A SZÜRKE GÉM (Ardea cinerea) VONULÓ ÉS TELELŐ ÁLLOMÁNYA MAGYARORSZÁGON ( )

Átírás

1 Magyar Vízivad Közlemények 23. (213) Hungarian Waterfowl Publications 23. (213) A SZÜRKE GÉM (Ardea cinerea) VONULÓ ÉS TELELŐ ÁLLOMÁNYA MAGYARORSZÁGON ( ) POPULATION NUMBER OF GREY HERON (Ardea cinerea) MIGRATING AND WINTERING IN HUNGARY ( ) Faragó Sándor & Gosztonyi Lívia Nyugat-magyarországi Egyetem, Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet, Sopron 1. BEVEZETÉS A szürke gém (Ardea cinerea) a palearktikus és az etiópiai faunaterületen honos. Európában csak Skandinávia és az Ibériai-félsziget nem tipikus költőterülete. Megtalálható Észak- és Közép-Afrikában, de Nyugat-Szibériában, Kínában, Elő- és Hátsó-Indiában, valamint Jáván is. Négy alfaját különíthetjük el, ebből az A. c. cinerea törzsalak költ Észak-Afrikában és a Nyugat-Palearktiszban. Hazánkban főleg vízi élőhelyek közelében általánosan elterjedt. A legtöbb telep a Duna, a Tisza és a Dráva mentén van, a többi kolónia főként a Dunántúlra koncentrálódik, de a Tiszántúl is jelentős ebből a szempontból. Minden vizes területen megtalálható, ahol megfelelő táplálékot talál. Folyó- és állóvizek mentén, erdős vidékeken is gyakori. Különösen kedveli a halastavakat, a folyók sekély vizű mellék- és holtágait. Költési időn kívül mocsaraknál, csatorna- és árokpartokon, nedves réteken, lucernatáblákon is megtalálható (FARAGÓ, 22b). Mivel elsősorban hallal táplálkozik, ezért a kárókatona mellett a halgazdálkodás vonatkozásában a másik igaz lényegesen kisebb jelentőségű konfliktusfajnak tekinthetjük. A kifejlett madarak zsákmányukat a vízben állva szerzik meg, ezért a zsákmányállatok mérete és a zsákmányolásra számára alkalmas vízfelület csak töredéke pl. a kárókatonához (általában a bukó-zsákmányoló technikát alkalmazó fajokhoz) képest. Egy kifejlett szürke gém napi táplálékszükséglete legalább 33 g, fiókaetetés esetén mintegy 5 g, de feljegyeztek már 7 g tömegű gyomortartalmat is (BAUER & GLUTZ VON BLOTZHEIM, 1987). VASVÁRI (1954) szerint napi táplálékmennyisége mintegy fele a kárókatonáénak. Mivel a nyár végétől a szürke gémek szívesen vadásznak tarlókon, a későbbiekben pedig lucernatáblákon mezei pocokra (Microtus arvalis), így zsákmányának jelentős hányadát teheti ki a nem hal táplálék (ebben is lényegesen eltér a kárókatonától). A táplálékért olykor több tíz km-es távolságra is elmennek. A halakon és kisemlősökön kívül elfogyasztják továbbá a kétéltűeket, a hüllőket, sőt az alacsonyabb rendű állatokat (rákok, csigák, ízeltlábúak) is. Mivel halastavakon, ivadéknevelő tóegységeken érzékeny veszteségeket okozhat, az idők folyamán változott a megítélése. A szürke gém állományai nem veszélyeztetettek, európai védelmi helyzete biztos (S) (TUCKER & HEATH, 1994). Szerepel a Berni Egyezmény III. Mellékletében és a Madárvédelmi Irányelv (79/49/EGK) I. Mellékletében. Magyarországon védett madárfaj, eszmei értéke korábban 1, 1993-tól 1 Ft volt. A védett és fokozottan védett növény- és állatfajokról, egyedeik értékéről, a fokozottan védett barlangok megállapításáról, valamint egyes védett állatfajokkal kapcsolatos korlátozások és tilalmak alóli felmentésekről szóló 1/1982. (III. 15.) OKTH rendelkezés értelmében mesterséges halastavaknál egész évben gyéríthető volt. A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai

2 Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/21. (V. 9.) KöM rendelet ezt már ilyen formában nem teszi lehetővé. Pénzben kifejezett értéke változatlanul 1 Ft. A fészektelepek a korábbi szabályozás során is kímélet alatt álltak, a gyérítés pedig nem veszélyeztette fészkelőpopulációit. Halfogyasztása okán védett volta ellenére korábban lehetővé tették helyi gyérítését, ma erre kevés a kezdeményezés, s talán nem is szükséges. Az állományát a kemény telek, a költőterületek zavarása (erdészeti munkák, útépítés, turizmus), helyenként a táplálkozóterületek elvesztése, illetőleg a növényvédőszerek okozta mérgezések (Afrikában, illetve itthon a pocokirtás) veszélyeztetik (BAUER & BERTHOLD, 1997). Elsősorban a fészektelepek oltalmával, természetes táplálkozóterületeik növelésével (víziélőhely-fejlesztés), illetve halastavi táplálkozásának akadályozásával (azaz a konfliktusok elkerülésével) lehet a fajt megvédeni (FARAGÓ, 22b). A halfogyasztó fajok tényleges predációs hatásainak megállapításához a releváns táplálkozásökológiai ismeretek mellett az állománynagyságok ismeretére ugyanúgy szükség van, ezért a klasszikus állományfelmérések folytatása e faj esetében sem kerülhető ki. A szürke gém európai állományai is hasonlóan a kárókatonához növekedésnek indultak. Ennek a növekedésnek a mértéke azonban hazai körülmények között nem volt ismert, ezért is került be e faj is a Magyar Vízivad Információs Rendszer (FARAGÓ, 1998a) adatbázisát biztosító 1996 óta működő Magyar Vízivad Monitoring monitorozandó fajainak listájára (FARAGÓ, 1998a). Jelen munka 16 év vizsgálata alapján mutatja be a faj vonuló és telelő állománya tér-idő mintázatának változását. 2. ANYAG ÉS MÓDSZER A Magyar Vízivad Monitoring felmérések módszerei megegyeznek az 1996/1997-es (FARAGÓ, 1998b), az 1997/1998-as (FARAGÓ, 1999), az 1998/1999-es (FARAGÓ, 21), az 1999/2-es (FARAGÓ & GOSZTONYI, 22), a 2/21-es (FARAGÓ, 22a), a 21/22- es (FARAGÓ & GOSZTONYI, 23), a 22/23-as (FARAGÓ, 25), a 23/24-es (FARAGÓ, 26), a 24/25-ös (FARAGÓ, 27a), a 25/26-os (FARAGÓ, 27b), a 26/27-es (FARAGÓ, 28a), a 27/28-as (FARAGÓ, 21a), a 28/29-es (FARAGÓ, 21b), a 29/11-es (FARAGÓ, 211a), valamint a 21/211-es (FARAGÓ, 211b) idényekben e monitoring keretében végzett és közzétett munkával. E vizsgálatok szinkronitásukat tekintve megfelelnek a nemzetközi konvencióknak. Ezekben közlésekben már megtaláljuk a szürke gém éven belüli tér-idő mintázatának szezononkénti adatait. Ez az adatbázis képezi jelenlegi feldolgozásunk alapját. A megfigyelési helyenként és havonként gyűjtött alapadatokat az táblázatok tartalmazzák. Térképeken ábrázoljuk (1 16. térkép) a fajhoz tartozó egyedek diszpergáltságát, amit havi részletezéssel jelenítünk meg. Ezzel együtt az egyes területekre vonatkoztatott részletes állománydinamikákat is ábrázoljuk (1. ábra). Az országos adatok alapján megadjuk a tartamos vizsgálatok országos összesített dinamikáját (minden észlelési nap, illetve a szezonmaximumok alapján), valamint indexeljük a változásokat (az első pozitív megfigyelés évének 1996 értékét tekintve 1%-nak). 3. EREDMÉNYEK A szürke gém hazai állománydinamikájára egy őszi (októberi), valamint egy szerényebb mértékű tavaszi (márciusi) maximum a jellemző. Az őszi maximumot követően (a lehűléssel) 276

