ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

Átírás

1 GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTER GKM/20904/10/2007. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározására vonatkozó szabályokról szóló kormányrendelet Budapest, Készítette: Szentpétery Emese Látta: Dr. Gordos Péter Jóváhagyta: Dr. Kákosy Csaba

2 2 E G Y E Z T E T É S I L A P A) Állami szervek Vélemény-nyilvánítási határidő: 6 munkanap MeH MeH MeH MeH EüM FVM HM IRM KvVM KüM OKM ÖTM PM SZMM GVH KSH NFÜ név: nem ért egyet egyetért észrevételt tett határidőben nem adott véleményt B) Társadalmi és érdekképviseleti szervek: Véleménynyilvánítási határidő: munkanap Készítette: Szentpétery Emese Látta: Dr. Gordos Péter Jóváhagyta: Dr. Kákosy Csaba

3 3 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A bányászatról szóló évi XLVIII. törvény (Bt.) 3. (1) bekezdése értelmében az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia természetes előfordulási helyükön az állam tulajdonában állnak. Az ásványi nyersanyagok kitermeléssel, az energetikai célra kinyert geotermikus energia a hasznosítással a bányavállalkozó tulajdonába megy át. A Bt. 20. (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a kitermelt ásványi nyersanyag és geotermikus energia után az államot részesedés, bányajáradék illeti meg. A bányajáradék mértéke, a kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége után keletkező értéknek a törvény által meghatározott százaléka. A Bt. 50/A. (1) bekezdés l) pontja felhatalmazta a kormányt, hogy a bányajáradék kiszámítása kapcsán a szilárd ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékére, illetve az érték számítására vonatkozó részletes szabályokat rendeletben szabályozza. A felhatalmazás alapján a Kormány 2003-ban kiadta a 118/2003. (VIII. 8.) számú Korm. rendeletet (R.), amelyben meghatározta a szilárd nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékét, valamint az érték számításának szabályait. A rendelet záró rendelkezéseiben úgy rendelkezett, hogy az alkalmazás tapasztalatai alapján a rendeletet kétévenként felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat alapján szükséges módosításokra a kormányrendelet tervezetben kerül sor. A Bt évi módosításával Bt 50/A. (1) bekezdés l) pontjában kapott felhatalmazás kiterjed a nem szilárd ásványi nyersanyagok fajlagos értékének megállapítására is. A Bt. módosítás a jelenlegi szabályozás jelentős mértékű módosítását igényli, ezért új kormányrendelet kerül kiadásra és ezzel egyidejűleg az R. hatályát veszti. A kormányrendelet tervezet három vonatkozásban tartalmaz változtatást: - megszünteti a bányajáradék önbevallásban az ásványvagyon-veszteség figyelembevételének lehetőségét, - módosítja az ásványi nyersanyagok bányajáradék önbevallásban alkalmazandó fajlagos értékekeinek nagyságrendjét, valamint - fajlagos értéket határoz meg a nem szilárd ásványi nyersanyagokra. II. Kapcsolódás a kormányprogramhoz A kormányrendeletnek nincs közvetlen kapcsolódása a kormányprogramhoz. III. Előzmények A Kormány 2003-ban kiadta a 118/2003. (VIII. 8.) számú Korm. rendeletet (R.), amelyben meghatározta a szilárd nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékét, valamint az érték számításának szabályait. A rendelet záró rendelkezéseiben úgy rendelkezett, hogy az alkalmazás tapasztalatai alapján a rendeletet kétévenként felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat alapján szükséges módosításokra a kormányrendelet tervezetben kerül sor. A Bt évi módosításával Bt 50/A. (1) bekezdés l) pontjában kapott felhatalmazás kiterjed a nem szilárd ásványi nyersanyagok fajlagos értékének Készítette: Szentpétery Emese Látta: Dr. Gordos Péter Jóváhagyta: Dr. Kákosy Csaba

