EU ÁLLATVÉDELMI ELŐ ÍRÁSAI ÁLLATORVOSLÁS
|
|
- Marika Fehérné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 EU ÁLLATVÉDELMI ELŐ ÍRÁSAI ÁLLATORVOSLÁS FVM KÉPZÉSI ÉS SZAKTANÁCSADÁSI INTÉZET BUDAPEST, 2005
2 EU ÁLLATVÉDELMI ELŐ ÍRÁSAI ÁLLATORVOSLÁS Szerző: DR. SZIEBERTH ISTVÁN Lektor: DR. MILE SÁNDOR Szerkesztő: MARKÓ IVETT
3 ÚTMUTATÓ FVM SZAKTANÁCSADÓ ÁLLATORVOSOKNAK Ezúton is megköszönöm dr. Sziebert Gergely kerületi főállatorvos kollégám önzetlen segítségét, mellyel jelentősen hozzájárult az FVM állatorvos szaktanácsadói részére készített ÚTMUTATÓ megírásához Budapest, április 15. dr. Szieberth István 3
4 TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetés 6 II. Az állatorvosi tevékenységet érintő általános fogalmak 8 III. Az állattartás föltétel-rendszere Állatorvosi ellátás Állategészségügyi Törvény Magyar Állatorvosi Kamara Állategészségügyi Szabályzat /2004. (V. 15.) FVM rendelet az állatgyógyászati készítményekről Összegezve Állattartás Állategészségügyi Törvény Magyar Állatorvosi Kamara Összegezve Az állattartás bejelentése Állattartó telep létesítése Állattartó telep benépesítése Állattartás extenzív körülmények között Méhészet Takarmányozás Alapfogalmak Állatjelölés Szarvasmarha Juh Ló Sertés Állatvédelem A borjútartás állatvédelmi követelményei A sertéstartás állatvédelmi követelményei A tojótyúk-tartás állatvédelmi követelményei A haszonállatokon érzéstelenítés nélkül végezhető beavatkozások Állatszállítás Állategészségügyi Szabályzat Összefoglalva A szállítóeszközökkel szembeni követelmények Állati hulladékok Fogalmak A hulladék begyűjtése Állati hulladékgyűjtő telep létesítése A hulladék ártalmatlanítása 41
5 8. Állatok szaporítása Szarvasmarha Sertés Ló, szamár Juh, kecske Baromfikeltető 45 IV. Az állattartáshoz közvetlenül kapcsolódó elsődleges élelmiszer-előállítás Fogalmak Tejtermelés Fogalmak Étkezési-tojás termelés Méztermelés Őstermelők Termelői tej, tejtermék forgalmának szabályai Baromfihús és nyúlhús forgalmazása Sertéshús Tojás Méz 61 5
6 I. BEVEZETÉS Ezen ÚTMUTATÓ - adottnak tekintve a mesterség szabályainak ismeretét - elsősorban az élelmiszertermelés célú állattartással, állati eredetű élelmiszer-termeléssel kapcsolatos állatorvosi szakmai tevékenység közigazgatási kereteit hivatott bemutatni, segítve: az eligazodást a jogszabályi előírásokban, az összhangot az FVM szaktanácsadó állatorvosok és ügyfeleik között, az állami szándékot, hogy a közérdek védelme - az ember egészségének, az állattartók vagyonának, az állatok jóllétének védelme - minél jobban érvényesüljön, a szakterület fejlesztésére szánt pénzeszközök hatékony fölhasználását. Az a célunk, hogy ezen ÚTMUTATÓ, mely célzottan a minisztérium által meghatározott agrárgazdasági célok érvényesítésében közreműködő, abban szaktanácsadásra vállalkozó állatorvosok szempontjából íródott: az állattartással, élelmiszer-előállítással foglalkozókban is fölkeltse, megerősítse az igényt az FVM Szaktanácsadói Névjegyzékben szereplő állatorvosok szolgáltatásai iránt, az állatorvosoknak bátorítást adjon, hogy vállalkozzanak e szolgáltatásra, kérjék fölvételüket a Névjegyzékbe, a támogatás gazdáját, a minisztériumot segítse céljai megfogalmazásban, s megerősítse abban, hogy a szolgáltatást a támogatandó körben, jelentőségének megfelelően, továbbra is megtartsa. A minisztérium - legalábbis az eddigi gyakorlata szerint - az agrárgazdasági célokra nyújtandó támogatást évente, a költségvetési törvény ismeretében hirdeti meg. Az agrárgazdasági célokra nyújtandó támogatás az állatorvoslást, az állategészségügyet érintően alapvetően az élelmiszertermelést, az ezt megalapozó állattartást, állattenyésztést célozza, mely tevékenységeknek elválaszthatatlan része, föltétele az állatorvosi közreműködés. Az állami programok rendszerint: az egyes betegségektől való mentesítést, valamely állatfaj nagyobb mennyiségben való tartásának ösztönzését, valamely tartási -, takarmányozási-, környezetvédelmi technológia elterjesztését célozzák. A biztonságos élelmiszer előállítása egyébként a föntiektől függetlenül is, mindennapos programként része az állattartásnak, az állatorvos munkájának. A szaktanácsadás során betartandó főbb szempontok: Az élelmiszertermelés célú haszonállattartás értelmét az adja meg, ha az előállított termék piacképes. A szaktanácsadás igénylőjének célja, hogy tevékenységét a szaktanácsadó igénybevételével is biztonságosabbá, nyereségesebbé tegye. Ahhoz, hogy a szaktanácsadó a termék piacképességéhez hozzá tudjon járulni, a szakismeret mellett rendelkeznie kell az uniós - és a nemzeti előírások és követelmények, valamint az uniós logika és a nemzeti sajátosságok ismeretével is. 6
7 Az Unió alapelve a dokumentálás: egyrészt, hogy a termelési folyamat egymást követő lépéseinek előzetes kontrolljával eleve kiszűrjék a hibás, vagy veszélyt jelentő történéseket, másrészt, ha a veszélyhelyzet mégiscsak bekövetkezett, annak következményeit a dokumentáció a nyomonkövetés segítségével minimalizálni tudják. Ezért mindenki, aki az élelmiszerbiztonsággal érintett tevékenységgel foglalkozik, beleérve a szaktanácsadási tevékenységet is, nemcsak folyamatosan figyelemmel kell kísérje a szakterület fejlődését és a jogszabályi változásokat, de tevékenységét pontosan dokumentálnia is kell. A megértés, az "egynyelven" beszélés érdekében fogalmi rendszerünkben szükséges a közös nevező, a fogalmak azonos értelmezése. 7
8 II. AZ ÁLLATORVOSI TEVÉKENYSÉGET ÉRINTŐ ÁLTALÁNOS FOGALMAK Állatorvosi tevékenység: állatorvosi oklevéllel végezhető, az állat egészségi állapotának megállapítására irányuló vizsgálat, megelőző, illetve gyógyító beavatkozás, az állat részére gyógyszerrendelés, élelmiszer-higiéniai vizsgálat a szakértői, a szaktanácsadói tevékenység, valamint az állathulla, az állati eredetű és egyéb az állategészségügy feladatkörébe tartozó termék vizsgálata, ellenőrzése és a diagnosztikai célú mintaküldés, valamint az ehhez kapcsolódó igazgatási tevékenység. FVM szaktanácsadó állatorvos: a 95/1999 (XI. 5.) FVM rendelet szerint a Szaktanácsadói Névjegyzékbe fölvett, a Magyar Állatorvosi Kamaráról szóló törvény előírásainak megfelelően magán állatorvosi tevékenységre jogosult állatorvos. Állatorvosi szolgáltató (magán állatorvosi) tevékenység: a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magán állatorvosi tevékenység gyakorlásáról szóló évi XCIV. törvény hatálya alá tartozó tevékenység. Ezen belül: Megbízott állatorvos: a területileg illetékes állomás által egyes állami feladatok elvégzésére megbízott magán állatorvos. Ellátó állatorvos: a kamarai törvény hatálya alá tartozó, magángyakorlattal rendelkező állatorvos, akivel az állategészségügyről szóló évi XCI. számú törvény előírása szerint az állattartó állatai ellátására írásos megállapodást köt. Az ellátó állatorvos az állatok tartózkodási helye szerinti ügyeleti körben magángyakorlati engedéllyel kell rendelkezzen. Az ellátó állatorvos, vagy írásban megnevezett helyettese, illetve az ügyeletes kizárólagosan jogosult az állomány számára állatgyógyászati készítmény rendelésére, ezekről igazolás kiadására. Az ellátó állatorvos köteles az állomány rendszeres - legalább heti egyszeri - szemlézésére, a folyamatos készenlétre, távolléte esetén a tulajdonossal való egyetértésben - helyettes kijelölésére. Kezelő állatorvos: a kislétszámú állatállomány ellátására az állattartóval kötött szóbeli - eseti vagy állandó - megbízás alapján az állatorvosi szolgáltatást nyújtó magán állatorvos. Szaktanácsadó állatorvos: a Kamarai törvény hatálya alá tartozó magán állatorvos, aki az állattartó fölkérésére rendszeresen, vagy alkalomszerűen az állatállományt a megjelölt céllal megvizsgálja, a vizsgálat eredményéről írásos szakvéleményt, az esetlegesen javasolt beavatkozásra tanácsot ad. A szaktanácsadásra fölkért állatorvos szaktanácsadói tevékenysége keretében jogszabállyal állatorvosi beavatkozásnak minősített tevékenységet - állatgyógyászati készítmény rendelése, használatának előírása, klinikai beavatkozások, oltások, stb. nem végezhet. Igazságügyi szakértő állatorvos: 53/1993. (IV. 2.) kormányrendelet az igazságügyi szakértőkről: 1. (1) Az igazságügyi szakértő feladata, hogy a bíróság, az ügyészség, a rendőrség, illetve a jogszabályban meghatározott más hatóság kirendelése, továbbá megbízás alapján, a tudomány és a műszaki fejlődés eredményeinek felhasználásával készített szakvéleménnyel segítse a tényállás megállapítását, a szakkérdés eldöntését. 8
