Sportágak versenye 2011/09/21 15:27 Page 1 Sportágak versenye

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Sportágak versenye 2011/09/21 15:27 Page 1 Sportágak versenye"

Átírás

1

2 Sportágak versenye

3 Kiadja a Magyar Sporttudományi Társaság 1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3. Felelôs kiadó: Tóth Miklós Szerkesztô: Sterbenz Tamás, Szôts Gábor Olvasószerkesztô: Bendiner Nóra, Szôts Gábor Mûszaki szerkesztô: Somogyi György Borítóterv: Czetô Zsolt

4 Sportágak versenye

5 Üdvözöljük a Magyar Sporttudományi Füzetek olvasóját! A most közreadott tanulmányok az egyéni és a csapatsportágak jelentôségével foglalkoznak, döntôen gazdasági szempontok alapján. Össztársadalmi szinten a mozgásgazdag életmód pozitív, és ennek ellentettjeként, a mozgásszegény életvitel negatív gazdasági hatásai egyértelmûek. A hazai sportélet leépülésének nemzetgazdasági hatásait jól érzékelhettük az elmúlt 20 évben. Ennek világosan nyomon követhetô következménye a hazai lakosság romló egészségi állapota, a nagy népbetegségek elôretörése, vagy nem kellô visszaszorulása, a sportos életmód csökkenésével párhuzamosan növekvô káros szenvedélybetegségek elôretörése, a családi kötelékek fellazulása és a korábbi években csökkenô gyermekvállalási kedv. Az elmúlt két évtizedben a hazai sportpiac nem kapott átlátható és hatékony szabályozási hátteret. A formálódó új sporttörvény reményeink szerint ezt a területet is hathatósan fogja szabályozni. Éppen a jelenlegi szabályozatlanság vezethetett oda, hogy míg számos iparilag fejlett országban a sport biztos megélhetést jelent, ez az itthoni helyzetre nem jellemzô. Hasonlóan a hazai egyetemi szférában dolgozókhoz, élsportolóink gyakran külföldön találnak megélhetésre, és nem itthon lesznek példaképei a feltörekvô ifjúságnak. A kötet szerzôi a téma legkiválóbb hazai ismerôi, olyan közgazdászok, jogászok, akik az élsportban is járatosak, versenyzôként, edzôként vagy éppen menedzserként. Biztos vagyok abban, hogy ez a kötet is egy értékes építô elem lehet a szabályozott hazai sportpiac megteremtésének útján. Tóth Miklós az MTA doktora az MSTT elnöke

6 Bevezetés január 25-én Dr. Nyerges Mihályra emlékezett a Magyar Sporttudományi Társaság és annak Sportmenedzsment Szakbizottsága. Az idôpont szomorú apropóját a váratlanul elhunyt szakbizottsági elnök 65. születésnapja jelentette. A TF-en már régóta tervezett Sportágak versenye címet viselô konferencia bevezetôjében Dr. Tóth Miklós MSTT elnök méltatta Nyerges Mihály tudományos tevékenységét, majd a zsúfolásig megtelt Hepp Ferenc terem hallgatósága nagy érdeklôdéssel figyelte az elôadásokat. Az elôadások sorát Laki László, Nyerges Mihály legközelebbi kutatótársa nyitotta meg a magyar sport társadalmi beágyazottságáról szóló vitaindítójával, majd következtek a sportágak képviselôi. A csapatsportágak specialistái a konferencia tematikája szerint a következô kérdésekre keresték a választ: Mi határozza meg az adott sportág versenyképességét hazai, illetve nemzetközi szinten? Milyen szerepe van az államnak, a piacnak és a non-profit szférának a sportág mûködésében? Milyen sajátosságok jellemzik a versenyrendszert? Milyen jellegzetességek léteznek a sportág gazdálkodásában és munkaerôpiacán? Milyen együttmûködési lehetôségek vannak a különbözô sportágak között? Az elôadások összegzéseként Kynsburg Zoltán foglalta össze az általános tapasztalatokat és a sportágak elôtt álló stratégiai lehetôségeket. Az egységes tematika az eltérô helyrôl érkezô elôadók szemlélete miatt érdekes és változatos prezentációkat eredményezett, s ezért az MSTT a konferencia folytatásaként az egyéni sportágak képviselôinek részvételével megrendezte a második félidôt" is. Az MSTT a Magyar Sporttudományi Füzetek sorozat jelen kötetében a két konferencián elhangzott, illetve a témához illô elôadások szerkesztett változatait adja közre, azzal a szándékkal, hogy az érdeklôdô olvasó szakmailag megalapozott, de ugyanakkor színes képet kaphasson a magyar sport versenyképességérôl és hozzájáruljunk annak javítása érdekében tett erôfeszítésekhez.

7 Elôszó Sport az újkapitalizmusban Laki László MTA Politikatudományi Intézet, Budapest Tekintettel arra, hogy az elôadás témáját még Nyerges Mihály barátommal beszéltem meg, méghozzá a szokásos módon nagyon részletesen ahogy ezt évtizedeken keresztül tettük, amikor a közös kutatásaink elôkészítése, feldolgozása és megírása, vagy az elôadásokra való felkészülések során a felmerülô összefüggések sorát egymás közt tisztázni igyekeztünk így az elôadásnak ezt a vázlatát akár közösen is jegyezhetnénk. Ugyanis Misivel évtizedeken keresztül együtt dolgoztunk számos sportszociológiai vizsgálatot végezve, amelyekbôl a tanulmányok sorát publikáltuk, alkalmasint könyvet is. Ezek az évtizedek hazánkban a szociológia és így a sportszociológia hôskorának számítottak hiszen tanulmányainkat a hetvenes évek elején újjászervezett magyar szociológiai képzés elsô évfolyamán kezdtük el az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és így rengeteg olyan problémával találtuk magunkat szembe, amelyekre csak mi adhattunk választ. Feltéve persze, ha komolyan vesszük a szociológiai kutatásokban rejlô valóságfeltárás lehetôségeit: tiszteljük a megismerni kívánt reálfolyamatokat, ezért felkészülünk a valóság faggatására" és értelmezésére" melyek rengeteg munkával, vitával járnak és ezt a feldolgozott valóságot" szembesítjük az eredeti társadalmi valósággal", melynek nem csupán a szakma, de a politika is része. Ez utóbbit azért hangsúlyoznánk, mert a szociológiai kutatások eredményeire a politika ebben az idôszakban is alkalmasint nagyon érzékenyen reagált, így az általunk jegyzett vizsgálatok egy részére is, hiszen Misit és engem is alapvetôen a sport társadalmi, gazdasági és politikai összefüggései intézményi, érdekeltségi, finanszírozási, függôségi, felelôsségi stb. viszonyok érdekeltek. És ez így maradt a legutóbbi, az es rendszerváltás után is, reménykedve addigi és a következô kutatásaink eredményeinek valamiféle hasznosulásában", és kíváncsian várva, hogy az új politikai elit ígérte piacgazdaságában" mit fog jelenteni a piaci" alapú finanszírozás, mennyivel lesz ez hatékonyabb mint a korábbi államközpontú". 6

