Észrevételek Arday Lajos Valások, egyházak, konfliktusok az egységesedő Európábancímű cikkével kapcsolatban

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Észrevételek Arday Lajos Valások, egyházak, konfliktusok az egységesedő Európábancímű cikkével kapcsolatban"

Átírás

1 Rónay Miklós Egy összetett probléma keresztény vonatkozásai Észrevételek Arday Lajos Valások, egyházak, konfliktusok az egységesedő Európábancímű cikkével kapcsolatban Arday Lajos egy rendkívül összetett problémával foglalkozik. Tanulmányának alapproblémája, hogy a nemzetközi konfliktusoknak alapvetően etnikai vagy valási kiváltó okai vannak, vagy ha mindkető, akkor ezek milyen arányban okai ezeknek a konfliktusoknak. Én mindösze a tanulmány keresztény vonatkozásaihoz szeretnék hozzászólni. A cikket olvasva először az tűnik föl az embernek, hogy a szerző nem egyszer indulatal közelít a témához. Ez általában nem segíti a problémák tudományos reflexiójának alaposságát, és ez ebben az esetben is igazolódni látszik. Egyes szerzőktől hozot idézetek tovább erősítik ezt a benyomást. Olyan szerzőket idéz, akik olyan indulatal közelítenek a témához (6. oldal), hogy az már rontja a tanulmány tudományos igényéről kialakuló öszképet. Nem egyszer elővigyázatlan szóhasználat nehezíti az olvasó dolgát, hogy a szakmai álításokra figyeljen: [.] az albán népeség [.] túlszaporodva a szerbeket és a görögöket [.] (4. oldal). Egyház és nemzeti egység történelmi összefüggései Először azzal kapcsolatban szeretnék néhány észrevételt tenni ahogy a szerző az egyes egyházakhoz viszonyul. Úgy tűnik ugyanis, hogy az egyházakat eléggé egyféleképpen kezeli. Pedig azoknak van önreflexiójuk, és ennek függvényében különbözőképpen viszonyulnak környezetükhöz, ahhoz a világi hatalomhoz, amivel egy területen működnek. Az első bekezdésben a szerző a keresztes és valásháborúkat a világi és az egyházi lojalitásrend öszekapcsolásával magyarázza. Ezt még jól és roszul is érthetjük. A következő megálapítás is eléggé sommás: a klaszikus nemzetálamok, az azokat létrehozó abszolút monarchiák kialakításában jelentős szerepük volt a nemzeti egyházaknak (1. oldal). Elsőre például mindjárt Franciaországot hozza, ahol a katolikus egyháznak tulajdonítja az abszolút monarchia, és később a nemzet létrehozó szerepet. Ezzel nem értek egyet, sem a konkrét esetben, sem általában. 1)A katolikus egyház globális, anacionális természetéből ezt a nemzeteremtő szándékot nem könnyű levezetni. A katolikus egyház már az első évezred első felében képes volt egységes tanítás és egyházszervezet felmutatására, ami a nagy távolságok miat a különböző területeken persze nem volt egyenletes minőségű. Ez a homogenizálási cél csak a XI. században, a jogtechnika gratianusi fejlődésével jutot előre. Ezért aztán a katolikus egyházon belül nemzeti egyházakról beszélni mindenképpen elvi hiba. Az viszont már igaz, hogy az abszolutizmus idejében a globális egyházszervezetnek (vö. ius publicum canonicum) ez az egységes fenntartása súlyos nehézségekbe ütközött, mert a katolikus vallású abszolutista uralkodók a vallásfelhasználás nevében (vö. ius maiestaticum circa sacra) igyekeztek gyámságot fenntartani a területükön működő katolikus egyházrész fölöt. Ugyanígy történt ez a szerző által példaként hozott Franciaországban is, ahol a francia klérus az es párizsi általános gyűlésén királyi nyomásra fogadta el a Declaratio cleri gallicani néven ismertté vált dokumentumot, ami aról szól, hogy a pápa egyházi joghatóságát Franciaország területén többek közöt az ősi gal tehát kereszténység előti (!) jogszokások is kötik (innen a név: gallikanizmus). Az egyházi globális (kánonjog) és a világi lokális jogrendek ugyan a katolikus államvallású országokban egymástól elváltak, de a két közigazgatási vertikum személyileg összefonódott, ami a helyi egyházrész inkább nagyobb, mint kisebb uralkodó-függését eredményezte. Az uralkodó az 1

2 abszolutista minden felhasználható a centralizáció kedvéért elve alapján a katolikus valást is felhasználta országa kulturális, gondolkodásmódbeli, stb. egységének erősítésére (vö. biliárdgolyó állapotra törekvés elve). Az abszolutista korszak a katolikus egyházkormányzat történetében az egyik legnehezebb időszak volt. Vagyis határozottan hibás olyan hatásmechanizmust feltételezni, hogy a katolikus egyház franciaországi részének ( nemzeti egyháznak ) Franciaországban szerepe let volna az abszolutizmus létrehozatalában, és így a nemzetállam kialakításában. A katolikus egyház az abszolutizmus idején az egyik legnagyobb ellenfele volt annak, hogy Európa a területi szuverének által szétdarabolódjon. Elvi szinten az egyház ugyan nem is nagyon ellenezte volna a világi szétdarabolódást, hiszen a kialakult kánonjogi egységessége miatt a világi hatalmaktól jogilag elválasztotan működöt. Elvileg. Csakhogy akkor a világi hatalom határozotan nem akarta ezt az elválasztást, mert a világi hatalomnak hasznára volt a vallásfelhasználás. Ezért Európa világi szétdarabolódása az egyházi egységet is veszélyeztette, amit az egyház már nem engedhetet meg, és természetszerűleg igyekezet elenálni. Így a katolikus egyházat nemzeteremtő princípiumként tételezni nem meggyőző érvelés. 2) Protestáns egyházak esetében egészen más a helyzet. A protestáns egyházak alulról fölfelé építkező jogi gondolkodásában nem ütközik nehézségbe, hogy egy-egy uralkodó védelmét kérjék vagy elfogadják. Így vált széles körben elfogadottá de legalábbis gyakorlattá a cuius regio eus religio elve. (Noha az elv elfogadotságához vezető eseménysor ennél öszetetebb volt.) Az Arday Lajos által például hozott anglikán egyháznak, skandináv evangélikus államegyháznak, skót református államegyháznak természetesen lehetett és biztosan volt is hatása a nemzeti karakterológia alakulására. Ez azonban szintén nem ezeknek az egyházaknak a hittani sajátosságaiból adódott, hanem abból, hogy államegyházak lévén ami pl. Dániában azt jelentete, hogy a dán protestáns álamegyházat a XIX. század közepén egyszerűen egy lelki ügyek minisztériumának nevezet minisztérium irányítota, az uralkodó természetes módon használta fel azokata szuverenitásuk alat élők tág értelemben vet kulturális, nemzeti tudati alakítására, hiszen az uralkodó az egyházi szolgálatevőknek hierarchikus elöljárójuk volt. (Ez elsősorban a lutheri, első generációs reformációban kialakult evangélikus egyház esetében van így, a második generációs kálvini reformáció már nagyobb ellenállást gyakorolt az uralkodóval szemben, éppen a negatív tapasztalatok alapján. Így viszont világi segítség nélkül maradt, és relatíve kis létszámú is maradt.) Katolikus uralkodóknak ennél nehezebb volt a helyzetük, mert ők ilyen eszközzel nem tudtak élni. Legalábbis ilyen hatékonysággal soha sem, mert a területükön működő katolikus egyházrész a Szentszék kormányzata alat ált, és így nem lehetet nemzeti egyházzá tenni. Azért a francia királyhoz hasonlóan II. József osztrák császár is megpróbálta a katolikus egyházat okosan felhasználni. II. József racionalizálni igyekezett az egyházat, a haszontalan meditatív rendeket feloszlatta (joghatósága elvileg nem volt rá, mert ez egyházi hatáskör, de fegyverei voltak hozzá), kivéve, ha iskolákat vagy kórházakat tartanak fenn. Összegészében azonban az uralkodók nem tudták a katolikus egyház különböző országokban élő részeit nacionalizálni. 3)Az ortodox egyházak a bizánci hagyománynak megfelelően nem képeztek a világi uralkodók területén átívelő egységes szervezetet. Az egy-egy uralkodó területén élő ortodox keresztények kialakították az adott terület önálló egyházi hierarchiáját, amit a szomszédos terület hierarchiája egy idő után elfogadot mint valódi hierarchiát. Így a protestáns egyházakhoz (ebben) hasonlóan, nem tudnak akkora ellenállást gyakorolni a világi hatalom akaratával szemben, mint a katolikus. Esetükben ugyan az uralkodó nem elöljárója az egyházi hierarchiának, mint a protestáns államegyházakban, inkább arról beszélhetünk, hogy ezek az egyházak a bizánci hagyomány nyomán mintegy lelki kötelességüknek érzik, hogy támogassák az ortodox uralkodót. Ennek az 2

