KAPASZKODÓ. Búcsú. a megjelenéstől. Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KAPASZKODÓ. Búcsú. a megjelenéstől. Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége"

Átírás

1 KAPASZKODÓ Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége A szociális- és fogyatékosságügy közéleti folyóirata megjelent negyedévente 2011/2-4. szám xxi. ÉVFOLYAM Búcsú a megjelenéstől

2 AUTISTA BOLT Megnyílt Magyarország első Vizuális Segédeszköz Webáruháza. Napirendi kártyák, folyamatábrák folyamatosan bővülő kínálata.

3 Búcsú - a megjelenéstől Mozgalmas év volt és egyben jubileumi, hiszen ebben az évben volt 30 éves az ÉFOÉSZ. Volt születésnapi rendezvény, komoly politikusok részvételével, voltak szürke hétköznapok, és persze napi gondok. Nem is kevés. Voltak körülöttünk viharok és voltak sikereink. Ha nem akarunk pesszimisták lenni, volt már rosszabb és lesz még jobb évünk is. Ha azok lennénk, azt is mondhatnánk, hogy az elmúlt év mindig jobb, mint az elkövetkező. Az ÉFOÉSZ, mint minden állami támogatással létező szervezet alaposan megtapasztalta az év gazdasági nehézségeit. Pályázatok nélkül telt az év, az állami támogatás ígérete csak megkésve vált kézzelfogható valóvá. Nem létező pénzből pedig nehéz gazdálkodni, nagyon is létező számlákat fizetni, újságot előállítani. Ezért történhetett, hogy Önök, a mi előfizetőink, nem a negyedéves rendszerességgel, hanem egy összefoglaló számban kapják meg a Kapaszkodó 2011-ben elmaradt számait, ebben a számban igyekeztünk teljes képet adni az elmúlt évről. Az elmúlt harminc év komoly előny a jövőre nézve. Van múltunk, a Kapaszkodónak megannyi száma tanúsítja lefűzve ezt a múltat. Volt fekete és fehér, kék- fehér, ingyenes és előfizetéses. És most az újság életében lezárul egy korszak. Búcsúzunk a megjelenéstől. Pontosabban a formátumtól, a magazin Kapaszkodó szép küllemétől. A búcsúnak két oka is van. Az egyik tisztán anyagi természetű. A másik egy új kommunikációs irány. Az internet előretörésével a nyomtatott sajtó szerepe mindenhol átértékelődik. Így van ez nálunk is. A friss híreket, információkat a blog tökéletesen tudja szállítani olvasóinknak. A magazinos Kapi olvasóinak egy része ezen a csatornán keresztül is értesült a fontos dolgokról. Még inkább így lesz ez a jövőben. A net átveszi a magazin szerepének egy részét. A Kapaszkodó irányt vált. Retró - lesz küllemében, tartalmában viszont megújul. Elsősorban azokat szeretnénk információval, szolgáltatásokkal ellátni, akik nem mindig, vagy egyáltalán nem férnek hozzá az internethez. Az új Kapaszkodó ingyenesen, nagyobb példányszámban jelenik majd meg. Kevesebb magazin tartalmat ad majd, de reményeink szerint a hagyományoknak megfelelően szolgálja az ÉFOÉSZ célkitűzéseit az értelmi fogyatékossággal élők és segítőik ügyét. Ott leszünk az otthonokban, a támogató szolgálatoknál, az érintett családoknál és természetesen a döntéshozók asztalain. Retró küllemben, feketén fehéren. Az elmúlt harminc évben elért sikerek ellenére van még miért harcolni, és akad még alakítani való rajtunk embereken, a fogyatékossággal élőkhöz való társadalmi viszonyon. Fogadják szeretettel a régi új Kapaszkodót! Krausz Jenő Kapaszkodó A szociális- és fogyatékosságügy közéleti folyóirata, megjelenik negyedévente Szerkesztőbizottság elnöke: Kovács Melinda Főszerkesztő: Krausz Jenő Arculattervezés, tördelés: Wagner Péter Könnyen érthető szöveg: Gazdag Viktória, Olach Csilla A 2011-es év mozgalmas volt az ÉFOÉSZ számára ben ünnepelte 30 éves születésnapját, sikereket ért el, de anyagi gondokkal is küzdött az ÉFOÉSZ. Az állami támogatást késve kapta meg. A Kapaszkodó újság emiatt nem jelent meg negyedévente. A Kapaszkodó újság ebben a számban búcsúzik régi formájától. Az új Kapaszkodó újság fekete-fehér lesz, és ingyen lehet hozzájutni. Interneten is lehet Kapaszkodó cikkeket olvasni. Szerkesztőség: 1093 Budapest, Lónyay u. 17. I/1. Tel/fax: (061) Kiadja az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége Felelős kiadó: Gyene Piroska elnök ISSN Címlapfotó: A meg nem rendelt kéziratokat, fotókat, olvasói leveleket nem őrizzük és nem küldjük vissza.

4 Tartalom Búcsú - a megjelenéstől... 1 Fontosak a civil szervezetek, fontos az összefogás... 3 Magyarország emberi jogi helyzetét vizsgálta az ENSZ Az ÉFOÉSZ a fogyatékos emberek jogaival kapcsolatban fogalmazott meg ajánlásokat... 6 Jó, hogy befogadóak, de ennél több kell! Az Országos Fogyatékosügyi Tanács tagja lett Bercse László önérvényesítő... 8 A diszkrimináció ellen küzd az Egyenlő Bánásmód Hatóság...10 Idén jön az új Ptk Kitagolás? A társadalom sokéves adóssága: embertelen bánásmód és vétkes hallgatás...13 Lakhatási lehetőségek pro és kontra...14 Kulcskérdések. Itthon egyedülálló támogatott lakhatási programmal segítené a kitagolást az ÉFOÉSZ...16 Kulcsos életek...18 Új helyen az Ability Park új képzési program a hozzáférhetőség jegyében...20 Uniós fogyatékosügyi konferencia Budapesten...21 Érintett társelnök, előremutató szabályozás: új alapszabály az ÉFOÉSZ-nél...21 Átgondolatlan AB határozat: gondnokság alatt álló ember ennél többet érdemel...22 Nincs ahhoz képest, csak munka van...23 Az egészségügyben nincs jogszabály-ismeret, nincs kommunikáció a beteggel...25 Változások a rokkantnyugdíj-ellátásban...28 Változások a civil törvényben...29 Mindenkinek számít a véleménye!...31 EDF közgyűlés: 80 millió fogyatékos ember képviseletében...31 Fogyatékos gyermekek családjainak segít a FECSKE...32 Elköltözött az ÉFOÉSZ támogató szolgálata!...32 Fogyatékos munkavállalók a médiában...33 Szlovéniai élmények...33 Civil fesztivál- civil passzivitás...34 Civilek egymást közt és ellen...36,,a jeltánc lebontja körülöttünk a falakat...37 Nyári táborozás...38 Mélyen tisztelt családtagok, rokonok! Együttérző barátok, ismerősök!...40 Tisztelt gyászolók!...40 A Hangadók ott vannak mindenütt Aktivitás, tapasztalat megosztás a minőségi munka érdekében...45 Szőnyegszövés munka és terápia...47 Kellenek a fejlesztő iskolák!...48 Derűs kupa Békésen...49 Egy nap, a sérült gyermekekért...50 Fogyatékosok a mesebeli csodák napján...51 Kirándulás a Fertő tó környékére...51 Önérvényesítő egyesület alakult Nógrádban...52 Ötévesek lettek a Paramuzsikusok...52 Nem és szeretlek...53 Nyaralás másodszor...53 Mese, avagy ez is egy alternatíva...54 Mi a dolgom vele?...55 Sziget: koncertek, csajok, harmónia...56 Portugáliában jártam...57 Több ezren egy befogadó társadalomért...57 Megjelent Portré majdnem mások című fotóalbumunk! Hétköznapi képek, majdnem átlagemberekről...61 Elindult az ÉFOÉSZ kommunikációs csoportja! éve értük-velük!...64 Másodszor a Millenárison. Segítő Vásárlás

5 Fontosak a civil szervezetek, fontos az összefogás KJ Köztisztviselőként, jogalkalmazóként mozgalmas, pörgős másfél év áll Bernáth Ildikó a Nemzeti Erőforrás Minisztérium fogyatékosságügyi miniszteri biztosa mögött. Az elmúlt időszakban hasznát vette parlamenti képviselői múltjának. A miniszteri biztos asszony 12 éven keresztül dolgozott jogalkotóként az országgyűlés foglalkoztatáspolitikai bizottságában, így tudja kinek, mikor, mit és hogyan kell átadnia, ahhoz, hogy gyorsan haladjanak a dolgok. Sőt, azt is szinte pontosan meg tudja mondani, melyik egykori képviselő társának mi lesz a véleménye, mit fog kérdezni egy-egy előterjesztéssel kapcsolatban. A sokoldalúság a magánéletben is utolérte, lányos anyából fiús nagymama lett. Két lánya felnevelése után három fiú és egy lány unokáját kényeztetheti Ha jól tudom nemrég Tapolcán unokáival megnézte az integrált színház egyik előadását, mit szóltak a fiúk az előadáshoz? Nagyon tetszett az előadás. Fontosnak tartom azt, hogy a gyerekek minél korábban megismerjék azokat a gyerekeket, felnőtteket, akik fogyatékosok, akiknek az élete eltér az egészségesekétől. Ezért vittem el a két nagyfiút 12 és 11 évesek a gyermekelőadásra. Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy nem ez volt az első eset, amikor fogyatékos emberekkel találkoztak, mivel fogyatékossággal élő gyermekekkel már évekkel ezelőtt megismerkedtek. Nálunk Veszprémben immár nyolc éve van egy program, a Jótékony mozgás, amit a Kozmutza Alapítvány elnökeként én szervezek. A Kozmutza Flóra Általános és Speciális Iskolában középsúlyos értelmi fogyatékos, illetve halmozottan sérült gyermekeket nevelnek. Nyolc évvel ezelőtt egy lelkes fiatalemberrel közösen azon kezdtünk el gondolkodni, hogy mit lehetne tenni azért, hogy a sérült gyermekek is mozogjanak. Sok-sok ötlet összehangolása után született meg a rendezvény végső formája. Ennek az a lényege, hogy a játékos sport napot a húsvéti szünethez igazodva szervezzük meg, amelyen Veszprém valamennyi általános iskolája felvonul. A csapatok integráltak, vagyis ép és fogyatékossággal élő gyerekek egymást segítve, közösen vesznek részt a játékokban. A feladatok természetesen a fogyatékos gyermekek adottságaihoz igazodnak. Hihetetlen jó hangulatú a rendezvény, mindig vannak meglepetés vendégeink, például a veszprémi kézilabda csapat tagjai, vagy az X faktorban ismertté vált Vastag Tamás. Az unokáim a kezdetek óta részt vesznek ezen a rendezvényen. Gyerekkorban nincsenek előítéletek, ők még nyitottak, sajnos mi felnőttek tesszük őket később azzá Hogyan került kapcsolatba a foglalkoztatáspolitikával? 1998-ban lettem először országgyűlési képviselő, majd három ciklusban az is maradtam. Az első pillanattól kezdve a foglalkoztatási és munkaügyi bizottságnak voltam az alelnöke. A fogyatékos ügyről a diszkrimináció ellenes albizottság munkájával kapcsolatban sok információra és természetesen személyes tapasztalatra tettem szert. Ez azt is jelenti, hogy a fogyatékossággal élőkkel is a bizottsági munka kapcsán került kapcsolatba? Nem igazán, alapítványi elnökként már 15 éve kapcsolatba kerültem ezzel a területtel, tehát 1997 óta. Hogyan ítéli meg az értelmi fogyatékos emberek elhelyezkedési lehetőségeit? A fogyatékossággal élők között ők vannak a legnehezebb helyzetben, míg a legkönnyebben a mozgáskorlátozottak tudnak elhelyezkedni. Őket alkalmazzák a legszívesebben. Az előző népszámlálás adatai alapján, önbevalláson alapuló mérés szerint az önmagukat fogyatékosnak tartók 10% mondja, hogy értelmileg fogyatékos. Az értelmi fogyatékosokkal és az autistákkal szemben tapasztalható a legnagyobb társadalmi előítélet. Alapvető probléma, hogy azok a foglalkoztatók, amelyek támogatást kapnak, még ők is elsősorban olyan munka- 3

6 vállalót keresnek, aki viszonylag kiszámítható rendszerességgel megy dolgozni, megbízhatóan produkál egy adott teljesítményt. Persze ez nyilvánvalóan nem éri el egy ép munkavállaló teljesítményét, de a munkáltató pontosan ezért e teljesítmény különbségért kapja a támogatást. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy ezen a szemléleten változtassunk. Azt is tudjuk, hogy több lépcsőben, fokozatosan kell haladnunk a célok felé. Rendkívül fontos a társadalmi tudat alakítása, és ebben óriási szerepe lenne a médiának. Be kellene mutatnia, sulykolnia kellene a közvéleménynek, hogy a sérült ember ugyanolyan vágyakkal rendelkezik, mint ép társai és ugyanolyan, ha nem súlyosabb gondokkal küzd. A társadalmi elfogadás hiányán, a munkához jutás nehézségein természetesen igyekszünk változtatni. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium által az FSZK-nak átadott forrásokból a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány meghatározott programokat bonyolít le, amelyek elősegítik az értelmi fogyatékos és autista emberek elfogadását és képzését. A következő lépcső a képzettség megszerzése, mert ahhoz, hogy valaki foglalkoztatható legyen, szükség van valamilyen képzettségre, szakismeretre. Ön szerint mi az értelmi fogyatékos emberek aktuális problémája? Az ő társadalmi elfogadásuk a legnehezebb. Évtizedeken keresztül látni sem akarták őket, hatalmas intézményekben, lepusztult egykori kastélyokban tartották őket. A legfontosabb hogy véglegesen kilépjünk ebből a gondolkodásmódból. Fontos feladatunk, hogy emberi életet tudjanak élni. Ezért indult a nagy intézményeknek kitagolása, ami azt jelenti, hogy a több száz fős intézmények helyett fős lakóotthonokban éljenek az értelmi fogyatékosok. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy az ország összes nagylétszámú intézményét egy csapásra bezárjuk, EU-s források bevonásával megkezdjük a legnehezebb helyzetben lévő intézmények kitagolását. Azzal a ténynyel szembe kell nézniük a különböző jogvédő szervezeteknek, hogy az ország még hosszabb távon sem tud minden intézményi gondozottat saját lakáshoz juttatni. Jó lenne, ha a jogvédők nem felejtenék el, hogy a támogatott lakhatáshoz segítő szolgálatok közreműködésére is szükség van. Amit a családban élők mindennap látnak és folyamatosan elsajátítanak, azt azok, akiket addig kiszolgáltak, nem ismerik. Nem tudnak vásárolni, mosni, de ezt nem is várhatjuk el tőlük. Az önálló lakhatás csak úgy lehet sikeres, hogyha ezek a támogatások társulnak hozzá, ezért nagyon jó példa a három tapolcai fiatalember, akik ilyen feltételek mellett remekül boldogulnak az önálló életben. Ezek szerint a kitagolással, mint elvvel, célkitűzéssel egyetért. Teljes mértékben. Legutóbb Lesence-tomajon voltam, ahol értelmi fogyatékos, illetve halmozottan fogyatékos embereket ápolnak egy az 1750 es években épült vadászkastélyban. Mindenkinek a fantáziájára bízom, hogyan felel meg egy ilyen épület ennek a célnak. Ezek a körülmények nemcsak az ő életüket nehezítik meg, hanem a dolgozókét is. Egyértelmű, hogy mennyivel kellemesebb egy fős lakóotthonban, korszerű körülmények között élni illetve dolgozni. Bernáth Ildikó miniszteri biztos Mi a kitagolás végállomása, a lakóotthon vagy a támogatott lakhatás? Is, is. Nem hiszem, hogy egyiket a másik rovására kellene támogatni. Vannak, akik tudnak segítséggel önállóan élni, és vannak olyanok, akik erre soha nem lesznek képesek: ezt tudomásul kell venni. Tizenöt éves alapítványi elnöki múlttal a hátam mögött ki merem jelenteni, hogy ha az önálló életvitelre felkészületlen embereket helyezünk vissza a normális életbe, ez semmi mást nem fog eredményezni, mint az emberi méltóságuk megsértését, megaláztatást. A kellően fel nem készített környezet által, ha csak úgy kilökjük őket a nagyvilágba, könnyen visszajutunk oda, ahol 100 éve voltunk a kitagoltak lesznek a falu bolondjai. Ez megengedhetetlen, a leghatározottabban tiltakozom ellene. Ha azt akarjuk, hogy emberi életet élhessenek, az együtt jár az emberi méltósággal. Ez pedig csak megfelelő segítséggel, támogatással érhető el, nem elég a kezükbe nyomni egy lakáskulcsot. Miniszteri biztosként mit tart a legnagyobb sikerének? Képviselőségem alatt, 2007-ben írta alá Magyarország az ENSZ Egyezményt a Fogyatékos Emberek Jogairól. Tavaly, amikor megalakult az új kormány és megkaptam ezt a feladatot, rögtön beleütköztünk ezen a területen az előző kormány mulasztásába. Nem készítették el határidőre az ország jelentést, így határidő módosítást kellett kérjünk. Nagyon kemény munka volt. Ha jók az információim, akkor február márciusban várható, hogy az 4

