Bio-pszicho-szocio-spirituális-filozófiai orvoslás
|
|
- Klaudia Halászné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Nemes László Bio-pszicho-szocio-spirituális-filozófiai orvoslás A modern orvoslás egyik fő jellemzője és nagy erénye, hogy módszerei a legjobb tudományos felismerésekre alapulnak, eljárásai pedig a legjobb technológiai fejlesztéseket igyekeznek alkalmazni. Ma gyakran halljuk az orvostudomány kifejezést, ami nem csupán az orvosok sajátos tudására és készségeire utal, hanem arra, hogy az egészségügy elsősorban tudományos vállalkozásként tekint magára. Az orvoslás mai gyakorlata tudományos bizonyítékokra alapul, ezek a bizonyítékok pedig többnyire kiterjedt laboratóriumi és klinikai kutatásokra, nagy mennyiségű adat statisztikai feldolgozására, illetve a hatásmechanizmusok oksági magyarázatára alapul. E mögött nemcsak a hatékony gyógyítás előmozdításának szándéka áll, hanem egy alapvető etikai szempont is: az egészségügyi szolgáltatások felhasználói számára jól átlátható bizonyítékokkal kell szolgálni arra vonatkozóan, hogy amit megvásárolnak, amihez beleegyezésüket adják, az ténylegesen működik. A tudományos orvoslás vagy orvostudomány fogalma tehát a nem-tudományos vagy áltudományos kezelésekkel szembeállítva nyer értelmet. Ma, amikor bizonyos okokból elterjedtek a nehezen vagy egyáltalán nem bizonyítható hatású gyógymódok, illetve amikor a hivatalos orvoslás bizonyos módszereivel kapcsolatban is sok kétség fogalmazódik meg, különösen fontos a megfelelő bizonyítékok felmutatása. Egyetérthetünk abban, hogy mindig jobb egy olyan gyógyszer vagy más orvosi beavatkozás, amelynek klinikai hatása bizonyított, mint egy olyan, mint ami bizonytalan kimenetelű vagy bizonyítottan hatástalan, netán kifejezetten káros. Az orvoslás újabb történetét erősen meghatározta az a vágy, hogy az orvoslás kilépjen végre a nem ellenőrizhető és nem számon kérhető feltételezések és egyéni tapasztalatok világából és bevonuljon a valódi tudományok világába: így elsősorban a fizika és a kémia, majd később a biológia szolgált mintaként. Az élettan atyjaként is tisztelt nagy 19. századi francia tudós, Claude Bernard ( ) kifejezetten annak az elvárásnak igyekezett eleget tenni, hogy a fiziológiát és a medicinát igazi természettudománnyá alakítsa, ezzel együtt az élettani-orvostudományi kutatások fő színterévé a laboratóriumot tegye. A bizonyítékokon alapuló orvoslás később megfogalmazott koncepciója. Amerikában az orvoslás természettudományok irányába való elmozdítását illetően kulcsszerepet játszott a nevezetes Flexner-jelentés. Abraham Flexner a Carnegie Foundation 1
2 megbízására 1910-ben részletes beszámolót készített az orvosképzés amerikai helyzetéről, illetve ajánlásokat fogalmazott meg annak átalakítására. A jelentés fő üzenete az volt, hogy az orvosképzést és az orvoslás gyakorlatát döntő mértékben a természettudományok, elsősorban az élettudományok vagy biológia alapjaira kell helyezni. Flexner azon a véleményen volt, hogy a medicinának elsősorban az emberi test felépítésére és funkcióira, ezzel együtt a testi működések kiigazítására kidolgozott terápiás módszerek alkalmazására kell összpontosítania. Nézete szerint az ember teste lényegében nem más, mint az állatok teste, az orvoslásnak pedig ezzel a biológiai organizmussal kell elsősorban foglalkozni. Ez a megközelítés hamar jelentős elfogadottságra talált, ennek mentén alakult át az orvosképzés és az egészségügy intézményi szerkezete és szemléletmódja nemcsak Amerikában, de az egész fejlett világon. Az orvoslás így vált orvostudománnyá vagy biomedicinává. A placebo-hatás, a kettős vak teszt, a klinikai vizsgálatok és metaanalízisek e folyamat révén váltak a gyógyítás leírására használt szótárunk kulcsszereplőivé. A hetvenes évektől kibontakozó bioetika már nevében is arra utal, hogy elsősorban az így felfogott biomedicina és biotechnológia etikai kérdéseire reflektál. A tájékozott beleegyezés bioetikai elve pedig erősítette azt a felfogást, hogy a páciens elsősorban olyan felhasználó vagy fogyasztó, aki bizonyított hatású orvosi kezelések igénybe vételében érdekelt. A természettudományos szemlélet és az abból fakadó alaposság az orvosi eljárások, terápiák hatékonyságának tesztelését illetően nagyban hozzájárult bizonyos betegségek hatékony kezeléséhez vagy akár a várható élettartam meghosszabbításához. A hatvanas évektől viszont egyre több panasz is megfogalmazódott a tudományos-technológiai orvoslással szemben. Egyre többen nehezményezték, hogy a tudományos orientáció kiszorítja a klinikai gyakorlatból azokat az emberi szempontokat, amelyek a hagyományos gyógyító hivatás, illetve páciens-viszony szerves részeit képezték. A beteg ember nem csupán egy biológiai organizmus, hanem érző és gondolkodó lény is, emberi személy, akinek komplex igényei vannak az egészségügyi intézményrendszeren belül is. Ráadásul sok egészségügyi probléma maga sem csak biológiai rendellenesség, hanem bonyolult társadalmi és pszichés hatások együttes okaiként értelmezhető. Ezeknek az anomáliáknak a kezelésére vezette be George Engel, amerikai pszichiáter 1977-ben a Science-ben megjelent híres cikkében a bio-pszicho-szociális orvoslás eszméjét. Engel, az uralkodó biomedikális paradigmát kritizálva, egy rendszerszemléletű megközelítést javasol, ami a biológiai meghatározottságok mellett a társadalmi és lelki tényezőket is bevonja az értelmezésbe és a gyógyítási folyamatba. A bio-pszicho-szociális felfogás népszerűsége arra is rámutatott, hogy a klinikai praxisban nem elegendő a biológiai test gyógyítása és a 2
