ÖN K O R K É P. Esélyek és lehetőségek ESÉLYEGYENLŐSÉGI MELLÉKLET. tizenkilencedik évfolyam, 186. szám ÖNKORMÁNYZATI FOLYÓIRAT. 10.

Átírás

1 Esélyek és lehetőségek ESÉLYEGYENLŐSÉGI MELLÉKLET szám ÖN K O R K É P tizenkilencedik évfolyam, 186. szám ÖNKORMÁNYZATI FOLYÓIRAT

2

3 A vidék küzdelme A jövőben a lovaskocsi lesz a vasút alternatívája? Miközben a parlamenti bizottsági üléseken és a szocialista frakció munkacsoportjaiban és az Országház előtti, Fidesz által szervezett tüntetésen a jövő évi költségvetés minden egyes forintjáért küzdöttek a képviselők és az ágazatok, addig a plenáris üléseken óriási szócsatákat vívtak kormánypártiak és ellenzékiek az újabb vasúti szárnyvonalak bezárása miatt. Gyakori téma volt az uniós támogatások rossz hatékonyságú felhasználása is. A kormány legújabb korrupcióellenes törvényjavaslata kapcsán pedig állandó napirend előtti téma lett egyes önkormányzatok és vezetőik korrupciógyanús ügyei. Az önkormányzatoknak azonban továbbra sincs törvényességi felügyeletük, mert a pártpolitikai harcok közepette nem sikerült módosítani a kétharmados önkormányzati törvényt. 2 PARL AMENT Tartalom A vidék küzdelme 2 KOR-KÉP Terepharcok, tüntetések 5 Időközi választások 8 Tűzoltók tüntettek a Parlamentnél 8 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK (MELLÉKLET) A kultúra erős kapaszkodó 9 Az erő a hálózatban van 10 Országos Esélyegyenlőségi Hálózat 11 Erősödő bizalom 12 A hitem erős motiváció 13 Egyetértés övezi a jelnyelvi törvényt 14 Semmit rólunk nélkülünk! 15 Mobilitás Ifjúsági Hét 16 Zánkán tanácskozott a Magyar Ifjúsági Konferencia 16 TERÜLETFE JLESZ TÉS Közös gondolatok 17 Nyitottnak kell lenni 17 Fontos a jó közérzet is 18 Terepharcok, tüntetések A korábbi évektől eltérően idén a kormánypárti, ellenzéki és független polgármesterek, településpolitikusok, országgyűlési képviselők szócsatáját kiegészítette az utcai terepharc. Míg év elején egy-egy településen a politikusok elsősorban a helyi ügyek miatt vitték ki az embereket az utcára, ősszel már a fideszes országgyűlési képviselők és polgármesterek Kossuth téri tüntetésre mozgósítottak. Hogy miért nem a szavak erejével, a Ház falai között folytatódik a szócsata? Feltételezhető, hogy a felgyorsult események már a jövő évi országgyűlési, illetve önkormányzati választásokat készítik elő. Állításunkat olyan események felidézésével illusztráljuk mindezt a teljesség igénye nélkül, amelyeket a polgármesterek megnyilvánulásai, az uzsorakamat és a kormány jövő évi költségvetési javaslata váltottak ki. 5 MAGYARORSZÁG AZ UNIÓBAN Városok és Régiók Európai Hete TELEPÜLÉSÜG Y Bocskaikert A tizenöt éves község 22 Partnerségben az önkormányzatokkal 23 Agrár és Falusi Ifjúsági Körök Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesülete 24 Program a közszféra felkészüléséhez 25 FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN Indokolt szabályozás 25 Nagyobb hangsúlyt az értékvédelemnek! 26 Kiszámíthatóság, tervezhetőség, biztonság 27 Ismét tiltakoznak 28 Ybl Miklós-díj Tűzoltók tüntettek a Parlamentnél Hozzávetőleg kétezer szabadnapos tűzoltó demonstrált a Parlament közelében október 19-én a jövő évi költségvetésük csökkentése ellen tiltakozva. A megmozdulás keretében az egyenruhások petíciót adtak át a parlamenti frakciók képviselőinek, a szolgálatot teljesítő tűzoltók kék szalag kitűzésével fejezték ki szolidaritásukat. 8 Alapító főszerkesztő: Kleinné Csiky Ildikó Lapszerkesztő: Erdélyi Zsuzsa Szerkesztő: Németh Erika, Sörös Erzsébet Munkatárs: Kolin Péter Címlapfotók: Kolin Péter Tervezőszerkesztő: Hudák Zsolt Szerkesztőség címe: 1136 Budapest, Hegedűs Gyula u. 23. II. 1. Telefon: (06-1) Fax: (06-1) onkorkep@chello.hu Web: A lap ára 7127 forint+áfa/évfolyam Lapzárta: október 22. Kiadó: ÖNkorPRess Kiadói Kft. Telefon: (06-1) Fax: (06-1) A folyóirat megrendelése és hirdetésfelvétel a kiadóban A lap kiadásáért felel a kiadó ügyvezetője ISSN X Nyomdai előkészítés: Szerif Kiadói Kft. Nyomda: Crew Nyomdaipari Kft.

4 PARLAMENT A vidék küzdelme A jövőben a lovaskocsi lesz a vasút alternatívája? Miközben a parlamenti bizottsági üléseken és a szocialista frakció munkacsoportjaiban és az Országház előtti, Fidesz által szervezett tüntetésen a jövő évi költségvetés minden egyes forintjáért küzdöttek a képviselők és az ágazatok, addig a plenáris üléseken óriási szócsatákat vívtak kormánypártiak és ellenzékiek az újabb vasúti szárnyvonalak bezárása miatt. Gyakori téma volt az uniós támogatások rossz hatékonyságú felhasználása is. A kormány legújabb korrupcióellenes törvényjavaslata kapcsán pedig állandó napirend előtti téma lett egyes önkormányzatok és vezetőik korrupciógyanús ügyei. Az önkormányzatoknak azonban továbbra sincs törvényességi felügyeletük, mert a pártpolitikai harcok közepette nem sikerült módosítani a kétharmados önkormányzati törvényt. Lapzárta után Az október 26-i szavazás napjáig pislákolt a remény, hogy a parlamentnek sikerül felszámolnia a három éve fennálló, alkotmánysértő állapotot, s az önkormányzati törvény módosításával újra létrehozzák a 2006-ban megszüntetett és regionális szintre emelt fővárosi és megyei közigazgatási hivatalokat. Ezt később az Alkotmánybíróság alkotmánysértőnek nyilvánította. A szavazás előtti tárgyalásokon meg is egyezett az MSZP az ellenzékkel a megyei szint visszaállításában. Csakhogy a szocialista kormány előterjesztésében a január 1-i hatálybalépés szerepelt, amit viszont a Fidesz KDNP-frakció nem volt hajlandó elfogadni. Bár a plenáris ülésen a vitában ez az ellenzéki érv nem hangzott el, a parlamenti folyosón és az alkotmányügyi bizottságban azonban nyilvánvalóvá tet ték, nem fogadják el, hogy a szocialista kormány nevezhetné ki hat évre a közigazgatási hivatalok vezetőit. A szavazás napján koherenciazavar címén a Fidesz módosító indítványt nyújtott be a törvényjavaslathoz. Ebben kiküszöbölték volna a javaslatban szereplő párhuzamosságokat az újra létrehozandó közigazgatási hivatalok és más területi államigazgatási szervek között, másrészt július 1-re módosították volna a hatálybaléptetést. Ennek nyilvánvaló célja, hogy az országgyűlési választások után létrejövő kormány határozhasson a közigazgatási hivatalok vezetőinek személyeiről. A záróvitában Wiener György, az MSZP álláspontjának tolmácsolója elismerte, hogy valóban maradtak párhuzamosságok a javaslatban a területi államigazgatási szervek és a leendő fővárosi, megyei közigazgatási hivtalok feladat- és hatásköre között, ám a parlamentnek nem a fideszes módosítás elfogadását ajánlotta. Új törvényjavaslatot nyújtana be a kormány A szocialista képviselő szerint a koherenciazavart éppen a fideszes módosító indítvány idézte elő. Az eredeti törvényjavaslat ugyanis azt tűzte ki célul, hogy a közigazgatási hivatalok kizárólag olyan tevékenységet végezzenek, amely a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésével kapcsolatos. Hargitai János és Ódor Ferenc (Fidesz) módosító indítványa viszont olyan megoldást tartalmazott, amely alapján nem lehet elhatárolni azt, hogy mely ügyekben kell eljárnia a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének és mely ügyekben a közigazgatási hivatalnak szögezte le Wiener. Hozzátette: alkotmányos kötelezettség kizárólag a helyi önkormányzatok törvé nyességi ellenőrzésével összefüggésben áll fenn, azaz, az Alkotmánybíróság 90/2007-es döntése alapján kizárólag ez az a tevékenység, amelynek a szabályozásával összefüggésben a parlamentnek kétharmados döntést kell hozni. Célszerű lett volna mondta Wiener, ha a Fidesz elfogadja az eredeti javaslatot, amely szerint a közigazgatási hivatalok megyei, fővárosi szinten működnek, kizárólag ezt a tevékenységi kört látják el, és minden más ügyben a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének van jogosítványa. Végül arra kérte a Házat, hogy utasítsa el a fideszes módosító indítványt, mert az kitolná a helyi önkormányzatok feletti törvényességi ellenőrzés megkezdésének időpontját, a kormány pedig nyújtson be új törvényjavaslatot, térjenek el a Házszabálytól, és tegyék lehetővé, hogy a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését január 1-től az alkotmányos rendnek megfelelően lehessen végezni. A Fidesz KDNP válasza nem meglepő módon az volt, hogy módosító indítványuk elutasítása után nem támogatták az önkormányzati törvény kétharmados módosítását. A zárószavazáson 202 igen, 156 nem és egy tartózkodás született. Ellenőrzés hiányában Az önkormányzatoknál és vezetőikkel kapcsolatosan kirobbanó és a parlamentben is rendszeresen előkerülő botrányok pedig azt mutatják, igencsak szükség lenne a helyi hatalmak törvényességi ellenőrzésére. Napirend előtt számos ilyen esetben támadt egymásnak kormánypárti és ellenzéki képviselő. Az önkormányzati miniszter, Varga Zoltán sem maradt ki a polémiából. Az önkormányzatiság elvéből következően a helyi önkormányzat alkotmányos joga, hogy a képviselő-testület törvényi keretek között önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat, az önkormányzati bevételekkel önállóan gazdálkodik és a saját felelősségére vállalkozhat. Tehát mindent megtehet, ami nem veszélyezteti a törvényben előírt kötelező feladatainak ellátását vezet- 2 ÖN KOR KÉP október