7 emberi jogi bizottság előtt Genfben, szóban kell majd megválaszolni a felmerülő kérdéseket. Elkészítettük a as időszakra vonatkozó Országos Fogyatékosügyi Program középtávú intézkedésiről szóló előterjesztésünket, hamarosan kiírásra kerülnek a foglalkoztatással kapcsolatos nagy projektjeink, amelyek EU-s forrásokból valósulnak meg. A támogatási keret közel 10 milliárd forint, amely kimondottan a megváltozott munkaképességűek, illetve fogyatékossággal élők foglalkoztatásának bővítését szolgálja. Az állami vállalatoknak szóló pályázat már kiírásra került, a többi gazdasági szereplőre vonatkozó projekt felhívás az utolsó simításoknál tart. Bővíteni szeretnénk az Esélyek Háza hálózat működését, ami konkrétan azt jelenti, hogy ez a hálózat a fogyatékosok ügyeivel is foglalkozni fog majd. Általános és középiskolások számára esélyegyenlőségi órákat kívánunk tartani. Jelenleg a minisztériumunk képviseletében Orsós Zsolt, a szolidaritás nagykövete járja az országot. Zsolt látónak született, de már régen elveszítette a látását, egyetemet végzett és kiváló sportoló, a csörgőlabda világbajnokságok szinte állandó résztvevője. Az ő pályafutása, elért sikerei, kitartása és szorgalma példaként szolgálhat a fogyatékos és ép diákoknak egyaránt. De fontos célkitűzésünk az egészségügyi szolgáltatások egyenlő esélyű igénybevételét elősegítő pályázatok kiírása is. Különösen fontosnak tartom az értelmi fogyatékos és autista gyerekek és felnőttek ellátását. Elszomorító, hogy ma a fogorvosi ellátás az ő esetükben gyakorlatilag a foghúzásra korlátozódik. Soltész államtitkár úrral, aki szintén nagyon fogékony a fogyatékos emberek, gyerekek problémáira kiválóan tudunk együtt gondolkodni, dolgozni azon, hogy jobbá, emberibbé tegyük az életüket befolyásoló körülményeket. Az interjú Bernáth Ildikóval készült. Bernáth Ildikó a Nemzeti Erőforrás Minisztérium fogyatékosságügyi miniszteri biztosa. Mi a véleménye a civil szervezetek munkájáról? Nagyon fontosnak tartom, de mint alapítványi elnök, természetesen elfogult vagyok a civilekkel. Hiszen egyetlen állam sem tudja az összes problémát minden szinten megoldani, de nem is kell, hogy ezt tegye. Hova lenne akkor a szolidaritás, a közösségi tudat, a másik iránti felelősség érzése, ha az állam mindenbe beleavatkozna? Szeretném külön megemlíteni az önkéntesség fontosságát. Ez a terület is az irányításom alá tartozik, és nagyon fontosnak tartom, hogy a civil szervezetek, a különböző fogyatékosügyi szervezetek megyei szervezetei megtalálják a kapcsolatot a megyei önkéntes központokkal. Ha tudnak egymásról, akkor közösen segíthetnek a különböző problémákon. Megoszthatják a feladatokat, persze tudom, hogy az érdekképviseletek munkatársaiban van egyfajta teljesen jogos óvatosság, de meg kell ismerni egymást, tudni kell, hogy a másik mit akar. Ezért arra kértem a megyei önkéntes központok munkatársait, hogy vegyék fel a kapcsolatot a vakok és gyengén látók, a siket és hallássérült, az értelmi fogyatékos és mozgássérülteket tömörítő nagy érdekvédelmi szervezetek megyei képviselőivel. Ha rajtuk keresztül kerülnek kapcsolatba a sérült emberekkel, akkor könnyebben kialakul egyfajta kölcsönös bizalom az önkéntesek és a sérült emberek között. Most készül a Nemzeti Önkéntes Stratégiánk, melynek keretein belül nagyon szeretnénk összehangolni az önkéntesek és a civil szervezetek munkáját, és ehhez kapcsolódóan nagy lehetőséget látok a karitatív szervezetek bevonásában is. Minden megyében nagyon sokat dolgoznak, segítenek a hátrányos helyzetű embereknek. A fogyatékossággal élők életének javításában az ő tevékenységüket, tapasztalataikat is igénybe vehetnénk. A civil szervezetekre nagyon nagy szükség van. A fogyatékossággal élők egy speciális társadalmi csoportot képeznek, esetükben különös jelentősége van annak, hogyan közelítünk feléjük, hogyan vesszük fel velük a kapcsolatot. Ennél a legfontosabb lépésnél nyilvánvalóan az érdekképviseletek tudnak a legtöbbet tenni. Azt tapasztalom, hogy Veszprémben az önkéntesek és az érdekképviseletek részéről is van fogadókészség. Hiszek abban, hogy bármenynyire is nehéz a gazdasági helyzet, ha összefogunk a céljainkért, akkor a megvalósításuk is sikerülni fog. Bernáth Ildikó fontosnak tartja, hogy már gyermekkorban megismerjük azokat az embereket, akiknek az élete eltér a miénktől. A Kozmutza Flóra Alapítvány elnök asszonyaként minden évben megszervezi a Jótékony mozgás nevű programot. A programon Veszprém minden általános iskolája részt vesz. Bernáth Ildikó szerint az értelmi fogyatékos emberek elfogadása a legnehezebb Magyarországon. Ezért is fontos, hogy az önálló életre megfelelő módon készítsük fel őket. Az interjúban Bernáth Ildikó beszélt még az Esélyek Háza hálózat bővítéséről és a civil szervezetek munkájáról is. 5

8 Magyarország emberi jogi helyzetét vizsgálta az ENSZ Az ÉFOÉSZ a fogyatékos emberek jogaival kapcsolatban fogalmazott meg ajánlásokat Danó Réka Az ÉFOÉSZ is részt vett annak a közös civil jelentésnek az elkészítésében, melyet emberi jogi szervezetek az ENSZ-hez juttattak el, feltárva Magyarország legsúlyosabb emberi jogi problémáit. A jelentés az Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat (Univer-sal Periodiv Review, azaz UPR) folyamatának részét képezte, melynek célja, hogy az ENSZ tagállamok rendszeresen beszámoljanak egymás előtt az emberi jogok fejlesztése terén elért eredményekről, jó gyakorlatokról. Magyarország emberi jogi helyzetének felülvizsgálatára első alkalommal május 11-én, Genfben került sor. Az Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat egy olyan egyedülálló eljárás, amely mind a 193 ENSZ tagállam emberi jogi helyzetének négyévenkénti áttekintését tartalmazza. Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának nemrégiben létrehozott vizsgálata a résztvevő országok egyenlő elbírálásán alapszik, és lehetőséget nyújt minden tagállamnak, hogy beszámoljon az emberi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében megtett lépéseiről. Az átvilágításra minden országban négyévente kerül sor egy előre meghatározott ütemterv alapján. A vizsgálat az országok számára megfogalmazott ajánlásokkal zárul. Az ÉFOÉSZ az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek (CFCF), az Európai Roma Jogok Központja (ERRC), a Magyarországi Női Alapítvány (MONA), a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a Magyar Helsinki Bizottság, a Minority Rights Group International (MRG), a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI), a PATENT Egyesület, illetve a Város Mindenkié Csoport munkatársaival együttműködésben készítette el a közös jelentést. Az elkészült anyag egyrészt a szervezetek által képviselt célcso- portokat, így például az értelmi fogyatékossággal élőket, a romákat, a migránsokat vagy a nőket érintő legsúlyosabb hazai problémákra, hiányosságokra hívta fel a figyelmet, másrészt egyes emberi jogokat, mint például a véleménynyilvánításhoz való jogot kiemelve is fogalmazott meg ajánlásokat. Az ÉFOÉSZ felhívta a figyelmet a többi közt a foglalkoztatottság, az oktatás, a lakhatás és a törvény előtti egyenlőség területein tapasztalható jelentős elmaradásokra a fogyatékosságügyben. Az ÉFOÉSZ javaslatait a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Taná-csán (FESZT) és az Európai Fogyatékosügyi Fórumon (EDF) keresztül eljuttatta a Nemzetközi Fogyatékosügyi Szövetséghez (International Disability Alli-ance, IDA) is, mely szervezet nemzetközi civil megfigyelőként részt is vett a május 11-i tanácskozáson. Az ÉFOÉSZ az értelmi fogyatékossággal élő emberek jogainak másokkal azonos alapon történő érvényesülése érdekében a jelentésben is felhívta a figyelmet a Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól szóló ENSZ Egyezmény 12. cikkével összhangban a kizáró gondnokság eltörlésének fontosságára és olyan alternatív segítségnyújtási formák bevezetésének szükségességére, mint a támogatott döntéshozatal. A civil jelentés kitért a gondnokság alatt álló személyek választójogának problémájára is. Bár a január 1-jén hatályba lépő új Alaptörvény, a jelenleg hatályos Alkotmánnyal ellentétben nem automatikusan fosztja meg választójogától a gondnokság alatt álló személyeket, mégis jelentős akadályt állít a fogyatékossággal élő személyek szavazati jogának gyakorlása elé. Az új alaptörvény kimondja, hogy Nem rendelkezik választójoggal az, akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt. Az Alaptörvény szerint a szabályozás részleteit sarkalatos törvény fogja szabályozni. A választójogi korlátozásra reagálva az ÉFOÉSZ ajánlásában úgy biztosítaná a szavazati jog diszkrimináció-mentes gyakorlását, hogy a szavazatszámláló bizottság döntésére bízná, a részvételi szándék kinyilvánítása alapján, a választójog gyakorlását. Az a személy, aki a szavazóhelyiségben meg tudná mondani, hogy miért jött, megilletné a választójog. Számos fórumon hangsúlyozta a Szövetség, hogy a voksolás ép emberek esetében is mindig érzelmi alapú, személyes preferenciák, családi tradíciók alapján meghatározott döntés. Ahogy a gondnokság esetében, a választójog gyakorlásánál is felesleg kizárni olyan személyeket a teljes körű társadalmi részvételből, akik esetében, állapotuk, vagy érdeklődésük hiánya miatt fel sem merül a szavazásokon való részvétel. A harmadik téma, melyet az ÉFOÉSZ kiemelten fontosnak tartott a jelentésben is hangsúlyozni a kitagolás, azaz a nagylétszámú bentlakásos intézmények megszüntetésének problémája. Magyarországon körülbelül értelmi és pszicho-szociális fogyatékos ember él a külvilágtól elzárt, több száz fős intézményekben. 6