3 is következménye, hogy az ortodoxiában valóban beszélhetünk nemzeti egyházakról, amelyek valóban erősen fölválalják a népi-nemzeti karakter képviseletét (vö oldal). Ezt azonban szerintem nem érdemes valami negatívumnak tekinteni (5. oldal alja), hanem egyszerűen a bizánci hagyományból ered. Némi következetlenségnek tűnik, hogy a francia katolikus példánál a szerző pozitívumként hozta föl, hogy az egyház részt vet a nemzeti egység kialakításában (pedig nem tete), it, az ortodoxiánál negatívumként említi, hogy az egyház mennyire hű az uralkodóihoz. Egyébként a XIX. század második felében, a nacionalista hullám idejében éppen a bizáncias gondolkodás tűnhetet korszerűbbnek a katolikusnál. Sőt, aki ma nemzetközi kapcsolatokat tanul, azt tanulja, hogy a korszerűtlenné vált középkori univerzalizmus átadta a helyét a nemzetképző időszaknak ( a történelem kereke ). Szerintem ezekhez a jelenségekhez érdemes volna e polarizált hozzáállásoknál leíróbban viszonyulni. Érdemes ezeket az egyes egyházak természetével, önreflexiójával kapcsolatos tényeket áttekinteni, mert így kevésbé eshetünk olyan hibába, mint hogy a katolikus egyháznak pl. nemzetek születésénél bábáskodó szerepet tulajdonítsunk. Nézetem szerint a nemzeti öntudat alakítására gyakorolt nagyobb hatás a többi egyház esetében sem hittani sajátosságaikból adódnak. (Ezt a szerző nem is álítja, csak én gondolom tovább a gondolatmenetet.) A többi egyházak is az egységes biblikus, vagyis zsidó-keresztény alapon állnak, és csak a szintén nem sok különbséget mutató teológiai reflexióban térnek el, hanem abból, hogy eltérőönreflexiójuk miatt más jogi szerkezetet vettek föl, nem alkotnak globális szervezetet, és így az uralkodóknak való kitettségük nagyobb. Egybeesések Következő kérdés Közép-Európa XVIII. századi és az utáni helyzetének problémája. Nemzet és egyház viszonyának megítélése ezen a területen különösen nehéz. Kelet-Európában, a Balkánon meginduló nemzeti újászületési, nemzeteremtő mozgalmak kapcsolódása valásokhoz/egyházakhoz jól ismert : ez a mondat és a cikkben nem kevés ilyen van pontosan a ma meglévő, összemosó sztereotípiákaterősíti. Érdemes finomító distinkciókat tenni. Az egyházi/klerikus értelmiség nyelvészeti, történelmi, kultúrhistóriai kutatásai, tanulmányai hozzájárultak egyes szláv népek nemzettudata felépülésének elméleti-intellektuális megalapozásához. Ez mindenképpen igaz. A világi szuverének részéről jövő valásfelhasználás pedig egy másik kérdés. Fontosnak tartanám, hogy legyenek olyan tudományos kutatások, amik a kető közöti distinkció leírására, a határvonal legalább szempontjainak megállapítására irányulnak. Első pilantásra valóban úgy nézhet ki, hogy az ír, a lengyel vagy a horvát katolicizmus az ír, lengyel ill. horvát nemzeti karakter talán legfontosabb gerince. Egyes nemzetek világi államszervezetének teljes összeomlása idején (lengyelek) a katolikus egyházszervezet az idegen álam területén élő lengyel lakoság számára az azonoságtudat megtartását is segítete, mert a megszálló államnak egyben protestáns államvallása (Poroszország esetében), ill. ortodox államvallása (Oroszország esetében) volt. Ebben az esetben tehát az egyházhoz tartozás határai egybeestek a világi szuverénhez tartozási határokkal. A mai Balkán esetében (horvát katolikus, szerb ortodox, bosnyák muszlim) a vallási hovatartozási határok a nép-határokkal esnek egybe. Tehát egyik esetben sem az egyházi sajátosság nemzeti karakterré transzformálódásáról, pláne nem tudatos nemzeteremtő szándékáról vagy szerepéről van szó. A magyar történelemben is találhatunk az előzőekhez hasonló egybeesést. A magyar reformáció évtizedre megegyezett a mohácsi csatavesztéssel, azzal az emblematikus eseménnyel, amely mutatis mutandis az ország fokozatos három részre szakadásához vezetett. Mivel a királyi Magyarországon a király állami eszközökkel hajtotta végig az ellenreformációt, a reformációnak 3

