Nagyné Pércsi Kinga *, Szabó Virág ** A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK JELENLEGI HELYZETE ÉS FEJLÕDÉSI LEHETÕSÉGEI A HAZAI HÚSIPARBAN.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Nagyné Pércsi Kinga *, Szabó Virág ** A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK JELENLEGI HELYZETE ÉS FEJLÕDÉSI LEHETÕSÉGEI A HAZAI HÚSIPARBAN."

Átírás

1 Nagyné Pércsi Kinga *, Szabó Virág ** A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK JELENLEGI HELYZETE ÉS FEJLÕDÉSI LEHETÕSÉGEI A HAZAI HÚSIPARBAN Az EU-csatlakozás óta eltelt idõszakban a kis- és középvállalkozások az élelmiszeripar termelésének évente mintegy 35-40%-át adják. Hasonló a részesedésük az árbevételbõl, a jegyzett tõkébõl és az élelmiszeripar vagyonából is. Az exportárbevételbõl 30% körüli értéket képviselnek az élelmiszeripari kkv-k. Az élelmiszer-feldolgozás szakágazatain belül a közötti idõszakban a kenyér- és frisspékáru-gyártásé után a húsfeldolgozás és -tartósítás szakágazatában foglalkoztatják a legtöbb munkavállalót, és itt mûködik a legtöbb kis- és középvállalkozás is. A hazai húsfeldolgozók körében, a év tavaszán készítettünk kérdõíves vizsgálatot. A kérdõívet elsõsorban kis- és középvállalkozások töltötték ki és küldték vissza, így a válaszok elemzése során is elsõsorban az õ problémáik kerültek elõtérbe. A kapott adatok is ezeket a vállalkozásokat jellemzik. Mindenképpen tanulságos tehát a kapott eredmények bemutatása és az eredmények alapján a lehetséges fejlõdési stratégiák körvonalazása a kis- és középvállalkozások e csoportja számára. Bevezetés A hazai húságazatot már EU-csatlakozásunkat megelõzõen is intenzív átalakulás jellemezte, mind a piaci szereplõk, mind a termékstruktúra vonatkozásában. A folyamat a csatlakozás után tovább folytatódott. Az ágazatban megindult a koncentráció, ugyanakkor a szakosodás és specializáció jelei is megfigyelhetõk, a sertésvágástól és -darabolástól a készítménygyártás egyre jobban elkülönül. A hazai húsipar versenyképessége, lehetõségei, a húsipar szereplõi által alkalmazott stratégiák alapvetõen meghatározzák a termékpálya alsóbb szakaszainak helyzetét, mûködésük feltételeit. Az élelmiszer-elõállítás folyamatát a fejlett, versenyképes élelmiszertermeléssel rendelkezõ országokban a feldolgozóipar koordinálja. A feldolgozóipar viszont alkalmazkodik a fogyasztók és a kereskedõk igényeihez. Ugyanakkor nem elhanyagolható szempont, hogy a feldolgozóipari vállalkozások versenyképessége nagymértékben függ a mezõgazdasági terme- * egyetemi adjunktus, Szent István Egyetem ** mesterszakos egyetemi hallgató, Szent István Egyetem GAZDASÁG ÉS SZOCIÁLIS DEMOKRÁCIA 229

2 léstõl. Nábrádi (2007) szerint a versenyképességet nagymértékben meghatározó minõségi termékek elõállításának fejlesztése is döntõen a feldolgozók kezében összpontosul. A minõség fejlesztése érdekében alkalmazható eszközök közül például a technológiai és termékfejlesztés a termelõknél és a feldolgozóknál koncentrálódik. A hazai empirikus vizsgálatok (Lakner Réti, 2005) az Egyesült Államokban végzett felmérésekhez hasonlóan megerõsítették, hogy a hatékonyság növeléséhez elengedhetetlen, hogy a beszállító és a kiskereskedelem között szorosabb kapcsolat alakuljon ki: hosszú távú megállapodások, stratégiai szövetségek stb. formájában. Juhász et al. (2006) kiemeli, hogy a húsfeldolgozásban a külföldi tõke csekély jelenléte és a relatíve alacsony koncentráció miatt várható volt, hogy szerkezeti-tulajdonosi átalakulások kezdõdnek el, és ez egy koncentráltabb ágazat kialakulásához vezethet. A vágóhidakat érintõ szelekció a tulajdonosváltásokkal felgyorsulhat, ami a jelentõs felesleges kapacitásokat is csökkenti. A szerzõ felhívja a figyelmet, hogy a külföldi tõke alacsony részesedésének oka a nagyon elaprózódott feldolgozói rendszer, a kapacitás felesleg, a lanyha belföldi piac és az erõs márka hiánya. A fentiek kapcsán érdemes megvizsgálni a hazai húsipar strukturális folyamatait, a húsipari szereplõk fõbb jellemzõit. A cikkben bemutatott vizsgálat egy 2005-ben elkezdett kutatás folytatása. Anyag és módszer A vizsgálat alapját egy 2009 tavaszán a hazai húsüzemek körében készült kérdõíves felmérés, továbbá a felmérést követõ, és az azt megelõzõ idõszakról rendelkezésre álló adatok és információk adják. A kérdõíveket postai úton küldtük ki. A felmérésben résztvevõ üzemeket az Országos Élelmiszervizsgáló Intézet (OÉVI, jelenleg a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatalhoz tartozik) honlapján közzétett üzemek címlistája alapján választottuk ki. Ez az üzemek január 31-i állapotát rögzítette. Összesen 75 db kérdõív ment ki az ország minden területére. A 262 engedélyezett, sertést is vágó, illetve feldolgozó üzem közül minden harmadikat választottuk ki. A 75 kiküldött kérdõívbõl 27 üzemtõl érkezett válasz, illetve visszajelzés, ebbõl 22 volt értékelhetõ, kitöltött kérdõív. Kis- és középvállalkozásoktól érkezett a válaszok zöme, összesen 19 kérdõív. A jelen vizsgálatban csak az általuk adott válaszokat vettük figyelembe, hogy pontosabb képet kapjunk a hazai húsipar e meghatározó szereplõirõl. A válaszadási hajlandóság összességében 31%-os volt, ami a szakirodalom alapján, a hagyományos postai úton kiküldött kérdõíveknél jónak mondható. A kérdõívet válaszborítékkal együtt adtuk postára, ami biztosította az üzemek számára a névtelenséget. Ennek ellenére sok üzem hozzájárult a nyilvános értékeléshez, ezzel is hangot adva annak, hogy a sertéságazatnak égetõ problémái vannak. A kérdõívet öt részre tagoltuk, és az üzemek által végrehajtott, illetve a jövõben tervezett beruházásokra, a beszerzési, valamint értékesítési csatornákra, az üzemi kapacitásadatokra, a beszállított, illetve elõállított termékekre, illetve a vállalkozás alapadataira (árbevétel, forgalom, létszám, cégjogi forma stb.) kérdeztünk rá. A vállalkozásoknak lehetõsége volt nyitott kérdésre adott válaszban kifejteni véleményüket a húsipar jelenlegi problémáiról is. A kérdõíven kívül figyelembe vettük az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet, a Központi Statisztikai Hivatal, a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal Országos Élelmiszervizsgáló Intézetének adatait, valamint korábbi vizsgálatok eredményeit. 230 XXI. Század Tudományos Közlemények 2011/25

