Tartalomjegyzék. 3. Gyermekek után járó ellátások 21. Különféle törvényekben szabályozott ellátások 21.

Átírás

1 Tartalomjegyzék Bevezetés évi III. törvény (Szoc.tv.) ellátásai 2. I. szociális rászorultságtól függı pénzbeli ellátások rendszeres szociális segély 2. foglalkoztatást helyettesítı támogatás 3. idıskorúak járadéka 4. lakásfenntartási támogatás 5. adósságkezelési szolgáltatás 6. ápolási díj 7. átmeneti segély 8. temetési segély II. természetben nyújtott szociális ellátások 6. a) pénzbeli ellátás helyett lakásfenntartási támogatás 2. átmeneti segély 3. temetési segély b) természetbeni ellátások köztemetés 2. közgyógyellátás évi III. törvényben szabályozottakon kívüli ellátások rokkantsági járadék 2. átmeneti járadék 3. rendszeres szociális járadék 4. rehabilitációs ellátás 5. rokkantsági ellátás 6 bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka 7. vakok személyi járadéka 8. házastársi pótlék 9. házastárs utáni jövedelempótlék 10. cukorbetegek támogatása 11. szépkorúak jubileumi köszöntése 12. súlyos mozgáskorlátozottak közl. támogatása 13. parkolási igazolvány 14. fogyatékossági támogatás 15. baleseti járadék 16. álláskeresési járadék 17. nyugdíj elıtti álláskeresési segély 18. keresetpótló juttatás 19. vállalkozói járadék 3. Gyermekek után járó ellátások 21. Különféle törvényekben szabályozott ellátások anyasági támogatás 2. gyermekgondozási segély 3. családi pótlék 4. magasabb összegő családi pótlék 5. gyermeknevelési támogatás A kötelezı egészségbiztosításról szóló évi LXXXIII. tv terhességi-gyermekágyi segély 2. táppénz 3. gyermekápolási táppénz 4. gyermekgondozási díj Egyéb kedvezmények apa munkaidı-kedvezménye 2. gyermekek után járó pótszabadság 3. családi adókedvezmény 4. ingyenes tankönyvellátás A évi XXXI. törvényben (Gyvt.) szabályozott ellátások 28. a) Pénzbeli ellátások rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 2. pénzbeli támogatás 3. rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 4. kiegészítı gyermekvédelmi támogatás 5. gyermektartásdíj megelılegezése 6. óvodáztatási támogatás 7. otthonteremtési támogatás 8. gyermekétkeztetés normatív kedvezménye b) Természetben nyújtott ellátások 32. természetben nyújtott rendkívüli gyv. támogatás évi LXXXI. törvény fontosabb ellátásai 33. A társadalombiztosítási nyugellátásról öregségi teljes nyugdíj 2. öregségi résznyugdíj 3. korhatár alatti nyugdíjasok keresı tevékenysége 4. rokkantsági nyugdíj 5. baleseti rokkantsági nyugdíj Hozzátartozói ellátások özvegyi nyugdíj 2. árvaellátás 3. szülıi nyugdíj 4. özvegyi járadék A minisztérium elérhetıségei 41.

2 Szociális ellátások Nem könnyő eligazodni a jogszabályok sokaságában, sem az ellátásokban érintetteknek, sem az ügyintézıknek, sem az ellátások iránt érdeklıdıknek. Szociális ellátórendszerünk meglehetısen szerteágazó. Bizonyos ellátások az idıskorúakat érintik, mások a megváltozott munkaképességőeket, a fogyatékosokat, a gyermeket nevelı családokat, a hajléktalanokat. Nehezíti a tájékozódást a jogszabályok gyakori változásán túl az is, hogy az ellátások igénylése és megállapítása különbözı szervek hatáskörébe tartozik. A jelenleg igénybe vehetı ellátásokról szóló tömör összefoglalóval az eligazodást szeretnénk megkönnyíteni. A könnyebb áttekinthetıség érdekében az ellátások bemutatásánál jelezzük a vonatkozó jogszabályt, továbbá feltüntetjük a jogosultak körét és a juttatás összegét. Reméljük, összeállításunk hatékony segítséget nyújt a kötet olvasóinak lehetıségeik megismerésében, azok gyakorlati hasznosításában és jogaik érvényesítésében. Budapest, január Dr. Veres Gábor osztályvezetı Nemzeti Erıforrás Minisztérium Szociális Lakossági és Tájékoztatási Osztály

3 évi III. törvény ellátásai ( a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról ) I. szociális rászorultságtól függı pénzbeli ellátások Típus Jogosultság Ki állapítja meg? Forrás Forma/összeg 1. Rendszeres szociális segély 37. * az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 2012-ben ,- Ft, Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdı napján - egészségkárosodott személynek minısül, vagy - a reá irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti, vagy - 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel - feltéve, hogy a családban élı gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban, terhességigyermekágyi segélyben - és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben nem tudják biztosítani, vagy - a települési önkormányzat rendeletében az aktív korúak ellátására jogosult személyek családi körülményeire, egészségi vagy mentális állapotára tekintettel meghatározott egyéb feltételeknek megfelel, rendszeres szociális segélyre jogosult. A jogosultság megállapításának további feltétele, hogy a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme ne haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%-át (25.650,- Ft) és vagyona nincs. A települési önkormányzat jegyzıje Az önkormányzat e, melyhez a központi 90%-os mértékben hozzájárul. A rendszeres szociális segély havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a közfoglalkoztatási bér ( Ft) mindenkori kötelezı legkisebb összege személyi jövedelem-adóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének 90%-át (42.326,- Ft). Ha a rendszeres szociális segélyre jogosult családja tagjának foglalkoztatást helyettesítı támogatásra való jogosultságot állapítottak meg, a rendszeres szociális segély összege nem haladhatja meg a Ft és a foglalkoztatást helyettesítı támogatás összegének különbözetét. Ebben az esetben a rendszeres szociális segély legmagasabb összege ,- Ft lehet. Az aktív korúak ellátására egy családban egyidejőleg csak egy személy jogosult. Egy családban egyidejőleg két személy abban az esetben jogosult az aktív korúak ellátására, ha az egyik személy a foglalkoztatást helyettesítı támogatás míg a másik személy a rendszeres szociális segély feltételeinek felel meg. 3

