ARANYALMA ÓVODA ÉS KONYHA 4969 TISZTABEREK FŐ U. 3. OM: SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Átírás

1

2 ARANYALMA ÓVODA ÉS KONYHA 4969 TISZTABEREK FŐ U. 3. OM: SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Készítette: Baranyi Józsefné mb. óvodavezető 2

3 Bevezetés A köznevelésről szóló évi CXC. törvény 25. -ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a ARANYALMA ÓVODA 4969 TISZTABEREK FŐ U. 3. belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen Szervezeti és működési szabályzatában (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. 3

4 I. A Szervezeti és működési szabályzat célja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a Szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A Szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ célja: a Köznevelési törvényben, valamint a végrehajtási rendeletekben foglaltak érvényre juttatása, az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, a gyermekek és az intézmény alkalmazottai között a kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása. Az SZMSZ hatálya Területi: kiterjed az óvoda épületére, az óvoda udvarára és nevelési időben történő óvodán kívüli foglalkozásokra. Személyi: kiterjed az óvoda minden jogviszonnyal rendelkező alkalmazottjára, az intézménnyel jogviszonyban nem álló, de az intézmény területén munkát végzőkre, és ahol érintett, ott a szülők körére is. Időbeli: a nevelőtestület által elfogadott és jóváhagyott SZMSZ, az óvoda vezetőjének jóváhagyásával a kihirdetés napján lép hatályba és határozatlan időre szól. Felülvizsgálata: évenként, illetve jogszabályváltozásnak megfelelően. Módosítása: az óvodavezető hatásköre, kezdeményezheti: a nevelőtestület. Megbízás alapján megbízott vezető : Baranyi Józsefné, ami hatályos augusztus 15. A Szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) 2011.évi CXCV. tv. Az államháztartásról évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 368/2011.(XII.31.) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 32/2012. (X.8.) EMMI- rendelet a Sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról évi I. törvény a Munkatörvénykönyvéről (Mt.) 229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény végrehajtásáról Óvodai nevelés országos alapprogramja 363/2012.(XII.17.) Korm. rendelet A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992évi XXXIII. törv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 138/1992.(X.8.) Korm. rendelet 62/2011.(XII.29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól 4

5 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról II. Általános rendelkezések, az Alapító Okiratban foglaltak részletezése Az intézmény neve: ARANYALMA ÓVODA ÉS KONYHA Az intézmény székhelye: 4969 Tisztaberek Fő út. 3. Az intézmény telephelye: 4969 Tisztaberek Fő út.3. Az intézmény tagintézménye:-- Az intézmény jogi személyiségű szervezeti egységgel nem rendelkezik. Az intézmény nyilvántartási száma: Az intézményt alapító, fenntartó és működtető szerv neve: Tisztaberek Község Önkormányzata székhely: 4969 Tisztaberek Fő út. 6/a Az alapítás éve:1974 Az alapító okirat kelte, azonosítója: T/543 1 /2019 Az irányító/ felügyeleti szervének neve, székhelye: Tisztaberek Község Önkormányzat Képviselő-testülete székhely: 4969 Tisztaberek Fő út. 6/a Az intézmény illetékessége, működési köre: Tisztaberek község közigazgatási területe Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata: Hosszú bélyegző: Aranyalma Óvoda és Konyha 4969 Tisztaberek Fő út.3. Lenyomata: Körbélyegző: Aranyalma Óvoda Tisztaberek Lenyomata: A bélyegzők zárt helyen való tárolásáról a vezető óvónő gondoskodik. Az intézmény gazdálkodási besorolása: önállóan működő költségvetési szerv Adószáma: Gazdálkodással összefüggő jogosítványai: 5

6 Szakmai feladatait önállóan látja el, a fenntartó által jóváhagyott kiemelt előirányzatok felett jogosultsággal és felelősséggel rendelkezik. A kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosításra a mindenkori érvényes helyi önkormányzati költségvetési rendelet szabályai az irányadók. Az intézmény típusa: óvoda Az óvodai csoportok száma: 2 Az intézménybe felvehető maximális gyermek létszám: 50 fő Az intézmény jellemzői: A közoktatási intézmény - az alapító okirata aláírásának napjára visszamenő hatállyal - a nyilvántartásba vétellel jön létre. Az alapító okirat konkrétan meghatározza az intézmény közoktatási feladat-ellátási tevékenységével kapcsolatos jellemzőket, valamint működési feltételeket. A közoktatási intézménynek a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel rendelkeznie kell. Az óvoda akkor rendelkezik a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel, ha rendelkezik állandó saját székhellyel, állandó saját alkalmazotti létszámmal, továbbá a jogszabályban meghatározott eszközökkel, szabályzatokkal és a működéséhez szükséges pénzeszközökkel. A költségvetési szerv alaptevékenységének államháztartási szakágazati besorolása Ágazat száma Megnevezése Óvodai nevelés A költségvetési szerv alaptevékenységeinek az államháztartás szakfeladat rendje szerinti megjelölése: Alap tevékenysége - Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladata - Nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai - óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai - Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben - Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben - Intézményen kívüli gyermekétkeztetés Közfeladata: A köznevelésről szóló CXC. törvény 8..-ában, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény 41. (1) bekezdésében meghatározott feladatok ellátása. A gyermeket három éves korától a tankötelezettség kezdetéig neveli. Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik. Ellátja a gyermek három éves korától- a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint- a gyermekek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is. A gyermekek napközbeni ellátása, különösen a gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletéről, gondozásáról, neveléséről, foglalkoztatásáról és étkeztetéséről való gondoskodás. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai fejlesztési feladatai. Az oktatásért felelős Minisztérium által kiadott személyiség fejlesztő tehetséggondozó, felzárkóztató program szerint szervezi a nevelést és a Miniszter által kiadott óvodai integrációs program szerinti foglalkoztatást biztosít, óvodai fejlesztő programot szervez. 6

