2. oldal (2) A bányavállalkozónak a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségét a bányászatról szóló évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/

Átírás

1 1. oldal 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról A bányászatról szóló évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 50/A. -a (1) bekezdésének l) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány a következőket rendeli el: A rendelet hatálya 1. E rendelet hatálya a Bt ának (2) bekezdése szerint bányajáradék-fizetésre kötelezettekre terjed ki. A kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége után keletkező érték és a fizetendő bányajáradék meghatározása 2. 1 (1)2 Szilárd ásványi nyersanyagok esetében: a) a kitermelt ásványi nyersanyag értéke a bányatelket megállapító határozatban kitermelhető ásványi nyersanyagként rögzített ásványi nyersanyag kitermelt mennyiségének, továbbá az 1. melléklet sora szerinti egyéb nyersanyagok esetében a műszaki üzemi tervet jóváhagyó határozat alapján kitermelt, illetve hasznosított mennyiségének, vagy a Bt. 1. (7) bekezdése szerinti engedély alapján kitermelt és az engedélyben foglalt tevékenységgel össze nem függő célra felhasznált, hasznosított ásványi nyersanyag mennyiségének (m 3 vagy t) és az 1. mellékletben megjelölt vagy ércek esetében - kivéve a bauxitot - az abban feltüntetett képlet segítségével kiszámolt fajlagos értéknek (Ft/m 3 vagy Ft/t) ezer forintra kerekített szorzata, b) a fizetendő bányajáradék hatósági engedély alapján végzett kitermelés esetén az a) pont szerint számított értéknek a Bt. 20. (3) bekezdés f)-h) pontja szerinti, vagy a Bt. 1. (7) bekezdése szerinti engedély esetében a Bt. 20. (3a) bekezdése szerinti százaléka. (1a)3 A Bt. 1. (7) bekezdése szerinti engedély alapján kitermelt ásványi nyersanyag 1. melléklet szerinti besorolását a kitermelést megelőzően földtani szakértővel kell megállapítani. Ha a szakvélemény alapján többfajta ásványi nyersanyag kitermelése történik, a bányajáradék bevallást és befizetést valamennyi ásványi nyersanyag tekintetében teljesíteni kell. (1b)4 A meddőhányóból kitermelt vagy a kitermelési műszaki üzemi terv alapján értékesített meddő összetételét földtani szakértővel kell megállapítani. 1 Megállapította: 64/2013. (III. 4.) Korm. rendelet 1.. Hatályos: IV. 1-től. 2 Megállapította: 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 49. (1). Hatályos: 20. I. 1-től. 3 Beiktatta: 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 49. (1). Hatályos: 20. I. 1-től. 4 Beiktatta: 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 49. (1). Hatályos: 20. I. 1-től.

2 2. oldal (2) A bányavállalkozónak a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségét a bányászatról szóló évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Bt. Vhr.) 4. (5) bekezdésében meghatározott bányajáradék bevallási időszakonként geodéziai módszerekkel, vagy egyéb alkalmas módon kell meghatároznia. A bányavállalkozónak a teljes évre (tárgyévre) vonatkozó ásványi nyersanyag mennyiségi változásait kizárólag geodéziai felmérésen alapuló térfogatszámítással kell meghatároznia. A meghatározás módját és eredményét mérési adatokkal és jegyzőkönyvvel, valamint számítással kell bizonylatolni. Mélyműveléses bányaüzem esetén az éves kitermelt ásványi nyersanyag mennyiség meghatározása hitelesített tömegméréssel is történhet. Az éves változást a bányaművelési térképen fel kell tüntetni. A geodéziai méréseken alapuló ásványi nyersanyagot meghatározó számításokat hites bányamérő által ellenjegyzett dokumentációba kell foglalni. (3)1 Az ércek esetében - a bauxitot kivéve - a bányavállalkozónak mérnie és bizonylatolnia kell a kitermelt nyersanyag fémtartalmát is. A nyersanyag fémtartalmát a kitermelt ércből vett átlagminta vizsgálatával kell meghatározni. Az átlagmintavétel gyakoriságát és módszerét, a vizsgálati módszert és a vizsgálatot végző laboratóriumot a kitermelési műszaki üzemi tervben kell meghatározni. (4)2 A Bt. 1. (7) bekezdésében meghatározott hatósági engedéllyel rendelkező személynek (a továbbiakban: engedélyes) a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségét geodéziai módszerekkel kell meghatároznia. A meghatározás módját és eredményét bizonylatolni kell. (5)3 Az engedélyes köteles az ásványi nyersanyag kitermelésének befejezését követő 60 napon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év február 28-ig az ásványi nyersanyag mennyiségéről szóló jelentést a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálatnak (a továbbiakban: MBFSZ) megküldeni. Az engedélyes köteles a fizetendő bányajáradék értékét meghatározni és a 8. szerint befizetni. (5a)4 A bányafelügyelet a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiség ellenőrzése céljából - a bányavállalkozó vagy az engedélyes költségére - geodéziai méréseket rendelhet el. 3. (1)5 Energetikai célra hasznosított geotermikus energia esetében a) a kitermelt geotermikus energia után keletkező érték a kitermelt energiahordozó 30 C-ot meghaladó részéből kinyerhető összes energiamennyiségnek (GJ) és az 1. mellékletben meghatározott fajlagos értéknek (forint/gj) ezer forintra kerekített szorzata (ezer forint), b) a fizetendő bányajáradék hatósági engedély alapján végzett kitermelés esetében az a) pont szerint számított értéknek a Bt. 20. (7) bekezdése szerinti százaléka. 1 Módosította: 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet Módosította: 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 54. (2) 1. 3 Megállapította: 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 49. (2). Módosította: 162/2017. (VI. 28.) Korm. rendelet. a). 4 Beiktatta: 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 49. (2). Hatályos: 20. I. 1-től. 5 Megállapította: 558/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 5.. Hatályos: 20. I. 1-től.

