Versenyképesség és együttműködőképesség tanúsított egészségügyi szolgáltatók? Tarr Judit

Átírás

1 Versenyképesség és együttműködőképesség tanúsított egészségügyi szolgáltatók? Tarr Judit

2 Mottó Egy nép jóléte, ahogy egy ember boldogsága is, sok dolgon múlik, amelyek végtelen kombinációs változatban biztosíthatók. Nem lehet megfelelően leírni egyetlen célban, csak mint célok egy hierarchikus rendszerét, értékek olyan átfogó skáláját, amelyben minden egyén minden egyes szükséglete megkapja helyét. Tevékenységünket egyetlen terv szerint irányítani azt feltételezi, hogy minden egyes igényünk megkapja helyét egy olyan értékrendben, amelynek eléggé teljesnek kell lennie ahhoz, hogy lehetővé tegye a döntést az összes különböző lehetőség között, amelyek közül a tervezőnek választania kell. Feltételezi, röviden, egy teljes etikai kód létezését, amelyben minden különböző emberi értéknek megvan a megfelelő helye. (Hayek, 1944) Forrás: Hayek, F. A The Road to Serfdom. 50th anniversary ed. Chicago: The University of Chicago Press.

3 Téma

4 A vásárlók egészségmagatartása Forrás: Világgazdaság, 2006

5 Egészségügyi Bizalom Index GfK Hungária-Szinapszis, Egészségügyi Bizalom Index, december Forrás: Egészségügy - a lakosság jobbnak látja, mint a dolgozók, Marketinginfo.hu Forrás: Találjuk ki Közép-Európát?

6 A megbízhatóság tanúsítása Forrás: Shaw C, és mtsai: Accreditation and ISO certification: do they explain differences in quality management in European hospitals? Int J Qual Health Care Dec;22(6):

7 GFK Hungária 674 fős mintán végzett kutatása, Forrás: ZIPP, szeptember 24.

8 Mit jelent a versenyképesség?

9

10

11

12

13 Magyar települések versenyképességi és tőkevonzás szempontú adatbázisa

14 Verseny, együttműködés, innováció

15 Kijelentés: Amit nem lehet mérni, azt nem lehet irányítani.

16 A verseny mérése Klasszikus versenyképességi mutatók kínálati mutató - ULC (Unit Labor Cost) keresleti oldali versenyképesség mérőszáma az UVI (Unit Value Index) mutató. külkereskedelmi áruszerkezeti mutatók Kiterjesztett versenyképességi elemzések (EWF /World Economic Forum/ és IMD /Institute for Management Development/) a közép- és hosszú távú makroökonómiai növekedés globális versenyképességi index (Growth Competitiveness Index GCI) technológiai (Technology) index közintézményi (Public Institutions) index makroökonómiai környezeti (Macroeconomic Environment) index súlyozott átlagaként áll elő. az előbbi középtávú komplementerét jelentő mikroökonómiai (üzleti, vállalkozási) növekedés globális versenyképességi index (Business Competitiveness Index BCI). súlyozásnál azonban eltérő súlyfaktorokat alkalmaznak a magországok és a nem magországok csoportjaira.

17 A minőség mérése audit TQM Az egészségügyi ellátás struktúrája Az egészségügyi ellátás folyamata Az egészségügyi ellátás eredményei EBM Bizonyítékokon alapuló technológiák bizonyítékok ismerete Szakmai irányelvek használta, protokollok EBM gyakorlat Klinikai eredmények elégedettség gazdaságosság társadalmi kihatás

18 Versenyképesség és a stratégia A versenyképességet befolyásoló tényezők A módszerek abszolút ellenőrizhetetlen tényezők rövid távon ellenőrizhetetlen tényezők Megváltoztatása hosszú távú, pl. oktatás és a kutatás-fejlesztés színvonala, az infrastruktúra minősége magasabb szinten ellenőrzött tényezők megváltoztatására az adott gazdasági szereplőnek hosszú távon sincs lehetősége, pl. földrajzi helyzet Ha a törvényhozók és kormányzati szereplők támogatják közvetlenül ellenőrizhető tényezők Rövid távon, saját hatáskörben kivitelezhető Versenyképességi pozíció = a befolyásoló tényezők elemzése Pozíció javítása = stratégia

19 A magyar versenyképesség

20 World Economic Forum, 2011

21 Öt helyet romlott Magyarország versenyképessége egy év alatt május :02 Hazánk 5 hellyel csúszott lejjebb az 59 országot felsorakoztató versenyképességi rangsorban, így 2011-ben csupán a 47. helyet foglalta el. Magyarország nem csupán az üzleti hatékonyság és gazdasági teljesítmény dimenziójában mutatott szignifikáns romlást, hanem a kormányzati hatékonyság területén is - olvasható a svájci IMD Versenyképességi Évkönyvében. Első helyezett "holtversenyben" Hong Kong és az Egyesült Államok, majd Szingapúr és Svédország következik...