4 2. Foglalkoztatást helyettesítı támogatás 35. Az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították kivéve, ha a rendszeres szociális segélyre való jogosultság feltételeivel rendelkezikfoglalkoztatást helyettesítı támogatásra jogosult. A települési önkormányzat jegyzıje Az önkormányzat e, melyhez a központi 80%-os mértékben hozzájárul. Összege: A foglalkoztatást helyettesítı támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a, Ft Egy családban egyidejőleg csak egy személy részesülhet foglalkoztatást helyettesítı támogatásban. 3. Idıskorúak járadéka 32/B. - a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, akinek saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy fıre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át, ,- Ft) - az egyedülálló, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-át, (27.075,- Ft) - az egyedülálló, 75. életévét betöltött személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át (37.050,- Ft) A települési önkormányzat jegyzıje Az önkormányzat e, melyhez a központi hozzájárul. - a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a (22.800,- Ft) - az egyedülálló, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-a (27.075,- Ft ) - az egyedülálló, 75. életévét betöltött személy estén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-a (37.050,- Ft) A jövedelemmel rendelkezı jogosult esetén a járadék összege a fenti összegek és a jogosult havi jövedelmének különbözete. 4

5 4. Lakásfenntartási támogatás Támogatásra normatív alapon jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át,( Ft) és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával. 2.Támogatásra alanyi jogon jogosult az adósságkezelési szolgáltatásban részesülı személy. A települési önkormányzat képviselıtestülete. Az önkormányzat e, melyhez a központi hozzájárul. Összege minimum 2.500,- Ft. 5. Adósságkezelési szolgáltatás 55. A települési önkormányzat adósságkezelési szolgáltatásban részesítheti azt a családot vagy személyt, akinek - az adóssága meghaladja az ötvenezer forintot, és akinek az adósságok valamelyikénél fennálló tartozása legalább hat havi, vagy - a közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, továbbá - akinek a háztartásában az egy fıre jutó havi jövedelem nem haladja meg az önkormányzat rendeletében meghatározott összeghatárt, valamint - aki a településen elismert minimális lakásnagyságot és minıséget meg nem haladó lakásban lakik, feltéve, hogy vállalja az adósság és a települési önkormányzat által megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését, továbbá az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt. A települési önkormányzat képviselıtestülete, bizottsága, polgármester. Az önkormányzat e, melyhez a központi hozzájárul. Mértéke nem haladhatja meg az adósság 75%-át és összege legfeljebb ,- Ft, a lakáshitel-hátralékok bizonyos eseteiben ,- Ft lehet. A támogatás nyújtható egy összegben vagy havi részletekben az adós vállalásától függıen. 5

6 6. Ápolási díj 40. Az ápolási díjnak a i törvényben meghatározott alapösszege 2012-ben ,- Ft. A tartósan gondozásra szoruló személyek otthoni ápolását vállaló nagykorú hozzátartozó ellátása. Ápolási díjra jogosult a jegyes kivételével a hozzátartozó, ha az ápolt önmaga ellátására képtelen, állandó felügyeletre, gondozásra szoruló - súlyosan fogyatékos, ill év alatti tartósan beteg. Méltányosságból állapítható meg, ha az ápolt 18 év feletti tartósan beteg. A települési önkormányzat jegyzıje, valamint méltányossági jogkörben az önkormányzat képviselıtestülete, a háziorvos igazolása és szakvéleménye alapján. Az önkormányzat e, melyhez a központi 75%-os mértékben kivéve méltányosságból megállapított ápolási díj hozzájárul. A súlyosan fogyatékos, valamint a 18. életévét be nem töltött tartósan beteg személyek ápolása esetén azonos az éves központi i törvényben meghatározott alapösszeggel (29.500,- Ft). A fokozott ápolást igénylı súlyosan fogyatékos személy ápolása esetén az éves központi i törvényben meghatározott alapösszeg 130 százaléka (38.350,- Ft). A 18 év feletti tartósan betegeknél az éves központi i törvényben meghatározott alapösszeg 80 százaléka (23.600,- Ft). Idıtartama szolgálati idıre jogosít, mivel 10 százalék nyugdíjjárulék levonásra kerül. 7. Átmeneti segély 45. A települési önkormányzat képviselı-testülete a létfenntartást veszélyeztetı rendkívüli élethelyzetbe került, valamint idıszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdı személyek részére a rendeletében meghatározott átmeneti segélyt nyújt. Átmeneti segély pénzintézeti tevékenységnek nem minısülı kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható. A települési önkormányzat képviselıtestülete. Az önkormányzat e. Az átmeneti segély adható alkalmanként és havi rendszerességgel. Az alkalmankénti segély gyógyszertámogatásként, illetve az egészségbiztosítás által nem vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként is megítélhetı. A havi rendszerességgel adott átmeneti segély jövedelemkiegészítı támogatásként, rendszeres nevelési támogatásként, továbbá az önkormányzat rendeletében meghatározott más ellátási formaként is nyújtható. 8. Temetési segély 46. A települési önkormányzat a rendeletében meghatározott feltételek szerint temetési segélyt állapíthat meg annak, aki a meghalt személy eltemetésérıl gondoskodott, annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése saját, vagy családja létfenntartását veszélyezteti. A települési önkormányzat polgármestere. Az önkormányzat e. Változó pénzösszeg, de a segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek 10 %-ánál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmezınek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti. 6

7 II. természetben nyújtott szociális ellátások Típus Jogosultság Ki állapítja meg? Forrás Forma/összeg a) pénzbeli ellátás helyett 1. Lakásfenntartási támogatás az I/3. pontban leírtak szerint például: közüzemi díjak térítése, tüzelıutalvány Átmeneti segély 45. az I/6. pontban leírtak szerint A települési önkormányzat képviselı-testülete. Az önkormányzat e, melyhez a központi hozzájárul. például: élelmiszer, tankönyv biztosítása, gyermek-intézmény díjainak kifizetése, 3. Temetési segély az I/7. pontban leírtak szerint temetési költségek átvállalása 46. b) természetbeni ellátások 1. Köztemetés 48. A települési önkormányzat képviselı-testülete. Az önkormányzat e, melyhez a központi hozzájárul A haláleset szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere gondoskodik az elhunyt személynek az eltemettetésérıl, ha nincs, vagy nem lelhetı fel az eltemettetésre köteles személy, vagy az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésrıl nem gondoskodik. 7