5 PARLAMENT te fel véleményét a miniszter. Majd hozzátette, más kérdés, hogy a pazarlás, az osztogatás, a felelőtlen gazdálkodás minden körülmények között elítélendő, különösen az ország mai helyzetében. Ma már mindenki tudja, hogy a kiadásokat kénytelenek vagyunk az ország válság okozta kisebb teljesítményéhez szabni vélte. Új kormányhivatal a korrupció ellen A kormány az ellenzék szerint a hozzá kapcsolódó korrupciógyanús ügyekről a figyelmet elterelendő a következő két évben háromszázmillió forintért hozna létre új hivatalt a korrupció ellen. Ennek érdekében október 26-án törvényjavaslatot nyújtottak be a parlamentnek jelentette be Bajnai Gordon kormányfő, amelyben a ma is létező Közbeszerzések Tanácsa átalakításával létrehoznák a Közérdekvédelmi és Közbeszerzési Hivatalt (KKH). A javaslatnak nincs kétharmados eleme, így a március 1-i tervezett életbelépésre jó esély van. Az új hivatalról a kormányfő azt mondta, terveik szerint a jövőben a jogtalan előnyt megszerző szervezeteket büntetheti, akár a megszerzett előny kétszeresére is. Az új szervezet nagyberuházások esetében akár milliárdos nagyságrendű bírságokat is kiszabhatna. Ehhez csak az előny megszerzésének tényét kell bizonyítani. A hivatalnak nem lesz nyomozati jogköre, de ha bűncselekményre utaló információhoz jut, akkor azt továbbítja az illetékeseknek. Olyan ügyekben járhat majd el, amelyek nem minősülnek bűncselekménynek, de közérdeket sértenek, vagy tisztességtelennek tekinthetők. Így a KKH akár sajtóhírek alapján is megkezdheti a vizsgálódást. A korrupciós bűncselekmények megítélése is szigorodna ennek részleteit már Avarkeszi Dezső igazságügyi államtitkár ismertette, megjegyezve: egyes esetekben növelnék a Btk. büntetési tételeit, és kötelező mellékbüntetés lenne a foglalkozástól való eltiltás. Az ügyek felderítésében számítanának a munkavállalókra is, akik ha cégüknél gyanús ügyet találnak bejelentéssel élhetnek. Bajnai ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: kiemelt védelmet és anyagi ösztönzést kapnak azok, akik jelzik az állam megkárosítását. Ha valaki feltár egy korrupciós ügyet, a kiszabott bírság tíz százalékáig jutalmat kaphat. A csomag része, hogy a közbeszerzést kiíró szervezet átláthatósági megállapodást tehet majd kötelezővé, amely minden pályázóra vonatkozik, és biztosítja például az adatok, dokumentumok nyilvánosságát. A kormány ezt a nagy összegű közbeszerzéseknél kötelezővé tenné. Az uniós pénzekről, közbeszerzésről Egyre többször szóba kerül a parlament ülésén a közbeszerzési törvény, mint a korrupció melegágya, s ennek tarthatatlansága. Ezzel összefüggésben pedig az uniós támogatási pénzek rossz hatékonyságú felhasználása. Pelczné Gáll Ildikó (Fidesz) egy októberi ülésen arról beszélt, hogy már az Európai Uniótól is figyelmeztetést kaptunk arról, hogy a közbeszerzések hazai szabályozása nem megfelelő. Ennek egyik kézzelfogható jele, hogy csúsznak az uniós fejlesztési források kifizetései, s a korrupció árnyékolja be a döntéseket. Idén áprilisban léptek hatályba a közbeszerzési törvény legutóbbi módosításai, és önök ebben a törvényben valódi verseny megteremtését ígérték fordult a szocialistákhoz. Majd hozzátette, már most látszik, nem történt érdemi változás, a törvény kijátszható, kamupályázatokkal érvényteleníthető egy tender, és elhúzható az eredményhirdetés. A kormány ezzel szemben a felelősséget, késlekedést a pályázókra terheli vagy a többi érintettre, az önkormányzatokra. A képviselő hangsúlyozta, az Állami Számvevőszék is sérelmezte, hogy a csúszásokban főként a kohéziós alap nagyprojektjei ludasak, a kivitelezés időtartamának elhúzódása, az eredménytelen közbeszerzések miatt. Példaként hozta fel a 4-es metrót, amelynél, hogy a projekt ne kerüljön veszélybe, a magyar állam kivette az EU által vitatott 11 szerződést a támogatási kérelemből. Így 56 milliárd forinttal kevesebb támogatást kértünk és kaptunk. Egy másik, szintén közlekedésből vett példa az M7- es Balatonkeresztúr és Nagykanizsa közötti szakasza, ami a támogatás igénylésekor lényegében elkészült. A forgalomba helyezett szakaszra egy eurócentet sem kaptunk, mert a közbeszerzési eljárásban öt pályázóból négyet kizártak, a versenyben maradt, aki nem is a legolcsóbb ajánlatot adta, fele részben becsődölt. De a sort gyarapítja a csepeli szennyvíztisztító is, amely esetben 10 milliárd forint felhasználása kerül veszélybe. Magyarország egyetlen eurócentet sem veszít A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkára, Varju László (MSZP) szerint: Magyarország egyetlen eurócentet sem veszít el, és mindent meg kell tenni nemcsak az intézményrendszernek, a pályázóknak is a szabályos felhasználás keretében annak érdekében, hogy erre ne kerüljön sor. Az állami számvevőszéki vizsgálat a 2008-as évről szól figyelmeztetett, azóta azonban sok minden módosult. Majd hozzátette: a vizsgált problémás esetek többségében pedig több mint 90 százaléknál nincs olyan dolog, amely retorziót igényelne. A közbeszerzési eljárások jogsértéseivel kapcsolatban az államtitkár arra hivatkozott, hogy az intézményrendszer után a projektgazdánál van a közbeszerzési eljárás lefolytatásának felelőssége. Neki kell a meghozott törvényeket, szabályokat betartani. Az 1 milliárd forint feletti projekteknél legfeljebb tanácsadással tudunk segítséget adni mondta. A panaszkezelési eljárásnál ebben az évben már jelentős változtatásokra került sor, éppen azért, hogy az eljárás jelentősen felgyorsuljon. Ennek egyik fontos eleme a kifizetések jelentős gyorsítása vagy a kifizetésekhez szükséges feltételek módosítása és egyszerűsítése. Ezt mindaz a több mint tízezer pályázó érzékelni tudja, akik ebben a folyamatban eredményesen tudtak részt venni. Ugyanerre vonatkozik a biztosítéki terhek jelentős csökkentése is, hiszen 25 millió forint alatt erre külön nincs szükség, illetve lényegében csak a lehívott támowww.onkorkep.hu október ÖN KOR KÉP 3

6 PARLAMENT gatás értékének megfelelő biztosítékok befogadására vagy benyújtására van szükség vélte az államtitkár. A kormányzat adatait ismertetve elmondta: az elmúlt években 839 pályázati kiírás jelent meg a es időszakban, ennek keretében 4285 milliárd forint támogatási igényt jelentett be 32 ezernél több pályázó projektgazda van, akik 2989 milliárd forint támogatásban részesültek. A fideszes képviselő nem volt elégedett a válasszal mondván, helyénvaló, hogy a szabálytalanságokat kivizsgálják, kérdés azonban, hogy a projektgazdának van-e információja arról, mit csinálhat. Birtokomban vannak olyan levelek, amelyek éppen a törvény szellemével ellentétesen utasítják a projektgazdákat a közbeszerzések lebonyolítására közölte. Az Országgyűlés többsége azonban 177 igen szavazattal, 140 nem ellenében, 10 tartózkodás mellett elfogadta az államtitkár magyarázatát. Küzdelem a vasúti szárnyvonalakért Szinte minden ülésen kérdésekkel bombázták a kijelölt 33 vasúti szárnyvonal megszüntetése ügyében a közlekedési minisztert, vidékrombolással vádolva a kormányt. A közösségi közlekedést a kormány minden határt túlmenően felszámolja. A vasúti vonalakat az autóbuszlobbi kedvéért megszüntetik, hogy a személyszállítást átvehessék. Ugyanakkor a közösségi autóbusz-személyszállítást is felszámolják tették szóvá, s nemcsak ellenzéki, de szocialista képviselők is. Az MSZP-frakció végül úgy határozott, csak a közösségi közlekedést átalakító koncepció ismeretében hajlandóak hozzájárulni vonalak felszámolásához. A megmentendő példák között sorolták fel: a Győr Zirc Veszprém vasútvonalat, amely védett, az 1800-as évek végén épített, ráadásul három viadukt és négy alagút is van benne, amit széthordhanak. Ezen túl a Veszprém Zirc vonalrész bezárása ellehetetleníti a Budapest Székesfehérvárról, illetve a Balaton-régióból a Veszprémben átszállásos utazásokat Zirc Bakony Pannonhalma Győr felé. Kovács Zoltán (Fidesz) a 14. számú vasútvonal érdekében szólt, amely esetben Pápa és Csorna között függesztették fel a személyszállítást. Többen érveltek a Nagykanizsa Murakeresztúr Gyékényes Barcs vonal mellett is. A gazdasági válság kellős közepén emberek tízezreinek lehetetlenítik el a munkavállalását. Nyíregyháza felől a jövőben sem Nyírbátor, sem Vásárosnamény felé nem közlekednek vonatok, így a megye két legnagyobb városa, Nyíregyháza és Mátészalka között nem lesz vasúti közlekedés tette szóvá a fideszes Hörcsik Richárd. A térségben a Mátészalka Kocsord Csenger vasútvonalat is megszüntetik, amelyet a képviselő szerint inkább fejleszteni kellene Szatmárnémeti felé. A lovaskocsi a vasút alternatívája? Hónig Péter, közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter nagyjából mindig ugyanazon érvrendszer mentén válaszolt: vagyis őt a legnagyobb magyarországi érdekcsoport érdekei vezérlik, és ezek az adófizetők. A vasúton pedig az utasok egyre csak fogynak, s közben párhuzamosságokat fizetünk az adófizetők pénzéből. A helyközi közösségi közlekedés átalakítása során nem a közlekedés szétverésével foglalkozunk, hanem a minőség javításával, a hoszszú távú kiszámítható finanszírozhatóság megteremtése a célunk közölte. Majd hangsúlyozta, nem a vasútvonalak megszüntetésére törekszenek, hanem a párhuzamosságok kiszűrésére, az ütemes menetrend bővítésére, s azokban az esetekben, amikor a közlekedés más eszközzel hatékonyabban látható el, szolgáltatóváltásra kerül sor. Emellett a kormány három évre előretekintve átalakítási tervet készített, amelynek célja, hogy 2012 végére 70 milliárd forintot takarítson meg, hogy sikerüljön a közösségi közlekedés támogatását a nemzeti jövedelem 1 százalékára leszorítani. Az országos vonalakon ennek megfelelően a menetrendi javaslat előnyben részesíti a vasutat a közúttal szemben. Ezeken a vonalakon elsősorban a vidéki nagyvárosok és Budapest között több járat indulhat a korábbinál nagyobb, kiszámíthatóbb gyakorisággal, az elővárosokból perces, távolabbról egy-két órás ütemben. Több viszonylaton érezhetően, 5 10 perccel csökkennek a menetidők re, a veszteség finanszírozására a évinél lényegesen kevesebb jut a közösségi közlekedési területre. A törvényjavaslat 153 milliárd forintot irányoz elő, amelyből megosztva részesül a vasúti és a közúti közlekedés. Ismerve a szűkös költségvetési kereteket, a kormány a helyközi közlekedés átalakításáról szóló határozatában rendelkezett az átalakítás főbb irányairól. Ennek keretében többek között napirenden van a szervezeti rendszer, az intézményrendszer átalakítása, a díjstruktúra reformja. A koncepcióalkotás folyamatban van, a döntések előkészítése folyik szögezte le a miniszter. Kiemelve azt is: szembe kell nézni azzal, hogy amenynyiben a közösségi közlekedés átalakításában érdemi lépések nem történnek, akkor az egész vasúti közlekedés kerülhet veszélybe. A Győr Zirc Veszprém vonallal kapcsolatban anynyit mondott, azon a vonalszakaszon nem szűnik meg a vasúti közlekedés, csak a személyszállítást nem rendelik meg. Amennyiben ez a műemlék vonal turisztikai célpontnak számít, akkor azt helyi érdekeltségben, helyi finanszírozásban turisztikai célra tovább lehet működtetni. Egy másik felvetésre pedig így fogalmazott: korábban a lovas kocsik alternatívájaként épült meg a vasút, de azóta megváltozott a világ. Szerinte ehhez kell alkalmazkodni: 100 emberből 3 utazik vasúton, autóbuszon, 88 egyéb módon oldja meg. Vagyis Magyarországon naponta 340 ezer ember utazik vonaton, ebből 170 ezren Budapest elővárosi vasútjain. Azon az ezer kilométer vonalon, amelynek most a szüneteltetéséről szó van, naponta öszszesen 6 ezer ember utazik. Tehát azoknak az embereknek a tízezrei nem tudom, hol vannak, miért nem szállnak fel a vonatra, és miért nem fizetik ki a jegyet, akik ennyire igénylik ennek a közlekedési formának a fenntartását kérdezte a tárcavezető. N. E. 4 ÖN KOR KÉP október

