A közösségi internet-hozzáférés lehetőségei kistelepüléseken

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A közösségi internet-hozzáférés lehetőségei kistelepüléseken"

Átírás

1 Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Kar Szociológia és Társadalompolitika Intézet A közösségi internet-hozzáférés lehetőségei kistelepüléseken Készítette: Miskolczi Erna Társadalmi tanulmányok szak Regionális- és településfejlesztés szakirány Szakszeminárium-vezető: dr. Futó Péter

2 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS INTERNET ÉS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM AZ INTERNET TÁRSADALMI HATÁSAI AZ INTERNET TERJEDÉSE A DIGITÁLIS MEGOSZTOTTSÁGTÓL A DIGITÁLIS ESÉLYEGYENLŐSÉGIG KISTELEPÜLÉSEK ÉS AZ INTERNET KÖZÖSSÉGI INTERNET-HOZZÁFÉRÉS SAJÁT KUTATÁS HIPOTÉZISEK KUTATÁSI MÓDSZER A KÉT TELEPÜLÉS BEMUTATÁSA EREDMÉNYEK A DRÉGELYPALÁNKI TELEHÁZ MŰKÖDÉSE A TELEHÁZ FUNKCIÓI A KISTELEPÜLÉSEN Hozzáférés Hozzáértés Hozzáállás KÖVETKEZTETÉSEK IRODALOMJEGYZÉK MELLÉKLETEK INTERJÚVÁZLAT KÉPEK A DRÉGELYPALÁNKI TELEHÁZRÓL

3 1. Bevezetés Szakdolgozatom témája az információs társadalommal kapcsolatos egyenlőtlenségek egyik dimenziójának, a kistelepülések digitális szempontból hátrányos helyzetének bemutatása, illetve az ennek csökkentésére szolgáló közösségi internethozzáférési helyek lehetőségeinek feltérképezése. Az internethasználat egyre fontosabbá válik az élet minden területén, sokszor elengedhetetlen, hogy a világhálón keresztül intézzük különböző ügyeinket. Azáltal, hogy a digitális egyenlőtlenségek a hagyományos egyenlőtlenségek mentén alakulnak ki, az olyan, már eleve leszakadó csoportokat, mint a kistelepülések, még inkább fenyegeti a lemaradás veszélye. Ha nem tesznek valamit annak érdekében, hogy kihasználják az internet által kínált esélyt a felzárkózásra, akkor könnyen az új technológia áldozataivá válhatnak. Ezért egy kistelepülés számára komoly lehetőséget jelent egy közösségi internet-hozzáférési hely kialakítása, hiszen megszüntetheti a pénzügyi, kognitív és motivációs gátakat, ami miatt az emberek eddig nem váltak aktív használóvá. Vagyis amellett, hogy a helyi lakosok számára garantálja a fizikai hozzáférés lehetőségét, és az ott dolgozó munkatárs segít a számítógépek és internet használatában, az internet intézményesült keretekbe foglalása egy kistelepülés lakói számára felhívhatja a figyelmet a használat relevanciájára. Ezáltal nagyobb eséllyel kapcsolódnak be az információs társadalomba, és kapnak lehetőséget a felzárkózásra. A World Internet Project kutatásai alapján megállapítható, hogy Magyarországon a településtípus szerint komoly egyenlőtlenségek figyelhetőek meg az internet-hozzáférés és használat terén. Bár a hozzáférés nőtt a községekben is az évek során, az arányszámok nem változtak, hiszen a városokban szintén dinamikusan nőtt a hozzáférők száma. Míg a budapesti háztatások 47%-ában volt internet-előfizetés ben, ez az arány községekben 27%, tehát a települési lejtő továbbra is jelentős. (WIP, 2007) A magyar lakosság egyötöde él községben, amelyek jelentős lemaradásban vannak a szélessávú internet-hozzáférést illetően ben a magyarországi települések 28,6%-án volt lehetőség a szélessávú internet használatára, 2006-ra ez az arány 88,6%, vagyis ma már a kistelepülések nagy részén is megvalósult a szélessávú lefedettség, ám ez a legtöbb esetben 2 éves késéssel jelentkezett a városokhoz képest, ahol már korábban is hozzáfértek a jobb technológiához. (www.nhh.hu) A kistelepülések digitális szempontból való hátrányos helyzete tehát fontos társadalmi probléma, a digitális esélyegyenlőség megteremtése kihívások elé állítja a 3

4 kormányokat és a civil szervezeteket. Az e-befogadás lényege, hogy az internet korszakában ne csak a fiatalok, magasan képzettek, magas jövedelműek, és a városlakók élvezhessék előnyeit, hanem az idősebbeket, távoli falvakban élőket, szegényebbeket, iskolázatlanabbakat se zárják ki ebből.(inforum- ITTK, 2008) A témaválasztásnál személyes okok is vezéreltek amellett, hogy szociális és gazdasági szempontból fontos és aktuális probléma a kistelepülések felzárkóztatása, és ennek lehetséges eszköze az információs és kommunikációs technológiák felhasználása. Egy Nógrád megyei kistelepülésen élek, így közvetlenül tapasztalom, hogy rengeteg felnőtt ember van, aki kimarad az információs társadalomból. Ennek pénzügyi okai és a használathoz szükséges tudás hiánya mellett, a legnagyobb gondot az okozza, hogy nincs társadalmi igény az internet használatára, nem látják be annak fontosságát, egyszerűen nem vesznek tudomást arról, hogy a világ megváltozott. A településen 2004-ben megkezdte működését a teleház, ami arra hivatott, hogy megváltoztassa ezeket a gátakat. Dolgozatom ennek a közösségi hozzáférési helynek a fontosságát kívánja bebizonyítani, felmérni, hogy valóban betölti-e funkcióit, illetve megpróbál választ keresni arra a kérdésre, hogy a vajon a pénz, tudás hiánya az oka annak, hogy az elmaradott területeken kicsi az igény az internetezésre, vagy a motivációs okok a leginkább visszatartó tényezők. A dolgozat első része a téma mélyebb megismerését szolgáló és fogalmi keretbe helyező jelenségek bemutatása. Az internet és a társadalom kapcsolatát először az információs társadalom fogalmával, az internet társadalmi hatásaival és terjedésével mutatom be, majd néhány digitális egyenlőtlenséghez kapcsolódó fogalmat ismertetek, mint a digitális szakadék, digitális megosztottság. Ezt követően a kistelepüléseken élő emberek digitális szempontból hátrányos helyzetéről és az internet ezeken a településeken való elterjedéséről, majd a közösségi internet-hozzáférés magyarországi helyzetéről számolok be. A dolgozat második fele két Nógrád megyei kistelepülésen készített interjúk és a közösségi hozzáférési helyen végzett résztvevő megfigyelés alapján, megkísérli bebizonyítani, hogy a legnagyobb gátja a nem internetezésnek ezeken a településeken az érdektelenség, a motiváció hiánya. A másik feltételezés, hogy ezen az akadályon a teleház segíthet, vagyis a közösségi hozzáférési helynek jelentős szerepe van abban, hogy felkeltse a lakosság érdeklődését az internetezéssel kapcsolatban. 4