8 Kíváncsiak vagyunk arra is, hogy a sport- és testedzés valóban a magyar lakosság döntô többségénél a napi tevékenységrendszer integráns részévé válik-e, mert ezt (ígért) növekvô jövedelmei, sportos-önkímélô életmódja és magas életminôsége lehetôvé teszi. Nos, a rendszerváltás után végzett kutatásaink alapján most egy, a politikai ígéretektôl és a lakossági várakozásoktól eltérô Magyarországot fogok bemutatni, a felkérésnek megfelelôen úgy, hogy Önök az újkapitalista piacgazdaság" társadalmában és gazdaságában el tudják helyezni a sportot. Természetesen bevett gyakorlatunknak megfelelôen most is a reálfolyamatok valósággal adekvát leírására törekszünk, mert napjainkban is fontos nemzeti érdekek fûzôdnek a valóság reális ismeretéhez. (Ez az anyag a tézisszerû elôadás némileg bôvített variánsa.) A rendszerváltásról A 20. század utolsó harmadában új modernizációs irányzatok a gazdasági paradigmaváltás és a globalizáció váltak dominánssá, melyek nyomán a 80-as években gazdasági korszakváltásra került sor, átírva a második világháború utáni katonai-nagyhatalmi status quot is. A történelemben tehát háború nélkül véget ért egy korszak és kezdetét vette egy máig tartó átrendezôdési folyamat. E korszakváltás Közép-Kelet Európa, így hazánk számára is új helyzetet teremtett, mivel megszûnt a térségre kiterjedô szovjet befolyás, az érintett országok visszanyerték függetlenségüket, továbbá a Szovjetuniót is ide értve meg kívánták változtatni addigi gazdasági-társadalmi berendezkedésüket. Mégpedig azonnal és gyökeresen, vagyis a szocializmusról" a kapitalizmusra" akartak áttérni, mely elhatározás és folyamat a rendszerváltás nevet kapta. Az új politikai erôk annyira nyilvánvalónak tartották, hogy mi is értendô rendszerváltás alatt, és az milyen politikai, gazdasági, jogi stb. lépésekkel realizálható, hogy kétség sem férhetett felkészültségükhöz, elképzeléseik megalapozottságához és a végeredmény sikerességéhez. Úgy gondolták, hogy amennyiben a szocialista köztulajdont" magántulajdonba" adják, a redisztribúciót" piaccal" váltják fel, továbbá az egypártrendszerrôl áttérnek a többpártrendszerre melyek automatikusan biztosítják a diktatúra" felcserélését a demokráciával" akkor megtörténtnek tekinthetô az ország minden bajáért felelôs és bûnös szocializmus" felváltása a "jó" és megoldást" biztosító kapitalizmussal". A rendszerváltás eme felfogása kísértetiesen hasonlít egy negyven évvel korábbi forgatókönyvre, amikor az ország minden bajáért fele- 7

9 lôs és bûnös (feudál)kapitalizmust" gondolta a kommunista párt felváltani a megoldást" biztosító és jó" szocializmussal", csak éppen ellentétes módon: akkor a magántulajdont" köztulajdonnal", a piacot" bürokratikus koordinációval", a többpártrendszert pedig egypártrendszerrel kívánták felcserélni. Fontos tény, hogy mindkét esetben a fennálló társadalmi-gazdasági újratermelôdési forma azonnali, radikális, totális, kompromisszumot nem ismerô, és minden reformot és átmenetet elutasító ideologikus eljárást alkalmazott a hatalmat megragadó új politikai elit. Mivel a szocialista-kapitalista" rendszerváltások az elmúlt évszázadban ismétlôdtek, méghozzá nem csupán hazánkban, hanem más európai és ázsiai országokban is, felmerül a kérdés, hogy vajon mi áll ezek hátterében? Nos, a történelem tanúsága szerint a rendszerváltásokra minden esetben a világgazdasági korszakváltások, válságok és hatalmi-katonai átrendezôdések nyomán került sor: ilyen volt az elsô és a második világháború, továbbá a globálkapitalista átrendezôdés század végi idôszaka. Így az ismétlôdô rendszerváltásokat nem lehet a magyar fejlôdésbôl levezetni: a második világháború utáni államszocialista berendezkedést csakúgy nem a két világháború közti feudál-kapitalizmus termelte ki magából, mint ahogy az államszocialista fejlôdésnek sem szerves folytatása a kilencvenes évek rendszerváltása után máig kialakult félperifériás" globálkapitalista berendezkedés-variáns. Tudjuk, hogy a magyar társadalom és gazdaság évszázadok óta más" fejlôdési-fejlettségi pályán mozog, mint a modernizáció fô fejlôdési irányát és dinamizmusát meghatározó legfejlettebb kapitalista országok, melyet sokan (Széchenyi, Ady stb.) és sokféleképpen (pl. elmaradottság, megkésettség) írtak körül. Ez a probléma a világgazdasági korszakváltásokkor mindig kettôs kihívásként" jelenik meg, hiszen egyfelôl a legfejlettebb kapitalista országok új modernizációs irányzatainak a kényszereire-lehetôségeire, másfelôl az ezektôl jelentôsen elmaradó" hazai fejlettség-fejlôdés nem kevésbé súlyos gondjaira (kihívásaira) egyszerre kéne válaszolni. Vagyis a két különbözô problémahalmazt egyidejûleg kellene nemzeti szinten harmonizálni" méghozzá úgy, hogy a mindig felmerülô utolérés" évszázados gondjára is valamiféle választ adjon. A kettôs kihívás" a legutóbbi rendszerváltáskor is fennállt, hiszen a globalizációs korszakváltás kihívásaival egy idôben kellett (volna) választ adni az extenzív iparosítás felemás modernizációján átesô, de válságba került Kádár-kori államszocializmus nem kevésbé súlyos gondjaira. Tény, hogy az új politikai elit nem a reálviszonyoknak 8

10 megfelelôen definiálta a korszakváltás történelmi léptékû kihívását, így annak kezelésére nem dolgozott ki távlatos nemzeti" programot. Ehelyett a probléma önkényes és önkényesen változó felfogásával találkozunk, amikor a különbözô indíttatású politikai csoportok-pártok zömében zavaros ideológiákkal, inadekvát elképzelésekkel, revánsvággyal, hatalom és vagyonszerzô nyomulásokkal stb. közelítettek e korszakos kihíváshoz, ezzel a magyar társadalmat máig tartó sodródó pályára állítva. Mit is jelent az önkényes értelmezés? Például azt, hogy a politikai elit a kettôs kihívásból" csak az egyiket ismeri fel vagy ismeri el és azt kizárólag a bûnös" szocializmus felszámolásaként, elitje leváltásaként, az állami-szövetkezeti vagyon ötlet- és elégtételszerû szétosztásaként, hatalom- és vagyonszerzésként, klientúra-építésként stb. fogja fel, miközben mellékesnek tartja netán ördöginek" minôsíti a globálkapitalista betagolódási kényszert (és lehetôséget). És fordítva: a globálkapitalista integráció nem jelentheti az eddigi hazai civilizációs eredmények, a közjó", nemzeti érdek stb. feladását. Hasonlóképpen önkényes az elmaradottságot" az államszocializmus nyakába varrni mint jeleztük ez évszázados probléma következésképpen abszurd úgy tenni, mintha egy közepesen fejlett" ország államszocializmusából kizárólag a piac bevezetésével" vagy a köztulajdon magánosításával egy csapásra fejlett kapitalizmus" lenne. Ha tudott volt, hogy a centrum", a közepesen fejlett" és a fejlôdô" országok közt aszimmetrikus gazdasági függôségi viszonyok vannak, akkor számítani lehetett arra is, hogy Magyarország függôsége a kapitalizmusra" történô áttéréssel nem oldódik meg. És mivel nem volt titok az sem, hogy a világgazdaságot multinacionális cégek kontinenseket átívelô termelôi, bedolgozói, fejlesztési rendszerei és piaci világhálói uralják, aligha életszerû azt feltételezni, hogy hazánk néhány százezer vállalkozói és ôstermelôi igazolvánnyal rendelkezô magánzóval", alaptôke nélküli Bt.-vel, vagy néhány tízezer egymillió forintos tôkével bíró Kft.-vel versenyképesen tud integrálódni a globálkapitalizmus körülményei közé. Úgy tûnik tehát, hogy az új politikai elitnek tisztelet a kivételnek még adekvát kapitalizmus- és szocializmusképe sem volt. Ugyanis valamiféle meghatározatlan szocializmusból" valamiféle idôtlen piacgazdaságra" való átmenetrôl szónokolt, jóllehet a történelembôl tudjuk, hogy többféle társadalom és gazdaságszervezôdési formája létezett mind a kapitalizmusnak (pl. szabadversenyes, állam-, jóléti és globálkapitalizmus) mind a szocializmusnak (pl. totalitárius, gulyáskommunizmus). A legutóbbi rendszerváltásunkkor így az lett 9

