A 2010-es változások a személyi jövedelemadóban
|
|
- Dezső Bognár
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 ADÓ T B J ÁRUL É K2010 ÖS S Z E F OGL AL ÓAVÁL T OZ ÁS OKRÓL gazdál kodás,adózás RODI NMa na g ements er v i c ek www r odi n hu Mi nde nj ogf e nnt a r t v a! 2009
2 A 2010-es változások a személyi jövedelemadóban A 2009-es évben nem csak évközi változásokat tartalmazó adótörvény került kihirdetésre, hanem a parlamenti képviselők megszavazták már a 2010-ben hatályba lépő változásokat is A következőkben a 2009 július 8-án kihirdetett 2009évi LXXVII törvényben, valamint a 2009 november 16-án kihirdetett 2009évi CXVI törvényben meghatározott legfontosabb változásokra kívánom a figyelmet ráirányítani A 2010-es progresszív adótábla 0 5 millió forintig 17 százalék 5 millió forint felett 850 ezer és a feletti rész 32 százaléka Az összevont adóalapot érintő változások 2010 január 1-jétől az összevont adóalap része az önálló, nem önálló és az egyéb jövedelem mellett az egyéni vállalkozói és a mezőgazdasági kistermelői bevételből az átalányban megállapított jövedelem, továbbá az adóalapkiegészítés is Az adóalap-kiegészítő összeg egyenlő az összevont adóalapba tartozó jövedelem az adóterhet nem viselő járandóság kivételével a Tbj szerinti általános mértékkel számított társadalombiztosítási járulékkal (ez 2010-ben 27 százalék), biztosítási kötelezettség hiányában pedig az eho tv szerinti, az összevont adóalapba tartozó jövedelem után az általános mértékkel (2010-ben 27 százalék) megállapított összeg Az adóalap-kiegészítés összegét az adóelőlegnél figyelembe vett adóalap-kiegészítéstől függetlenül kell figyelembe venni Itt kell megemlíteni az egyéni vállalkozói kivét-kiegészítés és a személyes közreműködői díj-kiegészítést E bevezetésre kerülő új intézmények lényege, hogy akkor kerül sor az alkalmazásukra, ha a vállalkozói kivét és a személyes közreműködői díj nem éri el a tevékenységre jellemző kereset éves összegét A részletes szabályokat az szja-törvény 16 és 25 -ai tartalmazzák, a tevékenységre jellemző kereset fogalmát a 3 86 pontja tartalmazza A tevékenységre jellemző kereset nagyságának meghatározásához az szja-törvény 3 9 pontjában található piaci ár fogalmának újonnan beiktatott e) alpontja nyújt segítséget Adójóváírás 2010-ben A 2010 január 1-jétől hatályos rendelkezések értelmében az adójóváírás az adóévben megszerzett bér és az arra tekintettel számított adóalap-kiegészítés 17 százaléka, de legfeljebb jogosultsági hónaponként forint (éves szinten 1
3 forint) akkor, ha a magánszemély összes jövedelme az adóévben nem haladja meg a 3 millió 188 ezer forintot (jogosultsági határ) A jogosultsági hónap fogalma nem változik Abban az esetben, ha a magánszemély összes jövedelme 3 millió 188 ezer forintot meghaladja, de nem több 4 millió 698 ezer forintnál, akkor a magánszemélyt csökkentett összegben illeti meg az adójóváírás A csökkentett összegű adójóváírás úgy határozható meg, hogy a magánszemélyt egyébként megillető adójóváírást csökkenteni kell a jogosultsági határt meghaladó jövedelem 12 százalékával A béren kívüli juttatásokat érintő változások 2010 január 1-jétől gyakorlatilag megszűnik az adómentessége azoknak a béren kívüli juttatásoknak, amelyek a munkáltatói juttatások között a leggyakrabban szerepeltek Ezek közül a juttatások közül több kedvezőbb adókulccsal adózik majd 2010-ben az adóköteles természetbeni juttatásokra megállapított adókulcsnál Az szja-törvény 70 -a nevesíti azokat a béren kívüli juttatásokat, amelyek után a juttatót 25 százalékos mértékű adó terheli Ezek a juttatások a következők: az üdülési csekk vagy a saját tulajdonú üdülőben üdülési szolgáltatás formájában juttatott jövedelemből a minimálbért meg nem haladó rész; a meleg étkeztetés formájában (ideértve az ennek megszerzésére szóló utalványt is) juttatott jövedelemből a havi 18 ezer forintot meg nem haladó rész; az iskolarendszerű képzés átvállalt költségéből a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó rész; a 2010 évi adókötelezettséget átmeneti szabály jelentősen befolyásolja; az iskolakezdési támogatás értékéből a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó rész; a helyi bérlet formájában juttatott bevétel; az önkéntes nyugdíjpénztárba utalt munkáltatói, foglalkoztatói hozzájárulásból a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó rész; az önkéntes egészség és/vagy önsegélyező pénztárba a munkáltatói, foglalkoztatói hozzájárulásból együttvéve a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó rész; 2
4 a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe utalt hozzájárulásból a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó rész; a magánnyugdíjpénztári tagdíjkiegészítés a munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalása alapján A juttatási feltételek csaknem megegyeznek a 2009-ben hatályos szja-törvény szerinti feltételekkel A feltételeknek megfelelő, az előzőekben nevesített juttatások után a kifizetőt 25 százalékos mértékű személyi jövedelemadó terheli Amennyiben a juttatás nem felel meg a törvényben meghatározott feltételeknek, akkor annak adókötelezettségét az szja-törvény 69 -a alapján kell meghatározni, ha pedig a juttatás az értékhatárt meghaladja, akkor az értékhatárt meghaladó rész adóköteles természetbeni juttatásnak minősül Ez utóbbi esetben az szja-törvény 69 (1) bekezdés d) és e) pontját nem kell alkalmazni Jelentős változás, hogy a munkáltatói hozzájárulásokon, a tagdíjkiegészítésen kívüli juttatások esetén juttatatásban részesülhet 25 százalékos adókulcs mellett a személyesen közreműködő tag is Azok a természetbeni juttatások, amelyek 2009-ben adómentesek voltak és nem kerültek be a kedvező adómértékkel adózó juttatások közé (csekély értékű ajándék a minimálbér 10 százalékáig, az azonnal fogyasztható étel vásárlására jogosító utalvány havi 6 ezer forintig, a művelődési intézményi szolgáltatás éves szinten a minimálbért meg nem haladóan) adóköteles természetbeni juttatásnak minősülnek függetlenül a 69 (1) bekezdés d) és e) pontjában foglaltaktól 2010 január 1-jétől Amennyiben a juttatás nem felel meg a feltételeknek vagy az értékhatárt meghaladja, akkor adóköteles természetbeni juttatásról csak abban az esetben lehet szó, ha a juttatás az szja-törvény 69 (1) bekezdés d) vagy e) pontjában foglaltaknak megfelel Egyéb változások Változnak az üzemanyag-megtakarításra vonatkozó rendelkezések (a havonta adható összeg legfeljebb 100 ezer forint lehet); 2010 január 1-jétől bővül az adóterhet nem viselő járandóságok köre; ide tartozik a vissza nem térítendő lakáscélú támogatás, a szépkorúak jubileumi juttatása és a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények ösztöndíjas hallgatójának illetménye és egyéb pénzbeli juttatása; Megszűnik a külföldi kiküldetésre, külszolgálatra tekintettel fizetett összeg 30 százalékkal, legfeljebb az erről szóló kormányrendeletben 3
5 meghatározott összeggel történő csökkentési lehetősége ide nem értve a nemzetközi árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatottakat; Adókötelessé válik teljes egészében a belföldi kiküldetésre adott napidíj; Jelentősen átalakulnak az adóelőleg megállapítására és levonására vonatkozó szabályok (megszűnik a költség-nyilatkozat esetén alkalmazandó azon szabály, hogy a kifizetőnek legalább a bevétel 50 százaléka után kell az adóelőleget megállapítania, az adószámos magánszemélynek számla alapján történő kifizetés esetén az adóelőleg levonásának kötelezettsége csak a magánszemély erre vonatkozó írásbeli nyilatkozata alapján terheli a kifizetőt; A kamatkedvezmény utáni adómérték 54 százalékra változik, megszűnik az a szabály, hogy az önálló tevékenységre vagy az annak alapjául szolgáló jogviszonyra tekintettel kapott kamatkedvezmény nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül; átmeneti szabály vonatkozik a 2009 november 30-ig megkötött szerződések alapján a nem önálló tevékenységgel összefüggésben kapott kamatkedvezményből származó jövedelemre; Megszűnnek egyes adókedvezmények, a családi kedvezmény, a súlyosan fogyatékos magánszemélyeket és az őstermelőket megillető kedvezmény továbbra is érvényesíthető lesz; Adómentes a reprezentáció és az üzleti ajándék alapján meghatározott bevétel, ha azt a kifizető társasági adóalapot növelő tételként köteles figyelembe venni; Megszűnik az az adómentességi szabály, amely szerint adómentes az 1993-at megelőzően külföldi pénzeszközből alapított alapítványi juttatás, az olyan vállalkozási tevékenységet nem folytató (köz)alapítványtól, egyesülettől kapott juttatás, amelynél az volt a feltétel, hogy akkor adómentes a juttatás, ha az alapítvány nem bocsát ki adókedvezmény igénybevételére jogosító igazolást 4
6 Ellenőrzött tőkepiaci ügyletek A 2010 évre vonatkozó módosítással ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem lesz a tőzsdén kívüli ellenőrzött piaci ügyletekből származó jövedelem is A kedvező szabályozással érintett ügylet tárgya az értékpapírokon túl kiterjed más pénzügyi eszközökre, valamint a devizára is Újdonság az is, ha egy, az szja-törvény 65 -a (1) bekezdésének bb) alpontja alá tartozó ügylet (pl állampapír-átruházás) egyébként megfelel az ellenőrzött tőkepiaci ügylet fogalmának, a magánszemély választhatja, hogy az ügyleti eredményt (nyereséget vagy veszteséget) az ellenőrzött tőkepiaci ügyletre vonatkozó rendelkezések szerint vallja be, feltéve, hogy a 67/A -ban foglalt egyéb feltételek is fennállnak Tartós befektetésből származó jövedelem A törvényben meghatározott feltételek betartásával kötött szerződések alapján elért hozam kedvező adózás alá eshet A kedvező szabályok feltétele, hogy a magánszemély a befektetési szolgáltatóval, hitelintézettel legalább 25 ezer forint befizetése mellett tartós befektetési szerződést kössön Egy éven belül egy befektetési szolgáltatóval legfeljebb két szerződés köthető A befektetés történhet kamatozó bankbetét formájában vagy ellenőrzött tőkepiaci ügyletben forintban denominált pénzügyi eszköz vagy olyan befektetési formára, amelynek a hozama kamatjövedelemnek minősülne Amennyiben a lekötési időszakot a magánszemély a három évet követően nem hosszabbítja meg, akkor az elért jövedelem után az adó mértéke 10 százalék Amennyiben a három éves lekötési időszakot annak lejártát követően a magánszemély meghosszabbítja, akkor a két év lejártát követően megszerzett jövedelem után az adó mértéke 0 százalék, vagyis gyakorlatilag a jövedelem adómentes Abban az esetben, ha a lekötést a magánszemély a három év lejártát megelőzően szakítja meg, akkor az adó mértéke 20 százalék Az előzőekben olvasható összeállítást figyelemfelhívónak szántam, így értelemszerűen nem tartalmazza az összes módosítást Dr Andrási Jánosné 5
