A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok. Összeállította: Horváth Józsefné

Átírás

1 A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok Összeállította: Horváth Józsefné

2 Az IFRS-ek és a nemzeti számviteli szabályozás közti tipikus eltérések Alkalmazkodás a nemzetközi normákhoz Értékelés különösen a valós érték használata Pénzügyi instrumentumok besorolása Fedezeti elszámolás Konszolidáció Nettósítás

3 JOGI SZABÁLYOZÁS AZ EU-BAN Magyar számviteli szabályozás Számviteli törvény Kormányrendeletek Számviteli politika Adótörvények, gazdasági társaságokról szóló törvény, stb. A fentiek végrehajtásának belső szabályozása.

4 A szabályozás szintjei irányelvek: az elérendő célokat illetően kötelezi a tagállamokat az irányelv tartalmának megfelelő nemzeti jogszabály kibocsátására, rendeletek: általános hatályúak, a tagállamokra kötelezőek és közvetlenül alkalmazandók, közlemények: nem kötelezőek, szakmai kérdésekben útmutatást adnak, ajánlások: nem kötelező jellegűek, cselekvési elvárásokat közvetítenek

5 EU számviteli szabályozása 78/660/EGK 4. sz. irányelv a vállalkozások éves beszámolójáról 83/349/EGK 7. számú irányelv a konszolidált éves beszámolóról 2001/65/EK irányelv a 78/660/EGK 4. irányelv a 83/349/EGK 7. irányelv és a 86/635/EGK irányelv módosításáról az értékelés tekintetében 1606/2002/EK sz. rendelet 1725/2003/EK sz. rendelet, stb.,

6 További számviteli irányelvek Speciális számviteli információigényre vonatkozó előírások (pl. tevékenységi ágak szerinti részletezések, speciális adatgyűjtések, a kapott támogatás és felhasználása adatainak közlése). A bankok és más pénzintézetek éves és konszolidált éves beszámolóinak sajátosságairól szóló 86/635/EGK irányelv, A biztosítóintézetek éves és konszolidált éves beszámolóinak sajátosságairól szóló 91/674/EGK irányelv, A villamos energia, illetve a földgáz szolgáltatásában tevékenykedő társaságokra vonatkozó irányelvek (96/92/EK, 98/30/EK

7 Számviteli irányelvek célja Az egységes szemléletű beszámoló készítés. A tagállamok beépítik (adaptálják) a nemzeti szabályozásaikba. Nem kötelező a szó szerinti átvétele de azokkal ellentétes nemzeti szabályozást nem lehet kialakítani. Keretszabály Választási lehetőségeket tartalmaz

8 A számviteli irányelvek tartalma, jellemzői a beszámoló-készítés szabályozása fejezetekre bontott a beszámoló-készítési kötelezettség alanyai alapelvek a beszámolóban nyújtott megbízható és valós kép érdekében és a mérlegtételek értékeléséhez választási lehetőségek az egyes tételek elhelyezésében, az értékelés módjában. egyszerűsítési feltételek a kis és közepes méretű társaságok egyszerűbb beszámoltatásához (az értékhatárokat ötévente felülvizsgálják) a beszámoló nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos elvárások, a könyvvizsgáló jelentés tartalma

9 IAS rendelet 1606/2002/EK a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (angolul: International Financial Reporting Standards, IFRSs) elvi alapú, megközelítésű számviteli standardok, értelmezések és keretelvek, melyet a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (angolul: International Accounting Standards Board, IASB) bocsát ki.

10 Az IFRS-ek összefoglaló kifejezésként magukban foglalják az alábbiakat: Keretelvek (angolul: Framework for the Preparation and Presentation of Financial Statements); Nemzetközi Számviteli Standardok, röviden: IAS-ok (angolul: International Accounting Standards, IASs) a 2001 előtt kibocsátott standardok elnevezése; Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok, röviden: IFRS-ek (angolul: International Financial Reporting Standards, IFRSs) a 2001 után kibocsátott standardok elnevezése; a Felállított Értelmező Bizottság Értelmezései, röviden: SICek (angolul: Standing Interpretations Committee Interpretations, SIC Interpretations) a 2001 előtt a számviteli standardokhoz kapcsolódóan kibocsátott értelmezések; a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Értelmezési Bizottság Értelmezései, röviden: IFRIC-ek (angolul: International Financial Reporting Interpretations Committee Interpretations, IFRIC Interpretations) a 2011 után a számviteli standardokhoz kibocsátott értelmezések.

11 1973 és 2001 között a Nemzetközi Számviteli Standard Bizottság (angolul: International Accounting Standards Committee, IASC) bocsátotta ki az IAS standardokat (és hasonlóan, a SIC bocsátotta ki a SIC Értelmezéseket az IASC jóváhagyásával).