11 volna a reálviszonyokkal adekvát kérdésfeltevés, hogy vajon miként lehetne az extenzív iparosítás átstrukturálta és modernizálta, de kifulladt szocialista gazdaságot és társadalmat a lehetô legkisebb megrázkódtatással, modernizációs teljesítményeit felhasználva, versenyképességét javítva stb. átvezetni a globálkapitalizmus világába? Ebben alapozhatott volna a Kádár-korszak gulyáskommunizmusában kiépült termelési-értékesítési stb. potenciálokra, hálózatokra és piacokra. A politikai elit azonban úgy döntött, hogy pl. Kínával ellentétben nem kíván építeni az államszocializmus modernizációs teljesítményeire, így az ott felhalmozott termelési, felvásárlási, kutatási, piaci stb. potenciálok osztogatásába-fosztogatásába" kezdett úgy, hogy közben a globálkapitalizmussal adekvát és versenyképes gazdasági-hálózati struktúrák nem épültek ki. (Felfogásunk szerint a kapitalizmus a piacok feletti uralmat jelenti: már pedig az új politikai garnitúra nem csupán a magyar gulyásszocializmus szocialista piacait adta át" új kapitalista szövetségeseinek, hanem saját belsô piacait is. Röviden: piacok nélküli kapitalizmus nincs). Sokféle oka van annak, hogy mindez miért történhetett így, itt csupán két összefüggését jeleznénk. Egyfelôl azt, hogy a fôként ideológiai-politikai indíttatású rendszerváltásaink gazdaságilag és társadalmilag megalapozatlanok voltak, vagyis a fejletlen" államszocializmus rapid és totális kapitalista" lecserélésével nem jön létre automatikusan fejlett" piacgazdaság. Másfelôl hatalmi vákuum keretei között került sor a rendszerváltásokra, hiszen az új politikai eliteknek nem kellett senkivel sem egyezkednie a hatalomban nem volt (és ma sincs) hatékony társadalmi-gazdasági kontrollja így a mindenkor kormányra kerülô párt-elitek dönthették el, hogy mit is értenek rendszerváltáson, ezt milyen gyakorlati lépésekkel realizálják, ôk oszthatták szét az állami-szövetkezeti vagyont, vagyis nevezhették ki" az újkapitalizmust hordozó" személyeket-csoportokat. (A politikai osztály eme kivételezettsége" az uniós belépéssel megszûnt, mivel az Unió a 2006-os választások után élve jogaival egyértelmûvé tette, hogy a pártok olyan ígérvény-programokkal nyernek, amilyeneket a választók még elhisznek, azonban a kormányprogramok már nem térhetnek el a gazdasági-pénzügyi realitásoktól, illetve a távlatos uniós és nemzeti programoktól. Ez a követelmény nem csupán a 2006-os új kormányra bizonyult igaznak, de a 2010-ben nyertesre is). Az újkapitalizmus mûködésmódjáról Mint jeleztük, hazánk a legfejlettebb országokétól eltérô fejlôdési-fejlettségi pályán haladván folyamatos modernizációs kényszerben volt, 10

12 így a társadalomtudósok itt Ránki György gondolatmenetét követjük külön modernizációs korszaknak tekintik az 1867 és az 1913, az 1919 és az 1945, továbbá az 1948 és az 1989 közötti idôszakot, melybe legújabb rendszerváltásunk illeszkedik. A kérdés tehát az, hogy a jelenlegi modernizációs korszak sikeresebb-e mint az eddigiek? Andorka Rudolf 1996-ban ebben a felfogásban fogalmazta meg elképzeléseit a kialakítandó modern társadalomról", amely: (1) hatékony piacgazdaságon alapul, (2) általános jólét jellemzi, azaz viszonylag magas az átlagos jövedelem és nincsenek tartósan szegény tömegek, mert a jóléti rendszer elejét veszi annak, hogy a társadalom egy része leszakadjon a többségtôl, (3) a politikai rendszer demokratikus, (4) a társadalom integrált modern közösséget alkot, vagyis senki sincs kirekesztve abból, (5) a modern gondolkodásmód és kultúra érvényesül, a társadalom tagjainak nagy többsége elfogadja a modern értékeket és viselkedési szabályokat" (Andorka, 1996.). Nos, a rendszerváltást egyfelôl egy súlyos gazdasági válság kísérte: a GDP pár év alatt az ötödével esett vissza, a vállalatok sokasága ment csôdbe, több mint másfél millió munkahely szûnt meg tömeges és tartós munkanélküliséget okozva, az infláció megugrott, az életszínvonal visszaesett, az elszegényedés és a lecsúszás szintén tömegeket érintett. Ha a KSH által 1982-tôl 1994-ig számított létminimumot vesszük szegénységi küszöbnek, akkor azt lehet mondani, hogy az 1980-as években körülbelül a lakosság 10 százaléka, 1995-ben százaléka volt szegény. Nem szükséges indokolni, hogy ez igen súlyos akut társadalmi probléma. Még nagyobb azonban azoknak az aránya, akik nem csúsztak ugyan a szegénységi küszöb alá, de elszegényedtek" abban az értelemben, hogy egy fôre jutó reáljövedelmük kisebb, mint a rendszerváltás elôtt volt" (Andorka 1996.). Másfelôl az országban megjelentek a külföldi beruházók új munkahelyeket teremtve, új technológiákat, új szervezeti- és tudás-felhasználási formákat telepítve, vagyis növekvô követelményeket és igényeket támasztva a munkaerôvel szemben, melyek modernizáló és dinamizáló hatásai aligha kérdésesek. Bár idôközben a gazdaság gyors növekedést is produkált és a GDP az ezredfordulóra ismét elérte a rendszerváltás elôtti szintet, a bérek és a fizetések is emelkedtek, az infláció csökkent stb., az ország mindezek ellenére nem az ígért és vágyott jóléti kapitalizmus", hanem a globálkapitalizmus félperifériás" állapotokkal jellemezhetô irányába mozdult el. Ezt jelzi, hogy Ferge Zsuzsa tíz évvel késôbb a szegénység elmélyülésérôl szól: A szegénységben és peremén vagy árnyékában élôk együtt (becslésem szerint) a népesség mintegy 40 százalékát teszik ki" (Ferge 2006.). 11