7 KOR-KÉP Terepharcok tüntetések A korábbi évektől eltérően idén a kormánypárti, ellenzéki és független polgármesterek, településpolitikusok, országgyűlési képviselők szócsatáját kiegészítette az utcai terepharc. Míg év elején egy-egy településen a politikusok elsősorban a helyi ügyek miatt vitték ki az embereket az utcára, ősszel már a fideszes országgyűlési képviselők és polgármesterek Kossuth téri tüntetésre mozgósítottak. Hogy miért nem a szavak erejével, a Ház falai között folytatódik a szócsata? Feltételezhető, hogy a felgyorsult események már a jövő évi országgyűlési, illetve önkormányzati választásokat készítik elő. Állításunkat olyan események felidézésével illusztráljuk mindezt a teljesség igénye nélkül, amelyeket a polgármesterek megnyilvánulásai, az uzsorakamat és a kormány jövő évi költségvetési javaslata váltott ki. Az uzsora Januárban több polgármester tüntetés szervezését, illetve feljelentést fontolgatott a Provident Zrt. cég ellen. Mali Zoltán, Drávapiski polgármestere szerint nem csupán a több brutális bűncselekménnyel összefüggésbe hozott hagyományos uzsora okoz egyre nagyobb gondot, problémás lehet az olyan cégek tevékenysége is, amelyek bár a jelenlegi szabályozás alapján jogszerűen nyújtanak hitelt, valójában az uzsorásokhoz hasonlóan használják ki adósaikat. Drávapiski polgármestere szerint a hitelintézet százalékos kamatot számol fel a kölcsönök után. Februárban arról lehetett olvasni, hogy az úgynevezett Antiprovident akció keretében a Provident székháza elé több ezer fős tüntetést terveznek, a Gazdasági Versenyhivatalnál és a Pénzügyi Szervek Állami Fel- ügyeleténél pedig vizsgálatot kezdeményeznek a cég ellen. Ivády Gábor, Ivád polgármestere pedig büntetőfeljelentést is fontolgatott, szerinte ugyanis a hitelintézet tevékenysége kimeríti az uzsora bűntett fogalmát. Cigány szervezetek tüntettek Edelényben Több száz helyi és környékbeli követelte Molnár Oszkár fideszes polgármester távozását. A Phralipe Független Cigány Szervezet alelnöke szerint a polgármester minden roma anyát megsértett és megvádolt. Nem mást csinál ez a polgármester, mint háborús uszítást. Hagyjuk? tette fel a kérdést Daróczi Ágnes, a Phralipe alelnöke. Az előzmény közismert. Történt, hogy a polgármester júniusban egy képviselő-testületi ülésen azt mondta, a cigány asszonyok a terhesség ideje alatt szándékosan olyan gyógyszereket szednek, hogy bolond gyerek szülessen, hogy dupla családi pótlékot tudjanak lehívni. A kijelentés országos botrányt kavart, egyetlen orvos sem támasztotta alá a polgármester szavait, ugyanakkor a polgármester állítását a tüntetés után is vállalta. Banánköztársaság Esztergomban banánnal tüntettek Meggyes Tamás fideszes polgármester ellen. A helyi ellenzék és civil szervezetek szerint ugyanis banánköztársaságként működik a város. Kifogásolták, hogy továbbra sem dolgozhat az állásába visszahelyezett jegyző, hogy tanárokat küldtek el a helyi gimnáziumból, és hogy közpénzen tó épül a polgármester háza mellett. Meggyes Tamás szerint politikai ellenfelei akarják lejáratni. Véleménye szerint: Ezeknek a botrányoknak semmi igazságtartalma és országos hírértéke nincs, semmi másról nem szól, mint hogy Meggyes Tamást emberként lejárassák. Polgármesterek tüntettek a Kossuth téren Kósa Lajos, Debrecen polgármestere tüntetésre szólította fel a fideszes polgármestereket, az önkormányzati képviselőket és bizottsági tagokat, valamint az alkalmazottakat október 10-re, a fővárosi Kossuth Lajos térre, hogy közösen demonstráljanak az utóbbi húsz év legveszélyesebb költségvetése ellen, amely az önkormányzatokat véglegesen padlóra küldheti. A tüntetésen több ezren vettek részt, ahogy az a következő oldalon a képriportból is kiderül. Az eseményen nemcsak polgármesterek, önkormányzati képviselők voltak jelen. A szónokok meghallgatása közben jutott idő az üzletre, többek között találkozhattunk a magyarok sörével is. A rendezvényt Halász Gábor, a Zala megyei Kiskutas független polgármestere nyitotta meg, aki emlékeztetett, a demonstráció kezdeményezői voltak: Bernáth László Tetétlen, Bús Balázs Óbuda polgármestere, Szűcs Lajos, a Pest Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke és Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke, Debrecen polgármestere. Magyarországon ma nem létezik önkormányzatiság, hiszen az ön kormányzás 2002 óta megszűnt fogalmazott Bernáth László. A polgármester Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc regnálása alatt meghozott változásokra emlékeztetve leszögezte: a szociális rendszert teljesen tönkretették ra a 3200 hazai településből 2000 jutott csődközeli állapotba, 216 pedig adósságrendezési eljárás alá került mondta Tetétlen fideszes polgármestere a kistelepülések nevében. A 2010-es költségvetési tervezetből egyértelműen kiderül: a kormány egyszerűen kidobná a fogyatékossággal élő embereket az utcára fogalmazott Kósa Ádám, a Fidesz európai parlamenti képviselője. A KSH adatait nézve látható, hogy ma Magyarországon a fogyatékkal élők csoportja él a legroszszabb körülmények között, őket sújtják a legszigorúbb elvonások hívta fel a figyelmet beszédében a Siketek és Nagyothallók Országos Szervezetének elnöke. Kósa Lajos az önkormányzatokról, azok jogairól és céljáról szóló 12 pontos kiáltványt olvasott fel, amelyet később az Országgyűlés plenáris ülésén is ismertetett. Karsai József, Battonya polgármestere, szocialista országgyűlési képviselő is részt vett a Kossuth téri tüntetésen, és ezzel megsértette a frakciófegyelmet, mégsem kapott büntetést. (Bővebben lásd az ÖNkor- NET hírportál oldalon: html?cikk_id=17131) Csiky Ildikó október ÖN KOR KÉP 5

8

9 Október 10. Budapest Kossuth tér Fotó: Kolin Péter

10 KOR-KÉP IDŐKÖZI VÁLASZTÁSOK Korábbi jelentkezésünk óta nyolc településen tartottak időközi önkormányzati választást. Polgármestert hat alkalommal választottak, önfeloszlatás két ízben történt. Azokon a településeken, ahol önfeloszlatás miatt volt időközi választás ( Pilisszentiván, Berekfürdő), a képviselő-testület tagjainak összlétszámát (18 fő) figyelembe véve nyolc személyt újraválasztottak. 8 MECSÉR Csaplár Zoltán független jelöltet választották szeptember 27-én a Győr-Moson-Sopron megyei Mecsér község polgármesterévé. Az időközi polgármester-választáson három független jelölt indult, Csaplár Zoltán 264, míg a másik két jelölt 62, illetve 26 voksot kapott. A névjegyzékbe vett 490 választásra jogosult szavazó közül 353- an voksoltak, egy érvénytelen szavazat mellett. Az időközi választást a korábbi polgármester halála miatt kellett kiírni. PILISSZENTIVÁN Pénzes Gábor független jelölt nyerte meg a szeptember 27-én tartott időközi polgármester-választást a Pest megyei Pilisszent ivánon. Három független jelölt közül Pénzes Gábor kapta a legtöbb szavazatot. A győztes 691 voksot nyert el, míg ellenfelei, Sztilkovics Szávó 620, Mirk György pedig 520 szavazatot kapott. Megválasztották a 11 tagú képviselőtestület tagjait is, a képviselői helyekért 24 független jelölt pályázott. Az időközi választást azért kellett kiírni, mert a település képviselő-testülete júliusban feloszlatta önmagát. BEREKFÜRDŐ Hajdu Lajos független jelöltet választották a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Berekfürdő polgármesterévé az október 4-én tartott időközi polgármesterválasztáson. A polgármesteri székért két független jelölt indult. Hajdu Lajos 515, míg ellenfele, Séllei Ilona 180 szavazatot nyert el. Hajdu Lajos korábban 1992 és 1994, valamint 1998 és 2006 között már betöltötte ezt a posztot. Megválasztották a héttagú képviselő-testületet is, a helyekre huszonnégyen pályáztak. Az időközi választást a képviselő-testület júliusi önfeloszlatása miatt írták ki. DOMBÓVÁR Patay Vilmos, a Fidesz KDNP jelöltje nyerte a Tolna megyei Dombóváron tartott időközi polgármester-választást. Az október 11-i voksoláson Patay Vilmos 3238, Krauss Péter (MSZP) 1518, Krajczár Antal független jelölt pedig 433 szavazatot kapott. A dombóvári választópolgár közül 5189-en adták le voksukat, ez 30 százalékos részvételi arányt jelent. Az időközi választást a város korábbi polgármesterének, Szabó Lorándnak (MSZP) júniusi lemondása miatt kellett kiírni. MEZŐBERÉNY Cservenák Pál Miklós, Mezőberény független polgármestere nyerte az időközi önkormányzati képviselő-választást október 11- én. A Békés megyei Mezőberény 2. számú választókörzetében a 893 szavazásra jogosult választópolgár közül 138 adta le voksát. A leadott érvényes szavazatok alapján a település polgármestereként dolgozó Cservenák Pál 70 voksot kapott, míg Hajdú Ernőné 63 ÖN KOR KÉP október szavazatot nyert el. A választást a körzet korábbi képviselőjének halála miatt írták ki. PARASZNYA Horváth Jánosné Kecskeméti Ildikót választották meg a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei Parasznya új polgármesterévé az október 18-án megtartott időközi választáson. A referendumon a névjegyzékbe vett 1023 választópolgár közül 432-en adták le voksukat. A két független jelölt közül Horváth Jánosné Kecskeméti Ildikó 386, míg vetélytársa Szelekovszky Lóránt 37 szavazatot kapott. A leadott voksok közül kilenc volt érvénytelen. Az időközi választást a korábbi polgármester lemondása miatt kellett kiírni. SOMOGYGESZTI Csór Zoltán független jelöltet választották a Somogy megyei Somogygeszti polgármesterévé október 18-án. Az 517 fős településen a szavazásra jogosultak 62 százaléka vett részt. Csór Zoltánra 149-en adták le voksukat, a másik jelölt, a Fidesz színeiben induló Szeleczman Zoltán 100 szavazatot kapott. Az időközi választás kiírását az indokolta, hogy a község korábbi polgármestere június végén nyugdíjazása miatt lemondott tisztségéről. ZEBEGÉNY Független jelölteket választottak október 18-án a Pest megyei Zebegény képviselő-testületébe. Az időközi képviselő-választást azért kellett kiírni, mert korábban a nyolcfős képviselő-testület tagjai közül öten különböző okokra hivatkozva lemondtak tisztségükről. A megmérettetésen összesen tizenhárom jelölt indult, mindanynyian függetlenek. Összesen 360 lakos járult az urnák elé, ami 30 százalékos részvételi arányt jelent. Kolin Péter Tűzoltók tüntettek a Parlamentnél Hozzávetőleg kétezer szabadnapos tűzoltó demonstrált a Parlament közelében október 19-én a jövő évi költségvetésük csökkentése ellen tiltakozva. A megmozdulás keretében az egyenruhások petíciót adtak át a parlamenti frakciók képviselőinek, a szolgálatot teljesítő tűzoltók kék szalag kitűzésével fejezték ki szolidaritásukat. Az tűzoltók az ország minden területéről érkeztek a budapesti Alkotmány utcába, melyet a demonstráció idejére a rendőrség elzárt a közlekedés elől. A Parlamenttel szemközti utca amíg a szem ellát megtelt tűzoltó járművekkel. A demonstrációt a Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságok Országos Szövetsége (HÖTOSZ), a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete (HTFSZ) és a Fővárosi Tűzoltóság Szakszervezete hirdette meg. A résztvevők a 2010-es költségvetési tervezetben megjelölt, a tűzoltókat érintő 1,8 milliárd forintos elvonás miatt tiltakoztak, ami véleményük szerint veszélybe sodorja a tűzoltóságok működését. Az eseményen felszólalókat a több tucat tűzoltóautó szirénázásával és a tűzoltók üdvrivalgásával éltették. A demonstráció szervezői a megmozdulást sikeresnek értékelték, és kijelentették, hogy ha az Országgyűlés megszavazza az elvonásokat is tartalmazó költségvetést, újra utcára vonulnak. K. P.

