HATÁROZAT. jóváhagyja

Átírás

1 MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL BUDAPESTI BÁNYAKAPITÁNYSÁG BBK/ /2011. Üi.: Dobos József Földtani és Adattári Osztály Tel.: 06 1/ Jogerős: től Tárgy: Ludányhalászi I. homokos kavics bányatelek kitermelési műszaki üzemi terv N-DIORIT Kft Hollókő Kossuth út 36. HATÁROZAT A Budapesti Bányakapitányság (a továbbiakban: Bányakapitányság) az N-DIORIT Kft. (3176 Hollókő, Kossuth út 36.; Bányavállalkozó) bányászati jogosultságában álló Ludányhalászi I. homokos kavics bányatelek évi kitermelési műszaki üzemi tervét december 31-ig az alábbiak szerint. jóváhagyja 1. A Bányavállalkozó bányászati joga a homok és agyag ásványi nyersanyagra terjed ki, ezért a kitermelés során a homok és kavics ásványi nyersanyag kerül a Bányavállalkozó tulajdonába. A homok és agyag ásványi nyersanyag kitermelése során felszínre hozott egyéb ásványi nyersanyag mennyiségét és minőségét a Bányavállalkozónak meg kell őrizni, továbbá az ásványi nyersanyag mennyiségével és minőségével elszámolási kötelezettsége áll fenn. A Bányakapitányság termelvény és ásványvagyon veszteséget nem hagy jóvá. 2. A műszaki üzemi terv alapján kitermelhető anyag mennyisége évekre: MÜT Homok [m 3 ] Kavics [m 3 ] Összesen [m 3 ] XXXX XXXX XXXX XXXX XXXX XXXX XXXX XXXX XXXX XXXX XXXX XXXX Összesen XXXX XXXX XXXX 3. A Bányakapitányság a bányászati tevékenységből eredő kötelezettségek teljesítésének fedezetére XXXXXXX,- Ft (azaz XXXXXXX forint) biztosítékról rendelkezik, amelyet a Bányavállalkozó óvadéki szerződés formájában ajánlott fel. Az óvadékszerződést legkésőbb a határozat jogerőre emelkedését követő munkanapon a Bányakapitányság részére be kell nyújtani aláírás céljából Budapest, Columbus u Ügyfélfogadás: :(06-1) : 1591 Budapest, Pf.: 310. kedden 8-tól 12 óráig bbk@mbfh.hu csütörtökön 14-től 15 óráig :(06-1)

2 Amennyiben a Bányavállalkozó a megadott határidőre e kötelezettségének nem tesz eleget, a bányafelügyelet - a kötelezettség teljesítéséig - a bányászati tevékenység megkezdését vagy folytatását felfüggesztheti. 4. A Bányakapitányság jóváhagyja a MÜT dokumentáció kiegészítéseként benyújtott, bányászati hulladékgazdálkodásra vonatkozó tervet. A bányaüzem területén bányászati hulladékkezelő létesítmény nem található. A bányaművelési tevékenységből, valamint a kitermelt ásványi nyersanyag feldolgozásából bányászati hulladék nem keletkezik, ezért hulladékkezelő létesítmény kialakításra nem kerül sor. A Bányavállalkozó köteles a tervet változás esetén, de legalább ötévenként felülvizsgálni és amennyiben a hulladékkezelő létesítmény üzemelésében vagy az elhelyezett bányászati hulladékban jelentős mennyiségi és minőségi változások következnek be a tervet szükség szerint módosítani. Köteles továbbá a Bányakapitányságot a nyilvántartott adatokban bekövetkező valamennyi változásról haladéktalanul írásban értesíteni. 5. A Pest Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája XIV-P-001/45-6/2012. számon kiadott szakhatósági állásfoglalásában a következő kikötéssel járult hozzá a műszaki üzemi terv jóváhagyásához: A Ludányhalászi, 0421/2. hrsz-ú ingatlan régészeti feltárásokkal nem érintett részén a kitermelés megkezdése lőtt a megelőző feltárás első fázisaként régészeti próbafeltárást kell végezni. Ennek eredményei függvényében a régészeti lelőhelyen megelőző feltárásra kerülhet sor. A szakági munkálatok csak a régészeti munkák befejezése után kezdhető el. A munkák megkezdése előtt fel kell venni a kapcsolatot a Nógrád Megyei Múzeumi szervezettel (3100 Salgótarján, Múzeum tér 1.). 6. A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség KTVF: /2012. számú szakahatósági állásfoglalásában a következő feltételekkel járult hozzá a műszaki üzemi terv jóváhagyásához: 1. A bányában megtelepedő védett és fokozottan védett madarak költőüregeinél bányászati tevékenységet csak szeptember 1. és április 15. közötti időszakban szabad végezni. 