9 (2) Az igazságügyi szakértő a tevékenységét az Igazságügyi Szakértői Névjegyzékbe (a továbbiakban: Névjegyzék) való felvételkor meghatározott szakterületen fejti ki. A Névjegyzéket az Igazságügyi Minisztérium vezeti. 3. (2) Igazságügyi szakértői tevékenységet az végezhet, aki az Igazságügyi Szakértői Kamara tagja. 7. (1) A szakértői vélemények felülvizsgálatát ellátó testületek: a) az Állatorvostudományi Egyetem Igazságügyi Felülvéleményező Bizottsága. A fönti tevékenységek - amennyiben erre az állatorvos a jogosultságot megszerezte - együttesen is gyakorolhatóak. Hatósági állatorvosi tevékenység: az állam állategészségügyi engedélyező, ellenőrző és igazgatási tevékenysége. Állategészségügyi hatóság/állomás: a területileg illetékes megyei/fővárosi állategészségügyi és élelmiszer ellenőrző állomások. Állatgyógyászati készítmény: minden olyan anyag, készítmény, amelyet az élő állat élettani- és kóros állapotának befolyásolására, illetőleg vizsgálatára alkalmaznak, az állatgyógyszerek, állatgyógyászati oltó- és kórjelző anyagok, állatgyógyászati gyógyhatású készítmények, az élettani szükségleten felül adott, nem nutritív testidegen takarmánykiegészítő anyagok, telepspecifikus oltóanyagok, magisztrális állatgyógyászati készítmények, állatgyógyászati segédanyagok. Részletezését, alkalmazását lásd: 88/2004. (V. 15.) FVM rendelet az állatgyógyászati készítményekről. Munkanapló: Kam.: 32. (1) A magán állatorvos köteles: j) munkanaplót vezetni, továbbá a jogszabályokban meghatározott jelentéstételi és statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségnek eleget tenni. A kötelezettségen túlmenően ajánlott is a munkanapló pontos vezetése, mert ez lehet az eszköze az egyébként kötelezően adminisztrálandó események visszakeresésének, bizonyításának (közigazgatási eljárás, bírsági ügy, stb.). Nyomonkövetés: a 178/2002 EK rendelet szerint a nyomonkövethetőség az a képesség, amely az élelmiszerláncba bekerülő összes felhasznált alapanyag beleértve a takarmányt is félkész, és késztermék ellenőrizhetőségét és azonosíthatóságát lehetővé teszi az élelmiszer előállítás és az értékesítés minden egyes lépésében. Ez a nyomonkövethetőség nem azt jelenti, hogy az élelmiszer előállítás minden résztvevőjének átfogó, részletes ismerettel kell rendelkeznie a vásárolt termékek előéletéről és minden összetevőjéről, de tudnia kell azonosítania a beszállítóit és a beszállított anyagokat (mit -, kitől vette, mibe tette, hova vitte), vagyis, az előállítási lánc összes szereplőjének dokumentációjából kell a teljes nyomonkövethetőségnek összeállnia. Az FVM által támogatott állatorvosi szaktanácsadás kedvezményezettjei: haszonállat (elsősorban élelmiszertermelő állat) tartók, 9
10 élelmiszertermelők, -forgalmazók, állathulla-, állati eredetű melléktermék földolgozók, - ártalmatlanítók, E kört a közérdek, és annak védelme (a járványmentesség, a biztonságos élelmiszer-, a környezet-, az állat jóllétének védelme) határolja be. Mi indokolja az állatorvosi szaktanácsadást? Az élő állat szervezetébe, az élő szervezet működésébe való beavatkozás, az állatgyógyászati készítmények rendelése, használata, a fogyaszthatósági döntés, stb. az állatorvosi hivatás szakmai kompetenciája. Ebből fakadóan az állatok, állati eredetű termékek piaci értékesítéséhez egyrészt az igazolt, szakszerű állatorvosi munka, és ennek az állatorvos által történő igazolása elengedhetetlen, másrészt, az állattartásban a termelés szempontjából is az állatorvos - jó esetben működésének 1-2%-os költségarányával a termék-előállításban - a legjobban megtérülő befektetés. Egyre lényegesebb eleme, föltétele az állattartásnak az állatjóllét is, mely feladatban mind az állategészségügyi hatóságnak, mind az állatorvosnak kötelezettségei vannak. 10
11 III. AZ ÁLLATTARTÁS FÖLTÉTEL-RENDSZERE 1. Állatorvosi ellátás évi XCI. törvény az állategészségügyről (a továbbiakban: Állategészségügyi Törvény) évi XCIV. törvény a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magán állatorvosi tevékenység gyakorlásáról (a továbbiakban: Magyar Állatorvosi Kamara) 41/1997. (V. 28.) FM rendelet az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról (a továbbiakban: Állategészségügyi Szabályzat) 1.1. Állategészségügyi Törvény 5. (1) Az állattartó köteles a) állatának állatorvosi ellátásáról rendszeresen gondoskodni, b) jogszabályban meghatározott fajú és létszámú állat tartása esetén állomány-nyilvántartást vezetni és az állatorvosi ellátást írásbeli szerződéssel biztosítani, az állat(ok) állategészségügyi felügyeletét ellátó állatorvost, illetve a települési önkormányzat jegyzőjét a tartott állatok fajáról, létszámáról, az állatok tartási helyéről és a fent felsoroltakban bekövetkezett változásról azonnal tájékoztatni Magyar Állatorvosi Kamara 3. (2) E törvény alkalmazásában magán állatorvosi tevékenységnek minősül az állattartó, illetőleg más személy megrendelésére végzett c) az állat tartásával, gyógyításával és az egyéb állatorvosi tevékenységgel összefüggő szaktanácsadás. 32. (1) A magán állatorvos köteles a) akadályoztatása esetén működési területén helyettesítéséről gondoskodni, b) részt venni a kamara által szervezett ügyeleti szolgálatban, c) maradéktalanul megtartani az állategészségügyről, valamint az állatorvosi tevékenységről szóló jogszabályokban, szakmai irányelvekben, valamint az állatorvos-etikai szabályzatban foglalt rendelkezéseket, illetőleg azoknak az állattartó részéről történő megsértése esetén tájékoztatni az intézkedésre jogosultat, d) magán állatorvosi tevékenysége során munkáját a hivatás szabályainak és a tudomány mindenkori eredményeinek hasznosításával, az állatorvos-etikai szabályoknak megfelelően, lelkiismeretesen, legjobb tudása szerint és saját felelősségére ellátni, e) az állategészségügyről szóló jogszabályokban meghatározott járványveszély esetén a járványok megelőzését, felderítését és leküzdését szolgáló feladatok ellátására elrendelt közcélú 11
12 igénybevételnek a külön jogszabály szerinti díjazás és költségtérítés ellenében soron kívül eleget tenni, f) bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegség gyanúját a szükséges intézkedések megtételével egyidejűleg az intézkedésre jogosultnak haladéktalanul jelenteni Állategészségügyi Szabályzat 107. Ha a magán állatorvos, állatnak bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségben történt megbetegedéséről, betegség gyanújáról, fertőzöttségéről, fertőzöttség gyanújáról értesül, köteles a) vizsgálat céljából a helyszínre haladéktalanul kiszállni, b) bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegség gyanújának észlelése esetén az állatbetegség leküzdésére vonatkozó tevékenységet elkezdeni, c) a betegség helyhez kötése, valamint az emberi egészség megóvása érdekében szükséges magatartásra az állattartót utasítani, d) az illetékes hatósági állatorvost és a helyi önkormányzat jegyzőjét haladéktalanul értesíteni /2004. (V. 15.) FVM rendelet az állatgyógyászati készítményekről 9. (1) Ha valamely bántalom kezelésére nem áll rendelkezésre törzskönyvezett állatgyógyászati készítmény, állatvédelmi szempontból az állatorvos vagy annak közvetlen személyes felelőssége alá tartozó személy egy állat vagy egy tartási helyen lévő kisszámú állat esetében (beleértve a kedvtelésből tartott állatot is) kivételesen alkalmazhat: a) e rendelet vagy a 2309/93/EGK rendelet szerint más állatfajra vagy ugyanazon állatfajra, de más bántalom kezelésére engedélyezett állatgyógyászati készítményt, vagy ezek hiányában b) az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek törzskönyvezéséről és a forgalomba hozataluk engedélyezéséről szóló EüM rendelet vagy a 2309/93/EGK rendelet alapján engedélyezett gyógyszerkészítményt, vagy ezek hiányában c) FoNo, FoNoVet, illetve a hatályos Gyógyszerkönyvek előírásainak szabályainak megfelelően előállított, úgy nevezett officinális készítményt. (2) Az (1) bekezdés szerinti rendelkezés létszámtól függetlenül alkalmazható a nem élelmiszertermelő minor- és egzotikus állatfajokra. 12