7 2009 évi XXXV törvény A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997 évi LXXX törvény módosítása A Tbj 11 -a a következő c) ponttal egészül ki: [A biztosítás nem terjed ki:] c) az európai parlamenti képviselőre Annak a képviselőnek a társadalombiztosítási jogaira és kötelezettségeire, aki az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004 évi LVII törvény 6 -ának (6) bekezdésében foglaltak szerinti nyilatkozatot tesz, a képviselői tevékenység teljes időtartamára a Tbj biztosítottakra vonatkozó rendelkezései irányadók Ebben az esetben a tiszteletdíja után nyugdíjjárulékot fizető képviselő a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettségét közvetlenül a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek, magán-nyugdíjpénztári tagság esetén a tagdíjat a magánnyugdíjpénztárnak teljesíti A Tbj) 19 -ának (1) bekezdésének új tartalma: A foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke: a) a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig 26 százalék, ebből - a nyugdíj-biztosítási járulék 24 százalék, - az egészségbiztosítási járulék 2 százalék, amelyből - a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5 százalék, - a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék, b) a járulékalap minimálbér kétszeresét meghaladó része után 29 százalék, ebből - a nyugdíj-biztosítási járulék 24 százalék, - az egészségbiztosítási járulék 5 százalék, amelyből - a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4,5 - százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék A Tbj 19 (1) bekezdését a 2009 július 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni, azzal, hogy a 2009 július 10-éig megszerzett jövedelmekre a 2009 június 30-án hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni A Tbj 39 -a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: 6
8 Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség további feltétele, hogy a természetes személy a bejelentkezését megelőzően megszakítás nélkül legalább egy éve a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992 évi LXVI törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik a Magyar Köztársaság területén Az egyéves időtartamba beszámít az a legfeljebb kilencven napos időszak is, amely alatt a belföldi személy nem rendelkezett a Magyar Köztársaság területén bejelentett lakóhellyel Ha az állami adóhatóság az egy éves időtartamra vonatkozóan a saját nyilvántartásában nem rendelkezik adattal, a járulékfizetési kötelezettség elbírálása céljából megkeresi a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervet, a lakcímre vonatkozó adatok közlése érdekében A vázoltak szerint az a Tbj szerint belföldinek minősülő személy, aki nem rendelkezik legalább egy éve belföldi lakcímmel, biztosítási kötelezettség vagy egyéb jogcímen fennálló jogosultság hiányában nem rendezheti az egészségügyi szolgáltatásra jogosultságát egészségügyi szolgáltatási járulékfizetéssel Lásd következő bekezdést! A Tbj 34 -ának (10) és (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: (10) A Tbj szerint nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult természetes személy megállapodást köthet a saját, valamint a vele együtt élő gyermeke egészségügyi szolgáltatásának biztosítására (11) Az előző bekezdésben említett megállapodás alapján fizetendő járulék havi összege: a) nagykorú állampolgár esetén a minimálbér 50 százaléka, b) 18 évesnél fiatalabb gyermek esetén a minimálbér 30 százaléka Az a magánszemély, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére nem kötelezett (pl nincs 1 éve bejelentett lakóhelye a Magyar Köztársaság területén) az egészségbiztosítási szervvel megállapodást köthet egészségügyi szolgáltatások fizetésére 7
9 Átmeneti rendelkezések A Tbj-t módosító rendelkezéseket - a 19 (1) bekezdésére vonatkozó kivétellel - a törvény hatálybalépésének napjától megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991 évi IV törvény módosítása Az Flt 40 helyébe a következő rendelkezés lép: A munkaadó a munkavállaló után a társadalombiztosítási járulékalap alapulvételével - a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig 1 százalék, - a járulékalap minimálbér kétszeresét meghaladó része után 3 százalék munkaadói járulékot köteles fizetni Az Flt 46/B -ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: Az egyéni és a társas vállalkozó az egészségbiztosítási járulékalap után - a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig 2,5 százalék, - a járulékalap minimálbér kétszeresét meghaladó része után 4 százalék vállalkozói járulékot fizet A rendelkezés nem vonatkozik arra a személyre, aki öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, vagy arra jogosulttá vált Nem kell vállalkozói járulékot fizetnie annak az egyéni és társas vállalkozónak, aki a vállalkozói tevékenysége folytatásával egyidejűleg munkaviszonyban is áll, vagy oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat Átmeneti rendelkezések Az Flt 40 -át és 46/B -ának (1) bekezdését a 2009 július 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni, azzal, hogy a 2009 július 10-éig megszerzett jövedelmekre a 2009 június 30-án hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni 8
10 A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004 évi CXXIII törvény módosítása A Pftv 4/A -a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [4/A (1) Pályakezdő fiatal foglalkoztatása után a munkaadót járulékkedvezmény illeti meg a következők szerint:] b) a munkaadói járulék és a társadalombiztosítás ellátásaira és a Tbj 19 -ának (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék együttes összege helyett - a foglalkoztatás első évében a bruttó munkabér 10 százalékának, - második évében 20 százalékának megfelelő fizetési kötelezettség A Pftv 5 -a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [5 (1) Az érvényes START PLUSZ kártyával rendelkező személy foglalkoztatása után a munkaadót - a 6 -ban meghatározott kivétellel - a járulékkedvezmény a következők szerint illeti meg:] b) a munkaadói járulék és a Tbj 19 -ának (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék együttes összege helyett - a foglalkoztatás első évében a bruttó munkabér 10 százalékának, - második évében 20 százalékának megfelelő fizetési kötelezettség terheli A Pftv 7 -a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [7 (1) Az érvényes START EXTRA kártyával rendelkező személy foglalkoztatása esetén - amennyiben a 8 -ban meghatározott feltételek nem állnak fenn - a munkaadót a következők szerint illeti meg járulékkedvezmény:] b) A foglalkoztatás első évében a munkaadó mentesül a munkaadói járulék, valamint a Tbj 19 -ának (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék megfizetése alól A munkaadót a START EXTRA kártya tulajdonosa foglalkoztatásának második évében a munkaadói járulék, valamint a Tbj 19 -ának (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék együttes összege helyett a bruttó munkabér tíz százalékának megfelelő járulékfizetési kötelezettség terheli 9
11 Átmeneti rendelkezések A Pftv e törvénnyel megállapított rendelkezéseit a törvény hatálybalépésének napját megelőzően kiváltott START, START PLUSZ vagy START EXTRA kártyával rendelkező személy foglalkoztatása esetén is alkalmazni kell a foglalkoztatásnak a törvény hatálybalépését követő időtartamára Jogszabályváltozás 2010 január 1-jétől 2009 évi LXXVII törvény A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997 évi LXXX törvény módosítása A Tbj 4 -a a) pontjának 6 alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: Foglalkoztató: 6 a kincstár számfejtési körében a helyi önkormányzatok nettó finanszírozásának hatálya alá tartozó munkáltatók esetében a járulék megállapításával, bevallásával, megfizetésével, a nyilvántartással és adatszolgáltatással, valamint a biztosítottak bejelentésével összefüggő, az e törvényben és az Art-ben előírt kötelezettségek tekintetében a kincstár, A szöveg az Art vonatkozó rendelkezéseinek beemelésével pontosításra került A Tbj 4 -ának h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: h) Megbízási jogviszony, munkaviszony: a magyar jog hatálya alá tartozó megbízási jogviszony és munkaviszony, továbbá a külföldi jog hatálya alá tartozó olyan megbízási jogviszony és munkaviszony, amely alapján a munkát a Magyar Köztársaság területén végzik Az új rendelkezés lényegesen kibővíti a biztosítási kötelezettség hatálya alá tartozó személyek körét A Tbj 4 -a a következő q) ponttal egészül ki: 10
12 q) Tevékenység piaci értéke: a természetes személy főtevékenységére jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazás A piaci érték meghatározása várható A Tbj a 18 -t megelőzően a következő alcímmel egészül ki: Járulékfizetésre vonatkozó általános szabályok A Tbj 18 -a (1) bekezdésének bevezető szövegrésze és a)-b) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek: A társadalombiztosítási ellátások és a munkaerő-piaci célok fedezetére a) a biztosított - természetbeni egészségbiztosítási járulékot, - pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és - munkaerő-piaci járulékot, a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot, valamint nyugdíjjárulékot, a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó nyugdíjjárulékot, b) a foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot, valamint nyugdíjbiztosítási járulékot, a továbbiakban együtt: társadalombiztosítási járulékot fizet A Tbj 19 -ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: A foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke 27 százalék, ebből - a nyugdíj-biztosítási járulék 24 százalék, - az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék 3 százalék Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül - a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5 százalék, - a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék, - a munkaerő-piaci járulék 1 százalék 2010 január 1-jétől a minimálbér kétszeresén felüli jövedelemre is a 27 százalékos járulékmérték az irányadó A Tbj 19 -ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 7,5 százalék Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül - a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, - a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2 százalék, - a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék 11