9 Annak ellenére, hogy a kormány által elkészített kitagolási stratégia alapvető elvei és céljai összhangban vannak a nemzetközi kötelezettségekkel, a stratégia az ÉFOÉSZ véleménye szerint számtalan alapvető fontosságú kérdést megválaszolatlanul hagy. A Szövetség javasolta, hogy a kitagolási stratégia minden típusú (mind ápoló-gondozó, mind rehabilitációs célú) bentlakásos intézményre, illetve minden bentlakóra vonatkozzon, beleértve a pszicho-szociális, súlyos és halmozott fogyatékossággal élőket is. A Kormánynak biztosítania kellene az anyagi forrásokat a közösségi alapú szolgáltatások kialakítására és fenntartására mint például a támogató szolgálatok fejlesztésére vagy támogatott lakhatási hálózat kialakítására. Lényeges lenne emellett rövid- és középtávú célok megfogalmazása és akciótervek elkészítése is, hiszen a stratégia jelenleg ilyen részleteket nem tartalmaz. Az oktatás és a munka világában a Szövetség ajánlása szerint elő kell segíteni a fogyatékossággal élő gyermekek közoktatásban való integrált részvételét, illetve minél szélesebb körű nyílt munkaerő-piaci részvételét. A május 11-i meghallgatáson a Magyar Kormány számára a tagállamok ajánlásokat fogalmaztak meg, melyek álláspontjuk szerint javítanák az ország emberi jogi kötelezettségeinek teljesítését. Az összesen 148 ajánlásból Magyarország a legtöbbet (113) elfogadta, 6 ajánlást azonban kifejezetten elutasított, a többi 29 ajánlás elfogadásáról, illetve elutasításáról az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának következő ülésszakán, szeptember 23- án fog számot adni. Az ajánlások legnagyobb része a rasszista incidensek, a családon belüli erőszak megelőzésére irányuló hatékony intézkedések bevezetését célozzák, illetve kiemelt figyelmet kapott az országok részéről például a véleménynyilvánítás, illetve a médiaszabályozás szabadságának biztosítása, illetve a nők, valamint a roma származásúak elleni diszkrimináció tilalmának hathatós érvényesítése is. Kifejezetten, a fogyatékossággal élő személyek jogainak érvényesítésével mindössze néhány ajánlás foglalkozik, ugyanakkor Magyarország ezek mindegyikét elfogadta. A tagállami ajánlások felhívják Magyarországot, hogy megfelelően hajtsa végre a Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól szóló ENSZ Egyezményt, tegyen lépéseket a fogyatékos emberek választójogának érvényesülése érdekében, illetve biztosítsa a fogyatékos gyermekek inkluzív oktatását. A jelentés elkészítésében részt vevő civil szervezetek egyeztetést kezdeményeznek az illetékes kormányzati szereplőkkel azért, hogy az egyes ajánlások megfelelő végrehajtása érdekében közösen, cselekvési ütemterveket dolgozzanak ki. Az civil szervezetek közös jelentése elérhető angol nyelven az ÉFOÉSZ honlapjáról is (www.efoesz.hu). Civil szervezetek jelentést készítettek arról, hogy Magyarországon milyen emberi jogi problémák vannak. A jelentés elkészítésében az FOÉSZ is részt vett. Az ÉFOÉSZ azokra a problémákra hívta fel a figyelmet, amelyeket a fogyatékosságügy területén tapasztalt. Például a lakhatás, az oktatás, a munka és a jog területén. Magyarországnak be kell számolnia arról, hogy mit tett a fogyatékos emberekért. 7 Válassza a könnyen érthető kommunikációt! A világban nagyon sok olyan ember él, akinek nehezebb megérteni bizonyos dolgokat. Nekik jó a könnyen érthető kommunikáció. Mi az a könnyen érthető kommunikáció? A könnyen érthető kommunikáció egy olyan módszer, amivel minden ember megértheti a dolgokat. Megkaphatja az információt, amire szüksége van. Úgy is mondják, hogy infó-kommunikációs akadálymentesítés. Kinek van szüksége a könnyen érthető kommunikációra? megértési nehézséggel küzdő embereknek értelmi fogyatékos embereknek idős embereknek olyan embereknek, akik nem tudnak olyan jól magyarul Miért fontos a könnyen érthető kommunikáció? Mert így mindenki megérti, amit mondani akarunk szóban vagy írásban. Magyarországon kötelező használni a könnyen érthető kommunikációt, mert Magyarország aláírta a Fogyatékos emberek jogairól szóló ENSZ egyezményt. Az egyezmény egy szerződés. Az egyzemény kimondja, hogy a fogyatékos embereknek is egyenlő esélyeket kell biztosítani. A fogyatékos embereknek is meg kell kapni minden információt. Az ÉFOÉSZ használja a könnyen érthető kommunikációt. AZ ÉFOÉSZ minden szöveget könnyen érthetővé tud tenni. AZ ÉFOÉSZ könnyen érthető fordításokat vállal. Kérje az ÉFOÉSZ segítségét!

10 Jó, hogy befogadóak, de ennél több kell! Az Országos Fogyatékosügyi Tanács tagja lett Bercse László önérvényesítő Balogh Fruzsina amilyen ritkán vannak, így nagyon nehéz a fogyatékos emberek életével foglalkozni, ennél több aktuális téma is van. Ha már ezzel kezdte, akkor beszéljünk arról, mi is ez a Tanács, hogyan lett a tagja? November 3-án hivatalosan bejelentették, hogy engem ért az a megtiszteltetés, hogy az OFT tagja lehetek. Az Országos Fogyatékosságügyi Tanácsot a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma hozta létre, mi a kormány jobb keze vagyunk. Amiben én részt veszek, az az OFT civil oldala. Van egy politikai oldal is. A megalakuló ülés november 30-án volt félháromkor, az Akadémia u. 5. szám alatt. Hogyan folytatódott az önérvényesítő munka? június 14. és 18. között Berlinben egy konferencián vettem részt, és ott elmondtam, hogy Magyarországon 70 ezer ember él gondnokság alatt, számukra a támogatott döntéshozatal segítséget fog nyújtani. Utána szeptember 30-tól október 3-ig Gyene Piroskával, Németh Zsuzsával és Dr. Bánfalvi Gáborral Portugáliában vettem részt egy európai szintű konferencián, ahol angolul megemlítettem az önérvényesítést és az érdekképviseletet is. A munka kérdéskörében tartott szekcióülésen is felszólaltam, elmondtam, hogy Magyarországon hogy áll a munkaerőpiac. És hogy áll? Még van tennivaló. Bercse László önérvényesítő Bercse László mutatkozott be az ÉFOÉSZ jelöltjeként a kormány tanácsadó szerve, az Országos Fogyatékosságügyi Tanács novemberi újjáalakuló ülésén. Az önérvényesítő szakembert a kinevezés kapcsán a rokkantnyugdíj-rendszer átalakításáról, a nagylétszámú intézmények lebontásáról, a gondnoksági kérdésekről és más aktuális fogyatékosságügyi témáról is kérdeztük. A beszélgetést szó szerint közöljük. Mielőtt elkezdenénk, szeretnék mondai valamit. Ez bekerülhet a cikkbe? Persze. Azzal kezdeném, hogy szeretném fejleszteni a kommunikációt a Tanács és a kormány között. Kifejteném, hogy mire gondoltam. Sűrűbben legyenek az ülések, mert Miért fontos ez a Tanács? Azért, mert vannak fogyatékos emberek, akik nem tudják hallatni a hangjukat, és én ott tudok lenni, és elmondani, mi az, amiben változás kell, mi az igényük, amiben megoldást keresünk. Már jó ideje foglalkozik érdekképviselettel. Menjünk vissza egy kicsit a kezdetekig. Magával az érdekképviselettel és az önérvényesítéssel 2008-ban ismerkedtem meg november 19-én a társaimmal egy parlamenti rendezvényen vettem részt, fogyatékosságot érintő témakörben. Utána pedig 2008 decemberében egy háromnapos konferencián vettem részt, ami nagyon tanulságos volt számomra. Miért, miről szólt a konferencia? Volt bemutatkozás meg sokféle feladat. Aztán este kimentünk a Vörösmarty térre, és megkérdeztük a járókelőket, mi a véleményük a fogyatékos emberekről. Nagyon örültem, mert sokan pozitívan nyilatkoztak, negatív véleményeket alig lehetett hallani. Az érdekképviseleti munka során mi a személyes célja? Az, hogy a fogyatékos emberek számára egy élhető Magyarországot teremtsek. Mit jelent az Ön számára az élhető Magyarország? A civil társadalom figyelmét felhívjam arra, hogy jó, jó, hogy befogadóak, de ennél több kell. Jobban befogadni őket a munkahelyeken, és hogy jobban nyisson feléjük a munkaerőpiac. Tehát úgy érzi, hogy hazánkban befogadóak az emberek? Úgy értékelem, hogy réges-régen nagyon rossz helyen álltunk, a fogyatékos embereket kiközösítették. Ma már erre minimális példa van. Ezt jó hallani. Akkor mik lehetnek az aktuálisan megoldandó kérdések a fogyatékosságügy területén? Az aktuális kérdésről most nekem rögtön az jut eszembe, hogy a rokkantsági nyugdíjrendszer megváltozott. Ezt úgy lehetett volna megoldani, ha létesítenek egymillió munkahelyet ahogyan ezt a kampányban ígérték, de ebből még nem láttunk semmit. Utána lehetett volna hozzányúlni a rendszerhez. Mert ugye most az van, hogy el kell men- 8

11 ni felülvizsgálatra, rehabilitációra küldik őket, munka-felkészítésre. Ez mondjuk csak a harmadik kategóriára vonatkozik. Ha már aktualitásokról beszélünk: biztosan Ön is hallott a nagylétszámú bentlakásos intézmények tervezett átalakításáról. Ezen gondolkodtam én is sokat. Felmerül egy kérdés ezzel kapcsolatban: jó, hogy megszűnnek az otthonok, de aztán hol fogják elhelyezni őket? Talán az lenne a megoldás, hogy az áfonya utcai lakóotthonról lehetne példát venni. Sokkal több ilyen lakóotthon legyen az országban. A lakóotthon az egyik tervezett alternatíva. A támogatott lakhatás a másik. Igen, erről nagyon pozitív tapasztalataim vannak. Nagyon tetszett az a két hetes képzés, aminek 60 órás elméleti része volt, záróvizsgával. Ott beszéltünk arról, mi a támogatott lakhatás. Megemlíteném, hogy van már ilyen az országban, a tapolcai lakásban valósult meg először. Ön a családjával él. Melyik lenne a legideálisabb lakhatási forma az Ön számára? Úgy fogalmaznék, hogy szeretem a szüleimet, egyelőre ez a legideálisabb. Az előbb az egyik konferencia kapcsán említette a támogatott döntéshozatalt, a gondnokságot. Úgy tudom, ezen a téren is várható változás. Igen, csak a miniszteri biztos aszszony a legutóbbi OFT ülésen utalt rá, hogy nem a Tanács foglalkozik ezzel, csak majd, ha valami féléves tervbe bevették. A törvényalkotási tervről beszélt. Ebben már jelenleg szerepel az új Polgári törvénykönyv. Ezt örömmel hallom. Akkor megnyugtathatom a kedves olvasókat, hogy változások fognak történni. Milyen változásokra lenne szükség? Akik gondnokság alatt vannak, azokat bevonni a támogatott döntéshozatal projektbe, hogy ők is kipróbálhassák. El kell törölni a kizáró gondnokságot. Miért, mi a gond a gondnok-sággal? Többféle gond is van. Mit nem csinálhatnak? Vegyük górcső alá, hogy nem szavazhatnak, ez nagyon problematikus, amire megoldást kell találni. Nem köthetnek házasságot, nem írhatnak alá munkaszerződést. És van egy fontos mondatom ehhez: mindenben önállóan dönthessenek! Ide jönne be a támogatott döntéshozatal, ami a gondnokság feloldottabb része, nem olyan szigorú. Különböző ügytípusokban kikérheti a gondnoka véleményét, olyan ügytípusokban, ami gondot okoz. Amiben nem annyira profi, mondjuk így. Bizonyára találkozott már vele: sokan úgy gondolják, hogy a fogyatékos emberek nem képesek önállóan dönteni, megvezethetők. Azt üzenem ezeknek a szkeptikus embereknek, hogy vegyünk például egy munkahelyet vegyenek fel egy fogyatékos embert, és meglátják, mennyire értékes. Mert ugye a munkahelyen döntéseket kell hozni. És ha már itt tartunk, itt van még egy aktuális téma, ami eszembe jutott. Ezzel a szóval kapcsolatban, hogy fogyatékos. Ez kiközösítő számomra. Megyünk az utcán, és valaki odamutat: nézd, ez is fogyatékos! Javaslatot szeretnék tenni az Tanácsnak, hogy töröljék el ezt a szót, használjuk inkább azt, hogy értelmi sérült. Említette a választójogot is. Azzal kapcsolatban is nagyon sokan szkeptikusak, hogy ezeknek az embereknek választójoga legyen. Gondoljanak bele, milyen megalázó az, hogy van egy ilyen réteg: van a normál társadalom és van a fogyatékos társadalom. Diszkrimináció, hogy a normál társadalom szavazhat, egyesek a fogyatékosok közül is szavazhatnak, csak a gondnokság alatt állók nem. Van ez a szlogen, amit a politikában szoktak mondani, hogy minden szavazatnak jelentősége van. A fogyatékos emberek is itt élnek közöttünk, ők is szavazhassanak akkor. Van más olyan fontos terület, amiben Ön szerint változásra van szükség? Fontos még a könnyen érthető kommunikáció. A Tanácsnak fel fogom vetni, hogy a hivatalok, mint például a nyugdíjfolyósító vagy mások, vegyenek fel egy olyan embert, aki lefordítja a hivatalos leveleket könnyen érthető kommunikációra. És még egyszer kihangsúlyoznám az OFT kommunikációjának javítását, mert mai életünkben anynyi téma érinti a fogyatékos embereket. Korábban úgy volt, hogy novemberben és májusban voltak az ülések. Szerintem ez nagyon kevés, mindenféleképpen több ülésre van szükség. Miért ilyen fontos a kommunikáció? Az is fontos, hogy ezek az elképzelések nyilvánosságot kapjanak? Fontos a kommunikáció, mert az a jó, ha az embernek van véleménye, és ezt a külvilág felé kommunikálni tudja. Na most ehhez lenne egy javaslatom. Mindig hívnak egy-egy embert a tévébe, hogy az aktuális eredményekről beszámoljon, elmondja a véleményét. Szeretném, ha lehetőséget kapnék, hogy legközelebb én mehessek egy adásba. Már van ilyen tapasztalatom: szeptemberben a Sérült Gyermekek Napját követően részt vettem az MTV aktuális műsorában, ahol az önérvényesítést mutattam be Mogony Klára munkatársammal együtt. Hol munkatársak? Az ÉNO-ba együtt járunk, régóta együtt foglalkozunk az önérvényesítéssel. És a kommunikációs csoportba is, amit az ÉFOÉSZ létrehozott. Ennek a csoportnak azt a nevet tudnám adni, hogy az ÉFOÉSZ hírnökei, mert itt elsajátítjuk a média szerkezetét, és azt is, hogy frappánsan tudjunk válaszolni, ha jön egy újságíró. Mit csinál, amikor nem önérvényesít? Szeretek orgonahangversenyekre és színházba járni. Szeretek a konyhában tevékenykedni, sütni-főzni, keresztrejtvényt fejteni. Szabadidőmben teniszezek és zongorázok. Hogyan képzeli el magát 10 év múlva? Nagyon bízom benne, hogy változás fog az életemben bekövetkezni. Továbbra is szeretném képviselni a társaimat, de dolgozni is szeretnék. 9