7 Kisegítő és vállalkozási tevékenységet a fenntartó szabályozása szerint - nem folytat az óvoda. A feladatellátást szolgáló vagyona: Tisztaberek Község Önkormányzat tulajdonában lévő, az önkormányzat törzsvagyonába sorolt és a könyvviteli nyilvántartásában rögzített ingó vagyon és Tisztaberek Község belterületén lévő 4hrsz-ú óvoda épülete. Vagyon feletti rendelkezési jog: A költségvetési szerv vagyona feletti rendelkezési jog az önkormányzat képviselő testületét illeti meg az 5/2005./V. 10./ Kt számú rendelettel módosított Tisztaberek Község Önkormányzata vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 1/2005/II. 14./ Kt számú rendeletben foglaltak szerint. III. Az intézmény működési rendje A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012.(VIII.) EMMI rendelet 4. (1) alapján a Szervezeti és működési szabályzatban köteles rögzíteni a működés rendjét. A nevelési év rendje: A nevelési év szeptember 1-től a következő naptári év augusztus 31-ig tart, melyet pontosan meghatároz az oktatásért felelős minisztérium által kiadott, a tanév rendjéről szóló rendelet. A nevelési év helyi rendjét az óvoda éves munkaterve tartalmazza. Ebben kerülnek rögzítésre: Az óvodai nevelés nélküli munkanapok időpontjai és felhasználásuk. A karbantartási, felújítási munkák elvégzése érdekében a nyári szünet időpontja. A nemzeti, óvodai ünnepek megünneplésének időpontjai. A nevelőtestületi értekezletek időpontjai. Az óvoda működését befolyásoló feladat-ellátási terv, valamint minden egyéb, amit a nevelőtestület célszerűnek tart. A nyitva tartás rendje: Heti nyitva tartás: Az óvoda hétfőtől péntekig, heti 5 napos munkarenddel tart nyitva. Az ettől eltérő nyitva tartást indokolt esetben, előzetes kérelem alapján - az intézmény vezetője engedélyezheti, illetve rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt az önkormányzat jegyzője rendkívüli szünetet rendelhet el. Napi nyitva tartás: Az intézmény reggel 7 30 órától 16 óráig fogad gyermekeket. A gyermekek távozásának rendje az intézményből: A foglalkozásokat követően: - ha ebédet nem igényel 12 órától óráig, - ha ebédet igényel órától - 13 óráig lehet kikérni. A délutáni napirendet és az óvoda zárását figyelembe véve: 15 órától lehet legkésőbb 16 óráig kell elvinni a gyermekeket. A napi ügyelet és a nyári, illetve esetenkénti téli zárásra vonatkozó rendelkezések a Házirendben találhatók. A vezető benntartózkodása Az óvoda zavartalan működéséhez biztosítani kell a vezetői feladatok folyamatos ellátását. Ennek érdekében a vezető intézményben tartózkodásának rendje az alábbiak szerint kerül meghatározásra: Az intézmény nyitvatartási idején belül a vezető a munkaidő beosztása alapján tartózkodik az intézményben. 7

8 A képviseleti jogkörét a vezető az alábbi esetekben ruházhatja át: betegség, tartós távollét, kivéve, ha a fenntartó másként rendelkezik. A vezető akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje Az óvodavezető távolléte esetén a helyettesítés az óvodavezető által adott megbízás alapján történik. Ilyen megbízás hiányában a legmagasabb szolgálati idővel rendelkező, határozatlan idejű kinevezéssel rendelkező óvodapedagógus helyettesíti. A vezető helyettesítésére vonatkozó szabályok: A helyettesítő csak halaszthatatlan ügyben, az óvoda zökkenőmentes működésének érdekében járhat el. Intézkedése során köteles betartani a vonatkozó jogszabályokat, valamint az óvoda szabályzataiba foglalt rendelkezéseket, továbbá tekintettel lenni az óvoda partnerközpontú szemléletére. Intézkedésérről feljegyzést köteles készíteni, melyet a vezető munkába állását követően tájékoztatás céljából haladéktalanul átad. Az alkalmazottak intézményben való tartózkodásának rendje: Az óvodában pedagógus munkakörben dolgozók a heti teljes munkaidejüknek nyolcvan százalékát (kötött munkaidő 32 óra) az intézményvezető által, a törvény keretei között meghatározott feladatok ellátásával kötelesek tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaidejük beosztását maguk jogosultak meghatározni. A kötött munkaidőt a gyermekekkel való közvetlen, teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásokra kell fordítani. Nevelési időben a gyermekek nevelését, felügyeletét óvodapedagógus látja el. Az intézményben dolgozó óvodapedagógusok a heti kötelező óraszám figyelembevételével előre kiadott személyre szóló munkaidő beosztás szerint látják el feladataikat, csoportonként két óra átfedési idővel. Ettől eltérni rendkívüli esetben (betegség esetén) lehetséges, a helyettesítést meg kell oldani, ez nem veszélyeztetheti a gyermekek felügyeletét. A nevelő munkát közvetlenül segítő alkalmazottak éves fix munkaidő beosztás szerint látják el feladataikat. Az óvodát reggel és délután a heti munkarend szerint nevelőmunkát segítő közalkalmazott, dajka nyitja és zárja. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel: A gyermekeket kísérő szülők kivételével, az óvodával jogviszonyban nem álló személyek a mindenkor jelen lévő óvónőnek jelentik be, hogy milyen ügyben jelentek meg az óvodában. Ezt követően az óvodavezetőhöz irányítják. A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel egyeztetett időpontban történik. Az óvodai csoportok és foglalkozások látogatását külső személyek részére az óvodavezető engedélyezi indokolt esetben. Ügynökök, üzletkötők, vagy más személyek az óvoda területén kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak, kivéve az óvoda által szervezett vásárokat. A hivatalos ügyek intézése a vezetői irodában történik. Az ételszállítás a melegítő konyház tartozó bejáraton keresztül a megállapodás szerinti időben történik. A konyhában csak az oda beosztott alkalmazottak tartózkodhatnak. 8

