsüzemek kis méretét, hogy nincs szoros együttmûködés a termelõk, illetve a feldolgozó üzemek között. A témával foglalkozó kutatások szerint a belföldi alapanyag felvásárlására a piacon meghatározó feldolgozók általában éves keretszerzõdéseket kötnek. A hosszú távú, biztos, pontosan kalkulálható szerzõdések nem túl gyakoriak. Annak ellenére van ez így, hogy a rövid távú, eseti szerzõdések, szóbeli megállapodások nem alkalmasak a termeléshez szükséges alapanyag folyamatos biztosításához, a stabil, állandó termelõi bázis kialakításához. A vizsgálatunkba vont üzemek válaszai is az elõzõ megállapítást igazolják, mivel 50%- uk eseti és rövid távú (1-2 év) szerzõdéssel rendelkezik. Mindemellett meg kell említeni, hogy a vállalkozások háromnegyedének azonban a közepesnél nagyobb problémát jelentene, ha a legnagyobb beszállítójával megszûnne a kapcsolata. A beszállítók értékelésének kritériumaiból (2. ábra) kiderül, hogy a megbízhatóság a legbefolyásolóbb tényezõ a beszállító kiválasztásakor, vagyis a megfelelõ idõben a kért áru szállítása, ami magában foglalja az állandó minõségi követelményeket is. Ennek némileg ellentmond az eseti és a rövid távú szerzõdések magas aránya. A feldolgozó üzemtõl való távolság is hangsúlyos szerepet tölt be a beszállító kiválasztásakor, hiszen távolság esetén az üzemeknek az esetleges szállítást is meg kell oldaniuk, aminek az értékesítési ár kialakításánál árfelhajtó szerepe lehet. Meghatározó még a személyes kapcsolatok kritériuma. Ez pozitívnak tekinthetõ, hiszen ez az együttmûködés egyik jellemzõje. A szorosabb együttmûködés a beszállítók és a feldolgozók között hozzájárulhat a sertéspiaci helyzet stabilizálásához, és javíthat a hazai sertéságazat versenyképességén. GAZDASÁG ÉS SZOCIÁLIS DEMOKRÁCIA 235

8 2. ábra A beszállítók értékelésének fõbb kritériumaira adott válaszok Forrás: A kérdõív eredményei alapján A válaszadók 89%-a belföldön értékesíti termékeit. Csak két vállalkozásnak van lehetõsége külpiaci értékesítésre, az EU-n belül 10-10%-ban, míg az Európai Unión kívüli piacokra csak egy vállalkozás értékesít: értékesítésének aránya erre a piacra 10%. Az Európai Unión kívüli piaci lehetõségek Közel-Keleten lennének, de a magas szállítási költségek miatt ezeket nem tudjuk kihasználni. A vállalkozások termékszerkezetére jellemzõ, hogy nagyobb részben (53%) széles termékskálával próbálja a piaci, illetve a fogyasztói igényeket kielégíteni. A vállalkozások kisebb része (29%) igyekszik speciális, egyedi termékekkel a versenyképességét megtartani, ami kívánatos egy kis méretû húskészítménygyártó esetében. A csak vágással és darabolással foglalkozók lehetõségei ezen a téren szûkebbek. Egy vállalkozás jelezte, hogy jelenleg széles termékskálával rendelkezik, de a jövõben inkább egyedi termékek gyártására helyezné a hangsúlyt. A vállalkozások 68%-ban rendelkeznek saját bolttal. Ez inkább azokra az üzemekre jellemzõ, amelyek vágó, daraboló, illetve feldolgozó tevékenységgel is foglalkoznak. A vállalkozások 79%-a csak az adott régióban értékesít. 10%-ra jellemzõ, hogy az egész országra kiterjedõ- 236 XXI. Század Tudományos Közlemények 2011/25

