NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ. No Window GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE NYDRFT 23/ SZ. MUNKA VÉGLEGES VÁLTOZAT II.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ. No Window GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE NYDRFT 23/1999-1. SZ. MUNKA VÉGLEGES VÁLTOZAT II."

Átírás

1 TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA MAGYARORSZÁG MAGYAROSZÁG NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ No Window GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA NYDRFT 23/ SZ. MUNKA VÉGLEGES VÁLTOZAT II. KÖTET STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV MUNKA MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZ- ÉS INTÉZMÉNYRENDSZRE GYŐR, FEBRUÁR

2 Témavezető: Dr. Lados Mihály MTA RKK NYUTI Közreműködők: Barsi Boglárka MTA RKK NYUTI Dusek Tamás MTA RKK NYUTI Grosz András MTA RKK NYUTI Dr. Lados Mihály MTA RKK NYUTI Nárai Mária MTA RKK NYUTI Rechnitzer János MTA RKK NYUTI Szörényiné Kukorelli Irén MTA RKK NYUTI Tóthné Hermann Judit MTA RKK NYUTI Vasvári Bálint MTA RKK NYUTI MTA RKK NYUTI

3 3. Győr-Moson-Sopron megye Stratégiai programja: Jövőkép, célkitűzések, prioritások A megye stratégiai programjának kidolgozásánál az alábbi követelményekből indulunk ki: Épüljön a Győr-Moson-Sopron területfejlesztési koncepciójára, amelyet a Megyei Területfejlesztési Tanács elfogadott (1996. május) és megerősített (1999. június). Tükrözze a koncepció kidolgozása után bekövetkezett változásokat, azokat vezesse ki, illetve kapcsolja az új szükségleteket a programba. A Nyugat-dunántúli Régió Területfejlesztés Programjában foglaltakhoz köthető legyen, de egyben tartsa meg a megye sajátosságait, annak határozott egyedi jellegét emelje ki, erősítse meg. A program igyekezzen megfelelni a 18/1998 (VI.23) KTM rendeletben foglalt területfejlesztési programok számára előírt tartalmi követelményeknek, de vegye figyelembe az Európai Unió elvárásait, így az Előcsatlakozási Alapok, illetve a csatlakozás után a Strukturális Alapokkal szemben támasztott követelményeket. A program legyen közérthető, a megye területfejlesztési szereplői és lakossága az abban foglaltakat a hétköznapokban hasznosítani tudja, ugyan akkor ösztönözzön a fejlesztések, az erőforrások hatékony és együttes hasznosítására A megye Jövőképe A 2. fejezetben leírt stratégiai politikai kereteket és a megye egyes erősségeit, gyengeségeit és egyéb sajátosságait át kell ültetni a Területfejlesztési Program alkotóelemeibe. Ennek érdekében meg kell határozni: a megye jövőképét, azt a célállapotot, amelyet a megye a következő egy-másfél évtized során el kíván érni; a jövőkép elérést segítő hosszú távú (stratégiai célok) és a rövid- és középtávú célokat (stratégiai programok = prioritások); valamint a rövid- és középtávú célkitűzéseket (operatív programok = intézkedések) A Jövőkép A stratégiai politikai keretek és a megye adottságai a következő Jövőkép megfogalmazását teszik lehetővé: Győr-Moson-Sopron megye a magasan képzett, kreatív humán tőkére támaszkodó innovációorientált versenyképes gazdaságával, természeti és környezeti állapotának mintaszerű megóvásával és kiszélesedő kapcsolataival a hazai modernizáció vezető szereplőjévé válik. Ennek a Jövőkép -nek az elérést megvalósító program szlogenszerűen úgy is megfogalmazható, hogy GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE A HAZAI MODERNIZÁCIÓ ZÁSZLÓSHAJÓJA

4 A stratégia elvei A stratégiai célok elérését megalapozó programkészítés során alkalmazott alapelvek a következők (összhangban az Európai Unióban szokásos alapelvekkel, melyek egyben az egyes programok megvalósíthatóságát és a megvalósítás módját is meghatározzák): fenntartható fejlődés a programban csak hosszútávon fenntartható (társadalmi, gazdasági, környezeti szempontból kiegyensúlyozott fejlődést megvalósító), hosszútávon az önfinanszírozás megvalósítására képes, illetve arra esélyes programokra történik javaslattétel; esélyegyenlőség a megvalósítandó program kedvezményezettje lehet a társadalom minden csoportja, annak érdekében, hogy az etnikai, nembeli különbségek ne akadályozzák a régió lakosainak személyes fejlődését, gazdagodását, szociális érvényesülését (6. keretes írás); partnerség a programban foglalt akciók mindegyike a térség szereplőinek összefogását, közös mozgósítását feltételezi, közös célok megvalósítására vonatkozik; a program megvalósítása során alapvető szükséglet a központi, a különböző szintű helyi közszolgálati intézmények, valamint a magán szféra együttműködése; addicionalitás a program tervezett költségvetése feltűnteti a régióban mozgósítandó saját erőt is, hiszen a régió hosszú távú célja elsősorban olyan programok támogatása, melyekben a kedvezményezettek saját forrásaikhoz addicionálisan az akció megvalósításának felgyorsításához, a jobb minőség eléréséhez kapják a támogatást Stratégiai célok és prioritások A fentiekben megfogalmazott Jövőkép elérése érdekében a megye számára hat stratégiai cél fogalmazható meg: 1. A humán erőforrások diverzifikált fejlesztése 2. A gazdasági szerkezetének és feltételeinek javítása 3. A multi és interregionális kapcsolatok tereinek szélesítése 4. A megye szervező és térségfejlesztő szerepének erősítése 5. A településhálózat és az infrastrukturális rendszerek adottságainak bővítése 6. A környezet minőségének javítása. Egyértelművé vált, hogy egy új minőségi szakaszhoz közeledik a megye fejlődése. Ebben a szakaszban ugyan még bővíteni kell a település és a térségi ellátás infrastrukturális és intézményi bázisait, ám ezek mellett jelentősen növelni szükséges a termelés és az életkörülmények minőségét, emelni képes tényezőket. Az erőforrásokból egyre nagyobb hányadot kell átcsoportosítani a lakosság életkörülményeinek gyarapítására, ezen belül a képzés és oktatás színvonalának fejlesztésére, a környezet állapotának javítására, a település és térségek értékeinek megóvására, az emberi élettér minőségét meghatározó tényezők megújítására. A következő időszak, így az Európai Uniós csatlakozásig tartó periódus a megyében tehát a fejlesztési hangsúlyok, áthelyezésére szolgál. Nagyobb szerepet kell vállalni a regionális programok megvalósításából, növelni kell a határ menti együttműködésekben rejlő lehetőségeket, hozzá kell járulni a megyei periférikus térségek belső és külső kapcsolatainak alakításához, a gazdasági bázis megújítását szolgáló, az innovációs folyamatok terjedését segítő tevékenységek és intézmények letelepedését kívánatos szolgalmazni. A megyefejlesztés ezen irányú váltása az eddigi megújítási tartalékokat aktivizálhatja, így a kitűzött misszió, s ahhoz kapcsolódó célkitűzések tartósan érvényesülhetnek.