13 A Tbj 24 -át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép: Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék, valamint a nyugdíjjárulék A Tbj 24 -ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: A foglalkoztatott nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot fizet A nyugdíjjárulék (tagdíj), valamint az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja azonos a 20 (1)-(2) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék alapjával A foglalkoztatott nem fizet a) nyugdíjjárulékot, valamint egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot a járulékalapot képező természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének személyi jövedelemadóval növelt összege után, b) egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot - a jubileumi jutalom, - a végkielégítés, - az újrakezdési támogatás, - a szabadságmegváltás jogcímen kifizetett juttatás, - a határozott időtartamú jogviszony megszüntetése esetén a Munka Törvénykönyve 88 -ának (2) bekezdése és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992 évi XXXIII törvény 27 -ának (2) bekezdése alapján kifizetett összeg után, pénzbeli egészségbiztosítási járulékot a külön jogszabály szerinti - prémiumévek program, illetőleg - a különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás után 2010 január 1-jétől a munkaadói és a munkavállalói járulék beépül a társadalombiztosítási járulékrendszerbe A Tbj a 25 -t megelőzően a következő alcímmel egészül ki: Járulékfizetésre vonatkozó különös szabályok A Tbj a 25 -t követően a következő 25/A -sal egészül ki: Nem fizet a 19 (3) bekezdésében meghatározott mértékű munkaerő-piaci járulékot a) az 5 (1) bekezdésének b)-d), g)-i) pontjaiban és (2) bekezdésében meghatározott személy - ide nem értve az iskolaszövetkezetnek nem minősülő szövetkezet tevékenységében munkaviszony keretében közreműködő szövetkezeti tagot -, (Azaz nem fizet munkaerő-piaci járulékot vállalkozási jogviszonyban tevékenységet végző szövetkezeti tag, az iskolaszövetkezet nappali rendszerű 12
14 oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló- hallgató tagja, a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló, az álláskeresési támogatásban részesülő személy, a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban tevékenységet végző személy, az egyházi személy, szerzetesrendi tag, a mezőgazdasági őstermelő, valamint a választott tisztségviselő) b) az az egyéni és társas vállalkozó, aki közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy a vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik, c) az a foglalkoztatott, egyéni és társas vállalkozó, aki saját jogú nyugdíjas vagy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályban meghatározott reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte Az Flt mentesítő szabályai átkerülnek a Tbj-be A Tbj 27 -ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: A társas vállalkozás a biztosított társas vállalkozó után a 19 (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább a társas vállalkozó tevékenységének piaci értéke után fizeti meg Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a tevékenység piaci értékét, a foglalkoztató az Art 31 (2) bekezdésében meghatározott bevallásban - a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével - bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg Ha a járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn egy teljes naptári hónapon át, egy naptári napra az előzőek szerinti összeg harmincad részét kell figyelembe venni A Tbj 27 -ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: A tevékenység piaci értéke utáni járulékfizetési kötelezettség nem vonatkozik arra a társas vállalkozásra, amely a társas vállalkozó utáni járulékfizetési kötelezettséget külön törvényben meghatározottak szerint teljesíti E tekintetben külön törvény az egyszerűsített közteherviselésről szóló törvény A Tbj 29 -ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: A biztosított egyéni vállalkozó a 19 (1) bekezdésében meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulékot az Szja tv 16 (4) bekezdésében meghatározott vállalkozói kivét, de havi átlagban legalább a tevékenység piaci értéke után fizeti meg Átalányadózó esetén az átalányban megállapított jövedelem, de havi átlagban legalább a tevékenység piaci értéke után kell a társadalombiztosítási járulékot megfizetni Ha a vállalkozói kivét, illetve az átalányban megállapított jövedelem nem éri el a tevékenység piaci értékét, az egyéni vállalkozó az Art 13
15 31 (2) bekezdésében meghatározott bevallásban - a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével - bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a tényleges járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg A Tbj 29 -ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: A tevékenység piaci értéke utáni járulékfizetési kötelezettség nem vonatkozik arra az egyéni vállalkozóra, aki a járulékfizetési kötelezettségét külön törvényben meghatározottak szerint teljesíti E tekintetben külön törvény az egyszerűsített közteherviselésről szóló törvény A Tbj 29/A -ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: Az egyszerűsített vállalkozói adó szabályai szerint adózó (a továbbiakban: eva adózó) biztosított egyéni vállalkozó a 19 (1)-(3) bekezdésében meghatározott járulékokat (tagdíjat) a tevékenység piaci értéke után fizeti meg Az eva adózó egyéni vállalkozó az Art 31 (2) bekezdésében meghatározott bevallásban a tényleges jövedelmének feltüntetésével bejelentést tehet arról, hogy a járulékot (tagdíjat) a tényleges jövedelme, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg A vállalkozói körben új járulékalapként jelenik meg a tevékenység piaci értéke és megszűnik az éves göngyölítés rendszere A Tbj 31 -a (3)-(4) bekezdésének alkalmazásánál heti 36 órás foglalkoztatásnak kell tekinteni azt a munkaviszonyt is, amelyben a munkáltató a válság megoldására indított program keretében, munkaidő-szervezési intézkedéssel csökkentett munkaidőben - átlagosan legalább heti 20 órában - foglalkoztatott munkavállalóra tekintettel munkahelymegőrző támogatásban részesül A Tbj az 53 -t követően a következő 53/A -sal egészül ki: (1) A befizetett egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékból az állami adóhatóság 76,19 százalékot az Egészségbiztosítási Alapnak, 23,81 százalékot a Munkaerőpiaci Alapnak utal át (2) A Munkaerőpiaci Alapot megillető járulékot naponta kell átutalni a Munkaerőpiaci Alap számlájára A Tbj az 56/A -t követően a következő 56/B -sal egészül ki: A kincstár számfejtési körébe tartozó központi költségvetési szervek képviselőjeként a kincstár teljesíti a járulék megállapításával, bevallásával, 14
16 megfizetésével, a nyilvántartással és adatszolgáltatással, valamint a biztosítottak bejelentésével összefüggő, e törvényben és az Art-ben előírt kötelezettségeket Az önálló költségvetési szervek központosított számfejtését végző Kincstár ténylegesen képviselőként jelenik meg a rendszerben Hatályát veszti a Tbj a) 4 -a a) pontjának 8 alpontja, helyébe az 56/B lép (a központi költségvetési szervek vonatkozásában nem foglalkoztató, hanem képviselő a Kincstár), b) 4 -a k) pontjának 1 alpontjában a felszolgálási díj, a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló (a továbbiakban: borravaló), szövegrész, c) 21 -ának b) pontja (az önkéntes-, kölcsönös biztosító pénztárakba a tag javára befizetett tagdíjakkal kapcsolatos járulékkedvezmény az Szja tv módosításával egyidejűleg megszűnik), d) 26 -ának (7) bekezdése (a felszolgálási díj utáni járulékfizetés, illetve borravaló utáni mentessége vagy önkéntes bevallása) Átmeneti rendelkezés A Tbj-t módosító rendelkezéseket - a következő bekezdésben foglalt kivétellel - a 2010 január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni A Tbj 19 -ának (1) és (3) bekezdéseiben foglaltakat a 2010 január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni, azzal, hogy a 2010 január 10-éig megszerzett jövedelmekre a 2009 december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997 évi LXXXII törvény módosítása Az Mpt 23 -ának (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki: (A pénztártag tagsági jogviszonya) j) e törvény 123 -ának (15) bekezdése szerinti visszalépéssel, a visszalépés napjával (szűnik meg) Az Mpt 123 -a a következő (15)-(16) bekezdéssel egészül ki: (15) A társadalombiztosítási nyugellátásban nem részesülő pénztártag 2009 december 31-éig visszaléphet a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe, amennyiben 15
17 a) önkéntes döntése alapján vált a pénztár tagjává, és b) 2009 január 1-jét megelőzően az 52 életévét betöltötte (16) A (15) bekezdésben meghatározott pénztártagot a Felügyelet legkésőbb 2009 szeptember 30-áig tértivevénnyel ellátott - a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszterrel egyeztetett tartalmú - levélben értesíti a visszalépés lehetőségéről, amelyben tájékoztatja őt a magán-nyugdíjpénztári tagság várható előnyeiről, illetve kockázatairól Az Mpt 24 -a a következő (10)-(11) bekezdéssel egészül ki: (10) A 23 (1) bekezdés j) pontjában meghatározott esetben a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépési szándékát a pénztártagnak annak a magánnyugdíjpénztárnak kell bejelentenie, amelyikben tagsági jogviszonnyal rendelkezik A kérelem elbírálása során a 123 (15) bekezdésében meghatározott visszalépés feltételeit kell vizsgálni A tagokkal való elszámolás során az átlépés szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a visszalépő tagok tagdíj-kiegészítéssel csökkentett - a tagsági jogviszony megszűnésének napjára vonatkozó piaci értékelés szerint számított - követelésének értékét a pénztár a (11) bekezdésben foglaltak szerint átadja a Magyar Államnak (11) A pénztár a (10) bekezdésben meghatározott követelés értékét a Magyar Állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírban (a továbbiakban: állampapír) és pénzben teljesíti A követelésnek legalább a visszalépő tag portfolióján belüli állampapír-aránynak megfelelő részét állampapírban kell teljesíteni az Államadósság Kezelő Központ Zrt értékpapírszámlájára Az átadott állampapírok az értékpapírszámlán történő jóváírás napján a Magyar Állam tulajdonába kerülnek Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998 évi LXVI törvény módosítása Az Eho 3 -ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A kifizető, kifizető hiányában a jövedelmet szerző magánszemély 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben kifizetett, juttatott, a személyi jövedelemadóról szóló 1995 évi CXVII törvény (a továbbiakban: Szja tv) szerinti a) összevont adóalapba tartozó jövedelemnél aa) az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, ab) a vállalkozói kivét és a kivét-kiegészítés együttes összegének, illetve a személyes közreműködői díj és a személyes közreműködőidíj-kiegészítés együttes összegének, de legfeljebb a vállalkozóra irányadó, Tbj-ben meghatározott 16
