PhD ÉRTEKEZÉS. ZRíNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM. A magyar királyi honvédség egészségügyi szervezete
|
|
- Zsuzsanna Németh
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 ZRíNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM PhD ÉRTEKEZÉS Kiss Gábor A magyar királyi honvédség egészségügyi szervezete Budapest, január Témavezetõ: Dr. Szabó József János alezredes CSc, egyetemi docens
2 Tartalomjegyzék Bevezetés Történelmi elõzmények A honvéd egészségügyi szolgálat létrehozása, általános feladatai és helye a birodalmi haderõ egészségügyi szolgálatában A honvéd orvosi tisztikar A honvéd orvosi tisztikar állománya A honvéd orvosi tisztikar kiegészítése Az orvosok továbbképzése Az egyévi önkéntes segédorvos-helyettesek képzése Az orvosok alkalmazása Világháborús tapasztalatok megjelenése az oktatásban Az egészségügyi segédszemélyzet, illetve csapat Csapatok egészségügyi segédszemélyzete Az egészségügyi csapat Az önkéntes betegápolás alkalmazása és lehetõségei a honvédségben Egészségügyi intézmények Állandó egészségügyi intézetek Tábori egészségügyi intézetek A háború folyamán szervezett, a mozgósítási tervekben nem szereplõ egyedi feladatot ellátó egészségügyi intézmények Megfigyelõállomások Sebesült szállítmányokat kísérõ osztagok (különítmények) Járványmegelõzés Befejezés Felhasznált irodalom Publikációs jegyzék Függelék Mellékletek
3 Bevezetés A témaválasztás oka és célja Az Osztrák - Magyar Monarchia fegyveres erejérõl, illetve a m. kir. honvédségrõl seregnyi irodalom látott napvilágot, amelyek nagy része hadtörténeti, szervezet- (intézmény)történeti munka. Mindezek ellenére hadtörténetírásunk a m. kir. honvédség egyes fegyvernemei, valamint ezek biztosító, kiszolgáló alakulatai, szerve zetei történetének tudományos igényû feldolgozásával adós maradt. Eddig ilyen munka a m. kir. honvédség egészségügyi szolgálatáról sem jelent meg. Ennek a hiánynak egy szeletét igyekszem pótolni dolgozatommal, amely elsõ részében az orvosi karral és az egészségügyi segédszemélyzettel, majd második részében az egészségügyi intézményekkel foglalkozik. Disszertációm tudományos célkitûzése a honvéd egészségügy 1867 és 1918 közötti szervezetének, mûködésének elsõsorban levéltári forrásokkal alátámasztott bemutatása a hazai és külföldi szakirodalom felhasználásával, a cs. és kir. haderõ hasonló szervezetével való összehasonlítása, majd mindkét szolgálat értékelése (kiemelten az elsõ világháborús tevékenységet). Kutatási és feldolgozási módszerek A munka során célkitûzésem volt, hogy a m. kir. honvédség egészségügyi szervezetét az Osztrák-Magyar Monarchia hadszervezetébõl adódóan - lehetõség szerint - a közös haderõ egészségügyi szervezetének vonatkozó részeivel összehasonlítva szemléltessem. Kiemelem, hogy az összegyûjtött és rendszerezett adatokkal elsõsorban szervezettörténetet kívánok bemutatni, mivel orvosi, egészségügyi képzettséggel nem rendelkezem, másrészt a ránk maradt iratanyag, illetve az eddigi kutatásaim alapján feltárt csekély számú szakirodalom jó része is szervezeti, szervezési és a létszámviszonyokkal 3
4 kapcsolatos kérdésekhez köthetõ. Mondandóm elsõsorban tematikus, ezen belül pedig kronologikus csoportosításon nyugszik. A kutatás és a feldolgozás során a hadtudomány kutatási módszereit használta m fel. Alkalmaztam a mechanikus leíró módszert pl. a szervezet bemutatása során, az elemzõ módszert a létszámviszonyok alakulásának leírása során, az összehasonlító módszert a honvéd egészségügy és a közös haderõ hasonló szervezetének párhuzamba állítása kapcsán. Mivel az értekezés alapvetõen forrásfeltáráson nyugszik, bázisa számos elembõl tevõdik össze. Munkám során elsõdlegesen a fennmaradt levéltári forrásokra támaszkodtam. Így elsõsorban a Hadtörténelmi Levéltár õrizetében lévõ Honvédelmi Minisztérium, Honvéd Fõparancsnokság iratai, valamint a Legfelsõbb elhatározások említhetõk meg. Az egészségügyi szervezet világháborús tevékenységéhez mindezek mellett fontos adalékokkal szolgált az elsõ világháború csapatanyagának gyûjteménye is. A Collegium Hungaricum bécsi ösztöndíjával az Osztrák Hadilevéltárban is végezhettem kutatásokat. Az itteni anyagból elsõsorban a közös Hadügyminisztérium, valamint a Hadsereg Fõparancsnokság iratai említhetõk meg. A nyomtatott források körébe tartoznak a közös haderõ, illetve a honvédség számára egyaránt kiadott Rendeleti Közlönyök, amelyek a szervezeti és személyi változásokat tartalmazzák. A honvédség 1870-tõl évente kiadott sematizmusai (névkönyvei) az archontológiák összeállításához jelentenek nélkülözhetetlen alapot. Ide tartoznak még a korabeli, különnyomat formájában megjelent szervi határozványok. A nyomtatott formában kiadott, a szolgálat mindennapi tevékenységét meghatározó, elsõsorban magyar nyelvû szolgálati szabályzatok is fontos támpontként szolgáltak. A téma hazai és külföldi (osztrák) szakirodalmának feldolgozása A Monarchia véderejének egészségügyi szolgálataival foglalkozó szakirodalom a birodalom fegyveres erejérõl napvilágot látott mûvek összességének mint már említettem - csupán elenyészõ hányadát képviseli. Ezeknek is javarésze német nyelvû kiadvány, amelyek többnyire még a dualizmus korában és közvetlenül azt követõen születtek. Az osztrák szerzõk közül feltétlen ki kell emelni Paul Myrdaczot, Samuel 4
5 Kirchenbergert és Johann Steinert. Mûveik azonban elsõsorban a közös hadsereg egészségügyi szolgálatával foglalkoznak, így többnyire hiányosan vagy pontatlanul ejtenek szót a honvédségrõl. A témára vonatkozó néhány magyar nyelvû hadtörténeti kiadvány közül kiemelem a korabeliek közül Szurmay Sándor és Illésfalvi Papp Mihály munkáit, amelyek a századfordulóig kísérik figyelemmel a honvédség - benne az egészségügyi szervezet - életét, fejlõdését. Ide sorolhatók még Vághó Ignác és Stromfeld Aurél összeállításai is. Õk a honvéd oktatási intézmények számára készítettek (fordítottak) tankönyveket a hadseregszervezet témakörében. (Vághó Ignác: Hadseregszervezet Budapest, 1900 és Stromfeld Aurél: Hadseregszervezet Budapest, 1911) Ezek a tankönyvek jelentõs segítséget jelentettek munkám kezdetekor. A két világháború közötti idõszakban Csaszkóczy Emil foglalkozott a hadegészségügy fejlõdésével két tanulmány erejéig. A jelzett idõszakkal bõvebben csupán egyik foglalkozott, amely a Berkó István által szerkesztett, A magyar királyi honvédség története címû könyvben jelent meg. Számomra a Hadtörténelmi Levéltár e kiadványa számos pontatlansága ellenére - az alapvetõ tájékozódási pontok közt szerepelt. Napjainkban csupán két mû tett kísérletet a m. kir. honvédség egészségügyi szolgálatának bemutatására. Elõbbi Barczy Zoltán tollából született a Királyért és Hazáért címmel 1990 ben. Utóbbi pedig a 2000-ben napvilágot látott Magyarország az elsõ világháborúban címû lexikon. E mûvek azonban jellegükbõl fakadóan csupán néhány oldal erejéig foglalkoznak a honvédség egészségügyi szervezetével. Magam 3 kisebb tanulmányt közöltem a Hadtörténelmi Levéltár 2000-es, 2001-es és 2002-es évkönyvében. A dualizmus idõszakából számos szakfolyóirattal is találkozhatunk. Ezek közül a Magyar Katonai Közlöny (a Ludovika Akadémia Közlönye címû folyóirat utóda) érdemel említést. Az 1918 után létezõ folyóiratok közül a Hadtörténelmi Közlemények mellett a Magyar Katonai Szemle emelhetõ ki. Színvonalas cikkeiket ugyanis szinte valamennyi fejezet írása során fel tudtam használni. Manapság pedig az Orvosi Hetilapban bukkanhatunk Sági Erzsébet és Kapronczay Károly vonatkozó cikkeire. 5