9 Az intézmény által szervezett, valamint a szülők részvételével tartott rendezvények alkalmával az intézmény helyiségeinek használati rendjét az intézmény vezetője állapítja meg. A reklámtevékenység szabályai évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól. Általános reklámtilalmak és reklámkorlátozások 7 (1), (4) Az intézményben tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha az a gyerekeknek szóló egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve kulturális, oktatási tevékenységgel függ össze. A reklámok elhelyezésére, terjesztésére kizárólag az intézményvezető adhat engedélyt. IV. A gyermekek közössége Vegyes életkorú gyerekek két gyermekcsoportot alkotnak, melynek létszáma törvényileg szabályozott: maximum 50 fő. Ettől eltérni csak a fenntartó engedélyével, illetve az Oktatási Hivatal engedélyével lehet. Maximális csoportlétszám túllépés engedélyeztetéséért az óvodavezető a felelős. Az óvodában 2 vegyes gyermek csoport működik, fantázia neve: maci és katica A gyermek óvodai jogviszonya és következményei Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik a 2011.évi CXC. köznevelési törvény 8. (1.-2.) és 49. (1.-4.) alapján a gyermekek felvétele folyamatos. A következő nevelési évre történő óvodai beíratás idejét a fenntartó és az óvodavezető határozza meg. A beíratás idejét, a beíratást megelőzően legalább 30 nappal nyilvánosságra kell hozni, kifüggesztett közlemény formájában. A gyermekek óvodai felvételéről, átvételéről az óvodavezető dönt. A felvételről vagy esetleges elutasításról határozat után írásban értesíti a szülőket. Az átvett gyermek óvodai beíratását az óvodavezető igazolja vissza az előző óvodának. Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról a vezető dönt, a szülők és az óvodapedagógusok véleményének figyelembevételével. A felvett gyermekekről az óvoda köteles nyilvántartást vezetni, valamint 5 napon belül az óvoda vezetője az újonnan létesített óvodai jogviszony esetén oktatási azonosítót igényelni, átvétel esetén bejelenteni az Oktatási Hivatalnak, a megfelelő internetes felületen. A gyermek távolmaradásának, mulasztásának igazolása A gyermekek távolmaradását a szülőnek be kell jelentenie. Előre nem látható távolmaradás (pl. betegség) esetén reggel 9 óráig tájékoztatni kell a szülőnek az óvodapedagógust, ezután a gyermek csak orvosi igazolással látogathatja újra az óvodát, tartalmazza a távollét pontos időtartamát. Betegség miatti hiányzás után orvosi igazolással látogathatja újra az óvodát a gyermek. Egyéb esetben, amennyiben a szülő a három napnál hosszabb ideig (üdülés, külföldön való tartózkodás) nem kívánja az óvodát igénybe venni, az intézmény vezetőjétől írásban szükséges engedélyt kérni. A Felvételi és mulasztási napló a csoportba beírt gyermekek adatait és hiányzásait rögzíti. Naprakész vezetéséért csoportban dolgozó óvodapedagógusok a felelősek. 9

10 Az igazolt és igazolatlan hiányzások A gyermek hiányzását a pedagógus a Felvételi és mulasztási naplóba jegyzi be. A hiányzásokat szülői és orvosi indok esetén az óvodapedagógus mérlegeli, és annak függvényében igazolja a mulasztást. Igazolatlan az a hiányzás, melynek indoklását az óvodapedagógus nem fogadja el. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az óvodapedagógus a gyermekvédelmi felelőssel együtt jár el. Ők kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást. Ha a gyermek indokolatlan, igazolatlan hiányzásainak száma eléri a 10 nevelési napot, rendszeresen távol marad, az óvodavezetőnek írásban jeleznie kell a törvénysértés tényét a lakóhely szerinti gyámhivatalnak, valamint a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat felé, akikkel közösen intézkedési tervet készítenek a probléma orvosolására. Az óvodai (jogviszony) elhelyezés megszűnése A gyermeket a szülő kérelmére másik óvoda átvette, az átvétel napján. A jegyző a szülő kérelmére engedélyt adott a gyermek óvodából történő távolmaradására, a gyermek 4 éves koráig. A gyermeket felvették az iskolába a nevelési év utolsó napján, melyről értesíteni kell a gyermek lakóhelye szerinti illetékes települési önkormányzat jegyzőjét. Ha a gyermek óvodai jogviszonya megszűnik, az óvoda törli az óvodába felvettek nyilvántartásából. Egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái Köznevelési törv. 46. (3); 47 (1) ONOAP a helyi Pedagógiai Program alapján Minden óvodai nevelési folyamat célja, feladata a gyermeki személyiség harmonikus testi és szociális fejlődésének elősegítése. Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges a teljes óvodai életet magába foglaló foglakozások keretében folyik óvodapedagógus jelenlétében és közreműködésével az országos Alapprogram, valamint a helyi Pedagógiai Program alapján. Az egyéb foglalkozások egyéni vagy csoportos pedagógiai tartalmú foglalkozás, amely a gyermekek fejlődését szolgálja: - felzárkóztatás, integrálás, - tehetséggondozás Felzárkóztatás, integrálás A gyermek részéről fennálló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség esetén Nevelési Tanácsadó vagy sajátos nevelési igény miatt Szakértői Bizottság véleménye alapján egyéni, vagy kiscsoportos foglakozás keretében történő felzárkóztatás. Beszédakadályozottság esetén logopédiai foglakozás. Nagymozgás koordináció hiánya, valamint mozgásszervi elváltozások esetén mozgásterápia. Szervezési típusai: Egyéni fejlesztés Logopédia Prevenciós torna, gyógytestnevelés Pszichológiai terápia Tehetséggondozás Mozgáskoordináció, mozgás kultúra fejlesztése Zenei ízlés formálása, esztétikai fogékonyság fejlesztése Népi játékok megismertetése, néphagyományok ápolása, átörökítése Értelmi képességek fejlesztése Gyermeki érdeklődésre épített tapasztalatok, ismeretek bővítése 10