4 4 megállapítására is. A Bt. módosítás a jelenlegi szabályozás jelentős mértékű módosítását igényli, ezért új kormányrendelet kerül kiadásra és ezzel egyidejűleg az R. hatályát veszti. A kormányrendelet tervezetét a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) az érintett gazdasági szereplőkkel és érdekképviseleti szervekkel egyeztette. IV. Várható szakmai hatások A veszteség elszámolás megszüntetése pozitív hatást gyakorol az ásványvagyon gazdálkodásra. A fajlagos értékek rögzítésre kerültek a Magyarországon kitermelt ásványi nyersanyagok teljes körére. V. Várható gazdasági hatások Termékcsport évi bevallás EFt Eltérés évi értéken évi értéken % EFt Szén, lignit összesen , Ércek összesen , Építőipari nyersanyagok összesen , Egyéb nyersanyagok össz , Geotermikus energia , összesen , VI. Várható társadalmi hatások A kormányrendelet tervezetnek közvetlen társadalmi hatása nincs. VII. Kapcsolódások A rendelet a bányászatról szóló évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt) 20. (3) bekezdésének végrehajtását szolgálja. VIII. Fennmaradt vitás kérdések IX. Javaslat a sajtó tájékoztatására Az előterjesztés kommunikációja Igen Nem Javasolt-e a kommunikáció X Készítette: Szentpétery Emese Látta: Dr. Gordos Péter Jóváhagyta: Dr. Kákosy Csaba

5 5 Kormányülést követő szóvivői tájékoztató Tárcaközlemény Tárca által szervezett sajtótájékoztató További szakmai programok szervezése További lakossági tájékoztatás A kommunikáció tartalma (sajtózáradék): X X X X X Nyilatkozók: X. Nyilatkozat a műszaki tartalmú jogszabálytervezeteknek az Európai Bizottsággal és az Európai Unió tagállamaival való egyeztetéséről szóló 94/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet szerinti kötelezettség fennállásáról Az előterjesztés nem tartalmaz termékre, illetve az információs társadalom szolgáltatására vonatkozó, a 94/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet értelmében műszaki leírásnak minősülő rendelkezést. Ennek megfelelően az Európai Bizottsággal és az Európai Unió tagállamaival való egyeztetés kötelezettsége nem áll fenn. Készítette: Szentpétery Emese Látta: Dr. Gordos Péter Jóváhagyta: Dr. Kákosy Csaba

6 6 ELŐTERJESZTÉS A bányászatról szóló évi XLVIII. törvény (Bt.) 3. (1) bekezdése értelmében az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia természetes előfordulási helyükön az állam tulajdonában állnak. Az ásványi nyersanyagok kitermeléssel, az energetikai célra kinyert geotermikus energia a hasznosítással a bányavállalkozó tulajdonába megy át. A Bt. 20. (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a kitermelt ásványi nyersanyag és geotermikus energia után az államot részesedés, bányajáradék illeti meg. A bányajáradék mértéke, a kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége után keletkező értéknek a törvény által meghatározott százaléka. A Bt. 50/A. (1) bekezdés l) pontja felhatalmazta a kormányt, hogy a bányajáradék kiszámítása kapcsán a szilárd ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékére, illetve az érték számítására vonatkozó részletes szabályokat rendeletben szabályozza. A felhatalmazás alapján a Kormány 2003-ban kiadta a 118/2003. (VIII. 8.) számú Korm. rendeletet (R.), amelyben meghatározta a szilárd nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékét, valamint az érték számításának szabályait. A rendelet záró rendelkezéseiben úgy rendelkezett, hogy az alkalmazás tapasztalatai alapján a rendeletet kétévenként felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat alapján szükséges módosításokra a kormányrendelet tervezetben kerül sor. A Bt évi módosításával Bt 50/A. (1) bekezdés l) pontjában kapott felhatalmazás kiterjed a nem szilárd ásványi nyersanyagok fajlagos értékének megállapítására is. A Bt. módosítás a jelenlegi szabályozás jelentős mértékű módosítását igényli, ezért új kormányrendelet kerül kiadásra és ezzel egyidejűleg az R. hatályát veszti. A kormányrendelet tervezet három vonatkozásban tartalmaz változtatást: - megszünteti a bányajáradék önbevallásban az ásványvagyon-veszteség figyelembevételének lehetőségét, - módosítja az ásványi nyersanyagok bányajáradék önbevallásban alkalmazandó fajlagos értékekeinek nagyságrendjét, valamint - fajlagos értéket határoz meg a nem szilárd ásványi nyersanyagokra. 1) Ásványvagyon-veszteség Az ásványvagyon-veszteség elszámolás lehetőségének megszüntetése évi bázison számítva 78 millió Ft-tal növeli az éves bányajáradék bevételt. 2) Fajlagos érték módosítása a) szilárd ásványi nyersanyagok A szilárd ásványi nyersanyagok fajlagos értéke a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett belföldi értékesítés 2006./2004. évi ipari termelői árindexével (27,3 %) került megemelésre. Kivételt képeznek az R.-ben egyéb csoportba sorolt nyersanyagok. Az egyéb nyersanyag csoport fenntartása szakmailag nem indokolható, ezért az ide tartozó ásványi nyersanyagokat részben homok részben agyag csoportba sorolja át a kormányrendelet tervezet. Az átsorolás miatt ezen ásványi nyersanyagok fajlagos értéke 250 Ft/m 3 -ről 870 Ft/m 3 -re, illetve 950 Ft/m 3 -re növekszik. Készítette: Szentpétery Emese Látta: Dr. Gordos Péter Jóváhagyta: Dr. Kákosy Csaba

