Szántóföldtől az asztalig

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szántóföldtől az asztalig"

Átírás

1 Szántóföldtől az asztalig Az Inno-CropFood projekt keretében szervezett tanulmányutak tapasztalatai a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara szemszögéből Kaposvár, szeptember 10.

2 TARTALOM 1 BEVEZETÉS MAGYARORSZÁG RÉGIÓI A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ BEMUTATÁSA Gazdaság Mezőgazdaság és élelmiszeripar Kutatás-fejlesztés A SOMOGYI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA BEMUTATÁSA A gazdasági kamarák kialakulása A SKIK vállalkozás-fejlesztő tevékenysége, szolgáltatásai A SKIK SZEREPE AZ INNO-CROPFOOD PROJEKTBEN DEBRECENI SZAKMAI TANULMÁNYÚT Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter A klaszterek kialakítása, felépítése Funkcionális élelmiszerek Sajtkultúra Debrecenben SZAKMAI TANULMÁNYÚT KAPRONCÁRA Tájékoztató előadások Carlsberg Sörgyár Podravka ÖSSZEFOGLALÁS

3 1 BEVEZETÉS A Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében a Kaposvári Egyetem októberében sikeresen pályázott az Inno-CropFood Szántóföldtől az asztalig című projekt megvalósítására. A projekt együttműködő partnerei az Eszéki J.J. Strossmayer Egyetem, a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara, a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség, közreműködő partner a Horvát Élelmiszer Ügynökség. A magyar-horvát határmenti régióban hagyományosan a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés a jellemző, ehhez kapcsolódóan jelen van a mezőgazdasági és élelmiszeripari tudományos kutatóbázis a Kaposvári és az Eszéki Egyetemen. A régió innovációs kapacitásának fejlődése szempontjából kívánatos lenne, ha a tudományos kutatások kikerülnének az egyetem falai közül és hasznosulnának a vállalkozói szférában. A kutató bázisok és a vállalkozások közötti hatékonyabb kapcsolat elősegítése érdekében a gazdaság különböző szegmenseit képviselő projekt partnerek egy közös kommunikációs platformot szeretnének létrehozni az agrár-élelmiszeripar területén, amely alapja lehetne a további munkának. Az Inno-CropFood elnevezésű projekt célja tehát az, hogy a horvát-magyar határmenti régióban az agrár-élelmiszeripari érdekviseletek, szereplők és kutatók a régió K+F+I kapacitásainak bővítése céljából egymásra találjanak. Ebben a rendszerben a különböző érdekképviseletek és vállalkozás-fejlesztésre létrehozott szervezetek mint a SKIK, a DDRIÜ és a Horvát Élelmiszer Ügynökség hídképző szerepet töltenek be a tudásközpontok és a gazdaság között. 2

4 A projekt résztvevői tematikus workshop-okat, tanulmányutakat szerveztek a Szántóföldtől az asztalig" címmel a szakma képviselőinek, szakértőinek meghívásával a kutatóhelyek munkájának megtekintése, valamint jó gyakorlatok megismertetése és a gazdasági szféra igényeinek feltárása érdekében. A projekt keretében a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara két tanulmányutat szervezett. Az egyiket Debrecenbe, a másikat Horvátországba, Kaproncára. A tapasztalatcserén különböző elsősorban élelmiszeripari vállalkozások képviselői, az Eszéki és a Kaposvári Egyetem kutatásban érintett munkatársai és különböző hídképző szerepet betöltő szervezetek képviselői vettek részt. A programok célja az volt, hogy a résztvevők már működő rendszerek bemutatásán keresztül megismerhessék a hálózatos együttműködés előnyeit, kialakításának lehetőségeit, illetve azokat az innovációs trendeket, lehetőségeket és tapasztalatokat, amelyek jelen vannak az élelmiszeripar területén. Jelen összefoglaló tanulmány röviden bemutatja az érintett régió szűkebb és tágabb gazdasági környezetét, jellemzőit, azokat a tendenciákat, melyek befolyásolják a térség további fejlődését, valamint a két tanulmányút tapasztalatait, következtetéseit a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara szemszögéből. 3

5 2 MAGYARORSZÁG RÉGIÓI Magyarország területi, települési beosztásáról más országok gyakorlatához hasonlóan az alkotmány rendelkezik. Ennek megfelelően az ország területe fővárosra, megyékre, városokra és községekre, míg a főváros kerületekre tagozódik. A 19 megye az es közigazgatási reform részeként jött létre. Az Európai Unió regionális politikájához való illeszkedés elősegítésére, több megyére kiterjedően kialakításra került a tervezési-statisztikai régiók rendszere, amely az országot 7 statisztikai régióra osztja. Magyarország régiói A társadalmi-gazdasági fejlődés során az ország különböző területei között jelentős különbségek alakultak ki, amit a tájegységek eltérő természeti adottságai mellett történelmi hatások is befolyásoltak. Az ország legfejlettebb térsége a fővárost magában foglaló közép-magyarországi régió, a nyugati területek általában fejlettebbek a keleti régióknál, és jól érzékelhető egyfajta északdéli megosztottság is. Ezek a különbségek tetten érhetők a településszerkezetben, a népesedési viszonyokban, a gazdasági fejlettségben és az életkörülmények alakulásában egyaránt. A közép-magyarországi régió az ország legkisebb területű, de legnagyobb népességszámú térsége, ahol a népesség 29%-a koncentrálódik. A többi hat régióban a népesség eloszlása kiegyenlítettebb (9 15%), de a lakosság lényegesen eltérő települési viszonyok között él. A dunántúli régiók és Észak-Magyarország jellegzetesen aprófalvas településszerkezetű. A két alföldi régió nagyhatárú, nagyobb népességszámú településekből áll, ahol a településsűrűség jóval kisebb, mint az ország más területein. Közép-Magyarországot követően az alföldi régiókban a legmagasabb (68 72%) a 4