3 megkezdődik az elvonulás, az áttelő példányok esetében pedig a befagyó tavakról megindul a koncentráció a jégmentes folyók felé. A téli időszakban az állomány nagyobbik része köztük az északi vendégek nagyobb része is délebbre vonul, a vendégek kisebb hányada viszont befagyatlan vizeinknél marad. A minimális egyedszám ennek megfelelően télre, januárra esik. Tavaszra a fészkelők, valamint az ivaréretlen kóborlók maradnak (FARAGÓ, 22b). Nyár végi, kora őszi egyedszáma azon térségekben a legnagyobb, ahol a fajnak fészektelepei vannak, illetve ahol a táplálékkínálat is megfelelő. Mivel a szürke gém széltében elterjedt fészkelő, illetve a sekély vizű természetes és mesterséges víztestek sok helyütt előfordulnak, így a diszpergáltsága is magas. Monitoring területeink közül a Rétszilasihalastavaknál, a Hortobágyon, a Biharugrai-halastavaknál és a Begécsi-víztárolónál, a szegedi Fehér-tónál és Dinnyési-Fertőnél, valamint egyes Duna-szakaszokon számottevő ilyenkor. Őszi tetőzése során az Alföldre helyeződik át eloszlásának súlypontja, ott is a halastavakat foglalja el leginkább. A legnagyobb egyedszámban a Hortobágyon, a Biharugraihalastavaknál és a Begécsi-víztárolón, a tömörkényi Csaj-tónál, valamint a szegedi Fehértónál és a Szegedi-Fertőnél fordul elő. A Dunántúlon a mezőföldi halastavaknál dúsulhat fel létszáma. A hazai Duna-szakaszok közül ebben az időszakban a Duna Baja és a déli országhatár közötti szakaszán észlelhető nagyobb példányszámban. A töredékére csökkenő telelőlétszám enyhe teleken szinte egyenletesen oszlik meg az ország vizein, bár ilyenkor is megfigyelhető egy-egy téli hónapban koncentrációja a Biharugrai-halastavaknál és a Begécsivíztárolón, valamint a szegedi Fehér-tónál és a Szegedi-Fertőnél. A mélyvizű folyókat télen elkerülik, hiszen a mélyen elvermelt halak elérhetetlenek a szürke gém számára. A folyók mentén telelő gémek rendszerint kijárnak a lucernatáblákra és gyepekre mezei pocokra vadászni. Mivel a szürke gém olykor már február végén, rendszerint azonban március elején/közepén foglalja el a fészkelőhelyét, ezután március közepétől elkezdődhet a tojásrakás és a kotlás, április közepére pedig már minden pár kotlik (FARAGÓ, 22b), ezért tavasszal a térfoglalás mintázatát elsősorban a fészektelepek helye határozza meg. Az ivaréretlen példányok a faj csak második vagy harmadik életévében kezd el szaporítani (FARAGÓ, 22b) halastavi koncentrációja is meghatározó tényező. Ennek megfelelően egyes években egyenletes az országon belüli eloszlása, más években hangsúlyosabb a dunántúli (Rétszilasihalastavak, Duna) jelenléte. Az Alföldön kis tavaszi egyedszámok mellett főként a Biharugrai-halastavaknál és a Begécsi-víztárolón, a szegedi Fehér-tónál és a Szegedi-Fertőnél, továbbá a Hortobágy vidékén észlelhetők (1 16. térkép és térkép) (FARAGÓ, 22b; FARAGÓ & GOSZTONYI, 26). A fellépő abszolút mennyiségek a Magyar Vízivad Monitoring területén országosan sem érik el a 22 példányt, azaz a Ramsari 1%-os kritériumszintet, így hazánk területe e faj vonulása és telelése szempontjából marginális jelentőségű. Szürke gém Grey Heron (Foto: PÁNCZÉL MÁTYÁS ) 277