11 MELLÉKLET ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK ÖN-KOR-KÉP esélyegyenlőségi melléklet október Ha megkérdezik tőled, hogy mi a foglalkozásod, mit mondasz? Több mindent csinálok, és időszakonként változik a fő tevékenységem. Elsősorban fotóművész vagyok, de van, amikor azt mondom, hogy tanár, mert évekig rajzot tanítottam New Yorkban, de énekelek is ban az OSI (Open Society Institute, Nyitott Társadalmi Intézet) szervezésében, halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket mentoráltam. Hogyan kerültél Amerikába? Egy kedves barátom meghívott. Ott kezdtem egyetemre járni. Előtte Németországban éltem, ahol a szüleim, apám ott zenélt. Milyen szakra jelentkeztél az egyetemen? Ének szakra ott kaptam ösztöndíjat, de azután fölvettem mellé a fotózást, igaz csak véletlenül, mert kellett választani extra kreditet. A professzoromnak annyira tetszettek a képeim, hogy arra biztatott, jelentkezzek egy nemzetközi fotóversenyre. Én ennek anynyira nem tulajdonítottam jelentőséget, de azért jelentkeztem. Amikor kiderült, hogy megnyertem Washingtonban a kreatív nagydíjat meglepődtem. De még akkor sem tudtam, hogy fotózással szeretnék foglalkozni. A professzoromat, Stuart Fishelsont nagyon tiszteltem és szerettem határtalan tudásáért és tehetségéért, ami igazi inspirációt és ihletet jelentett számomra. Megtanultam New Yorkban a szabad játékos fotózáson keresztül az önkifejezés fortélyait, ami a kreativitás alapja. A második diplomámat média mester fokozaton szereztem meg. A diplomám kutatási témája a romák sztereotipikus ábrázolása a médiában. Az ehhez kapcsolódó alternatív portrésorozat Roma Ikonok címmel. New Yorkban a Saléna (Long Island Egyetem) galériában volt az első kiállításom. Ezután hazatértem. A kultúra erős kapaszkodó Beszélgetés Lakatos Erika fotóművésszel Egy olyan országból, ahol nem számít, hogy valaki roma, nem roma, zsidó, fekete. Ez nem egészen így van, mert ott is számít, de ott a tehetséget, tudást és professzionalizmust tisztelik elsősorban, ami lehetőséget jelent bárkinek. Magyarországon viszont sajnos nem ezt tapasztalatom. Az igazság, hogy az első tíz évben nem nagyon volt honvágyam, de aztán egyre többet gondoltam arra, haza kellene jönnöm, annak ellenére, hogy ott sikeres voltam. Hiányzott a családom, hiányoztak a barátaim, és volt még egy fontos ok: azt vettem észre, hogy a lányom kezd teljesen amerikai lenni. Ez egy kicsit megijesztett. Én pedig szerettem volna, ha megismeri gyökereit, az európai, a roma és magyar kultúrát. Kislányom sokszor elcsodálkozott, hogy itthon milyen negatív és sértő hangvételben beszélnek a romákról, mivel ő New Yorkban multikulturális környezetben nőtt fel. Persze Amerikában is van rasszizmus, csak azt a szigorú jogrendszer kordában tartja. Ott van kvótarendszer, amely előírja, hogy egy munkahelyen hány százalékban kell például feketéket illetve kisebbségieket foglalkoztatni. Lehet, hogy ott is van rasszizmus, de mégis csak eljutottak Obamáig. Hogy érzi magát itthon a lányod? Most már jobban. Az elején sokszor kérdezte: Miért jöttünk ide? Hiszen itt minden olyan szürke mami. Ma már tökéletesen beszél magyarul, pedig amikor hazajöttünk, mindössze annyi tudott mondani az öcsémnek, hogy: Vegyél nekem fülbevalót. Most jelentkezett a Corvinus Egyetemre, ahol angol nyelven tanul szociológiát. Van roma identitása? Egyre inkább. A roma kultúra mindig is nagy hatással volt rá. Min dolgozol most? Roma Ikonok, ez a fotókiállításom címe, amit már New Yorkban kezdtem el, és ez egy folyamatában változó és növekvő show. A Roma Ikonok hitelessége az önreprezentációban rejlik ezáltal az öndefiníció visszatérő introvertált motívumként jelenik meg a roma portékban. Eddig a romákat kívülről nem romák ábrázolták, ezért alakulhatott ki a ma élő sztereotipikus image, amely hiteltelen. A témája: hogyan sztereotipizálódott a roma kultúra a történelem során. Visszamegy Indiába Rajastánba, ahonnan a romák nagy része származik. Az egyik kedvenc képem éppen egy rajastáni roma táncosnőről készült, akivel New Yorkban találkoztam. A kutatásom bemutatja azokat a helyeket, ahová a romák vándorlásaik során eljutottak. Szerettem volna megmutatni, hogy mennyire nem valós az a kép, ami rólunk kialakult a többségi társadalomban, s ami végül is elvezetett a mai sztereotipikus gondolkodáshoz. Nagyon fontos lenne, hogy már az általános iskolában kezdjék el tanítani, hogy az itt élő, nagy lét- ÖN KOR KÉP ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET október 9

12 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK számú roma kisebbség honnan jött, milyen volt az ősi kultúrája, és milyen szenvedéseket élt meg a holokauszt évszázados vándorlásai során. Amerikában már az általános iskolában tanítják az afrikai amerikaiak kultúráját, a középiskolában és az egyetemen pedig a történelmükkel ismerkedhetnek meg a hallgatók. A kultúra erős kapaszkodó a toleranciához vezető úton. Amerikában a hatvanas években, amikor dúlt a rasszizmus, a fekete jazz zenészek hihetetlen tehetséges muzsikája, amit a fehérek ámulattal hallgattak, sokat javított a közhangulaton. A fehérek rajongtak, tapsoltak, és elkezdték felfedezni, megérteni és értékelni az afroamerikai kultúrát, ennek hatására toleránsabbak lettek a feketékkel. Persze ehhez a média segítsége is kellett. Ha nálunk is a valódi roma kultúrát és a roma művészetet és értékeket látna a képernyőn a közönség és nem csupán Győzike bohóckodásait, akkor talán itt is lenne esély a szemléletváltásra. Meg tudsz élni a képeidből? Egyelőre nem.??? Szellemi szabadfoglalkozású tevékenységet folytatok: tolerancia és art worshopokat adok, alkalmanként oktatóként, moderátorként dolgozom a Holokauszt Múzeumban, énekelek Szakcsi Lakatos Béla juniorral. Fontosnak tartom a halmozottan hátrányos gyermekek tehetséggondozását, támogatását, amit a kreativitásra és a művészeti oktatásra alapozok. Az OSI Nyitott Társadalmak Intézete 2006-ban felkért engem és még jó néhány roma művészt és értelmiségit, akik két vagy három diplomával angol nyelvtudással éppen az utcán kószáltunk, munkát remélve. Itt több napos képzésben vettünk részt, kisebb tantervet készítettünk és volt alakalmunk találkozni az ország több részéről érkezett iskolaigazgatókkal, akik választhattak szakmai és személyes bemutatkozásunk után, hogy kit szeretnének az iskolájukba meghívni tehetséggondozóként. Ez a program sajnos csak egy évig tartott. Életem egyik leggazdagabb élménye volt ezekkel a gyerekekkel alkotni, látni, hogy hogyan változnak fejlődnek nap mint nap. Sajnálom, hogy ez a program véget ért, és jelenleg nincs, aki az ilyen kezdeményezéseket támogatná. Ezt a programot elküldtem néhány iskolába, de válaszra sem méltattak. Talán, ha alapítványon keresztül juttatnánk el a kreatív tolerancia programot, akkor ez sokat segíthetne a felnövekvő nemzedéknek. A beszélgetésünk során sosem mondta ki a cigány szót. Mert én roma vagyok. A cigány szót a nem romák adták a romáknak. A cigány kifejezés pejoratív túl sok negatív energiát tartalmaz. Például a zigeuner (cigány) német szó fordítása magyarul vándorló tolvajt jelent, amíg az eredeti roma szó, rom (roma nyelvből fordítva) embert jelent. Márpedig én ember vagyok. Az erő a hálózatban van Esélyek Háza Beszélgetés Táncsics Zitával, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Esélyegyenlőségi Programirodájának főosztályvezető-helyettesével Az esélyegyenlőség érvényesítésének sok formáját ismerjük. Az Esélyek Háza miben különbözik ezektől? Az esélye g y e n lőség fogalma, megv a l ó s í t á s á - nak eszköztára folyamatosan változik, bővül. A hálózat részben a kormányzati szakmapolitikát viszi helyi szintre, emellett erős szemléletformáló és koordináló szerepet vállal. Munkatársaink közvetlen kapcsolatban állnak az esélyegyenlőségi területhez köthető civil szervezetekkel, önkormányzatokkal és háttérintézményeivel, a helyi médiával, és igyekszünk megszólítani a munkáltatókat is. Célunk, hogy egy-egy megyében minél szélesebb körű közös gondolkodás alakuljon ki a témában, egyre több olyan helyi kezdeményezés, program szülessen, amely a hátrányos helyzetű csoportok valós szükségleteire, igényeire épül. Ebben a tekintetben a hálózat egyfajta katalizátorként működik. Fontos emellett kiemelni az Esélyek Házai szemléletformáló szerepét. Különböző helyi és országos programokkal, kampányokkal próbáljuk a széles közvélemény figyelmét felhívni az esélyegyenlőség fontosságára. Igyekszünk az emberek érdeklődését felkelteni, szeretnénk minél több olyan ismeretet átadni, élményt nyújtani, mely segíti a sztereotípiák lebontását. Hogyan ellenőrzi a minisztérium a házak működését? Rendszeresen, háromhetente, havonta találkozunk a házak vezetőivel, akik munkatársaikkal együtt mélyen elkötelezett emberek. Igyekszünk minél több helyi programon részt venni, emellett a házaknak bizonyos időközönként szakmai beszámolót, illetve előzetes programtervet kell nekünk benyújtaniuk. Hogyan tanulták meg ezt az új feladatot? 10 ÖN KOR KÉP ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET október