18 tevékenység piaci értéke tárgyévi összegének a vállalkozói jogviszonyra tekintettel a tárgyévre bevallott társadalombiztosítási járulék alapját meghaladó része, b) külön adózó jövedelmek közül ba) a természetbeni juttatások adóalapként meghatározott értéke, bb) a kamatkedvezményből származó jövedelem, bc) az egyösszegű járadékmegváltások, bd) a kisösszegű kifizetések után A 11 százalékos mértéket a 27 százalékos kulcs váltja fel Az összevont adóalap bővül, hiszen az önálló, nem önálló tevékenységből származó valamint az egyéb jövedelem mellett ide tartozik majd átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, mezőgazdasági kistermelői bevételből az átalányban megállapított jövedelem, valamint az adóalap növelő összeg Adóalap növelő összeg a Tbj szerinti társadalombiztosítási járulék mértékével megállapított összeg, illetve biztosítási kötelezettség hiányában az összevont adóalapba tartozó jövedelmet terhelő egészségügyi hozzájárulás mértékével megállapított összeg, amit az Szja tv összevontan adóalap-kiegészítésnek nevez Az adóalap kiegészítés nem jövedelme a magánszemélynek, ily módon a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulásnak sem alapja Új elemként jelenik meg az Szja tv-ben a kivét kiegészítés és a személyes közreműködői díj-kiegészítés fogalma A vállalkozói jövedelemadózás szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó esetében továbbra is önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül a vállalkozói kivét Amennyiben a vállalkozói kivét nulla, vagy éves összege nem éri el az adóévben a tevékenységre jellemző kereset éves összegét, önálló tevékenységnek minősül a fejlesztési tartalékkal csökkentett vállalkozói osztalékalap, de legfeljebb abból az a rész (bármelyik a továbbiakban: kivétkiegészítés), amely a vállalkozói kivéttel együtt, illetve ennek hiányában eléri a tevékenységre jellemző keresetet Az egyéni vállalkozó a kivét- kiegészítést a jövedelemszerzés időpontjának az adóév utolsó napját tekintve adóbevallásában állapítja meg és annak adóalapja utáni adót a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig fizeti meg Az Szja tv rendelkezése szerint nem önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben, vagy egyébként az e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez Ilyennek minősül különösen a nem önálló tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyra tekintettel munkabér, tiszteletdíj, illetmény, jutalom, költségtérítés, a más személy által fizetett adóköteles biztosítási díj címén kapott bevétel, a társas vállalkozásban személyesen közreműködő magánszemély tag (a továbbiakban: személyes közreműködő) által 17
19 személyes közreműködése ellenében kapott juttatás, ha azt a társas vállalkozás költségei között számolják el (a továbbiakban: személyes közreműködői díj) Az egyéni és társas vállalkozói kör esetében is érvényesül az a főszabály, hogy amely jövedelmek után társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség van, azt az egészségügyi hozzájárulás alapjaként nem kell számba venni (2) Több társas vállalkozásban is személyesen közreműködő tag esetén az (1) bekezdés ab) alpontja alkalmazásakor járulékalapként annál a társas vállalkozásnál bevallott járulékalapot kell figyelembe venni, amelynél a személyes közreműködői díj-kiegészítést meg kell állapítani Az (1) bekezdésben meghatározott jövedelem után az egészségügyi hozzájárulást nem pénzbeli juttatás esetén is meg kell fizetni Az Eho 3 -a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: (4) Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá nem tartozó, a Tbj szerinti társas vállalkozás 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet a számvitelről szóló törvény szerinti beszámolójában kimutatott mérleg szerinti eredménynek a tevékenységében személyesen közreműködő tag részesedésére jutó azon része után, amelyet a számviteli törvény előírásai alapján osztalékként, részesedésként meg lehetett volna állapítani, de legfeljebb a Tbj-ben meghatározott tevékenység piaci értékének azon része után, amely meghaladja a vállalkozói jogviszonyra tekintettel bevallott társadalombiztosítási járulékalap és az (1) bekezdés ab) alpontjában meghatározott egészségügyi hozzájárulásalap együttes összegét Ezt a rendelkezést a vállalkozás 2010 évi üzleti év mérleg szerinti eredménye alapján kell alkalmazni, a fizetési és bevallási kötelezettséget a beszámoló közzétételére előírt határidőt követő hónap 12-éig kell teljesíteni E bekezdés szövegében további módosítás várható Az Eho 3 -a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: Mentesül az (1) bekezdés ab) alpontjában meghatározott kötelezettség alól a személyes közreműködői díj-kiegészítés azon része, amelynek megfelelő összeg után a megelőző adóév(ek)ben a (4) bekezdés szerint egészségügyi hozzájárulásfizetés történt (1) Az Eho 5 -a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Nem kell megfizetni a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a következő jogcímeken keletkező jövedelmek után:) 18
20 d) az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély javára jóváírt támogatói adomány, Az Eho 5 -ának (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki: (Nem kell megfizetni a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a következő jogcímeken keletkező jövedelmek után:) e) az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993 évi XCVI törvény 51/C -ában meghatározott szolgáltatás, után Ezek a jövedelmek a 2009 december 31-éig hatályos rendelkezések szerint is mentesek voltak a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alól Az Eho 5 -a a következő (2) bekezdéssel egészül ki: A kifizetőt és a bérbeadó természetes személyt nem terheli a 3 (1) bekezdésében meghatározott egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem után, ha a bérbeadó bérleti díjból származó bevételére az önálló tevékenységből származó jövedelemre irányadó szabályokat alkalmazza Hatályát veszti az Eho 4 (5) bekezdése (ha a figyelembe vett és az igazolt költség közötti differencia meghaladja az adóelőleg számításánál figyelembe vett költség 5 %-át, 11 százalék eho-t kell fizetni) 2010 január 1-jétől megszűnik a tételes egészségügyi hozzájárulás A 2009 december havi tételes egészségügyi hozzájárulás fizetésére és bevallására a 2009 december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni Átmeneti rendelkezés: Az Eho-t módosító rendelkezéseket a 2010 január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett hozzájárulásfizetési-kötelezettségre kell alkalmazni Az elmúlt évi jogszabály módosításnál kihirdetett módosítások 2010 január 1- jétől Hatályát veszti az Eho 3 -a (3) bekezdésének felvezető szövegében a, bevallási kötelezettség alá tartozó szövegrész A 2009 december 31-éig hatályos rendelkezések szerint a magánszemélyt az adóévben megszerzett vállalkozásból kivont jövedelme, értékpapír-kölcsönzésből megszerzett jövedelme, osztalékjövedelme, árfolyamnyereségből származó jövedelme és ingatlan bérbeadásból származó jövedelmével a törvényben előírt egyéb feltételek teljesülése esetében akkor 19
21 terheli 14 százalék egészségügyi hozzájárulás, ha az említett jövedelmekkel összefüggésben bevallási kötelezettség is felmerül Ez az előírás az Szja tv rendelkezéseivel nem minden esetben van összhangban Az Szja tv 11 (3) bekezdése szerint a magánszemély nem köteles bevallani: a) azt a bevételt, amelyet a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, b) az ingó vagyontárgy, az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételt, ha abból jövedelem nem keletkezik, c) az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelmet, ha az adóévben ilyen jogcímen megszerzett összes jövedelem nem haladja meg a 200 ezer forintot, d) az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelmet, az osztalékból származó jövedelmet, az árfolyamnyereségből származó jövedelmet, a vállalkozásból kivont jövedelmet, valamint - az osztalékra vonatkozó szabályok szerinti adókötelezettség esetén - az életjáradékból származó jövedelmet, ha az adóévben ilyen jogcím(ek)en megszerzett összes jövedelem nem haladja meg az 100 ezer forintot és az adót a kifizető levonta, e) a b)-d) pontban nem említett külön adózó jövedelmet (ide nem értve az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmet), ha az adót a kifizető levonta, f) azt a jövedelmet, amely nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján a Magyar Köztársaságban nem adóztatható (ide nem értve a nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján az adó alól a Magyar Köztársaságban mentesített, de az adó kiszámításánál figyelembe vehető jövedelmet), g) azt a jövedelmet, amelyet külön törvény rendelkezése szerint nem kell bevallani Ezekben az esetekben a magánszemély bevallási kötelezettség hiányában egészségügyi hozzájárulás fizetésére sem kötelezett A hatályon kívül helyezett szövegrész eredményeként megszűnik ez az ellentmondás Ennek a szabálynak a módosításával függ össze az Eho tv 11/A (4) bekezdésének módosítása is Az Eho 11/A -ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (4) Ha a magánszemély a 3 (3) bekezdésében foglaltak szerint egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett, vagy a (3) bekezdés szerint visszaigénylési jogosultságát gyakorolja, az adóévről köteles bevallást benyújtani Nem kell az egészségügyi hozzájárulást a magánszemélynek bevallania, ha a kifizető az egészségügyi hozzájárulást levonta, és a magánszemély az Szja tv vagy az Art alapján nem köteles bevallás benyújtására Összeállította: Walchné Kremlicska Katalin 20
