BÁNYAFELÜGYELET BÁNYÁSZAT

Átírás

1 MAGYAR BÁNYÁSZATI HIVATAL TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉSE A BÁNYAFELÜGYELET ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL ÉS A BÁNYÁSZAT ÉVI TERMELÉSI, BIZTONSÁGI ÉS BALESETI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Budapest, május

2 ÖSSZEFOGLALÁS TARTALOM 1. A BÁNYAFELÜGYELET TEVÉKENYSÉGE 1.1. A BÁNYAFELÜGYELET MŰKÖDÉSÉNEK FELTÉTELEI Személyi feltételek A bányafelügyelet költségvetése 1.2. SZAKIGAZGATÁSI TEVÉKENYSÉGEK Engedélyezések Ellenőrzések Jogorvoslati eljárások, peres ügyek A bányajáradékkal kapcsolatos tevékenységek 1.3. SZABÁLYSÉRTÉSI ÉS BÍRSÁGOLÁSI ÜGYEK 1.4. KÖZÉRDEKŰ BEJELENTÉSEK INTÉZÉSE 1.5. JOGSZABÁLY ELŐKÉSZÍTÉSI ÉS VÉLEMÉNYEZÉSI TEVÉKENYSÉG 1.6. A MAGYAR BÁNYÁSZATI HIVATAL MUNKAVÉDELMI INFORMÁCIÓS SZOLGÁLATA 1.7. EGYÉB TEVÉKENYSÉG 2. A FELÜGYELT SZAKTERÜLETEK TEVÉKENYSÉGE 2.1 ÁSVÁNYI NYERSANYAGOK KUTATÁSA Bejelentés alapján történő előkutatások Bányafelügyeleti engedély alapján történt nyersanyagkutatások Koncesszió alapján végzett ásványi nyersanyagkutatások 2.2. SZILÁRD ÁSVÁNYI NYERSANYAGOK BÁNYÁSZATA Szénbányászat Ércbányászat Egyéb szilárd ásványok és nyersanyagok bányászata 2.3. KŐOLAJ- ÉS FÖLDGÁZBÁNYÁSZAT Mélyfúrás, termelés, elsődleges feldolgozás Szállítóvezetékek Földalatti gáztárolás 2.4. GÁZSZOLGÁLTATÁS, GÁZELOSZTÁS Gázelosztó vezetékek, gázszolgáltatás Propán-bután töltőtelepek 2.5. POLGÁRI ROBBANTÁSI TEVÉKENYSÉGEK 2.6. NYOMÁSTARTÓ BERENDEZÉSEK 2.7. ENERGETIKAI CÉLRA KINYERT GEOTERMIKUS ENERGIA HASZNOSÍTÁSA 2.8. BÁNYÁSZATI MÓDSZEREKKEL NEM BÁNYÁSZATI CÉLRA SZOLGÁLÓ FÖLD ALATTI LÉTESÍTMÉNYEKBEN VÉGZETT TEVÉKENYSÉGEK Mélységi vizek felszínre hozatalára irányuló bányászati technológiával végzett tevékenység (Vízkútfúrás és javítás, vízkinyerés) Mélyfúrás Földalatti létesítmények kivitelezése, föld alatti bányatérségek más célú hasznosítása 2.9. KITÖRÉSVÉDELMI ÉS BÁNYAMENTŐ SZERVEZETEK 3.TÁBLÁZATOK, ÁBRÁK - 1/36 -

3 ÖSSZEFOGLALÁS A bányafelügyelet [a Magyar Bányászati Hivatal (MBH), mint önálló feladattal és hatáskörrel rendelkező országos hatáskörű közigazgatási szerv és az irányítása alatt álló négy bányakapitányság] ellátta és gyakorolta mindazokat a feladatokat és hatásköröket, amelyeket a jogszabályok - alapvetően a bányászatról szóló évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.), a Bt. végrehajtásáról rendelkező 203/1998. (XII.19.) Korm. rendelet, a földgázellátásról szóló évi XLII. törvény, a végrehajtásáról szóló 111/2003. (VII.29.) Korm. rendelet, továbbá a külön jogszabályok, így különösen a munkavédelemről szóló 1993.évi XCIII. törvény, a szabálysértésekről szóló évi LXIX. törvény, a munkaügyi ellenőrzésről szóló évi LXXV. törvény, az iparban és kereskedelemben történő munkaügyi ellenőrzésről szóló évi LI. törvény, a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó tevékenység során bekövetkezett súlyos üzemzavar és súlyos munkabaleset bejelentésének és vizsgálatának rendjéről szóló biztonsági szabályzat közzétételéről szóló 89/2003. (XII. 16.) GKM rendelet, a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazásáról és felügyeletéről szóló 191/2002. (IX.4) Korm. rendelet, a szilárd ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, illetve az érték számítására vonatkozó szabályoknak a megállapításáról szóló 118/2003. (VIII. 8.) Korm. rendelet - írnak elő illetve biztosítanak. Ennek keretében ásványvagyon-gazdálkodási, műszaki-biztonsági-, munkavédelmi-, munkaügyi-, tűzvédelmi-, piacfelügyeleti-, valamint építéshatósági és építés-felügyeleti hatáskörében 15 föld alatti- és 1080 külszíni szilárdásvány-bánya, 1 célkitermelőhely, 12 kőolaj- és földgázbányászati üzem és 5 földalatti gáztároló, 2 szénhidrogén szállító gazdasági társaság, 12 propán-butángáz töltő és tárolóüzem, 8 pb-gázforgalmazó társaság, 2908 településen km földgázelosztó vezeték, 14 településen 74 km pbgázelosztó vezeték, valamint ezen területeken üzemeltetett nyomástartó berendezések, továbbá a polgári robbantási tevékenységek felügyeletét látta el. (1. táblázat) A felsoroltakon túl a 12 elosztói engedélyes (gázszolgáltató társaság) gázelosztó vezetékek létesítésével kapcsolatos tevékenysége felett műszaki-biztonsági, építéshatósági, építés-felügyeleti, és munkavédelmi hatáskörét gyakorolta. A bányászat termelése az előző évhez viszonyítva a következők szerint alakult: a földgáz (3,17 Mt CH és 0,12 Mt CO 2 gáz) kitermelése az előző évi szintnek megfelelő volt, a széntermelés (10,75 Mt) 21 %-kal, az érc kitermelés (0,56 Mt) 18 %-kal, a kőolaj kitermelés (0,95 Mt) 12 %-kal csökkent, a szilárdásvány-bányászat további szektorainak kitermelése (95,35 Mt) 17 %-kal nőtt az előző évhez viszonyítva. (2. táblázat) A felügyelt ágazat területén 375 három napon túl gyógyuló bányászati munkabaleset történt, ebből 5 fő halálos (1 fő földalatti szénbányászat, 3 fő külfejtéses bányászat, 1 fő úti baleset) és 1 fő súlyos munkabalesetet szenvedett. (3-4. táblázat) A gazdálkodó szervezeteknél 14 jelentésköteles súlyos üzemzavar volt, melyből 12 a gázszolgáltatás területén vezeték rongálások és felszakítások miatti szolgáltatás kiesések és tűzesetek voltak, 2 pedig a szénbányászatban következett be. A területileg illetékes Bányakapitányságok a halálos, a súlyos-életveszélyes munkabaleseteket és a súlyos üzemzavarok körülményeit vizsgálták, valamint intézkedtek a hasonló esetek megelőzése érdekében. - 2/36 -