4 1. táblázat: A szürke gém dinamikája Magyarországon, 1996/1997 Table 1: Dynamics of Grey Heron in Hungary, 1996/1997 Szürke gém (Ardea cinerea ) Okt Nov Dec Jan Feb Márc Fertő-tó Lake Fertő Duna Gönyű-Szob River Danube: Gönyű - Szob Tatai Öreg-tó Old Lake at Tata Dinnyési Fertő Velencei-tó Lake Velence Soponyai-halastavak Fishponds at Soponya Rétszilasi-halastavak Fishponds at Rétszilas Balaton, Keszthelyi-öböl Lake Balaton, Keszthelyi bay Kis-Balaton Dráva Barcs-Szentborbás River Dráva, Barcs - Szentborbás Gyékényesi kavicsbányató Gravel pits at Gyékényes Sumonyi-halastavak Fishponds at Sumony Pellérdi-halastavak Fishponds at Pellérd Dunakanyar Danube bend Duna Baja-országhatár River Danube: Baja - state border Kiskunsági szikes tavak 5 2 Natron lakes in Kiskunság Hortobágy I Hortobágy II Hortobágy III Kardoskúti Fehér-tó 1 Lake Fehér at Kardoskút Biharugrai és Begécsi halastavak Fishponds at Biharugra and Begécs Tömörkényi Csaj-tó Lake Csaj at Tömörkény Szegedi Fehér-tó és Fertő Lake Fehér and Fertő at Szeged Magyarország összesen Hungary total 278

5 2. táblázat: A szürke gém dinamikája Magyarországon, 1997/1998 Table 2: Dynamics of Grey Heron in Hungary, 1997/1998 Szürke gém (Ardea cinerea ) Aug Sept O ct Nov Dec Jan Feb Mar April Fertő-tó Lake Fertő Duna Gönyű-Szob River Danube: Gönyű - Szob Tatai Öreg-tó Old Lake at Tata Dinnyési Fertő Velencei-tó Lake Velence Soponyai-halastavak Fishponds at Soponya Rétszilasi-halastavak Fishponds at Rétszilas Balaton, Keszthelyi-öböl Lake Balaton, Keszthelyi bay Kis-Balaton Dráva Barcs-Szentborbás River Dráva, Barcs - Szentborbás Gyékényesi kavicsbányató 2 Gravel pits at Gyékényes Sumonyi-halastavak Fishponds at Sumony Pellérdi-halastavak Fishponds at Pellérd Dunakanyar Danube bend Duna Baja-országhatár River Danube: Baja - state border Kiskunsági szikes tavak Natron lakes in Kiskunság Hortobágy I Hortobágy II Hortobágy III Kardoskúti Fehér-tó 18 5 Lake Fehér at Kardoskút Biharugrai és Begécsi halastavak Fishponds at Biharugra and Begécs Tömörkényi Csaj-tó Lake Csaj at Tömörkény Szegedi Fehér-tó és Fertő Lake Fehér and Fertő at Szeged Magyarország összesen Hungary total 279

6 1. térkép: A szürke gém előfordulásainak havi mintázata Magyarországon, 1996/1997 Map 1: Monthly distribution pattern of Grey Heron in Hungary, 1996/ térkép: A szürke gém előfordulásainak havi mintázata Magyarországon, 1997/1998 Map 2: Monthly distribution pattern of Grey Heron in Hungary, 1997/

7 3. táblázat: A szürke gém dinamikája Magyarországon, 1998/1999 Table 3: Dynamics of Grey Heron in Hungary, 1998/1999 Szürke gém (Ardea cinerea ) Aug Sept O ct Nov Dec Jan Feb Mar April Fertő-tó Lake Fertő Duna Gönyű-Szob River Danube: Gönyű - Szob Tatai Öreg-tó Old Lake at Tata Dinnyési Fertő Velencei-tó Lake Velence Soponyai-halastavak Fishponds at Soponya Rétszilasi-halastavak Fishponds at Rétszilas Balaton, Keszthelyi-öböl 2 Lake Balaton, Keszthelyi bay Kis-Balaton Dráva Barcs-Szentborbás River Dráva, Barcs - Szentborbás Gyékényesi kavicsbányató 1 Gravel pits at Gyékényes Sumonyi-halastavak Fishponds at Sumony Pellérdi-halastavak Fishponds at Pellérd Dunakanyar Danube bend Duna Baja-országhatár River Danube: Baja - state border Kiskunsági szikes tavak Natron lakes in Kiskunság Hortobágy I Hortobágy II Hortobágy III Kardoskúti Fehér-tó Lake Fehér at Kardoskút Biharugrai és Begécsi halastavak Fishponds at Biharugra and Begécs Tömörkényi Csaj-tó Lake Csaj at Tömörkény Szegedi Fehér-tó és Fertő Lake Fehér and Fertő at Szeged Magyarország összesen Hungary total 281

8 4. táblázat: A szürke gém dinamikája Magyarországon, 1999/2 Table 4: Dynamics of Grey Heron in Hungary, 1999/2 Szürke gém (Ardea cinerea ) Aug Sept O ct Nov Dec Jan Feb Mar April Fertő-tó Lake Fertő Duna Gönyű-Szob River Danube: Gönyű - Szob Tatai Öreg-tó Old Lake at Tata Dinnyési Fertő Velencei-tó Lake Velence Soponyai-halastavak Fishponds at Soponya Rétszilasi-halastavak Fishponds at Rétszilas Balaton, Keszthelyi-öböl Lake Balaton, Keszthelyi bay Kis-Balaton Dráva Barcs-Szentborbás River Dráva, Barcs - Szentborbás Gyékényesi kavicsbányató Gravel pits at Gyékényes Sumonyi-halastavak Fishponds at Sumony Pellérdi-halastavak Fishponds at Pellérd Dunakanyar Danube bend Duna Baja-országhatár River Danube: Baja - state border Kiskunsági szikes tavak Natron lakes in Kiskunság Hortobágy I Hortobágy II Hortobágy III Kardoskúti Fehér-tó Lake Fehér at Kardoskút Biharugrai és Begécsi halastavak Fishponds at Biharugra and Begécs Tömörkényi Csaj-tó Lake Csaj at Tömörkény Szegedi Fehér-tó és Fertő Lake Fehér and Fertő at Szeged Magyarország összesen Hungary total 282

9 3. térkép: A szürke gém előfordulásainak havi mintázata Magyarországon, 1998/1999 Map 3: Monthly distribution pattern of Grey Heron in Hungary, 1998/ térkép: A szürke gém előfordulásainak havi mintázata Magyarországon, 1999/2 Map 4: Monthly distribution pattern of Grey Heron in Hungary, 1999/2 283