8 2. Közgyógyellátás 49. Az egyéni havi gyógyszerkeret 2012-ben legfeljebb havi ,- Ft, az eseti keret évi 6.000,- Ft a) Alanyi jogon jogosult az ellátásra az intézeti elhelyezett, az intézeti és állami nevelt kiskorú; a rendszeres szociális segélyben részesülı egészségkárosodott személy; a pénzellátásban részesülı hadigondozott és a nemzeti gondozott; a központi szociális segélyben részesülı; a rokkantsági járadékos; az, aki rokkantsági ellátásban; az aki, vagy aki után szülıje vagy eltartója magasabb összegő családi pótlékban részesül. A települési önkormányzat jegyzıje. A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezı személy térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítási támogatásba befogadott * egyes gyógyszerekre, gyógyszerkerete erejéig * gyógyászati segédeszközökre, protetikai és fogszabályozó eszközökre (ideértve a javítás költségeit is), valamint * az orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehetı gyógyászati ellátásokra. b) Normatív alapon jogosult közgyógyellátásra az a személy, akinek esetében a havi rendszeres gyógyító ellátásnak a regionális egészségbiztosítási pénztár által elismert térítési díja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10%-át meghaladja (2.850,- Ft), feltéve, hogy a családjában az egy fıre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (28.500,- Ft), egyedül élı esetén 150%-át (42.750,- Ft) A települési önkormányzat jegyzıje. c) Méltányossági alapon: A jegyzı méltányosságból állapítja meg a közgyógyellátást annak a szociálisan rászorult személynek, akinek esetében a települési önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek fennállnak A települési önkormányzat jegyzıje. + az önkormányzat e. 8

9 évi III. törvényben szabályozottakon kívüli ellátások Típus Jogosultság Ki állapítja meg? Forrás Forma/összeg A 18. életévét betöltött személy, aki a 25. életéve betöltése elıtt teljesen A lakóhely szerint munkaképtelenné vált, illetve 80%-os (korábban 100%-os mértékő illetékes nyugdíjbiztosítási ,- Ft. 1. Rokkantsági járadék munkaképesség-csökkenés) vagy azt meghaladó mértékő 83/1987. (XII. 27.) MT egészségkárosodást szenvedett és nyugellátást, baleseti nyugellátást részére nem állapítottak meg. igazgatóság. Folyósítja a rendelet A rokkantsági járadék folyósítása mellett jövedelmi és idıbeli korlátozás Nyugdíjfolyósító nélkül lehet keresı tevékenységet folytatni. Igazgatóság. 2. Átmeneti járadék 387/2007.(XII.23.) Korm.rend január 1-jétıl új jogosultságot nem lehet megállapítani. A december 31-én átmeneti járadékban részesülı személy ellátását január 1-jétıl rokkantsági ellátásként folyósítják tovább, melynek összege megegyezik a december hónapra járó, a januári nyugdíjemelés mértékével növelt - ellátás összegével. A rokkantsági ellátásban részesülı személy ellátását meg kell szüntetni, ha keresıtevékenységet folytat és a jövedelme 3 egymást követı hónapra vonatkozó havi átlaga meghaladja a minimálbér 150 százalékát ( Ft-ot). E bekezdés alkalmazása során a július 1-jétıl szerzett jövedelem vehetı figyelembe. A lakóhely szerint illetékes rehabilitációs igazgatóság 9

10 3. Rendszeres szociális járadék 387/2007. (XII.23.) Korm. rend január 1-jétıl új jogosultságot nem lehet megállapítani. A december 31-én rendszeres szociális járadékban részesülı - az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven túl betöltı, személyek ellátását január 1-jétıl rehabilitációs ellátásként folyósítják tovább. Ezen személyek március 31-éig kérhetik a komplex minısítés elvégzését. A járadékban részesülı személyek március 31-éig nem kérik a komplex minısítés elvégzését, a rehabilitációs ellátást május 1. napjával megszüntetik. A komplex minısítés igénylésével kapcsolatos tudnivalókról az érintettek január hónapban kapnak tájékoztatást. A felülvizsgálat idıpontjáig keresı tevékenység végzésére a december 31-ig hatályos szabályok szerint van lehetıség. Azon személy esetében, - akinek a rendszeres szociális járadékra való jogosultságát a január 1-jét megelızıen hatályos rendelkezések szerint állapították meg, vagy - aki a rendszeres szociális járadék iránti igényét december 31-éig benyújtotta, a rendszeres szociális járadékot, a december 31-én hatályos szabályok szerint kellett megállapítani, illetve tovább folyósítani. A január 1-jén havi összege: ,- Ft Korhatárt betöltık esetén ,- Ft. Ezen személyek járadékra való jogosultságának a keresıtevékenységbıl származó kereset, jövedelem mértéke miatti megszüntetésére január 1-jét megelızıen a december 31-én hatályos rendelkezéseket, kell alkalmazni. 10

11 4. Rehabilitációs ellátás évi CXCI. tv január 1-jén hatályba lépett új ellátás A rehabilitálható megváltozott munkaképességő személy rehabilitációs ellátásra jogosult. A rehabilitációs ellátás keretében a megváltozott munkaképességő személy - a rehabilitáció sikeres megvalósulása érdekében szükséges rehabilitációs szolgáltatásra, valamint - pénzbeli ellátásra jogosult. rehabilitációs hatóság Egészségbiztosítási Alap A rehabilitációs pénzbeli ellátás havi összege annak a rehabilitációs ellátásban részesülı személynek, - akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, a havi átlagjövedelem 35 %- a, de legalább a minimálbér 30 %-a (27.900,- Ft) és legfeljebb a minimálbér 40 %-a (37.200,- Ft) - aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, a havi átlagjövedelem 45 %-a, de legalább a minimálbér 40 %-a (37.200,- Ft) és legfeljebb a minimálbér 50 %-a (46.500,- Ft) 11