4 hosszabb távon Erdély lett a hazája. Vagyis a magyar reformáció gyermekkora márpedig minden entitás identitástudatára nagy hatást gyakorol a kialakulási ideje, az akkori hősi események nagyjából Erdély virágkorával esett egybe. Mivel pedig Erdély a magyar viszonylagos és kompromisszumos függetlenségnek szinte allegóriájává vált, így nem véletlen, hogy a református egyház Magyarországon ma is sokkal inkább kötődik a magyarsághoz, a nemzethez, a nemzettudathoz, mint a katolikus. It tehát a magyar reformáció Erdély területével esik egybe, ráadásul időbeli egybeesésről is szó van. Vagyis a magyarországi református valás nemzeti öntudatának okát nem érdemes a reformáció teológiai sajátosságaiban keresni sőt, az eredeti kialakulásának helyében sem, hiszen a magyarországi reformáció kálvinista ill. zwingliánus, hanem szerintem sokkal inkább a református egyház magyarországi hőskora élményeivel, az akkori együtes szocializálódás későbbi hatásával érdemes magyarázni. Szerintem egy-egy egyház és egy-egy nemzet erősebb egymáshoz kötődésében sokkal inkább (szociál)pszichológiai okok játszanak szerepet, ti. az együtt átélt nyomorúságos vagy dicsőséges időszakok későbbi emlékezete. Vagyis az én meglátásom szerint a nemzeti önazonosság valamely egyházzal való egybeesése pusztán epifenomenon, másodlagos egybeesés, és nem következik az adot egyház természetéből. Ezt az elképzelésemet erősíti az a jelenség, amikor egyglobális kormányzatal nem rendelkező egyháztalálja magát egy országban az egyetlen megmaradt nemzeti intézmény szerepében (a szerző a pec-ipeki ill. karlócai ortodox metropóliát hozza, mint megmaradt szerb nemzeti intézményt), akkor ott valóban könnyen azonosulhat a vallási és a nemzeti azonosságtudat. Ilyen helyzet a globális kormányzatal rendelkező katolikus egyház esetébennehezebben állhat elő. Három alapeset lehetséges. Az első eset, ha egy katolikus többségű ország egy nem katolikus többségűvel ál szemben, mint Írország esetében. A 16. lábjegyzet szerint a katolikus oktatási intézményekben a valásos és ír nacionalista képzésen volt a hangsúly. (Az értesülést nem tudom elenőrizni, de it iskicsit elfogult források használatát érzem.) Ha ezt egy kiküldött szentszéki bizotság vagy egyszerűen a helyi nuncius érzékeli, akkor azt a katolikus egyház írországi része katolicitása csökkenéseként kelet, hogy érzékelje, és valószínűleg megpróbált tenni valamit elene. A szerző az írországi katolikus egyház nemzetudat megtartó erőhöz való hozzájárulását az egyház javára írja, de azt kell mondanom, hogy a helyi öntudat anomál túlcsordulása a katolikus egyházban az egyházkormányzat részéről legfeljebbtolerancia tárgyát képezi, mintsem hogy támogatást élvezne. Hiszen a Szentszéknek a szomszéd ország világi kormányzatával is tárgyalnia kell, és az ottani kisebbségben lévő katolikus egyházrészt kell az ottani világi kormányzattal szemben megvédenie. A másik eset az, ha a két szomszédos nép/nemzet nagyrészt katolikus. Ekkor világossá válik, hogy az etnikai ellentétek egyházfüggetlenek (szlovák magyar kérdés). Ismert például az a mai igény, hogy a Szentszék hozzon létre Szlovákiában egy déli, kelet-nyugati, elnyúlt alakú egyházmegyét, és nevezzen ki az élére egy magyar püspököt. Szlovákiában viszont ezt elenzik ( nem éret még meg a helyzet ), és a Szentszék nem akar egyenesen a szlovákiai közhangulat ellen cselekedni. Sommásan tehát azt lehet mondani, hogy a katolikus egyház nem teljesíti jól a neki időnként tulajdonítot kisebbségvédő szerepet. Ennek elsősorban az az oka, hogy a katolikus egyház önmagának nem tulajdonít ilyen hivatást, csak mások tulajdonítják neki. Harmadik eset a kisebbségben élő katolikusoké. Létezik az az igény, hogy a Szentszék a bukaresti érsekséget utasítva biztosítson magyar nyelvű misézési lehetőséget a moldvai csángóknak, valamint, hogy eleve miért Bukarestben van a prímás érsekség, amikor gyakorlatilag az összes romániai katolikus Erdélyben él. A nehézség nem kánonjogi, a Szentszék bármelyik kérést napokon belül teljesíteni tudná. Sokkal inkább arról van szó, hogy a katolikus egyház leginkább az abszolutista uralkodók idejében, és a nemzetállamok kialakulása idejében megtanulta, hogy nem érdemes olyan egyházpolitikát folytatnia, amely totálisan az adott országban uralkodó nemzettudat ellen 4

5 megy. A területi világi szuverénnek ugyanis megvan az ereje, hogy a területén működő katolikus egyházrész életét megnehezítse. Ez sokszor vitatható egyházpolitikához is vezet, mint pl. az 1960-ban elkezdett, és II. János Pál pápasága kezdetéig tartó, Ostpolitik néven ismertté vált egyházpolitika a keleti blokk országaival kapcsolatban, amit utólag már sok kritika ér. De ilyen II. János Pál romániai látogatása is, amikor nem ment el Erdélybe (vö. 5. oldal alja). Azonban az egyházkormányzatnak mindig azt kel elsősorban szem előt tartania, hogy az adot ország területén élő katolikus lakoság általános lelkipásztori elátása ne kerüljönveszélybe. Ezért van az, hogy az egyház az etnikai kisebbségeknek szinte soha nem tud hathatós védelmezője lenni. Hozzá kell tenni, hogy erre nincs is szakrális hivatása, vagyis ha ezt tenné, szereptévesztésben lenne. Éppen arról van szó, hogy a szoros értelemben vett egyházi feladat nem szól a nemzeti(ségi) karakter védelmére, ésa globális szerkezetű katolikus egyház nem is tudna ilyen feladatot a hivatalos egyházpolitika szintjén felvállalni. Így igazságtalan is volna elvárni tőle. Vagyis csak ott játszhat nemzet-támogató szerepet, ahol a katolikus többségű ország nem katolikus álamvalásúakkal/többségűekkel van körülvéve (tipikusan Lengyelország), és ot is csak az egybeesés miatt. További meglátások 1) Bizonyos, a cikk közvetlen témájához kevésbé kapcsolódó meglátásokkal sem mindenben értek egyet. A szerző adatokat hoz a katolikus és a protestáns egyház elhagyásával kapcsolatban (1 2. oldal), azzal a tanulsággal, hogy a katolikus egyházat kevesebben hagyják el. A kető közötti különbséget én abban látom, hogy a protestáns államegyházak, amikor az elválasztási hullámmal elvesztették az állami segítséget, egészen új helyzetbe kerültek, meg kellett állniuk a lábukon. A katolikus egyháznak ez hosszabb távon inkább felszabadulás élmény volt. Az, hogy a katolikus és a protestáns egyházak ere milyen különbözően reagáltak, a XX. század első felében még nem látszódott, csak azután, hogy a permissive society letisztította az egyházakról a templomba pusztán társadalmi életet élni járó embereket. Vagyis a szerző által hozot adatokban én azt látom, hogy most (az 1960-as, az 1970-es évektől) kezd meglátszani, hogy a katolikus egyház és a protestáns egyházak mennyire viselik könnyen vagy nehezen az elválasztott életet. Az ortodoxia manapság tartó reneszánsza nézetem szerintem nem értékelendő túl. A túlnyomóan ortodox országokban azt, hogy ortodox államvallásúak volnának, nem lehet mondani, mert elválasztás Görögország kivételével ott is van az állam majdnem úgy támogatja az ottani egyházat mintha az most is államvallás lenne. Az ilyen támogatás ahhoz vezet, hogy az emberek úgy érzik, hogy a valás gyakorlása társadalmilag hasznos. Így az ortodox egyházak még a templomba csak társadalmi életet élni járó emberektől való megszabadulás előt álnak. Sőt, éppenmost töltik föl őket ezzel a balasztal álami segítséggel, a hűség és a nemzetmegtartó szolgálat fejében. 2) Arday Lajos szerint az egyházak nemzetmegtartó ereje amit az előzőekben már kétségbe vontam azért csökkent volna, mert a nyugati liberalizmus permissive society-je rendítette volna meg az egyházak helyzetét. Eleve azt nem tudom, hogy az egyházak szakrális önértelmezése alapján releváns helyzete megrendült-e? (Úgy értem, hogy ha az egyházakról levesszük a korábban csak társadalmi életet élni templomba járókat, akkor nagyjából ott vagyunk, ahányan ma aktívan vallásosak.) Az biztos, hogy ma nem sikk elmenni templomba, és hogy nem jelent nehézséget szembe helyezkedni egyházi megnyilatkozásokkal (sőt). Viszont a társadalmi kereszténység alábbhagyása/megszűnése az egyházakat tehermentesítete is olyan terhektől, amiket korábban azért kelet elátniuk, mert a területi világi szuverén számítot nemzetmegtartó szolgálataikra (valásfelhasználás). Nem véletlen, hogy a katolikus egyház a XIX. századi elválasztási hullámot noha az egyházban akkor sokan félelmetes fejleményként élték meg ma a történelem egyik legpozitívabb eseményeként látja, amely olyan egyházi 5