3 3. oldal (2)1 Az energetikai célra kinyert geotermikus energia mennyiségét a bányavállalkozó, és az egyéb hatósági engedély alapján geotermikus energiát kitermelő személy köteles meghatározni. Ennek érdekében mérnie és bizonylatolnia kell az energiahordozó kútfejen mért hőmérsékletét és mennyiségét (m 3 ), valamint az energiahordozó hőmérsékletét a kinyerésre szolgáló berendezés kimeneti pontján. (3)-(6)2 4. (1) Kőolaj esetében a)3 a kitermelt kőolaj mennyisége után keletkező érték a kitermelt kőolaj mennyiségének (t) és az 1. melléklet szerinti képlettel meghatározott fajlagos értékének (Ft/t) ezer forintra kerekített szorzata, b) a fizetendő bányajáradék hatósági engedély alapján végzett kitermelés esetén az a) pont szerint számított értéknek a Bt a (3) bekezdésének a) és c) pontja szerinti százaléka. (2) A bányavállalkozó köteles a kitermelt kőolaj mennyiségét (t és m 3 ) meghatározni és bizonylatolni. (3)-(5)4 5. (1) Az január 1. után termelésbe állított mezőkön kitermelt szénhidrogén földgáz esetében a)5 a kitermelt földgáz mennyisége után keletkező érték a kitermelt földgáz hőmennyiségének (GJ) és az 1. melléklet szerinti képlettel meghatározott fajlagos értékének (Ft/GJ) ezer forintra kerekített szorzata, b) a fizetendő bányajáradék hatósági engedély alapján végzett kitermelés esetén az a) pont szerint számított értéknek a Bt a (3) bekezdésének a), c)-e) pontja szerinti százaléka. (2)6 A bányavállalkozó köteles a kitermelt földgáz technikai normál állapoton (15 C, 0,1 MPa) mért mennyiségét (Em 3 -ben) és hőmennyiségét (GJ-ban) meghatározni és bizonylatolni. (3)-(5)7 6. (1) Az január 1. előtt termelésbe állított mezőkön kitermelt földgáz esetében a)8 a kitermelt földgáz mennyisége után keletkező érték aa) a földgázellátásról szóló évi XL. törvény (a továbbiakban: GET.) 1/B. -a szerint módosított szerződés alapján, a GET (1) bekezdés 3. pontja szerinti felhatalmazás alapján kiadott rendeletben meghatározott áron és mennyiségben értékesített földgáz esetében az értékesített földgáz hőmennyiségének (GJ) és az 1. mellékletben meghatározott fajlagos értéknek (Ft/GJ), de legfeljebb 1986 Ft/GJ fajlagos értéknek ezer forintra kerekített szorzata, ab) az aa) alpontban meghatározott célú értékesítés biztosításához kitermelt és az aa) alpontban meghatározott célú értékesített mennyiség különbözeteként adódó hőmennyiségnek és az 1. mellékletben meghatározott fajlagos értéknek (Ft/GJ) ezer forintra kerekített szorzata, 1 Megállapította: 64/2013. (III. 4.) Korm. rendelet 2.. Hatályos: IV. 1-től. 2 Hatályon kívül helyezte: 64/2013. (III. 4.) Korm. rendelet 13. (1) a). Hatálytalan: IV. 1-től. 3 Megállapította: 64/2013. (III. 4.) Korm. rendelet 3.. Hatályos: IV. 1-től. 4 Hatályon kívül helyezte: 64/2013. (III. 4.) Korm. rendelet 13. (1) b). Hatálytalan: IV. 1-től. 5 Megállapította: 64/2013. (III. 4.) Korm. rendelet 4. (1). Hatályos: IV. 1-től. 6 Megállapította: 64/2013. (III. 4.) Korm. rendelet 4. (2). Hatályos: IV. 1-től. 7 Hatályon kívül helyezte: 64/2013. (III. 4.) Korm. rendelet 13. (1) c). Hatálytalan: IV. 1-től. 8 Megállapította: 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 50.. Hatályos: 20. I. 1-től.

4 4. oldal ac) nem az aa) alpont szerinti értékesítés esetében a kitermelt földgáz hőmennyiségének (GJ) és az 1. mellékletben meghatározott fajlagos értéknek (Ft/GJ) ezer forintra kerekített szorzata, b) a fizetendő bányajáradék hatósági engedély alapján végzett kitermelés esetén az a) pont szerint számított értéknek a Bt a (3) bekezdésének b) pontja szerinti százaléka. (2)1 A bányavállalkozó köteles a kitermelt földgáz technikai normál állapoton (15 C, 0,1 MPa) mért mennyiségét (Em 3 -ben) - ezen belül az (1) bekezdés aa) pontja szerinti önfogyasztás és hálózati veszteség mennyiségét külön tételként feltüntetve -, valamint a kitermelt földgáz hőmennyiségét (GJ-ban) meghatározni és bizonylatolni. (3)-(5)2 7. (1) Széndioxid földgáz esetében a)3 a kitermelt szén-dioxid földgáz után keletkező érték a kitermelt szén-dioxid technikai normál állapoton (15 C, 0,1 MPa) mért mennyiségének (Em 3 ) és az 1. mellékletben meghatározott fajlagos értékének (Ft/Em 3 ) ezer forintra kerekített szorzata, b) a fizetendő bányajáradék hatósági engedély alapján végzett kitermelés esetén az a) pont szerint számított értéknek a Bt a (3) bekezdésének d) pontja szerinti százaléka. (2) A bányavállalkozó köteles a kitermelt széndioxid földgáz mennyiségét meghatározni és bizonylatolni. (3)-(4)4 A bányajáradék bevallására és befizetésére vonatkozó rendelkezések 8. (1)5 A bányajáradék önbevallást a Bt. Vhr. 4. (5) bekezdésében előírt határidőre, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani. A nyomtatványt az MBFSZ a honlapján közzéteszi. (1a)6 A bányajáradék önbevallás MBFSZ-nek történő megküldésével egyidejűleg a bányajáradékot is meg kell fizetni. Késedelmes befizetés esetén az MBFSZ a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot számít fel. (1b)7 A késedelmi kamat a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat az adott naptári félév teljes idejére. (2) A bányajáradékot a Magyar Államkincstárnál vezetett számú Bányajáradék befizetés elnevezésű számlára kell befizetni. (3) A bányajáradék önbevallást a Bt. Vhr. 4. -ának (4) bekezdésében meghatározott kezdeti időponttól akkor is meg kell tenni, ha az adott időszakban bányajáradék fizetési kötelezettség nem keletkezett. 1 Megállapította: 64/2013. (III. 4.) Korm. rendelet 5. (2). Hatályos: IV. 1-től. 2 Hatályon kívül helyezte: 64/2013. (III. 4.) Korm. rendelet 13. (1) d). Hatálytalan: IV. 1-től. 3 Megállapította: 64/2013. (III. 4.) Korm. rendelet 6.. Hatályos: IV. 1-től. 4 Hatályon kívül helyezte: 64/2013. (III. 4.) Korm. rendelet 13. (1) e). Hatálytalan: IV. 1-től. 5 Megállapította: 251/2011. (XII. 1.) Korm. rendelet 32.. Módosította: 64/2013. (III. 4.) Korm. rendelet 12. (1) b)-c), 162/2017. (VI. 28.) Korm. rendelet. b). 6 Megállapította: 458/2016. (XII. 23.) Korm. rendelet.. Hatályos: I. 1-től. Módosította: 162/2017. (VI. 28.) Korm. rendelet. b), c). 7 Beiktatta: 458/2016. (XII. 23.) Korm. rendelet.. Hatályos: I. 1-től.

5 5. oldal (4)1 A bányavállalkozó és az engedélyes köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből megállapítható és ellenőrizhető az adott időszakra bevallott bányajáradék meghatározásának pontossága és megfizetésének megtörténte. (4a)2 A bányavállalkozó esetében a nyilvántartásnak tartalmaznia kell a) a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségének meghatározására vonatkozó belső szabályzatot, b) szilárd ásványi nyersanyagok esetén ba) az ásványi nyersanyag tárgyévi mennyiségi változását bemutató, - hites bányamérő által ellenjegyzett - geodéziai felmérésen alapuló alapadatokat és számításokat, valamint az ásványvagyon mennyiségének változásait tartalmazó művelési térképet, bb) az ércek fémtartalmának vizsgálati jegyzőkönyveit, és c) mérőműszeres mennyiség meghatározásnál a mérési eljárás és a mérő laboratórium akkreditálását igazoló bizonylatot. (4b)3 Az engedélyes esetében a nyilvántartásnak tartalmaznia kell a) a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségét és ennek meghatározási módját, alapadatait, b) az ásványi nyersanyag e rendelet 1. melléklete szerinti besorolásának igazolását, c) a bányajáradék kiszámításának módját és befizetésének bizonylatait, d) mérőműszeres anyagmennyiség-meghatározásnál a mérési eljárás és a mérő laboratórium akkreditálását igazoló bizonylatot. (5)4 A bányavállalkozó és az engedélyes köteles az (1) és a (4) bekezdésben meghatározott nyilvántartást és bizonylatokat 5 évig megőrizni. (6)5 A bányavállalkozó a bányajáradék önbevallással egyidejűleg köteles az MBFSZ-nek megküldeni a szénhidrogénre vonatkozó fajlagos érték meghatározását alátámasztó számítási anyagokat. 8/A. 6 (1) A bányajáradék önbevallás tartalmazza: a)7 a bányavállalkozó, illetve az engedélyes nevét, címét és MBFSZ azonosító számát, b) a bányatelket megállapító határozatban vagy a kitermelési műszaki üzemi tervben, vagy a hatósági engedélyben meghatározott kitermelőhely megnevezését, c) az ásványi nyersanyag, vagy a geotermikus energia 1. mellékletben meghatározott csoport és alcsoport szerinti megnevezését, d) az ásványi nyersanyag, vagy a geotermikus energia 1. melléklet szerinti kódját, e) a bevallási időszakot, f) a kitermelt mennyiséget az 1. melléklet szerinti mértékegységben, g) az 1. melléklet szerinti vagy az ott szereplő képlettel kiszámolt fajlagos értéket, h) a 2. melléklet 1.1. pontja szerinti képlettel megállapított bányajáradék vetítési alapját ezer forintra kerekítve, i) a bányajáradék százalékos mértékét, 1 Megállapította: 64/2013. (III. 4.) Korm. rendelet 7.. Hatályos: IV. 1-től. 2 Beiktatta: 64/2013. (III. 4.) Korm. rendelet 7.. Hatályos: IV. 1-től. 3 Beiktatta: 64/2013. (III. 4.) Korm. rendelet 7.. Hatályos: IV. 1-től. 4 Módosította: 64/2013. (III. 4.) Korm. rendelet 12. (1) d). 5 Beiktatta: 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 51.. Módosította: 162/2017. (VI. 28.) Korm. rendelet. d). 6 Beiktatta: 64/2013. (III. 4.) Korm. rendelet 8.. Hatályos: IV. 1-től. 7 Módosította: 162/2017. (VI. 28.) Korm. rendelet. b).