5 6. keretes írás: Nők és férfiak közötti esélyegyenlőség az Európai Unióban és Magyarországon A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség biztosítása az Európai Unió egyik legfontosabb politikai célja. Az egyenlő esélyek biztosítására irányuló közösségi politika, változó tartalommal ugyan, de az európai integráció kezdete óta a Közösség napirendjén szerepel. A 70-es évektől kapott egyre nagyobb szerepet az egyenlő bánásmód biztosítása a Közösség jogalkotásában. Lépésről lépésre kidolgozták ennek tágabb koncepcióját, illetve az ezt tükröző irányelveket, melyek a következők: Az egyenlő munkáért egyenlő bér elve. Bármelyik tagállamban is dolgozzon a közösségi polgár munkavállaló, nemétől függetlenül egyenlő értékű munkájáért egyenlő bérhez van joga. A hatályos magyar jog garantálja ugyan a nemek közötti esélyegyenlőség megvalósulását (Alkotmány 70./B (2), Munka Törvénykönyve (Mt) 5. ), nem foglalkozik viszont külön az egyenlő bér kérdésével, különösképpen nem olyan hangsúlyosan, mint ahogy azt a közösségi jog teszi. Egyenlő bánásmód a munkaerőpiacon A tagállamok kötelesek tiltani a nemek közötti megkülönböztetést a munkavállalással összefüggő valamennyi kérdésben (jog az egyenlő előmenetelhez, képzéshez és munkafeltételekhez). Az EU lehetővé teszi a nemek szerinti eltérő bánásmódot (pozitív diszkrimináció), ha annak célja kizárólag a múltban elszenvedett hátrányos megkülönböztetés kiküszöbölése. A nemek közötti hátrányos megkülönböztetés általános tilalmát a magyar jogban az Alkotmány 66. (1) bekezdése rögzíti, a munkaviszonnyal kapcsolatos hátrányos megkülönböztetés tilalmát pedig az Mt. 5. (1) bekezdése tartalmazza. A terhes, gyermekágyas vagy szoptató anyák jogai. A nőket nem érheti hátrány a terhesség és az azt közvetlenül követő időszak alatt, a gyermekvállalás miatt (jog a biztonságos és egészséges munkahelyi környezethez, az éjszakai munka tilalma, a terhesség előtti vizsgálatokhoz való jog, elbocsátási tilalom). A magyar jog teljes mértékben harmonizált ezen a területen. Egyenlő bánásmód a szociális biztonság terén. Ezen irányelv lefedi a szociális biztonsági rendszerekhez jutás feltételeit, a járulékfizetés kötelezettségét és a juttatások kiszámítását. Az Alkotmány 70/E. szakasza az ún. szociális jogokat minden egyes állampolgár számára biztosítja. A magyar jogszabályokban ezen a téren alig találni kifogásolható rendelkezéseket. A szülői szabadsághoz való jog. Ezek a jogosultságok azért fontosak, mert hozzásegítik a munkavállalókat, hogy összehangolhassák családi és munkahelyi kötöttségeiket. Ennek érdekében három hónap szülői szabadság illet meg minden gyermeket nevelő munkavállalót. A munkavállalónak arra is joga van, hogy családtagjait gondozza azok betegsége vagy balesete esetén. Ezek az előírások a magyar jogban is megtalálhatók (Mt (1), (4), és 90. (1) ) Magyarországon a jogrendszer tekintetében tehát kifejezetten jó a helyzet, hiszen a legtöbb már megfelel a Közösség elvárásainak. Hosszú távú feladat azonban, hogy ezek a jogszabályok a gyakorlatban is alkalmazhatóak legyenek, és érzékelhető hatást fejtsenek ki mindennapi életünkre. Magyarország esélyegyenlőségi politikáját Brüsszel akcióprogramokon keresztül segíti óta a Magyarország számára felhasználható éves keret 110 ezer euró, amelynek egyik felét a magyar költségvetésből, a másik felét Phare keretből fedezik. Ebből a pénzből 1998 óta évi három programot támogatnak, amelyeket pályázat alapján választanak ki.

6 A megye területfejlesztési folyamatainak elemzése, azok eredményeinek összevetése a célkitűzésekkel, valamint a koncepció elfogadása óta eltelt fejlesztések együttesen azt jelzik, hogy a célkitűzéseket redukálni szükséges. Ki kell ejteni azokat, amelyek megvalósultak, vagy éppen a megváltozott külső (pl. régió létre jötte) és belső (pl. fejlesztések összpontosítása, azok megkötöttsége) feltételek következtében módosultak. A következő prioritásokat tartjuk szükséges meghatározni Győr-Moson-Sopron megye Területfejlesztési Programjában: 1. Humánerőforrás bővítése és megújítása: segíti az 1. számú célkitűzés megvalósítását. 2. Gazdasági bázis innovációs környezetének fejlesztése: segít a 2. számú célkitűzés megvalósítását. 3. Környezet és infrastruktúra fejlesztése: segít a 4., 5. és 6. célkitűzés megvalósítását. 4. Határ menti együttműködés erősítése: segíti a 3. célkitűzés megvalósítását. A Területfejlesztési Program célpiramisát tartalmazza a 29. ábra: 29. ábra A Területfejlesztési Program szerkezete és célrendszere GYŐ R-MOSON-SOPRON MEGYE A HAZAI MODERNIZÁCIÓ ZÁSZLÓSHAJÓJA G y ő r - M o s o n - S o p r o n m e g y e J ö v ő k é p e Győr-Moson-Sopron megye a magasan képzett, kreatív humán tőkére támaszkodó innováció-orientált versenyképes gazdaságával, természeti és környezeti állapotának mintaszerű megóvásával és kiszélesedő kapcsolataival a hazai modernizáció vezető szereplőjévé válik. A t e r ü l e t f e j l e s z t é s i p r o g r a m s t r a t é g i a i c é l j a i 1. Humánerőforráso k diverzifikált fejlesztése 2. A gazdaság szerkezetének és feltételeinek javítása 3. Multi és interregonális kapcsolatok tereinek szélesítése 4. A megye szervező és térségfejlesztő szerepének erősítése 5. A településhálózat és infrastrukturális rendszerek adottságainak bővítése 6. A környezet minőségének javítása Stratégiai programok 1. prioritás Humánerőforrás bővítése és megújítása 2. prioritás Gazdasági bázis innovációs környezetének fejlesztése 3. prioritás Környezet és infrastruktúra fejlesztése 4. prioritás Határ menti együttműködés erősítése O p e r a t í v p r o g r a m o k ( i n t é z k e d é s e k ) Szerkesztette: Lados M.