12 Ebben a 10 évvel későbbi, elképzelt világban hogy fog a társadalom a fogyatékos emberekhez hozzáállni? Én bizakodom, hogy sokkal jobban meg fogják becsülni őket. Megemlíteném a jelmondatomat: tegyünk együtt a fogyatékos emberek jobb körülményeiért Magyarországon! Ez jó zárszó. Igen, de azért reagálnék. Zárszónak vegyük azt, amit a szkeptikusoknak üzentem, hogy ők is rá tudnak jönni, mennyire értékes tud lenni egy fogyatékos ember. Csak próbálják ki, amit javasoltam! Bercse László az Országos Fogyatékosügyi Tanács tagja lett. Az Országos Fogyatékosügyi Tanács röviden OFT. Bercse László az OFT-ben képviseli fogyatékossággal élő társait. Szeretné, ha Magyarország élhető hely lenne a fogyatékossággal élőknek is. Szeretné, ha a következő években sok változás történne. Például eltörölnék a kizáró gondnokságot és választójogot kapnának a fogyatékossággal élők. Azt is szeretné elérni, hogy a fogyatékos szó helyett az értelmi sérült kifejezést használják az emberek. A diszkrimináció ellen küzd az Egyenlő Bánásmód Hatóság Gazdag Viktória A diszkriminációs esetek többsége még mindig rejtve marad. Az érintettek nem merik nyilvánosságra hozni őket, azok kényes természete miatt. A fenti tény a TÁMOP-5.5.5/08/1, A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése című projekt kapcsán, az Egyenlő Bánásmód Hatóság által tartott tapasztalatátadó megbeszélésen hangzott el. Ennek ellenére a hatóság számos eredményt tud felmutatni. Nagy előrelépést jelent, hogy az egyes projektterületek megállnak a lábukon - nyilatkozta dr Pánczél Mónika projektvezető. Aktuális helyzetkép A hatóság 2011-ben vizsgált ügyeinek jellemzőit dr. Gregor Katalin főosztályvezető-helyettes prezentálta: Kevesebb panasz érkezik be hozzánk, mint az Egyenlő Bánásmód Hatóság megalakulásának idején, de a beérkező kérelmek egyre célirányosabbak. Közülük több később komolyabb tárgyalások alapját képezi. Míg 2010-ben 1070 volt a beérkező panaszok száma, ez 2011-re 707-re csökkent. A legtöbb megkeresés januárban jellemző, nyáron kevesebb, ősszel több ez a szám. Budapestről és Pest megyéből érkezik a legtöbb panasz. A kérelmek 10,2 %-a fogyatékossággal kapcsolatos diszkrimináció miatt érkezik be a hatósághoz, mely az első helyen álló etnikai megkülönböztetés és a második helyet elfoglaló egészségi állapot miatt elszenvedett sérelem után a harmadik helyen szerepel ben 75 olyan panasz érkezett be, mely fogyatékosság miatt elszenvedett hátrányos megkülönböztetésről szólt. Ez a szám 2011-re 102-re nőtt. Fontos tudni, hogy a jogi értelemben vett diszkrimináció nem mindig jelent egyet a személyesen megélt tapasztalatokkal. Erről hiteles képet mutat a beérkező panaszokból ténylegesen elkészült beadványok száma, mely 2010-ben 354, 2011-ben 227 esetben valósult meg. Mikor, hol, hogyan? Az országos egyenlőbánásmód-referensi hálózat 20 jogásszal dolgozik, szolgáltatásaik Budapesten kívül 19 megyében érhetőek el. Heti rendszerességgel tartanak ügyfélfogadást állandó helyszíneken, és havi 4 órában biztosítják a kistérségi jelenlétet is egyre rugalmasabb időbeosztásban. Korábban a referensek a megyei esélyek házaiban kaptak helyet, de a kormány támogatásának hiányában helyet változtattak, így ma már ez a tevékenység az érdekképviseletet ellátó civil szervezeteknél és a működést kezdő kormányhivatalokban valósul meg. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság célja a társadalom figyelmének felkeltése a szervezet létezésére, működésére és a diszkrimináció felismerésének elősegítése, annak áldozatai és elkövetői körében egyaránt. A szervezet 2010-es tevékenységéről szóló beszámoló magyar és idegen nyelven megtalálható a szervezet honlapján (www.egyenlobanasmod.hu). A hatóság folyamatosan indít képzéseket országszerte, Az egyenlő bánásmód érvényesítése és a társadalmi érzékenység fejlesztése címmel. A tananyag egy elméleti hátteret biztosító jogi részből, valamint egy a szakmai és magánéletben egyaránt alkalmazható érzékenyítő részből áll novemberéig 29 képzést tartottak, melyre leginkább a civil szervezetek munkatársai voltak nyitottak. A számok tükrében Az Egyenlő Bánásmód Hatóság kutatási programjainak tanulságait a szakmai vezető, Szabados Tímea szociológus mutatta be. A kérdőívekkel, fókuszcsoportokkal, interjúkkal felépített társadalomtudo- 10

13 mányi kutatás főként a munkavállalók és munkáltatók területére terjed ki, de megtalálhatjuk közöttük az esélyegyenlőségi terv hatásának vizsgálatával és a fogyatékos munkavállalók munkaerő-piaci foglalkoztatottságának összefüggéseivel foglalkozó tanulmányokat is. A kutatások eredményei szerint a társadalom egyharmad része élt már át valamilyenfajta diszkriminációt élete során. Ennek a csoportnak a kétharmada halmozottan volt érintett a hátrányos megkülönböztetésben, mely főként a munka világában és a szociális ellátásoknál volt különösen jellemző. Az 1000 fős országos reprezentatív kutatás tapasztalatai szerint a megkérdezettek 21%- át érte élete bármely területén hátrány a fogyatékossága miatt, és 7,9% tapasztalt ilyen irányú diszkriminációt a környezetében. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság működéséről a válaszadók egyharmada volt tájékozott, nagy többségük fontosnak tartja az egyenlő bánásmód tevékenységét. Fontos tény, hogy a lakosság több mint a fele azért nem fordul segítségért, mert azt gondolja, hogy nem tudnak rajta segíteni, illetve attól fél, hogy helyzete még rosszabbá válhat. A diszkriminációs esetek még mindig többnyire rejtve maradnak, nem merik nyilvánosságra hozni őket, azok kényes, személyes természete miatt hangsúlyozta Wéber Andrea kutatási koordinátor. A sértettek 24%-a senkinek nem beszél az őket ért tapasztalatokról. Egy kényes probléma: munkahelyi zaklatás Egy nehezen megfogható, de annál érdekesebb témát, a munkahelyi zaklatás formáit részletezte prezentációjában dr. Sebestyén Andrea hatósági főreferens. Az emberi méltóságot sértő, szexuális, vagy egyéb természetű zaklatás az esetek többségében rejtve marad. A diszkrimináció e speciális fajtájánál arra kell figyelmet fordítani, hogy a helyzet megítélésénél mindig a sérelmet elszenvedett fél nézőpontja a mérvadó. Az előadásból megtudhattuk, az minősül zaklatásnak, ha az elkövető megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő, támadó környezetet teremt az áldozat számára. Az ilyen viselkedés megalázó lehet, egészségügyi problémákat okozhat, diszkriminatív, melyben a sértett okkal feltételezheti, hogy visszautasítás esetén hátrányos helyzetbe kerül a foglalkoztatása. A gyakorlati esetek bemutatásából kiderült, hogy a rendszeres pikírt, félreérthető megjegyzések, a zavarba ejtő kétértelmű kérések, és a kéretlen közeledések sora mind zaklatásnak minősülhet a sérelmet elszenvedő megítélésétől függően. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság intézkedései ilyen esetekben, a sérelem súlyosságától függően a jogsértő állapot elrendelésétől a pénzbírság kiszabásáig is terjedhetnek. Kommunikáció A TÁMOP program komplex kommunikációs eszközeinek jelentőségét Fris E. Kata kommunikációs koordinátor mutatta be. A projekt ifjúsági akció keretében képzőművészeti és novellapályázatot hirdet meg az ország különböző pontjain, ahol díjakra pályázva a 8-14 év közötti korosztály alkotásaiban mondja el, mennyire érzi a társadalmi kirekesztést a környezetében és mit jelent számára. Grafikák és festmények mellett novellák, fényképek, szobrok is szerepelnek a gyerekek alkotásai között. A nyertes pályázatok vándorkiállítás-sorozattal teszik országszerte ismertté a programot, a következő évben pedig lehetővé válik, hogy a legkiemelkedőbb alkotások óriásplakátok formájában is eljuthassanak a nyilvánossághoz. A projektet a médiamegjelenések mellett szórólapok, hírlevelek is hirdetik. Az országosan terjesztett humoros, figyelemfelkeltő szórólapok értelmi fogyatékosságal élők számára is befogadhatóvá válásához az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Szövetsége járult hozzá, a kiadványok könnyen érhető nyelvre fordításával. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság szívesen képviselteti magát civil megmozdulások rendezvényein, például az Esélynap nevet viselő esélyegyenlőségi programon, vagy a Sziget Fesztiválon. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság megbeszélést tartott. A hatóság küzd a hátrányos megkülönböztetés ellen. A hátrányos megkülönböztetés az, amikor csak azért nem vesznek fel valakit egy munkahelyre, mert fogyatékos. A hátrányos megkülönböztetést más szóval diszkriminációnak mondjuk. A hatóság azoknak nyújt segítséget, akiket hátrányosan megkülönböztettek. A hatóság jogászai ingyenesen fogadják az ügyfeleket. A hatóság feladata, hogy a beérkező panaszokat kivizsgálja. A megbeszélésen a munkahelyi zaklatásról is szó volt. A munkahelyi zaklatás hátrányos megkülönböztetés egyik fajtája. Munkahelyi zaklatásnak nevezzük, ha valakit egy tulajdonsága miatt mások előtt megaláznak. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság kiadványait az ÉFOÉSZ készítette el könnyen érthetően. 11

14 Idén jön az új Ptk. Balogh Fruzsina Elkészült az új Polgári Törvénykönyv tervezete. A kódex, amelyet hamarosan társadalmi vitára bocsátanak, várhatóan a cselekvőképességi kérdéseket is újraírja. A gondokság-cselekvőképesség jogi szabályozása hosszú ideje várat magára az aktualitás okán egy kicsit felelevenítjük az érdekképviselők szakmai álláspontját. Szövegjavaslatát az ÉFOÉSZ ez alkalommal is eljuttatja majd a döntéshozókhoz. Több mint másféléves előkészítő munka után a Polgári Törvénykönyv megújításáért megalakult Kodifikációs Szerkesztőbizottság decemberben ünnepélyes keretek között nyújtotta át az új Ptk. szakmai szövegtervezetét a Polgári Jogi Kodifikációs Főbizottságnak. A most elfogadott szakmai szövegtervezetet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium hamarosan társadalmi vitára bocsátja, annak lezárását követően a törvénytervezet áprilisban kerülhet a kormány, majd az Országgyűlés elé. Az új Polgári Törvénykönyv 2013-ban lép hatályba. ENSZ egyezmény és a cselekvőképesség Az érdekvédők a cselekvőképességgel kapcsolatos szabályozás szükséges reformja kapcsán nem győzik elégszer hangsúlyozni: hazánk elsők között ratifikálta a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ Egyezményt és a hozzá tartozó Fakultatív Jegyzőkönyvet, amelyeknek célja az emberi jogok és az alapvető szabadság védelme valamenynyi fogyatékossággal élő személy számára. A konvenció többek között megfogalmazza a veleszületett méltóság, az egyéni autonómia tiszteletét és a hátrányos megkülönböztetés tilalmát. A jelenleg hatályos Polgári Törvénykönyv gondnoksági szabályai nem felelnek meg ennek, és az egyezmény ellenére sajnos számos egyéb területen is él a fogyatékos személyek hátrányos megkülönböztetése. Az értelmi fogyatékossággal élő emberek döntő többsége, Magyarországon mintegy 70 ezer ember cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság hatálya alatt áll. Összehasonlításul: a hasonló lakosú Csehországban ez a szám 30 ezer, Svédországban háromezer-ötszáz. Mi a gond a kizáró gondnoksággal? Ismerve a gondnoki rendszer hátrányait és visszásságait, valamint a fenti egyezménnyel tett vállalásokat, egyértelmű, hogy az erre vonatkozó szabályozásoknak a készülő új Polgári Törvénykönyvben változnia kell. Az emberi jogok érvényesülése érdekében meg kell szüntetni azt a lehetőséget, hogy egy személyről bárki is véglegesen kimondja: az élet minden területén döntésképtelen. A kizáró gondnokságot el kell törölni. A gondnokság alá helyezés olyan hatalmi viszonyt hoz létre, amely nem csak kiszolgáltatottá teszi a gondnokoltat, de számos visszaélésre is lehetőséget ad. A jelenlegi rendszer nem kínál jogi alternatívát, így a hivatalos ügyek intézése során sokan kényszerből választják ezt a fajta hátrányos megkülönböztetést gyermekük, családtagjuk védelmére. A kizáró gondnokság alatt állók irreálisan magas száma is azt tükrözi: sokszor alig vizsgálják a képességeket, nincs valódi mérlegelés. Támogatott döntéshozatal Az életben mindannyiunknak szüksége van külső támogatásra: a legtöbb ember ezt családjától, házastársától, vagy külső szakemberektől kapja meg. Egy mosógép megvásárlása előtt több műszaki szakember, bolti eladó, rokon és ismerős véleményét is kikérhetem, vásárláskor mégsem kérdőjelezi meg senki a döntésem legitimitását. Ugyanígy van ez egy értelmi fogyatékos ember esetében is: számára érthető formában szeretné megkapni a döntéshez szükséges információkat, ezek alapján aztán képes döntést hozni. Ilyenkor nem egy sokszor idegen, az érintett felett álló gondnok döntene az érintett helyett, hanem egy támogató személy segíthetne megszerezni és megérteni a döntéshez szükséges információkat, átlátni annak következményeit. Ezt a szemléletet tükrözi a támogatott döntéshozatal jogintézménye, amelynek bevezetéséért az ÉFOÉSZ több alkalommal szót emelt már. A támogatott döntéshozatal lehetővé tenné, hogy mindenki esetleges fogyatékosságától függetlenül a saját életét élhesse, önálló döntéseket hozhasson. Decemberben elkészítették az új Polgári Törvénykönyv tervezetét. Az ÉFOÉSZ javaslatai a következők: töröljék el a kizáró gondnokságot, vezessék be a támogatott döntéshozatalt. A támogatott döntéshozatal azt jelenti, hogy egy támogató személy segít megszerezni és megérteni az információkat, így az értelmi fogyatékos ember is képes lesz döntést hozni. 12