6 6. oldal j)1 a 2. melléklet 1.2. pontja szerinti képlettel megállapított bányajáradék értékét ezer forintra kerekítve, k) a bányavállalkozó vagy az engedélyes pénzforgalmi jelzőszámát, l) a bányavállalkozó vagy az engedélyes aláírását és bélyegzőlenyomatát, m) bányavállalkozó esetén a hatályos műszaki üzemi terv ügyiratszámát, engedélyes esetén az engedély ügyiratszámát. (2) A szilárd ásványi nyersanyagra vonatkozó bányajáradék esetén az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően az önbevallás tartalmazza: a) a bányászati mód kódját, b) ércek esetében a kitermelt érc mennyiségét tonnában, a perkoláció során kitermelt folyadék mennyiségét m 3 -ben, az érc fémtartalmát g/t-ban, valamint a folyadék fémtartalmát g/m 3 -ben. (3) Felszín alatti vízkitermelés esetében a geotermikus energiára vonatkozó bányajáradék esetén az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően az önbevallás tartalmazza: a) az energiahordozó térfogatát m 3 -ben, b) a kútfejen mért hőmérsékletet C-ban, c) a hőcserélő kimenetén mért hőmérsékletet C-ban, d) a 2. melléklet 2.1. pontja szerinti képlettel megállapított t/2 C értéket, és e) a 2. melléklet 2.2. pontja szerinti képlettel megállapított kinyert energia mennyiségét GJ-ban. (4) Hőközvetítő anyag recirkuláltatása esetén az (1) és a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően az önbevallás tartalmazza a fajhőt GJ/m 3 C-ban kifejezve. (5)2 A Bt. 30. (3) bekezdése alapján a kitermelés szüneteltetése idejére, a kiesett bányajáradék pótlására fizetendő díjra vonatkozó önbevallás az (1) bekezdés a)-e) és j)-m) pontja, valamint a (2) bekezdés a) pontja szerinti adatokat tartalmazza. Az ásványi nyersanyagok megnevezése és meghatározása3 8/B. 4 Az ásványi nyersanyagok megnevezését és meghatározását az 1. melléklet tartalmazza. Záró rendelkezések 9. (1)5 Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2)6 Ezt a rendeletet az alkalmazás tapasztalatai, az ásványi nyersanyagok értékének módosítási igénye, valamint a környezet védelmével és a természeti erőforrások fenntartható használatával kapcsolatos szempontok alapján kétévenként december 31-ig felül kell vizsgálni. (3)7 1 Módosította: 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet Módosította: 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet Beiktatta: 411/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet 26.. Hatályos: XII. 31-től. 4 Megállapította és számozását módosította: 64/2013. (III. 4.) Korm. rendelet 9.. Hatályos: IV. 1-től. 5 A korábbi második mondatot hatályon kívül helyezte: 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet Hatálytalan: V. 16-tól. 6 Módosította: 64/2013. (III. 4.) Korm. rendelet 12. (1) e)-f), 13. (2), 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 54. (2) 2. 7 Hatályon kívül helyezte: 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 54. (1). Hatálytalan: 20. I. 1-től.

7 7. oldal Az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet módosításáról szóló 64/2013. (III. 4.) Korm. rendelet hatályba lépését megelőzően meghatározott és nyilvántartott ásványi nyersanyagok e rendelet szerinti kódszámoknak, valamint csoportoknak és alcsoportoknak való megfeleltetését az 1. melléklet I oszlopa tartalmazza. 1. melléklet az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelethez2 Az ásványi nyersanyagok és geotermikus energia fajlagos értéke A B C D E 1 Főcsoport Csoport Alcsoport 23 A csoporthoz Az alcsoporthoz MegnevezésMegnevez tartozó típusos Megnevez tartozó típusos és a kőzet általános kőzet általános főcsoporthoz földtani leírása földtani leírása tartozó típusos kőzet általános földtani leírása K 3 Olyan mélységi magmás (intruzív) 4 kőzet amelynek SiO 2 tartalma 70% körüli, (± 10%) kőzetalkotó Mélységi magmás (intruzív) kőzetek. A magma felszín 1. Gránit ásványok csökkenő mennyiségi sorrendben: K-földpát, kvarc, Na-Ca-plagioklász, biotit, esetleg amfiból és/vagy rombos piroxén. Szövete durvaszemcsés, holokristályos, ekvigranuláris. 1. Tömb gránit Azon gránit nyersanyag, amely ép, tömör legalább 40%-ban 0,25 m 3 -nél nagyobb tömbökben fejthető. 2. Gránit A gránit csoport leírásánál szereplő leírással azonos. 3. Gránit murva 4. Gránit aplit Azon gránit nyersanyag, amely tektonikus vagy exogén folyamatok eredményeképpen 25 cm alatti méretbe felaprózódott. A gránitban jelentkező nagy földpát (Ortoklász+plagioklász min. 50%, ill. K O+Na O min ,5%) és kvarc tartalmú telér kőzet Beiktatta: 64/2013. (III. 4.) Korm. rendelet 10.. Hatályos: IV. 1-től. 2 Megállapította: 64/2013. (III. 4.) Korm. rendelet 11. (1), 1. melléklet. Hatályos: IV. 1-től. 3 Módosította: 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 52., 7. melléklet 1.