3 természettudományi szempontok alkalmazása, a beteg embereknek - társadalmi és pszichés helyzetükből adódóan - más jellegű igényeik és elvárásaik is vannak, így a korszerű orvosi ellátásban társadalom-, sőt humán- vagy bölcsészettudományi megközelítéseknek is helyt kell adni. Az 1990-es évektől azonban már ez a modell is inkább hiányosnak tűnt. Ebben az időben kezdtek arról írni, hogy a biológiai, pszichológiai és társas szempontok mellett a pácienseknek spirituális igényeik is vannak. Különösen súlyos betegségek, balesetek vagy a közelgő halál olyan helyzeteket teremtenek, amelyekben a betegek teljes egzisztenciális helyzete, személyes azonosságuk és életük értelme kérdőjeleződik meg, ezek pedig nem olyan szempontok, amelyeket pusztán a biológiájuk, társadalmi vonatkozásaik vagy pszichés működéseik megértése révén meg tudnánk (vagy meg tudnának) válaszolni. Egy életkilátásait alapjaiban felborító baleseten átesett, egy halálos diagnózist kapó vagy kifejezetten haldokló beteg helyzetének értelmezéséhez és jobb kezeléséhez nyilvánvalóan fontosak a társadalmi és pszichológiai szempontok, viszont súlyos félreértés lenne azt gondolni, hogy ezekben ki is merül azoknak a megfontolásoknak a köre, amelyeken belül az illető személy helyzete, érzésés gondolatvilága megérthető. Daniel P. Sulmasy amerikai belgyógyász, klinikai etikus és ferences szerzetes amellett érvel, hogy ezekben a helyzetekben az emberek vallási és/vagy spirituális igényeit is figyelembe kell venni. A súlyos beteg ember számára sok minden megkérdőjeleződik: hogy mit ér az élete, mit sikerült eddig megvalósítania és mikre képes még, mi egyáltalán az élete értelme vagy általában mi az élet értelme, mi vagy ki fontos igazán a számára és mi nem, hogyan lehetne jobbá tenni a kapcsolatait. Sulmasy értelmezésében ezek spirituális kérdések akár vallási összefüggésben, akár azoktól függetlenül. A klinikai gyakorlatnak tehát nyitottnak kell lenni az emberek spirituális problémáira és igényeire is. A spirituális fogalma magyarázatra szorul. Ezt a fogalmat gyakran valami misztikus vagy vallási jelentéssel kapcsoljuk össze. A latin spiritus szóból ered, ami eredetileg lélegzetet vagy lélegzést jelent, de később már a lélekre is utalt (ld. Spiritus Sancti: Szentlélek). Ezért időnként a spirituálist lelkinek is szokás fordítani, de inkább keresztény értelemben, és nem pszichológiai vonatkozásban. További érdekesség, hogy például Viktor Frankl osztrák pszichiáter az általa alapított, alapvetően nem vallási, inkább filozófiai indíttatású logoterápia elméleti kidolgozásában gyakran utalt arra, amit a magyar fordítások következetesen mint szellemi dimenziót adnak vissza, az angol nyelvű hivatkozásokban ez a kifejezés többnyire mint spiritual dimension jelenik meg. A spirituális tehát lehet valami lelki, de lehet valami szellemi is, ami nem feltétlenül ugyanaz. Sulmasy a spirituális fogalmát a 3
4 transzcendens valamiféle megtapasztalásához köti, látszólag nem kizárólag vallási összefüggésben, viszont mégis többnyire vallási kontextusban. Ma sokan arra mutatnak rá, hogy a spirituális vagy spiritualizmus nem feltétlenül vallási fogalmak, a hétköznapi nyelvhasználatunkban általában mégis valami ahhoz közeli fogalomként értelmezzük, esetleg kifejezetten annak részeként. Mindezt azért tartottam érdemesnek megemlíteni, mert a kérdésem az, hogy a spirituális kifejezés, illetve a bio-pszicho-szocio-spirituális orvosi modell lefedi-e azt, amit szokásosan filozófiai szempontoknak tekintünk. Az egyik értelmezés szerint a spirituálisba beletartoznak a filozófiai, mondjuk fenomenológiai egzisztencialista vagy egyéb megközelítések is. Egy másik lehetőség szerint azonban a spirituális ha talán ki is terjeszthető ilyen jellegű filozófiai megfontolásokra, mégsem tűnik adekvát elnevezésnek a tisztán, mindenféle vallási előfeltevésektől mentes, vagy azokat is megkérdőjelezni képes, filozófiai elemzésekre. Látnunk kell, hogy nem csupán tiszta fogalmi elemzésről van szó, hanem az adott kifejezéshez történetileg és társadalmilag társult jelentéstartalmakról is. Azt gondolom, hogy a filozófusok többsége pont a kifejezésre rakódott e konnotációk miatt inkább kerüli a spiritualizmusra való hivatkozást, miközben a teológusok vagy vallásos emberek inkább épp ezek miatt részesítik előnyben. A lényeg, hogy amennyiben jó okunk van azt gondolni, hogy a Sulmasy és mások által használt és definiált spirituális/spiritualizmus kifejezések nem igazán feleltethetők meg a filozófia szokásos fogalmával, ugyanakkor sok ember, illetve páciens számára a spirituális szempontok helyett inkább filozófiai problémaként jelennek meg a betegséggel, szenvedéssel, halállal, az élet értelmével kapcsolatos végső nagy kérdések, akkor - hasonló alapon és logika mentén - a teljes embert figyelembe vevő orvosi modell minden további nélkül kiegészíthető, sőt kiegészítendő filozófiai