13 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK Eleinte sok volt a bizonytalanság, de képzésekkel, beszélgetésekkel, tréningekkel segítettük és segítjük ma is a munkát. A később indulóknak már könynyebb volt a helyzetük, mert az évek alatt összegyűjtött tapasztalatokat fel tudták használni. Öt éve nyílt meg az első ház, az utolsó pedig 2008-ban.. Az idei év fontos prioritása volt egyfajta profiltisztítás, mert a tapasztalatok azt mutatták, hogy egyes tevékenységek tekintetében kezdünk párhuzamosságokat építeni, ami nem jó. A hátrányos helyzetű csoportok közvetlen segítése érdekében a házak olyan feladatokat is felvállaltak, amelyek alapvetően más szervezetek, intézmények hatáskörébe tartoznak, miáltal az alaptevékenység szenvedett csorbát. Nagyos sok ember szociális segélyek ügyében vagy munkanélküliség miatt kereste fel a házakat. Természetesen minden hozzánk betérőnek próbálunk segíteni, de ilyen esetekben a házak csak azt tudják felvállalni, hogy pontos tájékoztatást adnak, mely problémával hova lehet fordulni. Természetesen figyelünk arra, hogy a tájékoztatás valóban segítse az embereket a problémáik megoldásában, igyekszünk, ha lehetséges, akár konkrét ügyintézőkhöz irányítani az érdeklődőket, információs anyagokat biztosítunk számukra. Ehhez a feladathoz mennyi pénzt rendel a minisztérium? Jelenleg havi másfél millió forintot, amely a minimum háromfős stáb bérét és a programok, tevékenységek költségeit fedezi. A hálózat működtetésében helyi önkormányzatok és regionális munkaügyi központok a szerződéses partnereink. Az önkormányzat mivel járul hozzá házak tevékenységéhez? Ez változó. Van, ahol csupán közvetítő szerepet vállal, de van, ahol rendszeresen részt vesz a programokban, bevonja egyes szakmai bizottsági munkáiba a házakat. A hálózat működtetésében nagyon fontosnak tartom az önkormányzatok szerepvállalását, ideális esetben az együttműködés hidat képez a helyi döntéshozók és a területen dolgozó civil szervezetek között. Országos Esélyegyenlőségi Hálózat Az esélyegyenlőség eszméjének védelmét Magyarországon 2003 óta törvény is biztosítja. Ám ahhoz, hogy az esélyegyenlőség ne csupán a törvény lapjain létezzen, hanem mindennapi életünk során is kifejezésre jusson, jelentős szemléletváltásra van szükség. E célkitűzés jegyében kezdődött el 2004-ben az Országos Esélyegyenlőségi Hálózat kialakítása, s mára már az ország valamennyi megyéjében, és külön a fővárosban is működik egy Esélyek Háza. A HÁLÓZAT Minden ember egyenlő és egymással egyenértékű könnyen leírható, de nehezen megvalósítható eszme. Az Országos Esélyegyenlőségi Hálózat célja, hogy felhívja a figyelmet az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség eszméjének jelentőségére, és igyekezzen mindenki számára megtölteni tartalommal. Ezen belül az Esélyek Házai munkájukkal hat hátrányos helyzetű csoport (nők, gyermekek, romák, idősek, fogyatékossággal élő személyek, hátrányos helyzetű térségekben élők) társadalmi befogadását kívánják segíteni. A hálózat a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakmai felügyelete alá tartozik. AZ ESÉLYEK HÁZAI FELADATAI Az Esélyek Házainak egyik fő feladata a társadalmi szemléletformálás. Rendezvényeinkkel, programjainkkal az esélyegyenlőségi kérdésekkel most ismerkedőkhöz, az eszme elkötelezett híveihez és a hátrányos helyzetű csoportok tagjaihoz egyaránt szólni szeretnénk. Fontosnak tartjuk, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos információk minél több emberhez eljussanak, ezért nagyobb megyei és országos rendezvényeken is részt veszünk. A szakmai kapcsolatok erősítése érdekében képzéseket, konferenciákat, tréningeket, célcsoportjainknak pedig változatos programokat szervezünk. Munkánk szerves része a partnerségépítés és a hálózatfejlesztési, koordinációs feladatok ellátása az esélyegyenlőség területén tevékenykedő civil szervezetek, valamint az önkormányzatok és munkáltatók között. Segítséget nyújtunk a célcsoportokat segítő szervezetek, intézmények munkájához. Feladataink közé tartozik az információszolgáltatás megyei, kistérségi és települési szinten. A házakban az érdeklődők tájékoztatást, segítséget kaphatnak esélyegyenlőségi kérdésekben, valamint rendszeresen tartunk ingyenes jogi tanácsadást és a helyi igényeknek megfelelően egyéb szaktanácsadást is. DISZKRIMINÁCIÓ. Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése vagy hátrányos megkülönböztetés esetében az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz (EBH) vagy a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyűlési Biztosához lehet fordulni. Az esélyházakban részletes tájékoztatást nyújtunk az EBH és a kisebbségi ombudsman tevékenységéről, valamint panaszfelvételi lehetőséget biztosítunk az EBH és a kisebbségi biztos hatáskörébe tartozó esetekben, s a panaszokat továbbítjuk a két hivatalnak. Az együttműködés előnye, hogy így az ország minden megyéjében van egy hely, ahol a sértett felek segítséget kaphatnak ügyük elindításához. Vannak-e olyan esélyházak, amelyek kiemelkedően jól működnek? Jót kiemelni mindig lehet, mindig tudtunk. Jelenleg az a célunk, hogy a házak tevékenysége bizonyos alapfeladatokban egységessé váljon. Legyen egy olyan szakmai elvárás, ami minden házra nézve kötelező, és azonos színvonalat és tartalmat biztosít. Ez az egyik alapja a hatékony együttműködésnek a hálózaton belül. Idén ezen sokat dolgoztunk közösen, de mindig figyelembe kell venni az eltérő helyi adottságokat is. Tehát most ahány megye van, annyiféle Esélyek Háza? Bizonyos tekintetben igen. Ennek vannak előnyei és hátrányai, mind szakmai, mind működési szempontból. Feladatunk, hogy lehetőségeink szerint a legoptimálisabb rendszert alakítsuk ki. Azt mondta, hogy igazán elhivatott emberek dolgoznak az esélyházakban. Másképp nem is lehet ezt csinálni. Szinte minden megyében volt már példa arra, hogy a kollégák elkötelezettsége és kitartása segítette át a házat egy-egy nehezebb időszakon. Most azon dolgozunk, hogy az Esélyek Házai minél hatékonyabban tudjanak együttműködni, segítve, kiegészítve egymást. Idén több olyan programunk volt, ahol a házak együtt jelentek meg. A Szigetfesztiválon, egy sátorban gyűjtöttük össze az egyes megyékben már kipróbált és bevált szemléletformáló játékokat, programokat. A közös munkának nagyon sok hozadéka van. Meggyőződésem, hogy az erő a hálózatban van. ÖN KOR KÉP ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET október 11

14 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK Beszélgetés Márton Zoltán (Székesfehérvár) és Sztojkáné Hergovics Györgyi (Esztergom) Esélyek Háza vezetőkkel Erősödő bizalom Mióta dolgoznak az Esélyek Házában? Sztojkáné Hergovics Györgyi (SZHGY): 2004 júliusa óta dolgozom az esztergomi Esélyek Házában, ami az év májusában nyitott. Először munkatárs, majd programkoordinátor voltam, és 2007 óta irodavezető vagyok. Márton Zoltán (MZ): A kezdetektől, 2004 tavaszától, a ház beindítástól dolgozom itt, immár hatodik éve. Mi változott a tevékenységükben az elmúlt hat év alatt? MZ: Most egy egyenes vonalú leülés tapasztalható, amit főként a külvilág változása okoz. Ahogy hullámzik a társadalom, úgy változunk mi is. Hiába dolgozunk egy jól felépített szakmai irányvonal mentén, határozott célkitűzésekkel, azért csak a hatodik miniszterünk regnál, és közben meg látjuk, hogy milyen indulatok és egyéb társadalmi változások törnek felszínre, amik nem segítik az esélyegyenlőség ügyét. Sőt, sokszor évek munkáját teszik tönkre. Itt van például a roma gyerekek vagy a fogyatékossággal élő emberek integrációja. Az évek során sok helyütt valósítottuk meg az akadálymentesítést, ám ez a gazdasági válság következtében az illetékesek gondolkodásában hátrább sorolódott. Ez a mostani helyzet újra keverte a kártyát, ami például fölerősítette a romák elleni indulatokat. Márpedig ez nem segít bennünket a kirekesztés elleni munkában. Az integrált oktatásról sokat vitatkoznak manapság. MZ: Nem hiszek a szegregáció semmilyen formájában, ugyanakkor az integráció sokféle lehetőségében igen. Néha úgy látom, mintha az lenne a szándék, hogy a negatív példák hangsúlyozásával lebeszéljék az embereket még arról is, hogy egyáltalán végiggondolják, mit is jelent az integráció, és milyen káros következményei vannak a szegregációnak. A terepen is azzal szembesülünk, hogy ez egy szélmalomharc egy olyan társadalomban, amelyben rutinszerűen mélyen gyökerező agresszióig fajuló előítéletek élnek, az antiszemitizmustól a rasszizmusig. Különösen, ha ezt olyanok is erősítik, akik pozícióban vannak, akiknek hisznek az emberek. MZ: A bűnbakkeresés és -gyártás olyan, mint a hullámvasút a vidámparkban. Szívesen felugranak rá az emberek, mert tüneti kezelést kínál olyan problémákra, amelyeket csak nagy erőfeszítésekkel lehetne orvosolni. Sajnos, az esélyesség ügyében egyre rosszabb állapot alakul ki. A mi pályánkon nagyon nehéz megmaradni, mert kevés a sikerélmény. Persze azért találnunk kapaszkodókat. Ilyen például, hogy a fogyatékossággal élők integrációjában már eljutottunk odáig, hogy a mai magyar szókincsből, kezd kikopni a világtalan, a nyomorék, a béna, az idióta vagy a debil kifejezés, ahogy már kerekesszéket mondunk és nem tolókocsit. Úgy gondolom, hogy ez az Esélyek Háza és a médiatársadalom közös sikere. És persze sikerként könyveljük el, hogy csökkenteni tudtuk az idősek generációs hátrányát, és sokat tettünk a fiatalokért is. Ezeken a területeken az országos hálózat nagyon komoly eredményeket ért el. Nekem személy szerint az a legnagyobb sikerélmény, amikor fölöslegessé válok egy szituációban. Most például a Fejér megyei Látássérültek Egyesülete, öt év után, a mi segítségünkkel eljutott oda, hogy megnyitotta a Látássérültek Regionális Rehabilitációs Központját, amit már nélkülünk működtetnek. Nyilván azokon a területeken vagyunk gyengébbek, ahol a havi másfél millió forint működési költség és négy ember kevés egy megyében. Ilyen a cigányság ügyének kezelése, különös tekintettel az oktatási szegregációra amiben a 27 európai tagállam között Magyarország a sereghajtó és a munkaügyi piaci diszkriminációra. Itt nem tudtunk eredményt elérni, nem kaptunk hozzá eszközöket. Az aktív korú népességgel kapcsolatban, országos szinten, azt tudjuk felmutatni, hogy magasabb szintű kockázati eseménnyé tettük a diszkriminációt azzal, hogy a roma antidiszkriminációs jogsegélyszolgálatot, az Egyenlő Bánásmód Hatóságot és a kisebbségi ombudsman panasztételi eljárását az Egyenlő Bánásmód Hatóság szankcióval bíró folyamatába sok ügyfelet tudtunk csoportosítani. Ennek a híre a média segítségével elterjedt, így ma Magyarországon magasabb kockázattal jár valakit diszkriminálni, szegregálni, mint öt évvel ezelőtt. Ami persze nem jelenti azt, hogy a jelenség megszűnt. De mindenesetre létezik egy visszatartó erő. A város és a környék lakói honnan tudnak egy ilyen házról? MZ: Onnan, hogy az összes olyan közösség, amely fogyatékossággal élőket, nőket, romákat, nemzeti etnikai kisebbségeket, időseket próbál segíteni, az elmúlt öt évben kapcsolatba került az Esélyek Házával. Szinte egy megyében nincs olyan érdekvédő, aki már ne szervezett volna közösen programokat az Esélyek Házával, szókincset, fogalmakat ne tisztázott volna velünk, valamilyen partnerségben ne tudta volna tovább adni azokat az üzeneteket, amiket mi fogalmaztunk meg. De forrást is szereztük nekik, olykor működési költségük többszörösét. Mi a helyzet Esztergomban? SZHGY: A kezdetekben idegen intézményként kezeltek bennünket. Ugyanis hasonló esélyegyenlőségi céllal létrejött intézményrendszer nem működött az országban, ezért arra felé toltak bennünket, hogy legyünk a szociális ellátórendszer része. Időbe került, hogy bebizonyítsuk, nekünk más a feladatunk. Nevezetesen: mi a társadalom egészét szeretnénk az esélyegyenlőség tekintetében érzékennyé tenni. Amit mi csinálunk, az társadalmi tudatformáló tevékenység, ami természetesen közvetve a rászorultakat érinti. Az ő érdekeiért tevékenykedünk, de nem minden esetben közvetlenül velük együtt. A programjaink sem csupán nekik, hanem értük szólnak. Tehát a társadalom többi tagjával próbáljuk megértetni a kisebbségek gondjait, hogy miért nem szabad diszkriminálni, előítéletesen viselkedni. Jó néhány olyan rendezvényt szervezünk, ahol jelen van a társadalom minden rétege, mert így hatásos a munkánk. De jelen vagyunk a civil szervezetek eseményein is, és sok esetben közvetlenül is találkozunk azokkal, akik védelmében dolgozunk. MZ: A székesfehérvári Esélyek Házában tizenegy olyan szervezet székhelye talál- 12 ÖN KOR KÉP ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET október