8 8. oldal 7 alatti, több km mélységben történő megszilárdul létrejött kőzetek. 2. Diorit 8 3. Gabbró 9 1. Riolit Kiömlési (vulkáni) és 2. Dácit Szubvulkán kőzetek. Kiömlési (vulkáni) kőzetek: A folyékony lávából a Olyan mélységi magmás (intruzív) kőzet amelynek SiO 2 tartalma 60% körüli, (± 10%) kőzetalkotó ásványok csökkenő mennyiségi sorrendben: Ca-Na-plagioklász, amfiból, és/vagy piroxén, esetleg kvarc. Szövete durvaszemcsés, holokristályos, ekvigranuláris. Olyan mélységi magmás (intruzív) kőzet amelynek SiO 2 tartalma 50% körüli, (± 10%) kőzetalkotó ásványok csökkenő mennyiségi sorrendben: olivin, piroxén és/vagy amfiból Ca-plagioklász. Szövete durvaszemcsés, holokristályos, ekvigranuláris. Azon kiömlési (vulkáni) kőzet, amelynek SiO 2 tartalma 70% körüli, (± 10%) kőzetalkotó ásványok csökkenő mennyiségi sorrendben: kvarc, K-földpát, Na-Ca-plagioklász, biotit, kőzetüveg. Szövete finomszemcsés, porfíros. Azon kiömlési (vulkáni) kőzet, amelynek SiO 2 tartalma 70-60% közötti, kőzetalkotó ásványok csökkenő mennyiségi sorrendben: Na-Ca-plagioklász, biotit, amfiból, kvarc, kőzetüveg. Szövete finomszemcsés, porfíros

9 9. oldal felszínen (vagy annak közelében) megszilárdul magmás kőzetek. Szubvulkáni kőzetek: A felszín alatt nagyobb mélységben megszilárdul kőzetek. Ezek durvább szemcsések, mint a vulkáni kőzetek, de kőzetnevük 13 ugyanaz, mint a megfelelő vulkáni kőzeté. 3. Fonolit 4. Andezit 5. Bazalt Azon kiömlési (vulkáni) kőzet, amelynek SiO 2 tartalma 60% körüli, (± 10%) kőzetalkotó ásványok csökkenő mennyiségi sorrendben: K-földpát, Na-Ca-plagioklász, alkáli piroxén, biotit, nefelin vagy leucit, analcim, esetleg alkáli amfiból, kőzetüveg. Szövete finomszemcsés, porfíros. Azon kiömlési (vulkáni) kőzet, amelynek SiO 1. Pados 2 andezit tartalma 60% körüli, (± 10%) kőzetalkotó ásványok csökkenő mennyiségi sorrendben: Ca-Na-plagioklász, piroxén, amfiból, esetleg biotit, kőzetüveg. Szövete finomszemcsés, porfíros. Azon kiömlési (vulkáni) kőzet, amelynek SiO 2 tartalma 50% körüli, 2. Andezit (± 10%) kőzetalkotó ásványok csökkenő mennyiségi sorrendben: olivin, piroxén, Ca-plagioklász, amfiból, esetleg kőzetüveg. Szövete finomszemcsés, porfíros Riolittufa (tufit) Piroklasztik 2. Kálitufa Azon andezit nyersanyag, amelynek tömegének legalább 70%-a kihűlési felületekkel határolt cm nagyságú lemezekből épül fel. Az andezit csoport leírásánál szereplő leírással azonos. A riolittufa csoport leírásával megegyezik. Káliumtartalmú riolittufa. K O 2 tartalom 5%. minimum

10 10. oldal 17 (tufa és tufit). A vulkanizmus során keletkezett kőzet, amelyben a vulkáni törmelékszem (éles ásvány-, kőzetüveg vagy kőzettörmelé horzsakövek, üveges, gyakran agyagásványosodo Alapanyaga porózus szerkezetű. A poranyag szárazföldi lerakódásáva keletkezik. Ha a lerakódás vízben történik, a 22 kőzetet tufitnak nevezzük Riolittufa (-tufit) Riolit vulkanizmus során keletkezett tufa, illetve tufit kőzet. Kemizmusa a riolitéval azonos. 2. Dácit vulkanizmus Dácittufa során keletkezett tufa, illetve tufit kőzet. (-tufit) Kemizmusa a dácitéval azonos. 3. Andezit vulkanizmus Andezittu során keletkezett tufa, (-tufit) illetve tufit kőzet. Kemizmusa az andezitéval azonos. 4. Bazalt vulkanizmus Bazalttufasorán keletkezett tufa, illetve tufit kőzet. (-tufit) Kemizmusa a bazalttéval azonos. Horzsakőt (pumicit) 4. Zeolitos riolittufa I. 5. Zeolitos riolittufa II. 6. Zeolitos riolittufa III. 3. Vulkáni gőzök és gázok expanziója által keletkezett magas horzsakő törmelék tartalmú riolittufa. Savanyú vulkánitokból hidrolites bomlás révén keletkezett zeolit ásványokat tartalmazó kőzet, amelynek zeolit tartalma eléri vagy meghaladja a 60%-ot. Savanyú vulkánitokból hidrolites bomlás révén keletkezett zeolit ásványokat tartalmazó kőzet, amelynek zeolit tartalma 40-60% között van. Savanyú vulkánitokból hidrolites bomlás révén keletkezett zeolit ásványokat tartalmazó kőzet, amelynek zeolit tartalma 20-40% között van

11 Egyéb magmás-és 1. Perlit utómagmás folyamatokk létrejött kőzetek Azon nyersanyag, amelynek SiO 2 tartalma 60-80% 1. közötti, kötött víz tartalma 2%-nál nagyobb. Kőzetalkotó ásványok csökkenő mennyiségi sorrendben: kőzetüveg (obszidián, horzsakő, szurokkő), kvarc, K-földpát, Na-Ca-plagioklász, biotit. Szövete üveges. A perlit egy sajátos környezetben - felszín közeli-szubvulkáni, képződő riolitos kémizmusú kőzet, melyet a magas kötött víztartalma, és az abból adódó jellegzetes szövete különíti el a riolittól. Duzzaszth perlit 2. Perlit tartalmú vulkáni anyag Bentonit Bentonito agyag Törmelékes üledékes kőzetek Kiindulási anyaguk fizikai mállással keletkezett 1. Agyag kőzettörmelé Zömében - legalább 50%-ban 20 mikronnál kisebb szemcseméretű 3. Kaolin üledék, amely uralkodóan - legalább 60%-ban - agyagásványok (illit, montmorillonit, kaolinit stb.) alkotják. Az agyagásvány jellege meghatározza a nyersanyag tulajdonságait. Képződése lehet 4. üledékes (amikor a Kaolinos mállással képződött agyag agyagásványok lepusztulásával, szállításával, 11. oldal Azon perlit tartalmú nyersanyag, amely legalább 50%-ban tartalmaz duzzasztható (hő hatására, kristályvizének elvesztésével térfogatának többszörösére duzzad) perlit nyersanyagot. Duzzasztás hatására a halmazsűrűség g/l. Azon perlit tartalmú nyersanyag, amely csekély mennyiségű duzzasztható perlitet tartalmaz, az anyag zöme riolit és riolit tufából áll. Duzzasztás hatására a halmazsűrűség g/l. Azon agyag nyersanyag, mely összetételében az agyagásvány tartalom >50% montmorillonit. Azon agyag nyersanyag, mely összetételében az agyagásvány tartalom >30%-a montmorillonit. Azon nemes agyag mely összetételében az agyagásvány tartalom legalább 75%-a kaolin, (A1 O 2 3 min. 30%) Fe 2 O 3 max. 1,0%, K 2 O max. 2,5%, SO 3 max. 1,5%, iszapolási maradék a 0,063 mm-es szitán max. 10%. Azon agyag nyersanyag (tűzállóagyag), mely összetételében az agyagásvány tartalom >60%-a kaolinit

12 30 31 leülepedésével keletkezik) és lehet hidrotermális vagy egyéb folyamatokhoz kötötten (amikor kőzetlebontással, többnyire tufákból képződik, a kőzetalkotó ásványok és a kőzetüveg agyagásványosodásáva 5. Illites agyag 6. Keramzit- 12. oldal Azon agyag nyersanyag, mely összetételében az agyagásvány tartalom >60%-a kaolinit-illit. Azon agyag nyersanyag, amelynek kevert agyagásvány tartalma Fe O 2 3 és szerves anyag tartalma révén hő hatására duzzad, és ezáltal porózussá alakul (keramzit). Azon agyag nyersanyag, amelynek kevert agyagásvány Festékföldtartalma, jó agyag fedőképessége és különböző fémoxid (Fe, Mn.) tartalma révén egyöntetű, jól definiálható színe van. Azon agyag nyersanyag, amelynek kevert agyagásvány tartalma révén képlékeny, formázható és kedvező Képlékenyhajlítószilárdsági agyag I tulajdonságokkal bírnak. Égetéskor csekély zsugorodással hézagosan vagy tömören égnek ki. Összetételében és fizikai tulajdonságában: finom elosztású kalcit max. 10%, szabadkvarc max. 25%, 10 μm alatti szemcse min. 50%, +0,2 mm szemcse tartalom max. 0,5%, +0,2 mm mész konkréció max. 0,5%.