szempontokkal. Az egészségügyben a fentebb leírt belátások eredményeként ma már nem ritka, hogy az orvosok, ápolók, gyógytornászok, dietetikusok és más egészségügyi szakemberek mellett szociális munkások, pszichológusok és különböző vallási felekezetek képviselői is segítik a pácienseket a betegségükkel való megküzdésükben. De mi van akkor, ha kritikus egészségügyi helyzetben, súlyos betegséggel vagy a közelgő halállal szembesülve nem igénylem sem a pszichológus segítségét, akit bár nagyra tartok, de tudom, hogy képzése és munkája során olyan fogalmi mező övez, ami olyan kifejezésektől hemzseg, mint a stressz, szorongás, szindróma, szimptóma, zavar és betegség, én pedig ebben a helyzetben nem a betegségem által kiváltott diszstressztől vagy szorongástól akarok megszabadulni, mentális betegnek pedig végképp nem tartom magam, sem pedig a kórházi lelkésszel (akit egyébként 4
5 hasonlóképpen tisztelek) nem szeretném a spirituális kétségeimet megosztani? Mit tehetek ebben a helyzetben? Azt gondolom, ez ma egyre többek számára reális kérdés. A betegség, baleset, haldoklás, halál mindenkit személyisége alapjaiban érint. A mai egészségügyi rendszerben és az annak elvi alapjaiként megfogalmazott modellekben az ezzel való szembenézés segítésére a pszichológia és a vallás adódik. Ugyanakkor nem mindenki gondolja, hogy ezek a lehetőségek teljes mértékben megfelelnének a számára. Az élet végességével és értelmével, a halállal és veszteséggel kapcsolatos kérdések és praktikus tanácsok hagyományosan a filozófia hatáskörébe tartoztak. A filozófia sokat változott az elmúlt évezredek során, viszont ezek a kérdések folyamatosan jelen voltak a központi témák között. Bizonyos kérdések ugyan átkerültek a természettudományok, az orvoslás vagy a pszichológia hatáskörébe, a filozófia pedig részben eltávolodott a praktikus kérdésektől és az azokra adott megoldási javaslatoktól. Sok filozófus csakugyan inkább a filozófiatörténet kutatására vagy elméleti kérdések boncolgatására adta a fejét az akadémiai környezet biztonságos viszonyai között, viszont így is maradtak, akik kitartottak a filozófia eredeti célkitűzése mellett: az élet és halál nagy kérdéseiről való gondolkodásnál, önmaguk és mások vonatkozásában. Az elmúlt évtizedekben viszont a filozófiai praxis különböző formáinak révén a filozófusok egy számottevő része tért vissza a legfontosabb életproblémák taglalásához. Egyéni filozófiai tanácsadás vagy csoportos filozófiai beszélgetések keretei között a filozófia a különböző betegségekkel élő vagy haldokló betegek számára is hasznos forrásul szolgálhat, tovább bővítve a komplex egészségügyi ellátás intézményi lehetőségeit. 5
Kommunikáció az élet végén. Magyari Judit
Kommunikáció az élet végén Magyari Judit A halálhoz való viszonyulás megváltozott. A múlt század elejéig nem fordulhatott elő, hogy valaki egyedül maradjon, és ne legyen mellette valaki, aki segít neki
RészletesebbenReménysugarak vagy zsákutcák? Krónikus betegek viszonya az alternatív terápiákhoz
Reménysugarak vagy zsákutcák? Krónikus betegek viszonya az alternatív terápiákhoz Purebl György Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet Alternatív és/vagy kiegészítő terápiák? Egészségügyi rendszeren
RészletesebbenMISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET
MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET Készítette: Varga Enikő 1 EMBER-ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA Célok és feladatok Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az emberi
RészletesebbenAz egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai
Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai ORVOSI PSZICHOLÓGIA II. Tisljár Roland Ph.D. tisljar.roland@sph.unideb.hu Vázlat Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia történeti háttere
RészletesebbenA SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte
A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA AugustE Comte A szociológia önálló tudománnyá válása a 19.század közepén TUDOMÁNYTÖRTÉNET: a felvilágosodás eszméi: Szabadság, egyenlőség, testvériség. Az elképzelt tökéletes társadalom
RészletesebbenFilozofálni annyi, mint felkészülni a halálra - Filozófiai praxis az élet végén
NEMES LÁSZLÓ Filozofálni annyi, mint felkészülni a halálra - Filozófiai praxis az élet végén TANULMÁNY Összefoglalás Az emberek életében gyakran merülnek fel filozófiai jellegű kérdések. Az élet végességének
RészletesebbenA PALLIÁCIÓ OKTATÁSÁNAK FONTOSSÁGA
A PALLIÁCIÓ OKTATÁSÁNAK FONTOSSÁGA (HANDOUT) SZEKANECZ ÉVA M.D. Ph.D. DE KK Onkológiai Intézet 2016. palliative care starts when a cure is no longer possible nem az agonizáló, hanem a progrediáló betegek
RészletesebbenA kultúra szerepe a fájdalomban
A fájdalom A fájdalom nem kizárólagosan testi jelenség, hanem a test, az elme és a kultúra együttműködéseként áll elő. A fizikai élmény elválaszthatatlan kognitív és érzelmi jelentőségétől. Az egészséges
RészletesebbenAz autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei
Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Dr. Kollár János egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Népegészségügyi Kar Magatartástudományi
RészletesebbenEgészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák
Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Orvosi pszichológia előadás 2. hét Merza Katalin merza.katalin@sph.unideb.hu Egészségmagatartás fogalma Minden olyan
RészletesebbenLétkérdések a háziorvosi rendelőben
Létkérdések a háziorvosi rendelőben Az egzisztenciális pszichoterápiáról Dr. Kiss-Szőke Anna NOÉ Továbbképző Nap Szeged, 2014. szeptember 6. Egzisztenciális pszichológia 4 végső aggodalom: Halál Szabadság
RészletesebbenBetegség elméletek. Bánfalvi Attila
Betegség elméletek Bánfalvi Attila A halál kihordásának módjai A halál utáni élet a halál mint átjáró A halál idejének elhalasztása csak az evilági élet reális Az emlékezetben való megőrződés Halál és
RészletesebbenBEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenBioetika részterülete Biomedikai etika és orvosi etika kérdéseivel részben átfedés
Neuroetika Neuroetika: Idegtudományok kapcsán felmerülő etikai kérdéseket vizsgálja alapvetően filozófiai diszciplína, tárgya: pszichiátria, neurológia, idegsebészet, neurofiziológia, neuroanatómia, pszichológia,
RészletesebbenA ROSSZ HÍR FOGALMA. A jövőképet jelentősen negatívan befolyásoló információ:
Dr. Csörsz Ilona A ROSSZ HÍR FOGALMA A jövőképet jelentősen negatívan befolyásoló információ: Rosszindulatú betegségek diagnózisának közlése Krónikus betegségek (pl. diabetes, hypertónia stb.) diagnózisának
RészletesebbenTagozatkód: 05. Szakiskola 3 éves szakképzés
SZOCIÁLIS GONDOZÓ ÉS ÁPOLÓ Tagozatkód: 05 Szakiskola 3 éves szakképzés A képzést azoknak a nyolcadikosoknak ajánljuk, akik szeretnek idős emberekkel vagy gyermekotthonban elhelyezett gyerekekkel foglalkozni,
RészletesebbenKritikai érzék és társadalmi felelősség
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Tudósok és Oktatáskutatók, Tudományszervezők és Oktatásfejlesztők! Tisztelt Kollégák! Kritikai érzék és társadalmi felelősség. Nekünk, a felsőoktatás és a tudomány
RészletesebbenKovacsics Zsuzsanna, MSW
Kovacsics Zsuzsanna, MSW 2017.06.16. o Spiritualitás a betegségben, szenvedésben, haldoklásban o Spiritualitás a segítő kapcsolatban o Spiritualitás fogalma a szociális- és egészségügyben o Spirituális
Részletesebben3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal
24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos
RészletesebbenPrevenció: Elsődleges megelőzés: laikusok tájékoztatása a mozgásszervi betegségek megelőzésének
egészségügyi intézmények országos gerincgyógyászati ko zpont integrált betegedukációs tevékenység - 16 - Az Országos Gerincgyógyászati Központ támogatja pácienseit az egészségügyi kérdésekben való tájékozódásban
RészletesebbenBetegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin
Betegségmagatartás Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin WHO definíciója: Mi az egészség? Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság
RészletesebbenA rheumatoid arthritises (RA) betegek ellátásának standard követelményei
A rheumatoid arthritises (RA) betegek ellátásának standard követelményei Translation into: Completed by: Email: SOC 1 SOC 2 HUNGARIAN Dr. Géza BÁLINT bjd@t-online.hu Az RA tüneteivel jelentkező betegnek
RészletesebbenA pszichológia mint foglalkozás
A pszichológia mint foglalkozás Alkalmazott területek Polonyi Tünde, PhD Klinikai pszichológia Klinikum területe: mentális problémák, mentális egészség hiánya. De mi a mentális egészség? Eltérés a normától?
RészletesebbenA személyiségtanuláselméleti megközelítései
Boross Viktor A személyiségtanuláselméleti megközelítései tanulás: viselkedésváltozás a tapasztalatok függvényében (pszichoterápia: viselkedésváltozása pszichoterápiás tapasztalatok függvényében) tanulás
RészletesebbenA családközpontú korai intervenció. MeszénaTamásné ANK Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Pécs
A családközpontú korai intervenció MeszénaTamásné ANK Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Pécs Modellváltás a rehabilitációban Az elmúlt harminc év rehabilitációs modelljei Európában: Orvosi modell: alanya
Részletesebben1. Bevezetés* * Külön köszönettel tartozom Madácsy Istvánnak és Murányi Tibornak a szöveg előkészítésében nyújtott baráti segítségéért.
1. Bevezetés* Ha nem is minden előzmény nélkül, de a tradicionális iskola magyar ágában jelent meg az a nézet, amely az európai filozófia egyik kifejezését, a szolipszizmust alkalmazta a tradicionális
RészletesebbenAz orvosi pszichológia és az egészséglélektan helye az orvoslásban. Az orvoslás szemléleti modelljei
Az orvosi pszichológia és az egészséglélektan helye az orvoslásban Az orvoslás szemléleti modelljei Alapvető pszichés funkciók gyakorlati orvosi vonatkozásai Túry Ferenc Semmelweis Egyetem Magatartástudományi
RészletesebbenA sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban
A sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban Fejes Enikő Sport szakpszichológus Munka-és szervezet szakpszichológus Pszichológiai tudományok felosztása ALAPTUDOMÁNYOK Általános lélektan
RészletesebbenReziliencia, boldogulási képesség és a szupervízió
Reziliencia, boldogulási képesség és a szupervízió Nemes Éva 2016. 10. 21. Kapcsolataink üzenete Szupervíziós Vándorkonferencia, Keszthely Változó világ Változó környezet, kiszámíthatatlan jövő Most zajlik.