13 10. (1) Élelmiszertermelő állatok kezelésére a 9. rendelkezései azzal a feltétellel alkalmazhatóak, ha a készítmény csak olyan anyagokat tartalmaz, amelyek élelmiszertermelő állatok kezelésére hazai forgalomba hozatalra engedélyezett készítményekben előfordulnak. Megállapított élelmezés-egészségügyi várakozási ideje, de más bántalom kezelésére is azt alkalmazza, vagy a készítménynek nincs az adott állatfajra megállapított élelmezésegészségügyi várakozási ideje. A megállapított várakozási időt a vényen fel kell tüntetni. (3) Az élelmezés-egészségügyi várakozási idő nem lehet kevesebb, mint tojásnál 7 nap, tejnél 7 nap, baromfi és emlős állatok ehető szövetei esetében 28 nap, halhúsnál 500 lebomlási nap. (4) Homeopátiás állatgyógyászati készítmények esetében, amelyekben a hatóanyag(ok) aránya legfeljebb egy milliomod rész, az élelmezés-egészségügyi várakozási időt nulla napnak kell tekinteni. 11. Ha a magán-állatorvosi tevékenységet végző állatorvos a ok előírásait alkalmazza, köteles külön nyilvántartást vezetni az állatok vizsgálatának időpontjáról, a tulajdonos adatairól, a kezelt állatok számáról, a diagnózisról, az alkalmazott készítményekről és adagolásukról, a kezelés időtartamáról és az előírt élelmezésegészségügyi várakozási időről. Ezt a nyilvántartást legalább három évig meg kell őrizni, és az illetékes megyei (fővárosi) állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás (a továbbiakban: Állomás) által végzett ellenőrzésnél a rendelkezésére bocsátani Összegezve Lásd: 9. számú melléklet a 88/2004. (V. 15.) FVM rendelethez: A vény mintája Az állattartó köteles az állatállomány létszámától függetlenül állatainak rendszeres állatorvosi ellátásáról gondoskodni. A nagylétszámú állattartótelep tulajdonosa köteles nyilvántartást vezetni a tartott állatállományról és az állatállomány állategészségügyi ellátására a telepet ellátó állatorvossal írásbeli szerződést kell kötni. A szerződés a tartó és az ellátó állatorvos közötti jogviszonyt határozza meg, tartalma a két fél megállapodásától függ. Tartalmi elemeinek meghatározásánál célszerű figyelembe venni - a jogszabályi előírásokon túlmenően - a Magyar Állatorvosi Kamara ajánlását. Az állattartónak továbbá kötelessége az állatok fajáról, létszámáról, tartási helyéről és az előbbiek változásairól az ellátó/kezelő állatorvost (a továbbiakban: ellátó állatorvos) és a települési önkormányzat jegyzőjét azonnal értesíteni. Az állatorvosnak figyelemmel kell lennie azokra az etikai és gyakorlati elvekre, amelyeket az Európai Állatorvosok Szövetsége ajánl a tagszervezetei, tagjai számára. A Szövetséget a korszerű állatorvosi gyakorlat elveinek megfogalmazásakor az a cél vezette, hogy az állatorvosi szolgáltatás az érvényben lévő jogszabályok, a szakmai irányelvek, az állattartók igényei, valamint az állatokkal való 13
14 2. Állattartás bánásmód etikai elveinek való megfelelőségét tekintve magas szintre emelkedjen. Az állatorvosnak mindig számításba kell vennie az állatok jólétét, óvnia kell azokat fájdalomtól, sérüléstől, betegségektől. Amennyiben az állatorvos az állatvédelmi előírások megsértését észleli, vagy annak megsértéséről tudomást szerez, meg kell tennie a szükséges intézkedéseket az előírásoknak megfelelő állapot helyreállítása érdekében. Az állat jólétének része egészséges állapotának fönntartása. Az állatorvossal szemben alapvető igény a hivatás szabályainak betartása, az állattulajdonossal való jó kapcsolat fönntartása. Ezt elősegítendő tekintettel kell lennie a tulajdonos jogos érdekeire, és segítenie kell azok érvényesülésében. Az állatorvosnak szakmai tudását folyamatosan fejlesztenie kell. Ezt szolgálja a Magyar Állatorvosi Kamara által bevezetett ösztönző minimum pontrendszer, melyet, ha az állatorvos nem teljesít, működését a Kamara fölfüggeszti, illetve működési engedélyét visszavonja Állategészségügyi Törvény 18. állattartó: az állat tulajdonosa, illetőleg, aki az állatot vagy állatállományt felügyeli. Az élelmiszertermelés célú haszonállattartással szemben a társadalmi követelmény a jó minőségű, a fogyasztó egészségét nem veszélyeztető (sőt, arra kedvező hatású) végtermék előállítása. Az állattartó számára ehhez szorosan kapcsolódik, hogy e tevékenysége a lehető legkedvezőbb gazdasági mutatók mellett történjen, meghozza a várt nyereséget. E célok eléréséhez mindenekelőtt egészséges állatállományra van szükség, ezért az állat tartásánál elsődleges szempont az állat egészségének védelme. Ez egyszersmind föltétele is és föltételezi is a gazdaságos termelést. Az állattartásra vonatkozó állategészségügyi, közegészségügyi, környezetvédelmi, valamint állatvédelmi előírások betartása az állattartó feladata. Az állattartó ezen előírásokkal való megismertetésére, azoknak rendszeres betartására, betartatására az azokat leginkább ismerő, és azokat nap mint - nap alkalmazó állatorvos hivatott. 14
15 2.2. Magyar Állatorvosi Kamara 1. (1) Állatokat tartani amennyiben külön jogszabály másként nem rendelkezik csak az Országos Építésügyi Szabályzat (a továbbiakban: OÉSZ) által előírtaknak megfelelő helyen és építményben, valamint a külön jogszabályban foglaltak szerint szabad. (2) Az állattartáshoz olyan állattartó épületet, telepet, karámot stb. (a továbbiakban: állattartó létesítmény) kell létesíteni, továbbá olyan állattenyésztési, állattartási technológiát (a továbbiakban: technológia) kell alkalmazni, amely lehetővé teszi az állatok fertőzésmentes, egészséges környezetben való tartását és biztosítja, hogy az állati termék közvetlenül emberi fogyasztásra vagy élelmiszer-előállításra alkalmas legyen. (3) Az állattartó létesítményekkel kapcsolatos előírásokat az 1. számú függelék tartalmazza. (4) Az állatok tartása az emberek, az állatok egészségét nem veszélyeztetheti, a környezetet nem károsíthatja. 2. (1) A Tv. 4. -ában, 33. -ának f) és i) pontjában, valamint 34. -ában felsorolt létesítmények és járulékos építményeik telepítése, építése, átalakítása, bővítése, használatba vétele, fennmaradása és rendeltetés-módosítása esetén, a területileg illetékes megyei (fővárosi) állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás (a továbbiakban: Állomás) a szakhatósági hozzájárulását az engedélyező hatósághoz benyújtott terveknek a 2. számú függelékben foglaltak szerint elvégzett vizsgálata alapján adja ki. (2) Nagylétszámú állattartó telepeken az állattartónak járványvédelmi-intézkedési tervet kell készítenie, ami tartalmazza a telepen folyamatosan készenlétben álló fertőtlenítőszerek, berendezések felsorolását és mennyiségét is. A berendezések folyamatos üzemelését a hatósági állatorvos rendszeresen ellenőrzi. 3. A nagylétszámú állattartó telepen, takarmány-előállító üzemben, mesterséges termékenyítő, embrióátültető, keltető állomáson csak érvényes egészségügyi könyvvel rendelkező, a munka-alkalmassági vizsgálatokon igazoltan megjelent és alkalmasnak talált személy dolgozhat. A területileg illetékes állategészségügyi állomás vezetője közvetlen emberi fogyasztásra kerülő állati eredetű termék (pl. tej, tejtermék) előállítása esetén ezt a feltételt a kislétszámú állattartó telepre is előírhatja. 11. (1) Az állatok itatására lehetőleg ivóvíz minőségű vizet kell felhasználni. A felhasznált víz minőségéről, annak rendszeres (legalább évenként egyszeri, illetve szükség szerinti) laboratóriumi vizsgálatáról, a kutak, a vezetékek, az itató berendezések karbantartásáról, fertőtlenítéséről, a felesleges víz elvezetéséről a tulajdonos vagy az üzemeltető köteles gondoskodni. (2) Gyógykezelési vagy immunizálási célból az állatok itatóvizébe csak állatorvosi rendelkezésre és állatorvosi felügyelet mellett szabad olyan állatgyógyászati készítményt bekeverni, amely vízben egyenletesen és jól oldódik, továbbá az adott állatfajra (hasznosítási irányra és korcsoportra) engedélyezett. 34. (1) Az állattartó köteles állattartási tevékenységéről (ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, juh, kecske, sertés, méhcsaládok esetén létszámtól függetlenül, baromfi- és nyúlállományok esetén száz egyed felett), a tevékenység megkezdéséről, illetve megszüntetéséről az állatállományt ellátó állatorvost, illetőleg a települési önkormányzat jegyzőjét (fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjét) egyidejűleg tájékoztatni. 15
