A sertéságazat helyzete és a kibontakozás lehetséges irányai Magyarországon 2011.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A sertéságazat helyzete és a kibontakozás lehetséges irányai Magyarországon 2011."

Átírás

1 A sertéságazat helyzete és a kibontakozás lehetséges irányai Magyarországon Készítette A Sertés Lobbi

2 Tartalomjegyzék Sertés ágazat helyzete, jelentősége, működési zavarainak indokai 4 Az ágazat stratégiai céljai 5 A célok eléréséhez használható eszközök 5 Alapvető fogalmak törvényi definíciói: 5 A feketegazdaság visszaszorításának eszközei: 5 Támogatás politika: 6 Rövid-távú, azonnali intézkedések: 7 Egyéb eszközök 7 A javasolt intézkedések előnyei 8 A Sertés Lobbi szerepe 8 Mellékletek 1. melléklet: Az önellátás 9 2. melléklet: A magyar sertéságazat fejlődésében tapasztalható anomáliák 11 A magyar agrárszektor tendenciái nemzetközi és történelmi összehasonlításban 11 Az állattenyésztés alkalmazkodási lehetőségei melléklet: A sertéságazat hozzájárulása a nemzetgazdasághoz a jelenben és a jövőben 14 Az ágazati leépülés adó és járulék vonzata 14 Összegzés melléklet: A sertéstartókat terhelő hatósági kötelezettségek melléklet: A feketegazdaság jelenléte a sertés termékpálya elemeiben melléklet: Az ágazati integráció lehetőségei, a termelői csoportok koncentrációja. 22 A magyar sertéságazat tagoltságának hátrányos hatásai: 22 A termelői érdekek képviselete, annak hatékonysága 23 A termelői csoport biztosította egyéb előnyök 25 A termelői csoportok és a termőföld kapcsolata 26 Összegzés melléklet: Technológia és energetika, mint a magyar sertéságazat fejlesztési irányai 27 Technológia: 27 Energetika: melléklet: A trágyakezelés szabályainak felülvizsgálata melléklet: Az eltérő üzemméretek, és az alternatív gazdálkodás hordozta lehetőségek 30 A családi gazdaságok lehetőségei: 30 A közepes üzemek lehetőségei: 30 A nagy üzemek lehetőségei: 30 Extenzív módon nevelt sertés nemzetközi piacra jutásának lehetőségei: 31 2

3 10. melléklet: A humánerőforrás gazdálkodás lehetőségei a magyar sertéságazatban melléklet: Az állategészségügyi fejlesztések szükségessége 34 Állategészségügy, állatgyógykezelés: 34 Állategészségügy, protekcionizmus: melléklet: A genetikai fejlesztések irányai és lehetőségei melléklet: A magyar sertéságazat lehetőségei a takarmányozás területén 39 Takarmánystratégia, energiahordozók, fehérjehordozók 39 1.) Etethető takarmányok: 39 2.) Fehérjehordozók: 39 3.) Energiahordozók: 40 Takarmány beszerzési stratégia 40 A Biztonsági Takarmány Alap tervezett felépítése, működése (MOSZ) 41 Példaszámítás melléklet: A sertéságazat árainak alakulása az elmúlt 10 évben melléklet: Protekcionizmus 45 Ellenőrzések: 45 Támogatások: 46 Marketing: melléklet: Marketing 47 Élelmiszer szabványok 47 Ágazati marketing 47 Termék-azonosítás 47 Logók használata 47 Reklám 48 Fokozott ellenőrzések, büntetések 48 3

4 Sertés ágazat helyzete, jelentősége, működési zavarainak indokai Hazánkban az agrárium, s benne különösen a sertés ágazat, óriási problémákkal küzd. Annak ellenére, hogy sorra látnak napvilágot a sertés állomány 2-3 szoros növelését vizionáló elképzelések, - bármily szégyenletes is -, mára Magyarország nettó sertésimportőr lett! (1. melléklet) Folyamatosan, így jelen pillanatban is zajlik az ágazat jelentős leépülése. Ezt az alábbi adatok teljes mértékben alátámasztják: Sertésállomány (december 01. állapot) Év összesen: ezer db ebből koca: ezer db Az állománycsökkenés egyik, talán leglényegesebb oka, hogy folyamatosan csökken az ágazat jövedelmezősége. Ezt az ágazati anomáliák sora idézi elő (2. melléklet). Az állattenyésztést és benne a sertéságazatot is hosszú ideje nyomja az a teher, hogy a mezőgazdasági ágazatok támogatottsága és termelése között felborult az egyensúly. A sertés ágazat termelési és piacra jutási struktúrái nem alkalmazkodnak az igényekhez és a lehetőségekhez január-márciusban a vágósertés átvételi ára közel 3,6-3,8 kg abrak árával egyezik meg (Ekkor az aktuális átvételi árak: Ft / kg élősúly, Ft / kg hízótáp). Szomorúan tapasztaljuk, és tehetetlenül nézzük, hogy Magyarország a stratégiai ágazatok érdekében alkalmazható minimális, - Uniós szabályok szerint megvalósítható - protekcionizmus lehetőségeit sem használja ki. Az ágazat szereplői számára aggasztó, hogy továbbra sem látják tisztán, létezik-e kormányzati szándék magyar állattenyésztés fenntartására!!! Természetesen ilyen körülmények között a termelés fenntarthatatlan! A sertés ágazat gazdasági tartalékainak teljes kimerülése, valamint a jelenlegi válságos helyzet késztette az ágazat szereplőit arra, hogy a sertéstartókat, termelői csoportokat, társadalmi szervezeteket és önálló gazdasági társaságokat képviselő, kb. 1 millió db éves sertéstermelési potenciállal bíró Sertés Lobbit létrehozza. A Sertés Lobbi szerint az ágazat fennmaradásának alapvető társadalmi és gazdasági indokai vannak, melyek a következők: 1. Élelmiszertermelő ágazat lévén, a sertés ágazat a honvédelemhez és az ivóvíz vagy energia ellátáshoz hasonlóan stratégiai ágazat. Stratégiai cél ugyanis az önellátás minimális szintjének megtartása! (1. melléklet) 2. Az ágazat klasszikus értelemben vett termelő ágazat, amely képes arra, hogy a nemzetgazdaság fejlesztéséhez hozzájáruljon! (3. melléklet) 3. Az átlagos magyar sertéstartó vállalkozás egy alkalmazottra vetítve több, mint 1,6 M Ft adót, járulékot fizet be évente a költségvetésbe. Ez Ft egy értékesített hízósertésre vetítve (3. számú melléklet). Ezen kívül az egyéb állami intézmények felé különböző jogcímeken, értékesített hízósertésenként további Ft-ot fizet be (4. számú melléklet). Azon túl, hogy a sertéstartók munkaerő-foglalkoztatók, közvetve a vidéki Magyarország számos vállalkozásának biztosítanak folyamatos megrendelést és bevételt, melyen keresztül további összegekkel járulnak hozzá az állami költségvetéshez. 4

5 4. Az ágazat a vidéki életforma fenntarthatóságában, és a vidékfejlesztésben igen jelentős szereppel bír! Az ágazat stratégiai céljai 1.) Az élelmiszer-biztonság követelményeit magas szinten kielégítő jó minőségű, magyar sertéshús előállítása a magyar húsipar és a piac részére. 2.) A feketegazdaság visszaszorítása. 3.) A sertés ágazat versenyképességének fokozása, a kiszámíthatóság megteremtése. A célok eléréséhez használható eszközök Alapvető fogalmak törvényi definíciói: Magyar sertés fogalma: Magyarországon született, és Magyarországon felnevelt sertés. Eredeti magyar élelmiszer fogalma: A Magyar Köztársaság területén folytatott állattenyésztési és növénytermesztési termékpályák feldolgozásra nem kerülő mezőgazdasági alaptermékei, illetve ezekből, mint meghatározó alapanyagokból, magyarországi élelmiszer előállító telephelyen előállított egykomponensű és több komponensű élelmiszer termékek. A definíciót az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény keretein belül kell megvalósítani, amely jelenleg talán az egyedüli technika a kérdés konfliktusmentes megoldására. A feketegazdaság visszaszorításának eszközei: A Termelés Feldolgozás Értékesítés folyamatainak ellenőrzését átláthatóvá, egységessé és könnyen nyomon követhetővé kell tenni. Közös rendszerbe kell összekapcsolni az állattartást, az állategészségügyet, a feldolgozást, a kereskedelmet és a fogyasztóvédelmet. Ki kell irtani a fekete áru legalizálását segítő tevékenységeket (Nem létező szaporulat álcázással, import áru magyar sertésként való értékesítése.) A termelői csoportok, működésük, önellenőrzésük révén elősegítik az ellenőrzést / ellenőrizhetőséget. (6. melléklet) ÁFA csökkentése: Az élősertés, sertéshús, és húskészítmények 25%-os ÁFA tartalmának számos káros hatása van. o A magas ÁFA, és a termékpálya nehéz ellenőrizhetősége miatt az ágazatban a fekete gazdaság jelenléte óriási. (1., és 5. melléklet) o Az élőállat előállítás évtizedek óta minimális vagy 0 eredménye után fizetett (nettó) ÁFA bevétele töredék összeg ahhoz a kiesett állami ÁFA bevételhez képest, amelyet a fogyasztó az illegálisan forgalomba került hús és húskészítmény vásárlásakor nem fizet meg. (5. melléklet) Ha ehhez hozzávesszük a feketegazdaságban lévő, illegális élőmunka közterheinek elmaradását, (3. melléklet adataiból látszik), az ellenőrizhetetlenség miatti nagy állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági kockázatot, akkor könnyen belátható, hogy a helyzet tarthatatlan. o A jelenlegihez hasonló helyzetekben, a legálisan működő gazdaságok az input anyagok ÁFA tartalma, és a rossz eredménymutatók miatt, alapvetően ÁFA visszaigénylő pozícióba, vagy az illegalitás irányába tolódnak, ami nem kívánatos a költségvetés számára. Természetszerűleg az illegalitás a feketegazdaság erősödését jelenti a takarmánypiacon is. A helyzet kezelésére az élő állat alacsony ÁFA tartalma, és az élőállat előállítás meghatározó input anyagainak fordított ÁFA megoldása nyújthatna megoldást. 5