12 2001 áprilisában az IASC jogutódjaként az IASB elfogadta az összes IAS standardot (valamint azokkal együtt az összes SIC Értelmezést), és folytatta a standardizálást. Ezt követően megjelent standardok már nem IAS, hanem IFRS néven jelentek meg. Hasonlóan: az értelmezéseket már nem a SIC, hanem az IFRIC bizottság bocsátotta ki (az IASC jóváhagyása helyett az IASB jóváhagyása mellett), így az értelmezések sem a SIC, hanem az IFRIC előtagot viselik.

13 Jelenleg az IAS standardokat már nem bocsátanak ki, csakis IFRS standardokat, de az IAS standardok mindaddig hatályban maradnak, amíg egy IFRS standard teljesen vagy részben fel nem váltja azokat (hasonló a hatály a SIC és IFRIC Értelmezéseknél is). Az IFRS Alapítvány Alapszabályának 2010 decemberi módosításával az IFRIC bizottság megszűnik, és a helyébe lép az IFRS Értelmezési Bizottság (angolul: IFRS Interpretations Committee), melynek feladata azonos a jogelődjéével. Az IFRIC Értelmezések hatályát a bizottság névváltása nem érinti.

14 Az IFRS-ek alkalmazása 2005-től az Európai Unióban is kötelező az IFRS-ek alkalmazása: azon társaságok összevont (konszolidált) beszámolóit, melyek hitelviszonyt vagy tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírjait az Európai Unió valamelyik tagállamában található szabályozott piacra (tőzsdére) bevezették, kötelező az EU által befogadott IFRS-ek szerint összeállítani. Mindezek mellett az EU-tagállamok megengedhetik vagy előírhatják az EU által befogadott IFRS-ek alkalmazását az EU-s tőzsdéken nem jegyzett társaságok egyedi vagy összevont (konszolidált) beszámolóinak összeállításánál, vagy az EU-s tőzsdéken jegyzett társaságok egyedi beszámolóinak összeállításánál

15 Az EU által befogadott IFRS-ek nem azonosak az IASB által kibocsátott IFRS-ekkel egyrészt a befogadási eljárás időigénye miatt, másrészt mivel az EU nem kívánt befogadni bizonyos, a pénzügyi instrumentumokkal kapcsolatos (makrofedezeti témájú) szabályokat. Az EU által befogadott IFRS-eket gyakran EU-IFRSeknek, míg az IASB által kibocsátott IFRS-eket full- IFRS-eknek szokták nevezni.

16 Az Amerikai Egyesült Államokban az IFRS-ek nincsenek kötelezően előírva, azonban az USA-beli tőzsdéken jegyzett társaságoktól az amerikai Értékpapír-kereskedelmi Bizottság (angolul: Securities Exchange Commission, SEC) 2008 óta elfogadja az US GAAP szerint összeállított helyett az IASB által kibocsátott IFRS-ek szerint összeállított összevont (konszolidált) beszámolót.

17 Az IFRS-ek jellemzői Jellemző rájuk a pénzügyi szemlélet, és a befektetőközpontú információ-szolgáltatás, mely természetesen kihat mind a megjelenítendő eszközök és kötelezettségek körére, mind az értékelési szabályokra

18 AZ IAS-IFRS-EKRŐL ÁLTALÁBAN IAS IFRS A standardok általános struktúrája: célja hatóköre definíciók első (kezdeti) értékelés követő értékelés megjelenítés (elszámolás) bemutatás (közzététel) átmeneti rendelkezések hatálybalépés függelékek, stb.

19 Az IFRS-ek listája IFRS 1A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok első alkalmazása IFRS 2Részvényalapú kifizetés IFRS 3Üzleti kombinációk IFRS 4Biztosítási szerződések IFRS 5Értékesítésre tartott befektetett eszközök és megszűnt tevékenységek IFRS 6Az ásványkincsek feltárása és felmérése IFRS 7Pénzügyi instrumentumok: közzétételek IFRS 8Működési szegmensek IFRS 9Pénzügyi instrumentumok IFRS 10Konszolidált pénzügyi kimutatások IFRS 11Közös megállapodások IFRS 12Más gazdálkodó szervezetekben lévő érdekeltségek közzététele

20 IAS/1 IAS 1A pénzügyi kimutatások prezentálása (felülvizsgálva ben) IAS 2Készletek IAS 7Cash flow-k kimutatása IAS 8Számviteli politikák, a számviteli becslések változásai és hibák IAS 10A beszámolási időszak vége utáni események IAS 11Beruházási szerződések IAS 12Nyereségadók IAS 16Ingatlanok, gépek és berendezések IAS 17Lízingek IAS 18Bevételek IAS 19Munkavállalói juttatások IAS 20Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele

21 IAS/2 IAS 21Az átváltási árfolyamok változásainak hatásai IAS 23Hitelfelvételi költségek (felülvizsgálva 2007-ben) IAS 24Kapcsolt felekre vonatkozó közzétételek (felülvizsgálva 2009-ben) IAS 26Nyugdíjazási juttatási programok elszámolása és beszámolása IAS 27Egyedi pénzügyi kimutatások (korábbi neve: Konszolidált és egyedi pénzügyi kimutatások) IAS 28Társult és közös vezetésű vállalkozásokban lévő befektetések (korábbi neve: Társult vállalkozásokban lévő befektetések)

22 IAS/3 IAS 29Pénzügyi beszámolás a hiperinflációs gazdaságokban IAS 31Közös vállalkozásokban lévő érdekeltségek IAS 32Pénzügyi instrumentumok: bemutatás IAS 33Egy részvényre jutó nyereség IAS 34Évközi pénzügyi beszámolás IAS 36Eszközök értékvesztése IAS 37Céltartalékok, függő kötelezettségek és függő követelések

23 IAS/4 IAS 38Immateriális javak IAS 39Pénzügyi instrumentumok: megjelenítés és értékelés IAS 40Befektetési célú ingatlan IAS 41Mezőgazdaság

24 SIC SIC-7Az euro bevezetése SIC-10Állami közreműködés nincs specifikus kapcsolat az üzleti tevékenységgel SIC-12Konszolidálás speciális célú gazdálkodó egységek SIC-13Közös vezetésű gazdálkodó egységek a tulajdonosok nem pénzbeli hozzájárulásai SIC-15Operatív lízingek ösztönzők SIC-21Nyereségadók az átértékelt, nem értékcsökkenthető eszközök megtérülése SIC-25Nyereségadók a gazdálkodó egységnek vagy tulajdonosainak adózási státusában bekövetkező változások

25 SIC/2 SIC-27A lízing jogi formáját magában foglaló tranzakciók tartalmi megítélése SIC-29Közzététel koncessziós megállapodások SIC-31Bevételek reklámszolgáltatásokat magukban foglaló barter- ügyletek SIC-32Immateriális javak weboldal költségei

26 IFRIC-ek IFRIC 1Változások a meglévő leszerelési, helyreállítási és hasonló kötelezettségekben IFRIC 2Tagi részesedések szövetkezeti gazdálkodó egységekben és hasonló instrumentumok IFRIC 4Annak meghatározása, hogy egy megállapodás tartalmaz-e lízinget IFRIC 5A leszerelési, a helyreállítási és a környezetrehabilitációs pénzalapokból származó érdekeltségekre vonatkozó jogok IFRIC 6Bizonyos piacon való részvételből eredő kötelezettségek elektromos és elektronikus berendezések hulladékai

27 IFRIC/2 IFRIC 7Az újramegállapítás megközelítésének alkalmazása az IAS 29 Pénzügyi beszámolás a hiperinflációs gazdaságokban standard szerint IFRIC 8A beágyazott származékos termékek újraértékelése IFRIC 9Évközi pénzügyi beszámolás és értékvesztés IFRIC 10Évközi pénzügyi beszámolás és értékvesztés IFRIC 12Szolgáltatási koncessziós megállapodások IFRIC 13Ügyfélhűség programok

28 IFRIC/3 IFRIC 14IAS 19 A meghatározott juttatási eszközre vonatkozó korlát, a minimális alapképzési követelmények és azok kölcsönhatása IFRIC 15Ingatlan építésére vonatkozó megállapodások IFRIC 16Külföldi érdekeltségbe történt nettó befektetés fedezeti ügyletei FRIC 17Nem-pénzbeli eszközök tulajdonosok közötti felosztásai IFRIC 18Ügyfelektől származó eszközátadások IFRIC 19Pénzügyi kötelezettségek megszüntetése tőkeinstrumentumokkal

29 Az EU-s szabályrendszer változásának hatása a magyar számviteli szabályozásra A szabályozás hierarchikus szintjei Az Európai Unió számviteli előírásai Nemzeti jogszabályok a beszámolókészítés általános elveiről Nemzeti számviteli standardok a jogszabályok végrehajtási előírásaiként Értelmezések, ajánlások

30 Kezdeti fontosabb eltérések Általános kérdések EU irányelvek IAS 1. A szabályozás hatálya A tagállamokra Standardok és értelmezéseik hatályos csak azokra kötelezőek akik jogszabályok erről döntést hoztak 2. A szabályozás szerkezete A beszámoló egészére Egyes témákra 3. Előírásoknak való Megbízható és Valamennyi megfelelés követelménye valós összkép standardnak és követelménye, az indokolt eltérés lehetősége értelmezésnek való megfelelés 4. Egyszerűsítés Kis és közepes Folyamatban vállalkozásokra

