/egységes szerkezetben/ I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet célja

Átírás

1 Teskánd Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 8/2009. /VI.24./ számú rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott szociális, valamint gyermekvédelmi ellátásokról szóló 13/2008. /XII.31./ számú rendelet módosításáról /egységes szerkezetben/ Teskánd Községi Önkormányzat Képviselőtestülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 1. (2), a 10. (1), a 32. (3.) a 37/D. (5), a 38. (9), a 43/B. (3), 45. (1), 46 (1), 50. (3) bekezdéseiben, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvényben (továbbiakban: Gyvt.) 18. (1) bekezdés b) pontjában és a 18. (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja: I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet célja 1. (1) E rendelet célja, hogy Teskánd község lakossága szociális biztonságának megteremtése és megőrzése, valamint a gyermekek védelme, veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében, meghatározza a helyi önkormányzat által biztosított egyes szociális és gyermekvédelmi pénzbeli és természetben nyújtott ellátások formáit, a jogosultsági és eljárási szabályokat, illetve azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit. (2) A szociális biztonság megteremtésének és megőrzésének önkormányzati felelősségét megelőzi az egyénnek önmagáért és családjáért viselt felelősségvállalása. A rendelet hatálya 2. A rendelet személyi hatálya kiterjed, ha az Szt. és a Gyvt. valamint végrehajtási rendeleteik másképpen nem rendelkeznek a) az önkormányzat területén élő, bejelentett lakóhellyel rendelkező aa) magyar állampolgárokra, ab) bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre, ac) a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, ad) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyekre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, ae) az időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyekre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, b) az illetékes hatóságok által menekültként elismert személyekre,

2 2 c) az Szt. által meghatározott egyes ellátások esetében az önkormányzat területén tartózkodó hajléktalan személyekre, d) az átmeneti (eseti) segély és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás esetében az önkormányzat területén tartózkodó rászoruló személyekre, továbbá az a)-c) pontokban foglaltakon kívül az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is, ha az ellátás biztosítása életük, testi épségük megóvásához nélkülözhetetlen. (2) E rendeletben foglaltakat kell alkalmazni a Zalegerszeg és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott, Támasz Alapszolgáltatási Intézmény létrehozásáról és fenntartásáról szóló társulási megállapodás /a továbbiakban: Megállapodás/ szerinti intézmény útján biztosított szociális és gyermekjóléti ellátások igénybevétele esetén. Értelmező rendelkezések 3. (1) E rendeletben használt fogalmak magyarázatánál az Szt. 4. -ban, a Gyvt. 5. -ában, valamint a (2) bekezdésben meghatározottakat kell értelemszerűen alkalmazni. (2) E rendelet alkalmazásában a) gyermekét egyedül nevelő: az a szülő, vagy törvényes képviselő, aki hajadon, nőtlen, elvált, özvegy vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van, b) különélő házastársak: azok, akiknek bejelentett lakóhelyük, tartózkodási helyük különböző, c) pénzbeli szociális ellátás: időskorúak járadéka; egészségkárosodottak, nem foglalkoztatottak, támogatatott álláskeresők rendszeres szociális segélye (továbbiakban: rendszeres szociális segély); normatív lakásfenntartási támogatás; adósságkezelési szolgáltatásban részesülők lakásfenntartási támogatása; normatív és adósságkezelési szolgáltatásban részesülők lakásfenntartási támogatásának kiegészítése (továbbiakban: kiegészítő lakásfenntartási támogatás); helyi lakásfenntartási támogatás; súlyos fogyatékosok, és tartósan beteg 18 év alatti személyek gondozását, ápolását végzők ápolási díja (továbbiakban: alanyi jogú ápolási díj); méltányossági ápolási díj; eseti jelleggel adott átmeneti segély (továbbiakban: eseti segély); havi rendszerességgel adott átmeneti segély (továbbiakban: folyamatos segély); kamatmentes szociális kölcsön formájában adott átmeneti segély (továbbiakban: szociális kölcsön); szabadságvesztés büntetésből szabaduló személyek átmeneti segélye (továbbiakban: szabadulási segély); méltányossági átmeneti segély (továbbiakban: méltányossági segély); Bursa Hungarica ösztöndíj; fogszabályozási támogatás; hulladékdíj támogatás; temetési segély. d) természetbeni szociális ellátás: köztemetés; alanyi jogú közgyógyellátás; normatív jellegű közgyógyellátás; méltányossági közgyógyellátás; egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság. e) pénzbeli gyermekvédelmi ellátás:, kiegészítő gyermekvédelmi támogatás; rendkívüli gyermekvédelmi támogatás; rendszeres gyermekvédelmi segély. f) természetbeni gyermekvédelmi ellátás: rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, a természetbeni formában nyújtott rendkívüli gyermekvédelmi támogatás. g) ellátások: pénzbeli szociális ellátások, természetbeni szociális ellátások, pénzbeli gyermekvédelmi ellátások és a természetbeni gyermekvédelmi ellátások. h) rendszeres ellátás: időskorúak járadéka, rendszeres szociális segély, normatív lakásfenntartási támogatás, adósságkezelési szolgáltatásban részesülők lakásfenntartási