5 A dolgozat nem tér ki részletesen az internetezés magyarországi helyzetére, amelyről számos kvantitatív kutatás beszámol, illetve az információs társadalommal kapcsolatos fogalmi viták és elméletek ismertetésére. 2. Internet és társadalom 2.1 Információs társadalom Az információs társadalom jelenségével foglalkozó szakirodalmat fogalmi zűrzavar jellemzi. Az 1960-as évektől a termelés, a foglalkoztatottság és a fogyasztás alapszerkezete megváltozott, ami pedig az ipari társadalmat felváltó új társadalmi minőség létrejöttét eredményezte. Az információs társadalom kifejezés ezzel egy időben keletkezett, de csak az 1980-as évektől vált használatossá. Nincs egységesen elfogadott definíciója, hiszen, mivel gyűjtőfogalomról van szó, valódi jelentésének megértéséhez szükséges minden alrendszerére kiterjedő elemzése. (Z. Karvalics, 2005) A különböző definíciók különböző nézőpontból (technológiai, gazdasági, foglalkozási, térszemléletű, kulturális) vizsgálják a társadalmat és illetik az információs jelzővel, attól függően, hogy milyen jelenséget állítanak középpontba, hogy mit tekintenek újnak. (Webster, 2007) Castells szerint az információs társadalom az emberi együttélés új módja, ahol az információ hálózatokba szervezett előállítása, áramlása, tárolása játssza a központi szerepet. A hálózatosodás hatással van az élet minden területére, a termelési viszonyokra, a kultúrára, a hatalomra, az idő fogalmára. (Castells, 2005) 2.2 Az internet társadalmi hatásai Az információs társadalom korában az információ a legnagyobb hatalom, az információ birtoklása jelenti a tudást. Mivel ehhez a modern info-kommunkációs eszközök, főleg az internet segítségével lehet leggyorsabban, leghatékonyabban hozzájutni, hátrányba kerül az az egyén, aki nem rendelkezik az ilyen eszközökkel, vagy nem tudja ezeket használni, illetve az is, aki nem tudja a rendelkezésére álló információt a számára leghatékonyabb módon felhasználni. Azt a feltevést, hogy az 5

6 internetezés előnyt jelent a használó számára, azzal bővítheti tudását és javíthat helyzetén, a kutatók elfogadják. (Lengyel et al., 2003) Egyes társadalomtudósok szerint az internet elterjedésének következménye, hogy alapvetően átalakul a társadalmi, gazdasági, kulturális élet. Feltételezik, hogy nagyobb hatása lesz a társadalomra, mint a régebbi kommunikációs technológiáknak, mint pl. a televíziónak. 1 A meglévő társadalmi különbségek befolyásolják, hogy kik azok, akik hozzáférnek az új eszközökhöz, másrészt viszont az internet lehetőséget ad arra, hogy megváltoztassa a régi egyenlőtlenségeket, tehát a kapcsolat kétirányú.(bognár-galácz, 2004) Vagyis a számítógépekkel kapcsolatos tudás következtében az emberek javíthatnak jövedelmi helyzetükön, ugyanakkor aki számítógép-használó, nagyobb eséllyel eleve magasabb társadalmi státusú. (Lengyel et al., 2003) Wilson szerint három álláspont alakult ki azzal kapcsolatban, hogy az internetnek milyen társadalmi hatásai lesznek. Az optimista álláspont szerint pozitív hatása lesz, hiszen az idő folyamán egyre olcsóbbá válik a hozzáférés, egyre több tartalom lesz majd elérhető, egyre szélesebb rétegek kapcsolódnak be, így azok is hozzáférnek, akik addig nem engedhették meg maguknak. Az internet adta lehetőségek kihasználásával, a rosszabb helyzetben lévő társadalmi csoportok javíthatnak helyzetükön, társadalmi-gazdasági előnyökhöz jutnak majd, így kiegyenlítődnek a különbségek a rétegek között. (Wilson, 1999; Norris, 2001) A második csoportot a pesszimisták képviselték, akik úgy gondolták, az internetet elsősorban az eredetileg is jó társadalmi pozícióban levők fogják használni, így őket még nagyobb előnyökhöz juttatja az új technológia. (Wilson, 1999) A penetráció egyszer csak megáll, így lesznek olyanok, akik kimaradnak az új technológia nyújtotta előnyökből, így fennmaradnak a társadalmi-gazdasági-kulturális különbségek. (Norris, 2001) A harmadik nézetet a realisták képviselik, akik szerint nem a technológia változtatja meg a társadalmat, hanem a társadalomnak lehet hatása a technológiára, vagyis a különböző társadalmakon múlik, hogyan használják fel saját érdekükben az új technológiát. (Wilson, 1999) Léteznek szkeptikusok is, akik úgy vélték, hogy az internetnek nem lesz komolyabb társadalmi hatása (Norris 2001). 1 6

7 Mára az internet vált az információszerzés elsődleges forrásává, a társadalmi kommunikáció színterévé, elengedhetetlen az oktatásban, egyre fontosabbá válik a munka és az állampolgári jogok gyakorlásának területén is. 2.3 Az internet terjedése Az internethasználat rohamosan terjed a világban, sokkal gyorsabban, mint bármelyik kommunikációs technológia valaha. Ahhoz, hogy a világon 55 millió felhasználót elérjen, a telefonnak 74 évre, a rádiónak 38 évre, a számítógépnek 16 évre, a televíziónak 13 évre volt szüksége, míg az internetnek 4 év kellett mindössze. (Molnár, 2002) Ám az internet, mint ahogyan az innovációk általában, nem egyforma ütemben terjed a világ területein, illetve az egyes országokon belül. Vannak olyan területek, rétegek, csoportok, akikhez sokkal később jut el az új technológia. Rogers szerint az innovációk elterjedése kommunikációs folyamat eredménye. Az egyének csoportokba rendezhetőek aszerint, hogy mikor adaptálják az új technológiát, ugyanis különböző társadalmi csoportok eltérő időpontban veszik át az újítást. Az innovációk elterjedésének több szempontját lehet vizsgálni. Rogers figyelembe veszi magának az innovációnak a természetét, jellegzetességeit, a kommunikációs csatornát, amelyen keresztül végbemegy, a terjedés idejét és a társadalmi rendszert, amelyben terjed az új technológia. (Rogers, 1995) 1.ábra Az innovációk terjedése Forrás: Molnárt idézi Mancinelli, 2007:173 7

8 Az innovációk társadalmi terjedését az adaptációs S görbe mutatja, az internet penetrációja hasonló ütemben megy végbe. Kezdetben az innováció lassan terjed. Kutatások kimutatták, hogy a korai adaptálók általában iskolázottabbak, jobb módúak az átlagnál, nyitottabbak az új dolgok iránt, ők a lakosság 15%-t teszik ki. Bizonyos idő elteltével a terjedés felgyorsul, mivel szélesebb társadalmi rétegek számára elérhetővé válik a technológia. Az internet esetében ennek oka lehet az árak csökkenése, az infrastruktúra fejlesztése vagy az érdeklődés növekedése. A korai többséget ekkor követi a kései többség. A telítődés szakaszában ismét lelassul a terjedés, ekkor már csak egy szűk csoportok, a lemaradók csatlakoznak, de még mindig léteznek olyanok, akik nem váltak használóvá, vagyis a penetráció soha nem éri el a maximumot. (Molnár, 2002) 2.4 A digitális megosztottságtól a digitális esélyegyenlőségig A kezdeti optimisták úgy gondolták, minden társadalmi réteghez eljut majd az internet és ezáltal csökkennek, sőt eltűnhetnek a különbségek az emberek között, és úgy vélték, hogy az információs társadalom lehet az egyetlen olyan társadalom, ahol nincsenek különbségek az emberek között. Aztán lassan ezek az optimista megközelítések eltűntek, amikor is kezdtek kirajzolódni az élesen elkülönülő különbségek az információs társadalmon belül, ugyanis egyenlőtlenségek minden társadalomtípusban léteznek. (Giddens, 2003:222) A digitális megosztottság fogalma 1997 óta használatos, azokra a társadalmi különbségekre utal, amelyek az új technológiai eszközökhöz való hozzáférésben mutatkoznak. A jelenség globális, társadalmi és politikai szinten jelentkezhet. (Norris 2001) A fogalom megjelenése előtt is használták már az információ-szegény és információ-gazdag ellentétpárt, és a korai elméletekben hasonlóan dichotóm megközelítés jelenti a digitális megosztottságot. Kizárólag a fizikai hozzáférés alapján különíti el a két csoportot, akiknek van lehetőségük csatlakozni az internethez, és akiknek nincs. Használók és nem használók, tehát információ-gazdagok és információszegények között több dimenzió mentén alakul a megosztottság: foglalkozás, jövedelem, iskolázottság, nem, kor. (Norris, 2001) Az Egyesült Államokban ez az öt dimenzió az etnikai hovatartozással, Európában pedig a regionális elhelyezkedéssel, 8