7 3.2. Stratégiai programok (prioritások) A prioritások (stratégiai programok) rövid- és középtávon valósítják meg a jövőképből levezethető hosszú távon érvényesülő stratégiai célokat. Az egyes prioritások megfogalmazása az alábbi egységes szerkezetet követi: Indoklás: Az adott terület helyzetértékelése, a prioritás szükségességének általános leírása. Általános célok: A prioritást megvalósító általános célok megfogalmazása. Hatásindikátorok: A prioritás általános hatásait jellemző indikátorok. Hosszú távú hatások Olyan globális hatások, amelyek a lakosság szélesebb körét érintik, környezeti-, társadalmi- (esélyegyenlőség, szegénység), gazdasági hatások Intézkedések: A prioritást megvalósító operatív programok felsorolása. Valamennyi prioritásnál megjelenő, átfogó intézkedés a tervezési és programozási feladatok Prioritás: Humánerőforrás bővítése és megújítása Indoklás A humán erőforrások fejlesztése, megújítása alapját képezi a megye jövőbeli fejlődésének, a társadalom és a gazdaság folyamatos megújulásának. A társadalmi problémák megfelelő kezelése (pl. elöregedő népesség) hozzájárul egy térség jólétéhez, az ott élők életminőségének javításához. A kedvezőtlen demográfiai folyamatok, azaz az élveszületések jelentős mértékű visszaesése következtében a lakosság folyamatos elöregedésével kell számolni. Ez egyre markánsabb problémát okozhat, és egyre nagyobb feladatokat ró az önkormányzatokra és az egészségügyi intézményrendszerre, és megköveteli a szociális ellátórendszer megújítását, gondozási hálózat kiépítését, különösen az aprófalvas térségekben. E feladat megvalósításában feltétlenül építeni kell megyében működő sokszínű nonprofit szektorra is. A megye versenyképességének meghatározó bázisa a közoktatás és a szakképzés, melynek intézményrendszere kiemelkedő nemcsak a régióban, de a Dunántúlon is. A népesség iskolázottsága folyamatosan emelkedik, egy innovatív, magasan képzett emberi erőforrás áll rendelkezésre a megyében. A gazdaság szükségleteinek folyamatos változásai, a tudásigényes ipar, illetve a tercier szektor térhódítása következtében egyre inkább szükség van a szakképzés megújítására, ezt jelzi is, hogy a hagyományos szakképzés (szakmunkásképzés) folyamatosan veszít súlyából; illetve a munkaerőpiacon való helytálláshoz pedig elengedhetetlen követelmény a magas általános képzettség, nyelv- és informatikai tudás, a megszerzett tudás folyamatos bővítése, frissítése, konvertálásra való képessége. E követelmények mind a képző intézményekre, mind a diákokra, illetve a munkavállalókra nagy terhet rónak, és az egy életen át való tanulásra ösztönöznek, így elengedhetetlen feladat a post-secondary képzés kiterjesztése, valamint a felnőttképzés, át- és továbbképzési rendszer fejlesztése, átalakítása is. Egy-egy település életében, népességmegtartó képességében meghatározó szerepet játszanak az egyetemi és főiskolai diplomával rendelkezők, hiszen többnyire szerepet vállalnak a helyi civil szerveződésekben, a helyi politika formálói, viselkedési mintáik révén pedig a kulturális fogyasztásra is jelentős hatást gyakorolnak. A megyében a felsőfokú végzettséggel rendelkezők

8 aránya elmarad az országos átlagtól, ezért arányuk növelése érdekében szorgalmazni kell a térség felsőoktatási intézményein diplomát szerzők letelepedését, valamint a megyéből származó, de máshol diplomát szerzők visszatérését. Általános célok A fokozatosan idősödő lakosság ellátásának növelése az egészségügyi és szociális ellátórendszer kiszélesítésével, gondozási hálózat kiépítésével, különös hangsúlyt fektetve az aprófalvas térségekre. A lakosság egészségi és mentális állapotának javítása. A népesség képzettségének folyamatos és további emelése, nyelvtudásának, informatikai tudásának emelése, bővítése nemcsak iskolai rendszerű képzés keretében, hanem az egy életen át való tanulás lehetőségeinek megteremtésének keretében is. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának növelése. A gazdaság folyamatosan változó igényeinek, szükségleteinek megfelelően a szakképzés megújítása, a szakképző intézmények átvilágítása. A felnőttképzés kiszélesítése, az át- és továbbképzés lehetőségeinek a megye minden területén való elérésének megvalósítása, ezáltal a munkaerő-piaci esélyek növelése. A munkanélküliség további csökkentése, illetve a tartós munkanélkülivé válás megakadályozása. A civil szervezetek feladatvállalásának további erősítése az élet szinte minden területén, e prioritással kapcsolatosan hangsúlyozottan az egészségügyi, szociális szolgáltatások és az oktatás, képzés terén. A civil szerveződések közötti együttműködések, összefogás erősítése, melynek segítségével tevékenységük térségi szintű hatásának növelése is elérhető lenne. Hatásindikátorok az otthoni ellátottak számának növekedése egy év után a keringésszervi betegségekben szenvedők halálozásának csökkenése az oktatott szakmák kínálata agyi érbetegségek halálozásának csökkenése rokkantnyugdíjasok számának csökkenése az alkoholizmus, dohányzás, kábítószer fogyasztás csökkenése a középfokú végzettségűek arányának változása a diplomások arányának növekedése át- és továbbképzésben részt vettek számának növekedése a munkanélküliségi ráta csökkenése a tartós munkanélküliek számának csökkenése újból munkába állók aránya egy év után (a támogatottak, képzésben részt vettek %-a) a munkaerő termelékenységének növekedése a növekvő szakképzettség hatására (kibocsátás/foglalkoztatott %-os növekedése) létrehozott/megvédett munkahelyek száma 2 év után a támogatott civil szervezetekben aktív emberek száma egy év után (férfi/nő) Hosszú távú hatások: + A K+F-ben foglalkoztatottak létszámának növekedése; + A magasan képzett munkaerő megtartása a régióban;

