Szántóföldtől az asztalig

Átírás

1 Szántóföldtől az asztalig Az Inno-CropFood projekt keretében szervezett tanulmányutak tapasztalatai a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara szemszögéből Kaposvár, szeptember 10.

2 TARTALOM 1 BEVEZETÉS MAGYARORSZÁG RÉGIÓI A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ BEMUTATÁSA Gazdaság Mezőgazdaság és élelmiszeripar Kutatás-fejlesztés A SOMOGYI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA BEMUTATÁSA A gazdasági kamarák kialakulása A SKIK vállalkozás-fejlesztő tevékenysége, szolgáltatásai A SKIK SZEREPE AZ INNO-CROPFOOD PROJEKTBEN DEBRECENI SZAKMAI TANULMÁNYÚT Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter A klaszterek kialakítása, felépítése Funkcionális élelmiszerek Sajtkultúra Debrecenben SZAKMAI TANULMÁNYÚT KAPRONCÁRA Tájékoztató előadások Carlsberg Sörgyár Podravka ÖSSZEFOGLALÁS

3 1 BEVEZETÉS A Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében a Kaposvári Egyetem októberében sikeresen pályázott az Inno-CropFood Szántóföldtől az asztalig című projekt megvalósítására. A projekt együttműködő partnerei az Eszéki J.J. Strossmayer Egyetem, a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara, a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség, közreműködő partner a Horvát Élelmiszer Ügynökség. A magyar-horvát határmenti régióban hagyományosan a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés a jellemző, ehhez kapcsolódóan jelen van a mezőgazdasági és élelmiszeripari tudományos kutatóbázis a Kaposvári és az Eszéki Egyetemen. A régió innovációs kapacitásának fejlődése szempontjából kívánatos lenne, ha a tudományos kutatások kikerülnének az egyetem falai közül és hasznosulnának a vállalkozói szférában. A kutató bázisok és a vállalkozások közötti hatékonyabb kapcsolat elősegítése érdekében a gazdaság különböző szegmenseit képviselő projekt partnerek egy közös kommunikációs platformot szeretnének létrehozni az agrár-élelmiszeripar területén, amely alapja lehetne a további munkának. Az Inno-CropFood elnevezésű projekt célja tehát az, hogy a horvát-magyar határmenti régióban az agrár-élelmiszeripari érdekviseletek, szereplők és kutatók a régió K+F+I kapacitásainak bővítése céljából egymásra találjanak. Ebben a rendszerben a különböző érdekképviseletek és vállalkozás-fejlesztésre létrehozott szervezetek mint a SKIK, a DDRIÜ és a Horvát Élelmiszer Ügynökség hídképző szerepet töltenek be a tudásközpontok és a gazdaság között. 2

4 A projekt résztvevői tematikus workshop-okat, tanulmányutakat szerveztek a Szántóföldtől az asztalig" címmel a szakma képviselőinek, szakértőinek meghívásával a kutatóhelyek munkájának megtekintése, valamint jó gyakorlatok megismertetése és a gazdasági szféra igényeinek feltárása érdekében. A projekt keretében a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara két tanulmányutat szervezett. Az egyiket Debrecenbe, a másikat Horvátországba, Kaproncára. A tapasztalatcserén különböző elsősorban élelmiszeripari vállalkozások képviselői, az Eszéki és a Kaposvári Egyetem kutatásban érintett munkatársai és különböző hídképző szerepet betöltő szervezetek képviselői vettek részt. A programok célja az volt, hogy a résztvevők már működő rendszerek bemutatásán keresztül megismerhessék a hálózatos együttműködés előnyeit, kialakításának lehetőségeit, illetve azokat az innovációs trendeket, lehetőségeket és tapasztalatokat, amelyek jelen vannak az élelmiszeripar területén. Jelen összefoglaló tanulmány röviden bemutatja az érintett régió szűkebb és tágabb gazdasági környezetét, jellemzőit, azokat a tendenciákat, melyek befolyásolják a térség további fejlődését, valamint a két tanulmányút tapasztalatait, következtetéseit a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara szemszögéből. 3