4 A bányafelügyelet a feladata ellátása céljából a bányavállalkozások ellenőrzésére 1789 munkanapot, ebből munkaügyi ellenőrzésre 108 munkanapot fordított. A bányafelügyelet feladatkörében: - ásványi nyersanyagok kutatására irányuló kérelmet 159 esetben, Műszaki Üzemi Terv jóváhagyására irányuló kérelmet 599 esetben, tájrendezési terv engedélyezésére irányuló kérelmet 27 esetben bírált el, bányatelket állapított meg, illetve módosított, és 71 esetben folytatott le bányászati jog átruházásával kapcsolatos eljárást, esetben járt el nyomástartó- és egyéb létesítmények létesítésének és használatbavételének engedélyezési, illetve az engedélyek módosítása ügyében, - polgári robbantóanyagok gyártási, forgalmazási és felhasználási tevékenységre 290 esetben adott ki engedélyt, továbbá 20 esetben hagyta jóvá tűzijáték-testek osztályba sorolását, - a beszámolási időszakban 146 közérdekű bejelentést és panaszt vizsgált meg, 386 hatósági igazolást adott ki és 5643 esetben működött közre szakhatóságként, - kérelemre három hites bányamérő minősítést adott ki. Az eljárások során - az egyéb tevékenységre és létesítményekre kiadott engedélyek mellett, a gázelosztó-vezeték rendszer az év folyamán 1293 km-rel növekedett, a bekapcsolt települések száma a telítettség miatt gyakorlatilag nem változik. A korábbi éveknek megfelelően végezte a bányafelügyelet ellenőrzési-felderítési tevékenységét a jogosulatlan bányászati tevékenységek mind teljesebb körű és gyors felszámolása érdekében. A bányászati koncessziókkal kapcsolatos tevékenység a korábban megkötött koncessziós szerződések teljesítésének ellenőrzésére (2 esetben) terjedt ki, a kérelmezett koncesszió átruházás (1 alkalommal) és koncessziós szerződés módosítás (1 esetben) miniszteri felterjesztésének intézését jelentette. A központi költségvetést megillető bányajáradékkal kapcsolatos nyilvántartási, számlakezelési és ellenőrzési feladatok keretében az MBH december 31. napján 865 bányajáradék önbevallásra és fizetésre kötelezett vállalkozóról vezetett nyilvántartást. A beszámolási évben a gazdasági és közlekedési miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben 3 vállalkozó bányajáradék-csökkentési kérelmét fogadta el, amelynek következtében EFt-tal kevesebb bányajáradék-fizetési kötelezettség keletkezett. A január 1. és december 31. közötti időszakban a Bányajáradék befizetési számlára Ft befizetés történt. A kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségének ellenőrzése az önbevallásban szereplő adatok figyelembevételével című célellenőrzési program keretében a bányafelügyelet 157 kitermelőhely bányajáradék önbevallási adatainak helyszíni ellenőrzését végezte el. - 3/36 -

5 A bányafelügyelet a korábbi évekhez viszonyítottan továbbra is nagy számban értékelt, minősített szakmai szempontból települési rendezési terveket, helyi építési szabályzatokat, működött közre szakhatóságként környezetvédelmi, vízügyi és építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban. Tovább növekedett a bányászati jogosultságot (kutatási engedély, bányatelek, jogátruházó) megállapító határozatok száma. A tárgyévben a meglévő érdekütközésekből eredően az MBH 164 fellebbezésre indult másodfokú ügyben járt el, 106 bírósági ügyben látott el perképviseletet. Az MBH feladatkörében ellátta a Bányászati Közlöny szerkesztésével összefüggő és a titokvédelmi felügyelői felelősségkörbe tartozó feladatokat, szervezte, irányította és végezte az iratkezeléssel, irattározással összefüggő tevékenységet. Az MBH - folytatta a bányabiztonsági szabályzatok korszerűsítésére irányuló jogszabályelőkészítő tevékenységét, - kidolgozta és a GKM részére tárcaegyeztetés céljából előterjesztette a bányászatról szóló törvényt módosító javaslatot, - megteremtette az Eurostat követelményeinek megfelelő munkavédelmi adatgyűjtés feltételeit, - működtette a közcélú állami munkavédelmi információs rendszert, - továbbfejlesztette az informatikai rendszert, a bányakapitányságok számítógépes hálózatait, bővítve azok eszközrendszerét; az interneten lévő információkat folyamatosan kiegészítette a bányavállalkozóknak fontos információkkal, adatokkal. A Bt. 43. (7) bekezdés szerint az MBH látja el a Tájrendezési célelőirányzattal kapcsolatos állami feladatokat. Ezek ellátásának létszám és költség igénye nem volt tervezhető, ugyanis a Magyar Köztársaság évi költségvetésének előkészítése idejében a vonatkozó törvénytervezet úgy rendelkezett, hogy e feladatokat január 1-vel kell majd ellátni, ezzel szemben a költségvetési törvény úgy került elfogadásra, hogy e feladatokat az MBH-nak már 2006 január 1-től el kell látnia. - 4/36 -