22 A kötelező egészségbiztosítás ellátásait és a gyermekgondozási támogatásokat érintő változásokról Betegszabadságra vonatkozó jogszabály módosítása: Eddig is és a jövőben is a Munkatörvénykönyve szabályozza a betegszabadság időtartamát, illetve a betegszabadság idejére fizetendő távolléti díj mértékét A betegszabadság időtartama nem változik, továbbra is 15 munkanap, a módosított jogszabály szerint azonban a 2009 július 31-ét követően keresőképtelenné vált biztosítottak esetén a betegszabadság időtartamára fizetett távolléti díj mértéke 80 százalékról 70 százalékra csökken Táppénz jogszabály módosítása 2009 május 11-én az Országgyűlés többek között az adó, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló és a nyugdíjtörvény módosításáról döntött Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2009 évi XXXV törvény szerint a kötelező egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira vonatkozóan a változások a következők: Táppénz folyósításának időtartama: Táppénz továbbra is a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át, 2009 július 31-ét követő keresőképtelenség esetén a biztosítási jogviszony megszűnését követően 30 napon át A módosítást követően tehát az un passzív táppénz folyósításának időtartama a 45 naptári napról 30 naptári napra csökken Táppénz mértéke: A táppénz összegének kiszámítására vonatkozó szabály nem módosul, mértéke azonban igen 2009 július 31-ét követő keresőképtelenségek esetén a táppénz mértéke folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának hatvan százaléka, amennyiben ennél rövidebb a biztosítási idő vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt ötven százaléka, azzal, hogy a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 400 százalékának, a biztosítási jogviszony megszűnését követően a minimálbér 150 százalékának harmincad részét A módosult jogszabálynak megfelelően a biztosítási jogviszony fennállása alatt folyósított táppénz naptári napi bruttó összege 9 533,33 forintot nem haladhatja 21
23 meg A biztosítási jogviszony megszűnését követő időre folyósított ellátás bruttó naptári napi összege is maximálva lett, azaz forintot nem haladhatja meg Méltányossági ellátások Az egészségbiztosítási szerv - az E Alap éves költségvetésében meghatározott keretek között - méltányosságból csak akkor engedélyezheti a terhességigyermekágyi segélynek, a gyermekgondozási díjnak és a táppénznek a biztosított részére történő folyósítását, ha a biztosított az ahhoz szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik A biztosítási jogviszony megszűnése után folyósított táppénz lejártát követően összhangban a passzív táppénz folyósításának időtartamával az egészségbiztosítási szerv méltányosságból legfeljebb 30 napra állapíthat meg táppénzt A méltányosságból megállapítható pénzbeli ellátások folyósításának idejét és összegét az egészségbiztosítási szerv a méltányossági kérelem elbírálása során a pénzellátások megállapítására vonatkozó szabályoktól, azaz a törvényben foglaltaktól eltérően határozhatja meg, azzal, hogy összege nem haladhatja meg terhességi-gyermekágyi segély esetén a 42 (3) bekezdés szerinti összeget, azaz az ellátást legfeljebb a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével lehet megállapítani Amennyiben a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, úgy a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni, gyermekgondozási díj esetén a 42/D (3) bekezdése szerinti összeget, azaz az ellátást, legfeljebb a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével lehet megállapítani Ha azonban a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni, a biztosítási idő tartama alatt engedélyezett táppénz folyósítása esetén a biztosítási idő figyelembevételével a 48 (8) bekezdés szerinti összeget, tehát az engedélyezetett naptári napi táppénz összege a 9 533,33 forintnál magasabb nem lehet, a biztosítási jogviszony megszűnését követő időre engedélyezett méltányossági táppénz esetén a folyósított táppénz összege a forint lehet Nem változott az eseti segélyezésre vonatkozó szabály, mely szerint az egészségbiztosító méltányosságból a biztosítottat indokolt esetben segélyben részesítheti 22
24 Üzemi balesetet fogalma: Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri Üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el (a továbbiakban úti baleset) Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri Úti baleseti táppénz mértékének megállapítása: A módosítás az úti baleseti táppénz mértékét érinti E szerint a 2009 december 31-ét követően bekövetkezet balesetek esetén a baleseti táppénz összege azonos a baleseti táppénzre való jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári hónapban végzett munkáért, tevékenységért kifizetett (elszámolt), a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelme naptári napi összegével, úti baleset esetén annak kilencven százalékával Amennyiben a biztosított a baleseti táppénzre való jogosultságot megelőző hónapban nem volt pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett, a baleseti táppénz összege a balesetet megelőzően elért tényleges, annak hiányában a szerződés szerinti jövedelméből számított, úti baleset esetén annak kilencven százaléka Az egyéni és a társas vállalkozó baleseti táppénzének alapját a táppénzre vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani A baleseti táppénz mértéke az alapját képező jövedelem 100 százaléka, úti baleset esetén annak kilencven százaléka Ha a biztosított a baleseti táppénz számítására meghatározott időtartam alatt - jövedelem hiányában - pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem fizetett, a baleseti táppénz összege azonos a szerződés szerinti jövedelme naptári napi összegével, úti baleset esetén annak kilencven százalékával Terhességi-gyermekágyi segély Szigorodnak a terhességi gyermekágyi segélyre jogosultság feltételei 2010 április 30-át követően bekövetkezett szülések esetén a jogosultság szabályai a következők: Terhességi gyermekágyi segély annak jár, aki a szülést megelőző (örökbefogadó nő esetén az örökbefogadást megelőző) két éven belül 365 naptári napon át biztosított volt, és a biztosítás tartama alatt, vagy az annak megszűnését követő negyvenkét napon 23
25 belül szül, vagy megszűnését követő negyvenkét napon túl, a táppénz vagy a baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt, vagy a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül szül A terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultsághoz szükséges előzetes 365 naptári napi időbe a biztosítási időkön túl be kell számítani a passzív jogon folyósított táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósításának az időtartamát, valamint a rehabilitációs járadék folyósításának idejét, továbbá a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 naptári napot Fontos azonban tudni, hogy nem változott a terhességi gyermekágyi segély mértéke az továbbra is 70 százalék, illetve összegének kiszámítása A táppénz szabályoknál ismertetett maximum ellátási összeg a terhességigyermekágyi segélyre nem vonatkozik, annak összege nem került korlátozásra Gyermekgondozási díj Szintén a terhességi-gyermekágyi segélyhez hasonlóan szigorodik a gyermekgondozási díjra jogosultság 2010 április 30-át követő szülések esetén gyermekgondozási díjra jogosult a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díjigénylését a gyermeket szülő anya esetében a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt; a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett, és a szülést megelőző két éven belül 365napon át biztosított volt, és a gyermeket a saját háztartásában neveli A jogszabály alkalmazásánál továbbra is szülőnek kell tekinteni a vér szerinti és az örökbefogadó szülőt; a szülővel együtt élő házastársat; azt a személyt, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van; a gyámot A gyermekgondozási díjra jogosultsághoz szükséges 365 naptári napi időbe 24
A járulékfizetési kötelezettség alapja, a fizetendő kötelezettségek: Járulékalapot képező jövedelem [Tbj. 4. k) pont 1-2. alpont]
Adóbevallás 2011: így kell az adószámos magánszemélynek adózni - Nettó BÉRKALKULÁTOR 2016 - Adó Adóbevallás 2011: így kell az adószámos magánszemélynek adózni. Ha Ön adószámos magánszemélyként végzi munkáját,
RészletesebbenA kamat jövedelem (Szja tv. 65. ) és a lekötési hozam (Szja tv. 67/B. ) 6%
Egészségügyi fizetési kötelezettség 2015-2016.években A járulékterhet nem viselő, szociális i adó alapját nem képező jövedelmek utáni általános mértékű** : Az összevont adóalapba tartozó, az adó, adóelőleg-alap
RészletesebbenHAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról. Benyújtandó az illetékes elsőfokú adóhatósághoz
1008A HAVI BEVALLÁS a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Benyújtandó az illetékes elsőfokú adóhatósághoz Az adóhatóság
RészletesebbenEgészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség 2011. január 1-jétől
EHO 2011: egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség 2011-ben. Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli a munkáltatót, kifizetőt az általa magánszemélynek juttatott
RészletesebbenHAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról
1208A HAVI BEVALLÁS a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról Nemzeti Adóés Vámhivatal Benyújtandó az illetékes alsó fokú állami adóhatósághoz Hibásnak minősített
RészletesebbenKészítette: Nagyné Budai Erika
2015. évi változások Járulék, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó, kisadózó vállalkozók tételes adója, egyszerűsített foglalkoztatás Készítette: Nagyné Budai Erika A társadalombiztosítás
RészletesebbenAz Európai Unió más tagállamába kiküldött munkavállalók társadalombiztosítási jogállása, közteherfizetési. Széll Zoltánné előadása
Az Európai Unió más tagállamába kiküldött munkavállalók társadalombiztosítási jogállása, közteherfizetési kötelezettség Széll Zoltánné előadása Jogalkalmazás Magyarországon A Tbj. rendelkezéseit a szociális
Részletesebben2013. Fontosabb évközi változások a Tbj-ben
2013. Fontosabb évközi változások a Tbj-ben 1997. évi LXXX. törvény; 195/1997. (XI.5.) Korm. r. Készítette: Beke Ibolya 2013.12.09. Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 1 Átalányadózó egyéni vállalkozó
RészletesebbenKITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ a 06T1031 számú bejelentő- és változásbejelentő lap kitöltéséhez
Tisztelt Adózó! KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ a 06T1031 számú bejelentő- és változásbejelentő lap kitöltéséhez Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy ezen az adatlapon teljesítheti az adózás rendjéről szóló 2003.