9 településtípussal egészül ki (Galácz-Molnár 2003), de Magyarországon a szegénység etnicizálódása következtében a nemzetiség is hatással van a használatra. A hozzáférők és nem hozzáférők közötti különbségek különösen a terjedés első szakaszában számítanak igazán, amikor a társadalom nagy része még nem rendelkezik internetkapcsolattal. Így azok, akik elsőként adoptálták az új technológiát, előnyben vannak a nem hozzáférőkhöz képest, hiszen ők hozzáférnek az információkhoz, amikhez mások nem. 2. ábra Az digitális megosztottság értelmezési kerete Forrás: Molnárt idézi Mancinelli, 2007:173 A csupán fizikai hozzáférésen alapuló digitális megosztottság-fogalmat számos kritika éri. Ha csak a fizikai hozzáférés lehetősége miatt lenne megosztott a társadalom, akkor Rogers diffúzió-elméletének megfelelően egy idő után jelentősen csökkenne a különbség a két csoport között, hiszen folyamatosan nő a hozzáférők száma. Várakozásunkkal ellentétben azonban a különbség nem csökken, inkább növekedést mutat. Ahogy terjed az internet, egyre újabb jellegű megosztottság alakul ki, új szempontok szerint formálódik és nő a különbség a hozzáférők és nem hozzáférők között. (Molnár 2002) Ezért ma már a digitális megosztottság differenciáltabb megközelítését alkalmazzák a társadalomtudományban, és kezd eltűnni a digitális szakadék kifejezés, mely csak a fizikai hozzáférés alapján különíti el a társadalmat, hozzáférőkre és nem hozzáférőkre osztva azt. Az internet diffúziójának második 9

10 szakaszában, vagyis a nekirugaszkodás szakaszában, amikor egyre többen kezdik használni azt, a lényeges különbség nem a fizikai hozzáférésben mutatkozik meg, hanem a használók és nem használók között található. A fizikai hozzáférésre hangsúlyt helyező digitális megosztottság-fogalom nem veszi figyelembe, hogy a technológiai változások a társadalmi térben történnek, és az infrastrukturális feltételek biztosításán kívül, több akadálya lehet annak, ha valaki nem él az internet adta lehetőségekkel. Wilson szerint a fizikai és pénzügyi hozzáférésen kívül jelentős szerepe van a kognitív, tartalmi és politikai hozzáférésnek is. Ugyanis, semmit nem ér az infrastruktúra, ha a potenciális felhasználó nem rendelkezik a használathoz szükséges ismeretekkel, ha nem talál olyan információkat, amire neki szüksége lehet, vagy, ha nem képes élni a hozzáférésből adódó lehetőségekkel. (Wilson, 1999) Ezeken kívül még érdemes figyelembe venni az emberek számítógépekbe vetetett bizalmát, az internethez való viszonyulását, hiszen az is visszatarthat sokakat az internetezéstől, ha negatív attitűddel rendelkezik azzal kapcsolatban. Tehát, ahhoz, hogy a digitális megosztottság csökkenjen, szükséges elkülöníteni a hozzáférési szinteket, ugyanis a társadalom különböző rétegeiben a megosztottság eltérő dimenziókban jelentkezik, melyek más-más beavatkozást igényelnek, ezért külön kell megvizsgálni az egyenlőtlenségeket, és külön kell orvosolni azt (Bognár-Galácz, 2004) és a hozzáférés akadályának valódi okát kell megtalálni, nem pedig a formális fizikai hozzáférést biztosítani. A digitális egyenlőtlenség fogalma DiMaggio és Hargittai nevéhez kötődik. Eszerint az, hogy egyenlőtlenül jutnak hozzá a szolgáltatások minőségéhez az emberek, további egyenlőtlenségeket eredményez, ezért felhasználó és felhasználó közötti különbségek a jellemzőek és meghatározóak. Az internet terjedésének előrehaladásával, a diffúzió telítődés szakaszában tehát nem az a lényeges egyenlőtlenségképző, hogy ki az, aki használja és ki az, aki nem, hanem az, hogy ki mire használja, mit csinál a világhálón. Ekkorra a társadalom többsége rendelkezik számítógéppel és internetcsatlakozással, azonban eltérő hatékonysággal használják azt. Mindig előkerül egy újabb minőségi különbség a penetráció növekedésével, ami miatt fennmaradnak a régi egyenlőtlenségek, illetve újabb egyenlőtlenségek alakulnak ki. Az élenjáróknak mindig jobb minőségű számítógépük lesz, könnyebben jutnak jobb minőségű információhoz a magasabb iskolai végzettségűek, akik beszélnek idegen nyelveket, jobb minőségű, vagyis gyorsabb internet-előfizetésük lesz a magasabb jövedelemmel rendelkezőknek. 10

11 A későn csatlakozók nem találják a nekik szükséges tartalmakat, nem férnek hozzá a szegényes társadalmi tőkéjük miatt, elvesznek a számtalan információ között. A digitális egyenlőtlenség fogalma alatt ma már nem csak a fizikai hozzáférésben és azokhoz kapcsolódó tudásban, képességekben megmutatkozó különbségeket értjük. Azok, akik nem használják az internetet, hátrányban vannak az élet számos területén: információk több forrásból való összegyűjtése, kritikai gondolkodás, több csatornán való kommunikáció, az önkifejezés lehetősége a társadalom széles rétegei előtt, hagyományos tartalmak digitális forrásból való kiegészítése. 2 Tehát a digitális megosztottság helyett inkább a digitális egyenlőtlenség fogalma használandó akkor, amikor a felhasználók közötti, másodlagos egyenlőtlenségeket akarjuk figyelembe venni. Még árnyaltabb a kép, ha a digitális esélyegyenlőség fogalmát használjuk. Ez annak az igényével lép fel, hogy a különböző dimenziók mentén jelentkező hozzáférési és használati lehetőségek egyenlően biztosítva legyen mindenkinek. Ez azért szükséges, hogy az internet és a társadalom kétirányú kapcsolatából a kedvezőbb legyen túlsúlyban, vagyis az, hogy a hátrányos helyzetű csoportok javítani tudjanak helyzetükön, és ne az, hogy tovább mélyüljön a szakadék a társadalmon belül. (Kiss, 2007) 3. Kistelepülések és az internet A településtípus az egyik legmeghatározóbb törésvonal Magyarországon az információs társadalomban. Ennek oka az, hogy a hagyományos szociális hátrányok a kistelepüléseken koncentráltan jelen vannak. (Kollányi-Székely, 2006) A kistelepüléseken általában magas a munkanélküliségi ráta, alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkeznek az emberek, a lakónépesség egyre öregebb, hiszen munkahelyek hiányában, valamint a szolgáltatások alacsony színvonala miatt, a fiatal korosztály kénytelen elköltözni a faluból jobb megélhetés reményében. A hátrányos helyzetű kistelepülések nincsenek könnyű helyzetben, hiszen a csekély anyagi források mellett, egyre kevesebb a humán tőke jelenléte az iskolázott, fiatal korosztály elvándorlása miatt. Így egyre kevesebb azoknak a száma, akik tenni akarnak a település fejlesztésért, ezáltal az egyre rosszabb, még hátrányosabb helyzetbe kerül