13 A továbbiakban utalnánk a félperifériás" állapotok néhány jellemzôjére. A szakemberek a magyar gazdaságot változatlanul dezintegrált gazdaságként írják le, melynek van egy dinamikusan fejlôdô és nemzetközileg versenyképes része, kizárólag külföldi tulajdonban, és van egy vegyes, hazai és külföldi kézben lévô része, amely ehhez képest kevéssé versenyképes, minimális növekedést mutat, tôkeszegény és elaprózott. A két rész között nem alakult ki szerves gazdasági kapcsolat. A Reformszövetség 2009-ben hangsúlyozza, hogy a versenyképes multinacionális cégeket és beszállítóikat megjelenítô szektor nagyon is konjunktúra-érzékeny ez már a pénzügyi és világgazdasági válság ideje illetve, hogy a hazai kis- és középvállalkozói szektor továbbra is versenyképtelen. A piaci szektor eme dualitása" mellett van egy számottevô szürke" (fekete) szegmens is, továbbá az alacsony foglalkoztatottság, az alacsony bérek stb. miatt a lakosság tömegei vidéken és a falvakban rákényszerülnek arra, hogy kiterjedt naturális önellátást folytassanak. Az ország területileg is fragmentált állapotokat mutat, ami a fejlôdô országokra jellemzô szigetszerû" beruházási gyakorlattal kapcsolatos, hiszen a külföldi tôke kizárólag az úgynevezett kapuvárosokat" pl. Budapest, Gyôr, Székesfehérvár keresi fel, ahol a legkedvezôbb beruházási feltételeket kínálják számára, ezzel szemben elkerüli" az ország más városait és régióit. Így, amíg a beruházások által elért városokban és körzeteikben gazdasági fellendülés következett be, addig a beruházásokat nélkülözô megyékben, térségekben és településeken a gazdaság stagnálása, rosszabb esetben a leépülés állandósulása figyelhetô meg. E folyamatok következményei jól lemérhetôk a területi különbségekben. Kovács Katalin kutatásai szerint az ország területének alig több mint egytizede (13%) tartozik a kiugróan fejlôdô" térségek közé és itt él a lakosság hatoda (17%), míg az ország területének csaknem kétötöde (38%) krízishelyzetben" van ahol a népesség közel egynegyede (23%) él. Ez utóbbin belül elkülöníthetô egy közel 600 ezernyi népesség, amely már napjainkban is gettósodó" falusi településeken lakik. A világgazdasági és pénzügyi válság nyomán az elmúlt években a területi különbségek növekedtek (Kovács 2005.). A rendszerváltást követôen a munkaerôpiac drámaian összezsugorodott és szegmentálódott. A kapuvárosok" körzetében a fellendülô piacgazdaság kereslete, igényessé váló képzettségi és munkakultúrabeli követelményei, növekvô bérei stb. szervezik a munkaerôpiacokat, míg a stagnáló körzetekben a minimális dinamikát" mutató gazdaság már kevéssé közvetít ilyen kihívásokat. A krízishelyzet- 12

14 ben" lévô kistérségekben aztán a munkanélküliek túlsúlya" miatt a munkaerôpiac már kimondottan a minimálbér körül szervezôdik, így a hivatalos munkaerôpiacon alkalmazottak is olyan rosszul keresnek, hogy abból nem képesek magukat és családjukat nemhogy európai de társadalmilag elfogadható" szinten sem eltartani, és a szegénységbôl kitörni. Nem meglepô, hogy e térségekben és településeken élôk a hivatalos munkavállalást nem tekintik minden körülmények között megoldásnak" megélhetési gondjaik kezelésében. A tömeges és tartós munkanélküliség szükségessé teszi, hogy az állam a hivatalos" munkaerôpiac mellett mûködtessen egy másodlagos" munkaerôpiacot is (pl. közmunka, közhasznú munka), ami azonban ebben a formájában képtelen arra, hogy a tartós munkanélkülieket felkészítse-visszavezesse a hivatalos" munkaerôpiacra. Mindent egybevéve hazánkban rendkívül alacsony a foglalkoztatottság szintje: amíg Németországban a éves népesség 71, Ausztriában 72, Szlovéniában 67, Csehországban 65 százaléka volt foglalkoztatott 2009-ben, addig hazánkban mindössze 55 százaléka, ami az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban (Fazekas-Molnár 2010.). Napjaink társadalmát a szociológia polarizált társadalomként írja le. A népesség 5-7 százaléka a hazai erôforrások jelentôs része felett rendelkezvén sikeresen tudott integrálódni a globálkapitalizmus világába, mely csoportokat kiegészít" egy százaléknyi felsô-középosztálybeli" réteg. Ôk együttesen jelenítik meg a rendszerváltás nyerteseit". Alattuk egy százaléknyi népesség található, melynek helyzete részben javult, részben romlott, alapvetôen azonban nem változott. Legalul pedig durván a lakosság felét magában foglaló depriváltak és szegények szintén differenciált világa a nyomorban élôké", az átmenetileg szegényeké", a lecsúszással fenyegetett szûkölködôké" stb. található. E rétegek-csoportok részben vagy teljesen kiszorultak a társadalomból, közülük sokan napi megélhetési gondokkal küszködnek, gyerekeik versenyképes iskoláztatásáról képtelenek gondoskodni, munkakultúrájuk erodálódott, megélhetésüket pedig döntôen a munkanélküli járadék, a közmunka, az alkalmi munka és a segélyezés köré szervezik. Ôk írott jogaikat sem képesek érvényesíteni, nemhogy aktuális vagy távlatos érdekeiket megfogalmazni és megjeleníteni. A fentiek ismeretében nyilvánvaló, hogy a hazánkban kialakult újkapitalizmus szélsôségesen polarizált kevés jómódúból és sok-sok szegénybôl álló társadalma alapvetôen eltér a fejlett nyugat-európai országok széles és jómódú közép-rétegeket" magában foglaló társadalmaitól. E folyamatok ugyanis nem a középrétegek megerô- 13

15 södésére" és egy vékony, de a társadalomról nem leszakadó alsó réteg" kialakulására utalnak. Ezzel szemben olyan tendenciák mutatkoznak, amelyek a latin-amerikai" társadalmi szerkezetet látszanak leképezni: kis és igen gazdag hatalmi és gazdasági elit, gyenge középrétegek és nagy tömegû szegénység" (Andorka 1996.). Az újkapitalizmus mûködésének fontos jellemzôje, hogy a munkahely elvesztésének, az elszegényedés-lecsúszás megszenvedésének, az elhelyezkedés bizonytalanságának, az állam-szocialista alkalmazotti lét" kiszámítható megélhetést biztosító világa megszûnésének, a marginalizálódás-kirekesztôdés esélyének stb. a tömegfolyamatai társadalmi méretekben elkeseredettséget és rossz közérzetet szültek. Sokatmondó adat, hogy a rendszerváltást követôen a 16 éven felüli népesség körében ugrásszerûen megnôtt az évi 24,3 százalékról 1995-re 30,5 százalékra a depressziós tünetekrôl (tehetetlenség, reménytelenség, jövônélküliség, kilátástalanság stb.) panaszkodók aránya (Kopp-Skrabski-Lôke-Szedmák, 1996.). Az azóta elvégzett kutatások eme irányzat tartós fennmaradásáról tanúskodnak: például amíg 2002-ben a megkérdezettek 52 százaléka gondolta úgy, hogy mivel egyik napról a másikra él nincs értelme elôre tervezni", addig 2006-ban már a kérdezettek 69 százaléka vélekedett így (Kopp-Skrabski 2008.). Hazánkban anarchikus állapotok alakultak ki, nem utolsó sorban azért, mert az államot a társadalom szinte minden területérôl ki akarta ûzni a politikai elit, elvéve tôle olyan feladatokat is, amelyeket más intézmények nem képesek és/vagy nem a közérdek" szempontjaitól vezérelve szolgáltatni a társadalomnak. Az állami feladatokat tehát úgy osztották más intézményekre (pl. önkormányzatok, oktatási-képzési rendszer, család), hogy az ellátásukhoz szükséges erôforrásokat nem rendelték hozzájuk, aminek a normális" társadalmi reprodukciót veszélyeztetô intézményi válság lett a következménye. A rendszerben anarchikus állapotok alakultak ki: általánossá vált a szolgáltatások színvonalának csökkentése-megszüntetése, a feladat- és felelôsségáthárítás, a mások rovására történô erôforrásszerzés és a bûnbakképzés, továbbá a mindenkire érvényes szabályok helyébe a kijáráskapcsolatok, az egyéni elbírálás, az ügyeskedés, az agresszivitás és az erôszak stb. eljárásai léptek. Mindenesetre jól érzékelhetô, hogy a társadalmi újratermelôdést biztosítani hivatott intézményrendszer a válság jeleit mutatja, gondoljunk az oktatási-képzési rendszerre, az egészségügyre, a sportra vagy a települési önkormányzatokra. Az új politikai elit körében polgárjogot nyert a zsákmányelv", ami a szakbürokráciát, annak követelményrendszerét, kiszámíthatósá- 14