12 5. Rokkantsági ellátás évi CXCI. tv január 1-jén hatályba lépett új ellátás A megváltozott munkaképességő személy rokkantsági ellátásra jogosult, ha a rehabilitációja nem javasolt. Rokkantsági ellátást kell megállapítani annak a megváltozott munkaképességő személynek is, - akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy - aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és a kérelem benyújtásának idıpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevı idıtartam az 5 évet nem haladja meg. rehabilitációs hatóság Egészségbiztosítási Alap - annak a megváltozott munkaképességő személynek az esetében, akinek az egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minısítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, valamint annak a személynek, akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható a havi átlagjövedelem 40 %-a, de legalább a minimálbér 30 %-a (27.900,- Ft) és legfeljebb a minimálbér 45 %-a (41.850,- Ft) - annak a megváltozott munkaképességő személynek az esetében, akinek egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minısítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, valamint annak a személynek az esetében, aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, a havi átlagjövedelem 60 %-a, de legalább a minimálbér 45 %-a (41.850,- Ft) és legfeljebb a minimálbér 150 %-a ( ,- Ft) 12

13 13 - annak a megváltozott munkaképességő személynek az esetében, aki kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, a havi átlagjövedelem 65 %-a, de legalább a minimálbér 50 %-a (46.500,- Ft) és legfeljebb a minimálbér 150 %-a ( ,- Ft) - annak a megváltozott munkaképességő személynek az esetében, akinek egészségkárosodása jelentıs és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes, a havi átlagjövedelem 70%-a, de legalább a minimálbér 55 %-a (51.150,- Ft) és legfeljebb a minimálbér 150 %-a ( ,- Ft).

14 6. Bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka 387/2007. (XII.23.) Korm. rend január 1-jétıl új jogosultságot nem lehet megállapítani. Bányászok egészségkárosodási járadéka 23/1991.(II.9.) Korm. rend. A járadékban részesülı személyek január 1-jétıl az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeirıl szóló 23/1991. (II. 9.) Korm. rendelet alapján bányászok egészségkárosodási járadékára jogosultak. A bányászok egészségkárosodási járadékára az a személy jogosult, akinek egészségkárosodása legalább 29%-os mértékő, - saját jogú nyugellátásra nem jogosult, - nem részesül rendszeres pénzellátásban, kereset-kiegészítésben, átmeneti kereset-kiegészítésben, jövedelem-kiegészítésben, átmeneti jövedelemkiegészítésben, - a járadék megállapításakor keresıtevékenységet nem folytat, és - a keresıtevékenység megszőnését megelızıen megváltozott munkaképességére, illetve egészségkárosodására tekintettel a bányászokat megilletı kereset-kiegészítésben vagy átmeneti kereset-kiegészítésben részesült. Ha a bányászok egészségkárosodási járadékában részesülı személy keresı tevékenységet folytat és az általa fizetendı nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév elsı napján érvényes minimálbér havi összegének tizennyolcszorosát, a keretösszeg elérését követı hónap elsı napjától a tárgyév december 31-ig (de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig) az ellátás folyósítását szüneteltetni kell. A lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság, folyósítja a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság A járadék havi összege a megállapításkor megegyezik a kereset-kiegészítésnek, átmeneti kereset-kiegészítésnek, jövedelemkiegészítések, átmeneti jövedelemkiegészítésnek, a járadék megállapítását megelızıen folyósított összegével, de nem lehet magasabb, mint az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosa. (85.500,- Ft). Akinek a járadékra és özvegyi nyugdíjra ide nem értve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat való jogosultságát egyaránt megállapították, azt a járadék 50%- kal csökkentett összegben illeti meg. Ha az özvegyi nyugdíj ide nem értve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat és a járadék 50%-kal csökkentett összege együttesen nem éri el a járadék teljes összegét, a jogosultat a járadék olyan összegben illeti meg, hogy az az özvegyi nyugdíj ide nem értve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat összegével együtt elérje a járadék ıt megilletı teljes összegét. 14

15 7. Vakok személyi járadéka 6/1971. (XI. 30.) Eü.M rendelet, 1032/1971. (VII.14.) Kormányhatározat 18. évét betöltött erısen látáscsökkent és vak személy, aki látását tartósan (1 év), illetıleg véglegesen elvesztette július 1-tıl nincs új megállapítás Folyósítja a Magyar Államkincstár Havi összege:15.360,- Ft 8. Házastársi pótlék és házastársi pótlékhoz járó kiegészítés 89/1990. (V. 1.) MT rendelet [187/1997. (X.31.) Korm. rendelet 12. (4) bek.] Házastársi pótlékra az volt jogosult, akinek saját jogú nyugellátása a havi 9.670,- Ft-ot nem érte el, és a vele együtt élı házastársa az állandó özvegyi nyugdíjra jogosító életkort betöltötte vagy rokkant (67 % munkaképesség csökkenés) és akinek nyugellátása, baleseti nyugellátása, keresete, jövedelme az özvegyi nyugdíj legkisebb összegét nem haladta meg január 1-tıl nincs új megállapítás Folyósítja a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság Összege: ,- Ft. 9. Házastárs utáni jövedelempótlék 89/1990 (V. 1.) MT rendelet [187/1997. (X.31.) Korm. rendelet 12. (4) bek.] Az öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülınek a házastársa (élettársa) után akkor adták, ha egyébként jövedelme miatt házastársi pótlékra nem volt jogosult január 1-tıl nincs új megállapítás Folyósítja a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság Összege: ,- Ft. 10. Cukorbetegek támogatása 18/1987. (XII. 24.) EüM rendelet Annak állapították meg, aki rendszeres inzulin vagy perorális antidiabetikus kezelt és 70. évét betöltötte, vagy I-II. cs. rokkant, vagy a kiemelten kezelt csoportba tartozik január 1-tıl nincs új megállapítás Összege: 100,-Ft. 15