3 Eredmények A vágósertés-elõállítás helyzete, fõbb jellemzõi A sertéságazat a rendszerváltás óta jelentõs változáson ment keresztül. Az állomány a 90-es években még 10 millió darab környékén ingadozott, az elmúlt évben már alig érte el a 3,4 millió darabot. Jelentõs átalakulás leginkább a századforduló után volt érzékelhetõ, ugyanis hazánkban a sertésállomány a évi augusztusi 4,9 millióról 2007 áprilisára 4,1 millióra esett vissza. A sertéshústermelés 2000-ben 400 ezer tonna körüli, 2006-ban alig több mint 300 ezer tonna. A belföldi felhasználás nem változott, tehát a csökkenõ kínálat nem volt magyarázható az átalakuló kereslettel. Ennek értelmében más okokat kell keresni az ágazati termelés csökkenésének és az ezzel szoros összefüggésben lévõ versenyképesség romlásának magyarázatára. 1. ábra A sertés-, illetve kocaállomány alakulása, 1998 és 2008 között Forrás: A KSH adatai alapján saját szerkesztés Az állománycsökkenéssel párhuzamosan a sertéstartó üzemek száma is csökkent, ami jelentõsen átalakította a termelési szerkezetet. Így spontán koncentrálódás figyelhetõ meg az ágazaton belül. Az állományváltozás a társas vállalkozások esetében 12%-os, az egyéni gazdaságok esetében 33%-os csökkenést mutat. Így a hazai sertésállomány 67%-át gazdasági társaságok, míg 33%-át egyéni gazdálkodók adják, a 90-es évekre jellemzõ 50-50%-os megoszlás helyett. A változás feltételezi a háztáji gazdálkodás jelentõségének szinte teljes csökkenését, amit az erõforrás-felhasználás és az ezzel párhuzamosan megjelenõ értékesítési lehetõségek csökkenése is eredményez. A szakirodalmi feldolgozás szerint az ágazat hanyatlásának egyik legjelentõsebb okait a 2004-es csatlakozást követõ elõírások jelentik, amelyek a sertésvertikum egészére hatást gyakoroltak. Ennek következtében versenyképességet rontó tényezõvé váltak. A csatlakozás sokkhatásszerûen érte és át is rendezte a magyar mezõgazdaság termelési struktúráját. A szántóföldi növénytermesztés szárnyalni kezdett, az állattenyésztés pedig még mélyebbre csúszott. A piacról történõ kivonulás az állattenyésztõ ágazatokban volt a legintenzívebb. GAZDASÁG ÉS SZOCIÁLIS DEMOKRÁCIA 231

4 Néhány példa az alapvetõ elõírások közül, amelyek minden telep számára kötelezõek: Jogszabály szabályozza a sertések számára biztosítandó minimális területet a testtömeg függvényében. A higiéniai követelmények szigorodása. A tartás körülményeinek fejlesztése (hõszigetelés, fûtés, szellõzés, hõmérséklet, megvilágítás). A padozatnak simának és csúszásmentesnek kell lennie. Úgy kell kialakítani, hogy ne okozzon sérülést a sertésnek. Szigorodó környezetvédelmi követelmények (trágya elhelyezése, tárolása, kezelése, nitrátérzékeny területek stb.). A csatlakozás közvetett következménye, a sertéshúsimport megjelenése hazánkban A csatlakozást követõen nettó importõrré vált az ország. Az alapanyag hiánya, az olcsóbb külföldi áru importra készteti a feldolgozóipart. Legtöbb esetben a szállítási költséggel együtt is olcsóbb az alapanyag, a szállítás leginkább Lengyelországból történik. A világpiaci ár meghatározásában egyébként nem az EU árai a mérvadóak, mert megközelítõleg forinttal termel drágábban, mint az USA. Elõfordul azonban, hogy az import áru ára a hazai árak felett mozog. Ez nyilván attól is függ, hogy honnan érkezik az import alapanyag, hiszen a szállítási költséggel terhelõdik az ár. Az import növekedése elsõsorban annak köszönhetõ, hogy Magyarország nettó importõrré vált élõsertésbõl, így tehát az alapanyaghiány miatt a hazai feldolgozók a csatlakozás óta sertéshús-, illetve élõsertésbehozatalra kényszerülnek. Ezt az állapotot kihasználva igyekeznek a környezõ országok még nagyobb versenyelõnyre szert tenni. (Popp Potori, 2009.) A tartósan magas áron elõállító országok termelése folyamatosan csökken, köztük Magyarországé is, míg azok, amelyek az önköltség tekintetében is versenyképesen tudnak termelni, folyamatosan növelik a termelés mennyiségét. Ezzel piacot és teret nyernek mind a belsõ fogyasztás, mind az export tekintetében. A legjobb áron termelõ USA, Kanada és Brazília fokozatosan megveti a lábát azokon a piacokon, ahová eddig Dánia, Hollandia és Németország szállított. Ez azt jelenti, hogy ez utóbbi országok magasabb áraik miatt kiszorulnak ezekrõl a piacokról, és az EU-n belül értékesítik termékeiket. Így hazánknak ezen uniós országokkal kell felvennie a versenyt. (Bartha, 2009.) A fentiekbõl is következik, hogy a hazai felvásárlási árakat a németországi és a hollandiai árak határozzák meg, és az árak alakulását befolyásolja a piac alapvetõen keresleti jellege. A hazai árak 2004 és 2008 között a régió áraihoz hasonló szinten alakultak, de magasabbak voltak a lengyelországi áraknál. A sertéshús hazai felvásárlási ára 2009 februárjában 20%-kal haladta meg a dániai, és közel 13%-kal a hollandiai árat. A hazai feldolgozók véleménye szerint e különbség hátterében a hazai termelés hatékonysági problémái állnak (Popp Potori, 2009). Strukturális változások a hazai húsiparban A húsipar az élelmiszeripar legfontosabb alágazata volt a 90-es évek elején. Részesedése a teljes élelmiszeripar árbevételébõl 1992-ben megközelítette a 18%-ot. Szerepe az évek folyamán azonban fokozatosan visszaesett, 2006-ban már csak 13,9%-ot tett ki. A húsiparra az 1992 és 1997 közötti vizsgált idõszakban egyértelmûen a koncentráció növekedése volt a jellemzõ. 232 XXI. Század Tudományos Közlemények 2011/25