9 + Új munkahelyek létrejötte; + Az ESF források megismerése és kihasználása; + A foglalkoztatási esélyegyenlőség javulása, az egész életen át tartó tanulás meghonosodása; Az oktatási, képzési programokba bekapcsolódni nem tudók, végleges leszakadása; A felsőoktatásban túlzott hallgatói létszám-növekedés, ennek következtében a diplomák leértékelődése. A munkaerő árának túlzott növekedése révén egyes külföldi vállalkozások elhagyják a régió; Nem meglelően sikerül feltárni a munkaerőpiac igényeit, így a képzési programok nem segítenek az elhelyezkedésben; A prioritás megvalósítását segítő intézkedések A prioritás illeszkedik a Nyugat-dunántúli régió területfejlesztési programjában megjelenő Humán erőforrás fejlesztése prioritáshoz, illetve az Életminőség javítása prioritáson belül a Háló egészségügyi és szociális programhoz. A prioritás kiemelt célcsoportjai: a közép- és felsőfokú intézmények, illetve az ott tanulók; a munkaerőpiacon már jelenlévő, vagy onnét kiszoruló (kiszorult) csoportok; a megye idős népessége; és a civil társadalmat megjelenítő nonprofit szervezetek. A prioritás megvalósulását az alábbi intézkedések segítik: P1/I1.: Tudás képzés iskola Innovatív, magasan képzett humán tőke állományának növelése P1/I2.: Támasz Egészségügyi és szociális ellátórendszer, gondozási hálózat kiépítése, kiszélesítése az idősödő lakosság ellátásának növelésére Prioritás: Gazdasági bázis innovációs környezetének fejlesztése Indoklás A megyében és a Dunántúl északi és nyugati részében megindult gyors gazdasági növekedés tartósítása és fokozása nagyban függ attól, hogy a vállalkozások milyen gyorsan és hatékonyan tudnak innovációkat teremteni, befogadni és a gyakorlatba átültetni. A külföldi tulajdonú nagy és közepes vállalkozások jelenléte a megyében ösztönzést nyújt a helyi kis és közepes vállalkozásoknak is az innovációhoz, a teljes termelési folyamatot átható fejlesztésekhez, a beszerzés, gyártás, értékesítés integrációjához a logisztika és a minőségbiztosítási rendszerek bevezetése révén. A külföldi tulajdonú vállalkozásokkal kapcsolatos további kívánatos fejlemény ezen vállalkozások helyben maradó hozzáadott értékének a növekedése. Ez a cél kétféleképpen valósulhat meg. Egyrészt a kvalifikált munkaerőt igénylő termelési fázisoknak, a termék és technológiafejlesztésnek, marketing részlegnek a termelő üzem mellé telepítésével közvetlen módon érhető el a vállalkozás által a nagyobb helyi hozzáadott érték képződés. Másrészt a külföldi vállalkozások erősebb integrálása a helyi gazdaságba, a helyi beszállítási lehetőségeken keresztül növeli a megyei gazdaság teljesítőképességét. A megyében lévő összes hazai és külföldi vállalkozás potenciálisan a programok akcióinak a célcsoportjába tartozik. Ezeknek a vállalkozásoknak a kapcsolatai, közvetlenül vagy közvetett módon a megye és országhatáron is túlnyúlnak, ezért a régióbeli, országos és világpiaci folyamatoktól nem függetlenek. A környezetbe való minél nagyobb mértékű integrációt, és a régióközi kapcsolatokból eredő előnyök nagyobb kiaknázását is célozzák a programok. A megye fekvése, a területén áthaladó európai közlekedési folyosók (Bécs-Budapest, és az Adria- Baltikum között) is a régióközi kapcsolatok elmélyülését segítik. Az osztrák és a szlovák határ

10 közelsége egész Közép-Európában egyedülállóan előnyös telephelyi adottságokat jelentenek számos vállalkozás számára. A helyi szaktudásra építő, speciális termékeket gyártó vállalkozások összgazdasági súlya csekély, de egy adott kistérségben, faluban fontos helyi foglalkoztató lehet. Az ilyen vállalkozások piacra jutási feltételeinek, információval való ellátásának a bővítése a gazdasági szerepükön kívül a társadalmi szerepük, népességmegtartó erejük miatt is fontos. A program építhet az eddig megvalósult intézkedésekre, az ipari parkok, inkubátorházak, innovációs központok már meglévő és tovább bővülő hálózatára. A turizmus terén a természetjáró belföldi turizmus igényeire építve a vidéki szálláshelyek növelése és minőségük javítása a kívánatos. A szálláshelyek mennyiségi növelése mellett a minőségi paraméterek javítására is hangsúlyt kell helyezni, az igényesebb vendégek kiszolgálása érdekében. Ezeket a kistérségi programokra építve kell megvalósítani. A mezőgazdasággal kapcsolatos kérdésekkel kapcsolatban teljes mértékben az elkészült SAPARD programra támaszkodunk, az ágazatról külön párhuzamos program készítése nem indokolt. Általános célok a vállalkozások versenyképességének, piacképességének növelése a vállalkozások integrálása egymással és a régión, országon belül a turisztikai vonzerők propagálása, a kínálat növelése a mezőgazdasági termelés feltételeinek javítása, a szerkezetváltás ösztönzése, a piacra jutás erősítése Hatásindikátorok a külföldi tulajdonú vállalkozások helyi beszállítói kapcsolatainak bővülése egyedi termékeket gyártó kis- és középvállalkozások számának növekedése, kibocsátás, termelékenység növekedése 2 év után turizmusban dolgozók számának növekedése két év után a turisztikai helyek, létesítmények látogatottsága évente a turizmusban a hozzáadott érték növekedése (évente, %) mezőgazdasági termelők jövedelmének növekedése a támogatott vállalatok által piacra bevezetett új termékek/folyamatok támogatásban részesülő új kis- és középvállalkozások, melyek 18 hónap után még működnek (száma, az összes új vállalkozás %-a) exportra történő termelés aránya a támogatott vállalatoknál 18 hónap után (%) a támogatott vidéki területen az elkövetkező öt évben maradni kívánók száma (a lakosság %-a) az elvándorlás csökkenése egy év után a támogatott vidéki térségekben Hosszú távú hatások: + Kis számú, de stabilan működő, zömmel helyi tulajdonban lévő, a helyi társadalomba beágyazódott, a piacra jól bevezetett, keresett termékeket gyártó kis- és közepes nagyságú vállalkozások számának és gazdasági súlyának a növekedése, a szektor megerősödése. + A megyei termékek presztízsének a növekedése. + A kedvezményezett vállalkozások munkatársainak szakmai ismereteinek, szakképzettségének növekedése + Az egy foglalkoztatottra jutó termelési érték átlagosnál gyorsabb növekedése, + A minőség, megbízhatóság javulása. + Új vállalkozások megtelepedése a vidéki térségekben

