Fenntarthatóság az állatkertekben. Endrédi Lajos természetvédelmi referens Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark Kht.

Átírás

1 Fenntarthatóság az állatkertekben Endrédi Lajos természetvédelmi referens Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark Kht.

2 Mi célt is szolgálnak az állatkertek? - Miért költünk arra rengeteg pénzt és energiát, hogy egyes állatokat (és növényeket) mesterséges élőhelyen tartsunk?

3 Válaszok: egy kis zootörténelem Őstörténet: már az őskori ember is tartott állatokat, kultikus, kedvtelési és élelmezési célból egyaránt. Ókor és középkor: szakrális célokra, az uralkodó nagyságának bizonyítására gyűjtötték az állatokat. Így az egzotikus, messzi földről származó állatok kerültek előtérbe. -Az első ismert állatkertet az első női fáraó, Hatshepsut alapította i.e körül.

4 A menazséria kora Az újkor állatkertjei: fő cél a szórakoztatás, a városiasodás státusszimbólumai. Vadon fogott állatok, rövid élettartam, elégtelen tartási körülmények (tartóhely és takarmányozás) A tudomány számára: csak élő múzeumok. A látogatók számára: az állatok alárendeltségének érzete, az ember győzelme a természet felett.

5 Klasszikus állatkertek Tudományos és technikai fejlődés: az állatok és igényeik megismerése, a tartástechnológia fejlődése, az állatkertész szakma kialakulása, a vadbefogás szerepének folyamatos csökkenése (Hagenbeck). Új célok: ismeretterjesztés, oktatás és nevelés.

6 Természetvédelmi központok (XXI. század?) A természet- és állatvédelmi szemlélet fejlődése: mind az állatkertész szakmában, mind a közönség elvárásában. Noé bárkája szemlélet: zöld sziget a civilizációban, amely kapcsolatot teremt a természet és az emberi civilizáció között. Természetszerű bemutatók, a mesterséges létesítmények elrejtése : nemcsak az állatnak, hanem élőhelyének és viselkedésének is a bemutatása.

7 Mi a modern állatkertek célja? Kapcsolat megteremtése az ember és az állatvilág között. A természet- és állatvédelem propagálása, ismeretterjesztés, oktatás és nevelés. Ex situ és in situ természetvédelem.

8 Kételyek és kérdések 1, Van-e értelme ennek az ember és állat ilyesfajta kapcsolatának a modern korban (természetfilmek, gyors és viszonylag elérhető árú utazás kora)? A természetfilmek gyakran hamis képet sugallnak, és az élő állat látványát nem tudják visszaadni. Az élőhelyeket pedig meg kell védeni - a turistáktól is. 2, Az állatkertek csak egyes fajok megmentését vállalják magukra, ezért nem alkalmasak a teljes állatvilág védelmére. Az állatokat elsősorban élőhelyükön, vagy ahhoz közel kell megvédeni, vagy ex situ szaporítani. Az állatkertek azonban kulcsfajokon keresztül bemutatják, és népszerűsíthetik ezt a munkát (példa oroszlánmajmocska=>atlanti-esőerdők). 3, Az állatkertek fenntartása, sőt egyáltalán az ex situ természetvédelem túlságosan drága. Az állatkertek léte a bizonyíték arra, hogy ezt finanszírozni lehet.

9 A látogatók véleménye A felmérés módszere: Időtartam: május 1. és szeptember 27. között folyamatos. Helye: a portánál a kifelé tartó látogatókat kértük meg a kérdőív kitöltésére. Kitöltés: a látogatók önállóan töltötték ki a kérdőívet. Mintanagyság: 1685 látogató töltötte ki a kérdőívet.

10 Szüks kség g van-e, illetve milyen formában van szüks kség állatkertekre? % 80 69, , ,1 Nincs szükség, az állatok csak szenvednek bennük Csak a korszerű állatkerteket szabadna meghagyni Szükség van rájuk, azzal a feltétellel, hogy törekedniük kell a korszerűsödésre 3,8 Szükség van rájuk, változatlan formában

11 Mennyire fontosak a következk vetkezők k az állatkertekben (1-5)? 5,0 4,5 4,0 3,5 3,4 3,9 4,4 4,4 4,5 4,5 3,7 3,0 2,5 2,0

12 Példa: Veszprémi Állatkert Tulajdonos: önkormányzat (városi és megyei) Közhasznú társaság (nonprofit) Állapot: bár a menazséria típus jegyei még megtalálhatók, alapvetően fejlődő klasszikus állatkert. Látogatottság: 200 ezer körül (2006: 213 ezer), ennek közel 40%-a gyermek, 10%-a külföldi. Alkalmazottak száma: 36 körül Állatfajok száma: 120 körül (4-500 egyed) Bevételek: a látogatói és egyéb vállalkozói bevételek messze a legfontosabbak, az önkormányzati támogatás aránya alacsony. Fejlesztések: kisebb részben önerőből és önkormányzati támogatásból, nagyobb részt pályázatokból.