12 A digitális megosztottság a hagyományos egyenlőtlenségek mentén termelődik újra, kumulatív társadalmi hátrány oka, további egyenlőtlenségek okozója is lehet. (Bognár-Rét, 2005) A hátrányos helyzetű kistelepüléseken a már eleve rosszabb pozícióban lévő csoportok helyzetét tovább nehezíti az, hogy digitális szempontból is hátrányos helyzetben vannak. Az idősek, munkanélküliek, alacsony iskolai végzettségűek, romák körében eleve sokkal alacsonyabb a számítógép- és internethasználat, mint az ellentétes csoportokban. Ennek pénzügyi, kognitív, tartalmi okai mellett súlyosbítja a helyzetet a kistelepülések esetében az, hogy a szélessávú technológia a kistelepülések többségében sokáig nem volt elérhető, pedig a szélessávú internet nyújtja a leghatékonyabb hozzáférést, mivel olcsóbb és sokkal gyorsabb, mint a régi modemes (keskenysávú) internet, melynek további hátránya, hogy nem lehet egyszerre telefonálni és internetezni. Mára ez a probléma kezd megoldódni, hiszen a települések közel 90%-ában elérhető a szélessávú szolgáltatás, ám ezeknek a minősége és sebessége nagyon változó, és a kisebb települések most is hátrányban vannak e téren. 3 Illetve az infrastruktúra kiépülésének megkésettsége miatt eleve később vált elérhetővé a korszerű technológia ezeken a településeken. A fizikai korlátok, illetve a digitális szempontból eleve hátrányos helyzetű csoportok jelenlétének köszönhetően, a kistelepülések hátrányban vannak a városokhoz, főleg Budapesthez képest az internethasználat lehetőségeinek terén. 3. ábra Az internet terjedése egy hátrányos helyzetű társadalmi csoportban Elterjedés mértéke Nekirugaszkodás - II Telítődés - III Az elterjedés görbéje a teljes népességen belül III Korai adaptáció - I I Forrás: empirica, 2001 II Az elterjedés görbéje egy hátrányos társadalmi csoporton belül Idő Forrás: Empirica-t idézi Molnár, 2006:

13 Az IKT eszközöknek, különösen az internetnek kiemelt szerepe van az elmaradott területek felzárkóztatásában. Az, hogy a rurális területeken élő emberek bekapcsolódnak az információs társadalomba, nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a település gazdasági -társadalmi- kulturális életében javulás következzen be. Az internet legyőzi az idő és tér azon korlátait, amelyek miatt a kistelepülések periférikus helyzetbe kerülnek, így a kedvezőtlen közlekedés és gazdaságföldrajzi környezet nem determinálja a kedvezőtlen pozíciót. Az internet lehetővé teszi, hogy az információ mindenhová egyszerre jusson el, vagyis leegyszerűsíti és felgyorsítja az információáramlást, ezért a kistelepüléseknek és lakóinak egyfajta kiugrási lehetőség lehet, hogy képviseltetik magukat a világhálón. Az internet lehetőségeket kínál a társas kapcsolatok, a szórakozás, az oktatás és a munka terén, újfajta kommunikációs csatornaként működik, politikai aktivitást tesz lehetővé. A helyi gazdasági élet fellendülését eredményezheti, hogy a kisvállalkozók könnyen tájékozódhatnak a piaci árak alakulásáról, egyszerűbbé válik a beszerzés. (COFISA, 2008) A kistelepülések esetében az internet eszköz lehet arra, hogy fenntartható, élhető környezetben élhessen a lakosság, ne kelljen elvándorolni a korlátozott számú lehetőség miatt, hogy az itt élő emberek életminősége kielégítő lehessen. Manapság a versenyképességhez elengedhetetlen az internet használata, azonban a hátrányos helyzetű kistelepülések esetében először élhetővé kell tenni a környezetet, aztán lehet versenyképességről beszélni. A szélessávú lefedettség növelése alapvető eszköz a hátrányos helyzetű régiókban élő emberek információs társadalommal kapcsolatos esélyegyenlőségének megteremtéséhez. Ez az első lépés ahhoz, hogy bekapcsolódjanak és ezáltal felzárkózzanak az elmaradott területen élő emberek a társadalomba. Ehhez viszont nem elég csupán a fizikai hozzáférés lehetőségét megteremteni, hiszen a World Internet Project legfrissebb eredményei, és a korábbi évek adatai szerint Magyarországon az emberek nagy része nem a materiális okok miatt nem használja az internetet, a távolmaradásnak kognitív akadálya a van legtöbb esetben. A nem használat okának megjelölése főleg az internet iránti közömbösségre utal. A legtöbb nem használó ugyanis arra hivatkozik, hogy azért marad távol az internettől, mert nincs rá szüksége, illetve nem érdekli. Sokan arra hivatkoznak, hogy nem tudják használni a számítógépeket, így az internetet sem. Ezért az infrastrukturális feltételek biztosítása mellett, szükséges megteremteni az internet használatához szükséges készségeket és 13

14 motivációt is, hiszen az elmaradott kistelepüléseknek esélyt adhat az internet a felzárkózásra. Az infrastruktúra megteremtése mellett, a készségeket is fejleszteni kell, tanfolyamokat szervezni, hogy azok is bekapcsolódhassanak az információs társadalomba, akik nem tudják használni a számítógépeket. Véleményem szerint a jelenleginél nagyobb hangsúlyt kéne fektetni arra, hogy meggyőződjenek a hátrányos helyzetben lévő csoportok arról, hogy az internet lehetőséget ad a hátrányuk ledolgozására, ugyanis sokan nincsenek tudatában ennek. Hiszen, az internet használata lehetőséget nyújt arra, hogy a hátrányos helyzetűek kiszakadjanak az izoláltságból, ne érezzék kirekesztettnek magukat a társadalomból, tudatosítsák, hogy az információ birtoklása egyet jelent a tudással az információs társadalomban. Arra kell törekednie tehát a szociálpolitikának, hogy minél gyorsabban bekapcsolja az információáramlás világába azokat a csoportokat, akiknek arra legnagyobb szüksége van, hiszen ők saját erejükre, vagy akaratukra támaszkodva nem lennének képesek megteremteni az internetezéshez szükséges feltételeket. Nyilvánvaló, hogy az internethez való csatlakozás nem szünteti meg teljesen a hátrányos helyzetű csoportok problémáját, ám egy-egy dimenzió mentén enyhítheti hátrányukat, társadalmi integrációjukat erősíti, gazdasági, társadalmi vagy kulturális tőkéjük jobb hasznosítását teszi számukra lehetővé. (Kiss, 2007) 4. Közösségi internet-hozzáférés Az esélyegyenlőség biztosítása fontos feladata a kormányoknak, nincs ez másképp az információs társadalomban fellelhető egyenlőtlenségek kapcsán sem. Az Európai Unió nagy hangsúlyt helyez az e-befogadásra (e-inclusion), vagyis, hogy a digitális szempontból hátrányos helyzetű csoportok bekapcsolódjanak az információs társadalomba. Az állami szerepvállalás mellett a piaci szereplőknek, a civil szervezeteknek és a helyi közösségek feladata, hogy segítse a jelenleg még kizárt csoportokat. Az e-befogadás éves jelentéséből kiderül, hogy van még min segíteni Magyarországon, hiszen kritikusnak mondható az egyik érintett csoport, az idősebb generáció információs társadalomba való integrálása. 14