RészletesebbenA betegség reprezentáció tartalmi jellemzői és annak dimenziói a rehabilitációs teamben: a kommunikáció minőségi elemzése
Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Magyarországi Társasága XXIX. Vándorgyűlése Szeged, 2010. szeptember 2-4. A betegség reprezentáció tartalmi jellemzői és annak dimenziói a rehabilitációs teamben:
RészletesebbenIsmeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.
Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,
Részletesebbenorvoslásban Az ember környezet modell Purebl György Semmelweis Egyetem
Az egészséglélektan helye az orvoslásban Az ember környezet modell Purebl György Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet Változások a gyógyításban és a gyógyításhoz való viszonyban Az ellátás szociokultúrájának
RészletesebbenSzociális Klaszter Budapest Kárándi Erzsébet
Szociális Klaszter Budapest 2017.06.16. Kárándi Erzsébet INDA produktumok I. Akkreditált képzés szociális szakemberek számára: Interprofesszionális szemléletű demens ellátás T-08-019/2015 40 kredit Konferenciák
RészletesebbenA szülés utáni depresszióról. Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail.
A szülés utáni depresszióról Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail.com Szülés után lehetséges. Poszt partum blue Poszt partum depresszió
RészletesebbenTÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN
TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN Moravcsik-Kornyicki Ágota szakmai vezető Miért szükséges EGÉSZSÉGVÉDELEM program? Három
RészletesebbenTERÁPIÁBAN: VESZÉLY VAGY LEHETŐSÉG? Csupor Dezső
GYÓGYNÖVÉNYEK A Csupor Dezső TERÁPIÁBAN: VESZÉLY VAGY LEHETŐSÉG? Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság, Gyógynövény Szakosztály Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar, Farmakognóziai Intézet
RészletesebbenWolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT
Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST Fordította GÁSPÁR CSABA LÁSZLÓ Lektorálta GÖRFÖL TIBOR ISBN Kiadja az Akadémiai
RészletesebbenITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE
ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE DR PALLAI KATALIN AZ INTEGRITÁS TUDÁSKÖZPONT VEZETŐJE 2014.09.21. 1 ITSZK 1.0 Fejlesztés még a feladatkört szabályozó kormányrendelet
RészletesebbenBioetika. Kovács Erika április 20.
Bioetika Kovács Erika 2016. április 20. Definíció A bioetika az élővilág kérdéseivel foglalkozó interdiszciplináris tudomány, amely összegyűjti az információkat a biológia, ökológia és szociológia legfontosabb
RészletesebbenSTRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON
STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON Tény, hogy a munkavállalók munkahelyi, családi és magán életi problémái nagymértékben képesek befolyásolni a munkavállaló munkahelyi teljesítményét, és ez által közvetett vagy
RészletesebbenKognitív viselkedésterápiás elemek szomatizációs betegségek kezelésében
Kognitív viselkedésterápiás elemek szomatizációs betegségek kezelésében Hirsch Anikó, Galgóczy Katalin MRE Bethesda Gyermekkórház, Pszichoszomatikus Részleg Mert az a legnagyobb hiba a betegségek kezelésénél,
RészletesebbenA diagnosztikus mérések tartalmi kereteinek kidolgozása az 1 6. évfolyamokra a matematika, a természettudomány és az olvasás területén
A diagnosztikus mérések tartalmi kereteinek kidolgozása az 1 6. évfolyamokra a matematika, a természettudomány és az olvasás területén Diagnosztikus mérések fejlesztése (TÁMOP 3.1.9/08/01) Oktatáselméleti
RészletesebbenKÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM HITTUDOMÁNYI KAR DOKTORI ISKOLA
KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM HITTUDOMÁNYI KAR DOKTORI ISKOLA Michna Krisztina: A Magyarországi Református Egyház lelkigondozó-kórházlelkészi szolgálatának a rendszerszemléletű vizsgálata PhD értekezés
RészletesebbenAphasia Centrum. Kommunikációs zavarok komplex logopédiai ellátása. Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Dr. Szabó Edina
Aphasia Centrum Kommunikációs zavarok komplex logopédiai ellátása Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Dr. Szabó Edina Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Magyarországi Társasága XXVII. Vándorgyűlése
RészletesebbenA mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet
A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet A mentálhigiéné főbb felfogásai (Buda, 2001) Klinikai pszichológiai nézőpont Segítő-pasztorális nézőpont (Bagdy) (Tomcsányi)
RészletesebbenAzaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.
Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet
RészletesebbenAz egészségügyi ellátáshoz való jog /1997. évi CLIV. Tv./ 7. (1) Minden betegnek joga van - jogszabályban meghatározott keretek között - az egészségi
Az egészségügyi ellátáshoz való jog /1997. évi CLIV. Tv./ 7. (1) Minden betegnek joga van - jogszabályban meghatározott keretek között - az egészségi állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan hozzáférhető
RészletesebbenA mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet
A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet A mentálhigiéné főbb felfogásai (Buda, 2001) Klinikai pszichológiai nézőpont Segítő-pasztorális nézőpont (Bagdy) (Tomcsányi)
RészletesebbenRendszer szekvencia diagram
Rendszer szekvencia diagram Célkitűzések A rendszer események azonosítása. Rendszer szekvencia diagram készítése az eseményekre. 2 1.Iteráció Az első igazi fejlesztési iteráció. A projekt kezdeti szakaszában
RészletesebbenA betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk
A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk Összeállította: dr. Pék Győző Forrás: Csabai-Molnár: Egészség, betegség, gyógyítás Medicina Laikus teóriák az egészségről és annak elvesztéséről A stressz,
RészletesebbenEGYÉNI GYAKORLATI NAPLÓ
EGYÉNI GYAKORLATI NAPLÓ 34 762 01 Szociális gondozó és ápoló Tanuló neve: Készítés éve: Szociális gondozó és ápoló képzés gyakorlati naplója OKJ 34 762 01 A szociális gondozó és ápoló szakképzés Szakimai
RészletesebbenBabeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Alkalmazott Pszichológia Intézet Pszichológia szak. ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 július
Babeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Alkalmazott Pszichológia Intézet Pszichológia szak ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 július I.KÖTELEZŐ tantárgyak tételei 1. Az intelligencia meghatározásai,
RészletesebbenUEFA B. Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára
Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára A pedagógia fogalma: Kettős értelemben használt komplex fogalom. Egyrészt a nevelés elmélete, neveléstudomány, másrészt a nevelés gyakorlati
RészletesebbenA KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010
A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI
RészletesebbenFenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók
Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Személyes konstrukciók Kiindulópont: A fizikai valóság, önmagunk és az események megtapasztalása személyenként jelentősen változik személyes képet alakítunk
RészletesebbenA CSALÁD ELLÁTÁSA, A CSALÁDORVOSLÁS ETIKAI SZEMPONTJAI
A CSALÁD ELLÁTÁSA, A CSALÁDORVOSLÁS ETIKAI SZEMPONTJAI Dr. Csikós Ágnes Ph.D. PTE AOK Alapellátási Intézet Hospice-Palliatív Tanszék TERMINOLÓGIA Családorvoslás Alapellátás Általános orvoslás DEFINÍCIÓ
RészletesebbenSOMOGYI ANDREA. Adhezív anyagok szerepe és alkalmazása a teljes lemezes fogpótlások rögzítésében. TÉMAVEZETŐ: DR. KIVOVICS PÉTER
SOMOGYI ANDREA Adhezív anyagok szerepe és alkalmazása a teljes lemezes fogpótlások rögzítésében. TÉMAVEZETŐ: DR. KIVOVICS PÉTER 1. Slide témaválasztás oka Szakdolgozatom témaválasztását az motiválta, hogy
RészletesebbenFogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban
Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Zárótanulmány a VP/2013/013/0057 azonosítószámú New dimension in social protection towards community based
RészletesebbenA külföldi katonai missziók áttételes gazdasági hatásai. Lakner Zoltán Kasza Gyula 36 HADTUDOMÁNY 2008/3 4
virtuális tudásközpontoknak közvetlen politikai befolyástól és gazdasági kényszertõl függetlenül kell mûködniük. E célból tanácsos ezeket a központokat legalább a legfontosabbakat virtuális autonóm közigazgatási
RészletesebbenFigyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére
Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS
RészletesebbenEgymást támogatva minden. Golobné Wassenszky Rita
Egymást támogatva minden könnyebb! Golobné Wassenszky Rita Parkinson Betegek Egyesülete Pécs Parkinson-kór A Parkinson-kór fokozatosan előrehaladó neurológiai betegség Tünetei: mozgásszegénység, kézremegés,
RészletesebbenBEKÖSZÖNTŐ ÉS FELHÍVÁS TANFOLYAMRA
BEKÖSZÖNTŐ ÉS FELHÍVÁS TANFOLYAMRA SEMMELWEIS NYOMDOKAIN: HÚGYÚTI FERTŐZÉSEK KLINIKUMA, MIKROBIOLÓGIAI GYORSDIAGNOSZTIKÁJA, CÉLZOTT ANTIMIKRÓBÁS KEZELÉSE ÉS MEGELŐZÉSE-2 MIKROBIOLOGIAI GYORSDIAGNOSZTIKA
RészletesebbenRövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához
Elfogadta a Pszichológia Intézet Intézeti Tanácsa 2011.02.15. Érvényes a 2011 tavaszán záróvizsgázókra Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához (Részletesebb leíráshoz ld. A pszichológia BA
RészletesebbenA párbeszéd szerepe az egészségügyi informatika oktatásában/művelésében
A párbeszéd szerepe az egészségügyi informatika oktatásában/művelésében Bari Ferenc egyetemi tanár SZTE ÁOK-TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet 2014. február 13. Nem tudunk felülni a biciklire,
RészletesebbenA modern menedzsment problémáiról
Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem
RészletesebbenCsoportos pszichés támogatás a légzésrehabilitáció során
Csoportos pszichés támogatás a légzésrehabilitáció során Hodován Zsófia 1, Gyimesi Zsófia 2, Dr. Varga János Tamás 3 Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet ORFMMT XXXII. Vándorgyűlése, Miskolc 2013.