3 3 támogatása, kiegészítő lakásfenntartási támogatás, helyi lakásfenntartási támogatás, alanyi jogú ápolási díj, méltányossági ápolási díj, folyamatos segély, alanyi jogú közgyógyellátás; normatív jellegű közgyógyellátás, méltányossági közgyógyellátás, Bursa Hungarica ösztöndíj, rendszeres gyermekvédelmi segély, rendszeres gyermekvédelemi kedvezmény, i) havi rendszeres pénzellátás: időskorúak járadéka, rendszeres szociális segély, normatív lakásfenntartási támogatás, adósságkezelési szolgáltatásban részesülők lakásfenntartási támogatása, kiegészítő lakásfenntartási támogatás, helyi lakásfenntartási támogatás, alanyi jogú ápolási díj, méltányossági ápolási díj, folyamatos segély, Bursa Hungarica ösztöndíj, kiegészítő gyermekvédelmi támogatás, rendszeres gyermekvédelmi segély, j) váratlan kiadás: előre nem látható és nem tervezhető esemény következtében keletkezett többletköltség, amelynek biztosítása veszélyezteti a jogosult vagy családja létfenntartását, k) vagyon: ha az Szt. és a Gyvt. másként nem rendelkezik az a hasznosítható ingatlan, jármű, vagyoni értékű jog, amelynek ka) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (továbbiakban: nyugdíjminimum) húszszorosát vagy kb) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a hetvenszeresét meghaladja. Nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű; A vagyoni helyzet vizsgálata során a lízingelt dolgon fennálló használati jogot meghatározott időre szóló vagyoni értékű jogként kell figyelembe venni. A meghatározott időre szóló vagyoni értékű jog értékének meghatározására az illetékről szóló évi XCIII. törvény 72. -ának (2) bekezdése az irányadó. 1 l) környezettanulmány: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) a szerinti helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv, amely rögzíti a kérelmező szociális, családi, vagyoni, egészségügyi, lakás- és egyéb körülményeit, továbbá az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat. m) lakás: a évi LXXVIII. törvény szerinti helyiségcsoport. Eljárási rendelkezések A szociális és gyermekvédelmi ellátások igénylésének részletes szabályai, illetve a felhasználható nyilatkozatok és igazolások tartalma 4. (1) E rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátásokkal kapcsolatos eljárás kérelemre vagy hivatalból indulhat. (2) A kérelmet írásban, Teskánd, Babosdöbréte, Böde, Hottó és Boncodfölde Község Körjegyzőségénél lehet illetékmentesen előterjeszteni a) az időskorúak járadékára, a rendszeres szociális segélyre, az ápolási díjra, a közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása érdekében a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet (továbbiakban: Szvhr.)

4 4 mellékleteiben, b) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítása érdekében a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet (továbbiakban: Gyvhr.) mellékletében, c) egyéb ellátások esetében e rendelet mellékleteiben meghatározott formanyomtatványon. (3) Az alapszolgáltatás biztosítása a Zalaegerszeg és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott Támasz Alapszolgáltatási Intézmény útján történik. Az alapszolgáltatás iránti kérelmet a Zalalövői intézményegység vezetőjéhez /8999 Zalalövő, Kossuth L. u. 4./ lehet szóban vagy írásban előterjeszteni. (4) Civil szervezetek is kezdeményezhetik a hivatalból történő eljárást. Eljárás kezdeményezése nem terjed ki intézményi ellátás igénybevételének kezdeményezésére. (5) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes. Az ellátást igénylő a kérelmét a A személyes gondoskodást nyújtó Szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. /XI.24./ SZCSM rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon nyújthatja be. (6) Az eljárás során az igénylőnek nyilatkozni kell saját és együtt élő családtagjai, továbbá a lakásfenntartási támogatás igénylése esetén a háztartásban élők a) természetes személyi adatairól (név, születési hely és idő, anyja neve) b) lakó- és tartózkodási helyéről, továbbá hajléktalan személy esetében arról a címről, amelyre a megállapított ellátást kéri, c) az igényelt szociális és gyermekvédelmi ellátás e rendeletben az egyes ellátási formáknál meghatározott jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokról, d) a társadalombiztosítási azonosító jeléről, e) jövedelemi viszonyairól, f) az Szt-ben, Gyvt-ben és e rendeletben meghatározott esetekben, vagyoni viszonyairól. (7) Ha a jogosultság elbírálásához szükséges adatok, igazolások, nyilatkozatok, bizonyítékok az ellátás megállapítására jogosult szervnél rendelkezésre állnak, azokat újból bekérni nem lehet. (8) Nem köteles az ügyfél olyan adatok igazolására, amelyet valamely hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell, és annak a Polgármesteri Hivatal általi beszerzését törvény lehetővé teszi, továbbá az ügyfél írásban felhatalmazást ad az igazolások beszerzésére. 5. (1) A jövedelemtől függő szociális és gyermekvédelmi ellátások jogosultságának elbírálása érdekében a kérelmező köteles nyilatkozni a) az időskorúak járadéka, a rendszeres szociális segély, az (alanyi és méltányossági) ápolási díj, a (normatív és méltányossági) közgyógyellátás esetében az Szvhr. mellékletiben meghatározott formanyomtatványon, b) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén a Gyvhr. 3. számú mellékeltében meghatározott formanyomtatványon, c) egyéb ellátások esetében e rendelet 2. számú melléklete szerinti formanyomtatványon saját és a családtagjai, illetve a háztartásában élők jövedelmi viszonyairól, illetve a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről szóló igazolásokat vagy azok fénymásolatát becsatolni. (2) A jövedelem számításánál irányadó időszak és a felhasználható igazolások köre: a) a havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap

5 5 jövedelméről szóló munkáltatói igazolás b) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni. c) Az a-g) pontokban fel nem sorolt más jövedelmek esetén a kérelmező és családja illetve a háztartásában élő személyek büntetőjogi felelőssége mellett tett nyilatkozata a havi átlagos nettó jövedelemről. (3) A jövedelemszámításnál csökkentő tényezőként kell figyelembe venni a kérelmezőnek és közeli hozzátartozójának, továbbá a háztartás tagja által (bírásági határozat alapján) rokontartás címén fizetett tartásdíj összegét. (4) Jövedelem igazolható: - havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző három hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolást, - munkanélküli ellátásról a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást, - társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonatot, - vállalkozó esetében az illetések APEH igazolását, a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról - nyugdíjas esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság igazolást az előző év összes nyugdíjáról, illetve a tárgyévben folyósítandó nyugdíj összegéről, ennek hiányában az előző havi nyugdíjszelvény és igazolás a nyugdíjas törzsszámáról. (5) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni - a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet - a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt. (6) Ha az elbírálásra jogosult szerv a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások esetében az Szt. 10. (2) bekezdése, a pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátások esetében a Gyvt (4) bekezdése szerint vitatja, az érintett személy jövedelme az általa lakott lakás, illetve a saját és a családja, vagy lakásfenntartási támogatás esetén a háztartás tagjának tulajdonában álló vagyon egy főre jutó együttes havi fenntartási költsége alapján vélelmezhető. A havi vélelmezett jövedelem nem haladhatja meg a család (háztartás) által lakott lakás, és a tulajdonában álló vagyontárgyak egy főre jutó együttes fenntartási költségének háromszorosát. (7) Az (5) bekezdés szerinti fenntartási költségeknek minősülnek különösen a lakbér, albérleti díj, közüzemi díjak, közös költség, telefondíj, kötelező és önkéntes biztosítás díjai, adójellegű befizetések, valamint hiteltörlesztés. (8) A (2) bekezdésben meghatározott jövedelemszámítási időszaknál rövidebb időről szóló igazolás is elfogadható, ha a fentiekben meghatározott időszakok jövedelmi viszonyairól szóló igazolások nem tükrözik reálisan a kérelmező és családja anyagi helyzetét. (9) A pénzbeli és természetben nyújtott gyermekvédelmi ellátások esetén a családba fogadott vagy harmadik személynél elhelyezett gyámság alatt álló gyermek a jövedelemszámítás szempontjából nem tekinthető a támogatást kérővel közös háztartásban élő

6 6 közeli hozzátartozónak. A reá nézve igényelt támogatás megállapításánál a gyermek megélhetését szolgáló juttatásokat kell figyelembe venni 6. (1) A vagyoni helyzettől függő szociális és gyermekvédelmi ellátások jogosultságának elbírálása érdekében a kérelmező köteles nyilatkozni a) a rendszeres szociális segély igénylése setén az Szvhr. 1. számú mellékletében meghatározott formanyomtatványon, b) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylése esetén Gyvhr. 3. számú mellékletében meghatározott formanyomtatványon, c) egyéb ellátások esetében e rendelet 2. számú melléklete szerinti formanyomtatványon saját és a családtagjai, illetve a háztartásában élők vagyoni helyzetéről. (2) Ha az elbírálásra jogosult szerv a vagyonnyilatkozatban foglaltakat vitatja a) az ingatlan fekvése szerinti illetékhivatal megkeresésével, b) jármű esetén a jármű forgalmi adóval csökkentett belföldi fogyasztói árának és használtsága mértékének figyelembevételével, c) egyéb vagyontárgyak vonatkozásában a vám- és pénzügyőrség vagy független szakértő bevonásával állapítja meg a forgalmi értéket. A szociális és gyermekvédelmi ellátások megállapításának, kifizetésének és folyósításának szabályai 7. (1) A havi rendszerességgel adott szociális és gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások esetében a támogatásra való jogosultságot a (2)-(3) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve a kérelem benyújtásának napjától kell megállapítani. (2) A (normatív, az adósságkezelési szolgáltatásban részesülők, a kiegészítő és a helyi) lakásfenntartási támogatásra való jogosultság a kérelmezőt a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg. (3) Ha a kérelmet nem a formanyomtatványon nyújtották be, úgy a kérelem benyújtása napjának az írásbeli kérelem benyújtásának igazolt napját kell tekinteni, feltéve, hogy a formanyomtatványon történő utólagos bejelentés megtörtént. (4) Ha a kérelmező a határozott időre megállapított ellátás jogosultsági időtartamának megszűnése előtt kéri a jogosultság ismételt megállapítását, az új ellátási jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani. (1) A jogerősen megállapított pénzbeli ellátások folyósításáról a) rendszeres támogatás esetén utólag, minden hónap 5. napjáig, b) egyéb esetben a jogerőre emelkedést követő 5 munkanapon belül kell gondoskodni postai vagy folyószámlára utalással, illetve pénztári kifizetéssel. 8. (2) Ha e rendelet 3. (2) i) pontjában meghatározott havi rendszeres szociális vagy gyermekvédelmi pénzbeli ellátás kivéve a lakásfenntartási támogatást és a kiegészítő