6 o A globálisan várható élelmiszerár emelkedés további jelentős fogyasztásvisszaesést fog eredményezni, ami az ÁFA mértékének csökkentése nélkül a vásárlókat a kétes minőségű, egészségre veszélyes, olcsóbb élelmiszerek felé irányítja. Támogatás politika: A magyar élelmiszeripar stratégiailag fontos alapanyagbázisát biztosító magyar állattenyésztés helyzetbe hozása ágazatsegítő intézkedésekkel. (Pl.: Államilag garantált, kedvező kamatozású hitelek és beruházási alap, takarmányvásárlási alap létrehozásával. Ma a gazdák nem jutnak hitelhez, vagy ha igen, akkor azok költsége a Ny-Európában szokásos költségek többszöröse.) A vertikális integrációk piaci erejének jelentős növelése, (6. melléklet), a termelői csoportok összeolvadásának, növekedésének motiválása. A folyamat egy erősebb érdekérvényesítő szerepbe segíti a termelőket, ugyanakkor a könnyebb ellenőrizhetőség miatt, garancia a legális gazdálkodásra és kereskedésre. Az országos integráció támogatásának kormányzati szándékát a termelői csoportok működésére vonatkozó szabályok változtatásával lehet kifejezni. A jelenlegi rendszer (működési támogatási limit) nem segíti elő a termelői csoportok növekedését, összeolvadását. A csoportok összeolvadásának további akadálya, hogy nem egyértelmű a jelenleg működő BÉSZ-ek, TÉSZ-ek megszerzett előnyeinek továbbvitele az integrációba. Az állatjóléti, valamint, hulla-ártalmatlanítási támogatás további folyamatos alkalmazása, a rendelet módosítása úgy, hogy csak a Magyarországon született és felnevelt sertésekre (MAGYAR SERTÉS) vonatkozzon. (A kocákra kell adni ezeket is.) A sertéslétszám csökkenése, és a csökkenő igénylés mellett fontos lenne az éves támogatási keret arányos kifizetése, valamint az utolsó negyedévi kifizetésnek a keret erejéig terjedő emelése. A 148-as rendelet további alkalmazása, a rendelet módosítása úgy, hogy csak a Magyarországon született és felnevelt sertésekre (MAGYAR SERTÉS) vonatkozzon, és méret semleges legyen. (A kocákra kell adni.) Növénytermesztés földalapú támogatáson keresztüli motiválása arra, hogy tápanyag-utánpótlásra felhasználja az állattartó telepeken keletkező szerves-, és hígtrágyát. (8. melléklet) Az állattenyésztés trágya elhelyezési problémái égetőek, az állattartók kiszolgáltatottak! Szükséges az állami földek bérbeadásának felülvizsgálata, a bérletbe adásnál az állattartó telepeket előnyben kell részesíteni! A jelenlegi Uniós szabályok szerint az állattenyésztés direkt, jövedelem-pótló támogatása nem megengedett. Az állattenyésztés ilyen típusú támogatását a nyugati országok gyakorlatához hasonlóan csak a földalapú támogatásokon keresztül lehet megvalósítani. E törekvésnek hazánkban sajnos gátat szab az aktuális birtok szerkezet. A földalapú támogatások kiosztásánál ezért figyelembe kellene venni az üzemek saját állat létszámait, vagy ha ilyen nincs akkor azt, hogy a támogatást igénylők, milyen mértékben és formában hajlandóak hozzájárulni, az elhibázott támogatáspolitika miatt kialakult állattenyésztői problémák megoldásához. (A támogatások kiosztásánál figyelembe lehetne venni azt, hogy a növénytermesztők milyen irányba értékesítik a terményeiket az állattenyésztők számára létrehozott gabona intervenciós alapba (támogatandó), vagy a szabad piacon.) Betegségek behurcolásának megakadályozása, mentesség fenntartása, (Ausztria- Aujeszky analógiára Magyarország PRRS, és Aujeszky mentesítése, melynek hatályát nem csak az élő sertésre, hanem a termelők szerint a sertéshúsra is ki kell terjeszteni.) (11. melléklet) A sertéshús átvételi ára és a takarmányok vásárlási árai közti aránytalanságok előfordulásainak kezelése. (13. melléklet) (Sertés intervenció vagy Takarmány alapanyag intervenciós készlet, annak a termelők felé történő értékesítése kamatmentes hitelkonstrukcióval.) 6

7 A termelés - betegségektől való mentesítést is szolgáló - modernizálására, szerkezet átalakításra és a tenyészállat utánpótlásra lehetőséget adó pályázatok kiírása. A globális gabona és energiapiaci fejleményekhez alkalmazkodó fajták, nemesítésének, (12. melléklet) technológiák alkalmazásának támogatása. A támogatások gyors elbírálása, időbeni kifizetése. Rövid-távú, azonnali intézkedések: A 2010-es év gabona és kukorica árai, valamint az évtizedek óta tartó következetes magyar mezőgazdasági koncepció hiánya az abrakfogyasztó ágazatokat kilátástalan helyzetbe hozta. Függetlenül a termelés volumenétől! A év azonnali intézkedések segítségével tehető átvészelhetővé a sertés ágazat részére. Ezek az alábbiak: A évi állatjólléti támogatások 100%-os kifizetése évi, emelt összegű állatjóléti támogatások tárgy-negyedévi folyósítása évi 148-as rendelet évi felfüggesztett hányadának gyors kifizetése, a rendelet módosítása: keret emelése, méret-semlegessé tétele, tárgyhavi folyósítása. Takarmány alapanyag vásárlásra fordítható kamatmentes hitel biztosítása az állattartók részére, minimum hat hónapos futamidőre, függetlenül a gazdálkodási mérettől. Egyéb, kiszámítható takarmánybázist biztosító megoldások (Lombard hitel). Sok állattartó telep az EMVA rendszer ATK pályázatait egymásra építette, az improduktív trágyatárolási-, kijuttatási beruházást valósította meg elsőként, és az ÁTK 3-as pályázat segítségével tervez technológiai korszerűsítést. A fentiek okán szükséges az EMVA ÁTK pályázatok elbírálásának, kezelésének, futamidejének, finanszírozásának újratárgyalása az eddigi tapasztalatok, valamint az érintettek javaslata alapján. Az ATK-2-k esetében a jelenlegi rendszerben 1 éves elszámolási időszakot engedélyeznek. Tekintettel a jelenlegi banki finanszírozási gyakorlatra, ill. az MVH támogatás kifizetési készségére indokolt lenne beiktatni egy újabb mérföldkövet az elszámolási időszakon belül. Egyéb eszközök Az aktuális jogszabályok által megengedett protekcionizmus alkalmazása (15. melléklet): pl. gyakori, szigorú és következetes ellenőrzések az élőállat import, a szállítás, az állategészségügy, az állatvédelem, az élelmiszer-előállító üzemek, és a kereskedelmi pontok területén. A sertések etetésére felhasználható takarmányok körének meghatározása. (13. melléklet) A fehérje stratégia átalakítása. (13. melléklet) (Húslisztek felhasználása a sertés takarmányozásban.) A húsipar motiválása a magyar sertés feldolgozása érdekében. A húsok fagyasztva tárolási idejének 6-ról 3 hónapra csökkentése. A hazai élelmiszerek és marketing tevékenységük támogatása, (16. melléklet). 7