11 Kommunikáció különböző formáinak alakítása Szervezési formái: Gyermektánc-néptánc Egyházi jogi személy által szervezett hit és erkölcsoktatás: - Református hitre nevelés A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Köznevelési törv. 25. (5) A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletét, mint ingyenesen igénybe vehető szolgáltatást az intézmény biztosítani köteles, ennek keretében gondoskodnia kell arról, hogy az óvodába járó gyermekek évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és belgyógyászati vizsgálaton vegyenek részt. Az egészségügyi ellátás: a háziorvos és a védőnő együttes szolgáltatásából áll; valamint az egészségügyi ellátásban közreműködik még: a fogorvos ás a fogászati asszisztens. Az intézménnyel jogviszonyban lévő gyermekek, intézményen belüli egészségügyi gondozását az intézménybe járó háziorvos és védőnő látja el. A körzeti védőnő a szeptemberben előzetesen egyezetett munkaterv szerint látogatja az intézményt. A fenntartó által biztosított feltételek mellett az óvodások körében évente egy alkalommal fogorvosi és szemészeti szűrés történik. Az intézményvezető feladatai az egészségügyi ellátás keretében: biztosítja az orvosi és védőnői munka feltételeit az intézményben, gondoskodik a szükséges pedagógiai felügyeletről, szükség szerint a gyermekek vizsgálatokra történő előkészítésének megszervezéséről, szükség szerint a gyermekek fogorvosi szűrővizsgálatokra történő kíséretéről és felügyeletéről. Az intézmény működése során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által meghatározott szabályokat be kell tartani (fertőző gyerek elkülönítése, csak a szülő érkezéséig, illetve a legszükségesebb ideig tartózkodhatnak az óvodában). Fertőző gyerekbetegség esetén a szülőnek, háziorvosnak az intézményt értesíteni kell. Fertőző megbetegedésről a szülőket értesítjük (faliújságon). Az intézményben a további megbetegedés elkerülése érdekében fokozott figyelmet kell fordítani a fertőtlenítésre, tisztaságra. V. Intézményi védő, óvó előírások 20/2012.EMMI rendelet 128. ; 129. ;(5); 168..; 169. A gyermekek egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy az intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön testi-lelki jólétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, az óvoda nevelési folyamatainak mindennapjaiban működő egészségfejlesztő tevékenységekben. 11

12 A helyi pedagógiai program és az éves munkaterv alapján az óvodapedagógusok úgy befolyásolják a nevelési folyamatot, hogy az a gyermek egészségi állapotának kedvező irányú változását idézzék elő. Az óvoda mindennapos működésében kiemelt figyelmet fordít a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, különösen: egészséges táplálkozás mindennapos testnevelés testi-lelkiegészség fejlesztés, prevenció bántalmazás megelőzése baleset megelőzése személyi higiéné Baleset megelőzés A baleset megelőzés főbb feladatai az intézményben: - Az óvodában a nyitvatartási időben, és az óvodán kívüli tevékenységek alkalmával biztosítani kell a gyermekek felügyeletét, védelmét, figyelemmel a baleset-megelőzés szempontjaira. - Az óvodában olyan környezet teremtése, amely alkalmas a baleset-biztonsággal kapcsolatos szokások, magatartásformák kialakítására. - Nevelési időben és foglalkozásokon az intézmény sajátosságának megfelelően a gyermekekben ki kell alakítani a biztonságos óvodai környezet megteremtésének készségét, elő kell segíteni a baleset megelőzési ismeretek elsajátítását. - Fejleszteni kell a gyermekek biztonságra törekvő viselkedését. Védő-óvó előírás: - az egészségük és testi épségük védelme, - a foglakozásokkal együtt járó veszélyforrások ismertetése, - a tilos és az elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése. Feladat: Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania a munka- és balesetvédelmi szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. Minden pedagógus feladata, hogy a rábízott gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjék, továbbá észleli, hogy a gyermek balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. A gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni a védő-óvó előírásokat. Az intézmény házirendjében is meghatározott azoknak a védő-óvó előírásoknak a köre, amelyeket a gyermekeknek az intézményben való tartózkodás során meg kell tartaniuk. Dokumentálni kell az ismertetés tényét és tartalmát. Évente a gyermekek részére életkoruknak megfelelően baleset- és tűzvédelmi oktatás megszervezése és dokumentálása. A gyermekek biztonságos és egészséges környezetben történő nevelése érdekében a szükséges feltételrendszer vizsgálata, a feltételek javítása állandó feladat. A napközben megbetegedett gyermeket el kell különíteni, és le kell fektetni, szükség esetén azonnal orvoshoz kell vinni. Gondoskodni kell a szülők mielőbbi értesítéséről. A beteg gyermek az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja az óvodát. Azt, hogy a gyermek egészséges, orvosnak kell igazolnia. 12