7 7 A tömbös homokkő, a vastagpados mészkő és a leveles márga fajlagos értékének csökkentése az ásványvagyon-veszteség elszámolhatóságának megszűnésével indokolható. Ezen ásványi nyersanyagok kitermelése során közel 70% veszteség keletkezik. Az R. hatálybalépésétől eltelt időszakban új nyersanyagok (pl. dácit, termálsó, uránoxid) kerültek megkutatásra és feltárásra. E nyersanyagok fajlagos értékét is meghatározza a kormányrendelet tervezet. A fajlagos érték emelése a szilárd ásványi nyersanyag vonatkozásában évi bázison számolva 786 millió Ft-tal növeli az éves bányajáradék bevételt. b) geotermikus energia A kormányrendelet tervezet a geotermikus energia bányajáradék önbevallásban figyelembe veendő fajlagos értéket egyezően a szilárd ásványi nyersanyagokkal 27,3 %-kal emelte meg. A fajlagos érték emelése az energetikai célra kinyert geotermikus energia vonatkozásában évi bázison 9 millió Ft-tal növeli az éves bányajáradék befizetést. c) kőolaj, földgáz A kormányrendelet tervezet az R. től eltérően a kőolaj, a földgáz bányajáradék számításához meghatározott fajlagos értéket rendel. Szénhidrogének esetében a cél az volt, hogy az új szabályozás miatt a fajlagos érték ne emelkedjen. A fajlagos érték számítási bázísa a év végi fajlagos érték. A világpiaci ármozgás érvényesülését a Brent ár változását tükröző index biztosítja. 3) A rendelet tervezet gazdasági kihatása Termékcsport évi bevallás EFt Eltérés évi értéken évi értéken % EFt Szén, lignit összesen , Ércek összesen , Építőipari nyersanyagok összesen , Egyéb nyersanyagok össz , Geotermikus energia , összesen , Budapest, november Készítette: Szentpétery Emese Látta: Dr. Gordos Péter Jóváhagyta: Dr. Kákosy Csaba

8 8 HATÁROZATI JAVASLAT A Kormány megtárgyalta és elfogadta az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározására vonatkozó szabályokról szóló kormányrendeletre vonatkozó előterjesztést, és elrendeli az annak mellékletét képező kormányrendeletnek a Magyar Közlönyben történő kihirdetését. Készítette: Szentpétery Emese Látta: Dr. Gordos Péter Jóváhagyta: Dr. Kákosy Csaba