2. A bányaterületen biztosítani kell, hogy a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (a továbbiakban: Igazgatóság) és a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: Felügyelőség) szakemberei ellenőrzéseket végezhessenek a védett és fokozottan védett madarak védelme érdekében. 3. A művelés alatt álló területen védett és fokozottan védett madarak megtelepedése (költőüreg készítése) esetén haladéktalanul értesíteni kell az Igazgatóságot és közös bejáráson kell a védelmi teendőkről egyeztetni. (Ha költés még nem kezdődött el, a madarak faltól való távoltartása, ha elkezdődött, a falrészlet nyugalmának biztosítása.) 4. A bányában a védett és fokozottan védett madarak folyamatos költésének biztosítása érdekében megfelelő (legalább 30 m hosszú, 3 m magas meredek részűjű) partfalat meg kell tartani, vagy ki kell alakítani. 5. A bányatelekkel részben érintett és részben határos (Ludányhalászi 0417/7, 0432/1, 0432/3, 0432/4, 0432/18,0432/19 hrsz.-ú ingatlanok) Natura 2000 természetmegőrzési területeken a 2012-ig már meddővel érintett részek kivételével és a bányatelekkel részben érintett (Ludányhalászi 0421/2 hrsz.-ú) Natura 2000 madárvédelmi terület bányatelken kívüli részén bányászati és ahhoz kapcsolódó tevékenységek (gépjárművel közlekedés, rakodás, meddő elhelyezése stb.) végzése tilos. A szállítás a Ludányhalászi 0420 hrsz.-ú és ennek folytatásaként használatban lévő földúton végezhető. 6. A bányaművelés során a meddőt tájba illően, a tájrendezési tervhez igazodóan kell elhelyezni. - 2/9 -

3 7. A bányatelken belül található bányató partján tájba nem illő horgászhelyek kialakítását meg kell akadályozni, a meglévőket fokozatosan fel kell számolni, vagy tájba kell illeszteni átalakítással. 8. A tervidőszakok alatti tájrendezési tevékenységet beleértve a meddő (ideiglenes) elhelyezését az egyes műszaki üzemi tervekben (MÜT) részletesen kell ismertetni. A MÜT tájrendezési fejezetének tartalmaznia kell: - Az előző MÜT időszakban elvégzett tájrendezési feladatokat (térképen is ábrázolva). - Az aktuális MÜT időszakban tervezett tájrendezési tevékenység műszaki leírását és ütemezését (térképen is ábrázolva). 9. A bányatelek területén az allergén, invazív gyomnövényeket [pl.: parlagfű (Ambrosia artemisiifolia)] szükség szerint kaszálással vissza kell szorítani. 10. A bányaműveletek során védett ásványok vagy muzeális értékű ősmaradványok előkerülését az Igazgatóságnak 8 napon belül jelenteni kell, hogy a leletek mentéséről intézkedhessenek. 11. A tevékenység végzésénél az elérhető legjobb technika alkalmazásával kell a levegőterhelést megelőzni, vagy a legkisebb mértékűre csökkenteni. 12. Rakodás, anyagszállítás során megfelelő intézkedés megtételével gondoskodni kell arról, hogy a mozgatott anyag levegőterhelést ne okozzon. 13. A keletkező veszélyes hulladékok nyilvántartásával és kezelésével kapcsolatban a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásait be kell tartani. 14. A tevékenység során keletkező hulladékokat az adott hulladékfajtára érvényes hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szállító szállíthatja el, és arra engedéllyel rendelkezőnek adható át (hasznosításra, ártalmatlanításra). 15. A keletkezett hulladékok nyilvántartása és az adatszolgáltatás a hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet előírásai szerint végezhető. 16. A bányatelek területén hulladék, szennyvíz, vagy egyéb szennyező anyag elhelyezése tilos, és a Bányavállalkozónak ezt meg kell akadályozni. 17. A termelés során alkalmazott gépek, berendezések meghibásodása esetén, azok javítása a munkaterületen nem történhet. 18. A munkagépek üzemanyaggal történő feltöltése során kármentő tálcát kell használni, az üzemanyag elcsöpögésének megakadályozása érdekében. 19. A nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint fakadó vizek által veszélyeztetett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet 2. -ában meghatározott (6 méter) szélességű kezelősávon belül, az adott vízilétesítményhez kapcsolódó vízgazdálkodási szakfeladatok ellátását (mérések, vizsgálatok, ellenőrzések stb.) az építési tevékenység nem akadályozhatja, a parti sávon belül az építéshez szükséges anyagok és eszközök nem deponálhatók. 