6 városi népesség aránya, ez az urbanizáltság azonban még mindig a tanyán élő népesség viszonylag nagy számával párosul, mely főként a dél-alföldi Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megyéket jellemzi (9%). Az elmúlt évek népességcsökkenése Közép-Magyarország kivételével az ország valamennyi régióját érintette. Az ország egészére jellemző természetes fogyás a legelöregedettebb térségekben: Dél-Alföldön és Dél-Dunántúlon a legintenzívebb. Az ország gazdaságilag fejlettebb területein a vándorlási többlet ellensúlyozta vagy mérsékelte a természetes népmozgalom negatív hatásait. A belföldi migráció a keleti országrészekből főként a középső, illetve nyugati területekre irányul: a hagyományosan vándorlási többlettel rendelkező közép-magyarországi régió mellett Közép- és Nyugat-Dunántúl is egyre inkább befogadó területté válik, miközben az északmagyarországi, az észak-alföldi és a dél-dunántúli régiókra jelentős, a közötti időszakot tekintve régiónként kb. 50 ezer fős vándorlási veszteség a jellemző. A gazdasági fejlettség térbeli összehasonlítására használt mutató, az egy lakosra jutó bruttó hazai termék alapján az ország legfejlettebb régiója Közép-Magyarország, amit Nyugat- és Közép- Dunántúl követ. Az átlagtól számottevően elmaradva sorrendben Dél-Dunántúl és Dél-Alföld után Észak-Alföld és Észak-Magyarország zárja a gazdasági fejlettségi rangsort. A központi térség kiemelkedő teljesítménye mögött a főváros gazdasági potenciálja áll, Budapest az ország bruttó hazai termékének 38%-át adja. Európai uniós összehasonlításban Magyarország térségeinek elmaradása számottevő: a legjobban teljesítő Közép-Magyarország a középmezőnyben, a többi régió pedig az utolsó harmadban található. A bruttó hozzáadott érték gazdasági ágak szerinti összetétele azt mutatja, hogy Közép-Magyarországon a szolgáltatást nyújtó ágak részesedése kiugróan magas, a két fejlettebb dunántúli régió és Észak- Magyarország gazdasági szerkezetében pedig az ipar súlya jóval átlagon felüli. Az alacsonyabb egy főre jutó GDP-vel rendelkező térségekben a természeti adottságoknak megfelelően a mezőgazdaság jutott az országos átlagnál 1. ábra Az egy főre jutó GDP megyénként 5

7 nagyobb szerephez. (Forrás: KSH) 3 A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ BEMUTATÁSA 3.1 Gazdaság A Dél-dunántúli Régió Magyarország délnyugati része, a Baranya, Somogy és Tolna megye alkotta statisztikai régió, amely a Balaton, a Duna és a Horvátországgal természetes határt jelentő Dráva közé ékelődő km² területet foglalja magába. A Régióban 934 ezer fő él, 66 fő/km²-es népsűrűséggel. Központja Pécs, a 160 ezer lakosú nagyváros, Kaposvár és Szekszárd a régió társközpontjai. A régió településszerkezete kedvezőtlen, mert egyrészt a városhálózat fejletlensége, másrészt az aprófalvak- és kistelepülések nagy aránya jellemző. A kis számú urbanizált területet kivéve csak néhány térségben indult meg a helyi adottságokra alapozott gazdasági fejlődés. Az egész térségre jellemző, hogy a munkanélküliség az országos átlagnál általában nagyobb, ugyanakkor bizonyos kormányzati intézkedések hatására ingadozást mutat. Gazdasági szempontból a régió két nagyobb városának, Pécs és Kaposvár a dominanciája érvényesül leginkább. Pécs az ország harmadik legnagyobb kulturális központja, egyetemi városa, 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa. A Tolna megyében található Paks országos ismertségét legfőképp atomerőművének köszönheti, amely Magyarország egyetlen energiahálózatra kapcsolt atomerőműve. A gazdaságilag fejlettebb térségek közül említést érdemel még a megyeszékhelyek mellett Siófok környéke, a Balaton üdülőkörzet, illetve Harkány- Siklós-Villány vidéke. 6

8 A régió ipari szerepe az átlag alatt marad, gazdaságilag erős ágazati jelenlét a mezőgazdaságban (bár a rendszerváltás óta e gazdasági ág is visszaszorult), a kereskedelemben és az idegenforgalomban tapasztalható, melyek közül utóbbiban még kihasználható lehetőségek vannak. Iparosodottsága a régiónak 23%-os hányaddal mind az országosnál, mind a 19 megye átlagánál alacsonyabb volt. A mezőgazdaság Somogy megye-, az ipar és építőipar Tolna megye-, a szolgáltató ágak Somogy- és nem sokkal lemaradva Baranya megye ágazati szerkezetében magasabbak, a régió átlagát is meghaladóak. 64% A GDP megoszlása a Dél-Dunántúlon gazdasági ágak szerint 7% 23% 6% Mezőgazdaság Ipar Építőipar Szolgáltatások A régió turisztikai adottságai kiemelkedőek egyrészt a Balaton vonzerejének köszönhetően, másrészt a terület igen gazdag termál- és gyógyvizekben (Harkány, Szigetvár, Nagyatád, Csokonyavisonta, Gunaras, Dunaföldvár). Mindemellett számos látogatót vonz Pécs, amely ben nyerte el az Európa Kulturális Fővárosa címet. A régió kiváló adottságokkal rendelkezik a falusi- és az ökoturizmus szerelmesei számára is, míg a Balaton, a Dráva és a Duna az egyre népszerűbb vízi turizmus lehetőségeit kínálja az aktív pihenésre vágyók számára. Mindezen adottságoknak köszönhetően a Dél-Dunántúl hazánk harmadik legnépszerűbb, leglátogatottabb régiója. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet térségében viszonylag stabil fejlődés tapasztalható annak ellenére, hogy a vendégforgalom erősen szezonális, ami az egyoldalúan a turizmusra alapozott gazdaságban foglalkoztatási és jövedelmezőségi gondokat okoz. Ugyancsak főleg a turizmus különböző ágain (pl. gyógyturizmus), valamint minőségi bortermelésen alapul Harkány-Siklós- Villány térség fejlődése is. A jövedelmi viszonyok igazodnak a gazdasági fejlettséghez. A régiós bruttó átlagkeresetek szektoronként jelentősen differenciálódtak és a mezőgazdaság, illetve a villamosenergia-, gáz-, 7