13 Minden nevelési év kezdetén, valamint kirándulások, séták előtt és egyéb esetekben szükség szerint minden óvodai csoportban ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat és az elvárható magatartásformákat. Az óvoda csak megfelelőségi jellel ellátott játékokat vásárolhat. A játékot használó óvodapedagógus köteles a játékon feltüntetett vagy ahhoz mellékelt figyelmeztetést, feliratot és használati utasítást gondosan áttanulmányozni, és a játékszert annak megfelelően alkalmazni. Ittas, illetve tudatmódosító szer hatása alatt álló szülőnek, hozzátartozónak gyereket nem adunk ki! Kiskorú, 14 év alatti gyermek, testvér az óvodás gyermeket csak előzetes szülői nyilatkozat ellenében viheti haza az óvodából. Kisérési nyilatkozatot kell tenni a szülőnek. A gyerekek intézményen kívüli kísérete esetén 5-10 gyerek után egy óvodapedagógust és egy dajkát kell biztosítani. Gyermekbaleset esetén az intézmény dolgozóinak feladata: - A gyermekek felügyeletét ellátó óvodapedagógusnak, nevelőnek a gyermeket ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: - A sérült gyerekeket elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia, meg kell oldani a többi gyermek felügyeletét. E feladatok ellátásában a gyermekbaleset helyszínén jelenlévő nevelőknek is részt kell vennie. - A balesetet szenvedett gyermeket elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztonságosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várni az orvosi segítséget. - A balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie. - Minden gyermeki balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelezni kell az intézményvezetőnek. - A szülőt értesíteni kell. - A gyermek ellátása után a balesetet dokumentálni kell. - Minden gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére. - A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó gyermekbaleseteket óvodavezetőnek ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lehetett volna elkerülni a balesetet. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni hasonló balesetek megelőzése érdekében, és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. - Ezeket a baleseteket az oktatási hivatal internetes oldalán elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével az óvodavezetőnek nyilván kell tartania, ha erre átmenetileg nincs lehetőség jegyzőkönyvet kell felvenni, és annak egy példányát megküldenie a fenntartónak. - Amennyiben a baleset súlyosnak minősül az óvodavezető a rendelkezésre álló adatok közlésével azonnal bejelenti a fenntartónak, a baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Elsősegélydoboz helye: Maci csoportban elhelyezett egészségügyi láda Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetén A rendkívüli események (továbbiakban: bombariadó ) esetére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. (1)/n szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe. 13

14 A rendkívüli események megelőzése érdekében az óvoda vezetője és az óvodapedagógusok esetenként, a dajkák a mindennapi feladatok végzésekor kötelesek ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni. Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak: Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefon üzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az óvoda vezetőjének, a jelenlévő óvodapedagógusnak. Az értesített vezető vagy óvodapedagógus a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. Az óvoda épületében tartózkodó gyermekek és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület ezzel ellentétes utasítás hiányában a gazdasági épület előtti sík terület. Az óvodapedagógusok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek a csoportot sorakoztatni, a jelen lévő és hiányzó gyerekeket haladéktalanul megszámolni, a gyermekek kíséretét és felügyeletét ellátni, a gyermek csoporttal a gyülekező helyen tartózkodni. A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos! Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet észlelő munkavállaló törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban. A bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. Az intézményben történő dohányzás szabályozása Az intézményben ide értve az óvoda udvarát, a főbejárat előtti 30 méter sugarú területrészt a szülők, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az óvodán kívül tartott rendezvényeken a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. A nemdohányzók védelméről szóló törvény 4. (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény munkavédelmi felelőse. A gyermekvédelmi feladatok ellátásának rendje Teendőinket meghatározza a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény és a végrehajtásához kapcsolodó jogszabályok, valamint az Önkormányzat Esélyegyenlőségi Terve. Ennek felelősségteljes ellátásáért az óvodavezető felel. Célunk: A gyermekek alapvető jogainak és szükségleteinek biztosítása az intézmény lehetőségeihez mérten. Esélyegyenlőség biztosítása az eltérő szociális és kulturális környezetből érkező gyerekek számára. Az óvónők feladatai: Az óvodába járó gyermekek szociális, szociokultúrális családi hátterének megismerése. Szükség szerint környezettanulmány végzése. Hátrányos, halmozottan hátrányos és veszélyeztett helyzet jelzése a gyermekvédelmi felelősnek. 14

15 A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetben lévő gyermekek differenciált fejlesztése. A gyermekvédelmi felelős feladatai: Szükség szerint családgondozó, védőnő segítségének igénybevétele. Anyagi gondokkal küzdő családok támogatására az óvodavezető tájékoztatása térítési díj csökkentése érdekében, illetve az alapítvány kuratóriumi elnökének tájékoztatása, alapítványi támogatás megítélése céljából. Felterjesztés segélyre. Nyilvántartás vezetése. Az óvodavezető feladatai: Kapcsolattartás a jegyzővel, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nyilvántartásának vonatkozásában. A gyermekvédelmi tevékenységhez a feltételek biztosítása: gyermekvédelmi felelős megbízása, feladatok, kompetenciák kijelölése nevelőtestületi szinten, továbbképzések támogatása a speciális nevelési feladat szakszerű ellátása végett. Bizalom elvű kapcsolat kiépítése a családokkal. A törvények és rendeletek naprakész ismerete, a munka hozzáigazítása. Veszélyeztetettség esetén a Gyermekjóléti Szolgálat tájékoztatása. Étkezési kedvezmények meghatározása, a törvényi jogszabályoknak és az önkormányzati rendeletnek megfelelően. Ezek dokumentálása. A hátrányos szociális helyzetben lévő családok segítésének formái: tájékoztatás az igénybe vehető segélyekről, kedvezményes étkezési díj biztosítása: a törvényi rendelkezéseknek megfelelően normatív állami támogatás, az önkormányzat tandíj és térítési díj rendeletének megfelelően az igazolt jövedelem alapján, a szülők által ajándékozásra behozott gyermekruhák elajándékozása a rászoruló családoknak. VI. Ünnepek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 20/2012.EMMI rendelet 4. (1) Az intézményben az ünnepélyek, megemlékezések rendje évenként ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva kerül meghatározásra. Az ünnepélyek, megemlékezések pontos időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg. Gyermekeknek, szülőknek: Mikulás ünnepség december 6. Karácsonyi ünnepély december 3. hete Farsang február közepe Március 15.-i megemlékezés március 15. Húsvét március vége- április eleje Anyák napja május első vasárnapja előtt Gyereknap május utolsó péntekje Évzáró és ballagási ünnepség május utolsó hete, június első hete Gyerekek születésnapjának megünneplése folyamatos Az óvoda dolgozóinak: 15