7 7 gyermekvédelmi támogatást nem teljes hónapra jár, a töredékellátás összege azonos az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok számának szorzatával. (3) A havi rendszerességgel járó lakásfenntartási támogatás esetén a jogosultság kezdő hónapjában a havi támogatás teljes összegét kell folyósítani. (4) A Gyvt-ben szabályozott kiegészítő gyermekvédelmi támogatás esetében, ha a kérelmet a) a tárgyhónap tizenötödikéig nyújtották be, a támogatás teljes összegét, b) a tárgyhónap tizenötödikét követően nyújtották be, a támogatás 50 %-kát kell folyósítani. 9. (1) A havi rendszerességgel adott szociális vagy gyermekvédelmi pénzbeli ellátások esetében a támogatásra való jogosultságot a) a megszűnésre okot adó körülmény bekövetkezését megelőző nappal kell megszüntetni, és a 8. (2)-(4) bekezdésben meghatározott szabályok szerint kell a támogatás folyósításáról intézkedni, b) a jogosult halála esetén annak a hónapnak az utolsó napjával kell megszüntetni, amelyre a támogatást utoljára felvette. (2) A természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátások esetében a támogatásra való jogosultságot a megszűnésre okot adó körülmény bekövetkezését megelőző nappal kell megszüntetni. 10. (1) Eseti segély és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás (továbbiakban: eseti támogatás) egy naptári évben a) már megállapított rendszeres ellátásra való jogosultság esetén, legfeljebb két alkalommal, b) egyéb esetben, legfeljebb négy alkalommal állapítható meg úgy, hogy eseti támogatások folyósítása között legalább három hónapnak el kell telnie. Ha az eseti támogatás iránti kérelem elbírálása során megállapítható, hogy egy adott időszakon belül az igénylő részére több alkalommal is indokolt segély vagy támogatás folyósítása, akkor a határozatban konkrét időpontok és összegek megjelölésével az adott év folyamán többszöri kifizetésről is lehet rendelkezni. (2) Az eseti támogatás alkalmankénti összege nem lehet kevesebb ezer forintnál, éves együttes összege pedig nem haladhatja meg a nyugdíjminimum négyszeresét. Felülvizsgálati szabályok 11. (1) E rendeletben meghatározott hatáskör gyakorlója elvégzi a) az időskorúak járadéka, a rendszeres szociális segély, és az ápolási díj ellátások esetében az Szt. 25. (4)-(7) bekezdéseiben meghatározott a támogatási jogosultságra, a támogatás összegére vonatkozó felülvizsgálatokat, b) a normatív lakásfenntartási támogatás esetén az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegének változása esetén a támogatás összegének felülvizsgálatát, c) a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás esetén a Gyvt. 20/B. (7)

8 8 bekezdése alapján a támogatási jogosultságra való felülvizsgálatot, és gondoskodik az Szvhr-ben és Gyvhr-ben meghatározott módon a szükséges intézkedések megtételéről. (2) A helyi lakásfenntartási támogatás, a méltányossági ápolási díj továbbá a rendszeres gyermekvédelmi segély ellátások esetében a hatáskör gyakorlója a jogosult bejelentése vagy hivatalos tudomásszerzés alapján rendkívüli jogosultsági felülvizsgálatot rendel el, ha a háztartás vagy a család egy főre jutó jövedelme változik, és a változás eredményeként a háztartás vagy család egy főre jutó jövedelme a jogosultság feltételéül meghatározott értékhatárt meghaladja. A támogatásra való jogosultság azonban csak akkor szüntethető meg, ha a háztartás vagy család egy főre jutó jövedelme a jogosultság feltételéül meghatározott értékhatárt 10 %-nál nagyobb mértékben haladja meg. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén e rendelet 14. -ában foglaltakat kell alkalmazni. (3) A (1) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott esetben a hatáskör gyakorlója határozattal dönt a felülvizsgálat eredményéről. Egyéb eljárási rendelkezések 12. (1) A tényállás tisztázása érdekében a (2) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve a döntés-előkészítő szervnek környezettanulmányt kell készíteni.. (2) Nem kell környezettanulmányt készíteni a) ha az igénylőről vagy családjáról 1 évnél nem régebbi környezettanulmány a polgármesteri hivatalnál rendelkezésére áll, b) temetési segély, köztemetés, alanyi jogú, normatív jellegű és méltányos közgyógyellátás, továbbá kiegészítő gyermekvédelmi támogatás ügyében indult eljárásokban. (3) 2 Eseti segély, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás ügyekben a kérelemnek teljes egészében helyt adó elsőfokú döntés esetén, ellenérdekű ügyfél hiányában mellőzhető a döntésből az indokolás és a jogorvoslatról szóló tájékoztatás. 13. E rendeletben szabályozott szociális és gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet. Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése 14. (1) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások esetében az Szt ában, a pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátások esetében Gyvt ában meghatározott szabályok szerint a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítését e rendelet 17.

9 (3)-(6) bekezdésében meghatározott hatáskör gyakorlója rendeli el. 9 (2) A megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét továbbá a kamat összegét a hatáskör gyakorlója elengedheti, csökkentheti, illetve részletfizetést engedélyezhet, ha a jogosulatlanul igénybevett ellátás visszafizetése a család megélhetését veszélyezteti, vagy aránytalanul nagy terhet jelent. (3) Megélhetést veszélyeztető, vagy aránytalanul nagy terhet jelentő élethelyzetnek kell tekinteni különösen, ha a kötelezett családjában az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum összegét nem haladja meg. Adatkezelés 15. E rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások esetében az Szt aiban, a pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátások esetében a Gyvt aiban meghatározott szabályok szerint a jegyző gondoskodik a nyilvántartások vezetéséről és az adatkezelésre vonatkozó szabályok betartásáról. II. Fejezet A SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK Az ellátások rendszere 16. (1) Az Szt-ben, a Gyvt-ben valamint e rendeletben meghatározott szabályok alapján a jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátásokra való jogosultság állapítható meg. (2) Szociális pénzbeli ellátásként az alábbi támogatások állapíthatóak meg: a) az Szt-ben meghatározott jogosultsági feltételek alapján aa) időskorúak járadéka, ab) aktív korúak támogatása, ac) normatív lakásfenntartási támogatás, ad) alanyi jogú ápolási díj b) Az Szt-ben meghatározott keretszabályok figyelembevételével, e rendeletben meghatározott konkrét feltételek alapján: ba) helyi lakásfenntartási támogatás, bb) méltányossági ápolási díj, bc) eseti segély, bd) szociális kölcsön, be) temetési segély c) Az önkormányzat saját költségvetése terhére, e rendeletben meghatározott feltételek alapján: ca) Bursa Hungarica ösztöndíj. (3) Gyermekvédelmi pénzbeli ellátásként az alábbi támogatások állapíthatóak meg: a) A Gyvt-ben meghatározott jogosultsági feltételek alapján: kiegészítő gyermekvédelmi támogatás, b) A Gyvt-ben és a helyi rendeletben meghatározott jogosultsági feltételek alapján:

10 10 rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, c) Az önkormányzat saját költségvetése terhére, e rendeletben meghatározott feltételek alapján: rendszeres gyermekvédelmi segély. (4) Szociális természetbeni ellátásként az alábbi támogatások állapíthatóak meg: a) Az Szt-ben meghatározott jogosultsági feltételek alapján: aa) köztemetés, ab) alanyi jogú közgyógyellátás ac) normatív jellegű közgyógyellátás ad) egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság, b) Az Szt-ben meghatározott keretszabályok, és e rendeletben meghatározott konkrét feltételek alapján: méltányossági közgyógyellátás. (5) Gyermekvédelmi természetbeni ellátásként az alábbi támogatások állapíthatóak meg a Gyvtben meghatározott jogosultsági feltételek alapján: rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény. (6) A hatáskör gyakorlására jogosult döntése alapján az alábbi pénzbeli ellátások természetbeni ellátás formájában is nyújthatók: a) eseti segély, b) temetési segély, c) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás. A hatásköri szabályok 17. (1) E rendelet 16. (2)-(5) bekezdésében meghatározott ellátások esetében az első fokú szociálisés gyermekvédelmi feladat- és hatásköröket a) önkormányzati hatósági ügyben eljárva, a képviselőtestület által átruházott hatáskörben a polgármester, b) államigazgatási hatósági ügyben eljárva, saját hatáskörben a polgármester, c) államigazgatási hatósági ügyben eljárva, saját hatáskörben a jegyző gyakorolja. (2) Az elsőfokú feladat- és hatáskör gyakorlója dönt a) a támogatásra való jogosultság megállapításáról, módosításáról, szüneteltetéséről és megszüntetéséről, b) a jogosultságnak vagy a támogatás összegének az Szt-ben, és Gyvt-ben előírt felülvizsgálatáról és a támogatás továbbfolyósításának elrendeléséről, c) a jogosulatlanul igénybe vett támogatás és a kamata összege megtérítésének elrendeléséről, illetve méltányosságból történő elengedéséről vagy csökkentéséről. (3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a polgármester az alábbi ellátások esetében gyakorol döntési hatáskört: a) eseti segély b) köztemetés elrendelése c) temetési segély, d) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás. (4) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a polgármester a köztemetés elrendelése esetében gyakorol döntési hatáskört.

11 11 (5) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a jegyző az alábbi ellátások esetében gyakorol döntési hatáskört: a) kiegészítő gyermekvédelmi támogatás, b) alanyi jogú közgyógyellátás, c) normatív jellegű közgyógyellátás, d) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, e) méltányossági közgyógyellátás, f) időskorúak járadéka, g) aktív korúak támogatása, h) alanyi jogú ápolási díj. Az ellátások finanszírozása 18. (1) E rendeletben megállapított pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátások részben vagy egészben történő finanszírozására az Önkormányzati Képviselőtestület költségvetésében kell előirányzatot biztosítani. (2) Önkormányzati pénzforrásból finanszírozott ellátások: helyi lakásfenntartási támogatás, méltányossági ápolási díj, eseti segély, szociális kölcsön, temetési segély, Bursa Hungarica ösztöndíj, köztemetés, méltányossági közgyógyellátás után fizetendő térítési díj, rendszeres gyermekvédelmi segély, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás. (3) Részben önkormányzati pénzforrásból finanszírozott ellátások: időskorúak járadéka, aktív korúak ellátása, normatív lakásfenntartási támogatás, alanyi jogú ápolási díj.

12 12 1. rész Szociális pénzbeli ellátások Időskorúak járadéka 19. (1) A jegyző a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személy esetében a) dönt Szt. 32/B.-32/E. -aiban, valamint az a Szvhr-ben meghatározott szabályok alapján az időskorúak járadékára való jogosultság megállapításáról vagy elutasításáról, illetve megszüntetéséről, továbbá b) elvégzi az Szt. 25. (4)-(7) bekezdéseiben, valamint az Szvhr-ben meghatározott szabályok alapján a jogosultsági, és a támogatás összegére vonatkozó felülvizsgálatokat. (2) Az időskorúak járadékának megállapítására iránti kérelmet az Szvhr. 2. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell figyelemmel e rendelet 4. (5) bekezdésére a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről, a jövedelem típusának megfelelő igazolásokat vagy annak fénymásolatát. Aktív korúak ellátása 20. (1) 3 Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. A jegyző aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg annak az aktív korú személynek, a./ aki munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztette, illetve legalább 50 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy b./ aki vakok személyi járadékában részesül, vagy c./ aki fogyatékossági támogatásban részesül /az a-c. pont szerinti személy a továbbiakban együtt egészségkárosodott személy/, vagy d./ akinek esetében a munkanélküli járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék /a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás/ folyósítási időtartama lejárt, vagy e./ akinek esetében az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően az Flt. alapján álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, vagy f./ aki az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtását megelőző ét évben az állami