8 A javasolt intézkedések előnyei A megfelelő intézkedések, a felvásárlási árakban és a termelés minőségében olyan változásokat eredményeznek, amelyek a jelenlegi sertésállományt könnyedén megduplázhatják. A sertés gyors szaporíthatósága, jó technológia- tűrése és könnyed alkalmazkodása a különféle üzemméretekhez, jó szervezettség esetén biztosítja a családi gazdaságoktól a nagyüzemi méretekig terjedő színes, de minőségi árualapot előállító termelői skála kialakulását. (9. melléklet) Ez bizonyosan záloga lesz az export növekedésének, és az ágazat nemzetközi versenyképességének. Az ágazat erősödése - a feketegazdaság párhuzamos visszaszorítása mellett - jelentős adóbevételeket generál, és a jelenlegi kb ezer család bizonytalan megélhetését biztossá, jövőjüket kiszámíthatóvá teheti. Segíthet abban, hogy a vidéki életpályát újra tisztelet övezhesse! (10. melléklet) A Sertés Lobbi szerepe A Sertés Lobbi a hazai termelés kb. egyharmadát, képviseli. A megnevezés nem egy szervezetet jelent, hanem kizárólag a termelők érdekei mellet felsorakozó termelők, civilek és központi szándék közös érvényesülését. A közös akaratnak létre kell hozni a termelők gazdasági érdekei érvényesülését mindenki számára legitim módon képviselő, gazdasági alapokon működő termelői csoportosulást. A gazdasági versenyhelyzetben, a gazdaság szereplőivel szemben az egységes gazdasági fellépés tudja a termelők érdekeit legjobban képviselni. A Sertés Lobbi felelősséget érez aziránt, hogy az ágazat problémáinak megoldásában részt vegyen, a civil és egyéb szervezetek javaslatait konstruktívan kezelje. Az ágazatban dolgozó szakemberek révén ugyanakkor nemcsak felelősnek, de képesnek is érzi magát a problémakezelésben való részvételre. Tudjuk, hogy ebben a dokumentumban szereplő javaslatok megvalósítása, nem megy egyik napról a másikra. Amennyiben azonban a sertéságazattal kapcsolatos kormányzati szándék egyértelműen megfogalmazódik, és amennyiben a Sertés Lobbi felkérést kap, az ágazati stratégia részleteinek kidolgozásában való részvételre, arra minden mozgósítható tudásával, örömmel vállalkozik. Javaslatunk szerint, a törzsanyagunk mellékleteiben szereplő témakörök alkalmasak arra, hogy az adott témákban munkacsoportok jöhessenek létre. Képesnek érezzük magunkat arra, hogy a saját érdekünkben a munkacsoportok működését és azok, valamint a központi szervek produktív párbeszédét moderáljuk. A fentiek értelmében a Sertés Lobbi várja az ágazat sorsával kapcsolatos EGYÉRTELMŰ kormányzati szándék kifejeződését és várjuk a felkérést, a problémák megoldásában való részvételre! Budapest, március 26. Sertés Lobbi 8

9 1. melléklet: Az önellátás A kedvezőtlen tendenciák következménye, hogy a stratégiailag fontos önellátás bástyáját elbuktuk. Nettó sertésimportőrré váltunk! 2009-ben a KSH adatai szerint a sertés import t, az export t. A kb t sertésimport (kb ezer sertés) jól korrelál a kocák létszámából, és az egy főre eső sertéshús-fogyasztásból levezethető adatokkal. (lásd táblázat): Magyarország sertéslétszámának anomáliái Húsfogyasztás potenciális bázisa (Magyarországon): fő Sertéshús fogyasztása (KSH, 2007.): 27,6 kg / év/ fő Éves sertéshús igény: x 27, kg sertéshús Sertés vágás I-VIII. hó (KSH) db sertés Élősúly I-VIII. hó (KSH) kg Vágósúly I-VIII. hó (KSH): kg Vágó sertés átlagos nettó élő súly: 114 kg / sertés Húskihozatal: 54% Sertés igény a I-VIII hó vágások alapján, 1 évre arányosítva db sertés /év Éves sertés termelési igény fogyasztásból számítva: / 0,54 / 115 = db sertés /év Éves sertéstermelés kocaszámból levezetve ( x 19): db sertés /év Éves vágósertés előállítás (7 hónapos elkészülést feltételezve, záró állományból levezetve) ( ) / 7 x 12): db sertés /év Magyarország minimum nettó sertésimportja malacra vonatkozóan, az önellátáshoz: Magyarország nettó sertésimportja hízóra vonatkozóan: db sertés /év db sertés /év Szomorú tény, hogy január-augusztus időszakban kb. 3 millió darab volt a sertésvágások száma, ami ugyan 11 %-os növekedés 2009-hez viszonyítva, de ebből 24,8%- ot az import biztosított. (AKI) A fenti táblázat, és az AKI adatai szerint tehát a magyar sertésnek van piaca a világban, de mi ezt nem tudjuk kihasználni. A sertés importra vonatkozó megállapításunknak látszólag ellentmond a záró állomány létszámából számított sertéstermelés. Az ellentmondást vagy az adja, hogy a statisztikai adatok nem pontosak vagy az, hogy ma Magyarországot az olcsó munkaerő és a gyenge önvédelmi mechanizmusok miatt sokan használják bérhízlalási célpontnak. Nem csak Európa hússzemete köt ki nálunk, de sajnos sokszor a malacfeleslege is. A helyzetet súlyosbítja, hogy a malacfelesleg ilyen módon való levezetése sokszor társul egy gyenge állategészségügyi státusszal. Az olcsó malac import a hazai igényeket kielégíti, az árakat viszont alaposan letöri. További következmény, hogy a hízók piacán az előállított sertésmennyiség sokszor meghaladja az ország igényeit. Így az ágazat fő bevételét jelentő hízó szegmensében egy relatív kínálati piac alakul ki, amely magyarázhatja, hogy az átvételi árakban nem a nyugat-európai árak plusz szállítás, hanem a nyugat-európai árak mínusz szállítási költség jelentkezik. 9

10 Táblázatunk alapján lehet következtetni a feketegazdaság mértékére. A szaporulat alapján számított sertéstermelési potenciál (~5,1 M db) cirka db sertésexportot feltételezne. (~4,5 M db igény mellett, 6 hónapos elkészülési idővel még többet.) A KSH sertésvágásokra vonatkozó adatai, az egy főre eső fogyasztás sertésigényre való levezetése, és az import-export adatok viszont ezerrel kevesebb sertés piacra kerülését támasztják alá. Az adatgyűjtés lehetőségei miatt a feketegazdaság a fentiekből kikövetkeztethető kb %-os mérték minimum duplája lehet, amelyet egy kedvező ÁFA rendszerrel és hatékony ellenőrzésekkel felére vissza lehetne szorítani. A rossz önvédelmi mechanizmusok, és a hiányzó agrárpiaci szabályozások miatt egy rossz ágazati szerkezet alakul ki. Az alapanyag (malac, hús) impulzusok miatt olyan túlreagált folyamatok keletkezhetnek, amelyek stratégiai szempontból teljesen elfogadhatatlanok. A sertéságazathoz kapcsolódó piacon teljes káosz és kiszámíthatatlanság uralkodik! Ilyen körülmények között kellő hatékonysággal, sem gazdálkodni, sem a támogatások hatását várni nem lehet! E rendszer segítségével fenntarthatók viszont azok a nagy telepi beruházások, amelyekhez állatlétszámhoz kötött támogatásokat vettek fel anélkül, hogy azok stratégiailag megbízható ellátást adnának az országnak. (Ezek a telepek csak hizlalást folytatnak, és csak akkor kezdenek bele, amikor egy-egy malac levezetési hullám miatt mélyen ár alatt van a hízóalapanyag beszerzés. E tevékenység nem csak a hazai malac árakat töri le, hanem a hízó árakat is hátrányosan befolyásolja. Következésképp rontja a folyamatosan termelő hazai üzemek eredményességet, a feketegazdaságba hajtja a szereplőket, stb.) Kiszámítható gazdasági környezetben az önellátás 4,5 millió sertésfogyasztási bázisán, minden bizonnyal további 2 M db sertés felnevelése lehetséges kényelmesen az export igények kielégítésére, így Magyarországon évente minimum kb. 6,5 M db sertés előállítása indokolt. Az előállított árumennyiséget megfelelő marketing mellett játszva kellene tudni eladni azon a világpiacon, ahol fel tudjuk mutatni a magyar sertéshús olyan előnyeit, mint: - Gabona alapú takarmányozás, amely így lényegesen kisebb rizikót hordoz az élelmiszeripar melléktermékek káros-anyag tartalmának közvetítésében. - A közepes elkészülési idő alatt az állatok a felnőtt korba lépnek, amely a húsok nedvességtartalmát, ipari felhasználhatóságát, és íz hatásait kedvezően befolyásolják 10

11 2. melléklet: A magyar sertéságazat fejlődésében tapasztalható anomáliák A magyar agrárszektor tendenciái nemzetközi és történelmi összehasonlításban A világon az élelmiszerek iránti kereslet fokozódik, ugyanakkor Magyarországon a 90-es évek óta a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és bennük a sertés ágazat is lejtmenetbe került. A nemzetközi környezet változásait figyelembe véve azonban a hazai helyzet súlyos problémákat és komoly felelősségeket vet föl. Magyarországon a mezőgazdaság nemzeti kincs, ennek ellenére évtizedek óta mostohagyerek, az elmúlt 20 év alatt csak visszafelé fejlődött. 1. táblázat Az agrártermelés változása es bázisra vonatkoztatva Világpiac Magyarország % 100% % 87% % 93% % 91% AKI Az egy hektárra jutó bruttó termelés M.o-on az EU-15-ök átlagának 70%-a, a jövedelemtermelő képesség pedig csak 50%-a. Jövedelem nélkül a fejlődés elképzelhetetlen, ezért a sertéságazat évek óta tartó agonizálásán nem szabad csodálkozni. Úgy kell alakítani termelési környezetet, hogy az jövedelmet teremthessen! A kedvezőtlen tendenciák és állapotok okai összetettek, megoldásuk nagy körültekintést igényel. 2. táblázat Stratégia Vezérelv Külker cél Földtulajdon Gazdálkodási forma Élelmiszeripar Verseny Az agrárszektor néhány jellemzője Rendszerváltás előtt Rendszerváltás után Aktuális megoldás Szocialista tábor, A világpiacra (EU) termelés, Magyarország önellátása, Magyarország de az új "társaknak" van és az igényes piacok élelmezése. versenyképes élelmiszerük. megszerzése. Ellátási biztonság. Konvertibilis valuta megszerzése. Állami, szövetkezeti földek Nagyüzemek (szövetkezet, állami gazdaság) Az 1-2. pontok fontossága miatt, szabályozott és rangján kezelt élelmiszeripar. Verseny nélküliség. A piaci liberalizáció, a pillanatnyi piaci érdekek érvényesülése. Pozitív külkereskedelmi mérleg. Privatizált földterületek, kevés állami föld Privát szektor erősödése, nagyüzem tudatos rombolása Az élelmiszeripar és az élelmiszerkereskedelem feltétel és stratégia nélküli privatizálása. A hazai termékek számára igen éles, előnyök nélküli verseny, még a hazai piacon is. Minőség, gazdaságosan. Magasan feldolgozott élelmiszerek pozitív külkereskedelmi mérlege. A vertikális integrációk földhöz segítése. A változatos üzemméretek összhangja, termelői csoportosulás A termelők jelentős befolyása alatt működő, koncentrált, és nagy teljesítményű feldolgozóipar Protekcionista hazai verseny, amely megteremti az anyagi alapot a nemzetközi versenyképességhez. 11