5 Mindez annak ellenére következett be, hogy a húsipari cégek száma a vizsgált idõszakban 228- ról 403-ra növekedett ban az elsõ 5 cég adta a húsipar árbevételének 40%-át (Bojtárné et al., 2009). A húsipar mai szerkezetét a rendszerváltás elõtti idõszak, illetve az azt követõ történések befolyásolták leginkább. Az 1990-es évek elején számos új vállalkozás jött létre, a nagyobb vállalatok részvénytársaságok és kft.-k formájában éltek tovább, s erre az idõszakra tehetõ a nagyvállalatok privatizációja is. A privatizációt követõ idõszak részben a pénzügyi befektetõk sikertelen vállalati menedzsmentje miatt a felvásárlások, fúziók, s ezzel a birodalomépítés idõszaka volt (Bojtárné et al., 2009). A felvásárlásokkal és összevonásokkal jellemezhetõ vállalatfejlõdés mellett találunk azonban példákat jól mûködõ zöldmezõs beruházásokra (pl. a 100%-ban német tulajdonú Zimbo Perbál Kft.), valamint magyar érdekeltségû cégek folyamatos fejlõdésére, pozíciószerzésére is (pl. Surjány Hús Kft.). A 90-es évek végén a nagy húsüzemek tevékenységi szerkezetére jellemzõ, hogy marha- és sertésvágást, valamint húsfeldolgozást folytattak, ami a rendszerváltás elõtti húsipari struktúrából ( kombinát -elv) is következik. A közepes méretû üzemek jellemzõen kétféle tevékenységet végeztek: vagy vágtak és feldolgoztak, vagy marha- és sertésvágást folytattak. A legkisebb üzemek általában egyféle tevékenységet végeztek. Ezek a 90-es évek végén a húsipari vállalkozásokra jellemzõ tevékenységek egyrészt nem változtak, másrészt megállapítható, hogy a legnagyobb vállalatcsoportok jelentõs profiltisztítást, szakosítást hajtottak végre. Utóbbiaknál megfigyelhetõ az egyes tevékenységi körök külön üzemekbe történõ elkülönítése, tehát az egyes üzemek, gyáregységek tevékenységi körének szûkülése (külön feldolgozó-, és külön vágó-daraboló egységek létrehozása). Összességében a csatlakozás óta mind a húsipari vállalkozások, mind a vágóhidak száma folyamatosan csökkent, nagyobb számban szûntek meg üzemek, mint amilyenben újak alakultak (Nagyné, 2007). A felmért húsipari vállalkozások, üzemek fõbb jellemzõi A felmérésben nem szerepelnek a kizárólag csak húskészítménygyártással foglalkozó üzemek. A kérdõíves felmérés alapsokaságát, 262 sertést vágó, daraboló, illetve feldolgozó húsüzem adta. A beérkezett válaszok 86%-a kis- és középvállalkozásoktól származott, ami jól reprezentálja a húsipar jelenlegi szereplõit és egyben okot ad e vállalkozói kör részletesebb vizsgálatára. Mint ahogy azt fentebb is említettük, az alábbiakban bemutatásra kerülõ adatok és eredmények csak a kis- és közepes húsipari vállalkozásokra vonatkoznak. A vizsgálatban szereplõ üzemek 56%-a foglalkozik vágással, darabolással és feldolgozással egyaránt. A csak vágással és a csak feldolgozással foglalkozó üzemek aránya megegyezik, egyaránt 17-17%-a a válaszadó üzemeknek. A húsüzemek 58%-a a sertésen kívül más állatok vágásával illetve feldolgozásával is foglalkozik. A marhavágás illetve -feldolgozás mellett sok esetben megjelenik még a juh, a ló, illetve a strucc is. A vágóüzemek 75%-a évente 50 ezer darab alatt vág. Elgondolkodtató adat a hazai sertésvágásra vonatkozóan az is, hogy a 16 vágással is foglalkozó üzembõl csak egy üzem vágásszáma haladja meg a 300 ezer db-ot, a többi kisüzemi tevékenységet végez. Korábbi felmérések eredményei is azt bizonyítják, hogy a kis vágóüzemek nagy aránya jellemzi a húsipari struktúrát, ami negatív hatással van az ágazat versenyképességére. A vállalkozások 68%-a korlátolt felelõsségû társaság. GAZDASÁG ÉS SZOCIÁLIS DEMOKRÁCIA 233

6 A vállalkozások mérete Az üzemek jelentõs része (68%) 5 és 50 közötti fõt foglalkoztat, összességében 21% az 50 feletti létszámmal mûködõ vállalkozás. Az üzemek éves forgalma 63%-ban 2 millió euró alatt alakult, valamint a mérlegösszeg is 2 millió euró alatti. A válaszadók döntõ többsége tehát mikro- és kisvállalkozás. A beruházások alakulása a húsipari vállalatoknál A válaszadók 90%-ának volt beruházása az elmúlt 5 évben, ami az EU-csatlakozással és az új élelmiszertörvénnyel járó magasabb követelményszintnek, illetve erõsebb versenynek köszönhetõ elsõsorban. A beruházások 78%-ban a technológiai fejlesztéshez, illetve korszerûsítéshez, 11%-ban a higiéniai színvonal növeléséhez, valamint szintén 11%-ban környezetvédelemhez kapcsolódtak. Az említett arányok magyarázatául szolgál, hogy a csatlakozás után a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és -higiéniai elõírásainak való megfeleléshez nyújtott támogatást. A támogatás igénybevételével lehetõvé vált az uniós elõírásoknak való megfelelés kialakítása. Az elõzõek ellenére a hazai húsipar technológiai lemaradása jelentõs a fejlett húsiparral rendelkezõ európai országokhoz viszonyítva (Popp Potori, 2009). A hazai piacon jelen lévõ élelmiszerláncok árigényének megfelelõ terméket hatékonyabb technológiával képesek elõállítani a nyugati feldolgozók. Ráadásul a jövõbeni beruházásokra vonatkozó tervek sem optimisták, hiszen az üzemek kevesebb mint fele (47%) tervez csak beruházást az elkövetkezõ három évben. Az elõzõekbõl is adódóan azonban a tervezett beruházások szintén technológiai fejlesztéshez és korszerûsítéshez kapcsolódnak majd. Egy három évvel korábban készült felmérés eredményei is összecsengnek a fentiekkel (Nagyné, 2006). Igaz ugyan, hogy a két kérdõíves vizsgálat adatai nem teljesen összehasonlíthatók, hiszen a korábbi felmérés lényegesen nagyobb üzemi kört érintett az állategészségügyi hatóság akkori besorolása szerinti három kategóriában (derogációs, jóváhagyott, és engedélyezett üzemek). Akkor az engedélyezett üzemcsoport tagjainak többségénél a beruházások zömmel szintén technológiai fejlesztéshez, korszerûsítéshez kapcsolódtak (az engedélyezett vágóüzemek 62%-a, a feldolgozó üzemek 87,5%-a megjelölte ezt a területet). A jóváhagyott üzemeknél némiképp más volt a helyzet, fõként a feldolgozók esetében. Itt a legutóbbi beruházások zöme a higiéniai színvonal fejlesztésére összpontosult (67%-ban) és csak ezt követték a technológiai fejlesztések. A vágóüzemeknél elsõ helyen a technológiai fejlesztések szerepeltek, az üzemek 73%-a hajtott végre ehhez kapcsolódóan beruházást. A higiéniai beruházások alig maradnak el ettõl. Ez utóbbi területen az üzemek 61%-a hajtott végre fejlesztést. A higiéniai beruházásokhoz kapcsolódóan ugyanakkor lényeges megemlíteni, hogy a kérdõív az elmúlt 5 év beruházásaira kérdezett rá, és az üzemek egy jelentõs részénél a HACCP élelmiszerbiztonsági rendszer bevezetése is ebbe az idõintervallumba esett. A feldolgozó, vágó és daraboló üzemek a beruházások csökkenésének okát leginkább a tõkehiányban, az önerõ biztosításának lehetetlenségében vagy nehézségében látják. Összességében elmondható, hogy a beruházások elsõsorban a technikai lemaradás felzárkóztatására irányulnak. Ezzel kapcsolatban fontos szempont a piaci pozíciók megtartása, az országba behozott olcsóbb feldolgozott termékekkel szemben. Továbbá ki kell emelni, hogy a cégek a kisebb jövedelemtermelõ-képességet részben a beruházások visszafogásával próbálják meg ellensúlyozni, mégpedig azokon a területeken, melyek nem kifejezetten az elõírásoknak való megfelelést szolgálják. Ilyen például az értékesítés területe, ahol a vizsgált üzemek nem kívánnak a jövõben beruházni, illetve a korábbi beruházások sem ehhez a területhez kapcsolódtak. 234 XXI. Század Tudományos Közlemények 2011/25