9 gőz-, vízellátás ágazatok kivételével valamennyi nemzetgazdasági ágban alacsonyabbak, mint országosan. A legmagasabb keresetek a közigazgatás, a védelem, valamint a kötelező társadalombiztosítás ágazatban vannak. A megyeszékhellyel és környékével nem igazán vehetik fel a versenyt a régió egyéb térségei. A gazdaság valamely területén erős szereppel rendelkező területek lakosságának jövedelmi helyzete kedvezőbb (Paks, Siófok). A megyeszékhelyektől távolabbi, rossz infrastruktúrával, gyenge ipari, idegenforgalmi kapacitással bíró területeken elért jövedelmek jóval átlag alattiak. A régióban működő vállalkozások gazdasági potenciálja meglehetősen gyenge, és a tőkeszegénységet a külföldi tőke jelenléte sem pótolja, hiszen a régió nem tartozik a külföldi befektetők preferált térségei közé. Jelen vannak azonban a térségben azok a gazdaságfejlesztési szervezetek, amelyek köré a vállalkozásfejlesztési stratégia építhető, hogy a kezdő és működő vállalkozások számára a szükséges szolgáltatások rendelkezésre álljanak. 3.2 Mezőgazdaság és élelmiszeripar A Dél-dunántúli régió gazdaságát korábban a jelentős mezőgazdasági és élelmiszeripari termékelőállítás jellemezte, azonban az országos helyzethez hasonlóan az uniós csatlakozás óta a közösségi szabályozási rendszer visszafogta a termelést. A régió országos viszonylatban kiemelkedő szerepet tölt be olyan mezőgazdasági ágazatokban, mint a szántóföldi növénytermesztés, erdőgazdálkodás, szarvasmarha- és sertéstenyésztés, szőlőés bortermelés. Mégis ezekben az ágazatokban is csökkent a termelés az elmúlt években. Változott a termelés szerkezete is, a könnyen gépesíthető ágak irányába mozdult el. A napraforgó és repce esetében ez bővülést jelentett, ugyanakkor visszafejlődést olyan fontos élelmiszerek esetében, mint a burgonya vagy a zöldségfélék. A fogyasztás szempontjából a Dél-Dunántúli régióban a tej, a tojás, a baromfihús, a kenyér és pékáru fogyasztás meghaladja az országos átlagot. Sertés- és marhahúsból azonban az országos fogyasztási szint alatt marad. A régióban működik az ország egyetlen cukorgyára, jelentős a tejfeldolgozás és a húsfeldolgozás volumene is. Emellett megtalálható a gesztenye-feldolgozás, üdítőital- és sörgyártás is. A 22 magyarországi borvidék közül négy található a Dél-Dunántúlon, ezek a Balatonboglári, a Mecsekalja, a Villányi és a Szekszárdi borvidék. 8

10 3.3 Kutatás-fejlesztés A K+F tevékenység súlya messze alatta marad a fejlettebb régiók hasonló adatainak. A kutatásfejlesztés ráfordításai tekintetében érzékelhető leginkább a régió jelentős versenyhátránya. A régió részesedése az országos ráfordításokból mindössze 2,56% (2010). Nem csak a vállalati szektor innovációs potenciálja szorul erősítésre, de a kutatóhelyek forrásfelszívó képessége is. Az iparjogvédelmi oltalmi bejelentések száma a Dél-Dunántúlon a legalacsonyabb a magyarországi régiók rangsorában. A helyi vállalkozások innovációs potenciáljának gyengesége hosszabb távon a versenyképesség korlátjává válik, mely országos viszonylatban tovább rontja a régió gazdasági teljesítményét. Ugyanakkor már a Dél-Dunántúlon is megjelentek különösen a hulladékgazdálkodás területén - a környezettechnológiai kutatások, ill. a környezeti ipar területén aktív vállalkozások, szervezetek. A régió kutatási profilja tökéletesen illeszkedik az egészségipar fejlesztéséhez szükséges tudásigényekhez: a kaposvári egyetemhez kapcsolódóan az élelmiszer-kutatás, Pécsett ugyancsak az egyetemhez kapcsolódóan pedig az orvos-kutatás van jelen. 9

11 4 A SOMOGYI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA BEMUTATÁSA 4.1 A gazdasági kamarák kialakulása Európában a gazdaság fejlődése váltotta ki az első kamarák megalakítását, amelyek elsődleges célja a kereskedelem fejlesztése és a piaci viselkedési normák betartatása volt. Az első magyar kamarai törvény 1868-ban jelent meg és 1934-ig volt érvényben. Ez a törvény már kötelező tagsággal kiterjedt a magyar állam minden kereskedőjére, iparosára, kereskedelmi és iparvállalatára. A második világháború után egy kormányrendelet a kereskedelmi és iparkamarákat jogutód nélkül megszüntette, vagyonuk az államkincstárra szállt ban létrehozták a fél-állami jellegű Magyar Kereskedelmi Kamarát, amely 1985-től Magyar Gazdasági Kamara néven működött. A gazdasági kamarákról szóló évi XVI. törvény a modern európai gyakorlatot követve újból intézményesítette a gazdasági kamarákat, és megalakult a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara (SKIK). A kamarai tagság a vállalkozások számára kötelező volt. A kamarai törvény értelmében a kamarák köztestületek, működésük önkormányzati elven alapul. A SKIK tagsági körébe tartozott a Somogy megyében székhellyel illetve telephellyel rendelkező minden olyan gazdálkodó szervezet, melyet a törvény nem sorolt a másik két kamara, az agrár- vagy a kézműves kamara tagjai közé. Az évi CXXI. számú új kamarai törvény értelmében április 1-től a kézműves kamarák beolvadtak a kereskedelmi és iparkamarákba, november 1-től pedig a kötelező tagság önkéntesre változott novemberében az Országgyűlés módosította a gazdasági kamarákról szóló törvényt. A módosítás értelmében 2012-től az agrár- és erdőgazdálkodási tevékenységet folytató vállalkozások kivételével valamennyi társas- és egyéni vállalkozásnak kötelezővé vált a kamarai nyilvántartásba vétel, más néven kamarai regisztráció. A kamarai tagság azonban változatlanul önkéntes maradt. A regisztráció célja egy olyan országosan egységes, nyilvános adatbázis létrehozása, melynek segítségével kiszűrhetők lesznek az ún. fantomcégek és erősödik az üzleti forgalom biztonsága. A Kamara mint köztestület és a gazdaság önkormányzata a teljes gazdasági közösséget képviseli, ezért szükség van arra, hogy a gazdaság működését nyomon követhesse és valós adatokon alapuló gazdasági elemzéseket készítsen. 10