12 2. táblázat (folytatás) Kereskedelmi környezet Az agrárszektor néhány jellemzője Rendszerváltás Rendszerváltás után előtt Diffúz kereskedelmi megjelenés Koncentrálódott igények (80%ban hipermarketekben vásárolunk), Az üzletláncok az élelmiszeripar trójai falovai. ÁFA 0% 12,5% Környezetvédelem Kevés tudatosság Sokszor értelmetlen környezetvédelmi túlkapások. Aktuális megoldás A koncentrált, (hipermarket), a helyi kereskedelem, (kisebb boltok) és a direkt eladások (termelői értékesítés) egyenlő arányú fellépése. 25 % jelentős csökkentése, a nagy feketegazdasági hányaddal bíró gazdasági ágazatokhoz hasonló, fordított ÁFA alkalmazása A hatékony termelés és az ésszerű környezetvédelem egyensúlya. Sajnos jelenleg a nemzetközi élelmiszeripar trójai falovai a hipermarketeket üzemeltető áruházláncok. Bizonyos német diszkontláncok (Aldi, Lidl) piaci terjeszkedése és Németország növekvő élelmiszergazdasága között vélhetően jó korreláció van. Valószínűleg nincs ez másképp az egyéb uniós országok és áruházláncaik vonatkozásában sem. Míg ban átlagosan évi % volt az élelmiszerimport, és a magasan feldolgozott élelmiszerek külkereskedelmi egyenlege kb. 600 millió Euro, addig ugyanez ben 30-(40%) és 0 Euro. Ilyen súlyos szerkezeti problémák közt a protekcionizmus létjogosultságát megkérdőjelezni szakmai hiba. Az agrárágazat hozzájárulása a GDP-hez és az export növekedéséhez nem elhanyagolható. (3. táblázat) Sajnálatos tény a mezőgazdaság GDP termeléshez való közvetlen hozzájárulásának csökkenése 2009-ben és valószínűleg 2010-ben is, ami a nemzetközi tendenciák tükrében egyértelműen a rossz ágazati struktúrák, és a stratégiák hiányának következménye. Érdekes jelenség a mezőgazdasági beruházások részarányának növekedése, ami egyrészt az előremenekülést és az ÁTK pályázatok megvalósítását, másrészt a kedvezőtlen piaci körülmények között egyben a tartalékok kimerülését is jelenti. Az ágazat egyértelmű alkalmazkodóképességét jelenti az exportban való részesedés növekedése. 3. táblázat A mezőgazdasági és A mezőgazdaság részaránya élelmiszeripari termékek részaránya A GDP A A A termelésben beruházásban foglalkoztatottságban fogyasztásban Az exportban Év Folyó áron, % % Folyó áron, % ,6 4,2 4,9 25,8 5, ,6 3,7 4,7 25,0 6, ,0 5,0 4,6 25,0 7, ,5 5,6 4,6 26,0 7,3 A 2000-es évek elejéig a bruttó mezőgazdasági termeléshez a növénytermesztés és az állattenyésztés közel % arányban járult hozzá. Ez az arány 2009-ben %-ra módosult. Figyelembe véve az állattenyésztés és feldolgozott termékeinek magas hozzáadott értékét, a nemzeti agrárstratégia feladata a kedvezőtlen arány javítása. 12

13 Az állattenyésztés alkalmazkodási lehetőségei Az állattenyésztés költségeinek állatfajtól függően, 40-60%-át a takarmányköltségek teszik ki. A sertéstartásban ez % a takarmányártól, és a sertéstermelési ágaktól függően (malac előállítás, teljes termelési vertikum, csak hízlalás). Az állattenyésztési ágazatokban a külső környezetei hatások közvetlen hatása tompább, mint a növénytermesztésben, ugyanakkora sajnos a ráfordítási szerkezet változtatására a termelők alkalmazkodási lehetőségei is jóval kisebbek. Ez azt jelenti, hogy a termékek előállítás költségei az egyes évekre vonatkoztatva, és abszolút értéken számítva, általában kisebb ingadozást mutatnak, de az állattenyésztési ágazatok, a költségek és az átvételi árak nagy változásait rosszul tolerálják. Az utóbbi években tapasztalható takarmánypiaci és átvételi ár hektikusságok tehát egyértelműen destruktívak az állattenyésztés számára. Ilyen körülmények között a termelők általában nem tudnak, vagy nem mernek kockázatot vállalni, ráfordításaikat igyekszenek minimalizálni, így a technológiai és genetikai fejlesztések elmaradnak. A takarmányok készletezései miatt a gabona árak alakulása, annak jelentkezésétől időben eltolódva fejti ki hatását az állattenyésztésre. Az utóbbi években jelentkező, és agrárközgazdászok által a jövőre is jósolt, erős gabona áringadozások a megfelelő puffer rendszerek nélkül nagy károkat okoznak. Emellett a gabonafélék, mint élelmiszer-, takarmány-, és energiahordozó alapanyagok felértékelődtek, a spekulációk hatása várhatóan egyre erősebben érvényesül rájuk. E károkat többszörösére erősíthetik azok a folyamatok, amelyek a piacaink önvédelmének gyengeségéből fakadnak. Jelen esetben, a 2010-ben kialakult magas gabonaárak, és 2011-ben a német dioxin botrány miatt jelentkező alacsony felvásárlási árak booster hatását figyelhetjük meg abban a sertéságazatban, amelynek már amúgy sem voltak tartalékai. A tartalékok kimerüléséhez az évtizedek óta tartó rossz piaci körülményeken kívül az egyértelműen megfogalmazott és pártállástól független, szakmailag elfogadott ágazati és agrárgazdasági stratégia hiánya is hozzájárult. Az EMVA ÁTK pályázatok megvalósítása sok esetben be sem fejeződött, de ha be is fejeződött, annak ideje akkorra datálódott, amikor a fentebb említett negatív booster hatás jelentkezett. Ilyen körülmények közt az eredmény várat magára, és a teljesen kimerült tartalékok feltöltésére ugyanúgy nincs lehetőség, mint az általában tervezhető kiadások növelésére. A takarmány és a hazai sertéshús piacon jelenlévő túlzott liberalizáció az általában tervezhető kiadásokat és bevételeket egyértelműen hátrányosan befolyásolja, így a kompenzációs lehetőségek hiányával közösen, ben kb. 500 ezer - 1 millió sertés záró létszám csökkenést okozhat. Ez komoly kormányzati felelősséget, valamint évtizedek óta tartó hozzá nem értést, súlyos szakmai hiányosságokat vet föl! A probléma megoldását csak átfogó és évekre, vagy évtizedekre szóló, egyértelmű mezőgazdasági stratégiával lehet orvosolni. Minthogy az állattenyésztés teljesítménye a fajtától, a tartási-, és takarmányozási technológiától, valamint a takarmányok hozzáférhetőségétől és árától alapvetően függ. Az agrárstratégiának e pontokra úgy kell kitérni, hogy nagyon kritikusan elemzi az elmúlt időszak hibáit, és azokat alapul véve kiszámítható környezetet teremt a termelés, feldolgozás és értékesítés számára. A kialakított jövőképben a jelenlegi piaci eszközöknek (pl. intervenció) egy olyan védőháló részét kell képezniük, amely nagyobb gazdasági krízis eseten védi a mezőgazdasági ágazatot. 13