7 A beszerzési és értékesítési csatornák jellemzõi A beszállítók és a termelõk közötti kapcsolat fõ jellemzõje, hogy a válaszadó üzemek majdnem fele (47%) 10-nél több beszállítóval áll kapcsolatban. 74%-uk pedig 6-nál több termelõtõl szerzi be az alapanyagot. Az adatok arra engednek következtetni, tekintetbe véve a húsüzemek kis méretét, hogy nincs szoros együttmûködés a termelõk, illetve a feldolgozó üzemek között. A témával foglalkozó kutatások szerint a belföldi alapanyag felvásárlására a piacon meghatározó feldolgozók általában éves keretszerzõdéseket kötnek. A hosszú távú, biztos, pontosan kalkulálható szerzõdések nem túl gyakoriak. Annak ellenére van ez így, hogy a rövid távú, eseti szerzõdések, szóbeli megállapodások nem alkalmasak a termeléshez szükséges alapanyag folyamatos biztosításához, a stabil, állandó termelõi bázis kialakításához. A vizsgálatunkba vont üzemek válaszai is az elõzõ megállapítást igazolják, mivel 50%- uk eseti és rövid távú (1-2 év) szerzõdéssel rendelkezik. Mindemellett meg kell említeni, hogy a vállalkozások háromnegyedének azonban a közepesnél nagyobb problémát jelentene, ha a legnagyobb beszállítójával megszûnne a kapcsolata. A beszállítók értékelésének kritériumaiból (2. ábra) kiderül, hogy a megbízhatóság a legbefolyásolóbb tényezõ a beszállító kiválasztásakor, vagyis a megfelelõ idõben a kért áru szállítása, ami magában foglalja az állandó minõségi követelményeket is. Ennek némileg ellentmond az eseti és a rövid távú szerzõdések magas aránya. A feldolgozó üzemtõl való távolság is hangsúlyos szerepet tölt be a beszállító kiválasztásakor, hiszen távolság esetén az üzemeknek az esetleges szállítást is meg kell oldaniuk, aminek az értékesítési ár kialakításánál árfelhajtó szerepe lehet. Meghatározó még a személyes kapcsolatok kritériuma. Ez pozitívnak tekinthetõ, hiszen ez az együttmûködés egyik jellemzõje. A szorosabb együttmûködés a beszállítók és a feldolgozók között hozzájárulhat a sertéspiaci helyzet stabilizálásához, és javíthat a hazai sertéságazat versenyképességén. GAZDASÁG ÉS SZOCIÁLIS DEMOKRÁCIA 235

8 2. ábra A beszállítók értékelésének fõbb kritériumaira adott válaszok Forrás: A kérdõív eredményei alapján A válaszadók 89%-a belföldön értékesíti termékeit. Csak két vállalkozásnak van lehetõsége külpiaci értékesítésre, az EU-n belül 10-10%-ban, míg az Európai Unión kívüli piacokra csak egy vállalkozás értékesít: értékesítésének aránya erre a piacra 10%. Az Európai Unión kívüli piaci lehetõségek Közel-Keleten lennének, de a magas szállítási költségek miatt ezeket nem tudjuk kihasználni. A vállalkozások termékszerkezetére jellemzõ, hogy nagyobb részben (53%) széles termékskálával próbálja a piaci, illetve a fogyasztói igényeket kielégíteni. A vállalkozások kisebb része (29%) igyekszik speciális, egyedi termékekkel a versenyképességét megtartani, ami kívánatos egy kis méretû húskészítménygyártó esetében. A csak vágással és darabolással foglalkozók lehetõségei ezen a téren szûkebbek. Egy vállalkozás jelezte, hogy jelenleg széles termékskálával rendelkezik, de a jövõben inkább egyedi termékek gyártására helyezné a hangsúlyt. A vállalkozások 68%-ban rendelkeznek saját bolttal. Ez inkább azokra az üzemekre jellemzõ, amelyek vágó, daraboló, illetve feldolgozó tevékenységgel is foglalkoznak. A vállalkozások 79%-a csak az adott régióban értékesít. 10%-ra jellemzõ, hogy az egész országra kiterjedõ- 236 XXI. Század Tudományos Közlemények 2011/25

9 en értékesíti termékeit. A vállalkozások számára a fõbb értékesítési csatornák a saját üzemeltetésû húsboltok, illetve a kiskereskedelmi láncok. Azok az üzemek, amelyek nem rendelkeznek saját bolttal, hentesüzleten vagy a kiskereskedelmi egységeken keresztül értékesítik termékeiket. A saját bolton keresztül történõ értékesítés általában azt jelenti, hogy a cég üzemet nyit és egy vagy két hentesboltot abban a városban, ahol forgalmazni kívánja a húsipari termékeit. A kisboltok száma folyamatosan csökken hazánkban, azonban még mindig van kereslet friss hentesárura. Nyugat-Európában a húsvásárlás már sokkal koncentráltabb, a multinacionális vállalatok befolyása a hangsúlyos. A fogyasztók vásárlási szokásai is elmozdultak az elõre csomagolt kimért húsipari termékek vásárlása felé. A multinacionális láncok által támasztott követelmények (1. táblázat) közül a cégek összesített véleménye szerint leginkább az áraknak és a különbözõ bejutási díjak kifizetésének a legnehezebb megfelelni. Ezt követi a sorban a bejutás kiharcolásának nehézsége. A bennmaradást már kevésbé értékelik problematikusnak a cégek. A legkisebb nehézséget pedig a folyamatos és állandó minõség biztosítása jelenti a cégek számára. Összefoglalva elmondható, hogy a húsipari vállalkozások a multinacionális láncokkal való kapcsolatukban leginkább az alacsony árakat és a bejutást (a bejutás kiharcolását, és a bejutási díjak kifizetését) tartják a legnehezebben teljesíthetõ követelményeknek. 1. táblázat A multinacionális láncok mely elvárásainak a legnehezebb megfelelni? (7 a legnehezebb teljesíteni, 1 a legkevésbé nehéz teljesíteni) Követelmények A nehézség fokának átlagértéke Nehéz a folyamatos, állandó minõség biztosítása. 2,75 Nehéz a szállítási határidõk betartása. 3,00 Nehéz a megfelelõ csomagolást biztosítani. 3,60 Nehéz bennmaradni. 5,20 Nehéz bejutni. 5,90 Probléma a bejutási díjak kifizetése. 6,00 Alacsonyak az eladási árak. 6,10 Forrás: a kérdõív eredményei alapján saját számítás A csatlakozás hatásainak és a húsipar versenyképességének üzemek általi értékelése Az Európai Unióhoz való csatlakozás hatását a cégek mûködésére a válaszadók 56%-a értékeli pozitívan. Véleményük szerint a legnagyobb elõny az, hogy könnyebben teremtenek kapcsolatot külpiaci partnerekkel, valamint, hogy megnyíltak a külpiaci lehetõségek. Az üzemek 44%-a nem érzi a csatlakozás pozitív hatását. Nyilván ez azokra az üzemekre vonatkozik, melyeknek a nyereségességét jelentõsen befolyásolták a csatlakozás után támasztott követelmények. A környezet- és hulladékgazdálkodásra vonatkozó elõírások jelentõs átalakítást követeltek a feldolgozó üzemektõl, ami megemelte a vágás, a darabolás és egyéb feldolgozó tevékenységek termelõi költségeit. A válaszadók legfõbb hátrányként a multinacionális cégek nyomását tekintik, aminek következményeként adódik a többi válaszlehetõség is. Szûkültek a belpiaci lehetõségek, hiszen a GAZDASÁG ÉS SZOCIÁLIS DEMOKRÁCIA 237