6 A régi osztrák szakfolyóiratok közül az Österreichische Militärische Zeitschrift ( ) és a Militärarzt ( ) évfolyamait - név- és címmutatók segítségével - volt alkalmam átnézni. A mai német nyelvû folyóiratok közül az osztrák Wehrmedizinische Monatschrift ben találtam a témámban felhasználható írásokat. Értekezésem szerkezete Értekezésem szerkezeti felépítése a következõ: A bevezetésben indoklom a témaválasztást, elemzem a hazai és külföldi szakirodalmat, meghatározom a kutatási és feldolgozási módszereket, ismertetem az értekezés szerkezeti felépítését és a disszertáció tudományos célkitûzését. Az elsõ fejezetben rövid történeti áttekintést adok az egészségügyi szolgálat fejlõdésérõl, bemutatom a m. kir. honvédség egészségügyi szolgálatának alapját képezõ Habsburg - birodalmi haderõ egészségügyét a XVI. századtól a kiegyezésig. A második fejezetben bemutatom a honvéd egészségügyi szolgálat létrehozásának körülményeit és általános feladatait, szerepét a honvédség hadképességének megõrzésében béke- és háborús körülmények közt. Meghatározom a honvéd egészségügy helyét a birodalmi haderõ egészségügyi szolgálatában, valamint a haderõ egészségügyi felsõ vezetésének rendszerét. A harmadik fejezetben ismertetem a honvéd orvosi tisztikar állományának, kiegészítésének, továbbképzésének és alkalmazásának rendszerét, összehasonlítom a közös hadsereg orvosi karával. A negyedik fejezetben bemutatom az egészségügyi segédszemélyzet, illetve a közös haderõnél mûködõ egészségügyi csapat állományának, tevékenységét, 6
7 valamint áttekintem a kisegítõ szerepet ellátó magyarországi Vöröskereszt elsõ világháborús munkáját. Az ötödik fejezetben szólok a m. kir. honvédség állandó és tábori egészségügyi intézményrendszerének kialakulásáról, jellemzõirõl és tevékenységérõl, összehasonlítom a közös haderõ hasonló intézeteivel. A hatodik fejezetben felvázolom a háború folyamán szervezett, a mozgósítási tervekben nem szereplõ egyedi feladatot ellátó egészségügyi intézmények munkáját. A hetedik fejezetben a járványos betegségek elterjedésének megakadályozására tett intézkedésekrõl számolok be. A befejezésben értékelem a m. kir. honvédség egészségügyi szolgálatának mûködését, különös tekintettel elsõ világháborús szerepét, ajánlásokat teszek a disszertáció felhasználási lehetõségeihez. 7
8 1. Történelmi elõzmények A megsérült emberrõl való gondoskodás és a gyógyítás története egyidõs az emberiséggel. A hadtörténelemben a sebesültgondozás és a katonaorvoslás kezdetei a hadseregek kialakulásáig nyúlnak vissza. Régészeti leletek tanúsága szerint már az ókorban alkalmaztak különféle eljárásokat (pld. koponyalékelés) a háborúk sérültjeinek gyógyítására. Az eljárások és gyógyszerek évszázadokon keresztül mit sem változtak. A gyógyításhoz érzékkel rendelkezõk természet adta szerekkel tevékenykedtek, amelyek hasznos vagy ártalmas voltát a tapasztalat döntötte el. A kalandozó magyar seregekben a sérült katona általában maga, vagy társa segítségével látta el sebét. Õk is értettek a koponyasebek ellátásához. A sebfelületet megtisztították, eltávolították a szilánkokat és ezüstlemezzel fedték be a szabadon maradt agyvelõt.1 A XI. századtól már az egyház, illetve a szerzetesrendek végezték a gyógyítást az erre a célra berendezett, ún. ispotályos házakban. A harcoló seregek veszteségei egyrészt az ellenfél fegyverei, másrészt a hadjáratokat kísérõ járványos megbetegedések hatására keletkeztek. Az azonnali ellátást itt is csupán az önsegély, vagy a harcostársi segítség jelentette. A sebesülteket csak az ütközetet követõen gyûjtötték össze és látták el, meglehetõsen primitív körülmények közt. Gyakran elõfordult, hogy a magatehetetlen sebesülteket az ellenfél egyszerûen lemészárolta. A XV. században még mindig ritkaságszámba ment, ha valamely fõúr hadseregében orvost alkalmazott. A korabeli zsoldos hadseregekben intézményes egészségügyi ellátás nem létezett. A szerény anyagiakkal rendelkezõ sebesült katonák csak ritkán jutottak megfelelõ kórházi kezeléshez. Az 1868-tól létezõ m. kir. honvédség egészségügyi szervezetének mintául szolgáló cs. kir. hadseregben a XVI. századtól már találhatunk egészségügyi személyzetet. II. Miksa ( ) hadseregében már polgári orvosokat is alkalmaztak, akik a hadjáratokban elkísérték az alakulatokat, bár tevékenységi körük jobbára csak a tisztikar gyógyítására terjedt ki.2 Az egészségügyi szervezet alkalmazásának és fejlõdésének szükségességét a lõfegyverek növekvõ térhódítása indokolta, amelyek 1 Nagy - Dr. Pisztrai Tóth Dr. Zimonyi: A magyar katonai ellátó (hadtáp) szolgálat története. Bp., 1984., Zrínyi Katonai Kiadó és MN Hadtápfõnökség. 32. o. 2 Kirchenberger, Samuel: Zur Geschichte des österreichischen Militärsanitäts-wesens. = Österreichische Militärische Zeitschrift (a továbbiakban ÖMZ) Band 56. o. 8
9 használata során jelentõsen átalakult a sérülések jellege. A lõtt sebek gyógyítását azonban hátráltatta az a téves nézet, miszerint a puskagolyó mérgezett égési sebet okoz. Ezért a sebet forró olajjal tisztították, tüzes vassal égették. A roncsolt testrészt amputálták, a vérzést égetéssel csillapították. Mindezt érzéstelenítés vagy altatás nélkül tették, amely nagy fájdalommal járt. Ezt elõre tudva a sebesültek ha tehették a kezelés elõl gyakorta megszöktek és a szerencsére bízták gyógyulásukat. A XVI. századi egészségügyi személyzetet azonban még zömében nem orvosok, hanem borbélyok alkották, akik mindennapi feladatuk mellett a sebesültek és betegek gondozását is ellátták. Lasarus von Schwendi császári tábornok 1593-ban Frankfurtban megjelent Kriegsdiscurs címû mûve alapján azonban megállapítható, hogy e XVI. századi szervezet tevékenysége korántsem mondható megfelelõnek, mert leírása szerint sok, egyébként megmenthetõ beteg a megfelelõ ápolás hiánya miatt halt meg. 3 A Habsburg-Birodalom elsõ katonaorvos képzõ intézetei a van Swieten4 által ban Brüsszelben alapított, majd ennek megszüntét követõen az 1775-ben a gumpendorfi katonai kórházban létrehozott intézmények voltak5. Ezek azonban döntõen nem befolyásolták a képzés helyzetét. Az elsõ színvonalas tanintézet november 7-én6 a II. József által - Brambilla7 bábáskodása mellett - alapított bécsi Josephinumban nyitotta meg kapuit. A tábori sebészek képzését szolgáló, kisebb-nagyobb megszakításokkal közel 90 esztendeig mûködõ intézményben az 1824/1825. tanévtõl az oktatás már két szinten folyt. Az öt éves képzési idejû tanfolyamra egyetemi végzettséggel rendelkezõket vettek fel. Õk a képzés befejeztével katonaorvosi képesítést szereztek, és fõorvosként léptek a hadseregbe. Emellett magánorvosi gyakorlatot is folytatha ttak, mint bármely polgári egyetemet végzett orvos.8 A két, majd három éves tanfolyamra év közötti megfelelõ 3 Lazarus von Schwendi mûvét bõvebben közli Ujhelyi Péter Az állandó hadsereg története c. mûvében. Budapest, 1914., 84. o. (a továbbiakban Ujhelyi) 4 Swieten van Gerhard ( ) 1745 tõl Mária Terézia házi orvosa, a bécsi cs. kir. könyvtár igazgatója. 5 Schuster, Josef (A továbbiakban Schuster): Studien zur Geschichte der Militärsanitätswesens im 17. und 18. Jahrhundert.? 26. o. és Schoenbauer, Leopold (A továbbiakban Schoenbauer): Das österreichische Militärsanitätswesen. Wien, 1948., Deuticke. 10. o. 6 U. a. 24. o. 7 Brambilla, Johann Alexander ( ) tõl II. József háziorvosa, 1779 tõl a katonai egészségügy vezetõje. 8 Sági Erzsébet: A budai katonai kórház évi alapitásának és elhelyezésének története. = Orvosi Hetilap máj. 28., 141. évfolyam 22. szám o. 9