31 Kezdeti fontosabb eltérések folyt. 5. Követendő és Tagállam dönt Vállalkozás dönt megengedett eljárás közötti választás 6. Mérlegfordulónap utáni események Nem szabályozott IAS 10 Mérlegforduló napon fennálló körülményekre ad új információt(a beszámoló adatait módosítani kell, - új feltételek keletkezéséről tájékoztat (hatás a következő időszakban)

32 Kezdeti fontosabb eltérések folyt. 7. Hibák helyesbítése előző évi adatok IAS 10 különbséget tesz átdolgozásával alapvető és jelentős hiba között, és választható, hogy a helyesbítések az eredménytartalék egyenlegét vagy a tárgyévi eredményt módosítják 8. Számviteli politika Kiegészítő melléklet IAS 8 és előző évi adatok visszamenőleges korrigálása módosítás

33 Kezdeti fontosabb eltérések folyt. Pénzügyi kimutatások (beszámoló) szerkezete EU-irányelvek IAS 1. A beszámoló részei Mérleg, eredménykimutatás Bővebb Kieg. melléklet 2. Üzleti jelentés kell készíteni! Nem szól róla 3. Mérleg és Választható formájú, Nincs eredménykimutatás de a tételek sorrendjét kötelezően szerkezete kötelező jelleggel előírt séma, előíró sémák csak formai ajánlások

34 Kezdeti fontosabb eltérések folyt. Mérleg EU-irányelvek IAS 1. Mérlegtételek A hasznosítás időtartama, A 12 hónapon (vagy besorolásának illetve az esedékesség egy termelési cikluson) szempontjai szerint belüli vagy túli hasznosítás, illetve esedékesség 2.. Visszavásárolt saját Külön mérlegtétel Saját tőkét csökkenti részvények 3. Céltartalék képzés Várható kötelezettségekre IAS 37. Várható jogcíme kell, várható költségekre kötelezettségekre (a lehet mérlegforduló napon már fennáll) kell várható költségekre nem lehet

35 Kezdeti fontosabb eltérések folyt. 4. Kutatás és a kísérleti Irányelvben mindkettő IAS 38 a fejlesztés költségeinek aktiválható kutatási költségek aktiválása nem aktiválhatók

36 Kezdeti fontosabb eltérések folyt. Eredménykimutatás EU-irányelvek IAS 1. Rendkívüli eredmény A szokásostól eltérő, Olyan esemény, elkülönítetten amire a vállalkozásnak kell kimutatni nincs ráhatása (már nem létező kategória) 2. Megszűnő (megszűnt) Kiegészítő IAS 35 Eredmény tevékenységek mellékletben kimutatásban bemutatása (elkülönítetten) vagy a kiegészítő. mellékletben (jelenleg már IFRS 5) 3. Egy részvényre jutó Nem szól róla IAS 33 szabályozza eredmény

37 AZ IAS/IFRS-EK SZERINTI PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK A pénzügyi kimutatások formája és elemei (IAS 1 és IAS 27): Mérleg Eredménykimutatás Egy kimutatás (IAS 1 és IAS 8), amely bemutatja: a saját tőke minden változását, vagy a saját tőke azon változásait amelyek nem a tulajdonosokkal való tőke tranzakciókból vagy tulajdonosok felé történt kifizetésekből származnak Cash flow kimutatás (IAS 7) Számviteli politika és kiegészítő megjegyzések

38 A pénzügyi kimutatások összeállításához kapcsolódó általános előírások IFRS 1 A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok első alkalmazása IAS 1 A pénzügyi kimutatások prezentálása IAS 7 Cash flow kimutatások IAS 8 Számviteli politikák, a számviteli becslések változásai és hibák IAS 10 A mérlegforduló nap utáni események IAS 14 Szegmensek szerinti jelentés IAS 24 Kapcsolt felekre vonatkozó közzétételek IAS 33 Egy részvényre jutó eredmény IAS 34 Közbenső pénzügyi beszámolás

39 A mérleghez kapcsolódó előírások IFRS 2 Részvény alapú kifizetés IFRS 5 Értékesítésre tartott befektetett eszközök és megszűnt tevékenységek IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok: Közzétételek IAS 2 Készletek IAS 16 Ingatlanok, gépek és berendezések IAS 17 Lízingek IAS 32 Pénzügyi instrumentumok: Bemutatás IAS 37 Céltartalékok, függő kötelezettségek és függő követelések IAS 38 Immateriális javak IAS 39 Pénzügyi instrumentumok: Megjelenítés és értékelés IAS 40 Befektetési célú ingatlan