14 3. melléklet: A sertéságazat hozzájárulása a nemzetgazdasághoz a jelenben és a jövőben Az ágazati leépülés adó és járulék vonzata A sertéságazat nemzetgazdasághoz való hozzájárulásának mértéke alapvetően az ágazat volumenétől, és jövedelemtermelő képességétől függ. Az ágazat mérete az utóbbi évtizedben, teljesen egyértelmű csökkenést mutat. 1. táblázat Sertésállomány (december 01. állapot) összesen: ezer Év db ebből koca: ezer db (Forrás: AKI) A leépüléssel párhuzamosan az ágazatra épülő élelmiszeripari üzemek lehetőségei is beszűkülnek. A vágás / feldolgozás egyensúlya felborul, kezdetben a feldolgozás relatív arányának növekedésével (importból). Később azonban itt is feltételezhető a leépülés. Ezt támasztják alá a rendszerváltás óta tapasztalható tendenciák Bruttó kibocsátás részaránya a nemzetgazdaságban, évben folyó áron Mezőgazdaság, 4,5 % 4,0 % 3,8 % 3,8 % vad és halgazd. Élelmiszeripar 5,3 % 4,7 % 4,4 % 4,2 % Hozzáadott érték részaránya a nemzetgazdaságban, évben folyóáron Mezőgazdaság, 4,6 % 4,1 % 3,9 % 3,8 % vad és halgazd. Élelmiszeripar 2,8 % 2,5 % 2,4 % 2,2% (Forrás: VM jelentés 2009.) Szélsőséges esetben, végül a feldolgozóipar bizonyos tevékenységei (pl. vágóhidak) egyszerű logisztikára korlátozódnak. Ezt több vágóhíd egyedi példája is bizonyítja. A termelői kapacitások csökkenésével párhuzamosan a feldolgozóiparon kívül leépülnek még olyan kiszolgáló iparágak is, mint a takarmánygyártás, fuvarozás, építőipar, technológiai és állattenyésztési innováció, stb április-júniusban a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma , az élelmiszeriparban (Agrárgazdasági Figyelő ). A kiszolgáló iparágakról nincs ugyan külön adat, de minden bizonnyal megalapozott az a feltevés, hogy egy mezőgazdasági termelői munkahely elvesztése egy másik (élelmiszer-, és kiszolgáló-iparbeli) munkahely megszűnését is eredményezi. A sertés ágazat állami befizetéseinek kalkulációjához az alábbi táblázatok nyújtanak támpontot. 14

15 2. táblázat Két sertéstartó cég által fizetendő adók, járulékok év Cég 1. Cég 2. Cég 3. Cégek összesen Éves átlagos dolgozói állományi létszáma (fő) Átlagkoca létszám / év (db) Értékesített tenyészsüldő, objektív hízó (db) Havi átlag bruttó bér: Ft Ft Ft Adónemek Cég 1. Cég 2. Cég 3. Bruttó bérek súlyozott átlaga Ft Cégek összesen Iparűzési adó Ft Ft Ft Ft Kommunális adó Ft 0 Ft Ft Ft Innovációs járulék Ft 0 Ft 0 Ft Ft ebből: Debreceni Egyetemtől megrendelt munka díja Ft 0 Ft 0 Ft Ft APEH felé befizetett összeg Ft 0 Ft 0 Ft Ft Környezetterhelési díj Ft 0 Ft 0 Ft Ft Rehabilitációs járulék normatíva Ft Ft Ft Ft Szakképzési hozzájárulás (1,5%) Ft Ft Ft Ft ebből: Debreceni Egyetemnek adott Ft 0 Ft 0 Ft Ft Nádudvari szakiskolának adott Ft 0 Ft 0 Ft Ft Karacs F. szakiskola 0 Ft Ft 0 Ft Ft Saját dolgozók képzésének finanszírozása Ft Ft 0 Ft Ft Befizetés az APEH felé Ft Ft Ft Ft Nyugdíjbiztosítási alapba befizetés (24%) Ft Ft Ft Ft Egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék (3%) Ft Ft Ft Ft SZJA Céges Ft Ft Ft SZJA Munkavállalói Ft Ft Ft Ft Nyugdíjjárulék Munkavállalói (10%) Ft Ft Ft Ft Egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék Munkavállalói (4%+2%+1,5%) Ft Ft Ft Ft ÖSSZESEN: Ft Ft Ft Ft 15

16 2. táblázat folytatása, a cégek adataiból származtatott eredmények A cégek adataiból származtatott összegek Cég 1. Cég 2. Cég 3. Cégek összesen Bruttó munkabér / év: Ft Ft Ft Ft Adóbefizetés / munkavállaló / év: Ft Ft Ft Ft 1 db kocára jutó adó, járulék (Ft/db): Ft Ft Ft Ft 1 fő munkavállalóra jutó sertés kibocsátás (db) fő munkavállalóra jutó kocák száma (db): Munkabérek (bttó) / sertés (Ft): Ft Ft Ft Ft 1 db értékesített főtermékre (tenyészsüldő, objektív hízó) jutó adó, járulék (Ft/db): Ft Ft Ft Ft Munkavállalói terhek / sertés (Ft): Ft Ft 542 Ft Ft Munkáltatói járulékok (Ft): Ft Ft 526 Ft Ft Munkáltatói adók (Ft): 291 Ft 424 Ft 304 Ft 301 Ft Munkabérek (bttó), járulékok és adók / sertés (Ft): Ft Ft Ft Ft 3. táblázat A sertéságazati leépülés következtében fellépő állami adó és járulék kiesés Magyarország sertéslétszámának záró értéke 2010-ben (db): Magyarország kocaállományának záró létszáma 2010-ben (db) (AKI 2010): Magyarországon előállított hízó/ koca / év (db): 19 Magyarország becsült éves sertéstermelése kocák alapján (db): munkavállalóra jutó sertés termelés (db): munkavállalóra jutó koca (db): 27 1 sertés előállítása után befizetett ÁFA: Ft Munkavállalók száma (becsült adatok): Sertés ágazat 8115 Élelmiszeripar Egyéb kiszolgáló iparágak Kalkulációk: Várható koca záró létszám csökkenés (2011-ben): Sertés csökkenés okozta közvetlen munkahelyvesztés: Sertés csökkenés okozta közvetett munkahelyvesztés: fő munkavállalóra jutó adó, járulék (Ft/fő) Cégek összesen Az állami adó-bevételkiesés a megszűnő munkahelyek miatt (munkahelyvesztés x 1 fő járulékai és adói): Állami ÁFA bevétel kiesés a leépülés miatt: A leépülés miatt várható állami bevételkiesés: Ft Ft Ft 16

17 Természetesen az ágazat bővülése a munkavállalás viszonylataiban jelentős költségvetési bevételt generálhat még akkor is, ha feltételezünk egy hatékonyság növekedést. (Csökken élőmunka fajlagos aránya.) Ne felejtsük el, hogy az ágazat bővülése és eredményességének javulása a számítások szempontjából lényeges helyen szereplő ÁFA összegét jelentősen emelheti, míg veszteséges termelés esetén a visszaigénylő pozíció miatt jelentősen csökkentheti. A leépülés miatti bevételkiesésbe nincs belekalkulálva a megszűnő munkahelyek miatt keletkező munkanélküli segélyek kiadási többlete. Nem számszerűsíthető, ezért a számításokba az sincs belekalkulálva, hogy az ágazat leépülő munkahelyei elsősorban az alacsony képzettségűeket érinti, akiket javarészt vidéki környezetben nehéz lesz átképezni és így visszavezetni a munka világába. A sertés előállítás önköltségének alakulása november március között 4. táblázatsor: Vágósertés előállítás költségvonatkozásai (egyszerűsített kalkuláció ) Vemhes kocatáp Szoptató kocatáp Malactápszer Malactáp Hízó I táp Hízó II táp Hízó II táp Ára (kg) 70 Ft 79 Ft 300 Ft 94 Ft 84 Ft 78 Ft 72 Ft Korosztályos záró súly (kg) Nevelési időszak (nap) Fajlagos takarmányértékesítés 1,8 2,4 2,7 2,9 Napi súlygyarapodás (g/nap) Fogyás/ malac (kg) Fogyás/ malac (Ft) Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Összes takarmány költség / malac: Összes takarmány költség / hízó: Összes takarmány költség / kész sertés: Ft Ft Ft Kiadások megoszlása: Malac előállítás Hízó előállítás Takarmány: 55% Ft 70% Ft Energia: 10% Ft 7% Ft Munkabér és j: 24% Ft 12% Ft Áeü: 7% Ft 7% Ft Általános költségek: 4% 624 Ft 4% Ft 100% Ft 100% Ft Kész termék nettó súlya (kg) Előállítási ár / kg: 522 Ft 372 Ft Előállítási ár / kg (munkabér és járulékai nélkül): 395 Ft 311 Ft A kalkulációk nem teljes körűen tartalmazzák az olyan általános költségeket, mint a hitelkamatok, az amortizáció, a tenyészállat beszerzés vagy előállítás, a hatósági díjak, stb. Ezek azonban sajnos igen jelentős kiadásokat jelentenek, de a kalkulációk nem tartalmazzák a támogatásokat sem, amely talán fedezi a fent említett általános költségeket. 17