16 (2) Az 1. számú függelék 4. pontjában meghatározott telepméret esetén az állattartó köteles folyamatos nyilvántartást vezetni a tartott állatok fajáról, koráról, létszámáról, a benépesítés, vásárlás időpontjáról, az állatok származási helyéről, a születés, elhullás, értékesítés, kényszervágás adatairól, továbbá az alkalmazott gyógykezelés, védőoltás időpontjáról és ennek okáról. 35. Az állattartó köteles a nagylétszámú telepen tartott állatállományának szervezett és folyamatos állatorvosi ellátásáról gondoskodni. 36. (1) Az állattartó a telepen elhelyezett, vásárolt állatállomány származását tanúsító okmányokat (marhalevél, hatósági állatorvosi bizonyítvány, tenyészállat esetén származási igazolás, kiadási-szállítási jegyzék, számlamásolat), az állománynyilvántartással együtt köteles a telepen tartani és hatósági ellenőrzés esetén bemutatni. (2) Az állattartó köteles állatait a külön jogszabály, illetőleg a tenyésztési előírások szerint megjelölni vagy megjelöltetni, a következő minimum követelmények figyelembevételével: 2.3. Összegezve Figyelemmel kell lenni, továbbá a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló rendeletre Az állattartás bejelentése Az állatok tartását az állattartónak be kell jelentenie a területileg illetékes önkormányzat jegyzőjénél. Az állattartónak nyilvántartást kell vezetnie az állatlétszámról, elhullásokról, ellenőrzésekről, alkalmazott kezelésekről, a termelésről és az állományváltozásról, s ezt öt évig meg kell őriznie. Az állattartás épületeinek meg kell felelniük az Országos Építésügyi Szabályzat által előírtaknak. Az állattartásnak mind uniós, mind nemzeti állatvédelmi-, állategészségügyi-, és környezetvédelmi jogszabályi előírásai is vannak, melyeket be kell tartani. Az állattartás létesítményeit (épületet, telepet, karámot, stb.) úgy kell kialakítani és azokban olyan állattenyésztési-, állattartási technológiát kell alkalmazni, hogy lehetővé tegye az állatok fertőzésmentes, egészséges környezetben való tartását, továbbá, rendelkezzen azon feltételekkel, melyek hozzájárulnak, hogy az állati termék közvetlen emberi fogyasztásra, vagy élelmiszer-előállításra alkalmas legyen. A hazai gyakorlatban - jogszabályi előírással - megkülönböztetünk kislétszámú és nagylétszámú állattartó telepet A két kategóriát a létesítmények férőhely száma különbözteti meg. 16 Nagylétszámú állattartótelepnek minősül, ahol az állatfajonként elhelyezhető minimális létszám a következő
17 Faj Létszám Ló 30 Szarvasmarha 50 Juh, kecske 200 Sertés 100 Pecsenye-csirke 2000 Kifejlett baromfi 500 Strucc 50 Nyúl (anya) 50+szaporulat Kislétszámú állattartó telepnek minősül, ahol a fenti táblázatban megjelölt számú állatnál kevesebb állatot tartanak Állattartó telep létesítése Lásd: Állategészségügyi Szabályzat 1. és 2. sz. függelék Az állattartó hely létesítéséhez a jegyző által engedély csak az állategészségügyi hatóság szakhatósági hozzájárulásával adható ki. A hozzájárulás megadásának megvannak a jogszabályban is előírt szakmai föltételei. Ezek közül a nagylétszámú állattartó telep esetén kiemelt fontosságúak a járványvédelmet szolgáló létesítmények. A járványvédelmi célt szolgálják az - állatfajonként különbözően - kötelezően megépítendő istállók, úgymint a tenyész- vagy haszonállat-, a betegelkülönítő-, a karantén istálló, továbbá a járműfertőtlenítő, vagy, ha a termelési irány megköveteli, meg kell építeni az ellető- és nevelő istállókat is, s esetenként szükségszerűen más, a hasznosítási célt szolgáló épületeket. Járványvédelmi szempontból mindenképpen ajánlott a telepet kerítéssel körbe venni. A jármű- és a személyforgalom részére külön bejáratot kell kialakítani úgy, hogy a beérkező járművek és személyek fertőtlenítése megtörténhessen. A gépjárműveknek kerékfertőtlenítőn kell áthaladniuk. A kerékfertőtlenítő medence hossza meg kell haladja a legnagyobb kerék kerületét. A kerékfertőtlenítő a bejáratnál elhelyezett, vagy mobil fertőtlenítő berendezéssel kiváltható. A fertőtlenítés folyamán keletkező folyadékot a környezetvédelmi előírások szerint gyűjteni kell és megsemmisítéséről gondoskodni kell. A kerítés vonalában kell elhelyezni az öltözőt is. Az öltőzőnek feketefehér rendszerűnek kell lennie, amely azt jelenti, hogy az utcai ruha tárolására használt külső öltözőtől mosdó-zuhanyzó helyiség választja el a munkaruha tárolására használt belső öltözőt. Ugyancsak a kerítés vonalában kell megépíteni az állatrakodót. 17
18 A telepen, lehetőleg szintén a kerítés vonalában, meg kell építeni a hullák tárolására, illetve boncolására alkalmas hullatárolót, melynek falait és padozatát úgy kell kialakítani, hogy mosható, fertőtleníthető legyen. Ezen létesítményt hideg-meleg vízzel és csatornával is el kell látni. A tehenészeti telepeken a tejházat szintén a kerítés vonalában kell elhelyezni, tekintve, hogy szorosan kapcsolódik a külső személy- és járműforgalommal. A telep állategészségügyi ellátásának könnyítése és a személyi biztonság érdekében kezelőfolyosót kell építeni. A környezetvédelmi előírásoknak is megfelelően kell kialakítani a szennyvízkezelés és elhelyezés, a trágyakezelés, és egyéb szilárd vagy folyékony anyagok tárolására szolgáló földalatti és föld feletti hulladékgyűjtő, - kezelő és ártalmatlanító létesítményeket Kislétszámú állattartó telep esetében elegendő átöltözésre, mosakodásra és személy-fertőtlenítésre alkalmas helyről gondoskodni. Az állattartó épületet úgy kell elhelyezni, és kialakítani, hogy járványveszély esetén az ellenőrzött jármű- és személyforgalom megszervezhető legyen. A területileg illetékes Állategészségügyi Állomás indokolt esetben felmentést adhat egyes épületek, létesítmények megvalósítása alól Állattartó telep benépesítése ÁSZ: 89. Nagylétszámú állattartó telep, valamint a kislétszámú tenyésztelep betelepítése a fogadás helye szerint illetékes Állomás előzetes hozzájárulásával történhet. Az állatoknak az országos mentesítés körébe vont betegségek kórokozóitól mentesnek kell lenniük, és az állatokat indokolt esetben parazitózisok elleni gyógykezelésben kell részesíteni. Az országos mentesítésbe vont betegségeket a minisztérium hivatalos lapjában kell közzétenni. Nagylétszámú állattartó telepet benépesíteni kedvező eredménnyel zárult elkülönítés után csak az állategészségügyi hatóság előzetes engedélyével lehet. Az állatoknak, valamint a származási állomány egészének az országos mentesítés körébe vont betegségek kórokozóitól mentesnek kell lennie. A telep hasznosítási irányának megfelelő állatfajtól eltérő fajú állat csak a területileg illetékes hatósági állatorvos engedélyével tartható a telepen. A nagylétszámú állattartó telepet úgy kell kialakítani és üzemeltetni, hogy annak benépesítése, illetve kiürítése egyszerre 7-14 napon belül elvégezhető legyen. A telepre a dolgozókon és az időszakos munkavégzés céljából belépőkön kívül lehetőleg csak a telep tulajdonosa, üzemeltetője, az ellátó és hatósági állatorvos lépjen be. Bármely látogatónak a járványvédelem érdekében kéz- és lábfertőtlenítést kell végeznie és védőruházatot kell viselnie. A belépők adatait és a látogatás idejét naplóban kell vezetni. Lásd: Állategészségügyi Szabályzat:
19 Állattartás extenzív körülmények között Állategészségügyi Szabályzat 12. (1) A legelő vagy a legeltetésre használt gyepterület (a továbbiakban: legelő), valamint az ott lévő kút, itatóhely, egyéb víz-nyerőhely állategészségügyi szempontból kifogástalan állapotáról a tulajdonos, a kezelő, illetőleg a használó köteles gondoskodni, amit a hatósági állatorvos ellenőriz. (2) A legelőt úgy kell gondozni, hogy azon az állatok egészségét veszélyeztető kártevők minél kisebb számban maradjanak életben. A legelőt a természetvédelmi területek kivételével vízrendezéssel az állóvizektől, tocsogóktól mentesíteni kell. El kell végezni a mérgező növények, valamint az állatok egészségét vagy testi épségét veszélyeztető hulladékok és idegen anyagok eltávolítását is. A legelőn az átjárást meg kell tiltani. Az állatok egészségét, testi épségét veszélyeztető létesítményt legelőn építeni, vagy állatokra veszélyes anyagokat legelőn tárolni nem szabad. (3) A tartósan legelőn tartott állatok gyógykezelésének és védőoltásának elvégzéséhez kezelőfolyosót, egyedi kezeléshez leszorítást, lekötést lehetővé tevő berendezést kell létesíteni. A beteg állatok részére elkülönítő karámról is gondoskodni kell. 13. (1) Legeltetni növényvédőszeres kezelés után csak az előírt várakozási idő elteltével, műtrágyával nem szennyezett legelőn szabad. (2) A nehéz- és vegyipari üzemek öt kilométeres, az egy és két számjeggyel jelzett utak ötszáz méteres körzetében fekvő higany) laboratóriumi vizsgálattal, a legelő használójának költségére évente egyszer, a legeltetési időszak kezdete előtt ellenőriztetni kell. A külön jogszabályban előírt határértéket meghaladó esetben az érintett takarmánynövények esetleges feletetésének, illetőleg a legelő további hasznosításának módját a hatósági állatorvos határozza meg. 14. (1) A hígtrágyát a legelőn való hasznosítása előtt a termőföldről szóló törvény előírásainak megtartásával legalább hatvan napig tárolni kell. Bejelentendő állatbetegség előfordulásakor a hígtrágya legelőn történő (esetleges) elhelyezésének követelményeit (beleértve a tárolási időt is) az adott betegségre vonatkozó részletes szabályok tartalmazzák, illetőleg a korlátozó intézkedést elrendelő állategészségügyi hatóság határozza meg. (2) A hígtrágya kijuttatását követően legkorábban harminc nap elteltével szabad állatokat a legelőre kihajtani. (3) Adott állattartó telep legelőjének öntözésére másik állattartó telep hígtrágyáját csak a legelő helye szerint illetékes állomás előzetes engedélye után szabad felhasználni. (4) A legelőn állathullát elásni tilos. 15. (1) Legelőre csak egészséges, bőrbagócs-lárvától és májmételytől mentes, vagy kezelt, egyéb parazitás fertőzöttség esetén a kihajtás előtt legalább tizennégy nappal gyógykezelt állatokat szabad kihajtani. 19
20 (2) Lépfenével, sercegő üszökkel, rosszindulatú vizenyővel és tetanusszal fertőzött legelőn (területen), csak a kihajtás előtt legalább két héttel korábban de hat hónapnál nem régebben vakcinázott állatokat szabad legeltetni. Fertőzött terület az, ahol a legeltetett állatokon a fenti betegségek huszonöt éven belül előfordultak. Erről az állomásnak és a hatósági állatorvosnak nyilvántartást kell vezetnie. (3) A legelő állatokat őriztetni, veszettség ellen egy éven belül beoltott és a legeltetés előtt galand- és fonálféreg ellen hatékony gyógyszerrel kezelt kutyával szabad. 16. A hatósági állatorvos az állatok kihajtását, legeltetését ellenőrzi és megtiltja, ha azok nem felelnek meg a legeltetés állategészségügyi szabályainak. Összefoglalva 2.4. Méhészet A legeltetéses állattartás esetén a tulajdonos, a kezelő, vagy a használó köteles gondoskodni a legelő, az ott lévő kút, itatóhely állategészségügyi szempontból kifogástalan állapotáról. Tartósan legelőn tartott állatokon történő állategészségügyi beavatkozások érdekében kezelőfolyosót, leszorítást, lekötést lehetővé tevő berendezést, illetve elkülönítő karámot kell létesíteni. Évente a legelő használójának költségére, a legeltetési időszak kezdete előtt laboratóriumi vizsgálattal ellenőrizni kell a mérgező nehézfémek mennyiségét, amennyiben a terület nehéz- vagy vegyipari üzemek öt km-es, vagy az egy és két számjeggyel jelzett utak ötszáz méteres körzetében fekszik. A hígtrágyával történt öntözést követően az állatok 30 napig nem hajthatóak a területre. A legelőre hajtandó állatokat az őrző ebekkel együtt a parazitás betegségek ellen kezelni kell. A legelő állapotát, az állatok kihajtását és legeltetését a hatósági állatorvos ellenőrzi. 44/1991. (III. 14.) kormányrendelet a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatalról és egyes földművelésügyi szakigazgatási feladatokat megállapító jogszabályok módosításáról 15/1969. (XI. 6.) MÉM rendelet a méhészetről 20
Ellenőrzési lista baromfitelepek állategészségügyi ellenőrzéséhez (madárinfluenza miatt, betelepítést megelőzően)
Ellenőrzési lista baromfitelepek állategészségügyi ellenőrzéséhez (madárinfluenza miatt, betelepítést megelőzően) A telep neve:... Telephelye-címe:... Telefon/fax száma:... Tulajdonos/üzemeltető neve:...
RészletesebbenKunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselőtestületének 32/2006. (XI. 30.) számú rendelete az állatok tartásáról
Kunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselőtestületének 32/2006. (XI. 30.) számú rendelete az állatok tartásáról Kihirdetve: 2006. november 30. Józan Judit jegyző Módosítva: Hatályos: 19/2009. (V.28.)
RészletesebbenA baromfi valamint a sertéságazatban igénybe vehető támogatáshoz szükséges hatósági bizonyítvány
A baromfi valamint a sertéságazatban igénybe vehető támogatáshoz szükséges hatósági bizonyítvány A baromfi ágazatban igénybe vehető állatjóléti támogatások feltételeiről szóló 139/2007. (XI. 28.) FVM rendelet,
RészletesebbenLébény Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2011. (X.28.) önkormányzati rendelete az állattartás helyi szabályairól
Lébény Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2011. (X.28.) önkormányzati rendelete az állattartás helyi szabályairól Lébény Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról
RészletesebbenAzonosítási és nyilvántartási rendszerek
Azonosítási és nyilvántartási rendszerek Dr. Antal Ákos hatósági főállatorvos, megyei ENAR koordinátor Hajdú Bihar Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszerlánc biztonsági és Állategészségügyi
RészletesebbenÁllattartással, állatvédelemmel, állategészségüggyel kapcsolatos hatósági feladatok ellátása
Állattartással, állatvédelemmel, állategészségüggyel kapcsolatos hatósági feladatok ellátása Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban Átv.) Az állattartó köteles
RészletesebbenCsólyospálos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 8/2004.(VI.25.) KT. számú rendelete az állattartás szabályairól
Csólyospálos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 8/2004.(VI.25.) KT. számú rendelete az állattartás szabályairól (8/2012.(V.31.) rendelettel módosítva) (Egységes szerkezetbe szedve) Csólyospálos
RészletesebbenSzarvasmarha tartás általános járványvédelmi és igazgatási kérdései. Dr. Hercsel György megyei igazgató főállatorvos Gy-M-S Kormhiv.
Szarvasmarha tartás általános járványvédelmi és igazgatási kérdései Dr. Hercsel György megyei igazgató főállatorvos Gy-M-S Kormhiv. ÉLBÁI 1 Népesség 448500 fő Terület 4088 km Népsűrűség 108 fő/km 2 Szm
RészletesebbenÁllattartó farmokra vonatkozó szbályok. 1. számú melléklet a 41/1997. (V. 28.) FM rendelethez. Állat-egészségügyi Szabályzat ELSÕ RÉSZ
Állattartó farmokra vonatkozó szbályok 1. számú melléklet a 41/1997. (V. 28.) FM rendelethez Állat-egészségügyi Szabályzat ELSÕ RÉSZ AZ ÁLLAT EGÉSZSÉGVÉDELME I. Cím Az állatbetegségek megelõzésének és
Részletesebben/2006. ( ) FVM rendelete
A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Tervezet! /2006. ( ) FVM rendelete a takarmányok előállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló 2001. évi CXIX törvény végrehajtásáról
RészletesebbenA MÁOK Szakmai irányelvek szabályzata Módosult: április 26-án, hatályos április 27-től
A MÁOK Szakmai irányelvek szabályzata Módosult: 2017. április 26-án, hatályos 2017. április 27-től Általános szakmai irányelvek A szolgáltató állatorvos kamarai tagok részére az Etikai Szabályzat szakmai
RészletesebbenKölcsönös megfeleltetés 2009. évi tapasztalatai, különös tekintettel a szarvasmarha tenyésztésre
MTTE Regionális résztaggyűlések 2010. március 2 12. Kölcsönös megfeleltetés 2009. évi tapasztalatai, különös tekintettel a szarvasmarha tenyésztésre Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid igazgató MgSzH Központ HOFI
RészletesebbenEGYES HATÓSÁGI ÜGYEK, ÜGYLEÍRÁSOK. Zala Megyei Kormányhivatal Keszthelyi Járási Hivatala Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztály
EGYES HATÓSÁGI ÜGYEK, ÜGYLEÍRÁSOK Zala Megyei Kormányhivatal Keszthelyi Járási Hivatala Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztály Ügytípus megnevezése: ÉLŐÁLLAT SZÁLLÍTÓ JÁRMŰ ENGEDÉLYEZÉSE.