9 en értékesíti termékeit. A vállalkozások számára a fõbb értékesítési csatornák a saját üzemeltetésû húsboltok, illetve a kiskereskedelmi láncok. Azok az üzemek, amelyek nem rendelkeznek saját bolttal, hentesüzleten vagy a kiskereskedelmi egységeken keresztül értékesítik termékeiket. A saját bolton keresztül történõ értékesítés általában azt jelenti, hogy a cég üzemet nyit és egy vagy két hentesboltot abban a városban, ahol forgalmazni kívánja a húsipari termékeit. A kisboltok száma folyamatosan csökken hazánkban, azonban még mindig van kereslet friss hentesárura. Nyugat-Európában a húsvásárlás már sokkal koncentráltabb, a multinacionális vállalatok befolyása a hangsúlyos. A fogyasztók vásárlási szokásai is elmozdultak az elõre csomagolt kimért húsipari termékek vásárlása felé. A multinacionális láncok által támasztott követelmények (1. táblázat) közül a cégek összesített véleménye szerint leginkább az áraknak és a különbözõ bejutási díjak kifizetésének a legnehezebb megfelelni. Ezt követi a sorban a bejutás kiharcolásának nehézsége. A bennmaradást már kevésbé értékelik problematikusnak a cégek. A legkisebb nehézséget pedig a folyamatos és állandó minõség biztosítása jelenti a cégek számára. Összefoglalva elmondható, hogy a húsipari vállalkozások a multinacionális láncokkal való kapcsolatukban leginkább az alacsony árakat és a bejutást (a bejutás kiharcolását, és a bejutási díjak kifizetését) tartják a legnehezebben teljesíthetõ követelményeknek. 1. táblázat A multinacionális láncok mely elvárásainak a legnehezebb megfelelni? (7 a legnehezebb teljesíteni, 1 a legkevésbé nehéz teljesíteni) Követelmények A nehézség fokának átlagértéke Nehéz a folyamatos, állandó minõség biztosítása. 2,75 Nehéz a szállítási határidõk betartása. 3,00 Nehéz a megfelelõ csomagolást biztosítani. 3,60 Nehéz bennmaradni. 5,20 Nehéz bejutni. 5,90 Probléma a bejutási díjak kifizetése. 6,00 Alacsonyak az eladási árak. 6,10 Forrás: a kérdõív eredményei alapján saját számítás A csatlakozás hatásainak és a húsipar versenyképességének üzemek általi értékelése Az Európai Unióhoz való csatlakozás hatását a cégek mûködésére a válaszadók 56%-a értékeli pozitívan. Véleményük szerint a legnagyobb elõny az, hogy könnyebben teremtenek kapcsolatot külpiaci partnerekkel, valamint, hogy megnyíltak a külpiaci lehetõségek. Az üzemek 44%-a nem érzi a csatlakozás pozitív hatását. Nyilván ez azokra az üzemekre vonatkozik, melyeknek a nyereségességét jelentõsen befolyásolták a csatlakozás után támasztott követelmények. A környezet- és hulladékgazdálkodásra vonatkozó elõírások jelentõs átalakítást követeltek a feldolgozó üzemektõl, ami megemelte a vágás, a darabolás és egyéb feldolgozó tevékenységek termelõi költségeit. A válaszadók legfõbb hátrányként a multinacionális cégek nyomását tekintik, aminek következményeként adódik a többi válaszlehetõség is. Szûkültek a belpiaci lehetõségek, hiszen a GAZDASÁG ÉS SZOCIÁLIS DEMOKRÁCIA 237

10 fogyasztók jelentõs része a multinacionális bolthálózatokon keresztül vásárol, így csökkent a hentesboltok, illetve a hússzaküzletek jelentõsége. Az erõsödõ árverseny is fokozottabban érezhetõ a Magyarországon megjelenõ multinacionális vállalatok miatt. A feldolgozók véleménye szerint a versenyképesség csökkenésének legfõbb okait az ágazatban a magas energiaárak, az alapanyagárak és a magas járulékos költségek jelentik. Az Európai Unióban a hatósági díjak minden tagállamra nézve kötelezõ minimális összegét a 882/2004/EK tanácsi rendelet rögzíti. Magyarországon a hatósági díjak a sertéstermékpályán meghaladták e minimumértékeket. Ez jelentõsen megemeli a járulékos költségeket. Az élelmiszerlánc hatósági felügyeletének szolgáltatási díjairól az FVM 2009-ben új rendeletet adott ki, amely azonban a sertések vágáskori állatorvosi vizsgálatának díját a korábbihoz képest csupán minimális mértékben csökkentette. Az egyik leginkább versenyképességet rontó tényezõnek a magas alapanyagköltséget tartják a cégek. A szomszédos országokénál magasabb hazai termelõi árak egyértelmûen rontják a sertéshús versenyképességét. A vállalatok értékelése szerint a magas energiaárak róják a legnagyobb terhet a húsipari cégekre. A fogyasztói energiaár-index alakulása szerint, a növekedés 14% volt 2007 januárjától 2009 áprilisáig. A földgáz (kompenzáció nélkül) 17,4%-ot emelkedett az egy évvel ezelõtti adathoz képest (Haszon Agrár, 2009). Ezek az értékek megjelennek a termelõi költségek között, ami árfelhajtó hatással bír az árak kialakításánál. 2. táblázat A hazai húsipar versenyképességét befolyásoló fõbb tényezõk rangsora Magas energiaárak 1,50 Alapanyag ára 1,80 Magas járulékos költségek 2,00 Kiskereskedelmi láncokkal való kapcsolatok 2,00 Alapanyag minõsége 2,10 (1 5-ös skála, ahol 1 a legfontosabb tényezõ) Forrás: a kérdõív eredményei alapján saját számítás Pozitívumként említhetõ, hogy az alapanyag minõsége a feldolgozók szerint a legkevésbé versenyképességet rontó tényezõ. Összegzésként elmondható, hogy a kérdõív értékelése alapján a valós termelõi-feldolgozóiforgalmazói integrációk szinte teljesen hiányoznak a hazai sertéságazatból. Együttmûködés nélkül sajnos az ágazat további hanyatlását feltételezhetjük. Lehetõség lenne még esetleg a nagyobb befektetõk részérõl a piaci pozíciók növelésére, kisebb termelõi csoportokkal vagy vágóhidakkal való együttmûködésre, aminek következtében még az árak alakulására is nyomást gyakorolhatnának. A kérdõívbõl, valamint az elemzésbõl az is kiderül, hogy a termelõk és a vágóhidak kölcsönös megítélése nem mindig pozitív. Ez is a saját érdekek nem mindig megfelelõ eszközökkel történõ érvényesítésbõl fakad, pedig egy megbízható együttmûködés termelõ és feldolgozó között javíthatna a piaci pozíciójukon. Néhány húsipari cég vásárolt ugyan sertéstelepeket és folytat is hizlalást, sajnos azonban részarányuk kicsi, így ez nem jellemzõ a magyar gyakorlatra. 238 XXI. Század Tudományos Közlemények 2011/25