RészletesebbenAz egészségügyi szervezeti ajánlás megítélése a Gazdasági Versenyhivatal joggyakorlatában
Az egészségügyi szervezeti ajánlás megítélése a Gazdasági Versenyhivatal joggyakorlatában dr. Dávid Barbara és dr. Szilágyi Dóra Bükfürdő 2018. március 22. Az előadásban közölt információk az előadók nézeteit
RészletesebbenAz Autizmussal élő Gyermekek Oktatási és Integrációs Szakértői Bizottsága (P-RR-AUT)
Az Autizmussal élő Gyermekek Oktatási és Integrációs Szakértői Bizottsága (P-RR-AUT) Európa Tanács, Strasbourg 2004-2006. Őszi Tamásné - gyógypedagógus A bizottság létrejötte: A P-RR-AUT létrehozásáról
RészletesebbenA Germán Új Medicina = az Új Orvostudomány = a Gyógyásztudomány
"Mindennek van értelme, nem létezik okozat, ok nélkül" A Germán Új Medicina = az Új Orvostudomány = a Gyógyásztudomány Hamer doktor legjelentősebb felfedezése az Germán Új Medicina, mely egy mérnöki pontosságú,
RészletesebbenEurópai Alapítvány az Újszülött Gyermekek Ellátásáért (EFCNI) A szülők és az újszülöttek jogai
Európai Alapítvány az Újszülött Gyermekek Ellátásáért (EFCNI) A szülők és az újszülöttek jogai 1 Egyenlő és időben nyújtott oktatáshoz való jog 2 Bizonyítékokon alapuló, magas szintű gyógyításhoz és ellátáshoz
RészletesebbenHorváthné Csepregi Éva iskolapszichológus
A nevelési tanácsadás feladatain belül a pszichológusokat érintő feladatkörök teljesítését a nevelési tanácsadást ellátó intézmény szervezeti és működési szabályzatában is rögzítetten lehet megosztani.
RészletesebbenSYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája
SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája A pszichológia alapjai A tantárgy típusa DF
RészletesebbenGyermek palliatív ellátás otthon és a hospice házban. Dr. Gergely Anita Tábitha Gyermekhospice HázH Magyar Hospice Alapítv
Gyermek palliatív ellátás otthon és a hospice házban Dr. Gergely Anita Tábitha Gyermekhospice HázH Magyar Hospice Alapítv tvány Gyermek hospice Sister Frances Dominica 1982. Helen House 2004. Douglas House
RészletesebbenA Magyar Tudomány Ünnepe
A Magyar Tudomány Ünnepe 2 0 1 1 MTÜ fejezetszerkesztők_2011.05.16. 1 2003. évi XCIII. törvény a Magyar Tudomány Ünnepéről Az országgyűlés november 3-át azt a napot, amelyen 1825-ben Széchenyi István birtokainak
RészletesebbenHazai fogyasztók, hazai élelmiszerek - a bizalom építésének lehetőségei
Hazai fogyasztók, hazai élelmiszerek - a bizalom építésének lehetőségei Dr. Polereczki Zsolt Dr. Szakály Zoltán Egyetemi adjunktus Egyetemi docens, Tanszékvezető KE-GTK, Marketing és Kereskedelem Tanszék
RészletesebbenKraiciné Szokoly Mária PhD
Kraiciné Szokoly Mária PhD ELTE PPK Felnőttképzés-kutatási és Tudásmenedzsment Intézet Egészségfejlesztés az ELTE PPK-n Kutatás az egészségfejlesztéssel kapcsolatos oktatói és hallgatói vélekedésekről
RészletesebbenDocimológia a bioetika oktatásban
Docimológia a bioetika oktatásban Kapocsi Erzsébet BOMM 2013. 05.04. Debrecen Szubjektív bevezető Pedagógiai és etikai dilemmák a vizsgáztatás során - mit értékeljünk? -- az aktuális teljesítményt -- a
RészletesebbenAz adatvédelmi rendelet marketinget érintő legfontosabb elemei. dr. Osztopáni Krisztián
Az adatvédelmi rendelet e-mail marketinget érintő legfontosabb elemei dr. Osztopáni Krisztián #1 Magyar törvény helyett EU rendelet Törvény helyett EU rendelet Az információs önrendelkezési jogról és az
Részletesebben2.3 A SZTENDERDEK 0-5. SZINTJEI. 0. szint. Készítették: Tókos Katalin Kálmán Orsolya Rapos Nóra Kotschy Andrásné Im
A TÁMOP 4.1.2-08/1/B pályázat 13. "Módszertani sztenderdek kidolgozása a pedagógusjelöltek pályaalkalmasságára és a képzés eredményességére irányuló kutatásokhoz" című alprojekt 2.3 A SZTENDERDEK 0-5.
RészletesebbenBálint Éva - Urbanics Ildikó
Bálint Éva - Urbanics Ildikó Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet Koponya-agysérültek Rehabilitációs Osztálya ORFMMT XXXI. Vándorgyűlése 2012. Szombathely Ha nem tudom, hogy nem tudom, azt hiszem, hogy
RészletesebbenA HOSPICE SZOLGÁLAT SEGÍTSÉG NYÚJTÁSA
A HOSPICE SZOLGÁLAT SEGÍTSÉG NYÚJTÁSA Dr. Schmelczer Matild Betegápoló Irgalmas Rend Pécsi Háza Két karodban nem ijeszt majd a halál nagy csöndje sem, Két karodban a halálon, mint egy álmon átesem. (Radnóti
Részletesebben4. sz. Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola 4/1.sz. Pszichiátria Program
4. sz. Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola 4/1.sz. Pszichiátria Program Kurzusvezetö és kurzuscím 4101-K A magatartás modellezése neurokémiája és gyógyszeres befolyásolása. (magyar) (Dr. Bagdy György)
RészletesebbenA bizonyítékokon alapuló orvoslás elvei és a komplementer eljárások
A bizonyítékokon alapuló orvoslás elvei és a komplementer eljárások (Az anyag az MTA Orvosi Tudományok Osztályának 2011. évben közzétett állásfoglalása alapján készült) (Az anyagot a 2018. június 20-i
RészletesebbenBálint csoport a komplementer medicinában Személyes és szakmai továbbképzés esetmunka útján
Bálint csoport a komplementer medicinában Személyes és szakmai továbbképzés esetmunka útján Dr. Harrach Andor Pszichiáter, pszichoszomatika és pszichoterápia szakorvos D SE Magatartástudomámyi Intézet,
RészletesebbenFILOZÓFIA I. FÉLÉV 1. ELŐADÁS SZEPT. 11. MI A FILOZÓFIA?