22 Mitől vagyunk versenyképesek? A minőségért és az eredményért érzett felelősség A kliensekkel bánni tudás A technológiai változások követésére való képesség Az emberek rugalmassága és alkalmazkodóképessége, ami A rugalmasság és az alkalmazkodó képesség azonban nemcsak a formális iskolázottságtól függ csapatmunkára való képesség tudásmenedzsment

23 Milyen előnyöket mutatnak fel a több éve tanúsított szolgáltatók? stratégia és jövőképalkotás szervezeti kultúra fejlesztése a HR folyamatok és rendszerek fejlesztése, ki- és/vagy átalakítása ügyfélorientáltság fejlesztése a szervezetek közötti együttműködés fokozása csapatépítés, csoportok közötti együttműködés elérése a belső szolgáltatói szerep felvállalása, kialakítása, fejlesztés

24 Innováció és minőségügy Az innováció mindazon tudományos, műszaki, kereskedelmi és pénzügyi tevékenységek együttese, amelyek új feldolgozóipari termékek sikeres kifejlesztéséhez és értékesítéséhez, új termelési eljárások vagy berendezések honosításához, vagy valamely társadalmi szolgáltatás bevezetéséhez szükségesek.

25

26 IMD WCO Online Database, az alapvető, a technológiai, a tudományos infrastruktúra, valamint az egészségügy, a környezet és az oktatás mutatószámait tartalmazza

27 2009 UNCTAD Handbook of statistics, FDI Database, statistics

28 Versenyképesség és működő tőke a felzárkózási folyamatban IMD WCO Online Database, /OnLine

29 ISO 9001 tanúsítás és a versenyképesség Forrás: ISO Survey, 2009

30 Mire irányul a tanúsítás? MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS: összehangoltak-e a tevékenységek a szervezet vezetésére és szabályozására a minőség szempontjából? MINŐSÉGTERVEZÉS: a szervezet a minőségcélok kitűzésére, a szükséges működési folyamatok és a velük kapcsolatos erőforrások meghatározására összpontosít, a minőségcélok elérése érdekében? MINŐSÉGSZABÁLYOZÁS: a minőségi követelmények teljesítésére összpontosítanak-e? (Minőségszabályozás = minőségellenőrzés + helyesbítő tevékenység) MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS: a bizalomkeltés megteremtésére összpontosítanak-e? (Arra vonatkozóan, hogy a minőségi követelmények teljesülni fognak - minőségbiztosítás = minőségszabályozás + megelőzés) MINŐSÉGFEJLESZTÉS: a minőségi követelmények teljesítési képességének növelésére összpontosítanak-e? (pl. az eredményességre, a hatékonyságra vagy a nyomon-követhetőségre).

31 Létezik egy mindenki által azonosan elfogadott értékrend, amelynek alapján az ezekből a mutatókból képzett vektorból a versenyképesség egydimenziós, ezért optimalizálható abszolút mérőszáma legalább elméletileg megalkotható?

32 Egy adott ország jövőjét illetően nem mellékes a kiművelt emberfők száma sem, amelyben az oktatásnak meghatározó szerepe van. miközben a társadalom 60 százaléka évente egyetlen könyvet sem olvas el, és a éves korosztály harmada életében nem volt még könyvtárban, több órát töltünk a televízió előtt. Nem csoda, ha nem értjük, amit olvasunk: a funkcionális analfabéták aránya százalékos. ellenségesek, türelmetlenek vagyunk azzal szemben, amit nem értünk: lehet ez a globalizáció, egy másik etnikum vagy akár egy reformtörekvés. Konklúzió: amennyiben a társadalom hozzáállásában nem következik be radikális és gyors változás, egyik fentebb tárgyalt kérdésben sem várható érzékelhető javulás.

33 Lehetőségek

34 Jövőkép The Future of Pensions and Healthcare in a Rapidly Ageing World: Scenarios to 2030 A globális verseny két fő tényezője a tényezők birtoklása és a hatékony hozzáadott érték előállítási és transzferálási képesség.