13 13 foglalkoztatási szervvel legalább egy év időtartamig együttműködött, vagy g./ akinek esetében az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt, illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása a Tny ának /3/ bekezdése szerinti okból szűnt meg, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel legalább 3 hónapig együttműködött, feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított, és keresőtevékenységet ide nem értve a közfoglalkoztatást és az alkalmi munkavállalói könyvvel végzett munkát nem folytat. (2) Az /1/ bekezdés alkalmazásában akkor nem biztosított a megélhetés, ha a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%-át és vagyona nincs. (3) Az /1/ bekezdés f.) és g.) pontja szerinti előzetes együttműködés időtartamának számításánál az aktív korúak ellátásának megállapítására irányuló kérelmet benyújtó személy által elvállalt munka időtartamát is figyelembe kell venni. (4) Az aktív korúak ellátására való jogosultság a./ az /1/ bekezdés d./ pontjában foglalt esetben az Flt. alapján folyósított álláskeresési támogatás időtartamának kimerítésétől, b./ az /1/ bekezdés e./ pontjában foglalt esetben a keresőtevékenység megszűnésétől, c./ az /1/ bekezdés g./ pontja szerinti rendszeres pénzellátás folyósításának megszűnésétől számított 12 hónapon belül benyújtott kérelem alapján állapítható meg. (5) Az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát a jegyző megállapította - az Szt.37/B. -ban foglaltak szerinti kivétellel az állami foglalkoztatási szervnél kéri az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, és teljesíti az elhelyezkedése érdekében megkötött álláskeresési megállapodásában foglaltakat, illetőleg közfoglalkoztatásban vesz részt. (6) Az aktív korúak ellátásának megállapítása iránti kérelmet az Szvhr. 3. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelem elbírálásához mellékelni kell az Szvhr ában írt mellékleteket. Rendelkezésre állási támogatás 21. (1) A 20.. (5) bekezdés szerinti személyt arra az időtartamra, amikor a) közfoglalkoztatásban neki fel nem róható okból nem vesz részt és táppénzben vagy távolléti díjban nem részesül, vagy b) olyan képzésben vesz részt, amelyhez az Flt. szerinti keresetpótló juttatást részére nem állapítottak meg, rendelkezésre állási támogatás illeti meg. (2) A rendelkezésre állási támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege.

14 14 Rendszeres szociális segély 21/A. (1) Az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján a) egészségkárosodott személynek minősül, vagy b) az 55. életévét betöltötte, vagy, c) 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, gyermekgondozási díjban, terhességi gyermekágyi segélyben és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben nem tudják biztosítani rendszeres szociális segélyre jogosult. (2) A rendszeres szociális segélyre jogosult személy az önkormányzattal kötött megállapodásban vállalhatja a 20.. (5) bekezdésében foglaltak teljesítését. A megállapodás egyéves időtartamra jön létre. A megállapodást az önkormányzat abban az esetben köti meg, ha a közfoglalkoztatási tervben foglaltak alapján a rendszeres szociális segélyre jogosult személy közfoglalkoztatását biztosítani tudja. A megállapodást kötő személy rendszeres szociális segélyre nem jogosult. A megállapodásra vonatkozó részletes szabályokat az Szvhr. 17/A. -a tartalmazza. Rendszeres szociális segélyezettek együttműködési kötelezettsége 22. (1) A 21/A.. (1) bekezdés b)-c) pontja szerinti személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként köteles az önkormányzat által kijelölt szervvel: a Támasz Alapszolgáltatási Központ Zalalövőii intézményegységének családsegítő szolgálatával (továbbiakban: családsegítő szolgálat) együttműködni. (2) A 21/A.. (1) bekezdés b)-c) pontja szerinti esetekben a rendszeres szociális segély akkor állapítható meg, ha az aktív korúak ellátására jogosult személy a családsegítő szolgálatnál az Szt.37/D..szerinti együttműködési kötelezettségét nyilatkozatban vállalja. (3) Az aktív korúak ellátására jogosult személy a rendszeres szociális segély megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles a családsegítő szolgálatot felkeresni. (4) Az együttműködés keretében a rendszeres szociális segélyre jogosult személy a) a családsegítő szolgálatnál nyilvántartásba veteti magát, b) a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodik a családsegítő szolgálattal, c) teljesíti a beilleszkedését elősegítő programban foglaltakat. (5) A családsegítő szolgálat az együttműködő személy szociális helyzetéhez, és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő programot dolgoz ki, amely kiterjedhet: a) az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra, b) az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre,

15 15 c) a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére. (6) A beilleszkedési programnak tartalmaznia kell a tevékenységek, magatartások teljesítésének olyan leírását, hogy abból egyértelmű legyen az, hogy a kötelezettség teljesítése mikor valósul meg. Az egyén beilleszkedési programja több típusú program elemeit is tartalmazhatja, ha azok együttes alkalmazásával érhető el a kívánt eredmény. (7) Az együttműködés keretében a családsegítő szolgálat a) figyelemmel kíséri az aktív korúak megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a jogerős határozat alapján a szervnél történő megjelenésekor nyilvántartásba veszi, b) tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól, c) folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását, d) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával módosítja a programot. (8) A családsegítő szolgálat éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról. (9) A családsegítő szolgálat a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel történő kapcsolattartásról a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működési feltételeiről szóló külön jogszabályban a családsegítésre meghatározott esetnaplót vezet. 23. Együttműködési kötelezettség megszegése (1) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha az érintett személy: a) nyilvántartásba vételi kötelezettségét határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül nem teljesíti, b) a beilleszkedési programról szóló írásbeli megállapodást a nyilvántartásba vételtől számított 30 napon belül nem írja alá, c) a beilleszkedés programban írt személyes megjelenési kötelezettségének, valamint a programban vállalt feladatainak nem tesz eleget, 24.. (1) Amennyiben a rendszeres szociális segélyre jogosult az együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a családsegítő szolgálat nyolc napon belül írásban felszólítja a mulasztás nyolc napon belül történő pótlására. Aki a határidőt önhibájából mulasztotta el, vagy akinek a mulasztás ténye később jutott tudomására, az a mulasztását a tudomásra jutástól, illetve akadályoztatása esetén az akadály