RészletesebbenAz egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség 2016.
Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség 2016. Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi
RészletesebbenA MEGVÁLTOZÓ NYUGDÍJRENDSZER
A MEGVÁLTOZÓ NYUGDÍJRENDSZER I. KORHATÁR ELŐTTI NYUGDÍJAK II. ROKKANTSÁGI NYUGDÍJ 2012. I. 1. Dr. Futó Gábor I. Korhatár előtti ellátások az előrehozott öregségi nyugdíj, a csökkentett összegű előrehozott
RészletesebbenSzékesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése. 49/2015. (XI.30.) önkormányzati rendelete. az idegenforgalmi adóról
Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 49/2015. (XI.30.) önkormányzati rendelete az idegenforgalmi adóról Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a helyi adókról szóló
Részletesebben2015. évközi szja-változások
2015. évközi szja-változások ÚJ 2015. július 7-étől: Egy pénzügyi intézmény (pl. bank) felszámolásának esetén az érintett magánszemély nem kerül adójogilag hátrányos helyzetbe: nem keletkezik adókötelezettsége
RészletesebbenSzociális hozzájárulási adó kedvezményei
Szociális hozzájárulási adó kedvezményei Kedvezmény megnevezése Kedvezmény alapja Kedvezmény mértéke Kedvezmény időtartama Kedvezmény feltétele Pftv. alapján (2004. évi CXXIII. tv.) START kártya (nem diplomás)
RészletesebbenCSÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 12/2003.(XI.27.) RENDELETE A MAGÁNSZEMÉLYEK KOMMUNÁLIS ADÓJÁRÓL. Adókötelezettség 1.
CSÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 12/2003.(XI.27.) RENDELETE A MAGÁNSZEMÉLYEK KOMMUNÁLIS ADÓJÁRÓL Csány Községi Önkormányzat a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 1. -ának (1) bekezdésében
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ A KKV MINŐSÍTÉS MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ ÉS A PARTNER ÉS KAPCSOLÓDÓ VÁLLALKOZÁSOK MEGHATÁROZÁSÁHOZ
TÁJÉKOZTATÓ A KKV MINŐSÍTÉS MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ ÉS A PARTNER ÉS KAPCSOLÓDÓ VÁLLALKOZÁSOK MEGHATÁROZÁSÁHOZ a 2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról alapján 1) KKV-nak
Részletesebbena Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés tisztségviselőinek, tagjainak és a bizottságok tagjainak tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló
a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés tisztségviselőinek, tagjainak és a bizottságok tagjainak tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló 11/2013. (IX.26.) önkormányzati rendelet, egységes szerkezetbe
RészletesebbenTájékoztató a magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi vállalkozások társadalombiztosítási
Tájékoztató a magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi vállalkozások társadalombiztosítási és szociális hozzájárulási adó kötelezettségének teljesítéséhez Jelen tájékoztató annak
RészletesebbenTájékoztató a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettségről
Tájékoztató a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettségről Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény alapján 2012. január 1-jétől a kifizetőt
RészletesebbenSzigethalom Város Önkormányzata Képviselő-testületének
Szigethalom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2012. (XI.26.) RENDELETE (egységes szerkezetben az 1/2013.(I.29.) és a 13/2014.XI.24.) önk. rendelettel) a helyi adókról Szigethalom Város Önkormányzat
Részletesebben224/2016. (VII. 28.) Korm. rendelet
224/2016. (VII. 28.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet módosításáról 1 Tartalom:
Részletesebben1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról 2015.08.01 32 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
1 / 7 2016.03.25. 14:15 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról 2015.08.01 32 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról Az egészségügyi szolgáltatásokra szolidaritási elv
Részletesebben1998. évi LXVI. törvény. az egészségügyi hozzájárulásról 1. A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás
Hatály: 2015.VIII.1. - 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról 1 Az egészségügyi szolgáltatásokra szolidaritási elv alapján jogosultak ellátásai pénzügyi fedezetének biztosítása és az arányos
Részletesebben40/2001.(XI.16.) ÖKT. sz. rendelet egységes szerkezetbe foglalt szövege
Budaörs Város Önkormányzat A BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATALÁBAN FOGLALKOZTATOTT KÖZTISZTVISELŐK ILLETMÉNYKIEGÉSZÍTÉSÉRŐL ÉS VEZETŐI PÓTLÉKÁRÓL, AZ ŐKET MEGILLETŐ SZOCIÁLIS, JÓLÉTI ÉS
Részletesebben1. Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum)
1. Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum) 321/2008. (XII. 29.) Korm. rend. Havi bér Ft/hó Heti bér Ft/hét Napi bér Ft/nap Órabér Ft/óra Minimális bér Korm. rend. 2. 2009. 01. 01. -től
Részletesebben10/2005. (I.26.) rendelet egységes szerkezetbe foglalt szövege
Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testülete A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN ALKALMAZANDÓ TÉRÍTÉSI DÍJ ÉS TANDÍJFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK SZABÁLYAIRÓL SZÓLÓ a 47/2006.(XI.16.), 46/2010.
RészletesebbenKi minősül mezőgazdasági őstermelőnek?
Őstermelő adózása 2011: mezőgazdasági őstermelő adózásának és a járulékok fizetésének szabályai 2011-ben a berkalkulator.net oldalán. Az őstermelői tevékenység amennyiben általános forgalmi adó alanyiságot
RészletesebbenBérjellegű támogatások. Ujhelyi Zita
Bérjellegű támogatások Ujhelyi Zita Lehetőségek munkaadók számára, foglalkoztatáshoz kapcsolódó támogatások Szolgáltatások munkaerő-piaci információk nyújtása közvetítés Támogatások foglalkoztatás bővítését
RészletesebbenStatisztikai számjel vagy adószám (csekkszámlaszám) Keltezés: Tiszafüred, 2009. május 15. az egyéb szervezet vezetője (képviselője)
az egyéb szervezetmegnevezése az egyéb szervezet címe, telefonszáma 2008 évi KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. 01. 01. - 2008. 12. 31. 1. Számviteli beszámoló ( közhasznú egyszerűsített beszámoló) a) Mérleg
RészletesebbenVéleményezési határidő: 2013. november 26. Véleményezési cím:
Budapest Főváros IV. kerület ÚJPEST ÖNKORMÁNYZAT 1041 Budapest, István út 14. 231-3141, Fax.: 231-3151 mszabolcs@ujpest.hu ALPOLGÁRMESTERE www.tuv.com ID 9105075801 Management System ISO 9001:2008 valid
RészletesebbenÍrta: Administrator 2011. április 01. péntek, 16:08
Hogyan kell szuperbruttósítani a 2011-es adóbevallásban? - Segítség a 1053-as szja-bevallás kitöltéséhez. A szuperbruttósítás miatt sokaknak okoz gondot a 1053-as szja-bevallás kitöltése 2011-ben. A NAV
RészletesebbenPasszív ellátások rendszere a magyarországi munkaügyi szervezetben
Passzív ellátások rendszere a magyarországi munkaügyi szervezetben Dr. Sabacz Róbert BFKH MK kirendeltség-vezető Vác 2011. Május 12-13. EURES-T Danubius Partnerségi Találkozó Visegrád Passzív ellátások
RészletesebbenA szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség 2016
A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség 2016 Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 1 IX. Fejezete alapján a kifizetőt a természetes
RészletesebbenKiszombor Nagyközség Polgármesterétől 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8. Tel/Fax: 62/525-090 E-mail: phkiszombor@vnet.hu
Kiszombor Nagyközség Polgármesterétől 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8. Tel/Fax: 62/525-090 E-mail: phkiszombor@vnet.hu Üsz.:22-42/2014. Tárgy: A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről
RészletesebbenFOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ADÓKEDVEZMÉNYEK
1./ A START tv. szerinti egyéb adókedvezmények FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ADÓKEDVEZMÉNYEK Figyelem: a 2012. december 31-ig kiváltott START kártya alapján adókedvezmény már nem érvényesíthető!milyen jogszabályhely
RészletesebbenI. Adóalany Adóalany neve (cégneve): Adóazonosító jele [][][][][][][][][][] Adószáma: [][][][][][][][]-[]-[][]
I JELŰ BETÉTLAP 20. évben kezdődő adóévről a/az Sajóbábony Város Önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről szóló helyi iparűzési adóbevalláshoz
Részletesebben2016. JÚNIUS 10. EGYÉNI VÁLLALKOZÓK
k 1. Áfa fizetésére nem kötelezett egyéni vállalkozó 2. Áfa fizetésére kötelezett egyéni vállalkozó 2016. JÚNIUS 10. EGYÉNI VÁLLALKOZÓK Adatlap az egyedi mentesítéssel rendelkező adózók pénztárgépei adattartalmának
Részletesebben1. A rendelet hatálya
Pécel Város Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015. (II. 5.) önkormányzati rendelete a hivatali helyiségen kívüli és a hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötések engedélyezésének szabályairól
Részletesebben2016. MÁJUS BEVALLÁSI ÉS BEFIZETÉSI HATÁRIDŐK MAGÁNSZEMÉLYEKNEK, EGYÉNI VÁLLALKOZÓKNAK
2016. MÁJUS BEVALLÁSI ÉS BEFIZETÉSI HATÁRIDŐK MAGÁNSZEMÉLYEKNEK, EGYÉNI VÁLLALKOZÓKNAK 1 2016. MÁJUS 12. EGYÉNI VÁLLALKOZÓK 1. ÁFA fizetésére nem kötelezett egyéni vállalkozó 2. ÁFA fizetésére kötelezett