10 5. táblázat: A szürke gém dinamikája Magyarországon, 2/21 Table 5: Dynamics of Grey Heron in Hungary, 2/21 Szürke gém (Ardea cinerea ) Aug Sept O ct Nov Dec Jan Feb Mar April Fertő-tó Lake Fertő Duna Gönyű-Szob River Danube: Gönyű - Szob Tatai Öreg-tó Old Lake at Tata Dinnyési Fertő Velencei-tó Lake Velence Soponyai-halastavak Fishponds at Soponya Rétszilasi-halastavak Fishponds at Rétszilas Balaton, Keszthelyi-öböl 2 Lake Balaton, Keszthelyi bay Kis-Balaton Dráva Barcs-Szentborbás * * * * * * * * * River Dráva, Barcs - Szentborbás Gyékényesi kavicsbányató Gravel pits at Gyékényes Sumonyi-halastavak Fishponds at Sumony Pellérdi-halastavak Fishponds at Pellérd Dunakanyar Danube bend Duna Baja-országhatár River Danube: Baja - state border Kiskunsági szikes tavak Natron lakes in Kiskunság Hortobágy I Hortobágy II Hortobágy III Kardoskúti Fehér-tó 2 Lake Fehér at Kardoskút Biharugrai és Begécsi halastavak Fishponds at Biharugra and Begécs Tömörkényi Csaj-tó Lake Csaj at Tömörkény Szegedi Fehér-tó és Fertő Lake Fehér and Fertő at Szeged Magyarország összesen Hungary total 284

11 6. táblázat: A szürke gém dinamikája Magyarországon, 21/22 Table 6: Dynamics of Grey Heron in Hungary, 21/22 Szürke gém (Ardea cinerea ) Aug Sept O ct Nov Dec Jan Feb Mar April Fertő-tó Lake Fertő Duna Gönyű-Szob River Danube: Gönyű - Szob Tatai Öreg-tó Old Lake at Tata Dinnyési Fertő Velencei-tó Lake Velence Soponyai-halastavak Fishponds at Soponya Rétszilasi-halastavak Fishponds at Rétszilas Pacsmagi-halastavak Fishponds at Pacsmag Balaton, Keszthelyi-öböl Lake Balaton, Keszthelyi bay Kisbalaton Gyékényesi kavicsbányató Gravel pits at Gyékényes Sumonyi-halastavak Fishponds at Sumony Pellérdi-halastavak Fishponds at Pellérd Dunakanyar Danube bend Duna Baja-országhatár River Danube: Baja - state border Kiskunsági szikes tavak Natron lakes in Kiskunság Hortobágy I Hortobágy II Hortobágy III Kardoskúti Fehér-tó 15 1 Lake Fehér at Kardoskút Biharugrai és Begécsi halastavak Fishponds at Biharugra and Begécs Tömörkényi Csaj-tó Lake Csaj at Tömörkény Szegedi Fehér-tó és Fertő Lake Fehér and Fertő at Szeged Magyarország összesen Hungary total 285

12 5. térkép: A szürke gém előfordulásainak havi mintázata Magyarországon, 2/21 Map 5: Monthly distribution pattern of Grey Heron in Hungary, 2/21 6. térkép: A szürke gém előfordulásainak havi mintázata Magyarországon, 21/22 Map 6: Monthly distribution pattern of Grey Heron in Hungary, 21/22 286

13 7. táblázat: A szürke gém dinamikája Magyarországon, 22/23 Table 7: Dynamics of Grey Heron in Hungary, 22/23 Szürke gém (Ardea cinerea ) Aug Sept O ct Nov Dec Jan Feb Mar April Fertő-tó Lake Fertő Duna Gönyű-Szob River Danube: Gönyű - Szob Tatai Öreg-tó Old Lake at Tata Dinnyési Fertő Velencei-tó Lake Velence Soponyai-halastavak Fishponds at Soponya Rétszilasi-halastavak Fishponds at Rétszilas Balaton, Keszthelyi-öböl Lake Balaton, Keszthelyi bay Kis-Balaton Gyékényesi kavicsbányató Gravel pits at Gyékényes Dráva Barcs-Szentborbás River Dráva: Barcs-Szentborbás Sumonyi-halastavak Fishponds at Sumony Pellérdi-halastavak Fishponds at Pellérd Dunakanyar Danube bend Duna Baja-országhatár River Danube: Baja - state border Kiskunsági szikes tavak 1 Natron lakes in Kiskunság Hortobágy I Hortobágy II Hortobágy III Kardoskúti Fehér-tó Lake Fehér at Kardoskút Biharugrai és Begécsi halastavak Fishponds at Biharugra and Begécs Tömörkényi Csaj-tó Lake Csaj at Tömörkény Szegedi Fehér-tó és Fertő Lake Fehér and Fertő at Szeged Magyarország összesen Hungary total 287

14 8. táblázat: A szürke gém dinamikája Magyarországon, 23/24 Table 8: Dynamics of Grey Heron in Hungary, 23/24 Szürke gém (Ardea cinerea ) Aug Sept O ct Nov Dec Jan Feb Mar April Fertő-tó Lake Fertő Duna Gönyű-Szob River Danube: Gönyű - Szob Tatai Öreg-tó Old Lake at Tata Dinnyési Fertő Velencei-tó Lake Velence Soponyai-halastavak Fishponds at Soponya Rétszilasi-halastavak Fishponds at Rétszilas Balaton, Keszthelyi-öböl Lake Balaton, Keszthelyi bay Kis-Balaton Gyékényesi kavicsbányató Gravel pits at Gyékényes Dráva Barcs-Szentborbás River Dráva: Barcs-Szentborbás Sumonyi-halastavak Fishponds at Sumony Pellérdi-halastavak Fishponds at Pellérd Dunakanyar Danube bend Duna Baja-országhatár River Danube: Baja - state border Kiskunsági szikes tavak Natron lakes in Kiskunság Hortobágy I Hortobágy II Hortobágy III Kardoskúti Fehér-tó 1 6 Lake Fehér at Kardoskút Biharugrai és Begécsi halastavak Fishponds at Biharugra and Begécs Tömörkényi Csaj-tó Lake Csaj at Tömörkény Szegedi Fehér-tó és Fertő Lake Fehér and Fertő at Szeged Magyarország összesen Hungary total 288