RészletesebbenNÉBIH Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság
A vidékfejlesztési miniszter 45/2012. (V.8.) VM rendelete a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról (Magyar Közlöny 2012/54.)
RészletesebbenKistermelő: az 1. (1) bekezdésében meghatározott tevékenységet végző természetes személy;
Kistermelő: az 1. (1) bekezdésében meghatározott tevékenységet végző természetes személy; Aki: Kis mennyiségű, általa megtermelt alaptermékkel, vagy az általa megtermelt alaptermékből előállított élelmiszerrel
RészletesebbenAz apróvadtenyésztés állategészségügyi gondjai
Az apróvadtenyésztés állategészségügyi gondjai Dr. Beregi Attila Ph.D. Szent-István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet Gödöllő 2011. Fogalom meghatározás Állathigiénia: integráló tudomány megelőzi a termelési
Részletesebben1. számú melléklet a 45/2009. (IV. 11.) FVM rendelethez
1. számú melléklet a 45/2009. (IV. 11.) FVM rendelethez 1. számú melléklet a 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelethez Az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének
RészletesebbenÚJFEHÉRTÓ TELEPÜLÉSI ÁLLATI MELLÉKTERMÉK GYŰJTŐHELY MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 4244 ÚJFEHÉRTÓ KÜLTERÜLET 0551/85 HRSZ.
ÚJFEHÉRTÓ TELEPÜLÉSI ÁLLATI MELLÉKTERMÉK GYŰJTŐHELY MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 4244 ÚJFEHÉRTÓ KÜLTERÜLET 0551/85 HRSZ. Újfehértó Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a nem emberi fogyasztásra szánt állati
RészletesebbenTermészetvédelemmel, hulladékgazdálkodással, növényvédelemmel kapcsolatos ügyek
Természetvédelemmel, hulladékgazdálkodással, növényvédelemmel kapcsolatos ügyek Az ügytípus Növényvédelmi hatósági ügyek parlagfű elleni védekezés belterületen - A helyben szokásos módon a jegyző felhívást
RészletesebbenCSÖRÖG KÖZSÉG KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 12/2003.(VI.26.) számú rendelete az állatok tartásáról
CSÖRÖG KÖZSÉG KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 12/2003.(VI.26.) számú rendelete az állatok tartásáról Csörög Község Képviselı-testülete az Önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV. törvény 16..(1) bekezdésében kapott
RészletesebbenMadárinfluenza miatt korlátozás alatti területekről történő ki- és beszállítás
Madárinfluenza miatt korlátozás alatti területekről történő ki- és beszállítás Magyarországon az utóbbi időben több madárinfluenza kitörés történt. Járványügyi intézkedésként védő- és megfigyelési körzetek
RészletesebbenÖcsöd Nagyközségi Önkormányzat Képviselőtestületének
Öcsöd Nagyközségi Önkormányzat Képviselőtestületének 19/2005. /VII.1./ Önkormányzati rendelet 1, 23/2005./IX. 22./ Önkormányzati rendelet 2, 13/2012./V.24/ önkormányzati rendelettel 3 módosított 19/2004.
RészletesebbenJUTA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 40/2008.(XII. 17.) rendelete. az állattartásról. Általános rendelkezések
JUTA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 40/2008.(XII. 17.) rendelete az állattartásról Juta Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény és végrehajtási
RészletesebbenAz állattenyésztőket érintő jogszabályi kötelezettségek változása
Az állattenyésztőket érintő jogszabályi kötelezettségek változása Németh Csaba igazgató 2014. február 25. március 6. Jogszabályi háttér 99/2002. (XI.5.) FVM rendelet a szarvasmarhafajok egyedeinek jelöléséről,
Részletesebben42/1994. (VI. 28.) FM rendelet
42/1994. (VI. 28.) FM rendelet a méhanyanevelő telep üzemeltetésének engedélyezéséről, valamint a méhanya és szaporítóanyag előállításáról, felhasználásáról 1 Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV.
Részletesebben148/2007. (XII. 8.) FVM
1. számú melléklet a 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelethez Az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének és kifizetésének rendjéről szóló 148/2007. (XII.
RészletesebbenÁllattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatás
Állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatás Wayda Imre vezető főtanácsos Agrárfejlesztési Főosztály Kaposvár, 2012. szeptember 21-22. Előzmények A 2007-2013. vidékfejlesztési program (ÚMVP
Részletesebben41/1997. (V. 28.) FM rendelet. az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról
41/1997. (V. 28.) FM rendelet az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról Az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Tv.) 45. -ának 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
RészletesebbenMAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV. Codex Alimentarius Hungaricus
MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV Codex Alimentarius Hungaricus 2-100 számú irányelv Megkülönböztető minőségi jelöléssel ellátott mézfélékről Honey with disctinctive quality indication Jóváhagyta a Magyar Élelmiszerkönyv
RészletesebbenÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS
1. példány: beküldendő a Biokontrollhoz vagy legkésőbb ellenőrzéskor az ellenőrnek átadandó 2. példány: saját példány ÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS A Bejelentkezési lappal, az Éves adatközlő lappal és a gazdálkodó
RészletesebbenA kistermelői élelmiszer-előállítás és értékesítés helyzete, jövőbeli lehetőségei Szomi Edina Szentlőrinc, augusztus 12.
A kistermelői élelmiszer-előállítás és értékesítés helyzete, jövőbeli lehetőségei Szomi Edina Szentlőrinc, 2016. augusztus 12. Kistermelői termék előállítás és értékesítése Jogszabályi háttér: 52/2010.
RészletesebbenÉLELMISZERBIZTONSÁG Egyes hormonhatású anyagok állattenyészésben való felhasználásának tilalma Élelmiszerjog, élelmiszerbiztonsági eljárások
Az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet megbízásából készült ÉLELMISZERBIZTONSÁG Egyes hormonhatású anyagok állattenyészésben való felhasználásának tilalma Élelmiszerjog, élelmiszerbiztonsági
RészletesebbenA földművelésügyi miniszter 61/2016. (IX. 15.) FM rendelete a GMO-mentességre utaló jelölésről M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 138.
A földművelésügyi miniszter 61/2016. (IX. 15.) FM rendelete a GMO-mentességre utaló jelölésről M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2016. évi 138. szám Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008.
RészletesebbenJÁNOSSOMORJA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2/2014. (II. 19.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
JÁNOSSOMORJA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2/2014. (II. 19.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A NEM KÖZMŰVEL ÖSSZEGYŰJTÖTT HÁZTARTÁSI SZENNYVÍZ BEGYŰJTÉSÉRE VONATKOZÓ KÖZSZOLGÁLTATÁS HELYI SZABÁLYAIRÓL
RészletesebbenÁllattenyésztési és vágási melléktermékek kérdései Dr. Kiss Jenő ATEVSZOLG Zrt
Állattenyésztési és vágási melléktermékek kérdései Dr. Kiss Jenő ATEVSZOLG Zrt Miről kívánok szólni? Milyen anyagok tartoznak az állattenyésztési és vágási melléktermékekhez? Melyek a legfontosabb jogszabályok?
RészletesebbenÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS. Állattartás
ÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS A Bejelentkezési lappal, az Éves adatközlő lappal és a gazdálkodó szervezet által bejelentett, az ellenőrző szervezet által nyilvántartott termelési helyszínek adataival együtt érvényes
RészletesebbenA Fejér Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága alaptevékenysége, feladat- és hatásköre
A Fejér Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága alaptevékenysége, feladat- és hatásköre Az igazgatóság tevékenységére vonatkozó fontosabb ágazati jogszabályok és szabályzatok: 328/2010.
RészletesebbenTERVEZET A MINISZTER ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. rendelete
A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2007. ( ) FVM rendelete a vágóállatok vágás utáni minősítéséről szóló 75/2003. (VII. 4.) FVM rendelet módosításáról 2007. augusztus 7. Az agrárpiaci rendtartásról
RészletesebbenMARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2004. (II. 27.) Ö N K O R M Á N Y Z A T I R E N D E L E T E.
Marcali Város Önkormányzatának Képviselőtestülete 8700 Marcali, Rákóczi u. 11. Tel.: 85/501-000 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2004. (II. 27.) Ö N K O R M Á N Y Z A T I R E N D E
RészletesebbenELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ
ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDŐPONTJA: Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. december 18-i ülésére ELŐTERJESZTÉS CÍME, TÉMÁJA: Javaslat Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének
Részletesebben36/2014. (XII. 17.) FM rendelet. az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról
36/2014. (XII. 17.) FM rendelet az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. (2) bekezdés 26. pontjában, a 13. tekintetében
RészletesebbenAujeszky-betegség. 30/2009. (III. 27.) FVM rendelet
Aujeszky-betegség 30/2009. (III. 27.) FVM rendelet Fogalmak Fertőzött sertés: vírus, antigénjei, DNS kimutatható; gyanút keltő klinikai tünetek és olyan állományban van ahol a fertőzöttséget hatóságilag
RészletesebbenHúsmarhatartók adminisztrációs kötelezettségei különösen az ENAR tekintetében
Húsmarhatartók adminisztrációs kötelezettségei különösen az ENAR tekintetében Panda György ENAR Koordinátor Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Jogszabályi háttér Az állattenyésztésről szóló 1993.