11 +A helyben foglalkoztatottak arányának növekedése. + A falusi vendéglátás helyzetének megerősödése + A célfogyasztók jobb elérése + A falusi turizmus kohéziójának erősödése + Egymás megismerése a szolgáltatók körében + Az agrártermelők versenyképességének fokozása, a jövedelmek növekedése. + Környezetbarát termelési módszerek térhódítása. A prioritás megvalósítását segítő intézkedések A prioritás megvalósulását három intézkedéscsomag segíti. Ezek között léteznek kapcsolódási pontok, de a hangsúlyok markánsan eltérnek egymástól. P2/I1.: Megyei termék Helyi gazdaságfejlesztés, helyi innovációk támogatása P2/I2.: Termelési tér vállalkozói tér Kis- és középvállalkozói telephely kínálatának és értékesítési formáknak a bővítése P2/I3.: Vendégszeretet Turizmus fejlesztése, turisztikai termékkínálat bővítése, falusi és ökoturizmus P4/I4.: Agrármegújulás a SAPARD program Prioritás: Környezet és infrastruktúra fejlesztése Indoklás Győr-Moson-Sopron megye infrastrukturális beruházásainak köszönhetően várhatóan a környezeti elemek (levegő, víz, talaj) terhelése folyamatosan csökkenni fog. Azonban a megye egyes térségeiben jelentős a lemaradás: csatornázottság, gázellátás tekintetében. Olyan területek ezek (Szigetköz, Rábaköz), melyek egyébként is környezetileg érzékeny területnek minősülnek: vízbázisok védelme, a természetvédelmi területek, a Nemzeti Park közelsége miatt fontos e területek fokozott védelmét minél gyorsabban megoldani. A megye területének 11%-a védett terület. A természetvédelmi területek megfelelő védelme, a védettség mind magasabb fokának kiterjesztése, az ezt támogató intézkedések és szabályozások megalkotása és érvényre juttatása feladatot jelent mind az önkormányzatok, mind a lakosság számára. Összekötő kapocs lehet ebben a felvilágosító és támogató munkában a helyi civil szervezetek szakembergárdája is. A megye gazdag kulturális hagyományokban és építészeti emlékekben. A történelmi kincsek feltárása, a régi korok méltó bemutatása fontos adalék jövőnk és gondolkodásunk formálásához. A védelem és a használat nem kizáró tényezői egymásnak, ezért törekedni kell a felújításra szoruló és funkciójukban méltatlan hasznosításnak kitett épületek újra régi pompájukban, és történetiségüknek megfelelő környezetben "éledjenek" újjá. A megye településhálózata a kisvárosok tekintetében nagyon szűk keresztmetszetű. A térségi kisközpontok várossá nyilvánítási folyamatát támogatni kell, valamint fejleszteni kell a nagyvárosi agglomerizációs gyűrűbe tartozó településeket is, amelyek a városi élettér után az első állomásai a megye lakosságának otthonteremtésének. A közlekedési kapcsolatok és a kommunikációs csatornák javítják a kistelepüléseken élők helyzetét, az elérhetőség, a gyorsaság mind a gazdasági, mind magánéletben egyre fontosabbá válik. A úthálózat minőségi fejlesztése, az észak-déli, illetve kelet-nyugati összeköttetések, a mellékúthálózat fejlesztése és az elkerülő utak építése új távlatokat nyitnak meg a települések életében.

12 Általános célok az életminőségi-környezeti jellemzők általános szintjének emelése a természeti környezet védettségének mind magasabb szintre emelése kulturális és épített környezet értékeinek megóvása kisvárosi hálózat bővítése, agglomerizációs települések fejlesztése az elérhetőség javulása mind közlekedési, mind kommunikációs csatornákon keresztül Hatásindikátorok szennyezés mértékének csökkenése (Co 2, No2 %-ban) természeti állapot fajlagos mutatóinak javulása környezetbarát termékek/feldolgozási módszerek növekedése (%) az újra hasznosított szilárd hulladék mennyisége egy év után (tonna/év) az illegális lerakóhelyek csökkenése, rehabilitált területek (%) az új, illetve javított hálózaton keresztül haladó víz mennyisége egy év után zajártalom változása (%) biztonság növekedése (a közlekedési balesetek száma egy év után) térségi központok kiemelése, városi funkciók bővülése települések kommunikációs és közlekedései összeköttetéseinek javulása épített, természeti és kulturális örökség megőrzésének és védelmének javulása megmentett, felújított építészeti örökség látogatottságának növekedése egy év után (%) Hosszú távú hatások: + Az utak minőségének javulása miatt kisebb amortizációs költségek, fenntartási költségek csökkenése; + A városi funkciók és a városhálózat kiépülésével a megye területi szerkezete egyenletesebbé válik, a népesség minden rétege és csoportja hozzájut a középfokú szolgáltatásokhoz és intézményekhez. Mindezek következtében csökken a nagyvárosokba áramlás üteme, a népesség lakó- és élettere jelentősen kibővül. - Növekvő tranzitforgalom; - Az elkerült település helyi gazdaságában a tranzitforgalom elmaradásából származtatható bevételkiesés; A prioritás megvalósítását segítő intézkedések Ez a prioritás a Nyugat-Dunántúli régió területfejlesztési programjának 4. Prioritásával (Életminőség javítása) van összhangban, annak általános céljait elfogadva igyekszik a megyére leszűkített fontossági sorrendet meghatározni: az épített és természeti környezet fejlesztése a védelemre jogosult területek igényének figyelembe vételével úgy, hogy az egészséges környezetet megteremtve a fenntarthatóság elveit érvényesítjük a történeti, kulturális értékeink szempontjából is. A kiemelt célterületek és célcsoportok alapján jelen prioritás megvalósulását a következő intézkedések segítik: P3/I1.: Jelenünk környezetgazdálkodási program P3/I2.: Jövőnk természetvédelmi program P3/I3.: Lakható tér településhálózat fejlesztési program P3/I4.. Sztráda a jobb elérhetőségért program P3/I5.. Múltunk az épített és kulturális örökség védelméért