5 2 MAGYARORSZÁG RÉGIÓI Magyarország területi, települési beosztásáról más országok gyakorlatához hasonlóan az alkotmány rendelkezik. Ennek megfelelően az ország területe fővárosra, megyékre, városokra és községekre, míg a főváros kerületekre tagozódik. A 19 megye az es közigazgatási reform részeként jött létre. Az Európai Unió regionális politikájához való illeszkedés elősegítésére, több megyére kiterjedően kialakításra került a tervezési-statisztikai régiók rendszere, amely az országot 7 statisztikai régióra osztja. Magyarország régiói A társadalmi-gazdasági fejlődés során az ország különböző területei között jelentős különbségek alakultak ki, amit a tájegységek eltérő természeti adottságai mellett történelmi hatások is befolyásoltak. Az ország legfejlettebb térsége a fővárost magában foglaló közép-magyarországi régió, a nyugati területek általában fejlettebbek a keleti régióknál, és jól érzékelhető egyfajta északdéli megosztottság is. Ezek a különbségek tetten érhetők a településszerkezetben, a népesedési viszonyokban, a gazdasági fejlettségben és az életkörülmények alakulásában egyaránt. A közép-magyarországi régió az ország legkisebb területű, de legnagyobb népességszámú térsége, ahol a népesség 29%-a koncentrálódik. A többi hat régióban a népesség eloszlása kiegyenlítettebb (9 15%), de a lakosság lényegesen eltérő települési viszonyok között él. A dunántúli régiók és Észak-Magyarország jellegzetesen aprófalvas településszerkezetű. A két alföldi régió nagyhatárú, nagyobb népességszámú településekből áll, ahol a településsűrűség jóval kisebb, mint az ország más területein. Közép-Magyarországot követően az alföldi régiókban a legmagasabb (68 72%) a 4

6 városi népesség aránya, ez az urbanizáltság azonban még mindig a tanyán élő népesség viszonylag nagy számával párosul, mely főként a dél-alföldi Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megyéket jellemzi (9%). Az elmúlt évek népességcsökkenése Közép-Magyarország kivételével az ország valamennyi régióját érintette. Az ország egészére jellemző természetes fogyás a legelöregedettebb térségekben: Dél-Alföldön és Dél-Dunántúlon a legintenzívebb. Az ország gazdaságilag fejlettebb területein a vándorlási többlet ellensúlyozta vagy mérsékelte a természetes népmozgalom negatív hatásait. A belföldi migráció a keleti országrészekből főként a középső, illetve nyugati területekre irányul: a hagyományosan vándorlási többlettel rendelkező közép-magyarországi régió mellett Közép- és Nyugat-Dunántúl is egyre inkább befogadó területté válik, miközben az északmagyarországi, az észak-alföldi és a dél-dunántúli régiókra jelentős, a közötti időszakot tekintve régiónként kb. 50 ezer fős vándorlási veszteség a jellemző. A gazdasági fejlettség térbeli összehasonlítására használt mutató, az egy lakosra jutó bruttó hazai termék alapján az ország legfejlettebb régiója Közép-Magyarország, amit Nyugat- és Közép- Dunántúl követ. Az átlagtól számottevően elmaradva sorrendben Dél-Dunántúl és Dél-Alföld után Észak-Alföld és Észak-Magyarország zárja a gazdasági fejlettségi rangsort. A központi térség kiemelkedő teljesítménye mögött a főváros gazdasági potenciálja áll, Budapest az ország bruttó hazai termékének 38%-át adja. Európai uniós összehasonlításban Magyarország térségeinek elmaradása számottevő: a legjobban teljesítő Közép-Magyarország a középmezőnyben, a többi régió pedig az utolsó harmadban található. A bruttó hozzáadott érték gazdasági ágak szerinti összetétele azt mutatja, hogy Közép-Magyarországon a szolgáltatást nyújtó ágak részesedése kiugróan magas, a két fejlettebb dunántúli régió és Észak- Magyarország gazdasági szerkezetében pedig az ipar súlya jóval átlagon felüli. Az alacsonyabb egy főre jutó GDP-vel rendelkező térségekben a természeti adottságoknak megfelelően a mezőgazdaság jutott az országos átlagnál 1. ábra Az egy főre jutó GDP megyénként 5

7 nagyobb szerephez. (Forrás: KSH) 3 A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ BEMUTATÁSA 3.1 Gazdaság A Dél-dunántúli Régió Magyarország délnyugati része, a Baranya, Somogy és Tolna megye alkotta statisztikai régió, amely a Balaton, a Duna és a Horvátországgal természetes határt jelentő Dráva közé ékelődő km² területet foglalja magába. A Régióban 934 ezer fő él, 66 fő/km²-es népsűrűséggel. Központja Pécs, a 160 ezer lakosú nagyváros, Kaposvár és Szekszárd a régió társközpontjai. A régió településszerkezete kedvezőtlen, mert egyrészt a városhálózat fejletlensége, másrészt az aprófalvak- és kistelepülések nagy aránya jellemző. A kis számú urbanizált területet kivéve csak néhány térségben indult meg a helyi adottságokra alapozott gazdasági fejlődés. Az egész térségre jellemző, hogy a munkanélküliség az országos átlagnál általában nagyobb, ugyanakkor bizonyos kormányzati intézkedések hatására ingadozást mutat. Gazdasági szempontból a régió két nagyobb városának, Pécs és Kaposvár a dominanciája érvényesül leginkább. Pécs az ország harmadik legnagyobb kulturális központja, egyetemi városa, 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa. A Tolna megyében található Paks országos ismertségét legfőképp atomerőművének köszönheti, amely Magyarország egyetlen energiahálózatra kapcsolt atomerőműve. A gazdaságilag fejlettebb térségek közül említést érdemel még a megyeszékhelyek mellett Siófok környéke, a Balaton üdülőkörzet, illetve Harkány- Siklós-Villány vidéke. 6