40 Az eredménykimutatáshoz kapcsolódó előírások IAS 11 IAS 12 IAS 18 IAS 21 IAS 23 IAS 36 Beruházási szerződések Nyereségadók Bevétel Az átváltási árfolyamok változásainak hatásai Hitelfelvételi költségek Eszközök értékvesztése

41 Egyéb, vonatkozó előírások Speciális kérdések: IAS 19 Munkavállalói juttatások IAS 20 Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele IAS 26 Nyugdíjazási juttatási programok elszámolása és beszámolása Konszolidáció: IFRS 3 Üzleti kombinációk IAS 27 Konszolidált és egyedi pénzügyi kimutatások IAS 28 Társult vállalkozásokban lévő befektetések IAS 29 Pénzügyi beszámolás a hiperinflációs gazdaságokban IAS 31 Közös vállalkozásokban lévő érdekeltségek

42 Egyéb, vonatkozó előírások Sajátos területek: IFRS 4 Biztosítási szerződések IFRS 6 Az ásványkincsek feltárása és felmérése IAS 41 Mezőgazdaság

43 IFRS-ek: vegyes áldás A pénzügyi beszámolás egyre kockázat-érzékenyebbé válik: IAS 39 {(innovatív) pénzügyi instrumentumok megjelentése és értékelése, (kollektív) hitelek utáni tartalékképzés,értékvesztés,} IAS 32 (innovatív pénzügyi instrumentumok bemutatása), IFRS 7 (pénzügyi kockázatra vonatkozó közzétételek), innovatív pénzügyi instrumentumok összevonása Szabályozói tőke keretelvei Pillér 1 (hitelezési-, működési kockázat, stb.), Pillér 2 validálás, stb., Pillér 3 közzétételek

44 IFRS-ek: vegyes áldás különbségek a kockázati felfogásban A pénzügyi beszámolás kockázat semleges álláspontot képvisel, míg a prudenciális beszámolás az árfolyamcsökkenési kockázatra összpontosít Pénzügyi beszámolásban a portfolió kockázat és kezelésének megjelenítése hosszabb időt vesz igénybe Pénzügyi beszámolás egyre inkább arra fókuszál, hogy mi van most időhorizontja is rövidebb

45 IFRS-ek: vegyes áldás és eltérések a kockázat megjelenítésben A pénzügyi beszámolás a sokkal rugalmasabb értékelési elvekre épül Valós értékek egyre elterjedtebb használata; a lekötött - nem likvid pénzügyi instrumentumokra is IAS 39 valós érték opció A pénzügyi beszámolás a kockázatokat nem olyan, világosan különbözteti meg, mint a prudenciális beszámolás A szabályozói tőke kiszámítása meghatározott kockázati súlyozással történik

46 Kiegészítő mechanizmusok Pénzügyi és prudenciális beszámolás közti különbségek áthidalása Prudenciális filterek: - pénzügyi beszámolás módosítása (1)az irreleváns volatilitás, kiszűrése (eliminálása); (2)a szabályozói tőke szintjének fenntartása Prudenciális útmutatók, írányelvek: - pénzügyi beszámolást kiegészítő, a prudenciális beszámolást támogató (pl. valós érték opció)

47 IFRS-EK ÉS AZ ADÓZÁS AZ EU-BAN A felmérés alapja Az éves beszámolók a magyar számviteli előírások szerint készítendők Az IFRS-ek hatása az adózásra Az IFRS-ek hatása korlátozott, mivel használatuk kizárólag tájékoztatási célú Magyarország Adó és éves beszámolás összehangolása A számviteli alapelvek követik az adózási szabályokat Mo.n Jelenleg a magyar számviteli előírások részben harmonizáltak az IFRS-ekkel Az 1606/2002.EK rendelet megengedi az egyedi beszámolókra is (Mo. nem)

48 Felvetések az adózás/számvitel kapcsolatáról A számvitel és az adózás kapcsolata az EU tagállamokban változatos képet mutat A múltban általános volt a számvitelnek az adótól való függősége

49 Adózás/Számvitel függelmi kapcsolata Napjainkban az adózás/számvitel lehetséges kapcsolatai: 1. Függetlenség vagy jogi alapon függetlenség (pl.: Dánia, Hollandia) 2. Az adózás függősége a számviteltől vagy fordított függőség (legtöbb országra ez jellemző, pl.: Austria, Belgium, Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Egyesült Királyság) 3. A számvitel függősége az adózástól (pl.: Görögország)

50 Az adózás függetlensége a számviteltől Un. kereskedelmi-, és adószámvitel elkülönítése Az adóalap kalkulációja anélkül, hogy kapcsolódna pénzügyi eredményhez Egyértelmű szabályok szükségesek az adóalap kalkulációjához Szükséges a kétféle eredmény közti egyeztetés