13 13. oldal Azon agyag nyersanyag, amelynek kevert agyagásvány tartalma révén 9. képlékeny, formázható és 34 Képlékenykedvező agyag II hajlítószilárdsági tulajdonságokkal bírnak. Égetéskor csekély zsugorodással és hézagosan vagy tömören égnek ki. Összetételében és fizikai tulajdonságában: finom elosztású kalcit max. 30%, szabadkvarc max. 35%, 10 μm alatti szemcse min. 30%, +0,2 mm szemcse tartalom max. 1%, +0,2 mm mész konkréció max. 1%. Zömében - legalább Gyógyászati célra 60%-ban 0,06-0,002 alkalmas képlékeny 35 mm méretű 1. iszap függetlenül a törmelékszemcsékből Gyógyisza származási helytől és álló üledék, a kitermelési függetlenül kőzettani módszertől. összetételétől és A kőzetliszt, iszap osztályozottságától. A csoport leírásánál törmelékszemcsék 2. szereplő leírással Kőzetlisztanyaga kvarc, csillám, Kőzetliszt azonos. iszap agyagásvány, kőzetiszap alárendelten egyéb kőzetalkotó ásvány. A kőzetliszt száraz, széteső. Az iszap folyós, vízzel telített kőzetliszt Cementált, kötött Aleurolit kőzetliszt méretű (iszapkő) szemcsékből álló kőzet. Uralkodóan 0,05-0,02 mm méretű, szél által Lösz szállított, gyengén kötött törmelékszemcsékből álló üledékes kőzet. A gyenge kötést meszes anyag biztosítja.

14 Homok Legalább 65%-ban 4,0-0,06 mm méretű, törmelékszemcsékből álló üledék, függetlenül kőzettani összetételüktől és osztályozottságuktól. A törmelékszemcsék anyaga legnagyobbrészt kvarc, kvarcit, lídit, kevesebb csillám és földpát. 1. Nemes homok 2. Földpátos homok Homok Kavics Zömében lekerekített durva-finom törmelékszemcsékből álló üledék, függetlenül kőzettani összetételüktől és osztályozottságától. A törmelékszemcsék anyaga legnagyobbrészt kvarc és metamorf kőzet. Szemszerkezetének legalább 60%-a 4,0 mm-nél nagyobb átmérőjű Homokos kavics. oldal Azon homok nyersanyag, amelynek SiO tartalma >90%, 2 Fe O TiO 2 tartalma <2,5%, CaCO 3 tartalma <1,5%, és szemszerkezetének >70%-a 1,0-0,06 mm között van. A szemcsék anyaga zömében kvarc és kvarcit, (kvarchomok). Azon földpát tartalmú homok nyersanyag, amely legalább 20% földpátot tartalmaz. A homok csoport leírásánál szereplő leírással azonos. Azon kevert kavics és homok nyersanyag, amelynek szemszerkezetének legalább 30%-a 0,06-4,0 mm és legalább 50%-a 4,0 mm-nél nagyobb átmérőjű.

15 15. oldal Átmeneti törmeléke Agyag- homok- és kavics méretű törmelékes szemcsékből álló laza üledékes kőzet. A szemcsék anyaga nyersanyaelsősorban kvarc, kvarcit csillám, metamorf kőzettörmelék. Az agyagfrakció elsődlegesen illit és montmorillonitból áll, alárendelten kaolin. 2. Kavicsos homok Agyagos törmelék Homokkő konglome >60%-ban kova. szemcsék 3. összecementálódásáva Karbonát keletkezik. A kötésű cementáló anyag homokkőkonglome leggyakrabban mész, limonit vagy kova, ritkábban agyag. konglomerátum A homok és/vagy kavics méretű Azon kevert kavics és homok nyersanyag, amelynek szemszerkezetének legalább 30%-a 4,0 mm-nél nagyobb és a 0,06-4,0 mm tartomány részaránya legalább 50%. Azon kevert törmelékes szemcsékből álló nyersanyag, amelyben 0,06 mm alatti szemcsék aránya meghaladja a 30%-ot. 1. Azon Tömbös homokkő-konglomerát homokkőkonglome nyersanyag, amely függetlenül a szemcsék és a kötőanyag milyenségétől legalább 40%-ban, legalább 0,25 m 3 méretű tovább feldolgozásra alkalmas tömbökben fejthető. Azon homokkő-konglomerát nyersanyag, amelynek kötőanyaga 2. Kova kötésű homokkő- Azon homokkő-konglomerát nyersanyag, amelynek kötőanyaga >60%-ban karbonát.

16 16. oldal 6. Vegyi és/illetve biogén 1. üledékes Édesvízi kőzetek. mészkő Anyaguk (travertin nagyrészt kémiai kicsapódássa vagy biokémiai folyamatokka jön létre. Homokkő-alcsoportokbkonglome Forrásból vagy tavakból kivált mészkő (CaCO ), 3 51 lyukacsos-porózus szerkezetű, közepes keménységű, gyakran növényi struktúrák őrződnek meg benne. Kalcium-karbonát tartalma legalább 75%, oldási maradék legfeljebb 10%. Könnyen faragható, vágható. Sekélytengeri lerakódású, meszes molluszka héjak Durva törmelékéből álló, mészkő/pugyakran teljes ősmaradványokat is mészkő tartalmazó, porózus, alacsony keménységű mészkő. Kalciumkarbonát 53 tartalma legalább 80%, oldási maradék tartalma legfeljebb 10%. Könnyen faragható, vágható. Tengeri lerakódású mésziszap átkristályosodásával keletkezett, A homok és kavics méretű szemcsék laza összecementálódásábó 4. álló nyersanyag, 49 Kaolinos amelyben a homokkőkonglome kötőanyagban több-kevesebb (általában 10-20%) agyag (kaolin) található. A szemcsék anyaga általában kvarc-, kvarcit-metamorf kőzet. A homokkő szemcseösszetétele legalább 60%-ban homok méretű Az előző (1-3) 1. Tömb kristályos mészkő nem sorolható homokkő-konglomerát Azon tömött, kristályos mészkő nyersanyag, amely 15 gyakran pados, legalább 40%-ban, legalább 0,25 m 3 méretű tovább feldolgozásra alkalmas tömbökben fejthető.