8 A régió ipari szerepe az átlag alatt marad, gazdaságilag erős ágazati jelenlét a mezőgazdaságban (bár a rendszerváltás óta e gazdasági ág is visszaszorult), a kereskedelemben és az idegenforgalomban tapasztalható, melyek közül utóbbiban még kihasználható lehetőségek vannak. Iparosodottsága a régiónak 23%-os hányaddal mind az országosnál, mind a 19 megye átlagánál alacsonyabb volt. A mezőgazdaság Somogy megye-, az ipar és építőipar Tolna megye-, a szolgáltató ágak Somogy- és nem sokkal lemaradva Baranya megye ágazati szerkezetében magasabbak, a régió átlagát is meghaladóak. 64% A GDP megoszlása a Dél-Dunántúlon gazdasági ágak szerint 7% 23% 6% Mezőgazdaság Ipar Építőipar Szolgáltatások A régió turisztikai adottságai kiemelkedőek egyrészt a Balaton vonzerejének köszönhetően, másrészt a terület igen gazdag termál- és gyógyvizekben (Harkány, Szigetvár, Nagyatád, Csokonyavisonta, Gunaras, Dunaföldvár). Mindemellett számos látogatót vonz Pécs, amely ben nyerte el az Európa Kulturális Fővárosa címet. A régió kiváló adottságokkal rendelkezik a falusi- és az ökoturizmus szerelmesei számára is, míg a Balaton, a Dráva és a Duna az egyre népszerűbb vízi turizmus lehetőségeit kínálja az aktív pihenésre vágyók számára. Mindezen adottságoknak köszönhetően a Dél-Dunántúl hazánk harmadik legnépszerűbb, leglátogatottabb régiója. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet térségében viszonylag stabil fejlődés tapasztalható annak ellenére, hogy a vendégforgalom erősen szezonális, ami az egyoldalúan a turizmusra alapozott gazdaságban foglalkoztatási és jövedelmezőségi gondokat okoz. Ugyancsak főleg a turizmus különböző ágain (pl. gyógyturizmus), valamint minőségi bortermelésen alapul Harkány-Siklós- Villány térség fejlődése is. A jövedelmi viszonyok igazodnak a gazdasági fejlettséghez. A régiós bruttó átlagkeresetek szektoronként jelentősen differenciálódtak és a mezőgazdaság, illetve a villamosenergia-, gáz-, 7

9 gőz-, vízellátás ágazatok kivételével valamennyi nemzetgazdasági ágban alacsonyabbak, mint országosan. A legmagasabb keresetek a közigazgatás, a védelem, valamint a kötelező társadalombiztosítás ágazatban vannak. A megyeszékhellyel és környékével nem igazán vehetik fel a versenyt a régió egyéb térségei. A gazdaság valamely területén erős szereppel rendelkező területek lakosságának jövedelmi helyzete kedvezőbb (Paks, Siófok). A megyeszékhelyektől távolabbi, rossz infrastruktúrával, gyenge ipari, idegenforgalmi kapacitással bíró területeken elért jövedelmek jóval átlag alattiak. A régióban működő vállalkozások gazdasági potenciálja meglehetősen gyenge, és a tőkeszegénységet a külföldi tőke jelenléte sem pótolja, hiszen a régió nem tartozik a külföldi befektetők preferált térségei közé. Jelen vannak azonban a térségben azok a gazdaságfejlesztési szervezetek, amelyek köré a vállalkozásfejlesztési stratégia építhető, hogy a kezdő és működő vállalkozások számára a szükséges szolgáltatások rendelkezésre álljanak. 3.2 Mezőgazdaság és élelmiszeripar A Dél-dunántúli régió gazdaságát korábban a jelentős mezőgazdasági és élelmiszeripari termékelőállítás jellemezte, azonban az országos helyzethez hasonlóan az uniós csatlakozás óta a közösségi szabályozási rendszer visszafogta a termelést. A régió országos viszonylatban kiemelkedő szerepet tölt be olyan mezőgazdasági ágazatokban, mint a szántóföldi növénytermesztés, erdőgazdálkodás, szarvasmarha- és sertéstenyésztés, szőlőés bortermelés. Mégis ezekben az ágazatokban is csökkent a termelés az elmúlt években. Változott a termelés szerkezete is, a könnyen gépesíthető ágak irányába mozdult el. A napraforgó és repce esetében ez bővülést jelentett, ugyanakkor visszafejlődést olyan fontos élelmiszerek esetében, mint a burgonya vagy a zöldségfélék. A fogyasztás szempontjából a Dél-Dunántúli régióban a tej, a tojás, a baromfihús, a kenyér és pékáru fogyasztás meghaladja az országos átlagot. Sertés- és marhahúsból azonban az országos fogyasztási szint alatt marad. A régióban működik az ország egyetlen cukorgyára, jelentős a tejfeldolgozás és a húsfeldolgozás volumene is. Emellett megtalálható a gesztenye-feldolgozás, üdítőital- és sörgyártás is. A 22 magyarországi borvidék közül négy található a Dél-Dunántúlon, ezek a Balatonboglári, a Mecsekalja, a Villányi és a Szekszárdi borvidék. 8