13 Prioritás: Határ menti együttműködés erősítése Indoklás Győr-Moson-Sopron megye két szomszédos országgal is közvetlenül határos, a már az Európai Unió tagsággal rendelkező Ausztriával, illetve a csatlakozásra váró Szlovákiával. A határ menti kapcsolatok főként az osztrák féllel rendkívül megerősödtek az elmúlt egy-másfél évtized folyamán, melyek további támogatása különösen fontos szerepet kell, hogy kapjon a jövőben is. A határon átnyúló együttműködések támogatása a Nyugat-dunántúli régió területfejlesztési programjában (3.4. Intézkedés: Kézfogás a régióhatáron átnyúló együttműködésért) és a Győr-Moson-Sopron megye területfejlesztési koncepciójában (3. Prioritás: Multi- és interregionális kapcsolatok szélesítése) egyaránt szerepel. Annak ellenére, hogy a határ menti kapcsolatok egy-két területen már intézményesült formát nyertek, a megye kötődése a középeurópai térhez még gyengének mondható. A megyének az Európai Unió határához (Ausztriához) való közelsége kiemelkedő szerepet játszik a megyébe érkezett külföldi működő tőke telephelyválasztásában. A megyei exportmutató az országos átlaghoz képest igen kedvezőnek mondható, mind a befektetett külföldi tőke eredetét, mind az export irányultságát tekintve kitüntetett szerepe van a megye gazdasági életében Németországnak és Ausztriának. Ennélfogva a nemzetközi együttműködések fejlesztésében érdemes érvényesíteni a gazdasági orientáció elvét is. Győr-Moson-Sopron megye a Nyugat-dunántúli régió részeként már 1995 óta folyamatosan részt vesz a PHARE CBC támogatásával megvalósuló határ menti programokban (magyarosztrák, magyar-szlovák, magyar-osztrák-szlovák PHARE CBC programok). A PHARE CBC program az elkövetkezendő közötti tervezési időszakban is tovább működik, így a megyének a jövőben is lehetősége van az országhatárokon átnyúló kapcsolatokból származó előnyök hasznosítására. A PHARE CBC programok támogatásával megvalósítható fejlesztési projektek lehetőségével a regionális program is számol. Figyelembe kell venni, hogy Magyarország EU tagságával a megye, illetve a régió már, mint az EU határtérsége juthat hozzá újabb fejlesztési forrásokhoz, melyekből a megkezdett együttműködések tovább építhetők. A PHARE CBC keretében készült, Győr-Moson-Sopron megyét érintő határ menti programok prioritásait a 11., 12. és 13. melléklet tartalmazza. Kiemelendő Ausztria fizikai és kulturális közelsége és a számos területen létrehozott kapcsolatok igen széles köre június 21-én Győr-Moson-Sopron megye részvételével, Burgenland és a Nyugat-dunántúli régió három megyéje között a legkülönfélébb területeken való együttműködés elősegítése érdekében megalakult a West/Nyugat-Pannon Eurégió. A már létrejött eurégió kiváló lehetőséget biztosít a régión belül Győr-Moson-Sopron megye számára is a határon átnyúló együttműködések szélesítésére és összehangolására. Az új európai és egyben kelet-közép európai regionális fejlődés egyik lehetséges növekedési pólusa a kirajzolódóban lévő Bécs-Pozsony-Budapest tengely. A fejlődési tengelyhez való csatlakozásból származó előnyök és lehetőségek kihasználását nagymértékben elősegítené egy a Győr-Moson-Sopron megye és a két szomszédos főváros között megvalósuló szorosabb együttműködés. Ez az együttműködés egy a már a megye területfejlesztési koncepciójában is szerepelő Bécs-Pozsony-Győr potenciális eurégió kialakításában intézményesülhetne. A potenciális eurégió fontos alrendszerét képeznék a Bécsújhely-Kismarton-Sopron és a Bruck an der Leitha-Mosonmagyaróvár városrégiók. Ez utóbbi esetében Kommunál Forum elnevezéssel elindult a hármashatár térségében elhelyezkedő települések együttműködésének formalizálása.

14 A megye északi határa mentén a korábbi viszonylag erős perszonális és munkaerő-piaci kapcsolatok a rendszerváltást követően az önálló Szlovákia és a szlovák-magyar külpolitikai viszony problémái miatt mérséklődtek. E téren a politikai helyzet enyhülésével párhuzamosan mindenképpen a szlovák-magyar kapcsolatok felerősödésére kell számítani, mely megjelenési formája elsősorban főként a magyarok lakta déli területekkel a perszonális és a településközi kapcsolatok élénkülésében fog megmutatkozni, annak ellenére, hogy már ma is tapasztalható a gazdasági együttműködés iránti intenzív érdeklődés (munkaerőcsere a határ menti térségekben jelentkező problémák kezelése érdekében). Az erősödő kapcsolatok kifejeződnek egy új eurégiós együttműködés kialakításának kezdeményezésében Hármas Dunavidék Eurorégió elnevezéssel. Az országhatár menti fekvés lehetővé teszi a komparatív előnyök számos formájának kiaknázását, így a gazdasági kooperációk kiszélesítését (pl. ipari, mezőgazdasági), a turizmus egybekapcsolása, az egyes országok különböző infrastrukturális rendszereink egybefűzését. A határon átnyúló kapcsolatok kiszélesítésével lehetőség nyílik a Győr-Moson-Sopron megyei városok települési funkcióinak határon túli érvényesítése (elsősorban Győr, Sopron és Mosonmagyaróvár esetében), ami a különféle közjavak és közszolgáltatások kölcsönös igénybevételében nyilvánul meg (pl. közép és felsőoktatás). Végül megemlítendő a civil társadalom akciótereinek kiszélesítéséből a települések közötti kapcsolatok (testvérváros, testvérközség) származó társadalmi előnyök. A határon átnyúló együttműködések stratégiájának építése a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat és a Győr-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Tanács közös feladata. Győr-Moson-Sopron megye külső kapcsolatrendszerében a külföldi (osztrák és szlovák) kapcsolatok mellett természetesen nagyon fontos szerepet játszanak a belföldi, megyehatáron átnyúló történeti-gazdasági kapcsolatok is, hiszen három megyével is határos. Délről a szintén a Nyugat-dunántúli régióhoz tartozó Vassal, valamint délről és kelet felől a Közép-dunántúli régióból Veszprém megyével, illetve Komárom-Esztergom megyével. A szomszédos megyékkel történő szoros együttműködések képesek a távolabbi gazdasági erőcentrumok (Budapest, valamint Székesfehérvár) irányában mutató kapcsolatok is erősíthetésére is. A Győr-Moson-Sopron megyei program mindhárom megye irányába megfogalmaz olyan gazdaság-, illetve közlekedésfejlesztési programokat, amelyek az egymással szomszédos megyék közös összefogásával valósíthatók meg sikeresen. Általános célok a határ közelségéből fakadó előnyök és lehetőségek kihasználása a határon átnyúló együttműködések élénkítésével és támogatásával a szomszédos megyékkel történő együttműködés fokozása, megyehatárok mentén fekvő periférikus térségek helyzetének a javítása. Hatásindikátorok a határon átnyúló hatékonyan működő információs és monitoring rendszer az oktatási intézmények közötti határon átnyúló kapcsolatok intenzitásának növekedése a határon átnyúló együttműködések hatására keletkezett/megvédett munkahelyek száma az exportra történő termelés növekedése 18 hónap után a gazdasági kooperációk hatására kialakult termelékenység-növekedés a határ menti együttműködésekben aktív civil szervezetek, lakosok aránya (%) Hosszú távú hatások: + együttműködés a megye- és országhatár mindkét oldalán élőkkel a környezet-, a természetvédelem, a közlekedés területén.