9 Melléklet /2007. (...) Korm. rendelet az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározására vonatkozó szabályokról A bányászatról szóló évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 50/A (1) bekezdése 1) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el: A rendelet hatálya 1. E rendelet hatálya a Bt. 20. (2) bekezdése szerint bányajáradék-fizetésre kötelezettekre terjed ki. A kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége után keletkező érték és a fizetendő bányajáradék meghatározása 2. (1) Szilárd ásványi nyersanyagok esetében a) a kitermelt ásványi nyersanyag után keletkező érték a bányatelket megállapító határozatban, vagy egyéb hatósági engedélyben meghatározott ásványi nyersanyag kitermelt mennyiségének (m 3 ) és az e rendelet 1/a. számú mellékletében megjelölt fajlagos értéknek (Ft/m 3 ) ezer forintra kerekített szorzata (EFt); b) a fizetendő bányajáradék hatósági engedély alapján végzett kitermelés esetén az a) pont szerint számított értéknek a Bt. 20. (3) bekezdés c)-e) pont szerinti százaléka; c) a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségét ca) az egyéb hatósági engedéllyel ásványi nyersanyagot kitermelő engedélyes bányamérési (geodéziai) módszerekkel vagy egyéb alkalmas módon köteles meghatározni. A meghatározás módját és eredményét bizonylatolni kell. A nyersanyag kitermelés befejezését követő 60 napon belül az ásványi nyersanyag mennyiségi változását az engedélyes geodéziai számítással (térfogatszámítás) köteles meghatározni, és a bányafelügyeletnek az erről szóló jelentést megküldeni. cb) a bányavállalkozó bányamérési (geodéziai) módszerekkel köteles meghatározni. A mélyműveléses bányaüzem esetén a kitermelt mennyiség meghatározása tömegméréssel is történhet. A változást a bányaművelési térképen fel kell tüntetni, és az ásványi nyersanyag tárgyévre vonatkozó mennyiségi változását geodéziai felmérésen alapuló számítással (térfogatszámítás) meg kell határozni. A meghatározás eredményét bizonylatolni kell; d) a bányajáradék önbevallásokat e rendelet 2. számú melléklete szerinti nyomtatványon kell megtenni. (2) Energetikai célra hasznosított geotermikus energia esetében a) a kitermelt geotermikus energia után keletkező érték a kitermelt, +30 ºC-ot meghaladó hőmérsékletű energiahordozóból kinyert energiamennyiségnek (GJ) és az e rendelet 1/b. számú melléklet B. pontjában meghatározott fajlagos értéknek (Ft/GJ) ezer forintra kerekített szorzata (EFt); Készítette: Szentpétery Emese Látta: Dr. Gordos Péter Jóváhagyta: Dr. Kákosy Csaba

10 b) a fizetendő bányajáradék hatósági engedély alapján végzett kitermelés esetén az a) pont szerint számított értéknek a Bt. 20. (7) bekezdése szerinti százaléka; c) az energetikai célra kinyert geotermikus energia mennyiségét a vállalkozó köteles meghatározni. Ennek érdekében mérnie és bizonylatolnia kell az energiahordozó kútfejen mért hőmérsékletét és térfogatát, valamint az energiahordozó hőmérsékletét a kinyerésre szolgáló berendezés kimeneti pontján; d) a bányajáradék önbevallásokat e rendelet 3/a. és 3/b. számú melléklete szerinti nyomtatványon kell megtenni. (3) Kőolaj esetében a) a kitermelt kőolaj mennyisége után keletkező érték a kitermelt kőolaj mennyiségének (t) és az e rendelet 1/b. számú melléklet A. pontjában meghatározott fajlagos értéknek (Ft/t) ezer forintra kerekített szorzata (EFt); b) a fizetendő bányajáradék hatósági engedély alapján végzett kitermelés esetén az a) pont szerint számított értéknek a Bt. 20. (3) bekezdés a) pontja szerinti százaléka; c) a bányavállalkozó köteles a kitermelt kőolaj mennyiségét (t és m 3 ) meghatározni és bizonylatolni; d) a bányajáradék önbevallásokat e rendelet 4/a. és 4/b. számú melléklete szerinti nyomtatványon kell megtenni. (4) Szénhidrogén földgáz a) az január 1. után termelésbe állított mezőkön kitermelt földgáz esetében aa) a kitermelt földgáz mennyisége után keletkező érték a kitermelt földgáz hőmennyiségének (GJ) és az e rendelet 1/b. számú melléklet A. pontjában meghatározott fajlagos értéknek (Ft/GJ) ezer forintra kerekített szorzata (EFt), ab) a fizetendő bányajáradék hatósági engedély alapján végzett kitermelés esetén az aa) pont szerint számított értéknek a Bt. 20. (3) bekezdés a) pontja szerinti százaléka, ac) a bányavállalkozó köteles a kitermelt földgáz mennyiségét (Em 3 -ben) és hőmennyiségét (GJ-ban) meghatározni és bizonylatolni, ad) a föld alatti gáztárolás kényszerű párnagáz lecseréléséből származó földgáz kitermelése, valamint az január 1. után termelésbe állított mezőkön kitermelt földgáz esetében az önbevallást e rendelet 5/a. és 5/b. számú mellékletek szerinti nyomtatványokon kell megtenni; b) az január 1. előtt termelésbe állított mezőkön kitermelt földgáz esetében ba) a kitermelt földgáz mennyisége után keletkező érték a kitermelt földgáz hőmennyiségének (GJ) és az e rendelet 1/b. számú melléklet A. pontjában meghatározott fajlagos értéknek (Ft/GJ) szorzata (EFt), bb) a fizetendő bányajáradék hatósági engedély alapján végzett kitermelés esetén a ba) pont szerint számított értéknek a Bt. 20. (3) bekezdés b) pontja szerinti százaléka, bc) a bányavállalkozó köteles a kitermelt földgáz mennyiségét (Em 3 -ben) és hőmennyiségét (GJ-ban) meghatározni és bizonylatolni, bd) az január 1. előtt termelésbe állított mezőkön kitermelt földgáz esetében (kivéve a föld alatti gáztárolás kényszerű párnagáz lecseréléséből származó földgáz kitermelését), az önbevallást e rendelet 6/a. és 6/b. számú mellékletek szerinti nyomtatványokon kell megtenni. (5) Széndioxid földgáz esetében Készítette: Szentpétery Emese Látta: Dr. Gordos Péter Jóváhagyta: Dr. Kákosy Csaba