6 1. A BÁNYAFELÜGYELET TEVÉKENYSÉGE 1.1. A BÁNYAFELÜGYELET MŰKÖDÉSÉNEK FELTÉTELEI Személyi feltételek A költségvetés a évre a bányafelügyelet létszámát 128 főben határozta meg. A évben a munkajogi létszám fő között változott, a felmentett illetve felvett munkatársak feladatok ellátását biztosító időbeli átfedése-, valamint a jelentős számú hosszantartó betegség miatt. A költségvetésben meghatározott létszámnak megfelelően a feladatok elvégzésére 28 vezető, 66 érdemi ügyintéző, 20 ügyintéző, 6 ügykezelő és 8 fő fizikai dolgozó állt rendelkezésre. A bányafelügyelet létszámának összetételét és változását a 13. táblázat mutatja be. A köztisztviselők jogállásáról szóló évi XXIII. törvényben előírt feladatokat, követelményeket a szabadságolási terv,- a továbbképzési terv összeállítását, vagyonnyilatkozat-tételt, teljesítményértékelést, adatszolgáltatásokat, a közszolgálati jogviszony létesítését, megszűnését, megszüntetését, illetmények megállapítását stb.-, Munka Törvénykönyvéről-, a honvédelemről-, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvénnyel,- a polgári védelemmel kapcsolatos feladatokat a bányafelügyelet a nehézségek ellenére határidőre, maradéktalanul teljesítette. A évben nyolc fő tanult felsőoktatási intézményben, első, illetve második diploma megszerzése céljából. Közigazgatási alapvizsgát 4 fő, közigazgatási szakvizsgát 2 fő tett az év során. 11 fő vett részt az öt napos-, 10 fő a 2 napos KET felkészülési továbbképzésen. A Magyar Bányászati Hivatal képzési célelőirányzatból kapott támogatás és saját forrás felhasználásával még a évi továbbképzési tervek keretében a Számítástechnikai képzés felhasználóknak (ECDL) program lebonyolítását szervezte meg. A programban 7 fő vett részt, hat fő tett sikeres ECDL vizsgát és kapott bizonyítványt évben. A Miskolci Bányakapitányság 10 munkatársa kezdte el decemberben a 7 modulos ECDL tanfolyamot. Középfokú irattárosi továbbképzést évben 5 fő kezdte el. A tanfolyam év februárban fejeződik be. Idegen nyelvű továbbképzésre a Magyar Bányászati Hivatalnál központi támogatás, illetve saját forrás hiányában 2005-ben sem volt lehetőség. Az EU integrációs központi továbbképzésben bányafelügyeleti dolgozó részére nem biztosítottak lehetőséget a évben sem. Az MBH saját szervezésében mintegy 60 fő vett részt szakmai továbbképzésen, más hatóságok képviselőinek közreműködésével az MBH Balatonszéplaki Továbbképző Központ és Üdülőjében. - 5/36 -

7 A bányafelügyelet vezetői és munkatársai a külföldi és hazai szakmai rendezvényeken a második félévi saját bevételekre tekintettel az előző évekhez képest már nagyobb létszámban vehettek részt. A január 1. napjától, valamint a 2005 évben lépett lépő új és módosított jogszabályokban megfogalmazott bányafelügyeleti feladatok ellátásának a 13 fős többlet létszámigénye évben sem teljesült, ami megnehezítette a törvényben előírt eljárási határidők betartását, az új hatáskörök elvárható szintű gyakorlását, és a hagyományos bányafelügyeleti feladatok maradéktalan végrehajtását A bányafelügyelet költségvetése (költségvetési feltételei) A Magyar Bányásztati Hivatal évben a február 12-től hatályos Bt (9) bekezdése alapján működését saját bevételéből fedezi. A változás a bányafelügyelet szervezetének és feladatstruktúrájának korszerűsítését tette szükségessé, ennek érdekében évben megkezdődött a bányafelügyelet szervezeti működési szabályzatának (SZMSZ) átdolgozása, melynek elfogadására február 15.-én került sor a felügyeleti szerv részéről. A megváltozott gazdálkodás végrehajtására is figyelemmel elkészült az 57/2005. (VII.7.) GKM rendelet, mely a bányafelügyelet részére fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról, valamint a felügyeleti díj fizetésének részletes szabályairól rendelkezik. A pénzügyi gazdálkodás területén ezzel együtt gyökeres változás történt. A feladatok racionális megvalósítása érdekében bevezetésre került a SALDO pénzügyi integrált információs rendszer. Az igazgatási feladatok hatékony ellátása érdekében megkezdődött a Kormányzati Iratkezelő Rendszer (KIR2) program alkalmazása, amely részét képezte a feladatstruktúra korszerűsítésének. A költségvetési előirányzatok alakulása (14. táblázat) Az előirányzatok évközi változásai, a tényleges teljesítéseket befolyásoló főbb tényezők: évi eredeti kiadási és bevételi előirányzat 658,6 M Ft A módosított kiadási és bevételi előirányzat 1865,0 M Ft A évi kiadási és bevételi kiemelt előirányzatok a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CXXXV. törvényben (Áht.) kerültek meghatározásra. A tervezéskor ismertté vált, hogy az eredeti előirányzat a bányafelügyelet működését nem fedezi. A kötelező személyi juttatásokon kívül 13,2 M Ft dologi kiadás került megtervezésre az elemi költségvetésben, amely egy havi működéshez elegendő. - 6/36 -

8 A bányafelügyelet zavartalan működésének biztosítása érdekében a GKM 90 M Fttal növelte a költségvetési támogatást, a fejezetéhez tartozó közlekedéssel kapcsolatos és egyéb fejezeti kezelésű előirányzatokból /ÁHT /. A főügyeleti rendszer kiépítésre a katasztrófavédelmi, polgári védelmi és nukleárisbaleset-elhárítási ágazati feladatok /ÁHT / fejezeti kezelésű előirányzatból 0,7 M Ft támogatást nyújtott a felügyeleti szerv. Az Áht a szerinti Államháztartási egyensúlyt biztosító tartalék elvonásra került a költségvetési támogatásból 6,3 M Ft értékben. A bányatörvény módosítása lehetővé tette, hogy a felügyeleti díjbevételek és az igazgatási szolgáltatási díjbevételekből származó többletbevételekből a bányafelügyelet folyamatos működése fenntartható legyen. Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998 (XII.30.) Korm. rendeletben (Ámr.) foglaltaknak megfelelően az eredeti előirányzatot meghaladó többletbevételünk 50%-a, 562 M Ft befizetésre került a központi költségvetésbe. A fejezet kérésének megfelelően felülvizsgáltuk lehetőségeinket, és az Áht. 24 (14) bekezdése alapján 50M Ft-ot biztosítottunk a felügyeleti szerv előre nem látható kiadásainak fedezetére, amely a költségvetési támogatás előirányzatát, valamint a dologi kiadások előirányzatát csökkentette. Saját bevételünk alakulása lehetővé tette, hogy a több éves megszorító gazdálkodás után évben pótoljuk azokat a hiányosságokat, amelyek az elmúlt években feladataink ellátását veszélyeztették évben a személyi juttatások, a dologi kiadások, valamint a felhalmozási kiadások területén egyszeri, és megismételhetetlen lehetőségünk adódott annak eredményeképpen, hogy a bányafelügyelet áttért a saját bevételből való gazdálkodásra. A személyi juttatások előirányzatának alakulása évben a személyi juttatások eredeti előirányzata 479,1 M Ft A személyi juttatások módosított előirányzata 622,4 M Ft A személyi juttatások előirányzatának teljesítése 616,9 M Ft A szűkös lehetőségek figyelembevételével a személyi juttatások meghatározása során a köztisztviselői törvény szerinti kötelező juttatások kerültek megtervezésre. A gazdálkodásban bekövetkezett változás lehetőséget biztosított a személyi juttatások pozitív irányú elmozdulására: Jutalomkeretünket megemeltük, figyelembe véve az Ámr. 59. (2) bekezdését, az 50/1999 (XI.3.) EüM rendeletnek megfelelően azoknak a munkatársaknak, akik munkaidejükből 4 órán át képernyő előtt dolgoznak, védőszemüveget biztosítottunk, lehetőségünk nyílt dolgozóinknak egyszeri egészségpénztári befizetésre. - 7/36 -