15 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK ható, amelyek időseket, fogyatékosokat, fiatalokat képviselnek. Közösségi életük közvetlen közelünkben zajlik. SZHGY: Esztergomban mi külön épületben vagyunk a civil szervezetektől, de ennek ellenére nagyon intenzív a kapcsolatunk velük. Az önkormányzat milyen módon segít Esztergomban? SZHGY: Van egy nagyon jó romaprogram, amit Esztergom városa indított. A felmérésben és a cselekvési terv kialakításában is segédkeztünk. Ez képezte alapját annak a koncepciónak, aminek nyomán a romákat vissza lehetne juttatni az elsődleges munkaerőpiacra. Első körben harminc roma helyezkedett el közintézményekben, illetve kezdte meg az érettségire való felkészülést. Sajnos a mi munkánkba is erősen beleszól a nyugtalan közélet. Legutóbb például az esélyegyenlőségi fesztivált némelyek arra használták fel, hogy uszítsanak a romák és a polgármester ellen. Két roma összeveszett, amiből a közbeszéd egy krimit kanyarított. Voltak, akik lövöldözésről beszéltek. Holott valójában nem történt semmi különös. MZ: Nálunk az önkormányzat boldog amiatt, hogy a szociális minisztérium az Esélyek Házával sok terhet levesz a válláról. Szakmai szervezetként kezelnek bennünket, olyanynyira, hogy például az iskolai esélyegyenlőségi tervet is velünk íratták meg. A pályázatokhoz is kikérik a véleményünket. A bizalom forintban is mérhető? MZ: Annyiban igen, hogy ha az Esélyek Háza partnere egy, az önkormányzathoz pályázó, civil szervezetnek, akkor többnyire megkapja a forrást, mert mi garancia vagyunk a pénzek tisztességes felhasználáshoz. SZHGY: Bennünket azzal segít az önkormányzat, hogy használhatjuk az intézményeiket. Most a helyi gazdasági társaságok felé nyitunk, őket is megcélozzuk a programjainkkal. Szeretnénk elérni, hogy megértsék, egy civil szervezet, illetve az Esélyek Háza, nem mumus, akitől félni kell. De programjainkkal azt a tévhitet is igyekszünk eloszlatni, hogy a szociális munka sóhivatali tevékenység, valami felesleges rossz. Próbáljuk megértetni, hogy a társadalmi felelősségvállalás hosszú távon mit eredményez, akár a cégek számára is. Nehéz volt például a Suzuki gyárba bejutni? SZHGY: Nem volt könnyű De amióta az Egyenlő Bánásmód Hatóság is bírságolhat, és az EU-s pályázatokban is megjelentek az esélyegyenlőségi szempontok, például, ha családbarát munkahelyhez kérnek támogatást a cégek, vagy befogadó munkahelyeket akarnak létrehozni, kicsit pozitívabban reagálnak a megkeresésünkre. Bejutottam a komáromi Nokia gyárba is, ahol már elindult egy komoly program et a Sokszínűség Évének jelölte ki a vezetés. Többször voltunk náluk esélyegyenlőség-érzékenyítő tréningeket tartani. Ezen alkalmakkor felmérjük, hogy mit tettek már eddig, és merre fejlődhetnek tovább. A találkozók némiképpen hasonlítanak egy munkamegbeszélésre, ahol a HR-esek hiányosságaira is rámutatunk. Bizony van olyan cég, ahol tőlünk tudta meg a vezetés, hogy nem csupán fizikai akadálymentesítés létezik, hanem akadálymentesíteni kell és lehet a vakok vagy éppen a nagyothallók életét is. Igazi sikerélmény számunkra, ha azt látjuk, hogy egy cég komolyan kezd el ezekkel a témákkal foglalkozni. Úgy érzem, egyre többen fordulnak felénk, de sajnos a gazdasági válság egy kicsit keresztülhúzta a számításainkat. Ennek ellenére, azt érezzük, hogy kezd beérni a munkánk. Ha valahol akadálymentesíteni akarnak, hívnak minket, nézzük meg, vizsgáljuk meg, hogy jó-e az elképzelésük, és kikérik a tanácsunkat abban is, hogy miként foglalkoztassák a kisgyermekes asszonyokat. A végén még komoly tekintélye lesz a házaknak. SZHGY: Erre törekszünk. Én is voltam munkanélküli, tudom, hogy milyen a társadalom perifériáján élni A hitem erős motiváció Beszélgetés Maczkay Zsaklinnal, a váci székhelyű Pest Megyei Esélyek Háza vezetőjével Milyen végzettsége van? Az ELTE-BTK-ra, valamint a Károli Gáspár Református Egyetemre jártam, magyar-filozófia-esztétika szakra. Az egyetemi évek alatt és után újságíróként dolgoztam. Végül is személyes indíttatásból szociális területre kerültem. Gyermekjóléti szolgálatnál helyezkedtem el, ahol egy évig családgondozóként dolgoztam. Közben pedig szociális továbbképzésekre jártam. Hamarosan fölajánlottak nekem egy megüresedett állást a hajléktalan szállón, így a hajléktalanok átmeneti szállásának és nappali melegedőjének lettem a vezetője. Nem ijedt meg ettől a feladattól? Sok tragédiával találkozhatott. Szerettem ott dolgozni. A feladat gyönyörű volt. Ami nehézséget jelentett, az a sok fal, amibe a problémák megoldásakor ütköztem. Az élet úgy hozta, hogy pár év múlva váltanom kellett. A Mozgáskorlátozottak Közép-magyarországi Regionális Egyesületéhez kerültem. Az elnökünk, dr. Chikán Csaba maga is mozgáskorlátozott, egyébként Vác város közjegyzője. Ő hozta létre az egyesületet az országban elsőként éppen 30 évvel ezelőtt. Az egyesület berkein belül működik egy támogató szolgálat, valamint egy lakóotthon, ahol önálló életvitelre törekvő mozgáskorlátozott fiatalok élnek. De szintén hozzánk tartozik a régió egyik legnagyobb szociális foglalkoztató intézménye, az Üllői Civil Kht. Talán nem véletlen, hogy egy ilyen sokoldalú egyesület nyerte el 2008-ban a Pest Megyei Esélyek Háza működtetésének jogát. Ez nekünk mindenképpen egy új kihívás volt, hiszen profilt kellett bővíteni. Az Esélyek Háza tevékenysége ugyanis a fogyatékossággal élő emberek mellett további öt célcsoportra irányul: a gyermekekre, a nőkre, az idősekre, a romákra, valamint a hátrányos helyzetű településen élőkre. Nekik szervezzük különböző esélyteremtő-kiegyenlítő programjainkat (képzéseket, személyiségfejlesztő, pályaorientációs, kommunikációs stb. tréningeket, információs- és egészségnapokat, prevenciós jellegű foglalkozásokat stb.). A tartósan munkanélküliek számára például speciális életpálya-tréning indult. ÖN KOR KÉP ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET október 13

16 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK Ez hogy működött? Nagyon jól. Ez valójában egy korábban beindult váci program adaptációja volt, amit a szobi kistérségbe vittünk el. Kevesebb résztvevő jelentkezett, mint amennyire számítottunk, de maga a program hasznos volt. Nem álláskeresésre tréningeztük a résztvevőket, hanem a kompetenciákat, a készségeket, az önbecsülés fontosságát állítottuk a középpontba, és az elérhető célokat kerestük közösen. Igen, csakhogy ezeknek az embereknek a legfőbb bajuk az, hogy nincs munkájuk. Ez így van, de ha depresszióba zuhannak, akkor még a kevés adódó lehetőséget sem tudják megragadni. Egy ilyen tréning segít nekik? Jöttek viszszajelzések? Igen. A foglalkozásoknak jó visszhangja volt. Ön hisz az integrált programokban? Nagyon hiszek. Az integrált programok (például a parasportnapok, ahol együtt sportolhatnak sérült és ép emberek) különösen alkalmasak arra, hogy megismerjük egymás értékeit és másságát. Úgy gondolom, hogy a megismerés nélkülözhetetlen egy elfogadóbb társadalmi szemléletmód létrejöttéhez. A Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Váci Kirendeltségével együttműködve indítottuk el ez év augusztusában a Kilátások a munkaerőpiacon című hatrészes konferenciasorozatot, melybe a munkaadói és a munkavállalói oldalt egyaránt igyekszünk bevonzani. Az első alkalom a fogyatékossággal élő, megváltozott munkaképességű embereknek szólt. A következő tanácskozáson pedig a év feletti munkanélkülieket próbáljuk megszólítani. Városunkban a közelmúltban hagyományteremtő szándékkal rendeztük meg az ún. D-napot, melyen a régió valamennyi, segítő szakmában tevékenykedő állami, egyházi és civil szervezete részt vett. Mi esélyegyenlőségi bemutatót tartottunk. Különböző érzékenyítő játékokat játszottunk. Például olyat, amiben a látók a látássérültek világával ismerkedhettek meg, aztán kerekesszékes akadályversenyt rendeztünk, amiben ugyancsak érdeklődéssel vettek részt a látogatók. Hasonló programokkal állandó résztvevői vagyunk a különféle szabadtéri fesztiváloknak, rendezvényeknek, míg a pályaválasztási kiállításokon, állásbörzéken hátrányos helyzetű fiataloknak és felnőtteknek szóló pályázati lehetőségek bemutatásával, valamint esélyegyenlőségi totóval igyekszünk megjeleníteni az esélyegyenlőség témakörét. Az iskolákban, osztályfőnöki óra keretében rendszeresen tartunk esély- és roma népismereti órákat. Ezeken a gyerekek szintjén beszélünk az esélyegyenlőségről. Honnan tudnak a lakosok a programokról, akciókról, találkozókról, tréningekről? Egyáltalán, honnan tudják az emberek, hogy az Esélyek Házában mi történik? Amikor elindultunk, elég nagy hangsúlyt fektettünk a nyilvánosság elérésére. Jó a kapcsolatunk a sajtóval. A helyi médiumokban havonta hét nyolc cikk is megjelenik rólunk. Például egy Nagybörzsönyben élő roma család, amelynek nincs tévéje és újságra sem telik, honnan értesül az őt érintő eseményről? Az ottani polgármester egy autóra szerelt hangos bemondón teszi közzé a híreket. Miként tud az Esélyek Háza három munkatársa ilyen sok eseményt szervezni? Csakis a partnerszervezetekkel együttműködve. Az esélyegyenlőség területén, valamint a szociális szférában működő partnerszervezetekkel való együttműködés, a hálózatépítés és koordináció az Esélyek Háza alapvető feladata. Tevékenységünk másik fele magukra a szervezetekre és az ott dolgozó szakemberekre irányul: érdekvédelmi fórumok, szakmai kerekasztalok, konferenciák tréningek, továbbképzések formájában. A hálózatépítés folyamatos, és egyre bővül partnereink listája. Szerencsére a polgármesterek jelentős része támogatja munkánkat. Az ön elhivatottsága miből ered? Nem akarok patetikus lenni; talán anynyit, hogy a hitem erős motiváció, valamint az is, hogy egyetem után, három diplomával, én is voltam munkanélküli, és tudom, hogy milyen akár ideig-óráig szembenézni a társadalmi periféria kérdéseivel. Egyetértés övezi a jelnyelvi törvényt Beszélgetés dr. Páva Hannával, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Fogyatékosügyi és Rehabilitációs Főosztályának vezetőjével Sok küzdelem árán jött létre ez a törvény? A Siket és Nagyothallók Országos Szövetsége már tíz éve fáradozik azon, hogy legyen egy olyan jogszabály, amely elismeri a siketek által használt jelnyelvet. Ehhez tudni kell, hogy a magyar gyógypedagógiában hosszú ideig nem volt szabad használni ezt a közlési formát, hanem csak a köznapi nyelven szólva szájról olvasást. Egy idő után már nem volt tilos a jelnyelv, és mostanra jutottunk el odáig, hogy ez a gyógypedagógiában is elfogadott lett. Ez így van rendjén. Ugyanis a ténylegesen, siket, illetve a nagyon súlyos hallássérült ember számára gyakorlatig csak a jelnyelv biztosítja, hogy magas szinten kommunikáljon a társadalommal. Mi változik a törvény életbelépésével? Valóban várható, hogy néhány héten belül megszavazza a parlament? Ritka jelenségnek lehetünk tanúi: ezt a törvényjavaslatot minden parlamenti párt támogatja, tehát konszezussal jön létre. Túl a nemes elv deklarálásán, hogy tudniillik a magyar parlament elismeri a jelnyelvet, illetve ennek kultúráját, két alapvető változást idéz elő az érintettek életében. Az egyik az, hogy a közszolgáltatások igénybevétele során az ügyfél döntheti el, milyen módszerrel akar kapcsolatot teremteni és kommunikálni, például az önkormányzattal, a bírósággal, a rendőrséggel. A bíróságon eddig, ha bármilyen minőségben siketeket hallgattak meg, a bíró döntötte el, hogy tolmács segítsen-e a kommunikációban. Igen ám, de mivel nem minden siket vagy nagyothalló ismeri a jelnyelvet, ezért igen nehézkes volt a kommunikáció. Nos, a törvény élet- 14 ÖN KOR KÉP ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET október