16 16 megszűnésétől számított nyolc napon belül igazolhatja, egyidejűleg pótolnia kell az elmulasztott cselekményt. (2) A családsegítő szolgálat legkésőbb a mulasztástól, vagy az együttműködési kötelezettség megszegésétől számított 30 napon belül jelzi a jegyzőnek ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének felhívás ellenére sem tesz eleget (1) A rendszeres szociális segély havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja tényleges havi összjövedelemének különbözete, de nem haladhatja meg a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér mindenkori kötelező legkisebb összegének személyi jövedelemadóval, munkavállalói járulékkal, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegét. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában fogyasztási egység: a családtagoknak a családon belüli fogyasztási szervezetet kifejező arányszáma, ahol a) az első nagykorú családtag arányszáma 1,0, azzal, hogy a gyermekét egyedülállóként nevelő szülő arányszáma 0,2-vel növekszik; b) a házas- vagy élettárs arányszáma 0,9; c) az első és második gyermek arányszáma gyermekenként 0,8; d) minden további gyermek arányszáma gyermekenként 0,7; e) a fogyatékos gyermek arányszáma 1,2 azzal, hogy a fogyatékos gyermeket a c)-d) pont alkalmazásánál figyelmen kívül kell hagyni. f) a (2) bekezdés a)-b) pontok szerinti arányszáma 0,2-vel növekszik, ha a személy fogyatékossági támogatásban részesül. Lakásfenntartási támogatás 26. (1) Az önkormányzat által a szociálisan rászoruló személyek és családok részére az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség (továbbiakban: lakás) fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viselésének enyhítésére nyújtott támogatások fajtái a) normatív lakásfenntartási támogatás, b) helyi lakásfenntartási támogatás. Normatív lakásfenntartási támogatás 27. (1) A képviselőtestület által átruházott hatáskörben a polgármester az Szt. 38. (2)-(4) és (6)-(8) bekezdései, továbbá a 39. -ban meghatározott jogosultsági feltételek, valamint az Szvhr-ben meghatározott szabályok alapján a jogosult részére normatív lakásfenntartási támogatást állapít meg.

17 17 (2) A normatív lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet e rendelet 3. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell figyelemmel e rendelet 4. (5) bekezdésére a) e rendelet 1. számú melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, illetve a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről a jövedelem típusának megfelelő igazolást, vagy azok fénymásolatát, továbbá b) a lakás nagyságának hitelt érdemlő igazolására vonatkozó dokumentumot, c) a lakás fenntartására vonatkozó igazolásokat /közüzemi számlákat/. (3) Amennyiben a kérelmezőnek a lakás nagyságát hitelt érdemlő módon igazoló irat nem áll a rendelkezésére a) a lakás nagyságára vonatkozó adatok közlése céljából meg kell keresni az ingatlan fekvése szerint illetékes körzeti földhivatalt, vagy b) a lakás nagyságát a kérelmező nyilatkozata, illetőleg helyszíni szemle alapján kell megállapítani. 28. Helyi lakásfenntartási támogatás (1) A képviselőtestület önálló ellátásként helyi lakásfenntartási támogatásra való jogosultságot állapíthat meg annak a községben lakóhellyel rendelkező rászoruló személynek, aki az alábbi feltételeknek együttesen megfelel a) háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 210 %-át, b) a lakásfenntartás elismert havi költsége meghaladja a háztartás havi összjövedelmének ba) egyszemélyes háztartás esetén 25 %-át, bb) egyéb háztartás esetében 28 %-át, és c) e rendelet 3. (2) bekezdés k) pontjában meghatározott értékű vagyonnal nem rendelkezik. (2) A helyi lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó költség szorzata. 3) A helyi lakásfenntartási támogatás esetében az elismert lakásnagyság a) ha a háztartásban egy személy lakik 50 m 2, b) ha a háztartásban két személy lakik személyenként 30 m 2, c) ha a háztartásban három vagy több személy lakok személyenként 25 m2, de a lakás hasznos alapterülete 100 m2-nél nem lehet nagyobb. 4) Helyi lakásfenntartási támogatás vonatkozásában lakásfenntartás tényleges kiadásként figyelembe kell venni: a./ havi lakbért, vagy albérleti díjat a bérleti szerződésben foglaltak szerint b./ lakáscélú pénzintézeti kölcsön havi törlesztő részletét a pénzintézet igazolása alapján,

18 18 c./ közös költséget, d./ a fűtési díj egy hónapra jutó összegét közüzemi számlák alapján, e./ egyedi fűtés esetén a háztartási tüzelőanyag /szén, fa/ számlák alapján, f./ csatornahasználati díj, szemétszállítási költség egy hónapra jutó összegét a szolgáltató által kiállított számlák alapján, g./ villanyáram, víz, gázfogyasztás és a tüzelőanyag költségei az alábbi mértékig: - villanyáram-fogyasztás legfeljebb havi 150 kwh, - vízfogyasztás az elhasznált meleg és hidegvíz 1 m3-re jutó átlagárával számítva személyenként legfeljebb havi 3 m3, - gázfogyasztás családi ház esetén legfeljebb havi 250 m3, - egyéb lakás esetén legfeljebb havi 200 m3. - tüzelőanyag beszerzés háztartásonként legfeljebb havi Ft. (5) A villanyáram, vízfogyasztás, csatornadíj, gázfogyasztás igazolása legalább a kérelem benyújtását megelőző négy évszak egy-egy hónapjára vonatkozó közüzemi számlák benyújtásával történhet, mely alapján az átlagos havi költség megállapítható. Átalánydíj esetén a fenti közüzemi költségek igazolása a kérelem benyújtását megelőző hó közüzemi számláinak benyújtásával történhet. (6) Az egy négyzetméterre jutó elismert költség összegét a mindenkori költségvetési rendelet szabályozza. 29. (1) A helyi lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet e rendelet 3. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell figyelemmel e rendelet 4. (5) bekezdésére a) e rendelet 1. számú melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, illetve a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről a jövedelem típusának megfelelő igazolást, vagy azok fénymásolatát, továbbá b) e rendelet 2. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot, valamint c) a lakás nagyságának hitelt érdemlő igazolására vonatkozó dokumentumot. (2) Amennyiben a kérelmezőnek a lakás nagyságát hitelt érdemlő módon igazoló irat nem áll a rendelkezésére, a 28. (3) bekezdésében meghatározottak szerint kell eljárni. 30. (1) A helyi lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, és nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 50 %-át. A támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni. (2) A (1) bekezdésben meghatározott TM kiszámítása a következő módon történik: J 0,5 NYM TM = 0,5 x 0,15 NYM ahol a J a jogosult háztartásában az egy főre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