15 Magyarországon is, mint minden országban, kezdetben a fizikai hozzáférés biztosítását tűzék ki célul, vagyis az első diffúziós szakasz problémáit próbálták kiküszöbölni különböző programok indításával. Az állam főleg közösségi hozzáférési helyek létrehozását sürgette, de jelentős figyelmet kapott az egyéni hozzáférés támogatása is. (Kiss, 2007) Ugyanis a digitális esélyegyenlőségre törekvés első lépése az, hogy a lehető legkevesebb idő alatt biztosítva legyenek a nem hozzáférők számára a fizikai eszközök, akár nyilvános hozzáférési helyek kiépítésével, akár otthoni gépek vásárlására ösztönző adókedvezményekkel. Magyarországon az első közösségi hozzáférési helyeket a civil alapon szerveződő Magyar Teleház Szövetség hozta létre 1994-ben. Ma több, mint 400 teleház működik országszerte. Eleinte olyan kistelepüléseken jöttek létre teleházak, ahol gyorsan felismerték, hogy a helyi társadalom problémáinak megoldására megfelelő eszköz lehet egy közösségi hozzáférési hely. Az emagyarország program állami projekt, mely 2003-ban indult. Ekkor a cél az volt, hogy minden településen hozzáférhessen a lakosság az internethez. Művelődési házakban, könyvtárakban, önkormányzatok épületeiben, teleházakban, egyházi intézményekben kaptak helyet az epontok ben új lendületet kapott a program, ugyanis akkorra egyértelművé vált, hogy nem elég a hozzáférést biztosítani, arra is szükség van, hogy a látogatóknak segítséget nyújtó szakember álljon a rendelkezésére. Így létrehozták az e-tanácsadó szakértő rendszert, melynek keretében IT mentorokat képeznek, hogy az internet és számítógépek kezeléséhez szükséges ismereteket átadják a közösségi hozzáférési helyre látogatóknak. Ma 1162 településen működik emagyarország Pont, ezek kétötöd része ezer főnél kisebb településen. Arra törekszenek az információs stratégiák, hogy az új technológiák ne mélyítsék tovább a különbségeket a különböző társadalmi csoportok között, hanem annak lehetőségeit kihasználva, saját javukra fordítsák az információhoz való hozzájutást, tehát segítsen enyhíteni a valamilyen szempontból hátrányos helyzeten. Szomorú tény, hogy azoknak, akiknek legnagyobb szükségük lenne az internet adta előnyökre, a digitális megosztottságból adódóan ők jutnak legnehezebben hozzá az eszközökhöz, illetve a használathoz szükséges tudáshoz. A WIP kutatásokból az is kiderül, hogy a nem internetezés okaként a legtöbb magyar felnőtt kognitív okokat említ, vagyis amiatt nem internetezik, mert úgy gondolja, hogy neki nincs rá szüksége, vagy egyáltalán nem érdekli az internet. 15

16 A közösségi hozzáférési hely feladata, hogy ezeket az akadályokat megszüntesse, illetve felhívja a figyelmet az internetben rejlő lehetőségek kiaknázására. A közösségi hozzáférés azokat az információs és kommunikációs technológiákat, eszközöket és szolgáltatásokat foglalja magában, amelyek közösségi színtereken biztosítanak, nem korlátozott igénybevevői kör számára. (www.telefalu.hu) A közösségi hozzáférési pontokat elsősorban közösségi célok és értékek vezérlik, társadalmilag beágyazott szervezet működteti. Célja, hogy képessé tegye a közösség tagjait a szolgáltatások használatára, a még nem használókat is megpróbálja meggyőzni a szolgáltatások fontosságáról, tehát az érdeklődés felkeltésére összpontosít. A szolgáltatásait a helyi igényeknek megfelelően alakítják ki. (Molnár, 2006) Minden földrajzi közösség eltérő igényekkel és lehetőségekkel rendelkezik, ezért az olyan alulról szerveződő kezdeményezések lehetnek sikeresek az IKT terjesztése terén, mint a közösségi informatika. (Gurstein, 2008) Egy teleháznak számos funkciója létezik: amellett, hogy biztosítja a település lakói számára az IKT eszközökhöz való hozzáférést, és az ezek használatához szükséges segítséget, vagyis mindenki irodájaként működik, hírgyűjtő, pályázatfigyelő, pályázatíró, programszervező feladatokat láthat el. Minden teleház más, mindenhol a helyi igényekhez alkalmazkodik, hogy mely funkciókat látja el. Molnár szerint a gyenge kötéseknek nagyobb a szerepe az internet terjedésében, mint az erős kapcsolatoknak. Vagyis az emberek nagy része nem a családtagjai hatására dönt úgy, hogy elkezd internetezni, hanem az ismerősök, munkatársak, vagy egy szakember befolyása a jelentős e téren. Ezt alátámasztja, hogy minden negyedik nem internetező otthonában van legalább egy számítógép és egy olyan családtag, aki internethasználó. (Molnár, 2006) A közösségi hozzáférési pontok a terjedés szempontjából ilyen gyenge kötésként funkcionálhatnak, ezért létük szükséges, főleg kistelepüléseken, ahol olyan emberek élnek, akik a munkahelyükön sem találkoznak az internettel. Azonban nagyon sok településen mégsem létesítenek közösségi hozzáférési helyet, illetve sok ilyen hely nincs kihasználva, nem látogatják az emberek. 16

17 4. ábra Internetezés helyszíne településtípus szerint Internetezés helyszíne településtípusonként Otthon Munkahely Iskola Könyvtár Teleház NetCafe Barát Máshol Budapest Megyeszékhely Város Község Forrás: WIP, 2006 idézi Molnár, 2006:9 Az ábrán látható, hogy az internetezés helyszínéül az emberek nagyon nagy arányban az otthont, munkahelyet vagy az iskolát jelölték meg. A World Internet Project kutatásai alapján kiderült, hogy a közösségi hozzáférési helyek (könyvtár, teleház, netcafe) Magyarországon kevésbé kedveltek. Annak ellenére, hogy egyre több háztartás rendelkezik otthoni internetelőfizetéssel, valamint a magyar lakosság kevésbé él a közösségi internetezés lehetőségével, a közösségi hozzáférési helyek létjogosultsága kistelepüléseken nem kérdőjelezhető meg véleményem szerint, hiszen az eszközök hozzáférésének biztosítása mellett, egyéb funkciókat is képes lehet ellátni. 17

18 5. Saját kutatás Dolgozatom első része az információs társadalomhoz kötődő egyenlőtlenségekkel kapcsolatos fogalmakat ismerteti, valamint a kistelepülések helyzetét e téren, és a közösségi internet-hozzáférés lehetőségeit mutatja be. A következő részben arra próbálok választ keresni, hogy mi az oka annak, hogy a kistelepüléseken a felnőtt lakosság nem használja az internetet.. Szakdolgozatom ezen felül azt vizsgálja, hogy egy közösségi internet-hozzáférési hely kialakítása miként hat egy kistelepülés lakosainak információs társadalomba való bekapcsolódására, vagyis, hogy két, azonos jellemzőkkel bíró kistelepülés, eltérő utakat követ-e az információs társadalomba való bekapcsolódás felé, ha az egyik településen létesül egy teleház. 5.1 Hipotézisek Alapfeltevésem a következő: 1. Leginkább a motiváció hiánya az oka annak, hogy a községekben alacsony az internethasználat a felnőtt lakosság körében. Ha egy kistelepülésen létesül egy közösségi internet-hozzáférési hely, ahol adott a hozzáférési lehetőség, és az használathoz szükséges ismeret átadására szakosodott segítség, akkor feltételezem, hogy az alacsony látogatottság oka abban keresendő, hogy az embereket nem érdekli az internet, úgy gondolják, hogy nekik nincs szükségük rá. 2. A közösségi hozzáférési helynek jelentős szerepe van abban, hogy egy kistelepülésen terjedjen az internethasználat. Egy elmaradott kistelepülés esetében még inkább leszakadással fenyeget, ha kimarad az információs társadalomból. Kihasználva annak lehetőségeit viszont esélyt kap arra, hogy kiszakadjon az izoláltságból. Azáltal, hogy intézményesült formát kap az internet egy kis közösségben, vagyis létesítenek egy teleházat, felhívják annak fontosságára a 18