11 a) a kitermelt széndioxid földgáz után keletkező érték a kitermelt széndioxid mennyiségének (Em 3 ) és az e rendelet 1/b. számú melléklet A. pontjában meghatározott fajlagos értéknek (Ft/Em 3 ) ezer forintra kerekített szorzata (EFt), b) a fizetendő bányajáradék hatósági engedély alapján végzett kitermelés esetén az a) pont szerint számított értéknek a Bt. 20. (3) bekezdés a) pontja szerinti százaléka, c) a bányavállalkozó köteles a kitermelt széndioxid földgáz mennyiségét meghatározni és bizonylatolni, d) a bányajáradék önbevallásokat e rendelet 7. számú melléklete szerinti nyomtatványon kell megtenni. A bányajáradék bevallására és befizetésére vonatkozó rendelkezések 3. (1) Bányajáradék önbevallást a Bt. végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 4. -ának (5) bekezdésében előírt határidőre az e rendelet mellékletei szerinti nyomtatványokon kell teljesíteni, és egyidejűleg befizetni. Késedelmes befizetés esetén a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal külön jogszabályban meghatározott késedelmi kamatot számít fel. (2) A bányajáradékot a Magyar Államkincstárnál vezetett számú Bányajáradék befizetés elnevezésű számlára kell befizetni. (3) Bányajáradék önbevallást a Vhr. 4. (4) bekezdésében meghatározott kezdeti időponttól akkor is kell tenni, ha az adott időszakban bányajáradék fizetési kötelezettség nem keletkezett. (4) A bányavállalkozó és az egyéb hatósági engedéllyel ásványi nyersanyagot kitermelő vállalkozó köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből megállapítható és ellenőrizhető egy adott időszakra bevallott bányajáradék meghatározásának és megfizetésének jogszerűsége. (5) A bányavállalkozó és az egyéb hatósági engedéllyel ásványi nyersanyagot kitermelő vállalkozó köteles az (1) és (4) bekezdésben meghatározott nyilvántartást és bizonylatokat 5 évig megőrizni. Záró rendelkezések 4. (1) Ez a rendelet január 8-án lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a szilárd ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, illetve az érték számítására vonatkozó szabályoknak megállapításáról szóló 118/2003. (VIII. 8.) Korm. rendelet hatályát veszti. (2) E rendeletet az alkalmazás tapasztalatai és az ásványi nyersanyagok értékének módosítási igénye alapján első esetben december 31-ig, azt követően két évenként felül kell vizsgálni. Készítette: Szentpétery Emese Látta: Dr. Gordos Péter Jóváhagyta: Dr. Kákosy Csaba