16 11. Szépkorúak jubileumi köszöntése 255/2008.(X.31.) Kormány rendelet Jubileumi juttatásra jogosult a 90., a 95. és a 100. életévüket betöltött, Magyarországon bejelentett lakóhellyel rendelkezı magyar állampolgár, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezı személy, amennyiben a fenti életkor betöltésének idıpontjában a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyarország területén gyakorolják. A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Hivatala (KEKKH) az esedékesség évét megelızı év november 1-jéig adatszolgáltatásért megkeresi a szépkorú személyt, majd az adatokat a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak átadja, amely a jubileumi juttatást az adatátvételt követı 15 napon belül, de legkorábban az esedékesség évének januárjában folyósítja. A jubileumi juttatás összege: - a 90. életév betöltésekor forint, - a 95. életév betöltésekor forint, - a 100. életév betöltésekor forint. 16

17 12. Súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezménye 102/2011.(VI. 29.) Korm. rendelet Közlekedési kedvezményre a súlyos mozgáskorlátozott személy jogosult.súlyos mozgáskorlátozott személynek minısül: - a mozgásszervi fogyatékosnak minısülı súlyosan fogyatékos személy, - a 18. életévét be nem töltött, a magasabb összegû családi pótlékra jogosító betegségekrõl és fogyatékosságokról szóló rendelet 1. számú mellékletének L) pontjában meghatározott mozgásszervi fogyatékosságban szenvedı személy, - a BNO kód XIII. fıcsoportjába (csont-izomrendszer és kötıszövet betegségei) tartozó vezetı diagnózisra tekintettel megállapított, legalább 40%-os egészségkárosodással rendelkezı személy; Formái: - gépkocsiszerzési támogatás - gépkocsi-átalakítási támogatás Megyei Szociális és Gyámhivatal 13. Parkolási igazolvány 218/2003.(XII.11.) Korm. rendelet Parkolási igazolványra jogosult az, aki - látási, értelmi, mozgásszervi fogyatékos, illetve autista, július 1-jét megelızıen vaknak minısítettek vagy - a magasabb összegő családi pótlékra jogosító betegségekrıl és fogyatékosságokról szóló rendelet szerint vaknak vagy gyengénlátónak, mozgásszervi fogyatékosnak, értelmi fogyatékosnak, vagy autistának minısül, és a minısítést szakvéleménnyel vagy szakhatósági állásfoglalással igazolja A lakóhely szerint illetékes okmányiroda A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeirıl szóló 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 2. és 3. számú melléklete szerinti orvosi szakvélemény parkolási igazolvány igénylésére és hatályának meghosszabbítására a hatályossági idején belül, de legkésıbb június 30-áig felhasználható. 17

18 14. Fogyatékossági támogatás évi XXVI. tv. 22. Az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos személy jogosult, aki - látási fogyatékos - hallási fogyatékos - értelmi fogyatékos - mozgásszervi fogyatékos - autista, illetıleg - halmozottan fogyatékos és állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szorul. Magyar Államkincstár Igazgatósága. Az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 65 %-a (18.525,- Ft) abban az esetben, ha - látási fogyatékos - értelmi fogyatékos - mozgásszervi fogyatékos, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a (22.800,- Ft) abban az esetben, ha - halmozottan fogyatékos, vagy - értelmi fogyatékos, vagy - mozgásszervi fogyatékos, feltéve, hogy a súlyosan fogyatékos személynek az önkiszolgálási képessége teljesen hiányzik. 15. Baleseti járadék évi LXXXIII. tv. 57. Baleseti járadékra az jogosult, akinek üzemi baleset következtében tizenhárom százalékot meghaladó egészségkárosodása keletkezett, de a megváltozott munkaképességő személyek ellátásai nem illetik meg. Ha az egészségkárosodás mértéke a húsz százalékot nem haladja meg, a baleseti járadék legfeljebb két éven át, ha meghaladja, az egészségkárosodás tartamára idıbeli korlátozás nélkül jár. A szilikózisból és azbesztózisból eredı és húsz százalékot meg nem haladó egészségkárosodás fennállása alatt a baleseti járadék idıbeli korlátozás nélkül jár. A lakóhely szerint illetékes Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság folyósítja a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság Egészségbztosítási Alap A baleseti járadék mértéke az üzemi baleset okozta egészségkárosodás fokától függ. Az egészségkárosodás fokának megfelelıen - az 1. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása százalék, - a 2. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása százalék, - a 3. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása százalék, - a 4. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 39 százalékot meghaladó mértékő. A baleseti járadék összege a fent meghatározott fokozatok sorrendjében a havi átlagkereset nyolc, tíz, tizenöt, illetıleg harminc százaléka. 18

19 16. Álláskeresési járadék évi IV. tv Az állami foglalkoztatási szerv álláskeresési járadékot állapít meg annak a személynek, aki - álláskeresı, - az álláskeresıvé válását megelızı három éven belül legalább 360 nap jogosultsági idıvel rendelkezik, - a megváltozott munkaképességő személyek ellátására nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül, - munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelı munkahelyet felajánlani. Az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb idıtartama 90 nap. Állami Foglalkoztatási Szerv Az álláskeresési járadék összegét a kérelem benyújtását megelızı, vagy - ha az álláskeresıként való nyilvántartásba vételre késıbbi idıpontban kerül sor - az álláskeresınek az álláskeresıvé válását megelızı négy naptári negyedévben az ezen idıszakkal érintett jogviszonyokban elért, munkaerı-piaci járulék alapja havi átlagos összegének alapulvételével kell kiszámítani. A havi átlagos összeg kiszámítása során ezen idıszak alatt elért járulékalap összegét osztani kell azoknak a hónapoknak a számával, amelyekben az álláskeresınek volt járulékalapot képezı jövedelme. Ha az álláskeresı adott hónapban nem az egész hónapra vonatkozóan rendelkezik járulékalappal, akkor a hónapot a havi átlagos összeg kiszámítása során töredékhónapként kell figyelembe venni. Ellátás összege: Munkaerıpiaci járulékalap 60 %-a, legfeljebb a jogosultság kezdı napján hatályos minimálbér 100 %-a: ,-Ft/hó, vagy Ft/nap. 19