16 gát és mûködését ismét maga alá gyûrte-gyûri, hiszen a politikai megbízhatóság lett újra az egyetlen követelmény. Ugyanis a pártok jogot formálnak arra, hogy gyôzelem esetén klientúrájukat (pl. párttársak, támogatók, ismerôsök, üzlettársak, barátok) olyan állami-önkormányzati állásokba ültessék, ahol a döntések születnek, és a privatizáció, a beruházások, a támogatások, a pályázatok stb. ügyletei bonyolódnak. És persze, ahol jól lehet keresni, ami ilyen ínséges munkahely-hiányos és rosszul fizetett idôszakban igencsak elônyös a klienseknek, legalább ennyire jó a politikusoknak, akik ezáltal egy ôket és a gazdasági klientúrát engedelmesen kiszolgáló, üzleteléseik felett szemet hunyó, megbízható bürokráciára tesznek szert, mivel sem a szakmaiság, sem a közjó" megjelenítése nem követelmény. Mindezek jelzik a magyar demokrácia határait, hiszen a zsákmányelv" alapján kormányváltásonként szinte teljesen kicserélt bürokrácia nem a köztársaságot", hanem az aktuálisan uralmi helyzetben lévô pártokat szolgálja. Mindenesetre az anarchia jelének tekintjük, ha egy társadalomban a zsákmányelv", a magántulajdon", a piac" stb. ideologikus szentségei kiirtanak-felülírnak minden olyat, amit például a közjó", az államérdek" vagy a nemzeti érdek" stb. fogalmai írnak körül. Hazánkban legitimációs válság van, hiszen a rendszerváltás óta kialakított-kialakult félperifériás újkapitalizmus az eddigi gazdasági, foglalkoztatási, jövedelmi, életminôségbeli, mobilitási, politikai stb. teljesítményével képtelen igazolni a rendszerváltás sikerességét, és alátámasztani azt, hogy az ezért hozott súlyos áldozatok" egy versenyképes társadalom kiépülését és a nemzet" érdekét szolgálták, mint ahogy a politikai elit felkészültségét" sem tudja elhitetni. Így mindmáig nem alakult ki egy új nemzeti identitás, pedig egy ilyen történelmi léptékû váltás igényelné a nemzeti identitás siker jegyeivel ellátott újrafogalmazását. Ugyanis a sok vesztest" és a kevés nyertest" produkáló latin-amerikai" típusú állapotok aligha alkalmasak arra, hogy azt sikeres nemzeti" átalakulásként fel lehessen mutatni. A rendszerváltást követôen tehát egy dezintegrált, polarizált és fragmentált gazdaság és társadalom alakult ki Magyarországon, és máig az is kiderült, hogy a magyar újkapitalizmus csak ebben a dezintegrált, szétesett és polarizált formában képes önmagát újratermelni. Másként fogalmazva: nem eseti vagy átmeneti zavarokról van szó, hanem arról, hogy ez az újkapitalizmus rendszerspecifikus mûködésmódja, amely egyben a rendszerváltó politikai osztály közös teljesítménye, ugyanis ugyanazokat a félperifériás" állapotokat épí- 15

17 tették és reprodukálták mind a magukat konzervatívnak, mind a magukat szociálliberálisnak nevezô pártok-kormányok. Hol ebben a sport kérdezhetnénk? Nos, az elôadás azt próbálta meg körüljárni, hogy egy félperifériás társadalom és gazdaság csakúgy kondicionálja sportja állapotát és teljesítményét, mint ahogy az iskolarendszere, az egészségügye vagy az önkormányzatai mûködését. Ha egy országnak nincs konszenzusos és hosszú távú nemzeti programja" melyet minden kormányra kerülô párt betartani köteles, akkor távlatos társadalom- és gazdaságpolitikája sincs, és persze távlatos sportpolitikája sem lehet, mert ezek helyét a négy-nyolc évenként gyôztes pártok alkalmi programjai veszik át, amelyek választásonként akár gyökeresen is megváltozhatnak. Aztán ha egy önkormányzatnak nincs pénze óvodára, az iskola is éppen hogy mûködik, a lakosság jelentôs része munkanélküli és segélyekbôl él, az orvos elköltözni készül, akkor a helyi iskolai, szabadidô- és versenysport állapota sem lehet sokkal jobb ennél. Hiába tudja egy nagyváros polgármestere, hogy milyen nagy jelentôsége lenne a helyi imázs kialakításában, és így a település vonzerejének a növelésében a nemzetközi szintû versenysportnak, ha az állami elosztásból erre nem jut, a helyi kis- és középvállalkozások tôkeszegények, piacok hiányában éppen hogy megélnek, nemzetközi nagyvállalat nincs a környéken vagy nem érdekelt egy ilyen klub mûködtetésében. Ha mindezek ellenére mégis kitart elhatározása mellett, akkor olcsó" sportágat kell választania, bele kell nyúlnia a város zsebébe, továbbá a helyi vállalkozókat is ösztönöznie" kell ugyanerre, és ha mindezek összejönnek még egyáltalán nem biztos, hogy lesz elég" szurkoló. Egyszóval ezen problémák mentén lehet és érdemes a sport mai állapotán töprengeni. Jegyzetek-irodalom Andorka Rudolf (1996): A társadalmi integráció gyenge kötései rendszerátalakulás Magyarországon, Századvég, 1996/1. sz. 6, o. (nyár). Bibó István ((1948): Eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem, in. Bibó István válogatott tanulmányok , Magvetô Kiadó, Budapest, Bihari Mihály (2005): A magyar politika , Politikai és hatalmi viszonyok, Osiris Kiadó, Budapest. Fazekas Károly-Molnár György (2010): Munkaerô-piaci tükör 323. o. 2010, MTA Közgazdaságtudományi Intézet-Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, Budapest. 16