12 1/a. számú melléklet a /2007. (...) Korm. rendelethez A szilárd ásványi nyersanyagok fajlagos értéke Kódja Csoport Alcsoport Az alcsoportok földtani azonosítása 0900 Szén 1300 Tőzeg-lápföld-lápimész Tőzeg-lápföldlápimész 4100 Agyag 4200 Homok 4300 Kavics Feketeszén A Mecsek hegységben előforduló liász korú széntelepek függetlenül a települési mélységtől Barnaszén A Magyar Középhegység kréta, eocén és miocén korú szénmedencéiben található széntelepek függetlenül a települési mélységtől Lignit Valamennyi pannonkorú földes-fás széntelep Agyag, képlékeny agyag Tűz- és saválló agyag Álló- és folyóvizek lápjaiban keletkezett és keletkező képződmények Valamennyi holocén, pleisztocén, pannon és miocén korú természetes állapotban képlékeny, valamint természetes állapotban nem képlékeny lösz és oligocén tengeri agyagagyagmárgák függetlenül vegyi és ásványtani összetételüktől Másodlagos lelőhelyen keletkezett magas tűzállóságú agyagos képződmények Bentonitos agyag 50%-nál magasabb montmorillonit tartalmú kőzet Kaolinos agyag A Tokaj hegység kaolinites nemesagyag képződményei Illites agyag Füzérradvány környékén található magas káliumtartalmú kaolinites nemesagyag képződmények Gyógyiszap Gyógyászati célra alkalmas agyag (iszap) függetlenül a származási helytől és a kitermelés módszertől. Homok Laza törmelékes (0,02-2,0 mm szemnagyságú) képződmények függetlenül kőzettani összetételüktől és osztályozottságuktól Kvarc homok Másodlagos lelőhelyen található, jól osztályozott, lényegileg kvarc szemcsékből álló pannonkorú homokféleségek csekély 2% alatti szennyezőanyag-tartalommal Fajlagos érték Ft/m Kavics 2,0 mm átmérőnél nagyobb 950 Készítette: Szentpétery Emese Látta: Dr. Gordos Péter Jóváhagyta: Dr. Kákosy Csaba

13 4400 Homokkő 4500 Mészkő 4600 Dolomit 4700 Márga 4800 Gipsz 4900 Dácittufa 5100 Gránit szemcseméretű valamennyi laza üledékes kőzet, függetlenül ásványtani összetételüktől és osztályozottságuktól Kvarc homokkő Zömmel kvarcanyagú és kovás kötőanyagú képződmények Tömbös homokkő Zömmel kvarcanyagú és kovás kötőanyagú képződmények a Balatonfelvidéken (Balatonrendes), a Keszthelyi hegységben (Karmacs), Mecsek hegységben (Budafa) és Üröm ezüsthegyi bányájában Kaolinos homokkő Sárisáp környéki alsóoligocén összletben található áthalmozott agyagos kötőanyagú homokkövek Tömör mészkő Puha (mállott) mészkő Vastagpados mészkő Általában tengeri képződésű mezozoós és kainozoós karbonátos üledékek a mészkőre jellemző vegyi és ásványtani összetétellel Másodlagos folyamatok hatására különböző mértékű mállást szenvedett karbonátos képződmények Ide sorolandók a pleisztocén forrásmészkövek (Budakeszi, Süttő) és egyes jura és kréta mészkövek (Piszke, Siklós, Tardos) Dolomit Cukorszövetű triász vegyi üledékek a dolomitokra jellemző kémiai és ásványtani összetétellel Porló dolomit Másodlagos folyamatok hatására elbontott képződmények Minőségi dolomit Pilisvörösvár környékén található nagytisztaságú és tömött szövetű üledékes kőzetek Márga Észak-Gerecsében található márgás jellegű képződmények függetlenül a felhasználási céltól Leveles márga Üröm környékén található középső oligocén tömött márgás képződmények Gipsz A perkupai terület gipszes-anhidrites képződményei Dácittufa Savanyú és semleges kémizmusú vulkáni működéssel kapcsolatos vulkáni törmelékes képződmények Gránit Mélységi magmás képződmények a gránitra jellemző vegyi és ásványos összetétellel Készítette: Szentpétery Emese Látta: Dr. Gordos Péter Jóváhagyta: Dr. Kákosy Csaba

14 5200 Diabáz 5300 Dácit 5400 Bazalttufa 5500 Bazalt 5600 Andezit 5700 Riolit 5800 Kovakőzet 5900 Riolittufa 6000 Zöldpala 6200 Gneisz Mállott gránit Diabáz Dácit Tektonikus vagy exogén folyamatok eredményeképpen különböző mértékben felaprózódott gránitféleség A Bükk-hegység semleges kemizmusú vulkáni képződményei Semleges- savanyú kémizmusú vulkáni és szubvulkáni finomszemcsés porfiros szövetű képződmények. (SiO 2 tartalom % közötti, kőzetalkotó ásványok csökkenő mennyiségi sorrendben: Na- Ca-plagioklász, biotit, amfiból, kvarc, kőzetüveg Bazalttufa Fiatal vulkanizmushoz kapcsolódó törmelékes képződmények függetlenül vegyi és ásványos összetételüktől Bazalt Fiatal vulkanizmushoz kapcsolódó bázikus kiömlési vulkáni képződmény Andezit Semleges kémizmusú vulkáni és szubvulkáni képződmények az andezitre jellemző vegyi és ásványos összetétellel Pados andezit Semleges kemizmusú vulkáni képződmények Riolit Az Északi-középhegység savanyú vulkanikus kőzetei vegyi és ásványos összetételtől függetlenül Kvarcit Különböző folyamatokból képződő, lényegileg kovasavból álló képződmény Kovaföld Kova-algákból keletkezett amorf kovasavas képződmények a Mátra és Tokaj hegységben Riolittufa Az Északi-középhegység, valamint Sárszentmiklós miocén vulkanizmusához kapcsolódó törmelékes képződmények függetlenül vegyi és ásványos összetételüktől Zeolitos riolittufa Savanyú vulkanitokból hidrolites bomlás révén keletkezett kőzetek Horzsakőtufa (pumicit) Vulkáni kitöréssel kapcsolatos gőzök és gázok expanziója által keletkezett horzsakő törmelék némi zeolit ásványtartalommal Zöldpala Felszínre került gyengén átalakult (metamorf) paleozoós képződmények Készítette: Szentpétery Emese Látta: Dr. Gordos Péter Jóváhagyta: Dr. Kákosy Csaba

15 6900 Termálsó 7000 Kélitufa 7100 Alginit 7200 Perlit 8100 Bauxit 8500 Mangánérc Gneisz Felszínre került, erősen átalakult (metamorf) paleozoós képződmények Termálsó Vulkáni utóműködés hatására szulfátsókban (linarit-alunit félék) gazdag különböző mértékben átalakult riolit, trachit, andezit vagy dácit. Kálitufa A Tokaj-hegység szarmata korú vulkanizmusához kapcsolódó magas káliumtartalmú riolittufa Alginit Pula és Gérce környékén ismeretes magas szervesanyag tartalmú kőzetek (olajpala) Perlit A Tokaj-hegységben található riolit vulkanizmussal kapcsolatos üveges gyöngyszerű képződmények Bauxit Karbonátos mangánérc 9500 Urán-oxid és gyéb radioakteív intermedier termék Urán-oxid és egyéb radioaktív intermedier termék 0000 Meddőhányóból nyert nyersanyagok Meddőhányóból nyert nyersanyagok A Dunántúli-középhegység valamennyi kréta időszaki böhmites - hidrargillites üledékes telepei függetlenül azok minőségétől Az úrkúti előfordulás jura üledékes eredetű mangán telepei függetlenül a minőségtől Felszíni üzemben a bányavízből, illetve a perkolációval együtt kinyert urán-oxid illetve egyéb uránsók. Az ország egész területén előforduló bányászati, mélyépítési vagy egyéb tevékenységből származó és meddőhányóban tárolt vegyes ásványi nyersanyagok Abban az esetben, ha földtani szakvélemény alátámasztja, hogy a kitermelt meddőhányó anyag a jelen mellékletben szereplő nyersanyagot 60%-nál kisebb mennyiségben tartalmazza. Abban az esetben, amikor a kitermelt meddőhányó anyag a jelen mellékletben szereplő nyersanyagot legalább 60%-ban tartalmazza, az adott nyersanyagnál megjelölt fajlagos értéket kell alkalmazni Ft/kg 550 Készítette: Szentpétery Emese Látta: Dr. Gordos Péter Jóváhagyta: Dr. Kákosy Csaba