51 Az adózás függősége a számviteltől Az adóalap kalkulációjának kiinduló pontja a pénzügyi eredmény A pénzügyi eredményt növelő, csökkentő módosítások A módosításokra vonatkozó egyértelmű szabályok szükségesek A számvitel adószennyezési kockázata

52 Az IFRS-ek felvetései Közös Számviteli Standardok (IFRS-ek); Közös Könyvvizsgálat Standardok (ISA-k); DE! NINCSENEK közös Adó Standardok Jelenleg csoport szintű adókonszolidáció nincs EU szinten (csupán AU, DK, IT új keletű modelljei). EU szinten: nehézség, az adóalap harmonizációjának megvalósítása

53 IFRS-ekkel való közvetlen kapcsolat IFRS-ek Befektető orientált ADÓK Törvényi (jogszabályi) megfelelés Profit maximalizálás Profit minimalizálás Valós érték Csak a realizált nyereségek és veszteségek adózzanak Tartalom a forma felett (pl. IAS 17: lízing eszközkénti aktíválása) Számos esetben a forma dominál (pl.: csak a tulajdonolt eszközök aktíváltak)

54 Az adók és az IFRS-ek közti egyeztetés 1.Lehetőség: IFRS alapú adóköteles jövedelem (szabályok, előírások) 2. Lehetőség: Az adóalap teljes függetlensége az IFRS alapú kimutatásoktól (külön nyilvántartás)

55 Adó szerinti MÉRLEG Az eszközök és kötelezettségek amortizációval csökkentett bekerülési értéken Adóköteles tőkenyereségek és veszteségek számítása az adó értékét figyelembe véve történik Az eszközök és kötelezettségek adó és számviteli szempontú értékei közötti eltérések, mint átmeneti különbözetek kerülnek kimutatásra az IFRS-ek szerint halasztott adókövetelésként, vagy kötelezettségként

56 Következtetések - Célok Az adó/számvitel függőség helyett az adó/számvitel egymástól való függetlensége Az eszközök és kötelezettségek eltérő számviteli adó szempontú értékei (Adó mérleg) Leírások a nem adózott jövedelmek szétosztásának megakadályozására Adórendszer stabilitása Közös(minden tagállam által elfogadott) Konszolidált társasági adóalap számos problémát meg fog oldani

57 ÖSSZEGZÉSEK - ÜZLETI VONATKOZÁSOK Befogadási folyamat A bevezetés kockázata Közzétételek Trendek

58 Befogadási folyamat A befogadásnak időben és koordináltan kell megvalósulnia Az IAS 39-cel kapcsolatos fő kritikák Valós érték koncepció, volatilitás és komplexitás A pénzügyi intézmények nem megfelelő kockázatkezelési koncepciója DE. IAS 39 be nem fogadása az EU-ban jelentős számviteli terület marad megfelelő számviteli szabályozás nélkül Az EU-ban befogadott IFRS-ek EU célja: nemzetközileg elfogadott pénzügyi beszámolási standardok alkalmazása

59 A bevezetés kockázatai A szükséges idő alábecsülésének kockázata Az IFRS-ek országonként eltérő értelmezésének kockázata Kulcsfontosságú a következetes alkalmazás A jogérvényesítési tevékenység koordinálása USA, mint a világ legnagyobb tőkepiaca még nem fogadja el az IFRS-t teljesen Konvergencia program 3. országok GAAP-jével Pénzügyi és prudenciális jelentések harmonizálása

60 Közzétételek IFRS-ek Új számviteli filozófia (befektetők) Transzparencia Valós értéken történő értékelés,elszámolás, bemutatás, megjelenítés Számszaki információk bővülése Cash flow kimutatás Tőkeváltozás hatásainak bemutatása Szegmens beszámolás Egy részvényre jutó eredmény Minőségi információk Kockázatkezelés Fedezeti elszámolás elvei, tételei

61 Trendek az IAS/IFRS-ekben Szigorú alkalmazás: (még) nincs könnyített IAS/IFRS Megnövekedett komplexitás A választási lehetőségek számának csökkentése Szélesebb körű közzététel A valós értéken történő értékelés megnövekedett alkalmazása