12 A gazdasági kamarák célja és feladata, hogy a jogszabályoknak megfelelően, önkormányzati elven alapuló működésével előmozdítsa a gazdaság fejlődését és szerveződését, a piaci magatartás tisztességét, a gazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekeinek érvényesülését. Köztestületi funkciója alapján a kamara államigazgatási feladatokat is ellát, mint például a szakképzéssel kapcsolatos hatósági feladatok, kereskedelmi okmányok kiállítása, Békéltető Testület működtetése, építőipari vállalkozások nyilvántartásba vétele. Az elmúlt évek során a kamara számottevő anyagi- és szellemi bázist hozott létre, és kiépítette szervezett kapcsolatrendszerét. Információs- és szolgáltatási központ funkciójának megfelelően a vállalkozások piaci helytállását segítő lehetőségeket kínál a gazdaság szereplői számára. Az infrastruktúra fejlesztésével, korszerű technikai felszereléssel és az adatbázisok frissítésével biztosítja naprakész információk átadását. 4.2 A SKIK vállalkozás-fejlesztő tevékenysége, szolgáltatásai A SKIK információs és szolgáltatási központként áll a Somogy megyében működő vállalkozások rendelkezésére. Szolgáltatásainak sokszínű palettáját a gazdasági élet szereplőinek valós igényei mentén alakította ki és folyamatosan bővíti. Az újonnan módosított kamarai törvény értelmében a kamara regisztrált nem önkéntes tag vállalkozásoknak a következő alapszolgáltatásokat biztosítja: tanácsadás üzleti partnerkeresés kamarai on-line felületen keresztül pályázatfigyelés A további kamarai szolgáltatásokat az önkéntes tagok döntően tagdíj ellenében vagy kedvezményes áron vehetik igénybe. Kamarai tagsággal nem rendelkező vállalkozások számára is adott a lehetőség a szolgáltatások egy részének igénybe vételére a tagok számára nyújtott kedvezmények nélkül. 11

13 Szolgáltatások: Gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységek: megyei gazdasági elemzések készítése, gazdaságpolitikai döntésekről, befektetéseket elősegítő programok, lobby, szakmai klubok. Üzleti kapcsolatok fejlesztése: üzleti találkozók szervezése, szakmai utak-, vásárlátogatások-, üzleti ajánlatok közvetítése, információ közvetítés a külföldi országok gazdasági-, jogszabályi hátteréről. Vállalkozások forráshoz jutásának segítése: Széchenyi Kártya Program ügyintézés, kombinált mikrohitel ügyintézés, pályázati lehetőségek figyelése és közzététele, kamarai támogatási rendszer működtetése. Rendezvényszervezés, képzés: szakmaspecifikus és nyelvi képzések, gazdasági témájú tájékoztató előadások, tréningek, szemináriumok, fórumok, szakmai napok szervezése. Tájékoztatás, tanácsadás: jogi-, adózási-, külkereskedelmi-, iparjogvédelmi-, pályázati témákban. Kiadványok: havonta megjelenő kamarai újság biztosítása, országos- és saját kiadású tájékoztató kiadványok rendelkezésre bocsátása. Országos hálózatú kamarai honlap működtetése. Együttműködés más szervezetekkel: A SKIK működése során az országos kamarai hálózaton túl számos más intézménnyel együttműködve tevékenykedik a gazdaság fejlesztése érdekében. Ezek között szerepelnek országos hatáskörű intézmények (pl. minisztériumok, Vállalkozói Központ, Szabadalmi Hivatal, HITA), regionális- (pl. DDRIÜ, DDRFÜ) és megyei szervezetek (vállalkozói központok, VOSZ, KISOSZ) Szakképzési tevékenysége során a szakképzéssel foglalkozó szervezetekkel, iskolákkal, az innovációt ösztönző feladatok ellátásánál pedig kutatóbázisokkal, elsősorban a Kaposvári Egyetemmel tart kapcsolatot. A külföldi kapcsolatrendszer kiépítése elsősorban a szomszédos országok területi gazdasági kamaráival valósult meg. Több alkalommal került lebonyolításra nemzetközi üzletember találkozó a külföldi kamarákkal közös szervezésben. A távolabbi országokkal kialakítandó együttműködéseket támogató programokba elsősorban az országos kamarai hálózaton és a Magyar Kereskedelmi és 12