15 Kitagolás? A társadalom sokéves adóssága: embertelen bánásmód és vétkes hallgatás Turba Attila Egy civil lakóotthon létrehozásában, fenntartásában és működtetésében vezető szerepet vállaló, és a fogyatékos emberek sorsáért aggódó magánemberként szeretnék néhány gondolatot fűzni a mostanában kitagolás -ként elhíresült mozgalomhoz, és az azt körülvevő sajtómegmozdulásokhoz. Fontos volna mindenkiben tudatosítani, hogy a kitagolás, bár nagyon szakmaiasan hangzik, a valóságban mégis nem más, mint egy súlyos adósság törlesztése a fogyatékkal élőkkel szemben, mely adósságot a többségi társadalom elsősorban embertelen bánásmódban, emberi jogok sárban tiprásában, emberek ezreinek gyakran halálig tartó szenvedés okozásában, illetve mindezek iránti közömbösségben, vétkes hallgatásban halmozott fel az elmúlt évtizedekben. Döntően most is ez jellemzi azt az intézményrendszert, melyre a mai napig milliárdokat költ az állam, az adózók pénzéből. Jól tudom, hogy ezekkel a szavakkal sok jó szándékú ember érzéseit sértem meg, akik megpróbálják tudásuk legjavát nyújtva kiszolgálni ezt az embertelen rendszert, de az ő önérzetük könnyebben gyógyul, mint azok az elgáncsolt életek, melyeknek egy intézet falai közt esélyük sem adatik a kiteljesedésre. Az emberek 99%-a bele sem képes gondolni abba, hogy mi mindenről kellene lemondania akkor, ha mondjuk a nyomornegyedekben a szegényekkel sorsközösséget vállaló misszionáriusok (pl. Kalkuttai Teréz Anya) példáját követve beköltöznének egy nagy intézménybe, és csak annyit, és olyat fogadnának el mindenből (étel, ital, ruházat, pénz, kapcsolatok, törődés, elfogadás, megbecsülés, intimitás, együttérzés, szabadság, szeretet, stb.), amennyit a többi sorstárs megkap. A kitagolás tehát nem egy gazdasági tranzakció, nem egy pályázati program, és nagyon bízom benne, hogy nem is csupán egy nagyobb EU-s forrás megszerzésének feltétele! Még nagyon sokáig lehetne sorolni azokat a tényeket, és a körülményeket, melyek méltán alkalmasak arra, hogy sokkoljuk magunkat, és a közvéleményt, melyek mind mélyebben rádöbbentenek arra, hogy milyen súllyal nehezedik országunkra a fogyatékosságukért méltánytalanul megbüntetett embertársaink megoldatlan ügye. A nagy intézetek megszüntetésének folyamatát nem pénzügyi eseményeknek kell motiválniuk, hanem belső meggyőződésnek. Most mégis az érdeklődés középpontjába, a financiális gondokat megsegítendő, egy felcsillanó halvány remény került: mintegy tizennégy milliárd forintnyi EU-s támogatás, melynek feltétele év végéig 1500 emberélet megmentése. Mellesleg, két évvel ezelőtti számítások szerint, öt millió forintra tették egy ember kitagolásának költségeit. Ezzel az ötmillió forint/fő összeggel is legalább 2800 főt ad ki ez a rendelkezésre álló forrás. Arra, hogy miért ötmillió forint egy ember kitagolási költsége, világos magyarázat még nem került napvilágra. Azt figyelembe véve, hogy jelenleg kb fő él intézetekben, ez az akció még mindig csak 10% körüli ember kimentését tenné lehetővé!!! Mindenesetre ezzel a törlesztés megkezdettnek lenne nyilvánítható. Az ikladi lakóotthon A nagy kérdés, hogy 1500 fő kis létszámú lakóközösségekbe való elhelyezéséhez elegendő-e a hátra lévő két év? Akkor, amikor egy egyszerű férőhelybővítésre szóló működési engedély módosítása a tárgyi feltételek megteremtésétől számított félegy éven belül realizálódik, és egy lakóotthon működésének megkezdése számos egyéb feltételnek való megfeleléstől is függ, melyek megléte szakértői bizottságok, és hivatalos szervek kompetenciakörébe tartozik, ez erősen kétséges! Én ki merem mondani, hogy a szociális ellátásokat körülölelő jelen bürokratikus rendszer bábáskodása mellett ez egyszerűen lehetetlen még akkor is, ha az ehhez szükséges beruházások időben, azaz fél-egy éven belül kulcsrakészen, használatba vételi engedéllyel a zsebükben befejeződnének. E program sikeréhez most összefogásra, értelmes kompromisszumokra, és eddig példátlan rugalmasságra (már ami a bürokráciát, és nem az emberi jogokat illeti), a résztvevők egyéni gazdasági előnyeinek és hatalmi érdekeinek mellőzésére, és a megvalósítók ésszerű megválasztására van szükség. Az idő kevés. Tekintsük józanon át, miről is van szó! A nagy létszámú intézmények helyett annyi kis létszámú lakóközösséget kell létrehozni, amelyekben összesen legalább 1500 fő, nagy intézményben tartott ember is helyet kaphat. Igen, ez így már nem kitagolás. Azonban ha nem így közelítjük meg a teendőket, akkor véleményem szerint nem érünk el mást, csak hogy esetleg 1500 embert lecserélnek a nagy intézmények, akik valamilyen formailag megfelelő kisebb házba költöznek, és a helyükre olyanok kerülnek, akik még eddig nem voltak intézetben. Erre, ha kell, garanciát nyújtanak a nagy intézetek várólistái. Könnyen előfordulhat, hogy nagy intézetek egymás között bonyolítanak le kitagolási programokat, így erő- 13

16 sítve meg az intézetek infrastrukturális hátterét, azonban ez a kitagolási módszer sem a fogyatékkal élők érdekeit fogja szolgálni, hanem a nagy intézetek érdekszféráit támogatja meg. Tehát, ha a nagy intézetekre bízzuk, hogy hozzanak létre magukból kisebb intézeteket, akkor nem csak a nagy intézetek megszűnésére nincs esély, de a szemléletváltás is elmarad, és a cél nem a fent említett adósságunk törlesztése lesz, hanem a tizennyolc milliárd bezsebelése. Ebben a megközelítésben, mivel a nagy intézetek nem annyira érdekeltek a program sikerre vitelében, ráadásul akkor is megmaradnak, ha nem jön az a plusztámogatás, erősen kérdéses, hogy egyáltalán van-e értelme belefogni egy ilyen látszat-átalakításba! Még egyszerűbben, egy gazdasági, hatalmi, és politikai alapokon működő intézményrendszertől nem várhatjuk el, hogy számolja fel önmagát. Ráadásul maguk a fogyatékkal élők egy ilyen programban, mint a kitagolás ugyanolyan tárgyak, számítási alapok, mint a nagy intézetek mindennapi ellátási praxisában. Ki tud ma olyan kis létszámú lakóközösségeket életre hívni, és azoknak tárgyi, gazdasági, közösségi, lelki, spirituális hátterét megteremteni, amelyek léte nyomán nem kell szégyenkeznünk pusztán azért, mert mi is a többségi társadalomhoz soroljuk magunkat? A szakmai, gazdasági, jogi, társadalmi közeg mely szereplői képesek felelősséggel felvállalni ezt a szolgálatot? Nos, a válasz talán nem olyan egyszerű, de mégis néhány feltételnek mindenképpen meg kell felelnie annak a társadalmi szereplőnek, amely ezt az összetett feladatot felvállalhatja. Mindenek előtt: 1. Semmilyen érdek nem fűzheti a nagy létszámú intézmények fennmaradásához! 2. Az idő rövidsége miatt gyakorlati tapasztalattal kell rendelkeznie a kívánalmaknak megfelelő lakóforma kialakításában és működtetésében. Mindezeken túl, valószínűleg, csak egy politikailag semleges, emberi sorsok iránt elkötelezett, társadalmilag széles körűen támogatott értékrenddel bíró közösséget alkotó munkatársakkal működő szervezet tudná felelősséggel magára vállalni ezt a feladatot. Mindezen feltételek megléte esetén van értelme a költségeket és a bürokratikus környezetet a megvalósítandó feladatokhoz méretezni. És még egyszer, azért kell álláspontom szerint feltétlenül új lakóközösségeket létesíteni, olyan feltétellel, hogy mondjuk, 70-80%-a a beköltözőknek nagy létszámú intézményből kerüljön ki, mert egyébként csupán a nagy intézmények ellátottjait cseréljük le, nem is biztos, hogy valódi kis létszámú lakóközösségek jönnek létre, és aki még nincs intézményben, annak esélye sem marad elkerülni intézményekben élő társai sorsát. Azonban a legfontosabb, hogy ezzel az 1500 fő kimentését célzó programmal megteremthetnénk azt a szemléletváltást, amely garantálná, hogy a totális szemlélet ne szivárogjon vissza holmi gazdasági, hatalmi, vagy politikai érdek csatlósaként a szociális ellátásba. Ellenkező esetben könnyen újratermelhetjük a vétlen, kiszolgáltatott emberek, immár igazán sok pénzből és szakértelemmel megvalósított, korszerű körülmények közötti bebörtönzését. Ezen gondolatok azt a célt szolgálják, hogy megpróbáljunk egy olyan megoldási javaslatot a köztudatba bedobni, amely sok szempontból eretneknek tűnhet, de mégis megfontolásra érdemes. Miért ne bízhatnánk az EU-s források megszerzésének feltételéül szolgáló 1500 fő kimentését olyan civil fenntartókra, akik már működésükkel, létükkel bizonyítottak, a gyakorlatban megvalósítják a fogyatékkal élők komplex segítését a lakhatás, a munkavállalás, valamint a mindennapi élet egyéb területein, ezért csak pénzügyileg kellene őket képessé tenni erre a nagyon is felelősségteljes és összetett feladatra?! Turba Attila az ikladi lakóotthon vezetője. A cikkben a kitagolásról ír. A kitagolás azt jelenti, hogy a nagy létszámú intézményekből lakóotthonokba vagy lakásokba költözhetnek a fogyatékossággal élő emberek. Lakhatási lehetőségek pro és kontra Az ÉFOÉSZ kommunikációs csoportjában a kezdetek óta gyakori téma a lakhatás, a különböző lehetőségek, az önálló életvitel. Bár a résztvevők mindegyike családjával él, legtöbbjüknek határozott véleménye van a különböző modellekről, és van köztük olyan, aki maga is megtapasztalta az intézményi életet. Összeszedték, milyen lehetőségei vannak az értelmi fogyatékos embereknek, és mi szól a különböző lakhatási formák mellett és ellen. Bentlakásos intézmények Túlzsúfolt az intézetben élni, vannak szabályok, amiket be kell tartani. Ott nem lehet csak úgy ki-bemászkálni, és csak engedéllyel mehet ki, időre kell visszamenni, egy bizonyos meghatározott időre. És ott nem lehet párkapcsolatod, mert túl sokan vannak ott a gondozottak. Hátránya: szabadság korlátozás, túlzsúfoltság, elszigetelés. Pl.: nem a városban vagy a faluban, hanem az esetek többségében a város vagy falu határában vannak ezek az intézmények. Belső programokat szerveznek. Előnye: ha valaki egyedül marad, nem kell attól félnie, hogy egyedül marad, és az utcán köt ki. Bakonyoszlopon épület, közel a jó munkahely. Sérült embereket lakáshoz segíteni. Falu közepén van, vagy erdőben. 14

17 Lakóotthonok Ott már jobb élni, sokkal szabadabb vagy, de ott is vannak szabályok. Ott legalább ki lehet menni. Meghatározzák, hogy mikor van ebédidő mindkét intézményben. Azért jó lakóotthonban lakni, mert ketten vagy hárman vannak egy szobában, és ott kimenőt is lehet kapni. De ugyanakkor ugyanolyan, mint az intézmények. A rossz benne, hogy nem mindig kelhet fel akkor, amikor akar, és nem feküdhet le akkor, amikor akar. Támogatott lakhatás Az albérlet azért jó, mert akár ketten is lehet lakni vagy többen lehet lakni, és olcsóbban is kijöhet a rezsi. A rossz benne az, hogy ha egyedül lakik valaki albérletben, mert akkor nagyon sokba kerül úgy a rezsi. Azért jó, mert ott szabadabban lehet élni. Akkor kel az ember, amikor akar, és akkor fekszik, amikor akar. A támogató lakhatás azt jelenti, hogy ha valakinek van saját lakása, de nem tud mindent megcsinálni. A kezdet kezdetén akkor az ÉFOÉSZ-ból egy felügyelő jön, aki segít nekünk addig, míg nem tanulunk mindent, amit tudnunk kell az önálló életről. Sokkal önállóbb vagy, mint egy intézetben, mert ott csak ketten vagytok a lakásban, vagy albérletben. Vannak költségei: számlakifizetés, pl: villany, gáz, telefon, UPC, szemétdíj, víz, stb. Ha társasházban laksz, ott már viszont van közös költség. Ott már önállóan is tudsz élni. Előnye: megtanulni önállóan élni, kis segítséggel. A főzés kicsit nehézkes. Számunkra nagyon fontos, hogy az élet nem fáklyás menet: ha lesz egyszer külön otthonom, akkor az ember megtanul a párjához alkalmazkodni, és együtt fizetik a költségeket, ami egy lakásban vagy családi házban esedékes, pl: szemétdíj, vízdíj. Ha egyedi fűtésű, ha családi ház, akkor csak olcsóbb. Ha panel vagy társasház, ott viszont van közös költség, UPC, szemétdíj. Ott már a szabadság van, csak magadra számíthatsz és szüleidre. Önállóan is lehet élni, elég nehéz a mai világban. Nem könnyű, mert ha már van egy gyermek, akkor már nagyobb lakást kell keresni, hogy el lehessen férni hárman is. Vagy mind a ketten dolgoznak és van kereseti lehetőség, vagy hitelt vesznek fel, de nem mindenki teheti meg, a mai világban elég nehéz. Van olyan, amikor az ember szeretne önállóan élni, dolgozni és lakni azzal, akit szeret, és ő is szereti. De ahhoz az kell, hogy ő is olyan helyen dolgozzon és lakjon, ahol fel tudja vállalni azt, hogy közösen, együtt tudnak lakni és dolgozni. Fontos, hogy ha vannak befolyásos emberei, akikben megbízhat, és bizalmas, és ismeri őket, és ha tud munkát és albérletet szerezni, akkor az megoldható, hogy elintézzék neki. És hogy ezek alapján mi is a legjobb? Nem reprezentatív a felmérés, de a csoport tagjai egyértelműen az önálló, városi életre szavaznak, legalábbis hosszú távra mindenképp Családban szeretnék élni vagy önállóan is lehet, de akkor magadnak kell beosztani a pénzt, vagy vállalnod kell munkát. Ha van párod, vagy gyermek, rá is kell gondolni. Budapesten és saját lakásban szeretnék élni. Budapesten szeretnék lakni, ahol jó a közlekedés. Kertes ház, ahol kiülünk, kétágyas szoba. Anyuék, apu, külön mi de később jó ketten lakni, önállóan egy lakásban. De nagypolgári lakás is jó, udvar, és támogatás a pénzszerzéshez. Szabadság, intimitás, közös házimozi otthon (LG TV). Én a romantikus filmeket szeretem inkább, de bármi. Bulizás, randizás, vásárlás ezért jó az önállóság. Összeállította: Balogh László, Bercse László, Galantin Rita, Grábics László, Mogony Klára, Tóbiás Pál Az ÉFOÉSZ kommunikációs csoportjában gyakori téma a lakhatás. A cikkben a csoporttagok véleményét olvashatják a bentlakásos intézményekről, a lakóotthonokról és a támogatott lakhatásról. Mindegyik lakhatási formának van előnye és hátránya is. A csoporttagok véleménye szerint a bentlakásos intézményekben és a lakóotthonokban sok szabályt kell betartani. A támogatott lakhatás során önállóbb és szabadabb az ember. A cikkből kiderül, hogy a csoporttagok szerint önállóan élni a legjobb. 15