19 figyelmet az ott élő emberek számára, ezáltal nagyobb eséllyel válnak az információs társadalom aktív tagjaivá. 5.2 Kutatási módszer Az internethasználat gyakoriságáról, a nem használat okairól, a használók és nem használók demográfiai jellemzőiről, földrajzi elhelyezkedésükről számos nemzetközi és belföldi kvantitatív kutatás készült. Dolgozatom ezen kvantitatív kutatási eredményekből merítve, de kvalitatív módszerekkel, a szociológiai interjú és a résztvevő megfigyelés módszerével tárja fel, hogy mi az oka annak, hogy a kistelepüléseken nem terjed az internethasználat a felnőtt lakosság körében, illetve, hogy egy közösségi internet-hozzáférési hely mit jelent a terjedési folyamatban. Interjút készítettem a két település polgármesterével, a művelődési házak vezetőivel, valamint a közösségi hozzáférési pont munkatársával, hiszen ők azok, akiknek rálátása van a községek lakóinak életére, szokásaira, valamint véleményformáló szerepük is van. Az interjúkban kíváncsi voltam arra, hogy mi motiválta az egyik településen, hogy pályázzanak közösségi internetezési lehetőség kialakítására, illetve a másik településen miért nem tartják ezt fontosnak. Érdeklődtem az információs technológiával kapcsolatos attitűdjeikről, ugyanis véleményem szerint ez meghatározza a települések lakosságának hozzáállását is, de azt is megkérdeztem, hogy szerintük mennyire elterjedt az internethasználat a falu lakosságának körében, mi az, aminek hatására az emberek elkezdenek internetezni, illetve mi tartja őket vissza ettől. A félig strukturált interjúkat jól kiegészíti a résztvevő megfigyelés, amit a drégelypalánki teleházban végeztem. E módszer segítségével közvetlenül végigkísértem a teleház egy-egy napját, lehetőségem nyílt megfigyelni, hogy az oda betérők mire használják az internetet, hogyan segít nekik az ott dolgozó, valamint megkérdeztem pár látogatót, hogy mi a véleménye a teleházról, mi motiválta abban, hogy látogatóvá váljon. A vendégeket nem zavarta a jelenlétem, úgy végezték a dolgukat, mintha ott sem lettem volna. A kvalitatív kutatási módszerekre azért esett a választásom, mert az emberek viselkedése mögött meghúzódó motivációra, véleményekre voltam kíváncsi, nem pedig arra, hogy pontosan hányan interneteznek a községekben. A kapott eredmények nem reprezentatívak, nem általánosíthatóak valamennyi közösségi hozzáférési pontra és településre, mivel nem valószínűségi a mintavétel, és kicsi a minta. 19

20 5.3 A két település bemutatása Két Nógrád megyei kistelepülésen, Drégelypalánkon és Ipolyvecén készítettem interjúkat. Mindkét település a balassagyarmati kistérségben található, ami Magyarország hátrányos helyzetű területei közé tartozik. Drégelypalánkon 1620-an élnek, míg Ipolyvecén 875 fő lakik. A két szomszédos kistelepülés közvetlenül a szlovák határ mentén helyezkedik el, fejlettségében, jellegében hasonló egymáshoz. Drégelypalánkon ugyan kétszer annyian élnek, mint Ipolyvecén, de azonos fejlődési pályát követ mindkét falu, lakosainak életkor, iskolázottság, jövedelem szerinti összetétele hasonló. Sokáig mindkét településen a mezőgazdaságból éltek, mára azonban alig maradt pár család, aki kizárólag ebből tartja fenn magát.. Az emberek nagy része a helyi kisüzemekben, illetve a közeli településeken vállal munkát, de kiegészítésképpen nyáron sokan gyümölcstermesztéssel foglalkoznak. Ezeken a kistelepüléseken joggal érezhetik az emberek, hogy ki vannak rekesztve a társadalomból. A közelben nem található olyan város, ami minden szükséges funkciót ellátna, ezért messzire kell utazni az embereknek ahhoz, hogy hivatalos ügyeiket elintézzék, a gyerekek már a középiskolát úgy végzik, hogy közben kollégiumban laknak, hiszen a közlekedés gyakorisága nem teszi lehetővé, hogy minden nap hazajárjanak iskola után. Mivel kevés munkalehetőség van a környéken, és mivel azok, akik magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek, nem találnak az ő képességeikhez és készségeikhez mérten alkalmas állást, sokan, főleg a fiatalok és a tanultabb emberek elhagyják ezeket a falvakat. Maradnak az idősebbek, a települések népessége így egyre öregszik. A két település eltérő figyelmet szentel a modern technológiának. Drégelypalánkon működik közösségi internet-hozzáférési hely, míg a másik faluban nincs lehetősége a helyi lakosoknak, hogy nyilvános helyen internetezzenek. Az, hogy Drégelypalánk nagyobb érdeklődést mutat az információs világ felé, mutatja az is, hogy a település több éve korszerű honlappal rendelkezik, Ipolyvecének pedig egyáltalán nincs weboldala, nem képviseli magát a világhálón. 20

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

A TÁRSADALMI BEFOGADÁS

A TÁRSADALMI BEFOGADÁS A TÁRSADALMI BEFOGADÁS JAVÍTÁSA IKT-ESZKÖZÖK SEGÍTSÉGÉVEL MOLNÁR SZILÁRD NEMZETI HÍRKÖZLÉSI ÉS INFORMATIKAI TANÁCS TÁMOP 4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0005 JÓL-LÉT AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMBAN A HATALMI VISZONYOKBAN

Részletesebben

A fejlődés záloga - a digitális írástudás

A fejlődés záloga - a digitális írástudás A fejlődés záloga - a digitális írástudás 2012. november 22. Vályi-Nagy Vilmos AZ ÁLLAMTITKÁRSÁG INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM VONATKOZÁSÚ TEVÉKENYSÉGE 3 1 Legyen teljes szélessávú lefedettség az ország minden

Részletesebben

Az információs társadalom és a digitális egyenlőtlenségek főbb irányai és teljesítményei

Az információs társadalom és a digitális egyenlőtlenségek főbb irányai és teljesítményei Projektzáró workshop (TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0005) Generációk az információs társadalomban Infokommunikációs kultúra, értékrend, biztonságkeresési stratégiák Az információs társadalom és a digitális

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Készítette: Faragó Judit 2005. november-december Az Inforum immár harmadszor rendezte meg az Unoka-Nagyszülő

Részletesebben

LAKOSSÁGI INTERNET-HASZNÁLAT 2006

LAKOSSÁGI INTERNET-HASZNÁLAT 2006 LAKOSSÁGI INTERNET-HASZNÁLAT 2006 A felmérés módszertana adatfelvétel november 25-e és december 8-a között személyes interjúkkal a válaszadók lakásán Az adatfelvételt a Medián kft. kérdezőbiztosai végezték

Részletesebben

Szupersztráda vagy leállósáv?