16 9. táblázat: A szürke gém dinamikája Magyarországon, 24/25 Table 9: Dynamics of Grey Heron in Hungary, 24/25 Szürke gém (Ardea cinerea ) Aug Sept O ct Nov Dec Jan Feb Mar April Fertő-tó Lake Fertő Duna Gönyű-Szob River Danube: Gönyű - Szob Tatai Öreg-tó Old Lake at Tata Dinnyési Fertő Velencei-tó Lake Velence Soponyai-halastavak Fishponds at Soponya Rétszilasi-halastavak Fishponds at Rétszilas Balaton, Keszthelyi-öböl Lake Balaton, Keszthelyi bay Kis-Balaton Gyékényesi kavicsbányató Gravel pits at Gyékényes Dráva Barcs-Szentborbás River Dráva: Barcs-Szentborbás Sumonyi-halastavak Fishponds at Sumony Pellérdi-halastavak Fishponds at Pellérd Dunakanyar Danube bend Duna Baja-országhatár River Danube: Baja - state border Kiskunsági szikes tavak 1 1 Natron lakes in Kiskunság Hortobágy I Hortobágy II Hortobágy III Kardoskúti Fehér-tó 1 Lake Fehér at Kardoskút Biharugrai és Begécsi halastavak Fishponds at Biharugra and Begécs Tömörkényi Csaj-tó Lake Csaj at Tömörkény Szegedi Fehér-tó és Fertő Lake Fehér and Fertő at Szeged Magyarország összesen Hungary total 29

17 1. táblázat: A szürke gém dinamikája Magyarországon, 25/26 Table 1: Dynamics of Grey Heron in Hungary, 25/26 Szürke gém (Ardea cinerea ) Aug Sept O ct Nov Dec Jan Feb Mar April Fertő-tó Lake Fertő Duna Gönyű-Szob River Danube: Gönyű - Szob Tatai Öreg-tó Old Lake at Tata Dinnyési Fertő Velencei-tó Lake Velence Soponyai-halastavak Fishponds at Soponya Rétszilasi-halastavak Fishponds at Rétszilas Balaton, Keszthelyi-öböl Lake Balaton, Keszthelyi bay Kis-Balaton Gyékényesi kavicsbányató Gravel pits at Gyékényes Dráva Barcs-Szentborbás River Dráva: Barcs-Szentborbás Sumonyi-halastavak Fishponds at Sumony Pellérdi-halastavak Fishponds at Pellérd Dunakanyar Danube bend Duna Baja-országhatár River Danube: Baja - state border Kiskunsági szikes tavak Natron lakes in Kiskunság Hortobágy I Hortobágy II Hortobágy III Kardoskúti Fehér-tó Lake Fehér at Kardoskút Biharugrai és Begécsi halastavak Fishponds at Biharugra and Begécs Tömörkényi Csaj-tó Lake Csaj at Tömörkény Szegedi Fehér-tó és Fertő Lake Fehér and Fertő at Szeged Magyarország összesen Hungary total 291

26 16. táblázat: A szürke gém dinamikája Magyarországon, 211/212 Table 16: Dynamics of Grey Heron in Hungary, 211/212 Szürke gém (Ardea cinerea ) Aug Sept O ct Nov Dec Jan Feb Mar April Fertő-tó Lake Fertő Duna Gönyű-Szob River Danube: Gönyű - Szob Tatai Öreg-tó Old Lake at Tata Dinnyési Fertő Velencei-tó Lake Velence Soponyai-halastavak Fishponds at Soponya Rétszilasi-halastavak Fishponds at Rétszilas Balaton, Keszthelyi-öböl 1 1 Lake Balaton, Keszthelyi bay Kis-Balaton Gyékényesi kavicsbányató Gravel pits at Gyékényes Dráva Barcs-Szentborbás River Dráva: Barcs-Szentborbás Sumonyi-halastavak Fishponds at Sumony Pellérdi-halastavak Fishponds at Pellérd Dunakanyar Danube bend Duna Baja-országhatár River Danube: Baja - state border Kiskunsági szikes tavak Natron lakes in Kiskunság Hortobágy I Hortobágy II Hortobágy III Kardoskúti Fehér-tó 5 3 Lake Fehér at Kardoskút Biharugrai és Begécsi halastavak Fishponds at Biharugra and Begécs Tömörkényi Csaj-tó Lake Csaj at Tömörkény Szegedi Fehér-tó és Fertő Lake Fehér and Fertő at Szeged Magyarország összesen Hungary total 3