10 fogyasztók jelentõs része a multinacionális bolthálózatokon keresztül vásárol, így csökkent a hentesboltok, illetve a hússzaküzletek jelentõsége. Az erõsödõ árverseny is fokozottabban érezhetõ a Magyarországon megjelenõ multinacionális vállalatok miatt. A feldolgozók véleménye szerint a versenyképesség csökkenésének legfõbb okait az ágazatban a magas energiaárak, az alapanyagárak és a magas járulékos költségek jelentik. Az Európai Unióban a hatósági díjak minden tagállamra nézve kötelezõ minimális összegét a 882/2004/EK tanácsi rendelet rögzíti. Magyarországon a hatósági díjak a sertéstermékpályán meghaladták e minimumértékeket. Ez jelentõsen megemeli a járulékos költségeket. Az élelmiszerlánc hatósági felügyeletének szolgáltatási díjairól az FVM 2009-ben új rendeletet adott ki, amely azonban a sertések vágáskori állatorvosi vizsgálatának díját a korábbihoz képest csupán minimális mértékben csökkentette. Az egyik leginkább versenyképességet rontó tényezõnek a magas alapanyagköltséget tartják a cégek. A szomszédos országokénál magasabb hazai termelõi árak egyértelmûen rontják a sertéshús versenyképességét. A vállalatok értékelése szerint a magas energiaárak róják a legnagyobb terhet a húsipari cégekre. A fogyasztói energiaár-index alakulása szerint, a növekedés 14% volt 2007 januárjától 2009 áprilisáig. A földgáz (kompenzáció nélkül) 17,4%-ot emelkedett az egy évvel ezelõtti adathoz képest (Haszon Agrár, 2009). Ezek az értékek megjelennek a termelõi költségek között, ami árfelhajtó hatással bír az árak kialakításánál. 2. táblázat A hazai húsipar versenyképességét befolyásoló fõbb tényezõk rangsora Magas energiaárak 1,50 Alapanyag ára 1,80 Magas járulékos költségek 2,00 Kiskereskedelmi láncokkal való kapcsolatok 2,00 Alapanyag minõsége 2,10 (1 5-ös skála, ahol 1 a legfontosabb tényezõ) Forrás: a kérdõív eredményei alapján saját számítás Pozitívumként említhetõ, hogy az alapanyag minõsége a feldolgozók szerint a legkevésbé versenyképességet rontó tényezõ. Összegzésként elmondható, hogy a kérdõív értékelése alapján a valós termelõi-feldolgozóiforgalmazói integrációk szinte teljesen hiányoznak a hazai sertéságazatból. Együttmûködés nélkül sajnos az ágazat további hanyatlását feltételezhetjük. Lehetõség lenne még esetleg a nagyobb befektetõk részérõl a piaci pozíciók növelésére, kisebb termelõi csoportokkal vagy vágóhidakkal való együttmûködésre, aminek következtében még az árak alakulására is nyomást gyakorolhatnának. A kérdõívbõl, valamint az elemzésbõl az is kiderül, hogy a termelõk és a vágóhidak kölcsönös megítélése nem mindig pozitív. Ez is a saját érdekek nem mindig megfelelõ eszközökkel történõ érvényesítésbõl fakad, pedig egy megbízható együttmûködés termelõ és feldolgozó között javíthatna a piaci pozíciójukon. Néhány húsipari cég vásárolt ugyan sertéstelepeket és folytat is hizlalást, sajnos azonban részarányuk kicsi, így ez nem jellemzõ a magyar gyakorlatra. 238 XXI. Század Tudományos Közlemények 2011/25

11 Következtetések, javaslatok A szakirodalmi feldolgozás szerint a sertéságazat hanyatlásának egyik legjelentõsebb okát a 2004-es csatlakozást követõ elõírások jelentik, amely a sertésvertikum egészére hatást gyakorolt. A 90-es évek végén a húsipari vállalkozásokra jellemzõ tevékenységek egyrészt nem változtak. A nagyobb üzemek továbbra is jellemzõen marha- és sertésvágást, valamint húsfeldolgozást folytatnak, amely a rendszerváltás elõtti húsipari struktúrából ( kombinát -elv) is következik. A közepes méretû üzemek jellemzõen kétféle tevékenységet végeznek: vagy vágnak és feldolgoznak, vagy marha- és sertésvágást folytatnak. A legkisebb üzemek általában egyféle tevékenységet végeznek. Az is megállapítható, hogy a legnagyobb vállalatcsoportok jelentõs profiltisztítást, szakosítást hajtottak végre. A kérdõíves vizsgálat alapján a következõ fõbb megállapítások tehetõk, következtetések vonhatók le: A kiküldött kérdõívet túlnyomórészt mikro és kis húsipari vállalkozások küldték vissza, tehát a válaszok leginkább ezt az üzemcsoportot jellemzik. Az üzemekre döntõen a többféle tevékenység, a több lábon állás jellemzõ. Összességében elmondható, hogy a vállalkozásoknál eszközölt beruházások elsõsorban a technikai lemaradás behozására irányulnak. Ezzel kapcsolatban fontos szempont a piaci pozíciók megtartása, az országba behozott olcsóbb feldolgozott termékekkel szemben. A cégek a kisebb jövedelemtermelõ-képességet részben a beruházások visszafogásával próbálják meg ellensúlyozni, mégpedig azokon a területeken, melyek nem kifejezetten az elõírásoknak való megfelelést szolgálják. Ilyen például az értékesítés területe, ahol a vizsgált üzemek nem kívánnak a jövõben beruházni, illetve a korábbi beruházások sem ehhez a területhez kapcsolódtak. Nincs szoros együttmûködés a termelõk, illetve a feldolgozóüzemek között. A jellemzõ rövid távú, eseti szerzõdések nem alkalmasak a termeléshez szükséges alapanyag folyamatos biztosításához, a stabil, állandó termelõi bázis kialakításához. Ugyanakkor a vizsgált üzemeknél a megbízhatóság a legbefolyásolóbb tényezõ a beszállító kiválasztásakor. A vállalkozásoknak csak kisebb része igyekszik speciális, egyedi termékekkel a versenyképességét megtartani, jóllehet ez kívánatos lenne egy kisméretû húskészítménygyártó esetében. A valós termelõi-feldolgozói-forgalmazói integrációk szinte teljesen hiányoznak a hazai sertéságazatból. Együttmûködés nélkül azonban sajnos az ágazat további hanyatlását feltételezhetjük. A kisebb húsipari vállalkozások összefogására, horizontális együttmûködésére is mielõbb szükség van a vizsgált üzemi körben, a piaci pozíciók megtartása, a közös marketingtevékenység kialakítása céljából. GAZDASÁG ÉS SZOCIÁLIS DEMOKRÁCIA 239

