Szociológiai felmérés a Csehországban tanuló, dolgozó szlovákiai magyarokról

Átírás

1 Szociológiai felmérés a Csehországban tanuló, dolgozó szlovákiai magyarokról A Csehországban tanuló és dolgozó szlovákiai magyarok száma évről évre növekszik, mégsem készült róluk eddig átfogó felmérés. A Vox Juventae társulás Lampl Zsuzsanna szociológus vezetésével reprezentatív felmérést készített a témában január

2 Felmérésünk zárszava 1.A felmérésről: A Vox Juventae évi felmérése az előzetes tervek alapján, kérdőíves módszerrel valósult meg. A megszólítottak két csoportra oszthatók: (1). csehországi egyetemeken tanuló magyar nemzetiségű ifjúság, és (2) olyan, korábban cseh egyetemeken tanult szlovákiai magyarok, akiknek bár Szlovákiában van állandó lakhelyük, továbbra is Csehországban élnek. A kitöltendő kérdőívek diákszerveztek által lettek kikézbesítve, melyeknek nemcsak a jelenlegi, de az egykori diákokra, azaz második célcsoportunkra is van elérhetőségük. Ilyen módszerrel szólítottunk meg tehát 800 embert. A kérdőív megválaszolásához igyekeztünk motivációt nyújtani. A válaszadóknak esélyt adtunk eljutni a Depeche Mode júniusi koncertjére, a 2013-as Sziget fesztiválra, valamint egyéb ifjúsági fesztiválokra és táborokba szóló belépőjegyek megnyerésére. Talán ennek okán is egész szép számban szolgáltatták vissza kérdőíveinket. A szétosztottak közül 300-at kaptunk vissza. Ezeket aztán, kivétel nélkül feldolgozásnak, s azt követő elemzésnek vetettük alá. Beszámolónk következő szakaszában az egyes kérdéseinkre adott válaszok százalékarányos eloszlását mutatjuk be Önöknek. A közérthetőség és jobb áttekinthetőség érdekében grafikonok segítségével mutatjuk be az eredményeket. Támogatta az SZK Kormányhivatala a Kisebbségi Kultúrák 2012 Program keretében 2. A felmérés eredményei: A kérdőívet kitöltők 62 %-a férfi és 38 %-a nő volt. A résztvevők átlagéletkora 28 év. A megkérdezettek a következő felsőoktatási intézmények diákjai voltak: Prágai Károly Egyetem, a Brünni Massaryk Egyetem, a Menedzseri informatika és Közgazdaságtudományi Egyetem, az Institute of Chemical Technology, és a Prágai Közgazdasági Főiskola. A résztvevők 81 %-ban gimnáziumokban érettségizettekből állt. 19 %-uk szakközépiskolákban, 1 %-uk pedig szakmunkásképzőben szerzett középiskolai végzettséget. Legnagyobb részük magyar tanítási nyelvű középiskolákban érettségizett. Ezt követően pedig mindegyikük egyetemi képzésre jelentkezett. 77 %-uk egyszerre több felsőoktatási intézménybe is beadta jelentkezését. 23 %-uk csak egyre. 55 %-ukat fel is vették mindegyik általuk megjelölt intézménybe, 26 %-ukat egynél többe, míg a válaszadók 19 %-a mindössze egyetlen felsőoktatási intézménybe nyert felvételt Csehországban. 2

3 Az iskolaválasztásnál a legfőbb motivációk közt szerepelt a minőségi oktatás elnyerése mellett, hogy jó nevű egyetemen tanulhassanak a megkérdezettek, s ott szerezhessék meg álmaik képesítését (1. grafikon). 1.grafikon: Az egyetem kiválasztásakor mi volt a legfontosabb? Említettük, hogy a megkérdezettek jelentős része magyar tannyelvű középiskolákban érettségizett. Hogyan birkóztak hát meg a cseh nyelv nehézségeivel? 48 %-uk a kezdetektől fogva gond nélkül társalgott e nyelven. 41 %-uknak felsőoktatási képzésük kezdetein azonban nyelvi akadályokat kellett leküzdeniük. Minden tizedik résztvevő pedig mind a mai napig küzd a cseh nyelvvel. A nyelvi nehézségek leküzdésében nagyrészt olyan körülmények segítik őket, mint az új, Szlovákiából, vagy Csehországból jött barátaik és lakótársaik, akikkel szükségszerűen szlovákul vagy csehül kénytelenek kommunikálni, továbbá jelentős szerepe van még a cseh nyelven történő olvasásnak is, valamint a cseh nyelvű televízió és rádióállomások figyelésének. Mennyire félnek az érintettek attól, hogy tanulmányaik befejezte után esetleg munka nélkül maradnak? A harmadik grafikon alapján nyilvánvalóvá válik, hogy 84 %-uk szinte egyáltalán nem, vagy csak igen kevéssé tart ettől az eshetőségtől. 5 %-uk további tanulmányokon gondolkodik. 8 %-uknak azonban komoly aggályaik vannak jövőbeni elhelyezkedésüket illetően. 3

4 3. grafikon: Vannak aggályai azzal kapcsolatban, hogy tanulmányai befejezte után munka nélkül marad? A Szlovákiába való visszatérésen mindösszesen a megkérdezettek 20 %-a gondolkodik (4. grafikon). Az egyetemek elvégzését követően legtöbbjük (40 %-uk) Csehországban vagy valamely nyugat európai államban (35 %) szeretne munkát vállalni. Minden ötödik érintett szeretne csak állást szerezni Szlovákiában. A jövőbeni hivatás szempontjából Magyarország és a tengerentúl a legkevésbé csalogatóak. Ezen lehetőségek felett mindösszesen a megkérdezettek 3-3 %-a gondolkodik. Afelől is érdeklődtünk, terveznek-e esetleg tartósabban elköltözni Szlovákiából (5.grafikon.). A válaszok arról tanúskodnak, hogy e gondolat a megkérdezettek jelentős része számára aktuális. Vagy fontolgatják, vagy már döntöttek is a költözésüket illetően. A felmérésben résztvevők 74 %-a kitanult mesterségében szeretne gyakorlatot szerezni, ám olyanok is akadnak, akiknek nem ez az elsődleges cél. Minden ötödik, a felmérésben részt vett diák hajlandó volna jobb állás reményében feladni szakmáját, s 5 %-uk már egyenesen biztos benne, hogy egészen más ágazatban szeretne elhelyezkedni, mint amit tanult. (6. grafikon) 3. grafikon: Az egyetem elvégzése után következő tíz évben hol szeretne dolgozni? 4

5 5. grafikon: Felmerült már Önben a gondolat, hogy kivándorol Szlovákiából? 5

6 6. grafikon: Az egyetem elvégzése után milyen területen szeretne dolgozni? A kérdőív következő részében a fiataloknak, mint jövőbeni értelmiségi rétegnek a mai intelligenciáról és életkörülményeikről alkotott véleményüket vizsgáltuk. Többségük (63 %-uk) már most az értelmiség táborába sorolja magát, míg a többiek úgy hiszik, majd a főiskola elvégzését követően válnak az értelmiség tagjává. Ki sorolható egyáltalán az értelmiség tagjai közé? A válaszadók 43 %-a szerint a legfőbb kritérium, hogy az illető iskolai végzettségtől függetlenül valamilyen szellemi munkát végezzen. Emellett a fiatalok szerint az értelmiségi réteg legfontosabb jegyei közé sorolható a felsőoktatási végzettség és az intenzív kulturális élet is. (7. grafikon) Rendelkezik az értelmiség bárminemű küldetéssel? És ha igen, milyennel? E kérdésre adott válaszukat a 8. grafikon szemlélteti. A válaszadók jelentős része szerint az értelmiség bizonyosan bír valamilyen küldetéssel. Legtöbben azzal a megállapítással értettek egyet, hogy az értelmiség fáklyavivőinek feladata, hogy hivatásukból és kedvtelésükből adódó aktivitásukkal gazdagítsák környezetük életét. A megkérdezettek számára legkevésbé az a lehetőség elfogadható, hogy a szóban forgó embereknek környezetük politikai vezetőivé kellene válniuk. 6

7 7. grafikon: Ön szerint ki tartozik az értelmiség soraiba? 8. grafikon: Ön szerint mi az értelmiség legfontosabb feladata? 7

8 A szlovákiai politikai történéseket és közéletet a megkérdezettek 76 %-a követi figyelemmel, ám csak 8 %-uk volna hajlandó aktívan kivenni a részét belőle. A szlovákiai magyarok tehát saját közösségük élete, élethelyzete felől a megkérdezettek 83 %-a érdeklődik. A fiatalok politikai irányultságát a 9. grafikon szemlélteti. 9. grafikon: A felsoroltak közül melyik politikai orientáció áll Önhöz a legközelebb? 8

9 Többségük vagy képtelen politikailag behatárolni magát, vagy épp semmilyen meghatározott politikai irányultsága nincs. Azok közül pedig, akik a kiemelt politikai irányok valamelyikével azonosulni tudtak, a liberális és konzervatív nézetek követői vannak a legnagyobb számban képviseltetve. A felmérés azon résztvevői számára, akik már befejezték ugyan főiskolai tanulmányaikat, de továbbra is Csehországban tartózkodnak, speciális kérdéseket tettünk fel, a képzéssel kapcsolatos elégedettségüket, a munkahelyükkel és életkörülményeikkel kapcsolatos elégedettségüket illetően. Mutassunk hát néhányat az eredmények közül. A megkérdezettek csaknem 90 %-a olyan munkát végez, mely kisebb vagy nagyobb mértékben kitanult szakmájával áll összefüggésben (10. grafikon). Ebből 44 %-uk pontosan a kitanult területen tevékenykedik. 10. grafikon: Hogy jellemezné azt a területet, amelyben dolgozik? 9

10 A felmérésben részt vevők életük egyes területeivel különböző mértékig voltak elégedettek (11. grafikon) Leginkább lakókörülményeikkel, családi életükkel és emberi kapcsolataikkal. Ezekkel a területekkel nagyjából minden ötödik megkérdezett kimondottan elégedett volt. Leginkább pedig keresetükkel és a közügyekre gyakorolt hatásukkal voltak elégedetlenek. A jövőre való tekintettel, a felmérés ideje alatt a megkérdezettek csaknem fele beismerte, hogy terveik közt nem szerepel visszatérni Szlovákiába (12. grafikon) Minden negyedik válaszadó kész hazajönni, ugyanakkor minden negyedik közülük tépelődik is, visszatérjen-e vagy sem. A Csehországban maradás leggyakoribb oka, hogy az érintettek jól érzik ott magukat és szilárd, biztos lábakon álló munkájuk van, előlépési lehetőséggel (13. grafikon) 11. grafikon: Mennyire elégedett jelenlegi életével? 10

11 12. grafikon: Tervezi, hogy a közeljövőben hazajön? 11

12 13. grafikon: Ha nem tervezi, hogy hazajön, mi az, ami Csehországhoz köti? Pozsonyban,

13 Vox Juventae Koceľova 12, Bratislava Tel.: Cégjegyzék szám (IČO): Bankszámla szám: /7500