10 3.3 Kutatás-fejlesztés A K+F tevékenység súlya messze alatta marad a fejlettebb régiók hasonló adatainak. A kutatásfejlesztés ráfordításai tekintetében érzékelhető leginkább a régió jelentős versenyhátránya. A régió részesedése az országos ráfordításokból mindössze 2,56% (2010). Nem csak a vállalati szektor innovációs potenciálja szorul erősítésre, de a kutatóhelyek forrásfelszívó képessége is. Az iparjogvédelmi oltalmi bejelentések száma a Dél-Dunántúlon a legalacsonyabb a magyarországi régiók rangsorában. A helyi vállalkozások innovációs potenciáljának gyengesége hosszabb távon a versenyképesség korlátjává válik, mely országos viszonylatban tovább rontja a régió gazdasági teljesítményét. Ugyanakkor már a Dél-Dunántúlon is megjelentek különösen a hulladékgazdálkodás területén - a környezettechnológiai kutatások, ill. a környezeti ipar területén aktív vállalkozások, szervezetek. A régió kutatási profilja tökéletesen illeszkedik az egészségipar fejlesztéséhez szükséges tudásigényekhez: a kaposvári egyetemhez kapcsolódóan az élelmiszer-kutatás, Pécsett ugyancsak az egyetemhez kapcsolódóan pedig az orvos-kutatás van jelen. 9

11 4 A SOMOGYI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA BEMUTATÁSA 4.1 A gazdasági kamarák kialakulása Európában a gazdaság fejlődése váltotta ki az első kamarák megalakítását, amelyek elsődleges célja a kereskedelem fejlesztése és a piaci viselkedési normák betartatása volt. Az első magyar kamarai törvény 1868-ban jelent meg és 1934-ig volt érvényben. Ez a törvény már kötelező tagsággal kiterjedt a magyar állam minden kereskedőjére, iparosára, kereskedelmi és iparvállalatára. A második világháború után egy kormányrendelet a kereskedelmi és iparkamarákat jogutód nélkül megszüntette, vagyonuk az államkincstárra szállt ban létrehozták a fél-állami jellegű Magyar Kereskedelmi Kamarát, amely 1985-től Magyar Gazdasági Kamara néven működött. A gazdasági kamarákról szóló évi XVI. törvény a modern európai gyakorlatot követve újból intézményesítette a gazdasági kamarákat, és megalakult a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara (SKIK). A kamarai tagság a vállalkozások számára kötelező volt. A kamarai törvény értelmében a kamarák köztestületek, működésük önkormányzati elven alapul. A SKIK tagsági körébe tartozott a Somogy megyében székhellyel illetve telephellyel rendelkező minden olyan gazdálkodó szervezet, melyet a törvény nem sorolt a másik két kamara, az agrár- vagy a kézműves kamara tagjai közé. Az évi CXXI. számú új kamarai törvény értelmében április 1-től a kézműves kamarák beolvadtak a kereskedelmi és iparkamarákba, november 1-től pedig a kötelező tagság önkéntesre változott novemberében az Országgyűlés módosította a gazdasági kamarákról szóló törvényt. A módosítás értelmében 2012-től az agrár- és erdőgazdálkodási tevékenységet folytató vállalkozások kivételével valamennyi társas- és egyéni vállalkozásnak kötelezővé vált a kamarai nyilvántartásba vétel, más néven kamarai regisztráció. A kamarai tagság azonban változatlanul önkéntes maradt. A regisztráció célja egy olyan országosan egységes, nyilvános adatbázis létrehozása, melynek segítségével kiszűrhetők lesznek az ún. fantomcégek és erősödik az üzleti forgalom biztonsága. A Kamara mint köztestület és a gazdaság önkormányzata a teljes gazdasági közösséget képviseli, ezért szükség van arra, hogy a gazdaság működését nyomon követhesse és valós adatokon alapuló gazdasági elemzéseket készítsen. 10