12 Felhasznált irodalom Bartha Andrea (2009): A sertéságazat versenyképességének javítása. Gazdálkodás, 53. évf., 2. sz., Bojtárné Lukácsik Mónika et al. (2009): Tulajdonosi és szervezeti változások a hazai élelmiszeriparban. Agrárgazdasági Tanulmányok, 1. sz. Haszon Agrár (2009): Árfigyelõ. Haszon Agrár , 6. sz. Juhász Anikó Kartali János Kõnig Gábor Orbánné Nagy Mária Stauder Mária (szerk.) (2006): Az élelmiszeripar strukturális átalakulása ( ). Agrárgazdasági tanulmányok, 3. sz., 131. Lakner Zoltán Réti Attila (2005): Competitive strategies on the meat products market. Gazdálkodás, XLIX. évf., 12. különszám, Nábrádi András (2007): Minõség a sertéshúsvertikumban. Gazdálkodás, 51. évf., 3. sz., Nagyné Pércsi Kinga (2007): A hazai húsipari vállalkozások fennmaradási esélyei, jövõbeni lehetõségei. Tradíció és innováció. Nemzetközi tudományos konferencia. Gödöllõ, december 3 6. Nagyné Pércsi, Kinga (2006): A minõség hatása a hazai sertéshús vertikum versenyképességére. Doktori (PhD) értekezés, SZIE, Gödöllõ. Országos Élelmiszervizsgáló Intézet (2009): Engedélyezett létesítmények, január 31. Popp József Potori Norbert (2009): A fõbb állattenyésztési ágazatok helyzete. Agrárgazdasági tanulmányok, 3. sz. 240 XXI. Század Tudományos Közlemények 2011/25

Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24.

Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24. Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24. Az élelmiszer-előállítás gazdaságtörténete Egyéni önellátás Családi

Részletesebben

A baromfi ágazat stratégiája. Dr. Csorbai Attila elnök-igazgató Baromfi Termék Tanács

A baromfi ágazat stratégiája. Dr. Csorbai Attila elnök-igazgató Baromfi Termék Tanács A baromfi ágazat stratégiája Dr. Csorbai Attila elnök-igazgató Baromfi Termék Tanács 1949 1951 1953 1955 1957 1959 1961 1963 1965 1967 1969 1971 1973 1975 1977 1979 1981 1983 1985 1987 1989 1991 1993 1995

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

A Sertésstratégia eredményei, jövőbeni intézkedések

A Sertésstratégia eredményei, jövőbeni intézkedések A Sertésstratégia eredményei, jövőbeni intézkedések Horváth István Kiemelt programokért felelős miniszteri biztos, Országgyűlési képviselő Gödöllő, 2015. 05.05. 1 2012 augusztus 30-án Magyarország Kormánya

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei. Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei. Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Magyar élelmiszeripar 2014.

Részletesebben

A magyar élelmiszergazdaság versenyképességi problémái 2014 közepén 2014.09.04.

A magyar élelmiszergazdaság versenyképességi problémái 2014 közepén 2014.09.04. A magyar élelmiszergazdaság versenyképességi problémái 2014 közepén 2014.09.04. AZ ÉLELMISZER-ELŐÁLLÍTÁS GAZDASÁGTÖRTÉNETE ÉS A KÖVETKEZMÉNYEK (VÉGTELENÜL LEEGYSZERŰSÍTETT OLVASAT) Gazdaságtörténeti folyamatok

Részletesebben

Vállalkozások fejlesztési tervei

Vállalkozások fejlesztési tervei Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA Magyarország fakitermelése em 3 AESZ 2008 6000 5000 4000 3000 5836 5784 5659 5940 5912 2000 1000 0 2002 2003 2004 2005 2006 A kemény sarangolt és

Részletesebben

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Budapest, 2004. Július vállalkozások pesszimista kilátások A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő vállalkozások

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése KRIDLOVÁ Anita Miskolci Egyetem, Miskolc anitacska84@freemail.hu A vállalkozások számára ahhoz, hogy

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei. Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály

Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei. Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály Termelői szervezetek és kialakulásuk Feladatkörük Érdekviszonyaik Szerves fejlődés Európai

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

Sokasodó kihívások a kvótakivezetés évében egy új tejháború küszöbén? Regionális Taggyűlések 2015.

Sokasodó kihívások a kvótakivezetés évében egy új tejháború küszöbén? Regionális Taggyűlések 2015. Sokasodó kihívások a kvótakivezetés évében egy új tejháború küszöbén? Regionális Taggyűlések 2015. Tejpiac Támogatási rendszer Beruházások Integráció GMO kérdés Marketing alap Kiskereskedelem EKÁER/FELIR

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI

A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI Dr. Polereczki Zsolt DE-GTK Marketing és Kereskedelem Intézet Élelmiszer Kutató és Marketing Szolgáltató Központ Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter A MARKETING

Részletesebben

KMS Védjegy általános szakmai követelményei

KMS Védjegy általános szakmai követelményei KMS Védjegy általános szakmai követelményei A Kiváló Minőségű Sertéshús (KMS) védjegy céljai: felhívja a hazai és külföldi fogyasztók figyelmét az ellenőrzötten kiváló minőségű sertéshúsból készült termékekre

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

A KÖZVETLEN TERMELİI ÉRTÉKESÍTÉS LEHETİSÉGEI ÉS KORLÁTAI MAGYARORSZÁGON

A KÖZVETLEN TERMELİI ÉRTÉKESÍTÉS LEHETİSÉGEI ÉS KORLÁTAI MAGYARORSZÁGON A KÖZVETLEN TERMELİI ÉRTÉKESÍTÉS LEHETİSÉGEI ÉS KORLÁTAI MAGYARORSZÁGON Juhász Anikó Agárgazdasági Kutató Intézet (AKI) Élelmiszerlánc Elemzési Osztály www.aki.gov.hu Konferencia a közvetlen értékesítésrıl

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az élelmiszer-gazdaság társadalmi- gazdasági szerkezetének változásai és

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

Hagyományok-Ízek-Régiók Program

Hagyományok-Ízek-Régiók Program Hagyományok-Ízek-Régiók Program Jankuné Dr. Kürthy Gyöngyi Agárgazdasági Kutató Intézet (AKI) Élelmiszerlánc Elemzési Osztály Osztályvezető www.aki.gov.hu Terra Madre, a Hagyományos Élelmiszerek Napja

Részletesebben

NYÁRS LEVENTE. sertéshús világpiaci ára a takarmányfé-

NYÁRS LEVENTE. sertéshús világpiaci ára a takarmányfé- 130 NYÁRS LEVENTE - - - - - - - - A szerint a világ sertéshústermelése lassuló ütemben ugyan, de átlagosan évi 1,8%-kal növekedhet, és 2017-re elérheti a 111 millió tonnát. Ez a - - szerint 2007-ben 106

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

Specifikus termelési tényezők modellje. Ricardói modell. Alapmodell

Specifikus termelési tényezők modellje. Ricardói modell. Alapmodell Ricardói modell A kereskedelem hasznos, ha komparatív előnyök kihasználásán alapul. A gazdaság jól jár. Minden gazdasági szereplő jól jár. Specifikus termelési tényezők modellje A kereskedelem hasznos,

Részletesebben

A 2012-es szezon értékelése

A 2012-es szezon értékelése A 2012-es szezon értékelése Kecskés Gábor ELNÖK Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács Burgonya Ágazati Fórum Keszthely 2013.január 17. Európai helyzetkép Rekord alacsony burgonya termés az idei esztendőben

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

A vállalti gazdálkodás változásai

A vállalti gazdálkodás változásai LOGISZTIKA A logisztika területei Szakálosné Dr. Mátyás Katalin A vállalti gazdálkodás változásai A vállalati (mikro)logisztika fő területei Logisztika célrendszere Készletközpontú szemlélet: Anyagok mozgatásának

Részletesebben

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban Optimista a magánszféra az egészségügyi ban Egészségügyi szolgáltatással Magyarországon több, mint tízezer vállalkozás foglalkozik. A cégek jegyzett tőkéje meghaladja a 12 milliárd forintot, a saját tőke

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A KMS Védjegy Tanúsító Rendszer bemutatása,

A KMS Védjegy Tanúsító Rendszer bemutatása, A KMS Védjegy Tanúsító Rendszer bemutatása, Tóth Éva vezető auditor Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) EOQ MNB Konferencia Szeged 2015. november 25. A cél és elérésének biztosítása

Részletesebben

RASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1.

RASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1. RASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1. MI A MAGYAR ÉLELMISZER? A VM már egy éve próbálja megfogalmazni, de még ma sincs rendelet róla A VM

Részletesebben

gazdálkodás 52. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 161 kultúra, nem valósíthatók meg a foglalkoztatás növelését célzó törekvések. a nemzetközi szinten is versenyké-

gazdálkodás 52. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 161 kultúra, nem valósíthatók meg a foglalkoztatás növelését célzó törekvések. a nemzetközi szinten is versenyké- gazdálkodás 52. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 161 - - - - - - hívás a nemzetközi szinten is versenyké- zett, hatékony agrárgazdasági struktúra kialakítása és fenntartása. Az agrárgazdaság egésze és ezen belül az állattenyésztés

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

HELYI TERMÉKEK ÉRTÉKESÍTÉSI CSATORNÁI

HELYI TERMÉKEK ÉRTÉKESÍTÉSI CSATORNÁI HELYI TERMÉKEK ÉRTÉKESÍTÉSI CSATORNÁI Juhász Anikó Agárgazdasági Kutató Intézet (AKI) Élelmiszerlánc Elemzési Osztály www.aki.gov.hu Teret a Vidéknek! Az élhető vidékért: gazdaság- és közösségfejlesztés

Részletesebben

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS Versenyképességünk helyzete Európában 2010 2014. Előzmények: a hazai agrár-élelmiszer ipar elmúlt 25 éve ~ A '80-as évek végére a tőkeigényes állattenyésztési

Részletesebben

Mezőgazdasági termelői árak és hatásuk az élelmiszerek fogyasztói árára

Mezőgazdasági termelői árak és hatásuk az élelmiszerek fogyasztói árára 211/31 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu V. évfolyam 31. szám 211. május 23. Mezőgazdasági termelői árak és hatásuk az élelmiszerek fogyasztói árára A tartalomból 1 Bevezetés 1 Élelmiszerek

Részletesebben

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév Budapest, 2004. október vállalkozások változatlan pesszimizmus A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő

Részletesebben

Biztonság és önellenőrzés. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Biztonság és önellenőrzés. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Biztonság és önellenőrzés Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Alapvető fogyasztói elvárások az élelmiszerekkel szemben Az élelmiszer legyen biztonságos elegendő mennyiségű

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program

Vidékfejlesztési Program Vidékfejlesztési Program Pályázatok és általános információk gazdálkodók részére HBF Hungaricum Kft. Az előadás tartalma Vidékfejlesztési Program (VP) támogatási lehetőségek 2020 Közeljövőben várható VP

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

Lehet-e gyorsan haladni az ország útján?

Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Az Uniós csatlakozást megelőző helyzet főbb jellemzői A tevékenységi környezet újdonságai A csatlakozás nyomán bekövetkezett

Részletesebben

COMPETITIVE ASPECTS OF QUALITY IN THE HUNGARIAN MEAT INDUSTRY NAGYNÉ PÉRCSI, KINGA

COMPETITIVE ASPECTS OF QUALITY IN THE HUNGARIAN MEAT INDUSTRY NAGYNÉ PÉRCSI, KINGA COMPETITIVE ASPECTS OF QUALITY IN THE HUNGARIAN MEAT INDUSTRY NAGYNÉ PÉRCSI, KINGA Keywords: competitiveness, specialisation, promotion, investment, S/EUROP classification. The basis of the study was a

Részletesebben

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Kutatás a Sun Microsystems Kft. részére Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Lőrincz Vilmos 2007 GKIeNET Kft. A felmérésről Bázis: az 50 fő feletti magyar vállalatok, mintegy 5300 cég

Részletesebben

A vetőmagágazatot érintő aktuális szabályozási kérdések

A vetőmagágazatot érintő aktuális szabályozási kérdések A vetőmagágazatot érintő aktuális szabályozási kérdések Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium Martonvásár, 2012. szeptember 25. Az agrár- és élelmiszergazdaságstratégiai

Részletesebben

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban % közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe A Start Zrt. negyedévente adja közre a Start Jeremie Kockázati Tőke Monitor című jelentését, amelyben

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

kedvező adottságok, de csökkenő termelés kemény korlátok között: időjárás, import, botrányok, feketegazdaság, A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés

kedvező adottságok, de csökkenő termelés kemény korlátok között: időjárás, import, botrányok, feketegazdaság, A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés GfK Custom Research A friss zöldség, gyümölcs vásárlások GfK Hungária / Sánta Zoltán OMÉK 2011 A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés kedvező adottságok, de csökkenő termelés 2 kemény korlátok között:

Részletesebben

Kihívások és a lehetséges válaszok az élelmiszerpiac számára. Gyaraky Zoltán

Kihívások és a lehetséges válaszok az élelmiszerpiac számára. Gyaraky Zoltán Kihívások és a lehetséges válaszok az élelmiszerpiac számára 2008. november 6. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Az élelmiszeripar helye, helyzete Európában EU 25-ök termelési értéke 830 milliárd EURO feldolgozó

Részletesebben

GVOP-2004-2.1.2. pályázati útmutató kivonat

GVOP-2004-2.1.2. pályázati útmutató kivonat GVOP-2004-2.1.2. pályázati útmutató kivonat KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE KORSZRŰ MENEDZSMENT RENDSZEREK ÉS TECHNIKÁK TÁMOGATÁSA* Támogatás mértéke: *Forrás: www.gkm.hu A projekt elszámolható költségének

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál Szűcsné Markovics Klára egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézet vgtklara@uni-miskolc.hu Tudományos

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter./2007. ( ) FVM rendelete

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter./2007. ( ) FVM rendelete A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter./2007. ( ) FVM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a növénytermesztés és kertészet korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

A spot árak alakulása (erucent/liter, eurocent/kg

A spot árak alakulása (erucent/liter, eurocent/kg 213/7 Az unió országaiban a tejfelvásárlás az előre jelzetteknek megfelelően marad az előző év azonos időszakának szintjét még mindig nem éri el, bár a különbség csökken. Ez az egy éve fennálló állapot

Részletesebben

Szarvasmarha ágazat aktuális kérdései. Dr. Wagenhoffer Zsombor ügyvezető igazgató wzsombor@t-online.hu

Szarvasmarha ágazat aktuális kérdései. Dr. Wagenhoffer Zsombor ügyvezető igazgató wzsombor@t-online.hu Szarvasmarha ágazat aktuális kérdései Dr. Wagenhoffer Zsombor ügyvezető igazgató wzsombor@t-online.hu Támogatási lehetőségek 2013-ban Összesen 690 Mrd Ft (2012-ben 628 Mrd +10%) mezőgazdasági és vidékfejlesztési

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból

A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból Készítette: Némediné Dr. Kollár Kitti, adjunktus Gödöllő, 2014.