Részletesebben6/1996. /IV.30./ sz. önk.rendelet az EBTARTÁSRÓL. A rendelet hatálya 1..
6/1996. /IV.30./ sz. önk.rendelet az EBTARTÁSRÓL A rendelet hatálya 1.. Ez a rendelet Város1 Nagyközség közigazgatási területén tartott ebek tulajdonosaira, továbbá az ebek felügyeletével megbízott más
RészletesebbenMéhészet. Eljáró hatóság: Tiszaföldvár Város Önkormányzat Jegyzője. Illetékességi terület: Tiszaföldvár város közigazgatási területe
Méhészet Eljáró hatóság: Tiszaföldvár Város Önkormányzat Jegyzője Illetékességi terület: Tiszaföldvár város közigazgatási területe Csatolandó mellékletek: méhek vándoroltatása esetén egy hétnél nem régebbi
RészletesebbenAz FVM az állattartók számára de minimis típusú, míg a TÉSzek számára EMVA támogatást írtak ki, melyeket röviden összefoglalunk:
HÍRLEVÉL 2007/8. Az FVM az állattartók számára de minimis típusú, míg a TÉSzek számára EMVA támogatást írtak ki, melyeket röviden összefoglalunk: 1. az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével
RészletesebbenNÁDASD KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 8/1995. (V.05.) számú rendelete
NÁDASD KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 8/1995. (V.05.) számú rendelete AZ ÁLLATTARTÁSRA SZOLGÁLÓ MELLÉKÉPÜLETEK ELHELYEZÉSÉNÉL BETARTANDÓ VÉDŐTÁVOLSÁGOKRÓL ÉS AZ ÁLLATTARTÁSSAL KAPCSOALTOS EGYÉB
RészletesebbenPILIS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Képviselı-testületének. 17/1997. (X. 07.) sz. önkormányzati rendelete. az állatok tartásáról
PILIS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Képviselı-testületének 17/1997. (X. 07.) sz. önkormányzati rendelete az állatok tartásáról Hatályba lépés napja: 1997. október 7. Ezen önkormányzati rendelet a helyben szokásos
RészletesebbenM A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 39. szám 3979
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 39. szám 3979 A vidékfejlesztési miniszter 22/2014. (III. 14.) VM rendelete a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénnyel összefüggésben egyes agrár- és környezetvédelmi
Részletesebben1.. A rendelet hatálya 2.. Fogalmi meghatározások
SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 10/2005./IV.20./ sz. r e n d e l e t e a település FOLYÉKONY HULLADÉK SZÁLLÍTÁSÁVAL, KEZELÉSÉVEL kapcsolatos helyi közszolgáltatásról 22/2006.XII.20./ sz.
RészletesebbenÁllategészségügyi szabályok
BAROMFI, NYÚL, PRÉMES ÁLLAT, ERDEI és SZÁRNYAS VAD Tyúk, pulyka olyan helyről szállítható, melynek 10 km-es sugarú körzetében baromfira átragadó, bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző betegség
Részletesebben12./2004(VI.30.)ÖK. sz. Képviselőtestületi Rendelet az állattartásról
12./2004(VI.30.)ÖK. sz. Képviselőtestületi Rendelet az állattartásról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének az 1990. évi LXV. Tv. 16. (1) bekezdésének felhatalmazása alapján az állatok
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004. év november 29.-i ülésére Tárgy: Eb rendészeti telep kialakítása Zircen Előadó: Horváth László polgármester Előterjesztés tartalma:
RészletesebbenA.U.V. gyógyszerkészítmények a kisállat praxisban és más lehetőségek
A.U.V. gyógyszerkészítmények a kisállat praxisban és más lehetőségek /////////// Dr. Szakáll István Vázlat Egy kis regisztráció történet Engedélyezett készítmények Információ források listák Kaszkád Utánkövetés
RészletesebbenKÖVEGY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 5/2000. 1111.29.1 Ö.r. számú rendelete AZ ÁLLATOK TARTÁSÁRÓL
KÖVEGY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 5/2000. 1111.29.1 Ö.r. számú rendelete AZ ÁLLATOK TARTÁSÁRÓL Ezen rendelet 2000. március 29. napján kihirdetésre került. Kövegy, 2000. március 29. Dr Bagi Mária jegyző 1 Kövegy
RészletesebbenÁllategészségügyi szabályok 2014. augusztus 8-10.
BAROMFI, NYÚL, PRÉMES ÁLLAT, ERDEI és SZÁRNYAS VAD élőállat bemutató Tyúk, pulyka olyan helyről szállítható, melynek 10 km-es sugarú körzetében baromfira átragadó, bejelentési kötelezettség alá tartozó
RészletesebbenÁltalános rendelkezések
Tolna Város Önkormányzata Képviselőtestületének 3/1997. (III.25.) Ör. rendelete a települési szippantott szennyvíz összegyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére irányuló közszolgáltatásról Tolna Város
RészletesebbenJ e g y z ő k ö n y v i k i v o n a t
J e g y z ő k ö n y v i k i v o n a t Készült Sopron-Balf Településrészi Önkormányzat 2008. november 19-ei rendes ülésének jegyzőkönyvéből. 4. napirendi pont Előterjesztés az állatok tartásáról szóló 31/2000.
RészletesebbenMódosítások: a) 24/2005. (IX. 19.) ör. b) 22/2011. (V. 2.) ör. c) 16/2012. (V. 31.) ör. d) 26/2012. (IX. 27.) ör. /2012. X. 1- I.
2004-10d 10/2004 (II. 16.) Budapest Főváros Terézváros önkormányzati rendelete a helyi állattartás rendjéről Módosítások: a) 24/2005. (IX. 19.) ör. b) 22/2011. (V. 2.) ör. c) 16/2012. (V. 31.) ör. d) 26/2012.
RészletesebbenSertésbetegségek kórokozóinak közvetítése zoonózisok. sertésbetegségek kórokozóinak közvetítése
1. sz.melléklet Sertés HACCP Általános járványvédelem: Személyforgalom Járműfogalom Munkaeszközök Állatforgalom Hullák, hullarészek Veszélyes anyagok Tisztítás, fertőtlenítés Rágcsálóirtás Sertésbetegségek
RészletesebbenAlgyő Nagyközség Önkormányzat. Képviselő-testületének. 32/2012. (X.5.) Önkormányzati rendelete. az állatok tartásáról. / egységes szerkezetben /
Algyő Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 32/2012. (X.5.) Önkormányzati rendelete az állatok tartásáról / egységes szerkezetben / Hatályos: 2012.10.01.-től Algyő Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete
RészletesebbenA GMO-mentes jelölés jogszabályi háttere. dr. Jasinka Anita főosztályvezető-helyettes Földművelésügyi Minisztérium Jogalkotási Főosztály
A GMO-mentes jelölés jogszabályi háttere dr. Jasinka Anita főosztályvezető-helyettes Földművelésügyi Minisztérium Jogalkotási Főosztály Hazánk GMO mentes stratégiája - 53/2006. (XI. 29.) OGY határozat
RészletesebbenCSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2009.(II.27.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e
CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2009.(II.27.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e a települési állati hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról (a módosítással egységes
Részletesebben- 1 - A rendelet hatálya 1.. (1) A rendelet területi hatálya Ózd város közigazgatási területére terjed ki.
Ózd város Önkormányzata Képviselő-testületének 33/2001. (XII. 20.) önkormányzati rendelete a települési folyékony hulladékkezelési közszolgáltatásról (egységes szerkezetben) Módosító rendeletek: - 16/2002.
Részletesebben1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. A közszolgáltató és az ártalmatlanító hely megnevezése
Mágocs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2014.(V.08.) önkormányzati rendelete a nem közművet összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Mágocs Város Önkormányzatának
RészletesebbenÓcsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2017. (XII. 20.) önkormányzati rendelete az állatok tartásáról. 1. Általános rendelkezések
Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2017. (XII. 20.) önkormányzati rendelete az állatok tartásáról Ócsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk Magyarország Alaptörvénye
Részletesebben99/2002. (XI. 5.) FVM rendelet. a szarvasmarha-fajok egyedeinek jelöléséről, valamint Egységes yilvántartási és Azonosítási Rendszeréről
1 99/2002. (XI. 5.) FVM rendelet a szarvasmarha-fajok egyedeinek jelöléséről, valamint Egységes yilvántartási és Azonosítási Rendszeréről Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban:
RészletesebbenV. A Kormány tagjainak rendeletei
4536 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2016. évi 50. szám V. A Kormány tagjainak rendeletei A földművelésügyi miniszter 29/2016. (IV. 11.) FM rendelete az egyes állat-járványügyi intézkedésekről és az azokkal
Részletesebben182/2009. (XII. 30.) FVM rendelet
182/2009. (XII. 30.) FVM rendelet juh- és kecskefélék egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 49. (1) bekezdése a) pontjának 9.