RészletesebbenRSM DTM Hungary Zrt. Cafeteria 2015: újratervezés? Milyen hatása lesz a cafeteriában bekövetkezett változásoknak a vállalati cafeteria rendszerekre
RSM DTM Hungary Zrt. Cafeteria 2015: újratervezés? Milyen hatása lesz a cafeteriában bekövetkezett változásoknak a vállalati cafeteria rendszerekre Adózás 2015 2014.12.05. Előadó: dr. Fekete Zoltán Titusz
RészletesebbenA munkahelyvédelmi akcióterv adókedvezményei. Elıadó: Ferenczi Szilvia
A munkahelyvédelmi akcióterv adókedvezményei Elıadó: Ferenczi Szilvia Hatály, a kedvezmények típusai, alanyai, alapja: A munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítására az Országgyőlés elfogadta
RészletesebbenA családi kedvezmény ellenőrzésének tapasztalatai
OBB-KLUB A családi kedvezmény ellenőrzésének tapasztalatai 2015.06.22. Érvényesíthető kedvezmények az szja-ban Családi kedvezmény Első házasok kedvezménye Lakáscélú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezménye
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ a korhatár előtti ellátásról, az átmeneti bányászjáradékról és a balettművészeti életjáradékról
TÁJÉKOZTATÓ a korhatár előtti ellátásról, az átmeneti bányászjáradékról és a balettművészeti életjáradékról A 2011. évi CLXVII. törvény értelmében korhatár előtti öregségi nyugdíj 2011. december 31-ét
RészletesebbenKapcsolt vállalkozások évzáráshoz kapcsolódó egyéb feladatai. Transzferár dokumentálás Szokásos piaci ár levezetés
Kapcsolt vállalkozások évzáráshoz kapcsolódó egyéb feladatai Transzferár dokumentálás Szokásos piaci ár levezetés Feladatok I. Kapcsoltság vizsgálat II. Cégcsoport méret feltérképezés III. Transzferár
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. - a Közgyűléshez - az építményadóról szóló rendelet módosítására
Ügyiratszám: 340708/2008.III. Ügyintéző: Dr. Ráczné ELŐTERJESZTÉS - a Közgyűléshez - az építményadóról szóló rendelet módosítására Dr. Ráczné Dr. Kassy Erzsébet Az érintett belső szervezeti egység vezetőjének
RészletesebbenEgyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2015. augusztus 27-i ülésére
Tárgy: A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális alap- és szakosított ellátások térítési díjáról szóló önkormányzati rendelet módosítása Sorszám:
RészletesebbenSzociális hozzájárulási adó (a 2011. évi CLVI. törvény alapján)
Szociális hozzájárulási adó (a 2011. évi CLVI. törvény alapján) Alapelv Az adótörvények módosítása során a társadalombiztosítással kapcsolatosan megfogalmazott egyik alapelv a következő: A társadalmi szolidaritás
RészletesebbenEplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének A 2/2016. (I. 28.) önkormányzati rendelettel módosított 15/2015. (XI. 26.) önkormányzati rendelete
Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének A 2/2016. (I. 28.) önkormányzati rendelettel módosított 15/2015. (XI. 26.) önkormányzati rendelete a helyi adókról (egységes szerkezetben, hatályos 2017.
RészletesebbenT/8840. számú. törvényjavaslat
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/8840. számú törvényjavaslat a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény, valamint a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról Előadó: Varga Mihály
Részletesebben2013. július 14.napját követően kezdődő pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén 1997.évi LXXXIII. törvény változásai. Farkasné Gondos Krisztina
2013. július 14.napját követően kezdődő pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén 1997.évi LXXXIII. törvény változásai Farkasné Gondos Krisztina 39/a (1) bekezdés változik Az egészségbiztosítási pénzellátás
Részletesebben1. Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum)
1. Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum) 295/2009. (XII. 21.) Korm. rend. Havi bér Ft/hó Heti bér Ft/hét Napi bér Ft/nap Órabér Ft/óra Minimális bér Korm. rend. 2. (1) bek. 73.500
Részletesebben1997. évi LXXX. törvény
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény célja 1. E törvény
Részletesebben2011. szeptember 1-től
2011. szeptember 1-től 1. Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum) Havi bér Ft/hó Heti bér Ft/hét Napi bér Ft/nap Órabér Ft/óra Minimálbér 337/2010. (XII.27.) Korm.r. 2. (1) bek. 78.000
RészletesebbenÁTLÁTHATÓSÁGI NYILATKOZAT
7. sz. mintanyilatkozat ÁTLÁTHATÓSÁGI NYILATKOZAT az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 6 (6) bekezdés, 50. (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. (1) 1.
RészletesebbenKérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez: fogyatékos emberek nappali intézményi ellátásához
Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesülete 7400 Kaposvár Béke u. 47. Napsugár Integrált Szociális Intézmény Fészek Szociális Szolgáltató Központ Fogyatékos Emberek Nappali Intézménye 7500 Nagyatád, Dózsa
RészletesebbenA szociális ellátó rendszer modernizációja Szakmapolitikai változások. Kanyik Csaba
A szociális ellátó rendszer modernizációja Szakmapolitikai változások Kanyik Csaba A változások Szabályozási környezet Állami szerep változása Szociális ellátások kitagolás, Gyermekvédelem nevelőszülői
RészletesebbenÖnellenőrzés Előadó: dr. Jakab Miklós
Előadó: dr. Jakab Miklós Az önellenőrzés fogalma Az adózó önadózás esetén jogosult az önellenőrzésre elévülési időn belül, de arra nem kötelezhető. Az önellenőrzéssel az adózó helyesbíti és bevallja az
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2006. június 26- i ülésére Tárgy: A Zirc Városi Önkormányzat Képviselő- testületének a pénzbeli és természetben nyújtott szociális
Részletesebben1997. évi LXXX. törvény
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény és a végrehajtására kiadott 195/1997. (XI. 5.) kormányrendelet
Részletesebben73OA Eredménykimutatás - Pénztár működési tevékenysége
73OA Eredménykimutatás - Pénztár működési tevékenysége 001 73OA01 Tagok által fizetett tagdíj 59 334-59 334 59 642-59 642 002 73OA02 Munkáltatói tagdíj-hozzájárulás 39 212-39 212 27 357-27 357 003 73OA03
RészletesebbenMogyoród Nagyközség Önkormányzatának a helyi adókról szóló 25/2013. (XII. 2.) számú rendelete
Mogyoród Nagyközség Önkormányzatának a helyi adókról szóló 25/2013. (XII. 2.) számú rendelete /Egységes szerkezetbe foglalva a 21/2014. (XI.26.), a 31/2015. (XI.26.) és a 2/2016. (II.17.) önkormányzati
RészletesebbenKérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez A
Kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez A ( A formanyomtatvány az igényelt szociális ellátás típusának megfelelő adatok figyelembevételével töltendő ki.) 1. Az ellátást
RészletesebbenDOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377
DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.HU ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2008. május 30-i ülésére Tárgy:
RészletesebbenK Ö Z H A S Z N Ú S Á G I J E L E N T É S
1201 Budapest, Török Flóris u. 257. Tel/Fax:283-01-94 Anyaoltalmazó Alapítvány K Ö Z H A S Z N Ú S Á G I J E L E N T É S 2005 Budapest, 2006. 2 T a r t a l o m 1. A szervezet alapadatai 2. Az Anyaoltalmazó
RészletesebbenBudaörs Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 37/2015. (XII.17.) önkormányzati rendelete
Budaörs Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 37/2015. (XII.17.) önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 53/2013. (XII.21.) önkormányzati rendelet
RészletesebbenTERJESZTÉS. Tárgya: strandi pavilonok bérbeadására kötött szerz dések módosítása Készítette: dr. Szabó Tímea, körjegyz
EL TERJESZTÉS Tárgya: strandi pavilonok bérbeadására kötött szerz dések módosítása Készítette: dr. Szabó Tímea, körjegyz Tisztelt Képvisel -testület! A strandi pavilonok bérbeadására kötött szerz dések
RészletesebbenKérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy a tájékoztatót megtárgyalni és az alábbi határozati javaslatot elfogadni szíveskedjenek.
Ügyiratszám: 23-2 /2016/U1 Tárgy: SZKTT évi működési támogatás elszámolása Község Képviselő-testülete Tisztelt Képviselő-testület! A Szegedi Kistérség Többcélú Társulása megküldte az általa fenntartott
RészletesebbenEURÓPAI UNIÓ AZ EURÓPAI PARLAMENT 2006/0287 (COD) PE-CONS 3648/2/07 REV 2
EURÓPAI UNIÓ AZ EURÓPAI PARLAMENT A TANÁCS Brüsszel, 2008. február 26. (OR. en) 2006/0287 (COD) PE-CONS 3648/2/07 REV 2 ENV 447 ENT 104 CODEC 899 JOGI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: AZ EURÓPAI PARLAMENT
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS Hidegkút Német Nemzetiségi Önkormányzat 2016. január 28.-i Képviselő-testületi ülésére
Hidegkút Német Nemzetiségi Önkormányzat ELNÖKE Szám: ELŐTERJESZTÉS Hidegkút Német Nemzetiségi Önkormányzat 2016. január 28.-i Képviselő-testületi ülésére Tárgy: A) Önkormányzat saját bevételeinek és adósságot
RészletesebbenTájékoztató a munkabérek, illetmények, ellátások, közterhek 2013. évi összegéről
Tájékoztató a munkabérek, illetmények, ellátások, közterhek 2013. évi összegéről 1. Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum) Havi bér Ft/hó Heti bér Ft/hét Napi bér Ft/nap Órabér Ft/óra
RészletesebbenAz előterjesztés száma: 110/2016.