12 A gazdasági kamarák célja és feladata, hogy a jogszabályoknak megfelelően, önkormányzati elven alapuló működésével előmozdítsa a gazdaság fejlődését és szerveződését, a piaci magatartás tisztességét, a gazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekeinek érvényesülését. Köztestületi funkciója alapján a kamara államigazgatási feladatokat is ellát, mint például a szakképzéssel kapcsolatos hatósági feladatok, kereskedelmi okmányok kiállítása, Békéltető Testület működtetése, építőipari vállalkozások nyilvántartásba vétele. Az elmúlt évek során a kamara számottevő anyagi- és szellemi bázist hozott létre, és kiépítette szervezett kapcsolatrendszerét. Információs- és szolgáltatási központ funkciójának megfelelően a vállalkozások piaci helytállását segítő lehetőségeket kínál a gazdaság szereplői számára. Az infrastruktúra fejlesztésével, korszerű technikai felszereléssel és az adatbázisok frissítésével biztosítja naprakész információk átadását. 4.2 A SKIK vállalkozás-fejlesztő tevékenysége, szolgáltatásai A SKIK információs és szolgáltatási központként áll a Somogy megyében működő vállalkozások rendelkezésére. Szolgáltatásainak sokszínű palettáját a gazdasági élet szereplőinek valós igényei mentén alakította ki és folyamatosan bővíti. Az újonnan módosított kamarai törvény értelmében a kamara regisztrált nem önkéntes tag vállalkozásoknak a következő alapszolgáltatásokat biztosítja: tanácsadás üzleti partnerkeresés kamarai on-line felületen keresztül pályázatfigyelés A további kamarai szolgáltatásokat az önkéntes tagok döntően tagdíj ellenében vagy kedvezményes áron vehetik igénybe. Kamarai tagsággal nem rendelkező vállalkozások számára is adott a lehetőség a szolgáltatások egy részének igénybe vételére a tagok számára nyújtott kedvezmények nélkül. 11

13 Szolgáltatások: Gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységek: megyei gazdasági elemzések készítése, gazdaságpolitikai döntésekről, befektetéseket elősegítő programok, lobby, szakmai klubok. Üzleti kapcsolatok fejlesztése: üzleti találkozók szervezése, szakmai utak-, vásárlátogatások-, üzleti ajánlatok közvetítése, információ közvetítés a külföldi országok gazdasági-, jogszabályi hátteréről. Vállalkozások forráshoz jutásának segítése: Széchenyi Kártya Program ügyintézés, kombinált mikrohitel ügyintézés, pályázati lehetőségek figyelése és közzététele, kamarai támogatási rendszer működtetése. Rendezvényszervezés, képzés: szakmaspecifikus és nyelvi képzések, gazdasági témájú tájékoztató előadások, tréningek, szemináriumok, fórumok, szakmai napok szervezése. Tájékoztatás, tanácsadás: jogi-, adózási-, külkereskedelmi-, iparjogvédelmi-, pályázati témákban. Kiadványok: havonta megjelenő kamarai újság biztosítása, országos- és saját kiadású tájékoztató kiadványok rendelkezésre bocsátása. Országos hálózatú kamarai honlap működtetése. Együttműködés más szervezetekkel: A SKIK működése során az országos kamarai hálózaton túl számos más intézménnyel együttműködve tevékenykedik a gazdaság fejlesztése érdekében. Ezek között szerepelnek országos hatáskörű intézmények (pl. minisztériumok, Vállalkozói Központ, Szabadalmi Hivatal, HITA), regionális- (pl. DDRIÜ, DDRFÜ) és megyei szervezetek (vállalkozói központok, VOSZ, KISOSZ) Szakképzési tevékenysége során a szakképzéssel foglalkozó szervezetekkel, iskolákkal, az innovációt ösztönző feladatok ellátásánál pedig kutatóbázisokkal, elsősorban a Kaposvári Egyetemmel tart kapcsolatot. A külföldi kapcsolatrendszer kiépítése elsősorban a szomszédos országok területi gazdasági kamaráival valósult meg. Több alkalommal került lebonyolításra nemzetközi üzletember találkozó a külföldi kamarákkal közös szervezésben. A távolabbi országokkal kialakítandó együttműködéseket támogató programokba elsősorban az országos kamarai hálózaton és a Magyar Kereskedelmi és 12