9 A dologi kiadások előirányzatának alakulása évben a dologi kiadások eredeti előirányzata módosított előirányzata előirányzatának teljesítése 13,2 M Ft 715,3 M Ft 702,1 M Ft Az előirányzatok változásának általános indoklásában kitértünk arra, hogy a dologi kiadások eredeti előirányzatát gazdálkodásunk évi változása miatt nagyon alacsony szinten határoztuk meg. Saját bevételeink realizálása tette lehetővé, hogy a feladatellátás zavartalanul működjön július 1.-től a Hivatal épületének kezelői jogát átvettük a felügyeleti szervtől, az épület működtetése, fenntartása, jelentős többletkiadást jelentett számunkra. Dologi kiadásainkat növelték a különféle költségvetési befizetések, melyek 565 M Ft kiadást jelentettek az alábbiak szerint: az eredeti előirányzatot meghaladó többletbevételből származó befizetési kötelezettség 562 M Ft, bevételek meghatározott köre utáni befizetés 1,3 M Ft, befektetett eszközökkel kapcsolatos befizetési kötelezettség 0,9 M Ft, egyéb befizetési kötelezettség 0,8 M Ft. A felhalmozási kiadások előirányzatának alakulása évben a felhalmozási kiadások eredeti előirányzata módosított előirányzata előirányzatának teljesítése 4,4 M Ft 128,9 M Ft 110,6 M Ft A bányafelügyelet feladatainak hatékony ellátása érdekében 4 db személygépkocsit, a szakmai feladatok korszerűsítésének növelése céljából 5 db GSP készüléket vásárolt. A bányafelügyelet feladatainak ellátásához korszerű, a feladat elvárásainak megfelelő informatikai háttér kialakítása vált szükségessé. Ennek keretében többletbevételünkből az alábbi fejlesztéseket valósítottuk meg: az alapinfrastruktúra modernizálására 80,1 M Ft, szolgáltatások modernizálására 1,8 M Ft, digitális tartalmak fejlesztésére 1,4 M Ft, digitális írástudás fejlesztésére 0,9 M Ft értékben. A bevételek alakulása évben a bevételek eredeti előirányzata módosított előirányzata előirányzatának teljesítése 658,6 M Ft 1865,0 M Ft 1873,6 M Ft - 8/36 -

10 Költségvetési támogatások alakulása: évben a költségvetési támogatások eredeti előirányzata módosított előirányzata előirányzatának teljesítése 634,0 M Ft 668,4 M Ft 668,4 M Ft A költségvetési támogatások alakulását az előirányzatok változásának általános indoklásában részleteztük. Működési célú pénzeszköz átvételek alakulása: évben a működési célú pénzeszköz átvételek eredeti előirányzata módosított előirányzata előirányzatának teljesítése 0 M Ft 27,4 M Ft 28,1 M Ft Az átvett pénzeszközök a támogatási szerződésekben, megállapodásokban meghatározott feladatok ellátására kerültek felhasználásra az alábbiak szerint: 5/2002. (XII.12.) FMM rendelet felhatalmazása alapján az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőséggel kötött megállapodásban foglaltaknak megfelelően az átvett pénzeszközt a közcélú állami munkavédelmi információs rendszer folyamatos működtetéséhez használtuk fel. A Szénbányászati Szerkezetátalakítási Központ 6 M Ft-ot biztosított az MBH részére, a gazdálkodási és egyéb feladatinak elvégzésére. Saját bevételek alakulása: A Magyar Bányászati Hivatal, a Bt. 43. (9) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján, a gazdasági és közlekedési miniszter 57/2005. (VII.7.) GKM rendeletében foglalt részletes szabályozásnak megfelelően működését saját bevételből fedezi. A bányafelügyelet részére felügyeleti tevékenységéért a bányatelek jogosultja, a földgáztárolói,- szállítói és elosztói PB-gáz forgalmazói engedélyes, felügyeleti díjat köteles fizetni. Az alábbiakban felsorolt saját bevételek jelentős része július 30.-ig realizálódott évben a saját bevételek eredeti előirányzata módosított előirányzata előirányzatának teljesítése 23,1 M Ft 1153,3 M Ft 1172,2 M Ft A saját bevétellel való gazdálkodás forrásai: a.) Hatósági jogkörhöz köthető működési bevételek: felügyeleti díjbevétel, igazgatási szolgáltatási díjbevétel, bírságok, b.) Egyéb saját bevételek: vizsgadíjak - 9/36 -

11 bérleti díjbevételek. A bevételek beszedésére nyilvántartására, megkülönböztetett figyelmet fordítunk, hiszen gazdálkodásunk sikere elsősorban a bevételeink realizálásán múlik. Behajthatatlan követelésünk jelenleg nincs, mivel a behajtás végrehajtásának folyamata a jogszabály életbelépése óta még nem zárult le. Előirányzat maradvány A évi előirányzat-maradvány főbb felhasználási jogcíme évben 11,8M Ft előirányzat maradvány keletkezett, amely évben felhasználásra került a felügyeleti szerv jóváhagyásának megfelelően. Az előirányzat maradványt 2 db jármű beszerzésére fordítottuk 9 M Ft értékben, a fennmaradó 2,8 M Ft-ot befizettük a központi költségvetésbe. A évi előirányzat-maradványok alakulása, összetétele, keletkezésének okai évben 256,8 M Ft előirányzat maradvány keletkezett, amely 64,8 M Ft szabad maradványt, valamint 192,0 M Ft kötelezettségvállalással terhelt maradványt tartalmaz. A kötelezettségvállalással terhelt előirányzat maradvány összetétele: Dologi kiadások előirányzata Személyi juttatások előirányzata Beruházási kiadások előirányzata Felújítási kiadások előirányzata 22,9 M Ft 0,4 M Ft 2,4 M Ft 166,3 M Ft A felügyeleti díjbevétel alakulása kivételes helyzetbe hozta a Magyar Bányászati Hivatalt évben. Gazdálkodásunk lehetővé tette, hogy az 1907-ben épült igen veszélyes állapotban lévő hivatali épületünk homlokzatának felújítását megkezdhessük. Ennek érdekében évben előzetes felhívást jelentettünk meg a Közbeszerzési Értesítőben 150 M Ft értékben. A tervezés megkezdődött előre láthatóan a minimális elgondolásokra lesz elegendő a fenti összeg. A évi átmeneti gazdálkodás - amely részben költségvetési támogatásból, részben saját bevételből valósult meg eredményezte, hogy 64,8 M Ft szabad pénzmaradvánnyal zártuk az évet. Célunk, hogy ezt az összeget a hivatal székházának felújítási munkálatainak folytatására fordíthassuk. Ennek érdekében levélben kerestük meg a Pénzügyminisztérium Központi Költségvetési Fejezetek Főosztályát SZAKIGAZGATÁSI TEVÉKENYSÉGEK Engedélyezések (15. táblázat) A év adataival összehasonlítva megállapítható, hogy évben a benyújtott és elbírált kérelmek száma 1285-tel (14 %-kal) nőtt. - 10/36 -