28 Fertő-tó/Lake Fertő 2.feb 2.aug 2.nov 21.feb 21.aug 21.nov 22.feb 22.aug 22.nov 23.feb 23. aug 23.nov 24.feb 24. aug 24.nov 25.feb 25. aug 25.nov 26.feb 26. aug 26.nov 27.feb 27. aug 27.nov 28.feb 28.aug 28.nov 29.feb 29.aug 29.nov 21.feb 21.aug 21.nov 211.feb 211.aug 211.nov 212.feb Duna Gönyű-Szob/River Danube between Gönyű and Szob 2.feb 2.aug 2.nov 21.feb 21.aug 21.nov 22.feb 22.aug 22.nov 23.feb 23. aug 23.nov 24.feb 24. aug 24.nov 25.feb 25. aug 25.nov 26.feb 26. aug 26.nov 27.feb 27. aug 27.nov 28.feb 28.aug 28.nov 29.feb 29.aug 29.nov 21.feb 21.aug 21.nov 211.feb 211.aug 211.nov 212.feb Tatai Öreg-tó/Old Lake at Tata 2.feb 2.aug 2.nov 21.feb 21.aug 21.nov 22.feb 22.aug 22.nov 23.feb 23. aug 23.nov 24.feb 24. aug 24.nov 25.feb 25. aug 25.nov 26.feb 26. aug 26.nov 27.feb 27. aug 27.nov 28.feb 28.aug 28.nov 29.feb 29.aug 29.nov 21.feb 21.aug 21.nov 211.feb 211.aug 211.nov 212.feb Dinnyési Fertő 2.feb 2.aug 2.nov 21.feb 21.aug 21.nov 22.feb 22.aug 22.nov 23.feb 23. aug 23.nov 24.feb 24. aug 24.nov 25.feb 25. aug 25.nov 26.feb 26. aug 26.nov 27.feb 27. aug 27.nov 28.feb 28.aug 28.nov 29.feb 29.aug 29.nov 21.feb 21.aug 21.nov 211.feb 211.aug 211.nov 212.feb Velencei-tó/Lake Velence 2.feb 2.aug 2.nov 21.feb 21.aug 21.nov 22.feb 22.aug 22.nov 23.feb 23. aug 23.nov 24.feb 24. aug 24.nov 25.feb 25. aug 25.nov 26.feb 26. aug 26.nov 27.feb 27. aug 27.nov 28.feb 28.aug 28.nov 29.feb 29.aug 29.nov 21.feb 21.aug 21.nov 211.feb 211.aug 211.nov 212.feb Soponyai-halastavak/Fishponds at Soponya 2.feb 2.aug 2.nov 21.feb 21.aug 21.nov 22.feb 22.aug 22.nov 23.feb 23. aug 23.nov 24.feb 24. aug 24.nov 25.feb 25. aug 25.nov 26.feb 26. aug 26.nov 27.feb 27. aug 27.nov 28.feb 28.aug 28.nov 29.feb 29.aug 29.nov 21.feb 21.aug 21.nov 211.feb 211.aug 211.nov 212.feb Rétszilasi-halastavak/Fishponds at Rétszilas 2.feb 2.aug 2.nov 21.feb 21.aug 21.nov 22.feb 22.aug 22.nov 23.feb 23. aug 23.nov 24.feb 24. aug 24.nov 25.feb 25. aug 25.nov 26.feb 26. aug 26.nov 27.feb 27. aug 27.nov 28.feb 28.aug 28.nov 29.feb 29.aug 29.nov 21.feb 21.aug 21.nov 211.feb 211.aug 211.nov 212.feb Kis-Balaton 2.feb 2.aug 2.nov 21.feb 21.aug 21.nov 22.feb 22.aug 22.nov 23.feb 23. aug 23.nov 24.feb 24. aug 24.nov 25.feb 25. aug 25.nov 26.feb 26. aug 26.nov 27.feb 27. aug 27.nov 28.feb 28.aug 28.nov 29.feb 29.aug 29.nov 21.feb 21.aug 21.nov 211.feb 211.aug 211.nov 212.feb Dráva Barcs-Szentborbás/River Dráva between Barcs and Szentborbás 2.feb 2.aug 2.nov 21.feb 21.aug 21.nov 22.feb 22.aug 22.nov 23.feb 23. aug 23.nov 24.feb 24. aug 24.nov 25.feb 25. aug 25.nov 26.feb 26. aug 26.nov 27.feb 27. aug 27.nov 28.feb 28.aug 28.nov 29.feb 29.aug 29.nov 21.feb 21.aug 21.nov 211.feb 211.aug 211.nov 212.feb Sumonyi-halastavak/Fishponds at Sumony 2.feb 2.aug 2.nov 21.feb 21.aug 21.nov 22.feb 22.aug 22.nov 23.feb 23. aug 23.nov 24.feb 24. aug 24.nov 25.feb 25. aug 25.nov 26.feb 26. aug 26.nov 27.feb 27. aug 27.nov 28.feb 28.aug 28.nov 29.feb 29.aug 29.nov 21.feb 21.aug 21.nov 211.feb 211.aug 211.nov 212.feb Pellérdi-halastavak/Fishponds at Pellérd 2.feb 2.aug 2.nov 21.feb 21.aug 21.nov 22.feb 22.aug 22.nov 23.feb 23. aug 23.nov 24.feb 24. aug 24.nov 25.feb 25. aug 25.nov 26.feb 26. aug 26.nov 27.feb 27. aug 27.nov 28.feb 28.aug 28.nov 29.feb 29.aug 29.nov 21.feb 21.aug 21.nov 211.feb 211.aug 211.nov 212.feb Dunakanyar/Danube bend 2.feb 2.aug 2.nov 21.feb 21.aug 21.nov 22.feb 22.aug 22.nov 23.feb 23. aug 23.nov 24.feb 24. aug 24.nov 25.feb 25. aug 25.nov 26.feb 26. aug 26.nov 27.feb 27. aug 27.nov 28.feb 28.aug 28.nov 29.feb 29.aug 29.nov 21.feb 21.aug 21.nov 211.feb 211.aug 211.nov 212.feb Duna Baja-országhatár/River Danube between Baja and state border 2.feb 2.aug 2.nov 21.feb 21.aug 21.nov 22.feb 22.aug 22.nov 23.feb 23. aug 23.nov 24.feb 24. aug 24.nov 25.feb 25. aug 25.nov 26.feb 26. aug 26.nov 27.feb 27. aug 27.nov 28.feb 28.aug 28.nov 29.feb 29.aug 29.nov 21.feb 21.aug 21.nov 211.feb 211.aug 211.nov 212.feb Kiskunsági szikes tavak/natron lakes in Kiskunság 2.feb 2.aug 2.nov 21.feb 21.aug 21.nov 22.feb 22.aug 22.nov 23.feb 23. aug 23.nov 24.feb 24. aug 24.nov 25.feb 25. aug 25.nov 26.feb 26. aug 26.nov 27.feb 27. aug 27.nov 28.feb 28.aug 28.nov 29.feb 29.aug 29.nov 21.feb 21.aug 21.nov 211.feb 211.aug 211.nov 212.feb 1. ábra: A szürke gém dinamikája az egyes monitoringterületeken Figure 1: Dynamics of Grey Heron on monitoring sites 32