20. A vízfolyásokba és bányatavakba a szabad áramlást akadályozó- illetve szennyezőanyagok nem kerülhetnek. 21. A megvalósítás csak a vízfolyás kezelőjének hozzájárulásában foglalt előírások betartásával történhet. 22. Meg kell oldani a csapadékvíz bányatóba történő rendezett bevezetését. 23. A területen csak tiszta csapadékvíz szikkasztható el. 24. A kommunális szennyvizeket úgy kell gyűjteni és elszállítani, hogy vízszennyezés sem a tárolás, sem a gyűjtés során nem fordulhasson elő. 25. A bányatavakból évente két alkalommal (március-április és augusztus-szeptember hónapok között) vízmintát kell venni, és elemeztetni kell azokat általános vízkémiai komponensek tekintetében. A mintavételi- és laboratóriumi jegyzőkönyveket a vizsgálati eredményekhez mellékelni kell. - 3/9 -

4 26. A minőségvizsgálatokat, illetőleg a mintavételeket a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: FavR.) 47. (3) bekezdése alapján csak arra jogosultsággal rendelkező, akkreditált szervezet végezheti. 27. A bányatavakból vett vízminták vizsgálati eredményeit és azok szöveges kiértékelését a Felügyelőségnek meg kell küldeni. Első eredmények benyújtási határideje: december A telepített földmérő által hitelesített lapvízmérce EOV koordinátáit, valamint a vízmérce 0 pontját a hitelesítésről készült dokumentációban meg kell adni. A hitelesítésről készült dokumentációt a Felügyelőségre be kell nyújtani. Határidő: május A telepített lapvízmércét hetente, azonos időpontban le kell olvasni. Az adatokat dokumentálva (mbf.-ként megadva), értékelve, évente be kell nyújtani a Felügyelőség részére. Első adatok benyújtásának határideje: május A felszín alatti vizek használata, illetve a vízkivétel vízjogi engedélyköteles tevékenység, melyre külön eljárás keretében vízjogi engedélyt kell kérni a Felügyelőségtől. 31. A kitermelésből származó technológiai vizek csak ülepítés után, zagykazettán keresztül vezethetik vissza a tóba. 32. A bányatavak hasznosításával kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről szóló 239/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. (1) bekezdése értelmében a bányató fenntartásának, hasznosításának engedélyezéséhez a bányatóval érintett ingatlan tulajdonosának a bányabezárással összefüggő tájrendezési feladatokat meghatározó bányahatósági határozat kézhezvételét követő egy éven belül a Felügyelőségtől vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérnie. 33. Esetleges szennyezés, havária észlelése esetén a szakszerű kárelhárítási munkákat haladéktalanul meg kell kezdeni, a szennyezés tényét késedelem nélkül be kell jelenteni a Felügyelőségre. 34. Az esetleges kárelhárításhoz szükséges anyagoknak, eszközöknek a helyszínen rendelkezésre kell állniuk. 35. A környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 6. (4) bekezdése alapján üzemi kárelhárítási tervet (havária tervet) kell készíteni, és a Felügyelőségre benyújtani. Határidő: június 1. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalnak címzett, a Bányakapitányságnál 2 példányban benyújtható fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés esetén számú számlára igazgatási szolgáltatási díjat (43.000,- Ft) kell befizetni. A befizetésen A055 kódszámot fel kell tüntetni. A befizetés igazolását a fellebbezéshez csatolni kell. I N D O K O L Á S A Bányakapitányság a Bányavállalkozó kérelmére a Miskolci Bányakapitányságon MBK/2303-1/2011. iktatószámon július 30-án indult Ludányhalászi I. homokos kavics védnevű bányatelek évekre kidolgozott kitermelési műszaki üzemi terv jóváhagyása tárgyú a Miskolci Bányakapitányság által felfüggesztett és illetékességi terület megváltozása miatt október 07-én a Budapesti Bányakapitányságra áttett eljárását lefolytatta. A Miskolci Bányakapitányság hiánypótlással kiegészített műszaki üzemi terv dokumentáció alapján megállapította, hogy a Bányavállalkozó a kitermelést mezőgazdasági művelési ágba bejegyzett Ludányhalászi 0421/2 hrsz.-ú földrészletre tervezi, ezért az eljárást Mbk/ /9 -