62 Forrás:KPMG A társaságok által remélt haszon/előny? A pénzügyi kimutatások minőségének javítása és megnövekedett átláthatóság A számvitelen belül egy olyan csapat felállítása, akik az IFRS/jogszabályi megfelelőségért felelnek Jól dokumentált pénzügyi eljárások és számviteli politikák Gyors(abb) zárás és konszolidációs folyamat (Minőségi Zárás) Hatékonyabb pénzügyi tervezés, pontosabb előrejelzések A pénzügyi rendszerek és a számlatükrök globális standardizációja Jobb rálátás a valós értéken történő értékelésre és az üzlet pénzügyi kockázataira Egyszerűbb üzleti értékelések és az üzleti kombinációkat követő integrálás A pénzügyi kimutatások és a vezetői információs rendszer harmonizációja Megnövelt hatékonyság és költségcsökkentés a pénzügyi területeken A különböző pénzügyi és számviteli kezdeményezések közötti jobb koordináció és szinergia Jelentősen megnövekedett IFRS szakértelem a pénzügyi -és az üzleti területen egyaránt

63 A tapasztalatok alapján a realitás Az IAS/IFRS nem csak egy számviteli projekt Az IAS/IFRS megváltoztatja az üzlet menedzselésének módját Az IAS/IFRS változást hoz a kommunikációban a különböző piacokkal A konverzió menedzselése az üzlet menedzselése A felső vezetés támogatása szükséges és hatást számvitelen kívüli területekre is A legnagyobb hatást ott éri el, ahol a meglevő kevés kapcsolódási ponttal működnek gyakorol a rendszerek

64 IASB KERETELVEK a pénzügyi kimutatások elkészítésére és bemutatására Egységesség Alapvető kérdések pénzügyi kimutatások célja Vagyoni pénzügyi és jövedelmi helyzetről információ a felhasználók gazdasági döntéseihez pénzügyi kimutatások minőségi jellemzői definíciók, megjelenítés, értékelés

65 IASB Keretelvek Célja, hogy segítse a standardalkotót az új standardok kialakításában és a meglévők felülvizsgálatában a standardalkotót a pénzügyi kimutatások prezentálásával kapcsolatos szabályok összehangolásának ösztönzésében, az alternatívák számának csökkenésében az egyes országok szabályalkotóit a nemzeti standardok kialakításában a pénzügyi kimutatások készítőit a standardok alkalmazásában és azon témák kezelésében, amelyek csak a jövőben válnak valamely standard tárgyává a könyvvizsgálókat azon vélemény kialakításában, hogy a pénzügyi kimutatások megfelelnek a standardoknak a felhasználókat a standardok szerint készített pénzügyi kimutatások értelmezésében a tájékozódást a standardalkotó munkája és az alkalmazott megközelítések iránt érdeklődők számára

66 IASB Keretelvek Tartalma, hatóköre: a pénzügyi kimutatások célja: a pénzügyi kimutatásokkal kapcsolatos mögöttes feltételezések és minőségi jellemzők a pénzügyi kimutatások elemeinek meghatározása, megjelenítése és értékelése a tőke és a tőke megőrzésének koncepciói a Keretelveket valamennyi gazdálkodó egység pénzügyi kimutatásainál alkalmazni kell, függetlenül attól, hogy az állami (költségvetési) vagy a magánszektor szereplői a gazdálkodó egység olyan egység, amellyel kapcsolatban vannak olyan felhasználók, akiknek a gazdálkodó egységre vonatkozó pénzügyi információk legfontosabb forrásai a pénzügyi kimutatások

67 IASB Keretelvek Fontos! a Keretelvek nem standard és nem ír felül egyetlen standardban megjelenő szabályt sem a standardalkotónak tudomása van arról, hogy helyenként a Keretelvek és az egyes standardok között konfliktus (ellentmondás) van a Keretelvek is módosul(hat)nak a tapasztalatok tükrében a felhasználók információs igényei különbözőek, a pénzügyi kimutatások valamennyi igényt nem tudnak kielégíteni, a befektetők igényire kell koncentrálni a pénzügyi kimutatások elkészítéséért és prezentálásáért a vezetés felelős, a vezetés rendelkezésére álló információkon nyugszik a beszámolás, a vezetés további információs igényeit kielégítő kimutatások értelemszerűen kívül esnek a Keretelvek hatókörén

68 IASB Keretelvek A pénzügyi kimutatások célja: a felhasználók széles köre számára a gazdasági döntésekhez hasznos információkat szolgáltatni a gazdálkodó egység pénzügyi helyzetéről teljesítményéről és pénzügyi helyzetének változásáról bemutatni a vezetés ténykedésének eredményeit, vagy a vezetés felelősségét a rájuk bízott erőforrásokat illetően Mögöttes feltételezések Elhatárolás alapú számvitel Eredmény szemléletű Vállalkozás folytatása (vállalkozás folytatásának elve)