11 Következtetések, javaslatok A szakirodalmi feldolgozás szerint a sertéságazat hanyatlásának egyik legjelentõsebb okát a 2004-es csatlakozást követõ elõírások jelentik, amely a sertésvertikum egészére hatást gyakorolt. A 90-es évek végén a húsipari vállalkozásokra jellemzõ tevékenységek egyrészt nem változtak. A nagyobb üzemek továbbra is jellemzõen marha- és sertésvágást, valamint húsfeldolgozást folytatnak, amely a rendszerváltás elõtti húsipari struktúrából ( kombinát -elv) is következik. A közepes méretû üzemek jellemzõen kétféle tevékenységet végeznek: vagy vágnak és feldolgoznak, vagy marha- és sertésvágást folytatnak. A legkisebb üzemek általában egyféle tevékenységet végeznek. Az is megállapítható, hogy a legnagyobb vállalatcsoportok jelentõs profiltisztítást, szakosítást hajtottak végre. A kérdõíves vizsgálat alapján a következõ fõbb megállapítások tehetõk, következtetések vonhatók le: A kiküldött kérdõívet túlnyomórészt mikro és kis húsipari vállalkozások küldték vissza, tehát a válaszok leginkább ezt az üzemcsoportot jellemzik. Az üzemekre döntõen a többféle tevékenység, a több lábon állás jellemzõ. Összességében elmondható, hogy a vállalkozásoknál eszközölt beruházások elsõsorban a technikai lemaradás behozására irányulnak. Ezzel kapcsolatban fontos szempont a piaci pozíciók megtartása, az országba behozott olcsóbb feldolgozott termékekkel szemben. A cégek a kisebb jövedelemtermelõ-képességet részben a beruházások visszafogásával próbálják meg ellensúlyozni, mégpedig azokon a területeken, melyek nem kifejezetten az elõírásoknak való megfelelést szolgálják. Ilyen például az értékesítés területe, ahol a vizsgált üzemek nem kívánnak a jövõben beruházni, illetve a korábbi beruházások sem ehhez a területhez kapcsolódtak. Nincs szoros együttmûködés a termelõk, illetve a feldolgozóüzemek között. A jellemzõ rövid távú, eseti szerzõdések nem alkalmasak a termeléshez szükséges alapanyag folyamatos biztosításához, a stabil, állandó termelõi bázis kialakításához. Ugyanakkor a vizsgált üzemeknél a megbízhatóság a legbefolyásolóbb tényezõ a beszállító kiválasztásakor. A vállalkozásoknak csak kisebb része igyekszik speciális, egyedi termékekkel a versenyképességét megtartani, jóllehet ez kívánatos lenne egy kisméretû húskészítménygyártó esetében. A valós termelõi-feldolgozói-forgalmazói integrációk szinte teljesen hiányoznak a hazai sertéságazatból. Együttmûködés nélkül azonban sajnos az ágazat további hanyatlását feltételezhetjük. A kisebb húsipari vállalkozások összefogására, horizontális együttmûködésére is mielõbb szükség van a vizsgált üzemi körben, a piaci pozíciók megtartása, a közös marketingtevékenység kialakítása céljából. GAZDASÁG ÉS SZOCIÁLIS DEMOKRÁCIA 239

12 Felhasznált irodalom Bartha Andrea (2009): A sertéságazat versenyképességének javítása. Gazdálkodás, 53. évf., 2. sz., Bojtárné Lukácsik Mónika et al. (2009): Tulajdonosi és szervezeti változások a hazai élelmiszeriparban. Agrárgazdasági Tanulmányok, 1. sz. Haszon Agrár (2009): Árfigyelõ. Haszon Agrár , 6. sz. Juhász Anikó Kartali János Kõnig Gábor Orbánné Nagy Mária Stauder Mária (szerk.) (2006): Az élelmiszeripar strukturális átalakulása ( ). Agrárgazdasági tanulmányok, 3. sz., 131. Lakner Zoltán Réti Attila (2005): Competitive strategies on the meat products market. Gazdálkodás, XLIX. évf., 12. különszám, Nábrádi András (2007): Minõség a sertéshúsvertikumban. Gazdálkodás, 51. évf., 3. sz., Nagyné Pércsi Kinga (2007): A hazai húsipari vállalkozások fennmaradási esélyei, jövõbeni lehetõségei. Tradíció és innováció. Nemzetközi tudományos konferencia. Gödöllõ, december 3 6. Nagyné Pércsi, Kinga (2006): A minõség hatása a hazai sertéshús vertikum versenyképességére. Doktori (PhD) értekezés, SZIE, Gödöllõ. Országos Élelmiszervizsgáló Intézet (2009): Engedélyezett létesítmények, január 31. Popp József Potori Norbert (2009): A fõbb állattenyésztési ágazatok helyzete. Agrárgazdasági tanulmányok, 3. sz. 240 XXI. Század Tudományos Közlemények 2011/25

A hús-feldolgozás súlya és szerepe a számok tükrében Problémák és megoldások a húsfeldolgozásban

A hús-feldolgozás súlya és szerepe a számok tükrében Problémák és megoldások a húsfeldolgozásban A hús-feldolgozás súlya és szerepe a számok tükrében Problémák és megoldások a húsfeldolgozásban 2016. február 16. Dr. Felkai Beáta Olga Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripar számokban 1992-ben

Részletesebben

Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24.

Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24. Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24. Az élelmiszer-előállítás gazdaságtörténete Egyéni önellátás Családi

Részletesebben

Mire lesz elég az élelmiszeriparra szánt uniós fejlesztési pénz? Szeptember 4. Éder Tamás

Mire lesz elég az élelmiszeriparra szánt uniós fejlesztési pénz? Szeptember 4. Éder Tamás Mire lesz elég az élelmiszeriparra szánt uniós fejlesztési pénz? 2015. Szeptember 4. Éder Tamás Valami van, de nem az igazi A magyar élelmiszeripar teljesítménye némileg javult 115 110 105 100 95 90 85

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6 KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis-

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

A baromfi ágazat stratégiája. Dr. Csorbai Attila elnök-igazgató Baromfi Termék Tanács

A baromfi ágazat stratégiája. Dr. Csorbai Attila elnök-igazgató Baromfi Termék Tanács A baromfi ágazat stratégiája Dr. Csorbai Attila elnök-igazgató Baromfi Termék Tanács 1949 1951 1953 1955 1957 1959 1961 1963 1965 1967 1969 1971 1973 1975 1977 1979 1981 1983 1985 1987 1989 1991 1993 1995

Részletesebben

SERTÉSPIAC 2015 Világ- és európai piaci tendenciák

SERTÉSPIAC 2015 Világ- és európai piaci tendenciák SERTÉSPIAC 2015 Világ- és európai piaci tendenciák Az Amerikai Egyesült Államok agrárminisztériuma (USDA) szerint a sertéshús globális termelése 111,5 millió tonna volt 2015-ben, alig 1 százalékkal haladta

Részletesebben

Az élelmiszeripar jelene, jövője

Az élelmiszeripar jelene, jövője Az élelmiszeripar jelene, jövője dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár 2012. április 25. Élelmiszergazdaság jelentősége Stratégiai jelentőségű ágazat:

Részletesebben

A baromfi-feldolgozás súlya és szerepe a számok tükrében Problémák és megoldások a baromfifeldolgozásban

A baromfi-feldolgozás súlya és szerepe a számok tükrében Problémák és megoldások a baromfifeldolgozásban A baromfi-feldolgozás súlya és szerepe a számok tükrében Problémák és megoldások a baromfifeldolgozásban 2016. február 04. Dr. Felkai Beáta Olga Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripar súlya -

Részletesebben

A magyar élelmiszergazdaság versenyképességi problémái 2014 közepén 2014.09.04.

A magyar élelmiszergazdaság versenyképességi problémái 2014 közepén 2014.09.04. A magyar élelmiszergazdaság versenyképességi problémái 2014 közepén 2014.09.04. AZ ÉLELMISZER-ELŐÁLLÍTÁS GAZDASÁGTÖRTÉNETE ÉS A KÖVETKEZMÉNYEK (VÉGTELENÜL LEEGYSZERŰSÍTETT OLVASAT) Gazdaságtörténeti folyamatok

Részletesebben

Az alapanyag-termelés és feldolgozás helyzete és kilátásai Problémák és megoldások a zöldség-és gyümölcs-feldolgozásban február 11.

Az alapanyag-termelés és feldolgozás helyzete és kilátásai Problémák és megoldások a zöldség-és gyümölcs-feldolgozásban február 11. Az alapanyag-termelés és feldolgozás helyzete és kilátásai Problémák és megoldások a zöldség-és gyümölcs-feldolgozásban 2016. február 11. Dr. Felkai Beáta Olga Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripar

Részletesebben

A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei. Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei. Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Magyar élelmiszeripar 2014.

Részletesebben

A Sertésstratégia eredményei, jövőbeni intézkedések

A Sertésstratégia eredményei, jövőbeni intézkedések A Sertésstratégia eredményei, jövőbeni intézkedések Horváth István Kiemelt programokért felelős miniszteri biztos, Országgyűlési képviselő Gödöllő, 2015. 05.05. 1 2012 augusztus 30-án Magyarország Kormánya

Részletesebben

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és

Részletesebben

VIII. évfolyam, 2. szám, Statisztikai Jelentések VÁGÓHIDAK ÉLŐÁLLAT VÁGÁSA I III. hónap

VIII. évfolyam, 2. szám, Statisztikai Jelentések VÁGÓHIDAK ÉLŐÁLLAT VÁGÁSA I III. hónap VIII. évfolyam, 2. szám, 2015 Statisztikai Jelentések VÁGÓHIDAK ÉLŐÁLLAT VÁGÁSA 2015. I III. hónap Vágóhidak élőállat vágása Vágóhidak élőállat vágása VIII. évfolyam, 2. szám, 2015 Megjelenik negyedévente

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

Vállalkozások fejlesztési tervei

Vállalkozások fejlesztési tervei Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási

Részletesebben

A magyar vegyipar 2008-ban

A magyar vegyipar 2008-ban A magyar vegyipar 2008-ban A szakma fejlődését megalapozó gazdasági környezet A világgazdaság dinamikus (évi 5% körüli) növekedése 2008-ban lefékeződött, az amerikai másodlagos jelzálogpiacról kiindult

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

A K I. 300 Ft/kg. tonna

A K I. 300 Ft/kg. tonna PIAC Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat A K I V. évfolyam/13. szám 7.12. 25/ BAROMFI Tartalom Piaci jelentés..........1 A vágócsirke piaci, és a csirkehúsok értékesítési árai...