6 cselekvési szabadságot hozot el, amiről azelőt a különböző világi hatalmakkal viaskodó pápák és püspökök álmodni sem mertek volna (ráadásul ez az elválasztási vonal nagyjából éppen oda esik, ahol az egyház az egyházi és a világi hatalom határát Gelasius pápa 496-ban a császárnak írt levele óta látja). Ez a nemzetmegtartó szolgálat alóli tehermentesülés valóban lehetővé teszi, hogy az egyház hitani kérdésekkel foglalkozzon, ahogy azt a szerző is megemlíti a katolikus és evangélikus egyház között aláírt kegyelemtani irattal kapcsolatban (1. oldal). A különbség csak az, hogy Arday Lajos gondolatmenetében ez az aláírás a kis jó a sok rosz közöt epizódszerepét játssza, vagyis logikailag nincs a logikus történelmi folyamatba bekötve, és így a gondolatmenete ezt nem magyarázza meg, az enyémben viszont szervesen következik a logikából. Vannak még sommásra sikerült megállapítások (2. oldal közepe), amelyekre hosszabban kellene reagálni. A tanulmány logikai menete, magyarázó ereje 1) Van néhány kérdés, ami számomra nem világos. A cikk címe az, hogy Vallások, egyházak, konfliktusok az egységesedő Európában. Vagyis a szerző a valások és egyházak konfliktusokkal való összefüggését vagy össze nem függését kívánja vizsgálni. Erre a kérdés-föltételre két választ ad. 1) Az egyik, hogy korábban erős öszefüggést feltételezet valások és a nemzeti kohézió közöt (cuius regio eus religio, nemzeti egyházak, stb.). Ebből ara következtetet, hogy a konfliktusoknak nemcsak részük, de fontos okuk is volt a valási öszetevő. Ezzel kapcsolatban én kétségemet fejeztem ki: ha a vallási vita nem kapott avilági hatalom részéről melegháborús dimenziót, akkor az nagy többségében az intellektuális vita síkján zajlott le. 2) Az utána következő elemzésből (adatsorok) ara következtet, hogy a valások/egyházak társadalmi szerepe a XX. században drasztikusan csökkent, és szerinte ennek szerepe van a nemzeti kohézió csökkenésében is. Emellett ugyan konfliktusok továbbra is zajlanak, de azok nem vallási, hanem etnikai-gazdasági motivációjúak. (Ezt írja Arday Lajos: A nyugati civilizáció peremvidékén vallási köntösben jelentkező, valójában etnikai-gazdasági konfliktusok zajlanak. [2. oldal]. A Bosznia-Hercegovinában 1991 és 1995 között folyó polgárháború nem vallásháború volt: azt ateista horvátok, szerbek és bosnyákok vívták nemzeti-gazdasági céljaik eléréséért. [(3. oldal]. Ezeknek a mondatoknak a szemléletével egyetértek.) A szerző történelem-értelmező logikájában törést látok: szerinte korábban nagy szerepe volt a valásnak, és sok is volt a szembenállás, aztán csökkent a vallás szerepe, de a szembenállások mennyisége mégsem csökkent, csak annyi történt, hogy ezek már nem valási természetű szembenálások. Lehetséges magyarázat, bár nekem nem tűnik elég meggyőzőnek. Az én értelmezésemben nincs ilyen törés: szerintem eleve nem érdemes a vallásokat a harci cselekmények közvetlen kiváltó öszetevőiként értelmezni. Amennyiben valóban részt vesznek az okok között, az kivételektől eltekintve a világi hatalom vallásfelhasználása miatt van. Így a régebbi és az újabb szembenállások között csak annyi különbség van, hogy az abszolutizmus idejében nyílt valásfelhasználás volt, az elválasztási hulám idején pedig eről lemondot a világi hatalom, és ezért despiritualizálódtak a szembenálások. Ezzel a modelel értelmezhetők a legújabb konfliktusok is. Eszerint a legújabb, egypólusú világban egyrészt időnként újra találkozhatunk vallásfelhasználással noha nem (annyira) nyílt formában (Egyesült Államok), másrészt az iszlám esetében eleve nincs elválasztási ethosz (nem létezik a gelasiusi vonal), vagyis nyugati kategóriákkal élve ott a vallásfelhasználás a természetes állapot. 2) A valási különbözőség ot és akkor válik konfliktusforásá, ahol öszekapcsolódik az etnikai elentétekkel, felerősítve azokat. (3. oldal) Ezzel a kijelentésel egyetértek, de azzal a 6

7 megszorítással, hogy konfliktusforrás voltuk ebben az esetben sem a tanított szakrális vagy akár az ara reflektáló teológiai természetükből adódik, hanem pusztán abból, hogy az elenségeskedő szomszédos népek ebben a tekintetben is hordoznak eltérő sajátoságokat, és az eltérő sajátoságok szembeötlőbbé teszik a köztük lévő különbségeket. Márpedig elenségeskedő népek közöt minden eltérő sajátoság konfliktusforás, pl. eltérő nyelv, eltérő bőrszín, eltérő népviselet, stb. A valás mint különösen konfliktusveszélyes métely nézete szerintem meghaladotnak tekinthető. Sajnos nem látom világosan, hogy a szerző pontosan melyik álásponton van, mert van, ahol így fogalmaz, és van ahol meg éppen öszeköti a ketőt. A probléma, ahogy az a nemzetközi kapcsolatok tudomány keretein belül vizsgálható Meglátásom szerint a nemzetközi kapcsolatok tudományban jelenleg van egy-két olyan alaptétel, ami eleve gátolja, hogy az ilyen típusú kérdésfelvetésben könnyen előre tudjunk jutni. A vesztfáliai békével kapcsolatban például az az első és legfontosabb megjegyezni való, hogy a valási kérdés kieset azon öszetevők közül, amik a nemzetközi kapcsolatok mozgatórugói lehetnek. (Úgy is lehet mondani, hogy míg az egyes országok belpolitikájában az elválasztási hullám a XIX. század második felében zajlott le, a nemzetközi kapcsolatokban a mainstream ezt 250 évvel korábbra teszi.) Egy XIX. század közepén keletkezett mitikus-filozofikus történelemszemlélet ere rá is erősít: a történelem kereke mindig előre forog, régi problémák nem jöhetnek újra elő, a fejlődés egy irányú (tipikus XIX. század közepi, az akkori romantika történelemszemléletébe ileszkedő gondolati konstrukció). Így most tudományos krízis(nek tűnik), hogy a kétpólusú világ megszűnte után megint olyan kérdésekkel kell foglalkozni, amikről egyszer már ünnepélyesen kijelenteték, hogy meghaladotak. Ezen kívül hat még az a felvilágosodás-kori gondolati találmány is, hogy a vallással inkább ne foglalkozzunk, mert az mindig ellenségeskedéshez vezet. Ez annyira beivódott a modern ember tudatába, hogy ha egy konfliktusban bárhogy előjön a valás, akkor zsigerből ara gyanakszunk, hogy ot biztosan van valami valási fanatizmus, sőt éppen a konfliktus legmélyebb gyökerénél tételezzük a valami valásit. Úgy látom, hogy Arday Lajos több helyen reflektáltan kezeli a vallási probléma elkülönítésének és megfelelő helyen kezelésének problémáját. Ezt látjuk pl. akkor, amikor a brit ír konfliktussal kapcsolatban helyteleníti a szembenállás vallásinak nevezését, mert az valójában etnikai-gazdasági-társadalmi konfliktus (7. oldal). Ezzel az alapállással teljesen egyetértek. Kár, hogy ebben nem következetes, sőt, van hogy éppen az elentétét álítja, vagyis öszemosa a valási öszetevőt a többivel (6. oldal). Egyetértekmind az öszetevők közöti elválasztás igényével, mind pedig azzal az igénnyel, hogy le kell számolni azzal a vallásokkal kapcsolatos mitikus félelemmel, amely a nemzetközi politikában és a médiában rosszabb esetben a nemzetközi kapcsolatok tudományban is úgy jelentkezik, hogy ha valamilyen konfliktusban valási öszetevő merül fel, akkor igyekeznek a konfliktus kirobbantásának felelőségéből a lehető legnagyobb részt e valási öszetevő rovására felróni. Ennek a kialakult mitikus félelemnek szerintem külön kultúrtörténeti vonulata van, amely önmagában is beható tudományos vizsgálat tárgyát kellene hogy képezze, ahhoz, hogy képesek legyünk kezelni ezt a jelenleg sokszor tudatalatti automatizmust. Ez ugyanis mint minden a gondolkodásmódban benne maradó, nem tudatos automatizmus csökkenti a magyarázat kialakításának átgondoltságát és logikáját, ami elkerülhetetlenül csökkenti az ezúton kialakuló tudományos magyarázó modellek magyarázó erejét. Előbbre juthatnánk, ha a képletben helyet kapna a valások és az egyházak elemzése is. Minden egyháznak van önképe, önreflexiója, ami alapján a külvilághoz viszonyul. Ha ezt megvizsgáljuk, sokat fog tisztulni a kép. Sok olyan műveletet eleve kihagyhatnánk, amely e vizsgálat után már 7