14 Iparkamara által létrehozott vegyes kamarákon, külföldi képviseleteken keresztül van lehetőség bekapcsolódni. 5 A SKIK SZEREPE AZ INNO-CROPFOOD PROJEKTBEN A globalizált gazdaságban az erősödő verseny és a növekedési kényszer egyre nagyobb kihívást jelent a kis- és középvállalkozások számára. A versenyképesség fenntartása folyamatos fejlesztéseket és tőkebefektetést igényel, ami azonban csak korlátozottan áll a gazdálkodó szervezetek rendelkezésére. A helyzetet súlyosbítja, hogy a jelenlegi pénzügyi válság miatt a hitelfelvétel feltételei is szigorodnak, miközben a vállalkozások körében fokozódik a piaci verseny a fogyasztókért, a kutatók között pedig az új megoldásokért. A kihívásra választ jelenthet a kutató szervezetek, a vállalkozások és a gazdasági önkormányzatok hálózatos együttműködése, esetleg klaszterbe tömörülése. Olyan szervezetek lehetnek érdekeltek klaszter létrehozásában, amelyek nem rendelkeznek nagy tőkével, vagy nem kívánnak nagy szervezetté válni, de mégis nagy mennyiséggel, megújuló termékekkel, különleges megoldásokkal a piacon szeretnének maradni. A Somogy megyei vállalkozások ilyen irányú fejlődésének elősegítése érdekében a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara (SKIK) és a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség (DDRIÜ) partnerként bekapcsolódott a Kaposvári Egyetem Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében az Inno-CropFood Szántóföldtől az asztalig című projektjébe abból a célból, hogy egy közös kommunikációs platform jöhessen létre az agrárélelmiszeriparba érintett szervezetek szorosabb, hatékonyabb kapcsolatainak kialakítása és erősítése érdekében. A platform lehetőséget teremt a kutatóbázisok és a vállalkozások közötti párbeszéd létrehozására, ahol a SKIK és a DDRIÜ úgynevezett hídképző szerepet tölthet be, azaz kommunikációs csatornát biztosít a két említett csoport között. Erre azért van szükség, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy az egyetemek munkatársai sokszor elszigetelten végzik a kutatási tevékenységüket anélkül, hogy ismernék a gazdaság valódi szükségleteit, igényeit. A vállalkozások pedig nem is tudják, hogy milyen új, megvalósításra váró ötlet porosodik az egyetemek falain belül, amely esetleg piacképes lehetne, és/vagy fellendíthetné a stagnáló keresletet. Különösen igaz ez a kis- és középvállalkozások esetében. A köztudottan alacsony tőkeellátottság miatt a gazdaság gerincét 13

15 képező KKV-k számára súlyos anyagi terhet jelent egy nagyobb jelentőségű innovációs beruházás megvalósítása, ugyanakkor új ötletek, eljárások segíthetnék a versenyképesség növelését illetve megtartását. A SKIK a regisztrált vállalkozásokból álló adatbázison és az önkéntes tagságon keresztül állandó kapcsolatot tart fenn a különböző cégekkel és egyéni vállalkozókkal, amely alkalmas arra, hogy a megfelelő információk eljussanak az érintettekhez, vagy akár célzottan is megtalálja az adott projekthez a megfelelő vállalkozói partnert. Az innováció erősítésében érdekelt intézményi- és külföldi kapcsolatain keresztül pedig szervezetten és hatékonyan tud közreműködni a régió élelmiszeriparának fejlesztése érdekében. A SKIK ösztönzi a vállalkozások közötti hálózatos együttműködések kialakítását, amelynek előmozdítása érdekében rendszeresen szervez különböző programokat. Meghatározó szerepet vállalt a Dél-Dunántúli Regionális Élelmiszer és Innovációs Klaszter megalakításában, amely áprilisában jött létre azzal a céllal, hogy a fogyasztók hazai, helyi termékek iránti keresletét felkeltése és finanszírozó projektek bevonásával elősegítse. Konkrét projektötletek kidolgozásával, projektgenerálással, közös beruházások előkészítésével, valamint nagy hozzáadott értékű, stratégiai jelentőségű élelmiszerek fejlesztésének lehetőségével, továbbá alacsonyabb áru, élelmiszerbiztonsági szempontból nem kifogásolható, márkázatlan termékek fejlesztésének lehetőségével erősítse a piaci megjelenést. 6 DEBRECENI SZAKMAI TANULMÁNYÚT A Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Inno-CropFood projektje keretében a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara január án két napos tanulmányutat szervezett Debrecenbe, ahol már több klaszter is sikeresen működik. A rendezvény célja az volt, hogy a horvát-magyar határmenti régióban az agro-élelmiszeripar területén tevékenykedő lehetséges partnerek megismerjék a hálózatos együttműködés előnyeit, kialakításának lehetőségeit. Az Észak-Alföldi Régió fő tudásbázisa a Debreceni Egyetem, melyben az Orvostudományi és Agrártudományi karok az országban egyedülálló módon számos területen 14

16 közös K+F programot indítottak például a gyógyszerfejlesztések vagy a funkcionális élelmiszer termékek fejlesztése terén. PROGRAM január Találkozó a Kaposvári Egyetem parkolójában az autóbusz indulási helyétől Cím:7400 Kaposvár, Guba S. u Indulás Kaposvárról Utazás Debrecenbe Érkezés a HUNGUEST Hotel Nagyerdő***-be Vacsora Projekt megbeszélés január Reggeli 8.30 Utazás a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrumához A HÁLÓZATOS EGYÜTTMŰKÖDÉSEK GYAKORLATI TAPASZTALATAI (Helyszín: Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum) - Köszöntő Dr. Jávor András oktatási rektorhelyettes, az Innovatív Élelmiszeripari Klaszter elnöke Skultéti Éva, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára - Az Innovatív Élelmiszeripari Klaszter tevékenységének bemutatása Dr. Prokisch József klasztermenedzser - A hálózatépítés lehetőségei az egészségiparban Dr. Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem stratégiai rektorhelyettese, a Pharmapolis Debrecen Innovatív Gyógyszeripari Klaszter szakmai igazgatója Az Innovatív Élelmiszeripari Klaszter E-boltjának megtekintése Látogatás a Nárcisz Birtokra - sajtüzem 15