20 17. Nyugdíj elıtti álláskeresési segély évi IV. tv. 30. Az álláskeresı kérelmére álláskeresési segélyt állapítanak meg, ha - rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül, munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és - a kérelem benyújtásának idıpontjában a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik, és 45 napon át álláskeresési járadékban részesült, és az álláskeresési járadék folyósítása idıtartamát kimerítette, és - az álláskeresési járadék folyósításának kimerítését követıen három éven belül betöltötte a b) pontjában meghatározott életkort, és - rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idıvel, és, - korhatár elıtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettmővészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban nem részesül. Állami Foglalkoztatási Szerv Az álláskeresési segély összege a kérelem benyújtásának idıpontjában hatályos kötelezı legkisebb munkabér 40 százaléka. ( Ft vagy Ft/nap) Ha a járadékalap az elıbbi összegnél alacsonyabb volt, az álláskeresési segély összege a járadékalappal megegyezı összeg. Az álláskeresési segély az álláskeresı öregségi nyugdíj, megváltozott munkaképességő személyek ellátása jogosultságának megszerzéséig terjedı idıtartamra folyósítható. 20

21 18. Keresetpótló juttatás évi IV. tv Támogatható az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott, vagy elfogadott képzése annak a személynek, a) aki álláskeresı, b) aki 25. életévét - felsıfokú végzettségő személy esetén a 30. életévét - nem töltötte be, és a tanulói, hallgatói jogviszonya megszőnését követıen álláskeresési járadékra és álláskeresési segélyre nem szerzett jogosultságot, c) aki gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetıleg terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesül, d) aki rehabilitációs ellátásban részesül, e) akinek munkaviszonya várhatóan egy éven belül megszőnik, és ezt a munkaadó a munkavállalóval és az állami foglalkoztatási szervvel elızetesen írásban közölte, vagy f) aki közfoglalkoztatásban vesz részt, és a képzésben való részvételt vállalja, továbbá g) aki munkaviszonyban áll és rendszeres foglalkoztatása képzés nélkül nem biztosítható. A fenti c) pontban meghatározott személyek képzése akkor támogatható, ha a képzés idıtartama hetente nem haladja meg a húsz órát, és - a gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban részesülı személy képzése a gyermek egy éves - gyermekgondozási díj folyósítása esetén másfél éves - korának betöltését követıen kezdıdik meg, valamint - a gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban részesülı személy keresı tevékenységet nem folytat. Állami Foglalkoztatási Szerv Költségvetés Képzési támogatásként - az a)-b) pontban valamint az e)-g) pontban meghatározott személy részére kereset-kiegészítés vagy keresetpótló juttatás, valamint a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése; - a c)-d) pontban meghatározott személy, valamint a foglalkoztatást helyettesítı támogatásra jogosult álláskeresı részére az általános iskolai végzettség megszerzéséhez, vagy a szakképzés megkezdéséhez, a külön jogszabályban meghatározott bemeneti kompetenciák megszerzéséhez szükséges képzésben történı részvételhez a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése adható. A kereset-kiegészítés a képzést megelızıen elért átlagkereset és a képzés alatt elért kereset különbözetéig terjedhet. A keresetpótló juttatás összege nem lehet alacsonyabb a megállapításakor hatályos közfoglalkoztatási bér 60 százalékánál, és nem haladhatja meg a megállapításakor hatályos közfoglalkoztatási bér összegét. (43.080,- Ft/hó Ft/hó) 19. Vállalkozói járadék évi IV. tv tıl az egyéni és társas vállalkozó részére a feltételek fennállása esetén álláskeresési járadékot állapítanak meg. 21

22 3. Gyermekek után járó ellátások az évi LXXXIV. törvényben szabályozott ellátások (Családok támogatásáról) Típus Jogosultság Ki állapítja meg? Magyar Az anya, ha min. 4 alkalommal (koraszülés esetén egyszer) részt vett Államkincstár terhesgondozáson (e nélkül is, ha igazolja, hogy 5 hónapig külföldön tartózkodott) Igazgatósága 1. Anyasági támogatás évi LXXXIV.tv tól. 2. Gyermekgondozási segély (GYES) évi LXXXIV. tv. 20. A szülı, a nevelıszülı, a gyám, a 16. életévét betöltött kiskorú szülı (ha a gyermek gyámjával nem él közös háztartásban, és a szülıi ház elhagyását a gyámhivatal engedélyezte), a gyermek 3. életévének betöltéséig, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyerek esetén 10 éves koráig. Ikergyermekek esetén a gyermekek tankötelessé válása évének végéig. Nagyszülı jogosult lehet a GYES-re, ha a gyermek - elsı életévét betöltötte, továbbá - gondozása, nevelése a szülı háztartásában történik, valamint - szülei a GYES-rıl lemondanak és - egyetértenek abban, hogy az ellátást a nagyszülı vegye igénybe. A gyermek örökbefogadás elıtti gondozásba történı kihelyezésének idıpontjától számított hat hónap idıtartamig gyermekgondozási segélyre jogosult az örökbefogadó szülı - a házastársi és rokoni örökbefogadás kivételével -, amennyiben a gyermek az örökbefogadás elıtti gondozásba történı kihelyezéskor a harmadik életévét már betöltötte, ikergyermek esetén már tankötelessé vált, azonban a 10. életévét még nem töltötte be. A gyermekgondozási segélyben részesülı örökbefogadó szülı ebben az esetben keresı tevékenységet heti harminc órát meg nem haladó idıtartamban folytathat. Méltányosságból A Kincstár vezetıje megállapíthatja: a gyermeket nevelı személynek: ha a gyermek szülei a gyermek nevelésében 3 hónapot meghaladóan akadályoztatva vannak, megállapíthatja, meghosszabbíthatja: a gyermek általános iskolai tanulmányainak megkezdéséig, legfeljebb azonban a gyermek 8. életévének betöltéséig, ha a gyermek betegsége miatt a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben nem gondozható. Magyar Államkincstár Igazgatósága Forrás Forma/összeg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 225 %-a (64.125,- Ft), ikergyermekek esetén gyermekenként a 300% -a (85.500,- Ft) A gyermekgondozási segély havi összege - függetlenül a gyermekek számától - azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, (28.500,- Ft). Töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár. A gyermekgondozási segély havi összege ikergyermekek esetén azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2 gyermek esetén 200%-ával, 3 gyermek esetén 300%-ával, 4 gyermek esetén 400%- ával, 5 gyermek esetén 500%-ával, 6 gyermek esetén 600%-ával. 10 % nyugdíjjárulék levonásra kerül, ezért a folyósítás idıtartama szolgálati idınek minısül. A gyermekgondozási segélyben részesülı személy keresı tevékenységet - a gyermek egyéves koráig nem folytathat, - a gyermek egyéves kora után heti harminc órát meg nem haladó idıtartamban folytathat, vagy idıkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik, - a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek egyéves kora után idıkorlátozás nélkül folytathat, 22