18 Ferge Zsuzsa (2006): Struktúra és szegénység, In. Kovách Imre szerk. Társadalmi metszetek, Érdekek és hatalmi viszonyok, individualizáció és egyenlôtlenségek a mai Magyarországon, 497. o. Budapest, Napvilág Kiadó. Gazsó Ferenc Laki László Pitti Zoltán (2008): Társadalmi zárványok, MTA Politikai Tudományok Intézete, Budapest. Kornai János (2007): Mit jelent a rendszerváltás"? Kísérlet a fogalom tisztázására. Közgazdasági Szemle, LVI. Évf április. Kopp Mária-Skrabski Árpád-Lôke János-Szedmák Sándor (1996): Magyar lelkiállapot az átalakuló társadalomban, Századvég, 1996 ôsz. Kopp Mária-Skrabski Árpád (2008): Hogyan teremthetô politikai közösség egy individualista társadalomban? Századvég, sz. Új évfolyam, 50. sz. Kovács Katalin (2005): Polarizálódás és falutípusok a vidéki Magyarországon, in. (Bognár László-Csizmady Adrienne-Tamás Pál-Tibori Timea szerk.) Nemzetfelfogások-Falupolitikák, UMK MTA SZKI, Budapest, o. Kulcsár Kálmán (1981): Modernizáció a fogalom és a valóság, Magyar Tudomány, 1981/6. sz. Laki László (2009): A rendszerváltás, avagy a nagy átalakulás", Napvilág Kiadó, Budapest. Papp Zsolt (1987): Merre tart a modernizáció? Világosság, 1987/ 10. sz. Polányi Károly (1946): A nagy átalakulás (Korunk gazdasági és politikai gyökerei), Napvilág Kiadó, Budapest, (Reprint Kiadás) Ránki György (1987): A magyarországi modernizáció történetéhez, Világosság, 1987/10. Századvég Gazdaságkutató Zrt. (2010): Elvesztegetett évek (Elemzés a magyar gazdaság állapotáról), Nemzeti Érdek, IV. évf. 1. sz. (2010. tavasz) Szelényi Iván (2004): Kapitalizmusok, szocializmusok után, Egyenlítô, 2004/4. 17

19 A hivatásos labdarúgás mûködési modellje András Krisztina Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest Az alábbi tanulmány a január 25-én a Magyar Sporttudományi Társaság Sportmenedzsment Szakbizottsága által rendezett Sportágak versenye I. konferencián elhangzottak írott változata. Szó esik benne a hivatásos labdarúgás mûködésérôl, annak sajátosságairól, piacairól. A XX. század domináns koordinációs mechanizmusa a piac lett. Mindez kihat a társadalom olyan alrendszereire is, amelyek a gazdaságétól eltérô logikával, de ezzel kapcsolatban vagy ebbe ágyazottan mûködnek. Napjaink hivatásos sportja sok helyütt a szórakoztatóipar részévé vált, ennek minden elônyével és hátrányával együtt. A kialakulását tekintve civil, magánjellegû sport mostanra kénytelen ismerni, érteni, beszélni az üzlet nyelvét, logikáját. Versenyben van a fogyasztókért, akik arról döntenek, hogy a rendelkezésre álló szabadidejükben passzív módon hogyan költsék el reziduális jövedelmüket. Az üzleti szféra és a hivatásos sport kapcsolatának szorossága különbözô mértékû lehet. Az egyszerû szerzôdéses viszonytól (pl. szponzori kapcsolatok) egészen a tôkebefektetés jellegû kapcsolatokig. A hivatásos labdarúgás látványsportág, azaz minden elemében megfelel a médiaképesség elvárt öt feltételének (András, 2003). Ráadásul globális sportág, azaz Chikán (2001) alapján a benne szereplôk döntéseiknél, amikor potenciális befektetéseikrôl, fogyasztóikról, erôforrás-beszerzési lehetôségeikrôl gondolkodnak, az egész világon adódó lehetôségeket mérlegelik. A világ egyik legnépszerûbb sportága, akár az igazolt labdarúgók számát, akár a nézettséget tükrözô adatokat nézzük. Mûködését tekintve akár történetileg, akár a jelent nézve láthatunk példát az üzleti elven és a non-profit jelleggel való mûködtetésre is. Az üzletszerû mûködésnél a valós tulajdonosnak azonosítható befektetôi szándéka van, akár sportszakmai, akár gazdasági teljesítménnyel mérhetô jelleggel. A hivatásos labdarúgás abban is egyedülálló, hogy példát mutat a sportvállalattal közvetlenül összekapcsolódó nyereséges mûködéssel. 18

20 1. táblázat. A három mûködési modell összevetése (András, 2009.) Non-profit Állami Üzleti Tulajdonos tagsági jellegû képviseleti valós tulajdonos A sport tevékenység legitimál, szolgáltatás presztízs Fogyasztó mellékes mellékes a legfôbb Forma civil szervezet vegyes gazdasági társaság Jellemzô cél tranzakciós ktg. társadalmi cél értékteremtés csökkenése Érdekesek azok a klubok, amelyek szervezeti formája, tulajdonosi háttere valamiféle tagsági jellegen, jellemzôen szurkolói tulajdonláson alapul. Itt egyértelmû a sportszakmai cél dominanciája, a mûködés üzletszerûen nehezebben értelmezhetô. A piacra lépés akár a csapatokat mûködtetô társaságokat, akár a nemzeti sportági szakszövetségek által menedzselt válogatottakat nézzük, a különbözô versenysorozatokban való indulás elnyerésével történik meg. Márpedig egyelôre a kluboknak kiírt nemzetközi sorozatokban nincsen korlátozás arra nézve, hogy csak gazdasági társaságok által mûködtetett csapatok indulhatnak, így jelentôs különbségek mutatkoznak a csapatok mûködési hátterében. 2. táblázat. A labdarúgás két mûködési modelljének összevetése (András, 2003.) Állami modell Üzleti modell Finanszírozás forrása Állami bevételek Üzleti bevételek Költségvetési Puha Kemény korlát szerepe költségvetési korlát költségvetési korlát Tulajdonos jellemzôje Nincs valós tulajdonos Valós tulajdonos megléte Mûködési kerete Non-profit: társadalmi Üzleti: gazdasági egyesületi forma társasági forma Labdarúgás Politikai rendszer Szolgáltatás jellemzô szerepe legitimálása, közhangulat a szórakoztató iparág javítása részterületeként Jellemzô példák Kelet-európai országok, Anglia Szocialista rendszer Egy gazdasági társaság inkább hangolja a mûködési bevételeit és kiadásait. Bár a labdarúgásban komoly problémát jelent a kiadási oldal, jellemzôen sportolói bérek miatti megnövekedése, bevételektôl 19

A Közép-Magyarországi Régióról egy gyermek- és ifjúsági vizsgálat tükrében 1

A Közép-Magyarországi Régióról egy gyermek- és ifjúsági vizsgálat tükrében 1 MAGYAR VALÓSÁG LAKI LÁSZLÓ BÉKÉS ZOLTÁN A Közép-Magyarországi Régióról egy gyermek- és ifjúsági vizsgálat tükrében 1 A szerzõk azoknak a társadalmi folyamatoknak az összefüggéseit vizsgálják a Közép-Magyarországi

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Nagyvállalkozók tíz év után

Nagyvállalkozók tíz év után Nagyvállalkozók tíz év után Laki Mihály- Szalai Julia MTA Közgazdasági Kutató Központ MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont 2013. január 18. Kornai János 85 konferencia Az előadás vázlata - kutatástörténet

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A társadalmi szemléletváltozás szükségessége a fogyatékkal élők sportterületén

A társadalmi szemléletváltozás szükségessége a fogyatékkal élők sportterületén A társadalmi szemléletváltozás szükségessége a fogyatékkal élők sportterületén G Ö M ÖRI Z S O LT, E L N Ö K M AGYA R PA R A L I M P I A I B I Z OT T S ÁG Fogyatékosok sportját érő társadalmi hatások összetevői

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A regionális szintű kezdeményezéseknél elsődlegesen a három szektor az önkormányzati, a vállalkozói és a civil szféra kölcsönös egymásra utaltsága teremti

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30.

Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30. Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30. Az elõadás menete Mit értünk emberi életpálya alatt? Hogyan értelmezzük az emberi életpályát pénzügyi szemléletben?

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Prof. Dr. Szerb László egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Helyzetkép

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Prof. Dr. Szirmai Viktória Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár viktoria.szirmai@chello.hu Regionális tudomány

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Bag Nagyközségi Önkormányzat. Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete. az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól

Bag Nagyközségi Önkormányzat. Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete. az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól Bag Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól Bag Nagyközség Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. az önkormányzat sportrendeletéhez

ELŐTERJESZTÉS. az önkormányzat sportrendeletéhez ELŐTERJESZTÉS az önkormányzat sportrendeletéhez Az alkotmány szerint a Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Ez a jog többek között a rendszeres

Részletesebben

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 TTE konferencia, Kossuth Klub 2014.október 11. Bod Péter Ákos, Dsc A magyar gazdasági kötődés erősen középeurópai jellegű volt

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Gazdálkodástudományi

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az

Részletesebben

KIEGÉSZITŐ MELLÉKLET

KIEGÉSZITŐ MELLÉKLET KIEGÉSZITŐ MELLÉKLET I. ÁLTALÁNOS RÉSZ I. 1. HÁTTÉRINFORMÁCIÓ Az Egyesület neve: Újpesti Torna Egylet Székhelye: 1044 Budapest, Megyeri út 13. Adószáma: 19803124-2-41 Főe: Képviselője: 9319 - Egyéb sport

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Esztergomi Vitézek Rögbi, Atlétikai és Football Club Alapszabálya 2013

Esztergomi Vitézek Rögbi, Atlétikai és Football Club Alapszabálya 2013 Esztergomi Vitézek Rögbi, Atlétikai és Football Club Alapszabálya 2013 1/5 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. (1) Az Esztergomi Vitézek Rögbi, Atlétikai és Football Club (a továbbiakban: sportegyesület) az

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

A turizmus rendszere 6. p-marketing

A turizmus rendszere 6. p-marketing A turizmus rendszere 6. A turizmus hatásai Dr. Piskóti István Marketing Intézet 1 p-marketing 2. 1. 3. 4. 5. Tata Szeged Sopron Debrecen Gyula 6. 7. 8. 9. 10. Esztergom Hollókő Székesfehérvár Visegrád

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN*

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* A TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* FALUSSY BÉLA A szerző az időfelhasználás alapvető szerkezeti változásait a társadalomban és a gazdaságban hosszú távon lezajlott meghatározó

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira

A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira Dr. Váradi Monika Dr. Hamar Anna Dr. Koós Bálint A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira Budapest, 2012. április 26. MTA KRTK Fogalmi keretek Szuburbanizáció egy átfogó

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS Versenyképességünk helyzete Európában 2010 2014. Előzmények: a hazai agrár-élelmiszer ipar elmúlt 25 éve ~ A '80-as évek végére a tőkeigényes állattenyésztési

Részletesebben

Nonprofit szervezetek professzionalizációja a válság időszakában

Nonprofit szervezetek professzionalizációja a válság időszakában A gazdasági válság hatása a szervezetek működésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA Gazdaság-és Jogtudományok Osztálya Gazdálkodástudományi Bizottság Budapest, 2012. november

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Veszprém, 2011. szeptember 30. Tóth Laura Vállalkozásfejlesztési munkatárs NESsT ltoth@nesst.org 1 A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT a feltörekvő

Részletesebben

A hivatalos labdarúgás piacai. András Krisztina

A hivatalos labdarúgás piacai. András Krisztina Műhelytanulmányok Vállalatgazdaságtan Tanszék 1053 Budapest, Veres Pálné u. 36., 1828 Budapest, Pf. 489 (+36 1) 482-5901, fax: 482-5844, www.uni-corvinus.hu/vallgazd Vállalatgazdaságtan Tanszék A hivatalos

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal

Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület Szakmai Nap 2011. szeptember 1. Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal Nemeslaki András Infokommunikációs Tanszék Informatikai Intézet

Részletesebben

A szociális gazdaság létrejöttének okai

A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális, személyi és közösségi szolgáltatások iránti növekvő szükséglet Ezeknek az igényeknek az olcsó kielégíthetősége A nagy munkanélküliség, és a formális

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

A PRÜGY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009 2014

A PRÜGY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009 2014 A PRÜGY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009 2014 Prügy, 2009. március 25. A sport definíciója az Európai Sport Charta szerint: Sport minden olyan fizikai tevékenység, amely esetenként

Részletesebben

A Jászkiséri Sportegyesület pénzügyi gazdálkodásának bemutatása 2005 2009

A Jászkiséri Sportegyesület pénzügyi gazdálkodásának bemutatása 2005 2009 A Jászkiséri Sportegyesület pénzügyi gazdálkodásának bemutatása 2005 2009 A következő oldalakon az egyesületünk gazdálkodását kívánjuk tagságunknak bemutatni, főbb költségvetési mutatók alakulásán keresztül.

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján)

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2000 tavasza óta szervez negyedévenkénti felméréseket a vállalatok, az ingatlanfejlesztők és forgalmazók,

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2013. december

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2013. december Havi elemzés az infláció alakulásáról. december A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló,. évi CXXXIX. tv.). () az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges

Részletesebben

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az egyetemes emberi kultúra és a nemzeti kultúra

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS

TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS A szabályok és a társadalmi-gazdasági térfolyamatok dinamikus kapcsolata, valamint a területfejlesztés esélyei Magyarországon 1 ELMÉLET MÓDSZER GYAKORLAT 68.

Részletesebben

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák Történelem Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Óraszám A tanítás anyaga Fejlesztési cél, kompetenciák Tanulói tevékenységek /Munkaformák Felhasznált eszközök

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA HELYI GAZDASÁG ÉS AZ ÖNKORMÁNYZATOK DR. PÁL VIKTOR, ADJUNKTUS

Részletesebben

Győr város lakóinak kulturális fogyasztási szokásai

Győr város lakóinak kulturális fogyasztási szokásai Győr város lakóinak kulturális fogyasztási szokásai Széchenyi István Egyetem, Marketing és Menedzsment Tanszék Empirikus kutatás Térszerkezet, gazdasági potenciál, munkaerőpiac, innováció, humán szolgáltatások,

Részletesebben

ARCTALAN (?) NEMZEDÉK. Ifjúság 2000 2010. Tanulmánykötet

ARCTALAN (?) NEMZEDÉK. Ifjúság 2000 2010. Tanulmánykötet ARCTALAN (?) NEMZEDÉK Ifjúság 2000 2010 Tanulmánykötet ARCTALAN (?) NEMZEDÉK Ifjúság 2000 2010 Szerkesztette: Bauer Béla, Szabó Andrea Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Budapest, 2011 A kötetet

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

Új kihívások, régi válaszok a magyar versenysport utánpótlás nevelésben

Új kihívások, régi válaszok a magyar versenysport utánpótlás nevelésben Új kihívások, régi válaszok a magyar versenysport utánpótlás nevelésben Velenczei Attila Kutatóhely: Nemzeti Sport Intézt és SE-TSK, Társadalomtudományi Tanszék Témavezető: Földesiné Dr. Szabó Gyöngyi