Részletesebben88/2004. (V. 15.) FVM rendelet. az állatgyógyászati készítményekről
88/2004. (V. 15.) FVM rendelet az állatgyógyászati készítményekről módosította: 97/2005. (X. 28.) FVM rendelet - barna háttérrel és fehér betűkkel /50. (2)/ a szövegben! Az állategészségügyről szóló 1995.
RészletesebbenMAGYAR KÖZLÖNY 140. szám
MAGYAR KÖZLÖNY 140. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2016. szeptember 19., hétfő Tartalomjegyzék 64/2016. (IX. 19.) FM rendelet Egyes állategészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról 69732
RészletesebbenNagybakónak Község Önkormányzati Képviselő-testületének. A 5/1999.(III.01.) rendeletével módosított 4/1991.(V.24.) önkormányzati rendelete
Nagybakónak Község Önkormányzati Képviselő-testületének A 5/1999.(III.01.) rendeletével módosított 4/1991.(V.24.) önkormányzati rendelete egységes szerkezetben Az állattartásról 1. A rendelet hatálya kiterjed
Részletesebben129/2004. (VIII. 25.) FVM rendelet
129/2004. (VIII. 25.) FVM rendelet a tenyészállat, illetve szaporítóanyag behozatalának és kivitelének szakmai előírásairól Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 49.
RészletesebbenÜgytípus rövid leírása: Állatkísérletet folytatni csak a Főosztály által engedélyezett helyen, a tevékenységre kiadott engedély birtokában lehet.
Kísérlet céljára állat felhasználásának engedélyezése Állatkísérletet folytatni csak a Főosztály által engedélyezett helyen, a tevékenységre kiadott engedély birtokában lehet. Jogszabályban meghatározott
RészletesebbenI. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet
78/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó részletes szabályokról 2005. november 1-jétől hatályos szöveg A védjegyek és a földrajzi
RészletesebbenA földművelésügyi miniszter. rendelete. az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások
A földművelésügyi miniszter /2015. ( ) FM rendelete az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének és kifizetésének rendjéről szóló 148/2007. (XII. 8.)
Részletesebbenb.) az a.) pontban nem említett kereskedelmi tevékenységek esetében a kereskedelmi tevékenység helye szerinti települési önkormányzat jegyzője.
V. Kereskedelmi igazgatás 1.1. Bejelentés köteles kereskedelmi tevékenység bejelentése A kereskedelmi hatóság és a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság (a nemesfémből készült ékszekerek, díszműáruk
RészletesebbenCSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e
CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e a települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatás kötelező igénybevételéről (a módosításokkal
Részletesebben1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. A közszolgáltató és az ártalmatlanító hely megnevezése
Cece Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2014. (II.10.) önkormányzati rendelet-tervezete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatásról Cece Nagyközség
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYZAT
KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYZAT A FELIKON Kft. 1165 Budapest, Margit u. 114. sz. alatti telephelyén működő minden bérlő köteles tevékenységét az érvényben lévő környezetvédelmi törvényekben és rendeletekben
RészletesebbenTata Város Polgármesterétől 2890 Tata, Kossuth tér 1. Tel.: (36) (34) 588-611 Fax: (36) (34) 586-480 E-mail: polgármester@tata.hu
Tata Város Polgármesterétől 2890 Tata, Kossuth tér 1. Tel.: (36) (34) 588-611 Fax: (36) (34) 586-480 E-mail: polgármester@tata.hu Szám: I/1- /2012. E L Ő T E R J E S Z T É S Tata Város Önkormányzati Képviselő-testülete
RészletesebbenZALA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI ÉS FÖLDHIVATALI FŐOSZTÁLY
ZALA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI ÉS FÖLDHIVATALI FŐOSZTÁLY Ügytípus megnevezése: Állati eredetű élelmiszert előállító üzem engedélyezése Az állati eredetű élelmiszert (pl. hús, húskészítmény,
RészletesebbenA gyomirtó szer alkalmazás jogszabályi alapelvei különös tekintettel a természetvédelmi gyakorlatra Dancza István
A gyomirtó szer alkalmazás jogszabályi alapelvei különös tekintettel a természetvédelmi gyakorlatra Dancza István Agresszív özönnövény fajok természetvédelmi kezelése a gyakorlatban Szakmai szeminárium
RészletesebbenKMS Védjegy általános szakmai követelményei
KMS Védjegy általános szakmai követelményei A Kiváló Minőségű Sertéshús (KMS) védjegy céljai: felhívja a hazai és külföldi fogyasztók figyelmét az ellenőrzötten kiváló minőségű sertéshúsból készült termékekre
RészletesebbenAz ASP gazdasági hatásai
Az ASP gazdasági hatásai A hazai vadegészségügy és vadgazdálkodás aktuális kérdései c. konferencia Budapest, 2018. március 20. dr. Ózsvári László tanszékvezető egyetemi docens Törvényszéki Állatorvostani,
RészletesebbenMagyar joganyagok - 3/2010. (VII. 5.) VM rendelet - az élelmiszer-előállítással és -for 2. oldal fogalmait is alkalmazni kell. 3. (1)1 A megyei kormán
Magyar joganyagok - 3/2010. (VII. 5.) VM rendelet - az élelmiszer-előállítással és -for 1. oldal 3/2010. (VII. 5.) VM rendelet az élelmiszer-előállítással és -forgalmazással kapcsolatos adatszolgáltatásról
RészletesebbenMagyar joganyagok - 120/2007. (X. 18.) FVM rendelet - a Baromfi Információs Rends 2. oldal A tenyészetekben vezetett nyilvántartás szabályai 3. Az áll
Magyar joganyagok - 120/2007. (X. 18.) FVM rendelet - a Baromfi Információs Rends 1. oldal 120/2007. (X. 18.) FVM rendelet a Baromfi Információs Rendszer létrehozásáról és működtetésének rendjéről Az állattenyésztésről
RészletesebbenVének Község Önkormányzata Képviselő-testülete Vének Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2014. (VIII.28.) önkormányzati rendelete
Vének Község Önkormányzata Képviselő-testülete Vének Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2014. (VIII.28.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére
RészletesebbenNagyfüged Önkormányzat képviselő-testületének 8/2007(V. 10.) számú rendelete. az állattartásról
Nagyfüged Önkormányzat képviselő-testületének 8/2007(V. 10.) számú rendelete az állattartásról a módosításokkal egységes szerkezetben A Nagyfüged Önkormányzat Képviselő-testülete A helyi önkormányzatokról
RészletesebbenÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS
1. példány: beküldendő a Biokontrollhoz vagy legkésőbb ellenőrzéskor az ellenőrnek átadandó 2. példány: saját példány ÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS A Bejelentkezési lappal, az Éves adatközlő lappal és a gazdálkodó
RészletesebbenTájékoztatás Jegyzők részére 2016 október 10
Tájékoztatás Jegyzők részére 2016 október 10 Csongrád Megyei Kormányhivatal Élelmiszerláncbiztonsági és Földművelésügyi Főosztály Járványügyi és Állatvédelmi Osztály Dr Pollákné dr Faragó Katalin Méhészeti
RészletesebbenÁltalános rendelkezések
Litér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2003.(X.1.) rendelete a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatásról. Litér Község Önkormányzatának Képviselő-testülete
RészletesebbenKiskunmajsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 31/2005. (X.28.) rendelete az állatok tartásáról. (módosításokkal egységes szerkezetben)
Kiskunmajsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 31/2005. (X.28.) rendelete az állatok tartásáról (módosításokkal egységes szerkezetben) Kiskunmajsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyar
RészletesebbenMagyar szarvasmarha ENAR füljelzők és dokumentumok
Magyar szarvasmarha ENAR füljelzők és dokumentumok Legutóbbi módosítás: 2014. január 30. Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állat-egészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság H-1024 Budapest Keleti
RészletesebbenMódosította: a 18/2014.(IX.29.) önk. rendelet. (egységes szerkezetben)
Apátistvánfalva Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2014.(I.23.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Módosította:
RészletesebbenA baromfi-egészségügy aktuális
A baromfi-egészségügy aktuális kérdései Dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár országos főállatorvos XIX. Derzsy-napok 2011. június 2-3. Témák: Az állategészségügyi
RészletesebbenSzarvasmarhatartás HACCP. Általános járványvédelem
1. sz. melléklet Szarvasmarhatartás HACCP Általános járványvédelem Személyforgalom Járműfogalom Munkaeszközök Állatforgalom Hullák, hullarészek Veszélyes anyagok Tisztítás, fertőtlenítés Rágcsálóirtás
Részletesebben/A 10/2018. (XII.14.) önkormányzati rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt szöveg./
Vasasszonyfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2014. (II.7.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról /A 10/2018.
RészletesebbenMagyar joganyagok - 16/2008. (II. 15.) FVM-SZMM együttes rendelet - a nyers tej viz 2. oldal 9. Tejtétel: a tejtermelő gazdaságban az átadásra-átvétel
Magyar joganyagok - 16/2008. (II. 15.) FVM-SZMM együttes rendelet - a nyers tej viz 1. oldal 16/2008. (II. 15.) FVM-SZMM együttes rendelet a nyers tej vizsgálatáról Az élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII.
RészletesebbenA rendelet célja és hatálya 1.
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 22/2003. (IV.23.) önkormányzati rendelete a levegő minőségének védelmével kapcsolatos helyi szabályokról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése
Részletesebben