18 6. táblázat Befizetések az állam felé Hatósági díjak: Munkabérek (bttó) / sertés: Járulékok és adók összesen / sertés: Munkavállalói terhek / sertés: Munkáltatói járulékok / sertés: Munkáltatói adók / sertés: Munkabérek (bttó), járulékok, adók hatósági díjak / sertés: Sertés záró létszám (2010. december / AKI) Koca záró létszám (2010. december / AKI) Hízókibocsátás, (hízó / koca / év): Hízók leadási nettó súlya: Sertéshús átlagár: 450 Ft Ft Ft Ft Ft 301 Ft Ft db db 19 db 114 Kg 1000 Ft Egyéb testrészek átlagára: 300 Ft Felvásárlási ár: 310 Ft Sertéshús fogyasztása (KSH, 2007.): 27,6 kg / év/ fő Magyarország lakossága: fő Magyarország éves sertéshús fogyasztása (kg): db Előállított éves sertésmennyiség kocaszámok alapján (db): db Kocalétszámból levezetve az előállított sertéshús mennyiség / év (kg): kg nettó élősúly 1 munkavállalóra jutó előállított sertés (db): 547 db ÁFA tartalom (élő állat): 25% ÁFA tartalom (hús): 25% Húskihozatal: 54% ÁFA befizetés: Munkabér és járulékai nélkül számított ÁFA bef. / sertés: -20 Ft ÁFA bef. (A nem ktsg jellegű kiadások után) / sertés: Ft ÁFA befizetés összesen / sertés: Ft Összes befizetés / sertés: Ft 7. táblázat Az ágazat éves bér és járuléktermelése: Az ágazat termelői részének, az állam felé tett közvetlen befizetései: Ebből ÁFA befizetés (sertés termelés, éves szinten): Sertés hús fogyasztásból származó kereskedelmi ÁFA bevétel: Az állam összes bevétele a sertéságazatból és a húsfogyasztásból: Ft Ft Ft Ft Ft Összegzés A KSH adatai szerint I-VIII. hónap között levágtak db kocát, ami a 2009-hez viszonyítva 198,2%-os emelkedés. Mivel a termény árak augusztus után szabadultak el, és hasonlóan augusztus után kezdett csökkenni a sertés átvételi ára nem merész dolog 18

19 feltételezni a db-os kocalétszám további kb db-os csökkenését. Ez a csaknem 25%-os csökkenése hozzávetőleg 4000 munkahely megszűnésével járhat, amely az ágazat jellegéből adódóan a hátrányos helyzetben lévő vidéki munkahelyeket fogja elsősorban érinteni. Ott is nagyrészt olyan munkavállalókat, akiknek az elhelyezkedési potenciálja alacsony. Az utóbbi szűk fél évben, az élősertés átvételi árak alacsony szintje (kb. 290 Ft) miatt, a sertéstartóknak % vesztesége keletkezett minden eladott hízón. A tendencia sajnos jelenleg sem tűnik úgy, hogy augusztusig változna. Ilyen mértékű veszteségek esetén csak az önköltségi veszteségek pótlásához minimum 3 nyereséges év szükséges. A 2011-ben várható kb. 25 %-os leépülés, nem csak a kb. 21,5 Mrd Ft állami bevételek jó részének kiesését jelenti, hanem a munkanélküli segélyek által tett állami kiadásokat is növelni fogja. Így összességében az ágazati leépülés nem 8,2 hanem akár 15 Mrd Ft-ba is kerülhet. A kormány sertéságazatra és sertéshúsra vonatkozó tervezett ÁFA csökkentése (5%-ra) a feketegazdaság jelenlétét a termelésben minden bizonnyal csökkenteni fogja. A termelők által előállított termékek alacsony ÁFA tartalma, és a támogatások együttesen valószínűleg elegendő féket fognak jelenteni arra vonatkozólag, hogy a fekete értékesítések volumene csökkenjen. A kereskedelemben lévő feketegazdaság jelenléte azonban nem csak az ÁFA tartalomtól függ, hanem a termékpályák ellenőrizhetőségétől is. A kereskedelemben nincsenek támogatások, így ott az ÁFA csökkentés valószínűleg nem lesz elég visszatartó erő a fekete áruk forgalmazásának, viszont bevétel kiesést jelent az államnak. Az ellenőrizhetőség a termelőnél kezdődik és meghatározó jelentőségű. Amennyiben az import valamint a termelő tevékenység is jól ellenőrzött és jól ellenőrizhető, a kereskedelembe lényegesen kisebb arányban fog bekerülni a fekete áru, még ha ott nincs is ÁFA csökkentés. Újra hangsúlyoznunk kell azonban, hogy az élőállat előállítást terhelő ÁFA alapvetően meghatározza a feketegazdaságba kerülő sertések számát. A kereskedelmi ÁFA csökkentés valószínűleg segít megtartani a jelenlegi fogyasztást, de teljesen biztos, hogy a 20%-os bruttó árcsökkenés nagy részét lenyelik majd a kereskedők. Ott, ahol a polc pénz, a tárolási árakkal befolyásolt árak, stb. megengedett, ostobaság arra számítani, hogy a termelők vagy a fogyasztók helyzete javulni fog, pusztán a kiskereskedelmi ÁFA csökkentéstől! A kereskedelmi ÁFA csökkentéseket mindenképpen meg kell előznie olyan mechanizmusok kialakulásának, amely a nemzetközi piacon drágább, de jobb minőségű magyar sertéshús hazai forgalmának arányát növeli. SEMMILYEN TERMELŐ TEVÉKENYSÉG NEM ÉPÜLHET ARRA, HOGY AZ ÖNKÖLTSÉGNEK MEGFELELŐ BEVÉTELEI LEGYENEK! Az állami támogatásoknak a gazdaságok jövedelmét kell gyarapítania, nem pedig költségcsökkentő tényezőként fellépni. Így magától értetődik, hogy a jelenlegi feltételek változatlansága mellet csak arra lehet számítani, hogy az állam kinyilvánítja azon egyértelmű állásfoglalását, hogy a magyar agrárium nem tart igényt a sertéstermelési ágazatra! Ki kell állni a közvélemény elé, és el kell mondani, hogy az államnak a kereskedelemre nagyobb szüksége van, mint a termékek előállítására! Fel kell vállalni a ezer munkahely megszüntetését és azt, hogy az élelmiszertermelésre stratégiai szempontok miatt sincs szükség ma Magyarországon, vagy SÜRGŐSEN TENNI KELL VALAMIT! 19

20 4. melléklet: A sertéstartókat terhelő hatósági kötelezettségek MGSZH Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság: ATEV: - Állatszállítási hatósági díj (72 Ft /értékesített db, hétvégén, ünnepnap 144 Ft / értékesített db.) - Telepek mentességi felügyelete érdekében minden telepen félévente a tenyészállatok 10%-ától vérmintát kell venni. Kötelező vizsgálat. - Állatjóléti támogatásokhoz negyedévente állategészségügyi hatósági igazolás (1.670 Ft/ telep/ n.év) - Hullaelszállítási és megsemmisítési díj. Más országokban (pl. Ausztria) az állam feladata, a gazdák nem fizetnek érte. Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség: - Éves környezetvédelmi felügyeleti díj: telepenként Ft/év. - Egységes környezetvédelmi használati engedély elkészítése, 5 évente kötelező felülvizsgálatának eljárási díjai. - Vízjogi üzemeltetési engedély. Minden változtatásnál külön eljárási díj. (Probléma: az egységes környezetvédelmi használati engedély úgy indult, hogy magába foglal minden környezetvédelmi engedélyköteles tételt, a víz mégis kimaradt belőle, így külön engedélyezés, külön eljárási díjak stb. terhelik az állattartókat.) - 2 évente kötelező hulladékgazdálkodási terv eljárási díja. - 5 évente a légszennyezés mérésére pontforrásokból akkreditált kibocsátás-ellenőrzés költségei. - Éves telepenkénti vízkészlet-járulék fizetése. MGSZH Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság: - A hígtrágya keletkezése és kibocsátása miatt nitrát érzékeny területeken 3 évente, nem nitrát érzékeny területeken 5 évente talaj- és talajvízvizsgálaton alapuló talajvédelmi terv készítésének költségei (milliós nagyságrend). Akkreditált labor: - Telepek kötelező ivóvíz vizsgálati díja. 20

A Sertésstratégia eredményei, jövőbeni intézkedések

A Sertésstratégia eredményei, jövőbeni intézkedések A Sertésstratégia eredményei, jövőbeni intézkedések Horváth István Kiemelt programokért felelős miniszteri biztos, Országgyűlési képviselő Gödöllő, 2015. 05.05. 1 2012 augusztus 30-án Magyarország Kormánya

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

KMS Védjegy általános szakmai követelményei

KMS Védjegy általános szakmai követelményei KMS Védjegy általános szakmai követelményei A Kiváló Minőségű Sertéshús (KMS) védjegy céljai: felhívja a hazai és külföldi fogyasztók figyelmét az ellenőrzötten kiváló minőségű sertéshúsból készült termékekre

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

A baromfi ágazat stratégiája. Dr. Csorbai Attila elnök-igazgató Baromfi Termék Tanács

A baromfi ágazat stratégiája. Dr. Csorbai Attila elnök-igazgató Baromfi Termék Tanács A baromfi ágazat stratégiája Dr. Csorbai Attila elnök-igazgató Baromfi Termék Tanács 1949 1951 1953 1955 1957 1959 1961 1963 1965 1967 1969 1971 1973 1975 1977 1979 1981 1983 1985 1987 1989 1991 1993 1995

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Sertéstenyészés hatékonyan Magyarországon

Sertéstenyészés hatékonyan Magyarországon Sertéstenyészés hatékonyan Magyarországon Lehetőségek a Magyar sertéstenyésztésben Ing. Arno van de Laar MSc, Regional Director TOPIGS International Az előadás témái: A világ sertéshús kereskedelme, a

Részletesebben

Nagygazdák és kisgazdák*

Nagygazdák és kisgazdák* Raskó György Nagygazdák és kisgazdák* Helyzet- és jövőkép az agrárgazdaságról *Gazdaságpolitikai választások, GKI konferencia 2005 november 8. Húzóerő-e az agrárszektor Magyarországon? Nem Az agrárium

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

Finanszírozási kilátások az agráriumban. Előadó: Szabó István, igazgató

Finanszírozási kilátások az agráriumban. Előadó: Szabó István, igazgató Finanszírozási kilátások az agráriumban Előadó: Szabó István, igazgató Agrárágazati Igazgatóság 2 A mezőgazdaság... Agrárágazati Igazgatóság 3 A mezőgazdaság befolyásoló tényezői Agrárágazati Igazgatóság

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei. Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály

Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei. Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály Termelői szervezetek és kialakulásuk Feladatkörük Érdekviszonyaik Szerves fejlődés Európai

Részletesebben

A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei. Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei. Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Magyar élelmiszeripar 2014.