17 17. oldal Tömött, kristályos mészkő 4. Dolomit mikrokristályos kalcitból álló, tömött szövetű, gyakran vastagpados elválású, szilánkos törésű kőzet. Esetenként ősmaradványokkal. Kalciumkarbonát tartalma legalább 80%, oldási maradék tartalma legfeljebb 15%. Mésziszapból való tengeri lerakódású, vagy mészkőből Ca-Mg helyettesítéssel keletkezett üledékes kőzet. Magnézium-karbonát mennyisége 25-46%, kalcium-karbonát mennyisége 54-75%, mikrokristályos 2. Minőségi kristályos mészkő 3. Kristályos mészkő 1. Minőségi dolomit 2. Porlódó dolomit dolomit ásványból, alárendelten kalcitból álló, tömött szövetű kőzet, esetenként ősmaradványokkal, kőbelekkel. Gyakran darabos, néha pados elválású. 3. Dolomit Azon tömött, kristályos mészkő nyersanyag, amely fehér, sárgásfehér színű, kalciumkarbonát tartalma legalább 95%, magnéziumkarbonát tartalma maximum 1%, különböző fémoxidok tartalma legfeljebb 1%, és oldási maradéka max. 0,5%. Azon tömött, kristályos mészkő nyersanyag, amelynek kalcium-karbonát tartalma legalább 80%, magnézium-karbonát tartalma maximum 5%, és oldási maradéka maximum 15%. Azon dolomit nyersanyag, amely darabos, néha pados elválású, sárgásfehér színű, magnézium-karbonát tartalma 36-46%, kalcium-karbonát tartalma 52-60%, különböző fémoxidok tartalma legfeljebb 2%, és oldási maradéka max. 3%. Azon dolomit nyersanyag, amely természetes 15 aprózódása és porlódása révén legalább 80%-ban 4 mm-nél kisebb törmelékszemcsékből áll. Azon dolomit nyersanyag, amely darabos, néha pados 15 elválású, sárgás-fehér színű, magnézium-karbonát tartalma 25-46%, kalcium-karbonát tartalma 54-75%.

18 59 5. Mangánkarbonát Tengeri képződésű karbonátos kőzet, amelynek mangánkarbonát tartalma eléri vagy meghaladja a 60%-ot. Fő ásványa a rodokrozit. Glaukonit-szeladonitbó álló sávok tagolják. 18. oldal 1. Azon márga Leveles nyersanyag, amely Tengeri vagy tavi márga vastagpados, tömött, lerakódású, burkoló-, illetve falazókő gyártására alkalmas agyagásványokból és 2. Azon márga 15 Márga kalcit elegyéből álló, Mészmárgnyersanyag, amely finomszemcsés kőzet. CaCO tartalma Ha az agyagásványok 3 mennyisége 60-80%, illetve oldási maradéka 20-40%. 62 jelentősebb, a kőzet 3. Márga Azon márga 15 agyagmárga, ha a nyersanyag, amely kalcité, mészmárga. CaCO 3 tartalma 40-60%, illetve oldási maradéka 40-60% Azon márga 15 Agyagmár nyersanyag, amely CaCO 3 tartalma 20-60%, illetve oldási maradéka 40-60%. 64 Nagy SiO tartalmú Tengeri vagy tavi lerakódású, diatoma kőzet, mely lehet Kovaföld algák kovavázainak hidrotermális, (diatomit) felhalmozódásával metamorf vagy keletkezett, üledékes (vegyi, finomszemcsés, kis illetve biogén) térfogatsúlyú, keletkezésű. A mikroporózus kőzet. nyersanyaggá való felhasználásuk azonossága miatt, ide soroljuk a Magas - legalább 65 hidrotermális, 80% - SiO tartalmú, metamorf és üledékes keletkezésű kovákat Kvarcithidrokvarc tömeges megjelenésű Kvarcit is. kőzet. Ha a és kicsapódás mocsári kovaüledé radiolarit környezetben történt, limnokvarcitnak 15 nevezzük, ekkor általában rétegzettséget mutat. Radiolarit tengeri szerves kovaállatok vázából képződött tömör kovakőzet. 15

19 19. oldal 66 A tőzeg, lápos területeken, edényes 1. Tőzeg növények oxigénszegény körülmények közötti bomlással felhalmozódásával és 2. Lápföld 67 konzerválódásával keletkező, magas Azon tőzeg nyersanyag, amelynek az abszolút száraz anyagra számított szervesanyag tartalma súly %-nál nagyobb. Legalább 30% iszap tartalmú tőzeg Szerves-any tartalmú kőzetek Összetételük a növényi eredetű anyag meghatároz 1. Tőzeg, lápföld, lápimész Alginit szervesanyag-tartalmú kőzet, amelyben még jól láthatók a növényi részek. A nyersanyag teleptani és fizikai jellegéből adódóan max. 40% vizet tartalmaz. Az érett tőzegben a növényi maradványok szabad szemmel csak elvétve ismerhetők fel. Nedvesen kenődő, kiszáradva rögösen esik szét. A rostos tőzeg 50 súly %-át 20 mm-nél hosszabb növényi rostok alkotják. A vegyes tőzeg a rostos és az érett tőzeg keveréke. A lápföld iszappal keveredett tőzeg. Ha az mésztartalmú, lápimésznek nevezzük. iszap Vulkáni krátertavakban keletkezett, szervesvázú fosszilis algából és magasabb rendű növényi pollenből erősen bentonitosodott, mállott bazalttufából és meszes anyagból álló, magas szerves anyag tartalmú kőzet. 3. Lápimész Meszes lápföld

20 20. oldal Bázisos magmás kőzetek kisfokú metamorfózisával keletkező metamorf Szerpenti kőzet. Kőzetalkotó ásvány: szerpentin (lizardit, krizotil. antigorit) mellett kevesebb klorit. Előfordulnak karbonátok, talk és ércásványok. Foliáció nem jellemző. 8. Olyan talk Metamorf /Mg (Si O (OH) / kőzetek Nyomás és 2. ásvány tartalmú hő hatására Talkpala nyersanyag, amelynek átalakult a talk tartalma eléri közetek. vagy meghaladja a 60%-ot. Képződésére nézve: kontakt, tektonikus metamorfit. Agyag igen kisfokú metamorfózisával keletkező metamorf Agyagpalakőzet. Kőzetalkotó ásvány: illit. Foliáció jellemző, finomszemcsés, vékonylemezes-leveles palás. Finom-közepes szemcsés, csillogó, az irányított Fillit filloszilikátok párhuzamos rendezettségéből adódó, jól meghatározott palásságot mutató kisfokú metamorf kőzet. Kőzetalkotó ásványok: kvarc, muszkovit (szericit), Zöldpala klorit, albit. Zöld színű palás kőzet, melynek színét aktinolit, klorit, epidot adja. Jellegzetes ásványai még az albit, zoizit, esetleg kvarc

21 21. oldal Agyag közepes fokú metamorfózisával keletkező metamorf kőzet. Kőzetalkotó Csillámpaásvány: csillám, kvarc, plagioklász, andaluzit, gránát. Foliáció jellemző, csillámos fényű, durvaszemcsés, durvapalás. Magmás vagy üledékes kőzetek nagyfokú Gneisz metamorfózisával keletkező metamorf kőzet. Kőzetalkotó ásvány: kvarc, plagioklász, csillám, sillimanit, káliföldpát, gránát. Foliáció nem mindig jellemző, durvaszemcsés. Olyan mangánérc, amelyben a Mn tartalmú ásványok Oxidos, több mint 60%-a oxidos formában vannak jelen, és Olyan érc, amelyben mosással a Mn a mangán és dúsítható tartalom dúsítható. 1. kísérő elemeinek Fő ásványai: Mangánérásványai dúsulnak mangánér pirolúzit, pszilomelán, 9. Ércek fel. Az ércből manganit. A valamilyen kémiai, földkéregben kohászati eljárással elsősorban feldúsult mangán, de a Olyan mangánérc, olyan mangán kinyerésével 2. amelyben a Mn 78 ásványtársul egyidőben további Oxidos, tartalmú ásványok amelyekből fémek előállítására is nem több mint 60%-a - egy fizikai lehetőség nyílik. dúsítható oxidos formában dúsítást mangánér vannak jelen, és követően - mosással a Mn tartalom nem dúsítható. valamilyen Olyan vasérc, 79 kémiai, 1. Pát amelyben az Fe kohászati vasérc tartalmú ásványok eljárással, több mint 80%-a illetve karbonátos (sziderit) perkolációva formában vannak fém, fémek jelen. vagy