16 Nyugdíjba menő kollegák búcsúztatása folyamatos A hagyományápolással kapcsolatos feladatok A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának a feladata és kötelessége. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglévő hírnevének megőrzése, illetve növelése. Újabb hagyomány tekintetében minden alkalmazottnak lehetősége van javaslattal élni, melyet személyesen jelezhet az óvodavezető felé. A javaslatot az óvodavezető terjeszti elő, elfogadásáról az alkalmazotti közösség dönt. Amennyiben a szülőket is érinti a javaslat, úgy a szülői szervezet élhet véleményezési jogával. VII.A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az óvodában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése, annak feltárása, hogy milyen területen szükséges erősíteni a tevékenységet, milyen területeken kell a rendelkezésre álló eszközöket, felszereléseket felújítani, korszerűsíteni, illetve bővíteni. A pedagógiai munka belső ellenőrzése a nevelési intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja a pozitívumok erősítése, az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megerősítése. Az ellenőrzés célja másrészről a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. A pedagógiai munka éves ellenőrzési ütemtervét az óvodavezető készíti el a nevelőtestület javaslatait figyelembe vételével. Az ellenőrzési terv az éves munkatervben kerül megfogalmazásra, tartalmazza az ellenőrzés területét, módszerét és ütemezését. Az ellenőrzési tervet az intézményben nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzés kiterjed az egyes feladatok elvégzésének módjára, minőségére, a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre, a működési feltételek vizsgálatára. Az ellenőrzési terv végrehajtásáért az óvodavezető felel. Az ellenőrzési tervben nem szereplő rendkívüli ellenőrzésről az óvodavezető dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet: fenntartó szülői szervezet nevelőtestület bármely tagja Az ellenőrzés tapasztalatairól írásos feljegyzést kell készíteni, azt az érintett óvodapedagógussal, ill. dolgozóval ismertetni kell. Aki arra szóban vagy írásban észrevételt tehet. Az intézményvezető minden évben valamennyi óvodapedagógus, pedagógiai munkát segítő alkalmazott munkáját értékeli legalább egy alkalommal. A nevelési év záró értekezletén értékelni kell a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit, illetőleg az ellenőrzés általánosítható tapasztalatait, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái: nevelőmunka gyakorlatának ellenőrzése, beszámoltatás: szóbeli, írásbeli, írásbeli dokumentációk ellenőrzése, 16

17 csoportlátogatás, értekezlet, speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok, minősítés. Az ellenőrzés fajtái: tervszerű, előre megbeszélt időpont és szempont szerinti ellenőrzés, spontán, alkalomszerű ellenőrzés: - a problémák feltárása, megoldása érdekében, - a napi felkészültség felmérésének érdekében. VIII. A belső kapcsolatttartás rendje, formája Az intézmény vezetése Az alapító okiratban előírt feladat-ellátási kötelezettség - alapfeladat és kisegítő, valamint kiegészítő tevékenység vonatkozásában - továbbá az Önkormányzat, mint irányítószerv által meghatározott közvetlen követelmények és feltételek megfelelő ellátásáért az óvoda vezetője felelős. Az intézmény jogszerű működtetése során jogkövető magatartással, korszerű vezetési, menedzselési és szakmai ismeretekkel tervezi, szervezi, koordinálja és irányítja az óvoda életét, belső és külső kapcsolatait. Az óvodavezető Az intézményvezető hatáskörét, feladatait meghatározó munkaköri leírást a tisztabereki önkormányzat készíti el, és a polgármester kiadmányozza. A köznevelési törvénynek megfelelően egy személyben felelős: Az intézmény szakszerű és törvényes működésért. Az intézményi szabályzatok elkészítésért. Az ésszerű és takarékos gazdálkodásért. A pedagógiai munkáért. A nevelőtestület vezetésért. A gyermekvédelmi feladatok megszervezésért és ellátásáért. A nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésért. A munka- és tűzvédelmi tevékenység megszervezésért. A gyermekbalesetek megelőzésért. A gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezésért. Pedagógus etikai normáinak betartásáért, betartatásáért. A pedagógusok továbbképzésének megszervezésért. A közoktatási információs rendszerrel kapcsolatos tájékoztatási feladatokért, az óvoda ügyintézésének, irat- és adatkezelésének, adattovábbításának szabályosságért. A nemdohányzók védelmére előírt feltételek biztosításért, az épület füstmentességéért. Az óvodavezető feladata: Jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját. A nevelőtestületi értekezletek előkészítése, vezetése. Döntések végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése. A nevelőmunka irányítása és ellenőrzése. A rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása. A szülői szervezettel való együttműködés. 17