12 A kiadott szakhatósági állásfoglalások száma ebben az évben is több mint a felét teszi ki az összes, szakigazgatással kapcsolatos kérelemnek. Az esetszámuk (5643) a korábbi évek növekvő trendjének megfelelően 8 %-os növekedést mutat. A létesítmények létesítésének és használatba vételének engedélyezését (1783 ügy) szinte teljes mértékben a gázszállító és gázelosztó vezetékek különböző engedélyei teszik ki. A létesítmények létesítésének engedélyezése azonban gyakorlatilag asz elmúlt év szintjén maradt. A bányászati (kutatási, kitermelési, tájrendezési) tevékenységekkel kapcsolatos engedélykérelmek száma (890) az előző időszakhoz képest mintegy 21 %-al csökkent, azonban a műszaki üzemi terv jóváhagyások száma gyakorlatilag az előző évi szinten maradt, illetve az általános trendnél lassúbb ütemben, mintegy 3 %-al csökkent. Külön említést érdemel a robbanóanyagokkal kapcsolatos ügyek számának viszonylagos stagnálása ami arra utal, hogy a tevékenységgel kapcsolatos igények állandósultak. A gépek, berendezések engedélyezése jogszabályok változása miatt tárgyévben nem történt. A nyomástartó berendezésekre vonatkozó engedélyek számának mintegy ötszörös növekedése a PB tartályokkal kapcsolatos szabályozási változások miatt következett be. Az év során kiadott Hatósági bizonyítványok száma (386), jelentős mértékben nőtt, ami a közbeszerzési pályázatokkal kapcsolatos igényekre vezethető vissza. A közérdekű bejelentésekkel és panaszokkal kapcsolatos eljárások száma gyakorlatilag stagnál. Jogszabályváltozás miatt jelentős számú rendőrségi megkeresés érkezett a robbanó- és pirotechnikai anyagokkal kapcsolatos szabálysértési eljárásokról való tájékoztatás miatt Ellenőrzések A bányakapitányságok összesen 1789 műszakot fordítottak ellenőrzésre. A 110 munkanappal végrehajtott komplex, illetve 311 munkanapot kitevő célellenőrzések, valamint az 1260 munkanappal teljesített egyéni vagy csoportos ellenőrzések keretében felmérték a felügyelt tevékenységek biztonsági és munkavédelmi helyzetét. Az előbb felsorolt ellenőrzések közül közérdekű bejelentések, panaszok kivizsgálására 146, munkaügyi ellenőrzésre 108 munkanapot fordított a bányafelügyelet. (16. táblázat) A tervezett komplex szemléket a bányakapitányságok megtartották, az ellenőrzések során észlelt szabálytalanságok miatt minden esetben eljártak (figyelem felhívással éltek, intézkedési terv készítését írták elő, szabálysértési eljárást folytattak le, végrehajtási bírságot szabtak ki). A munkaterv szerint végrehajtott célellenőrzések: a bányaműveletekkel érintett területek felmérésére, a bányajáradék önbevallások visszaellenőrzésére, az elosztói engedélyesek havária elhárítási feltételeinek ellenőrzésére, valamint a kitörésvédelmi és bányamentő szervezetek személyi és tárgyi feltételeinek ellenőrzésére irányultak. - 11/36 -

13 A bányamentő, illetve kitörésvédelmi szervezeteknél kirívó hiányosságot nem tapasztaltak az ellenőrzést végzők. Az ellenőrzések észrevételei alapján több üzemben intézkedni kellett - a bányaművelési térképek járadékbevallás alapjául szolgáló kiegészítésére, - az ásványvagyon veszteség helyes megállapítására, - az elosztói engedélyesek üzemzavar elhárítási szabályzatának aktualizálására, a hibabejelentések rögzítésének pontosságára, a gázalatti munkavégzésnél a lángmentes-ruha használatának elrendelésére, a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben a robbanásvédelmi dokumentáció elkészítésére, illetve a gépi földmunkavégzés kellő színvonalú szervezettségének (alvállalkozók oktatása, a velük kötött szerződések tartalmának) megteremtésére. A munkaügyi ellenőrzéseket a bányakapitányságok komplex szemlék során minden esetben, illetve és ezen túl önálló ellenőrzés formájában is tartottak. Az ellenőrzések elsősorban a következő szempontokra tértek ki: - munkaszerződések írásba foglalása, - munkaszerződések tartalmi vizsgálata, - jelenléti ív vezetése, - bérezés a minimálbérnek megfelelősége, - a bér kifizetése időpontjának megfelelősége, - a bér kifizetéséről megfelelő részletességű elszámolás átadása, - munkavállaló bejelentése /APEH-nél/, - szombat, vasárnapi munkavégzés, - túlóra, - munkaviszony megszüntetésének szabályossága, igazolások kiadása. Az ellenőrzések alapján leszűrhető általános megállapítások: Azon gazdasági társaságoknál, ahol a munkaügyi előírások betartásáról a társaságon belül külön szervezet, illetve a társaság központi egységénél külön csoport gondoskodik, jóval kevesebb hiányosság, mulasztás fordul elő, mint a kisebb létszámú, külön ezzel foglalkozó szakembert nem alkalmazó Kft-knél, Bt-knél, stb. A munkaügyi ellenőrzések során elsődlegesen a munkaviszony jogszerű létesítésével, a rendes és rendkívüli munkaidőre vonatkozó szabályok megtartásával, a munkaadó nyilvántartási és bejelentési kötelezettségének teljesítésével és a munkaviszony létesítésekor szükséges tájékoztatási kötelezettség betartásával kapcsolatos előírások tekintetében javulás tapasztalható. A munkaügyi ellenőrzéseken kiemelt figyelmet kapott, hogy a délutános és éjszakai munkavégzésért, valamint rendkívüli munkavégzésért járó műszakpótlékok mértéke megfelel-e a hatályos jogszabályi előírásoknak, s azokat a dolgozók a teljesített munkaóráknak megfelelően megkapják-e. Munkaterven kívül júniusától kezdődően került sor a Belügyminisztérium és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium kezdeményezésére a veszélyes anyagot gyártó, feldolgozó, tároló és szállító tevékenységek ellenőrzését célzó zöld kommandós akciósorozatra. A régiónként tervezett és 4 régióban végrehajtott akciósorozatban a Bányakapitányságok a polgári felhasználású robbanóanyagokkal - 12/36 -