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése KRIDLOVÁ Anita Miskolci Egyetem, Miskolc anitacska84@freemail.hu A vállalkozások számára ahhoz, hogy

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Kibocsátás, agrár-külkereskedelem 23. lecke Többfunkciós (multifunkcionális)

Részletesebben

Beszállítók: dualitás és lehetőség

Beszállítók: dualitás és lehetőség Beszállítók: dualitás és lehetőség Egy vállalati felmérés eredményei MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet, CEU 2015. október Lehetőség vagy dualitás? Kis, nyitott, feltörekvő gazdaságok vállalatai Nemzetközi

Részletesebben

Pályázati összefoglaló

Pályázati összefoglaló Pályázati összefoglaló Élelmiszeripari komplex beruházások támogatása kombinált hiteltermékkel GINOP-1.2.6-8.3.4-16 Célja: Jelen felhívás célja, hogy komplex beruházások támogatásával, vissza nem térítendő

Részletesebben

XV. évfolyam, 24. szám, Agrárpiaci Jelentések ÉLŐÁLLAT ÉS HÚS

XV. évfolyam, 24. szám, Agrárpiaci Jelentések ÉLŐÁLLAT ÉS HÚS XV. évfolyam, 24. szám, 2012 Agrárpiaci Jelentések ÉLŐÁLLAT ÉS HÚS Élőállat és Hús Élőállat és Hús XV. évfolyam, 24. szám, 2012 2012. december 10. Megjelenik kéthetente Felelős szerkesztő Dr. Stummer Ildikó

Részletesebben

XIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év

XIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év XIV. évfolyam, 1. szám, 2014 Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE 2013. év Növényvédő szerek értékesítése Növényvédő szerek értékesítése XIV. évfolyam, 1. szám, 2014 Megjelenik évente

Részletesebben

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés

Részletesebben

2012/7. Állományváltozás az első félévben Állománynövekedés Állománycsökkenés Állományváltozás

2012/7. Állományváltozás az első félévben Állománynövekedés Állománycsökkenés Állományváltozás 2012/7 A KSH adatai szerint a szarvasmarha-állomány júniusban 733 ezer egyed, 41 ezerrel több, mint egy évvel ezelőtt. A tehénállomány 8 ezerrel haladja meg a tavaly júniusit, 335 ezer darab. E pozitív

Részletesebben

KMS Védjegy általános szakmai követelményei

KMS Védjegy általános szakmai követelményei KMS Védjegy általános szakmai követelményei A Kiváló Minőségű Sertéshús (KMS) védjegy céljai: felhívja a hazai és külföldi fogyasztók figyelmét az ellenőrzötten kiváló minőségű sertéshúsból készült termékekre

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

NYÁRS LEVENTE. sertéshús világpiaci ára a takarmányfé-

NYÁRS LEVENTE. sertéshús világpiaci ára a takarmányfé- 130 NYÁRS LEVENTE - - - - - - - - A szerint a világ sertéshústermelése lassuló ütemben ugyan, de átlagosan évi 1,8%-kal növekedhet, és 2017-re elérheti a 111 millió tonnát. Ez a - - szerint 2007-ben 106

Részletesebben

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2011. április 4. Élıállat és Hús hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági

Részletesebben

A 2012-es szezon értékelése

A 2012-es szezon értékelése A 2012-es szezon értékelése Kecskés Gábor ELNÖK Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács Burgonya Ágazati Fórum Keszthely 2013.január 17. Európai helyzetkép Rekord alacsony burgonya termés az idei esztendőben

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

GINOP

GINOP ÉLELMISZERIPARI KOMPLEX BERUHÁZÁSOK TÁMOGATÁSA KOMBINÁLT HITELTERMÉKKEL GINOP-1.2.6-8.3.4-16 A Felhívás és a Hitelprogram együttes célja, hogy komplex beruházások támogatásával, vissza nem térítendő támogatás

Részletesebben

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA Magyarország fakitermelése em 3 AESZ 2008 6000 5000 4000 3000 5836 5784 5659 5940 5912 2000 1000 0 2002 2003 2004 2005 2006 A kemény sarangolt és

Részletesebben

Integráció és szövetkezés

Integráció és szövetkezés Integráció és szövetkezés Jakab István Országgyűlés alelnöke MAGOSZ elnöke Napi Gazdaság Konferencia Budapest 2013. április 30. A mezőgazdasági termelés hatékonyságát a élelmiszerláncban elért magas érdekérvényesítési

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Segédlet a kezesség támogatási kategóriájának megállapításához

Segédlet a kezesség támogatási kategóriájának megállapításához Segédlet a kezesség kategóriájának megállapításához Jelen Segédlet célja, hogy segítséget nyújtson a kezesség kategóriájának kiválasztásában. A kezesség alapvetően az ügylet cél szerinti tevékenységi köre