5 5/2011. számú, szeptember 05-én kelt végzésével felfüggesztette. A Bányavállalkozó november 17-én a Budapesti Bányakapitányságra benyújtotta a Balassagyarmati Körzeti Földhivatal 10159/6/2011. számú, Ludányhalászi 0421/2 hrsz.-ú ingatlan bányászati tevékenységre tervezett részének termőföld más célú hasznosítását engedélyező határozatát, ezzel az ügy folytatása elől elhárult az akadály. A Bányakapitányság április 19-én a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 4/A. (2) bekezdése alapján szakhatósági állásfoglalás kiadása céljából megkereste az érdekelt szakhatóságokat. A Bányakapitányság július 02-án újabb hiánypótlásra szólította fel a Bányavállalkozót, amit augusztus 07-én teljesített. Az érintett szakhatóságok részéről: 1. Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság az /1/2012.ált. számú szakhatósági állásfoglalásában a Műszaki Üzemi Terv szerinti tevékenységhez hozzájárult. 2. Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatala a HHO/514-1/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában a hatáskörének a hiányát állapította meg és eljárását megszüntette. 3. Ludányhalászi Községi Önkormányzat Jegyzője a 296/2/2012. számon kiadott szakhatósági állásfoglalásában a műszaki üzemi terv jóváhagyásához kikötés nélkül hozzájárult. A szakhatóságok állásfoglalásukat az alábbiakkal indokolták. A Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság február 01-én érkezett szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: Az N-Diorit Kft. (3176 Hollókő, Kossuth u. 36.) mint bányavállalkozó kérelmére indult Ludányhalászi I. homokos kavics védnevű bányatelekre kidolgozott Műszaki Üzemi Terv engedélyezési hatósági eljárása a kérelemben foglaltak szerinti tevékenység jóváhagyására, engedélyezésére irányul. A fenti bányatelek az államhatártól számított 100 m-en belül fekszik, így az ott történő bányászati tevékenységhez szükséges a megyei rendőr-főkapitányság szakhatósági hozzájárulása a 267/2006 (XII. 20.) számú Kormány rendelet 2. számú mellékelt 12.) pontjában foglaltak (az államhatártól számított 100 m-en belül épülő létesítmény) alapján. A Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság a megkeresésben foglaltakat megvizsgálta és megállapította, hogy az adott ügyben hatáskörrel és illetékességgel bír. A megkeresésben megjelölt bányatelken a kérelemben foglaltak szerinti tevékenység a határrend fenntartásával, a határrend-sértések és határesemények megelőzésével, kivizsgálásával kapcsolatos és egyéb határrendészeti feladatokra nincs hatással, azt nem fogja zavarni. A Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatala február 08-án érkezett szakhatósági állásfoglalásában a következőket állapította meg: A megkeresés szerinti ügyben indított szakhatósági eljárást hatáskör hiányában megszüntetem. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitányság BBK/3317-8/2011. hivatkozási számon szakhatósági megkeresést küldött Ludányhalászi I. homokos kavics bányatelek évi Műszaki Üzemi Terve tárgyában. A megküldött ügydarabban foglaltak vizsgálata alapján megállapítottam, hogy a tárgyi bányatelek honvédelmi, illetve katonai célú létesítmény működési-, vagy védőterületét nem érinti, ezért a megkeresés szerinti ügyben hatáskörrel nem rendelkezem. Tekintettel arra, hogy ilyen esetben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL - 5/9 -