19 19 (4) A helyi lakásfenntartási támogatást kérelem benyújtása hónapjának első napjától egy évre kell megállapítani. (5) A támogatásra való jogosultság megszűnését követően új kérelem benyújtása esetén van lehetőség a támogatás ismételt megállapítására, amely körülményre a határozat rendelkező részében fel kell hívni a figyelmet. (6) Ha a helyi lakásfenntartási támogatásban részesülő személy lakcíme a község közigazgatási területén belül a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, a támogatásra való jogosultságot a változás hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni. A jogosult részére a támogatás utolsó hónapjában teljes összegű támogatást kell folyósítani. (7) Az egy évre megállapított jogosultsági időtartamon belül a helyi lakásfenntartási támogatás összege a jogosult kérelmére módosítható, ha a háztartás egy főre jutó jövedelme, vagy a lakásfenntartási kiadások változása a 20 %-ot meghaladja. Ápolási díj 31. A tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére nyújtott támogatások fajtái a) alanyi jogú ápolási díj, b) méltányossági ápolási díj. Alanyi jogú ápolási díj 32. (1) A jegyző az Szt ban meghatározott jogosultsági feltételek, valamint az Szvhr-ben meghatározott szabályok alapján a jogosult részére alanyi jogú ápolási díjat állapít meg. (2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott jogosult Szt. 43/A. (2) bekezdésében meghatározottak szerinti súlyosan fogyatékos személy fokozott ápolását végzi, kérelme alapján az Szt. 44. (1) bekezdés b) pontjában foglalt emelt összegű ápolási díjat állapít meg a jegyző. (3) Az alanyi jogú ápolási díj, valamint az emelt összegű ápolási díj iránti kérelmet az Szvhr. 4. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell figyelemmel e rendelet 4. (5) bekezdésére az Szvhr-ben meghatározott igazolásokat, szakvéleményt és egyéb iratokat. (4) Az alanyi ápolási díj havi összege a) az (1) bekezdésében meghatározott alanyi jogosultság esetén a nyugdíjminimum 100 %-a, b) a (2) bekezdésben meghatározott emelt összegű ellátás esetén a nyugdíjminimum 130 %-a.

20 20 Méltányossági ápolási díj 33. (1) A képviselőtestület méltányossági ápolási díjat állapíthat meg az alábbi feltételek együttes fennállása esetén a) az igénylő a községben lakóhellyel rendelkezik, b) a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.) 685. b) pontjában (a jegyes kivételével) meghatározott nagykorú hozzátartozó (továbbiakban: ápoló), 18. életévét betöltött tartós beteg személy (továbbiakban: ápolt) gondozását, ápolását végzi, c) az ápoló családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum összegének 150 %-át, d) az ápolt családjában (egy háztartásban életvitelszerűen együttlakó hozzátartozók között) a kérelmezőn kívül ápolásra, gondozásra alkalmas más személy nincs, e) az ápolt személy gondozási és ápolási igényére tekintettel az ápoló személy kora, egészségi állapota és fizikuma alapján alkalmas a feladat ellátására, f) az ápoló és az ápolt közös háztartásban él, g) az ápoló és az ápolt között tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés nem áll fenn feltéve, hogy e rendelet 3. (2) bekezdés k) pontjában meghatározott értékű vagyonnal nem rendelkezik. (2) A méltányossági ápolási díj megállapítása során az Szt aiban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. (3) Az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feltétel hiányában is megállapítható a támogatás, ha az ápolót a különélés nem akadályozza gondozási kötelezettségének teljesítésében. 34. A méltányossági ápolási díj iránti kérelmet a Szvhr. 4. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell figyelemmel e rendelet 4. (5) bekezdésére a) a háziorvos által kiállított, az Szvhr. 5. számú melléklete szerinti igazolást és szakvéleményt, b) e rendelet 1. számú melléklet szerinti jövedelemnyilatkozatot, c) az ápoló e rendelet 4. számú melléklete szerinti nyilatkozatát arról, hogy - kérelmezőn kívül családjában ápolásra, gondozásra alkalmas más személy nincs, - az ápolási tevékenység ellátására kora, egészségi állapota és fizikuma alapján, továbbá az ápolt gondozási és ápolási igényére tekintettel alkalmas, - ápoltjával tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződése nincs, d) e rendelet 2. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot. 35. (1) A méltányossági ápolási díj havi összege a) nem lehet kevesebb a nyugdíjminimum összegének 80 %-ánál, b) és nem haladhatja meg a nyugdíjminimum összegének 110 %-át. (2) Az ápolási díj összege független az ápoltak számától.