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

A BIOETANOL GYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEI MINT ALTERNATÍV FEHÉRJEFORRÁSOK. Mézes Miklós Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék

A BIOETANOL GYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEI MINT ALTERNATÍV FEHÉRJEFORRÁSOK. Mézes Miklós Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék A BIOETANOL GYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEI MINT ALTERNATÍV FEHÉRJEFORRÁSOK Mézes Miklós Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék MELLÉKTERMÉKEK FELHASZNÁLÁSÁNAK CÉLJA - Nagy mennyiségben és folyamatosan

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS Versenyképességünk helyzete Európában 2010 2014. Előzmények: a hazai agrár-élelmiszer ipar elmúlt 25 éve ~ A '80-as évek végére a tőkeigényes állattenyésztési

Részletesebben

Nemzeti Agárgazdasági Kamara Baranya Megyei Igazgatóság

Nemzeti Agárgazdasági Kamara Baranya Megyei Igazgatóság (gazdasag )1. melléklet Baranya megye gazdasági kitörési lehetőségeinek vizsgálata a kamarák bevonásával a munkahelyteremtés összefüggésében Tájékoztató elemzés a Baranya Megyei Önkormányzat 2013. november

Részletesebben

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Erősnek lenni vs. erősnek látszani Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Ingatlanfejlesztés Építőipar A kettő nem létezik egymás nélkül! Ingatlanpiac a válság előtt Aranykor Tervezhető bérleti díjak

Részletesebben

Szarvasmarha ágazat aktuális kérdései. Dr. Wagenhoffer Zsombor ügyvezető igazgató wzsombor@t-online.hu

Szarvasmarha ágazat aktuális kérdései. Dr. Wagenhoffer Zsombor ügyvezető igazgató wzsombor@t-online.hu Szarvasmarha ágazat aktuális kérdései Dr. Wagenhoffer Zsombor ügyvezető igazgató wzsombor@t-online.hu Támogatási lehetőségek 2013-ban Összesen 690 Mrd Ft (2012-ben 628 Mrd +10%) mezőgazdasági és vidékfejlesztési

Részletesebben

Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24.

Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24. Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24. Az élelmiszer-előállítás gazdaságtörténete Egyéni önellátás Családi

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08.

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. 2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban

Részletesebben

Beadási határidő A pályázat benyújtására 2015.július 9-től 2017. július 10-ig van lehetőség. Rendelkezésre álló keret

Beadási határidő A pályázat benyújtására 2015.július 9-től 2017. július 10-ig van lehetőség. Rendelkezésre álló keret Tájékoztató A mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP 1.2.1) és A mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP 1.2.2) pályázathoz Beadási

Részletesebben

Beruházás hatékonyság az építőanyag beszállítások tekintetében

Beruházás hatékonyság az építőanyag beszállítások tekintetében Beruházás hatékonyság az építőanyag beszállítások tekintetében Magyar Beruházás-fejlesztési Társulás Kft. Dr. Nyers Norbert Tudatos település-fejlesztés 214-22 konferencia Siklós Hogyan tudja indítani

Részletesebben

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban 2008 2012 Siba Ignác 2013. november 5. Tartalom Módszertan és a vizsgált területek A cégek nemzetgazdasági hozzájárulása:

Részletesebben

32. Élelmezési Világnap - FAO 2012. október 16. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Városliget Mezőgazdasági szövetkezetek: kulcs a világ élelmezéséhez

32. Élelmezési Világnap - FAO 2012. október 16. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Városliget Mezőgazdasági szövetkezetek: kulcs a világ élelmezéséhez 32. Élelmezési Világnap - FAO 2012. október 16. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Városliget Mezőgazdasági szövetkezetek: kulcs a világ élelmezéséhez Mezőgazdasági szövetkezetek és jelentőségük a közép-kelet-európai

Részletesebben

! "! # $ $ % " $ & "

! ! # $ $ %  $ & ! "! # $ $% " $ & " 60 50 40 30 20 10 0 1950 1952 1954 1956 1958 1960 1962 1964 1966 1968 1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 % A mezgazdaságban dolgozók

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 8. Előadás A növénytermesztés általános szervezési és ökonómiai kérdései Előadás témakörei

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program

Vidékfejlesztési Program Vidékfejlesztési Program Pályázatok és általános információk gazdálkodók részére HBF Hungaricum Kft. Az előadás tartalma Vidékfejlesztési Program (VP) támogatási lehetőségek 2020 Közeljövőben várható VP

Részletesebben

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe Feladat: összeszedni A mezőgazdaság funkciói Élelmiszertermelés Alapanyag, frisstermék Takarmánytermelés

Részletesebben

A húsmarha-ágazatot érintő kormányzati intézkedések, támogatási lehetőségek

A húsmarha-ágazatot érintő kormányzati intézkedések, támogatási lehetőségek A húsmarha-ágazatot érintő kormányzati intézkedések, támogatási lehetőségek Dr. Vásáry Miklós Földművelésügyi Minisztérium, Agrárközgazdasági Főosztály Budapest, 2015. december 3. Helyzetkép Megnevezés

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

A KMS Védjegy Tanúsító Rendszer bemutatása,

A KMS Védjegy Tanúsító Rendszer bemutatása, A KMS Védjegy Tanúsító Rendszer bemutatása, Tóth Éva vezető auditor Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) EOQ MNB Konferencia Szeged 2015. november 25. A cél és elérésének biztosítása

Részletesebben

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ALAPELEMEI AKTUÁLIS GAZDASÁGPOLITIKAI ESETTANULMÁNYOK 6. ELŐADÁS

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ALAPELEMEI AKTUÁLIS GAZDASÁGPOLITIKAI ESETTANULMÁNYOK 6. ELŐADÁS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ALAPELEMEI AKTUÁLIS GAZDASÁGPOLITIKAI ESETTANULMÁNYOK 6. ELŐADÁS BEVEZETÉS Gazdaságpolitika a politikának a gazdaságra vonatkozó ráhatása mindenféle kormányzati

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

A vetőmagágazatot érintő aktuális szabályozási kérdések

A vetőmagágazatot érintő aktuális szabályozási kérdések A vetőmagágazatot érintő aktuális szabályozási kérdések Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium Martonvásár, 2012. szeptember 25. Az agrár- és élelmiszergazdaságstratégiai

Részletesebben

A VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK ÉS A FINANSZÍROZÁS

A VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK ÉS A FINANSZÍROZÁS Vidékfejlesztési Konferencia, Kecskemét 2015. szeptember 29. A VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK ÉS A FINANSZÍROZÁS Dr. Sebestyén Róbert, igazgató www.mfb.hu MFB Zrt. Minden jog fenntartva 2014. 2015. május

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felels helyettes államtitkár 2014. október 29. Budapest, VHT Szakmai napok Az új Közös Agrárpolitika (KAP) 2014-2020

Részletesebben

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1892 JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL,

Részletesebben

INTENZÍV BROILER INDÍTÓ

INTENZÍV BROILER INDÍTÓ INTENZÍV BROILER INDÍTÓ Cikkszám: 4-131-012-01 Felhasználási javaslat: 0-14 napos korig Háromfázisos etetési technológiát teljes körűen kielégítő takarmány fajtától függetlenül, biztonságos, ellenőrzött

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

1. ábra: A sertés és anyakoca-állomány júniusi alakulása (2001-2011) Ebből: anyakoca

1. ábra: A sertés és anyakoca-állomány júniusi alakulása (2001-2011) Ebből: anyakoca 3. SERTÉSÁLLOMÁNY 3.1. Sertésállomány alakulása A sertések száma az elmúlt hat hónap alatt egy százalékkal csökkent, és számuk június 1-jén továbbra is 3,2 millió alatti. Az állomány az egy évvel korábbinál

Részletesebben

Horacél Kft. csődeljárás alatt. Fizetőképességet helyreállító program. Táborfalva, 2015. május 15.

Horacél Kft. csődeljárás alatt. Fizetőképességet helyreállító program. Táborfalva, 2015. május 15. Horacél Kft. csődeljárás alatt Fizetőképességet helyreállító program Táborfalva, 2015. május 15. 1. Cégtörténet A Horacél Kft. egy 1999. évben alapított családi vállalkozás. A társaság alapítója, Horváth

Részletesebben

FINO CSOPORT 2013.11.06.