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Finanszírozási kilátások az agráriumban. Előadó: Szabó István, igazgató

Finanszírozási kilátások az agráriumban. Előadó: Szabó István, igazgató Finanszírozási kilátások az agráriumban Előadó: Szabó István, igazgató Agrárágazati Igazgatóság 2 A mezőgazdaság... Agrárágazati Igazgatóság 3 A mezőgazdaság befolyásoló tényezői Agrárágazati Igazgatóság

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP 1.2.1-15 Célja A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen Felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai KKV-k termelési

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban. Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.

Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban. Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

Nagygazdák és kisgazdák*

Nagygazdák és kisgazdák* Raskó György Nagygazdák és kisgazdák* Helyzet- és jövőkép az agrárgazdaságról *Gazdaságpolitikai választások, GKI konferencia 2005 november 8. Húzóerő-e az agrárszektor Magyarországon? Nem Az agrárium

Részletesebben

1. ábra: A sertés és anyakoca-állomány júniusi alakulása (2001-2011) Ebből: anyakoca

1. ábra: A sertés és anyakoca-állomány júniusi alakulása (2001-2011) Ebből: anyakoca 3. SERTÉSÁLLOMÁNY 3.1. Sertésállomány alakulása A sertések száma az elmúlt hat hónap alatt egy százalékkal csökkent, és számuk június 1-jén továbbra is 3,2 millió alatti. Az állomány az egy évvel korábbinál

Részletesebben

A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben

A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben VÁRSZEGI ÁRPÁD (Bőr- és Cipőipari Egyesülés) Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően a szakma éves tevékenységéről

Részletesebben

A HELYBEN TÖRTÉNŐ ÉRTÉKESÍTÉS HAGYOMÁNYAI, MÓDJAI, KIALAKULT FORMÁI, SZERVEZETI HÁTTERÜK

A HELYBEN TÖRTÉNŐ ÉRTÉKESÍTÉS HAGYOMÁNYAI, MÓDJAI, KIALAKULT FORMÁI, SZERVEZETI HÁTTERÜK Bükkösd, 2015.02.16. A HELYBEN TÖRTÉNŐ ÉRTÉKESÍTÉS HAGYOMÁNYAI, MÓDJAI, KIALAKULT FORMÁI, SZERVEZETI HÁTTERÜK Kujáni Katalin szakreferens Földművelésügyi Minisztérium Mezőgazdasági Főosztály Email: olga.katalin.kujani@fm.gov.hu

Részletesebben

KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete

KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete KKV Körkép 2013 január: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete Budapest, 2013. február GVI 1034 Budapest, Bécsi út 120.

Részletesebben

2010/2011. teljes üzleti év

2010/2011. teljes üzleti év . teljes üzleti EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Működő Részvénytársaság nem auditált, konszolidált, IFRS ! Az EGIS Csoport -től -ban elemzi az export értékesítés árbevételét Oroszországi szabályozás változott

Részletesebben

Vállalati kérdőív - Magyarország

Vállalati kérdőív - Magyarország Vállalati kérdőív - Magyarország kérdezett személy üzem fajtája az üzem tevékenysége szakágazat / gazdasági szempontból történő osztályozás személyzeti osztályvezető legmagasabb jogkörrel rendelkező személy

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Vállalati kérdőív - Bécs

Vállalati kérdőív - Bécs Vállalati kérdőív - Bécs kérdezett személy üzem fajtája az üzem tevékenysége szakágazat / gazdasági szempontból történő osztályozás személyzeti osztályvezető legmagasabb jogkörrel rendelkező személy személyzeti

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

Vállalati kérdőív - Alsó-Ausztria

Vállalati kérdőív - Alsó-Ausztria Vállalati kérdőív - Alsó-Ausztria kérdezett személy üzem fajtája az üzem tevékenysége szakágazat / gazdasági szempontból történő osztályozás személyzeti osztályvezető legmagasabb jogkörrel rendelkező személy

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Fejlesztéspolitikai Fórum Vajdahunyadvár dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Budapest, 2014.12.10. A V4 részesedése az EU

Részletesebben

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Budapest, 2014. szeptember

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felels helyettes államtitkár 2014. október 29. Budapest, VHT Szakmai napok Az új Közös Agrárpolitika (KAP) 2014-2020

Részletesebben

Pályázati Hírlevél. RC Gazdasági és Adótanácsadó Zrt. Megjelent két új vállalkozásfejlesztési pályázat KKV-k számára

Pályázati Hírlevél. RC Gazdasági és Adótanácsadó Zrt. Megjelent két új vállalkozásfejlesztési pályázat KKV-k számára Pályázati Hírlevél RC Gazdasági és Adótanácsadó Zrt. 2015. június Megjelent két új vállalkozásfejlesztési pályázat KKV-k számára 2015. június 9-én megjelent két új GINOP pályázat KKV-k kapacitásbővítésének

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Dorogi Ipartestület XXII. sz. hírlevele

Dorogi Ipartestület XXII. sz. hírlevele Dorogi Ipartestület XXII. sz. hírlevele Tisztelt Vállalkozó! A csatolt sajtószemle a kkv-k napi működését érintő fontos változásokat, gyakorlati tudnivalókat tartalmaz. Dorog, 2015. július 20. Üdvözlettel:

Részletesebben

Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal

Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület Szakmai Nap 2011. szeptember 1. Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal Nemeslaki András Infokommunikációs Tanszék Informatikai Intézet

Részletesebben

Vállalati pénzügyi menedzsment. kollokvium

Vállalati pénzügyi menedzsment. kollokvium GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Vállalati pénzügyi menedzsment kollokvium 1 37 40 pont jeles 33 36 pont jó 29 32 pont közepes 25 28 pont elégséges 24 pont elégtelen Név: Elért pont:

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 8. Előadás A növénytermesztés általános szervezési és ökonómiai kérdései Előadás témakörei

Részletesebben

PIAC A K I PIACI JELENTÉS. Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Tartalom KACSA

PIAC A K I PIACI JELENTÉS. Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Tartalom KACSA PIAC Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat A K I V. évfolyam/5. szám 25.3.21. 25/1. hét BAROMFI Tartalom Piaci jelentés..........1 A vágócsirke piaci, és a csirkehúsok értékesítési

Részletesebben

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 Pannonia Ethanol Zrt. Helyszín: Dunaföldvár, Tolna megye Alakult: 2009 Fő befektetése az Ethanol Europe Renewables Limited vállalatnak Termelés kezdete: 2012 március

Részletesebben

Gazdasági ismeretek A projektmunka témakörei közép- és emelt szinten

Gazdasági ismeretek A projektmunka témakörei közép- és emelt szinten Gazdasági ismeretek A projektmunka témakörei közép- és emelt szinten A projekt kidolgozásakor, a részletes követelményekben meghatározott szintenkénti elvárásoknak kell tükröződniük. A projekt témák után

Részletesebben