Részletesebben

A KÖZVETLEN TERMELİI ÉRTÉKESÍTÉS LEHETİSÉGEI ÉS KORLÁTAI MAGYARORSZÁGON

A KÖZVETLEN TERMELİI ÉRTÉKESÍTÉS LEHETİSÉGEI ÉS KORLÁTAI MAGYARORSZÁGON A KÖZVETLEN TERMELİI ÉRTÉKESÍTÉS LEHETİSÉGEI ÉS KORLÁTAI MAGYARORSZÁGON Juhász Anikó Agárgazdasági Kutató Intézet (AKI) Élelmiszerlánc Elemzési Osztály www.aki.gov.hu Konferencia a közvetlen értékesítésrıl

Részletesebben

GINOP Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása. 1. Támogatás célja: 2. Támogatás összege:

GINOP Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása. 1. Támogatás célja: 2. Támogatás összege: GINOP 1.2.2-16 Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása Pályázat benyújtása Projekt helyszíne A támogatási kérelmek benyújtása 2017. január 16-tól 2019. január 16-ig

Részletesebben

A MAGYAR BAROMFIÁGAZAT

A MAGYAR BAROMFIÁGAZAT CEPO KONFERENCIA ÉS WORKSHOP, KESZTHELY, 2013. OKTÓBER 18 A MAGYAR BAROMFIÁGAZAT FEJLESZTÉSI (TÚLÉLÉSI?) STRATÉGIÁJA Dr. Csorbai Attila Világ hústermelése Me.: millió t marha sertés baromfi 38,3 35,8 15,2

Részletesebben

Mezőgazdasági termelői árak és hatásuk az élelmiszerek fogyasztói árára

Mezőgazdasági termelői árak és hatásuk az élelmiszerek fogyasztói árára 211/31 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu V. évfolyam 31. szám 211. május 23. Mezőgazdasági termelői árak és hatásuk az élelmiszerek fogyasztói árára A tartalomból 1 Bevezetés 1 Élelmiszerek

Részletesebben

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Budapest, 2004. Július vállalkozások pesszimista kilátások A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő vállalkozások

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

Sokasodó kihívások a kvótakivezetés évében egy új tejháború küszöbén? Regionális Taggyűlések 2015.

Sokasodó kihívások a kvótakivezetés évében egy új tejháború küszöbén? Regionális Taggyűlések 2015. Sokasodó kihívások a kvótakivezetés évében egy új tejháború küszöbén? Regionális Taggyűlések 2015. Tejpiac Támogatási rendszer Beruházások Integráció GMO kérdés Marketing alap Kiskereskedelem EKÁER/FELIR

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

Specifikus termelési tényezők modellje. Ricardói modell. Alapmodell

Specifikus termelési tényezők modellje. Ricardói modell. Alapmodell Ricardói modell A kereskedelem hasznos, ha komparatív előnyök kihasználásán alapul. A gazdaság jól jár. Minden gazdasági szereplő jól jár. Specifikus termelési tényezők modellje A kereskedelem hasznos,

Részletesebben

RASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1.

RASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1. RASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1. MI A MAGYAR ÉLELMISZER? A VM már egy éve próbálja megfogalmazni, de még ma sincs rendelet róla A VM

Részletesebben

COMPETITIVE ASPECTS OF QUALITY IN THE HUNGARIAN MEAT INDUSTRY NAGYNÉ PÉRCSI, KINGA

COMPETITIVE ASPECTS OF QUALITY IN THE HUNGARIAN MEAT INDUSTRY NAGYNÉ PÉRCSI, KINGA COMPETITIVE ASPECTS OF QUALITY IN THE HUNGARIAN MEAT INDUSTRY NAGYNÉ PÉRCSI, KINGA Keywords: competitiveness, specialisation, promotion, investment, S/EUROP classification. The basis of the study was a

Részletesebben

A KMS Védjegy Tanúsító Rendszer bemutatása,

A KMS Védjegy Tanúsító Rendszer bemutatása, A KMS Védjegy Tanúsító Rendszer bemutatása, Tóth Éva vezető auditor Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) EOQ MNB Konferencia Szeged 2015. november 25. A cél és elérésének biztosítása

Részletesebben

HELYI TERMÉKEK ÉRTÉKESÍTÉSI CSATORNÁI

HELYI TERMÉKEK ÉRTÉKESÍTÉSI CSATORNÁI HELYI TERMÉKEK ÉRTÉKESÍTÉSI CSATORNÁI Juhász Anikó Agárgazdasági Kutató Intézet (AKI) Élelmiszerlánc Elemzési Osztály www.aki.gov.hu Teret a Vidéknek! Az élhető vidékért: gazdaság- és közösségfejlesztés

Részletesebben

Kecskés Gábor Berzence

Kecskés Gábor Berzence Kecskés Gábor Berzence 2013.09.27. Az előző eladásomban kitértem a NyugatEurópát sújtó esőzésekre és árvizekre, azóta sajnos túl vagyunk már egy igen száraz, aszályos időszakon is mely szintén nem segítette

Részletesebben

A magyar vegyipar* 2010-ben

A magyar vegyipar* 2010-ben A magyar vegyipar* 2010-ben Nemzetközi gazdasági folyamatok Míg a gazdasági válság kibontakozásával a 2009. év a dekonjunktúra jegyében telt, addig a 2010. évi adatok már a növekedés megindulását mutatják.