14 kapcsolatos tevékenységek ellenőrzéseiben vettek részt. Az Észak-Magyarországi régióban a Miskolci, a Közép-Dunántúli régióban a Veszprémi, a Közép- Magyarországi régióban a Szolnoki Bányakapitányság vett részt. Az Észak-Alföldi régióban a tevékenység ellenőrzésre kijelölt gazdálkodó szervezetek nem indokolták a Szolnoki Bányakapitányság közreműködését. Az ellenőrzések során feltárt hiányosságok megszüntetésére a Bányakapitányságok intézkedtek, végrehajtásukat visszaellenőrizték. Az akciósorozat a további 3 régióban 2006-ban folytatódik Jogorvoslati eljárások, peres ügyek A tárgyévben a meglévő érdekütközésekből eredően az MBH 164 fellebbezésre indult másodfokú ügyben, a??. ábra szerinti megoszlásban járt el, a fellebbezések alakulását a??. táblázat és??. ábrák mutatják be. A hivatal 26 esetben vizsgált közérdekű bejelentést, panaszt, 3 esetben felügyeleti intézkedés történt. Az MBH 106 bírósági ügyben látott el perképviseletet 2005-ben, melyből 32 ítélettel, 22 pedig végzéssel befejeződött. A folyamatban lévő perek közül 44 indult előtt és 52 folytatódott után is. Pernyertes ügyek aránya 70%. 17 esetben a felperes keresetét elutasító ítélet született, 21 esetben pert megszüntető végzéssel zárult a bírósági eljárás, pervesztes ügyek száma 15, aránya 28%, míg 1 bírósági eljárás felfüggesztésre került. Figyelemmel arra, hogy a közigazgatási eljárásban a szakhatóság quasi engedélyező hatóság és állásfoglalása a bányafelügyelet döntésének kialakítása során nem mellőzhető, megállapítható, hogy az MBH szakhatósági keresettel nem érintett pervesztes ügyeinek aránya a befejezett ügyekhez viszonyítva mindössze 8 % (??. táblázat és??. ábra). A bírósági eljárások 93 %-ára közigazgatási ügyben került sor, 7 %-a közszolgálati és egyéb ügyet érintően folyt A bányajáradékkal kapcsolatos tevékenységek A bányafelügyelet nagy figyelmet fordított az ásványi nyersanyagok kitermelése után a magyar államot megillető bányajáradék önbevallásainak és befizetéseinek felügyeletére. Ennek keretében rendszeresen ellenőrizte az önbevallások tartalmát, a kitermelt és a bevallott mennyiségeket, valamint a befizetések teljesítését. Hibás, valótlan vagy téves önbevallások esetében intézkedett a bevallások felülvizsgálatára és a pótlólagos befizetések teljesítésére. A jogszabályi változások mellett, ez a hatósági ellenőrző tevékenység is hozzájárult ahhoz, hogy az előző évhez képest a költségvetésbe befizetett bányajáradék összege jelentős, közel kettő milliárd forinttal emelkedett. A MBH nyilvántartása szerint december 31-én - bányajáradék önbevallására kötelezett vállalkozók száma 865 volt, amelyből bányafelügyeleti engedéllyel ásványi nyersanyagot kitermelő 713, egyéb engedéllyel kitermelő 73, illetve geotermikus energiát energetikai célra hasznosító 79 volt, - 13/36 -

15 bányafelügyeleti engedéllyel rendelkező szilárd ásványbányászati, illetve 276 kőolaj- és földgáz bányászati kitermelőhely, és 131 geotermikus energia energetikai hasznosítására épített létesítmény volt. A bevallott bányajáradékot negyedévenkénti tagolásban, nyersanyag fajtánkénti bontásban a 17. sz. táblázat, a évben nyersanyag fajtánként keletkezett fizetési kötelezettséget a 18. sz. táblázat mutatja meg. A évi túlfizetés az előző évek önbevallásainak önrevíziója eredményeként képződött. A szénhidrogének esetében létrejött túlfizetés a decemberi önbevallás utólagos módosítása miatt keletkezett. A IV. negyedévre (szénhidrogén esetén decemberre) bevallott bányajáradék befizetési határideje január 20., ezért a 6. oszlopban a évben a bányajáradék számlára március 17-ig befolyt összegek is figyelembe vételre kerültek. A "Bányajáradék befizetése bevételi számlára (továbbiakban: bányajáradék számla) évben 23,8 milliárd Ft került befizetésre (19. sz. táblázat 4. oszlopa). Ez az összeg 4,1 milliárd forinttal haladja meg a számla december 31-i egyenlegét. A nyersanyag fajták közül a legjelentősebb csökkenés 114 millió Ft - a szén kitermelés után fizetett bányajáradék összegében történt, amelyet a kitermelés 20 %-os csökkenése eredményezett. A legjelentősebb növekedés - 3,9 milliárd Ft - a szénhidrogén után fizetett bányajáradék összegében következett be, amely növekedés a mind a földgáz, mind a kőolaj termelés csökkenésének, valamint a földgáz és a kőolaj árának jelentős emelkedésének eredőjeként következett be. Az építőanyag ágazat által fizetett járadék 304 millió Ft-tal haladta meg az előző évit. Kedvezően hatott a bányajáradék bevétel alakulására a beruházási piac, különösen az útépítés élénkülése. A Bányajáradék befizetése bevételi számlára óta évenként befizetett bányajáradék összege és az összeg alakulását befolyásoló tényezők a 20. sz. táblázatban kerültek összefoglalásra SZABÁLYSÉRTÉSI ÜGYEK ( sz. táblázat) Tárgyévben a bányafelügyelet által indított szabálysértési eljárások száma az előző évi értékekhez képest mintegy 18 %-al nőtt. Ezen belül - az ipari és bányászati szabálysértések részaránya -4%-os növekedést mutat, - a közrend elleni szabálysértések (elsősorban a robbanóanyagokkal kapcsolatos visszaélések) részaránya évben jelentősen csökkent, aminek nyilvánvaló oka egyrészt az, hogy a tárgyban évben rendkívüli célellenőrzéseket hajtottak - 14/36 -