18 Kulcskérdések Itthon egyedülálló támogatott lakhatási programmal segítené a kitagolást az ÉFOÉSZ Balogh Fruzsina Ha az értelmi fogyatékos embereket érintő legaktuálisabb, legsürgetőbb problémát kéne megneveznünk, a legtöbben mind laikusok, mind szakmabeliek rávágnánk: lakhatás. Mi lesz az érintettel, ha a szülők már nem lesznek? Meddig működhetnek még a sokat emlegetett zsúfolt, embertelen nagylétszámú intézmények? Milyen alternatívákat kínálnak a civilek, és milyeneket a szociális ellátórendszer? Lesz-e a kitagolás, miből, hogyan, mikor? Milliónyi a kérdés konkrétum egyelőre annál kevesebb. Az ÉFOÉSZ támogatott lakhatási projektje némely kérdésre választ nyújthat. Ki legyen írva a nevem a postaládámra. Legyen saját csengőm. Nekem kelljen befizetnem a csekkeket. Legyen saját kulcsom az otthonomhoz. Természetes dolgok, igaz? De nem annak a többtízezer embernek, akik felnőtt létükre meg vannak fosztva az önálló élet lehetőségétől. Számukra ezek az apróságok olyan szimbolikus célok, amelyek elérése alapjaiban változtatná meg az életüket. Amikor az ÉFOÉSZ elindította saját támogatott lakhatási modelljét KULCSprogram néven, nem véletlenül választotta tehát ezt a jelképes tárgyat a névadáshoz. Segítségével a résztvevők egy új, emberibb élethez kapnak kulcsot. Harmadik út Ma Magyarországon 23 ezer ember él nagylétszámú gyakran többszáz fős bentlakásos intézményben. A korszerűtlen, zsúfolt, határszéli épületek lakóinak életét a társadalomból, így a közösségi élményekből, a sokunknak hétköznapinak tűnő tevékenységekből való teljes kirekesztés jellemzi. Az ÉFOÉSZ fennállása óta szorgalmazza az alternatív lakhatási formák meghonosítását: lakóotthonok (amelyek közül az elsőt szintén az ÉFOÉSZ hozta létre annak idején) korlátozott számban léteznek hazánkban, a külföldön már elterjedt harmadik lehetőség, a támogatott lakhatási forma azonban hivatalosan még nem. Sokan akkor is kénytelenek intézményben élni, ha egyébként nem szorulnának 24 órás felügyeletre, sőt, a lakók jó része a megfelelő támogatást megkapva, saját otthonában képes lenne az önálló életre. A támogatott lakhatás pontosan erről szól: az érintettek saját lakásukban (vagy bérleményben) élnek, emellett igényeikre szabott segítségnyújtó szolgáltatást vesznek igénybe. Készülőben az átalakítás A jelenlegi méltatlan állapotoknak véget vethet az a nemrég elfogadott stratégia és hozzá kapcsolódó uniós pályázati csomag, amellyel a fogyatékossággal élők bentlakásos intézményeinek átalakítását finanszírozná a kormány. A tervezet első lépéseként 2013 végéig 1500 ember költözhet méltóbb körülmények közé. A fogyatékossággal élőket, pszichiátriai és szenvedélybetegeket ellátó bentlakásos intézmények átalakítására 7 milliárd forint áll majd rendelkezésre. A tervezetről Kovács Melinda, az ÉFOÉSZ ügyvezetője elmondja: az értelmi fogyatékos emberek ellátásában eddig soha nem látott fejlesztési forrásról van szó, így kiemelten fontos, hogy egy korszerű, közösségi alapú lakhatási rendszer és egy ezt kiegészítő támogató szolgáltatói háló jöjjön létre mint amilyen a KULCSprogram is. Lényeges szempont az is, hogy ne csak a változásokban talán kevésbé érdekelt nagylétszámú intézmények, hanem a közösségi lakhatási formákat már működtető civil fenntartók is kapjanak lehetőséget a folyamatban való részvételre szögezi le. A kitagolási folyamat szervezésére eközben létrejött az Intézményi Férőhely Kiváltást Koordináló Országos Testület, amely a konkrét megvalósításban is közreműködik. A bizottság amelybe a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa is delegált egy főt, így Gyene Piroska, a FESZT elnöke is tagja novemberben véleményezte a pályázati kiírást, amelyet várhatóan hamarosan kiírnak. Mi a KULCSprogram? A készülő átalakítási folyamathoz is hasznosak lehetnek azok a tapasztalatok, amelyeket az ÉFOÉSZ a KULCSprogram megvalósítása során szerez. A külföldi minták és szakirodalom tanulmányozását követően a Szövetség szociális munkásból, jogászból, gyógypedagógusból, szociológusból és más szakemberekből álló csapata 2010-ben kidolgozta saját támogatott lakhatási modelljét, hogy a projekttel olyan lakhatási körülményeket hozzon létre, amely a leginkább közelít a többségi társadaloméhoz. A KULCSprogram a támogatott lakhatást egy komplex rendszerként kezeli, egy olyan strukturált szolgáltatási formát készítve elő ezzel, amely alkalmas arra, hogy ennek alapján egy országos hálózat fejlődhessen ki, és a tapasztalatokra építve törvényi keretek születhessenek. A KULCSprogramnak része egy a segítőknek szánt szakmai képzés, amely alapján mentorprogram indul az önálló lakásba költözők támogatására, valamint egy százhúsz órás elméleti és gyakorlati tanfolyam az érintettek számára. Sikeres kezdés a vidék előnyei A szakmai tartalom kidolgozása után az ÉFOÉSZ központi irodája tapolcai helyi szervezetével közösen kezdte meg a gyakorlati megvalósítást. Első állomásként Tapolcán ápolók, intézményi dolgozók, szociális szakemberek számára meghirdetett mentorképzés zajlott, amelyen a leendő lakók mindennapjai során majdan támogatást nyújtó szakemberek vehettek részt. 16

19 A programban megvalósuló első otthon helyszíne egy belvárosi önkormányzati lakás lett. Horváthné Somogyi Ildikó, az ÉFOÉSZ alelnöke, a tapolcai szervezet vezetője elmondta, a lakást a Tapolcai Önkormányzat segítségével sikerült megszerezni. A felújítás rengeteg civil segítséggel, cégek, magánszemélyek, érintettek hozzájárulásával valósulhatott meg, akiknek nagyon hálásak vagyunk hangsúlyozta a szakember. Az ÉFOÉSZ a projektben a Veszprém Megyei Önkormányzat Pszichiátriai Betegek és Fogyatékosok Otthonával működött együtt. Elsőként bent az intézményben, Lesencetomajon tizenegy fő részvételével zajlott egy elméleti képzés, majd a közös értékelés, a vizsgaeredmény és a résztvevők saját döntése alapján vált egyértelművé: ki lesz, aki költözik. A három talpraesett, harmincas éveiben járó fiatalember az áprilisi ünnepélyes megnyitót követően egy gyakorlati képzésen is részt vett már jövendő otthonuk falai között, ahová végül június elsején költöztek be. György, Zoltán és József akkor nagy médiaérdeklődéstől övezve vehette át saját kulcsát életük első önálló lakásához. A fiatalembereknél azóta is megfordul időről-időre egyegy újságíró vagy riporter, és ők szívesen számolnak be kalandos mindennapjaikról. Mindhárman továbbra is a lesencetomaji intézmény foglalkoztatójában dolgoznak, munka után mentoruk az első időszakban naponta látogatta meg őket otthonukban. A fiúk főznek, takarítanak, mosnak, néha kisebb kiegészítő munkákat is elvállalnak, de a szorgalmas hétköznapokba a sport, a kikapcsolódás, a barátnőkkel való találkozások is beleférnek. A program indulásához keresve sem lehetett volna jobb helyszínt találni. Ez egy nagyon kedves kis város, a házban és a környéken is barátságosan fogadták a fiúkat avat be Horváthné Somogyi Ildikó, és mosolyogva hozzáteszi: amikor a lakók látták a társasházban, hogy sokat jár oda, már sejtették, hogy valami készül. Megszólítottak a szomszédok vagy a járókelők, kedvesen kérdezgették, hogy mi vagyunk-e, akik szerepeltek az újságban, tévében meséli György. Budapesti indulás A KULCSprogram a tervek szerint a fővárosban folytatódik, amint ennek anyagi háttere biztossá válik. A kezdeményezés első szakasza, a leendő mentorok képzése már itt is lezajlott. Júliusban a leendő lakók elméleti képzése követte, első körben családban és pest-környéki lakóotthonokban élők vettek részt. A tervek szerint azonban hamarosan újabb tréning kezdődik a Fővárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Zsirai Otthonából érkezőkkel, így akár közülük költözhetnek be néhányan, és kezdhetnek új életet eredeti lakóhelyükön, a fővárosban. Váratlan problémák? A projekt kapcsán többször merült fel a támogatott lakhatás kockázatainak kérdése. Mi lesz, ha történik velük valami? kérdezték sokan. Először is: alapvető fontosságú a megelőzés, a kidolgozó szakemberek igyekeztek alaposan felkészülni az esetleges problémákra, ezáltal részben ki is védeni azokat. Ettől függetlenül azonban természetes, hogy adódhatnak olyan helyzetek, amelyekre nem készültek. Úgy gondoljuk, ilyen helyzetek valamennyiünk életében előfordulnak. Mindannyian kerülünk veszélyhelyzetbe, vitás szituációkba, majd megtanuljuk megoldani azokat válaszolja erre Horváth Nikoleta, a KULCSprogram koordinátora. A KULCSprogramban résztvevőknek lehetőségük van bebizonyítani: ugyanannyi veszélynek vannak kitéve, mint bárki más, és kellő prevencióval, támogatással a fogyatékossággal élők is meg tudnak oldani bármilyen vészhelyzetet. Kulcskérdések Maga a lakáskulcs a kezdeményezésben résztvevők számára szimbolikus értékkel bír: konkrétan és átvitt értelemben is. Nem csak hogy kulcsot kaptak életük első saját otthonához, de ez a program jelenti a kulcsot az önálló élethez is, az intézményből való kiköltözéshez, a társadalmi beilleszkedéshez, azaz annak a folyamatnak a kulcsa, amelynek köszönhetően a társadalom teljes jogú tagjává válhatnak. Maga a kezdeményezés a nagylétszámú intézmények átalakítása során lehet kulcsfontosságú, hiszen az ennek során szerzett és dokumentált tapasztalatok jó szolgálatot tesznek a szakmai keretek kidolgozásakor. Minden állampolgárnak joga van a teljes élethez, az emberi méltósághoz, a közösségben való részvételhez. A KULCSprogram óriási lépés abban, hogy ezek a jogok az értelmi fogyatékossággal élők esetében is maradéktalanul érvényesüljenek foglalja össze Kovács Melinda. Az úttörő vállalkozás fejleményei a n napról napra nyomon követhetők. Ma Magyarországon nagyon sok ember él nagylétszámú intézményben. A kormány elindította a kitagolási programot. Nagyintézményből fognak kiköltözni a fogyatékossággal élők. Az ÉFOÉSZ is azt szeretné, hogy a fogyatékossággal élők ne éljenek nagyintézményekben. Ezért az ÉFOÉSZ KULCSprogramjában fogyatékossággal élő fiatalok önálló lakásba költözhetnek tavaszán Tapolcán 3 fiatal költözött ki egy önkormányzati lakásba. Budapesten eddig a mentorok képzése és a programban részt vevő fiatalok képzése zajlott le. Az ÉFOÉSZ tervei szerint lesz még egy képzés. A képzésre a zsirai nagyintézményből jönnek a fiatalok. 17

20 Kulcsos életek Krausz Jenő Kalányos György kis korától otthonokban él, kilenc éve Lesencetomajon. Hogy tetszik az új lakás? Nagyon tetszik, nagyon megörültem, amikor megláttam. Szépen be van rendezve a konyha is, amikor múltkor itt voltunk, akkor még csak az ágy volt bent. Amikor idejöttünk, gyerekpezsgővel koccintottunk, nagyon, nagyon örülök, hogy itt lehetünk. Meghatódtam, hogy ide kikerülhettem. Jó, hogy sikerült levizsgáznom, különben nem jöhettem volna. Jobb itt, mint az otthonban? Azért jó itt, mert szabad vagyok. Önállóan intézem a dolgaimat, az is jó, hogy magam moshatok, főzhetek, süthetek. Amikor csak akarok, kimehetek a tópartra, mert azt nagyon szeretem! Este sétálhatunk hárman a városban, meg tudjuk nézni a nyári koncerteket kint, a tóparton. Mi zavarta a nagylétszámú otthonban? Nem zavart semmi. Nagyon szerettem ott is, most is jó, de inkább kint akarok élni. Most is az intézeten belül dolgozok, szivacsokkal foglalkozunk. Pestről hoznak szivacsokat, és mi elvágjuk ollóval. Nem fél az önállóságtól, hiszen gyermekkorától otthonokban él? Nem félek, meg akarom próbálni. Nehezek voltak a vizsgák, ha az ember odafigyel, és mindent megjegyez, csak akkor sikerül. Milyen támogatást kapnak a kinti élethez? Bejárunk dolgozni az intézménybe hétfőtől péntekig, és ott kapjuk az ebédet. A reggelit és a vacsorát magunk készítjük. Az ÉFOÉSZ Kalányos Györggyel készített interjút. György részt vett a tapolcai KULCSprogramban. A képzés után ő és két másik társa költözhetett be a tapolcai lakásba. Györgynek nagyon tetszik az új lakás. Élvezi a szabadságot. Önállóan intézi a dolgait, mos, főz és süt. Szerette a lesencetomaji intézetet, most is ott dolgozik. De azért örül, hogy kikerült onnan és megpróbálhatja, hogy milyen önállóan élni. Vissza a valóságba Lózsi József két és fél évet töltött a lesencetomaji otthonban, előtte édesanyjával élt. A viták azonban elűzték otthonról, de most ismét saját otthonra, életre lelhet a KULCSprogram keretén belül Tapolca belvárosában. Két és fél év egy nagy intézményben rövid idő, Önnek lesz talán a legkönnyebb megszokni az önálló életet Lehet, én két és fél éve élek az otthonban, az egyik társam már kilenc éve. Én vagyok a legfiatalabb. Mielőtt otthonba kerültem, édesanyámmal éltem, de anyukám elzavart engem, és így kerültem az otthonba. Nagyon sok vitánk volt, sokat veszekedtünk, és végül elzavart otthonról. Az unokanővérem segített nekem otthont keresni, ő vitt el engem a pszichiátriai vizsgálatra, és utána kerültem Lesencetomajra. Nem tetszett az intézményi élet? Nekem nagyon jó helyem volt ott, soha nem veszekedett velem senki. Nem voltak gondjaim, olyan rendes volt mindenki. Sokat szerepeltem a különböző rendezvényeken, sportolok, focizok, és mindenkivel jóban vagyok. Dolgozni is járok. Az igaz, hogy kevesebbet dolgozok, és többet focizok mert azt jobban szeretem. Örült annak a lehetőségnek, hogy kiköltözhet az otthonból? Talán április legelején történt, nem emlékszem rá pontosan, de a vizsga után tudtam meg azt, hogy lesz egy lakás, ahová kiköltözhetek. Nagyon örülök, hogy újra önállóan élhetek. Végül hármunkat választottak ki, úgy érzem, nagy szerencsém van, mert először úgy volt, hogy négyen megyünk, és végül csak hárman fogunk menni. Minket választottak, és én azt gondolom, hogy ez nagyon jó választás volt. Már láttam ezt a lakást, láttam a festés után is, és nagyon szép. Most már be van rendezve, és így még szebb. Nem fél az önálló élettől? Nem, egyáltalán nem félek. Bezárjuk az ajtót, lesz kulcsunk, és akkor nem lehet semmi baj. Milyen viszonyban van a másik két fiatalemberrel? Mindhárman jó barátok vagyunk, együtt voltunk eddig is az otthonban. Együtt laktunk, és megszok- 18

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 Szabados Tímea 2013. December

Részletesebben

Hasznos információk a fogyatékosságról. Összeállította: Kovács Tímea

Hasznos információk a fogyatékosságról. Összeállította: Kovács Tímea Hasznos információk a fogyatékosságról Összeállította: Kovács Tímea Mi a fogyatékosság? A fogyatékosság nem betegség, hanem egy tartós vagy véglegesült állapot. A fogyatékos ember, aki tartósan vagy véglegesen

Részletesebben

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16.