15 A prioritás megvalósítását segítő intézkedések A szükségletek a stratégiai célok és a kiemelt célcsoportok alapján a határ menti együttműködés erősítése prioritás megvalósulását összhangban a már futó és a jövőben tovább folytatódó PHARE CBC programokkal a következő intézkedések segítik: P4/I1.: Sógorság Együttműködés az osztrák-magyar határ mentén P4/I2.: Kisalföld-Csallóköz Együttműködés a szlovák-magyar határ mentén P4/I3.: Bécs-Pozsony-Győr Eurégió Hármas határ menti együttműködés P4/I4.: Partnerség Együttműködés a szomszédos megyékkel

16 4. Győr-Moson-Sopron operatív programja: intézkedések Az operatív programok (30. ábra) rövid- és középtávon valósítják meg a jövőképből levezethető hosszú távon érvényesülő stratégiai célokat és az azokat rövid- és középtávon támogató, általánosan megfogalmazott stratégiai programokat. Az operatív program számszerűsíthető és időben ütemezhető célokból építkezik. Ezért a program elemei megjelennek majd az egyes területfejlesztési szereplők éves költségvetésében, üzleti tervében. Ilyen értelemben az operatív program egy finanszírozási dokumentum. (35. táblázat; 14. melléklet) Az operatív program szerkezete igyekszik megfelelni a 18/1998. (VI. 25.) KTM rendeletben foglaltaknak, ugyanakkor figyelembe veszi az EU Regionális Politikai és Kohéziós Főigazgatósága (DG XVI) által kibocsátott, a programozást segítő dokumentumokat (Working Paper sorozat) is. A Tervezői Munkacsoport az alábbi szerkezetet szeretné érvényesíteni a jelen programdokumentumban: 1. Az intézkedés indoklása, háttere 2. Az intézkedés általános célja 3. Az intézkedés leírása alprogramok 4. Projekt kiválasztási kritériumok 5. Az intézkedés földrajzi lehatárolása beavatkozási területek rangsorolása 6. Célcsoportok 7. Végső kedvezményezettek és partnerek 8. Outputmutatók 9. Eredménymutatók: számszerűsített célok és mérhető eredmények 10. Lehetséges források az intézkedés megvalósítását segítő addicionális források 11. Lehetséges menedzsment szervezet az intézkedés végrehajtását menedzselő szervezet 12. Kapcsolódó tervezés, programozás Az intézkedések megvalósításának eszköz- és intézkedésrendszere az 5. fejezetben kerül tárgyalásra.

17 30. ábra A Győr-Moson-Sopron megyei területfejlesztési program stratégiai és operatív program rendszere STRATÉGIAI PROGRAMOK 1. PRIORITÁS: 2. PRIORITÁS: 3. PRIORITÁS: 4. PRIORITÁS: Humánerőforrás bővítése és megújítása Gazdasági bázis innovációs környezetének fejlesztése Környezet és infrastruktúra fejlesztése Határ menti együttműködés erősítése OPERATÍV PROGRAMOK 1.1. Intézkedés: Tudás képzés iskola Innovatív, magasan képzett humán tőke állományának növelése 2.1. Intézkedés: Megyei termék Helyi gazdaságfejlesztés, helyi innovációk támogatása 3.1. Intézkedés: Jelenünk környezetgazdálkodási program 4.1. Intézkedés: Sógorság Együttműködés az osztrákmagyar határ mentén 1.2. Intézkedés: Támasz Egészségügyi és szociális ellátórendszer, gondozási hálózat kiépítése, kiszélesítése az idősödő lakosság ellátásának növelésére 2.2. Intézkedés: Termelési tér vállalkozói tér Kisés középvállalkozói telephely kínálatának és értékesítési formáknak a bővítése 3.2. Intézkedés: Jövőnk természetvédelmi program 4.2. Intézkedés: Kisalföld-Csallóköz Együttműködés a szlovákmagyar határ mentén 2.3. Intézkedés: Vendégszeretet Turizmus fejlesztése, turisztikai termékkínálat bővítése, falusi és ökoturizmus 2.4. Intézkedés: Agrármegújulás a SAPARD program 3.3. Intézkedés: Lakható tér településhálózat fejlesztési program 3.4. Intézkedés: Sztráda a jobb elérhetőségért program 4.3. Intézkedés: Bécs- Pozsony-Győr Eurégió Hármas határ menti együttműködés 4.4. Intézkedés: Partnerség Együttműködés a szomszédos megyékkel 3.5. Intézkedés: Múltunk az épített és kulturális örökség védelméért Átfogó intézkedés: Tervezés és programozás Szerkesztette: Lados M.

18 35. táblázat A megyei területfejlesztési program indikatív forrástérképe Prioritások/intézkedések ISPA SAPARD PHARE Egyéb EU forrás* Kormán yzati CBC 1. Humánerőforrás bővítése és megújítása 1.1. Tudás Képzés Iskola 1.2. Támasz 2. Gazdasági bázis innovációs környezetének fejlesztése 2.1. Megyei termék 2.2. Termelési tér-vállalkozói tér 2.3. Vendégszeretet 2.4. Agrármegújulás 3. Környezet és infrastruktúra fejlesztése 3.1. Jelenünk 3.2. Jövőnk 3.3. Lakható tér 3.4. Sztráda 3.5. Múltunk 4. Határ menti együttműködés erősítése 4.1. Sógorság 4.2. Kisalföld-Csallóköz 4.3. Bécs-Pozsony-Győr Eurégió 4.4. Partnerség Átfogó intézkedés: tervezés és programozás * Socrates, Erasmus, 5. keretprogram stb. ** A kormányzat által 2001-től biztosítandó regionális PHARE 2000 program forrásból. Régió** Megyei Helyi

19 Prioritás: Humánerőforrás bővítése és megújítása P1/I1. Tudás képzés iskola Innovatív, magasan képzett humán tőke állományának növelése Indoklás: A gazdaság átalakulása, a technológiai színvonal emelése új ismereteket, szakmákat és képességeket követel meg. A megváltozott körülmények miatt a képzési irányok átalakítására, az általános képzés, a tudásigényes ágazatokhoz, illetve a szolgáltatásokhoz kapcsolódó szakmák előtérbe helyezésére, illetve sokoldalú és rugalmas oktatási rendszerre van szükség. A megváltozott körülmények jól képzett, innovatív munkaerőt kívánnak meg, aki megszerzett tudását folyamatosan képes korszerűsíteni, bővíteni, fejleszteni. E követelmények az egy életen át való tanulásra ösztönöznek, illetve ezt várják el a munkaerőpiacon megfelelni akaró embertől. E megváltozott körülményeknek és igényeknek való megfelelésben, tudásának folyamatos bővítésében, képzettségének emelésében a munkaképes korú lakosság az át- és továbbképzési, felnőttoktatási rendszer igénybevételére támaszkodik, támaszkodhat, melyek megújítása, fejlesztése nem elhanyagolható feladat. A változó gazdasági szerkezet, ill. a munkaerő magasabb képzettsége iránti igény megköveteli az át- és továbbképzési programok rugalmas és permanens kínálatát, ill. a megye minden térségében élők számára való elérhetőségét. Általános célok: A megye népessége képzettségi színvonalának emelése; a tanulás, a tudás értékként való megerősítése; az újra való nyitottság, kreativitás, rugalmasság, individuális és közösségi megújulás képességének erősítése; a versenyképes gazdaság alapjául szolgáló emberi tényezők megteremtéséhez szükséges oktatási, szakképzési, át- és továbbképzési rendszer folyamatos fejlesztése, megújítása; a munkaerőpiacon hátrányba került munkaképes korú lakosság esélyegyenlőtlenségének mérséklése, Leírás: A Tudás képzés iskola program támogatási és intézményfejlesztési program, amely az alábbi alprogramokat tartalmazza, illetve támogatja: 1. A szakképzési struktúra megújítása a munkaerő-piaci követelményeknek és a gazdaság folyamatosan változó szükségleteinek megfelelően A szakképző intézmények átvilágítása; A vállalatok, vállalkozások munkaerő-piaci igényeinek feltérképezése, képzési igényei fő irányának kijelölése; Sokoldalú és rugalmas oktatási rendszer megvalósítása, amely különösen a szakképzésben, az oktatott szakmákat tekintve rövid időn belül képes követni a gazdaság megváltozott igényeit. 2. A népesség képzettségi szintjének emelése A középfokú oktatásban való részvétel, az érettségi megszerzésének ösztönzése; A pályaválasztás előtt álló fiatalok pályaorientációjának segítése; A megye határmentisége, illetve az ország várható Európai Uniós csatlakozása kapcsán a nyelvi képzés hangsúlyosabbá tétele; A számítástechnikai ismeretek felhasználói szinten való elsajátításának lehetősége mindenki számára; A tanulás, a tudás értékként való megerősítése;