Szupersztráda vagy leállósáv? Szupersztráda vagy leállósáv? Pillanatkép a hazai internethasználatról a Magyar Infokommunikációs Jelentés tükrében Mátrai Gábor stratégiai tanácsadó Infotér 5 Konferencia 2014. november 5-7. Jó döntéseket

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

Helyzetértékelés és a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) célkitűzései

Helyzetértékelés és a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) célkitűzései Helyzetértékelés és a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) célkitűzései Dr. Solymár Károly Balázs helyettes államtitkár HTE MediaNet 2013 konferencia 2013. Október 3. Velence Bevezetés Miért volt

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

GKIeNET T-Home T-Mobile

GKIeNET T-Home T-Mobile GKIeNET T-Home T-Mobile Jelentés az internetgazdaságról Gyorsjelentés 1/3 Gyorsjelentés az Fókuszban a mobil eszközök és szolgáltatások kutatási anyagból 2009. szeptember 2009 GKIeNET Internetkutató és

Részletesebben

Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola

Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola Kulcskompetenciák Idegen nyelvi kompetencia Digitális kompetencia lloydchilcott.wordpress.com

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 Munkavállalók képzésének megvalósítása a Raben Trans European Hungary Kft.-nél Napjainkra az emberi erőforrás-fejlesztés, különösen a felnőttek oktatása és képzése egyre nagyobb

Részletesebben

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban?

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században A tanulási-tanítási környezetről folytatott vitákba, és a felsőoktatásról

Részletesebben

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése KRIDLOVÁ Anita Miskolci Egyetem, Miskolc anitacska84@freemail.hu A vállalkozások számára ahhoz, hogy

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Igényfelmérés 2011. Adatok Neme: 7 férfi. 6 fő. életkor: 18-30 év között 5 fő 31-50 év között 38 fő 51-65 év között 28 fő 66- év 3 fő

Igényfelmérés 2011. Adatok Neme: 7 férfi. 6 fő. életkor: 18-30 év között 5 fő 31-50 év között 38 fő 51-65 év között 28 fő 66- év 3 fő Igényfelmérés 2011 Adatok Neme: 7 férfi 67 nő életkor: 18-30 év között 5 fő 31-50 év között 38 fő 51-65 év között 28 fő 66- év 3 fő szakmai végzettség: középfokú felsőfokú munkakör: beosztott középvezető

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban

Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban Charaf Hassan Egyetemi docens, BME Tartalom Általános tényadatok Trendek számokban Magyarország: az infoszféra helyzete Az informatikai kutatások

Részletesebben

Bevezetés - előzmények

Bevezetés - előzmények Az Internet szerepe a megújuló energiaforrások elterjesztésében Baros Zoltán 1 és Németh Sarolta 2 1 Debreceni Egyetem Meteorológia Tanszék 4010 Debrecen, Egyetem tér 1. Pf.. 13. e-mail: zbaros@delfin.unideb.hu

Részletesebben

8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség

8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség 8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség Az IALS kutatás során felmerült egyik kulcskérdés az alapkészségeknek az egyéb készségekhez, mint például az Információs

Részletesebben

EURACADEMY OBSERVATORY

EURACADEMY OBSERVATORY EURACADEMY OBSERVATORY AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK ÁLTAL TÁMOGATOTT ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁS EURÓPAI OBSZERVATÓRIUMA A VIDÉKI EGYÉNI VÁLLALKOZÁSOK, MIKRO KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA WP2: Az

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Hogyan segítsük családtagjainkat, ismerőseinket, környezetünket az internet előnyeinek megismerésében és hasznosításában?

Hogyan segítsük családtagjainkat, ismerőseinket, környezetünket az internet előnyeinek megismerésében és hasznosításában? Hogyan segítsük családtagjainkat, ismerőseinket, környezetünket az internet előnyeinek megismerésében és hasznosításában? Ön, aki már ismeri és használja az internetet, természetes, hogy bármilyen élethelyzetben,

Részletesebben

E-Shopping Report 2011 Internetes vásárlási trendek Magyarországon

E-Shopping Report 2011 Internetes vásárlási trendek Magyarországon Internetes vásárlási trendek Magyarországon Kutatási ismertető 2011. augusztus KutatóCentrum 1024 Budapest, Margit krt. 5/b Tel.:+36 (1) 373 09 36. Fax: +36 (1) 373 09 54. Eredmények, 2011 Az elmúlt egy

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január KutatóCentrum 102 Budapest, Margit krt. /b Tel.:+ (1) 09. Fax: + (1) 09. A felmérésről Ha tíz évvel ezelőtt valakit megkérdeztünk volna,

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

Fábián Zoltán: Digitális írástudás: a számítógép és az internethasználat elterjedtségének társadalmi jellemzői Magyarországon

Fábián Zoltán: Digitális írástudás: a számítógép és az internethasználat elterjedtségének társadalmi jellemzői Magyarországon Fábián Zoltán: Digitális írástudás: a számítógép és az internethasználat elterjedtségének társadalmi jellemzői Magyarországon (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens EU indikátorok Magyarország Dr. Bakonyi Péter c. docens eeurope 2005 indikátorok Indikátorok INTERNET INDIKÁTOROK A. Az állampolgárok hozzáférési és használati jellemzıi A.1 Az otthoni internethozzáféréssel

Részletesebben

2015. ÉV LEGSIKERESEBB ETANÁCSADÓJA CÍM ELNYERÉSÉÉRT

2015. ÉV LEGSIKERESEBB ETANÁCSADÓJA CÍM ELNYERÉSÉÉRT 2015. ÉV LEGSIKERESEBB ETANÁCSADÓJA CÍM ELNYERÉSÉÉRT PÁLYÁZAT BARJÁKNÉ MARTIN JUDIT 2016. MÁRCIUS 4. BALATONBERÉNY HELYZET KÉP Balatonberény a Balaton-part egyik legkisebb települése. Területileg messze

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez

TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez Intézményi kérdőív Az iskola főbb adatai A. Az információs technológia

Részletesebben

A digitális esélyegyenlőség helyzete Magyarországon

A digitális esélyegyenlőség helyzete Magyarországon Л DIGITÁLIS ESÉLYEGYENLŐSÉG HELYZETE MAGYARORSZÁGON Kiss Mónika A digitális esélyegyenlőség helyzete Magyarországon A digitális egyenlőtlenségek leküzdésére irányuló állami programok (2003-2005) Digitális

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

www.tantaki.hu Oldal 1

www.tantaki.hu Oldal 1 www.tantaki.hu Oldal 1 Problémacsillapító szülőknek Hogyan legyen kevesebb gondom a gyermekemmel? Nagy Erika, 2012 Minden jog fenntartva! Jelen kiadványban közölt írások a szerzői jogról szóló 1999. évi

Részletesebben

EU 2020 és foglalkoztatás

EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci

Részletesebben

IVSZ Grand Coalition for Digital Jobs - Csatlakozási szándéknyilatkozat

IVSZ Grand Coalition for Digital Jobs - Csatlakozási szándéknyilatkozat IVSZ Jobs - Csatlakozási szándéknyilatkozat Csatlakozni kívánó szervezet neve: Képviselő: Vajda Árpád, elnök Székhely: 6754 Újszentiván, Szigeti út 16. Postázási cím: 6724 Szeged, Pacsirta u. 3/b. Nyilvántartási

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

Tájékoztató a programról

Tájékoztató a programról Tájékoztató a programról NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A program keretei, előzményei A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésnek megakadályozása

Részletesebben

Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt. Készítette: Korózs Lajos

Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt. Készítette: Korózs Lajos Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt Készítette: Korózs Lajos ELTE-kutatás eredménye Soha nem volt annyi szegény gyermek hazánkban mint most! A leghátrányosabb helyzetű térségekben a gyerekek 84

Részletesebben

A szociális gazdaság létrejöttének okai

A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális, személyi és közösségi szolgáltatások iránti növekvő szükséglet Ezeknek az igényeknek az olcsó kielégíthetősége A nagy munkanélküliség, és a formális

Részletesebben

E-logisztika. Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel. E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing

E-logisztika. Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel. E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing E-commerce E-business Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing E-logisztika E-banking E-távmunka E-szolgáltatás E-beszerzés E-értékesítés E-szolgáltatás E-távmunka

Részletesebben

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN Darvas Ágnes (ELTE TáTK-MTA GYEP) Helyzet és válaszok Gyerekszegénység, gyerekjólét elmúlt évtizedek kiemelt témája miért? Beavatkozás

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs

Részletesebben

A Figyelj Rám! Közhasznú Egyesület szerepe a társadalmi integráció elérésében. Készítette: Bergmann Károly Áron Kócziánné Szalai Teréz Vajda Viktória

A Figyelj Rám! Közhasznú Egyesület szerepe a társadalmi integráció elérésében. Készítette: Bergmann Károly Áron Kócziánné Szalai Teréz Vajda Viktória A Figyelj Rám! Közhasznú Egyesület szerepe a társadalmi integráció elérésében Készítette: Bergmann Károly Áron Kócziánné Szalai Teréz Vajda Viktória Figyelj Rám! Közhasznú Egyesület bemutatása A Figyelj

Részletesebben

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei elszegényedett településeken, kirekesztett közösségekben Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás Dr. Németh Nándor elemző,

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

EUGA. EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft.