6 törvény (a továbbiakban: Ket.) 45/A. -ának (3) bekezdése értelmében a szakhatósági eljárás megszüntetésének van helye, a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. A szakhatóság hatáskörét és illetékességét a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. melléklet 10. pontja, a végzés elleni önálló jogorvoslat kizárására vonatkozó előírást a Ket ának (9) bekezdése tartalmazza. Ludányhalászi Községi Önkormányzat Jegyzője február 10-én érkezett szakhatósági állásfoglalásában foglalt döntését a következőkkel indokolta: A műszaki üzemi terv helyi jelentőségű védett természeti területet nem érint, arra közvetlen hatást nem gyakorol, valamint megfelel a településen készült rendezési tervnek. A fentiekre tekintettel szakhatósági állásfoglalásomat a rendelkező részben foglaltak szerint adtam meg. Szakhatósági állásfoglalásom a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) korm. rendelet 3. számú melléklet 11. pontjában meghatározott illetékességi körben hoztam meg. A szakhatóság eljárását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL törvény (Ket.) 44-45/A. -a szabályozzák. Az önálló jogorvoslat lehetőségéről szóló tájékoztatás a Ket. 44. (9) bekezdésén alapul. A Pest Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája február 27-én érkezett szakhatósági állásfoglalásában tett kikötéseit az alábbiakkal indokolta: Kikötéseimet a régészeti örökség védelme érdekében tettem, tekintve, hogy a kitermeléssel érintett területen régészeti lelőhely található, mely a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyilvántartásában a lelőhely azonosító alatt szerepel. A kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 19. (1) bekezdése szerint a földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a régészeti lelőhelyeket lehetőleg el kell kerülni. A 22. (1) bekezdés értelmében, ha a beruházás, fejlesztés csak régészeti lelőhelyen valósítható meg, az általa veszélyeztetett régészeti lelőhelyen megelőző feltárást kell végezni. A Kötv. 22. (2) előírja, hogy a megelőző feltárás részeként próbafeltárást kell végezni. A próbafeltárás eredményeinek megfelelően a Kötv pontja és a, továbbá a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 5/2010. (VIII. 18.) NEFMI rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 14. -a szerinti megelőző feltárást kell végezni. A beruházó költségviselését a Kötv. 19. (3), valamint a 23. (1) bekezdése írja elő. A régészeti szakfeladatok elvégzésére jogosult intézményről a Kötv. 20. (2) bekezdése rendelkezik. A megelőző feltárásra a Kötv. 22. (3) bekezdése szerinti szerződést kell kötni. Hozzájárulásomat a Korm. rendelt 2. sz. mellékletének A./ pontjában foglalt szakkérdések érvényesülése érdekében kikötésekkel adtam meg. A szakhatósági eljárást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. -a szabályozza. Hatáskörömet a Korm. rendelet 6. (1) bekezdésének a) pontja, illetékességemet az 1. sz. melléklet 4. pontja állapítja meg. A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség április 10-én érkezett szakhatósági állásfoglalásában foglalt döntését az alábbiakkal indokolta: A megkeresés és a csatolt engedélyezési tervdokumentáció áttanulmányozását követően az alábbiak kerültek megállapításra: A tervezett kitermeléssel érintett terület vízbázis védelmi területet, országos jelentőségű védett és a természet védelméről szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 23. (2) bekezdés alapján ex lege védett természeti területet nem érint, azonban a bányatelekkel érintett ingatlanok helyrajzi számai (Ludányhalászi 0420, 0421/2, 0421/3, 0421/4 hrsz.-ú ingatlanok) szerepelnek a Környezetvédelmi és Vízügyi értesítő évi IV. évfolyam 7. számában megjelent KvVM közlemény a védetté nyilvánítást előkészítő eljárás alá vont, - 6/9 -

7 védelemre tervezett természeti területek jegyzékéről listájában. A tervezett kitermeléssel érintett terület az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet alapján része az Ipoly-völgye (HUDI10008) nevű különleges madárvédelmi területnek (Natura 2000), valamint közvetlen környezetében (bányatelek délnyugati része is) található a Középső-Ipoly-völgy (HUBD20026) nevű jóváhagyott különleges természetmegőrzési terület. A tervezett kitermeléssel érintett terület az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvényben lehatárolt országos ökológiai hálózat övezetét érinti. A Kr. 4. (1) bekezdése szerint a Natura 2000 területek lehatárolásának és fenntartásának célja az azokon