17 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK Szeptember 29-én jelnyelven szólalt fel a parlamentben Kósa Ádám A parlamentben először szólalt meg hallássérült képviselő, az ellenzéki Kósa Ádám beszédét jeltolmácsok fordították a magyar jelnyelv használatáról szóló törvényjavaslat általános vitájában. Szerinte a kormány most jó tanulónak bizonyult. Kósa Ádám fideszes európai parlamenti (EP) képviselő szerint a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló törvényjavaslat a siketek, a nagyothallók és a siket vakok érdekeit szolgálja. Az előterjesztés célja, hogy a magyar jelnyelvet önálló, természetes nyelvként ismerjék el. A társadalmi integrációhoz szükséges a jelnyelv használata. belépésével ez változik, és nemcsak a bíróságok, hanem minden hatóság és közhivatal esetében. A költségek természetesen nem az ügyfelet terhelik ezután sem. A másik terület, amelyet a törvény érint: az oktatás. Úgy tűnik, konszenzus van abban, hogy aki gyógypedagógiai intézetben szegregáltan tanul, kötelező lesz megtanulni a jelnyelvet. Ugyanakkor a gyerek vagy a szülő rendelkezhet arról, hogy a tantárgyakat audtív-verbális módszerrel vagy jelnyelven tanulja meg a diák. Az integrált iskolába járó hallássérült gyerek szülője dönthet arról, hogy a diák elsajátítja-e a jelnyelvet. Amennyiben igény van a jelnyelvtanulásra, az iskola dolga lesz az oktatás megszervezése. A részleteket majd a kormány dolgozza ki. Mikortól várható a törvény teljes körű alkalmazása? Egyes rendelkezései már jövőre, illetve 2011-ben életbe lépnek. A teljes körű alkalmazás 2017-től várható. Ekkora lesz annyi kiképzett tanár, aki jelnyelvet tud oktatni. Személyes sikerének is érzi a törvény létrejöttét? Sokan dolgoztunk rajta, itt a minisztériumban is. Az érintettekkel közös a sikerünk. Nem segítségre, hanem a döntésekben való részvételre van szükségünk Semmit rólunk nélkülünk! Az European Youth Centerben rendezték szeptemberben azt a nemzetközi konferenciát, amely a fogyatékossággal élő személyek jogtudatos magatartásának elősegítésével, megerősítésével foglalkozott. A konferencia házigazdája a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége, a SINOSZ volt, fővédnöke Greg Dorey brit nagykövet, valamint dr. Szabó Máté az állampolgári jogok országgyűlési biztosa. Az eseményről dr. Purda Zsuzsánna számol be. Köszöntőjében Szabó Máté arról beszélt, hogy az emberi jogok fejlődése mára a speciális jogok elismerése felé mozdult. Az válik egyre fontosabbá számunkra, hogy mindenki egyforma esélyekkel induljon az életben és élhessen emberi jogaival mondta. A Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól Szóló ENSZ Egyezmény amelyet Magyarország ratifikált elsőként a világon nem hoz létre új jogokat. Célja, hogy megvédje és biztosítsa minden emberi jog élvezetét a fogyatékos személyek számára hangsúlyozta Greg Dorey brit nagykövet magyarul megtartott nyitóelőadásában. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kormányoknak sürgős intézkedéseket kell tenniük a helytelen, jogsértő gyakorlatok, szokások és intézmények felszámolására. Dr. Kósa Ádám, a SINOSZ elnöke, az első siket képviselő az Európai Parlamentben A SINOSZ szerepe a fogyatékossággal élő személyek jogtudatos magatartásának ösztönzésében címmel tartott előadást. Benne arra hívta fel a figyelmet, hogy az ENSZ Egyezmény csak lehetőség és nem megoldás a fogyatékossággal élő személyek jogainak érvényre juttatásában. Új stratégiát sürgetett, amely az oktatás és a jelnyelv területén kell, hogy változást hozzon. Az információhoz való hozzáférés és a kommunikációban való részvétel lehet az egyik közös pont a különféle szervezetek együttműködésében. Hangsúlyozta a fogyatékossággal elő személyek alapvető követelését, miszerint nem segítségre van szükségük, hanem arra, hogy érdemben részt vehessenek az őket érintő döntések meghozatalában, azaz: Semmit rólunk nélkülünk! A konferencia idejére jelent meg Emberi Jogok. Igen! címmel a fogyatékossággal élő személyek jogaival kapcsolatos képzési kézikönyv magyar nyelvű változata a SINOSZ kiadásában. A kézikönyv célja, hogy az ENSZ Egyezményt megismertesse az emberekkel. A könyv jól áttekinthető, könnyen használható, alapvető forrást biztosít az emberi jogok képviseletével, azok oktatásával, és a neveléssel foglalkozóknak munkájuk eredményessé tételéhez. A Siket ember és az Emberi Jogok című helyzetjelentést, amelyet egy világméretű felmérés kapcsán készítettek, Allen Colin (WFD Siketek Világszövetsége), a projekt koordinátora mutatta be. Svéd kezdeményezésre az emberi jogok alakulását mérték fel a fejlődő országok siketei körében. Colin szerint teljesen árnyalt képet nem sikerült kapni, mivel néhány szervezet vélhetőleg jobb színben tüntette fel a helyzetet, egyrészt azért, mert szégyellik a körülményeiket, másrészt mert félnek, hogy a kormányzat megvonja tőlük emiatt a támogatást. A felmérés eredményeit értékelve beszélt néhány nagyon súlyos jogsérelemről, például arról, hogy egyes országokban nem tekintik őket egyenlő állampolgároknak, nem vezethetnek gépkocsit, nem szavazhatnak, nem alapíthatnak családot, és nagyfokú közöttük az írástudatlanság. A fórum résztvevőinek kétharmada siket személy volt. Magyar és nemzetközi jelnyelvi tolmácsok működtek közre, hatalmas képernyőkön jelent meg magyarul és angolul az írott szöveg, szinkronban az előadásokon elhangzottakkal. A hallók számára pedig fülhallgatón, több nyelven biztosították a megértést. A MAGYAR HELYZETRŐL Rauh Edit esélyegyenlőségi szakállamtitkár jó hírrel kezdte előadását: egy-két héten belül dönt a parlament a jelnyelvről szóló törvény elfogadásáról, amelyet valamennyi párt egyöntetűen támogat mondta. A várható szabályozásból néhány példát említett: a jelnyelv mint nem beszélt nyelv - a nyelvi identitás része, a magyar jelnyelv pedig önálló kisebbségi nyelv kell, hogy legyen ban kezdődött meg a jelnyelvi tolmácsszolgáltatás országos hálózatának kiépítése, ettől kezdve nem tanfolyam, hanem szakképzés útján sajátítható el a jelnyelv, és hamarosan elkészül a tolmácsok országos névjegyzéke tette hozzá ÖN KOR KÉP ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET október 15

18 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK től első osztálytól kétnyelvű oktatást kell biztosítani a siket gyermekeknek és szüleiknek is! ha ezt legalább öt szülő kezdeményezi az iskolában. A törvény elfogadásával kapcsolatosan hangsúlyozta, hogy több más törvény módosítása is indokolttá válik, így például a fogyatékossággal élő személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról, az önkormányzatokról, a hatósági eljárásokról, a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény. Ez utóbbi kapcsán a szakállamtitkár elmondta, hogy 2010-től fokozatosan kötelező lesz két óra időtartamonként emelni a közszolgálati műsorokban a feliratozással ellátott adásidőt, így 2015-re eljutunk a teljes műsoridő kommunikációs átalakításához. A híreket azonban már 2010-ben teljes időben felirattal kell ellátni. HELYZETJELENTÉS A VILÁGBÓL Svéd kezdeményezésre világméretű felmérés készült az emberi jogok alakulásáról a fejlődő országok siketeire vonatkozóan. A kérdőívet a világ 7 régiójába, 123 országba juttatták el. 93 országból érkezett válasz, amelynek alapján készült el a nemzetközi jelentés. A kérdőívben négy alapvető szempontot vizsgáltak: a jelnyelv és a siketkultúra tisztelete megvalósul-e, van-e kétnyelvű oktatás, működik-e a törvény előtti egyenlőség, a diszkrimináció tilalma, milyen a hozzáférés a jelnyelvi tolmácsoláshoz. Ezek bármelyikének hiánya vagy akadályoztatása esetén ugyanis mindenképpen sérülnek a siketek emberi jogai. A siket emberek jogainak biztosítása középpontjában a jelnyelv áll, és legfőbb cél, hogy nyelvi kisebbségi jogaikat kiharcolhassák. A jelentés szerint csak 44 országban ismerik el nyelvként a jelnyelvet. Az oktatás területén a jelnyelv használatával kapcsolatban az az általános tendencia (88 országban), hogy biztosítják a siket gyermekek oktatását, főként külön iskolában, és csupán 23 országban létezik kétnyelvű jelnyelven is történő oktatás, ami rendkívül fontos a gyermekek számára, hiszen saját nyelvüket nem használhatják. Ahhoz, hogy a kétnyelvű oktatás megvalósulhasson egyrészt a jelnyelv önálló nyelvként való elismerése, másrészt szakképzett jelnyelvi tolmácsok megléte szükséges. Ilyen képzés a felmérésben érintett országok közül csak 43-ban van, és csak 32- ben fizeti őket a kormányzat, a többiben a siketszervezetek finanszírozzák őket. Mobilitás Ifjúsági Hét A tavalyi Európai Ifjúsági Hét sikerei után idén október között a Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat ismét szakmai programokkal, rendezvényekkel hívta fel a fiatalok és a társadalom figyelmét az ifjúságra, az ifjúsági szakmára. A Mobilitás Ifjúsági Hét központi eseménye az Országházban megrendezett Parlamenti Ifjúsági Nap volt, amelyet Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke és Herczog László szociális és munkaügyi miniszter nyitottak meg. A parlamenti esemény fő témája az Európai Unió és a magyar ifjúság volt. Az ifjúsági napon a fiatalok, ifjúsági szervezetek képviselői és ifjúsági szakemberek mellett az európai, országos és helyi politikusok, illetve egyéb állami, önkormányzati döntéshozók is képviseltették magukat. A rendezvényen a politikai döntéshozók felszólalását dr. Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának összegzése zárta. A Parlamenti Ifjúsági Nap levezető elnöki posztját Rauh Edit, a szociális tárca esélyegyenlőségi szakállamtitkára látta el. Az Európai Bizottság döntése értelmében tavaly novemberben rendezték meg az Európai Ifjúsági Hetet, amelynek fő célja a fiatalok aktív részvételének ösztönzése, valamint a saját jövőjükkel kapcsolatos elképzeléseiknek, elvárásaiknak, eredményeiknek bemutatása a magyar és európai döntéshozóknak. A Parlamenti Ifjúsági Nap a bizottság célkitűzéseivel párhuzamban lehetőséget teremtett a magyar fiatalok számára a döntéshozóikkal való párbeszédre. A Mobilitás és az együttműködő partnerei tették lehetővé azt, hogy az ország számos pontján érdemi diskurzus indult el a fiatalokat érintő kérdések megvitatásában. Zánkán tanácskozott a Magyar Ifjúsági Konferencia A Gyermek és Ifjúsági Centrumban tartotta ülését a Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK). A magyar ifjúság legmagasabb szintű közös fórumának képviselői megfogalmazták: a határon túli magyar ifjúsági szervezetek alapvető érdeke, hogy programjaik, célkitűzéseik végrehajtásához a magyar államtól kapott támogatások hatékonyabb felhasználása érdekében javaslattételi jogot szerezzenek. Rauh Edit szakállamtitkár és Bodor Tamás főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) tartott tájékoztatót a kormányzat ifjúsági szakmai tevékenységéről. Veres Judit igazgató az FSZH Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat a MIK-et segítő, a határon túli és magyarországi ifjúsági tagszervezetek az aktuálisan elvégzett munkájukról számolt be. Szórád Gábor, a MIK Állandó Bizottságának elnöke tájékoztatójában hangsúlyozta az önkéntesség szerepét és bemutatta a stratégiai célok megvalósulásának helyzetét. A MIK módosította szervezeti és működési szabályzatát, elfogadta szakmai-etikai kódexét, illetve a titkárság tevékenységével kapcsolatos feladatmegosztást és munkarendet. A fiatalok aktuális kérdésekről konzultáltak a magyar Külügyminisztérium, az Oktatási és Kulturális Minisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal képviselőivel, és szekcióüléseken foglalkoztak a tagszervezetek közötti kapcsolatépítéssel. Bővebben lásd: html?cikk_id= A mellékletet írta és szerkesztette: Szegvári Katalin Készült a Szociális és Munkaügyi Minisztérium megbízásából.