16 végre, másrészt az, hogy a célellenőrzések hatására a biztonság nőtt és a helyzet nem változott jelentősen évben sem, - a kiszabott munkaügyi bírságok összege drasztikusan mintegy 53 %-al csökkent az előző évihez képest, ami javulást mutat. - az egyéb szabálysértések részaránya gyakorlatilag azonos mintegy 30 %. Összességében megállapítható, hogy a szabálysértések súlyossága évben az előző évhez képest csökkent, ugyanis az előző évi 58 szabálysértési eljárásban a kiszabott bírság összege Ft. volt, míg a tárgyévi 69 esethez ennél kisebb Ft. bírság összeg rendelhető KÖZÉRDEKŰ BEJELENTÉSEK INTÉZÉSE A bejelentések évben is elsősorban jogosulatlan, vagy szabálytalan bányászat, illetve a kitermelt ásványi nyersanyag szállításával kapcsolatos problémák miatt érkeztek. Gázelosztó vezetékek tekintetében a vezetékek tulajdonjogára, elhelyezésére, régebbi építések esetében a bányaszolgalmi jog alapítására vonatkozóan érkeztek bejelentések, míg új elemként- a Pb-forgalmazással kapcsolatosan a forgalmazók egymás tevékenységére tett bejelentéseit kellett vizsgálni. A bányafelügyelet minden esetben eljárt és hatáskörében intézkedett az észlelt problémák felszámolására JOGSZABÁLY ELŐKÉSZÍTÉSI ÉS VÉLEMÉNYEZÉSI TEVÉKENYSÉG A bányafelügyelet összesen 30 jogszabály kidolgozásában illetve véleményezésében működött közre: részt vett 1 törvény és 7miniszteri rendelet, valamint 1-1 törvény, kormányrendelet és miniszteri rendelet módosítás kidolgozásában. 23 jogszabály, illetve jogszabály módosítás tervezet véleményezett. Közreműködött egy EU Parlamenti és Tanácsi Irányelv tervezetének véleményezésében. (24. sz. táblázat) Külön említést érdemel - a bányászatról szóló törvény és végrehajtási rendeletének módosítása, - a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazásáról és felügyeletéről szóló kormányrendelet módosítása, - a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó sajátos építményekre vonatkozó egyes építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló miniszteri rendelet tervezetének kidolgozása, - a gázelosztó vezetékek biztonsági követelményeiről szóló miniszteri rendelet, és a Gázelosztó Vezeték Biztonsági Szabályzat tervezetének kidolgozása, - a szénhidrogén-szállítóvezetékek biztonsági követelményeiről szóló miniszteri rendelet, és a Szénhidrogén-szállítóvezetékek Műszaki-biztonsági Szabályzat tervezetének kidolgozása, - 15/36 -

17 - a kitermelő iparágakból származó hulladékokkal való gazdálkodásról szóló EU Parlamenti és Tanácsi Irányelv tervezetének véleményezése A MAGYAR BÁNYÁSZATI HIVATAL MUNKAVÉDELMI INFORMÁCIÓS SZOLGÁLATA A munkavédelmi jellegű bírságok pályázati, valamint információs célú felhasználásáról szóló 5/2002. (XI. 12.) FMM rendelet 14. (2) bekezdése alapján az MBH mint a munkavédelemről szóló évi CXIII. törvényben munkavédelmi hatósági jogkörrel felruházott szervezetnél működő munkavédelmi információs szolgálat 2005-ben is fogadta a hívó fél számára ingyenes zöldszámon érkező, elsősorban munkavédelemmel kapcsolatos telefonhívásokat és válaszadásaival teljesítette a jogszabályban előírt kötelezettségeit. Az MBH Munkavédelmi Információs Szolgálatának feladata a Bt. hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezetek, mint munkáltatók és e munkáltatóknál szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállalók, valamint a munkavállalók érdekképviseletét ellátó személyek vagy szervek részére az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos információk nyújtása és a tapasztalatok átadása. A Szolgálat az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel, a munkavédelemmel kapcsolatos tájékoztató, tanácsadó és felvilágosító tevékenységét a vonatkozó jogszabályi előírások, normatívák, műszaki-biztonsági szabályzatok, valamint a munkavédelmi felügyeleti eljárások baleset- és üzemzavar-vizsgálatok - során nyert bányafelügyeleti tapasztalatok alapján látja el. A helyes munkavédelmi szemlélet mind szélesebb körű megismertetése, illetve népszerűsítése érdekében ez évben is felhasználtuk az MBH internetes honlapját, az Országos Bányászati és Kohászati Egyesület (OMBKE) szervezésében megrendezett Bányászati és Gázipari Munkavédelmi Fórum nyújtotta lehetőséget, a Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezetének Munkavédelmi Bizottságát és a bányaipari munkavédelmi-képviselők továbbképzési tanfolyamait. Jelentős számú kérdést kaptunk az uniós csatlakozást követően hatályba lépett a közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó, a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó tájékoztatási kötelezettség eljárási szabályairól és díjazásáról szóló 1/2004. (I.9.) FMM rendelettel kapcsolatban. Ugyancsak jelentősen megnőtt a közbeszerzésről szóló évi CXXIX. törvény módosítása, kiegészítése után a munkaügyi hatósági igazolás kiadásával és annak eljárási szabályaival foglalkozó megkeresések, hívások száma. Az MBH zöldszámán jelentkező érdeklődőket az év folyamán több alkalommal irányítottuk át a kérdések meghallgatása, és megismerése után a hatáskörrel és információval rendelkező OMMF vagy ÁNTSz szolgálatához EGYÉB TEVÉKENYSÉG Az MBH évi informatikai tevékenysége - 16/36 -