található, az 1-3. számú mellékletben meghatározott fajok és a 4. számú mellékletben meghatározott élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. A Kr ) bekezdése értelmében olyan terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt, amely nem szolgálja közvetlenül valamely Natura 2000 terület természetvédelmi kezelését vagy ahhoz nem feltétlenül szükséges, azonban Natura 2000 területre akár önmagában, akár más tervvel vagy beruházással együtt hatással lehet, a terv kidolgozójának, illetőleg a beruházást engedélyező hatóságnak a tervvel, illetve beruházással érintett terület kiterjedésére, az érintett területnek a Natura 2000 területhez viszonyított elhelyezkedésére valamint a Natura 2000 területen előforduló élővilágra vonatkozó adatokra figyelemmel vizsgálnia kell a terv, illetve beruházás által várhatóan a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló, az 1-4. számú mellékletben meghatározott fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásokat. A dokumentáció áttanulmányozása során megállapításra került, hogy természetmegőrzési Natura 2000 területen kitermelést nem terveznek, a tervezett kitermelés helyén jelölő élőhelyek nem találhatóak, ezért Natura 2000 hatásbecslés készítését nem tartom szükségesnek. Az igazgatóság adatszolgáltatása szerint a bányatelekkel részben érintetten és részben határosan (Ludányhalászi 0417/7, 0420, 0421/2, 0432/1, 0432/3, 0432/4, 0432/18, 0432/19 hrsz.-ú ingatlank) Natura 2000 jelölő élőhely (6440 Folyóvölgyek Cnidion dubii-hoz tartozó mocsárrétjei), Natura 2000 jelölőfajok (nagy tűzlepke (Lycaena dispar), dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus), vöröshasú unka (Bombina bombina), illetve számos további védett növény- és állatfaj fordul elő. A bányaművelés során keletkező meredek falú rézsűkben nagyszámú védett parti fecske (Riparia riparia) és fokozottan védett gyurgyalag (Merops apiaster) fészkel, az itt található partifecske állomány a térségben a legjelentősebb. A Tvt. 6. (2) A tájhasznosítása és a természeti értékek felhasználása során meg kell őrizni tájak természetes és természetközeli állapotát, továbbá gondoskodni kell a tájak esztétikai adottságait és a jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és az egyedi tájértékek fennmaradásáról. A Tvt. 17. (1) bekezdés alapján a vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni. A Tvt. 42. (1) bekezdés értelmében tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, károsítása. A Tvt. 43. (1) bekezdése szerint tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és mád élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. A Tvt. 53. (3) bekezdése alapján bányászati tevékenység során feltárt védett ásványokat, ősmaradványokat az igazgatóságnak be kell jelenteni, és lehetővé kell tenni a leletmentést. Megállapítottam, hogy a területen előforduló védett és Natura 2000 jelölő fajokra kikötéseim betartása mellett a beruházás várhatóan jelentős hatást nem gyakorol. A hatáskörömbe utalt kérdések tekintetében a rendelkezésemre álló dokumentációt elbírálva megállapítottam, hogy a vonatkozó jogszabályi előírások - 7/9 -

8 betartásával a tervezett tevékenység környezetvédelmi, táj- és természetvédelmi, illetve vízügyi érdeket nem sért, ezért szakhatósági hozzájárulásomat megadtam. Felhívom a figyelmet, hogy - a tevékenység a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény valamint a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet szerint környezetvédelmi engedélyköteles tevékenység. - a FavR. 8. -a értelmében a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység környezetvédelmi megelőző intézkedésekkel, csak ellenőrzött körülmények között történhet, és úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitűzések teljesülését. Kikötéseimet az Igazgatóság I-114/2/2012. számú levele, a Tvt., FavR., a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint fakadó vizek által veszélyeztetett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I. 