A Szent Korona országa és a ruszinok, mint II. Rákóczi Ferenc fejedelem leghűségesebb népe, gens fidelissima

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Szent Korona országa és a ruszinok, mint II. Rákóczi Ferenc fejedelem leghűségesebb népe, gens fidelissima"

Átírás

1 Dr. Popovics Tibor Miklós A Szent Korona országa és a ruszinok... Dr. Popovics Tibor Miklós A Szent Korona országa és a ruszinok, mint II. Rákóczi Ferenc fejedelem leghűségesebb népe, gens fidelissima A magyar Szent István Korona, a Szent Korona országa, a Szentkorona-tan, a Szentkorona-eszme meghatározó szerepet játszott a ruszin nép, a ruszin etnikum létrejöttének több évszázados, mintegy ezeréves folyamatában. Dr. Tóth Zoltán József szerint A Szent Korona által közvetített szakrális értékvilág, valamint a rendi és polgári magyar állam történelme általánosságban bizonyítja, hogy a magyarországi közélet és a közjog évszázados jellemzője a hazai, vagy befogadott nemzetiségek, népek széleskörű önállósága. Ugyancsak Dr. Tóth Zoltán József szerint az ismert magyar kutató, Mikó Imre a Nemzetiségi jog és a nemzetiségi politika című művében megállapítja, hogy a a Szent István Intelmei-hez visszavezethető magyar politika lényegét fejezi ki a»populus«fogalom középkori-rendi használata. Ugyanis a magyar nemzet, a populus»nyitva állott a nemzetiségek, a natio-k számára, s a plebs körébe tartozó natio-k feltörekvő fiainak az volt a legfőbb vágyuk, hogy Hungária e legkiválóbb fiait magában foglaló nemesi nemzet, vagyis a magyar nemesség körében felemelkedhessenek«. Továbbá a magyar név kettős jelentéséről:»van egy magyar nép, mint etnikai és nyelvi egység, és van egy magyar nemzet, mely merőben szellemi, majd politikai egység. Ez utóbbit natio Hungarica-nak nevezik, mely Werbőczy populusának helyét kezdi elfoglalni«a magyar rendi nacionalizmus korában,»de ugyanazt a magyar nemesi nemzetet jelöli meg, amelybe mindenféle nemzetiségű nemes egyenlő jogokkal tartozott, szemben a «gente Hungaricus»-szal, mely csak a magyar nemzetiségű embereket, rendi-állásukra tekintet nélkül jelölte meg. Dr. Tóth Zoltán József szerint Mikó Imre megállapítja továbbá, hogy ez a rendi nemzetfogalom az alapja a Deák Ferenc által kidolgozott (1848) magyar politikai nemzet fogalmának (1868: XLIV. tc.). Deák, a rendi nemzet fogalmának kiszélesítésével, az állampolgári jogok alanyává kívánta tenni így a hon valamennyi polgárát, társadalmi állásra, vagyoni helyzetre és foglalkozásra való tekintet nélkül és ugyanakkor tekintet nélkül arra is, hogy melyik nemzetiséghez tartoznak. Bár István király egyértelműen Róma és a Nyugat felé orientálódott mind vallásilag, mind politikailag, mégis igyekezett baráti jó kapcsolatokat kiépíteni Bizánccal is. Ezt segítette elő egyik húga és Orseolo Ottó velencei doge között 1009-ben kötött házasság, aki a bizánci császár egyik legfontosabb szövetségese Jövő a Szent Korona jegyében A Magyarok VIII. Világkongresszusa 193

2 Nemzetstratégiai konferencia Előadások volt. Így lépett István király szövetséges viszonyba II. Basileos bizánci császárral és egyrészt 1015-ben fegyveres segítséget nyújtott a bizánciaknak az akkori bolgár főváros Ohrid elfoglalásában, másrészt 1023-ban fia, Imre herceg bizánci hercegnőt vett feleségül. Talán ennek is köszönhetően a létrejött Magyar Királyság északkeleti részén, ahol akkor a fehér horvátok, mint a ruszinok legrégebbi szláv ősei éltek, körükben, a zömmel nyugati (római) vallás térhódítása ellenére, mégis több évszázadon át fennmaradhatott a bizánci rítusú vallás, amelyet Cirill és Metód honosítottak meg 863-ban. Ily módon a fehér horvátok már jóval a Kijevi Ruszj 988-as megkeresztelése előtt keresztények voltak, és nem a Kijevi Ruszjtól vették át a bizánci rítusú vallást. Az István király által egyesített ország, a Magyar Királyság Európa egyik jelentős keresztény állama lett. Az a körülmény, hogy az északkelet-magyarországi fehér horvátok, mint a ruszinok ősei, az István magyar király alattvalói voltak, egyúttal azt is jelentette, hogy ők bekerültek a nyugati kultúrkörbe, ami meghatározó lett további sorsuk szempontjából. István királyt 1083-ban a szentek sorába iktatták. Mint Kristó Gyula történész írta: Attól kezdve István neve és szent volta elválaszthatatlanul összefonódott, s minden kor feladatul kapta, hogy meghatározza saját viszonyát Szent Istvánhoz, illetve az általa létrehozott értékekhez, Magyarországhoz, a magyar államhoz a keresztény hithez. A Szent István Korona, ha nem is hasonlított a mai Szent Koronához, mégis évszázadokon keresztül jelképesen megtestesítette egészen napjainkig az első magyar király szellemi és ideológiai üzenetét az utódok számára. A ruszinok ősei (a fehér horvátok) szempontjából különösen fontosak Szent István király híres Intelmei, amelyeket fiához, Imre herceghez intézett, és amelyek tíz fejezetből állnak, akár a tízparancsolat. A hatodik fejezet a vendégek befogadásáról és gyámolításáról szól. Kristó Gyula interpretációjában e fejezet rövid kifejtése a következőképpen értelmezhető: Az idegenből bejövők, a vendégek erősítik, gazdagítják az országot, több nyelvet, több szokást képviselnek, méltók arra, hogy az uralkodó becsben tartsa őket. Mondanunk sem kell, hogy pont ez a Szent István által abban az időben egyedülálló és szokatlan módon kinyilvánított tolerancia tette lehetővé, hogy kezdetben a fehér szerbekkel, avarokkal, bolgárokkal, honfoglaló magyarokkal etnikailag keveredett fehér horvátok a XI. század első felében tovább keveredjenek a betelepülő németekkel, a további évszázadok során pedig a vlach (román, aromun, cincár, szerb, macedón stb.), óorosz, lengyel litván, és a legvégén az ukrán kolonistákkal. Ennek eredményeképpen jött létre az az etnikai koktél, amit ma ruszin népnek vagy etnikumnak nevezünk. Az utóbbinak pedig gyakorlatilag nem sok köze van az ukránokhoz, hiszen az ukrán bevándorlási kolonizáció időben az utolsó volt, és nem játszott meghatározó szerepet a ruszinság kialakulásában. Így az ukrán etnikai réteg a ruszinok etnikai felépítményében csak egy vékonyka szelet volt a magyar, vlach vagy óorosz etnikai rétegek domináns szerepéhez viszonyítva. A tudomány mai állása szerint, így a saját, mintegy ötvenesztendős kutatásaink alapján is megállapítható, hogy a mai ruszin nép (etnikum) több, mintegy 194 Budapest, augusztus

3 Dr. Popovics Tibor Miklós A Szent Korona országa és a ruszinok... tucat etnikum keveredése során jött létre több mint ezer év alatt a nyugati, a keleti és a déli szlávok érintkezési zónájában a Kárpátok déli oldalán, a mai Kárpátalja és Kelet-Szlovákia területén. Az általunk használt etnikai szubsztrátum koncepció, valamint kontakt-elmélet és rendszerszemléletű közelítés alapján a ruszinság kialakulásának folyamatát a következőképpen lehet felvázolni. A ruszinok legrégebbi szláv őseit fehér horvátoknak hívták, akik az etnikai szubsztrátumot képezték. Később erre újabb etnikai rétegek rakódtak rá, így a fehér szerbek, avarok, elszlávosodott avarok, bolgárok, magyarok, németek, vlachok (románok) óoroszok, lengyelek, litvánok, szlovákok, ukránok stb., akik mint egy sajátos etnikai koktélban keveredtek a fehér horvátokkal. Az utóbbiak a legnagyobb mértékben a magyarokkal, a románokkal és az óoroszokkal keveredtek. Ruszinoknak őket az úgynevezett vlach kolonizáció beindításától kezdték nevezni, amikor vlach kenézek és soltészok közvetítésével óorosz telepesek kezdtek érkezni a fehér horvátok által lakott szállásterületre, a mai Kárpátaljára és Kelet-Szlovákiába. Az utóbbiak ugyanis a jövevény óoroszoktól vették át a ruszin etnonim (népmegnevezés) használatát ahhoz hasonlóan, ahogy a bulgáriai szlávok a török nyelvű jövevény bolgár-onugoroktól vették át a bolgár népmegnevezést. A vlach kolonizáció során a XIV. századtól egészen a XVIII. század végéig rendszeres betelepülés volt a mai Kárpátalja és Kelet-Szlovákia területére Galíciából, Volhíniából (Ladomériából), Bukovinából, Podoliából. Egyébként erről vannak a leghitelesebb bizonyítékaink. Több száz ruszinok lakta a mai Kárpátalján és Kelet-Szlovákiában lévő település vonatkozásában megvannak a dokumentumok a levéltárakban. Ezekből kiderül, hogy ki, melyik kenéz vagy soltész alapította az adott települést. A betelepülők, de különösen a kenézek és a soltészok jelentős kiváltságokat kaptak a magyar államtól. Ezek közül egyesek aztán (mert voltak valch-román származású kenézek is) a ruszinság első nemesei lettek, például a Drágffy, Bilkei, Dolhai, Ilosvai családok (a magyar nemességet regisztráló monográfiákban ezek mind szerepelnek). Ezzel kapcsolatban még azt is szeretném elmondani, hogy a ruszinok történetével foglalkozók vonakodnak beismerni azt, hogy a ruszinokban román beütés is van. Biztos, hogy a ruszinok ősei elég nagy számban keveredtek a valchokkal és a románokkal. A vlachok persze nemcsak románok voltak, hanem a mai Észak-Görögország, Macedónia, Albánia területéről is jöttek a mai Bulgária és Románia területének közbeiktatásával a Balkán- és a Kárpát-hegység legelőin keresztül a mai Kárpátalja és Kelet-Szlovákia területére, mint vándor pásztorok és egyúttal kereskedők. A vlachok görögkeleti (pravoszláv) vallásúak voltak. Napjainkig kevés, a vlach kolonizáció időszakában alapított és működő, görögkeleti kolostort örököltünk. Ennek az a magyarázata, hogy a vándorló vlachokat vándorszerzetesek, az úgynevezett kalugyerek kísérték. Ezek prédikálásához és misszionárius tevékenységéhez nem volt szükség állandó jellegű fából vagy kőből épített szakrális kultikus épületekre. Ezért nem mindig lehet hitelesen kimutatni az akkori vlach egyházi központokat. A lényeg az, hogy a mai ruszinok etnikai keveredés folytán jöttek létre, és a ruszinok őseit elsősorban a magyarok, a magyar állam fogadta be. Ezt soha nem Jövő a Szent Korona jegyében A Magyarok VIII. Világkongresszusa 195

4 Nemzetstratégiai konferencia Előadások szabad elfelejteni, mert a honfoglalás pillanatától a mai ruszinok lakta vidékek, legyen az akár a mai Kárpátalja, legyen az Kelet-Szlovákia, akkor már a magyar állam tulajdonában voltak. A magyarság, mint befogadó nép (Szent István Intelmei értelmében) befogadta a ruszinok őseit. Én mindig azt szoktam mondani, hivatalosan a ruszinoknak nincs anyaországuk, de nevelőanyjuk mindig a magyar állam volt. Tehát a magyar állam, a magyar nemzet, mint a ruszinok nevelője tulajdonképpen olyanokká formálta az ide áttelepült ruszinokat, amilyenek ma. És itt nem kell arra gondolni állandóan, hogy ebben a folyamatban a Kijevi Ruszjnak volt valami hatása. A Kijevi Ruszjnak nem lehetett semmilyen hatása ezekre a területekre. Egyrészt mert a Kijevi Ruszj laza államalakulat volt, amely különböző részfejedelemségekből tevődött össze. Ezek a fejedelmek állandóan háborúskodtak egymással, és kizárt dolog, hogy Kijevben lett volna a Kijevi Ruszj idején egy olyan erős centralizált hatalom, amely behatolhatott volna az akkori Magyarország területére. Nem hiszem, hogy a magyar állam engedte volna azt, hogy egy szomszédos állam beleszóljon a belügyeibe. Mert ez komolyan veszélyeztette volna az ország függetlenségét. Most tessék elgondolni, hogy ha a Kijevi Ruszjnak a mai Kárpátalja területén lett volna akár katonasága, akár politikai befolyása, akkor könnyen lerohanták volna az egész Alföldet, mert onnan ez már gyerekjáték lett volna. Tehát katonapolitikailag, geopolitikailag a magyar államnak a honfoglalás percétől kezdve elemi érdeke volt megszervezni a határok védelmét a gyepű elve szerint. Ez egyébként nemcsak a magyaroknál volt meg, a szlávoknál is volt gyepű elve, tehát ez sok helyen létezett. De a magyar állam nem engedhette, hogy akár a galíciai, akár a kijevi fejedelmek valamilyen formában behatoljanak a magyar állam területére. Lehetett valamilyen kapcsolat, nagyon laza kapcsolat, hiszen itt is, ott is szlávok éltek, és onnan volt betelepülés. Mégpedig két formában. Egyrészt spontán módon, a lengyel királyságból saját kockázatukra (engedély nélkül) nagy számban menekültek a történelmi Magyarország területére óorosz jobbágyok. Másrészt a vlach jog alapján a vlach kolonizáció keretében szervezett formában közvetítők beiktatásával kerültek az óorosz áttelepülők a mai Kárpátalja és Kelet-Szlovákia területére, és általában az újonnan létrehozott irtásfalvakban telepedtek le. A Kárpátoktól északra élő szlávokat (óoroszok voltak abban az időben még ezek) sokkal jobban sanyargatták az ottani urak. Ezért számukra előnyös volt a Kárpátok déli oldalára áttelepedni, ahol kiváltságokat kaptak, és így sokkal jobban boldogulhattak. Részben ezért és más okok miatt is minden ruszin számára a Szent Korona (egyébként a ruszinok is használják ezt a kifejezést) fontos fogalom. A Szent Korona igenis összefogta a ruszinokat és a többi, a magyarokkal együtt élő népeket. Egy pár szót szólnék a földrajzi determinizmusról, amit gyakran bírálni szoktak. Kérem, gondolják meg, hogy Európában nem jött létre a magyarhoz hasonló állam, amelynek ilyen ideális földrajzi, geopolitikai fekvése lett volna, amelyet északról, északkelet-kelet felől a Kárpátok koszorúja vett körül. Ez az állam kitöltötte gyakorlatilag az egész Duna Tisza-medencét. A földrajzi deter- 196 Budapest, augusztus

5 Dr. Popovics Tibor Miklós A Szent Korona országa és a ruszinok... minizmust azért szokták bírálni, mert ez előtérbe állítja a természeti tényezők szerepét, jelentőségét. Mégis azt hiszem, hogy itt a Szent Koronáról beszélve ez fontos, és ez nem utolsó a szempontok között. Nemcsak az etnikumok keverednek, hanem a nyelvek is. Ezzel az illetékes nyelvészek teljes mértékben egyetértenek, vagyis azzal, hogy a nyelvek keveredése reális folyamat. A mai ruszin nyelv tájszólásaiban elég sok hungarizmus (magyar jövevényszó) van, és ezek a hungarizmusok hiányoznak a mai ukrán nyelvből. Ez nem is csoda, hiszen az ukránok ősei nem éltek több mint ezer évig egy országban a magyarokkal. Egyebek között ezért a mai ruszin nyelv szókincsét illetően is jelentősen különbözik a mai ukrán nyelvtől, amelyben igen sok polonizmus (lengyel jövevényszó) van. Hiszen az ukránok őseinek egy rész (a mai nyugat-ukránok) évszázadokon keresztül a lengyel állam kötelékében éltek. A hungarizmusokon kívül a mai ruszin nyelv tájszólásaiban elég sok dél-szlavizmus (elsősorban horvátizmus és szerbizmus) van, ami szintén egyértelműen arról tanúskodik, hogy a ruszinoknak dél-szláv (elsősorban horvát és szerb) őseik voltak. Előfordulnak, igaz ritkábban bolgár jövevényszavak is a mai ruszin nyelv tájszólásaiban, hiszen a mai Kárpátalja területére a IX. században belenyúlt a nagy bolgár állam északi nyúlványa, ahol a fehér horvátok, mint a ruszinok ősei érintkeztek és keveredtek az akkori bolgárokkal. A mai ruszin nyelv tájszólásaiban ugyancsak sok az óruszizmus (a vlach kolonizáció során a mai Kárpátalja és Kelet-Szlovákia területére annak idején érkező óoroszokkal való etnikai keveredés folytán). A felsoroltakon kívül a mai ruszin nyelv tájszólásaiban vannak még vlachizmusok (romanizmusok) a vlach kolonizáció következtében (Kárpátalján) a vlachokkal és a románokkal való etnikai keveredés során és germanizmusok (a német és az osztrák kolonizáció következtében Kárpátalján) a németekkel, illetve osztrákokkal való etnikai keveredés során. Végezetül meg kell említeni még a ruszin nyelvben a ruszizmusokat (az oroszokkal való etnikai keveredés során); a szlovákizmusokat (a szlovákokkal való etnikai keveredés során, hiszen a ruszinok a szlovákokkal már a Nagymorva Fejedelemség idejétől kezdve mindig szomszédságban éltek); a polonizmusokat (a lengyelekkel való etnikai keveredés folytán); az ukrainizmusokat (az ukránokkal való etnikai keveredés következtében). Amint látjuk a ruszin nyelvnek más nyelvekkel való keveredése a történelem során szinte tükörképe a ruszin népnek más népekkel való etnikai keveredése folyamatának. Hogy milyen nyelven beszéltek a ruszinok ősei? Több min valószínű, hogy ószláv vagy egyházi szláv nyelven. A mai szláv nyelvek közül a ruszin nyelv tájszólásai állnak legközelebb az egyházi szláv nyelvhez. Ezáltal a ruszinok értik meg a legkönnyebben a többi szláv nyelvet is. A mai ruszin nyelvnek egyébként mintegy 17 tájszólása (dialektusa) van világviszonylatban. Ez is azt bizonyítja, hogy nem a ruszin nyelv az ukrán nyelv egyik tájszólása, hanem a ruszin nyelv maga is több mint egy tucat tájszólással rendelkezik. Tehát itt bőven van a nyelvészek számára kutatni való. Jövő a Szent Korona jegyében A Magyarok VIII. Világkongresszusa 197

6 Nemzetstratégiai konferencia Előadások Magyarországon az évi nemzetiségi kisebbségi törvény a ruszin etnikumot külön szláv népnek ismerte el, a ruszin nyelvet pedig külön szláv nyelvként. Mégis, pont hazánkban, a Magyar Tudományos Akadémia gondozásában jelent meg a mintegy 900 oldalas Világ nyelvei című kötet, azonban sajnos nem a nemzetközi hírű ruszinista nyelvész professzor Dr. Udvari István (Nyíregyházi Főiskola Ukrán és Ruszin Filológiai Tanszék vezetője) írta a ruszinokról és a ruszin nyelvről szóló szócikket. Valójában ilyen szócikk a kötetben nincs is, hanem csak egy utalás van arra, hogy ha valaki a ruszinok és ruszin nyelv iránt érdeklődik, akkor keresse ezt az ukrán nyelv szócikknél. Ily módon ezen kötet szerint a ruszin nyelv nem létezik, hanem csak az ukrán irodalmi nyelvnek egy tájszólása (dialektusa). Amikor konzultáltam erről Dr. Udvari István professzorral, ő ezzel kapcsolatban azt mondta: Nézd, sajnos, nekem nem ajánlották fel azt a lehetőséget, hogy én írjam meg ezt a szócikket, de ha módomban állt volna, akkor okvetlenül megírtam volna a ruszin nyelv szócikket. Ugyanakkor ebben a kötetben olyan ritka nyelvek is szerepelnek, mint például a lív nyelv, amelyet már csak néhány ember beszél Lettországban (egy finnugor nép volt valamikor), nos, ez külön nyelvként van bemutatva. De a ruszin nyelv, amelyen világviszonylatban több mint egy millióan beszélnek, az egyszerűen kimaradt ebből a nagy kötetből. A mai ruszin nyelv legnagyobb problémája, hogy nem mindegyik ruszinok által is lakott országban kodifikálták irodalmi nyelvként. Az évi trianoni békediktátum a magyarokhoz hasonlóan megpecsételte a ruszinok sorsát is. Akár a magyarok, jelenleg ők is szétszórtan élnek a mai trianoni Magyarországot körülvevő országokban: Szlovákiában, Lengyelországban, Ukrajnában, Romániában, Szerbiában, Horvátországban, Szlovéniában, Ausztriában és Csehországban. De természetesen a mai Magyarországon is. Tehát amint látjuk, nemcsak magyar, hanem ruszin Trianon is volt. Ezért az egyes Trianon utáni országokban 1920 után a ruszin etnikum és a ruszin nyelv további fejlődése más-más úton történt. Ezzel ugyanakkor szertefoszlottak a XIX. század második felében és a XX. század elején a ruszin nemzeti eszmét hirdető ismert ruszin nemzeti ébresztők: Alekszander Duhnovics, Alekszander Pavlovics, Anatolij Kralickij, Julián Sztavrovszkij-Popradov, Alekszander Mitrák, Jevhenij Fenczik, Iván Szilyváj, Jevmenij Szábov, Oreszt Szábov, Kirill Szábov, Ioann Rakovszkij, Miháil Vrábely és mások azon álma, hogy a ruszin nép autonómiát kap a független magyar államon belül, vagy létrejön a független ruszin állam. Így megszűnt annak is a lehetősége, hogy a különböző államokban szétszórtan élő ruszinság megalkossa az egységes ruszin irodalmi nyelvet, amit egyébként elmulasztottak az előbbiek során felsorolt ruszin nemzeti ébresztők még a XIX. század második felében vagy a XX. század elején, amikor még létezett az egységes történelmi Magyarország, a Magyar Királyság. Ezt az egységes ruszin irodalmi nyelvet akkor épp a Szentkorona-eszme alapján lehetett volna kodifikálni, mert az akkori magyar hatóságok is érdekelve voltak abban, hogy óvják a magyarországi ruszin nyelvet a nagyorosz, illetve kisorosz (ukrán) nyelv káros beolvasztási kísérleteitől. 198 Budapest, augusztus

7 Dr. Popovics Tibor Miklós A Szent Korona országa és a ruszinok... Napjainkban a ruszin nyelv hivatalosan csak Szerbiában (igaz már a két világháború között 1923 óta az akkori Jugoszláviában), Horvátországban, Szlovéniában, valamint Szlovákiában (1955 óta) van irodalmi nyelvként kodifikálva. A kodifikált ruszin irodalmi nyelv jugoszláviai változata a ruszin nyelv bácsszerémi tájszólása (dialektusa) alapján jött létre óta ezen a nyelven több száz könyv jelent meg, újságot is publikálnak, illetve folyóiratokat is, rádió- és televízióadások is vannak, működik ruszin tannyelvű gimnázium (egyetlen a világon), valamint általános iskolák, ruszin nyelv és irodalom tanszék van az Újvidéki Egyetemen. Hasonló a helyzet Szlovákiában is (ruszin nyelvű könyvek, újságok, folyóiratok, rádió- és televízióadások, általános iskolák, a ruszin nyelv és kultúra intézete az Eperjesi Egyetemen), ahol a kodifikált ruszin irodalmi nyelv a kelet-szlovákiai Eperjes környéki ruszin tájszólások (dialektusok) alapján volt kidolgozva. A mai ukrajnai Kárpátalján, ahol a ruszinok világviszonylatban is a legnagyobb számban élnek (mintegy 800 ezer főnek vannak ruszin gyökerei), a mai napig hivatalosan nincs kodifikálva az ottani ruszin irodalmi nyelv. Igaz, 2000 után ott is történt kísérlet egy ungvári tudományos konferencián a kárpátaljai ruszin irodalmi nyelv kodifikálására egyes ottani ruszin tájszólások (dialektusok) alapján. Az ukrán hatóságok azonban hivatalosan ezt nem ismerték el. Ennek ellenére egy ungvári ruszin könyvkiadó gondozásában ezen a nyelven rendszeresen megjelennek különböző könyvek. Egy ruszin nyelvű újság is forgalomba kerül időnként Ungváron. Magyarországon sajnos még mindig nincs kodifikálva a ruszin irodalmi nyelv. Ez elsősorban az eddig működő országos ruszin önkormányzatok hibájából történt. A magyarországi kormányok részéről eddig megvolt a jó szándék ebben a kérdésben. A több mint ezer éves együttélés során a Szent Korona országában a ruszinok mindenben osztoztak a magyarokkal mind sikerekben, mind bajban. Fontos hangsúlyozni, hogy ez az együttélés mindvégig békés, konfliktusmentes volt. A magyar honfoglalás után a mai Kárpátalja és Kelet-Szlovákia területén, amelyet a X XII. században szinte átjárhatatlan sűrű erdők borították és ahol akkor a gyepű elve működött, a fehérhorvátok, mint a ruszinok legrégebbi szláv ősei a székelyekkel együtt határőrszolgálatot végeztek, védve a magyar állam északi és északkeleti határait. Ez a körülmény is cáfolja azokat az egyes ukrán, sőt furcsa módon egyes magyar történészek által is terjesztett alaptalan állításokat, miszerint a mai Kárpátalja és Kelet-Szlovákia területe nem tartozott a magyar államhoz a X XIII. században, hanem az úgynevezett senkiföldjét képezte. Ez teljesen kizárt, mert ebben az esetben is komoly veszély fenyegette volna a magyar államot a Kijevi Ruszj vagy Halicsi-Volhíniai fejedelemség részéről. Az akkori gyepű a mai Kárpátalja és Kelet-Szlovákia területén mintegy km széles erdősávot jelentett állandó határőr szolgálattal. Fontos megjegyezni, hogy az akkori magyar uralkodók teljes mértékben megbíztak a fehérhorvát határőrökben, mint a magyar haza hűséges alattvalóiban. Tekintettel arra, hogy a gyéren lakott mai Kárpátalja és Kelet-Szlovákia területe a XIII. század közepéig a magyar uralkodók tulajdonában volt és főleg vadászterületnek számított. Az ott élő fehérhorvátok mint a ruszinok ősei szol- Jövő a Szent Korona jegyében A Magyarok VIII. Világkongresszusa 199

8 Nemzetstratégiai konferencia Előadások ganépi szerepet is betöltöttek különböző beosztásokban és szerepkörökben, egyebek között a fejedelmi és királyi vadászatok során. A Szentkorona-eszme szellemében a ruszinok ősei a magyarokkal együtt küzdöttek a tatár-mongol betolakodók ellen, és ennek során sokan közülük elestek a csatákban. A tatár-mongol dúlás egyébként szörnyű pusztítást okozott a mai Kárpátalja és Kelet-Szlovákia területén, és az ott élő fehérhorvátok és magyarok közül csak azok élték ezt túl, akik a kevésbé megközelíthető hegyvidéki vagy lápos helyeken rejtőzködtek. Összhangban a Szentkorona-eszmével a ruszin folklórban a magyar uralkodók közül érdekes módon a legnépszerűbb az igazságos Mátyás király, a ruszinok jótevője volt. Különösen gyakran szerepel Mátyás király a ruszin népmesékben. Sőt, az egyik ruszin népmesében őt ruszin származásúnak és bizánci rítusú vallásúnak tekintik. A ruszinok lakta mai kárpátaljai és kelet-szlovákiai területe a mintegy 150 éves török hódoltság éveiben nem volt török megszállás alatt, erre a vidékre elég sok alföldi magyar volt kénytelen menekülni a töröktől. A ruszinokkal együtt ők is részt vettek a portyázó törökök rablótámadásainak visszaverésében. A ruszinok részvétele a Rákóczi-féle szabadságharcban A több évszázados ruszin magyar együttélésnek volt egy csodálatos megnyilvánulása: a ruszin nép aktív részvétele a Rákóczi-féle szabadságharcban a fejedelem oldalán az osztrák leigázók ellen. A témának sajnos nincs olyan kiterjedt szakirodalma, amilyent megérdemelne. Pedig a történelmi Magyarországon pont a ruszinok voltak azok a szlávok, akik a magyar honfoglalástól egészen az első világháborúig több évszázadon keresztül a legtoleránsabbak voltak a magyarokkal szemben. Talán nem véletlen, hogy a magyarországi nemzetiségek közül a magyarok mellett épp a ruszinok vettek részt a legaktívabban a Rákóczi-féle szabadságharcban a fejedelem oldalán. Az eddigi szakirodalomban a szerzők többsége sajnos nem próbálta feltárni, mi volt a magyarázata annak, hogy a ruszin jobbágyok, különösen a munkácsi és a szentmiklósi uradalomban ennyire ragaszkodtak földesurukhoz, II. Rákóczi Ferenc fejedelemhez. Hiszen a magyar történelemben viszonylag ritkán adódott példa effajta hűségre. Ezért elsősorban azt próbáltuk megfejteni, mi okozta ezt a végtelen ragaszkodást és ennek milyen előzményei voltak. Egyértelműen bebizonyosodott, hogy konkrét politikai, társadalmi, szociális, gazdasági és történelmi okai voltak. Ennek magyarázatát elsősorban abban kell keresni, hogy egyrészt a Rákócziak ruszin jobbágyaik számára adókedvezményeket, szabadságjogokat, tűrhető életkörülményeket biztosítottak, másrészt az osztrákok, illetve németek nagyfokú ellenszenvet tanúsítottak a ruszinokkal szemben, és egyre jobban kizsákmányolták őket. A vlach kolonizáció révén ruszin bevándorlókkal benépesült északkelet-magyarországi régió a Magyar Királyság létrejötte után királyi vadászterület lett. 200 Budapest, augusztus

9 Dr. Popovics Tibor Miklós A Szent Korona országa és a ruszinok... A magyar királyok szabad adományozási jogokkal élve nagy területeket adományoztak Szepes megyében a Berzeviczy, a Görgey stb. családok őseinek; Sáros megyében a Tekule-nemzetségnek, a Czudaroknak; Zemplénben és Ungban a Drugetheknek stb. Az utóbbiak ruszin kolonistákkal népesítették be ezeket a területeket, akik az erdőségeket lassan kiirtották. Ily módon a korábbi királyi vadászterületek helyén nagy uradalmak keletkeztek: Sáros megyében a makovicai; Zemplén megyében a sztropkói, csicsvai és a homonnai; Ung megyében az ungvári; Bereg megyében a munkács-szentmiklósi; Máramaros megyében a huszt-rónaszéki. A munkács-szentmiklósi uradalomnak sok ura volt, egyebek között Korjatovics Tódor litván fejedelem, Lazarevics István és Brankovics György szerb deszpoták stb. Az uradalom igazi felvirágoztatása akkor kezdődött, amikor a Rákócziak tulajdonába került. A Rákóczi-féle szabadságharc az uradalmat az események központi térségévé tette. Amikor II. Rákóczi Ferenc fejedelem 1703-ban Vereckénél Magyarország területére lépett, a ruszinok őt nagy lelkesedéssel fogadták. Emlékirataiban a fejedelem a következőket írta: Mihelyt híre terjedt jöttömnek a munkácsi hercegségben, alig lehet elképzelni, hogy milyen igyekezettel és örömmel tódult hozzám a nép... Ezek az emberek gyermekestől, feleségestől jöttek és messziről meglátván engem, térdre ereszkedtek és orosz módra keresztet vetettek. Buzgóságukban és ragaszkodásukban nemcsak hogy élelemmel láttak el, hanem hazaküldvén nejeiket és gyermekeiket, maguk beállottak a seregembe és többé el sem hagytak s... kinyilvánították, hogy velem akarnak élni-halni. Amint Hodinka Antal megírta: Rákóczi maga, s ki más tehette volna, hiszen akkor még senki sem volt körülötte, jegyezte fel ezt a fogadtatást. Következőleg holtbizonyos, hogy ez a képzelhetetlen örömmel a határig eléje jött s orosz módra letérdelő s keresztet vető nép, az ő munkácsi és szentmiklósi jószágain lakó ruszin jobbágynép illetve az ő birtokát alkotó munkácsi uradalom 128 és a szentmiklósi uradalom 33, összesen 161 ruszinlakta falujának a jobbágynépsége volt az, amely hihetetlen ragaszkodásában már ott a határon, amikor még Károlyi Sándor dolhai győzedelmes fellépése után éppenséggel nem lehetett tudni, hogy a nemesség hogyan fog viselkedni, felcsapott Rákóczi katonájának, kinyilatkozván, hogy vele és érte él-hal. És holtbizonyos az is, hiszen maga a fejedelem mondja, hogy azzal az elhatározással lett az ő katonája, még pedig akkor, amikor néhány idegen fegyveresen kívül még egy szál katonája sem volt, hogy haláláig kitart mellette és hűségesen szolgálja. Valamint az is bizonyos, hogy ez az egyszerű falusi jobbágyság adott szavát, ottan tett elhatározását mindvégig megtartotta, meg nem másította. Mondom, hogy mindez szintolyan holtbizonyos. Hisz a fejedelem már e szavaival kijelentette, hogy beállottak... és többé el nem hagyták. Nem véletlen, hogy II. Rákóczi Ferenc fejedelem meghatódva gens fidelissima, azaz leghűségesebb népének nevezte a ruszinokat. A lehetőségek szerint igyekezett megkönnyíteni a ruszin jobbágyai életkörülményeit. Az utóbbiak ezt a fejedelem iránti ragaszkodással viszonozták. Rákóczi augusztus 28-án kiadta a jobbágyságrul való pátenst. Az utóbbi szerint az a jobbágykatona, aki a szabadságharc érdekében fegyvert fo- Jövő a Szent Korona jegyében A Magyarok VIII. Világkongresszusa 201

10 Nemzetstratégiai konferencia Előadások gott, feleségével és gyermekeivel együtt mentesült a földesúri terhek és az állami adó alól. Akik viszont nem lettek Rákóczi katonái, azoknak továbbra is kellett teljesíteni a szokásos szolgáltatásokat. Az 1708 évi sárospataki országgyűlés a fejedelem mellett végig kitartó jobbágykatonáknak végleges szabadságot adott. Ezek az intézkedések is elősegítették a ruszinok ragaszkodását a fejedelemhez és kitartásukat a szabadságharc ügye mellett. A munkácsi uradalom ruszin falvaiból II. Rákóczi Ferenc fejedelemhez 389 ruszin jobbágykatona csatlakozott, míg a szentmiklósi uradalomból 44. Tehát összesen 433 ruszin katona csatlakozott a fejedelemhez. A két fenti uradalom 161 ruszin faluja közül 107 adott, 54 pedig nem adott katonát a szabadságharc számára. Érdekes módon a fejedelem mellé álló ruszinok zöme a síkvidéki vagy dombvidéki főleg dolisnyánok (síkvidéki ruszinok) által lakott falvakból származtak. Az utóbbiak gazdálkodás és műveltség dolgában jóval felülmúlták a bojkók által lakott hegyvidéki (verchovinai) falvakat. A ruszin katonák közül 17- en töltöttek be vezető tisztségeket (1704. évi állapot szerint): 1 saját seregbeli főhadnagy, 2 palotás hadnagy, 2 hajdú hadnagy, 3 vicehadnagy, 3 strázsamester, 3 palotás zászlótartó, 1 hajdú zászlótartó, 2 hajdú tizedes. Tekintettel arra, hogy II. Rákóczi Ferenc fejedelem nem volt hajlandó a szatmári béke után hűségesküt tenni a bécsi udvarnak, ruszin jobbágykatonáinak a sorsa is megpecsételődött. Egyes ruszin falvak elnéptelenedtek vagy ruszin jobbágyaik száma jelentősen csökkent. Így például 1704-ben a szabadságharc kezdetén egy összeírás alapján 95 ruszin faluban összesen 1170 jobbágy élt, ugyanakkor 1711-ben 128 ruszin faluban már csak 467. Vajon mivel lehet magyarázni ezt a jelentős létszámcsökkenést? Sok ruszin jobbágykatona elesett a szabadságharc során. Sokan bujdosók lettek és örök időkre elhagyták szülőfalvaikat. Egyesek a szomszédos magyar megyékbe, Szabolcsba, Szatmárba, Ugocsába menekültek. Egy 1711-es forrás szerint volt ruszin szabadságharcos katonák telepedtek le Mándokon, Petriben, Pócson, Kanódon. A felsoroltakon kívül ruszinok a Rákóczi-féle szabadságharc leverése után még több tucat más Szabolcs és Szatmár megyei faluban is letelepedtek. Ők fokozatosan majdnem mind elmagyarosodtak, és jelenleg ők alkotják a magyarországi görög katolikusok jelentős részét. Napjainkban is Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében több tucat faluban és városban görög katolikus templom és parókia van, ahol már csak magyarul miséznek. Máriapócson van az egész Kárpát-medencei ruszinság egyik legfontosabb görög katolikus zarándokhelye, ahol ritkán még egyházi szláv nyelven is miséznek. A bécsi udvar a II. Rákóczi Ferenc fejedelem munkácsi és szentmiklósi uradalmát előbb báró Haber-nek adta bérbe, majd 1721-ben Schönborn mainzi érseknek adományozta, aki egyúttal a német birodalom kancellárja volt. Ezzel megkezdődött a ruszinok kegyetlen kizsákmányolása az osztrák-német leigázók által egészen az első világháborúig. *** A Szentkorona-eszme ruszin és magyar összefogásának szép példája volt a magyarországi ruszinok részvétele a magyarokkal együtt az es szabadság- 202 Budapest, augusztus

11 Dr. Popovics Tibor Miklós A Szent Korona országa és a ruszinok... harcban és forradalomban az osztrák elnyomók ellen. Az osztrákok, okulva a ruszinok aktív jelenlétéből a II. Rákóczi Ferenc fejedelem osztrákellenes szabadságharcában, mindent megtettek annak érdekében, hogy lehetőleg a magyarok ellen hangolják a magyarországi ruszinokat. Annál is inkább, mert az osztrákok a magyar forradalom leverésére segítségül hívták a cári Oroszország hadseregét. A magyarországi ruszinok etnikai emlékezetük alapján tudták, hogy az őseik között voltak óoroszok is, és mint szlávok bizonyos szimpátiával viseltettek az orosz katonák iránt. Ráadásul a Magyarországon tartózkodó orosz csapatok parancsnokai is hirdették a ruszinokkal szembeni toleráns viselkedés szükségességét. Sőt, az egyik ismert oroszbarát (ruszofil) ruszin nemzeti ébresztő, Adolj Dobrjánszkij elárulva a magyar haza érdekeit az osztrákokat kiszolgálva, a megszálló orosz csapatok mellé rendelt osztrák kormánybiztos lett. Júdás szolgálatait a magyar szabadságharc és forradalom leverése után az osztrákok azzal honorálták, hogy kinevezték a ruszinok lakta négy vármegyét (Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros) egyesítő úgynevezett Ungvári körzet egyik elöljárójának. Minden magyarellenes osztrák propaganda ellenére a magyarországi ruszinok többsége nem árulta el magyar testvéreit. A ruszinok emlékezetében még éltek a II. Rákóczi Ferenc fejedelem szabadságharcának eseményei, amelynek leverése után a ruszinok saját bőrükön tapasztalhatták az osztrák és a német leigázó urak egyre erősödő sanyargatását és kizsákmányolását. A ruszinok azt sem felejtették el, hogy az osztrákok felszámolták valamikori magyarok adta kiváltságaikat, és mélységesen lenézték őket. Ezért a magyarországi ruszinoknak semmiféleképpen nem állt érdekükben, hogy csatlakozva az orosz csapatokhoz az osztrákok oldalán harcoljanak a magyarok ellen. Ellenkezőleg: mintegy 20 ezer magyarországi ruszin harcolt a magyarok oldalán az es szabadságharcban és forradalomban. A ruszin származású Vasvári (Fejér) Pál lett a magyar szabadságharc és forradalom egyik vezéregyénisége, egyik legjobb szónoka, az akkori ifjúság egyik kedvence. Édesapja, id. Fejér Pál görög katolikus parókus volt, és mind ruszin és egyházi szláv nyelven, mind magyar nyelven is misézett. Vasvári Pál a forradalom egyik csatájában esett el, egész fiatalon, 23 évesen. Jó barátságban volt Petőfi Sándorral, valamint Kecskés Pállal, a Munkácsi Görög Katolikus Püspökség akkori püspöke Popovics Bazil titkárával. A görög katolikus Vasvári Pál országos népszerűsége, barátja Kecskés Pál segítőmunkája, valamint Popovics Bazil munkácsi görög katolikus püspök pozitív támogató magatartása a magyar szabadságharc és forradalom kérdésében azt eredményezte, hogy a magyarországi ruszin görög katolikusok tömegesen csatlakoztak a magyarok oldalán az osztrákellenes szabadságharchoz. A magyar Szentkorona-eszméhez való hűséget elsősorban a ruszin görög katolikus papok jelképezték. 82 felszentelt ruszin görög katolikus pap vett részt a magyar szabadságharcban és forradalomban, mint nemzetőrtiszt, tábori pap és haditudósító. Hazafias érzelmektől vezérelve 51 ungvári görög katolikus kispap cserélte fel papi öltözékét a forradalmi honvéd mundérra. Hősiesen harcolt a magyarok oldalán Bacsinszky Mihály görög katolikus kispap is, aki nagy fizikai erővel rendelkezett. Kossuth Lajos az egyik katonai szemlén Debrecenben Jövő a Szent Korona jegyében A Magyarok VIII. Világkongresszusa 203

12 Nemzetstratégiai konferencia Előadások meglátva a nagytermetű Bacsinszky Mihályt megkérdezte tőle: Mi volt az Ön polgári foglalkozása? Kormányzó Úr, ruszin kispap voltam. Akkor legyen az én Kinizsim. Bacsinszky Mihály a temesvári ütközetben esett el. Amikor Kossuth Lajos a forradalom bukása után kényszerű emigrációba vonult, egy ruszin küldöttség felkereste őt turini házában. Amikor Deskó János beregi főesperes tiszteletteljes meleg szavakkal üdvözölte Kossuth Lajost, ő meghatódva így válaszolt: Igaz, a történelem beigazolja, hogy a kárpátaljai nép és klérus a haza iránti hűséget minden időben tanúsította. Meghajlom hazafiságuk előtt. Fogadja köszönetemet és adja át szívből jövő üdvözletemet Kárpátalja derék klérusának és vezetése alatt álló népének. Az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés után a Magyar Királyság sokkal több önállóságot kapott az Osztrák-Magyar Monarchián belül. A történelmi Magyarországon élő ruszinok abban reménykedtek, hogy ezzel sorsuk jobbra fordul, mint az korábban volt, amikor az osztrák urak és tisztviselők őket egyre jobban sanyargatták és mélységesen lenézték, mert emlékeztettek arra, hogy a ruszinok mind II. Rákóczi Ferenc-féle szabadságharc, mind az es forradalom és szabadságharc során a magyarok oldalán az osztrákok ellen harcoltak. Az előbbiek során már említést tettünk a földrajzi determinizmus jelentőségéről, a Szent Korona országának Európában szinte egyedülálló térbeli elhelyezkedéséről a Kárpátok-Duna medencében. Isten adta azt a szerencsés lehetőséget, hogy a honfoglaló magyarok pont itt telepedjenek le. Dél felől északra menet a Szent Korona országában különböző természeti tájak váltották egymást: síkvidékek, dombvidékek, középhegységek, magashegységek. A síkvidékek kedvező talajadottságaik és éghajlati viszonyaik miatt kiválóan alkalmasak voltak a földművelésre, gabona-, zöldség-, gyümölcstermesztésre /állattenyésztésre/ szarvasmarha-, juh-, ló-, sertés-, baromfitenyésztésre/; a dombvidékek a földművelés egyes ágainak fejlesztésére /elsősorban zöldség-, gyümölcstermesztésre, szőlészetre/ és az állattenyésztésre; a közép- és magashegyek elsősorban állattenyésztésre és erdőgazdálkodásra/- A dombvidékek, közép- és magashegyek még különböző ásványkincsekben is gazdagok voltak. Mindez elősegítette azt, hogy a Szent Korona országának egyes körzetei között az egymásra való ráutaltság elve alapján előnyös gazdasági és társadalmi kapcsolatok alakultak ki a földrajzi területi munkamegosztás keretében. Mivel a történelmi soknemzetiségű Magyarország Európa egyik közepesen nagy országának számított, lehetőség nyílt az országon belüli integráció kialakítására, különösen az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés után. Mellesleg ez az integráció akkor sokkal hatékonyabban működött, mint a mai véleményünk szerint kevésbé hatékony magyar részvételű európai uniós integráció. Ruszin vonatkozásban ez a munkamegosztás és integrációs kapcsolat a ruszinok lakta Szepes, Sáros, Abaúj-Torna, Zemplén, Borsod, Szabolcs, Szatmár, Ung, Bereg, Ugocsa, Máramaros megyék, valamint a magyarok lakta alföldi Hajdú, Bihar, Szolnok, Békés, Csongrád megyék között dinamikusan fejlődött. Ezt elősegítették a különböző közlekedési utak: víziutak /Tisza folyó/, vasútvonalak és közútvonalak. 204 Budapest, augusztus

13 Dr. Popovics Tibor Miklós A Szent Korona országa és a ruszinok... Az erdőkben és fában, valamint konyhasóban gazdag Máramaros megyében élő ruszinok között szép számban voltak kitűnő tutajosok. Ezek a Tiszán és mellékfolyóin levezényelték a fatutajokat Tokajig, Szolnokig, Csongrádig, Szegedig. A tutajokra Aknaszlatinán konyhasókockákat rögzítettek, és a sót a faanyaggal együtt eladták az említett alföldi városokban. Cserébe búzát vagy kukoricát és más nekik szükséges terméket vásároltak. Ezeket vagy vasúton, vagy közúton szállították haza, a kárpátaljai ruszin falvakba. A Szent Korona országa más eszközökkel is gondoskodott a gyenge minőségű és kedvezőtlen éghajlati adottságú dombvidéki és hegyvidéki ruszinok lakta falvak /a mai Kárpátalja és Kelet-Szlovákia területén/ zavartalan élelmiszer-ellátásáról. A mai ruszinok dédapáik, illetve ükapáik elbeszéléseiből tudják /etnikai emlékezés/, hogy őseik ahogy ők mondják a magyarok alatt éltek sokkal jobban, mint a mai Ukrajnában. Hagyományosan minden évben a ruszin asszonyok illetve férfiak elszegődtek aratómunkásként a történelmi Magyarország alföldi megyéibe. Munkájukat vagy természetben gabonával / búzával, illetve kukoricával/, vagy pénzzel honorálták. Szívesen vállaltak ők munkát Magyarország gyümölcs- és szőlőtermő vidékein is, különösen gyümölcsszedés vagy szőlőszüret alkalmából. Mint kitűnő ácsok a ruszin férfiak elég nagy számban vettek részt különböző építkezéseken, különösen a történelmi Magyarország nagy városaiban és elsősorban Budapesten. Így ruszin ácsok és más építőipari szakmunkások és segédmunkások is dolgoztak a millenniumi építkezéseken Budapesten, és egyebek között a magyar parlament felépítésében is részt vettek. A Szentkorona-eszme legszebb és legeredményesebb megnyilvánulása volt a magyar nevelőanya gondoskodása a ruszin népről a magyar állam által kezdetben rutén akció, később pedig hegyvidéki akció néven meghirdetett program. Az utóbbi azt tűzte ki célul, hogy modern alapokra helyezi elsősorban a dombvidéki és a hegyvidéki a mai Kárpátalja területén élő ruszinok gazdálkodását a földművelésben és az állattenyésztésben és ezáltal megjavítja életkörülményeiket. Az előzményekhez hozzátartozott, hogy a II. Rákóczi Ferenc-féle szabadságharc bukása után az osztrák urak egyre jobban kizsákmányolták a falusi ruszin népet azáltal, hogy egyre több földet vettek el tőle és egyre nagyobb adóterheket vetettek ki rá. Tetézte a helyzetet a ruszinok vonatkozásában nem a legszerencsésebben végrehajtott úrbérrendezés is, és az azzal kapcsolatos tagosítás. Az utóbbiak miatt a ruszin parasztok az általuk az úrbérrendezésig közösen használt kaszálókat, legelőket, makkoltató helyeket elveszítették, mert azok nagy része például Bereg megyében a Schönborn-hitbizomány tulajdonába került. A hitbizomány területével országosan a legnagyobbak közé tartozott és katasztrális holdat tett ki, ami a Bereg megye összterületének 37%-a volt. Ugyancsak ezen hitbizományhoz tartozott a Bereg megye erdőségeinek 70% ( katasztrális hold), a legelők 26% ( katasztrális hold), a rétek 15% ( katasztrális hold). Mondanunk sem kell, hogy a Schönborn hitbizomány (uradalom) tulajdonosai osztrák németek voltak, akik a magyar uraktól eltérően túlságosan nem kedvelték a ruszinokat. A helyzetet súlyosbította az a körülmény, hogy a II. Rákóczi Ferenc-féle szabadságharcig viszonylag jó körülmények között élő kárpátaljai ruszinok az addig főleg állattenyésztési mezőgazdasági foglalkozásuktól az ál- Jövő a Szent Korona jegyében A Magyarok VIII. Világkongresszusa 205

14 Nemzetstratégiai konferencia Előadások latállomány fokozatos csökkenésével egyre inkább, különösen a XIX. században kezdtek áttérni a földművelésre. A domb- és a hegyvidékek miatt a földművelés produktivitása nagyon alacsony volt kis hozamokkal. Ez egyértelműen a ruszin falusi lakosság elszegényedéséhez vezetett, mert a domborzati viszonyok inkább az állattenyésztés fejlődésének kedveztek. A kárpátaljai ruszinok életkörülményei különösen rosszabbodtak az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés után a XIX. század 70-es éveiben. Ennek hatására megkezdődött tömeges kivándorlásuk a tengerentúlra, elsősorban az USA-ba. Firczák Gyula ( ), aki 1891 és 1912 között volt munkácsi görög katolikus püspök és ismert ruszin nemzeti ébresztő az elsők között hívta fel a magyarországi kormány figyelmét a kárpátaljai ruszinság válságos és nyomorúságos helyzetére 1896-ban és megállapodott gróf Bánffy Dezső miniszterelnökkel, hogy Máramaros, Bereg, Ung és Zemplén megyék ruszinjainak életkörülményeit sürgősen meg kell javítani ezzel is fékezve tömeges kivándorlásukat a tengerentúlra (USA, Kanada). Ugyancsak 1896-ban jelent meg Halász Géza publicista Ötvenezer bereg-megyei orosz létkérdése című brosúrája, amelyben egyebek között azt írta, hogy a ruszin nemzetiség a nemzettest integráns része és így a végpusztulástól való megóvása a magyar állam feladata. Szerinte az addig alkalmazott népsegélyezés csak a jótevő lélek csendes önámítása volt. Halász Géza hathatós állami gazdasági és erkölcsi beavatkozást sürgetett ben Firczák Gyula püspök és 14 országgyűlési képviselő Emlékiratot küldött a miniszterelnöknek és öt miniszternek: vallás és közoktatásinak, kereskedelminek, belügyinek, földművelésügyinek, pénzügyinek. Ebben egyebek között sürgették, hogy az állam ne csak segélyeket adjon a ruszinoknak, hanem a gazdasági és erkölcsi pusztulásukat előidéző okokat is felszámolja, valamint hozzon létre egy olyan intézményrendszert, amely elősegítené életkörülményeik javulását. Erre reagálva a magyar Földművelésügyi Minisztérium 1897 őszén elindította a rutén, vagy hegyvidéki akciót először Bereg megye szolyvai járásában. Darányi Ignác földművelésügyi miniszter Egán Edét bízta meg a program vezetésével és irányításával. Egán Ede ( ) ír származású Vas megyei borostyánkői földbirtokos, az akkori korszak európai szakműveltséggel rendelkező mezőgazdásza volt. Tanulmányait Halleban és Bécsben végezte, szászországi és csehországi földbirtokokon gyakornokoskodott. Szakmai utazásokat tett Németországban, Ausztriában, Angliában és Olaszországban. Részt vett a magyar Földművelésügyi Minisztérium Állattenyésztési Osztályának megszervezésében, majd annak vezetője lett. Országos Tejgazdasági Felügyelő is volt, és mint ilyen, beutazta Magyarország hegyvidéki körzeteit. A havasi gazdálkodás magyarországi meghonosításának nagy pártfogója volt. Egán Ede Kárpátaljára utazott, ott felvette a kapcsolatot Firczák Gyula püspökkel, megfordult sok kárpátaljai ruszin faluban, találkozott az ott élő ruszin emberekkel, és tanulmányozta azok gazdálkodási szokásait és életkörülményeit. A kárpátaljai ruszinság körében szerzett benyomásairól és ennek alapján kidolgozott terveiről Egán Ede bizalmas jelentésben számolt be januárjában a magyar Földművelésügyi Minisztérium felé. Miután a minisztérium ezt a je- 206 Budapest, augusztus

15 Dr. Popovics Tibor Miklós A Szent Korona országa és a ruszinok... lentést elfogadta, Darányi Ignác miniszter Egán Edét kormánybiztosi jogkörrel kinevezte a hegyvidéki akció kirendeltségének élére. Egán Ede fogalmazása szerint az akció feladata: az ország legelmaradottabb, de határszéli fekvésénél fogva mégis annyira fontos részén olyan állapotokat teremteni, amelyek az ott lakó népnek legalább a legszerényebb megélhetést biztosítják. Az akcióprogram fő céljai a következők voltak: a tudatos gazdálkodás meghonosítása a hegyvidéki földművelő nép körében, a havasi legeltetés, az állattenyésztés fejlesztése, a szántóföldek és hegyi havasi legelők bérbeadásánál közvetítés, hitelfogyasztási-értékesítő szövetkezeti hálózat kiépítése, a háziipar meghonosítása, a ki- és bevándorlás kérdésének rendezése körüli közreműködés és minden olyan tevékenységben való részvétel, mely a nép helyzetének és anyagi jólétének az előmozdítására irányul. A rutén, vagy hegyvidéki akció kezdetben ban csak Bereg megye szolyvai járásában, majd 1899-ben egész Bereg megyére, 1900-ban Máramaros és Ung megyére, 1903-ban Ugocsára és Zemplénre, ben pedig Szepes megyére is kiterjedt. A rutén, vagy hegyvidéki akció kirendeltsége: működésének első eredménye volt a Schönborn-uradalommal megkötött bérleti egyezmény. Ennek következtében a kirendeltség katasztrális hold földet osztott szét, 41 falu 4303 ruszin földművelője között, kezdetben 1 év próbaidőre, majd 1898 októberétől 11 évre. Az állattenyésztés fellendítése érdekében Egán Ede megszervezte a külföldi állatok beszerzését és elosztását és között a kirendeltség Bereg, Ung, Ugocsa és Máramaros megyében több száz Svájcból, ill. Tirolból behozott üszőt osztott szét. Ezen kívül a kárpátaljai havasi (alpesi) állattenyésztés fellendítése érdekében a kirendeltség tanulmányutakat szervezett Svájcba, Tirolba, Vorarlbergbe, Bajorországba a ruszin gazdák részére és egyúttal szorgalmazta a svájci gazdák kárpátaljai betelepedését tól kezdve 3 mintagazdaságot szerveztek Szolyván, Alsó Vereckén, és Volócon a havasi gazdálkodás népszerűsítése érdekében. A szarvasmarhatenyésztés fellendítése mellett a kirendeltség igyekezett a ruszin lótenyésztést is segíteni, egyebek között az állományjavítás érdekében lipicai mének behozatalával Szolyvára. A juhászatot is próbálták fellendíteni, korszerű anyajuhok és tenyészkosok bevezetésével. A baromfitenyésztést a mintagazdaságokon és a tojást értékesítő szövetkezeteken keresztül próbálták segíteni. A kirendeltség támogatta a korszerű méhészet elterjedését is, a ruszin gazdák számára ingyen biztosítottak méhészeti eszközöket. A létrehozandó hitelszövetkezetek és a velük szoros kapcsolatban lévő áruraktárak működésének fő célja volt: az áru- és a pénzuzsora kiiktatása, normális hitelviszonyok biztosítása, a tőkeszegénység enyhítése, a lakosság olcsó és jó minőségű áruval való ellátása. A hitelszövetkezetek mellett a kirendeltség fogyasztási és értékesítési szövetkezeteket is szervezett a ruszin gazdák számára. A program nagy figyelmet fordított a ruszinok körében a házi kézművesipar fejlesztésére: kosárfonás, fafaragás, asztalostárgyak gyártása, szövés, hímzés stb. Tekintettel arra, hogy a hegyvidéki ruszinok jelentős része analfabéta volt, a kirendeltség támogatta a különböző iskolatípusok elterjedését, de elsősorban a Jövő a Szent Korona jegyében A Magyarok VIII. Világkongresszusa 207

16 Nemzetstratégiai konferencia Előadások gazdasági és ipari iskolákét. A létrehozott gazdasági iskolákban és között 1920 ruszin ifjú gazdát képeztek ki, 50 tanfolyamon pedig mintegy ruszin gazda szerzett képesítést. A házi kézművesipari szakmában 120 tanfolyamon 5489 ifjú ruszin kapott kiképzést. A munkanélküliség enyhítésére a házi kézművesipari műhelyekben ruszin ember kapott munkát. A kirendeltség minden eszközzel küzdött a ruszinság körében sajnos nagyon elterjedt alkoholizmus ellen, és propagálta a józan életmód bevezetésének szükségességét és a kocsmai ivóhelyek számának csökkenését. A rutén, vagy hegyvidéki akcióhoz hasonló gazdasági megújulási program a mai Kárpátalja területén sem azt megelőzően, sem később nem volt a gyakorlatban. Egán Edének, a rutén vagy hegyvidéki akció magyar kormánybiztosának a tevékenysége nagy szimpátiát váltott ki a falusi ruszin emberek körében. Istenadta jótevőnek nevezték őt. De voltak bizonyos érdekcsoportok, akiket Egán Ede programja és tevékenysége rendkívüli mértékben idegesített, mert sértette az ő gazdasági érdekeiket. Ezért talán nem véletlen, hogy Egán Ede sorsa tragikusan végződött szeptember 20-án Ungvárból Szerednye faluba vezető úton Egán Edét orvul meggyilkolták. A hivatalos verzió szerint öngyilkos lett, de a rokonok és barátok, kollégák elmondása alapján erre semmi motivációja nem volt. Egán Ede magyar kormánybiztos, aki a magyar nép gondoskodását a ruszin népről valósította meg, felejthetetlen rutén, vagy hegyvidéki akciójával ma is élénken él a kárpátaljai ruszinok emlékezetében. Az első világháború éveiben a magyarországi ruszinok hősiesen harcoltak a magyarokkal együtt mind az orosz, mind az olasz fronton. Az orosz fronton a magyar hadsereg fontos feladata volt a Szent Korona országa sérthetetlen határainak megvédése a cári Oroszország hadseregével szemben. A cári Oroszország ugyanis eltökélte, hogy mindenáron saját területéhez csatolja az Osztrák-Magyar Monarchia Ausztriához tartozó ukránok lakta Galíciát és Bukovinát, sőt a történelmi Magyarországhoz tartozó ruszinok lakta mai Kárpátalja és Kelet- Szlovákia körzeteit. Ennek érdekében már az első világháborút megelőzően és a háború alatt ügynökei révén a cári Oroszország aktív magyarellenes propagandát folytatott a ruszinok körében. A cári orosz hadsereg parancsnoksága arra számított, hogy ezen propaganda hatására a ruszinok a mai Kárpátalja és Kelet-Szlovákia területén az orosz hadsereg közeledésének hírére a történelmi Magyarország határaihoz népfelkelést szerveznek, orosz fogalmazás szerint úgymond az ezeréves magyar leigázás ellen. A gyakorlatban azonban a ruszinok nem dőltek be a furfangos orosz propaganda hamis magyarellenes felhívásainak csapdájába. Ellenkezőleg a ruszin katonák a magyar hadsereg soraiban hősiesen védték szülőföldjüket az orosz betolakodókkal szemben. Amikor a cári orosz csapatok megközelítették a történelmi Magyarország határait, közeledésük hírére sok ruszin család tartva az orosz kegyetlenkedésektől fejvesztve menekült délre, pl. az Ung megyeiek Szabolcs megyébe. Édesanyám elmondása szerint az ő családjuk is felrakva a szekérre a legszükségesebb holmikat az Ung megyei Sóslakról egészen Kisvárdáig menekült. Azon ruszinok, akik otthon, a falvaikban maradtak, saját bőrükön meggyőződhettek, milyen kegyetle- 208 Budapest, augusztus

17 Dr. Popovics Tibor Miklós A Szent Korona országa és a ruszinok... nek voltak velük szemben egyes katonák a cári orosz hadseregből (elsősorban a doni, kubányi orosz, és a zaporozsjeji ukrán kozákok, valamint a különböző török népek (tatárok, kazahok, üzbégek, türkmének, kirgizek, azerbajdzsánok) képviselői, hiszen ez a hadsereg egy soknemzetiségű konglomerátumot képezett. Az első világháború során sok magyarországi ruszin katona vagy elesett a fronton, vagy orosz hadifogságba került. A legszerencsésebbek visszatérhettek a frontról saját falvaikba. A Szent Korona országa a ruszinok szempontjából egyik legfontosabb intézkedését az első világháború végén az Osztrák-Magyar Monarchia, illetve a Magyar Királyság szétesése előtt hozta azzal, hogy december 22-én a 10. számú törvénnyel a Károlyi Mihály-féle kormány megadta a kárpátaljai ruszinoknak az autonómiát a magyar államon belül Ruszka Krajna (Orosz Határvidék) néven. Ez magába foglalta Ung, Bereg, Ugocsa, Máramaros megyék területét. Szepes, Sáros, Abaúj-Torna, Zemplén megyék hozzácsatolását ehhez az autonóm területhez elnapolták a jobb idők beálltáig. A ruszin autonóm terület legfelső végrehajtó szerve a Budapesten lévő Ruszin Ügyek Minisztériuma lett. Munkácson pedig a kormányzó hivatala volt. A Ruszka Krajna 42 tagú ideiglenes közigazgatási tanácsát február 5-én választották meg. Ennek első elnöke Oreszt Szábov (Szabó Oreszt) ruszin nemzeti ébresztő lett, helyettese Avgusztin Stefán (Stefán Ágost) április 4-én megtartották a választásokat a Ruszka Krajna Szojmjába (Parlamentjébe), amelybe 36 képviselőt választottak be. A Kun Béla-féle Tanácsköztársaság a Ruszka Krajna megnevezését a Tanácsi (Szovjet) Ruszka Krajnára változtatta meg, a Ruszin Ügyek Minisztériuma pedig Ruszin Népi Biztosság lett május közepén azonban a kisantant cseh és román katonai csapatai kiszorították Kárpátalja területéről a magyar vöröshadsereget, és egyúttal felszámolták a magyar Ruszka Krajna intézményrendszerét. Irodalomjegyzék Bélay Vilmos: Máramaros megye társadalma és nemzetiségei. A megye betelepülésétől a XVIII. század elejéig. Budapest, Bendász István: Az es szabadságharc és a Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye. Ungvár, Botlik József: Egán Ede, a rutén nép megmentője. A VII. Nemzetközi Ruszinisztikai Konferencia előadásai oldal, 2001., Budapest, Magyarországi Ruszin Kutató Intézet kiadványa. Bonkáló Sándor: A Rutének (Ruszinok). Budapest, Gottfried Barna: A rutén akció Bereg vármegyében ( ). A VII. Nemzetközi Ruszinisztikai Konferencia előadásai oldal 2001., Budapest, Magyarországi Ruszin Kutató Intézet kiadványa. Hodinka Antal: A kárpátaljai rutének lakóhelye, gazdaságuk és múltjuk. Budapest, Jövő a Szent Korona jegyében A Magyarok VIII. Világkongresszusa 209

18 Nemzetstratégiai konferencia Előadások Hodinka Antal: II. Rákóczi Ferenc fejedelem és a gens fidelissima. Pécs, Lehoczky Tivadar: Bereg vármegye monographiája. Ungvár, Lehoczky Tivadar: Bereg vármegye. Beregszász, Magocsi Paul Robert: The Shapping of a National Subcarpathian Rus Cambridge-London, Magocsi Paul Robert: The Language Question Among the Subcarpathian Rusyns. Fairview, Mészáros Károly: A magyarországi oroszok története. Pest, Popovics Tibor Miklós: Adalékok a ruszinok néprajzához, különös tekintettel a fával kapcsolatos tradicionális foglalkozásaikra (XVIII-XX. század). Tanulmányok a magyarországi bolgár, görög, lengyel, örmény, ruszin nemzetiség néprajzából I. kötet oldal, Budapest, Magyar Néprajzi Társaság. Popovics Tibor Miklós: Adatok a ruszin etnonim értelmezéséhez. Tanulmányok a magyarországi bolgár, görög, lengyel, örmény, ruszin nemzetiség néprajzából II. kötet oldal, Budapest, Magyar Néprajzi Társaság. Popovics Tibor Miklós: A migráció szerepe a ruszin etnikum kialakulásában és területi elhelyezkedésében. In: Migráció (Tanulmánygyűjtemény) I KSH. Budapest, Popovics Tibor Miklós: A Szent István Korona és a ruszinok. A Szentkoronaeszme és a Szent Korona népei. A Millenniumi konferencia szerkesztett előadásai május 18. Budapest, Popovics Tibor Miklós: Vlach jog vlach kolonizáció. Adatok a ruszin települések létrejöttének kérdéséhez. Tanulmányok a magyarországi bolgár, görög, lengyel, örmény, ruszin nemzetiség néprajzából kötet, Budapest, Magyar Néprajzi Társaság. Popovics Tibor Miklós: II. Rákóczi Ferenc fejedelem és a ruszinok. Országos Ruszin Hírlap, szám, szám., Budapest Szabó István: Ugocsa megye. Budapest, Szabó Oreszt: A magyar oroszokról (Ruthének). Budapest, Szulincsák László: Mikor történt a kárpátaljai rutének betelepülése hazánkba? Ungvár, Dr. Tóth Zoltán József: A Szent Korona, a magyarság és a velünk élő népek. A Szentkorona-eszme és a Szent Korona népei. Millenniumi konferencia szerkesztett előadásai május 18. Budapest, Udvari István: Ruszinok a XVIII. században. Történelmi és művelődéstörténeti tanulmányok. Nyíregyháza, Vigh Kálmán: Borostyánkői Egán Ede a hegyvidéki nép jótevője ( ). A VII. Nemzetközi Ruszinisztikai Konferencia előadásai oldal 2001., Budapest, Magyarországi Ruszin Kutató Intézet kiadványa. Dr. Popovics Tibor Miklós igazgató Magyarországi Ruszin Kutató Intézet 210 Budapest, augusztus

A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI

A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI dr. SPENIK SÁNDOR, Ungvári Nemzeti Egyetem Kárpátalja SZOLNOK - 2014 Kárpátalja

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Észak-Magyarország külföldi vendégforgalma a KSH statisztikák tükrében

Észak-Magyarország külföldi vendégforgalma a KSH statisztikák tükrében Észak-Magyarország külföldi vendégforgalma a KSH statisztikák tükrében 211-214 Készítette: Nagy Júlia TDM menedzser MIDMAR Nonprofit Kft Külföldi vendégéjszakák száma Észak-Magyarország kereskedelmi szálláshelyein

Részletesebben

A PDF fájlok elektronikusan kereshetőek. A dokumentum használatával elfogadom az Europeana felhasználói szabályzatát.

A PDF fájlok elektronikusan kereshetőek. A dokumentum használatával elfogadom az Europeana felhasználói szabályzatát. A PDF fájlok elektronikusan kereshetőek. A dokumentum használatával elfogadom az Europeana felhasználói szabályzatát. A PDF fájlok elektronikusan kereshetőek. A dokumentum használatával elfogadom az Europeana

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II. Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap Történelmi verseny 2. forduló A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap 1. Határozd meg Partium fogalmát, és sorold fel a Partiumot alkotó vármegyéket! (3 pont) 2. Az alábbi képeken Partium híres szülöttei

Részletesebben

VÁZLATOK. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Székelyföld Marosvásárhely, Kolozsvár, Székelyudvarhely

VÁZLATOK. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Székelyföld Marosvásárhely, Kolozsvár, Székelyudvarhely VÁZLATOK XI. A természeti erőforrásokban gazdag Románia ÁLTALÁNOS ADATOK Elhelyezkedése: Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Határai: É: Ukrajna ÉK: Moldova K: Ukrajna,

Részletesebben

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

A XVIII. kerületi nemzetiségi önkormányzatok 2015. évi pályázati (program) célú megítélt önkormányzati támogatása

A XVIII. kerületi nemzetiségi önkormányzatok 2015. évi pályázati (program) célú megítélt önkormányzati támogatása A XVIII. kerületi nemzetiségi önkormányzatok 2015. évi pályázati (program) célú megítélt önkormányzati a Budapest Főváros XVIII. kerületi Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat: Szent Cirill és Szent Metód Ünnepe.

Részletesebben

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék 6 5 4 3 2 1 A Föld népességszám-változása az utóbbi kétezer évben (adatforrás:

Részletesebben

Megoldás és pontozási útmutató

Megoldás és pontozási útmutató Tanulmányi Verseny 2007/2008 TÖRTÉNELEM. (iskolai) forduló 2007. december 13. Megoldás és pontozási útmutató A kérdéseknél 1-1 pont adható minden helyes feladategységre. Az eltéréseket külön jelöljük.

Részletesebben

ETNIKAI TÉRFOLYAMATOK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN

ETNIKAI TÉRFOLYAMATOK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN ETNIKAI TÉRFOLYAMATOK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN Kocsis Károly A Magyar Tudomány Napja Erdélyben 10. Fórum Az erdélyi magyar tudomány a rendszerváltás után Kolozsvár, 2011 A Kárpát-medence mint magyar geopolitikai

Részletesebben

Iskolánk rövid története

Iskolánk rövid története 1887 1979 2003 1 Iskolánk rövid története Korszakok, elnevezések: Iskolánk 1887-ben Református Felekezeti Elemi Népiskola néven kezdte meg működését egy 1927/28-as iskolai statisztikai jelentés szerint.

Részletesebben

Migrációs trendek és tervek Magyarországon

Migrációs trendek és tervek Magyarországon Migrációs trendek és tervek Magyarországon Gödri Irén HELYZETKÉP: 5 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet 214. január 2., Budapest Előzmények: - 1956 1957: nagyfokú elvándorlás (194 ezer fő) - 1958

Részletesebben

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások

Részletesebben

Kevés József csendőr főtörzsőrmester, vasúti őrsparancsnok Dr. Kevés István ny. honv. ezredes emlékezése Édesapjáról

Kevés József csendőr főtörzsőrmester, vasúti őrsparancsnok Dr. Kevés István ny. honv. ezredes emlékezése Édesapjáról Kevés József csendőr főtörzsőrmester, vasúti őrsparancsnok Dr. Kevés István ny. honv. ezredes emlékezése Édesapjáról Lőrinci nagyközségben (akkor Nógrád megye) egy kisnemesi familia negyedik gyermekeként

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

A székely akció: egy regionális állami fejlesztési program története (1902 1920) Balaton Petra. Hétfa, Budapest, 2014. március 06.

A székely akció: egy regionális állami fejlesztési program története (1902 1920) Balaton Petra. Hétfa, Budapest, 2014. március 06. A székely akció: egy regionális állami fejlesztési program története (02 20) Balaton Petra Hétfa, Budapest, 204. március 06. Áttekintés A perifériák gazdasági-társadalmi helyzete a XIX. század végén Társadalmi

Részletesebben

A RUTÉN AKCIÓ" BEREG VÁRMEGYÉBEN (1897-1901)

A RUTÉN AKCIÓ BEREG VÁRMEGYÉBEN (1897-1901) Gottfried Barna A RUTÉN AKCIÓ" BEREG VÁRMEGYÉBEN (1897-1901) Hogyan definiálhatnánk a rutén akciót"? A XLX. század végén egy meghatározott régió (Északkeleti-Kárpátok), egy adott társadalmi csoport (a

Részletesebben

Ukrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól: a kárpátaljai magyarságot érintő problémák és perspektívák. Piliscsaba, 2013. július 12.

Ukrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól: a kárpátaljai magyarságot érintő problémák és perspektívák. Piliscsaba, 2013. július 12. Ukrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól: a kárpátaljai magyarságot érintő problémák és perspektívák Piliscsaba, 2013. július 12. Ukrajna lakossága nemzetiség és anyanyelv szerint a 2001. évi

Részletesebben

VÁZLATOK. VIII. Az alpi országok: Ausztria, Szlovénia és Svájc. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa középső részén helyezkedik el.

VÁZLATOK. VIII. Az alpi országok: Ausztria, Szlovénia és Svájc. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa középső részén helyezkedik el. VÁZLATOK VIII. Az alpi országok: Ausztria, Szlovénia és Svájc AUSZTRIA Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa középső részén helyezkedik el. Határai: É: Németország, Csehország K: Szlovákia, Magyarország

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG

TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG TÖRTÉNELEM NYOLCADIKOS VIZSGA 5-8. ÉVFOLYAM ANYAGÁBÓL SZÓBELI VIZSGA TÉTELEK ALAPJÁN A szóbeli vizsga menete: a tanulók a tétel kihúzása után kb. 30 perc felkészülési

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

Önkormányzati erdõk. Alapítványi erdõk

Önkormányzati erdõk. Alapítványi erdõk Önkormányzati erdõk Alapítványi erdõk Az alapítványok az önkormányzattal rendelkezõ vagyonkezelés sajátos formáját jelentették. Az alapítványt létesítõ magán- vagy jogi személyek a legtöbb esetben meghatározták

Részletesebben

Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK?

Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK? Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK? A népeknek természet szerint való jussa van a szabadsághoz, éppen úgy, mint a halnak a vízhez, a madárnak a levegőéghez, mert szabadság nélkül az ember nem is Isten

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI RUSZINOK IDENTITÁSMEGŐRZÉSI TÖREKVÉSEI

A MAGYARORSZÁGI RUSZINOK IDENTITÁSMEGŐRZÉSI TÖREKVÉSEI A MAGYARORSZÁGI RUSZINOK IDENTITÁSMEGŐRZÉSI TÖREKVÉSEI Popovics Tibor Miklós Napjaink ruszinjait egyes kutatók (például Petro Trohanovszkij Lengyelországból) joggal nevezik Közép-Európa kurdjainak. Való

Részletesebben

E-mail: ugyfelszolgalat@nfgm.gov.hu Web: www.kiut.hu MEGHÍVÓ TERVEZET. A KIÚT Térségfejlesztési Egyesület Hungary és a

E-mail: ugyfelszolgalat@nfgm.gov.hu Web: www.kiut.hu MEGHÍVÓ TERVEZET. A KIÚT Térségfejlesztési Egyesület Hungary és a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium KIÚT Térségfejlesztési Egyesület 4625 Záhony, Euópa tér 20. 1055 Budapest, Honvéd u. 13-15. Tel.: 45/525-633 Tel.: 1/374-2700 E-mail: kiutzh@axelero.hu E-mail:

Részletesebben

А kijevi kormány tudtával és utasítására Kelet-Ukrajnában folyó népirtás, valamint az е11еz nyújtott kűlмő di támogatás elítéléséről

А kijevi kormány tudtával és utasítására Kelet-Ukrajnában folyó népirtás, valamint az е11еz nyújtott kűlмő di támogatás elítéléséről Оxszаw,А: ёs Hivatal a Xtc+~~~S -fi ( S 4 11 Az Országgyúlés /2014. ( ) ОСУ Ьatározata Ёdс.«t: 2о14.1 иl. 0 ~. А kijevi kormány tudtával és utasítására Kelet-Ukrajnában folyó népirtás, valamint az е11еz

Részletesebben

Családfa. Jakabné (szül.? Ella) 1850-es évek 1944. Klein Izraelné (szül.? Gitta) 1854 1944. Klein Izrael 1852 1944. Hollander Jakab.

Családfa. Jakabné (szül.? Ella) 1850-es évek 1944. Klein Izraelné (szül.? Gitta) 1854 1944. Klein Izrael 1852 1944. Hollander Jakab. Családfa Apai nagyapa Hollander Jakab 1850-es évek 1933 Apai nagyanya Hollander Jakabné (szül.? Ella) 1850-es évek 1944 Anyai nagyapa Klein Izrael 1852 1944 Anyai nagyanya Klein Izraelné (szül.? Gitta)

Részletesebben

Albertirsai híres evangélikus évfordulók

Albertirsai híres evangélikus évfordulók Albertirsai híres evangélikus évfordulók Fél évszázad a közösségben. Erős várunknak Albertirsán erős alapjai vannak. Koszorú Michalko Pál sírjára. Aszlovák nyelvet itt már kevesen beszélik, mégis meglepően

Részletesebben

HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ

HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ I. FORDULÓ Név:... Cím:.. Iskola, évfolyam:.. E-mail cím:... 1. Milyen okok vezettek a reformmozgalom kibontakozásához?

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327 Jeney János 1 A MAGYAR NÉPESSÉG FELTÉRKÉPEZÉSE A 19. SZÁZAD VÉGÉN/ 20. SZÁZAD ELEJÉN Magyarország területén élő népeket ábrázoló térképek készítése a történelem során a 19. század közepétől a 20. század

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

FONTOS, HOGY MINDENKI TUDJA!!!

FONTOS, HOGY MINDENKI TUDJA!!! FONTOS, HOGY MINDENKI TUDJA!!! A KITELEPÍTÉSTŐL AZ ÚJ HAZÁIG Ezer szállal összekötve: A németek a közép-európai országokban évszázadokon át fontos szerepet játszottak nem csupán a társadalmi, gazdasági

Részletesebben

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. Személyes adatok: Név: Demjén Izabella Születési hely és idő: Ukrajna, Rát, 1989. május 5. Elérhetőség: demiza@gmail.

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. Személyes adatok: Név: Demjén Izabella Születési hely és idő: Ukrajna, Rát, 1989. május 5. Elérhetőség: demiza@gmail. SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ Személyes adatok: Név: Demjén Izabella Születési hely és idő: Ukrajna, Rát, 1989. május 5. Elérhetőség: demiza@gmail.com Tanulmányok: Alapfokú képzés: 1995 2004 Ráti Általános Iskola

Részletesebben

KÓDEX. Szultán és császár birodalmában MAGYARORSZÁG -? MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETE 1526-1790 KOSSUTH KIADÓ

KÓDEX. Szultán és császár birodalmában MAGYARORSZÁG -? MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETE 1526-1790 KOSSUTH KIADÓ M A G Y A R KÓDEX Szultán és császár birodalmában MAGYARORSZÁG -? MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETE 1526-1790 KOSSUTH KIADÓ Tartalom 1. FEJEZET/TÖRTENELEM 7 POLITIKA ÉS HADÜGY A TÖRÖK KORBAN (1526-1699) / Fodor Pál Oborni

Részletesebben

Ez itt az ősi balladák világa, Mesél az erdő, súg a szűzi csend: A székely sors nagy barna szárnyú sasként Hegyek felett s a szívekben kereng.

Ez itt az ősi balladák világa, Mesél az erdő, súg a szűzi csend: A székely sors nagy barna szárnyú sasként Hegyek felett s a szívekben kereng. Erdély története Ez itt az ősi balladák világa, Mesél az erdő, súg a szűzi csend: A székely sors nagy barna szárnyú sasként Hegyek felett s a szívekben kereng. Megejt a rét, az illatos kaszáló Ezer virágból

Részletesebben

Eltűnő kultúrák nyomában

Eltűnő kultúrák nyomában Eltűnő kultúrák nyomában VI. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2009. október 5-12. Torockó-Verespatak--Gura Humorului Erdély. Minden magyarban ennek a szónak a hallatán valamilyen érzelmi

Részletesebben

Maderspach Ferenc síremléke 1. /K/katonak.htm. 1 Forrás: Kalapis Zoltán: Életrajzi Kalauz II. http://www.banaterra.eu/ mayar

Maderspach Ferenc síremléke 1. /K/katonak.htm. 1 Forrás: Kalapis Zoltán: Életrajzi Kalauz II. http://www.banaterra.eu/ mayar ZSOMBOLYA Zsombolya, románul Jimbolia, németül Hatzfeld város a román-szerb határ mellett, Temesvártól 45 km-re Nyugatra. Lakosainak száma 2002-ben kevéssel haladta meg a 11 ezret, az egykori 8 ezres helyi

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Rechnitz Sámuel 1850-es évek 1890-es évek. Interjúalany

Családfa. Anyai nagyapa. Rechnitz Sámuel 1850-es évek 1890-es évek. Interjúalany Családfa Apai nagyapa Geiringer Vilmos? 1944 Apai nagyanya Geiringer Vilmosné (szül. Rechnitz Antónia)?-1944 Anyai nagyapa Rechnitz Sámuel 1850-es évek 1890-es évek Anyai nagyanya Rechnitz Sámuelné (szül.

Részletesebben

Gyorsított időutazás

Gyorsított időutazás Gyorsított időutazás Új kerettantervek Iskolatípusonként külön tanterv - 4 osztályos gimnázium és szakközépiskola - 8 osztályos gimnázium - 6 osztályos gimnázium Változatlan óraszámok (2 2 3 3) A korábbihoz

Részletesebben

Hospodárska geografia

Hospodárska geografia Hospodárska geografia A GAZDASÁGI ÉLET JELLEMZŐI Világgazdaság szereplői: - nemzetközi óriáscégek, - integrációk(együttműködések), - országok, Ezek a földrajzi munkamegosztáson keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

Európai ünnepnapok 2012

Európai ünnepnapok 2012 Európai ünnepnapok 2012 Ausztria október 26. december 8. Úrnapja Az örökös semlegesség ünnepe napja Szeplőtelen fogantatás ünnepe Belgium július 21. november 2. november 11. december 6. Nemzeti ünnep napja

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Apai nagyanya. Anyai nagyanya. Apai nagyapa. Apa. Anya. Házastárs. Testvérek. Interjúalany. Gyermekek

Családfa. Anyai nagyapa. Apai nagyanya. Anyai nagyanya. Apai nagyapa. Apa. Anya. Házastárs. Testvérek. Interjúalany. Gyermekek Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Baik Gyula?? Baik Gyuláné (szül. Landsinger Gizella)? 1937? Schischa Ignác 1847 1910 Schischa Ignácné (szül. Österreicher Regina) 1870 1925

Részletesebben

A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON

A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON 2009. év Kiadja: Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály ISSN 1418-7493 - 3 - I. ÖSSZEFOGLALÓ ADATOK 2007-ben

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

Egyházi és állami anyakönyvek a Kárpátaljai Állami Levéltárban

Egyházi és állami anyakönyvek a Kárpátaljai Állami Levéltárban Egyházi és állami anyakönyvek a Kárpátaljai Állami Levéltárban M A R K A N I C S M I H A J L O, A K Á L I G A Z G A T Ó H E L Y E T T E S E F O R D Í T O T T A : K U T A S S Y I L O N A Magyarországon,

Részletesebben

Nemzetközi kitekintés egy alkotmány-preambulum megalkotásához

Nemzetközi kitekintés egy alkotmány-preambulum megalkotásához Illyés Gergely Nemzetközi kitekintés egy alkotmány-preambulum megalkotásához A dr. Ioan Stanomir által vezetett, a romániai politikai és alkotmányos rendszert elemző államfői bizottság számos kérdésben

Részletesebben

KÉSZÍTETTE: VARGA ÁRPÁDNÉ TANÁR ÉS A 7. OSZTÁLY TANULÓI

KÉSZÍTETTE: VARGA ÁRPÁDNÉ TANÁR ÉS A 7. OSZTÁLY TANULÓI KÉSZÍTETTE: VARGA ÁRPÁDNÉ TANÁR ÉS A 7. OSZTÁLY TANULÓI 0 Börzsöny Visegrádi - hegység Duna A Duna Budapest és Esztergom közötti régiójának neve Dunakanyar, Magyarország második kiemelt turisztikai központja

Részletesebben

Kamond (település bemutatása)

Kamond (település bemutatása) Kamond (település bemutatása) Kamond elhelyezkedése: Kamond község Magyarországon, Veszprém megye nyugati peremén, a Devecseri Járás területén, a 8-as számú Főút és a Marcal folyó mellett található. Területe:

Részletesebben

Közlekedésföldrajz. Összeállította: Sallai András

Közlekedésföldrajz. Összeállította: Sallai András Közlekedésföldrajz Összeállította: Sallai András 1. Ausztria (1995) 2. Belgium (1957) 3. Bulgária (2007) 4. Ciprus (2004) 5. Csehország (2004) 6. Dánia (1973) 7. Egyesült Királyság (1973) 8. Észtország

Részletesebben

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12.

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12. A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában Budapest, 2009. november 12. A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai Az áru-és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika

Részletesebben

Békés. megye. Békéscsabai járás. Honlap: http://nemzetiegyseg.com/bekescsabaj.html Adatbázis: http://nemzetiegyseg.com/bekescsabaj.

Békés. megye. Békéscsabai járás. Honlap: http://nemzetiegyseg.com/bekescsabaj.html Adatbázis: http://nemzetiegyseg.com/bekescsabaj. Békés megye Békéscsabai járás Honlap: http://nemzetiegyseg.com/bekescsabaj.html Adatbázis: http://nemzetiegyseg.com/bekescsabaj.xls Honlap: http://www.hiszi-map.hu/catalog/displayimage.php?pid=1587&fullsize=1

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló 2013. január 30. Össz.pontszám: 30p Versenyző neve: Osztály:. Iskola neve:. Az utolsó fordulónak egyetlen témája van: a trianoni békediktátum (békeszerződés).

Részletesebben

Történelmi tanulmányi verseny

Történelmi tanulmányi verseny Kováts Mihály Emléknapok Történelmi tanulmányi verseny 8. évfolyam 2006 1. Válaszd ki az idırendileg helyes sort! A. Károlyi M. kormányt alakít A Monarchia aláírja a fegyverszünetet Megalakul a Magyar

Részletesebben

HISTORIA NOSTRA TÖRTÉNELEM VETÉLKEDŐ A MAGYARSÁG TÖRTÉNELME AZ 1848-AS FORRADALOMTÓL A A KIEGYEZÉSSEL BEZÁRÓLAG

HISTORIA NOSTRA TÖRTÉNELEM VETÉLKEDŐ A MAGYARSÁG TÖRTÉNELME AZ 1848-AS FORRADALOMTÓL A A KIEGYEZÉSSEL BEZÁRÓLAG A MAGYAR TANNYELVŰ KÖZÉPISKOLÁK IX. ORSZÁGOS TANTÁRGYVERSENYE HISTORIA NOSTRA TÖRTÉNELEM VETÉLKEDŐ A MAGYARSÁG TÖRTÉNELME AZ 1848-AS FORRADALOMTÓL A A KIEGYEZÉSSEL BEZÁRÓLAG I.FELADAT: Magyarázd meg röviden

Részletesebben

ÁRTÁND KÖZSÉG TÖRTÉNETE

ÁRTÁND KÖZSÉG TÖRTÉNETE ÁRTÁND KÖZSÉG TÖRTÉNETE Ártánd Község a Bihari síkságon található Sík vidéki utcás útifalu a 42. sz. főút mentén határátkelőhely Románia felé. Árpádkori település a megye egyik legrégibb faluja. 1075-ben

Részletesebben

A limanowai csata emléknapja Sopronban

A limanowai csata emléknapja Sopronban A limanowai csata emléknapja Sopronban 2 A limanowai csata emléknapja Sopronban A Soproni Huszár Hagyományőrző Egyesület nevében köszöntöm vendégeinket, tagjainkat, és a megjelenteket. Egyesületünk császári

Részletesebben

Visegrád. Esztergom. KÉSZÍTETTE: VARGA ÁRPÁDNÉ TANÁR ÉS Az 5. 6. OSZTÁLY TANULÓI

Visegrád. Esztergom. KÉSZÍTETTE: VARGA ÁRPÁDNÉ TANÁR ÉS Az 5. 6. OSZTÁLY TANULÓI Visegrád Esztergom KÉSZÍTETTE: VARGA ÁRPÁDNÉ TANÁR ÉS Az 5. 6. OSZTÁLY TANULÓI 0 A Dunakanyar legszebb városai Duna folyó Esztergom Visegrád Szentendre Vác Budapest Duna folyó 1 ESZTERGOM VISEGRÁD A Duna

Részletesebben

Pesthidegkút bemutatása

Pesthidegkút bemutatása BUDAPEST II. kerület / Pesthidegkút Pesthidegkút bemutatása 2013. szeptember 26. 1 Budapest II. kerülete A II. kerület területe: 36 km 2 Népesség: Polgármester: 88 200 fő Dr. Láng Zsolt 2 Pesthidegkút

Részletesebben

KÖZÉPPONTBAN A BIZÁNCI RÍTUSÚ ZENE CON SPIRITO EGYHÁZZENEI FESZTIVÁL. Nemzeti Kulturális Alap

KÖZÉPPONTBAN A BIZÁNCI RÍTUSÚ ZENE CON SPIRITO EGYHÁZZENEI FESZTIVÁL. Nemzeti Kulturális Alap KÖZÉPPONTBAN A BIZÁNCI RÍTUSÚ ZENE CON SPIRITO EGYHÁZZENEI FESZTIVÁL NYÍREGYHÁZA DEBRECEN PÉCS SOPRON Nemzeti Kulturális Alap A Con Spirito Egyházzenei Fesztivál évente ismétlõdõ esemény, amelyen a nagy

Részletesebben

Családfa. nagyapa Marmorstein. Lorber Sámuel? 1933. Interjúalany. Bognár Pálné (szül. Mermelstein / Marmorstein/ Éva) 1929.

Családfa. nagyapa Marmorstein. Lorber Sámuel? 1933. Interjúalany. Bognár Pálné (szül. Mermelstein / Marmorstein/ Éva) 1929. Családfa Apai nagyapa Marmorstein Herman?? Apai nagyanya Marmorstein Hermanné (szül. Gottesman Ilona)?? Anyai nagyapa Lorber Sámuel? 1933 Anyai nagyanya Lorber Sámulné (szül. Goldiner Ida)?? Apa Marmorstein

Részletesebben

10. 10. Vallás, felekezet

10. 10. Vallás, felekezet 10. 10. Vallás, felekezet Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Vallás, felekezet Budapest, 2014 Központi Statisztikai Hivatal, 2014 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-356-5 Készült

Részletesebben

ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK. Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9.

ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK. Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9. ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9. ÁLLAMI SZUVERENITÁS ÉS ANNAK ALANYI KÖREI 1. A magyar állami szuverenitás személyi hatálya A magyar állampolgárok

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét.

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. A TRIANONI BÉKE Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. 1. Általános jellemzők: a többihez hasonlóan megalázó rablóbéke területi

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban 21/63 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 63. szám 21. május 26. Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban A tartalomból 1 Bevezetõ 1 Az Európai Unió országaiban

Részletesebben

Pesthidegkút bemutatása

Pesthidegkút bemutatása BUDAPEST II. kerület / Pesthidegkút Pesthidegkút bemutatása 2012. október 4. 1 Budapest II. kerülete P.H P.H. A II. kerület területe: Népesség: Polgármester: 36 km 2 88 200 fő Dr. Láng Zsolt 2 Pesthidegkút

Részletesebben

Pszichiátriai betegek közösségi ellátásának ELUTASÍTOTT pályázatai

Pszichiátriai betegek közösségi ellátásának ELUTASÍTOTT pályázatai megzése 1 SZOC BF 08 K 0005 Hahuszo Kht. HAHUSZO KHT Hajdúnánási Humán Otthon Közhasznú Társaság Hajdú Bihar 4080 Hajdúnánás Fürdő út 1. 2 SZOC BF 08 K 0009 3 SZOC BF 08 K 0020 4 SZOC BF 08 K 0034 Hajdúhadház

Részletesebben

Kastély látogató Magyarózdon

Kastély látogató Magyarózdon Kastély látogató Magyarózdon *Ha először jár Magyarózdon, olvassa el figyelmesen az Ú (mint útmutatás) jelzést. Festői képet nyújt az a lankás dombokkal övezett völgy, amely Marosludastól húzódik déli

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

2008/1. Találkozások. A kiállítást dr. Schneider Márta kulturális szakállamtitkár nyitotta meg.

2008/1. Találkozások. A kiállítást dr. Schneider Márta kulturális szakállamtitkár nyitotta meg. Nápolytól délre 2008. január 21-én nyílt meg Nicola Giuseppe Smerilli fotókiállítása Nápolytól délre címmel. A fotókat Olaszország legdélibb részének tájai, illetve Dante Marianacci Odüsszeusz a szélben

Részletesebben

A Kubinyi Ferenc Múzeum szolgáltatásai 3170 Szécsény, Ady Endre u. 7. (Forgách-kastély)

A Kubinyi Ferenc Múzeum szolgáltatásai 3170 Szécsény, Ady Endre u. 7. (Forgách-kastély) A Kubinyi Ferenc Múzeum szolgáltatásai 3170 Szécsény, Ady Endre u. 7. (Forgách-kastély) I. Az épület története A mai épület elődjét, a várkastélyt, a Kacsics nemzetségből származó Szécsényi Tamás, vagy

Részletesebben

Német nép- és honismeret

Német nép- és honismeret Német nép- és honismeret 9. évfolyam A germánok története Népvándorlás A magyar nép honfoglalása Család A kötelező tananyag kiegészítése, a germánok népvándorlásával és a keleti germánok birodalmi alapításaival

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon (a 2001. évi népszámlási adatok rövid összefoglalása)

Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon (a 2001. évi népszámlási adatok rövid összefoglalása) Tóth Ágnes - Vékás János Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon (a 2001. évi népszámlási adatok rövid összefoglalása) Etnikai-nemzeti Kisebbségkutatató Intézet www.mtaki.hu A népszámlálás módszertana

Részletesebben

Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon

Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon II. II. Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon II. Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon Művelődéstörténeti konferencia a jezsuita rend sárospataki

Részletesebben

A Tisza-part természeti szépségével, élővilágával ismerkedtünk, majd megvizsgáltuk a víz tisztaságát. Következő úti célunk Visk volt.

A Tisza-part természeti szépségével, élővilágával ismerkedtünk, majd megvizsgáltuk a víz tisztaságát. Következő úti célunk Visk volt. Őseink útján járva A vecsési Halmi Telepi Általános Iskola húsz hetedik osztályos tanulója 2012. május 10.- 2012. május 13. között Ukrajnába utazott tanulmányi kirándulásra a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.

Részletesebben

2. térkép: Szatmár vármegye természetföldrajzi képe és közigazgatási beosztása 1889-ben. Forrás: Gönczy P. 1889.

2. térkép: Szatmár vármegye természetföldrajzi képe és közigazgatási beosztása 1889-ben. Forrás: Gönczy P. 1889. 1. térkép: A vizsgált terület települései. 1 = államhatár; 2 = megyehatár Romániában; 3 = folyó; 4 = településhatár; BH = Bihor/Bihar; SM = Satu Mare/Szatmár; MM = Maramureş/Máramaros. A települések számait

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

A kiiskolázottak ndorlása

A kiiskolázottak ndorlása A kiiskolázottak elvándorl ndorlása agyelszívás A kiművelt emberfők k elvándorl ndorlása Pártálláspontok miatt hosszú ideig nemigen lehetett a kivándorl ndorlás s problémájáról l beszélni, holott súlyos

Részletesebben

Magyarország katonai felmérései

Magyarország katonai felmérései Jankó A nnamária Magyarország katonai felmérései 1763-1950 2007 TARTALOM E lő sz ó... 9 I. Az első katonai felmérés (1763-1787)... 13 1. 1. Az 1. katonai felmérés előzményei... 13 1. 2. Az 1. katonai felm

Részletesebben

A KÁBÍTÓSZER KIPRÓBÁLÁSÁNAK OKAIRÓL

A KÁBÍTÓSZER KIPRÓBÁLÁSÁNAK OKAIRÓL A KÁBÍTÓSZER KIPRÓBÁLÁSÁNAK OKAIRÓL az egyetemi hallgatók körében végzett vizsgálatok alapján SZERKESZTETTE: Münnich Ákos Budapest, 2003 A könyv a Debreceni Egyetem, a GYISM (pályázati kód: KAB-KT-02-34),

Részletesebben

Igaz ez az egyénre, s talán még inkább igaz a népekre, nemzetekre.

Igaz ez az egyénre, s talán még inkább igaz a népekre, nemzetekre. Kelemen Hunor szövetségi elnök ünnepi beszéde Madéfalván A legnagyobb dicsőség nem az, hogy soha nem vallunk kudarcot, hanem hogy minden bukás után képesek vagyunk felemelkedni vallotta a huszadik század

Részletesebben

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés Ilosvai Péter, IT Services Hungary IT Services Hungary, a legnagyobb IT szolgáltató központ Magyarországon Tevékenységünk: Nemzetközi

Részletesebben

LÉPÉSEK A SZARAJEVÓI MERÉNYLET UTÁN. RedRuin Consulting munkája

LÉPÉSEK A SZARAJEVÓI MERÉNYLET UTÁN. RedRuin Consulting munkája LÉPÉSEK A SZARAJEVÓI MERÉNYLET UTÁN RedRuin Consulting munkája BEVEZETÉS 1914. július 12. SZERB VILLÁMHADMŰVELET HELYZETELEMZÉS ERŐSSÉGEK felfelé ívelő, diverz gazdaság véderő tv. (hadsereg modernizációja)

Részletesebben

Teleki Pál, az erdélyi politikus. A revízió teoretikusa és Erdély-politikája (1920/1940-1941)

Teleki Pál, az erdélyi politikus. A revízió teoretikusa és Erdély-politikája (1920/1940-1941) Teleki Pál, az erdélyi politikus A revízió teoretikusa és Erdély-politikája (1920/1940-1941) Népesedési és etnikai változások Magyarországon a török korban Népességvándorlás a XVIII. századi Magyarországon

Részletesebben

A Kárpátaljai Magyarság a statisztikai adatok tükrében

A Kárpátaljai Magyarság a statisztikai adatok tükrében A Kárpátaljai Magyarság a statisztikai adatok tükrében a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség eredeti szövege KMKSZ, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, Ungvár, 1999. A Kárpát-medence ÉK-i részén,

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

Integrált térségi közlekedésfejlesztés az EU szempontjai szerint

Integrált térségi közlekedésfejlesztés az EU szempontjai szerint Integrált térségi közlekedésfejlesztés az EU szempontjai szerint Dr. Egyházy Zoltán osztályvezető Balatonföldvár, 2012. május 15. AZ ELŐADÁS TÁRGYA Európa bajban van... 100 évvel ezelőtt... a dualista

Részletesebben