17 Ebéd Falusi vendéglátás a Birtok területén Utazás Kaposvárra 6.1 Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter A Debreceni Egyetem épületében szervezett szakmai programon Dr. Prokisch József klasztermenedzser bemutatta a Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter működését, kutatási területeit és a funkcionális élelmiszerek fejlesztésében elért eredményeit a konkrét termékek bemutatásával, majd Dr. Szilvássy Zoltán, a Pharmapolis Debrecen Innovatív Gyógyszeripari Klaszter szakmai igazgatója a hálózatos együttműködések kialakításának tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. Az eredményesen működő klaszter jó példája a Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter. A klaszter tudásalapú speciális innovációs rendszer, amely a Debreceni Egyetem, valamint a Kaposvári Egyetem tudásbázisára épül. Az egyetemek mellett a klaszter kulcsszereplői között található Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a vállalati szereplők között a Pick Szalámigyár Zrt, ill. számos - funkcionális élelmiszerek fejlesztésében, előállításában és gyártásában érdekelt kis- és középvállalat. A Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter célkitűzéseiben szervesen illeszkedik a Richter Gedeon Vegyészeti NYRt, ill. Debreceni Egyetem gyógyszeripari vállalatokkal, létrehozott - akkreditált gyógyszeripari klaszter programjához. A klaszter - hazai és nemzetközi partnereivel együtt - fontos szereplője lehet 16

18 nemcsak a magyar, de az Európai Unión belüli és azon kívüli "Food, Health and Wellness" ágazati kutatásoknak és fejlesztéseknek, érintve a funkcionális élelmiszer-kutatáshoz kapcsolódó műszerek modernizációját, valamint az egészséges élelmiszerek fejlesztését is A klaszterek kialakítása, felépítése A klaszter kölcsönösen együttműködő cégek, szakosodott beszállítók, szolgáltatók, kapcsolódó iparágak cégeinek és velük kapcsolatban álló intézmények egyetemek, állami szervezetek, ügynökségek, szakmai egyesületek, kereskedelmi szövetségek földrajzi koncentrációja, melyeket egy adott témában/területen hasonlóságaik és egymást kiegészítő jellemzőik kapcsolnak össze. A különböző hálózatos együttműködések vagy klaszterek legnagyobb előnye elsősorban abban áll, hogy a rugalmasság megtartása mellett a méretgazdaságosság kihasználásával nő a hatékonyság és a versenyképesség. Az együttműködési területek kihasználásával csökkennek a költségek, ráadásul a klaszterbe tömörült vállalkozások együtt nagyobb piaci erőt képviselnek, ezáltal jelentősen jobb alkupozícióba kerülhetnek. Ez utóbbira jó példa az ún. energia-beszerzési közösségek létrehozása, ahol a résztvevők csak együtt érhetnek el jelentős költségmegtakarítást. Klasztereken keresztül az adott vállalkozás a költségei csökkentése érdekében a következő előnyökhöz juthat: Hozzáférés egy jobb beszállítói hálózathoz Információáramlás a klaszter tagok között Komplementaritás a klasztertagok által nyújtott szolgáltatások vagy termékek egymást kiegészíthetik, komplexebb megjelenést biztosítva Nagyobb megrendelések, pályázatok elnyerése Innováció A célok meghatározása szerint a klasztereket alapvetően a következő négy csoportba sorolhatjuk: Iparági klaszter, melynek fő célja az iparágak közötti szinergia ösztönzése az innovációs rendszerek és az értéklánc-rendszerek megerősítésével. Intézményre épülő klaszter: a klaszter tagjai által létrehozott szolgáltató vagy szakmai szervezet áll a középpontban, amely a vállalkozók közötti együttműködést segíti 17

19 Hálózatra épülő klaszter: általában hosszabb távú együttműködés, a résztvevők köre főként az egymást kiegészítő tevékenységeket folytató vállalkozásokból áll, főleg KKV-k alkotják. Tudás-orientált klaszter: nyitott, az információk, a tudás és tapasztalatok cseréjét célzó együttműködés A hálózatra épülő klaszterek szereplői Funkcionális élelmiszerek A funkcionális élelmiszerek jellemzője, hogy fogyasztásuk megfelelő étrend részeként hozzájárulnak az egészség megőrzéséhez. Ezt a kedvező hatást bizonyos összetevők (pl. vitaminok) hozzáadásával vagy új technológia bevezetésével érhetik el a gyártók. A Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter jelentős eredményeket tud felmutatni a funkcionális élelmiszerek kifejlesztése terén, melyeket a debreceni látogatás alkalmával megtekinthettek és meg is kóstolhattak a résztvevők az ún. I-boltban (Innovációs Bolt), ahol csak ezek az élelmiszerek kaphatók. A kínálat egyik érdekessége volt a perui lila kukorica, amely kimagasló antioxidáns tartalma miatt keltette fel a kutatók érdeklődését. A kukorica hazai környezetben 4 méter magasra nőtt, termést alig hozott, de kitartó nemesítés eredményeként megoldódott a termesztése a mi 18

20 éghajlati viszonyaink között. Kiváló gyógyhatását Peru gyöngye nevű teakeverékben és kenyérsütésre alkalmas lisztkeverékben hasznosítják. Szintén antioxidáns hatása miatt fontos mikroelem a szelén, azonban adagolása gondot okozhat, mert ásványi formában könnyű túladagolni, így akár mérgező is lehet. Ezt a problémát oldották meg a Debreceni Egyetem kutatói azzal, hogy probiotikus joghurt baktériumok segítségével olyan szelén formát hoztak létre, amely nem túladagolható és a felszívódása is kedvezőbb. A szelénnel dúsított joghurt nem csak finom, de egészséges is. Kevesen tudják, hogy a cukorrépa és a cukornád után a harmadik legmagasabb cukortartalmú növényünk a cirok. Puffasztva, ízesítve remek rágcsálnivaló, ugyanakkor gluténmentes liszt előállítására is alkalmas. Sikertermék a lizines keksz is. A lizin nevű aminosav létfontosságú fehérjék szintéziséhez szükséges. Egy kekszgyártással foglalkozó céggel kipróbálták, hogy sütés közben mennyit veszít a hatóanyagából. A mérések szerint százaléka benne marad. Így született a lizines keksz, mely kereskedelmi forgalomba került. Rendszeresen fogyasztható belőle napi egy darab a csontállomány megóvására. 6.2 Sajtkultúra Debrecenben A résztvevők ezután ellátogattak a Nárcisz Birtokra, ahol a régi hagyományok elevenednek fel a mai kor szellemében. Az önellátó gazdálkodásra törekvő tulajdonos, Mircz Nárcisz bemutatta a sajtüzemét, amelyet a későbbiekben házi sörfőzővel és sütödével is bővíteni fog. Példaértékű összefogás a Magyar Sajtkészítők Kézműves Céhe, amelyet a házilag készült sajtok népszerűsítésére és értékesítésére hoztak létre a tagok. A tanulmányút tapasztalatai megerősítették a résztvevőkben azt az elgondolást, hogy együtt könnyebb, az összefogás számtalan olyan jelenleg még kiaknázatlan lehetőséget rejt, amely megoldást jelenthet a gazdasági környezet változásaira. Nemrégiben indult útnak egy kezdeményezés, melynek célja, hogy összefogja a kézműves sajtkészítőket és minőségi kritériumokat határozzon meg a sajtkészítés eljárásaiban. Így alakult 19