Részletesebben

Agrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében

Agrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében Agrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében Kapronczai István 52. KÖZGAZDÁSZ-VÁNDORGYŰLÉS Nyíregyháza, 2014. szeptember 4-6. Az induló állapot Kérdés: Felkészült agrárgazdasággal csatlakoztunk

Részletesebben

gazdálkodás 52. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 161 kultúra, nem valósíthatók meg a foglalkoztatás növelését célzó törekvések. a nemzetközi szinten is versenyké-

gazdálkodás 52. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 161 kultúra, nem valósíthatók meg a foglalkoztatás növelését célzó törekvések. a nemzetközi szinten is versenyké- gazdálkodás 52. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 161 - - - - - - hívás a nemzetközi szinten is versenyké- zett, hatékony agrárgazdasági struktúra kialakítása és fenntartása. Az agrárgazdaság egésze és ezen belül az állattenyésztés

Részletesebben

Húsok és húskészítmények iránti kereslet módosulása, avagy mire kell felkészülnie a húsiparnak

Húsok és húskészítmények iránti kereslet módosulása, avagy mire kell felkészülnie a húsiparnak Húsok és húskészítmények iránti kereslet módosulása, avagy mire kell felkészülnie a húsiparnak Éder Tamás Az iparszerűen előállított húsok és húskészítmények PR problémái (I.) A tevékenységi specializáció

Részletesebben

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS Versenyképességünk helyzete Európában 2010 2014. Előzmények: a hazai agrár-élelmiszer ipar elmúlt 25 éve ~ A '80-as évek végére a tőkeigényes állattenyésztési

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az élelmiszer-gazdaság társadalmi- gazdasági szerkezetének változásai és

Részletesebben

Élelmiszeripari középvállalatok komplex beruházásainak támogatása kombinált hiteltermékkel

Élelmiszeripari középvállalatok komplex beruházásainak támogatása kombinált hiteltermékkel portfólió Élelmiszeripari középvállalatok komplex beruházásainak támogatása kombinált hiteltermékkel GINOP-1.2.6-8.3.4-16 A pályázat célja Az élelmiszeripari feldolgozó középvállalkozások fejlődésének,

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei. Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály

Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei. Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály Termelői szervezetek és kialakulásuk Feladatkörük Érdekviszonyaik Szerves fejlődés Európai

Részletesebben

XVI. évfolyam, 18. szám, Agrárpiaci Jelentések ÉLŐÁLLAT ÉS HÚS

XVI. évfolyam, 18. szám, Agrárpiaci Jelentések ÉLŐÁLLAT ÉS HÚS XVI. évfolyam, 18. szám, 2013 Agrárpiaci Jelentések ÉLŐÁLLAT ÉS HÚS Élőállat és Hús Élőállat és Hús XVI. évfolyam, 18. szám, 2013 2013. szeptember 16. Megjelenik kéthetente Felelős szerkesztő Dr. Stummer

Részletesebben

Lengyel-magyar külkereskedelmi forgalom II. negyedévében :54:45

Lengyel-magyar külkereskedelmi forgalom II. negyedévében :54:45 Lengyel-magyar külkereskedelmi forgalom 2011. II. negyedévében 2015-12-16 18:54:45 2 2011. második negyedévében a Magyarországra irányuló lengyel export dinamikája jelentősen lassult. Folyó év első negyedéve

Részletesebben

Lehet-e gyorsan haladni az ország útján?

Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Az Uniós csatlakozást megelőző helyzet főbb jellemzői A tevékenységi környezet újdonságai A csatlakozás nyomán bekövetkezett

Részletesebben

Polónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája. Mi lesz veled, egyetem? november 3.

Polónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája. Mi lesz veled, egyetem? november 3. Polónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája Mi lesz veled, egyetem? 2015. november 3. A felvételi Összes jelentkező Jelentkezők évi alakulása az előző évhez v Összes

Részletesebben

XI. évfolyam/17. szám /35. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS. A világ marhapiacán júliusban többnyire

XI. évfolyam/17. szám /35. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS. A világ marhapiacán júliusban többnyire PIAC Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat A K I XI. évfolyam/17. szám.09.08. /35. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS Tartalom Piaci jelentés...1 Ábrák...3 Táblázatok...7 Külpiaci információk...9

Részletesebben

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban Optimista a magánszféra az egészségügyi ban Egészségügyi szolgáltatással Magyarországon több, mint tízezer vállalkozás foglalkozik. A cégek jegyzett tőkéje meghaladja a 12 milliárd forintot, a saját tőke

Részletesebben

A Kis- és Középvállalkozások helyzetét feltérképező kérdőív

A Kis- és Középvállalkozások helyzetét feltérképező kérdőív A Kis- és Középvállalkozások helyzetét feltérképező kérdőív A Nemzetgazdasági Minisztériumban a 1121/2013. (III. 11.) Korm. határozat 5. pontja alapján megindult hazánk 2014-2020-as időszakra vonatkozó