10 végzettséggel rendelkezõ hallgatókat vettek fel. A tanfolyam sikeres elvégzése után a hallgatók sebészi diplomát kaptak, és alorvosi beosztást nyerhettek el. Kórháztörténeti vonatkozásban is a XIX. századdal kezdõdött a legmozgalmasabb idõszak ig Magyarország területén ugyanis 92 kórház mûködött, amelybõl 53-at alapítottak 1800 és 1848 között. 9 Magyarországon az elsõ helyõrségi kórház alapítását II. József rendelte el, majd bizonyíthatóan 1785-tõl kezdte meg mûködését Pesten októberében az ekkor szervezõdõ önálló nemzeti hadsereg, a honvédség létrehozta Gyõrben és Mosonban elsõ tábori kórházait is. Ilyen mozgó egészségügyi intézményekbõl a szabadságharc folyamán nem egyidejûleg - körülbelül 120 mûködött ben jelent meg a birodalom katonaorvosai számára az új szervezeti felépítés, amely megállapította a korszakunkban is használt rendfokozatokat és elnevezéseket. 12 A vezértörzsorvos lett a katonai egészségügy elöljárója, fõtörzsorvosok mûködtek a magasabb parancsnokságoknál, a helyõrségi, tábori kórházakban, várakban és rokkantházakban a törzsorvosok, a csapattesteknél az ezredorvosok, a zászlóaljaknál a fõorvosok, az osztályoknál pedig az alorvosok teljesítettek szolgálatot.13 Az 1848-as forradalmak és a magyar szabadságharc komoly próbatételt jelentettek a császári katonaorvosi kar számára. A birodalmi haderõ egészségügyi szolgálatának rendszere is ekkor, Radetzky itáliai hadjárata során kristályosodott ki, s ez alapjaiban az elsõ világháború végéig érvényben maradt. A hadiszerencse ugyanis 1848 májusában az itáliai felkelõk számára juttatta a császári hadsereg egészségügyi felszerelésének java részét, így az osztrák katonaorvosok a szervezeti keretek átformálásával igyekeztek a megmaradt készletekhez igazodni és ellátni feladatukat. Az ezredekben azonnal egészségügyi osztagokat szerveztek egy tapasztalt orvos vezetése alatt. Az osztagok a menetek alkalmával az elsõ dandár mögött helyezkedtek el. Harc során saját hatáskörben 9 Emlékirat a hazai betegápolásügy keletkezése, fejlõdése s jelenlegi állásáról. Szerk: Grósz Lipót Buda, o. 10 Sági Erzsébet: A pesti császári és királyi helyõrségi kórház története az alapítástól a szabadságharc utáni évekig. = Orvosi Hetilap máj. 6.,142. évfolyam 18. szám 957. o. Vö. Csaszkóczy Emil: A hadegészségügy szervezetének múltjából. = Katonai Szemle 1940/ o. (Csaszkóczy itt téves adatot vesz át, hiszen Sági Erzsébet kutatásait az említett cikkben dokumentumokkal igazolja.) 11 Vasvári Jenõ: A szabadságharc tábori kórházai. = A szabadságharc egészségügye és honvédorvosai I. Piliscsaba- Budapest, 2000., 53. o. 12 U. o. 13 Ujhelyi 5. o. 10
11 kötözõhelyet létesítettek, és járõröket küldtek ki a sebesültek felkutatására és mentésére. Itt kaptak elsõsegélyt a sebesültek, valamint gondoskodtak a további elszállításukról. Ez az improvizáció a késõbbi évtizedek alatt tovább fejlõdött és állandósult. Így minden hadtesthez egy egészségügyi század tartozott, amely 3 szakaszból állt, felszerelve kötözõanyaggal, orvossággal és betegszállító jármûvel /49-et követõen az osztrák hadseregben béke idejére 160 fõ- és 450 alorvosi beosztást rendszeresítettek. 15 Ez azonban a késõbbiek során a hadsereg növekvõ létszáma miatt elégtelenné vált. Ezért növelték az orvosi beosztások és a segédszemélyzet számát, de azokat többnyire nem töltötték fel. Ezzel egyetemben az egészségügyi ellátás és a higiéniai viszonyok is romlani kezdtek. Végül a kiegyezésig tartó korszak két háborújában az 1859-es észak - itáliai és a os porosz - osztrák háború 16 - az osztrák hadvezetés keserû tapasztalatokat szerzett az egészségügyi szolgálat elhanyagolása miatt. Bizonyossá vált, hogy az egyre hatásosabb és súlyosabb sérüléseket okozó tûzfegyverekkel ellátott, formálódó tömeghadseregek világában az egészségügyi szolgálat fejlesztésére is nagy hangsúlyt kell fektetni. Az 1867-es osztrák-magyar kiegyezést17 követõen a Ferenc József által december 5-én szentesített XLI. törvénycikk rendelkezett a m. kir. honvédség létrehozásáról18. A kezdetben toborzott önkénteseket - majd a sorozáson megjelent hadköteleseket - felvételük elõtt orvosi vizsgálatnak kellett alávetni, és a már felvett állomány megfelelõ egészségi állapotáról is gondoskodni kellett. Így szükségessé vált a honvédség orvosi karának, illetve egészségügyi szolgálatának megszervezése. Ezt követõen a szervezet fennállásának csaknem fél évszázada alatt számos, egykor nemzetközileg elismert orvos is szolgált. (Például Kepes Gyula, aki az Elsõ Osztrák- 14 Schoenbauer o. 15 U. o. 16 A háborúkról lásd bõvebben Bencze László két monográfiáját: Solferino. Bp., 2001., Paktum Nyomdaipari Társaság. 239 o. és Königgrätz. Bp., 1991., Zrínyi Kiadó. 292 o. 17 A Habsburg - háznak a magyarokkal való megegyezését, azaz a kiegyezési törvényt évi XII. törvénycikk- az uralkodó, Ferenc József jún. 12-én szentesítette. 18 Az Osztrák-Magyar Monarchia védereje - az évi XL., XLI. és XLII. törvénycikkek alapján - 3 elembõl épült fel: az elsõ vonalat képezõ cs. és kir. közös szárazföldi haderõ és haditengerészet, a második vonalat alkotó osztrák Landwehr (véderõ) és a m. kir. honvédség, a harmadik vonalba tartozó önkéntes népfelkelés. Errõl bõvebben lásd: Papp Tibor: A magyar honvédség megalakulása a kiegyezés után = Hadtörténelmi Közlemények 1967/2. sz o. 11
12 Magyar Északsarki Expedíció orvos tagjaként résztvevõje volt a Ferenc József-föld felfedezésének 1873-ban, 1904 és 1913 között pedig a honvédség orvosfõnökeként szolgált.) 12
13 2. A honvéd egészségügyi szolgálat létrehozása, általános feladatai és helye a birodalmi haderõ egészségügyi szolgálatában A honvéd egészségügyi szolgálat felállítását - a világ összes fegyveres erejéhez hasonlóan a honvédség kötelékébe tartozók hadképességének megállapítása, fenntartása és helyreállítása indokolta. A hadképesség megállapítása vagy szükség esetén felülvizsgálata a sorozó- és felülvizsgáló bizottságok hatáskörébe tartozott, amelyek munkájában tagként a honvéd orvosi tisztikar is képviseltette magát. A hadképesség fenntartása megfelelõ szervezéssel, élelmezéssel, ruháztatással az elöljárók feladata volt, amiben az egészségügyi szolgálat tanácsadó szerepet játszott. A hadképesség helyreállítása a betegek gyógykezelését, a szolgálatképesség mielõbbi visszanyerését jelentette. Háborúban mindezek mellett a sebesültek és betegek a harctérrõl való visszaszállítását és az ez alatt történõ ellátását is irányította, illetve végezte. A mozgósítás elrendelésekor a szolgálat elsõ feladata a behívott állomány beosztás elõtti alkalmasságának megállapítása volt. Így a felvonuló alakulatok elvileg csak olyan állománnyal indulhattak útba, amely egészségileg elviselte a hadjárat fáradalmait. A katonai- és frontszolgálatra alkalmatlanokat elbocsátották, illetve hátországi alakulatokhoz osztották be. Az egészségileg idõlegesen alkalmatlanokat (betegeket) rendszerint a közös vagy honvéd gyógyintézetekbe utalták, amelyeket a mozgósítás alkalmával a mozgósítási terveknek megfelelõen már kibõvítettek. A felvonulás közben megbetegedettek, akiknek a felgyógyulása várhatóan hosszabb idõt vett igénybe, a menetvonalak mentén felállított gyógyintézetekbe kerültek. A felvonulási körletben az egészségügyi ellenõrzés legszigorúbb végrehajtása volt a feltétele a különféle járványos megbetegedések leküzdésének. Különös gondot fordítottak a nemi 19 és tüdõbetegek20 kiszûrésére. Minden, a felvonulási körletben 19 A nemi betegségek elterjedését akadályozandó a felvonulási útvonalakon, valamint a hadtápkörletekben számos felvilágosító állomást állítottak fel, amelyekhez egyes esetekben tábori bordély üzemeltetése is járult. Hadtörténelmi Levéltár (a továbbiakban HL) Honvédelmi Minisztérium (a továbbiakban HM) 11653/eln sz. 13