18 A kötelezettségvállalási, munkáltatói és kiadmányozási jogkör gyakorlása. Az intézmény működésével kapcsolatos minden olyan ügyben való döntés, amelyet a jogszabály vagy nem utalt más hatáskörébe. Az intézmény külső szervek előtti teljes képviselete azon lehetőség figyelembevételével, hogy a képviseletre meghatározott ügyekben eseti vagy állandó megbízást adhat. Jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt- és át nem ruházott- feladatok ellátása. Nemzeti és óvodai ünnepek méltó megemlékezésének szervezése. Az szülők írásbeli nyilatkozatainak beszerzése minden olyan döntéshez, amelyből a szülőre fizetési kötelezettség hárul. A gyermek fejlődésével kapcsolatos tájékoztatás szervezése. Az óvodai jelentkezés idejének és módjának nyilvánosságra hozatala a fenntartó által meghatározottak szerint. Tanügy igazgatási feladatok ellátása. Rendkívüli szünet esetleges elrendelése, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más előrelátható ok miatt a nevelési intézmény működése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, ill. helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, ill. ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesíteni kell. Alkalmazotti közösség Az alkalmazotti közösségnek az óvodában foglalkoztatott valamennyi közalkalmazott tagja. A munkavégzéssel kapcsolatos jogaikat és kötelességeiket a munka törvénykönyve és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szabályozza. Az alkalmazotti közösség tagjainak részletes feladatait a személyre szóló munkaköri leírások szabályozzák. Az alkalmazotti közösséget jogszabályban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jog illeti meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét, azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót, meghívást kap. Véleményezési jog: az intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, vezetőjének megbízásával és megbízatásának visszavonásával kapcsolatosan. Javaslatot tehet, véleményt nyilváníthat az óvoda minden közalkalmazottja az óvoda működési körébe tartozó kérdésekben. A nevelőtestület A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési kérdésekben az óvoda legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja minden közalkalmazott pedagógus, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazott. Pedagógusok fő feladata: Köznevelési törvény 62.. Az óvodai nevelés keretében a gyermekekkel való pedagógiai célú közvetlen foglakozások az ONOAP és a helyi Pedagógiai Program szellemében. A rájuk bízott gyermekek harmonikus személyiségfejlesztése az egyéni képességek figyelembe vételével: integrálás, tehetséggondozás, differenciálás. Testi és lelki egészségük fejlesztése, megóvása, munka-és balesetvédelmi előírások betartása. A pedagógiai programban és munkatervben szereplő rendezvények, tevékenységek megszervezése, azokon való aktív részvétel 18

19 Mind a gyermekek, mind a munkatársak, mind a szülők tekintetében közösségi együttműködés magatartási szabályainak megtartása. Részletes feladatit munkaköri leírás határozza meg. Az óvodapedagógus munkaköri leírás- mintája A munkakör megnevezése: óvodapedagógus Közvetlen felettese: az óvodavezető Legfontosabb feladata: a gyermekek személyiségének, képességeinek, tárgyi tudásának folyamatos fejlesztése. Nevelői tevékenysége és életvitele munkáját, az erkölcsi-etikai normáknak megfelelően végzi, mindennapi nevelői munkája mintául szolgál, kollégáiról, munkatársairól a gyermekek és szüleik előtt tisztelettel és megbecsüléssel beszél, családközpontú szemléletet képvisel, azt kifejezésre juttatja munkájában és szavaiban, felelős a gyermeki és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért, bizalmasan kezeli a kollégákkal, a csoportokkal és az óvodával kapcsolatos információkat, és munkájával kapcsolatos szolgálati titkot megőrzi, követi a pedagógiai programban lefektetett nevelési folyamat személyes nyitottságon, pozitív gondolkodáson alapuló nevelési módszereit, részt vállal a közösségi környezet kialakításában, a bizalomra építő kapcsolatok, a családias és otthonos légkör megteremtésében, a gyermekcsoportoknak az óvoda életébe történő bevonásában. A főbb tevékenységek összefoglalása megtartja a változatos tevékenységeket biztosító foglalkozásokat, feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása, megírja a tématerveket, munkaidejének beosztását az SZMSZ megfelelő szakaszai részletezik, a munkaidőkeretben meghatározott munkaidőt csak írásos vezetői utasításra lépheti túl, legalább 10 perccel a munkaidő kezdete előtt köteles a munkahelyén tartózkodni, nyilvántartja a hiányzó és az étkező gyermekeket, rendszeresen értékeli a gyermekeket, szüleiknek visszajelzéseket ad előrehaladásuk mértékéről, javaslatot tesz az óvodai munkaterv pedagógiai, szervezési, stb. feladataira, részt vesz a nevelőtestület értekezletein, megbeszélésein, a konferenciákon, a szakmai munkaközösség megbeszélésein és értekezletein, előkészíti, ill. elkészíti a szükséges szemléltető eszközöket, bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkezésekor közreműködik az épület kiürítésében, menti az általa használt legfontosabb dokumentumokat, felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges szemléltető eszközök, könyvek, stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért, folyamatosan végzi a gyerekek felzárkóztatásával, tehetséggondozásával kapcsolatos feladatokat, elkíséri a rábízott gyermekeket az óvodai- községi ünnepségekre, hangversenyre, színházlátogatásra, stb. 19

20 Különleges felelőssége felelős a gyermeki és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért, bizalmasan kezeli a kollégákkal, az csoportokkal és az óvodával kapcsolatos információkat, a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az óvodavezetőnek. Járandósága a kinevezésében a Kjt. előírásai szerint meghatározott munkabér, a 138/1992. (X.8.) Kormányrendeletben meghatározott kötelező pótlékok A nevelőtestület működésére vonatkozó általános szabályok: A nevelőtestület jogállását, döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörét a Nkt.70.. határozza meg. A nevelőtestület a nevelési kérdésekben, a nevelési intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban, továbbá az SZMSZ-ben meghatározott kérdésekben döntési, véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület döntési jogköre A nevelési program elfogadása; Az SZMSZ és a házirend elfogadása; Az intézményi minőségirányítási program elfogadásának tekintetében: az óvodában vezetői feladatot ellátók és a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjai, valamint az értékelés rendjét illetően, továbbá a teljes körű intézményi önértékelés periódusának, módszereinek meghatározásában; A nevelési év munkatervének elfogadása; Átfogó értékelések és beszámolók elfogadása; Az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása; A nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása; A pedagógiai program valamint a Szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtásáról; Jogszabályban meghatározott más ügyek. Véleményezési és javaslattevő jogköre Az intézményvezetői programok szakmai véleményezése; Szakmai anyagok véleményezése; Az óvodáról készült publikációk véleményezése. A nevelőtestület döntései és határozatai A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezlet lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyvét kijelölt pedagógus vezeti. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlévő tagjai közül egy hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény irattárába kerülnek, határozati formában. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó feladatok átruházása: A szülő által benyújtott felül bírálati kérelem tárgyában a nevelőtestület jogosult kivizsgálni az ügyet. 20