29 Hortobágy I. 2.feb 2.aug 2.nov 21.feb 21.aug 21.nov 22.feb 22.aug 22.nov 23.feb 23. aug 23.nov 24.feb 24. aug 24.nov 25.feb 25. aug 25.nov 26.feb 26. aug 26.nov 27.feb 27. aug 27.nov 28.feb 28.aug 28.nov 29.feb 29.aug 29.nov 21.feb 21.aug 21.nov 211.feb 211.aug 211.nov 212.feb Hortobágy II. 2.feb 2.aug 2.nov 21.feb 21.aug 21.nov 22.feb 22.aug 22.nov 23.feb 23. aug 23.nov 24.feb 24. aug 24.nov 25.feb 25. aug 25.nov 26.feb 26. aug 26.nov 27.feb 27. aug 27.nov 28.feb 28.aug 28.nov 29.feb 29.aug 29.nov 21.feb 21.aug 21.nov 211.feb 211.aug 211.nov 212.feb Hortobágy III. 2.feb 2.aug 2.nov 21.feb 21.aug 21.nov 22.feb 22.aug 22.nov 23.feb 23. aug 23.nov 24.feb 24. aug 24.nov 25.feb 25. aug 25.nov 26.feb 26. aug 26.nov 27.feb 27. aug 27.nov 28.feb 28.aug 28.nov 29.feb 29.aug 29.nov 21.feb 21.aug 21.nov 211.feb 211.aug 211.nov 212.feb Kardoskúti Fehér-tó//Lake Fehér at Kardoskút 2.feb 2.aug 2.nov 21.feb 21.aug 21.nov 22.feb 22.aug 22.nov 23.feb 23. aug 23.nov 24.feb 24. aug 24.nov 25.feb 25. aug 25.nov 26.feb 26. aug 26.nov 27.feb 27. aug 27.nov 28.feb 28.aug 28.nov 29.feb 29.aug 29.nov 21.feb 21.aug 21.nov 211.feb 211.aug 211.nov 212.feb Biharugrai és Begécsi-halastavak/Fishponds at Biharugra and Begécs Tömörkényi Csaj-tó/Lake Csaj at Tömörkény feb 2.aug 2.nov 21.feb 21.aug 21.nov 22.feb 22.aug 22.nov 23.feb 23. aug 23.nov 24.feb 24. aug 24.nov 25.feb 25. aug 25.nov 26.feb 26. aug 26.nov 27.feb 27. aug 27.nov 28.feb 28.aug 28.nov 29.feb 29.aug 29.nov 21.feb 21.aug 21.nov 211.feb 211.aug 211.nov 212.feb 2.feb 2.aug 2.nov 21.feb 21.aug 21.nov 22.feb 22.aug 22.nov 23.feb 23. aug 23.nov 24.feb 24. aug 24.nov 25.feb 25. aug 25.nov 26.feb 26. aug 26.nov 27.feb 27. aug 27.nov 28.feb 28.aug 28.nov 29.feb 29.aug 29.nov 21.feb 21.aug 21.nov 211.feb 211.aug 211.nov 212.feb Szegedi Fehér-tó és Fertő/Lake Fehér and Fertő at Szeged 2.feb 2.aug 2.nov 21.feb 21.aug 21.nov 22.feb 22.aug 22.nov 23.feb 23. aug 23.nov 24.feb 24. aug 24.nov 25.feb 25. aug 25.nov 26.feb 26. aug 26.nov 27.feb 27. aug 27.nov 28.feb 28.aug 28.nov 29.feb 29.aug 29.nov 21.feb 21.aug 21.nov 211.feb 211.aug 211.nov 212.feb 1. ábra (folyt.): A szürke gém dinamikája az egyes monitoringterületeken Figure 1 (cont.): Dynamics of Grey Heron on monitoring sites Szürke gém-ardea cinerea 2 16 pld feb 2.nov 21.aug 22.feb 22.nov 23. aug 24.feb 24.nov 25. aug 26.feb 26.nov 27. aug 28.feb 28.nov 29.aug 21.feb 21.nov 211.aug 212.feb 2. ábra: A szürke gém dinamikája Magyarországon, Figure 2: Dynamics of Grey Heron in Hungary,

30 A Magyar Vízivad Monitoring egyes vizsgálati területeinek tartamos szürkegém-dinamikáját tekintve (1. ábra) jól megkülönböztethetők azok a területek, amelyek időszakos jellegüknél fogva szegényes, vagy elérhetetlen haltáplálék-kínálattal rendelkezve tulajdonképpen szürkegém-mentesek, illetve azok ahol bőséges a kínálat. Előbbi feltételek között a szürke gém csak alkalmilag, pihenni jelenik meg (Balaton Keszthelyi-öböl, gyékényesi kavicsbányató). A természetes vizek és a halastavak e faj vonatkozásában is két nagy csoportra elkülöníthetők. Egyikbe sorolhatók azok a területek, ahol fészkel a szürke gém, a másikba pedig azok, ahol nem, illetve egy csoportba sorolhatók azok a területek, ahol intenzív riasztás folyik, s egy másikba azok ahol ez nem tipikus (szürke gémre általában nem kérnek a gazdálkodók a valós létszám nem is indokolja gyérítési engedélyt). Szürke gém - Ardea cinerea (maximumok) / / /1999 pld 1999/2 2/21 21/22 22/23 23/24 24/25 25/26 26/27 27/28 28/29 29/21 21/ / ábra: A szürke gém éves maximális példányszámainak dinamikája Magyarországon, Figure 3: Dynamics of yearly maximum values of Grey Heron in Hungary, Szürke gém - Ardea cinerea (átlag) 14% 12% 1% 8% 6% 4% 2% % 1996/1997 r 2 =,2 p=,6 1997/ / /2 2/21 21/22 22/23 23/24 24/25 25/26 26/27 27/28 28/29 29/21 21/ /212 Szürke gém - Ardea cinerea (maximum) 14% 12% 1% 8% 6% 4% 2% % 1996/1997 r 2 =, p=, / / /2 2/21 21/22 22/23 23/24 24/25 25/26 26/27 27/28 28/29 29/21 21/ / ábra: A szürke gém éves átlagos (felül) és maximális (alul) populációs indexeinek trendje Magyarországon, Figure 4: Trends of yearly mean (above) and maximum (bottom) indices of Grey Heron in Hungary,