EUGA. EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft. EUGA EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft.com/hun/euga EUGA projekt háttere Lisszaboni program Az EU 2010-re a világ

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Nonprofit Kft. és a Centar za

A Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Nonprofit Kft. és a Centar za HÍREK GPS- Alternatív munkaerő-piaci i program a Dráva mentén A projekt leírása A GPS projekt hivatalos nyitókonferenciájára 2013. április 25-én került sor, Pécsett a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési

Részletesebben

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 FogLak projekt2 Az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, sikeres munkaerő-piaci integrációjának megalapozása TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 A projekt célja Az utcán élő hajléktalan

Részletesebben

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK A KUTATÁSI PROGRAM K+ F MELLÉKLETE 2010. november TARTALOM I. Az iskolák és iskolaigazgatók bemutatása...

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Guidance-Partnership-Services Alternatív munkaerő-piaci program a Dráva mentén IPA HUHR/1101/2.1.2/0006

Guidance-Partnership-Services Alternatív munkaerő-piaci program a Dráva mentén IPA HUHR/1101/2.1.2/0006 Guidance-Partnership-Services Alternatív munkaerő-piaci program a Dráva mentén IPA HUHR/1101/2.1.2/0006 A projekt bemutatása Gyurok Ernőné dr. Bódi Csilla Szakmai igazgató, projektmenedzser DDRFK Nonprofit

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei Társadalmi Megújulás Operatív Program Első lépés alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Informatikai vállalkozásoknak szóló pályázatok

Részletesebben

3.1 Jövőkép. 3.2 Átfogó cél

3.1 Jövőkép. 3.2 Átfogó cél 3.1 Jövőkép A könyvtári rendszer egésze alkalmas a 21. századi könyvtárhasználó igényeinek kielégítésére. A nyilvánosságra hozott információnak, felhalmozott tudásnak, valamint műveltségnek a mindenki

Részletesebben

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP 1.4.5-12/1-2012-0011 azonosítószámon. Kedves Olvasó! A kiadvány,

Részletesebben

Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet

Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet Informatikai stratégia Tata, 2011. Informatikai stratégia - 2 - Tartalom 1. Számítógépes hálózatok... - 3-2. Internet kapcsolat... - 3-3. Interaktív

Részletesebben

IKSZT Szolgáltatási és Programterv

IKSZT Szolgáltatási és Programterv Helyszín és feltételek biztosítása a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat tájékoztatási pont működtetéséhez 1 1 Falugazdász fogadóóra fogadóóra 2013.01.08 8 Falugazdász fogadóóra fogadóóra 2013.02.05 8 Falugazdász

Részletesebben

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC Martin János Szakképző Iskola A Martin János Szakképző Iskola felvállalta a sajátos nevelési igényű fiatalok speciális képzését és számtalan új ötlettel, differenciált

Részletesebben

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV A Sefta-Ker Kft. felismerve a fenntartható fejlődés jelentőségét, egyúttal mélyítve munkatársainak e szemlélet iránti elkötelezettségét megalkotja fenntarthatósági

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN Moravcsik-Kornyicki Ágota szakmai vezető Miért szükséges EGÉSZSÉGVÉDELEM program? Három

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél A szolgáltatás átfogó és operatív célja A Pro-Team Nonprofit Kft. rehabilitációs akkreditált foglalkoztató, ahol több mint 2000 fő megváltozott

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete. 12/2002. (IX.30.) számú. R e n d e l e t e. a helyi közművelődésről. Általános rendelkezések

Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete. 12/2002. (IX.30.) számú. R e n d e l e t e. a helyi közművelődésről. Általános rendelkezések Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 12/2002. (IX.30.) számú R e n d e l e t e a helyi közművelődésről Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Önkéntes hálózat kialakítása az áldozatsegítésben, az önkéntes munka jellemzői Magyarországon

Önkéntes hálózat kialakítása az áldozatsegítésben, az önkéntes munka jellemzői Magyarországon Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata Önkéntes hálózat kialakítása az áldozatsegítésben, az önkéntes munka jellemzői Magyarországon Dr. Tóth Zsófia, áldozatsegítő szakreferens,

Részletesebben

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja : a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. szeptember 11., Budapest Komplex képzés a családi vállalkozások növekedéséért, versenyképességéért

Részletesebben

Boundless World - Establishing an NGA Telecommunications Network between Békés Sub- Region and Bihor County HURO/1101/002/1.2.1. Webes megjelenések

Boundless World - Establishing an NGA Telecommunications Network between Békés Sub- Region and Bihor County HURO/1101/002/1.2.1. Webes megjelenések 1. http://www.beol.hu/bekes/gazdasag/elindult-a-bekesi-szuperhalozat-epitese-485861 Elindult a békési szuperhálózat építése 2013. február 26. 14:02 p. g. A nyitórendezvénnyel indították útjára kedden a

Részletesebben

A Nemzeti Infokommunikációs Szakpolitikai Stratégia

A Nemzeti Infokommunikációs Szakpolitikai Stratégia A Nemzeti Infokommunikációs Szakpolitikai Stratégia Rövid helyzetkép 2013. január 26. Kelemen Csaba 1 Az Infokommunikációért felelős Államtitkárság felépítése A főosztály feladatai: Infokommunikációs Államtitkárság

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Veszprém, 2011. szeptember 30. Tóth Laura Vállalkozásfejlesztési munkatárs NESsT ltoth@nesst.org 1 A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT a feltörekvő

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

A társadalomkutatás módszerei I. Outline. A mintaválasztás A mintaválasztás célja. Notes. Notes. Notes. 13. hét. Daróczi Gergely. 2011. december 8.

A társadalomkutatás módszerei I. Outline. A mintaválasztás A mintaválasztás célja. Notes. Notes. Notes. 13. hét. Daróczi Gergely. 2011. december 8. A társadalomkutatás módszerei I. 13. hét Daróczi Gergely Budapesti Corvinus Egyetem 2011. december 8. Outline 1 célja 2 Alapfogalmak 3 Mintavételi eljárások 4 További fogalmak 5 Mintavételi hiba számítása

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

Az információs műveltség fejlesztése A könyvtárak szemléletváltása és feladatai a 21. században

Az információs műveltség fejlesztése A könyvtárak szemléletváltása és feladatai a 21. században Az információs műveltség fejlesztése A könyvtárak szemléletváltása és feladatai a 21. században Dr. Varga Katalin Miért fontos ez a téma? Az interneten nem azt találjuk meg, amire kíváncsiak vagyunk, hanem

Részletesebben

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása Zentai Sára Répceszemere, 2015. június 16. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia - A nemzet második ilyen stratégiája 2007

Részletesebben