Inno-CropFood IPA HUHR/1001/2.1.3/0001. 2013. január 17-18. Harkány, Magyarország

Inno-CropFood IPA HUHR/1001/2.1.3/0001. 2013. január 17-18. Harkány, Magyarország A hálózat alapú együttműködések kulcstényezői a KFI tevékenység hatékonyságának javítása érdekében 1. Identified driving factors of enhancing the effectiveness of network-based cooperations Inno-CropFood

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió fejlesztés az Új Széchenyi Terv keretében Somkuti Mátyás MAG fejlesztési Iroda Budapest, 2012. június 6. A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet elősegítő szerveződések Elhelyezkedés jellemzői

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban

Részletesebben

Innovációs és inkubációs szolgáltatások a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamaránál

Innovációs és inkubációs szolgáltatások a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamaránál Innovációs és inkubációs szolgáltatások a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamaránál Németh Zoltán innovációs tanácsadó 2014.07.17. 1 A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) A kamarai rendszer hosszú

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

E E Pannonia. Nyitókonferencia Opening conference 2014. 01. 23, Pécs

E E Pannonia. Nyitókonferencia Opening conference 2014. 01. 23, Pécs E E Pannonia Nyitókonferencia Opening conference 2014. 01. 23, Pécs Izrada zajedničkog akcijskog plana energetske učinkovitosti za pograničnu regiju EE Pannonia EE Pannonia Elaboration of joint energy

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei. Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei. Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Magyar élelmiszeripar 2014.

Részletesebben

Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz

Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz Dr. Kékes Ferenc, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke A Baranya Megyei Önkormányzat a pólus stratégia

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség. Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30.

Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség. Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30. Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30. Az innovációs ügynökség Győr Szombathely Zalaegerszeg - A Nyugat-dunántúli régióban 2008 óta - 3 megyei jogú városban,

Részletesebben

Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Vállalkozói pályázati lehetőségek Zalaszentgrót, 2015. május 21. Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara A Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 1995. január 9-én

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA

Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA Antal András Nyugat-Dunántúli Régió Vas és Zala megyei Információs Pont 2012. szeptember 27. A HITA létrejötte 2011. január 1. óta működik a Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

North Hungarian Automotive Cluster

North Hungarian Automotive Cluster North Hungarian Automotive Cluster Alapítók Miskolci Egyetem Innovációmenedzsment Kooperációs Kutatási Központ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Pannon Autóipari Klaszter 2 Az ImKKK

Részletesebben

A magyar élelmiszeripar prioritások és kihívások: az Élelmiszer az életért Magyar Nemzeti Technológiai Platform. 1 A Magyar Nemzeti Élelmiszertechnológiai Platform Célja ipar igényeinek Rendszeres párbeszéd

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött a Rábaközi Tájtermék Klaszter tagjai között (a továbbiakban Tagok) az alábbi feltételekkel: Az együttműködési megállapodás megkötésének célja, hogy a klaszter

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Jogszabályi háttér Ø A területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Nemzetközi együttmőködések a a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával a sikeres vállalkozásokért

Nemzetközi együttmőködések a a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával a sikeres vállalkozásokért Nemzetközi együttmőködések a a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával a sikeres vállalkozásokért PLACE PARNER S LOGO HERE European Commission Enterprise and Industry Enterprise Europe Network

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

Dorogi Ipartestület XXII. sz. hírlevele

Dorogi Ipartestület XXII. sz. hírlevele Dorogi Ipartestület XXII. sz. hírlevele Tisztelt Vállalkozó! A csatolt sajtószemle a kkv-k napi működését érintő fontos változásokat, gyakorlati tudnivalókat tartalmaz. Dorog, 2015. július 20. Üdvözlettel:

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

Akad még lehetőség Vállalkozói pályázatok uniós forrásból Gáspár Bence, főosztályvezető Debrecen, 2010. június 3.

Akad még lehetőség Vállalkozói pályázatok uniós forrásból Gáspár Bence, főosztályvezető Debrecen, 2010. június 3. Akad még lehetőség Vállalkozói pályázatok uniós forrásból Gáspár Bence, főosztályvezető Debrecen, 2010. június 3. Uniós gazdaságfejlesztés számokban 2007-2009 3-ból 2 sikeres pályázó 10 000 hazai vállalkozás

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

A Szilícium Mező Klaszter fejlesztésének eredményei, további tervek. Tóth István Szilícium Mező Kft. 2010. február 19.