69 IASB Keretelvek Minőségi jellemzők (Qualitative Characteristics) Igaz és valós összkép / valós bemutatás (True and Fair View / Fair Presentation) Valósághű bemutatás (Faithful Representation) Tartalom a forma fölött (Substance Over Form) Semlegesség (Neutrality) Óvatosság (Prudence) Teljesség (Comleteness) Lényegesség (Materiality) Érthetőség (Understandability) Relevancia (Relevance) Megbízhatóság (Reliability) Összehasonlíthatóság (Comparability)

70 Minőségi jellemzők IASB Keretelvek A releváns és megbízható információk korlátai: Időszerűség A haszon és a költség közötti egyensúly A minőségi jellemzők közötti egyensúly

71 Döntéshozók és jellemzőik IASB Keretelvek Érthetőség Döntési hasznosság Relevancia Megbízhatóság Összehasonlíthatóság Lényegesség

72 IASB Keretelvek Döntési hasznosság Relevancia Megbízhatóság Előrejelzés Valósághű bemutatás Megerősítés Tartalom a Korlátok: forma felett Időszerűség Semlegesség Költség-haszon összemérés Óvatosság Minőségi jellemzők egyensúlya Teljesség

73 A pénzügyi kimutatások elemei IASB Keretelvek A pénzügyi helyzet méréséhez közvetlenül kapcsolódó elemek Eszközök Kötelezettségek Saját tőke A teljesítmény méréséhez közvetlenül kapcsolódó elemek Jövedelem Ráfordítás

74 IASB Keretelvek Eszköz: Definíciók múltbeli események következtében a gazdálkodó egység ellenőrzése alatt álló erőforrás, amelyből az egységnek várhatóan jövőbeli gazdasági haszna keletkezik. Kötelezettség: a gazdálkodó egység múltbeli eseményekből származó meglévő kötelme, amelynek teljesítése várhatóan gazdasági hasznot megtestesítő erőforrások kiáramlását eredményezi. Saját tőke: a kötelezettségek levonása után a gazdálkodó egység eszközeiben fennmaradó érdekeltség (maradék).

75 IASB Keretelvek Jövedelem: Definíciók folyt. a beszámolási időszakban a gazdasági hasznokban eszközök befolyása vagy növekedése, illetve kötelezettségek csökkenése útján bekövetkező növekedés, amely hatására a saját tőke a tulajdonosok hozzájárulásától eltérő okból emelkedik. Ide értendők: a bevételek és a nyereségek Ráfordítás: a beszámolási időszakban a gazdasági hasznokban eszközök kiáramlása vagy kimerülése, illetve kötelezettségek növekedése útján bekövetkező csökkenés, amely hatására a saját tőke a tulajdonosok részére történő kiosztástól eltérő okból csökken. Ide értendők: a költségek és a veszteségek

76 Megjelenítés kritériumai IASB Keretelvek Egy tételt meg kell jeleníteni a mérlegben/eredménykimutatásban, ha: valamely elem definíciójának megfelel és valószínű, hogy gazdasági hasznok be-, illetve kiáramlását eredményezi és értéke (költsége) megbízhatóan mérhető. Eszköz megjelenítési kritériumai: eszköz definíciójának megfelel és valószínű, hogy gazdasági hasznok beáramlását eredményezi és eszköz költsége vagy értéke megbízhatóan mérhető Kötelezettség megjelenítési kritériumai: kötelezettség definíciójának megfelel és valószínű, hogy gazdasági hasznok kiáramlását eredményezi és a kötelezettség rendezéséhez szükséges összeg megbízhatóan mérhető

77 Megjelenítés kritériumai folyt. IASB Keretelvek Jövedelem megjelenítési kritériumai: a jövedelem definíciójának megfelel és a jövőbeli gazdasági hasznok növekedése megbízhatóan mérhető az eszköz növekedésével vagy a kötelezettség csökkenésével egyidejűleg. Ráfordítás megjelenítési kritériumai: a ráfordítás definíciójának megfelel és a jövőbeli gazdasági hasznok csökkenése megbízhatóan mérhető az eszköz csökkenésével vagy a kötelezettség növekedésével egyidejűleg.

78 Értékelési kritériumok IASB Keretelvek Értékelési alapok Eredeti bekerülési érték Jelenlegi érték Realizálható (teljesítési) érték Jelenérték

79 A tőke és a tőke megőrzésének koncepciói A tőke értelmezése (concept of capital) IASB Keretelvek Pénzügyi értelmezés Fizikai értelmezés Mikor keletkezik nyereség? Tőke megtérülése (visszapótlása) Tőke hozama

80 A tőke és a tőke megőrzésének koncepciói folyt. IASB Keretelvek A tőke megőrzés koncepciói A tőke pénzügyi megőrzése A tőke fizikai megőrzése A tőke nominális értékének megtartása Nominális tőke megtartás A tőke reálértékének (vásárlóerejének) megtartása Reáltőke megtartás

81 Köszönöm a figyelmet!