A határozati javaslat elfogadásához az Mhötv. 50. -a értelmében minősített többség szükséges! Az előterjesztés nyílt ülésen tárgyalható. Az előterjesztés száma: 110/2016. Decs nagyközség képviselő-testületének
RészletesebbenTájékoztató az önkéntes nyugdíjpénztárak számára a 2012-től érvényes felügyeleti adatszolgáltatási változásokról
Tájékoztató az önkéntes nyugdíjpénztárak számára a 2012-től érvényes felügyeleti adatszolgáltatási változásokról Szeles Angelika Monitoring szakreferens Adatszolgáltatási és monitoring főosztály Budapest,
Részletesebben2011. évi költségvetés teljesítése
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2011. évi költségvetés teljesítése /adatok ezer forintban/ MEGNEVEZÉS 2011. évi terv 2011. I-XII. hó Tény / Terv % Székház vásárlásra elkülönített pénzeszköz (XII.31)
RészletesebbenKözhasznúsági Beszámoló. Egry József Általános Iskola. Tolnai Alapítvány
Közhasznúsági Beszámoló 2012 Egry József Általános Iskola Tolnai Alapítvány Adószám: 18953305-1-20 8360 Keszthely, Vásár tér 10. Keszthely,2013.02.15. 1 Közhasznúsági melléklet részei 1. Az alapítvány
Részletesebben2016-ban a jelenleg rendelkezésünkre álló információk alapján a magánszemélyek SZJA bevallás tekintetében az alábbi öt megoldás közül választhatnak:
Lehetőségek a 2015 évi SZJA bevallására 2016, január 8-10:59 2016-ban a jelenleg rendelkezésünkre álló információk alapján a magánszemélyek SZJA bevallás tekintetében az alábbi öt megoldás közül választhatnak:
RészletesebbenBEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS
BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény alapján a Hódmezővásárhely M.J.V. (6800 Hódmezővásárhely, Kossuth tér
Részletesebben3. Napirendi pont ELŐTERJESZTÉS. Csabdi Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2014. november 27. napjára összehívott ülésére
3. Napirendi pont ELŐTERJESZTÉS Csabdi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. november 27. napjára összehívott ülésére Előterjesztés tárgya: A helyi adókról szóló rendeletek módosítása Tárgykört
RészletesebbenH I R D E T M É N Y 2015. június 15-től érvényes betéti kamatok
H I R D E T M É N Y 2015. június 15-től érvényes betéti kamatok Évi bruttó kamat % EBKM % 1./ Lakossági folyószámla -lekötés nélkül sávos kamatozással 150.000 Ft-ig 0.00% 0.00% 150.001 Ft-tól 0.15% 0.15%
RészletesebbenBoldva és Vidéke Taka r ékszövetkezet
A Takarékszövetkezet jelen ben szereplő, változó kamatozású i termékei esetében i kamatváltozást tesz közzé, az állandó (fix) kamatozású i termékek esetében pedig a 2014.06.15-től lekötésre kerülő ekre
RészletesebbenBoldva és Vidéke Taka r ékszövetkezet
A Takarékszövetkezet jelen ben szereplő, változó kamatozású i termékei esetében i kamatváltozást tesz közzé, az állandó (fix) kamatozású i termékek esetében pedig a 2014.08.13-tól lekötésre kerülő ekre
RészletesebbenA cégtelefon juttatójának meghatározása
Céges telefon használat, adó és elszámolás 2011ben. A munkáltatónak a telefonhasználattal kapcsolatban komoly döntéseket kell hoznia, hogy a dolgozó és a maga számára is a legkedvezőbb módszert tudja alkalmazni.
RészletesebbenDombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének /2015. (.) önkormányzati rendelete az építményadóról
Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének /2015. (.) önkormányzati rendelete az építményadóról Dombóvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1.
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2008. április 30-i ülésére
Gödöllő Város Polgármestere ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2008. április 30-i ülésére Tárgy: Javaslat a Gödöllő Város Önkormányzata és a VÜSZI Kht. közötti, parkfenntartási tevékenység folyamatos ellátására
RészletesebbenPári Község Önkormányzati Képviselő-testületének. 10/2013. (VIII. 2.) önkormányzati rendelete
Pári Község Önkormányzati Képviselő-testületének 10/2013. (VIII. 2.) önkormányzati rendelete a kezdő vállalkozások támogatásáról, valamint a letelepedési támogatásáról Pári Község Önkormányzat Képviselő-testülete
Részletesebben1.Kivét után fizetendő szja: 1.000.000 forintnak a 16%-a= 160 000 forint.
1. Példa Egyéni vállalkozó SZJA-ja 10 000 000 forint bevétel, 3 000 000 költség, ebből 1 000 000 kivét! Mennyi adót fizet majd összesen? Megoldás ( 2012-es szabályok) 1.Kivét után fizetendő szja: 1.000.000
Részletesebben6. melléklet a 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelethez
6. melléklet a 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelethez NYILATKOZAT a Gyvt. 21/B. (1) bekezdés a) pontja szerinti ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetés igénybevételéhez 1. Alulírott... (születési
Részletesebben1997. évi LXXXIII. törvény 2015
1997. évi LXXXIII. törvény 2015 Farkasné Gondos Krisztina 2014. november Figyelembe vehető jövedelmek meghatározása az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak és a baleseti táppénz összegének megállapításánál
RészletesebbenBEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS
Biatorbágyi Polgármesteri Hivatal Adóügyi Osztály 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a Telefon: 06 23 310-174/ 222, 234, mellék Fax: 06 23 310-135 E-mail: ado@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu BEJELENTKEZÉS,
Részletesebben6. SZÁMÚ FÜGGELÉK: AZ E.ON ENERGIASZOLGÁLTATÓ KFT. ÁLTAL E.ON KLUB KATEGÓRIÁBA SOROLT ÜGYFELEKNEK NYÚJTOTT ÁRAK, SZOLGÁLTATÁSOK
6. SZÁMÚ FÜGGELÉK: AZ E.ON ENERGIASZOLGÁLTATÓ KFT. ÁLTAL E.ON KLUB KATEGÓRIÁBA SOROLT ÜGYFELEKNEK NYÚJTOTT ÁRAK, SZOLGÁLTATÁSOK 1. A függelék hatálya A jelen függelékben foglaltak azon Felhasználókra terjednek
RészletesebbenTársadalombiztosítás 2014. SZERETETTEL ÜDVÖZLÖK MINDENKIT! Előadó: Lakiné Szkiba Judit
Társadalombiztosítás 2014 SZERETETTEL ÜDVÖZLÖK MINDENKIT! Előadó: Lakiné Szkiba Judit Biztosítottak köre Biztosított: a) a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt is), közalkalmazotti, közszolgálati
RészletesebbenA kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezet egyszerűsített beszámolója és közhasznúsági melléklete
Törvényszék: Tárgyév: 03 Kecskeméti Törvényszék 2 0 1 4 Beküldő adatai (akinek az ügyfélkapuján keresztül a kérelem beküldésre kerül) Előtag Családi név Első utónév További utónevek Viselt név: Születési
RészletesebbenA KÖZPONTOSÍTOTT KÖZBESZERZÉS RENDSZERE
A KÖZPONTOSÍTOTT KÖZBESZERZÉS RENDSZERE Orosz Endre főosztályvezető Központi Szolgáltatási Főigazgatóság Közbeszerzési referens képzés PTE A közbeszerzési törvény előzményei A központosított közbeszerzés
RészletesebbenBEVALLÁS lakás céljára szolgáló építményről, adatváltozásról
Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Polgármesteri Hivatala BEVALLÁS lakás céljára szolgáló építményről, adatváltozásról Az építmény pontos címe: I. Az adótárgy azonosító adatai Budapest XII.
RészletesebbenReklámadó 2015.évi változások. PáricsiZoltán
Reklámadó 2015.évi változások PáricsiZoltán Reklámadó - törvényi áttekintés A reklámadó magyarországi bevezetése, változások hatályba lépése 2014.06.11.-én a parlament megszavazta a 2014.évi XXII. törvényt
RészletesebbenMagyar-Kínai Asztalitenisz Klub - Sportegyesület
Magyar-Kínai Asztalitenisz Klub - Sportegyesület 1152 Budapest Szentmihályi út 171. 3/66b. Kiegészítő melléklet 2015. évről Tartalom 1. A szervezet alapadatai 2. Számviteli beszámoló 3. Kimutatás a költségvetési
RészletesebbenAz NHB Növekedési Hitel Bank Zrt. tájékoztatója a lakossági kölcsönök feltételeiről Érvényes: 2016. május 01-től 2016. május 31-ig
Az NHB Növekedési Hitel Bank Zrt. tájékoztatója a lakossági kölcsönök feltételeiről Érvényes: 2016. május 01-től 2016. május 31-ig Igényelhető kölcsönök Lakossági szabadfelhasználású jelzálogkölcsön Termék
RészletesebbenBeszerzések, közbeszerzési eljárások; Összeférhetetlenség, szabálytalanság. Előadó: dr. Keszler Gábor NFFKÜ Zrt.
Beszerzések, közbeszerzési eljárások; Összeférhetetlenség, szabálytalanság Előadó: dr. Keszler Gábor NFFKÜ Zrt. Irányadó jogszabályok - az EGT Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus
Részletesebben1. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása
2013. évi CCXXIV. törvény egyes törvényeknek a gyermekgondozási ellátások átalakításával, valamint a szociális hozzájárulási adó megfizetése alóli kedvezmény bővítésével összefüggő módosításáról A törvényt
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2011. július 19. (19.07) (OR. en) 13081/11 AVIATION 193
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2011. július 19. (19.07) (OR. en) 13081/11 AVIATION 193 FEDŐLAP Küldi: az Európai Bizottság Az átvétel dátuma: 2011. július 18. Címzett: a Tanács Főtitkársága Biz. dok.
RészletesebbenAz adómentességekre, valamint adókedvezményekre vonatkozó rendelkezéseket a fenti jogszabályok tartalmazzák.
Alkalmazott jogszabályok az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény; a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény; az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény; a közigazgatási hatósági eljárás
Részletesebben