8 világos, hogy eleve nem lehet valódi oki öszetevő egy konfliktus keletkezésében. Ezért fordítottam ezen a pár oldalon nagyobb figyelmet erre a szempontra. Arday Lajos a közép-európai és általában az európai etnikai viszonyok történeti tényeinek és öszefüggéseinek kiváló ismerője. Nézetem szerint érdemes az egyes területek lakosságának etnikai természetű egymáshoz viszonyulásán kívül figyelembe venni az egyházi önreflexiók egymáshoz való viszonyulását is. Ez ugyanis egy önmagában is konzisztens öszefüggésrendszerel rendelkező jelenségsík. Ennek figyelembe vétele új szempontokkal árnyalja az összképet. 8

Nemes György Nemes Rita Gıcze Iván: Egyháztörténelem

Nemes György Nemes Rita Gıcze Iván: Egyháztörténelem Nemes György Nemes Rita Gıcze Iván: Egyháztörténelem Hittankönyv a középiskolák 10. osztálya számára TARTALOMJEGYZÉK Elıszó 01. Az egyháztörténelem fogalma A források típusai A történelem segédtudományai

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI 2006 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 27. szám 3. Az R. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége.

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége. Emelt szint 11. évfolyam Témakörök I. Az ókori görögök A poliszrendszer kialakulása és jellemzői. Athén felemelkedése és bukása. A hellenizmus kora. Az ókori görögség szellemi, kulturális öröksége. Annak

Részletesebben

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen I. Az ókori kelet 9. évfolyam Mezopotámia

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Kössünk békét! SZKA_210_11

Kössünk békét! SZKA_210_11 Kössünk békét! SZKA_210_11 TANULÓI KÖSSÜNK BÉKÉT! 10. ÉVFOLYAM 145 11/1 NÉMETORSZÁG A VALLÁSHÁBORÚ IDEJÉN SZEMELVÉNYEK Németországban a XVI. században számos heves konfliktus jelentkezett, s ezek gyakran

Részletesebben

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program A kisebbségi jogok védelmének magyar vonatkozásai Dr. Pákozdi Csaba (PhD, egyetemi docens) főosztályvezető Külügyminisztérium,

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

tanulmány szemle konferencia kritika Jakab György A magyar nemzeteszme változásai és a történelemtanítás kánonja 3

tanulmány szemle konferencia kritika Jakab György A magyar nemzeteszme változásai és a történelemtanítás kánonja 3 TART_2008-5-6.qxd 2008.05.05. 19:45 Page 1 tanulmány Jakab György A magyar nemzeteszme változásai és a történelemtanítás kánonja 3 Tóth László Kreativitás és szövegértés 29 Zsolnai Anikó Kasik László Lesznyák

Részletesebben

TÖRTÉNELEM OSZTÁLYOZÓVIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA

TÖRTÉNELEM OSZTÁLYOZÓVIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA TÖRTÉNELEM OSZTÁLYOZÓVIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA Követelmény: a helyi tantervben a 7-12. évfolyam számára rögzített követelmények. A vizsga részei: A vizsga két részből áll: írásbeli és szóbeli vizsgarészből.

Részletesebben

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET Készítette: Varga Enikő 1 EMBER-ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA Célok és feladatok Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az emberi

Részletesebben

Hol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben?

Hol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? Hol találjuk a 2009. évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? A hagyományoknak megfelelően közöljük, hogy a 2009. május júniusi történelem szóbeli érettségi

Részletesebben

BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM

BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM TÖRTÉNELEM BELSŐ VIZSGA 2015-2016 8. ÉVFOLYAM o Szóbeli vizsga 1. Az ókori Mezopotámia 2. Az ókori Egyiptom 3. A távol-keleti államok az ókori Keleten 4. Az arisztokrácia és a démosz küzdelme Athénban,

Részletesebben

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel):

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel): Iránytanmenet A táblázat bemutatja a katolikus tartalmak (dőlt betűvel) tananyagba építésének helyét és módját. Szemlélteti, hogy mikor, melyik anyagrész kapcsán érdemes a tartalmakat külön órán tanítani

Részletesebben

TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől

TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől Felvétele Kreditpont Követelmény típusa Heti óraszám Ajánlott félév Felvétel típusa Meghirdető tanszék/intézet TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

Tematika. FDB 2209 Művelődéstörténet II. ID 2562 Magyar művelődéstörténet (Fejezetek a magyar művelődéstörténetből)

Tematika. FDB 2209 Művelődéstörténet II. ID 2562 Magyar művelődéstörténet (Fejezetek a magyar művelődéstörténetből) Tematika FDB 2209 Művelődéstörténet II. ID 2562 Magyar művelődéstörténet (Fejezetek a magyar művelődéstörténetből) 1. hét: A magyar művelődés korai szakaszai 2. hét: A magyarok és a IX-X. századi Európa

Részletesebben

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország REFORMÁCIÓ Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország Szolgál: Johannes Wöhr apostol info: www.nagykovetseg.com www.fegyvertar.com www.km-null.de Felhasználási feltételek: A blogon található tartalmak

Részletesebben

MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE

MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Politikaelmélet tanszék HERCZEGH GÉZA ARDAY LAJOS JOHANCSIK JÁNOS MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE SUB Göttingen 7 219 046 719 2006 A 6088 BUDAPEST,

Részletesebben

GÉFIN GYULA EMLÉKVERSENY FELADATLAP 1.

GÉFIN GYULA EMLÉKVERSENY FELADATLAP 1. GÉFIN GYULA EMLÉKVERSENY 2013-2014. FELADATLAP 1. 1 Kedves Diákok, kedves Kollégák! A Géfin Gyula emlékverseny három feladatlapja három, némileg eltérő tematika köré fog csoportosulni. A köztük lévő kapcsolatot

Részletesebben

TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA. Időtartam 60 perc 15 perc Elérhető pontszám 50 pont 30 pont

TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA. Időtartam 60 perc 15 perc Elérhető pontszám 50 pont 30 pont TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA 1 A vizsga részei írásbeli szóbeli Írásbeli Szóbeli Időtartam 60 perc 15 perc Elérhető pontszám 50 pont 30 pont Írásbeli

Részletesebben

A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl

A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl Szlovák magyar együttmûködés I. KÖZÖS TUDOMÁNYPOLITIKAI LEHETÕSÉGEK ÉS GONDOK Az uniós tagság közös elõnyei Piacgazdaság és az állami fenntartású kutatásszervezet

Részletesebben

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap:    Telefon: +3620/ Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2

Részletesebben

Már újra vágytam erre a csodár a

Már újra vágytam erre a csodár a Már újra vágytam erre a csodár a Szüleinktől kapjuk az utat, gyermekeinktől a célt olvasható az államfő feleségének hitvallása internetes bemutatkozó oldalán. Áder János köztársasági elnök felesége, négygyermekes

Részletesebben

Egy kárpát-medencei sorsforduló

Egy kárpát-medencei sorsforduló Egy kárpát-medencei sorsforduló Számvetés-kísérlet Raffay Ernő könyve kapcsán * I. Alig telik el egy esztendő azt követően, hogy Moldva és Havasalföld 1859-ben egyidejűleg Alexandru Ion Cuzát választotta

Részletesebben

Tematika. FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet)

Tematika. FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet) Tematika FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet) 1. hét: Az emberiség őstörténete, az őskor művészete 2. hét: Az ókori Közel-Kelet 3. hét: Az ókori Egyiptom 4. hét: A minósziak

Részletesebben

Dnešní kríze česko-slovenských vztahů. Szerkesztette: Fedor Gál, Studie, Praha 1992.

Dnešní kríze česko-slovenských vztahů. Szerkesztette: Fedor Gál, Studie, Praha 1992. A cseh-szlovák válás előtörténetéből Dnešní kríze česko-slovenských vztahů. Szerkesztette: Fedor Gál, Studie, Praha 1992. Diagnosztizálható-e egzakt társadalomtudományi módszerekkel egy olyan kórokozóegyüttes,

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004.május EMELT SZINT. Írásbeli feladatsor megoldása

TÖRTÉNELEM. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004.május EMELT SZINT. Írásbeli feladatsor megoldása PRÓBAÉRTTSÉGI 2004.május TÖRTÉNLM MLT SZINT Írásbeli feladatsor megoldása Általános szaktanári útmutató a történelem írásbeli vizsgafeladatok javításához A dolgozatot a vizsgázó által használt színűtől

Részletesebben

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 80 80 Háda Béla Helyzetképek a próféták földjérõl Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a Közel-Kelet térségével foglalkozó kutatások egyik legelismertebb szaktekintélye Magyarországon.

Részletesebben

Az európai és a nemzeti öntudat fogalmi keretei, a nemzetfejlődés eltérő útjai Európában

Az európai és a nemzeti öntudat fogalmi keretei, a nemzetfejlődés eltérő útjai Európában Az európai és a nemzeti öntudat fogalmi keretei, a nemzetfejlődés eltérő útjai Európában Kovács János vezető elemző Talán úgy definiálhatnánk megfelelő módon az európai identitás fogalmát, hogy az nem

Részletesebben

2011. évi teljesítés

2011. évi teljesítés eredeti mód. Bolgár Kisebbség /2011. eredeti mód. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 36 8 /2011. összesen ( 1-4 ) 0 0 36 0 0 8 1 500 3 393 3 813 112,4% 8 000 8 000 5 723 71,5% 1 500 3 393 3 813 112,4% 8 000 8 000

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

Boldog és hálás. 4. tanulmány. július 21 27.

Boldog és hálás. 4. tanulmány. július 21 27. 4. tanulmány Boldog és hálás július 21 27. SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 12:2; 1Korinthus 13; Galata 5:19-23; 1Thesszalonika 1:1-10; 1Timóteus 1:15 Hálát adunk az Istennek mindenkor mindnyájatokért,

Részletesebben

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5. Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

SZKA_209_22. Maszkok tánca

SZKA_209_22. Maszkok tánca SZKA_209_22 Maszkok tánca diákmelléklet maszkok tánca 9. évfolyam 207 Diákmelléklet 22/1 AUSZTRÁLIA TOTÓ Jelöld X-szel azokat a válaszokat, amiket helyesnek tartasz! Hány millió négyzetkilométer Ausztrália

Részletesebben

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel):

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel): Iránytanmenet A táblázat bemutatja a katolikus tartalmak (dőlt betűvel) tananyagba építésének helyét és módját. Szemlélteti, hogy mikor, melyik anyagrész kapcsán érdemes a tartalmakat külön órán tanítani

Részletesebben

ISKOLAI TÖRTÉNELEM VERSENY

ISKOLAI TÖRTÉNELEM VERSENY ISKOLAI TÖRTÉNELEM VERSENY 2013/2014. TANÉV NÉV:.. OSZTÁLY:. Az idei történelem verseny témája: Szent István és az államalapítás kora. A feladatok közül próbálj mindegyikre válaszolni. Ne csüggedj, ha

Részletesebben

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai

Részletesebben

Szlovákia Magyarország két hangra

Szlovákia Magyarország két hangra dunatáj Szlovákia Magyarország két hangra anuár elsején ünnepelhette önálló államiságának huszadik évfordulóját északi szomszédunk. A Týždeň című pozsonyi hetilap tavalyi évet záró számában olvashattuk:

Részletesebben

TÖRTÉNELEM osztatlan tanárképzés, 2016/17. II. félév

TÖRTÉNELEM osztatlan tanárképzés, 2016/17. II. félév I. ÉVFOLYAM (83 FŐ) BTTR212OMA Görög történelem 2 koll. 3 Forisek Péter H. 12-14 XII BTTR213OMA Római történelem 2 koll. 3 Szabó Edit Sze. 12-14 XII 2 gyj. 2 Forisek Péter-Bacsa K. 10-12 406 Az ókor nagy

Részletesebben

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1.

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1. Megnyitó: Program Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület 1. szekció 10.00 Dr. Kránitz Mihály (professzor, Pázmány

Részletesebben

LENCSÉS ÁKOS. 1981-ben született Buda - pes ten. Egyetemi tanulmányait

LENCSÉS ÁKOS. 1981-ben született Buda - pes ten. Egyetemi tanulmányait LENCSÉS ÁKOS 1981-ben született Buda - pes ten. Egyetemi tanulmányait az ELTE könyvtár matematika szakán végezte. Jelenleg másodéves doktorandusz az ELTE-n, és a KSH Könyvtár osztályvezetője. 1 Dely Zoltán:

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

Európai integráció - európai kérdések

Európai integráció - európai kérdések 28 KÜMZSÉG Csák László: Európai integráció - európai kérdések 1998. Szeged "Ön Európát rabolja éppen. - búgja az asszony. Ugyan már, kedvesem, mit nem mond! - kacsint az úr. Hát hol van itt Európa? Nézzen

Részletesebben

Makedónia geopolitikai helyzete. Csörgics Mátyás december 2.

Makedónia geopolitikai helyzete. Csörgics Mátyás december 2. Makedónia geopolitikai helyzete Csörgics Mátyás 2009. december 2. Tematika Tézis Generális ismeretanyag Regionális bontás Nemzetközi kapcsolatok Összefoglalás Irodalomjegyzék Tézis Biztosított Makedónia

Részletesebben

HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN

HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN SZAK Andrea HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN LOCAL CONFLICTS IN THE PRESS A tanulmány a tartalomelemzés módszertanával vizsgálja az írott sajtóban megjelent 2004-es koszovói konfliktus, s egyben vizsgálja

Részletesebben

EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN. Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM

EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN. Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM Sa p ie n t ia Iuris 1 A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Egyházjog Tanszékének sorozata Sorozatszerkesztő:

Részletesebben

1949-es jelentés az ellenségrõl

1949-es jelentés az ellenségrõl Gagyi József 1949-es jelentés az ellenségrõl 1918 után a romániai magyarság egyetlen idõszakban sem volt olyan megosztott, mint az 1948-ban kezdõdõ, a Magyar Autonóm Tartomány megalakulásáig, a Magyar

Részletesebben

Bódis Lajos Privatizáció, munkaszervezet és bérelosztási mechanizmusok egy nagyüzemi varrodában, II. rész

Bódis Lajos Privatizáció, munkaszervezet és bérelosztási mechanizmusok egy nagyüzemi varrodában, II. rész ESETTANULMÁNY Közgazdasági Szemle, XLIV. évf., 1997. szeptember (799 818. o.) Bódis Lajos Privatizáció, munkaszervezet és bérelosztási mechanizmusok egy nagyüzemi varrodában, II. rész A szerzõ az új intézményi

Részletesebben

Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek

Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek Tokeczki.qxd 2011.11.19. 14:18 Page 43 TŐKÉCZKI LÁSZLÓ Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek A különböző etnikai/kulturális közösségeknek kezdettől fogva volt önképük (pozitív) és

Részletesebben

TestLine - Pedigped tesztje-06 Minta feladatsor

TestLine - Pedigped tesztje-06 Minta feladatsor Történelem a 10. évfolyam számára IV. témakör: Az újjáépítés kora Magyarországon A magyar országgyűlés. 1. 2:42 Normál Válaszolj a táblázat és saját ismereteid alapján a kérdésekre! A magyar országgyűlés...

Részletesebben

HORVÁTH MIHÁLY GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM. Érvényes: 2015. szeptember 1-től. Elfogadta a Horváth Mihály Gimnázium nevelőtestülete

HORVÁTH MIHÁLY GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM. Érvényes: 2015. szeptember 1-től. Elfogadta a Horváth Mihály Gimnázium nevelőtestülete HORVÁTH MIHÁLY GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM Érvényes: 2015. szeptember 1-től Elfogadta a Horváth Mihály Gimnázium nevelőtestülete a 2015. augusztus 31-én tartott értekezletén Jóváhagyta: Tóth Tamás József

Részletesebben

OROSZ JÖVEVÉNYSZAVAK. Készítette: Dobi Frida

OROSZ JÖVEVÉNYSZAVAK. Készítette: Dobi Frida OROSZ JÖVEVÉNYSZAVAK Készítette: Dobi Frida JÖVEVÉNYSZAVAK A jövevényszavak és az idegen szavak között a határt nem lehet megvonni. Jövevényszavaknak azokat az idegen nyelvből jött szavakat nevezzük, melyek

Részletesebben

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI OTTHON LENNI Révkomárom után Pomogáts Bélával, az Anyanyelvi Konferencia elnökével, Sárközy Péter római, Péntek János kolozsvári és Bányai János újvidéki egyetemi tanárral, valamint Göncz Lászlóval, a

Részletesebben

Horváth Csaba: Az ókor és a középkor

Horváth Csaba: Az ókor és a középkor Horváth Csaba: Az ókor és a középkor Ez a sorozat két kötetben és négy részben követi végig az egyetemes és a magyar történelem f? sodrásait. A levezetések a történelmi ismeretek úgymond esszenciáját adják,

Részletesebben

MELLÉKLET JEGYZŐKÖNYV. a következőhöz: A Tanács határozata

MELLÉKLET JEGYZŐKÖNYV. a következőhöz: A Tanács határozata EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.2.26. COM(2014) 101 final ANNEX 1 MELLÉKLET JEGYZŐKÖNYV a következőhöz: A Tanács határozata az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Orosz

Részletesebben

BIRODALOM. Michael Hardt / Antonio Negri ELŐSZÓ. "Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod" Ani DiFranco

BIRODALOM. Michael Hardt / Antonio Negri ELŐSZÓ. Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod Ani DiFranco Michael Hardt / Antonio Negri BIRODALOM "Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod" Ani DiFranco "Férfiak harcolnak, és csatát vesztenek, és a dolog, amiért harcoltak, a vereségük ellenére létrejön;

Részletesebben

14.4. Elõtanulmány az Információs Hadviselésrõl Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Rt: Jávor Endre (2000)

14.4. Elõtanulmány az Információs Hadviselésrõl Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Rt: Jávor Endre (2000) 14.4. Elõtanulmány az Információs Hadviselésrõl Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Rt: Jávor Endre (2000) Tartalomjegyzék 0.0. Bevezetés........................................

Részletesebben

IFJÚSÁG-NEVELÉS. Nevelés, gondolkodás, matematika

IFJÚSÁG-NEVELÉS. Nevelés, gondolkodás, matematika IFJÚSÁG-NEVELÉS Nevelés, gondolkodás, matematika Érdeklődéssel olvastam a Korunk 1970. novemberi számában Édouard Labin cikkét: Miért érthetetlen a matematika? Egyetértek a cikk megállapításaival, a vázolt

Részletesebben

TÖRTÉNELEM FELADATLAP

TÖRTÉNELEM FELADATLAP VÖRÖSMARTY MIHÁLY GIMNÁZIUM 2030 Érd, Széchenyi tér 1. TÖRTÉNELEM FELADATLAP 2016 Név:... Iskola:... A megoldásra 45 perc áll rendelkezésedre! Eredményes munkát kívánunk! A KÖVETKEZŐ KÉRDÉSEK AZ ÓKORI

Részletesebben

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN Bakos István (Budapest) elõadása a Trianon a magyarság tudatvilágában c. tanácskozáson Budapest Tóthfalu 2002. õszén Tisztelt Tanácskozás! Kedves Barátaim! Köszönöm a meghívást

Részletesebben

Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21.

Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21. Önkéntesség és tapasztalatok az egyházi ifjúsági szervezetekben Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21. Gábor Miklós, Ökumenikus Ifjúsági Alapítvány MKPK Ifjúsági

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

POLITIKA, OKTATÁSPOLITIKA

POLITIKA, OKTATÁSPOLITIKA SPIRA VERONIKA POLITIKA, OKTATÁSPOLITIKA FÜGGELÉK 1 Megjegyzések a Függelékhez A Politika, oktatáspolitika dokumentumgyűjteményt a függelék zárja, amely bemutatja, hogy az önkormányzati munka milyen járulékos

Részletesebben

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok

Részletesebben

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel KUTATÁS KÖZBEN PAVLOVICS ATTILA GYUROK JÁNOS Kisebbségek érdekképviselet Pécsi regionális tapasztalatok Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel elfogadta 1 a nemzeti és etnikai kisebbségek

Részletesebben

Kétezer-tizenkettő augusztus elsején kezdtem meg nagyköveti szolgálatom Ankarában,

Kétezer-tizenkettő augusztus elsején kezdtem meg nagyköveti szolgálatom Ankarában, Hóvári János Kétezer-tizenkettő augusztus elsején kezdtem meg nagyköveti szolgálatom Ankarában, 2012. október 9-én adtam át megbízólevelem Abdullah Gül elnöknek. A magyar török kapcsolatok rendszerében

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben

A 2011-ES ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS TANULSÁGAI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI

A 2011-ES ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS TANULSÁGAI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI NÉPSZÁMLÁLÁSOK 2011 9 KISS TAMÁS A 2011-ES ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS TANULSÁGAI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI 2011-ben Romániában harmadszorra tartottak népszámlálást. A cenzus politikai tétjei ezúttal többrétűek voltak.

Részletesebben

Három fő vallásos világnézeti típus különül el egymástól: maga módján vallásosság: : a vallásosság

Három fő vallásos világnézeti típus különül el egymástól: maga módján vallásosság: : a vallásosság Vajdasági vallási magatartás Szerbiában ma a vallásosság fontos dolog a személyek és a társadalmi csoportok számára A társadalom plurális sokféle eszme keveredése; Három fő vallásos világnézeti típus különül

Részletesebben

A szabadság motívuma

A szabadság motívuma Tartalom A szabadság és annak korlátai. Miért jó és miért lehet rossz a szabadság az egyénnek és a társadalomnak? Honnan erednek és milyen fajtái vannak a korlátainknak? Miért korlátozza a társadalom a

Részletesebben

Bauer Tamás Cukor a sebbe

Bauer Tamás Cukor a sebbe Bauer Tamás Cukor a sebbe Amennyire én emlékszem, a szomszéd országokban kisebbségben élő magyarok követelései között a rendszerváltás éveiben, amikor a kommunista rendszerek összeomlását követően, az

Részletesebben

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6,

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6, Zavodszky Geza Törtenelem 111. a közepiskolak szamara ATDOLGOZOn KIADAs Nemzeti Tankönyvkiad6, Budapest Bevezetes.. 5 I. Az "ismeretlen" XVIII. szazad 7 Regi vihig - modem vihig. Az "ismeretlen" XVIII.

Részletesebben

A negatív kampányok sikerességéről és buktatóiról (Kovács János vezető elemző, Iránytű Intézet)

A negatív kampányok sikerességéről és buktatóiról (Kovács János vezető elemző, Iránytű Intézet) A negatív kampa nyok sikeresse ge ro l e s buktato iro l Kovács János vezető elemző Negatív kampányról akkor beszélhetünk a politikában, ha egy politikus vagy politikai párt egy másik politikus vagy politikai

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.18. COM(2016) 69 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Türkmenisztán közötti

Részletesebben

2. térkép: Szatmár vármegye természetföldrajzi képe és közigazgatási beosztása 1889-ben. Forrás: Gönczy P. 1889.

2. térkép: Szatmár vármegye természetföldrajzi képe és közigazgatási beosztása 1889-ben. Forrás: Gönczy P. 1889. 1. térkép: A vizsgált terület települései. 1 = államhatár; 2 = megyehatár Romániában; 3 = folyó; 4 = településhatár; BH = Bihor/Bihar; SM = Satu Mare/Szatmár; MM = Maramureş/Máramaros. A települések számait

Részletesebben

1. Területek rajzolása, megnevezése 35 pont

1. Területek rajzolása, megnevezése 35 pont 1. Területek rajzolása, megnevezése 35 pont 1 1. ábra: A Partium területe Bethlen Gábor halálakor. Rajzolja be a Partiumot alkotó területrészeket piros határvonalakkal, és írja be a területek neveit! 2.

Részletesebben

A Bibliát, ha nem későn olvassuk, a Korán is érthetőbb lesz *

A Bibliát, ha nem későn olvassuk, a Korán is érthetőbb lesz * Hitelintézeti Szemle, 14. évf. 3. szám, 2015. szeptember, 176 183. o. A Bibliát, ha nem későn olvassuk, a Korán is érthetőbb lesz * Duray Miklós Varga Norbert: A Biblia és a Korán politika- és gazdaságképe

Részletesebben

Verseny, rugalmasság, átjárhatóság BESZÉLGETÉS SZELÉNYI IVÁNNAL AZ AMERIKAI EGYETEMI VILÁGRÓL ÉS AZ EURÓPAI BOLOGNA-REFORMRÓL

Verseny, rugalmasság, átjárhatóság BESZÉLGETÉS SZELÉNYI IVÁNNAL AZ AMERIKAI EGYETEMI VILÁGRÓL ÉS AZ EURÓPAI BOLOGNA-REFORMRÓL 7 FELSŐOKTATÁSI MŰHELY Verseny, rugalmasság, átjárhatóság BESZÉLGETÉS SZELÉNYI IVÁNNAL AZ AMERIKAI EGYETEMI VILÁGRÓL ÉS AZ EURÓPAI BOLOGNA-REFORMRÓL Anélkül, hogy valaki különösebben foglalkozna nemzetközi

Részletesebben

MONTENEGRÓ A FÜGGETLENNÉ VÁLÁS ÚTJÁN

MONTENEGRÓ A FÜGGETLENNÉ VÁLÁS ÚTJÁN ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Borsányi András MONTENEGRÓ A FÜGGETLENNÉ VÁLÁS ÚTJÁN Doktori (PhD) tézisek Témavezető: Dr. Szabó A. Ferenc egyetemi tanár BUDAPEST, 2003. 1 Montenegró a függetlenné

Részletesebben

Interjú Szántó Zoltánnal, a Budapesti Corvinus Egyetem professzorával

Interjú Szántó Zoltánnal, a Budapesti Corvinus Egyetem professzorával Interjú Szántó Zoltánnal, a Budapesti Corvinus Egyetem professzorával E.: Az Educatio folyóirat aktuális számához kapcsolódva Az összehasonlító helyi fejlesztési tanulmányok angol nyelvű közös mesterszakról

Részletesebben

Gyakran ismételt kérdések

Gyakran ismételt kérdések Gyakran ismételt kérdések az európai parlamenti képviselőkről és az Európai Parlamentről A 2014. évi európai parlamenti választás: mikor és hogyan zajlik le? 2014-es választások: hogyan nevezik ki az EP

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327 Jeney János 1 A MAGYAR NÉPESSÉG FELTÉRKÉPEZÉSE A 19. SZÁZAD VÉGÉN/ 20. SZÁZAD ELEJÉN Magyarország területén élő népeket ábrázoló térképek készítése a történelem során a 19. század közepétől a 20. század

Részletesebben

A RENDSZERVÁLTÁS MINT FRANCIA SZOKÁS

A RENDSZERVÁLTÁS MINT FRANCIA SZOKÁS A RENDSZERVÁLTÁS MINT FRANCIA SZOKÁS Soós Eszter Petronella (politológus PhD-hallgató, ELTE ÁJK Politikatudományi Doktori Iskola) (Boros Zsuzsanna: Rendszerváltások Franciaországban, L Harmattan Könyvkiadó,

Részletesebben

Szabadságmozgalom, amely fogsággá változott

Szabadságmozgalom, amely fogsággá változott Szabadságmozgalom, amely fogsággá változott Evangelium folyóirat, 2014. június 17. http://tidskriftenevangelium.se/essa/frihetsrorelsen-som-blev-en-fangenskap/ Erik Eckerdal, svéd evangélikus lelkész (Knivsta

Részletesebben

Nagy Attila Tibor Az EU-elnökség és a magyar belpolitika

Nagy Attila Tibor Az EU-elnökség és a magyar belpolitika Nagy Attila Tibor Az EU-elnökség és a magyar belpolitika Rendkívüli volt a magyar európai uniós elnökség fél éve abban az értelemben legalábbis mindenképpen, hogy Magyarország először töltötte be az Európai

Részletesebben

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016 Az erkölcsi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az erkölcsi nevelés lényegében magatartásformálás, amelynek során a társadalom igényeinek megfelelő tartós magatartásformák kialakítására törekszünk.

Részletesebben

Üzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 43. szám, 2009. Okt. 25. Szeretett testvéreim az Úr Jézus Krisztusban!

Üzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 43. szám, 2009. Okt. 25. Szeretett testvéreim az Úr Jézus Krisztusban! Szeretett testvéreim az Úr Jézus Krisztusban! Üzenet A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 43. szám, 2009. Okt. 25. A bűnbánathoz szükségszerűen hozzátartozik az, hogy őszintén

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 5-7. Kulcsfogalmak tanítása és gyakorlása

TÖRTÉNELEM 5-7. Kulcsfogalmak tanítása és gyakorlása A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Közoktatási Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 TÖRTÉNELEM 5-7. Kulcsfogalmak tanítása és gyakorlása 2015. február 26. történelmi

Részletesebben

A nyelv valóságfelidéző szerepe az elvonatkoztatásra képes gondolkodáson

A nyelv valóságfelidéző szerepe az elvonatkoztatásra képes gondolkodáson A nyelv és gondolkodás viszonya A nyelv fogalma: a legegyetemesebb jelrendszer. Egy nagyobb közösség, általában egy nemzet tulajdona. A külső és a belső valóságot minden más jelrendszernél pontosabban

Részletesebben

Experience hotel service. Az élményturizmus lényegében ezt jelenti legyen élményekkel teli a pihenésed!

Experience hotel service. Az élményturizmus lényegében ezt jelenti legyen élményekkel teli a pihenésed! 1 Az élményturizmus lényegében ezt jelenti legyen élményekkel teli a pihenésed! Mi az az élményturizmus? Nyaralni, túrázni, utazni mindenki másképp szokott. Van, aki spontán indul el, van, aki alaposan

Részletesebben

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem. A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása

Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem. A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása A társadalmi kirekesztés - Kelet-Közép-Európa meghatározó problémája A kisebbségek

Részletesebben

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Bartha Eszter Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Edward P. Thompson: Az angol munkásosztály születése. Budapest: Osiris, 2007 A némiképp elcsépeltnek hangzó alcím ezúttal legalább a könyv

Részletesebben

Történelem J Írásbeli felvételi feladatok 2004. javítási útmutató

Történelem J Írásbeli felvételi feladatok 2004. javítási útmutató Történelem J Írásbeli felvételi feladatok 2004 javítási útmutató 1. Jogalkotók Nevezze meg a körülírt jogalkotó történeti személyiségeket! a) A kiváltságos papi osztály helyzetének megerősítését szolgáló

Részletesebben