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16. TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására MISKOLC 2010. november 16. V Á Z L A T Alapelvek A projekt célja A fogyatékosság értelmezése Projekt szolgáltatásai

Részletesebben

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik Egyenlő bánásmód és diszkrimináció A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik A magyar szabályozás I. Alaptörvény XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.

Részletesebben

AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYMENTESSÉG JOGI HÁTTERE. dr. Juhász Péter 2008. november 20.

AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYMENTESSÉG JOGI HÁTTERE. dr. Juhász Péter 2008. november 20. AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYMENTESSÉG JOGI HÁTTERE dr. Juhász Péter 2008. november 20. Akadálymentesítés akadálymentesítés = rámpa Az akadálymentesség értelmezhető fizikai szempontból rámpa térdszabad

Részletesebben

Cím: 2600 Vác, Rákóczi út 36. weboldal: www.boldogceferinoalapitvany.hu e-mail: eselyreferens@boldogceferinoalapitvany.hu telefon: +36208231404

Cím: 2600 Vác, Rákóczi út 36. weboldal: www.boldogceferinoalapitvany.hu e-mail: eselyreferens@boldogceferinoalapitvany.hu telefon: +36208231404 Célcsoportjaink közé soroljuk mindazon embereket és csoportokat, akik a hátrányos helyzetükből adódóan, vagy az egyenlő bánásmódban is rögzített védett tulajdonságaik miatt perifériára szorultak. Feladatunknak

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái.

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Szalka Anita 2011. November 15. 2011.12.02. 1 A közösségi

Részletesebben

Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu

Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu Küldetésünk A Salva Vita Alapítvány célja az értelmi sérült emberek önálló életvitelének és társadalmi beilleszkedésének

Részletesebben

Szauer Csilla Szentkatolnay Miklós Budapest Az esélyek városa? kötetbemutató. Budapest, 2012. február 28.

Szauer Csilla Szentkatolnay Miklós Budapest Az esélyek városa? kötetbemutató. Budapest, 2012. február 28. Hogyan segíthetjük elő a fogyatékos emberek különbözőségének tiszteletét és elfogadásukat az emberi sokszínűség részeként egy szakmai szolgáltató szervezet munkája által? Szauer Csilla Szentkatolnay Miklós

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004.április 26-i ülésére Tárgy: Szociális célú pályázatokhoz Képviselő-testületi határozat Előadó: Koósné Stohl Ilona Intézményvezető

Részletesebben

A KERET Koalíció tevékenységei 2010-2012-ben: áttekintés ----------------------------------------

A KERET Koalíció tevékenységei 2010-2012-ben: áttekintés ---------------------------------------- A KERET Koalíció tevékenységei 2010-2012-ben: áttekintés ---------------------------------------- Gárdos Tódor (Amnesty International Magyarország) és Sáfrány Réka (MONA Alapítvány) Segítségnyújtás a szexuális

Részletesebben

A Stratégia rendszerének bemutatása

A Stratégia rendszerének bemutatása A Stratégia rendszerének bemutatása Csicsely Ágnes Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztály A Stratégia elkészítésének indokai a) Jogszabályi kötelezettség A fogyatékos

Részletesebben

Támogass, hogy dönthessek!

Támogass, hogy dönthessek! 2009. évi 120-as törvény a Polgári Törvénykönyvről Támogass, hogy dönthessek! Az én életem, az én választásom! Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége Könnyen-érthető

Részletesebben

A mozgássérült személyek többszintű érdekképviselete a helyi szintektől az Európai szintig. Földesi Erzsébet. MEOSZ, alelnök EDF, alelnök

A mozgássérült személyek többszintű érdekképviselete a helyi szintektől az Európai szintig. Földesi Erzsébet. MEOSZ, alelnök EDF, alelnök A mozgássérült személyek többszintű érdekképviselete a helyi szintektől az Európai szintig Földesi Erzsébet MEOSZ, alelnök EDF, alelnök Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) számokban

Részletesebben

Városföld Község Önkormányzata. Állampolgári Tanács. Települési Esélyegyenlőségi Program készítése. Dr. Peredi Katalin, Guth Erika. 2010.

Városföld Község Önkormányzata. Állampolgári Tanács. Települési Esélyegyenlőségi Program készítése. Dr. Peredi Katalin, Guth Erika. 2010. Városföld Község Önkormányzata Állampolgári Tanács Települési Esélyegyenlőségi Program készítése Dr. Peredi Katalin, Guth Erika 2010. március 23 Kik vagyunk? Mit csinálunk? Jogszabályi háttér Mi az Állampolgári

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

SZAFI Egyesület tevékenységéről szóló beszámoló 2009. évről

SZAFI Egyesület tevékenységéről szóló beszámoló 2009. évről SZAFI Egyesület tevékenységéről szóló beszámoló 2009. évről Egyesületünk 2005. október 27 én alakult szülői kezdeményezésre. Célja: Tápiószecsőn és a környező Tápió vidék - Kistérségben értelmi vagy testi

Részletesebben

PROBLÉMATÉRKÉP 2014 BEMUTATÁSA ÉS JAVASLAT AZ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA SZÁMÁRA A 2015 ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI TÖRVÉNY KÉSZÍTÉSÉHEZ

PROBLÉMATÉRKÉP 2014 BEMUTATÁSA ÉS JAVASLAT AZ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA SZÁMÁRA A 2015 ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI TÖRVÉNY KÉSZÍTÉSÉHEZ PROBLÉMATÉRKÉP 2014 BEMUTATÁSA ÉS JAVASLAT AZ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA SZÁMÁRA A 2015 ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI TÖRVÉNY KÉSZÍTÉSÉHEZ Tárgya: Civil fenntartású értelmi sérültek, és autista lakóotthonok

Részletesebben

KIK VAGYUNK? Tudj meg többet az Amnesty International Magyarország kampányairól!

KIK VAGYUNK? Tudj meg többet az Amnesty International Magyarország kampányairól! KIK VAGYUNK? Az Amnesty International kormányoktól, pártoktól és egyházaktól független civil szervezet, amely világszerte 150 országban, több mint 3 millió taggal és aktivistáival küzd az emberi jogokért.

Részletesebben

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

Határozati javaslatok:

Határozati javaslatok: Tárgy: Előkészítésben részt vesz: Szent Lázár Alapítvány kérelmének elbírálása Tárnok Lászlóné jegyző dr. Bimbó Mária osztályvezető, Igazgatási Osztály Holopné dr. Sztrein Beáta osztályvezetőhelyettes,

Részletesebben

1062/2007. (VIII. 7.) Korm. határozat

1062/2007. (VIII. 7.) Korm. határozat 1062/2007. (VIII. 7.) Korm. határozat az új Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásának 2007-2010. évekre vonatkozó középtávú intézkedési tervéről 1. A Kormány a) elfogadja az Országgyűlés 10/2006.

Részletesebben

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28.

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28. Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és szolgáltatásfejlesztési modellprogram Bernáth

Részletesebben

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu SZEMÉLYES ADATOK Név E-mail SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu Állampolgárság Magyar Születési idő 1974. 02. 02. Születési hely BUDAPEST MUNKATAPASZTALAT 2010. 05. 01. ELTE BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

Fogyatékos személyek jogai, esélyegyenlőségük biztosítása 1998. évi XXVI. tv. Kiss Györgyi

Fogyatékos személyek jogai, esélyegyenlőségük biztosítása 1998. évi XXVI. tv. Kiss Györgyi Fogyatékos személyek jogai, esélyegyenlőségük biztosítása 1998. évi XXVI. tv Kiss Györgyi ENSZ egyezmény a fogyatékossággal élő személyek jogairól Egyesült Nemzetek Közgyűlése 2006.XII.13-án egyhangúlag

Részletesebben

A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE. Preambulum

A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE. Preambulum A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Preambulum 1. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 63. (4) bekezdése alapján az ötven főnél több munkavállalót

Részletesebben

A támogatott lakhatás jogszabályi keretei

A támogatott lakhatás jogszabályi keretei A támogatott lakhatás jogszabályi keretei Csicsely Ágnes Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya Stratégia a fogyatékos személyek számára ápolást-gondozást

Részletesebben

2014. július szeptember EPSA Hírlevél

2014. július szeptember EPSA Hírlevél Kedves Önérvényesítők! Ez az Önérvényesítők Európai Platformjának hírlevele. Az Önérvényesítők Európai Platformját röviden EPSA-nak hívják. Ebben a számban sok érdekes hírt szeretnénk megosztani veled.

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. november 30-i ülése 11. sz. napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. november 30-i ülése 11. sz. napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. november 30-i ülése 11. sz. napirendi pontja Javaslat együttműködési megállapodások elfogadására a megyében működő fogyatékosok érdekvédelmi

Részletesebben

Országos KID Egyesület

Országos KID Egyesület Országos KID Egyesület ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Debrecen, 2012. szeptember 27. Az első KID-ek 2002-2005 A KID-típusú programok módszertanát az Országos Foglalkoztatási Közalapítvánnyal (OFA)

Részletesebben

GYERMEKSZEMMEL A GYERMEKJOGI EGYEZMÉNY. Gyermekjogok Magyarországon

GYERMEKSZEMMEL A GYERMEKJOGI EGYEZMÉNY. Gyermekjogok Magyarországon GYERMEKSZEMMEL A GYERMEKJOGI EGYEZMÉNY Gyermekjogok Magyarországon 2012 Az ENSZ Gyermekjogi egyezménye kimondja a gyerekek részvételi jogát az őket érintő ügyekben. 2012-ben az UNICEF Magyar Bizottsága,

Részletesebben

Emlékeztető Női Jogokért Felelős Tematikus Munkacsoport első üléséről Budapest, 2013. 11.14.

Emlékeztető Női Jogokért Felelős Tematikus Munkacsoport első üléséről Budapest, 2013. 11.14. Ikt.szám: Emlékeztető Női Jogokért Felelős Tematikus Munkacsoport első üléséről Budapest, 2013. 11.14. Helyszín: 1055 Budapest, Kossuth tér 2-4., IV. emelet, 439/A. tárgyaló Időpont: 2013. november 14.

Részletesebben

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA KÖZÖSEN A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEKÉRT BEFOGADÓ MUNKAHELYEK, BEFOGADÓ ÖNKORMÁNYZATOK című, TÁMOP 2.4.2/B-09/2-2009-0002 sz. azonosító számú program BEMUTATÁSA A projekt az

Részletesebben

Pályázó neve. Pályázat célja. Megítélt (e támogatás Ft) Mozgáskorlátozottak Csongrád Megyei Egyesülete Szeged Városi cs

Pályázó neve. Pályázat célja. Megítélt (e támogatás Ft) Mozgáskorlátozottak Csongrád Megyei Egyesülete Szeged Városi cs 2007. évi Fogyatékosügyi Keretre benyújtott pályázatok eredményei: Pályázó neve Pályázat célja Megítélt (e támogatás Ft) 1. Mozgáskorlátozottak Csongrád Megyei Egyesülete Szeged Városi cs Szegedi csoport

Részletesebben

Esélyegyenlőség támogatása, diszkriminációmentesség segítése vállalaton belül és kívül

Esélyegyenlőség támogatása, diszkriminációmentesség segítése vállalaton belül és kívül Esélyegyenlőség támogatása, diszkriminációmentesség segítése vállalaton belül és kívül Delfin Díj 2013 mit tesz a Fogyatékosügyi Kommunikációs Intézet az esélyegyenlőség érdekében? A Fogyatékosügyi Kommunikációs

Részletesebben

MUNKAHELYI FOGLALKOZTATÁSI VISZONYOK KUTATÁS ÜZEMI TANÁCS E

MUNKAHELYI FOGLALKOZTATÁSI VISZONYOK KUTATÁS ÜZEMI TANÁCS E IPSOS ZRT. SORSZÁM BLOKKSZÁM 0 1 1 2 3 4 5 6 7 1096 BUDAPEST, THALY KÁLMÁN U. 39. MINTA: Nyilvántartási azonosító: 378-0001 8 MUNKAHELYI FOGLALKOZTATÁSI VISZONYOK KUTATÁS ÜZEMI TANÁCS E HELYSÉG: Budapest:...

Részletesebben

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze.

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. A gyermek jogai Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. Az egyezmény szó egy olyan országok között létrejött megállapodást jelöl, ami biztosítja, hogy

Részletesebben

Bemutató megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásáról és az együttműködés előnyeiről a területen. 2013. június

Bemutató megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásáról és az együttműködés előnyeiről a területen. 2013. június Bemutató megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásáról és az együttműködés előnyeiről a területen 2013. június Üzletágaink, tevékenységünk www.job.hu www.rehabjob.hu www.tele-scope.hu www.brandjob.hu

Részletesebben

A Figyelj Rám! Közhasznú Egyesület szerepe a társadalmi integráció elérésében. Készítette: Bergmann Károly Áron Kócziánné Szalai Teréz Vajda Viktória

A Figyelj Rám! Közhasznú Egyesület szerepe a társadalmi integráció elérésében. Készítette: Bergmann Károly Áron Kócziánné Szalai Teréz Vajda Viktória A Figyelj Rám! Közhasznú Egyesület szerepe a társadalmi integráció elérésében Készítette: Bergmann Károly Áron Kócziánné Szalai Teréz Vajda Viktória Figyelj Rám! Közhasznú Egyesület bemutatása A Figyelj

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala. 2010. évi munkaterve

A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala. 2010. évi munkaterve 1 A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala 2010. évi munkaterve A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala (továbbiakban: Szociális

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT Esélyegyenlőségi program III. rész Jogszabályi környezet Nyíregyháza, 2014. február 3-4 Kiskunfélegyháza, 2014. február12-13 Nyíregyháza, 2014. február 17-18 Szeged,

Részletesebben

Javaslat az Esélyegyenlőségi Tanács létrehozására

Javaslat az Esélyegyenlőségi Tanács létrehozására MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE KO.: 1388-3/2007. Javaslat az Esélyegyenlőségi Tanács létrehozására Összeállította: Tóth Józsefné vezető főtanácsos, esélyegyenlőségi referens Egyeztetve: Dr.