14 táborozó alakulat egy gyengélkedõ szoba számára alkalmas helyiséget volt köteles berendezni a rövid lefolyású betegségekben szenvedõk részére. A súlyosabb betegeket a hadosztály egészségügyi intézetének beteggyûjtõjébe szállították. Azon betegeket, akiknek felgyógyulása különleges ápolást, illetve várhatóan hosszabb idõt vett igénybe, átadták a felvonulási körletben már békében is mûködõ állandó egészségügyi intézeteknek. A hadmûveletek megkezdése elõtt az alakulatok gyengélkedõ szobáit felszámolták, és az ott lévõ menetképtelen betegeket a beteggyûjtõknek adták át. Háború esetén az egészségügyi szolgálat csakúgy, mint a háborús cselekmény, három dimenzióban mozgott: a hadmûveleti területen, az ellátási körzetben és a hátországban. Erre a hármas tagolásra épült a szolgálat rendszere. 21 A hadmûveleti területen a sebesültek ellátása és szállíthatóvá tétele a segélyhelyek feladata volt. A szállítható állapotba került, központi helyen összegyûjtött sebesülteket a hadsereg ellátási körzetébõl a hátországba kellett szállítani. Ennek oka elsõsorban a betegek létszámának csökkentése, járványok kialakulásának elkerülése volt, másodsorban a hátországi békebeli egészségügyi intézményekben a gyógyulás eszközei és viszonyai megfelelõbbek voltak.22 Ezeknek az elvárásoknak csak megfelelõ szervezéssel lehetett eleget tenni. Ennek érdekében a csapatokat a késõbbiekben bemutatandó egészségügyi létszámmal és anyaggal látták el. Ezen feladatok megfelelõ ellátásának érdekében a szolgálat egyrészt a feladatot végzõ személyzetbõl, másrészt a személyzet munkájának teret adó intézményi háttérbõl állt. A szolgálatot a vezetést végzõ honvéd orvosi tisztikar, valamint a tisztikar munkáját támogató egészségügyi segédszemélyzet alkotta. Az osztrák magyar haderõ egészségügyi szolgálatának rendszere két szinten építkezett. A vezetõ szerep a cs. és kir. Hadügyminisztéri um 14. (egészségügyi) osztályának, valamint a Vezérkar (Generalstab), illetve Hadsereg Fõparancsnokság (Armee Oberkommando) egészségügyi fõnökének (Sanitätschef) jutott februárjáig a két beosztást az egységes vezetés okán mindig azonos személy töltötte be. Ezt követõen 20 HL HM 10307/eln sz. 21 Hrack, J. :Sanitätsdienst der ersten Linie im Zukunftskriege. = ÖMZ Band 56. o. 22 Ezt a szakirodalom ún. osztrák rendszernek hívja. Ezen kívül létezik az amerikai rendszer, amely a sebesülteket a hadmûveleti területrõl egyenesen a hátországba szállítja, valamint a német rendszer, amely szükség szerint mindkét eljárást alkalmazza. 14
15 a beosztásokat a Monarchia összeomlásáig a vezetõ személyét illetõen is szétválasztották, s ez késõbb nagymértékben nehezítette az irányítást. 23 A második szintet képviselte az osztrák Landwehr (véderõ) és a m. kir. honvédség egészségügyi szolgálata. Az összhaderõ vonatkozásában tanácsadó és véleményezõ testületként mûködött az július 24-én életre hívott, 24 Bécsben mûködõ Katona-egészségügyi Tanács (Militärsanitäts Comite, majd Oberste Militärsanitätsrat). Rendes és rendkívüli tagjai lehettek a Bécsben alkalmazott fõtörzsorvosok és törzsorvosok (kivéve a vezetõ szerveknél szolgálatot teljesítõk), akiket az uralkodó nevezett ki. A rendes tagok számát 1918-ra 40 fõben maximálták, a rendkívüli tagok száma korlátlan volt. 25 A tanács szerepe a világháború idején háttérbe szorult, mert tagjai java része frontszolgálatra jelentkezett jan. 1-jétõl szervezték meg az ún. hadrakelt sereg egészségügyi felügyelõje beosztást. A felügyelõ közvetlenül a Hadsereg Fõparancsnokság szállásmesteri osztályának vezetõje alárendeltségében dolgozott. Tevékenysége nemcsak az egészségügyi intézmények szakmai felügyeletére terjedt ki, hanem ellenõrizte mûködésüket anyagi pénzügyi vonatkozásban is. Parancsadási jogkörrel nem rendelkezett Steiner, Johann (a továbbiakban Steiner): Der militärärztliche Dienst des österreichisch ungarischen Heeres während des Weltkrieges im Hinterlande und bei der Armee im Felde. Wien, Carnegie Stiftung 79. o. 24 Verordnungsblatt für das kaiserlich - königliche Heer Normal-Verordnungen (a továbbiakban VBL) Nr Kriegsarchiv Wien ( a továbbiakban KA ) Kriegsministerium Res. Nr. 9490/Abt HL HM 12313/eln sz. 15
16 3. A honvéd orvosi tisztikar Az érvényes utasítások és rendelkezések értelmében a honvéd orvosi tisztikar hivatása, illetve kötelessége volt békében, és háborúban a m. kir. honvédség egészségügyi szolgálatának ellátása, illetve irányítása. Ez a szolgálat állt a betegségmegelõzés, a gyógykezelés, a betegápolás, az orvosi és orvos-törvényszéki véleményezés feladatainak ellátásából, valamint az egészségügyi személyzet irányításából és elõírás szerinti alkalmazásából. Minden honvéd orvos feladatát a szolgálatból eredõ alárendeltségi viszony mellett volt köteles végezni A honvéd orvosi tisztikar állománya A m. kir. honvéd orvosi tisztikar szervezésére irányuló törekvés nyoma már a m. kir. honvédségrõl szóló évi XLI. törvényben fellelhetõ. A törvény 19. paragrafusa azonban külön honvéd orvosi tisztikar felállításáról még nem rendelkezett, mert a csapatok tervezett gyönge békelétszáma ekkor még ezt nem igényelte tavaszára azonban az elsõ honvédújoncok toborzásánál végzendõ egészségügyi szolgálatra már a tanosztályok27 felállítását megelõzõen is orvosokra volt szükség. Így az országos toborzások28 alkalmával a toborzási bizottságok munkájában orvosok is részt vettek. A bizottságoknak, illetõleg az orvosoknak túl sok munkájuk azonban nem akadt, mivel kezdetben alig volt jelentkezõ májusában a Honvédelmi Minisztérium VI. ügyosztályába 29 a honvédség egészségügyeinek vezetésére 1 törzsorvost, majd a pesti és budai kerületi 27 Az újoncok felkészítését végzõ kiképzõ keret. 28 A bizottságokban egy törzsorvos, egy kezelõtiszt, a polgári hatóság kiküldöttje és egy orvos foglalt helyet. 29 A magyar királyi honvédség schematismusa Szerk.: Mikár Zsigmond, Pécs., (a továbbiakban Mikár) 6. o. Vö. Csaszkóczy Emil: A honvéd egészségügy. = A m. kir. honvédség története Szerk.: Berkó István Budapest, (a továbbiakban Berkó) 139. o. Itt a szerzõ vélhetõen elírás miatt IV. ügyosztályt említ. 16
17 parancsnokságokhoz szintén 1-1 törzsorvost, a pesti fõtanosztályhoz 30 pedig 1 ezredorvost neveztek ki ben a honvédségnél már 82 orvos dolgozott. 32 Közülük 7 fõ szolgált katonaként. 33 Õk a Honvédelmi Minisztériumba (1 fõ), valamint a hadkerületekhez 34 lettek beosztva. A többiek egyelõre - polgári orvosként - havi 300 forint fizetéssel - látták el feladatukat a felállt gyalogzászlóaljaknál. A szervezõdõ lovas századok ekkor még nem rendelkeztek rendszeresített orvosi státusszal. 35 Ekkor a honvédség tiszti tettleges (tényleges) békelétszáma 644 tisztet 36 jelentett. Az orvosi tisztikar rendeltetését, létszámviszonyait meghatározó teljes körû szervi határozvány elsõ tervezete 1875-ben került 37 a honvédelmi miniszter és a honvédség fõparancsnokának asztalára. A tervezet szerint a szerkesztésénél a cs. kir. közös hadsereg orvosi tisztikarára vonatkozó szabályok vétettek alapul. Az évi XIV. törvénycikk nyomán a honvédelmi minisztériumhoz 2, a Ludovika Akadémiához és a Honvéd Központi Lovasiskolához 1-1, továbbá minden, hadrendbe beosztott önálló magasabb honvéd csapattesthez 1, a kerületi parancsnokságok mindegyikéhez szintén egy, így összesen 65 honvédorvosi státuszt rendszeresítettek. A törvénnyel egyidejûleg jelent meg az évi Rendeleti Közlöny 28. számában az elsõ, a m. kir. honvéd orvosi tisztikar szervezetét meghatározó miniszteri rendelet,38 amely szerint a tisztikar magában foglalta az összes "gyógytudományok tudoraivá" felavatott orvosokat segédorvosi rendfokozattal bezárólag. 30 A késõbbi újoncoktatók felkészítését végzõ kiképzõ keret. 31 Berkó 139. o. 32 Mikár o. 33 U. a. 6., 11., 35., 51., 70., 87., 107. o. 34 A honvédség szervezésérõl alkotott évi XLI. törvény 6 kerületet állított fel: Dunáninneni, Dunántúli, Tiszáninneni, Tiszántúli, Királyhágón túli, horvát-szlavón kerület. Ezen elnevezések még 1869-ben pesti, kolozsvári, kassai, pozsonyi, budai és zágrábi hadkerület elnevezésre változtak. A hadkerület elnevezést 1870-ben honvédkerületre változtatták ben 7 honvédkerületet szerveztek, amelyek folyószámokat is kaptak. Eszerint pesti, majd budapesti I., szegedi II., kassai III., pozsonyi IV., budai V., kolozsvári VI., zágrábi VII. honvédkerület létezett ban ismét hatot szerveztek. 35 A m. kir. honvédség 1912 ig a szárazföldi haderõnem két fegyvernemével: a gyalogsággal és a lovassággal rendelkezett. Lásd 2. sz. jegyzet, valamint a véderõrõl és a honvédségrõl szóló évi XXX., illetve XXXI. törvénycikk. 36 Mikár IV. o. 37 HL Honvéd Fõparancsnokság (a továbbiakban HFP) 2730/eln sz. 38 A szervezeti szabályzatot már márc. 22-én elfogadták az 1156/eln.-1. számon, amelyet az említett Rendeleti Közlönyben ( a továbbiakban RK ) tettek közzé1877. júl. 5-én. 17