14 Iparkamara által létrehozott vegyes kamarákon, külföldi képviseleteken keresztül van lehetőség bekapcsolódni. 5 A SKIK SZEREPE AZ INNO-CROPFOOD PROJEKTBEN A globalizált gazdaságban az erősödő verseny és a növekedési kényszer egyre nagyobb kihívást jelent a kis- és középvállalkozások számára. A versenyképesség fenntartása folyamatos fejlesztéseket és tőkebefektetést igényel, ami azonban csak korlátozottan áll a gazdálkodó szervezetek rendelkezésére. A helyzetet súlyosbítja, hogy a jelenlegi pénzügyi válság miatt a hitelfelvétel feltételei is szigorodnak, miközben a vállalkozások körében fokozódik a piaci verseny a fogyasztókért, a kutatók között pedig az új megoldásokért. A kihívásra választ jelenthet a kutató szervezetek, a vállalkozások és a gazdasági önkormányzatok hálózatos együttműködése, esetleg klaszterbe tömörülése. Olyan szervezetek lehetnek érdekeltek klaszter létrehozásában, amelyek nem rendelkeznek nagy tőkével, vagy nem kívánnak nagy szervezetté válni, de mégis nagy mennyiséggel, megújuló termékekkel, különleges megoldásokkal a piacon szeretnének maradni. A Somogy megyei vállalkozások ilyen irányú fejlődésének elősegítése érdekében a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara (SKIK) és a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség (DDRIÜ) partnerként bekapcsolódott a Kaposvári Egyetem Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében az Inno-CropFood Szántóföldtől az asztalig című projektjébe abból a célból, hogy egy közös kommunikációs platform jöhessen létre az agrárélelmiszeriparba érintett szervezetek szorosabb, hatékonyabb kapcsolatainak kialakítása és erősítése érdekében. A platform lehetőséget teremt a kutatóbázisok és a vállalkozások közötti párbeszéd létrehozására, ahol a SKIK és a DDRIÜ úgynevezett hídképző szerepet tölthet be, azaz kommunikációs csatornát biztosít a két említett csoport között. Erre azért van szükség, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy az egyetemek munkatársai sokszor elszigetelten végzik a kutatási tevékenységüket anélkül, hogy ismernék a gazdaság valódi szükségleteit, igényeit. A vállalkozások pedig nem is tudják, hogy milyen új, megvalósításra váró ötlet porosodik az egyetemek falain belül, amely esetleg piacképes lehetne, és/vagy fellendíthetné a stagnáló keresletet. Különösen igaz ez a kis- és középvállalkozások esetében. A köztudottan alacsony tőkeellátottság miatt a gazdaság gerincét 13

15 képező KKV-k számára súlyos anyagi terhet jelent egy nagyobb jelentőségű innovációs beruházás megvalósítása, ugyanakkor új ötletek, eljárások segíthetnék a versenyképesség növelését illetve megtartását. A SKIK a regisztrált vállalkozásokból álló adatbázison és az önkéntes tagságon keresztül állandó kapcsolatot tart fenn a különböző cégekkel és egyéni vállalkozókkal, amely alkalmas arra, hogy a megfelelő információk eljussanak az érintettekhez, vagy akár célzottan is megtalálja az adott projekthez a megfelelő vállalkozói partnert. Az innováció erősítésében érdekelt intézményi- és külföldi kapcsolatain keresztül pedig szervezetten és hatékonyan tud közreműködni a régió élelmiszeriparának fejlesztése érdekében. A SKIK ösztönzi a vállalkozások közötti hálózatos együttműködések kialakítását, amelynek előmozdítása érdekében rendszeresen szervez különböző programokat. Meghatározó szerepet vállalt a Dél-Dunántúli Regionális Élelmiszer és Innovációs Klaszter megalakításában, amely áprilisában jött létre azzal a céllal, hogy a fogyasztók hazai, helyi termékek iránti keresletét felkeltése és finanszírozó projektek bevonásával elősegítse. Konkrét projektötletek kidolgozásával, projektgenerálással, közös beruházások előkészítésével, valamint nagy hozzáadott értékű, stratégiai jelentőségű élelmiszerek fejlesztésének lehetőségével, továbbá alacsonyabb áru, élelmiszerbiztonsági szempontból nem kifogásolható, márkázatlan termékek fejlesztésének lehetőségével erősítse a piaci megjelenést. 6 DEBRECENI SZAKMAI TANULMÁNYÚT A Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Inno-CropFood projektje keretében a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara január án két napos tanulmányutat szervezett Debrecenbe, ahol már több klaszter is sikeresen működik. A rendezvény célja az volt, hogy a horvát-magyar határmenti régióban az agro-élelmiszeripar területén tevékenykedő lehetséges partnerek megismerjék a hálózatos együttműködés előnyeit, kialakításának lehetőségeit. Az Észak-Alföldi Régió fő tudásbázisa a Debreceni Egyetem, melyben az Orvostudományi és Agrártudományi karok az országban egyedülálló módon számos területen 14