FINO CSOPORT 2013.11.06. FINO CSOPORT 2013.11.06. FINO CSOPORT Földrajzi elhelyezkedés Mezőgazdasági vertikum 100% magyar családi tulajdonban ÁLLATTENYÉSZTÉS 2013 2014 Tejelő tehén állomány (fő): 2.500 3.300 Tejtermelés (Liter/nap):

Részletesebben

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ Ingatlan bérbeadás Amennyiben az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem meghaladja az egy millió forintot és így a bérbeadó magánszemély 14%-os egészségügyi hozzájárulás (EHO) fizetésére

Részletesebben

A GYÜMÖLCS ÉS ZÖLDSÉGPIACHOZ KAPCSOLÓDÓ FENNTARTHATÓ MŰKÖDÉSI PROGRAMOKRA VONATKOZÓ NEMZETI STRATÉGIA

A GYÜMÖLCS ÉS ZÖLDSÉGPIACHOZ KAPCSOLÓDÓ FENNTARTHATÓ MŰKÖDÉSI PROGRAMOKRA VONATKOZÓ NEMZETI STRATÉGIA FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM AGRÁRPIACI FŐOSZTÁLY 1860 Budapest, Pf. 1. 301-4000 Fax: 301-4702 A GYÜMÖLCS ÉS ZÖLDSÉGPIACHOZ KAPCSOLÓDÓ FENNTARTHATÓ MŰKÖDÉSI PROGRAMOKRA VONATKOZÓ NEMZETI

Részletesebben

BERGAFAT F 100 HARMADIK GENERÁCIÓS HIDROGÉNEZETT PÁLMAOLAJ

BERGAFAT F 100 HARMADIK GENERÁCIÓS HIDROGÉNEZETT PÁLMAOLAJ BERGAFAT F 100 HARMADIK GENERÁCIÓS HIDROGÉNEZETT PÁLMAOLAJ A PROBLÉMA KÉRŐDZŐK A tejtermelés az ellést követően komoly energia ellátási, takarmányozási nehézségeket támaszt. Sajnálatos módon az ellést

Részletesebben

Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója

Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója PÁLYÁZAT FŐ PARAMÉTEREI Pályázat neve Pályázat típusa Státusz Pályázat célja Keretösszeg Mikro-, Kis- és

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

kormány a mezőgazdasági ágazat felzárkózását? dr. Balog Ádám helyettes államtitkár

kormány a mezőgazdasági ágazat felzárkózását? dr. Balog Ádám helyettes államtitkár Milyen adózási eszközökkel segíti a kormány a mezőgazdasági ágazat felzárkózását? dr. Balog Ádám helyettes államtitkár A mezőgazdaság helye a nemzetgazdaságban 7,0 6,0 % 5,0 4,0 3,0 2,0 2000 2001 2002

Részletesebben

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Agrárgazdaságtan Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Társadalomtudományok Közgazdaságtan: általános gazdasági törvényszerűségek Ágazati tudományágak Agrárgazdaságtan Vállalati gazdaságtan

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a 2012. évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/

Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a 2012. évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/ 1. oldal Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a 2012. évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/ I. Általános rész 1./ Általános háttérinformációk Bakony és Balaton Keleti

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

RASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1.

RASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1. RASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1. MI A MAGYAR ÉLELMISZER? A VM már egy éve próbálja megfogalmazni, de még ma sincs rendelet róla A VM

Részletesebben

AZ ELI-ALPS ÉS A TERVEZETT SCIENCE PARK GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLATA, ÉS ANNAK EREDMÉNYEI

AZ ELI-ALPS ÉS A TERVEZETT SCIENCE PARK GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLATA, ÉS ANNAK EREDMÉNYEI AZ ELI-ALPS ÉS A TERVEZETT SCIENCE PARK GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLATA, ÉS ANNAK EREDMÉNYEI Tamás DUSEK PhD Széchenyi István University Regional Science and Public Policy Department Győr Hungary, Europe Miklós

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Fejlesztéspolitikai Fórum Vajdahunyadvár dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Budapest, 2014.12.10. A V4 részesedése az EU

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

a 2012. évi A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához

a 2012. évi A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához a 2012. évi A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához Győr, 2013. április 25. ph. vállalkozás vezetője Jelen kiegészítő melléklet tartalmazza mindazon

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

MIKOM Nonprofit Kft. 2015. évi üzleti terve

MIKOM Nonprofit Kft. 2015. évi üzleti terve MIKOM Nonprofit Kft. 2015. évi üzleti terve (Vezet i összefoglaló) Miskolc, 2015. 05.06 Üzleti Terv 2015 MIKOM Kft. Makro-gazdasági adatok, piaci környezet Eredmény-kimutatás Üzemi eredményre ható f bb

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése című pályázat összefoglalója

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése című pályázat összefoglalója Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése című pályázat összefoglalója PÁLYÁZAT FŐ PARAMÉTEREI Pályázat neve Pályázat típusa Státusz Pályázat célja Keretösszeg Mikro-, kis- és

Részletesebben

A magyar élelmiszeripar prioritások és kihívások: az Élelmiszer az életért Magyar Nemzeti Technológiai Platform. 1 A Magyar Nemzeti Élelmiszertechnológiai Platform Célja ipar igényeinek Rendszeres párbeszéd

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az élelmiszer-gazdaság társadalmi- gazdasági szerkezetének változásai és

Részletesebben

Eredmény és eredménykimutatás

Eredmény és eredménykimutatás Eredmény és eredménykimutatás Eredmény Eredmény Az adott időszak hozamainak és ráfordításainak különbsége. Nyereség Veszteség 0 A hozam - bevétel A létrehozott teljesítmények várható ellenértéke Az értékesített,

Részletesebben

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA Magyarország fakitermelése em 3 AESZ 2008 6000 5000 4000 3000 5836 5784 5659 5940 5912 2000 1000 0 2002 2003 2004 2005 2006 A kemény sarangolt és

Részletesebben

OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor

OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS HÁTTERE Oroszország kormánya augusztus 7-én importtilalmat vezetett

Részletesebben

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE Kórházi létesítmény gazdálkodás a gyakorlatban MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE A Kórház (szakrendelő, orvosi rendelő) mint létesítmény Egészségügyi intézmény egy speciális

Részletesebben

Kiegészítő Melléklet a Art Motives Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2012. évi Egyszerűsített éves beszámolójához ÁLTALÁNOS RÉSZ Vállalkozás elnevezése: Art Motives Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt

Részletesebben

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK A vám típusai A vám az importált termékre kivetett adó A specifikus vám egy fix összeg, amelyet az importált áru minden egységére

Részletesebben

A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések

A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések Bartus Gábor Ph.D. titkár, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Tartalom (1) Érdemes-e a jelenlegi paksi blokkokat élettartamuk lejárta előtt bezárni? (2) Szükségünk

Részletesebben

DIGITÁLIS GAZDASÁG LAUFER TAMÁS 2014. 03.21.

DIGITÁLIS GAZDASÁG LAUFER TAMÁS 2014. 03.21. DIGITÁLIS GAZDASÁG LAUFER TAMÁS 2014. 03.21. IKT szektor helye a nemzetgazdaságban 1. Forrás: KSH Kibocsátás ágazatonként 2012 folyóáron 0 5 000 000 10 000 000 15 000 000 20 000 000 25 000 000 Mezıgazdaság

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 0512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 20. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM TESZT JELLEGŰ FELADATOK I. Feleletválasztós

Részletesebben

a kertészeti ágazat fejlesztésére Budapest, 2011. szeptember 23.

a kertészeti ágazat fejlesztésére Budapest, 2011. szeptember 23. Fiatal gazdálkodók javaslatai a kertészeti ágazat fejlesztésére Budapest, 2011. szeptember 23. Helyzetértékelés 1. Zöldség: 68.000 ha 1144 ezer tonna Gyümölcs: 93.000 ha 766 ezer tonna Szőlő: 80.000 ha

Részletesebben

Sokasodó kihívások a kvótakivezetés évében egy új tejháború küszöbén? Regionális Taggyűlések 2015.

Sokasodó kihívások a kvótakivezetés évében egy új tejháború küszöbén? Regionális Taggyűlések 2015. Sokasodó kihívások a kvótakivezetés évében egy új tejháború küszöbén? Regionális Taggyűlések 2015. Tejpiac Támogatási rendszer Beruházások Integráció GMO kérdés Marketing alap Kiskereskedelem EKÁER/FELIR

Részletesebben

Állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatás

Állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatás Állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatás Wayda Imre vezető főtanácsos Agrárfejlesztési Főosztály Kaposvár, 2012. szeptember 21-22. Előzmények A 2007-2013. vidékfejlesztési program (ÚMVP

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Budapest, 2013.02.27. Dr. G. Fekete Éva A modernizáció / globalizáció ára Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése Munkanélküliség szegénység Modernizáció Technikai

Részletesebben

A baromfi ágazat versenyképességének kritikus pontjai

A baromfi ágazat versenyképességének kritikus pontjai A baromfi ágazat versenyképességének kritikus pontjai Bárány László Baromfi termék Tanács Elnök 19. DERZSY NAPOK 2011. június 2 3. A mai előadás csak egy rövid összefoglaló lesz a magyar állattenyésztés,

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.02.07-2013.12.31. egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. március 31.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.02.07-2013.12.31. egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. március 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 213.2.7-213.12.31 egyszerűsített éves beszámolójához 213. március 31. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A

Részletesebben

2. melléklet Ellend Községi Önkormányzat 2014. évi költségvetési bevételek előirányzatának teljesítése

2. melléklet Ellend Községi Önkormányzat 2014. évi költségvetési bevételek előirányzatának teljesítése 2. melléklet Ellend Községi Önkormányzat 2014. évi költségvetési bevételek ának teljesítése Megnevezés eredeti Ellend Községi Önkormányzat módosított összege 2 3 4 5 8 01 Helyi önkormányzatok működésének

Részletesebben