A magyar királyi honvédség egészségügyi szervezete
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM A magyar királyi honvédség egészségügyi szervezete 1867 1918 című doktori értekezés témaismertetője Készítette: Kiss Gábor Témavezető: dr. Szabó József alezredes, CSc
RészletesebbenORVOSOK A M. KIR. HONVÉDSÉGBEN (1868-1918) 1
ORVOSOK A M. KIR. HONVÉDSÉGBEN (1868-1918) 1 KISS GÁBOR Az 1867-es osztrák-magyar kiegyezést 2 követően a Ferenc József által 1868. december 5- én szentesített XLI. törvénycikk rendelkezett a m. kir. honvédség
RészletesebbenKatona-egészségügy az osztrák magyar haderőben az I. világháború idején. Orvosok, betegek és egészségügyi intézmények a Nagy Háborúban
Katona-egészségügy az osztrák magyar haderőben az I. világháború idején Orvosok, betegek és egészségügyi intézmények a Nagy Háborúban A katonai egészségügyi szolgálat feladata a sebesülést szenvedett,
RészletesebbenA honvédelem és a Magyar Honvédség szervezete, felépítése, sajátosságai
HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM TÁRSADALMI KAPCSOLATOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR A honvédelem és a Magyar Honvédség szervezete, felépítése, sajátosságai 2015. október 14. Az előadás felépítése I. A honvédelem
RészletesebbenA Hadtörténelmi Levéltár katona-egészségügyi iratainak repertóriuma 1740 1980
A Hadtörténelmi Levéltár katona-egészségügyi iratainak repertóriuma 1740 1980 q MÚLT NÉLKÜL NINCS JÖVŐ q LEVÉLTÁ R q HA DTÖ RTÉ NEL MI A Hadtörténelmi Levéltár katona-egészségügyi iratainak repertóriuma
Részletesebben2019. ÉVI FOKOZATI VIZSGA TANANYAG 16. HUMÁN SZAKMACSOPORT
31. sz. melléklet a 34000/129-6/2019.ált. nyt. számhoz 2019. ÉVI FOKOZATI VIZSGA TANANYAG a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 9/2013. (VIII.
RészletesebbenA HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE
A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely
RészletesebbenKATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM
Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelmi igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig, különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre A katasztrófák elleni védelem mai tartalmának, szervezetének
Részletesebben1.sz. melléklet a 1164 / 115. ZMNE számhoz
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM 1.sz. melléklet a 1164 / 115. ZMNE számhoz 1.sz. példány A MUNKÁLTATÓI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK RENDJE (Egységes szerkezetben a ZMNE ának módosító határozataival)1-2007 -
RészletesebbenA Magyar Királyi Honvédség és a leventemozgalom jelvényei, 1938 1945. Sallay Gergely
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A Magyar Királyi Honvédség és a leventemozgalom jelvényei, 1938 1945 Sallay Gergely Témavezető: Dr. Phil. habil. Püski Levente, egyetemi docens DEBRECENI EGYETEM
Részletesebben2019. ÉVI FOKOZATI VIZSGA TANANYAG 16. HUMÁN SZAKMACSOPORT
34. sz. melléklet a 34000/129-6/2019.ált. nyt. számhoz 2019. ÉVI FOKOZATI VIZSGA TANANYAG a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 9/2013. (VIII.
Részletesebben1.sz. melléklet a 1164 / 115. ZMNE számhoz ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM. 1.sz. példány A MUNKÁLTATÓI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK RENDJE - 2007 -
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM 1.sz. melléklet a 1164 / 115. ZMNE számhoz 1.sz. példány A MUNKÁLTATÓI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK RENDJE - 2007 - 2 TARTALOMJEGYZÉK I. FEJEZET... 3 Általános rendelkezések...
RészletesebbenSUBA János. Karhatalom szervezése a Magyar Királyi Honvédségben 1918-ban
SUBA János Védhírszerzőszolgálat kiépítése 1918-ban SUBA János Karhatalom szervezése a Magyar Királyi Honvédségben 1918-ban A háború utolsó évében a hadsereg több mint fele már nem a frontokon harcolt,
RészletesebbenZrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar KATONAI GAZDÁLKODÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK
Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar KATONAI GAZDÁLKODÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK Az alapszak képzési célja A képzés célja olyan közgazdász tisztek képzése, akik a képzés során
RészletesebbenBESZÁMOLÓ a évben végzett tevékenységről
MAGYAR HADTUDOMÁNYI TÁRSASÁG TÜZÉR SZAKOSZTÁLY BESZÁMOLÓ a 2005. évben végzett tevékenységről 2005 BESZÁMOLÓ a 2005. évben végzett tevékenységről I. A Tüzér szakosztály a Szervezeti és Működési Szabályzatában,
RészletesebbenA honvédelmi miniszter.../2009. ( ) HM rendelete
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HONVÉDELMI MINISZTERE. számú példány TERVEZET A honvédelmi miniszter.../2009. ( ) HM rendelete a hivatásos és szerződéses katonai szolgálat létesítéséről, módosításáról, megszüntetéséről,
RészletesebbenPÁLYÁZATI FELHÍVÁS. A pályázatok beérkezési határideje: 2012. augusztus 25.
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Magyar Honvédség 25. Klapka György Lövészdandár (MH 25. KGYLDD) parancsnoka pályázatot hirdet a Magyar Honvédség 25. Klapka György Lövészdandár, Vezető Szervek, Gazdálkodás Támogató
RészletesebbenELTE Habilitációs Szabályzat 2. sz. függelék 131 KÉRELEM
67 ELTE Habilitációs Szabályzat 2. sz. függelék 131 KÉRELEM Alulírott... (születési név is)...... állampolgár, anyja neve:... születési hely:...... év... hó... nap habilitációs eljárás megindítását kérem
RészletesebbenA magyarországi közegészségügy története
A magyarországi közegészségügy története 1770-1944 j Jogalkotás, közegészségügyi intézmények, szakirodalom A kötetet összeállította: KAPRONCZAY KÁROLY Az előszót írta: TOMPA ANNA Sajtó alá rendezte: GAZDA
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a személyesen eljárt.. (..) felperesnek az ORFK Gazdasági és
RészletesebbenA Belügyminiszter./2011. (...) BM rendelete
1 1. melléklet a BM/9751/2011. számú munkaanyaghoz A Belügyminiszter./2011. (....) BM rendelete a rendészeti szakvizsgáról és a rendészeti vezetőképzésről szóló 21/2011. (VII. 13.) BM rendelet módosításáról
RészletesebbenA magyar haditudósítás az első és második világháborúban
Szerzői ismertető NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola Gorda Éva A magyar haditudósítás az első és második világháborúban című doktori (PhD) értekezéséhez Témavezető: Dr. Szabó József
RészletesebbenA Miskolci Egyetemen működő tudományos képzési műhelyek összehangolt minőségi fejlesztése TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0008 projekt.