13 Az állatkerti rendszer jellemzői Élővilág Energia Állatkert Energia=pénz Változás Állandóság

14 Az állatkerti rendszer jellemzői Az alapegységek (egyedek) evolúciója A rendszer evolúciója Élővilág Változás Állatkert Törekvés az állandóságra Fenntartható fejlődés

15 Mitől adaptív a fenntartható fejlődés? Stratégiák: r-szelekció : állatgyűjtemény felduzzasztása (faj és egyedszám), nagyszámú új bemutató építése, korlátlan szaporítás. A látogatószám kezdeti rohamos emelkedésének bevételeit további növekedésbe invesztálja. Következmény: a fenntartási költségek megnőnek, a látogatószám csökkenő emelkedése nem képes fedezni a költségeket. Ez a színvonal csökkenéséhez (állatkerti alapelvek feladása), majd további bevételkieséshez vezet. Példa: szafariparkok (Ganserndorff), óriás pandák

16 Mitől adaptív a fenntartható fejlődés? Stratégiák: K-szelekció : a lehetőségekhez igazított, szabályozott gyűjteménytervezés és fejlesztés. Lassabb ütemű, de tervezhető és konstans fejlődés. Ez lehetővé teszi a magas színvonalú szakmai munkát, a társadalmi elvárásoknak megfelelően. Így az állatkert természetvédelmi munkája is hatékonyabbá válik.

17 Energia = Pénz Konfliktus: a közfeladatok és szükségszerűen profitorientált stratégia között. Feloldás: eladhatóvá kell tenni az állatkertek által felvállalt és a társadalom által is elvárt célokat. Feltétel: hitelesség! Példa: magánállatkertek Nyugat-Európában.

18 Gyűjteményvezetés A tartani kívánt fajok kiválasztása Szempontok: Képes-e az állatkert megfelelő körülmények között tartani (tartóhely, takarmányozás, technika)? Megvannak-e a kellő gondozási tapasztalatok? Mennyire elterjedt? Természetvédelmi érték. Kedveltség, bemutathatóság Szaporíthatóság.

19 Gyűjteményvezetés Szaporulat kezelése Probléma: Az állatkertekben nincs tápláléklánc, jók az egészségügyi feltételek, így az állatok legalább másfélszer hosszabb ideig élnek. A szaporulatuk halálozási rátája is alacsonyabb, mint a természetben. Hagyjuk-e szaporodni, vagy ne? A szaporulatot a legtöbb esetben új állatkertben kell elhelyezni (beltenyésztés elkerülése és a helyhiány miatt). Ha előre láthatóan erre nincs esély, akkor fogamzásgátlást kell alkalmazni, ami lehet végleges, vagy ideiglenes.

20 Gyűjteményvezetés Állatcsere Hol tudjuk elhelyezni a fölös állatainkat? Megfelelő helyet kell biztosítani az állatnak (csak megfelelő színvonalú állatkert fogadhatja). Többnyire open exchange formában történnek a megállapodások, ritkán pénzért cserélnek gazdát az állatok. Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége online cserelista.

21 Ritkaságuk miatt nehezen menedzselhető fajok Példa: Alaszkai fehér farkas Probléma: jelenleg nagyon kevés európai állatkertben tartják. Magyarországon van egy nagyobb állomány, de nagy a beltenyésztés kockázata. A szaporulatot elhelyezni nem lehet, mert más farkasalfajok (főleg európai farkasok) foglalják el a jelenlegi kifutókat. Megoldás: ideiglenes fogamzásgátlás, míg a feltételek nem lesznek adottak.

22 Gyakoriságuk miatt nehezen menedzselhető fajok Példa: mocsári hiúz Probléma: elterjedt és kedvelt állatkerti faj. Könnyen tartható, a téli hideget is jól tűri. Azonban rendkívül jól szaporodik, egy évben akár 6 kölyke is lehet. Az utódait a túltelítettség miatt nagyon nehéz új állatkertben elhelyezni. Megoldás: ivartalanítás.

23 Ivararányuk miatt nehezen menedzselhető fajok Példa: mókusmajom Probléma: az állatkertekben főként hímek születnek. A természetes szociális csoportjaik rokon nőstényekből állnak, kevés hímmel. Így a nagy hím felesleget nehéz elhelyezni, csapatban maradva pedig társaik meg is ölhetik őket. Megoldás: csak hímekből csapatok létrehozása (amely megfelel a természetes viselkedésüknek is).

24 Könnyen menedzselhető, nem védett fajok Példa: Böhm-zebra Az állatkertekben nagy csapatokban tartják. Elterjedtek, szinte mindig van olyan állatkert, amelyik befogadna 1-1 egyedet. Többnyire cseremegállapodás cserélnek gazdát. Szükséges az igények folyamatos felmérése, és szükség esetén felkészülni a szaporítási stop kényszerű bevezetésére.

25 Pénzért gazdát cserélő fajok Példa: rózsás flamingó Az állatkertek jóval nagyobb számban igénylik, mint amekkorát a szaporulat fedezni tudna. Csak nagy csapatokban szaporodik, ami tovább növeli az értékét. Az ára 1000 Euró körül van, de a szállítás költsége is magas (rendkívül kényes madarak).

26 Hazai védelem alatt álló fajok Példa: vidra A szaporításukhoz szükséges a megfelelő természetvédelmi hatóság engedélye. Ennek megszerzéséhez igazolni kell a szülők származását, illetve a szaporulat elhelyezésének tervét. De még ennek birtokában sem biztos az engedély, mint például a vidra esetében, ahol pedig nemzetközi fajmegmentési program kérte a szaporítás engedélyezését.

27 Nemzetközi fajmegmentési programok Példa: vörös vari A tartásuk és szaporításuk nemzetközi koordinációban történik. A program neve: EEP A vari esetében egy német állatkertben (Köln) dolgozó koordinátor az, aki megszabja, hol és melyik párt szabad szaporítani, az utódok melyik állatkertbe kerülhetnek. A programba is a koordinátorok megkeresésével lehet csak belépni, aki ellenőrzi a jelentkező felkészültségét is.

28 Köszönöm a figyelmet! És nem ijedek meg az izzasztó kérdésektől sem!