18 A Magyar Bányászati Hivatal és a bányakapitányságok korszerűtlen felhasználói számítógépekkel és szerverekkel rendelkeztek. Nem volt biztosítva az egységes hálózati struktúra. Új, korszerű felhasználói számítógépekkel és szerverekkel való felszerelkezés elkezdődött a 2005-ös évben, de ezt 2006-ban is folytatni kell a Magyar Bányászati Hivatalnál, mind a bányakapitányságoknál. A megfelelő szoftverekkel együtt nagy kapacitású szerverek 5 darab és felhasználói gépek 83 darab telepítésére került sor. Az MBH hálózati kiépítettsége: A Magyar Bányászati Hivatal 2005 során bevezette a KIR2-t (Kormányzati Iratkezelő Rendszer), melynek beüzemelése és betanítása is megtörtént, így a 2006-os évben már ezzel történik az ügyiratok iktatása és a belső ügyintézés. A Magyar Bányászati Hivatal 2005 során bevezette a SALDO-t (Gazdasági pénzügyi rendszer), melynek beüzemelése és betanítása is megtörtént, így a 2006-os évben már ezzel történik az gazdasági és pénzügyi adatok nyilvántartása. A rendszerek használatbavétele megtörtént. Szervezett oktatással segítettük és segítjük a betanulást és a begyakorlást. Az MBH tervezi az EKG-hoz való csatlakozást valamint az elektronikus aláírás használatának bevezetését ez jó alapot biztosít a hálózati kapcsolat megteremtéséhez a kormányzati szervekkel, a társhatóságokkal és a bányavállalkozókkal. - 17/36 -

19 A kiépített rendszer jellemzői HP ProLiant DL360 rack és disktömb o Microsoft Windows Server 2003 o Microsoft Exchange Server 2003 o Microsoft System Management Server o CA Brighstor Arcserve o F-Secure Anti-Virus for Servers HP Compaq dc7600 felhasználói számítógépek o Microsoft Windows XP o Microsoft Office 2003 o Microsoft Outlook 2003 o Microsoft Internet Explorer 6.0 o F-Secure Anti-Virus Client Security Rendszerkörnyezet Levelező szerver Rendszer management Archiválás Vírusvédelem Rendszerkörnyezet Irodai környezet Levelezés Internet elérés Vírusvédelem Mindezekkel az eszközökkel lehetőség nyílt a következő feladatok megoldására: Egy Internet alapú VPN (Virtual Privat Network) rendszer telepítése, mely az mbh.hu domain eléréseket teszi lehetővé, mind az MBH-nál mind a kapitányságokon. Tűzfallal védett belső hálózat kiépítése, mely a fokozottabb biztonság mellett lehetővé teszi az Internet kapcsolat belső megosztását is. Központi adattárolás, adatmegosztás alapja egy nagy hatékonyságú Oracle adatbázis szerver, mely a nagyobb adatbiztonság elérését biztosítja. Központi nyomtatás megvalósítása, mely csökkenti a papír és festék felhasználást. Központilag vezérelt és frissített vírusvédelem, amely biztonságosabbá teszi a felhasználók számára a számítógépek használatát Közreműködés tájvédelmi körzet kijelölésében novemberében a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi Hivatal egyeztető tárgyalásokat kezdeményezett a Mura-menti Tájvédelmi Körzet kijelöléséről. A kijelölendő terület nyolc bányatelket érintett. Az egyeztetések eredményeként született megállapodás lényege, hogy a jelenleg működő bányák a bányatelek határon belül változatlan feltételek mellett termelhetik ki a készletüket, de nem bővíthetőek. Amennyiben a megállapodás ellenére természetvédelmi okokból mégis korlátozni kellene a bányászati tevékenységet és abból a bányavállalkozó kárt szenved, a korlátozást elrendelő határozatban intézkedni kell a kártalanításról, annak mértékéről és módjáról is. - 18/36 -

20 2. TÁJÉKOZTATÓ A FELÜGYELT TEVÉKENYSÉGEKRŐL 2.1. ÁSVÁNYI NYERSANYAGOK KUTATÁSA A bányafelügyelet feladatkörében ásványi nyersanyagok kutatására irányuló kérelmet 144 (4) esetben fogadott be és 150 (8) esetben adott ki. A benyújtott zárójelentések száma 86 (3), az elfogadott zárójelentések száma 88 (3) volt. Ez évben 165 (33) területen folyik MÜT alapján kutatási tevékenység (zárójelben a CH kutatásra vonatkozó adat szerepel). A bejelentett és elfogadott előkutatások száma Bejelentés alapján történő előkutatások Annak ellenére, hogy a jogszabály lehetőséget előkutatás végzésére, ezzel a kutatási lehetőséggel egyre kevésbé élnek a vállalkozók. A bejelentett és elfogadott előkutatások száma alacsony, összesen 4, ez azonban az elmúlt évinél 25 %-al több. 1 bejelentés esetében az ingatlantulajdonosi hozzájárulás hiánya, 1 másik esetben pedig a terület bányászati joggal fedettsége miatt meg kellett megtiltani az előkutatás elvégzését. Az előkutatások homok, kavics ásványi nyersanyagra irányulnak, többnyire a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésével kapcsolatos munkákhoz kötődve. Az eljárás gyorsítása érdekében, vagy a nyersanyaggal - az útépítési töltésanyaggal - szemben támasztott alacsony minőségi követelmények miatt kerül alkalmazásra ez a kutatási lehetőség Bányafelügyeleti engedély alapján történő nyersanyagkutatás. Ásványi nyersanyag kutatási engedélykérelmet évben már alig nyújtottak be. (5. táblázat) A kutatni szándékozó vállalkozók inkább megvárták a Bt. február 12-i módosítását, mely az eljárás könnyítésével járt. Mivel a kutatási jog adomány ügyintézési ideje csupán 20 nap, ezért a benyújtott kérelmek intézése jellemzően nem húzódik át a következő évre. (Az 5. táblázatban, illetve a szöveges értékelésben természetesen a kutatási jogadományokat úgy kezeljük, mint a korábbi kutatási engedélynek megfelelő bányajogi kategóriát.) Az értékelés azt mutatja, hogy a benyújtott kérelmek száma kisebb (5 %), a kiadott engedélyek száma nagyobb (40 %) mértékben emelkedett. Sokat javult a kérelmek eredményességének mutatója. Ebben sokat segített, hogy az eljárás már nem igényli szakhatóságok közreműködését, így azok gyakran tapasztalt elutasító magatartása melyben viszont rendre a szakhatóságok tájékozatlansága, a kutatással kapcsolatos ismereteik hiánya játszott szerepet nem akadályozta a kutatási jogok kiadását. Megállapítható továbbá, hogy a leegyszerűsített jogszerzési eljárás sokakat bátorít a kérelem benyújtására. A kutatási zárójelentések vonatkozásában a benyújtott zárójelentések száma majd 20 % -al, az elfogadott zárójelentések száma 10 % -al csökkent. Az elfogadott kutatási zárójelentések 95%-a azonban nemfémes ásványi nyersanyagra, és csak 1,5 %-a szénre, illetve 3,5 %-a szénhidrogénre vonatkozik. Barnaszén vonatkozásában 2005-ben emelkedés látszik, különösen az Észak Magyarországi területen. - 19/36 -