PÁLYÁZATI KIÍRÁS A Miskolci Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolája pályázatot hirdet PREDOKTORI ÖSZTÖNDÍJRA (új alkalmazásra tudományos segédmunkatárs munkakörben A Miskolci Egyetemen működő tudományos
RészletesebbenA tanítói pálya elnőiesedésének történeti előzményei
314 kutatás közben tanulmányi eredményességgel. A munka világában tapasztalt sikerességre a demográfiai háttér nem volt erőteljes hatással, a tanulmányokat illetően pedig várakozásunkhoz képest eltérő
RészletesebbenA honvédelmi miniszter /2008. ( ) HM. rendelete
A honvédelmi miniszter /2008. ( ) HM rendelete a Magyar Honvédség külföldi szolgálatot teljesítő és külföldi tanulmányokat folytató személyi állománya devizaellátmányáról és egyes ellátmányon kívüli pénzbeli
RészletesebbenBUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE
BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Készült a Képviselő-testület 2017. február 15. napi ülésére. Készítette: Erdősné dr. Kocsis Helga Humán Ügyosztályvezető Tárgy: Döntés a Kertvárosi
RészletesebbenKOSSUTH NEMZETŐRSÉG RENDFOKOZATI SZABÁLYZATA
Kossuth Nemzetőrség Budapest, VIII. ker. Baross u.61 03./2012 Jóváhagyom: Budapest, 2012.február 18-án vitéz. Dezső Mihály nőr. altábornagy parancsnok KOSSUTH NEMZETŐRSÉG RENDFOKOZATI SZABÁLYZATA Felterjesztem
Részletesebbendékán (magasabb vezető)
Óbudai Egyetem a "Közalkalmazottak jogállásáról szóló" 1992. évi XXXIII. törvény 20/A. alapján pályázatot hirdet Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar dékán (magasabb vezető) beosztás ellátására. A közalkalmazotti
Részletesebben0478 SZABÓ Andrea A Magyar Királyi Pénzügyőrség rangrendszere
SZABÓ Andrea A Magyar Királyi Pénzügyőrség rangrendszere. DOI : 10.31627/RTF.XXVII.2017.54N.107-126P 0478 SZABÓ Andrea A Magyar Királyi Pénzügyőrség rangrendszere 1867-1947 A Magyar Királyi Pénzügyőrség
RészletesebbenVII. 10b. Zalaegerszegi Királyi Járásbíróság iratai Büntető perek
A a AA ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. ÁTTEKINTŐ RAKTÁRI JEGYZÉK VII. 10b. Zalaegerszegi Királyi Járásbíróság iratai Büntető perek 1915-1950 Terjedelme 103 doboz = 11,33 ifm 1 kötet
RészletesebbenA honvédelmi miniszter. r e n d e l e t e
A honvédelmi miniszter../2007. ( ) HM r e n d e l e t e a külföldi szolgálatba vezényeltekkel kapcsolatos személyügyi feladatokról és jogállásuk egyes kérdéseiről szóló 26/2002. (IV. 12.) HM rendelet módosításról
RészletesebbenÖSSZEHASONLÍTÓ KÖNYVTÁRTUDOMÁNY
ÖSSZEHASONLÍTÓ KÖNYVTÁRTUDOMÁNY A MKOT és a MKOF szervezésében megvalósuló könyvtárosképző tanfolyamok bemutatása Összeállította: Molnár Andrea Informatikus-könyvtáros MA Wlassics Gyula (1852-1932) miniszter
RészletesebbenKAPRONCZAY KÁROLY AZ ORVOSTÖRTÉNELEM SZÁZADAI
KAPRONCZAY KÁROLY AZ ORVOSTÖRTÉNELEM SZÁZADAI Írták: Grabarits István Kapronczay Károly Kapronczay Katalin Magyar László András Kapronczay Károly, 2010 Az e-könyv alapja Kapronczay Károly: AZ ORVOSTÖRTÉNELEM
RészletesebbenTudományos életrajz Dr. Für Gáspár (2008. február)
Dr. Für Gáspár egyetemi docens Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kossuth Lajos Hadtudományi Kar Összhaderőnemi Műveleti Intézet Geoinformációs Tanszék mb. tanszékvezető Tudományos életrajz Dr. Für Gáspár
RészletesebbenÖsszefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról
Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról I. A pályázati felhívás és az előszűrés Az Ügyészségi Közlöny 2014. évi 6. számában megjelent 20 ügyészségi fogalmazói álláshelyre szóló pályázati
RészletesebbenJEGYZŐKÖNYV. Jelen vannak: Juhász József polgármester
JEGYZŐKÖNYV Készült: Berente Önkormányzatának képviselő-testülete 2013. március 18.-án a Polgármesteri Hivatal tárgyalójában megtartott rendkívüli nyilvános ülésén, melynek kezdési időpontja 15,00 óra.
RészletesebbenHonvédtemető, Hősök Temetője
Honvédtemető, Hősök Temetője A temető különlegessége, hogy 3 korszak hősi halottainak végső nyughelye 1849. augusztus 2-án a debreceni csatában elesett honvédek és orosz katonák 112 honvéd és 634 orosz
RészletesebbenRENDFOKOZATI ÉS BEOSZTÁSI SZABÁLYZATA
Jóváhagyom: Budapest 2014. v.l. Dömötör Zoltán nőr. vezérezredes elnök-főparancsnok 1956 MAGYAR NEMZETŐRSÉG RENDFOKOZATI ÉS BEOSZTÁSI SZABÁLYZATA 1 Bevezetés A szabályzat hatálya Az 1956 Magyar Nemzetőrség
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének március 9-én tartandó ülésére
E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2017. március 9-én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Komló Városi Óvoda intézményvezetői álláshelyére pályázat kiírása
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének február 27-i ülésére
E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. február 27-i ülésére Tárgy: Pályázat kiírása a Katona József Művelődési Ház és Könyvtár intézményvezetői állására
RészletesebbenBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. a "Közalkalmazottak jogállásáról szóló" évi XXXIII. törvény 20/A. alapján pályázatot hirdet
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a "Közalkalmazottak jogállásáról szóló" 1992. évi XXXIII. törvény 20/A. alapján pályázatot hirdet Építészmérnöki Kar Ipari és Mezőgazdasági Épülettervezési
Részletesebben1. A Fővárosi Bíróság személyi feltételeinek alakulása 2010-ben 2.1. A bíróság személyi feltételeit bemutató adatok
1. A Fővárosi Bíróság személyi feltételeinek alakulása 2010-ben 2.1. A bíróság személyi feltételeit bemutató adatok Az FB létszámhelyzetét 2010. évben az alábbi adatok reprezentálják: Bírák Titkárok Fogalmazók
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenZMNE Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem
MNE rínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem MNE felvehető összlétszáma: 2217 fő. Képzési terület Felvehető (fő) Esti, TelepülésNyelv Nappali képzés levelező munkarend Képzési Távoktatásterület/Szakmacsoport
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. - a Képviselő-testülethez. A belső ellenőrzésről
Mátészalka Város Önkormányzat J e g y z ő j é t ő l 4700 Mátészalka Hősök tere 9.sz. Tel:(44) 501-364 Fax:(44) 501-367 Száma:./2007. ELŐTERJESZTÉS - a Képviselő-testülethez A belső ellenőrzésről Tisztelt
RészletesebbenÖsszefoglaló. a évi ügyészségi fogalmazói pályázatról
Összefoglaló a 2018. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról I. A pályázati felhívás és az előszűrés Az Ügyészségi Közlöny 2018. évi 5. számában megjelent 10 ügyészségi fogalmazói álláshelyre szóló pályázati
RészletesebbenJELENTKEZÉSI LAP DOKTORI (PHD) KÉPZÉSRE
1.számú melléklet Nemzeti Közszolgálati Egyetem Intézményi azonosító szám: FI 99859 JELENTKEZÉSI LAP DOKTORI (PHD) KÉPZÉSRE 1. Személyi adatok Név:... Rendfokozat: (Születési név):... Anyja születési neve:...
RészletesebbenA ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM PÁLYÁZTATÁSI SZABÁLYZATA
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM 6. sz. melléklet a 1164/115 ZMNE számhoz 1. sz. példány A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM PÁLYÁZTATÁSI SZABÁLYZATA 2007 2 TARTALOMJEGYZÉK I. FEJEZET... 3 Általános
RészletesebbenPSZICHOLÓGIA DOKTORI ISKOLA
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS doktori képzésben való részvételre 2016-2017. tanév PSZICHOLÓGIA DOKTORI ISKOLA BME TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR 1 A BME Természettudományi Kar pályázatot hirdet a Pszichológia Doktori Iskola
RészletesebbenKereskedelmi Iskolai Tanárképző Intézet sorsának alakulása a 19-20. század fordulóján
Kereskedelmi Iskolai Tanárképző Intézet sorsának alakulása a 19-20. század fordulóján NAGY Adrienn Pécsi Tudományegyetem BTK Neveléstudományi Intézet adrienn.n.z@gmail.com A középfokú kereskedelmi iskolák
RészletesebbenA honvédelmi miniszter./2007. ( ) HM r e n d e l e t e
A honvédelmi miniszter./2007. ( ) HM r e n d e l e t e a hivatásos, szerződéses és hadköteles katonák, a honvédségi közalkalmazottak egyes illetményen kívüli pénzbeli szociális juttatásairól szóló 14/2002.
RészletesebbenMagyar joganyagok - 81/2004. (IX. 18.) ESzCsM rendelet - az egyes szociális szolgálta 2. oldal d) a képzésben résztvevő oktatók képesítése és a felhas
Magyar joganyagok - 81/2004. (IX. 18.) ESzCsM rendelet - az egyes szociális szolgálta 1. oldal 81/2004. (IX. 18.) ESzCsM rendelet az egyes szociális szolgáltatásokat végzők képzéséről és vizsgakövetelményeiről
RészletesebbenSoltész Imre csö. ezredes és fia, dr. Soltész István
Az alábbi információ zömét Soltész Imre fivérének dédunokája, a mai Trvanában (Nagyszombaton) élő Boris Majerov szolgáltatta, amiért köszönetünket fejezzük ki. Soltész Imre csendőr ezredes 1877. február
RészletesebbenTájékoztató az Önkéntes Területvédelmi Tartalékos szolgálatformáról
Tájékoztató az Önkéntes Területvédelmi Tartalékos szolgálatformáról A Magyar Honvédség átalakítja és megújítja önkéntes tartalékos rendszerét, melynek új elemeként, a helyi közösségekre építve hozta létre
RészletesebbenSzeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének E L Ő T E R J E S Z T É S
Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének E L Ő T E R J E S Z T É S Előterjesztő: Szeged Megyei Jogú Város Polgármestere Szám: 82591/2010. Tárgy: Szeged Megyei Jogú Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltósága
RészletesebbenCsaládi állapota: Nős, 2 gyermekes Gyermekeinek keresztnevei (zárójelben születési évszámuk): Attila (1982) Alexandra (1987)
Dr. Für Gáspár alezredes Elérhetőség: Mobiltelefon: +36 70 3341440 HM vezetékes: 02 2 29548 Vezetékes fax: +36 1 432900 HM fax: 29910 e-mail: fur.gaspar@uni-nke.hu Személyes adatok: Születési idő: 1958.
RészletesebbenOktatók és kutatók teljesítmény-értékelésének szabályzata a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karán
Oktatók és kutatók teljesítmény-értékelésének szabályzata a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karán A Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karának (a továbbiakban: Kar) Tanácsa a Karral oktatói és
RészletesebbenZrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar VÉDELMI IGAZGATÁSI ALAPSZAK
Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar VÉDELMI IGAZGATÁSI ALAPSZAK Az alapszak képzési célja A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik korszerű általános és szakmai ismereteik,
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenA KRE Történettudomány Doktori Iskolát két oktatási program alkotja: A jelentkezés és a felvétel szabályai a doktori iskolában
F O N T O S T U D N I V A L Ó K A KRE Történettudomány Doktori Iskolát két oktatási program alkotja: 1. Társadalom, politika és hadsereg a Magyar Királyságban 1740 1867 Programvezető: Prof. Dr. habil Gergely
Részletesebben... napirendi pont. Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. augusztus 18-i ülésére
... napirendi pont E LŐTERJESZTÉS Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. augusztus 18-i ülésére Előterjesztés címe és tárgya: a Csabdi Napraforgó Óvoda óvodavezetői álláshelyére pályázat
RészletesebbenHonvéd ejtőernyősök: A csapatnem kialakulása és harcai 1938-1945 között
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei Honvéd ejtőernyősök: A csapatnem kialakulása és harcai 1938-1945 között Reszegi Zsolt Témavezető: Dr. Barta Róbert Társtémavezető: Dr. Szakály Sándor DEBRECENI
RészletesebbenREGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA
REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA P Á L Y Á Z A T I F E L H Í V Á S ÉS T Á J É K O Z T A T Ó Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécs, 2017. március A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi
RészletesebbenT E R V E Z E T. A honvédelmi miniszter /2011. ( ) HM. r e n d e l e t e
T E R V E Z E T A honvédelmi miniszter /2011. ( ) HM r e n d e l e t e egyes juttatásokkal kapcsolatos honvédelmi miniszteri rendeletek módosításáról A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények
RészletesebbenA pesti egyetemi orvoskar 1848/49-ben
Forrás: http://www.ujsag.sote.hu/se200803/20080317.html Semmelweis Egyetem IX. évfolyam 3. szám 2008. március 15. A pesti egyetemi orvoskar 1848/49-ben Az Orvoskar állapota 1848-ban Az egyetem Budáról
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenKÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM. Igazságügyi szakértők jogi oktatása
KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM Igazságügyi szakértők jogi oktatása Tisztelt Érdeklődő! Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Szaktv.) 18. (1)
RészletesebbenIntézményvezető álláspályázat
Intézményvezető álláspályázat A Székesfehérvári Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa (Székesfehérvár, Városház tér 1.) pályázatot hirdet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII.
RészletesebbenSőregi Zoltán KATONÁK KERÉKPÁRON. A magyar királyi honvédség kerékpáros tisztjeinek adattára 1920-1945
Sőregi Zoltán KATONÁK KERÉKPÁRON A magyar királyi honvédség kerékpáros tisztjeinek adattára 1920-1945 Bevezető Az emberiség történelme során a legtöbb találmányt, újdonságot vagy hadviselés céljából hozta
RészletesebbenMÁRTON ÁRON SZAKKOLLÉGIUM
az elte MÁRTON ÁRON SZAKKOLLÉGIUM felvételi szabályzata Márton Áron Szakkollégium 2017 a szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: szmsz) második számú melléklete Jelentkezés a Szakkollégiumba
RészletesebbenA virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/
A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ Ölveti Gábor Magyarországon a dualista államberendezkedés a polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2008. június 23-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Erzsébet Kórház- rendelőintézet igazgatói állására beérkezett pályázat elbírálása Előadó
Részletesebben0469 SZIGETVÁRI Oszkár A fővárosi rendőrség detektív testületei.
SZIGETVÁRI Oszkár: 0469 SZIGETVÁRI Oszkár A fővárosi rendőrség detektívtestülete A fővárosi rendőrség detektív testületei. DOI : 10.31627/RTF.XXVII.2017.53N.85-96P A magyar állam a kiegyezéskor nem vette
RészletesebbenBESZÁMOLÓ a évben végzett tevékenységről
MAGYAR HADTUDOMÁNYI TÁRSASÁG TÜZÉR SZAKOSZTÁLY BESZÁMOLÓ a 2006. évben végzett tevékenységről 2006 BESZÁMOLÓ a 2006. évben végzett tevékenységről A Tüzér szakosztály a Szervezeti és Működési Szabályzatában,
RészletesebbenA honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e
A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM r e n d e l e t e a katonai szolgálati viszony méltatlanság címén történő megszüntetésének eljárási szabályairól A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú
Részletesebben2. Quaestura raktári egység = 22,22 ifm.
2. Quaestura 1907-1952 411 raktári egység = 22,22 ifm. A Quaestura az egyetem egyik központi hivatala volt. Funkciója története során többször változott. Kezdetben gazdasági ügyekkel foglalkozott, később
RészletesebbenEötvös Loránd Tudományegyetem. a "Közalkalmazottak jogállásáról szóló" évi XXXIII. törvény 20/A. alapján pályázatot hirdet
1 / 5 2017.01.09. 8:53 Eötvös Loránd Tudományegyetem a "Közalkalmazottak jogállásáról szóló" 1992. évi XXXIII. törvény 20/A. alapján pályázatot hirdet Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi
RészletesebbenTábornok és Tiszt urak! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Pro Patria ad Mortem A hazáért mindhalálig!
1 Vezérőrnagy Úr! Tábornok és Tiszt urak! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Pro Patria ad Mortem A hazáért mindhalálig! Több, mint tíz hónappal ezelőtt ezzel a jelmondattal fogadott bennünket a vezérkari tanfolyam,
RészletesebbenFüggetlen Büntetés-végrehajtási Szakszervezetek Országos Szövetség
Kovácsné Dr. Szekér Enikő főosztályvezető úrnő részére Közszolgálati Életpálya Fejlesztési Főosztály Belügyminisztérium Tárgy: a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati
RészletesebbenEötvös Loránd Tudományegyetem. a "Közalkalmazottak jogállásáról szóló" évi XXXIII. törvény 20/A. alapján pályázatot hirdet
1 / 5 2017.01.06. 8:47 Eötvös Loránd Tudományegyetem a "Közalkalmazottak jogállásáról szóló" 1992. évi XXXIII. törvény 20/A. alapján pályázatot hirdet Eötvös Loránd Tudományegyetem ELTE Bölcsészettudományi
RészletesebbenMagyar joganyagok - 30/2018. (II. 28.) Korm. rendelet - az egyéni védőeszközök meg 2. oldal 5. (1) A kijelölt szervezet a tárgyévben végzett megfelelő
Magyar joganyagok - 30/2018. (II. 28.) Korm. rendelet - az egyéni védőeszközök meg 1. oldal 30/2018. (II. 28.) Korm. rendelet az egyéni védőeszközök megfelelőségét értékelő szervezetek kijelölésének és
RészletesebbenAZ IDEGENNYELVI KÉPZÉS ÉS KOMMUNIKÁCIÓ HELYZETE A MAGYAR KIRÁLYI HONVÉDSÉGBEN 1868 1914. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS ISMERTETŐ. Sárkányné Szabó Olga
AZ IDEGENNYELVI KÉPZÉS ÉS KOMMUNIKÁCIÓ HELYZETE A MAGYAR KIRÁLYI HONVÉDSÉGBEN 1868 1914 DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS ISMERTETŐ Sárkányné Szabó Olga BUDAPEST 2004 2 A témaválasztás indoklása, aktualitása A nyelvtanulás
Részletesebben2006, évi.... törvény a közszférában foglalkoztatottak jogviszonyáról szóló törvények módosításáról 1. (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló
országgyű S Hfvafiala A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA Irományszám : 1 lsec É : 1006 JúN 2 3 T/366. számú törvényjavaslat a közszférában foglalkoztatottak jogviszonyáról szóló törvények módosításáról Előadó
RészletesebbenEötvös Loránd Tudományegyetem. a "Közalkalmazottak jogállásáról szóló" évi XXXIII. törvény 20/A. alapján pályázatot hirdet
1 / 5 2017.01.06. 8:45 Eötvös Loránd Tudományegyetem a "Közalkalmazottak jogállásáról szóló" 1992. évi XXXIII. törvény 20/A. alapján pályázatot hirdet Eötvös Loránd Tudományegyetem ELTE Bölcsészettudományi
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S a Siófok Város Képviselő-testületének december havi ülésére
SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2015. december 02. Kónyáné dr. Zsarnovszky
RészletesebbenÜGYRENDJE A BELÜGYMINISZTÉRIUM TUDOMÁNYSZERVEZÉSI OSZTÁLY SZIGORÚAN TITKOS! KÜLÖNÖSEN FONTOS! BELÜGYMINISZTÉRIUM Tudományszervezési Osztály
BELÜGYMINISZTÉRIUM Tudományszervezési Osztály 10 425/1973. SZIGORÚAN TITKOS! KÜLÖNÖSEN FONTOS! 0 1 3 Sorszám : A BELÜGYMINISZTÉRIUM TUDOMÁNYSZERVEZÉSI OSZTÁLY ÜGYRENDJE ÁBTL - 4.2-10 - 425/1973 /I BELÜGYMINISZTÉRIUM
RészletesebbenEötvös Loránd Tudományegyetem. a "Közalkalmazottak jogállásáról szóló" évi XXXIII. törvény 20/A. alapján pályázatot hirdet
1 / 5 2017. 07. 14. 8:08 Eötvös Loránd Tudományegyetem a "Közalkalmazottak jogállásáról szóló" 1992. évi XXXIII. törvény 20/A. alapján pályázatot hirdet Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai
RészletesebbenA rendelet célja. (2) A cím adományozása és a címmel járó támogatás megállapítása nyilvános pályázat útján történik.
Doboz Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete 5/2013. (II.15.) önkormányzati rendelete Doboz Nagyközség Ifjú Reménysége cím alapításáról, támogatásának rendjéről Doboz Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete
RészletesebbenA FELVÉTELI ELJÁRÁS RENDJE. 1. fejezet
II. RÉSZ A FELVÉTELI ELJÁRÁS RENDJE 1. fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK Személyi hatály 195. (1) A felvételi eljárás rendjének hatálya az Nftv. 40. -ában foglaltak alapján az alapképzésre, az osztatlan képzésre
RészletesebbenIRATFORMÁZÁSI SZABÁLYZAT
IRATFORMÁZÁSI SZABÁLYZAT Tartalomjegyzék Bevezetés.. 3 Nyílt irat 4 Kérelem, beadvány 5 Nyílt iratminta, melléklettel...6 Parancs, intézkedés 7 Szent István Tagozat parancs, intézkedés. 8 Sokszorosított
Részletesebben4. számú előterjesztés Egyszerű többség. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 30-i rendes ülésére
4. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 30-i rendes ülésére Tárgy: Az Egyesített Szociális Intézmény intézményvezetői beosztására
RészletesebbenZRÍNYI MIKLÓS 14. sz. melléklet az 1164/115 ZMNE számhoz A STRATÉGIAI VÉDELMI KUTATÓ INTÉZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE
ZRÍNYI MIKLÓS 14. sz. melléklet az 1164/115 ZMNE számhoz NEMZETVÉDELMI EGYETEM 1. sz. példány A STRATÉGIAI VÉDELMI KUTATÓ INTÉZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE (Egységes szerkezetben a ZMNE Szenátusának
RészletesebbenA KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI. 1. 1849. január 1. 2. 1849. január 3. 3. 1849. január 5. 4. 1849. január 8.
A KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI 1. TOTÓ Melyik válasz a helyes? a) Mikor szállta meg Windischgrätz a fővárost? 1. 1849. január 1. 2. 1849. január 3. 3. 1849. január 5. 4. 1849. január 8. b) Melyik várost szabadította
RészletesebbenI ~ I :1, -~.'~ ~ij: '~""~ '"'.. \".',~ ".-., ",tl~,,l 'D!z' t'j: ~~. r, ~ { ~ , I'", ri ' l',il.' \../,. ~. \j ]J, \y. s Z ÁM Á ]{ A', ... ,.._ra.
... f..- \"t ;. É'... " '.. ". '. :1 -.' ij: '"" '"'.. \".' ".-. " tl l 'D!z' t'j:. r { '" ri ' l'l.' ': S ". N : ': R E.'J \../.. \j ]J \y s Z ÁM Á ]{ A'....._ra. :r-" - P. ' O R Ll T T "'.Lt\ S.)'!'
RészletesebbenEgyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei SZOMBATHELYI FERENC A MAGYAR KIRÁLYI HONVÉD VEZÉRKAR ÉLÉN. Kaló József. Témavezető: Dr.
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei SZOMBATHELYI FERENC A MAGYAR KIRÁLYI HONVÉD VEZÉRKAR ÉLÉN Kaló József Témavezető: Dr. Püski Levente DEBRECENI EGYETEM Történelmi és Néprajzi Doktori Iskola Debrecen,
RészletesebbenBemutatkozik a SZIE KDKL Levéltára
Bemutatkozik a SZIE KDKL Levéltára A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése Gödöllő, 2013. július 3. Kissné Bognár Krisztina főlevéltáros, levéltárvezető Szent István Egyetem Kosáry Domokos
Részletesebben../2006. (. ) BM rendelet
../2006. (. ) BM rendelet a belügyminiszter ágazati irányítása alá tartozó igazságügyi szakértői szakterületeken az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú
RészletesebbenPest Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztály. Az érettségi vizsga szervezési feladatai, a jogszabályi változások
Pest Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztály Az érettségi vizsga szervezési feladatai, a jogszabályi változások 2012. Tavaszi érettségi vizsgaidőszak STATISZTIKA Vizsgázók : 10.602 fő Értékelt tantárgyi
RészletesebbenKerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 28-i rendes ülésére
Ikt.szám.: 2051-1/2014 E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 28-i rendes ülésére Tárgy: Pályázat kiírása a Katona József Művelődési Ház és Könyvtár
RészletesebbenPOLITIKATUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA ELTE Állam- és Jogtudományi Kar
1 I. PREAMBULUM POLITIKATUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Tudományág: Képzési forma: Képzési cél: Képzési idő: Képzés nyelve: Tagozat: Politikatudomány Doktori (PhD) képzés Tudományos
Részletesebben