16 közös K+F programot indítottak például a gyógyszerfejlesztések vagy a funkcionális élelmiszer termékek fejlesztése terén. PROGRAM január Találkozó a Kaposvári Egyetem parkolójában az autóbusz indulási helyétől Cím:7400 Kaposvár, Guba S. u Indulás Kaposvárról Utazás Debrecenbe Érkezés a HUNGUEST Hotel Nagyerdő***-be Vacsora Projekt megbeszélés január Reggeli 8.30 Utazás a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrumához A HÁLÓZATOS EGYÜTTMŰKÖDÉSEK GYAKORLATI TAPASZTALATAI (Helyszín: Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum) - Köszöntő Dr. Jávor András oktatási rektorhelyettes, az Innovatív Élelmiszeripari Klaszter elnöke Skultéti Éva, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára - Az Innovatív Élelmiszeripari Klaszter tevékenységének bemutatása Dr. Prokisch József klasztermenedzser - A hálózatépítés lehetőségei az egészségiparban Dr. Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem stratégiai rektorhelyettese, a Pharmapolis Debrecen Innovatív Gyógyszeripari Klaszter szakmai igazgatója Az Innovatív Élelmiszeripari Klaszter E-boltjának megtekintése Látogatás a Nárcisz Birtokra - sajtüzem 15

17 Ebéd Falusi vendéglátás a Birtok területén Utazás Kaposvárra 6.1 Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter A Debreceni Egyetem épületében szervezett szakmai programon Dr. Prokisch József klasztermenedzser bemutatta a Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter működését, kutatási területeit és a funkcionális élelmiszerek fejlesztésében elért eredményeit a konkrét termékek bemutatásával, majd Dr. Szilvássy Zoltán, a Pharmapolis Debrecen Innovatív Gyógyszeripari Klaszter szakmai igazgatója a hálózatos együttműködések kialakításának tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. Az eredményesen működő klaszter jó példája a Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter. A klaszter tudásalapú speciális innovációs rendszer, amely a Debreceni Egyetem, valamint a Kaposvári Egyetem tudásbázisára épül. Az egyetemek mellett a klaszter kulcsszereplői között található Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a vállalati szereplők között a Pick Szalámigyár Zrt, ill. számos - funkcionális élelmiszerek fejlesztésében, előállításában és gyártásában érdekelt kis- és középvállalat. A Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter célkitűzéseiben szervesen illeszkedik a Richter Gedeon Vegyészeti NYRt, ill. Debreceni Egyetem gyógyszeripari vállalatokkal, létrehozott - akkreditált gyógyszeripari klaszter programjához. A klaszter - hazai és nemzetközi partnereivel együtt - fontos szereplője lehet 16

18 nemcsak a magyar, de az Európai Unión belüli és azon kívüli "Food, Health and Wellness" ágazati kutatásoknak és fejlesztéseknek, érintve a funkcionális élelmiszer-kutatáshoz kapcsolódó műszerek modernizációját, valamint az egészséges élelmiszerek fejlesztését is A klaszterek kialakítása, felépítése A klaszter kölcsönösen együttműködő cégek, szakosodott beszállítók, szolgáltatók, kapcsolódó iparágak cégeinek és velük kapcsolatban álló intézmények egyetemek, állami szervezetek, ügynökségek, szakmai egyesületek, kereskedelmi szövetségek földrajzi koncentrációja, melyeket egy adott témában/területen hasonlóságaik és egymást kiegészítő jellemzőik kapcsolnak össze. A különböző hálózatos együttműködések vagy klaszterek legnagyobb előnye elsősorban abban áll, hogy a rugalmasság megtartása mellett a méretgazdaságosság kihasználásával nő a hatékonyság és a versenyképesség. Az együttműködési területek kihasználásával csökkennek a költségek, ráadásul a klaszterbe tömörült vállalkozások együtt nagyobb piaci erőt képviselnek, ezáltal jelentősen jobb alkupozícióba kerülhetnek. Ez utóbbira jó példa az ún. energia-beszerzési közösségek létrehozása, ahol a résztvevők csak együtt érhetnek el jelentős költségmegtakarítást. Klasztereken keresztül az adott vállalkozás a költségei csökkentése érdekében a következő előnyökhöz juthat: Hozzáférés egy jobb beszállítói hálózathoz Információáramlás a klaszter tagok között Komplementaritás a klasztertagok által nyújtott szolgáltatások vagy termékek egymást kiegészíthetik, komplexebb megjelenést biztosítva Nagyobb megrendelések, pályázatok elnyerése Innováció A célok meghatározása szerint a klasztereket alapvetően a következő négy csoportba sorolhatjuk: Iparági klaszter, melynek fő célja az iparágak közötti szinergia ösztönzése az innovációs rendszerek és az értéklánc-rendszerek megerősítésével. Intézményre épülő klaszter: a klaszter tagjai által létrehozott szolgáltató vagy szakmai szervezet áll a középpontban, amely a vállalkozók közötti együttműködést segíti 17

