A növényi szervek. A harasztok, nyitvatermők, zárvatermők hajtásos növények, testük alapvetően gyökérre, szárra, levelekre tagolódik.
|
|
- Borbála Némethné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A növényi szervek Szerk.: Vizkievicz András A harasztok, nyitvatermők, zárvatermők hajtásos növények, testük alapvetően gyökérre, szárra, levelekre tagolódik. Ezek az önfenntartó vagy vegetatív szervek. A törzsfejlődés során a nyitvatermőknél megjelenik a mag és a virág, továbbá a zárvatermőknél a termés, melyek szaporítószerveknek tekinthetők. Megtermékenyítést követően a zigótából a magban létrejön az embrió vagy csíra. A csíra alapvetően 3 részre tagolható: gyököcskére, amelyből a gyökérrendszer fejlődik ki, rügyecskére, amelyből a leveles szár, azaz a hajtásrendszer jön létre, sziklevélre. A gyökér A gyökér alapvető feladata a növény rögzítése, ill. a víz és a benne oldott ásványi anyagok felvétele. A gyökérrendszer A gyökerek összessége a gyökérzet, melynek két alaptípusa ismert: a) Főgyökérrendszer, melyre jellemző az erős központi főgyökér, melyből oldalgyökerek, azokból hajszálgyökerek erednek, előfordul a nyitvatermők, zárvatermő kétszikűek körében. b) Mellékgyökérrendszer, nagyszámú, egyforma fejlettségű gyökerek jellemzőek. Oldalgyökerek, hajszálgyökerek itt is kialakulhatnak, az egyszikűek gyökérrendszere ilyen. A gyökérrendszer mérete a növényfajtától és a talajviszonyoktól függ, pl. a lucerna gyökérzete az alföldön 15-2O m mélyre is hatolhat, a Szuezi-csatorna ásásakor tamariszkuszok 3O m mélyre hatoló gyökereit is kiásták. A gyökérzet teljes hossza pl. egy töknél 2O km, rozsnövénynél akár a 8O km-t is lehet! 1
2 A gyökéren függőlegesen különböző működési zónák vannak. 1. Osztódási zóna A gyökér csúcsi része osztódószövetből áll, amit kívülről a gyökérsüveg véd, melynek sejtjei elnyálkásodva segítik a gyökér mozgását a talajban, továbbá kőzetet oldó gyökérsavat termelhetnek. 2. Megnyúlási zóna Itt a legerőteljesebb a sejtek hosszirányú növekedése (auxin). 3. Felszívási zóna Gyökérszőrök jellemzik. Legfelső sejtjei fokozatosan elhalnak, míg a csúcshoz közel újraképződnek, így biztosítva a folytonos tápanyagelvételt. 4. Szállítási zóna A felszívott anyagok a gyökér egyszerű szállítónyalábjaiban továbbítódnak a szár felé. A gyökér keresztmetszete Három szövettájat különböztethetünk meg: a csúcs mögött néhány centiméterrel, a szállító zóna alsó határán. 1. Bőrszövetrendszert gyökérszőreivel. 2. Az elsődleges kéreget, melyet raktározó alapszövet épít fel. 3. A központi hengert, amelyben az egyszerű szállítónyalábok helyezkednek el. A gyökérmódosulások A környezethez való evolúciós alkalmazkodás eredményeképpen a gyökerek gyakran jelentős átalakuláson mentek keresztül, különféle feladatok ellátására specializálódtak. 1. Raktározógyökerek Karógyökér, ahol a főgyökér vastagodik meg, ilyen pl. a sárgarépa, ahol a raktározott tápanyag karotin, gyökérgumók, ahol az oldalgyökerek vastagodnak meg, többnyire keményítőt raktároznak, pl. salátaboglárka. 2
3 3. Légzőgyökerek Az oxigénben szegény, mocsaras talajban levő gyökér gázcseréjét segítik, átszellőztető szövetekben gazdagok, pl. mocsárciprus. 2. Gyökérgümő, ahol anaerob, heterotróf nitrogénkötő baktériumok a levegő nitrogéntartalmát ammóniává alakítják, mint pl. a pillangósvirágú növényekben. 4. Egyes trópusi fán lakó orchideák lecsüngő gyökerei megzöldülnek és fotoszintetizálnak. A járulékos gyökerek Ha a gyökér nem a csira gyököcskéjéből, hanem szárból vagy lomblevélből fejlődik, járulékos gyökérről beszélünk. 1. Szívógyökerek, pl.: a parazita aranka járulékos gyökerei, ahol azok a megtámadott növény háncselemeibe nőnek bele, onnan szerves anyagot vonnak el (maguk nem fotoszintetizálnak), ugyanakkor a fagyöngy ún. félparazita, a szívógyökerek a megtámadott növény farészébe hatolnak be, ahonnan vizet és ásványi sókat vesznek el (fotoszintetizálnak). 2. Koronagyökerek, ilyenek pl. a kukorica, ill. a mangrove szétterpeszkedő támasztógyökerei. 3. Kapaszkodógyökerek, pl. borostyán járulékos gyökerei. 3
4 A hajtás A leveles szárat hajtásnak nevezzük, mely az embrió rügyecskéjéből fejlődik ki. A hajtás tengelye a szár, függelékszervei a levelek. A szár Összekapcsolja a leveleket és a gyökeret, közvetíti a tápanyagokat, a növényi test tartó vázát adja. A rügy A hajtás fiatalkori alakja a rügy, melyet kívülről ún. rügypikkelyek borítanak. A rügy központi része a rügytengely, melynek csúcsa a hajtáscsúcs. A rügytengelyhez oldalasan a levélkezdemények és az oldalhajtás kezdemények csatlakoznak. A rügytengelynek azon részeit, ahonnan a levélkezdemények erednek, szárcsomóknak (nodusz) nevezzük. A szárcsomók közötti levéltelen tengelyrészek a szártagok. Rügyfakadáskor a szártagokban található, közbeiktatott merisztémának köszönhetően a rügytengely megnyúlik és a levelek eltolódnak (káposzta). A rügyeket osztályozhatjuk a) helyzetük alapján: csúcsrügy a hajtástengely csúcsán, oldalrügy a hajtástengely oldalán, a csúcsrügy ki nem fejlődése esetén fejlődik ki, hónaljrügy a lomblevél hónaljában keletkező rügy. b) Továbbfejlődésük alapján: lombrügy, amely leveleket, virágrügy, amely virágot, vegyesrügy, amely leveleket és virágot egyaránt fejleszt. Az alvórügy olyan tartalék rügy, amely a rendes rügyek károsodása esetén hajt ki. Ezek általában a szárban mélyített, rejtett rügyek. Szár- és hajtástípusok Két alaptípust különböztetünk meg: a fás és a lágy szárat. A fás szár A fás szár az ősibb, ebből jött létre a lágy szár, a sokéves növényekre jellemző. 4
5 Fás szára: van az összes nyitvatermőnek, sokéves kétszikűeknek (közismert fák), lehet biz. egyszikűeknek (sárkányfa, yukka), lehet biz. harasztoknak (páfrányfák). Fás szár típusai: Fatörzs, ha a hajtása sokáig el nem ágazó törzsből, és a belőle kiinduló elágazó hajtásrendszerből, a koronából áll. Cserje, ha a törzs hiányzik, a hajtás az alapjánál ágazik el. Pálmatörzs, egyenletes vastagságú, levélkoronát viselő, el nem ágazó fás szár, melynek oldalán a lehullott levelek töveinek maradványa látható. A lágy szár A lágy szár puha állományú, esetleg a tövén gyengén elfásodhat, lehet egy vagy két éves. Ha üreges, akkor dudvaszár (paradicsom, burgonya, napraforgó). A lágy szár típusai: Szalmaszár, amely hosszú, üreges szártagú, bütykös csomójú csőszár. A szártagokat levélhüvely veszi körül. Ez jellemző a pázsitfűfélékre, gabonafélékre. Palkaszár, mely csak az alsó részén visel leveleket (a kákán is csomót keres), pl. szittyók, kákák. A szár felépítése, keresztmetszete A fiatal még lágy szár, akárcsak a gyökér keresztmetszetét vizsgálva, 3 szövettájra tagolódik. 1. Bőrszövet Lehet egyrétegű a lágyszárú növényeken, többrétegű a fásszárú növényeken (periderma vagy héjkéreg). 2. Elsődleges kéreg Az elsődleges kéreg, raktározó alapszövet. A fiatal szárak zöldek, mivel a bőrszövet alatt zöld színtestek lehetnek, emiatt képesek fotoszintetizálni. 5
6 3. Központi henger A központi henger tartalmazza a szállítószöveteket, alapszövetbe ágyazódva. Attól függően, hogy a kambium különálló kötegeket képez, lágy szár marad, vagy összefüggő hengert alkot, fás szár alakul ki. A fásszárú növények is először lágyszárú csemeteként indulnak fejlődésnek, majd a kambiumgyűrű záródásával alakul ki a fás szár. A lágy szár szerkezete A lágy szárban a szállítónyalábok elrendeződése lehet kőrkörös, mint a kétszikűekben vagy szórt, mint az egyszikűekben. Általános tendencia, hogy a faelemek a szár közepe felé, a háncs elemek perifériásan helyezkednek el. A fás szár szerkezete A fás szár a több éves zárvatermőkre, ill. a nyitvatermőkre jellemző. Kívülről befelé haladva a következő rétegeket lehet megkülönböztetni. Többrétegű bőrszövet, a héjkéreg. Élő háncs, általában néhány mm. Kambiumgyűrű. Fatest, o melynek külső, vizet és sókat szállító élőrésze a szijács. o Az elhalt fatest a geszt, amely elsősorban szilárdító feladatokat lát el. Ahol az év során nem kiegyenlítettek a csapadékviszonyok, ott a fák kambiuma elsősorban a csapadékosabb tavaszi időszakban működik intenzíven, ekkor nagyobb átmérőjűek a vízszállítóelemek (világosabb tavaszi pászta), nyárvégén és ősszel szűkebb átmérőjű, vastagabb falú csövek jönnek létre (sötétebb őszi pászta), ennek köszönhető az évgyűrűs szerkezet a mérsékelt égövi fáknál. 6
7 A szár módosulásai a) Föld feletti szármódosulások Pozsgásszár: megvastagodott, redukált levelű, víztartó alapszövetekben nagymennyiségű vizet raktározó szár, kaktuszok. b) Föld alatti módosult szár Gumó: megvastagodott, tápanyag raktározó, földbeni szár, pl. ciklámen, karalábé, burgonya. A lomblevél A lomblevél a fotoszintézist, a gázcserét, a párologtatást lebonyolító növényi szerv. A lomblevél részei A levélalap, amely a szárhoz kapcsolja a levelet, a levélnyél, mely összekapcsolja a levélalapot a levéllemezzel, és a levéllemez, amely ellátja a lomblevél feladatait. Ha a levélalap csőszerűen alakul és a szárat körülöleli, levélhüvelyről beszélünk (egyszikűeknél). A levélalap kiszélesedhet, ez a pálhalevél. A lomblevél alakja Rendkívül változatos. Megkülönböztetjük a levéllemez vállát, csúcsát és szélét. 7
8 A levéllemez felső oldala a színe, az alsó a fonákja. Megkülönböztetjük a levéllemez vállát, csúcsát és szélét. A váll lehet: nyilas, dárdás vagy kerekített. A széle lehet: ép, hullámos, csipkés, fogas, fűrészelt. Ha a levél szélének bemetszései mélyek, akkor a levél tagolt. A tagolt levéllemez a bemetszések mélysége szerint lehet karéjos, hasadt, osztott és szeldelt. A levélcsúcs: hegyes, tompa, lekerekített, kicsípett. A fentiek a növényhatározáskor fontosak. Ha egy levélnyélen egyetlen levéllemez van, a levél egyszerű, ha több, a levél összetett. Az összetett levél lehet: tenyeresen összetett (gesztenye), lehet szárnyasan összetett. A levélállás A lomblevelek száron való elhelyezkedésének a rendje. Lehet: átellenes, örvös, szórt. Levélmódosulások A környezethez való alkalmazkodás következtében bekövetkező változások. A) Levéltövis, pl. a kaktusz esetén, így csökkenti a párologtató felületet. Ezen kívül, akác, Júlia borbolya. B) Rovarfogó levelek, amelyeken emésztő mirigyszőrök fejlődnek, pl. kancsóka, harmatfű, Vénusz légycsapója. 8
9 A rovaremésztő növények általában nitrogénszegény, mocsaras talajokon élnek, így, nitrogénigényüket rovarfogásra és szerves nitrogénvegyületek fehérjék - emésztésére módosult leveleik segítségével biztosítják. A leveleik változatos felépítésű csapdákká és fehérjebontó szervekké módosulnak, a hiányzó nitrogént ezek a növények főleg rovar eredetű fehérjék lebontásával és hasznosításával pótolják. C) Levélkacs, kapaszkodószervek, pl. borsó. D) Pálhalevél, a levélalap módosul, lehet nagy, fotoszintetizálhat, pl. borsó. Levéltípusok Lomblevél: zöld, fotoszintetizál, párologtat, gázcserét végez. Sziklevelek: a magban lévő csírának részei, a csíranövény táplálásában van szerepük. Számuk lehet több (sokszikűek, pl. fenyők) vagy kettő, ill. egy (lásd később). Allevelek: többnyire védő levelek, a lomblevelek zónája alatt helyezkednek el, pl. a hagyma buroklevelei. Fellevelek: a lomblevelek zónája felett, a virágok alatt helyezkednek el, védelmi szerepük van. Ilyenek, pl. fészekpikkelyek a fészkesvirágzatúak, a pelyvák a pázsitfüvek virágzatát, a toklászok pedig a perjefélék és a pázsitfűfélék egyes virágait, termését borítják, védik. A kupacsosok makktermését védő sajátos képződmény. A lomblevél felépítése A lomblevelek a fotoszintézis, a gázcsere és a párologtatás szervei. A lomblevelekre jellemző: nagy felület, kiterjedt sejtközötti járatrendszer, raktározó szövetek nincsenek, nincs periderma és másodlagos vastagodás. 9
10 Szöveti felépítés A levelet minden oldalról egyrétegű bőrszövet epidermis - határolja, melyet a kiszáradás ellen védelmet nyújtó kutikula borít. A bőrszövet színtelen, átlátszó, zöld színtesteket nem tartalmaz. A bőrszövet folytonosságát a gázcserenyílások (sztómák) szakítják meg, amelyek a kétszikűeknél a levelek fonákján, egyszikűeknél mindkét oldalon megtalálhatók. míg a víz felszínén úszó leveleknek csak a színén találhatók meg. A sztómák elsősorban a levélen találhatók, de jelen vannak fiatal szárak epidermiszén, virágleveleken, sőt esetleg földalatti szárakon is, de mindig hiányoznak a gyökereken. A sztómákon belül megkülönböztetjük a légrést és a légrést körülvevő babalakú két zárósejtet. A sztómákat ún. kísérősejtek veszik körül. A bab alakú zárósejtekben zöld színtest található. A légrés alatt egy nagyobb üreg, a légudvar található, amely rendkívül gazdag sejtközötti járatrendszerben folytatódik. A gázcserenyílások tehát a sejtközötti járatrendszer felszíni kivezetőnyílásai. A zárósejtek lehetnek: az epidermiszsejtek szintjében, közepes vízellátottságú növényeknél (mezomorf), kiemelkedhetnek a bőséges vízellátottságú helyeken (higromorf), be is süllyedhetnek (xeromorf). A párhuzamos erezetű leveleken (egyszikűek és tűlevelek) a sztómák párhuzamos sorokban, a hálózatos erezetű leveleken (kétszikűek) a sztómák szórtan állnak. 10
11 A sztómák kettős feladatot látnak el, lebonyolítják a gázcserét, illetve végzik a párologtatást. A zárósejtek speciális felépítésük révén a légrést tágítani vagy szűkíteni képesek, amennyiben a zárósejtek K + és vizet vesznek fel és megduzzadnak, a légrés kinyílik, ellenkező esetben a vízvesztés következtében a zárósejtek összezáródnak. A bőrszöveten belül található a zöld színtestekben gazdag, fotoszintetizáló táplálékkészítő alapszövet, melyre jellemző a gazdag sejtközötti járatrendszer. A kétszikű növények leveleiben szerkezete felépülhet a felületre merőleges irányban megnyúló sejtekből álló, ún. oszlopos vagy paliszád parenchimából és laza szivacsos parenchimából. Az oszlopos parenchima rendesen a levél felső oldalán helyezkedik el, alsó része szivacsos parenchimából áll. Az ilyen kétszikűekre jellemző leveleken csak az alsó epidermiszen vannak sztómák. Az oszlopos parenchima elsősorban a fotoszintézis helye, a szivacsos parenchima pedig elsősorban a párologtatás színtere. Az egyszikűekben csak szivacsos parenchima fordul elő, így a levél mindkét felszínén megtalálhatók sztómák. A levél alapszövetében futnak a szállítónyalábok, melyek a levél erezetét alkotják. A levél erezete A levél erezetét a levéllemezben futó zárt szállítónyalábok képezik. Az erekben a farész a levél színe felé, a háncsrész a levél fonákja felé néz. A tápanyagszállítás mellett, mivel szilárdító szöveteket is tartalmaznak, merevítik is a levelet, kifeszítve tartják a levéllemezt, s védik a szél tépő hatásával szemben. Az erezet formái Hálózatos, főérből és belőle elágazó oldalerekből áll, kétszikűekben. Párhuzamos, egyforma nagyságú mellék erekből áll, egyszikűekben. 11
12 A hajtásmódosulások a) Föld feletti hajtásmódosulások Kacs: kapaszkodáshoz módosult, vékony, csavarodó hajtásrész, pl. komló, szőlő, tök. Tövis: kemény, hegyes, védőszervvé módosult hajtás, pl. kökény. Inda: vegetatív szaporítószerv, pl. szamóca. a) Föld alatti hajtásmódosulások Hagyma: tápanyagokat raktározó, húsos alleveleket viselő, földbeni hajtás. Lefelé hajtáseredetű gyökereket fejleszt. Pl. tulipán, vöröshagyma. Gyöktörzs: vastag, allevelekkel fedett raktározó, szaporító szerv, pl. pitypang. Hasonló a tarack, csak az elágazó, pl. mezei aszat. Hagyma alakú gyöktörzs a hagymagumó (réti kardvirág). A hajtás élettartama A virágos növényeket aszerint, hogy hányszor virágoznak, két nagy csoportba osztjuk. 1. Egyszertermő növények Egyévesek: egy éven belül befejezik életműködéseiket. Áttelelő egyévesek: ősszel csíráznak, következő nyáron virágzanak, hozzák termésüket, pl. őszi búza. Kétévesek: első évben csak leveles hajtásuk fejlődik ki, második évben hoznak termést, pl. hagyma, répa, káposzta. Egyszer termő sokévesek: több évig fejlődnek, életük végén virítanak, aztán elpusztulnak, pl. az Agave évig él, aztán virágzik, majd elpusztul. 12
13 2. Sokszor termő növények Más néven évelők, sokáig élnek, minden évben virágoznak, termést érlelnek, pl. a fák. A virág A virágos növények evolúciója az ősi heterospórás ősharasztokig nyúlik vissza. A harasztok e típusánál a hajtások csúcsán elhelyezkedő spóratermő füzéreken különböző alakú spóratermő levelek voltak találhatók. A füzérek csúcsán kisebb mikrospóratermő levelek ülnek, melyeken a mikrospóratartókban mikrospórák keletkeznek. A hímjellegű mikrospórából olyan előtelep fejlődik, melyen hímivarszervek jelennek meg, amiben hímivarsejteket keletkeznek. A füzérek alsó részén nagyobb méretű makrospóratermő levelek ülnek, ezekben makrospórák jönnek létre. A makrospórákból makroelőtelep alakul ki, melyen a női ivarszervekben petesejtek keletkeznek. Termőlevelek kialakulása Porzók kialakulása A harasztok szaporodásánál a víznek még nélkülözhetetlen a szerepe, hiszen a hímivarsejtek vízben úszva tudnak csak eljutni a petesejthez. A korszakos előrelépést az egyes ősi harasztok továbbfejlődése, az első virágos-magvas nyitvatermők, a magvaspáfrányok kialakulása jelentette. A magvaspáfrányoknál a hím jellegű spóráknak a virágpor feleltethető meg, amely szél útján közvetlenül a petesejtet tartalmazó magkezdeményre került. A virágporban létrejöttek a hímivarsejtek, a magkezdeményben a petesejtek, ilyen módon közvetlenül egymás mellett jöttek létre, így már a megtermékenyítéshez nem volt szükség vízre. 13
14 A magvaspáfrányoknál a makrospóra már nem hagyja el a makrospóratartót, itt alakul ki az erősen redukálódott előtelep, amin létrejön a nőivarszerv, s benne a petesejt. A mikrospórák a szél segítségével a makrospóratartóban levő makroelőtelepre jutnak. Itt néhány sejtes mikroelőtelepet fejlesztenek, melyen erősen redukált hímivarszervekben hímivarsejtek jönnek létre. A megtermékenyítést követően a makrospóratartó sejtjei tartalék tápanyaggal látták el a fejlődő csírát, amely körül a makrospóratartó védőréteget képzett, így kialakult az ősi mag, melyben tehát a zigótából kialakult a csíranövény, amely körül tartaléktápanyagban gazdag táplálószövet jött létre, és az egész képződményt egy ellenálló védőréteg, a maghéj vette körül. Mivel végső soron a heterospórás ősharasztokból - a magvaspáfrányokon át - alakultak ki a mai virágos növények, az ősharasztok spórát termő részei megfeleltethetőek a virág egyes részeinek. Ez a következőképpen foglalható össze: ősharasztok magvas növények mikrospóratermőlevél porzólevél mikrospóratartó pollenzsák mikrospóra 1 sejtes pollen hím előtelep vegetatív sejt(ek) hím ivarszerv, a generatív sejt hímivarsejt hímivarsejt makrospóratermőlevél a termőlevél makrospóratartó magkezdemény makrospóra p. embriózsáksejt női előtelep sz. embriózsáksejt női ivarszerv, petesejt a segítősejtek a petesejttel. A magvaspáfrányok virágos növények - kialakulása három szempontból igen jelentős: 1. a megtermékenyítés folyamata függetlenné vált a víztől, 2. a tartalék tápanyagnak köszönhetően a csíra fejlődése egy ideig független a környezet tápanyag tartalmától, 3. a csíra nem a földön alakul ki és kezdi meg önálló életét, hanem védve az anyanövényen. A virágos növények közé ma két törzs tartozik, a nyitvatermők és a zárvatermők. A nyitvatermők voltak az első virágos növények, virágjaik jelentéktelen megjelenésűek, ezért a zárvatermők virágszerkezetét vizsgáljuk meg részletesen. A zárvatermő virág felépítése A virág korlátolt növekedésű, módosult leveleket viselő, szaporító hajtás. A virág a virágtengelyből és a viráglevelekből épül fel. 14
15 A virágtengely alsó része megnyúlik, amit kocsánynak nevezünk. A kocsány felső kiszélesedő részét vacoknak nevezzük. A viráglevelek lehetnek 1. virágtakaró levelek, ide tartozik a a csésze, a párta, a lepel, 2. ivarlevelek, melyek a a porzótáj, a termőtáj. A virágtakaró A virágtakaró levelek feladata kettős: védik az ivarleveleket, feltűnő színeikkel odacsalogatják a megporzásban résztvevő rovarokat. A virágtakaró levelek lehetnek: különneműek, azaz csészére és pártára különülnek, ez a kettős virágtakaró, kétszikűekre jellemző, egyneműek, amikor a takarólevelek egyformák, nem különböztethető meg csésze és párta, ilyenkor lepelről beszélünk. A lepel általában az egyszikűekre jellemző (megtalálható a kétszikűeknél is pl. ricinus, csalán). A csészelevelek zöld színűek, felépítésük a lomblevelekéhez hasonló. A párta A párta a sziromlevelek összessége. Megtermékenyítés után a párta a csészelevelekkel együtt lehullik. A virágok színét a sziromlevelekben található különböző típusú vegyületek okozzák. A vörös, kék, ibolyaszíneket az ún. antociánok okozzák, melyek színe a közeg ph-jától függ, savas ph mellett vörös, lúgos ph mellett pedig kék színűek. A sárga színekért karotinok felelősek, melyek a kromoplasztiszokban találhatóak meg, a fehér szín tulajdonképpen festékhiányra vezethető vissza, ilyenkor a sejtek között levegővel telt üregek vannak, melyek a fényt teljes mértékben visszaverik. 15
16 Virágképlet A virág felépítését, a viráglevelek számát és elhelyezkedését a virágképlettel jelöljük. A virágképlet betűkből, számokból és jelekből áll. A viráglevelek megjelölésére azok nagy kezdőbetűit használjuk. A betűk sorrendje azonos a virágtengelyen alulról fölfelé (kívülről befelé) egymás után elfoglalt helyükkel. A virágtagok betűjele utáni számok az egyes körökön belül elhelyezkedő adott virágtag számát jelenti. Ha az adott tagok több körön találhatók, akkor az egyes körön levő tagok számát + jellel kapcsoljuk össze. Ha a számok zárójelben vannak, az a tagok összeolvadását jelenti a megfelelő körön belül. A magház helyzetét a termő jelének alá vagy fölé húzásával jelöljük. Pl. a boglárka virágképlete a következő: Cs 5, Sz 5, P sok, T sok Pillangósvirágúak: Cs 5 Sz (2) + 3 P (9) + 1 T(1) Virágdiagram A virágdiagram egy egyszerűsített ábrával szemlélteti a virág szerkezetét. Síkba vetítve bemutatja a virágrészek számát, elhelyezkedését, keresztmetszetének alakját és összenövési viszonyait. A térbeli viszonyok hasonló ábrázolására a virágképlet nem alkalmas. A virágalaprajz ezért tökéletesebb és pontosabb, ugyanakkor bonyolultabb bemutatási módja a virág szerkezetének, mint a virágképlet. A virágdiagram annyi koncentrikus körből áll, ahány levélkör előfordul a virágban. Ötkörű virág alaprajzában pl. a külső két kör a virágtakarókörök (csészekör és pártakör, illetve lepelkörök), a harmadik és a negyedik a két porzókör, a legbelső pedig a termőlevelek jeleinek feltüntetésére szolgál. A levelek összenövését - egy körön belül és két kör között egyaránt - a tagok jeleit összekötő vonallal jelöljük. A kétszikűek virágjai öt, az egyszikűek virágjai háromtagúak, ez azt jelenti, hogy egy körön belül a virágtagok száma általában öt, ill. három. A porzótáj A porzólevelek összességét porzótájnak nevezzük. Porzószálat és portokot lehet rajtuk megkülönböztetni. Portok keresztmetszet A portok négy porzsákból áll, itt meiózissal jön létre a haploid pollen vagy virágpor. A pollen kezdetben egysejtű, de még a porzsákban kettéosztódik, s létre jön egy nagyobb vegetatív sejt és egy kisebb generatív sejt. 16
17 A rovar terjesztette pollen felszíne tüskés, amely a rovaron való megtapadást segíti. A termőtáj A termőlevelek együttese a termőtájat alakítja ki. A nyitvatermőknél a termőlevelek még szabadon állnak, zárvatermőkben többé-kevésbé összenőnek és alsó, zárt részük képezi a magházat. A magház felfelé a bibeszálban folytatódik, melynek kiszélesedő csúcsi része a bibe. A bibe nagy, ragadós felülete biztosítja a pollenszemek biztos megtapadását. A magház üregében helyezkednek el a magkezdemények, melyekből a megtermékenyítést követően kialakul a mag. A magkezdeményben alakul ki az erősen leegyszerűsödött női ivarszerv, benne a petesejt (ivaros nemzedék). Ennek a menete zárvatermőkben a következő: a magkezdeményen belül kialakul egy ún. makrospóraanyasejt, amely meiózissal 4 sejtet hoz létre (makrospórák), a 4 sejtből 3 elpusztul, a megmaradt egy mérete nő, s egy nagyméretű, ún. primer embriózsáksejt lesz (makrospóra), a primer embriózsáksejt 3-szor osztódik mitózissal, s így egy 8 sejtes képződmény, az ún. szekunder embriózsák (női előtelep) jön létre. Termő keresztmetszet Magkezdemények 17
18 A magkezdemény felépítése: az egyik póluson levő sejthármas közepén a petesejt, mellette a segítő sejtek, a másik oldalon levő sejtek az ellenlábas sejtek. Középen a két sejtből összeolvadt központi sejt van. A virág lehet: Hímnős vagy kétivarú virág, amelyben megtalálható egyaránt a porzótáj és a termőtáj. A virág egyivarú, azonban ha a virágban csak az egyik ivaritáj fordul elő, ilyenkor a virág lehet termős vagy porzós. A növény lehet: Egylaki, ha a porzós és a termős virág ugyanazon az egyeden fordul elő, pl. dió, mogyoró, Kétlaki, ha külön- külön egyeden találhatók meg, pl. fűz. A zárvatermők kettős megtermékenyítése, a mag kialakulása A különböző módon szállított szél, ill. rovar - virágpor végül a ragadós felületű bibén köt ki (1). Itt a kétsejtes pollen tömlőt hajt és behatol a bibe szövetébe. A tömlő képzésében a vegetatív sejtnek van jelentős szerepe (2). A fejlődő tömlőben a haploid generatív sejt mitózissal ketté osztódik, s létrejön két szintén haploid hímivarsejt (tehát a hímivarsejtek nem a porzóban, hanem a termőben jönnek létre). A pollentömlő a termőlevél szövetében lenő egészen a magkezdeményig, majd behatol az embriózsákba, ahol a tömlő felnyílásával az egyik hímivarsejt a petesejttel, a másik hímivarsejt a kp-i sejttel egyesül (3). Eme zárvatermőkben előforduló folyamatot kettős megtermékenyítésnek nevezzük. 18
19 A mag A megtermékenyítést követően a magkezdeményből kialakul a mag, mely során a petesejtből zigóta, majd abból a csíra vagy embrió fejlődik, a kp-i sejtből a mag táplálószövete, a magkezdeményt borító burokból a maghéj alakul ki. Az embrió fejlődése során kialakul a gyököcske, melyből a gyökér, a rügyecske, melyből a hajtás, a sziklevelek, melyek o kétszikűekben tartalék tápanyagot raktároznak, o egyszikűekben közvetítenek a táplálószövet és az embrió között. A mag tartalék tápanyaga kémiailag többféle lehet, s eszerint megkülönböztetünk: keményítőt tartalmazó lisztes magvakat, pl. gabonafélék, olajat raktározó olajos magvakat, pl. dió, napraforgó olíva, fehérjét raktározó aleuron tartalmú magvakat, pl. a búza maghéja alatt külön rétegben felhalmozódó aleuronréteg. A mag érése után nyugalmi szakaszba kerül. A nyugalmi szakasz kialakulása víztartalom csökkenésének és csírázást gátló anyagok felszaporodásának tudható be. A virágzat A virágok állhatnak magányosan, de gyakoribb, hogy a virágok csoportosan, ún. virágzatokat alkotnak. Ha a virágzati tengely nem ágazik el, egyszerű, ha elágazik, összetett virágzatról beszélünk. Egyszerű virágzat a) Fürtös virágzat, az egyes virágok tengelyei a virágzati főtengelyt nem növik túl. 1. egyszerű fürt, akác, (A) 2. sátor, keresztes virágúak (káposztafélék),(b) 3. ernyő, borostyán,(d) 4. fejecske, lóhere,(e) 5. füzér, útifű,(f) 6. torzsa, pálmák,(g) 7. barka, dió, (H) 8. fészek, napraforgó (J), b) A bogas virágzatok típusai: 1. forgó, kardvirág, (D) 2. kunkor, orbáncfű,(b) maghéj sziklevél rügyecske tápszövet gyököcske sziklevél 19
20 A termés A termés a zárvatermőkre jellemző, a magház, ill. a termő falából jön létre a megtermékenyítést követően. A termés a magokat védi és segíti a elterjedésüket. A létrejövő termésfal általában 3 rétegű. Terméstípusok I. Valódi termés, ha a termés kialakításában csak a termő vesz részt. a) Száraz termés, éretten kiszáradnak. 1. Felnyíló száraz termések, pl. hüvelytermés: bab, borsó. 2. Nem felnyíló száraz termés, pl. szemtermés, makk. b) Húsos termés, a termésfal lédússá válik, pl. bogyó, csonthéjasok, kabak (dinnye). II. Áltermés, ha a termés kialakításában valamilyen másik virágrész is részt vesz (vacok), pl. alma, eper, csipkebogyó. Hüvelytermés Szemtermés Makktermés Bogyótermés Csonthéjas termés Eper áltermés Alma áltermés Csipkebogyó áltermés 20
21 Összefoglalás A harasztok, nyitvatermők, zárvatermők hajtásos növények, testük alapvetően gyökérre, szárra, levelekre tagolódik. Ezek az önfenntartó vagy vegetatív szervek. A törzsfejlődés során a nyitvatermőknél megjelenik a mag és a virág, továbbá a zárvatermőknél a termés, melyek szaporítószerveknek tekinthetők. Megtermékenyítést követően a zigótából a magban létrejön az embrió vagy csíra. A csíra alapvetően 3 részre tagolható: gyököcskére, amelyből a gyökérrendszer fejlődik ki, rügyecskére, amelyből a leveles szár, azaz a hajtásrendszer jön létre, sziklevélre. A gyökér A gyökér alapvető feladata a növény rögzítése, ill. a víz és a benne oldott ásványi anyagok felvétele. A gyökérrendszer A gyökerek összessége a gyökérzet, melynek két alaptípusa ismert: a) Főgyökérrendszer, melyre jellemző az erős központi főgyökér, melyből oldalgyökerek, azokból hajszálgyökerek erednek, előfordul a nyitvatermők, zárvatermő kétszikűek körében. b) Mellékgyökérrendszer, nagyszámú, egyforma fejlettségű gyökerek jellemzőek. Oldalgyökerek, hajszálgyökerek itt is kialakulhatnak, az egyszikűek gyökérrendszere ilyen. A gyökéren függőlegesen különböző működési zónák vannak. 1. Osztódási zóna A gyökér csúcsi része osztódószövetből áll, amit kívülről a gyökérsüveg véd, melynek sejtjei elnyálkásodva segítik a gyökér mozgását a talajban, továbbá kőzetet oldó gyökérsavat termelhetnek. 2. Megnyúlási zóna Itt a legerőteljesebb a sejtek hosszirányú növekedése (auxin). 3. Felszívási zóna Gyökérszőrök jellemzik. Legfelső sejtjei fokozatosan elhalnak, míg a csúcshoz közel újraképződnek, így biztosítva a folytonos tápanyagelvételt. 4. Szállítási zóna A felszívott anyagok a gyökér egyszerű szállítónyalábjaiban továbbítódnak a szár felé. A gyökér keresztmetszete Három szövettájat különböztethetünk meg: 1. Bőrszövetrendszert gyökérszőreivel. 21
22 2. Az elsődleges kéreget, melyet raktározó alapszövet épít fel. 3. A központi hengert, amelyben az egyszerű szállítónyalábok helyezkednek el. A gyökérmódosulások A környezethez való evolúciós alkalmazkodás eredményeképpen a gyökerek gyakran jelentős átalakuláson mentek keresztül, különféle feladatok ellátására specializálódtak. 1. Raktározógyökerek Karógyökér, ahol a főgyökér vastagodik meg, ilyen pl. a sárgarépa, ahol a raktározott tápanyag karotin, gyökérgumók, ahol az oldalgyökerek vastagodnak meg, többnyire keményítőt raktároznak, pl. salátaboglárka. 3. Légzőgyökerek Az oxigénben szegény, mocsaras talajban levő gyökér gázcseréjét segítik, átszellőztető szövetekben gazdagok, pl. mocsárciprus. 2. Gyökérgümő, ahol anaerob, heterotróf nitrogénkötő baktériumok a levegő nitrogéntartalmát ammóniává alakítják, mint pl. a pillangósvirágú növényekben. 4. Egyes trópusi fán lakó orchideák lecsüngő gyökerei megzöldülnek és fotoszintetizálnak. A járulékos gyökerek Ha a gyökér szárból vagy lomblevélből fejlődik, járulékos gyökérről beszélünk. 1. Szívógyökerek, pl.: a parazita aranka járulékos gyökerei, ahol azok a megtámadott növény háncselemeibe nőnek bele, onnan szerves anyagot vonnak el (maguk nem fotoszintetizálnak), ugyanakkor a fagyöngy ún. félparazita, a szívógyökerek a megtámadott növény farészébe hatolnak be, ahonnan vizet és ásványi sókat vesznek el (fotoszintetizálnak). 2. Koronagyökerek, ilyenek pl. a kukorica, ill. a mangrove szétterpeszkedő támasztógyökerei. 3. Kapaszkodógyökerek, pl. borostyán járulékos gyökerei. A hajtás A leveles szárat hajtásnak nevezzük, mely az embrió rügyecskéjéből fejlődik ki. A hajtás tengelye a szár, függelékszervei a levelek. A szár Összekapcsolja a leveleket és a gyökeret, közvetíti a tápanyagokat, a növényi test tartó vázát adja. 22
23 A rügy A hajtás fiatalkori alakja a rügy. A rügytengelynek azon részeit, ahonnan a levélkezdemények erednek, szárcsomóknak nevezzük. A szárcsomók közötti levéltelen tengelyrészek a szártagok. Rügyfakadáskor a szártagokban található, közbeiktatott merisztémának köszönhetően a rügytengely megnyúlik és a levelek eltolódnak (káposzta). Az alvórügy olyan tartalék rügy, amely a rendes rügyek károsodása esetén hajt ki. Ezek általában a szárban mélyített, rejtett rügyek. Szár- és hajtástípusok Két alaptípust különböztetünk meg: a fás és a lágy szárat. A fás szár A fás szár az ősibb, ebből jött létre a lágy szár, a sokéves növényekre jellemző. Fás szára: van az összes nyitvatermőnek, sokéves kétszikűeknek (közismert fák). Fás szár típusai: Fatörzs, ha a hajtása sokáig el nem ágazó törzsből, és a belőle kiinduló elágazó hajtásrendszerből, a koronából áll. Cserje, ha a törzs hiányzik, a hajtás az alapjánál ágazik el. Pálmatörzs, egyenletes vastagságú, levélkoronát viselő, el nem ágazó fás szár, melynek oldalán a lehullott levelek töveinek maradványa látható. A lágy szár A lágy szár puha állományú, esetleg a tövén gyengén elfásodhat, lehet egy vagy két éves. Ha üreges, akkor dudvaszár (paradicsom, burgonya, napraforgó). A lágy szár típusai: Szalmaszár, amely hosszú, üreges szártagú, bütykös csomójú csőszár. A szártagokat levélhüvely veszi körül. Ez jellemző a pázsitfűfélékre, gabonafélékre. Palkaszár, mely csak az alsó részén visel leveleket (a kákán is csomót keres), pl. szittyók, kákák. A szár felépítése, keresztmetszete A fiatal még lágy szár, akárcsak a gyökér keresztmetszetét vizsgálva, 3 szövettájra tagolódik. 23
24 1. Bőrszövet Lehet egyrétegű a lágyszárú növényeken, többrétegű a fásszárú növényeken (periderma vagy héjkéreg). 2. Elsődleges kéreg Az elsődleges kéreg, raktározó alapszövet. A fiatal szárak zöldek, mivel a bőrszövet alatt zöld színtestek lehetnek, emiatt képesek fotoszintetizálni. 3. Központi henger A központi henger tartalmazza a szállítószöveteket, alapszövetbe ágyazódva. Attól függően, hogy a kambium különálló kötegeket képez, lágy szár marad, vagy összefüggő hengert alkot, fás szár alakul ki. A fásszárú növények is először lágyszárú csemeteként indulnak fejlődésnek, majd a kambiumgyűrű záródásával alakul ki a fás szár. A lágy szár szerkezete A lágy szárban a szállítónyalábok elrendeződése lehet kőrkörös, mint a kétszikűekben vagy szórt, mint az egyszikűekben. Általános tendencia, hogy a faelemek a szár közepe felé, a háncs elemek perifériásan helyezkednek el. A fás szár szerkezete A fás szár a több éves zárvatermőkre, ill. a nyitvatermőkre jellemző. Kívülről befelé haladva a következő rétegeket lehet megkülönböztetni. Többrétegű bőrszövet, a héjkéreg. Élő háncs, általában néhány mm. Kambiumgyűrű. Fatest, o melynek külső, vizet és sókat szállító élőrésze a szijács. o Az elhalt fatest a geszt, amely elsősorban szilárdító feladatokat lát el. Ahol az év során nem kiegyenlítettek a csapadékviszonyok, ott a fák kambiuma elsősorban a csapadékosabb tavaszi időszakban működik intenzíven, ekkor nagyobb átmérőjűek a vízszállítóelemek (világosabb tavaszi pászta), nyárvégén és ősszel szűkebb átmérőjű, vastagabb falú csövek jönnek létre (sötétebb őszi pászta), ennek köszönhető az évgyűrűs szerkezet a mérsékelt égövi fáknál. A szár módosulásai a) Föld feletti szármódosulások Pozsgásszár: megvastagodott, redukált levelű, víztartó alapszövetekben nagymennyiségű vizet raktározó szár, kaktuszok. 24
25 b) Föld alatti módosult szár Gumó: megvastagodott, tápanyag raktározó, földbeni szár, pl. ciklámen, karalábé, burgonya. A lomblevél A lomblevél a fotoszintézist, a gázcserét, a párologtatást lebonyolító növényi szerv. A A lomblevél részei levélalap, amely a szárhoz kapcsolja a levelet, a levélnyél, mely összekapcsolja a levélalapot a levéllemezzel, és a levéllemez, amely ellátja a lomblevél feladatait. Ha a levélalap csőszerűen alakul és a szárat körülöleli, levélhüvelyről beszélünk (egyszikűeknél). A levélalap kiszélesedhet, ez a pálhalevél. A lomblevél alakja A levéllemez felső oldala a színe, az alsó a fonákja. Ha egy levélnyélen egyetlen levéllemez van, a levél egyszerű, ha több, a levél összetett. Az összetett levél lehet: tenyeresen összetett (gesztenye), lehet szárnyasan összetett. A levélállás A lomblevelek száron való elhelyezkedésének a rendje. Lehet: átellenes, örvös, szórt. Levélmódosulások A környezethez való alkalmazkodás következtében bekövetkező változások. A) Levéltövis, pl. a kaktusz esetén, így csökkenti a párologtató felületet. Ezen kívül, akác, Júlia borbolya. B) Rovarfogó levelek, amelyeken emésztő mirigyszőrök fejlődnek, pl. kancsóka, harmatfű, Vénusz légycsapója. 25
26 A rovaremésztő növények általában nitrogénszegény, mocsaras talajokon élnek, így, nitrogénigényüket rovarfogásra és szerves nitrogénvegyületek fehérjék - emésztésére módosult leveleik segítségével biztosítják. A leveleik változatos felépítésű csapdákká és fehérjebontó szervekké módosulnak, a hiányzó nitrogént ezek a növények főleg rovar eredetű fehérjék lebontásával és hasznosításával pótolják. C) Levélkacs, kapaszkodószervek, pl. borsó. D) Pálhalevél, a levélalap módosul, lehet nagy, fotoszintetizálhat, pl. borsó. Levéltípusok Lomblevél: zöld, fotoszintetizál, párologtat, gázcserét végez. Sziklevelek: a magban lévő csírának részei, a csíranövény táplálásában van szerepük. Számuk lehet több (sokszikűek, pl. fenyők) vagy kettő, ill. egy (lásd később). Allevelek: többnyire védő levelek, a lomblevelek zónája alatt helyezkednek el, pl. a hagyma buroklevelei. A lomblevél felépítése A lomblevelek a fotoszintézis, a gázcsere és a párologtatás szervei. A lomblevelekre jellemző: nagy felület, kiterjedt sejtközötti járatrendszer, raktározó szövetek nincsenek, nincs periderma és másodlagos vastagodás. Szöveti felépítés A levelet minden oldalról egyrétegű bőrszövet epidermis - határolja, melyet a kiszáradás ellen védelmet nyújtó kutikula borít. A bőrszövet színtelen, átlátszó, zöld színtesteket nem tartalmaz. A bőrszövet folytonosságát a gázcserenyílások (sztómák) szakítják meg, amelyek a kétszikűeknél a levelek fonákján, egyszikűeknél mindkét oldalon megtalálhatók. A sztómákon belül megkülönböztetjük a légrést és a légrést körülvevő babalakú két zárósejtet. A sztómákat ún. kísérősejtek veszik körül. A bab alakú zárósejtekben zöld színtest található. A légrés alatt egy nagyobb üreg, a légudvar található, amely rendkívül gazdag sejtközötti járatrendszerben folytatódik. A gázcserenyílások tehát a sejtközötti járatrendszer felszíni kivezetőnyílásai. A sztómák kettős feladatot látnak el, lebonyolítják a gázcserét, illetve végzik a párologtatást. 26
27 A zárósejtek speciális felépítésük révén a légrést tágítani vagy szűkíteni képesek, amennyiben a zárósejtek K + és vizet vesznek fel és megduzzadnak, a légrés kinyílik, ellenkező esetben a vízvesztés következtében a zárósejtek összezáródnak. A bőrszöveten belül található a zöld színtestekben gazdag, fotoszintetizáló táplálékkészítő alapszövet, melyre jellemző a gazdag sejtközötti járatrendszer. A kétszikű növények leveleiben szerkezete felépülhet a felületre merőleges irányban megnyúló sejtekből álló, ún. oszlopos vagy paliszád parenchimából és laza szivacsos parenchimából. Az oszlopos parenchima rendesen a levél felső oldalán helyezkedik el, alsó része szivacsos parenchimából áll. Az ilyen kétszikűekre jellemző leveleken csak az alsó epidermiszen vannak sztómák. Az oszlopos parenchima elsősorban a fotoszintézis helye, a szivacsos parenchima pedig elsősorban a párologtatás színtere. Az egyszikűekben csak szivacsos parenchima fordul elő, így a levél mindkét felszínén megtalálhatók sztómák. A levél alapszövetében futnak a szállítónyalábok, melyek a levél erezetét alkotják. A levél erezete A levél erezetét a levéllemezben futó zárt szállítónyalábok képezik. Az erekben a farész a levél színe felé, a háncsrész a levél fonákja felé néz. A tápanyagszállítás mellett, mivel szilárdító szöveteket is tartalmaznak, merevítik is a levelet, kifeszítve tartják a levéllemezt, s védik a szél tépő hatásával szemben. Az erezet formái Hálózatos, főérből és belőle elágazó oldalerekből áll, kétszikűekben. Párhuzamos, egyforma nagyságú mellék erekből áll, egyszikűekben. A hajtásmódosulások a) Föld feletti hajtásmódosulások Kacs: kapaszkodáshoz módosult, vékony, csavarodó hajtásrész, pl. komló, szőlő, tök. Tövis: kemény, hegyes, védőszervvé módosult hajtás, pl. kökény. Inda: vegetatív szaporítószerv, pl. szamóca. a) Föld alatti hajtásmódosulások Hagyma: tápanyagokat raktározó, húsos alleveleket viselő, földbeni hajtás. Lefelé hajtáseredetű gyökereket fejleszt. Pl. tulipán, vöröshagyma. Gyöktörzs: vastag, allevelekkel fedett raktározó, szaporító szerv, pl. pitypang. Hasonló a tarack, csak az elágazó, pl. mezei aszat. Hagyma alakú gyöktörzs a hagymagumó (réti kardvirág). A hajtás élettartama A virágos növényeket aszerint, hogy hányszor virágoznak, két nagy csoportba osztjuk. 27
28 1. Egyszertermő növények Egyévesek: egy éven belül befejezik életműködéseiket. Áttelelő egyévesek: ősszel csíráznak, következő nyáron virágzanak, hozzák termésüket, pl. őszi búza. Kétévesek: első évben csak leveles hajtásuk fejlődik ki, második évben hoznak termést, pl. hagyma, répa, káposzta. Egyszer termő sokévesek: több évig fejlődnek, életük végén virítanak, aztán elpusztulnak, pl. az Agave évig él, aztán virágzik, majd elpusztul. 2. Sokszor termő növények Más néven évelők, sokáig élnek, minden évben virágoznak, termést érlelnek, pl. a fák. A virág A virágos növények evolúciója az ősi heterospórás ősharasztokig nyúlik vissza. A harasztok e típusánál a hajtások csúcsán elhelyezkedő spóratermő füzéreken különböző alakú spóratermő levelek voltak találhatók. A harasztok szaporodásánál a víznek még nélkülözhetetlen a szerepe, hiszen a hímivarsejtek vízben úszva tudnak csak eljutni a petesejthez. A korszakos előrelépést az egyes ősi harasztok továbbfejlődése, az első virágos-magvas nyitvatermők, a magvaspáfrányok kialakulása jelentette. A magvaspáfrányoknál a hím jellegű spóráknak a virágpor feleltethető meg, amely szél útján közvetlenül a petesejtet tartalmazó magkezdeményre került. A virágporban létrejöttek a hímivarsejtek, a magkezdeményben a petesejtek, ilyen módon közvetlenül egymás mellett jöttek létre, így már a megtermékenyítéshez nem volt szükség vízre. A megtermékenyítést követően a makrospóratartó sejtjei tartalék tápanyaggal látták el a fejlődő csírát, amely körül a makrospóratartó védőréteget képzett, így kialakult az ősi mag, melyben tehát a zigótából kialakult a csíranövény, amely körül tartaléktápanyagban gazdag táplálószövet jött létre, és az egész képződményt egy ellenálló védőréteg, a maghéj vette körül. A magvaspáfrányok virágos növények - kialakulása három szempontból igen jelentős: 4. a megtermékenyítés folyamata függetlenné vált a víztől, 5. a tartalék tápanyagnak köszönhetően a csíra fejlődése egy ideig független a környezet tápanyag tartalmától, 6. a csíra nem a földön alakul ki és kezdi meg önálló életét, hanem védve az anyanövényen. A virágos növények közé ma két törzs tartozik, a nyitvatermők és a zárvatermők. A nyitvatermők voltak az első virágos növények, virágjaik jelentéktelen megjelenésűek, ezért a zárvatermők virágszerkezetét vizsgáljuk meg részletesen. 28
29 A zárvatermő virág felépítése A virág korlátolt növekedésű, módosult leveleket viselő, szaporító hajtás. A virág a virágtengelyből és a viráglevelekből épül fel. A virágtengely alsó része megnyúlik, amit kocsánynak nevezünk. A kocsány felső kiszélesedő részét vacoknak nevezzük. A viráglevelek lehetnek 1. virágtakaró levelek, ide tartozik a a csésze, a párta, a lepel, 2. ivarlevelek, melyek a a porzótáj, a termőtáj. A virágtakaró A virágtakaró levelek feladata kettős: védik az ivarleveleket, feltűnő színeikkel odacsalogatják a megporzásban résztvevő rovarokat. A virágtakaró levelek lehetnek: különneműek, azaz csészére és pártára különülnek, ez a kettős virágtakaró, kétszikűekre jellemző, egyneműek, amikor a takarólevelek egyformák, nem különböztethető meg csésze és párta, ilyenkor lepelről beszélünk. A lepel általában az egyszikűekre jellemző. A csészelevelek zöld színűek, felépítésük a lomblevelekéhez hasonló. A párta A párta a sziromlevelek összessége. Megtermékenyítés után a párta a csészelevelekkel együtt lehullik. A virágok színét a sziromlevelekben található különböző típusú vegyületek okozzák. A vörös, kék, ibolyaszíneket az ún. antociánok okozzák, melyek színe a közeg phjától függ, savas ph mellett vörös, lúgos ph mellett pedig kék színűek. A sárga színekért karotinok felelősek, melyek a kromoplasztiszokban találhatóak meg, a fehér szín tulajdonképpen festékhiányra vezethető vissza, ilyenkor a sejtek között levegővel telt üregek vannak, melyek a fényt teljes mértékben visszaverik. Virágképlet A virág felépítését, a viráglevelek számát és elhelyezkedését a virágképlettel jelöljük. A virágképlet betűkből, számokból és jelekből áll. 29
30 Virágdiagram A virágdiagram egy egyszerűsített ábrával szemlélteti a virág szerkezetét. Síkba vetítve bemutatja a virágrészek számát, elhelyezkedését, keresztmetszetének alakját és összenövési viszonyait. A kétszikűek virágjai öt-, az egyszikűek virágjai háromtagúak, ez azt jelenti, hogy egy körön belül a virágtagok száma általában öt, ill. három. A porzótáj A porzólevelek összességét porzótájnak nevezzük. Porzószálat és portokot lehet rajtuk megkülönböztetni. A portok négy porzsákból áll, itt meiózissal jön létre a haploid pollen vagy virágpor. A pollen kezdetben egysejtű, de még a porzsákban kettéosztódik, s létre jön egy nagyobb vegetatív sejt és egy kisebb generatív sejt. A rovar terjesztette pollen felszíne tüskés, amely a rovaron való megtapadást segíti. A termőtáj A termőlevelek együttese a termőtájat alakítja ki. A nyitvatermőknél a termőlevelek még szabadon állnak, zárvatermőkben többé-kevésbé összenőnek és alsó, zárt részük képezi a magházat. A magház felfelé a bibeszálban folytatódik, melynek kiszélesedő csúcsi része a bibe. A bibe nagy, ragadós felülete biztosítja a pollenszemek biztos megtapadását. A magház üregében helyezkednek el a magkezdemények, melyekből a megtermékenyítést követően kialakul a mag. A magkezdeményben alakul ki az erősen leegyszerűsödött női ivarszerv, benne a petesejt (ivaros nemzedék). Ennek a menete zárvatermőkben a következő: A magkezdemény felépítése: az egyik póluson levő sejthármas közepén a petesejt, mellette a segítő sejtek, a másik oldalon levő sejtek az ellenlábas sejtek. Középen a két sejtből összeolvadt központi sejt van. A virág lehet: Hímnős vagy kétivarú virág, amelyben megtalálható egyaránt a porzótáj és a termőtáj. A virág egyivarú, azonban ha a virágban csak az egyik ivaritáj fordul elő, ilyenkor a virág lehet termős vagy porzós. A növény lehet: Egylaki, ha a porzós és a termős virág ugyanazon az egyeden fordul elő, pl. dió, mogyoró, Kétlaki, ha külön- külön egyeden találhatók meg, pl. fűz. 30
31 A zárvatermők kettős megtermékenyítése, a mag kialakulása A különböző módon szállított szél, ill. rovar - virágpor végül a ragadós felületű bibén köt ki (1). Itt a kétsejtes pollen tömlőt hajt és behatol a bibe szövetébe. A tömlő képzésében a vegetatív sejtnek van jelentős szerepe (2). A fejlődő tömlőben a haploid generatív sejt mitózissal ketté osztódik, s létrejön két szintén haploid hímivarsejt (tehát a hímivarsejtek nem a porzóban, hanem a termőben jönnek létre). A pollentömlő a termőlevél szövetében lenő egészen a magkezdeményig, majd behatol az embriózsákba, ahol a tömlő felnyílásával az egyik hímivarsejt a petesejttel, a másik hímivarsejt a kp-i sejttel egyesül (3). Eme zárvatermőkben előforduló folyamatot kettős megtermékenyítésnek nevezzük. A mag A megtermékenyítést követően a magkezdeményből kialakul a mag, mely során a petesejtből zigóta, majd abból a csíra vagy embrió fejlődik, a kp-i sejtből a mag táplálószövete, a magkezdeményt borító burokból a maghéj alakul ki. Az embrió fejlődése során kialakul a gyököcske, melyből a gyökér, a rügyecske, melyből a hajtás, a sziklevelek, melyek o kétszikűekben tartalék tápanyagot raktároznak, o egyszikűekben közvetítenek a táplálószövet és az embrió között. A mag tartalék tápanyaga kémiailag többféle lehet, s eszerint megkülönböztetünk: keményítőt tartalmazó lisztes magvakat, pl. gabonafélék, olajat raktározó olajos magvakat, pl. dió, napraforgó olíva, fehérjét raktározó aleuron tartalmú magvakat, pl. a búza maghéja alatt külön rétegben felhalmozódó aleuronréteg. A mag érése után nyugalmi szakaszba kerül. A nyugalmi szakasz kialakulása víztartalom csökkenésének és csírázást gátló anyagok felszaporodásának tudható be. A virágzat A virágok állhatnak magányosan, de gyakoribb, hogy a virágok csoportosan, ún. virágzatokat alkotnak. Ha a virágzati tengely nem ágazik el, egyszerű, ha elágazik, összetett virágzatról beszélünk. A termés A termés a zárvatermőkre jellemző, a magház, ill. a termő falából jön létre a megtermékenyítést követően. A termés a magokat védi és segíti a elterjedésüket. 31
32 A létrejövő termésfal általában 3 rétegű. Terméstípusok II. Valódi termés, ha a termés kialakításában csak a termő vesz részt. a) Száraz termés, éretten kiszáradnak. 1. Felnyíló száraz termések, pl. hüvelytermés: bab, borsó. 2. Nem felnyíló száraz termés, pl. szemtermés, makk. b) Húsos termés, a termésfal lédússá válik, pl. bogyó, csonthéjasok, kabak (dinnye). II. Áltermés, ha a termés kialakításában valamilyen másik virágrész is részt vesz (vacok), pl. alma, eper, csipkebogyó. 32
Általános mezıgazdasági ismeretek Növénytan
Általános mezıgazdasági ismeretek Növénytan Növényi megtermékenyülés 1. A növényi test kialakulása ALAKTAN Az embrió már a fejlıdése kezdetén gyökér- és hajtáskezdeményre differenciálódik. A gyökér kezdeménye
RészletesebbenTörzs Zárvatermők. Osztály. Egyszikűek
Törzs Zárvatermők Osztály Egyszikűek Család Békaszőlőfélék Hínáros békaszőlő Hínáros békaszőlő Hínáros békaszőlő Hínáros békaszőlő Hínáros békaszőlő Család Liliomfélék Őszi kikerics Őszi kikerics Őszi
RészletesebbenSzervtan. azonos működésű sejtcsoportok: szövetek azonos származású, de eltérő működésűek: szövetrendszerek szövetrendszerek: szerveket alkotnak
Szervtan Készült 2010-2011 években a Marcali, Barcs, Kadarkút, Nagyatád Szakképzés Szervezési Társulás részére a TÁMOP-2.2.3-09/1-2009-0016 azonosítószámú projekt keretében Szervtan azonos működésű sejtcsoportok:
RészletesebbenA HAJTÁS. (A hajtás tengelye a szár)
A HAJTÁS (A hajtás tengelye a szár) A hajtás a leveles szár Növekedése ált. függőleges, de lehet más is. A földalatti szárak legtöbbször vízszintesen pl. lehetnek fekvők. Nodusz + internódium (innen erednek
RészletesebbenA növényi szervezetek testfelépítése
Szerveződés A növényi szervezetek testfelépítése Szerk.: Vizkievicz András A testszerveződés fogalmát a növényi szervezetet felépítő sejtek közötti kapcsolatok minősége alapján határozzuk meg. Szintjei:
Részletesebben56. Belépés a gázcserenyílásokon (G)
56. Belépés a gázcserenyílásokon (G) A peronoszpóra Plasmopara viticola A gomba micéliumai behatolnak a sztómákon* a növény szöveteibe és az élő sejtekből táplálkozik. Ennek következtében a megtámadott
RészletesebbenGLOBÁLIS JELENTŐSÉG PÁROLOGTATÁS NÖVÉNYEVŐK TÁPLÁLÉKA SZERVES- ANYAGOK O 2 OXIDATÍV LÉGKÖR AEROB SZERVEZETEK LÉGZÉSE TÁPLÁLÉKLÁNC (~HÁLÓZAT)
A LEVÉL GLOBÁLIS JELENTŐSÉG PÁROLOGTATÁS SZERVES- ANYAGOK NÖVÉNYEVŐK TÁPLÁLÉKA O 2 OXIDATÍV LÉGKÖR AEROB SZERVEZETEK LÉGZÉSE TÁPLÁLÉKLÁNC (~HÁLÓZAT) A levél a szár laterális szerve, korlátozott növekedésű,
RészletesebbenLombhullató nyitvatermők megfigyelése
A kísérlet megnevezése, célkitűzései: A nyitvatermők törzsébe tartozó növények megismertetése, megkülönböztetése A lombhullató fajok bemutatása Mikroszkópos megfigyelés Eszközszükséglet: Szükséges anyagok:
RészletesebbenQuercus tölgy nemzetség
Quercus tölgy nemzetség örökzöld vagy lombhullató fák monopodiális hajtásrendszer hosszú- és rövidhajtások szórt levélállás levél: vékony, széles karéjokkal tagolt, szabálytalan erezetű szakaszos hajtásképződés
RészletesebbenSZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI
SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 12 KRISTÁLYkÉMIA XII. KÖTÉsTÍPUsOK A KRIsTÁLYOKBAN 1. KÉMIAI KÖTÉsEK Valamennyi kötéstípus az atommag és az elektronok, illetve az elektronok egymás közötti
RészletesebbenSZÖVETTANI SZERKEZET. Az epidermisz
A LEVÉL II. 3 fő szövetrendszer: SZÖVETTANI SZERKEZET -Bőrszövetrendszer: színi és fonáki epidermisz -Alapszövetrendszer: mezofillum -Szállító szövetrendszer: érhálózat Sejtjei szorosan záródnak Az epidermisz
RészletesebbenFELADATLAPOK BIOLÓGIA
1 FELADATLAPOK BIOLÓGIA Emelt szint 9-10. osztály Tanári segédanyag Dr. Árendás Vera 2 TARTALOMJEGYZÉK I. Előszó, balesetvédelem...3. oldal II. Morfológiai feladatlapok...5. oldal 1. feladatlap: A gombák
RészletesebbenSzijártó Éva. Előszó. A tanulás módszere: 1. Megfigyelés 2. Utánozás 3. Gyakorlás 4. Ismétlés
Előszó A Nail Art a körömdíszítés művészete. Szükség van műveléséhez érzékre, ízlésre. Mesterség is, amely tanulható és tanítható. Könyvünk a tanítás feladatát vállalta magára. A könyv pedagógiája azon
RészletesebbenA POLARITÁS ÉS A NÖVÉNYI TEST SZERVEZŐDÉSE Definíció:
A POLARITÁS ÉS A NÖVÉNYI TEST SZERVEZŐDÉSE Definíció: POLARITÁS: A növényi szervezet ellentétes pólusain strukturális és/vagy funkcionális eltérések alakulnak ki. Aszimmetria MORFOGÉN új szemlélet DNS,
RészletesebbenSZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI
SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 11 KRISTÁLYkÉMIA XI. ATOMOK És IONOK 1. AZ ATOM Az atom az anyag legkisebb olyan része, amely még hordozza a kémiai elem jellegzetességeit. Ezért az ásványtanban
RészletesebbenNövényi szervek hajtásos növények gyökérre, szárra, levelekre tagolódik. önfenntartó vegetatív
Növényi szervek A harasztok, nyitvatermők, zárvatermők hajtásos növények, testük gyökérre, szárra, levelekre tagolódik. Ezek az önfenntartó vagy vegetatív szervek. A gyökér A gyökér lapvető feladata a
RészletesebbenBOLYAI MATEMATIKA CSAPATVERSENY DÖNTŐ 2004. 5. osztály
5. osztály Ha egy négyzetet az ábrán látható módon feldarabolunk, akkor a tangram nevű ősi kínai játékot kapjuk. Mekkora a nagy négyzet területe, ha a kicsié 8 cm 2? (A kis négyzet egyik csúcsa a nagy
Részletesebben1. Metrótörténet. A feladat folytatása a következő oldalon található. Informatika emelt szint. m2_blaha.jpg, m3_nagyvaradter.jpg és m4_furopajzs.jpg.
1. Metrótörténet A fővárosi metróhálózat a tömegközlekedés gerincét adja. A vonalak építésének története egészen a XIX. század végéig nyúlik vissza. Feladata, hogy készítse el a négy metróvonal történetét
RészletesebbenJavítóvizsga Biológia 2009/2010 9.ac
Javítóvizsga Biológia 9.ac 1.A) Ismertesd hogyan történt az őskortól a 19. századig a rendszerezés? B) Jellemezd a mohák törzsét! C) Magyarázd meg az alábbi fogalmakat: autotróf, faj, váltivarú. 2.A) Jellemezd
RészletesebbenHa a síkot egyenes vagy görbe vonalakkal feldaraboljuk, akkor síkidomokat kapunk.
Síkidomok Ha a síkot egyenes vagy görbe vonalakkal feldaraboljuk, akkor síkidomokat kapunk. A határoló vonalak által bezárt síkrész a síkidom területe. A síkidomok határoló vonalak szerint lehetnek szabályos
RészletesebbenÁramlástechnikai gépek soros és párhuzamos üzeme, grafikus és numerikus megoldási módszerek (13. fejezet)
Áramlástechnikai gépek soros és párhuzamos üzeme, grafikus és numerikus megoldási módszerek (3. fejezet). Egy H I = 70 m - 50000 s /m 5 Q jelleggörbéjű szivattyú a H c = 0 m + 0000 s /m 5 Q jelleggörbéjű
RészletesebbenA táblázatkezelő felépítése
A táblázatkezelés A táblázatkezelő felépítése A táblázatkezelő felépítése Címsor: A munkafüzet címét mutatja, és a program nevét, amivel megnyitottam. Menüszalag: A menüsor segítségével használhatjuk az
RészletesebbenA. B. C. D. MINDKETTŐ EGYIK SEM. Sorszám(jelige):... Elérhető pontszám: 100 pont Elért pontszám: pont
MINDKETTŐ EGYIK SEM KAÁN KÁROLY XXIV. ORSZÁGOS TERMÉSZET- ÉS KÖRNYEZETISMERETI VERSENY ISKOLAI FORDULÓ 2016. Sorszám(jelige):... Elérhető pontszám: 100 pont Elért pontszám: pont 1. feladat.. NÉGYFÉLE VÁLASZTÁS
RészletesebbenEgysejtű eukarióták mikroszkópikus megfigyelése
A kísérlet megnevezése, célkitűzései: Egysejtűek vizsgálata a folyó és akváriumi vizekben Papucsállatka megfigyelés Kész metszetek mikroszkópos vizsgálata Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: vízminták
Részletesebben1. Egyszerű szövetek: azonos alakú, eredetű, azonos funkciót végző és felépítésű sejtekből álló szövet pl.: szklerenchima, kollenchima, parenchima
S Z Ö V E T T A N 1. Egyszerű szövetek: azonos alakú, eredetű, azonos funkciót végző és felépítésű sejtekből álló szövet pl.: szklerenchima, kollenchima, parenchima 2. Összetett szövetek: különböző működésű
RészletesebbenBIOLÓGIA VERSENY 6. osztály 2016. február 20.
BIOLÓGIA VERSENY 6. osztály 2016. február 20. Elérhető pontszám 100 Elért pontszám Kód I. Definíció (2 pont) A... a növény vegetatív szerve: szárból, rügyekből és levelekből áll. II. Egyszerű választás
RészletesebbenSzártípusok,szármódosulatok megfigyelése
A kísérlet megnevezése, célkitűzései: Szártípusok megfigyelése. A szár módosulatok felismerése, vizsgálata. Funkciójuk és változataik megismertetése. Föld alatti és föld feletti szár típusok bemutatása.
RészletesebbenGombák. 100 000-300 000 faj. Heterotróf, kilotróf Szaprofita, parazita
Gombák Gombák Klorofill nélküli, heterotróf táplálkozású, spórás, fonalas, egy vagy többsejtű, valódi sejtmaggal rendelkező, ivarosan és ivartalanul is szaporodó telepes szervezetek. 100 000-300 000 faj.
RészletesebbenOktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok 56. Belépés a gázcserenyílásokon (G)
56. Belépés a gázcserenyílásokon (G) A peronoszpóra Plasmopara viticola A gomba micéliumai behatolnak a sztómákon* a növény szöveteibe és az élő sejtekből táplálkozik. Ennek következtében a megtámadott
RészletesebbenElhelyezési és kezelési tanácsok
A szigetelőlemezeket síkfelületen, időjárási hatásoktól különösen esőtől és nedvességtől védetten kell tárolni. A lemezek legyenek szárazok a felhelyezéskor is. Kezelés és munka közben a széleket óvja
RészletesebbenÉlesztőgomba megfigyelése
A kísérlet megnevezése célkitűzései: Az élesztőgomba mindennapi életben betöltött szerepének bemutatása Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: élesztő, víz, cukor, liszt, só, olaj Szükséges eszközök: 3 db
RészletesebbenElemi adatszerkezetek
2015/10/14 13:54 1/16 Elemi adatszerkezetek < Programozás Elemi adatszerkezetek Szerző: Sallai András Copyright Sallai András, 2011, 2014 Licenc: GNU Free Documentation License 1.3 Web: http://szit.hu
RészletesebbenI. Híres tudósok és munkáságuk (10 pont)
I. Híres tudósok és munkáságuk (10 pont) Azonosítsd a felsorolt felfedezéseket a betűkkel jelölt tudósokkal valamint életrajzi adataikkal és írd a megfelelő betűjeleket az állítások mögötti négyszögekbe!
RészletesebbenUltrahangos mérőfej XRS-5. Használati utasítás SITRANS. XRS-5 mérőfej Használati utasítás
Ultrahangos mérőfej XRS-5 Használati utasítás SITRANS 1 Tartalom Ismertető... 3 Áttekintés... 3 Külső méretek... 4 Telepítés... 5 Elektromos bekötések... 7 Közvetlen csatlakoztatás... 7 Kábel toldás...
RészletesebbenMit lehet kiolvasni a japán gyertyákból?
Mit lehet kiolvasni a japán gyertyákból? X-Trade Brokers Magyarországi Fióktelepe Szűcs Tímea Mit árulnak nekünk el a gyertyák? A Japán gyertyákra nem csak úgy tekinthetünk, mint egy téglalapra, ami megmutatja
RészletesebbenKoszorúslány katalógus
Koszorúslány katalógus Egy esküvő a menyasszony legfontosabb napja. Hagyjuk, had gondolják ezt, de mi tudjuk, hogy a koszorúslányok jelentős szerepet vállalnak a lakodalom során. Legfőbb feladatuk a vendégek
RészletesebbenFELADATLAPOK BIOLÓGIA
FELADATLAPOK BIOLÓGIA 8-10. osztály, tehetséggondozó szakkör Tanári segédanyag Dr. Nagy Istvánné TARTALOMJEGYZÉK 10-01 Mohák-1.... 3. oldal 10-02 Mohák-2.... 5. oldal 10-03 Mohák-3.... 8. oldal 10-04 A
RészletesebbenA MECSEK ÉRTÉKES GYÓGYNÖVÉNYEINEK TEREPI VIZSGÁLATA II.
A MECSEK ÉRTÉKES GYÓGYNÖVÉNYEINEK TEREPI VIZSGÁLATA II. speciálkollégium 1. Előadás - 4 előadás és 2 terepgyakorlat A KURZUSRÓL - előadások: 1. Gyógynövények gyűjtési módszerei terepen, drogelnevezések,
Részletesebben1. Mintapélda, amikor a fenék lekerekítési sugár (Rb) kicsi
1 Mélyhúzott edény teríték méretének meghatározása 1. Mintapélda, amikor a fenék lekerekítési sugár (Rb) kicsi A mélyhúzott edény kiindulási teríték átmérőjének meghatározása a térfogat-állandóság alapján
RészletesebbenAdatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési
RészletesebbenA döntő feladatai. valós számok!
OKTV 006/007. A döntő feladatai. Legyenek az x ( a + d ) x + ad bc 0 egyenlet gyökei az x és x valós számok! Bizonyítsa be, hogy ekkor az y ( a + d + abc + bcd ) y + ( ad bc) 0 egyenlet gyökei az y x és
RészletesebbenBéres József biológiai emlékverseny I. forduló, 2013. MEGOLDÁS
Tisztelt Kollégák! Kérem, ezen megoldókulcs alapján történjen a dolgozatok kijavítása! A / jelek jelölik az egymással egyenértékű helyes válaszokat. (Fogadjuk el, hogyha a javítási útmutatóban megadott
RészletesebbenAz aktiválódásoknak azonban itt még nincs vége, ugyanis az aktiválódások 30 évenként ismétlődnek!
1 Mindannyiunk életében előfordulnak jelentős évek, amikor is egy-egy esemény hatására a sorsunk új irányt vesz. Bár ezen események többségének ott és akkor kevésbé tulajdonítunk jelentőséget, csak idővel,
RészletesebbenORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET
ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET 197 Budapest, Gyáli út 2-6. Levélcím: 1437 Budapest Pf.: 839 Telefon: (6-1) 476-11 Fax: (6-1) 21-148 http://efrirk.antsz.hu/oki/ A PARLAGFŰ POLLENSZÓRÁSÁNAK ALAKULÁSA
RészletesebbenA Magyar Nemzeti Bank elnökének 8/2009. (II. 14.) MNB rendelete. új biztonsági elemmel ellátott 20 000 forintos címletű bankjegy kibocsátásáról
A Magyar Nemzeti Bank elnökének 8/2009. (II. 14.) MNB rendelete új biztonsági elemmel ellátott 20 000 forintos címletű bankjegy kibocsátásáról A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény (a
RészletesebbenÉpületvillamosság laboratórium. Villámvédelemi felfogó-rendszer hatásosságának vizsgálata
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamos Energetika Tanszék Nagyfeszültségű Technika és Berendezések Csoport Épületvillamosság laboratórium Villámvédelemi felfogó-rendszer hatásosságának
Részletesebben... A színtestek használata a kerámia mázakban
. Interkerám 20 éve a szilikátipar szolgálatában.......... A színtestek használata a kerámia mázakban 12 gyakorlati szempont a színtest, és a hordozó máz kiválasztásához A színtestekről egyszerűen Egy
RészletesebbenMágneses szuszceptibilitás vizsgálata
Mágneses szuszceptibilitás vizsgálata Mérést végezte: Gál Veronika I. A mérés elmélete Az anyagok külső mágnesen tér hatására polarizálódnak. Általában az anyagok mágnesezhetőségét az M mágnesezettség
RészletesebbenG Szabályfelismerés 2.2. 2. feladatcsomag
ÖSSZEFÜÉSEK Szabályfelismerés 2.2 Alapfeladat Szabályfelismerés 2. feladatcsomag összefüggés-felismerő képesség fejlesztése szabályfelismeréssel megkezdett sorozat folytatása a felismert szabály alapján
Részletesebben54 481 01 1000 00 00 CAD-CAM
Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,
Részletesebbengördülékeny árnyékolás -szalagfüggöny-
gördülékeny árnyékolás -szalagfüggöny- SZALAGFÜGGÖNY A szalagfüggöny mint árnyékolástechnikai rendszer elegáns választás irodákházak, konferencitermek és még családi házak, lakások számára is. Az árnyékolás
RészletesebbenCsomagolási segédlet
Csomagolási segédlet Tartalom 1. Csomagolási alapelvek... 3 2. Gumiabroncs... 4 3. Kerékpár... 5 4. Elektronikai cikkek... 6 5. Fehéráru (csak külön szerződéssel, egyedi díjszabással adható fel)... 7 6.
Részletesebben1-2. melléklet: Állóvíz típusok referencia jellemzői (11, 13)
Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 2-10 Zagyva 1-2. melléklet: Állóvíz típusok referencia jellemzői (11, 13) 1-2. melléklet Állóvíz típusok referencia jellemzői - 1 - 1-2 melléklet: Állóvizek referencia jellemz
RészletesebbenA közraktározási piac 2015. évi adatai
A közraktározási piac 2015. évi adatai Az alább közölt adatok forrása a közraktározás-felügyeleti tevékenység során végzett adatgyűjtés és adatfeldolgozás. A közraktározási piac szereplőinek csekély száma
RészletesebbenMiskolc - Szirmai Református Általános Iskola, AMI és Óvoda OM 201802
Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, AMI és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232 Iskola neve:. Csapat neve:
RészletesebbenHegységképződési folyamat: A hegységek keletkezése két lépcsőben zajlik, egyik lépcső a tektogenezis, másik az orogenezis.
Hegységképződés Hegységrendszernek nevezzük az egy hegységképződési időszak során keletkezett hegységek együttesét. Egy-egy hegységképződési időszak több millió éves folyamat. Hegységképződési folyamat:
RészletesebbenBOLYAI MATEMATIKA CSAPATVERSENY ORSZÁGOS DÖNTŐ SZÓBELI (2012. NOVEMBER 24.) 3. osztály
3. osztály Két szám összege 33. Mennyi ennek a két számnak a különbsége, ha az egyik kétszerese a másiknak? Hány olyan háromjegyű szám van, amelyben a számjegyek összege legalább 25? 4. osztály A Zimrili
RészletesebbenA SZÁR VASTAGODÁSA A FASZCIKULÁRIS ÉS/VAGY INTERFASZCIKULÁRIS KAMBIUM MŰKÖDÉSE
A SZÁR VASTAGODÁSA A FASZCIKULÁRIS ÉS/VAGY INTERFASZCIKULÁRIS KAMBIUM MŰKÖDÉSE Kambium Két csoportja: - Fuziform iniciális: nem jellemzők rá a tipikus merisztéma sejt sajátosságok, jóval differenciáltabb
RészletesebbenBOLYAI MATEMATIKA CSAPATVERSENY FŐVÁROSI DÖNTŐ SZÓBELI (2005. NOVEMBER 26.) 5. osztály
5. osztály Írd be az ábrán látható hat üres körbe a 10, 30, 40, 60, 70 és 90 számokat úgy, hogy a háromszög mindhárom oldala mentén a számok összege 200 legyen! 50 20 80 Egy dobozban háromféle színű: piros,
RészletesebbenEPER E-KATA integráció
EPER E-KATA integráció 1. Összhang a Hivatalban A hivatalban használt szoftverek összekapcsolása, integrálása révén az egyes osztályok, nyilvántartások között egyezőség jön létre. Mit is jelent az integráció?
RészletesebbenProf. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet. Faanatómia A fatest makroszkópos szerkezete
Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet 7. Faanatómia A fatest makroszkópos szerkezete A fatest makroszkópos szerkezete A fatest makroszkópos szerkezete alatt a szabad szemmel és kézi
RészletesebbenNÖVÉNYI SZÖVETTAN. PLANT HISTOLOGY ἱστός "tissue", λογία logia the principle of order and knowledge - Heraclitus (ca. 535 475 BC)
NÖVÉNYI SZÖVETTAN PLANT HISTOLOGY ἱστός "tissue", λογία logia the principle of order and knowledge - Heraclitus (ca. 535 475 BC) The father of microscopy Anton van Leeuwenhoek 1632-1723 of Holland Simple
RészletesebbenA kézbesítés rajtunk is múlik
A kézbesítés rajtunk is múlik 2014-01-07 15:03:50 Módosítva: 2014-01-07 20:50:26 Az utóbbi időben az elektronikus levelezés, a közösségi oldalak és a mobiltelefonok adta kommunikációs lehetőségek bővülésével
RészletesebbenVEGETATÍV SZERVEK SZÖVETTANA LOMBLEVELEK SZÖVETI FELÉPÍTÉSE
VEGETATÍV SZERVEK SZÖVETTANA LOMBLEVELEK SZÖVETI FELÉPÍTÉSE A LEVÉLLEMEZ SZÖVETI 1. EPIDERMISZ FELÉPÍTÉSE 2. MEZOFILLUM (levélközép) (a szár elsődleges kérgének és központi hengerének felel meg) Áll: a.
RészletesebbenORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET AEROBIOLÓGIAI MONITOROZÁSI OSZTÁLY
ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET AEROBIOLÓGIAI MONITOROZÁSI OSZTÁLY 197 Budapest, Gyáli út 2-6. Levélcím: 1437 Budapest Pf. 839. Telefon: (6-1) 476-1215 Fax: (6-1) 476-1215 E-mail: pollen@oki.antsz.hu
RészletesebbenA SZÁR VASTAGODÁSA A FASZCIKULÁRIS ÉS/VAGY INTERFASZCIKULÁRIS KAMBIUM MŰKÖDÉSE
A SZÁR VASTAGODÁSA A FASZCIKULÁRIS ÉS/VAGY INTERFASZCIKULÁRIS KAMBIUM MŰKÖDÉSE Kambium Különleges működés: osztódáskor az egyik leánysejt osztódó sejt marad, a másik alternálva vagy xilémet vagy floém
Részletesebben31 521 09 1000 00 00 Gépi forgácsoló Gépi forgácsoló
Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,
RészletesebbenJelölje meg (aláhúzással vagy keretezéssel) Gyakorlatvezetőjét! Györke Gábor Kovács Viktória Barbara Könczöl Sándor. Hőközlés.
MŰSZAKI HŐTAN II.. ZÁRTHELYI Adja meg az Ön képzési kódját! N Név: Azonosító: Terem Helyszám: K - Jelölje meg (aláhúzással vagy keretezéssel) Gyakorlatvezetőjét! Györke Gábor Kovács Viktória Barbara Könczöl
RészletesebbenMezőgazdasági termelői árak, 2009. február
Közzététel:. április 14. Sorszám: 60. Következik:. április 15. Ipar Mezőgazdasági termelői árak,. február Az agrár termelőiár-szintje februárjában 27,4%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest.
RészletesebbenAblakok használata. 1. ábra Programablak
Ha elindítunk egy programot, az egy Ablakban jelenik meg. A program az üzeneteit szintén egy újabb ablakban írja ki számunkra. Mindig ablakokban dolgozunk. Az ismertetett operációs rendszer is az Ablakok
Részletesebben6. SZÁMÚ FÜGGELÉK: AZ E.ON ENERGIASZOLGÁLTATÓ KFT. ÁLTAL E.ON KLUB KATEGÓRIÁBA SOROLT ÜGYFELEKNEK NYÚJTOTT ÁRAK, SZOLGÁLTATÁSOK
6. SZÁMÚ FÜGGELÉK: AZ E.ON ENERGIASZOLGÁLTATÓ KFT. ÁLTAL E.ON KLUB KATEGÓRIÁBA SOROLT ÜGYFELEKNEK NYÚJTOTT ÁRAK, SZOLGÁLTATÁSOK 1. A függelék hatálya A jelen függelékben foglaltak azon Felhasználókra terjednek
RészletesebbenKÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 16. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. május 16. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM
RészletesebbenFordítóprogramok Készítette: Nagy Krisztián
Fordítóprogramok Készítette: Nagy Krisztián Reguláris kifejezések (FLEX) Alapelemek kiválasztása az x karakter. tetszőleges karakter (kivéve újsor) [xyz] karakterhalmaz; vagy egy x, vagy egy y vagy egy
RészletesebbenSOLARCAPITAL MARKETS ZRT. WWW.SOLARCAPITAL.HU SOLAR@SOLARCAPITAL.HU. Összefoglaló
WWW.CAPITAL.HU @CAPITAL.HU Napi Elemzés 2010. november 9. INDEXEK Záróérték Napi változás (%) Dow Jones IA 11406.46-0.33% S&P 500 1223.23-0.22% Nasdaq 100 2188.94 +0.10% DAX 6750.50-0.05% BUX 23127.36-0.34%
RészletesebbenAz én kisenciklopédiám Zöldségek Roland
Az én kisenciklopédiám Zöldségek Roland Ta r t a l o m Borsó.... 6 Hagyma..... 8 Fokhagyma....10 Spenót....12 Saláta......14 Retek.. 16 Tök... 18 Uborka...20 Káposzta.....22 Karalábé....24 4 Ta r t a l
RészletesebbenDRB. Szivattyúk speciális ötvözetből. Általános jellemzők
Szivattyúk speciális ötvözetből Általános jellemzők Kivitel Elektromechanikus szerelvény B10 bronzból, bemerítéssel történő működtetésre. Tömítő készlet 2 (kettő) szilícium-karbid ellentétes oldalon elhelyezett
RészletesebbenKép részlet kivágás útvonalak létrehozása és szerkesztése útvonalak kijelöléssé alakítása Kijelölés > Lágy szél
Kép részlet kivágás 2. Az útvonalak létrehozása és szerkesztése eszközzel rajzoljuk körbe a kijelölésre szánt részt 3. Az Útvonalak palettán kattintsunk az útvonalak kijelöléssé alakítása gomra. 4. Most
RészletesebbenAzonosító jel: Matematika emelt szint
I. 1. Hatjegyű pozitív egész számokat képezünk úgy, hogy a képzett számban szereplő számjegy annyiszor fordul elő, amekkora a számjegy. Hány ilyen hatjegyű szám képezhető? 11 pont írásbeli vizsga 1012
RészletesebbenBár a digitális technológia nagyon sokat fejlődött, van még olyan dolog, amit a digitális fényképezőgépek nem tudnak: minden körülmények között
Dr. Nyári Tibor Bár a digitális technológia nagyon sokat fejlődött, van még olyan dolog, amit a digitális fényképezőgépek nem tudnak: minden körülmények között tökéletes színeket visszaadni. A digitális
Részletesebbenavagy, hogyan lehetünk hatékonyabbak (nemcsak) a hivatásunkban
avagy, hogyan lehetünk hatékonyabbak (nemcsak) a hivatásunkban Rendszerek, amelyekben élünk: Család Munkahely Baráti kör Iskolai közösség stb. - meghatározott rend szerint működnek rend, törv rvények
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK
Mezőgazdasági alapismeretek középszint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 26. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM
RészletesebbenAmit a Hőátbocsátási tényezőről tudni kell
Amit a Hőátbocsátási tényezőről tudni kell Úton-útfélen mindenki róla beszél, már amikor épületekről van szó. A tervezéskor találkozunk vele először, majd az építkezéstől az épület lakhatási engedélyének
RészletesebbenRepce Jelent sége Olaja kezdetben világító olaj Élelmiszeripar Étolajként (erukasavmentes 00) Margarin Ipar Festék, szappan, kozmetikumok, gyógyszerek alapanyaga Takarmányozás Olajgyártás mellékterméke
Részletesebben2015-ös tavaszi induló szőlőoltvány készletünk
2015-ös tavaszi induló szőlőoltvány készletünk A -al jelölt szőlőfajták jelenleg nem kaphatók lerakatunkban. Tartalomjegyzék 2.o - Fehér borszőlőink 3.o - Vörös borszőlőink 4.o - Csemegeszőlőink 1. Fehér
RészletesebbenSzakképzés - Meghatalmazás használata
Szakképzés - Meghatalmazás használata A kérelem beadásához szükséges lehet meghatalmazás készítése. A meghatalmazás az MVH elektronikus kérelem-benyújtási felületén tölthető és nyomtatható ki. A meghatalmazás
RészletesebbenDGP. Hátrahúzott vortex járókerék. Általános jellemzők
Hátrahúzott vortex járókerék Általános jellemzők Kivitel Elektromechanikus szerelvény EN-GJL-250 öntöttvasból, bemerítéssel történő működtetésre, 2 (kettő) szilícium-karbid mechanikus tömítés (2SiC) és
RészletesebbenIskola: Móricz Zsigmond Mezőgazdasági Szakközépiskola és Kollégium. Téma: Az őszibúza gazdasági jelentősége és botanikai jellemzői
2. számú melléklet (Forrás: K.B) ÓRAVÁZLAT Iskola: Móricz Zsigmond Mezőgazdasági Szakközépiskola és Kollégium Osztály: 13. b osztály Tantárgy: Növénytermesztés Téma: Az őszibúza gazdasági jelentősége és
RészletesebbenTavasz van, kikelet. Olvasószint: B
Az Olvass magyarul! kiskönyvsorozat azoknak a tengeren túl élő magyar gyerekeknek készül, akik az angol mellett magyarul is tanulnak írni és olvasni. Természetesen a világ bármely részén élő magyar gyermekeknek
RészletesebbenKéreg:A fa testének külső, a külvilággal érintkező része. Külső, elhalt pararétegből és a belső rostrétegből áll. Megakadályozza a fa kiszáradását,
Kéreg:A fa testének külső, a külvilággal érintkező része. Külső, elhalt pararétegből és a belső rostrétegből áll. Megakadályozza a fa kiszáradását, védi a környezeti hatásoktól. Háncs: A kéreg belső részén
RészletesebbenA hajtástengely (szár) és a fatörzs morfológiája és szövettana
A hajtástengely (szár) és a fatörzs morfológiája és szövettana A HAJTÁS ÉLETTARTAMA EGYSZER TERMŐK SOKSZOR TERMŐK EGYÉVESEK EGY VEGETÁCIÓS PERIÓDUS Efemerek (PÁR HÓNAP) ÁTTELELŐ EGYÉVESEK ÉVELŐ FÁK, GEOFITONOK
RészletesebbenKoevolúció. Kölcsönös egymásra hatás fajok evolúciójában
Koevolúció Kölcsönös egymásra hatás fajok evolúciójában Koevolúció Gén-génért koevolúció Specifikus koevololúció Guild koevolúció (diffúz koevolúció) Gén-génért modell - példa Haszonnövények (rozs) és
RészletesebbenCSOPORTSZOBA III. 2 BD55793 Fektetőágy tároló. 2 BD558200006 Görgős műanyag tároló - 9 fiókos. 2 FA_1532 Fogmosópohár tartó, fogassokkal
8 1 11 9 6 13 10 4 14 3 1 1 www.bdovi.hu 1 mennyiség cikkszám termék BD9 Kör asztal 9 mennyiség cikkszám termék BD93 Fektetőágy tároló 1 AL_DONALD Favázas szék natúr 10 BD800006 Görgős műanyag tároló -
Részletesebben1. Mely városrészek egyesülésével és mikor jött létre Budapest?
1. Mely városrészek egyesülésével és mikor jött létre Budapest? 2. A budapesti Józsefváros a képen látható uralkodóról kapta a nevét a XVIII. század végén. Az uralkodó nevét kell megadnod! 3. Hová költözött
RészletesebbenKiskunmajsa Város Önkormányzatának partnertérképe
Kiskunmajsa Város Önkormányzatának partnertérképe Kiskunmajsa Város Önkormányzatának potenciális partnerei Helyi vállalkozások Kiskunmajsa Város Önkormányzata számára a lehetséges vállalati partnerek feltérképezéséhez
RészletesebbenShared IMAP beállítása magyar nyelvű webmailes felületen
Shared IMAP beállítása magyar nyelvű webmailes felületen A következő ismertető segítséget nyújt a szervezeti cím küldőként való beállításában a caesar Webmailes felületén. Ahhoz, hogy a Shared Imaphoz
RészletesebbenIKU WORLD KOCKA Játékszabály. IKU WORLD Gondolkodásfejlesztő Vállalkozás
NN IKU WORLD KOCKA Játékszabály MAGYAR OLASZ IKU WORLD Gondolkodásfejlesztő Vállalkozás IKU WORLD KOCKA Logikai társasjáték Egy új játék, melyet sokféleképpen lehet használni: kirakójáték, társasjáték,
RészletesebbenVektoros elemzés végrehajtása QGIS GRASS moduljával 1.7 dr. Siki Zoltán
Vektoros elemzés végrehajtása QGIS GRASS moduljával 1.7 dr. Siki Zoltán Egy mintapéldán keresztül mutatjuk be a GRASS vektoros elemzési műveleteit. Az elemzési mintafeladat során gumipitypang termesztésére
RészletesebbenDräger X-pect 8320 Védőszemüveg
8320 Védőszemüveg Az új generáció: 8320 szemüvegek. Fantasztikus kialakítás, ultra könnyű súly és a legjobb komfortérzet intenzív használat esetén is. Az 8320 napszemüvegként is kapható. D-33520-2009 02
Részletesebben1. forduló. MEGOLDÁSOK Pontszerző Matematikaverseny 2015/2016-os tanév
MEGOLDÁSOK Pontszerző Matematikaverseny 2015/2016-os tanév 1. forduló 1. feladat: Jancsi és Juliska Matematikai Memory-t játszik. A játék lényege, hogy négyzet alakú kártyákra vagy műveletsorokat írnak
RészletesebbenFIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!
FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.)
Részletesebben