16 1/b. számú melléklet a /2007. (...) Korm. rendelethez A fluidum ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értéke A. Fluidum nyersanyagok Kód Nyersanyag A nyersanyag földtani azonosítása Fajlagos érték megnevezése 9010 Kőolaj A föld felszíne alatt előforduló általában sötétbarna, P 3 Xk Ft/t, barnásfekete (zöld árnyalatú) folyékony vagy félszilárd ahol a halmazállapotú, víznél kisebb térfogatsűrűségű viszonylag sok illó anyagot tartalmazó, főleg szénhidrogénekből álló elegy, p amelyben a hidrogén és szénatomok molekulaszerkezete igen 1 7,55 d1 k = változatos. Általában található benne kén-, nitrogén-, vagy p0 7,55 d0 oxigén vegyület, nyomelemek és némi víz. A kőolaj - K 1 xi tartalmazhat gázt, folyékony vagy szilárd halmazállapotú összetevőket az olaj típusától (minőségétől), illetve a nyomás és hőmérsékleti körülményektől függően Konvencionáli Olyan 30 térfogat % -nál kisebb inertgáz tartalmú 1810 X k Ft/GJ, s eljárással szénhidrogéngáz, amely normál porozitású és permeabilitású ahol a termelt rezervoár-kőzetekben gáz fázisban vagy kőolajban oldva (oldott p szénhidrogén gáz) fordul elő és hagyományos technológiával kitermelhető. 1 7,55 d1 k = földgáz p0 7,55 d0 -K 2 xi 9040 Magas inertgáz tartalmú szénhidrogén földgáz Olyan konvencionális szénhidrogén földgáz, amelynek inertgáz tartalma eléri vagy meghaladja a 30 térfogat %-ot Nem Olyan szénhidrogén földgáz, amely eltér a hagyományosan konvencionális csapdázódott vagy kőolajban oldott szénhidrogén gáztól. A eljárással rezervoár nagyon alacsony permeabilitású, hagyományos termelt szénhidrogén földgáz technológiával nem termelhető (hatékony stimuláció szükséges), illetve kinyerése növelt hatékonyságú eljárásokat igényel. A nem konvencionális szénhidrogén földgáz lehet: medenceközpontú 9400 Széndioxid földgáz 1810 X k Ft/GJ, ahol a p1 7,55 d k = p 7,55 d -K 2 xi gáz, szénhez kötött metán illetve szénbányászati metán. -K 2 xi Olyan földgáz, amelynek a CO 2 tartalma legalább 60% Ft/Em X k Ft/GJ ahol a 0 1 p1 7,55 d k = p 7,55 d * p 1 = a Platt s Crude Oil Market Wire Brent (Dtd) bevallási időszak (hónap) napi árainak (USD/bbl) számtani átlaga p 0 = a Platt s Crude Oil Market Wire Brent (Dtd) december hónap napi árainak (USD/bbl) számtani átlaga p 3 = a kőolaj év december havi fajlagos értéke (Ft/t 7,55 = USD/bbl ár és az USD/t ár viszonyszáma d 1 = az MNB devizaárfolyamainak bevallási időszakra (hónap) vonatkozó számtani átlaga Ft/USD d 0 = az MNB devizaárfolyamainak december hónapra vonatkozó számtani átlaga Ft/USD K 1 = évben Ft/t K 2 = évben 80 Ft/GJ I = korrekciós tényező, amelynek értéke évben 1, és az azt követő években évenként az ipari élelmiszeripar nélküli belföldi értékesítés árindexével növekszik. A bányavállalkozó a bányajáradék önbevallással egyidejűleg köteles az MBFH-nak megküldeni a fajlagos érték meghatározását alátámasztó számítási anyagokat Készítette: Szentpétery Emese Látta: Dr. Gordos Péter Jóváhagyta: Dr. Kákosy Csaba

17 B. Geotermikus energia Kód Megnevezés Földtani azonosítás Fajlagos érték Ft/GJ Geotermikus energia A földkéreg belső energiája, amely energetikai céllal hasznosítható. A geotermikus energia a +30 C o hőmérsékletű folyékony, vagy gáz halmazállapotú anyagok közvetítésével (geotermikus energiahordozók), ezek közvetlen földkéregből való kitermelésével vagy recirkuláltatásával nyert energia Geotermikus energiahordozó kitermelésével nyert geotermikus energia 2200 Hőközvetítő anyag recirkulációjával nyert geotermikus energia Azon geotermikus energia, amelynek kinyerése a C-ot meghaladó geotermikus energiahordozó közvetlen kitermelésével jár együtt Azon geotermikus energia, amelynek kinyerése hőközvetítő anyagnak a földkéregben történő recirkuláltatásával történik Készítette: Szentpétery Emese Látta: Dr. Gordos Péter Jóváhagyta: Dr. Kákosy Csaba