22 22. oldal 80 fémtartalmú vegyületek állíthatók elő. Az adott ércből - 81 genetikájábó és így összetételébő Olyan érc, amelyben a vas és kísérő elemeinek ásványai dúsulnak fel. Az ércből valamilyen kémiai, kohászati eljárással elsősorban vas, de a vasérc feldolgozásával egy időben további fémek előállítására is lehetőség 2. Szilikátos pát vasérc 3. Pirites homok Olyan karbonátos vasérc, amelyben az Fe tartalmú ásványok legalább 40%-a szilikát és oxid formában vannak jelen. Olyan vasérc, amelyben az Fe több mint 80%-a pirit formában van jelen adódóan - elsődlegesen Vasérc bizonyos fém(ek) 2. nyílik. Oxidos vasércek: hematit, limonit, goethit, magnetit. Karbonátos vasércek: sziderit, Titántarta vasérc 4. Olyan vasérc, melyben az Fe mellett Ti és V ásványok találhatók (Wherlit) állítható(k) elő, de az adott fém(ek) kinyerésével ankerit. Szulfidos vasércek: pirit, markazit. Olyan vasérc, 5. melyben az Fe Barnavaséoxi-hidroxidos ásványok formájában van jelen egyidőben lehetőség válhat további fémek kinyerésére. 3. Rézérc Olyan érc, amelyben a 1. réz és kísérő elemeinek ásványai dúsulnak fel. Az ércből valamilyen kémiai, kohászati eljárással elsősorban réz, de a rézérc feldolgozása során további fémek előállítására is lehetőség nyílik. 6. Ankerit Kalkopirit rézérc 2. Enargitos rézérc Olyan vasérc, amelyben a CO 3 tartalom magas, és a 18 vas tartalmú ásványok több mint 80%-a karbonátos (sziderit) formában vannak jelen. Olyan rézérc, amelyben a Cu 18 tartalmú ásványok több mint 80%-a kalkopirit és egyéb Cu szulfid formában vannak jelen. Olyan rézérc, amelyben a Cu tartalmú ásványok 18 zömében több mint 60%-a enargit és egyéb komplex szulfid formában jelen. vannak

23 23. oldal 87 Olyan érc, amelyben cink, ólom és réz, 4. valamint kísérő Polimetal elemeinek ásványai érc dúsulnak fel. Az ércből valamilyen kémiai, kohászati eljárással elsősorban cink, ólom és réz, de az érc feldolgozásával egy időben további fémek előállítására is lehetőség nyílik. 18 Olyan érc, amelyben nemesfém (Au, Ag, Pt stb.) és kísérő 5. elemeinek ásványai és 88 Nemesfémterméselemei dúsulnak fel. Az ércből valamilyen kémiai, kohászati eljárással elsősorban nemesfém, de a nemesfémérc kinyerésével egy időben további fémek előállítására is lehetőség nyílik. Olyan érc, amelyben urán és/vagy thorium és kísérő elemeinek ásványai dúsulnak fel Az ércből valamilyen Radioaktí kémiai, kohászati ércek, eljárással elsősorban elemek U, Th, vagy egyéb radioaktív elem, de az érc feldolgozásával egyidőben további - elsősorban radioaktív és ritka elemek kinyerésével - fémek előállítására is lehetőség nyílik. A jellemző fém alkotórész alapján Egyéb nevesített érc, érc beleértve a lantanidák és az aktinidák valamint kísérő elemeinek érceit függetlenül az érc ásványtani felépítésétől (szilikát, oxid, szulfid stb.) és genetikájától

24 24. oldal Olyan üledékes kőzet, melyben az alumínium, vas-, és a titán-oxid, illetve Bauxit -hidroxid ásványainak együttes mennyisége > 50% és ezen belül az alumíniumásványok vannak többségben. A bauxitjelleget a mennyiségi ásványos összetétel határozza meg. A bauxit alumínium ércként való meghatározása nem egyértelmű, és nem mindenhol elfogadott. Képződése olyan üledékképződési és diagenetikus folyamatok összessége, mely alumíniumban különösen dús üledékes kőzetek kialakulásához vezet, beleértve a mállás, a szállítás, a leülepedés és a bauxitosodás folyamatait is. 92 Olyan barit (BaSO ) 1. Barit 4 (BaSO ) ásvány tartalmú 4 nyersanyag, amelynek barit tartalma eléri vagy meghaladja az 50%-ot Ipari ásványok A keletkezésük helyétől, módjától és befogadó kőzettől függetlenül olyan feldúsult ásványok, ásványtárulá melyek fizikai 2. Fluorit (CaF 2 ) Olyan fluorit (CaF 2 ) tartalmú nyersanyag, amelynek fluorit ásvány tartalma eléri vagy meghaladja a 40%-ot. Olyan gipsz 3. Gipsz (CaSO x2h O) (CaSO x ásvány tartalmú nyersanyag, amelynek a gipsz tartalma eléri vagy meghaladja a 60%-ot. 4. Anhidrit (CaSO ) 4 Olyan (CaSO ) 4 anhidrit ásvány tartalmú nyersanyag, amelynek anhidrit tartalma eléri vagy meghaladja a 60%-ot

25 25. oldal 96 eljárással a 5. Gipsz befogadó tartalmú kőzetből anhidrit kinyerhetők. - anhidrit tartalmú gipsz Timsók Olyan (CaSO x2h O) 4 2 gipsz és anhidrit (CaSO 4 ) ásvány tartalmú nyersanyag, amelyben a gipsz és anhidrit együttes tartalom eléri, vagy meghaladja a 60%-ot. Szulfátokban (linarit-alunit félék) gazdag, különböző mértékű kőzet-átalakulási termékek. Olyan közepes szénültségű kőszén - beleértve a kőszénhez adszorbtíve kötött metán (CH ) Feketekős 4 tartalmat is -, amelynek színe és karcolata fekete, szárazanyagra számított hamutartalma 50%-nál kisebb, Kőszenek Növények levegőtől elzárt bomlásával, a betemetődés 2. Barnakős (szubbitu kőszén) vitrinitreflexió értéke 0,60%-2,00% közötti, elemi szén (karbon) tartalma 80-93%, égéshője 24,0 MJ/kg. (Q s daf) Olyan alacsony szénültségű kőszén - beleértve a kőszénhez adszorbtíve kötött metán (CH ) 4 tartalmat is -, amelynek színe fekete vagy barna, karcolata barna. Szárazanyagra számított hamutartalma 50%-nál kisebb, vitrinitre flexió értéke 0,30-0,60% közötti, elemi szén (karbon) tartalma 65-80%, égéshője 16,0-24,0 MJ/kg. (Q daf) s

26 26. oldal követő hő és nyomás hatására keletkezett, éghető 1001 üledékes 3. Lignit kőzet Lignit II. (ortho-lig Olyan alacsony szénültségű kőszén - beleértve a kőszénhez adszorbtíve kötött metán (CH ) 4 tartalmat is -, amelynek színe világosbarnától a feketéig változhat a típustól függően, felismerhetők a növényi maradványok. Szárazanyagra számított hamutartalma (A d ) 50%-nál kisebb, elemi szén (karbon) tartalma (C d) t 35-50%, összes nedvességtartalma (W t l) kisebb, mint 35% és égéshője (Q s d) -16 MJ/kg. Olyan alacsony szénültségű kőszén - beleértve a kőszénhez adszorbtíve kötött metán (CH ) 4 tartalmat is -, amelynek színe világosbarnától a feketéig változhat a típustól függően, felismerhetők a növényi maradványok. Szárazanyagra számított hamutartalma (A d ) 50%-nál kisebb, elemi szén (karbon) tartalma (C d) t 35-50%, összes nedvességtartalma (W t l) 35%-nál nagyobb és égéshője (Q s d) kisebb, mint,0 MJ/kg Módosította: 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 54. (2) 3.