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év -

Részletesebben

SZÉLES TAMÁS I SZABÓ JÓZSEF I ROZGONYI LÁSZLÓ I BALLAI ÉVA DIGITÁLIS SZÉP ÚJ VILÁG

SZÉLES TAMÁS I SZABÓ JÓZSEF I ROZGONYI LÁSZLÓ I BALLAI ÉVA DIGITÁLIS SZÉP ÚJ VILÁG SZÉLES TAMÁS I SZABÓ JÓZSEF I ROZGONYI LÁSZLÓ I BALLAI ÉVA DIGITÁLIS SZÉP ÚJ VILÁG Debreceni Mozgóképkultúra Alapítvány 2011 Tartalomjegyzék Széles Tamás - A média és annak tartalmi sajátosságai 1. Bevezető

Részletesebben

Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek

Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. (1) bekezdés 1. pontjának való megfelelésről szóló átláthatósági

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei Monostori Judit 1. Bevezetés Az emberi életpálya egyik legfontosabb fordulópontja a nyugdíjba vonulás. A társadalom szinte minden tagja érintett

Részletesebben

MNASZ VAGYONÉRTÉKŰ JOGOK HASZNOSÍTÁSÁNAK SZABÁLYZATA 2004 (piros könyv)

MNASZ VAGYONÉRTÉKŰ JOGOK HASZNOSÍTÁSÁNAK SZABÁLYZATA 2004 (piros könyv) 2004.03.01 MNASZ VAGYONÉRTÉKŰ JOGOK HASZNOSÍTÁSÁNAK SZABÁLYZATA 2004 (piros könyv) A Magyar Nemzeti Autósport Szövetség (a továbbiakban: Szövetség) Elnöksége (a továbbiakban: elnökség) a sportról szóló

Részletesebben

Dunaharaszti Város Önkormányzata

Dunaharaszti Város Önkormányzata TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Képviselő testületi jóváhagyásra 2016. február 01. Urban Lis Stúdió Kft. Cím: 1031 Budapest, Kadosa utca 19 21. Tel: +36 1 242 2257 Fax: +36 1 242 2257 E mail: urbanlis@urbanlis.hu

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA GÖDÖLLŐ

SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA GÖDÖLLŐ SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA GÖDÖLLŐ A SZERVEZETFEJLESZTÉS SZEREPE AZ ÉLELMISZERIPARI VÁLLALATOK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSÁBAN Doktori (PhD) értekezés tézisei

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

BÓDIS LAJOS GALASI PÉTER JOHN MICKLEWRIGHT NAGY GYULA MUNKANÉLKÜLI-ELLÁTÁS ÉS HATÁSVIZSGÁLATAI MAGYARORSZÁGON

BÓDIS LAJOS GALASI PÉTER JOHN MICKLEWRIGHT NAGY GYULA MUNKANÉLKÜLI-ELLÁTÁS ÉS HATÁSVIZSGÁLATAI MAGYARORSZÁGON BÓDIS LAJOS GALASI PÉTER JOHN MICKLEWRIGHT NAGY GYULA MUNKANÉLKÜLI-ELLÁTÁS ÉS HATÁSVIZSGÁLATAI MAGYARORSZÁGON KTI IE KTI Könyvek 3. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Bódis Lajos Galasi Péter John Micklewright

Részletesebben

Berki Márton Halász Levente. MRTT Vándorgyűlés Veszprém, 2014. november 27-28.

Berki Márton Halász Levente. MRTT Vándorgyűlés Veszprém, 2014. november 27-28. Berki Márton Halász Levente MRTT Vándorgyűlés Veszprém, 2014. november 27-28. Társadalmi konfliktusok Társadalmi jól-lét és biztonság Versenyképesség és társadalmi fejlődés (TÁMOP-4.2.2.A- 11/1/KONV-2012-0069)

Részletesebben

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

Projekttervezés alapjai. Kósa András László 2011. július 25-28. Közéletre Nevelésért Alapítvány

Projekttervezés alapjai. Kósa András László 2011. július 25-28. Közéletre Nevelésért Alapítvány Projekttervezés alapjai Kósa András László 2011. július 25-28. Közéletre Nevelésért Alapítvány Szelídi-tó A stratégiai tervezés folyamata Külső környezet elemzése Küldetés megfogalmazása Stratégiai célok

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

A megkérdezettek köre: az Észak-Alföldi régió kis, közepes és nagy vállalkozásai

A megkérdezettek köre: az Észak-Alföldi régió kis, közepes és nagy vállalkozásai Értékelés Ennek a kérdőívnek a célja az volt, hogy az EUROKONTAKT projekt munkatársait felvilágosítsa a vidéki vállalkozások szolgáltatási szükségleteiről, azok kielégítettségének szintjéről. A felmérést

Részletesebben

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2.

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2. Gábor Edina Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett 2010. december 2. The New Economics Foundation think-and-do tank szervezet (http://www.neweconomics.org/) Cél: az életminőség javítása olyan innovatív

Részletesebben

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év - év

Részletesebben

A VÁLSÁG ANATÓMIÁJA. avagy válság alatt is van élet

A VÁLSÁG ANATÓMIÁJA. avagy válság alatt is van élet A VÁLSÁG ANATÓMIÁJA avagy válság alatt is van élet A TELJES MAGYAR MÉDIAPIAC TRENDJEI & PROGNÓZIS 2012-re a WHITEREPORT mediabrowser hiánypótló adatai alapján BEVEZETŐ Miért? Prognózis-szezon van 2011

Részletesebben

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja : a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. szeptember 11., Budapest Komplex képzés a családi vállalkozások növekedéséért, versenyképességéért

Részletesebben

FDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai

FDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai FDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai Kovács András, PhD, főiskolai docens Edutus Főiskola, Tatabánya-Budapest kovacs.andras@edutus.hu MRTT Vándorgyűlés, 2014. november 27-28.

Részletesebben

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Budapest, 2013.02.27. Dr. G. Fekete Éva A modernizáció / globalizáció ára Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése Munkanélküliség szegénység Modernizáció Technikai

Részletesebben

Szélessávú piacok hatósági szabályozása. Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH

Szélessávú piacok hatósági szabályozása. Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH Szélessávú piacok hatósági szabályozása Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH 2 Tartalom I. Szélessávú piacok helyzete, fejlődési irányai II. Szélessávú piacok fejlődését

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Regionális gazdaságtan

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Regionális gazdaságtan III. évfolyam Gazdálkodási és menedzsment, Pénzügy és számvitel BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Regionális gazdaságtan TÁVOKTATÁS Tanév: 2014/2015. I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Regionális gazdaságtan

Részletesebben

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Erősnek lenni vs. erősnek látszani Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Ingatlanfejlesztés Építőipar A kettő nem létezik egymás nélkül! Ingatlanpiac a válság előtt Aranykor Tervezhető bérleti díjak

Részletesebben

Rétság Városi Sport Egyesület

Rétság Városi Sport Egyesület - Rétság Városi Sport Egyesület - Részlet az alapszabályból: A Rétság Városi Sport Egyesület az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján önállóan m köd társadalmi szervezet. Az egyesület a

Részletesebben

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE Kórházi létesítmény gazdálkodás a gyakorlatban MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE A Kórház (szakrendelő, orvosi rendelő) mint létesítmény Egészségügyi intézmény egy speciális

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben