SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Átírás

1 NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA 2746 Jászkarajenő Fő u. 30. Tel. Fax: 53/ OM azonosító: SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Készítette: Gyapjas Tiborné óvodavezető Jászkarajenő, 2014.

2 TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 1 Bevezető... 3 I. Általános rendelkezések A szervezeti és működési szabályzat célja A szervezeti és működési szabályzat hatálya A szervezeti és működési szabályzat hatálybalépése A szervezeti és működési szabályzat jogszabályi alapja Az óvoda adatai Az óvoda alaptevékenysége A gazdálkodással összefüggő jogosítványok Az intézmény kormányzati funkciói, kódjai A bélyegző használata, aláírási jogok A kiadmányozás szabályai Az elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az elektronikusan előállított papír alapú dokumentumok kezelési rendje... 8 II. Az óvoda működése A működés rendje A gyermekek fogadása (nyitva tartás) A vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje A nevelési év rendje Nyári, téli zárás A létesítmények és helyiségek használati rendje Az alkalmazottak benntartózkodásának rendje, és a munkavégzés általános szabályai Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával A helyettesítés rendje Az óvoda szervezeti felépítése Az óvoda magasabb vezetői, a vezetők közötti feladatmegosztás Az óvodavezető Az óvodavezető-helyettes Az óvoda szervezeti egységei, a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás A vezetőség Alkalmazotti közösség A nevelőtestület Dajkák és technikai dolgozók közössége IPR munkacsoport A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája Óvodáztatási támogatás Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések Külső kapcsolatok Fenntartó Általános iskola

3 9.3. Gyermekjóléti és családsegítő szolgálat Egészségügyi szolgáltatók Pedagógiai szakszolgálatok Pedagógiai szakmai szolgáltatók Kulturális intézmények, szolgáltatók Roma Nemzetiségi Önkormányzat Egyházak és az óvoda kapcsolata Kapcsolat más óvodákkal Alapítványi kuratórium A pedagógiai munka belső ellenőrzése Ünnepek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok A fakultatív hit- és vallásoktatás feltételeinek biztosítása A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Gyermekvédelmi feladatok ellátása Intézményi védő, óvó előírások A gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok A gyermekbalesetek esetén ellátandó feladatok A nevelőmunka biztonságos feltételeinek megteremtése Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők Reklámtevékenység szabályai A telefonhasználat eljárásrendje Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek felé Hivatali titok megőrzése Kártérítési felelősség III. Záró rendelkezések A szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálata, módosítása A szervezeti és működési szabályzat nyilvánossága A szervezeti és működési szabályzat érvényessége A szervezeti és működési szabályzat mellékletei Legitimációs záradék

4 BEVEZETŐ Az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, a gyermekek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása érdekében a Napközi Otthonos Óvoda nevelőtestülete a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 70. (2) bekezdés b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következő (továbbiakban: SZMSZ) fogadta el. Szervezeti és Működési Szabályzatot I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A szervezeti és működési szabályzat célja A Napközi Otthonos Óvoda szervezeti és működési szabályzata határozza meg az intézmény működésének szabályait, a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok. A szervezeti és működési szabályzat elkészítése az intézményvezető felelőssége, az óvoda nevelőtestülete fogadja el, az alkalmazotti közösség és a szülői szervezet véleményének figyelembevételével, amely az óvodavezető jóváhagyásával válik érvényessé. 2. A szervezeti és működési szabályzat hatálya Személyi hatálya kiterjed: Az óvodával jogviszonyban álló minden alkalmazottra. Az intézménnyel jogviszonyban nem álló, de az intézmény területén munkát végzőkre, illetve azokra, akik részt vesznek az óvoda feladatainak megvalósításában. A szülőkre (azokon a területeken, ahol érintettek). Területi hatálya kiterjed: Az óvoda területére Az óvoda által szervezett a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó óvodán kívüli programokra 3

5 3. A szervezeti és működési szabályzat hatálybalépése Jelen szabályzat az intézményvezető jóváhagyását követően lép hatályba, és határozatlan időre szól. A hatálybalépéssel egyidejűleg érvényét veszti az intézményvezető által augusztus 29-én jóváhagyott szervezeti és működési szabályzat. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezések megtartása az óvoda valamennyi alkalmazottjára kötelező, megszegése esetén az óvodavezető munkáltatói jogkörében intézkedhet. 4. A szervezeti és működési szabályzat jogszabályi alapja A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (Nkt.) évi LXXIX. törvény a közoktatásról (Kt.) 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról (Vhr.) A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet (EMMI r.) évi CXCV. törvény az államháztartásról (Áht.) 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartási törvény végrehajtásáról (költségvetési intézmények esetén) (Ávr.) évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól 44/2007. OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról évi XCIII. törvény a munkavédelemről 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. tv. köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról. 4

6 5. Az óvoda adatai A költségvetési szerv neve: Napközi Otthonos Óvoda Székhelye: 2746 Jászkarajenő, Fő u. 30. OM azonosító száma: Az intézmény alapító szerve: Jászkarajenő Község Önkormányzata 2746 Jászkarajenő, Rákóczi u. 16. Intézményirányító és felügyeleti szerve: Jászkarajenő Község Önkormányzat Képviselő-testülete Alapítás kelte: Jászkarajenő Elöljárósága alapította ismeretlen időpontban Alapító okiratának száma, kelte: 16/2014. (III. 31.) Működési körzete: Jászkarajenő Község közigazgatási területe Az intézmény jogállása: Jogi személyként működő, helyi önkormányzati költségvetési szerv Az intézmény belső ellenőrzése: A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzésről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. Rendelet 15. (2) bekezdése értelmében a belső ellenőrzést végző szervezet jogállását a költségvetési szervezet Szervezeti és Működési Szabályzatában elő kell írni. Napközi Otthonos Óvoda belső ellenőrzése: Feladat-ellátási szerződés alapján Ceglédi Közös Önkormányzati Hivatal (2700 Cegléd, Kossuth tér 1.) önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv önálló jogi személy látja el a belső ellenőrzési feladatokat. Feladatok: a tárgyévre vonatkozó belső ellenőrzési terv szerinti ellenőrzések elvégzése, szükség esetén, soron kívüli ellenőrzések, célellenőrzés, a következő évi belső ellenőrzési terv előkészítése, belső ellenőrzési kézikönyv aktualizálása, belső ellenőrzési stratégiai terv felülvizsgálata, tanácsadási tevékenység. A belső ellenőrzést a Ceglédi Közös Önkormányzati Hivatal Vezetője által kinevezett belső ellenőrzési vezető, illetve belső ellenőr végzi. 5

7 Vonatkozó jogszabályok: az államháztartásról szóló CXCV. törvény, a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzésről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet. Az intézmény típusa: Közoktatási intézmény: óvoda Csoportjainak száma: 4 Felvehető maximális gyermeklétszám: 100 fő Az intézmény foglalkoztatottjainak jogviszonya: Foglalkoztatásuk közalkalmazotti jogviszonyban történik. Az intézményvezető kinevezési (megbízási) rendje: Az intézmény vezetőjét nyilvános pályázat útján Jászkarajenő Község Önkormányzat Képviselőtestületi bízza meg határozott időre. Az intézmény képviseletére jogosult: Az intézményt az óvodavezető képviseli. 6. Az óvoda alaptevékenysége Az alaptevékenység szerinti feladatok ellátását a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény és végrehajtási rendeletei, valamint az Óvodai nevelés országos alapprogramja szabályozza. Az óvoda alapfeladata az alapító okiratban meghatározott óvodai nevelés, amely a tankötelezettség kezdetéig tart, és a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik. Az óvoda a gyermek két és fél - hároméves korától ellátja a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is. Az óvodai nevelőmunka az Óvodai nevelés országos alapprogramjára épülő a nevelőtestület által elfogadott, és az óvodavezető által jóváhagyott óvodai pedagógiai program alapján folyik. 7. A gazdálkodással összefüggő jogosítványok Az intézmény önállóan működő költségvetési szerv. Előirányzata feletti rendelkezési jogosultsága a mindenkori önkormányzati költségvetési rendelet szerint történik. Meghatározott pénzügyi-gazdasági feladatait Jászkarajenő Község Önkormányzata, mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv látja el. A költségvetési szerv az irányító szerv által biztosított pénzeszköz, valamint egyéb bevételei alapján gondoskodik feladatainak ellátásáról. A fenntartási, működési költségek az évente összeállított, az irányító szerv által jóváhagyott elemi költségvetésben kerülnek meghatározásra. 6

8 A költségvetési szerv a vagyon feletti rendelkezés jogát az önkormányzat képviselőtestületének mindenkori a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló rendelete szerint jogosult gyakorolni. Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. 8. Az intézmény kormányzati funkciói, kódjai Kormányzati funkció Kódja Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai Óvodai intézményi étkeztetés Támogatási célú finanszírozási műveletek A bélyegző használata, aláírási jogok 9.1. A kiadmányozás szabályai Az óvoda kiadmányozási joga az óvodavezetőt illeti meg. Az intézmény nevében aláírásra az óvodavezető jogosult, akadályoztatása esetén az azonnali intézkedést igénylő ügyiratokra vonatkozóan aláírási jogot gyakorolhat az óvodavezetőhelyettes. Rendkívüli esetben az aláírási jogkört írásos felhatalmazás alapján megbízott pedagógus is gyakorolhatja. Az átruházott jog gyakorlójának az aláírás előtt az óvodavezetőt tájékoztatnia kell. A körbélyegzőt az óvoda vezetője és az óvodavezető-helyettes használhatja. A hosszú bélyegzőt az óvoda vezetője, az óvodavezető-helyettes és az óvodapedagógusok használhatják. A bélyegzőket a vezetői irodában, elzárva kell tartani. A bélyegzőt eltűnése esetén érvényteleníttetni kell. Az intézmény hivatalos bélyegzőinek lenyomata: Hosszú bélyegző: Az óvoda neve, címe, telefon- és fax száma, adószáma Körbélyegző: Középen címer, körben az óvoda neve, címe, OM azonosítója 7

9 9.2. Az elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Óvodánk az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmaz a 229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást az óvodavezető alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papíralapú másolatát: Intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása Alkalmazottakra vonatkozó adatbejelentések Óvodai jogviszonyra vonatkozó bejelentések OSAP-jelentés Alkalmazottak és gyermekek listája (október 1-jei állapot) Az elektronikus úton előállított fenti dokumentumokat az intézmény pecsétjével és az óvodavezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása és hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR alrendszerében, továbbá elektronikus adathordozón lementett formában tároljuk. Az adatokhoz kizárólag az óvodavezető által felhatalmazott vezető helyettes és az óvodatitkár férhetnek hozzá Az elektronikus úton előállított papíralapú dokumentumok kezelési rendje A tanuló- és gyermekbaleseteket az oktatásért felelős miniszter által vezetett, a minisztérium üzemeltetésében lévő elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével tartjuk nyilván. A jegyzőkönyv kitöltésének céljából a gyermekvédelmi felelős rendelkezik hozzáféréssel. A jegyzőkönyv lezárása, a kinyomtatott példány aláírása kizárólagosan óvodavezetői hatáskör. II. AZ ÓVODA MŰKÖDÉSE 1. A működés rendje 1.1. A gyermekek fogadása (nyitva tartás) Az óvoda hétfőtől péntekig tartó ötnapos munkarenddel, egész éven át folyamatosan működik. Eltérő a munkarend, ha a nemzeti ünnepek miatt a munkaszüneti napok rendje is eltérően alakul. A nyitvatartási idő napi 10 óra: 7.00 órától óráig. Az ügyelet reggel 7.00 órától 8.00 óráig, délután órától óráig tart. Az intézményben a foglalkozások 8 órától kezdődnek. Az óvoda június 1-től augusztus 31-ig nyári napirend szerint, összevont csoportokkal működik. A gyermekeket reggel a munkarend szerint 7.00 órára érkező óvónő és dajka fogadja. 8

10 A kapu 8 óráig nyitva van, ezt követően óráig, illetve óráig zárva kell tartani. A csengetésre a beosztás szerinti dajka nyit kaput. A riasztó készülék kezelését kikapcsolásnál az épületet nyitó személy (fűtő-karbantartó), bekapcsolásnál a délutános dajka végzi. A hivatalos ügyek intézése az óvodavezető irodájában (naponta 8-13 óra között) történik. Rendezvények esetén a nyitvatartási időtől való eltérést az óvoda vezetője engedélyezi A vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje Az óvoda zavartalan működéséhez biztosítani kell a vezetői feladatok folyamatos ellátását. Az óvoda nyitvatartási idején belül reggel 8 és délután 16 óra között az óvodavezetőnek vagy helyettesének az óvodában kell tartózkodnia. A vezetők benntartózkodásán kívüli időben a helyettesítés rendje szerint történik a vezetői feladatok ellátása. Vezetői beosztás megnevezése Intézményvezető Intézményvezető helyettes Az intézményben való tartózkodás rendje Heti munkaideje: 40 óra től kötelező óraszáma: 10 óra Heti munkaideje: 40 óra től kötelező óraszáma: 24 óra 1.3. A nevelési év rendje A nevelési év adott év szeptember 1-től következő év augusztus 31-ig tart. A nevelési év rendjét az óvodai munkaterv határozza meg. A munkatervhez ki kell kérni az óvodai szülői szervezet véleményét. Az óvodai nevelési év rendjében kell meghatározni: a nevelés nélküli munkanapok időpontját és felhasználását, a szünetek időtartamát, a nemzeti és óvodai ünnepek megünneplésének időpontját, az előre tervezhető nevelőtestületi értekezletek, szülői értekezletek, fogadóórák időpontját, az intézmény bemutatkozását szolgáló pedagógiai célú óvodai nyílt nap tervezett időpontját. A nevelés nélküli munkanapok, valamint az ünnepek időpontjáról az első szülői értekezleten tájékoztatást kell adni, valamint minden csoport faliújságján szeptemberben ki kell függeszteni és az óvoda honlapján, valamint a KIR rendszer közzétételi listájában meg kell jeleníteni. A megvalósulás ellenőrzéséért az óvodavezető helyettes a felelős. 9

11 1.4. Nyári, téli zárás Az intézmény üzemeltetése a fenntartó által meghatározott nyári zárva tartás alatt szünetel, ilyenkor történik az óvoda szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint a nagytakarítás. A nyári zárva tartás ideje 4 hét (július utolsó hetétől, augusztus utolsó hetéig). A téli zárva tartás ideje az iskolai téli szünet idejére esik. A nyári zárva tartás ideje alatt a fenntartó által megállapított napokon 9 13 óráig ügyeletet kell tartani. A szülőket tájékoztatni kell az óvoda nyári zárva tartásáról legkésőbb február 15-ig, a téli zárva tartásról legkésőbb november 15-ig, a nevelés nélküli munkanapokról pedig legalább 7 nappal a zárva tartást megelőzően A létesítmények és helyiségek használati rendje Az óvoda épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az óvoda helyiségeinek használói felelősek: az óvoda tulajdonának megóvásáért, védelméért, az óvoda rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért, az intézmény szervezeti és működési szabályzatában, valamint házirendjében megfogalmazott előírások betartásáért. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszerelési tárgyait, eszközeit csak az óvodavezető engedélyével lehet onnan elvinni. Az óvoda tálalókonyhájában a HACCP rendszer szerint folyik a munkavégzés, oda csak egészségügyi kiskönyvvel rendelkező személy léphet be. A gyermekek az óvoda helyiségeit, létesítményeit és berendezéseit csak felnőtt felügyelete mellett használhatják. A csoportszobákban és az udvaron a gyermekek csak óvónői felügyelettel tartózkodhatnak. Az udvar elsősorban a gyermekek levegőn való foglalkoztatására használható, a tavaszi, nyári időszakban a foglalkozások levezetésére. A rendért, a játékok és eszközök kíméletes használatáért, elrakásáért az óvodapedagógus felel. Az udvari játékokat, létesítményeket csak az óvodába járó gyermekek használhatják. Az óvoda ingyenes helyiséghasználatot biztosít a szülői szervezet részére. A helyiségek használatra való átengedéséről az óvodavezető dönt. Az igénybevevőket vagyonvédelmi kötelezettség terheli, és kártérítési felelősséggel tartoznak. Kötelesek betartani az óvoda munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatában foglaltakat. 10

12 Az épület biztonságos zárásáért, nyitásáért, és a kulcsok őrzéséért a mindenkori reggeles és a délutános dajka a felelős Az alkalmazottak benntartózkodásának rendje, és a munkavégzés általános szabályai Az alkalmazottak munkaköri feladatait a munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógus heti teljes munkaideje 40 óra, amely a kötött munkaidőből, valamint a nevelőmunkával összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A dajkák, és a fűtő-karbantartó heti munkaideje 40 óra. Az éves munkatervben rögzített feladatok elvégzésére a pedagógus a kötött munkaidejének letöltése után, illetve pihenőnapon is berendelhető a 40 órás munkaidejének terhére. Az óvónők számára a kötött munkaidőn felüli pedagógiai munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást, vagy kijelölést az óvoda vezetője adja. A munkahelyen minden dolgozónak a munkakörére megállapított munkaidő kezdete előtt legalább 10 perccel meg kell jelennie munkavégzésre alkalmas állapotban, annak érdekében, hogy napi teendőit megfelelően előkészítse, továbbá a kötelező órájának letelte utáni 10 percben az aznap használt eszközeit a szertári rendnek megfelelően elhelyezze. A szabadságolási terv alapján az óvodavezető a helyettessel egyeztetve engedélyezi a szabadságot. Az alkalmazottak napi munkarendjét és a helyettesítési rendet a vezető helyettes állapítja meg, az óvoda foglalkozási rendjének megfelelően. A pedagógus munkaidő beosztását az óvoda vezetőjének előzetes engedélyével, a csere lebonyolítási módjának megjelölésével cserélheti csak el. Az óvoda alkalmazottai munkaidőben csak különlegesen sürgős esetekben, vezetői engedéllyel hagyhatják el az intézményt. Az alkalmazott a munkából való rendkívüli távolmaradását azonnal köteles jelenteni a vezetőnek, vagy a vezető helyettesnek, hogy a helyettesítésről intézkedjen Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet: Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy arra az időtartamra, amely A gyermek érkezésekor: a gyermek átöltöztetéséhez és óvónőnek felügyeletre történő átadásához, valamint a kísérő távozásához szükséges. A gyermek távozásakor: a gyermek óvónőtől való átvételéhez, átöltöztetéséhez, valamint a távozáshoz szükséges. 11

13 Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben: a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az intézménybe, valamint minden más személy. A külön engedélyt az óvoda vezetőjétől kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedéllyel, és szükség szerint, egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni. Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni: A szülőnek, a gondviselőnek az óvoda által tartott értekezletekre, meghívott programokra való érkezésekor. A meghívottaknak az óvoda valamely rendezvényén való tartózkodásakor. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése, benntartózkodása, a következők szerint történhet: Az óvodába érkezőt fogadó alkalmazott az illetőt az óvodavezetői szobába kíséri, aki belépéséhez kapcsolódóan rendezi, intézi kérését. A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel való egyeztetés szerint történik. Az óvodai csoportok, és foglalkozások látogatását más személyek részére az óvodavezető engedélyezi. Ügynökök, üzletkötők, kereskedők belépésének, benntartózkodásának szabályai Benntartózkodásuk, tevékenységük vezetői engedélyhez kötött, aki döntése meghozatalában kötelező módon veszi figyelembe az intézmény jellegét. Az intézmény vezetője engedélyezheti kereskedők belépését, benntartózkodását ünnepkörökhöz kötődő gyermekkönyv terjesztésekor az óvoda dologi beszerzéseihez kötődő ajánlatok megismerésekor (játék, tisztítószer, könyv ) A benntartózkodás az óvodavezető által jelölt helyiségben történik. Alkalmi ügynökök, üzletkötők vagy más személyek az óvoda területén kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak. 2. A helyettesítés rendje Az intézményvezetőt szabadsága, betegsége, valamint hivatalos távolléte alatt a vezető helyettes helyettesíti. Az óvodavezető akadályoztatása esetén az intézményvezető helyettesítését teljes felelősséggel az óvodában az intézményvezető-helyettes látja el, az azonnali döntést nem igénylő, a vezető kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével. Az óvodavezető és a helyettes kivételes egyidejű távolléte esetén írásbeli megbízást kap a nevelőtestület egyik tagja az esetleg szükséges intézkedések megtételére. Megbízás hiányában intézkedésre a legmagasabb szolgálati idővel rendelkező pedagógus jogosult. 12

14 Az óvodavezető négy hetet meghaladó távolléte esetén a helyettes teljes jogkörrel látja el az intézmény vezetését. A teljes vezetői jogkör gyakorlására vonatkozó megbízás a fenntartó által történik, melyet a dolgozók tudomására kell hozni. A vezető, illetve a vezető helyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások A helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető, vezető helyettes helyett. A helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában, illetve írásbeli megbízásában felhatalmazást kapott. A helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet. A reggel 7.00 órától 8.00 óráig, illetve a órától óráig terjedő időben a vezető helyettesítésének ellátásában közreműködnek a munkarend szerint ez időben munkát végző óvodapedagógusok. Intézkedésre a magasabb fizetési fokozatba tartozó óvodapedagógus jogosult. Intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. Az óvoda dolgozóinak munkarendje, a személyre szóló munkaidő-beosztás, az adott nevelési évre szóló munkaterv melléklete. 2. Az óvoda szervezeti felépítése Magasabb vezetői beosztások: óvodavezető, óvodavezető helyettes. Az óvoda alkalmazotti közösségét az intézményben foglalkoztatott valamennyi közalkalmazott alkotja. Az óvoda nevelőtestületét az intézményben foglalkoztatott óvodapedagógusok alkotják. A pedagógiai munkát közvetlenül segítő alkalmazott a pedagógiai asszisztens. Szakmai munkaközösséget hozhatnak létre az óvodapedagógusok azonos feladatok ellátására. Az integrációs feladatok ellátására munkacsoportot működtetünk. A munkacsoportban való részvétel önkéntes, vagy óvodavezetői kijelölés alapján megbízással történik. A munkacsoport tagjainak a feladat ellátásáért díjazás jár, amely az aktuális évi rendelet alapján az elvégzett munkaórák arányában havi bontásban kerül kifizetésre. Az óvodában a dajkák önálló csoportot alkotnak. Műszaki alkalmazott: fűtő-karbantartó A közalkalmazotti közösség tagjainak részletes feladatait a munkaköri leírásuk tartalmazza, melynek aktualizálása minden év szeptember 1-ig megtörténik. 13

15 4. Az óvoda magasabb vezetői, a vezetők közötti feladatmegosztás 4.1. Az óvodavezető Az intézmény élén az óvodavezető áll, akit a vezető helyettes segít az óvoda vezetésével összefüggő feladatai ellátásában. Az intézmény vezetője egyszemélyi felelősséggel vezeti az intézményt, ellátja a jogszabályok maradéktalan figyelembevételével a jogszabályokból és a jelen szabályzatból rá háruló, az intézmény vezetésével kapcsolatos feladatokat. Az óvodavezetőnek az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét elsődlegesen a nemzeti köznevelési törvény határozza meg. Az óvodavezető felelős: az intézmény szakszerű és törvényes működéséért az ésszerű és takarékos gazdálkodásért az intézményi szabályzatok elkészítéséért, a jogszabályi előírásoknak való folyamatos megfeleltetéséért az intézmény pedagógiai programjának jóváhagyásáért a pedagógiai munkáért, a nevelőtestület vezetéséért a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért a nemzeti ünnepek méltó megszervezéséért a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért a munka- és tűzvédelmi tevékenység megszervezéséért a gyermekbalesetek megelőzéséért a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért a humánerőforrás biztosításáért és fejlesztéséért a KIR adatszolgáltatás hitelességéért a pedagógusi középtávú továbbképzési program, valamint az éves beiskolázási terv elkészítéséért a pedagógusok továbbképzésének megszervezéséért a szabályzatok betartásának biztosításáért a munkaköri leírások, és a vezetői ellenőrzés útján Mint költségvetési szerv vezetője felel: a közfeladatok jogszabályban, alapító okiratban, belső szabályzatban foglaltaknak, az irányító szerv által meghatározott követelményeknek és feltételeknek a megfelelő ellátásáért a gazdálkodásban a szakmai hatékonyság, a gazdaságosság, az eredményesség követelményeinek érvényesítéséért a használatába adott vagyon vagyonkezelői jogának rendeltetésszerű gyakorlásáért a belső kontrollrendszer kialakításáért, működtetéséért, fejlesztéséért a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, valamint annak teljességéért és hitelességéért az intézményi számviteli rendért 14

16 Az óvodavezető feladata: a nevelőtestületi értekezletek előkészítése a döntések (állásfoglalások) végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése a nevelőmunka irányítása és ellenőrzése a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel és a szülői szervezettel való együttműködés az intézmény működésével kapcsolatban döntés minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe rendkívüli szünet elrendelése a fenntartó egyidejű értesítése mellett, ha az intézményre kiterjedő veszélyhelyzet miatt annak működtetése nem lehetséges (időjárás, járvány, természeti csapás, elháríthatatlan ok) a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség betartása a közalkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdésekben az intézmény külső szervek előtti teljes képviselete azon lehetőség figyelembevételével, hogy a képviseletre meghatározott ügyekben eseti vagy állandó megbízást adhat a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt és át nem ruházott feladatok ellátása az egyéb feladatot ellátó alkalmazottak irányítása Az óvodavezető kizárólagos hatásköre a munkáltatói, kötelezettségvállalási és utalványozási jogkör Az óvodavezető-helyettes Vezetői tevékenységét az óvodavezető közvetlen irányítása mellett végzi. Különleges felelőssége Az óvodavezető távollétében korlátozott jogkörben teljes felelősséggel végzi a vezetési feladatokat. A nevelési területen közreműködik a vezető által megállapított tevékenység irányításában. Közvetlenül szervezi és irányítja a dajkák munkáját. Az óvoda kulcsaiért, valamint a bélyegző használatáért teljes felelősséggel tartozik. Az óvodavezető-helyettes felelős: a tanügyi nyilvántartások jogszabályban, továbbá intézményi szabályzatban (határozatban) rögzített vezetéséért az óvodai törzskönyv vezetéséért a helyettesítések megszervezéséért a helyettesítési napló vezetéséért, összesítéséért, elszámolásáért szabadságok ütemezéséért és naprakész nyilvántartásáért a HACCP-rendszer működtetéséért a belső továbbképzések megszervezéséért 15

17 az alkalmazotti értekezletek előkészítéséért a szakmai könyvtár fejlesztéséért Az óvodavezető-helyettes feladatai: az óvodavezető külön megbízása alapján részt vesz a vezetői munkában szükség szerint végzi az új felvételeket, előjegyzéseket, részt vesz az étkezési térítések beszedésében elkészíti a munkaügyi statisztikákat szakmai fórumokon, hivatalos rendezvényeken képviseli az óvodát pályakezdő, újonnan belépő pedagógus szakmai munkáját segíti a költségvetés előtervezésénél összeállítja a hiánylistát, egyeztet az óvodapedagógusokkal és a dajkákkal Az óvodavezető-helyettes ellenőrzési feladatai: csoportellenőrzéseket végez az éves munkatervben foglaltak szerint ellenőrzi a mulasztási naplók, csoportnaplók vezetését ellenőrzi a reszortfelelősök munkáját ellenőrzi a HACCP-előírásoknak megfelelő munkavégzést ellenőrzi az intézményi szabályzatokban foglalt előírásoknak megfelelő munkavégzést Beszámolási kötelezettsége kiterjed: az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára a belső ellenőrzések tapasztalataira az intézményt érintő, megoldandó problémák jelzésére 5. Az óvoda szervezeti egységei, a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás A jogszabályoknak, szakmai előírásoknak megfelelően az intézményen belül elkülönült feladatuk alapján részleges önállósággal, illetve sajátos feladatokkal rendelkezik: a vezetőség az alkalmazotti közösség a nevelőtestület a dajkák, technikai dolgozók közössége Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét a megbízott vezetők és a választott képviselők közreműködésével az óvodavezető fogja össze. A kapcsolattartás formái: értekezletek megbeszélések fórumok elektronikus levelezőlista 16

18 A kapcsolattartás általános szabálya, hogy a különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi ponthoz a döntési, egyetértési és véleményezési jogot gyakorló közösséget, illetve az általuk delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Az egyes munkakörökhöz tartozó feladat- és hatásköröket, a hatáskörök gyakorlásának módját, a kapcsolódó felelősségi szabályokat a személyre szóló munkaköri leírások tartalmazzák A vezetőség Az intézmény vezetősége konzultatív testület: véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, és dönt mindazon ügyekben, amelyekben az óvodavezető saját jogköréből szükségesnek tart. A vezetőség tagjai: óvodavezető óvodavezető helyettes A kapcsolattartás a vezetőség tagjai között folyamatos, és a szükségleteknek megfelelő. A vezetők irányítják, tervezik, szervezik és ellenőrzik a saját területükhöz tartozó munkát. Írásban és értekezleteken beszámolnak területük működéséről, a kiemelkedő teljesítményekről, hiányosságokról, problémákról, valamint javaslatokat tesznek a fejlesztésekre Alkalmazotti közösség Az alkalmazotti közösségnek az óvodában foglalkoztatott valamennyi közalkalmazott tagja. A munkavégzéssel kapcsolatos jogaikat és kötelességeiket a munka törvénykönyve és a közalkalmazotti törvény szabályozza. Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jog illeti meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Véleményezési joga van az intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával kapcsolatosan. A jogszabályban biztosított véleményezési és javaslattételi joggal rendelkező közösségeken kívül az óvoda működési körébe tartozó kérdésekben javaslatot tehet, véleményt nyilváníthat az óvoda minden közalkalmazottja. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés-előkészítés során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell. 17

19 Egyetértési jog: a döntési jogkör gyakorlója csak úgy rendelkezhet, ha a jogosultak ténylegesen egyetértenek. Döntési jog: kizárólagos intézkedési jog, melyet jogszabályok biztosítanak A nevelőtestület A nevelőtestület a köznevelési törvény alapján meghatározott jogosítványokkal rendelkező testület, amely a nevelési intézmény pedagógusainak közössége, nevelési kérdésekben az óvoda legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja az óvoda valamennyi pedagógus-munkakörben foglalkoztatott alkalmazottja. A nevelőtestület a nevelési kérdésekben, a nevelési intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban, továbbá az e szabályzatban meghatározott kérdésekben döntési, véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület működésére vonatkozó általános szabályok A nevelőtestület jogállását, döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörét a Nkt a, valamint a EMMI r a határozza meg. A nevelőtestület véleményező és javaslattételi jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben. A nevelőtestület döntési jogköre: a pedagógiai program elfogadása az SZMSZ és a házirend elfogadása a nevelési év munkatervének elfogadása átfogó értékelések és beszámolók elfogadása továbbképzési program elfogadása az intézményvezetői pályázat szakmai véleményezése a nevelőtestület nevében eljáró pedagógus kiválasztása jogszabályban meghatározott más ügyek A nevelőtestület véleményét ki kell kérni: a pedagógusok külön megbízásának elosztása során a vezető helyettes megbízásakor, megbízásának visszavonásakor A nevelőtestület a nevelési év folyamán rendes és szükség szerint rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület értekezleteit az óvoda munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az óvoda vezetője hívja össze. A pedagógusok felelőssége és kötelessége, hogy a napirend alapján felkészüljenek, beszámolási kötelezettségüknek eleget tegyenek, és érdemi hozzászólásaikkal segítsék a cél elérését. 18

20 Az óvodavezető rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról a napirend három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik. A rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásának nevelőtestületi kezdeményezéséhez a pedagógusok egyharmadának aláírása, valamint az ok megjelölése szükséges. Az értekezletet nevelési időn kívül, a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül össze kell hívni. A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv, az óvodai munkára irányuló átfogó elemzés, beszámoló elfogadásával kapcsolatos napirendi pontokat. Az óvodavezető az előterjesztés írásos anyagát a nevelőtestületi értekezlet előtt legalább nyolc nappal átadja a nevelőtestület tagjainak. A nevelőtestületi értekezlet levezetését az óvodavezető helyettes látja el. A jegyzőkönyv hitelesítésére az értekezlet egy nevelőtestületi tagot választ. A nevelőtestület akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Döntéseit és határozatait kivéve jogszabályban meghatározott titkos szavazás esetén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Ha a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozható döntésekor szavazategyenlőség keletkezik, a határozatot az óvodavezető szavazata dönti el. A nevelőtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni. A határozatokat nevelési évenként sorszámozni kell, és azokat nyilvántartásba kell venni. A nevelőtestületi, alkalmazotti értekezletekről lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza: a helyet, időt, az értekezlet napirendi pontjait, a jegyzőkönyvvezető és hitelesítő nevét a jelenlévők számát az igazoltan, illetve igazolatlanul távollévők nevét a meghívottak nevét a jelenlévők hozzászólását a módosító javaslatok egyenkénti megszavaztatását a határozat elfogadásának szavazási arányát A jegyzőkönyvet az értekezletet követő három munkanapon belül el kell készíteni. A jegyzőkönyvet az óvodavezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestületi tagok közül egy hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a napirendi pontokat rögzítő jelenléti ívet, melyet a jegyzőkönyvet aláírók hitelesítenek. 19

21 A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása A nevelőtestület valamennyi hatáskörének gyakorlási jogát fenntartja, jogszabályban biztosított hatásköreinek gyakorlási jogát nem ruházza át Dajkák és technikai dolgozók közössége Elkülönült szervezeti egységnek nem minősülő, jogszabályokban megfogalmazott és saját területüket érintő kérdésekben véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkező közösséget alkotnak. 5.5 IPR munkacsoport Feladatát munkaterv alapján végzi. A terveket az intézményi IPR programmal és az éves munkatervvel összhangban kell összeállítani. Az IPR csoportban dolgozó pedagógusok külön munkaköri leírásuk alapján tevékenykednek, tevékenységüket dokumentálják. A kapcsolattartás formái: értekezletek, értékelő esetmegbeszélések, hospitálásra épülő együttműködések. 6. A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája A szülők a Nkt.-ben meghatározott jogaik és kötelességeik teljesítésének érdekében szülői szervezetet működtetnek. Az óvodai csoportok szülői közösségét a csoportokba járó gyermekek szülei alkotják, akik évente csoportonként 2 fő szülői munkaközösségi tagot delegálnak az óvodai szintű szülői szervezetbe. A szülői szervezet saját SZMSZ-éről, ügyrendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről saját maga dönt. A szülőkkel történő kapcsolattartást a jogszabályokban és a jelen szabályzatban meghatározott eseteken túl a házirend is tartalmazza. A szülői szervezet elnökével az intézményvezető, a csoportszintű ügyekben a csoport szülői szervezetének képviselőivel az óvodapedagógus, valamint az óvodapedagógus kompetenciáját meghaladó ügyekben az óvodavezető helyettes tart kapcsolatot. Az óvoda a szülői szervezet képviselőinek értekezletet hív össze, vagy a szülői szervezet elnökét/képviselőjét meghívja a nevelőtestületi értekezlet azon napirendi pontjának tárgyalásához, amely ügyekben jogszabály vagy az óvoda SZMSZ-e a szülői szervezet részére véleményezési, tanácskozói jogot biztosít. A meghívás a napirend írásos anyagának legalább 8 nappal korábbi átadásával történhet. Az óvoda vezetője a szülői szervezet képviselőit legalább félévente tájékoztatja az óvodában folyó nevelőmunkáról és a gyermekeket érintő kérdésekről. Az óvodapedagógus a csoport szülői szervezete képviselőjének szükség szerint ad tájékoztatást. 20

22 Az óvodás gyermek fejlődéséről, magatartásában, érzelmi életében bekövetkezett változásokról való tájékoztatás a csoportos óvodapedagógus, adott esetben az óvodavezető feladata és kötelessége. A szülői szervezet figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét bármely, gyermekeket érintő kérdésben tájékoztatást kérhet képviselője részt vehet a gyermekbalesetek kivizsgálásában nevelőtestületi értekezlet összehívását kezdeményezheti A szülői szervezet véleményezési jogot gyakorol: a pedagógiai program elfogadásakor az SZMSZ elfogadásakor a házirend elfogadásakor a munkaterv elfogadásakor (a nevelési év rendjének meghatározásában) az adatkezelési szabályzat elfogadásakor a fakultatív hit- és vallásoktatás helyének és idejének meghatározásában a szülői értekezlet napirendjének meghatározásában az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában a vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás módjának meghatározásában a pedagógiai program, az SZMSZ és a házirend nyilvánosságával kapcsolatosan a szülőket anyagilag is érintő ügyekben (pl. a szükséges ruházati felszerelésekkel kapcsolatosan) a nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó programok összeghatárának megállapításakor vezetői pályázatnál az intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával kapcsolatosan A szülői szervezet véleményezési jogkörében eljárva minden esetben köteles írásban nyilatkozni. A szülői szervezet képviselői minden értekezlet után kötelesek a soron következő csoportos szülői értekezleten beszámolni a mindenkit érintő információkról. A szülői szervezet részére érkezett iratokat az óvodatitkár bontatlanul köteles átadni az érdekeltnek. Az iratkezelés az érdekelt kezdeményezésére történik. 7. Óvodáztatási támogatás A települési önkormányzat jegyzője az óvodáztatási támogatásra való jogosultságot annak a szülőnek vagy családba fogadó gyámnak állapítja meg, akinek gyermeke tekintetében a halmozottan hátrányos helyzet fennállását a jegyző megállapította, legkésőbb annak a nevelési évnek a kezdetéig, amelyben az ötödik életévét betölti, megkezdi az óvodai nevelésben való tényleges részvételt és a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző időszakban legalább két hónapon keresztül rendszeresen jár óvodába, és 21

23 naponta legalább hat órát tartózkodik az óvodában. Az óvodáztatási támogatást ugyanazon gyermek után csak az egyik szülő igényelheti. Az óvodavezető az első igazolatlan nap után írásban tájékoztatja a szülőt a mulasztás következményeiről. A kifizetés esedékességét megelőzően - jogszabályban meghatározott időpontban és időtartamra vonatkozóan - tájékoztatja a jegyzőt azoknak a napoknak a számáról, amelyeket a gyermek igazoltan és igazolatlanul az óvodából mulasztott, egyidejűleg arról, hogy a mulasztott napok száma együttesen meghaladta az óvodai nevelési napok huszonöt százalékát, vagy a mulasztott napok száma nem érte el a fenti mértéket. A július-augusztus hónapokra eső szülő által igazolt - mulasztásból tíz napot a huszonöt százalék megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni. A támogatás évente kétszer kapható: júniusban és decemberben. A mindenkori éves költségvetési törvény rögzíti az összeg mértékét. 8. Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések Az óvodavezető irodájában hitelesített másolati példányban, valamint az intézmény honlapján a szülők számára hozzáférhető az óvoda pedagógiai programja, szervezeti és működési szabályzata (SZMSZ), házirendje. A pedagógiai program másolati példánya minden csoportban is megtalálható, ami a szülők számára nyomtatott formában bármikor hozzáférhető. A dokumentumok elhelyezéséről és a szóbeli tájékoztatás időpontjáról a szülők a nevelési év kezdésekor tájékoztatást kapnak az óvodavezetőtől. A szülők az óvodavezetőtől, helyettesétől és a csoport óvodapedagógusától kérhetnek szóbeli tájékoztatást a dokumentumokról. Ennek időpontja a szülővel történő előzetes egyeztetés alapján kerül meghatározásra. Az óvoda lehetőséget biztosít arra, hogy a szülők az óvodai beiratkozás előtt is választ kapjanak kérdéseikre. Beiratkozáskor a házirend egy példányát minden szülő kézhez kapja, melynek tényét aláírásával kell igazolnia. 9. Külső kapcsolatok Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a beiskolázás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel, szervezetekkel. 22

24 Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart: a fenntartóval az általános iskolával gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal az egészségügyi szolgáltatókkal pedagógiai szakszolgálatokkal pedagógiai szakmai szolgáltatókkal kulturális intézményekkel, szolgáltatókkal roma nemzetiségi önkormányzattal egyházakkal más óvodákkal a kuratóriumi tagokkal 9.1. Fenntartó Kapcsolattartó: óvodavezető. A kapcsolattartás tartalma: az intézmény optimális működtetése, a fenntartói elvárásoknak való megfelelés, az intézmény érdekeinek képviselete. A kapcsolattartás formája: vezetői értekezletek, rendezvények, központi ünnepségeken való intézményi képviselet, munkamegbeszélések, adatszolgáltatás, írásos beszámoló Általános iskola Kapcsolattartó: az óvodavezető által az adott nevelési évre megbízott óvodapedagógus. A kapcsolat tartalma: a gyermekek iskolai beilleszkedésének segítése az óvoda iskola átmenet megkönnyítésével, információk továbbítása a szülőknek. A kapcsolat formája: kölcsönös látogatás, szakmai fórum, hospitálások, rendezvényeken való részvétel Gyermekjóléti és családsegítő szolgálat Kapcsolattartó: óvodavezető, illetve egyeztetést követően a gyermekvédelmi felelős. A kapcsolat tartalma: a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése, esélyegyenlőség biztosítása. A kapcsolat formája, lehetséges módja: előadásokon, rendezvényeken való részvétel, segítség kérése, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudjuk megszüntetni, javaslatkérés, hogy az óvoda a gyermekvédelmi rendszer keretei között szükség esetén milyen intézkedést tegyen, esetmegbeszélések az óvoda részvételével, a szolgálat felkérésére, szülők tájékoztatása (a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése). 23

25 Gyakoriság: szükség szerint Egészségügyi szolgáltatók Kapcsolattartó: az óvoda vezetője. Feladata: biztosítja a munkafeltételeket, gondoskodik a gyermekek felügyeletéről, vizsgálatokra való előkészítéséről, a szülők tájékoztatásáról. A kapcsolat tartalma: a gyermekek egészségügyi ellátását végző szervezetek, az óvodavezetővel egyeztetett rend szerint, együttműködve végzik a preventív munkát. A védőnő feladatkörébe tartozik a vizsgálatok egyeztetése, az óvoda pedagógiai programját képező egészségfejlesztési terv megvalósításának segítése. A kapcsolat formája: egészségügyi vizsgálat, szűrés, beutalás kezelésre. Gyakoriság: nevelési évenként a feladatra szóló megállapodás tartalma szerint. Az alkalmazottak alkalmassági munkaegészségügyi vizsgálatát végző szolgáltatás tekintetében a munkába állás előtti orvosi vizsgálatra és az időszakos orvosi vizsgálatra történő beutalás az óvodavezető kötelessége, a vizsgálaton való részvétel kötelessége pedig az alkalmazotté Pedagógiai szakszolgálatok Kapcsolattartó: az óvoda vezetője és a fejlesztőpedagógus. A kapcsolat tartalma: a gyermekek speciális vizsgálata, egyéni fejlesztése, a beiskolázás segítése, valamint tanácsadás nevelési kérdésekben. A kapcsolat formája: vizsgálat kérése, kölcsönös tájékoztatás, esetmegbeszélés, konzultáció. Gyakoriság: nevelési évenként a beiskolázást megelőzően, illetve a pszichológus, logopédus és óvónők jelzése alapján szükség szerint Pedagógiai szakmai szolgáltatók Kapcsolattartó: az óvoda vezetője. A kapcsolat tartalma: a pedagógusok szakmai ismereteinek frissítse, bővítése, valamint szaktanácsadói szakmai segítés. A kapcsolat formája: továbbképzések, konferenciák, konzultációk, szaktanácsadói hospitálás, szaktanácsadói javaslat. Gyakoriság: nevelési évenként meghirdetett időpontokban és gyakorisággal Kulturális intézmények, szolgáltatók Kapcsolattartó: az óvodavezető által az adott nevelési évre megbízott óvodapedagógus. A kapcsolat tartalma: színvonalas gyermekműsorok, előadások szervezése, lebonyolítása. A kapcsolat formája: intézményi programok szervezése, intézményen kívüli kulturális programok látogatása, illetve ajánlása a szülőknek. Gyakorisága: az adott nevelési évre szóló munkatervben meghatározva, a szülői szervezet véleményének kikérésével. 24