20 A felsőfokú végzettség megszerzésének ösztönzése; A megye felsőoktatási intézményein diplomát szerzők letelepedésének támogatása, a megyéből származó fiatal diplomások visszatérésének ösztönzése. 3. Az át- és továbbképzés rendszerének korszerűsítése, fejlesztése, az egy életen át való tanulás feltételeinek megteremtése A felnőttképzés, az át- és továbbképzés rendszerének átvilágítása; Rugalmas, a gazdaság és a munkáltatók megváltozott igényeihez alkalmazkodó, permanens kínálat megteremtése; A felnőttképzés, az át- és továbbképzés tanfolyamainak, kínálatának a megye minden munkaképes korú lakosa számára való hozzáférhetőségének megteremtése; Az iskolarendszerű oktatásból kimaradt, lemorzsolódott fiatalok képzésének kiemelt hangsúlyozása, munkaerő-piaci esélyeinek javítása; A tartós, illetve a hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztathatóságának javítása. Beavatkozási területek: Az intézkedés a megye egész területét érinti. Célcsoportok: Közép- és felsőfokú oktatási intézmények Az iskolarendszeren belüli, illetve azon kívüli képzésben résztvevők Az oktatásból kimaradt, lemorzsolódott fiatalok Munkanélküliek, hátrányos helyzetű csoportok A megye felsőoktatási intézményein végző, illetve a megyéből származó fiatal diplomások Végső kedvezményezettek és partnerek: Közép- és felsőfokú oktatási intézmények Vállalkozások, munkáltatók Megyei Munkaügyi Központ és térségi szervezetei Az oktatás, képzés, kutatás területén tevékenykedő nonprofit és egyéb szervezetek Outputmutatók: Az oktatott szakmák kínálata Át- és továbbképzésben résztvevők száma a programba bevontak száma és ebből a munkába vontak aránya (fő) összes elsajátított szakma ismeret továbbfoglalkoztatott összlétszám új képzési anyagok Eredménymutatók: Középfokú végzettségűek arányának növekedése (%) Felsőfokú végzettségűek arányának növekedése (%) Nyelvvizsgát szerzők számának növekedése Munkanélküliségi ráta csökkenése a tanfolyamot sikeresen elvégzők növekvő képzettség (diplomát vagy képesítést szerzettek száma) a kedvezményezettek munkába való visszakerülése (%) a kedvezményezettek elégedettsége (%) a képzettségnek megfelelő foglalkoztatási struktúrához való közelítés

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM Balogh Balázs regionális igazgató ADITUS Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 1. PRIORITÁS K+F ÉS INNOVÁCIÓ - Gazdaságban hasznosuló ipari kutatás és kísérleti fejlesztés

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében

Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében A munkaerőpiac jellemzői 2010. IV. negyedév Megnevezés Országos Gy-M-S megye Foglalkoztatottak száma (fő)* Vas megye Zala megye

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1

EQUAL és ÉRTÉKMŰHELY 08-05-14 ÉRTÉKMŰHELY 1 EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1 Fő témáink EQUAL program bemutatása ÉRTÉKMŰHELY ismertetése 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 2 Az EQUAL program háttere A Strukturális Alapokból támogatott közösségi

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Surányi Beatrix projekt menedzser Miskolc, 2010. október 21. Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46503779 E-mail: eminnov@eminnov.huweblap: www.norria.hu

Részletesebben

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK. Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. neve:

VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK. Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. neve: A Széchenyi 2020, az Új Széchenyi Terv és a Nemzeti Együttműködési Alap összefoglaló táblázata vállalkozások költségvetési szervek és nonprofit szervezetek részére VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Sára János főosztályvezető Területfejlesztési Főosztály 2008. április 3. Az NFT I. Regionális Operatív Programjának két képzési

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005 Támogatott projektek 1.1 Intézkedés: KÖZÖS GAZDASÁGI TÉRSÉG 053/HU Régiófókusz Vállalkozás-, Humánerőforrás-

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Társadalmi Megújulás Operatív Program Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban pályázat Kódszám: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október 1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozathoz A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

Partnerségi felmérés kérdőíve

Partnerségi felmérés kérdőíve Partnerségi felmérés kérdőíve A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a Helyi gazdaság- és közszolgáltatásfejlesztés hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatásával a kőszegi és felső-répcementi

Részletesebben

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 23.

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 23. HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások Monitoring info-nap 2006. Május 23. A program szakmai háttere A hátrányos helyzet lehetséges okai Objektív okok, pl.: Alacsony iskolai

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTM

MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTM PÁLYÁZATI FELHÍVÁS MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 Közzététel dátuma: 2008. október 15. A pályázati felhívás hivatkozási száma: 2008/01 1 Pályázati felhívás hivatkozási

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁS 1.1 Kiemelt növekedési ágazatok és iparágak célzott,

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma A hamarosan megjelenő GINOP pályázat ai, keretösszegei és várható pályázatok száma 2014-2020 Uniós források kb. 133 pályázat kb. 2733 milliárd Ft 2015 GINOP kb. 70 pályázat kb. 830 milliárd Ft Várható

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Balogh Nóra vezető tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium 2011. június 22. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás A befektetőbarát önkormányzat 2011 szeptember 23. Lunk Tamás Témakörök A befektetésösztönzési stratégia A stratégiakészítés folyamata és tartalma Beavatkozások, kulcsprojektek Gyakorlati teendők a befektetők

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja projektindító workshop Győr, 2003. június 4. A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése Grosz András tudományos

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében AJÁNLAT 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Kálvária

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 Emberi erőforr források közös k s használata és s fejlesztése se Munkaerő-piaci együttm ttműködési kezdeményez nyezések HU-SK 2008/01/1.6.2/0156

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben