A Szent Korona országa és a ruszinok, mint II. Rákóczi Ferenc fejedelem leghűségesebb népe, gens fidelissima

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Szent Korona országa és a ruszinok, mint II. Rákóczi Ferenc fejedelem leghűségesebb népe, gens fidelissima"

Átírás

1 Dr. Popovics Tibor Miklós A Szent Korona országa és a ruszinok... Dr. Popovics Tibor Miklós A Szent Korona országa és a ruszinok, mint II. Rákóczi Ferenc fejedelem leghűségesebb népe, gens fidelissima A magyar Szent István Korona, a Szent Korona országa, a Szentkorona-tan, a Szentkorona-eszme meghatározó szerepet játszott a ruszin nép, a ruszin etnikum létrejöttének több évszázados, mintegy ezeréves folyamatában. Dr. Tóth Zoltán József szerint A Szent Korona által közvetített szakrális értékvilág, valamint a rendi és polgári magyar állam történelme általánosságban bizonyítja, hogy a magyarországi közélet és a közjog évszázados jellemzője a hazai, vagy befogadott nemzetiségek, népek széleskörű önállósága. Ugyancsak Dr. Tóth Zoltán József szerint az ismert magyar kutató, Mikó Imre a Nemzetiségi jog és a nemzetiségi politika című művében megállapítja, hogy a a Szent István Intelmei-hez visszavezethető magyar politika lényegét fejezi ki a»populus«fogalom középkori-rendi használata. Ugyanis a magyar nemzet, a populus»nyitva állott a nemzetiségek, a natio-k számára, s a plebs körébe tartozó natio-k feltörekvő fiainak az volt a legfőbb vágyuk, hogy Hungária e legkiválóbb fiait magában foglaló nemesi nemzet, vagyis a magyar nemesség körében felemelkedhessenek«. Továbbá a magyar név kettős jelentéséről:»van egy magyar nép, mint etnikai és nyelvi egység, és van egy magyar nemzet, mely merőben szellemi, majd politikai egység. Ez utóbbit natio Hungarica-nak nevezik, mely Werbőczy populusának helyét kezdi elfoglalni«a magyar rendi nacionalizmus korában,»de ugyanazt a magyar nemesi nemzetet jelöli meg, amelybe mindenféle nemzetiségű nemes egyenlő jogokkal tartozott, szemben a «gente Hungaricus»-szal, mely csak a magyar nemzetiségű embereket, rendi-állásukra tekintet nélkül jelölte meg. Dr. Tóth Zoltán József szerint Mikó Imre megállapítja továbbá, hogy ez a rendi nemzetfogalom az alapja a Deák Ferenc által kidolgozott (1848) magyar politikai nemzet fogalmának (1868: XLIV. tc.). Deák, a rendi nemzet fogalmának kiszélesítésével, az állampolgári jogok alanyává kívánta tenni így a hon valamennyi polgárát, társadalmi állásra, vagyoni helyzetre és foglalkozásra való tekintet nélkül és ugyanakkor tekintet nélkül arra is, hogy melyik nemzetiséghez tartoznak. Bár István király egyértelműen Róma és a Nyugat felé orientálódott mind vallásilag, mind politikailag, mégis igyekezett baráti jó kapcsolatokat kiépíteni Bizánccal is. Ezt segítette elő egyik húga és Orseolo Ottó velencei doge között 1009-ben kötött házasság, aki a bizánci császár egyik legfontosabb szövetségese Jövő a Szent Korona jegyében A Magyarok VIII. Világkongresszusa 193

2 Nemzetstratégiai konferencia Előadások volt. Így lépett István király szövetséges viszonyba II. Basileos bizánci császárral és egyrészt 1015-ben fegyveres segítséget nyújtott a bizánciaknak az akkori bolgár főváros Ohrid elfoglalásában, másrészt 1023-ban fia, Imre herceg bizánci hercegnőt vett feleségül. Talán ennek is köszönhetően a létrejött Magyar Királyság északkeleti részén, ahol akkor a fehér horvátok, mint a ruszinok legrégebbi szláv ősei éltek, körükben, a zömmel nyugati (római) vallás térhódítása ellenére, mégis több évszázadon át fennmaradhatott a bizánci rítusú vallás, amelyet Cirill és Metód honosítottak meg 863-ban. Ily módon a fehér horvátok már jóval a Kijevi Ruszj 988-as megkeresztelése előtt keresztények voltak, és nem a Kijevi Ruszjtól vették át a bizánci rítusú vallást. Az István király által egyesített ország, a Magyar Királyság Európa egyik jelentős keresztény állama lett. Az a körülmény, hogy az északkelet-magyarországi fehér horvátok, mint a ruszinok ősei, az István magyar király alattvalói voltak, egyúttal azt is jelentette, hogy ők bekerültek a nyugati kultúrkörbe, ami meghatározó lett további sorsuk szempontjából. István királyt 1083-ban a szentek sorába iktatták. Mint Kristó Gyula történész írta: Attól kezdve István neve és szent volta elválaszthatatlanul összefonódott, s minden kor feladatul kapta, hogy meghatározza saját viszonyát Szent Istvánhoz, illetve az általa létrehozott értékekhez, Magyarországhoz, a magyar államhoz a keresztény hithez. A Szent István Korona, ha nem is hasonlított a mai Szent Koronához, mégis évszázadokon keresztül jelképesen megtestesítette egészen napjainkig az első magyar király szellemi és ideológiai üzenetét az utódok számára. A ruszinok ősei (a fehér horvátok) szempontjából különösen fontosak Szent István király híres Intelmei, amelyeket fiához, Imre herceghez intézett, és amelyek tíz fejezetből állnak, akár a tízparancsolat. A hatodik fejezet a vendégek befogadásáról és gyámolításáról szól. Kristó Gyula interpretációjában e fejezet rövid kifejtése a következőképpen értelmezhető: Az idegenből bejövők, a vendégek erősítik, gazdagítják az országot, több nyelvet, több szokást képviselnek, méltók arra, hogy az uralkodó becsben tartsa őket. Mondanunk sem kell, hogy pont ez a Szent István által abban az időben egyedülálló és szokatlan módon kinyilvánított tolerancia tette lehetővé, hogy kezdetben a fehér szerbekkel, avarokkal, bolgárokkal, honfoglaló magyarokkal etnikailag keveredett fehér horvátok a XI. század első felében tovább keveredjenek a betelepülő németekkel, a további évszázadok során pedig a vlach (román, aromun, cincár, szerb, macedón stb.), óorosz, lengyel litván, és a legvégén az ukrán kolonistákkal. Ennek eredményeképpen jött létre az az etnikai koktél, amit ma ruszin népnek vagy etnikumnak nevezünk. Az utóbbinak pedig gyakorlatilag nem sok köze van az ukránokhoz, hiszen az ukrán bevándorlási kolonizáció időben az utolsó volt, és nem játszott meghatározó szerepet a ruszinság kialakulásában. Így az ukrán etnikai réteg a ruszinok etnikai felépítményében csak egy vékonyka szelet volt a magyar, vlach vagy óorosz etnikai rétegek domináns szerepéhez viszonyítva. A tudomány mai állása szerint, így a saját, mintegy ötvenesztendős kutatásaink alapján is megállapítható, hogy a mai ruszin nép (etnikum) több, mintegy 194 Budapest, augusztus

3 Dr. Popovics Tibor Miklós A Szent Korona országa és a ruszinok... tucat etnikum keveredése során jött létre több mint ezer év alatt a nyugati, a keleti és a déli szlávok érintkezési zónájában a Kárpátok déli oldalán, a mai Kárpátalja és Kelet-Szlovákia területén. Az általunk használt etnikai szubsztrátum koncepció, valamint kontakt-elmélet és rendszerszemléletű közelítés alapján a ruszinság kialakulásának folyamatát a következőképpen lehet felvázolni. A ruszinok legrégebbi szláv őseit fehér horvátoknak hívták, akik az etnikai szubsztrátumot képezték. Később erre újabb etnikai rétegek rakódtak rá, így a fehér szerbek, avarok, elszlávosodott avarok, bolgárok, magyarok, németek, vlachok (románok) óoroszok, lengyelek, litvánok, szlovákok, ukránok stb., akik mint egy sajátos etnikai koktélban keveredtek a fehér horvátokkal. Az utóbbiak a legnagyobb mértékben a magyarokkal, a románokkal és az óoroszokkal keveredtek. Ruszinoknak őket az úgynevezett vlach kolonizáció beindításától kezdték nevezni, amikor vlach kenézek és soltészok közvetítésével óorosz telepesek kezdtek érkezni a fehér horvátok által lakott szállásterületre, a mai Kárpátaljára és Kelet-Szlovákiába. Az utóbbiak ugyanis a jövevény óoroszoktól vették át a ruszin etnonim (népmegnevezés) használatát ahhoz hasonlóan, ahogy a bulgáriai szlávok a török nyelvű jövevény bolgár-onugoroktól vették át a bolgár népmegnevezést. A vlach kolonizáció során a XIV. századtól egészen a XVIII. század végéig rendszeres betelepülés volt a mai Kárpátalja és Kelet-Szlovákia területére Galíciából, Volhíniából (Ladomériából), Bukovinából, Podoliából. Egyébként erről vannak a leghitelesebb bizonyítékaink. Több száz ruszinok lakta a mai Kárpátalján és Kelet-Szlovákiában lévő település vonatkozásában megvannak a dokumentumok a levéltárakban. Ezekből kiderül, hogy ki, melyik kenéz vagy soltész alapította az adott települést. A betelepülők, de különösen a kenézek és a soltészok jelentős kiváltságokat kaptak a magyar államtól. Ezek közül egyesek aztán (mert voltak valch-román származású kenézek is) a ruszinság első nemesei lettek, például a Drágffy, Bilkei, Dolhai, Ilosvai családok (a magyar nemességet regisztráló monográfiákban ezek mind szerepelnek). Ezzel kapcsolatban még azt is szeretném elmondani, hogy a ruszinok történetével foglalkozók vonakodnak beismerni azt, hogy a ruszinokban román beütés is van. Biztos, hogy a ruszinok ősei elég nagy számban keveredtek a valchokkal és a románokkal. A vlachok persze nemcsak románok voltak, hanem a mai Észak-Görögország, Macedónia, Albánia területéről is jöttek a mai Bulgária és Románia területének közbeiktatásával a Balkán- és a Kárpát-hegység legelőin keresztül a mai Kárpátalja és Kelet-Szlovákia területére, mint vándor pásztorok és egyúttal kereskedők. A vlachok görögkeleti (pravoszláv) vallásúak voltak. Napjainkig kevés, a vlach kolonizáció időszakában alapított és működő, görögkeleti kolostort örököltünk. Ennek az a magyarázata, hogy a vándorló vlachokat vándorszerzetesek, az úgynevezett kalugyerek kísérték. Ezek prédikálásához és misszionárius tevékenységéhez nem volt szükség állandó jellegű fából vagy kőből épített szakrális kultikus épületekre. Ezért nem mindig lehet hitelesen kimutatni az akkori vlach egyházi központokat. A lényeg az, hogy a mai ruszinok etnikai keveredés folytán jöttek létre, és a ruszinok őseit elsősorban a magyarok, a magyar állam fogadta be. Ezt soha nem Jövő a Szent Korona jegyében A Magyarok VIII. Világkongresszusa 195

4 Nemzetstratégiai konferencia Előadások szabad elfelejteni, mert a honfoglalás pillanatától a mai ruszinok lakta vidékek, legyen az akár a mai Kárpátalja, legyen az Kelet-Szlovákia, akkor már a magyar állam tulajdonában voltak. A magyarság, mint befogadó nép (Szent István Intelmei értelmében) befogadta a ruszinok őseit. Én mindig azt szoktam mondani, hivatalosan a ruszinoknak nincs anyaországuk, de nevelőanyjuk mindig a magyar állam volt. Tehát a magyar állam, a magyar nemzet, mint a ruszinok nevelője tulajdonképpen olyanokká formálta az ide áttelepült ruszinokat, amilyenek ma. És itt nem kell arra gondolni állandóan, hogy ebben a folyamatban a Kijevi Ruszjnak volt valami hatása. A Kijevi Ruszjnak nem lehetett semmilyen hatása ezekre a területekre. Egyrészt mert a Kijevi Ruszj laza államalakulat volt, amely különböző részfejedelemségekből tevődött össze. Ezek a fejedelmek állandóan háborúskodtak egymással, és kizárt dolog, hogy Kijevben lett volna a Kijevi Ruszj idején egy olyan erős centralizált hatalom, amely behatolhatott volna az akkori Magyarország területére. Nem hiszem, hogy a magyar állam engedte volna azt, hogy egy szomszédos állam beleszóljon a belügyeibe. Mert ez komolyan veszélyeztette volna az ország függetlenségét. Most tessék elgondolni, hogy ha a Kijevi Ruszjnak a mai Kárpátalja területén lett volna akár katonasága, akár politikai befolyása, akkor könnyen lerohanták volna az egész Alföldet, mert onnan ez már gyerekjáték lett volna. Tehát katonapolitikailag, geopolitikailag a magyar államnak a honfoglalás percétől kezdve elemi érdeke volt megszervezni a határok védelmét a gyepű elve szerint. Ez egyébként nemcsak a magyaroknál volt meg, a szlávoknál is volt gyepű elve, tehát ez sok helyen létezett. De a magyar állam nem engedhette, hogy akár a galíciai, akár a kijevi fejedelmek valamilyen formában behatoljanak a magyar állam területére. Lehetett valamilyen kapcsolat, nagyon laza kapcsolat, hiszen itt is, ott is szlávok éltek, és onnan volt betelepülés. Mégpedig két formában. Egyrészt spontán módon, a lengyel királyságból saját kockázatukra (engedély nélkül) nagy számban menekültek a történelmi Magyarország területére óorosz jobbágyok. Másrészt a vlach jog alapján a vlach kolonizáció keretében szervezett formában közvetítők beiktatásával kerültek az óorosz áttelepülők a mai Kárpátalja és Kelet-Szlovákia területére, és általában az újonnan létrehozott irtásfalvakban telepedtek le. A Kárpátoktól északra élő szlávokat (óoroszok voltak abban az időben még ezek) sokkal jobban sanyargatták az ottani urak. Ezért számukra előnyös volt a Kárpátok déli oldalára áttelepedni, ahol kiváltságokat kaptak, és így sokkal jobban boldogulhattak. Részben ezért és más okok miatt is minden ruszin számára a Szent Korona (egyébként a ruszinok is használják ezt a kifejezést) fontos fogalom. A Szent Korona igenis összefogta a ruszinokat és a többi, a magyarokkal együtt élő népeket. Egy pár szót szólnék a földrajzi determinizmusról, amit gyakran bírálni szoktak. Kérem, gondolják meg, hogy Európában nem jött létre a magyarhoz hasonló állam, amelynek ilyen ideális földrajzi, geopolitikai fekvése lett volna, amelyet északról, északkelet-kelet felől a Kárpátok koszorúja vett körül. Ez az állam kitöltötte gyakorlatilag az egész Duna Tisza-medencét. A földrajzi deter- 196 Budapest, augusztus

5 Dr. Popovics Tibor Miklós A Szent Korona országa és a ruszinok... minizmust azért szokták bírálni, mert ez előtérbe állítja a természeti tényezők szerepét, jelentőségét. Mégis azt hiszem, hogy itt a Szent Koronáról beszélve ez fontos, és ez nem utolsó a szempontok között. Nemcsak az etnikumok keverednek, hanem a nyelvek is. Ezzel az illetékes nyelvészek teljes mértékben egyetértenek, vagyis azzal, hogy a nyelvek keveredése reális folyamat. A mai ruszin nyelv tájszólásaiban elég sok hungarizmus (magyar jövevényszó) van, és ezek a hungarizmusok hiányoznak a mai ukrán nyelvből. Ez nem is csoda, hiszen az ukránok ősei nem éltek több mint ezer évig egy országban a magyarokkal. Egyebek között ezért a mai ruszin nyelv szókincsét illetően is jelentősen különbözik a mai ukrán nyelvtől, amelyben igen sok polonizmus (lengyel jövevényszó) van. Hiszen az ukránok őseinek egy rész (a mai nyugat-ukránok) évszázadokon keresztül a lengyel állam kötelékében éltek. A hungarizmusokon kívül a mai ruszin nyelv tájszólásaiban elég sok dél-szlavizmus (elsősorban horvátizmus és szerbizmus) van, ami szintén egyértelműen arról tanúskodik, hogy a ruszinoknak dél-szláv (elsősorban horvát és szerb) őseik voltak. Előfordulnak, igaz ritkábban bolgár jövevényszavak is a mai ruszin nyelv tájszólásaiban, hiszen a mai Kárpátalja területére a IX. században belenyúlt a nagy bolgár állam északi nyúlványa, ahol a fehér horvátok, mint a ruszinok ősei érintkeztek és keveredtek az akkori bolgárokkal. A mai ruszin nyelv tájszólásaiban ugyancsak sok az óruszizmus (a vlach kolonizáció során a mai Kárpátalja és Kelet-Szlovákia területére annak idején érkező óoroszokkal való etnikai keveredés folytán). A felsoroltakon kívül a mai ruszin nyelv tájszólásaiban vannak még vlachizmusok (romanizmusok) a vlach kolonizáció következtében (Kárpátalján) a vlachokkal és a románokkal való etnikai keveredés során és germanizmusok (a német és az osztrák kolonizáció következtében Kárpátalján) a németekkel, illetve osztrákokkal való etnikai keveredés során. Végezetül meg kell említeni még a ruszin nyelvben a ruszizmusokat (az oroszokkal való etnikai keveredés során); a szlovákizmusokat (a szlovákokkal való etnikai keveredés során, hiszen a ruszinok a szlovákokkal már a Nagymorva Fejedelemség idejétől kezdve mindig szomszédságban éltek); a polonizmusokat (a lengyelekkel való etnikai keveredés folytán); az ukrainizmusokat (az ukránokkal való etnikai keveredés következtében). Amint látjuk a ruszin nyelvnek más nyelvekkel való keveredése a történelem során szinte tükörképe a ruszin népnek más népekkel való etnikai keveredése folyamatának. Hogy milyen nyelven beszéltek a ruszinok ősei? Több min valószínű, hogy ószláv vagy egyházi szláv nyelven. A mai szláv nyelvek közül a ruszin nyelv tájszólásai állnak legközelebb az egyházi szláv nyelvhez. Ezáltal a ruszinok értik meg a legkönnyebben a többi szláv nyelvet is. A mai ruszin nyelvnek egyébként mintegy 17 tájszólása (dialektusa) van világviszonylatban. Ez is azt bizonyítja, hogy nem a ruszin nyelv az ukrán nyelv egyik tájszólása, hanem a ruszin nyelv maga is több mint egy tucat tájszólással rendelkezik. Tehát itt bőven van a nyelvészek számára kutatni való. Jövő a Szent Korona jegyében A Magyarok VIII. Világkongresszusa 197

6 Nemzetstratégiai konferencia Előadások Magyarországon az évi nemzetiségi kisebbségi törvény a ruszin etnikumot külön szláv népnek ismerte el, a ruszin nyelvet pedig külön szláv nyelvként. Mégis, pont hazánkban, a Magyar Tudományos Akadémia gondozásában jelent meg a mintegy 900 oldalas Világ nyelvei című kötet, azonban sajnos nem a nemzetközi hírű ruszinista nyelvész professzor Dr. Udvari István (Nyíregyházi Főiskola Ukrán és Ruszin Filológiai Tanszék vezetője) írta a ruszinokról és a ruszin nyelvről szóló szócikket. Valójában ilyen szócikk a kötetben nincs is, hanem csak egy utalás van arra, hogy ha valaki a ruszinok és ruszin nyelv iránt érdeklődik, akkor keresse ezt az ukrán nyelv szócikknél. Ily módon ezen kötet szerint a ruszin nyelv nem létezik, hanem csak az ukrán irodalmi nyelvnek egy tájszólása (dialektusa). Amikor konzultáltam erről Dr. Udvari István professzorral, ő ezzel kapcsolatban azt mondta: Nézd, sajnos, nekem nem ajánlották fel azt a lehetőséget, hogy én írjam meg ezt a szócikket, de ha módomban állt volna, akkor okvetlenül megírtam volna a ruszin nyelv szócikket. Ugyanakkor ebben a kötetben olyan ritka nyelvek is szerepelnek, mint például a lív nyelv, amelyet már csak néhány ember beszél Lettországban (egy finnugor nép volt valamikor), nos, ez külön nyelvként van bemutatva. De a ruszin nyelv, amelyen világviszonylatban több mint egy millióan beszélnek, az egyszerűen kimaradt ebből a nagy kötetből. A mai ruszin nyelv legnagyobb problémája, hogy nem mindegyik ruszinok által is lakott országban kodifikálták irodalmi nyelvként. Az évi trianoni békediktátum a magyarokhoz hasonlóan megpecsételte a ruszinok sorsát is. Akár a magyarok, jelenleg ők is szétszórtan élnek a mai trianoni Magyarországot körülvevő országokban: Szlovákiában, Lengyelországban, Ukrajnában, Romániában, Szerbiában, Horvátországban, Szlovéniában, Ausztriában és Csehországban. De természetesen a mai Magyarországon is. Tehát amint látjuk, nemcsak magyar, hanem ruszin Trianon is volt. Ezért az egyes Trianon utáni országokban 1920 után a ruszin etnikum és a ruszin nyelv további fejlődése más-más úton történt. Ezzel ugyanakkor szertefoszlottak a XIX. század második felében és a XX. század elején a ruszin nemzeti eszmét hirdető ismert ruszin nemzeti ébresztők: Alekszander Duhnovics, Alekszander Pavlovics, Anatolij Kralickij, Julián Sztavrovszkij-Popradov, Alekszander Mitrák, Jevhenij Fenczik, Iván Szilyváj, Jevmenij Szábov, Oreszt Szábov, Kirill Szábov, Ioann Rakovszkij, Miháil Vrábely és mások azon álma, hogy a ruszin nép autonómiát kap a független magyar államon belül, vagy létrejön a független ruszin állam. Így megszűnt annak is a lehetősége, hogy a különböző államokban szétszórtan élő ruszinság megalkossa az egységes ruszin irodalmi nyelvet, amit egyébként elmulasztottak az előbbiek során felsorolt ruszin nemzeti ébresztők még a XIX. század második felében vagy a XX. század elején, amikor még létezett az egységes történelmi Magyarország, a Magyar Királyság. Ezt az egységes ruszin irodalmi nyelvet akkor épp a Szentkorona-eszme alapján lehetett volna kodifikálni, mert az akkori magyar hatóságok is érdekelve voltak abban, hogy óvják a magyarországi ruszin nyelvet a nagyorosz, illetve kisorosz (ukrán) nyelv káros beolvasztási kísérleteitől. 198 Budapest, augusztus

7 Dr. Popovics Tibor Miklós A Szent Korona országa és a ruszinok... Napjainkban a ruszin nyelv hivatalosan csak Szerbiában (igaz már a két világháború között 1923 óta az akkori Jugoszláviában), Horvátországban, Szlovéniában, valamint Szlovákiában (1955 óta) van irodalmi nyelvként kodifikálva. A kodifikált ruszin irodalmi nyelv jugoszláviai változata a ruszin nyelv bácsszerémi tájszólása (dialektusa) alapján jött létre óta ezen a nyelven több száz könyv jelent meg, újságot is publikálnak, illetve folyóiratokat is, rádió- és televízióadások is vannak, működik ruszin tannyelvű gimnázium (egyetlen a világon), valamint általános iskolák, ruszin nyelv és irodalom tanszék van az Újvidéki Egyetemen. Hasonló a helyzet Szlovákiában is (ruszin nyelvű könyvek, újságok, folyóiratok, rádió- és televízióadások, általános iskolák, a ruszin nyelv és kultúra intézete az Eperjesi Egyetemen), ahol a kodifikált ruszin irodalmi nyelv a kelet-szlovákiai Eperjes környéki ruszin tájszólások (dialektusok) alapján volt kidolgozva. A mai ukrajnai Kárpátalján, ahol a ruszinok világviszonylatban is a legnagyobb számban élnek (mintegy 800 ezer főnek vannak ruszin gyökerei), a mai napig hivatalosan nincs kodifikálva az ottani ruszin irodalmi nyelv. Igaz, 2000 után ott is történt kísérlet egy ungvári tudományos konferencián a kárpátaljai ruszin irodalmi nyelv kodifikálására egyes ottani ruszin tájszólások (dialektusok) alapján. Az ukrán hatóságok azonban hivatalosan ezt nem ismerték el. Ennek ellenére egy ungvári ruszin könyvkiadó gondozásában ezen a nyelven rendszeresen megjelennek különböző könyvek. Egy ruszin nyelvű újság is forgalomba kerül időnként Ungváron. Magyarországon sajnos még mindig nincs kodifikálva a ruszin irodalmi nyelv. Ez elsősorban az eddig működő országos ruszin önkormányzatok hibájából történt. A magyarországi kormányok részéről eddig megvolt a jó szándék ebben a kérdésben. A több mint ezer éves együttélés során a Szent Korona országában a ruszinok mindenben osztoztak a magyarokkal mind sikerekben, mind bajban. Fontos hangsúlyozni, hogy ez az együttélés mindvégig békés, konfliktusmentes volt. A magyar honfoglalás után a mai Kárpátalja és Kelet-Szlovákia területén, amelyet a X XII. században szinte átjárhatatlan sűrű erdők borították és ahol akkor a gyepű elve működött, a fehérhorvátok, mint a ruszinok legrégebbi szláv ősei a székelyekkel együtt határőrszolgálatot végeztek, védve a magyar állam északi és északkeleti határait. Ez a körülmény is cáfolja azokat az egyes ukrán, sőt furcsa módon egyes magyar történészek által is terjesztett alaptalan állításokat, miszerint a mai Kárpátalja és Kelet-Szlovákia területe nem tartozott a magyar államhoz a X XIII. században, hanem az úgynevezett senkiföldjét képezte. Ez teljesen kizárt, mert ebben az esetben is komoly veszély fenyegette volna a magyar államot a Kijevi Ruszj vagy Halicsi-Volhíniai fejedelemség részéről. Az akkori gyepű a mai Kárpátalja és Kelet-Szlovákia területén mintegy km széles erdősávot jelentett állandó határőr szolgálattal. Fontos megjegyezni, hogy az akkori magyar uralkodók teljes mértékben megbíztak a fehérhorvát határőrökben, mint a magyar haza hűséges alattvalóiban. Tekintettel arra, hogy a gyéren lakott mai Kárpátalja és Kelet-Szlovákia területe a XIII. század közepéig a magyar uralkodók tulajdonában volt és főleg vadászterületnek számított. Az ott élő fehérhorvátok mint a ruszinok ősei szol- Jövő a Szent Korona jegyében A Magyarok VIII. Világkongresszusa 199

8 Nemzetstratégiai konferencia Előadások ganépi szerepet is betöltöttek különböző beosztásokban és szerepkörökben, egyebek között a fejedelmi és királyi vadászatok során. A Szentkorona-eszme szellemében a ruszinok ősei a magyarokkal együtt küzdöttek a tatár-mongol betolakodók ellen, és ennek során sokan közülük elestek a csatákban. A tatár-mongol dúlás egyébként szörnyű pusztítást okozott a mai Kárpátalja és Kelet-Szlovákia területén, és az ott élő fehérhorvátok és magyarok közül csak azok élték ezt túl, akik a kevésbé megközelíthető hegyvidéki vagy lápos helyeken rejtőzködtek. Összhangban a Szentkorona-eszmével a ruszin folklórban a magyar uralkodók közül érdekes módon a legnépszerűbb az igazságos Mátyás király, a ruszinok jótevője volt. Különösen gyakran szerepel Mátyás király a ruszin népmesékben. Sőt, az egyik ruszin népmesében őt ruszin származásúnak és bizánci rítusú vallásúnak tekintik. A ruszinok lakta mai kárpátaljai és kelet-szlovákiai területe a mintegy 150 éves török hódoltság éveiben nem volt török megszállás alatt, erre a vidékre elég sok alföldi magyar volt kénytelen menekülni a töröktől. A ruszinokkal együtt ők is részt vettek a portyázó törökök rablótámadásainak visszaverésében. A ruszinok részvétele a Rákóczi-féle szabadságharcban A több évszázados ruszin magyar együttélésnek volt egy csodálatos megnyilvánulása: a ruszin nép aktív részvétele a Rákóczi-féle szabadságharcban a fejedelem oldalán az osztrák leigázók ellen. A témának sajnos nincs olyan kiterjedt szakirodalma, amilyent megérdemelne. Pedig a történelmi Magyarországon pont a ruszinok voltak azok a szlávok, akik a magyar honfoglalástól egészen az első világháborúig több évszázadon keresztül a legtoleránsabbak voltak a magyarokkal szemben. Talán nem véletlen, hogy a magyarországi nemzetiségek közül a magyarok mellett épp a ruszinok vettek részt a legaktívabban a Rákóczi-féle szabadságharcban a fejedelem oldalán. Az eddigi szakirodalomban a szerzők többsége sajnos nem próbálta feltárni, mi volt a magyarázata annak, hogy a ruszin jobbágyok, különösen a munkácsi és a szentmiklósi uradalomban ennyire ragaszkodtak földesurukhoz, II. Rákóczi Ferenc fejedelemhez. Hiszen a magyar történelemben viszonylag ritkán adódott példa effajta hűségre. Ezért elsősorban azt próbáltuk megfejteni, mi okozta ezt a végtelen ragaszkodást és ennek milyen előzményei voltak. Egyértelműen bebizonyosodott, hogy konkrét politikai, társadalmi, szociális, gazdasági és történelmi okai voltak. Ennek magyarázatát elsősorban abban kell keresni, hogy egyrészt a Rákócziak ruszin jobbágyaik számára adókedvezményeket, szabadságjogokat, tűrhető életkörülményeket biztosítottak, másrészt az osztrákok, illetve németek nagyfokú ellenszenvet tanúsítottak a ruszinokkal szemben, és egyre jobban kizsákmányolták őket. A vlach kolonizáció révén ruszin bevándorlókkal benépesült északkelet-magyarországi régió a Magyar Királyság létrejötte után királyi vadászterület lett. 200 Budapest, augusztus

9 Dr. Popovics Tibor Miklós A Szent Korona országa és a ruszinok... A magyar királyok szabad adományozási jogokkal élve nagy területeket adományoztak Szepes megyében a Berzeviczy, a Görgey stb. családok őseinek; Sáros megyében a Tekule-nemzetségnek, a Czudaroknak; Zemplénben és Ungban a Drugetheknek stb. Az utóbbiak ruszin kolonistákkal népesítették be ezeket a területeket, akik az erdőségeket lassan kiirtották. Ily módon a korábbi királyi vadászterületek helyén nagy uradalmak keletkeztek: Sáros megyében a makovicai; Zemplén megyében a sztropkói, csicsvai és a homonnai; Ung megyében az ungvári; Bereg megyében a munkács-szentmiklósi; Máramaros megyében a huszt-rónaszéki. A munkács-szentmiklósi uradalomnak sok ura volt, egyebek között Korjatovics Tódor litván fejedelem, Lazarevics István és Brankovics György szerb deszpoták stb. Az uradalom igazi felvirágoztatása akkor kezdődött, amikor a Rákócziak tulajdonába került. A Rákóczi-féle szabadságharc az uradalmat az események központi térségévé tette. Amikor II. Rákóczi Ferenc fejedelem 1703-ban Vereckénél Magyarország területére lépett, a ruszinok őt nagy lelkesedéssel fogadták. Emlékirataiban a fejedelem a következőket írta: Mihelyt híre terjedt jöttömnek a munkácsi hercegségben, alig lehet elképzelni, hogy milyen igyekezettel és örömmel tódult hozzám a nép... Ezek az emberek gyermekestől, feleségestől jöttek és messziről meglátván engem, térdre ereszkedtek és orosz módra keresztet vetettek. Buzgóságukban és ragaszkodásukban nemcsak hogy élelemmel láttak el, hanem hazaküldvén nejeiket és gyermekeiket, maguk beállottak a seregembe és többé el sem hagytak s... kinyilvánították, hogy velem akarnak élni-halni. Amint Hodinka Antal megírta: Rákóczi maga, s ki más tehette volna, hiszen akkor még senki sem volt körülötte, jegyezte fel ezt a fogadtatást. Következőleg holtbizonyos, hogy ez a képzelhetetlen örömmel a határig eléje jött s orosz módra letérdelő s keresztet vető nép, az ő munkácsi és szentmiklósi jószágain lakó ruszin jobbágynép illetve az ő birtokát alkotó munkácsi uradalom 128 és a szentmiklósi uradalom 33, összesen 161 ruszinlakta falujának a jobbágynépsége volt az, amely hihetetlen ragaszkodásában már ott a határon, amikor még Károlyi Sándor dolhai győzedelmes fellépése után éppenséggel nem lehetett tudni, hogy a nemesség hogyan fog viselkedni, felcsapott Rákóczi katonájának, kinyilatkozván, hogy vele és érte él-hal. És holtbizonyos az is, hiszen maga a fejedelem mondja, hogy azzal az elhatározással lett az ő katonája, még pedig akkor, amikor néhány idegen fegyveresen kívül még egy szál katonája sem volt, hogy haláláig kitart mellette és hűségesen szolgálja. Valamint az is bizonyos, hogy ez az egyszerű falusi jobbágyság adott szavát, ottan tett elhatározását mindvégig megtartotta, meg nem másította. Mondom, hogy mindez szintolyan holtbizonyos. Hisz a fejedelem már e szavaival kijelentette, hogy beállottak... és többé el nem hagyták. Nem véletlen, hogy II. Rákóczi Ferenc fejedelem meghatódva gens fidelissima, azaz leghűségesebb népének nevezte a ruszinokat. A lehetőségek szerint igyekezett megkönnyíteni a ruszin jobbágyai életkörülményeit. Az utóbbiak ezt a fejedelem iránti ragaszkodással viszonozták. Rákóczi augusztus 28-án kiadta a jobbágyságrul való pátenst. Az utóbbi szerint az a jobbágykatona, aki a szabadságharc érdekében fegyvert fo- Jövő a Szent Korona jegyében A Magyarok VIII. Világkongresszusa 201

10 Nemzetstratégiai konferencia Előadások gott, feleségével és gyermekeivel együtt mentesült a földesúri terhek és az állami adó alól. Akik viszont nem lettek Rákóczi katonái, azoknak továbbra is kellett teljesíteni a szokásos szolgáltatásokat. Az 1708 évi sárospataki országgyűlés a fejedelem mellett végig kitartó jobbágykatonáknak végleges szabadságot adott. Ezek az intézkedések is elősegítették a ruszinok ragaszkodását a fejedelemhez és kitartásukat a szabadságharc ügye mellett. A munkácsi uradalom ruszin falvaiból II. Rákóczi Ferenc fejedelemhez 389 ruszin jobbágykatona csatlakozott, míg a szentmiklósi uradalomból 44. Tehát összesen 433 ruszin katona csatlakozott a fejedelemhez. A két fenti uradalom 161 ruszin faluja közül 107 adott, 54 pedig nem adott katonát a szabadságharc számára. Érdekes módon a fejedelem mellé álló ruszinok zöme a síkvidéki vagy dombvidéki főleg dolisnyánok (síkvidéki ruszinok) által lakott falvakból származtak. Az utóbbiak gazdálkodás és műveltség dolgában jóval felülmúlták a bojkók által lakott hegyvidéki (verchovinai) falvakat. A ruszin katonák közül 17- en töltöttek be vezető tisztségeket (1704. évi állapot szerint): 1 saját seregbeli főhadnagy, 2 palotás hadnagy, 2 hajdú hadnagy, 3 vicehadnagy, 3 strázsamester, 3 palotás zászlótartó, 1 hajdú zászlótartó, 2 hajdú tizedes. Tekintettel arra, hogy II. Rákóczi Ferenc fejedelem nem volt hajlandó a szatmári béke után hűségesküt tenni a bécsi udvarnak, ruszin jobbágykatonáinak a sorsa is megpecsételődött. Egyes ruszin falvak elnéptelenedtek vagy ruszin jobbágyaik száma jelentősen csökkent. Így például 1704-ben a szabadságharc kezdetén egy összeírás alapján 95 ruszin faluban összesen 1170 jobbágy élt, ugyanakkor 1711-ben 128 ruszin faluban már csak 467. Vajon mivel lehet magyarázni ezt a jelentős létszámcsökkenést? Sok ruszin jobbágykatona elesett a szabadságharc során. Sokan bujdosók lettek és örök időkre elhagyták szülőfalvaikat. Egyesek a szomszédos magyar megyékbe, Szabolcsba, Szatmárba, Ugocsába menekültek. Egy 1711-es forrás szerint volt ruszin szabadságharcos katonák telepedtek le Mándokon, Petriben, Pócson, Kanódon. A felsoroltakon kívül ruszinok a Rákóczi-féle szabadságharc leverése után még több tucat más Szabolcs és Szatmár megyei faluban is letelepedtek. Ők fokozatosan majdnem mind elmagyarosodtak, és jelenleg ők alkotják a magyarországi görög katolikusok jelentős részét. Napjainkban is Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében több tucat faluban és városban görög katolikus templom és parókia van, ahol már csak magyarul miséznek. Máriapócson van az egész Kárpát-medencei ruszinság egyik legfontosabb görög katolikus zarándokhelye, ahol ritkán még egyházi szláv nyelven is miséznek. A bécsi udvar a II. Rákóczi Ferenc fejedelem munkácsi és szentmiklósi uradalmát előbb báró Haber-nek adta bérbe, majd 1721-ben Schönborn mainzi érseknek adományozta, aki egyúttal a német birodalom kancellárja volt. Ezzel megkezdődött a ruszinok kegyetlen kizsákmányolása az osztrák-német leigázók által egészen az első világháborúig. *** A Szentkorona-eszme ruszin és magyar összefogásának szép példája volt a magyarországi ruszinok részvétele a magyarokkal együtt az es szabadság- 202 Budapest, augusztus

11 Dr. Popovics Tibor Miklós A Szent Korona országa és a ruszinok... harcban és forradalomban az osztrák elnyomók ellen. Az osztrákok, okulva a ruszinok aktív jelenlétéből a II. Rákóczi Ferenc fejedelem osztrákellenes szabadságharcában, mindent megtettek annak érdekében, hogy lehetőleg a magyarok ellen hangolják a magyarországi ruszinokat. Annál is inkább, mert az osztrákok a magyar forradalom leverésére segítségül hívták a cári Oroszország hadseregét. A magyarországi ruszinok etnikai emlékezetük alapján tudták, hogy az őseik között voltak óoroszok is, és mint szlávok bizonyos szimpátiával viseltettek az orosz katonák iránt. Ráadásul a Magyarországon tartózkodó orosz csapatok parancsnokai is hirdették a ruszinokkal szembeni toleráns viselkedés szükségességét. Sőt, az egyik ismert oroszbarát (ruszofil) ruszin nemzeti ébresztő, Adolj Dobrjánszkij elárulva a magyar haza érdekeit az osztrákokat kiszolgálva, a megszálló orosz csapatok mellé rendelt osztrák kormánybiztos lett. Júdás szolgálatait a magyar szabadságharc és forradalom leverése után az osztrákok azzal honorálták, hogy kinevezték a ruszinok lakta négy vármegyét (Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros) egyesítő úgynevezett Ungvári körzet egyik elöljárójának. Minden magyarellenes osztrák propaganda ellenére a magyarországi ruszinok többsége nem árulta el magyar testvéreit. A ruszinok emlékezetében még éltek a II. Rákóczi Ferenc fejedelem szabadságharcának eseményei, amelynek leverése után a ruszinok saját bőrükön tapasztalhatták az osztrák és a német leigázó urak egyre erősödő sanyargatását és kizsákmányolását. A ruszinok azt sem felejtették el, hogy az osztrákok felszámolták valamikori magyarok adta kiváltságaikat, és mélységesen lenézték őket. Ezért a magyarországi ruszinoknak semmiféleképpen nem állt érdekükben, hogy csatlakozva az orosz csapatokhoz az osztrákok oldalán harcoljanak a magyarok ellen. Ellenkezőleg: mintegy 20 ezer magyarországi ruszin harcolt a magyarok oldalán az es szabadságharcban és forradalomban. A ruszin származású Vasvári (Fejér) Pál lett a magyar szabadságharc és forradalom egyik vezéregyénisége, egyik legjobb szónoka, az akkori ifjúság egyik kedvence. Édesapja, id. Fejér Pál görög katolikus parókus volt, és mind ruszin és egyházi szláv nyelven, mind magyar nyelven is misézett. Vasvári Pál a forradalom egyik csatájában esett el, egész fiatalon, 23 évesen. Jó barátságban volt Petőfi Sándorral, valamint Kecskés Pállal, a Munkácsi Görög Katolikus Püspökség akkori püspöke Popovics Bazil titkárával. A görög katolikus Vasvári Pál országos népszerűsége, barátja Kecskés Pál segítőmunkája, valamint Popovics Bazil munkácsi görög katolikus püspök pozitív támogató magatartása a magyar szabadságharc és forradalom kérdésében azt eredményezte, hogy a magyarországi ruszin görög katolikusok tömegesen csatlakoztak a magyarok oldalán az osztrákellenes szabadságharchoz. A magyar Szentkorona-eszméhez való hűséget elsősorban a ruszin görög katolikus papok jelképezték. 82 felszentelt ruszin görög katolikus pap vett részt a magyar szabadságharcban és forradalomban, mint nemzetőrtiszt, tábori pap és haditudósító. Hazafias érzelmektől vezérelve 51 ungvári görög katolikus kispap cserélte fel papi öltözékét a forradalmi honvéd mundérra. Hősiesen harcolt a magyarok oldalán Bacsinszky Mihály görög katolikus kispap is, aki nagy fizikai erővel rendelkezett. Kossuth Lajos az egyik katonai szemlén Debrecenben Jövő a Szent Korona jegyében A Magyarok VIII. Világkongresszusa 203

12 Nemzetstratégiai konferencia Előadások meglátva a nagytermetű Bacsinszky Mihályt megkérdezte tőle: Mi volt az Ön polgári foglalkozása? Kormányzó Úr, ruszin kispap voltam. Akkor legyen az én Kinizsim. Bacsinszky Mihály a temesvári ütközetben esett el. Amikor Kossuth Lajos a forradalom bukása után kényszerű emigrációba vonult, egy ruszin küldöttség felkereste őt turini házában. Amikor Deskó János beregi főesperes tiszteletteljes meleg szavakkal üdvözölte Kossuth Lajost, ő meghatódva így válaszolt: Igaz, a történelem beigazolja, hogy a kárpátaljai nép és klérus a haza iránti hűséget minden időben tanúsította. Meghajlom hazafiságuk előtt. Fogadja köszönetemet és adja át szívből jövő üdvözletemet Kárpátalja derék klérusának és vezetése alatt álló népének. Az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés után a Magyar Királyság sokkal több önállóságot kapott az Osztrák-Magyar Monarchián belül. A történelmi Magyarországon élő ruszinok abban reménykedtek, hogy ezzel sorsuk jobbra fordul, mint az korábban volt, amikor az osztrák urak és tisztviselők őket egyre jobban sanyargatták és mélységesen lenézték, mert emlékeztettek arra, hogy a ruszinok mind II. Rákóczi Ferenc-féle szabadságharc, mind az es forradalom és szabadságharc során a magyarok oldalán az osztrákok ellen harcoltak. Az előbbiek során már említést tettünk a földrajzi determinizmus jelentőségéről, a Szent Korona országának Európában szinte egyedülálló térbeli elhelyezkedéséről a Kárpátok-Duna medencében. Isten adta azt a szerencsés lehetőséget, hogy a honfoglaló magyarok pont itt telepedjenek le. Dél felől északra menet a Szent Korona országában különböző természeti tájak váltották egymást: síkvidékek, dombvidékek, középhegységek, magashegységek. A síkvidékek kedvező talajadottságaik és éghajlati viszonyaik miatt kiválóan alkalmasak voltak a földművelésre, gabona-, zöldség-, gyümölcstermesztésre /állattenyésztésre/ szarvasmarha-, juh-, ló-, sertés-, baromfitenyésztésre/; a dombvidékek a földművelés egyes ágainak fejlesztésére /elsősorban zöldség-, gyümölcstermesztésre, szőlészetre/ és az állattenyésztésre; a közép- és magashegyek elsősorban állattenyésztésre és erdőgazdálkodásra/- A dombvidékek, közép- és magashegyek még különböző ásványkincsekben is gazdagok voltak. Mindez elősegítette azt, hogy a Szent Korona országának egyes körzetei között az egymásra való ráutaltság elve alapján előnyös gazdasági és társadalmi kapcsolatok alakultak ki a földrajzi területi munkamegosztás keretében. Mivel a történelmi soknemzetiségű Magyarország Európa egyik közepesen nagy országának számított, lehetőség nyílt az országon belüli integráció kialakítására, különösen az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés után. Mellesleg ez az integráció akkor sokkal hatékonyabban működött, mint a mai véleményünk szerint kevésbé hatékony magyar részvételű európai uniós integráció. Ruszin vonatkozásban ez a munkamegosztás és integrációs kapcsolat a ruszinok lakta Szepes, Sáros, Abaúj-Torna, Zemplén, Borsod, Szabolcs, Szatmár, Ung, Bereg, Ugocsa, Máramaros megyék, valamint a magyarok lakta alföldi Hajdú, Bihar, Szolnok, Békés, Csongrád megyék között dinamikusan fejlődött. Ezt elősegítették a különböző közlekedési utak: víziutak /Tisza folyó/, vasútvonalak és közútvonalak. 204 Budapest, augusztus

13 Dr. Popovics Tibor Miklós A Szent Korona országa és a ruszinok... Az erdőkben és fában, valamint konyhasóban gazdag Máramaros megyében élő ruszinok között szép számban voltak kitűnő tutajosok. Ezek a Tiszán és mellékfolyóin levezényelték a fatutajokat Tokajig, Szolnokig, Csongrádig, Szegedig. A tutajokra Aknaszlatinán konyhasókockákat rögzítettek, és a sót a faanyaggal együtt eladták az említett alföldi városokban. Cserébe búzát vagy kukoricát és más nekik szükséges terméket vásároltak. Ezeket vagy vasúton, vagy közúton szállították haza, a kárpátaljai ruszin falvakba. A Szent Korona országa más eszközökkel is gondoskodott a gyenge minőségű és kedvezőtlen éghajlati adottságú dombvidéki és hegyvidéki ruszinok lakta falvak /a mai Kárpátalja és Kelet-Szlovákia területén/ zavartalan élelmiszer-ellátásáról. A mai ruszinok dédapáik, illetve ükapáik elbeszéléseiből tudják /etnikai emlékezés/, hogy őseik ahogy ők mondják a magyarok alatt éltek sokkal jobban, mint a mai Ukrajnában. Hagyományosan minden évben a ruszin asszonyok illetve férfiak elszegődtek aratómunkásként a történelmi Magyarország alföldi megyéibe. Munkájukat vagy természetben gabonával / búzával, illetve kukoricával/, vagy pénzzel honorálták. Szívesen vállaltak ők munkát Magyarország gyümölcs- és szőlőtermő vidékein is, különösen gyümölcsszedés vagy szőlőszüret alkalmából. Mint kitűnő ácsok a ruszin férfiak elég nagy számban vettek részt különböző építkezéseken, különösen a történelmi Magyarország nagy városaiban és elsősorban Budapesten. Így ruszin ácsok és más építőipari szakmunkások és segédmunkások is dolgoztak a millenniumi építkezéseken Budapesten, és egyebek között a magyar parlament felépítésében is részt vettek. A Szentkorona-eszme legszebb és legeredményesebb megnyilvánulása volt a magyar nevelőanya gondoskodása a ruszin népről a magyar állam által kezdetben rutén akció, később pedig hegyvidéki akció néven meghirdetett program. Az utóbbi azt tűzte ki célul, hogy modern alapokra helyezi elsősorban a dombvidéki és a hegyvidéki a mai Kárpátalja területén élő ruszinok gazdálkodását a földművelésben és az állattenyésztésben és ezáltal megjavítja életkörülményeiket. Az előzményekhez hozzátartozott, hogy a II. Rákóczi Ferenc-féle szabadságharc bukása után az osztrák urak egyre jobban kizsákmányolták a falusi ruszin népet azáltal, hogy egyre több földet vettek el tőle és egyre nagyobb adóterheket vetettek ki rá. Tetézte a helyzetet a ruszinok vonatkozásában nem a legszerencsésebben végrehajtott úrbérrendezés is, és az azzal kapcsolatos tagosítás. Az utóbbiak miatt a ruszin parasztok az általuk az úrbérrendezésig közösen használt kaszálókat, legelőket, makkoltató helyeket elveszítették, mert azok nagy része például Bereg megyében a Schönborn-hitbizomány tulajdonába került. A hitbizomány területével országosan a legnagyobbak közé tartozott és katasztrális holdat tett ki, ami a Bereg megye összterületének 37%-a volt. Ugyancsak ezen hitbizományhoz tartozott a Bereg megye erdőségeinek 70% ( katasztrális hold), a legelők 26% ( katasztrális hold), a rétek 15% ( katasztrális hold). Mondanunk sem kell, hogy a Schönborn hitbizomány (uradalom) tulajdonosai osztrák németek voltak, akik a magyar uraktól eltérően túlságosan nem kedvelték a ruszinokat. A helyzetet súlyosbította az a körülmény, hogy a II. Rákóczi Ferenc-féle szabadságharcig viszonylag jó körülmények között élő kárpátaljai ruszinok az addig főleg állattenyésztési mezőgazdasági foglalkozásuktól az ál- Jövő a Szent Korona jegyében A Magyarok VIII. Világkongresszusa 205

14 Nemzetstratégiai konferencia Előadások latállomány fokozatos csökkenésével egyre inkább, különösen a XIX. században kezdtek áttérni a földművelésre. A domb- és a hegyvidékek miatt a földművelés produktivitása nagyon alacsony volt kis hozamokkal. Ez egyértelműen a ruszin falusi lakosság elszegényedéséhez vezetett, mert a domborzati viszonyok inkább az állattenyésztés fejlődésének kedveztek. A kárpátaljai ruszinok életkörülményei különösen rosszabbodtak az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés után a XIX. század 70-es éveiben. Ennek hatására megkezdődött tömeges kivándorlásuk a tengerentúlra, elsősorban az USA-ba. Firczák Gyula ( ), aki 1891 és 1912 között volt munkácsi görög katolikus püspök és ismert ruszin nemzeti ébresztő az elsők között hívta fel a magyarországi kormány figyelmét a kárpátaljai ruszinság válságos és nyomorúságos helyzetére 1896-ban és megállapodott gróf Bánffy Dezső miniszterelnökkel, hogy Máramaros, Bereg, Ung és Zemplén megyék ruszinjainak életkörülményeit sürgősen meg kell javítani ezzel is fékezve tömeges kivándorlásukat a tengerentúlra (USA, Kanada). Ugyancsak 1896-ban jelent meg Halász Géza publicista Ötvenezer bereg-megyei orosz létkérdése című brosúrája, amelyben egyebek között azt írta, hogy a ruszin nemzetiség a nemzettest integráns része és így a végpusztulástól való megóvása a magyar állam feladata. Szerinte az addig alkalmazott népsegélyezés csak a jótevő lélek csendes önámítása volt. Halász Géza hathatós állami gazdasági és erkölcsi beavatkozást sürgetett ben Firczák Gyula püspök és 14 országgyűlési képviselő Emlékiratot küldött a miniszterelnöknek és öt miniszternek: vallás és közoktatásinak, kereskedelminek, belügyinek, földművelésügyinek, pénzügyinek. Ebben egyebek között sürgették, hogy az állam ne csak segélyeket adjon a ruszinoknak, hanem a gazdasági és erkölcsi pusztulásukat előidéző okokat is felszámolja, valamint hozzon létre egy olyan intézményrendszert, amely elősegítené életkörülményeik javulását. Erre reagálva a magyar Földművelésügyi Minisztérium 1897 őszén elindította a rutén, vagy hegyvidéki akciót először Bereg megye szolyvai járásában. Darányi Ignác földművelésügyi miniszter Egán Edét bízta meg a program vezetésével és irányításával. Egán Ede ( ) ír származású Vas megyei borostyánkői földbirtokos, az akkori korszak európai szakműveltséggel rendelkező mezőgazdásza volt. Tanulmányait Halleban és Bécsben végezte, szászországi és csehországi földbirtokokon gyakornokoskodott. Szakmai utazásokat tett Németországban, Ausztriában, Angliában és Olaszországban. Részt vett a magyar Földművelésügyi Minisztérium Állattenyésztési Osztályának megszervezésében, majd annak vezetője lett. Országos Tejgazdasági Felügyelő is volt, és mint ilyen, beutazta Magyarország hegyvidéki körzeteit. A havasi gazdálkodás magyarországi meghonosításának nagy pártfogója volt. Egán Ede Kárpátaljára utazott, ott felvette a kapcsolatot Firczák Gyula püspökkel, megfordult sok kárpátaljai ruszin faluban, találkozott az ott élő ruszin emberekkel, és tanulmányozta azok gazdálkodási szokásait és életkörülményeit. A kárpátaljai ruszinság körében szerzett benyomásairól és ennek alapján kidolgozott terveiről Egán Ede bizalmas jelentésben számolt be januárjában a magyar Földművelésügyi Minisztérium felé. Miután a minisztérium ezt a je- 206 Budapest, augusztus

15 Dr. Popovics Tibor Miklós A Szent Korona országa és a ruszinok... lentést elfogadta, Darányi Ignác miniszter Egán Edét kormánybiztosi jogkörrel kinevezte a hegyvidéki akció kirendeltségének élére. Egán Ede fogalmazása szerint az akció feladata: az ország legelmaradottabb, de határszéli fekvésénél fogva mégis annyira fontos részén olyan állapotokat teremteni, amelyek az ott lakó népnek legalább a legszerényebb megélhetést biztosítják. Az akcióprogram fő céljai a következők voltak: a tudatos gazdálkodás meghonosítása a hegyvidéki földművelő nép körében, a havasi legeltetés, az állattenyésztés fejlesztése, a szántóföldek és hegyi havasi legelők bérbeadásánál közvetítés, hitelfogyasztási-értékesítő szövetkezeti hálózat kiépítése, a háziipar meghonosítása, a ki- és bevándorlás kérdésének rendezése körüli közreműködés és minden olyan tevékenységben való részvétel, mely a nép helyzetének és anyagi jólétének az előmozdítására irányul. A rutén, vagy hegyvidéki akció kezdetben ban csak Bereg megye szolyvai járásában, majd 1899-ben egész Bereg megyére, 1900-ban Máramaros és Ung megyére, 1903-ban Ugocsára és Zemplénre, ben pedig Szepes megyére is kiterjedt. A rutén, vagy hegyvidéki akció kirendeltsége: működésének első eredménye volt a Schönborn-uradalommal megkötött bérleti egyezmény. Ennek következtében a kirendeltség katasztrális hold földet osztott szét, 41 falu 4303 ruszin földművelője között, kezdetben 1 év próbaidőre, majd 1898 októberétől 11 évre. Az állattenyésztés fellendítése érdekében Egán Ede megszervezte a külföldi állatok beszerzését és elosztását és között a kirendeltség Bereg, Ung, Ugocsa és Máramaros megyében több száz Svájcból, ill. Tirolból behozott üszőt osztott szét. Ezen kívül a kárpátaljai havasi (alpesi) állattenyésztés fellendítése érdekében a kirendeltség tanulmányutakat szervezett Svájcba, Tirolba, Vorarlbergbe, Bajorországba a ruszin gazdák részére és egyúttal szorgalmazta a svájci gazdák kárpátaljai betelepedését tól kezdve 3 mintagazdaságot szerveztek Szolyván, Alsó Vereckén, és Volócon a havasi gazdálkodás népszerűsítése érdekében. A szarvasmarhatenyésztés fellendítése mellett a kirendeltség igyekezett a ruszin lótenyésztést is segíteni, egyebek között az állományjavítás érdekében lipicai mének behozatalával Szolyvára. A juhászatot is próbálták fellendíteni, korszerű anyajuhok és tenyészkosok bevezetésével. A baromfitenyésztést a mintagazdaságokon és a tojást értékesítő szövetkezeteken keresztül próbálták segíteni. A kirendeltség támogatta a korszerű méhészet elterjedését is, a ruszin gazdák számára ingyen biztosítottak méhészeti eszközöket. A létrehozandó hitelszövetkezetek és a velük szoros kapcsolatban lévő áruraktárak működésének fő célja volt: az áru- és a pénzuzsora kiiktatása, normális hitelviszonyok biztosítása, a tőkeszegénység enyhítése, a lakosság olcsó és jó minőségű áruval való ellátása. A hitelszövetkezetek mellett a kirendeltség fogyasztási és értékesítési szövetkezeteket is szervezett a ruszin gazdák számára. A program nagy figyelmet fordított a ruszinok körében a házi kézművesipar fejlesztésére: kosárfonás, fafaragás, asztalostárgyak gyártása, szövés, hímzés stb. Tekintettel arra, hogy a hegyvidéki ruszinok jelentős része analfabéta volt, a kirendeltség támogatta a különböző iskolatípusok elterjedését, de elsősorban a Jövő a Szent Korona jegyében A Magyarok VIII. Világkongresszusa 207

16 Nemzetstratégiai konferencia Előadások gazdasági és ipari iskolákét. A létrehozott gazdasági iskolákban és között 1920 ruszin ifjú gazdát képeztek ki, 50 tanfolyamon pedig mintegy ruszin gazda szerzett képesítést. A házi kézművesipari szakmában 120 tanfolyamon 5489 ifjú ruszin kapott kiképzést. A munkanélküliség enyhítésére a házi kézművesipari műhelyekben ruszin ember kapott munkát. A kirendeltség minden eszközzel küzdött a ruszinság körében sajnos nagyon elterjedt alkoholizmus ellen, és propagálta a józan életmód bevezetésének szükségességét és a kocsmai ivóhelyek számának csökkenését. A rutén, vagy hegyvidéki akcióhoz hasonló gazdasági megújulási program a mai Kárpátalja területén sem azt megelőzően, sem később nem volt a gyakorlatban. Egán Edének, a rutén vagy hegyvidéki akció magyar kormánybiztosának a tevékenysége nagy szimpátiát váltott ki a falusi ruszin emberek körében. Istenadta jótevőnek nevezték őt. De voltak bizonyos érdekcsoportok, akiket Egán Ede programja és tevékenysége rendkívüli mértékben idegesített, mert sértette az ő gazdasági érdekeiket. Ezért talán nem véletlen, hogy Egán Ede sorsa tragikusan végződött szeptember 20-án Ungvárból Szerednye faluba vezető úton Egán Edét orvul meggyilkolták. A hivatalos verzió szerint öngyilkos lett, de a rokonok és barátok, kollégák elmondása alapján erre semmi motivációja nem volt. Egán Ede magyar kormánybiztos, aki a magyar nép gondoskodását a ruszin népről valósította meg, felejthetetlen rutén, vagy hegyvidéki akciójával ma is élénken él a kárpátaljai ruszinok emlékezetében. Az első világháború éveiben a magyarországi ruszinok hősiesen harcoltak a magyarokkal együtt mind az orosz, mind az olasz fronton. Az orosz fronton a magyar hadsereg fontos feladata volt a Szent Korona országa sérthetetlen határainak megvédése a cári Oroszország hadseregével szemben. A cári Oroszország ugyanis eltökélte, hogy mindenáron saját területéhez csatolja az Osztrák-Magyar Monarchia Ausztriához tartozó ukránok lakta Galíciát és Bukovinát, sőt a történelmi Magyarországhoz tartozó ruszinok lakta mai Kárpátalja és Kelet- Szlovákia körzeteit. Ennek érdekében már az első világháborút megelőzően és a háború alatt ügynökei révén a cári Oroszország aktív magyarellenes propagandát folytatott a ruszinok körében. A cári orosz hadsereg parancsnoksága arra számított, hogy ezen propaganda hatására a ruszinok a mai Kárpátalja és Kelet-Szlovákia területén az orosz hadsereg közeledésének hírére a történelmi Magyarország határaihoz népfelkelést szerveznek, orosz fogalmazás szerint úgymond az ezeréves magyar leigázás ellen. A gyakorlatban azonban a ruszinok nem dőltek be a furfangos orosz propaganda hamis magyarellenes felhívásainak csapdájába. Ellenkezőleg a ruszin katonák a magyar hadsereg soraiban hősiesen védték szülőföldjüket az orosz betolakodókkal szemben. Amikor a cári orosz csapatok megközelítették a történelmi Magyarország határait, közeledésük hírére sok ruszin család tartva az orosz kegyetlenkedésektől fejvesztve menekült délre, pl. az Ung megyeiek Szabolcs megyébe. Édesanyám elmondása szerint az ő családjuk is felrakva a szekérre a legszükségesebb holmikat az Ung megyei Sóslakról egészen Kisvárdáig menekült. Azon ruszinok, akik otthon, a falvaikban maradtak, saját bőrükön meggyőződhettek, milyen kegyetle- 208 Budapest, augusztus

17 Dr. Popovics Tibor Miklós A Szent Korona országa és a ruszinok... nek voltak velük szemben egyes katonák a cári orosz hadseregből (elsősorban a doni, kubányi orosz, és a zaporozsjeji ukrán kozákok, valamint a különböző török népek (tatárok, kazahok, üzbégek, türkmének, kirgizek, azerbajdzsánok) képviselői, hiszen ez a hadsereg egy soknemzetiségű konglomerátumot képezett. Az első világháború során sok magyarországi ruszin katona vagy elesett a fronton, vagy orosz hadifogságba került. A legszerencsésebbek visszatérhettek a frontról saját falvaikba. A Szent Korona országa a ruszinok szempontjából egyik legfontosabb intézkedését az első világháború végén az Osztrák-Magyar Monarchia, illetve a Magyar Királyság szétesése előtt hozta azzal, hogy december 22-én a 10. számú törvénnyel a Károlyi Mihály-féle kormány megadta a kárpátaljai ruszinoknak az autonómiát a magyar államon belül Ruszka Krajna (Orosz Határvidék) néven. Ez magába foglalta Ung, Bereg, Ugocsa, Máramaros megyék területét. Szepes, Sáros, Abaúj-Torna, Zemplén megyék hozzácsatolását ehhez az autonóm területhez elnapolták a jobb idők beálltáig. A ruszin autonóm terület legfelső végrehajtó szerve a Budapesten lévő Ruszin Ügyek Minisztériuma lett. Munkácson pedig a kormányzó hivatala volt. A Ruszka Krajna 42 tagú ideiglenes közigazgatási tanácsát február 5-én választották meg. Ennek első elnöke Oreszt Szábov (Szabó Oreszt) ruszin nemzeti ébresztő lett, helyettese Avgusztin Stefán (Stefán Ágost) április 4-én megtartották a választásokat a Ruszka Krajna Szojmjába (Parlamentjébe), amelybe 36 képviselőt választottak be. A Kun Béla-féle Tanácsköztársaság a Ruszka Krajna megnevezését a Tanácsi (Szovjet) Ruszka Krajnára változtatta meg, a Ruszin Ügyek Minisztériuma pedig Ruszin Népi Biztosság lett május közepén azonban a kisantant cseh és román katonai csapatai kiszorították Kárpátalja területéről a magyar vöröshadsereget, és egyúttal felszámolták a magyar Ruszka Krajna intézményrendszerét. Irodalomjegyzék Bélay Vilmos: Máramaros megye társadalma és nemzetiségei. A megye betelepülésétől a XVIII. század elejéig. Budapest, Bendász István: Az es szabadságharc és a Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye. Ungvár, Botlik József: Egán Ede, a rutén nép megmentője. A VII. Nemzetközi Ruszinisztikai Konferencia előadásai oldal, 2001., Budapest, Magyarországi Ruszin Kutató Intézet kiadványa. Bonkáló Sándor: A Rutének (Ruszinok). Budapest, Gottfried Barna: A rutén akció Bereg vármegyében ( ). A VII. Nemzetközi Ruszinisztikai Konferencia előadásai oldal 2001., Budapest, Magyarországi Ruszin Kutató Intézet kiadványa. Hodinka Antal: A kárpátaljai rutének lakóhelye, gazdaságuk és múltjuk. Budapest, Jövő a Szent Korona jegyében A Magyarok VIII. Világkongresszusa 209

18 Nemzetstratégiai konferencia Előadások Hodinka Antal: II. Rákóczi Ferenc fejedelem és a gens fidelissima. Pécs, Lehoczky Tivadar: Bereg vármegye monographiája. Ungvár, Lehoczky Tivadar: Bereg vármegye. Beregszász, Magocsi Paul Robert: The Shapping of a National Subcarpathian Rus Cambridge-London, Magocsi Paul Robert: The Language Question Among the Subcarpathian Rusyns. Fairview, Mészáros Károly: A magyarországi oroszok története. Pest, Popovics Tibor Miklós: Adalékok a ruszinok néprajzához, különös tekintettel a fával kapcsolatos tradicionális foglalkozásaikra (XVIII-XX. század). Tanulmányok a magyarországi bolgár, görög, lengyel, örmény, ruszin nemzetiség néprajzából I. kötet oldal, Budapest, Magyar Néprajzi Társaság. Popovics Tibor Miklós: Adatok a ruszin etnonim értelmezéséhez. Tanulmányok a magyarországi bolgár, görög, lengyel, örmény, ruszin nemzetiség néprajzából II. kötet oldal, Budapest, Magyar Néprajzi Társaság. Popovics Tibor Miklós: A migráció szerepe a ruszin etnikum kialakulásában és területi elhelyezkedésében. In: Migráció (Tanulmánygyűjtemény) I KSH. Budapest, Popovics Tibor Miklós: A Szent István Korona és a ruszinok. A Szentkoronaeszme és a Szent Korona népei. A Millenniumi konferencia szerkesztett előadásai május 18. Budapest, Popovics Tibor Miklós: Vlach jog vlach kolonizáció. Adatok a ruszin települések létrejöttének kérdéséhez. Tanulmányok a magyarországi bolgár, görög, lengyel, örmény, ruszin nemzetiség néprajzából kötet, Budapest, Magyar Néprajzi Társaság. Popovics Tibor Miklós: II. Rákóczi Ferenc fejedelem és a ruszinok. Országos Ruszin Hírlap, szám, szám., Budapest Szabó István: Ugocsa megye. Budapest, Szabó Oreszt: A magyar oroszokról (Ruthének). Budapest, Szulincsák László: Mikor történt a kárpátaljai rutének betelepülése hazánkba? Ungvár, Dr. Tóth Zoltán József: A Szent Korona, a magyarság és a velünk élő népek. A Szentkorona-eszme és a Szent Korona népei. Millenniumi konferencia szerkesztett előadásai május 18. Budapest, Udvari István: Ruszinok a XVIII. században. Történelmi és művelődéstörténeti tanulmányok. Nyíregyháza, Vigh Kálmán: Borostyánkői Egán Ede a hegyvidéki nép jótevője ( ). A VII. Nemzetközi Ruszinisztikai Konferencia előadásai oldal 2001., Budapest, Magyarországi Ruszin Kutató Intézet kiadványa. Dr. Popovics Tibor Miklós igazgató Magyarországi Ruszin Kutató Intézet 210 Budapest, augusztus

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

arculatának (1989 2002)

arculatának (1989 2002) A Kárpát-medence rpát-medence etnikai arculatának átalakulásatalakulása (1989 2002) Kocsis Károly MTA FKI ME MFTK A Magyar Regionális Tudományi Társaság III. Vándorgyűlése (2005.11.24 26.) Sopron Kárpát

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI

A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI dr. SPENIK SÁNDOR, Ungvári Nemzeti Egyetem Kárpátalja SZOLNOK - 2014 Kárpátalja

Részletesebben

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet.

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet. Kutatási tárgykörök ROVATREND a történelemtanár-továbbképzésünk tanrendje alapján I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. a. Ásatási tudnivalók, az ásatásig vezető út, ásatás. b. Temetőfeltárás,

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN Bakos István (Budapest) elõadása a Trianon a magyarság tudatvilágában c. tanácskozáson Budapest Tóthfalu 2002. õszén Tisztelt Tanácskozás! Kedves Barátaim! Köszönöm a meghívást

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA Csüllög Gábor 1 Magyarország Európai Uniós csatlakozásával együtt járó regionális tagolásának kialakítása sok vitával jár, amelyeknek

Részletesebben

A kisebbségvédelem története. Dokumentumok a kisebbségvédelem tárgyköréből

A kisebbségvédelem története. Dokumentumok a kisebbségvédelem tárgyköréből A kisebbségvédelem története Dokumentumok a kisebbségvédelem tárgyköréből Az ember, mint védendő alapérték Emberi jogok Kisebbségvédelem Kettősség, eltérő fejlődés, közösségek jogai, emberi jogok Történet

Részletesebben

IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului

IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului Erdély. Minden magyarban ennek a szónak a hallatán valamilyen érzelmi hangulat alakul ki. A

Részletesebben

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején 1 A szatmári béke Magyarország a szatmári béke idején A szatmári béke megkötésének körülményeit vizsgálva vissza kell tekintenünk az azt megelőző eseményekhez. 1701-ben Rákóczi Ferenc egy nemesi mozgalmat

Részletesebben

Észak-Magyarország külföldi vendégforgalma a KSH statisztikák tükrében

Észak-Magyarország külföldi vendégforgalma a KSH statisztikák tükrében Észak-Magyarország külföldi vendégforgalma a KSH statisztikák tükrében 211-214 Készítette: Nagy Júlia TDM menedzser MIDMAR Nonprofit Kft Külföldi vendégéjszakák száma Észak-Magyarország kereskedelmi szálláshelyein

Részletesebben

3. feladat Kép: (I.) (II.)

3. feladat Kép: (I.) (II.) 1. feladat a) B A T T H Y Á N Y K Á Z M É R b) N A G Y C E N K c) J Ó Z S E F d) K Ú R I A e) E L L E N Z É K I N Y I L A T K O Z A T f) S Z A L A Y L Á S Z L Ó g) H Ő T L E N S É G h) M A R K Ó K Á R

Részletesebben

V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16.

V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16. V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului Erdély. Minden magyarban ennek a szónak a hallatán valamilyen érzelmi hangulat alakul ki. A trianoni

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Elméleti szintézisek

Tartalomjegyzék. Elméleti szintézisek Tartalomjegyzék Elméleti szintézisek A románság római eredete a történészek szemszögéből... 2 Az elrómaiasítás (romanizare) lépései... 2 A római eredet a történelmi dokumentumokban... 3 Helyi autonómia

Részletesebben

A szláv írásbeliség kialakulása. Lőrinczné dr. Bencze Edit

A szláv írásbeliség kialakulása. Lőrinczné dr. Bencze Edit A szláv írásbeliség kialakulása Lőrinczné dr. Bencze Edit A szláv írásbeliség kezdetei A szláv nyelv első írásos emlékei:? szláv rúnák (rovásírás)? óbolgár rúnák A szó és írás szakrális és mágikus jellege

Részletesebben

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI OTTHON LENNI Révkomárom után Pomogáts Bélával, az Anyanyelvi Konferencia elnökével, Sárközy Péter római, Péntek János kolozsvári és Bányai János újvidéki egyetemi tanárral, valamint Göncz Lászlóval, a

Részletesebben

d barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci

d barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci A 2004/2005. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának feladatmegoldásai TÖRTÉNELEMBŐL I. KÉPAZONOSÍTÁS (5 pont) A képeken különböző korok templomai láthatóak. Válassza

Részletesebben

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 20 2006/XVIII. 5 6. e z e r k i l e n c s z á z ö t v e n h a t Cora Zoltán Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 1989 után az -os események újra- és átértékelése lehetségessé vált a korábbi egységes nézettel

Részletesebben

A XVIII. kerületi nemzetiségi önkormányzatok 2015. évi pályázati (program) célú megítélt önkormányzati támogatása

A XVIII. kerületi nemzetiségi önkormányzatok 2015. évi pályázati (program) célú megítélt önkormányzati támogatása A XVIII. kerületi nemzetiségi önkormányzatok 2015. évi pályázati (program) célú megítélt önkormányzati a Budapest Főváros XVIII. kerületi Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat: Szent Cirill és Szent Metód Ünnepe.

Részletesebben

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban írta Kugler József A második világháború az európai országok többségétôl nemcsak súlyos véráldozatokat követelt,

Részletesebben

A MAGYAR UKRÁN HATÁR MENTI EGYÜTTMÛKÖDÉS ÚJ KIHÍVÁSAI

A MAGYAR UKRÁN HATÁR MENTI EGYÜTTMÛKÖDÉS ÚJ KIHÍVÁSAI Baranyi Béla A MAGYAR UKRÁN HATÁR MENTI EGYÜTTMÛKÖDÉS ÚJ KIHÍVÁSAI Bevezetés A z eurointegrációs folyamatok új kihívásaira való tekintettel mára minden, a határon átnyúló kapcsolatok helyzetét, fejlesztésének

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

Felkészítjük Európára! www.andrassyuni.hu

Felkészítjük Európára! www.andrassyuni.hu Felkészítjük Európára! www.andrassyuni.hu Az Egyetem rövid története Az Andrássy Egyetem a Magyar Köztársaság, Ausztria, Németország, Svájc, a Bajor és Baden Württemberg Szövetségi Tartományok közös projektje

Részletesebben

A székely akció: egy regionális állami fejlesztési program története (1902 1920) Balaton Petra. Hétfa, Budapest, 2014. március 06.

A székely akció: egy regionális állami fejlesztési program története (1902 1920) Balaton Petra. Hétfa, Budapest, 2014. március 06. A székely akció: egy regionális állami fejlesztési program története (02 20) Balaton Petra Hétfa, Budapest, 204. március 06. Áttekintés A perifériák gazdasági-társadalmi helyzete a XIX. század végén Társadalmi

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura Ljubljana 2010 TÖRTÉNELEM Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2012. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről

Részletesebben

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap Történelmi verseny 2. forduló A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap 1. Határozd meg Partium fogalmát, és sorold fel a Partiumot alkotó vármegyéket! (3 pont) 2. Az alábbi képeken Partium híres szülöttei

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelmi igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig, különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre A katasztrófák elleni védelem mai tartalmának, szervezetének

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 1 Tiszták, hősök, szentek Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 2013 Géza fejedelem megkereszteltette fiát, aki a keresztségben

Részletesebben

Címlap Hagyományőrzés, helytörténet Hírek Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Tápiószecső Anno. A könyv méltatása

Címlap Hagyományőrzés, helytörténet Hírek Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Címlap Hagyományőrzés, helytörténet Hírek Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Írta: Tarnavölgyi László 2015. január 08. csütörtök, 23:59 Anka László és Kucza Péter Tápiószecső

Részletesebben

T ÖRTÉNELEM 9. év f o lyam

T ÖRTÉNELEM 9. év f o lyam Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas utca 8-10. Az iskola Az osztály A tanuló A tanuló neme: Kompetenciaalapú mérés 2008/2009. T ÖRTÉNELEM 9. év f o lyam A változat

Részletesebben

A PDF fájlok elektronikusan kereshetőek. A dokumentum használatával elfogadom az Europeana felhasználói szabályzatát.

A PDF fájlok elektronikusan kereshetőek. A dokumentum használatával elfogadom az Europeana felhasználói szabályzatát. A PDF fájlok elektronikusan kereshetőek. A dokumentum használatával elfogadom az Europeana felhasználói szabályzatát. A PDF fájlok elektronikusan kereshetőek. A dokumentum használatával elfogadom az Europeana

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói

Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói KARACS ZSIGMOND Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói Az országot 1956. október 4-én a keringõ hírek ellenére váratlanul érte a katasztrófa. Az emberek bíztak a szovjet csapatok kivonulásában, mindenki

Részletesebben

SZKA208_13. A kurdok

SZKA208_13. A kurdok A VILÁG LEG- SZKA208_13 NAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE: A kurdok tanulói A VILÁG LEGNAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE 8. évfolyam 125 13/1 A KURDOK Szemelvények Kurdisztán A huszonkétmillió kurd a világ egyik

Részletesebben

Időpont: 2013. 05. 06 09. Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium

Időpont: 2013. 05. 06 09. Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium Időpont: 2013. 05. 06 09. Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium Az emeletes buszunk, mellyel utaztunk Így mentünk Kárpátaljára Elindultunk: 7 órakor, Budapestről Délkor elértük a határt, kis idő után

Részletesebben

Szlovákia Magyarország két hangra

Szlovákia Magyarország két hangra dunatáj Szlovákia Magyarország két hangra anuár elsején ünnepelhette önálló államiságának huszadik évfordulóját északi szomszédunk. A Týždeň című pozsonyi hetilap tavalyi évet záró számában olvashattuk:

Részletesebben

Batthyány István kormánybiztossága

Batthyány István kormánybiztossága Batthyány István kormánybiztossága 1849. április 25-ei keltezéssel az alábbi bejegyzés olvasható Székesfehérvár tanácsának jegyzőkönyvében: Minden itt volt császári katonaság és katonai hatóság ma reggel

Részletesebben

FamilySearch.org. 2013. szeptember 26. Magyarország Nyíregyháza

FamilySearch.org. 2013. szeptember 26. Magyarország Nyíregyháza FamilySearch.org 2013. szeptember 26. Magyarország Nyíregyháza Magyar levéltárak és a FamilySearch Több mint 50 éves együttműködés Hogyan tovább? A FamilySearch küldetése Egyéneknek és családoknak segítünk

Részletesebben

Megoldás és pontozási útmutató

Megoldás és pontozási útmutató Tanulmányi Verseny 2007/2008 TÖRTÉNELEM. (iskolai) forduló 2007. december 13. Megoldás és pontozási útmutató A kérdéseknél 1-1 pont adható minden helyes feladategységre. Az eltéréseket külön jelöljük.

Részletesebben

Sebestyén Imre A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KONGRESSZUSA

Sebestyén Imre A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KONGRESSZUSA NEMZETKÖZI SZEMLE Sebestyén Imre A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KONGRESSZUSA A FŐ IRÁNYVONAL VÁLTOZATLAN 1985. március 25-étől 28-áig Budapesten megtartotta XIII. kongreszszusát a Magyar Szocialista Munkáspárt.

Részletesebben

TÖRTÉNELEM - G. ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 2003. június 26.

TÖRTÉNELEM - G. ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 2003. június 26. TÖRTÉNELEM - G ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 2003. június 26. I. A tesztkérdések, illetve azok elemei (a,b,c stb.) rövid (a kérdezett adatot vagy tömör megfogalmazást tartalmazó) választ

Részletesebben

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján (Kocsis Károly, Bottlik Zsolt, Tátrai Patrik: Etnikai térfolyamatok a Kárpátmedence határainkon túli régióiban (1989 2002). CD változat. MTA Földrajztudományi

Részletesebben

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év -

Részletesebben

1. Első feladatunk, hogy pontosan körülhatároljuk:

1. Első feladatunk, hogy pontosan körülhatároljuk: KIK A CSÁNGÓK ÉS HOL LAKNAK? 1. Első feladatunk, hogy pontosan körülhatároljuk: kikről lesz szó e könyvben. Célszerű ehhez abból kiindulni, ami a köztudatban a csángókról él. Általában hétfalusi, gyímesi,

Részletesebben

A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai. 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont. 3. feladat Magyarázd el!

A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai. 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont. 3. feladat Magyarázd el! A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai 10 pont 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont 3. feladat Magyarázd el! 10 pont 4. feladat Kutatómunka 10 pont 5. feladat Hírességek 6 pont

Részletesebben

VÁZLATOK. VIII. Az alpi országok: Ausztria, Szlovénia és Svájc. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa középső részén helyezkedik el.

VÁZLATOK. VIII. Az alpi országok: Ausztria, Szlovénia és Svájc. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa középső részén helyezkedik el. VÁZLATOK VIII. Az alpi országok: Ausztria, Szlovénia és Svájc AUSZTRIA Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa középső részén helyezkedik el. Határai: É: Németország, Csehország K: Szlovákia, Magyarország

Részletesebben

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után A Habsburgok és a Nassauiak, akik együttműködtek V. Károly uralkodása idején, élesen összecsaptak egymással II. Fülöp

Részletesebben

A BESSZARÁBIAI NÉMET KISEBBSÉG 125 ÉVE

A BESSZARÁBIAI NÉMET KISEBBSÉG 125 ÉVE 96 IRINA NASTASĂ-MATEI A BESSZARÁBIAI NÉMET KISEBBSÉG 125 ÉVE Ute Schmidt: Basarabia. Coloniştii germani de la Marea Neagră, Editura Cartier, Chişinău, 2014, 420 oldal Túlz ás nélkül állíthatjuk, hogy

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori Disszertáció

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori Disszertáció Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Doktori Disszertáció Szilágyi Adrienn Békés vármegye nemességének társadalomtörténeti vizsgálata a 18 19. században Nemesi társadalom és nemesi birtoklás

Részletesebben

VÁLTOZÓ TÁRSADALOMFÖLDRAJZ DEBRECEN-NAGYVÁRAD EUROMETROPOLISZ SZEREPE A MAGYAR-ROMÁN HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSÉBEN

VÁLTOZÓ TÁRSADALOMFÖLDRAJZ DEBRECEN-NAGYVÁRAD EUROMETROPOLISZ SZEREPE A MAGYAR-ROMÁN HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSÉBEN VÁLTOZÓ TÁRSADALOMFÖLDRAJZ DEBRECEN-NAGYVÁRAD EUROMETROPOLISZ SZEREPE A MAGYAR-ROMÁN HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSÉBEN Változó Föld, változó társadalom, változó ismeretszerzés 60 éves az EKF Földrajz

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század)

A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század) Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Egyén, közösség, társadalom Népesség, település, életmód A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század) Városok A mezőgazdaság fejlődésével és

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló 2013. január 30. Össz.pontszám: 30p Versenyző neve: Osztály:. Iskola neve:. Az utolsó fordulónak egyetlen témája van: a trianoni békediktátum (békeszerződés).

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai

Részletesebben

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem

Részletesebben

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2 Tiszták, hősök, szentek Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2013 ( 2 ) Adalbert Prága püspöke volt Szent Adalbert emléknapja: április 23. Az államalapítást követő évtizedekben

Részletesebben

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év - év

Részletesebben

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI CSALÁD- ÉS IRODALOMTÖRTÉNETI OKMÁNYOK A NAGYBÁNYAI ÁLLAMI LEVÉLTÁRBAN

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI CSALÁD- ÉS IRODALOMTÖRTÉNETI OKMÁNYOK A NAGYBÁNYAI ÁLLAMI LEVÉLTÁRBAN Balogh Béla SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI CSALÁD- ÉS IRODALOMTÖRTÉNETI OKMÁNYOK A NAGYBÁNYAI ÁLLAMI LEVÉLTÁRBAN Az Állami Levéltárak nagybányai fiókja gyakorlatilag 1953-ban mint tartományi levéltár létesült.

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

COMENIUS pályázattal Romániában. A projekt témája: Education A Journey in Time (magyarul: Oktatás Egy időutazás).

COMENIUS pályázattal Romániában. A projekt témája: Education A Journey in Time (magyarul: Oktatás Egy időutazás). COMENIUS pályázattal Romániában Közel kétéves előkészítés után a Vásárhelyi Pál Kereskedelmi Szakközépiskola az Európai Unió Oktatási Bizottsága által támogatott, Egész életen át tartó tanulás COMENIUS

Részletesebben

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára)

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Orosz István (Debreceni Egyetem, Magyarország) Szőlőbirtokos arisztokraták Tokaj-Hegyalján

Részletesebben

Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek

Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek Tokeczki.qxd 2011.11.19. 14:18 Page 43 TŐKÉCZKI LÁSZLÓ Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek A különböző etnikai/kulturális közösségeknek kezdettől fogva volt önképük (pozitív) és

Részletesebben

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék 6 5 4 3 2 1 A Föld népességszám-változása az utóbbi kétezer évben (adatforrás:

Részletesebben

Ukrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól: a kárpátaljai magyarságot érintő problémák és perspektívák. Piliscsaba, 2013. július 12.

Ukrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól: a kárpátaljai magyarságot érintő problémák és perspektívák. Piliscsaba, 2013. július 12. Ukrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól: a kárpátaljai magyarságot érintő problémák és perspektívák Piliscsaba, 2013. július 12. Ukrajna lakossága nemzetiség és anyanyelv szerint a 2001. évi

Részletesebben

- Kézirat. Budapest, 1977.

- Kézirat. Budapest, 1977. K O M Á R O M A R U T É N N É P K Ö L T É S Z E T B E N. Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest, 1977. K O M Á R O M A R U T É N N É P K Ö L T É S Z E T B E N. Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest, 1977. -

Részletesebben

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN Viktimológia 49 Molnár Tibor ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K) világháború fogalmának meghatározása nem egyszerű feladat. Tudományos megfogalmazás szerint

Részletesebben

VÁZLATOK. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Székelyföld Marosvásárhely, Kolozsvár, Székelyudvarhely

VÁZLATOK. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Székelyföld Marosvásárhely, Kolozsvár, Székelyudvarhely VÁZLATOK XI. A természeti erőforrásokban gazdag Románia ÁLTALÁNOS ADATOK Elhelyezkedése: Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Határai: É: Ukrajna ÉK: Moldova K: Ukrajna,

Részletesebben

STATISZTIKA ÖSSZESÍTİ 2011

STATISZTIKA ÖSSZESÍTİ 2011 STATISZTIKA ÖSSZESÍTİ 2011 Készült: 2011. november 24. Készítette: Héra Éva, Ádám Krisztina www.cioff.hu cioff@mail.datanet.hu Szervezet neve Város Rendezett fesztivál neve Fesztiválminısítési eredmény

Részletesebben

ETNIKUM NEMZETISÉG NEMZET

ETNIKUM NEMZETISÉG NEMZET A NÉPESSN PESSÉG G ETNIKAI ÖSSZETÉTELETELE Alapfogalmak értelmezése I. ETNIKUM NEMZETISÉG NEMZET EVOLÚCIÓ Alapfogalmak értelmezése II. ETNIKUM ETNIKUM NEMZETISÉG NEMZET NEMZET HIERARCHIA Etnikum fogalom

Részletesebben

KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN

KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, IV. évfolyam, 1. szám, (2009) pp. 49-56. KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN MISÁD KATALIN Comenius Egyetem, Pozsony

Részletesebben

ELŐSZÓ. [Erdélyi Magyar Adatbank] Vadkerty Katalin: A kitelepítéstől a reszlovakizációig

ELŐSZÓ. [Erdélyi Magyar Adatbank] Vadkerty Katalin: A kitelepítéstől a reszlovakizációig ELŐSZÓ A csehszlovákiai magyarság 1945 tavasza óta olyan megpróbáltatásokon megy keresztül, amelyekre a Dunatáj változatos történetében nincsen példa. A kassai kormányprogram és a belőle kilövellő jelszavak

Részletesebben

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások

Részletesebben

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6,

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6, Zavodszky Geza Törtenelem 111. a közepiskolak szamara ATDOLGOZOn KIADAs Nemzeti Tankönyvkiad6, Budapest Bevezetes.. 5 I. Az "ismeretlen" XVIII. szazad 7 Regi vihig - modem vihig. Az "ismeretlen" XVIII.

Részletesebben

Oktatási Hivatal TÖRTÉNELEM. A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló. Javítási-értékelési útmutató

Oktatási Hivatal TÖRTÉNELEM. A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló. Javítási-értékelési útmutató Oktatási Hivatal A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló TÖRTÉNELEM Javítási-értékelési útmutató OKTV 2013/2014 1. forduló Megoldások A nyílt végű kérdésekre a válaszokat

Részletesebben

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II Gazdag István Kronológiánk második fejezetében városunk eseményekben, megpróbáltatásokban bővelked ő korszakát követjük nyomon a szabad királyi város státusának

Részletesebben

Történelem 3 földrészen - 1956

Történelem 3 földrészen - 1956 1956, Melbourne Az 1956. december 6-ai melbourne-i vérfürdő legendájával az olimpiatörténet egyik legismertebb fejezetének főszereplője lett a magyar vízilabda csapat. Történelem 3 földrészen - 1956 Három,

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés

Közhasznúsági jelentés Közhasznúsági jelentés 2008 Budapest, 2009.május 22. A közhasznú tevékenység rövid tartalmi beszámolója. A Croatica Kulturális, Információs és Kiadói Nonprofit Kft. a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság Cg.

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK 1. középkori kereskedelem (elemenként 0,5 pont) a. Champagne 4 b. Velence 6 c. Firenze 7 d. Flandria 3 e. Svájc 5 2. Angol parlament

Részletesebben

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Dr. Orosz Ildikó: A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Ukrajnában a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola létrejöttéig nem létezett önálló magyar felsőoktatási intézmény. A szovjet rendszerben

Részletesebben

A nemzetközi helyzet kemény lett

A nemzetközi helyzet kemény lett A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS I.

KUTATÁSI JELENTÉS I. Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár Takács Attila dandártábornok parancsnok Honvédség és Társadalom Baráti Kör Egyesület Debrceni szervezete Polyák András elnök KUTATÁSI JELENTÉS I. a Debreceni

Részletesebben