31 A szürke gém megjelenését és mennyiségét befolyásolja a víztestek befagyása (sekély vizek, halastavak) vagy jégmentessége (Duna-szakaszok). Ennek megfelelően a területeken számlált szürke gémek mennyisége hasonlóan a kárókatonához nem elsősorban a természetes élőhelyi jóság (táplálékkínálat) függvénye, hanem mindenekelőtt a zavartság mértéke, s a jégmentesség által determinált. Amíg a kárókatona a bukva-zsákmányolás technikával a mély és be nem fagyó vizekhez való alkalmazkodással könnyebben átvészeli a téli időszakot, addig a gázlómadárként, lesből, a sekély vízben táplálkozó szürke gém a sekély vizek befagyásával hamar elveszti legfontosabb táplálkozóterületeit. E faj alkalmazkodóképességét a zsákmányváltás lehetősége (időleges áttérés a kisemlősevésre) igazolja. Vastag hótakaró esetén azonban ez is kétségessé válik, ilyenkor vagy a kényszerű továbbvonulás a megoldás, vagy tömeges elhullás következhet be. A halastavak táplálékkínálata a kárókatonához hasonlóan nagy vonzerő ugyan, de a riasztás és a kárókatona-gyérítés szürke gémet is zavaró hatása a feldúsulás ellen hat. További probléma a halastavi partszakaszok benádasodása, a parti zsákmányoló helyek hiánya. A szürke gémek szemben a kárókatonával nem tudnak a tavak közepére beszállva halászni, így zavarásuk is hatékonyabb. A környezet elemeinek egymáshoz viszonyított mindenkori állapota dönti azt el, hogy a Kárpát-medencében aktuálisan tartózkodó szürkegém-populáció diszpergáltsága milyen mintázatot mutat. A Magyar Vízivad Monitoring területein amelyek igen jól reprezentálják a hazai viszonyokat megjelenő összes mennyiség 16 éves alakulása (2 3. ábra) a megjelenő szürke gémek mennyiségi stagnálását mutatta akár valamennyi hónap, akár az éves maximumok értékeit tekintjük. Az évenként az átlagértékekből és a maximum értékekből kiszámított populációs indexek trendjei (4. ábra) ugyanezt az állandóságot mutatták (p=,6; r 2 =,2 illetve p=,83; r 2 =,). Mind az átlagok, mind a maximumok esetében bizonytalan a trend. (A p érték azért nagyon kicsi, mert nagy az átlagértékek körüli oszcilláció.) Szürke gém - Duna Gönyű-Szob Szürke gém - Kis-Balaton aug szept okt nov dec jan feb márc ápril aug szept okt nov dec jan feb márc ápril min átlag max min átlag max Szürke gém - Szegedi Fehér-tó és Fertő Szürke gém - Magyar Vízivad Monitoring aug szept okt nov dec jan feb márc ápril aug szept okt nov dec jan feb márc ápril min átlag max min átlag max 5. ábra: A szürke gém éves átlagos (felül) és maximális (alul) állományértékeinek trendje Magyarországon, Figure 5: Trends of yearly mean (above) and maximum (bottom) indices of Grey Heron in Hungary,

32 Az eltérő adottságokra példákat szolgáltatnak a faj éven belüli országos dinamikája, fenológiája és az egyes kiemelten fontos területek fenológiái között fellépő különbségek (5. ábra). Máskor és más léptékben tetőzik a vonuló és telelő szürke gémek mennyisége ott ahol a közelben fészektelepek vannak (Duna), mint ahol nincsenek (szegedi Fehér-tó), másként ahol befagy a víz (Kis-Balaton, szegedi Fehér-tó), és másképp ahol nem (Duna), vagy ahol gyérítik (szegedi Fehér-tó) és ahol nem (Kis-Balaton és Duna) az állományt. 4. MEGVITATÁS Az Ardea cinerea cinerea európai és észak-afrikai fészkelőállományát az 199-es évek első felében 4-5 példányra becsülték, állományváltozásának trendjét pedig növekvőnek határozták meg. Ugyanezen alfaj trópusi-afrikai fészkelőállománya nem volt ismert, a Fekete-tenger keleti medencéje és Nyugat-, Délnyugat-Ázsia költőállománya 1-1 példányra volt tehető (ROSE & SCOTT, 1997). Két másik közlés Európa szürkegémállományát 13 párban (TUCKER & HEATH, 1994), illetve 15 párban (KNIEF et al., 1997) adta meg. Az ezredfordulón Nyugat-Európa (beleértve Svédország, Németország, Svájc, Olaszország és Északnyugat-Afrika) fészkelő állománya példány, a közép- és kelet-európai, a fekete-tengeri és mediterrán állomány pedig példány volt (WETLANDS INTERNATIONAL, 22). E két európai régió összesített állománynagysága tehát példány lehetett. Ugyanezt az értéket adta meg a WET- LANDS INTERNATIONAL (26) egy későbbi kiadása is. Ugyanerre az időszakra a BIRDLIFE INTERNATIONAL (24) Európa fészkelő szürkegém-állományát párra, azaz példányra becsülte, szelíd növekedés mellett. Egy 1951-ben végzett felmérés szerint a szürke gém a leggyakoribb gémfaj volt Magyarországon, 52 fészektelepe és 19 kérdéses fészkelése volt ismert. Általában kis telepei voltak, amit az is igazol, hogy 5 párnál nagyobb kolóniája csupán hét helyen alakult ki: Kajdacs (24 pár), Kisbalaton (139 pár), Tiszalúc (8 pár), Gönyű (6 pár), Velencei-tó (5 pár), Győrszabadi (4-5 pár), Makád (4-5 pár). Hazai állományát 1951-ben 982 párban adták meg (SZIJJ, 1954), de a teljes állományt ennek a duplájára, 19 párra becsülték (MOLNÁR, 2). Az közötti felmérések során 7 kolóniában 6-12 pár között változott fészkelő párjainak száma os fészkelőállománya 176 pár volt (MOLNÁR, 2). A becslések szerint az 199-es évek közepén fészkelőállományát párra tették (MAGYAR et al., 1998). Az ezredforduló tájékán ( ) a becsült fészkelőállomány már pár volt (BIRDLIFE INTERNATIONAL, 24; MME NOMENCLATOR BIZOTTSÁG, 28). Mindezen adatokat figyelembe véve Magyarország fészkelő szürkegém-állománya az elmúlt 6 évben csaknem a kétszeresére nőtt. A hazánkkal határos országokban, illetve a tőlünk északra fekvő területeken (tehát ahonnan vonuláson megjelenhetnek csapatai) az alábbi mennyiségek fészkelnek: Ausztria pár, Szlovákia 3-7 pár, Románia 35-4 pár, Szerbia pár, Horvátország 15-3 pár, Szlovénia 5-6 pár, illetve Csehország pár, Lengyelország 9-1 pár, Észtország pár, Litvánia 3-6 pár, Lettország pár, Olaszország 1-11 pár. Fenti adatok alapján megállapítható tehát, hogy hazánk a Kárpát-medence térségének legerősebb fészkelőállományával rendelkezik (BIRDLIFE INTERNATIONAL, 24). A szürke gém vonuló madár, őszi vonulása szeptember október, tavaszi érkezése február március hónapokra esik. Rendszeresen áttelel az enyhe telek során. Az észak- és közép-európai populációk kisebb része Közép- és Dél-Afrika szavannáira vonul telelni, míg nagyobbik hányaduk a Földközi-tenger vidékén, illetve Nyugat-, részben Közép- és Délkelet- 36

Több megjelenítése