35 Hogyan? 1. fázis: termelési tényezők vezérelte növekedés Itt a négy alapvető tényezővel való ellátottság határozza meg a felzárkózási folyamatot. Így egyrészt a munkaerővel való ellátottság, annak ára, képzettsége, munkahatékonysága lehet a fejlődés hajtóereje. Másrészt a tőkeszegénység és a tőkebevonás képessége, a megtakarítási és beruházási hányad enged utat a különféle tőkeigényességű termelés beindulásának. Harmadrészt a meglévő természeti erőforrások optimális kihasználásával, az ebből nyert profit a optimális felhasználásával juthatnak az országok a második fázisba. 2. fázis: Beruházás vezérelte növekedés Azon felzárkózó gazdaságok számára, akik elérték ezt a fejlettségi szintet, a gazdaság tőkefelhalmozási képessége, és tőkeellátottsága, az ebből eszközölt beruházások és a partnereikkel való együttműködések jelentik a fejlődés motorját. 3. fázis: Innováció vezérelte növekedés Ezen a szinten a versenyképesség növekedésének fő forrása a K+F és innovációs tevékenység. Ez a felzárkózás végső szakasza, ide a legfejlettebb, magas minőségkultúrával rendelkezők tartoznak. Magas kutatás fejlesztési kiadásokkal, sok szabadalmi bejegyzéssel, innovatív termékkel és szolgáltatással, változásokat követni képes, a világgazdaság éllovasainak technológiai szintjét képviselő vállalatokkal.

36

37 Ellátásszervezők tanúsítási rendszere

38 Együttműködés és versengés 2009 decemberében Pécsett rendezett konferencia, melyet Buda Béla pszichiáter, Gyáni Gábor és Ormos Mária történészek előadásai nyitottak meg. A viták a következő témák köré csoportosultak: az együttműködés biológiai és evolúciós alapjai; nemi különbségek a versengésben; konszenzus és konfliktus a mai magyar társadalomban; nemzetközi együttműködések a században, a vezetők minősége. Orvos, biológus, etológus, közgazdász, pszichológus, szociológus, történész és neveléstudományi előadók

39 Együttműködés feltételei EGYÜTTMŰKÖDÉS három legfontosabb feltétele a (1)bizalom, a (2)biztonság és a (3)hiteles önismeret Kopp Mária szerint "Az emberek hangulatának, közérzetének javulása, mentális és fizikai egészségének megőrzése, vagy akár a születések számának az emelkedése hosszú távú életminőségbeli javulást eredményezhetne egy ország, illetve egy régió egészére nézve" A (káros) sémáinknak és az ezek által aktivált (többnyire negatív) automatikus gondolatainknak köszönhető, hogy mennyire vagyunk motiváltak együttműködni másokkal Csath Magdolna szerint "Nyilvánvalóan társadalmi és gazdasági sikertényező az is, hogy a társadalom tagjai mennyire képesek együttműködni, mennyire bíznak meg egymásban és az intézményrendszerben, s hogy mekkora a társadalom szervezettsége".

40 Együttműködő képesség a tanúsított szolgáltatóknál az első, hogy önmagukkal tisztában vannak, a második, hogy bátran nyílnak meg mások felé, a harmadik, hogy elfogadják a másképpen gondolkodókat

41 Kérdések a vezetőkhöz Hogyan, milyen módon ismeri fel egy vezető a hibáit? Felismeri-e egyáltalán? Ki ismerteti fel vele (auditor, család, munkatársak, vezetőtársak vagy más)? Ki mer neki szólni, ha nem tökéletes? Képes vagyok-e elfogadni a kritikát és változtatni? Ha felismerte, akkor hogyan tud változni? Változik-e egyáltalán? Hajlandó-e fejlődni? Milyen eszközöket, módszereket alkalmaz saját fejlesztésére? Meg kell-e várni, amíg akár a legjobb munkatársai vagy üzleti partnerei hagyják ott a vezetőt hibás döntései, gyengeségei miatt? Mi van, ha a piaci/üzleti környezet/tulajdonos ismeri fel a gyenge vezetőt? Mi van akkor, ha meginog a vezetőbe vetett bizalom a hibák miatt? Jó-e, ha beismeri a vezető, hogy nem tökéletes? Ösztönző lehet-e a munkatársakra nézve a vezető őszintesége? Minőségközpontú-e a vezetői tevékenység? Hajlandó-e díjazni a hozzáadott minőségi többletet?