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Képzés

Esélyegyenlőségi Képzés Esélyegyenlőségi Képzés KEOP 6.1.0/B/09-2009-0014 Erdei tanóra program Nógrád megyében című projekt projektmenedzsment tagjai és a DIPO Khe. alkalmazottai számára Készítette: Glázer Éva Bánk, 2010. március

Részletesebben

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM 2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM AZ ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVÉNEK CÉLKITŰZÉSEI az Unio Tanácsa 2010/37/EK döntése alapján Az Európai Unión belüli önkéntes tevékenység

Részletesebben

A foglalkozási rehabilitáció aktuális kérdései

A foglalkozási rehabilitáció aktuális kérdései A foglalkozási rehabilitáció aktuális kérdései Foglalkoztatási célok 2020 Az Europa 2020 Stratégia egyik kiemelt célkitűzése: a 20 64 évesek körében a foglalkoztatottság aránya elérje a 75%-ot. A Központi

Részletesebben

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről 172. sz. Egyezmény a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató

Részletesebben

Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség ELTE ÁJK

Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség ELTE ÁJK Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség ELTE ÁJK Az előítélet Előítéletesség ma, Magyarországon Krémer Ferenc: az előítéletről szóló minden elmélet csak adott korban és társadalomban igaz multikulturalizmus?

Részletesebben

Towards Inclusive Development Education

Towards Inclusive Development Education Towards Inclusive Development Education (Globális Nevelést mindenkinek!) EuropeAid/131141/C/ACT/MULTI 2013.04.01-2015.09.30. (30 hónap) A projekt célkitűzése A TIDE projekt célja a globális tanulás témáinak

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. február 13-i rendes ülésére

ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. február 13-i rendes ülésére 8. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. február 13-i rendes ülésére Tárgy: Pályázat kiírása a 2014. évi civil keretre Előterjesztő:

Részletesebben

Telenor Tedd Oda Nap szervezési dokumentáció

Telenor Tedd Oda Nap szervezési dokumentáció Telenor Tedd Oda Nap szervezési dokumentáció Közösségért szervezett nap tippek a hatékony szervezéshez Előszó A Telenor felelős vállalatként fontosnak tartja, hogy a legkorszerűbb mobiltechnológiai szolgáltatások

Részletesebben

A koncepció felülvizsgálatának folyamatában érintett személyek, szervek és intézmények

A koncepció felülvizsgálatának folyamatában érintett személyek, szervek és intézmények 13. sz. melléklet A koncepció felülvizsgálatának folyamatában érintett személyek, szervek és intézmények Sorszám A szervezet neve Tevékenysége Önkormányzati szervek 1. Polgármester Részvétel a döntés-előkészítési,

Részletesebben

SPECIÁLIS JOGOK. DR. KOTTMAN DEZSŐ Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ

SPECIÁLIS JOGOK. DR. KOTTMAN DEZSŐ Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ SPECIÁLIS JOGOK DR. KOTTMAN DEZSŐ Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. SZEPTEMBER 19. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői

Részletesebben

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter SP, ISZEF??? eszköz, véleménynyilvánítás, csatorna, esély 2009 óta, előzményei: Ifjúságról szóló fehér könyv, 2001. Európai ifjúsági paktum, 2005. a Nemzeti Munkacsoport működése Nemzeti Ifjúsági Stratégia

Részletesebben

Tapasztalatok az infokommunikációs akadálymentesítés területén létező példák bemutatásával

Tapasztalatok az infokommunikációs akadálymentesítés területén létező példák bemutatásával Részben akadálymentes?! Tapasztalatok az infokommunikációs akadálymentesítés területén létező példák bemutatásával A Fogyatékosügyi Kommunikációs Intézetről röviden Kik vagyunk? Az Intézetet két fogyatékos

Részletesebben

A Mozgássérültek és Barátaik Miskolc Városi Egyesülete

A Mozgássérültek és Barátaik Miskolc Városi Egyesülete A Mozgássérültek és Barátaik Miskolc Városi Egyesülete A Mozgássérültek és Barátaik Miskolc Városi Egyesülete 1989-ben alakult, azzal a céllal, hogy hatékony segítséget nyújtson Miskolcon és vonzáskörzetében

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

UEFA Grassroots C edzőképzés kiegészítő tanfolyam. FOGYATÉKOSOK A LABDARÚGÁSBAN Baranya István UEFA Pro, pszichológus

UEFA Grassroots C edzőképzés kiegészítő tanfolyam. FOGYATÉKOSOK A LABDARÚGÁSBAN Baranya István UEFA Pro, pszichológus UEFA Grassroots C edzőképzés kiegészítő tanfolyam FOGYATÉKOSOK A LABDARÚGÁSBAN Baranya István UEFA Pro, pszichológus FOGYATÉKOSSÁGRÓL ÁLTALÁBAN A fogyatékosságot meghatározhatjuk: - orvosi, - társadalmi,

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2009. november 30-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2009. november 30-i ülésére ELŐTERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2009. november 30-i ülésére Tárgy: Földhivatali ügyfélfogadás Zircen Előadó: dr. Árpásy Tamás jegyző Előterjesztés tartalma: tájékoztató Szavazás

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

POLITIKA, OKTATÁSPOLITIKA

POLITIKA, OKTATÁSPOLITIKA SPIRA VERONIKA POLITIKA, OKTATÁSPOLITIKA FÜGGELÉK 1 Megjegyzések a Függelékhez A Politika, oktatáspolitika dokumentumgyűjteményt a függelék zárja, amely bemutatja, hogy az önkormányzati munka milyen járulékos

Részletesebben

MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020.

MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020. MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020. A koncepcióban megfogalmazott feladatok elvégzéséhez szükséges elkészíteni a cselekvési tervet, amely tartalmazza a felelősöket

Részletesebben

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél A szolgáltatás átfogó és operatív célja A Pro-Team Nonprofit Kft. rehabilitációs akkreditált foglalkoztató, ahol több mint 2000 fő megváltozott

Részletesebben

A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE

A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE A Magyar Evezős Szövetség 2016. évi rendes Közgyűlésére Budapest. 2016. május 06. Készítette: MESZ Felügyelő Bizottsága Pichler Balázs Nagy-Juhák

Részletesebben

Down Egyesület Életpálya Down Szindrómával

Down Egyesület Életpálya Down Szindrómával Down Egyesület Életpálya Down Szindrómával Az Egyesület bemutatása A DOWN Egyesületet 13 évvel ezelőtt olyan szülők hozták létre, akik fontosnak tartották, hogy a rendelkezésükre álló információkat és

Részletesebben

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Készítette: Varga Lászlóné gazdasági igazgatóhelyettes Kiadás időpontja: 2008. január. 10. Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő

Részletesebben

Ízlelő családbarát étterem: egy társadalmi vállalkozás bemutatása

Ízlelő családbarát étterem: egy társadalmi vállalkozás bemutatása Ízlelő családbarát étterem: egy társadalmi vállalkozás bemutatása Röviden az Alapítványról Története: 1997-ben hozta létre egy idős pedagógus, aki lehetőséget kívánt teremteni, külföldi jóléti szolgáltatások

Részletesebben

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 2013. JÚNIUS 20-I ÜLÉSÉRE NÉPJÓLÉTI ÉS SPORT BIZOTTSÁG

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 2013. JÚNIUS 20-I ÜLÉSÉRE NÉPJÓLÉTI ÉS SPORT BIZOTTSÁG IKTATÓSZÁM: 07-7/12-10/2013. TÁRGY: AZ EGYESÍTETT EGÉSZSÉG- ÜGYI INTÉZMÉNYEK IGAZGA- TÓSÁGA TÁMOP 6.1.2-13/1. PÁLYÁZATON VALÓ RÉSZVÉ- TELE MELLÉKLET: 1 DB E LŐTERJESZT É S PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

Részletesebben

T/10746. számú törvényjavaslat. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról

T/10746. számú törvényjavaslat. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/10746. számú törvényjavaslat a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról Előadó: Balog Zoltán emberi erőforrások

Részletesebben

Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság hírlevele 48/2015

Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság hírlevele 48/2015 Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság hírlevele 48/2015 Kedves Kolléga! Kérem engedje meg, hogy tájékoztassuk az Államreform Operatív Program keretében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Részletesebben

Speciális csoportok jogvédelme I.: Fogyatékos személyek

Speciális csoportok jogvédelme I.: Fogyatékos személyek Speciális csoportok jogvédelme I.: Fogyatékos személyek Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Előadók: dr. Badics Judit és dr. Bodnár Zsolt Budapest, 2015. január 23. TÁMOP

Részletesebben

INFORMÁCIÓS KIADVÁNY

INFORMÁCIÓS KIADVÁNY INFORMÁCIÓS KIADVÁNY IDÉZET 2 TISZTELT OLVASÓ! ÁROP-1.A.3-2014-2014-0002 - Területi együttműködést elősegítő programok a Mezőtúri járásban Napjainkban egyre több figyelem fordul azok felé, akik élethelyzetükből

Részletesebben

Bemutatkozik a BLUE OCEAN PROMOTION KFT. SZÉKHELY 1222 BUDAPEST GYÁR U. 15. IRODA 1055 BUDAPEST BAJCSY-ZSILINSZKY U. 76. I. EMELET 4.

Bemutatkozik a BLUE OCEAN PROMOTION KFT. SZÉKHELY 1222 BUDAPEST GYÁR U. 15. IRODA 1055 BUDAPEST BAJCSY-ZSILINSZKY U. 76. I. EMELET 4. BLUE OCEAN PROMOTION KFT. SZÉKHELY 1222 BUDAPEST GYÁR U. 15. Bemutatkozik a IRODA 1055 BUDAPEST BAJCSY-ZSILINSZKY U. 76. I. EMELET 4. TELEFON +36 1 / 424 82 58 E-MAIL INFO@BOPRO.HU WEBOLDAL WWW.BOPRO.HU

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv

Esélyegyenlőségi terv Esélyegyenlőségi terv 2013.07.18-tól visszavonásig érvényes (Jelen esélyegyenlőségi terv egységes szerkezetbe foglalt belső dokumentum, összhangban a KMOP-1.5.2-2008-0020 azonosítószámú pályázati projekt

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA. Előterjesztés -a Közgyűléshez

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA. Előterjesztés -a Közgyűléshez NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA Ügyiratszám: 10.880/2009.05 Ügyintéző: Tóthné Csatlós Ildikó 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-585; Fax: (42)

Részletesebben

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet a Helyi Érték - Közép-Dunántúli Civil Szolgáltató Hírlevél felkérésére kutatást végzett Közép-Dunántúl három

Részletesebben

A projekt folytatási lehetőségei

A projekt folytatási lehetőségei "Függő(k) kapcsolatok - a drog területet képviselő civil szervezetek érdekképviseleti célú együttműködését fejlesztő projektje az ország három régiójában A projekt folytatási lehetőségei Gondi János Debrecen,

Részletesebben

M i n i s z t e r i r e n d e l e t

M i n i s z t e r i r e n d e l e t SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 23.578-3/2007-SZMM M i n i s z t e r i r e n d e l e t a szociális és munkaügyi miniszter felügyelete alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról

Részletesebben

J e g y zőkönyv. Ikt. sz.: ISB/54-1/2012. ISB-18/2012. sz. ülés (ISB-77/2010-2014. sz. ülés)

J e g y zőkönyv. Ikt. sz.: ISB/54-1/2012. ISB-18/2012. sz. ülés (ISB-77/2010-2014. sz. ülés) Ikt. sz.: ISB/54-1/2012. ISB-18/2012. sz. ülés (ISB-77/2010-2014. sz. ülés) J e g y zőkönyv az Országgyűlés Ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottságának 2012. július 2-án, hétfőn, 11 óra

Részletesebben

J e g y zőkönyv. Ikt. sz.: EMB/24-1/2013. 2/2013./NE. sz. ülés (2/2010-2014./NE. sz. ülés)

J e g y zőkönyv. Ikt. sz.: EMB/24-1/2013. 2/2013./NE. sz. ülés (2/2010-2014./NE. sz. ülés) Ikt. sz.: EMB/24-1/2013. 2/2013./NE. sz. ülés (2/2010-2014./NE. sz. ülés) J e g y zőkönyv az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság A nők esélyegyenlőségével foglalkozó albizottsága

Részletesebben

II. A 2011. évi Éves Képzési Terv (ÉKT) megalkotásának szempontjai

II. A 2011. évi Éves Képzési Terv (ÉKT) megalkotásának szempontjai I. Előzmények A 2001. évi CI. Felnőttképzési törvény előírásai szerint a Közalapítvány felnőttképzési szakemberei elkészítették a 2010. évi Éves Képzési Tervet. A törvény 15.. (1) értelmében az Éves Képzési

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.

Részletesebben

FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ

FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ - a rehabilitációs orvos gondolatai - Dr. Pettyán Ilona, Dr. Weinhoffer Judit HM ÁEK Hévízi Mozgásszervi Rehabilitációs Intézet A foglalkoztatási rehabilitáció Egy folyamat,

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés Értetek Veletek Fogyatékosokért Közhasznú Alapítvány 2009. évi tevékenységéről

Közhasznúsági jelentés Értetek Veletek Fogyatékosokért Közhasznú Alapítvány 2009. évi tevékenységéről Közhasznúsági jelentés Értetek Veletek Fogyatékosokért Közhasznú Alapítvány 2009. évi tevékenységéről Az Értetek Veletek Fogyatékosokért Közhasznú Alapítvány 2006 óta támogatja a fogyatékos fiatal felnőtteket.

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

FOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG?

FOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG? KRASZNÁRNÉ ERDŐS FELICIA FOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG? MFFLT KONFERENCIÁJA 2009. BUDAPEST Milyen választ adnak a kérdésre Az érintettek és családjuk A segítő szakemberek (rehabilitáció, gyógypedagógia,

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Készült Polgárdi Város Képviselő-testületének 2006. augusztus 29. napján megtartott ülésén.

JEGYZŐKÖNYV. Készült Polgárdi Város Képviselő-testületének 2006. augusztus 29. napján megtartott ülésén. JEGYZŐKÖNYV Készült Polgárdi Város Képviselő-testületének 2006. augusztus 29. napján megtartott ülésén. Az ülés helye: Polgármesteri Hivatal Alagsori terme Jelen vannak: Borbély István polgármester, Kozári

Részletesebben

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA ÚJHARTYÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV 2012-2013. Újhartyán, 2012, szeptember 1. TARTALOMJEGYZÉK I. Általános rész... 3 1. Az esélyegyenlőségi terv előkészítésének folyamata, aktualizálása...

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

ESÉLYTEREMTŐ PROGRAM

ESÉLYTEREMTŐ PROGRAM ESÉLYTEREMTŐ PROGRAM A XVIII. kerületi SOFI (Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény) OM-kód: 038432 Az intézmény felépítése: --óvodai csoport (2)

Részletesebben

Népszámlálás kommunikációs program

Népszámlálás kommunikációs program Népszámlálás kommunikációs program Sikeres kommunikáció=eredményes összeírás Népszámlálás az egyetlen teljeskörű összeírás. Legmélyebb területi szintű adatok megszerzése. (kistérség, városrész). Tetszőleges

Részletesebben