Részletesebben

Biztonság és önellenőrzés. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Biztonság és önellenőrzés. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Biztonság és önellenőrzés Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Alapvető fogyasztói elvárások az élelmiszerekkel szemben Az élelmiszer legyen biztonságos elegendő mennyiségű

Részletesebben

A vetőmagágazatot érintő aktuális szabályozási kérdések

A vetőmagágazatot érintő aktuális szabályozási kérdések A vetőmagágazatot érintő aktuális szabályozási kérdések Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium Martonvásár, 2012. szeptember 25. Az agrár- és élelmiszergazdaságstratégiai

Részletesebben

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI

A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI Dr. Polereczki Zsolt DE-GTK Marketing és Kereskedelem Intézet Élelmiszer Kutató és Marketing Szolgáltató Központ Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter A MARKETING

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2010. április 19. Élıállat és Hús Élıállat és Hús 2010. 14. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu

Részletesebben

Sertéságazat helye és szerepe Dr Wagenhoffer Zsombor

Sertéságazat helye és szerepe Dr Wagenhoffer Zsombor Sertéságazat helye és szerepe Dr Wagenhoffer Zsombor ügyvezető igazgató Magyar Állattenyésztők Szövetsége www.allattenyesztok.hu Stratégiai termékek stratégiai ágazat Az állati termékek és a genetikai

Részletesebben

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban % közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe A Start Zrt. negyedévente adja közre a Start Jeremie Kockázati Tőke Monitor című jelentését, amelyben

Részletesebben

A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben

A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben VÁRSZEGI ÁRPÁD (Bőr- és Cipőipari Egyesülés) Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően a szakma éves tevékenységéről

Részletesebben

Kihívások és a lehetséges válaszok az élelmiszerpiac számára. Gyaraky Zoltán

Kihívások és a lehetséges válaszok az élelmiszerpiac számára. Gyaraky Zoltán Kihívások és a lehetséges válaszok az élelmiszerpiac számára 2008. november 6. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Az élelmiszeripar helye, helyzete Európában EU 25-ök termelési értéke 830 milliárd EURO feldolgozó

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

1. ábra: A sertés és anyakoca-állomány júniusi alakulása (2001-2011) Ebből: anyakoca

1. ábra: A sertés és anyakoca-állomány júniusi alakulása (2001-2011) Ebből: anyakoca 3. SERTÉSÁLLOMÁNY 3.1. Sertésállomány alakulása A sertések száma az elmúlt hat hónap alatt egy százalékkal csökkent, és számuk június 1-jén továbbra is 3,2 millió alatti. Az állomány az egy évvel korábbinál

Részletesebben

A béren kívüli juttatások alkalmazása a magyar vállalkozások körében

A béren kívüli juttatások alkalmazása a magyar vállalkozások körében A béren kívüli juttatások alkalmazása a magyar vállalkozások körében Budapest, 2016. június Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

kedvező adottságok, de csökkenő termelés kemény korlátok között: időjárás, import, botrányok, feketegazdaság, A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés

kedvező adottságok, de csökkenő termelés kemény korlátok között: időjárás, import, botrányok, feketegazdaság, A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés GfK Custom Research A friss zöldség, gyümölcs vásárlások GfK Hungária / Sánta Zoltán OMÉK 2011 A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés kedvező adottságok, de csökkenő termelés 2 kemény korlátok között:

Részletesebben

GVOP-2004-2.1.2. pályázati útmutató kivonat

GVOP-2004-2.1.2. pályázati útmutató kivonat GVOP-2004-2.1.2. pályázati útmutató kivonat KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE KORSZRŰ MENEDZSMENT RENDSZEREK ÉS TECHNIKÁK TÁMOGATÁSA* Támogatás mértéke: *Forrás: www.gkm.hu A projekt elszámolható költségének

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP )

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP ) 6720 Szeged, Arany J. u. 7. VI. em. 601.; +36(62) 424-361; iroda@nariz.hu; www.nariz.hu A pályázat célja Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP 1.2.1-16) Kiemelt iparágakban

Részletesebben

Szarvasmarha ágazat aktuális kérdései. Dr. Wagenhoffer Zsombor ügyvezető igazgató wzsombor@t-online.hu

Szarvasmarha ágazat aktuális kérdései. Dr. Wagenhoffer Zsombor ügyvezető igazgató wzsombor@t-online.hu Szarvasmarha ágazat aktuális kérdései Dr. Wagenhoffer Zsombor ügyvezető igazgató wzsombor@t-online.hu Támogatási lehetőségek 2013-ban Összesen 690 Mrd Ft (2012-ben 628 Mrd +10%) mezőgazdasági és vidékfejlesztési

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program

Vidékfejlesztési Program Vidékfejlesztési Program Pályázatok és általános információk gazdálkodók részére HBF Hungaricum Kft. Az előadás tartalma Vidékfejlesztési Program (VP) támogatási lehetőségek 2020 Közeljövőben várható VP

Részletesebben

Hagyományok-Ízek-Régiók Program

Hagyományok-Ízek-Régiók Program Hagyományok-Ízek-Régiók Program Jankuné Dr. Kürthy Gyöngyi Agárgazdasági Kutató Intézet (AKI) Élelmiszerlánc Elemzési Osztály Osztályvezető www.aki.gov.hu Terra Madre, a Hagyományos Élelmiszerek Napja

Részletesebben