19 Hálózatra épülő klaszter: általában hosszabb távú együttműködés, a résztvevők köre főként az egymást kiegészítő tevékenységeket folytató vállalkozásokból áll, főleg KKV-k alkotják. Tudás-orientált klaszter: nyitott, az információk, a tudás és tapasztalatok cseréjét célzó együttműködés A hálózatra épülő klaszterek szereplői Funkcionális élelmiszerek A funkcionális élelmiszerek jellemzője, hogy fogyasztásuk megfelelő étrend részeként hozzájárulnak az egészség megőrzéséhez. Ezt a kedvező hatást bizonyos összetevők (pl. vitaminok) hozzáadásával vagy új technológia bevezetésével érhetik el a gyártók. A Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter jelentős eredményeket tud felmutatni a funkcionális élelmiszerek kifejlesztése terén, melyeket a debreceni látogatás alkalmával megtekinthettek és meg is kóstolhattak a résztvevők az ún. I-boltban (Innovációs Bolt), ahol csak ezek az élelmiszerek kaphatók. A kínálat egyik érdekessége volt a perui lila kukorica, amely kimagasló antioxidáns tartalma miatt keltette fel a kutatók érdeklődését. A kukorica hazai környezetben 4 méter magasra nőtt, termést alig hozott, de kitartó nemesítés eredményeként megoldódott a termesztése a mi 18

20 éghajlati viszonyaink között. Kiváló gyógyhatását Peru gyöngye nevű teakeverékben és kenyérsütésre alkalmas lisztkeverékben hasznosítják. Szintén antioxidáns hatása miatt fontos mikroelem a szelén, azonban adagolása gondot okozhat, mert ásványi formában könnyű túladagolni, így akár mérgező is lehet. Ezt a problémát oldották meg a Debreceni Egyetem kutatói azzal, hogy probiotikus joghurt baktériumok segítségével olyan szelén formát hoztak létre, amely nem túladagolható és a felszívódása is kedvezőbb. A szelénnel dúsított joghurt nem csak finom, de egészséges is. Kevesen tudják, hogy a cukorrépa és a cukornád után a harmadik legmagasabb cukortartalmú növényünk a cirok. Puffasztva, ízesítve remek rágcsálnivaló, ugyanakkor gluténmentes liszt előállítására is alkalmas. Sikertermék a lizines keksz is. A lizin nevű aminosav létfontosságú fehérjék szintéziséhez szükséges. Egy kekszgyártással foglalkozó céggel kipróbálták, hogy sütés közben mennyit veszít a hatóanyagából. A mérések szerint százaléka benne marad. Így született a lizines keksz, mely kereskedelmi forgalomba került. Rendszeresen fogyasztható belőle napi egy darab a csontállomány megóvására. 6.2 Sajtkultúra Debrecenben A résztvevők ezután ellátogattak a Nárcisz Birtokra, ahol a régi hagyományok elevenednek fel a mai kor szellemében. Az önellátó gazdálkodásra törekvő tulajdonos, Mircz Nárcisz bemutatta a sajtüzemét, amelyet a későbbiekben házi sörfőzővel és sütödével is bővíteni fog. Példaértékű összefogás a Magyar Sajtkészítők Kézműves Céhe, amelyet a házilag készült sajtok népszerűsítésére és értékesítésére hoztak létre a tagok. A tanulmányút tapasztalatai megerősítették a résztvevőkben azt az elgondolást, hogy együtt könnyebb, az összefogás számtalan olyan jelenleg még kiaknázatlan lehetőséget rejt, amely megoldást jelenthet a gazdasági környezet változásaira. Nemrégiben indult útnak egy kezdeményezés, melynek célja, hogy összefogja a kézműves sajtkészítőket és minőségi kritériumokat határozzon meg a sajtkészítés eljárásaiban. Így alakult 19