A Szilícium Mező Klaszter fejlesztésének eredményei, további tervek. Tóth István Szilícium Mező Kft. 2010. február 19. A Szilícium Mező Klaszter fejlesztésének eredményei, további tervek Tóth István Szilícium Mező Kft. 2010. február 19. I. A Szilícium Mező program rövid bemutatása II. Az ÉAOP-1.1.2-2008-0013 pályázat eredményei

Részletesebben

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató A válság és a régió Szakmai berkekben köztudott, hogy a gazdaságfejlesztéshez és pályázatokhoz kapcsolódó intézményrendszer meglehetısen sokszereplıs

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

Az induló klaszter projekt eddigi eredményei

Az induló klaszter projekt eddigi eredményei Az induló klaszter projekt eddigi eredményei Lenkey Péter klasztermenedzser Klaszter Közgyőlés & Üzletember találkozó Miskolc, 2012.05.30. 1 Projekt adatok CÍM: ÉMOP-1.2.1.-11-0018 A NAUTILUS Klaszter

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA KÖZEL A NÉMET PIAC 2014. szeptember 23. Dr. Bárdos Krisztina ügyvezető igazgató A közhasznúság szolgálatában AZ IFKA KIK VAGYUNK MI? Kutatás-fejlesztés,

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja projektindító workshop Győr, 2003. június 4. A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése Grosz András tudományos

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

M M. www.metalcluster.hu MAGYAR METAL FÉMIPARI KLASZTER

M M. www.metalcluster.hu MAGYAR METAL FÉMIPARI KLASZTER M M www.metalcluster.hu MAGYAR METAL FÉMIPARI KLASZTER BEMUTATKOZUNK A Magyar Metál Fémipari Klaszter (MMF Klaszter) a magyarországi fémipar szereplőit kívánja közös érdekek mentén versenyelőnyökhöz juttatni,

Részletesebben

A közös stratégia lehetséges aspektusai

A közös stratégia lehetséges aspektusai Transnational Innovation Platforms from Cropfield to Table A közös stratégia lehetséges aspektusai HUHR/1001/2.1.3/1001 A közös agrár- és élelmiszer-innovációs kapacitások Zárórendezvény Célrendszer Feltárni

Részletesebben

A kamarai hálózat szerepe a KKV-k sikeres forráslehívásának támogatásában a 2014-2020- as programozási időszakban

A kamarai hálózat szerepe a KKV-k sikeres forráslehívásának támogatásában a 2014-2020- as programozási időszakban A kamarai hálózat szerepe a KKV-k sikeres forráslehívásának támogatásában a 2014-2020- as programozási időszakban Dr. Tráserné Oláh Zsuzsanna CSMKIK titkár Kamara szerepe köztestületi funkció, kamarai

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Tájékoztató a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaságfejlesztési tevékenységéről

Tájékoztató a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaságfejlesztési tevékenységéről Tájékoztató a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaságfejlesztési tevékenységéről A gazdasági válság hatása a megye teljesítményére Az építőipar és a textilipar gyengülése folytatódott

Részletesebben

HITA roadshow 2012.05.8-10.

HITA roadshow 2012.05.8-10. HITA roadshow 2012.05.8-10. Széleskörű kétoldalú gazdasági kapcsolatok Áru és szolgáltatás kereskedelem Kétoldalú tőkekapcsolatok Közös infrastruktúra fejlesztések Határ menti, regionális együttműködés

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepe a helyi erőforrások hálózatba szervezésében

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepe a helyi erőforrások hálózatba szervezésében A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepe a helyi erőforrások hálózatba szervezésében Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Mezőtúr, 2014. november

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője

Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője 2011. február 25. MFB Invest tőkefinanszírozás Az MFB Invest Zrt. a Magyar Fejlesztési

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24.

Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24. Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24. Az élelmiszer-előállítás gazdaságtörténete Egyéni önellátás Családi

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Simon Dorottya dr. Gonda Imre Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Európai IP kérdések: újratöltve MIE rendkívüli közgyűlés 2014. szeptember 3. Védjegyintenzív ágazatok

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Ősze Gábor Termékfelelős, Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2015. április 16. Tevékenységünk A Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Az Új Széchenyi Terv kiemelt céljai 1. Foglalkoztatás dinamikus növelése Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés Stratégia alkotás Kitörési pontok

Részletesebben

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Veres Marianna Pályázat és Projektmenedzser EuroAdvance Kft. Mit is jelentenek a Tematikus alprogramok Az adott tagállam számára különös jelentőséggel bíró

Részletesebben

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Veres Marianna Pályázat és Projektmenedzser EuroAdvance Kft. Mit is jelentenek a Tematikus alprogramok Az adott tagállam számára különös jelentőséggel bíró

Részletesebben

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI (2011.02.09.) 1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉS I. Magyarország területén megvalósuló

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN Pitó Enikő, KFI igazgató SZTE KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓBAN REGIONÁLIS SZINTEN -FÓKUSZBAN

Részletesebben

Nemzeti Befektetési Ügynökség HIPA. Értékmegőrzés generációkon át 2015. 09. 23

Nemzeti Befektetési Ügynökség HIPA. Értékmegőrzés generációkon át 2015. 09. 23 Nemzeti Befektetési Ügynökség HIPA Értékmegőrzés generációkon át 2015. 09. 23 Misszió Munkánkkal hozzájárulunk a nemzetgazdaság és a magyar társadalom fejlődéséhez a külföldi működőtőke bevonásával, új

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása. Vámosi Gábor igazgató

ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása. Vámosi Gábor igazgató ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása Vámosi Gábor igazgató 1 Megalakulás Az intézmény az Intelligens Energia Európa Program támogatásával alakult meg 2009. március 6-án Tulajdonosok:

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között

Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. május 6. EU-s vidékfejlesztési

Részletesebben

PROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere és főbb célkitűzései A projekt módszertani megközelítései

PROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere és főbb célkitűzései A projekt módszertani megközelítései APP4INNO Projekt Establishment and promotion of new approaches and tools for the strengthening of primary sector's competitiveness and innovation in the South East Europe PROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere

Részletesebben

Guidance-Partnership-Services Alternatív munkaerő-piaci program a Dráva mentén IPA HUHR/1101/2.1.2/0006

Guidance-Partnership-Services Alternatív munkaerő-piaci program a Dráva mentén IPA HUHR/1101/2.1.2/0006 Guidance-Partnership-Services Alternatív munkaerő-piaci program a Dráva mentén IPA HUHR/1101/2.1.2/0006 A projekt bemutatása Gyurok Ernőné dr. Bódi Csilla Szakmai igazgató, projektmenedzser DDRFK Nonprofit

Részletesebben