23 23 - ikergyermekek esetében a gyermekek egyéves kora után idıkorlátozás nélkül folytathat azzal a megkötéssel, hogy a gyermekgondozási segélyben részesülı személy ikrek esetében egy gyermek után jogosult a gyermekgondozási segélyre. éget. - a gyermekgondozási segélyben részesülı nagyszülı keresı tevékenységet a gyermek hároméves kora után, heti harminc órát meg nem haladó idıtartamban folytathat, vagy idıkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.

24 3. Családi pótlék (Nevelési ellátás, Iskoláztatási támogatás) augusztus 30-tól a családi pótlék két ellátást foglal magába, a nevelési ellátást, és az iskoláztatási támogatást. A nevelési ellátást a még nem tanköteles, az iskoláztatási támogatást a tanköteles, s már nem tanköteles, de közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekek után folyósítják. A nevelési ellátás és az iskoláztatási támogatás megállapításának feltételei és az ellátás összege azonos a korábban folyósított családi pótlék összegével évi LXXXIV.tv. 6. -tól Nevelési ellátásra jogosult: - a vér szerinti, az örökbe fogadó szülı, a szülıvel együtt élı házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (a továbbiakban együtt: szülı), a nevelıszülı, a hivatásos nevelıszülı, a gyám, továbbá az a személy, akihez a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény alapján a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, a saját háztartásában nevelt, - a vagyonkezelıi joggal felruházott gyám, illetıleg a vagyonkezelı eseti gondnok a gyermekotthonban nevelt, és - a Magyarország területén mőködı szociális intézmény vezetıje az intézményben elhelyezett, még nem tanköteles gyermekre tekintettel, a gyermek tankötelessé válása évének október 31-éig. Saját jogán jogosult nevelési ellátásra a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszőnésének idıpontjától. Iskoláztatási támogatásra jogosult: - a vér szerinti, az örökbe fogadó szülı, a szülıvel együtt élı házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (a továbbiakban együtt: szülı), a nevelıszülı, a hivatásos nevelıszülı, a gyám, továbbá az a személy, akihez a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény alapján a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, a saját háztartásában nevelt, - a vagyonkezelıi joggal felruházott gyám, illetıleg a vagyonkezelı eseti gondnok a gyermekotthonban nevelt, és - a Magyarország területén mőködı szociális intézmény vezetıje az intézményben elhelyezett, továbbá a gyámhivatal által a szülıi ház elhagyását engedélyezı határozatban megjelölt személy - a tanköteles gyermekre tekintettel a gyermek tankötelessé válása évének november 1-jétıl a tankötelezettség teljes idıtartamára, valamint - a tankötelezettsége megszőnését követıen közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre (személyre) tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek (személy) a huszadik - a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlıségük biztosításáról szóló törvény alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényő tanuló esetében huszonharmadik - életévét betölti; továbbá - a vagyonkezelıi joggal felruházott gyám, illetıleg a vagyonkezelı eseti gondnok a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévı gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, tanköteles 24 gyermekre tekintettel a tankötelezettség teljes idıtartamára. Magyar Államkincstár Igazgatósága Az ellátás havi összege: - egy gyermekes család esetén ,- Ft - egy gyermeket nevelı egyedülálló esetén ,- Ft - két gyermekes család esetén (gyermekenként) ,- Ft - két gyermeket nevelı egyedülálló esetén (gyermekenként) ,- Ft - három vagy többgyermekes család esetén (gyermekenként) ,-Ft - három vagy több gyermeket nevelı egyedülálló esetén (gyermekenként) ,- Ft - a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élı, továbbá nevelıszülınél, hivatásos nevelıszülınél elhelyezett, ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek, a gyámhivatal által a szülıi ház elhagyását engedélyezı határozatban megjelölt személy, valamint a saját jogon ellátásra jogosult személy esetén forint.

25 4. Magasabb összegő családi pótlék évi LXXXIV. tv. Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos: - az a 18 évesnél fiatalabb gyermek, aki az 5/2003.(II.19.) ESZCSM rendeletben meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul, - az a tizennyolc évesnél idısebb személy, aki tizennyolcadik életévének a betöltése elıtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékő egészségkárosodást szenvedett, és ez az állapot egy éve tart, vagy elıreláthatólag legalább egy évig fennáll. Magasabb összegő családi pótlékot folyósítanak 1500 gramm születési súly alatt született gyermekek után 3 éves korig különös betegség nélkül is. Magyar Államkincstár Igazgatósága Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek esetén ,- Ft Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelı egyedülálló esetén esetén ,- Ft 18 éven felüli tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy esetén ,- Ft, 5. Gyermeknevelési támogatás (GYET) évi LXXXIV. tv tól. Jogosult az a szülı, aki három vagy több kiskorú gyermeket nevel és a legkisebb gyerek 3 és 8 év közötti. A gyermeknevelési támogatásban részesülı személy keresı tevékenységet heti harminc órát meg nem haladó idıtartamban folytathat, vagy idıkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik. Magyar Államkincstár Igazgatósága Az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege ( Ft) (10 % nyugdíjjárulék levonásra kerül, a folyósítás idıtartama szolgálati idınek minısül) 25