27 27. oldal Kőolaj A szénhidrogéntelep kezdeti rétegnyomáson és hőmérsékleten folyékony halmazállapotú szénhidrogének. A szénhidrogének technikai normál állapoton (15 C, 0,1 MPa) stabil (állandósított) cseppfolyós része. Általában sötétbarna, barnásfekete (zöld árnyalatú), folyékony vagy félszilárd halmazállapotú, víznél kisebb sűrűségű, viszonylag sok illó anyagot tartalmazó, főleg szénhidrogénekből álló elegy, amelyben a hidrogén és szénatomok molekulaszerkezete igen változatos. Általában található benne kén-, nitrogénvagy oxigén vegyület, nyomelemek és némi víz. A kőolaj tartalmazhat gázt, folyékony vagy szilárd halmazállapotú összetevőket az olaj típusától (minőségétől), illetve a nyomás és hőmérsékleti körülményektől függően. 21

28 28. oldal

29 29. oldal Szénhidrogé A szénhidrogéntelep kezdeti nyomásán és hőmérsékletén gáz- és tartalmú nyersanyago cseppfolyós halmazállapotú, szénhidrogén alapú A kőolaj és gázok elegyének a technikai normál szénhidrogén állapoton (15 C. 0,1 2. MPa) gáz földgáz. Összefoglaló Konvenciohalmazállapotú része. Idetartozik a földgáz eljárással technikai normál elnevezése: állapoton folyékony szénhidrogéntermelhet (állandósított) része (kondenzátum, szénhidro gazolin), amelyet átszámítással kell a földgáz kútfejen termelt gázmennyiségben szerepeltetni. Összetételében könnyű paraffin szénhidrogénekből (főleg CH ) 4 álló, gyakran CO 2 -t és N 2 -t, esetleg H 2 S-t, és nemes gázokat tartalmazó gáz. A konvencionális eljárással termelt szénhidrogén földgáz másodlagos migráció révén kerül a felhalmozódás helyére, ahol a sűrűség szerint elkülönült szénhidrogének (földgáz, kőolaj) normál porozitású és permeabilitású rezervoár-kőzetekben helyezkednek el, és hagyományos technológiával kitermelhetők. A földgáz összetételében a nem éghető gázok aránya nem éri el a 30 térfogat %-ot. Oil Market 21

30 30. oldal Geotermiku energia Olyan szénhidrogén földgáz, amelynek 3. Nem fizikai-kémiai paraméterei megegyeznek a konvenciokonvencionális eljárással termelt eljárással szénhidrogén földgázéval (kód: termelhet2120), de a keletkezés helyén, az szénhidro anyakőzetben található, azaz (még) földgáz nem zajlottak le a (medence migrációs folyamatok, és a fázisok központú hidrodinamikai gáz) törvények szabályozta szétválása sem történt meg. Ezért nevezik folyamatos telítettségű vagy nem-hidrodinamikus telepnek is. A rezervoár nagyon alacsony permeabilitású, hagyományos technológiával nem termelhető (hatékony stimuláció szükséges), illetve kinyerése növelt hatékonyságú 4. Inert földgáz eljárásokat igényel. A föld felszíne alatt légnemű halmazállapotban előforduló olyan ásványi nyersanyag, amelynek összetételében, a nem éghető gázok aránya eléri vagy meghaladja a 30 térfogat %-ot, de nem soroljuk ide a vízgőzt 1. Szénhidro tartalmú inert földgáz Olyan szénhidrogén tartalmú földgáz, amelynek inert gáz tartalma eléri vagy meghaladja a 30 térfogat %-ot. 2. Olyan inert földgáz, Széndioxidamely CO tartalma földgáz 2 legalább 60%, és fűtőértéke nem éri el a 12 MJ/m 3 -t. 1. Azon geotermikus A földkéreg belső Geotermikenergia, amelynek hőenergiája, amely kinyerése a legalább energetikai céllal energiaho +30 C-os hasznosítható. A geotermikus Geotermikgeotermikus energia a kitermelésenergiahordozó energia legalább +30 C közvetlen hőmérsékletű nyert kitermelésével jár folyékony vagy gáz geotermik együtt. halmazállapotú anyagok energia

31 31. oldal 108 A földkéreg belső energiája. közvetítésével 2. Azon geotermikus (geotermikus Hőközvetí energia, amelynek energiahordozók), kinyerése hőközvetítő ezek közvetlen anyag anyagnak a földkéregből való recirkulác földkéregben történő kitermelésével vagy recirkuláltatásával recirkuláltatásával nyert energia. jával nyert geotermik történik energia. Egyéb 1. Azon ásványi 1. Kevert Azon ásványi nyersanyagovegyes, (nyers)anyagok, ásványi nyersanyag, amely kevert melyek vegyes, kevert nyersanyagföldtani szakértő nyersanyagösszetételük révén az I. szakvéleménye sorszám alapján a egyikébe sem mellékletben szereplő sorolhatók be. valamelyik nyersanyagot 60%-nál nagyobb mennyiségben 2. Kevert ásványi nyersanyag II. tartalmazza. Azon ásványi nyersanyag, amely földtani szakértő szakvéleménye alapján a mellékletben szereplő valamelyik nyersanyagot 60%-nál kisebb mennyiségben tartalmazza /b. melléklet az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelethez3 2. melléklet az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelethez4 A bányajáradék önbevallásban szereplő egyes adatok meghatározásának a módja 1. A bányavállalkozó által benyújtott bányajáradék önbevallás 1.1. A 8/A. (1) bekezdés h) pontjában előírt bányajáradék vetítési alapját a következő képlet alapján kell megállapítani: bányajáradék vetítési alapja = kitermelt mennyiség (m 3, illetve t) fajlagos érték (Ft/m 3, illetve Ft/t) Megállapította: 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 52., 7. melléklet 2. Hatályos: 20. I. 1-től. 2 Megállapította: 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 52., 7. melléklet 2. Hatályos: 20. I. 1-től. 3 Hatályon kívül helyezte: 64/2013. (III. 4.) Korm. rendelet 13. (1) f). Hatálytalan: IV. 1-től. 4 Megállapította: 64/2013. (III. 4.) Korm. rendelet 11. (2), 2. melléklet. Hatályos: IV. 1-től.

32 32. oldal 1.2. A 8/A. (1) bekezdés j) pontjában előírt bányajáradék értéket a következő képlettel kell meghatározni: bányajáradék értéke = bányajáradék vetítési alapja bányajáradék %-ban Geotermikus energiára vonatkozó bányajáradék önbevallás A 8/A. (3) bekezdés d) pontjában előírt t/2 C értéket a következő képlet alapján kell megállapítani: t/2 C = kútfejen mért hőmérséklet ( C) - 30 ( C) A 8/A. (3) bekezdés e) pontjában előírt kinyert energia mennyiséget a következő képlet alapján kell megállapítani: kinyert energia mennyisége (GJ) = az energiahordozó térfogata (m 3 ) x t/2 ( C) x 0, /a-7. melléklet az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelethez2 1 Megállapította: 558/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 6., 2. melléklet. Hatályos: 20. I. 1-től. 2 Hatályon kívül helyezte: 251/2011. (XII. 1.) Korm. rendelet 34.. Hatálytalan: XII. 9-től.