19 TERÜLETFEJLESZTÉS A kapcsolat, a lehetőség Közös önmagában gondolatok is rendkívüli erő Kis gyerek, kis gond nagy gyerek, nagy gond szól a mondás, amely igaz talán a városokra is. A nehezedő gazdasági körülmények, a munkahelyek megszűnése, a támogatási lehetőségek beszűkülése új utak keresésére kényszerítik a polgármestereket, hogy polgáraik számára valamennyire megkönnyítsék az életet. A két megyei jogú város, Eger és Szolnok egyaránt a gazdasági kapcsolatok megújításában, új lehetőségek felkutatásában és a turizmus fejlesztésében látja a kivezető utat. Mindkét helyen konferencia rendezésével segítették a helyi gazdasági élet szereplőit, hogy találkozhassanak lehetséges üzletfeleikkel. Egyengetik az utat, hogy minél több partnerkapcsolat jöhessen létre, igyekszenek tanulni mások, akár külföldiek tapasztalataiból. Mindkét városban tudják és figyelnek arra, hogy a kultúra is fontos része a település életének. Közben pedig nem feledkeznek meg a fiatalokról sem, hiszen megtartásuk a jövő záloga. Kibővítjük a turisztikai szezont Nyitottnak kell lenni Egerben A Kárpát-medence kincsei címmel rendeztek gazdasági konferenciát szeptemberben. Ennek része volt az az üzleti találkozó, amelyen nyolc ország vett részt és egy szakkiállítás is szerepelt a programban. A cél a negatív tendenciájú gazdasági folyamatok közepette a közeli új piacok, lehetőségek felkutatása és megteremtése, kihasználva a Kárpát-medencében évszázadok alatt kialakult gazdasági és kereskedelmi hálózatok együttműködését Egerrel. A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a megyei jogú város gazdag programmal várta az érintetteket. Habis Lászlót, Eger polgármesterét kérdeztük az eseményről. Idén szerveztük meg először a rendezvényt, de ezentúl minden páratlan évben hasonló programokat, a páros években pedig olyan kulturális eseményeket tervezünk bemutatni, amelyek az előző időszakban a legnagyobb sikert érték el. Sok és sokféle program volt, világi és egyházzenei koncertek, kiállítások, színházi előadások. Szerepet kapott a Dobó téren a Kárpát-medence hagyományos termékeinek vásárral és kulturális programokkal kísért bemutatója. Szeretnénk, hogy intenzívebb kapcsolataink legyenek a közeli térségekkel: Ausztria, Horvátország, Románia, Szlovákia, Szerbia, Szlovénia és Ukrajna kapott meghívást egy-egy előadásra. Van testvérvárosunk Szlovákiában, Csehországban, valamint Dél- Lengyelországban, Gyergyószentmiklós is ebbe a körbe tartozik. A város újrapozicionálására törekszünk. Szinte karnyújtásnyi közelségben vannak, ami lehetővé teszi, hogy intenzívebbé váljon köztünk az összeköttetés. De nemcsak velük. Például az összes külpolitikai nehézség ellenére viszonylag rendszeres a kapcsolatunk Kassával. Bár uniós tagország vagyunk, de még messze a varrat nélküli Európától. Pontosan ezért látunk mi a szomszédainkkal együttműködési lehetőséget a turizmusban, környezetvédelmi és egyéb projektek keretében. A lengyelek komoly szimpátiát éreznek Magyarország iránt, és ez potenciális lehetőséget tartalmaz a jövőre nézve. Talán kevés országban lehetne olyan könnyen üzleti sikert elérni, mint Lengyelországban. A konferenciánk országos és nemzetközi részvételű volt a szakember találkozókat a kamarák szervezik, tulajdonképpen valamennyi környező országból érkeztek üzletemberek, fellendítettük a szakmai turizmust. Maga az idegenforgalom két konferenciaterületen is szerepet kapott. Az egyik a volt és a jövőbeni kulturális fővárosokkal foglalkozott, Nagyszeben, Isztambul és Pécs volt a meghívott. Másrészt előadások hangzottak el a tematikus utakkal kapcsolatban. Úgy, mint a Kárpát-medence új El Camino zarándoklatával, a Mária Úttal, ez 1400 kilométeren Mariazelltől Csíksomlyóig halad; több mint zarándokút: turisztikai-kulturális program. Elsősorban a kétoldalú tematikus utakkal vártúra, bortúra, wellness túra kívánunk foglalkozni. Ezekre nagy szükség van, mert közösen lehet ajánlani, másrészt az ilyen határon átnyúló turizmus segít a gondok megoldásában is. A rendezvény során megnyílt a lehetőség a turizmusban megjelenő digitális technológiák megismerésére. Az előadókat tekintve európai kitekintésben gondolkodtunk, a résztvevőket pedig magyar és környékbeli országokból vártuk. Honnan kaptak a rendezvényhez támogatást? Széles körben segítették a törekvésünket. A legnagyobb összeget a Nemzeti Kulturális Alaptól, a konferenciákhoz a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumtól nyertünk pályázati pénzt és az Agrármarketing Centrum is dotálta a rendezvényt. A Hungarofest a kulturális programok előkészítésében és népszerűsítésében dolgozott nekünk, ez sok szakmai és anyagi segítséget jelentett. Összességében több mint 30 millió forintnyi támogatást kaptunk a programhoz, amelynek az összköltsége meghaladja az 50 milliót. Milyen kézzel fogható eredményre számítanak? Eger életében fontos az idegenforgalom, és úgy tapasztaltuk, hogy az idén részint a belföldi turizmus tartotta életben a szakmát, részben pedig a környező országok, ebbe beleértve Lengyelországot, ahonnan rengeteg turista érkezik hozzánk. Célunk a szezon hosszabbítása Egerben, ahol a szeptember október még erős szokott lenni, elsősorban a konferenciaturizmusban, most, mint ahogy a gazdaság egésze ez a szektor is megbicsaklott. A húzó, dinamizáló területeken látszódnak a legnagyobb bajok. Nem vagyunk messze a határoktól: a szlovák határ 50 kilométerre van, az ukrán sincs mesz október ÖN KOR KÉP 17

20 TERÜLETFEJLESZTÉS szebb 120-nál. A határok nélküliséget szeretnénk érvényre juttatni. Tudjuk, hogy a nagypolitikában hűvösebb szelek fújnak, de azt is tapasztaljuk, hogy a közvetlen önkormányzati vagy kamarai, illetve a gazdasági szereplők közötti szerves kapcsolat létezik, és reményt ad arra, hogy itt a térségben ez eredményes legyen. Kissé a kormányzati politikát hiányolom a folyamatból, hangsúlyt kellene adni ennek az együttműködésnek. Tervez Eger városa határon átnyúló projektet, vagy létezik-e már ilyen? A térségben van ilyen program a várak között, azután vannak természetvédelmi jellegű együttműködések, közlekedésfejlesztési projektek szlovák magyar relációban. Dolgozunk most egy kulturális alapú városfejlesztésen, ami egyfajta hálózatos együttműködést kell, hogy jelentsen az önkormányzatok között, és ebbe éppen a testvérvárosainkat igyekszünk bevonni. Voltak a turizmusban, a turisztikai tájékoztató rendszerben korábban is ilyen típusú közös munkáink például francia és görög partnerekkel, fontos a nemzetközi tapasztalat megszerzése. Példa erre német testvérvárosunk, a Stuttgart melletti Esslingen, amely a karácsonyi időszakban hangulatos középkori vásárt rendez. Mi nyári programként szervezzük a középkori vigasságokat, fenn, a Várban A Dobó tér pedig egy középkori piac helyszíne, ahol a régi mesterségekkel ismerkedhetnek a látogatók, és kulturális programokban vehetnek részt. Nyitottnak kell lennünk más országok tapasztalataira. Habis László polgármester a konferencián megtartott előadásában ismertette a város fejlesztésével kapcsolatos elképzeléseket. Több mint hárommilliárd forintot kívánnak fordítani funkcióbővítő városrehabilitációra. Kevesebb közterületi autóparkoló lesz, megszüntetve az eddigi sivár képet. Az Eger patak nyomvonala mentén kerékpáros és gyalogos zóna kialakítására kerül sor. A Szúnyogközi híd a Minaret és a Dobó tér közötti kapcsolatot teszi lehetővé. Új gyalogos híd épül a kis-zsinagógánál, ez utóbbi felújítva kiállító teremként szolgál. Nagy lépés a Dobó tér funkcióbővítő átalakítása. Alatta parkoló, raktár és kiszolgálótér lesz, fenn pedig rendezvényhelyszín, időszakos szabadtéri színpaddal. Szerepel a tervek között a városháza és a Dobó tér között szerves kapcsolat létrehozása, a Minorita templom homlokzatának felújítása, a tornyában kilátótér kialakítása, ahova két lift segít feljutni. A város várja a Műemlékvédelmi Igazgatóságtól a Minaret felújítását, a Valida szultána hamam fürdője romjainak rekonstrukcióját. Az Állami Vagyonkezelő Igazgatóság kezelésében lévő egri vár turisztikai fejlesztési koncepciójának kidolgozásában, anyagi terhet is vállalva, részt kívánnak venni, hogy az esti órákban programok sorával, a dézsmapince feltárásával a török kert vendéglátó funkcióval gazdagodjon. Az Egerbe látogatók számára is fontos lépés, hogy az érseki palota eddig zárt főépületében állandó turisztikai központot nyit az érsekség; a kertben pedig új épület várja majd a hangversenyekre, operaelőadásokra kíváncsiakat. Szeretnék, ha az egriek is egyre jobban éreznék, hogy a város segíti őket és figyel a fiatalokra. Erre szolgál majd a kismamabérlet, és a polgármesteri hivatalban lesz egy munkatárs, aki segíti, tájékoztatja a támogatási lehetőségekről a fiatal házasokat, hogy kiérdemeljék a családbarát jelzőt. A városfejlesztés mellett fontos a jó közérzet is A szeptemberben megrendezett Szolnoki Gazdasági Napok eseménysorozat két napja alatt hat helyszínen, tíz témában, tíz konferenciát tartottak kiállítással és sok kísérőprogrammal egybekötve. A rendezvénynek több célja is volt: a friss információk helybe hozatala, a gazdasági döntéshozókkal való találkozás biztosítása, de ugyanilyen fontos volt, hogy a város és a megye vállalkozói lehetőséget kapjanak új gazdasági kapcsolatok kialakítására. Az egyik, talán legérdekesebb és igen sok területet érintő témakör a Szolnok épül program volt. A város 14 milliárd forintos fejlesztéssel újul meg, aminek eredményeként a turizmus, az oktatás és a gazdaság fellendülését remélik, az itt lakók pedig egy élhetőbb, szerethető, megtartó település létrejöttét várják. Szalay Ferencet, Szolnok megyei jogú város polgármesterét, országgyűlési képviselőt faggattuk, milyen lehetőségeket lát a programban, és milyen további tervek készültek, hogy Szolnok megtarthassa vezető szerepét a megyében, munkát tudjon biztosítani, és ezzel maradásra bírni a lakosokat. A szolnoki ember mindig képes felállni a földről és újrakezdeni. Tizenháromszor pusztult el járvány, tűzvész, háború során a település, és mindig megújult ban indult a Szolnok épül program, hogy az új beruházások segítségével megállítsa az elszegényedést kisés középvállalkozás van. Az ipari parkban 26 cég működik, beszállítóval állnak kapcsolatban. A svájci Stadler nagy beruházásra és fejlesztésre készül a vonatgyártás terén. A Gazdasági Napok az első ilyen rendezvényünk volt; tervezzük, hogy minden évben megszervezzük. Szeretnénk, ha a megyében is tudnánk lehetőséget teremteni a vállalkozóknak a bemutatkozáshoz, a partnerkereséshez. Szolnok az ország közepén van, jó a közlekedésünk, erősek a logisztikai adottságaink, amelyekre tudunk építeni. A Ferihegyi repülőtér 40 percnyire, a főváros másfél órányira van tőlünk. Ha megépül a négysávos M8-as út, ami 2015-re mindenképpen várható, ez az idő még jobban lecsökken. A vasútközlekedésünk szerintem az egyik legjobb az országban. Az utak közelében vannak területeink, amelyek raktárbázis, logisztikai központ kialakítására kiválóan megfelelnek. Egy már működik a Szolnoki Ipari Park és Logisztikai Szolgáltató Kft. keretein belül. Van itt MÁV Kombi terminál is. Tehát már fogadunk különböző országokból érkező szállítmányokat, amelyeket innen osztunk tovább. Ezek közé tartozik a kínai Hanan tartományból érkező áru is? Igen. Hanan tartománnyal például szoros és jó a kapcsolatunk, nekik itt van a középeurópai elosztó központjuk. Már jó ideje tárgyalunk velük további együttműködési lehetőségekről is. A kínai fél szeretné, ha a zöldség- és gyümölcstermesztésben, a gyümölcslékészítésben is kooperálhatna velünk. Speciális, kínai konyhák által kedvelt növényekről van szó. Tárgyaltunk már öszszeszerelő üzemekről is, a kis- 18 ÖN KOR KÉP október