31.) Krom. rendelet, a bányatavak hasznosításával kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről szóló 239/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet, a környezetkárosítás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet, a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet, a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet, valamint a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény, a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet, a hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelt alapján írtam elő. Szakhatósági állásfoglalásomat a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 4/A. (1) bekezdése, valamint 3. számú mellékletének 11. pontja, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. (1) bekezdése, és a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 25., 28., 28/A. és 32. -a és 1. számú mellékletének IV.5. pontja alapján adtam meg. A Bányakapitányság a rendelkező rész 1. pontját Bt. 43. (1) és (2) bekezdésében szereplő ásványvagyon gazdálkodás hatáskörében eljárva írta elő. A Bányakapitányság rendelkezésének 2. pontját a műszaki leírás és a környezetvédelmi engedély alapozza meg. A Bányakapitányság a rendelkező rész 3. pontjában foglaltaknak megfelelően a Bt. 41. (7) bekezdése és a Bt. végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII.19.) Korm. rendelet (Vhr.) 25. (6) bekezdés a) pontja alapján a Bányavállalkozó bányászati tevékenységből eredő kötelezettségei teljesítésének pénzügyi fedezetére - amit a Bányavállalkozó a költségtervével alátámasztott - biztosíték adásáról határozott. A Bt. 41. (7) bekezdése alapján, ha a Bányavállalkozó a megadott határidőre e kötelezettségének nem tesz eleget, a bányafelügyelet - a kötelezettség teljesítéséig - a bányászati tevékenység megkezdését vagy folytatását felfüggesztheti. A Bányakapitányság a rendelkező részben a bányászati hulladékgazdálkodási tervet a 203/1998. (XII.19.) Korm. rend. (a továbbiakban: Vhr.) 13. (3) bekezdés i) pontja és a 14/2008. (IV.3.) GKM rendelet (Bhr.) 4. (4) bekezdése alapján hagyta jóvá, mert az alkalmas a 4. (2) bekezdés a) pontjában meghatározott hulladékgazdálkodási célok megvalósítására és tartalmazza az ennek megállapításához szükséges adatokat és - 8/9 -

9 leírásokat. A osztályba sorolt hulladékkezelő létesítmény nincs a területen, ezért az arra vonatkozó rendeleti előírásokat nem kellett alkalmazni. A Bányakapitányság a jogszabályi feltételeket a hiánypótlás teljesítése után - kielégítő kérelmet és dokumentációt elbírálva, valamint az érintett szakhatóság állásfoglalását figyelembe véve a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A Bányavállalkozónak bányajáradék bevallási, befizetési illetve bányászati bírság vagy felügyeleti díj tartozása a műszaki üzemi terv kiadásának időpontjában nem állt fenn. A fellebbezés lehetőségét és benyújtásának határidejét a Ket. 98. (1) bekezdése, valamint a 99. (1) bekezdése állapítja meg. Fellebbezés esetén fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét az 57/2005. (VII. 7.) GKM rendelet írja elő. A Bányakapitányság határozatát a Bt. 27. (4) bekezdés és 44. (1) bekezdés a) pontja hatáskörében eljárva a Ket. 72. (1) bekezdése alapján adta ki, illetékessége a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. (4) bekezdésén és 1. mellékletén alapul. Budapest, szeptember 06. Lőrincz György Bányászati- és Robbantásfelügyeleti Osztály osztályvezető A Bányakapitányság a határozatot postai kézbesítés útján tértivevénnyel az alábbiakkal közli: 1. Címzett (záradékolt dokumentációval) 2. Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal, 1885 Budapest, Pf.: Ludányhalászi Község Polgármesteri Hivatala 3188 Ludányhalászi, Rákóczi út Pest Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája 1014 Budapest, Szentháromság tér Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság 3100 Salgótarján, Rákóczi út 40. Hivatali kapun: 6. Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 7. Irattár - 9/9 -