FILOZÓFIA 2014-15. I. FÉLÉV 1. ELŐADÁS 2014. SZEPT. 11. MI A FILOZÓFIA? MI A FILOZÓFIA? FILOZÓFIA - A BÖLCSESSÉG SZERETETE NEM A BIRTOKLÁSA, HANEM CSAK A SZERETETE. MIT JELENT ITT A BÖLCSESSÉG? 1. SZENT
RészletesebbenA klinikai vizsgálatokról. Dr Kriván Gergely
A klinikai vizsgálatokról Dr Kriván Gergely Mi a klinikai vizsgálat? Olyan emberen végzett orvostudományi kutatás, amely egy vagy több vizsgálati készítmény klinikai, farmakológiai, illetőleg más farmakodinámiás
RészletesebbenÉtrend kiegészítők, ahogy a gyakorló gyógyszerész látja
Étrend kiegészítők, ahogy a gyakorló gyógyszerész látja Dr Schlégelné dr Békefi Csilla 1 Gyógyhatású készítmények kereskedelmének átalakulása egyenetlen gyógyszerfogyasztás fejlett ipari országokra esik
RészletesebbenI./1. fejezet: Orvosi alapkompetenciák
I./1. fejezet: Orvosi alapkompetenciák A fejezet célja, hogy világossá váljon a diákok számára, hogy az egyes orvosi kompetenciák milyen kapcsolatban állnak a pszichoterápiás beavatkozásokkal. Kompetencia
RészletesebbenDr. Baráth Lajos mester oktató november 16.
Dr. Baráth Lajos mester oktató 2017. november 16. 1 Nincs egészségfejlesztési terv, szakmai,pénzügyi válság Alacsony GDP ráfordítás Nem terjedt el és nem alkalmazzák az egészségügyi gazdaságtant Jelen
RészletesebbenÉletvégi döntések az intenzív terápiában az újraélesztés etikai és jogi vonatkozásai
Semmelweis Egyetem Doktori Iskola Dr. Élő Gábor Életvégi döntések az intenzív terápiában az újraélesztés etikai és jogi vonatkozásai Tézisek Semmelweis Egyetem 4. sz. Doktori Iskola Semmelweis Egyetem
RészletesebbenFenomenológiai perspektíva
Fenomenológiai perspektíva Fenomenológiai perspektíva Jellemzői, kiindulópontjai: A világból felvett összes információt némiképpen megszemélyesítve értelmezzük A hangsúly az egyén szubjektív tapasztalatán,
RészletesebbenBemutatkozik a Rosszcsont Alapítvány
Bemutatkozik a Rosszcsont Alapítvány Az Alapítvány célja, hogy a gyermekreumatológiai kórképekben szenvedő beteg gyermekek a gyógyításuk során a legmagasabb színvonalú ellátásban részesülhessenek. Mottónk
RészletesebbenSIMONTON TERÁPIA hitek és tévhitek a gondolat teremtő erejéről
SIMONTON TERÁPIA hitek és tévhitek a gondolat teremtő erejéről rák: az új évszázad kihívása 1930 1:14 1990 1:5 2007 1:3 2020 1:2 Évente 33 000 regisztrált új daganatos megbetegedés Második halálok: férfiak
RészletesebbenKLINIKAI LELKIGONDOZÓK ÖKUMENIKUS EGYESÜLETÉNEK SZAKMAI ÁLLÁSFOGLALÁSA
KLINIKAI LELKIGONDOZÓK ÖKUMENIKUS EGYESÜLETÉNEK SZAKMAI ÁLLÁSFOGLALÁSA A klinikai lelkigondozó helye az egészségügyi intézményben (Az egészségügyi intézményre vonatkozó ajánlások értelemszerűen alkalmazhatók
RészletesebbenMegehetők-e az orvostechnikai eszközök?
Megehetők-e az orvostechnikai eszközök? Az orvostechnikai eszközök fogalmi és besorolási szabályai 2014. március 28., Budapest Balázs György Ferenc, GYEMSZI- EMKI Főosztályvezető Az egészségügyről szóló
Részletesebben0407 EGÉSZSÉGÜGY ÁGAZAT
0407 EGÉSZSÉGÜGY ÁGAZAT Képzési idő: 4+1 év Szakmai oktatás célja: Megalapozott, széleskörű elméleti ismeretekkel és i képességekkel, készségekkel rendelkező egészségügyi szakemberek képzése. A tanuló
RészletesebbenGéczi János és Csányi Vilmos. Őszi kék. két Homo sapiens beszélget
Géczi János és Csányi Vilmos Őszi kék két Homo sapiens beszélget Géczi János és Csányi Vilmos Őszi kék két Homo sapiens beszélget ATHENAEUM Copyright Géczi János, Csányi Vilmos, 2018 A borító M. Nagy
RészletesebbenHospice kultúra & palliatív ellátás az idős- és ápolási otthonokban
Hospice kultúra & palliatív ellátás az idős- és ápolási otthonokban Projektcél Hospice- és palliatív kultúra meghonosítása az intézményekben Etikai dilemmák kezelése A fájdalom holisztikus megközelítése,
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar
Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként
RészletesebbenA gyógyszerész képzés
A gyógyszerész képzés sajátságai, ismeretanyagok, diszciplínák, a gyógyszerészképzés felépítése Gyógyszertechnológiai és Biofarmáciai Intézet 2017 Fogalmak propedeutika - gyógyszerész Feladatkörök Elvárások
Részletesebben