21 Az óvoda minőségfejlesztési feladatainak ellátására minőségfejlesztési team hozható létre. A feladatok ellátásáról a megbízott beszámolási kötelezettséggel tartozik az óvoda vezetőjének. A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében minimum négy értekezletet tart a nevelési év során. Ezt az intézményi éves munkaterv rögzíti. Tanévnyitó nevelési értekezlet Őszi nevelői értekezlet Tavaszi nevelői értekezlet Tanévzáró nevelői értekezlet A nevelőtestületi értekezletek tartalmas, nyugodt megtartása érdekében egy nevelési évben maximum 5 nevelés nélküli munkanap igénybe vehető, a szülői szervezet egyetértésével, megfelelő tájékoztatásával. Az éves munkaterv elfogadását követően a nevelőtestületi értekezletek időpontját és a nevelésnélküli munkanapok időpontját valamint felhasználását a különös közzétételi listában nyilvánosságra kell hozni. Felelőse az óvodavezető. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell tartani, ha: - Az óvodavezető összehívja, és 3 nappal előbb történő kihirdetésről intézkedik. - A nevelőtestület kéri, pedagógusok egyharmadának aláírásával, valamint az ok - megjelölésével. Az értekezletet nevelési időn kívül a kezdeményezéstől számított 8 napon belül össze kell hívni. - A szülői szervezet kezdeményezi, akkor, ha a kezdeményezést a nevelőtestület elfogadja. A szakmai munkaközösség A szakmai munkaközösség célja: Növelni és emelni a nevelési eredményeket, fokozni a pedagógiai munka minőségét. A szakmai munkaközösség az ágazatot érintő aktuális kérdések és az eredményesség figyelembe vételével saját maga dönt a munkaközösségi keretben történő nevelési terület és téma feldolgozásában. Szakmai munkaközösség hozható létre: az óvoda nevelési célkitűzése célszerű, szakszerű és hatékony megvalósítására, a nevelési feladatok, gyermeki tevékenységek értelmezésére és korszerűsítésére, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása, a szabadidő hasznos eltöltésével összefüggő feladatok ellátása, a sajátos nevelési igényű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrációját szolgáló feladatok szakszerű ellátásának segítésére. A szakmai munkaközösség feladatai különösen: szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, értékeléséhez és ellenőrzéséhez. Az óvoda szakmai segítése módszertani értekezletetek és bemutató napok, társóvodákkal történő hospitálás szervezésével. Az újonnan megjelenő szakirodalom figyelemmel kísérése, felhasználása és ajánlása. A munkaközösségi tagok jutalmazására és kitüntetésére javaslattétel. 21

22 A szakmai munkaközösség vezetőjét az óvodavezető bízza meg a nevelőtestület javaslatára határozott időre. Megbízatása többször meghosszabbítható. Feladatait munkaköri leírás alapján végzi. Megbízásának elvei az óvodában: az óvodában eltöltött legalább 5 éves közalkalmazotti jogviszony, legalább 3 éves kiemelkedő szakmai tevékenység, a nevelőtestület általi elfogadottság, elismertség, kiemelkedő önképzés, továbbképzés, jó szervező, irányító és kommunikációs vezetői kompetenciákkal rendelkezés. A pedagógiai munkát segítő dajka munkaköri leírás-mintája A munkakör megnevezése: óvodai dajka Közvetlen felettese: óvodavezető Legfontosabb munkaköri feladatainak összefoglalása a vezető utasításai szerint jár el az épület takarítási munkálataiban, napi gyakorisággal kitakarítja a csoportszobákat, mosdókat, öltözőket, padlózatukat felmossa, napi gyakorisággal kitakarítja az előszobát, naponta lemossa a WC-kagylókat és az ülőkéket, naponta fertőtleníti azokat, szükség szerint tisztítja az ajtókat, falburkolókat, csaptelepeket, mindennemű olyan takarítási munkát szükség szerint elvégez, amely biztosítja az épület állandó tisztán tartását szükség szerint elvégzi az ajtók lemosását, napi gyakorisággal tisztítja a villanykapcsolókat, fertőtleníti az ajtókilincseket és a számítógépek billentyűzetét, napi gyakorisággal takarítja a gyermek és óvónői asztalokat és székeket, szükséges esetben az asztalok lapját fertőtleníti, kötelessége a csoportszobákban, előszobában, egyéb helyiségekben elhelyezett szemétgyűjtő rendszeres ürítése, tisztítása, porszívózza a szőnyegeket, szükség szerint fölkeni a parkettát, szükség szerint öntözi a csoportszobában és a folyosón, valamint az udvaron lévő virágokat nagytakarítást végez a nyári, téli és tavaszi szünetben, elvégzi a függönyök mosását, a nagytakarítások időszakában a többi dajkával közösen a vezető utasítása szerint az egész épületben elvégzi az ablakok tisztítását, a használaton kívüli termekben lekapcsolja a villanyt, takarékosan bánik a vízzel, elektromos energiával, folyamatosan figyelemmel kíséri az intézmény napi működése során keletkezett, a biztonságos munkavégzést veszélyeztető hibákat, azt jelzi a vezetőnek. Járandósága: a kinevezésében a Kjt. előírásai szerint meghatározott munkabér. 22