26 A kötelezı egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. törvényben meghatározott ellátások 1. Terhességigyermekágyi segély (TGYÁS) évi LXXXIII. tv. 40. Terhességi-gyermekágyi segélyre jogosult: Terhességi-gyermekágyi segély annak jár, aki a szülést megelızıen két éven belül 365 napon át biztosított volt, és - a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszőnését követı negyvenkét napon belül szül, vagy -a biztosítás megszőnését követıen negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszőnését követı huszonnyolc napon belül szül. Egészségbiztosítási pénztár illetve a munkahelyi kifizetıhely. Egészségbiztosítási Alap Mértéke a naptári napi átlagkereset 70 %-a. A folyósítás utólag történik. 2. Táppénz évi LXXXIII. tv Táppénzre jogosult az, aki a biztosítás fennállása alatt keresıképtelenné válik és a Tbj.-ben meghatározott mértékő pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. Táppénz az igénylı betegsége miatt a betegszabadságra való jogosultság lejártát követı naptól az igazolt keresıképtelenség idıtartamára jár, legfeljebb azonban egy éven át. Egy évig azonban csak akkor jár a táppénz, amennyiben az igénylı keresıképtelenségét közvetlenül megelızıen legalább egy évig folyamatosan biztosított volt. Társadalombiztosítási kifizetıhelyek vagy egészségbiztosítási pénztár. Egészségbiztosítási Alap A táppénz összege folyamatos, legalább kétévi biztosítási idı esetében a figyelembe vehetı jövedelem naptári napi átlagának 60%-a, ennél rövidebb biztosítási idı esetében vagy a fekvıbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt 50%-a, azzal, hogy a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdı napján érvényes minimálbér (93.000,- Ft) 200 százalékának harmincad részét (6.200,- Ft). 3. Gyermekápolási táppénz évi LXXXIII. tv tól A biztosított szülı jogosult: - egy évesnél fiatalabb gyermek szoptatása illetıleg ápolása esetén, 1 éves koráig, - egy és három év közötti beteg gyermek esetén évenként és gyermekenként 84 naptári napig, - három és hat év közötti gyermekek esetén évenként és gyermekenként 42 (egyedülállónak 84) naptári napon át, - hat és tizenkét év közötti gyermek esetén évenként és gyermekenként 14 (egyedülállónak 28) napon át. Társadalombiztosítási kifizetıhelyek vagy egészségbiztosítási pénztár. Egészségbiztosítási Alap A táppénz összege folyamatos, legalább kétévi biztosítási idı esetében a figyelembe vehetı jövedelem naptári napi átlagának 60%-a, ennél rövidebb biztosítási idı esetében vagy a fekvıbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt 50%-a, azzal, hogy a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdı napján érvényes minimálbér (93.000,- Ft) 200 százalékának harmincad részét (6.200,- Ft). 26

27 4. Gyermekgondozási díj (GYED) évi LXXXIII. tv. 42/A. Gyermekgondozási díjra jogosult - a biztosított szülı, ha a gyermekgondozási díj igénylését - a gyermeket szülı anya esetén a szülést - megelızıen két éven belül 365 napon át biztosított volt, - a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének idıtartama alatt megszőnt, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelızıen két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a gyermeket saját háztartásában neveli. A Gyed legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, ill. az annak megfelelı idıtartam lejártát követı naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig jár. Az ellátásra való jogosultság alkalmazásakor nem minısül szülınek a nevelıszülı és a helyettes szülı. Társadalombiztosítási kifizetıhelyek vagy egészségbiztosítási pénztár és Egészségbiztosítási Alap A naptári napi átlagkereset 70 %-a, azonban legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a, ,-Ft. 10 % nyugdíjjárulék és SZJA-elıleg kerül levonásra Egyéb kedvezmények 1. A gyermek születése esetén az apát megilletı munkaidıkedvezmény évi XXII. tv. 138/A. 2. Gyermekek után járó pótszabadság évi XXII. tv (2). Az apát (vér szerinti, örökbe fogadó) gyermeke születése esetén 5 munkanap munkaidı-kedvezmény illeti meg, melyet a születést követı második hónap végéig, a munkavállaló kérésének megfelelı idıpontban köteles a munkáltató kiadni. Ikergyermekek születése esetén is 5 munkanap munkaidıkedvezmény jár az apa részére. A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb gyermeke után pótszabadság jár. A pótszabadság szempontjából a gyermeket elıször a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. A pótszabadság mindkét szülıt megilleti (2011.évi CCXI.tv). A munkáltató A munkáltató A munkaidı kedvezmény tartamára távolléti díj jár. Mértéke: a gyermek 16 éves koráig - egy gyermek után 2 - két gyermek után 4 - kettınél több gyermek után össszesen 7 nap 27

28 3. Családi kedvezmény évi CXVII. tv. 4. Ingyenes tankönyvellátás évi XXXVII. tv. 8.. családi kedvezmény érvényesítésére jogosult: - az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, - a várandós nı és a vele közös háztartásban élı házastársa; - a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy); - a rokkantsági járadékban részesülı magánszemély Ingyenes tankönyvre jogosult : - tartósan beteg - testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes elıfordulása esetén halmozottan fogyatékos, - pszichés fejlıdés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadélyozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar) - három vagy többgyermekes családban él, - nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, - rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülı tanuló. Nem vehetı igénybe a normatív kedvezmény: A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülı nevelıszülınél, gyermekotthonban, vagy más bentlakásos intézményben nevelkedı ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett tanuló után. Abban a kérdésben, hogy a normatív kedvezményre való jogosultság elbírálásánál kit kell - tartósan beteg, súlyosan fogyatékos, három- vagy többgyermekes családban élı, nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosultnak tekinteni - kivéve, ha az iskoláztatási támogatásra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt szőnt meg - a családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. törvény II. fejezetében, - sajátos nevelési igényőnek tekinteni, a közoktatásról szóló törvény a (1) bekezdésének 29. pontjában foglaltakat kell alkalmazni. Igénybejelentés alapján az iskola igazgatója. Az igénybejelentés idıpontjáról az iskola értesít minden tanulót. Az igénybejelentési határidı elmulasztása jogvesztı hatályú (kivéve a határidın túl keletkezett igényjogosultság esetét). A családi kedvezmény az eltartottak lélekszámától függıen kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként - egy és kettı eltartott esetén ,- forint, - három és minden további eltartott esetén ,- forint levonást jelent az adóalapból. A kedvezmény érvényesítésével egy-két gyermek esetén gyermekenként ,- forinttal, három vagy több gyermek esetén gyermekenként ,- forinttal csökkenhet a fizetendı adó. 28