Az év madara évben: Fecske

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az év madara 2010. évben: Fecske"

Piroska Török
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 Az év madara évben: Fecske FÜSTI FECSKE (Hirundo rustica) Ausztrália kivételével minden kontinensen elterjedt vándormadár, csak a hideg éghajlati övet és a sivatagos területeket kerüli. A füsti fecske feje és háta kékesfekete, hasa világos, vöröses árnyalattal, mellénye és homloka élénk rozsdaszínű. A torokfoltot fekete torokszalag választja el a testaljtól. Farka villás, és ahogy idősödik a madár, úgy válik egyre hosszabbá és vékonyabbá, alsó részén pedig néhány fehér toll is megjelenik. A fiatal egyedek színei halványabbak, farkuk szélesebb. Ez a madár rendkívül kicsi és könnyű: testhossza csak hosszú farktollai miatt éri el a centimétert. Vékony, hosszú, hegyes szárnyainak fesztávolsága centiméter. A füsti fecske testtömege gramm között mozog. A kecses, gyors füsti fecske hasznos madár: repülő rovarokkal, levéltetvekkel, kisebb lepkékkel táplálkozik. Ha már kevés a táplálék, pókokra és hernyókra is ráfanyalodik. Az ősz közeledtével mind kevesebb rovar repked a levegőben, így egyre inkább a vízpartok környékén keresgél. Amikor eső közeleg, a rovarok is földközelben maradnak, ezért jelzik az alacsonyan szálló fecskék az időjárásváltozást. Augusztusban -szeptemberben a fecskék kisebb-nagyobb csoportokba verődnek a háztetők gerincén és a villanydrótokon, készülve az előttük álló hosszú utazásra. A vedlés a többi költöző madártól eltérően a telelőhelyen történik meg, nem indulás előtt. A vándorlás során a csapatokban vonuló madarak óriási távolságokat képesek megtenni, és nagyobb nádasokban éjszakáznak. A füsti fecske éneke csicsergő-fecsegő, hívóhangja tszvit-tszvit-tszvit, vészjelzéskor pedig síró tszink-tszink hangot hallat. A délről megérkezett füsti fecskék számára májusban érkezik el a költési időszak kezdete. Az amúgy társas madarak ekkor párokat alkotnak, és közösen fészket kezdenek építeni. A csésze alakú fészket szinte kizárólag emberi környezetben, épületek (istállók, pajták) fedett részeiben cseppenként és szálanként tapasztják össze a pocsolyák sarából és különféle növényi részekből. Sokszor előző évi fészkeket foglalnak el újra és bővítenek ki. A füsti fecske nem kimondottan telepes fészkelő, ám gyakran előfordul, hogy meglehetős közelségben épül fel több költőhely. A füsti fecske évente többnyire két bőséges időben három fészekaljat nevel fel, bár elterjedése északi részén általában csak egyet. Egy alkalommal 4-6 fehér alapon kékesbarnán pettyezett tojást rak, amelyek nap múlva kelnek ki. A fiókák kezdetben csupaszok és vakok, mintegy napon belül válnak röpképessé. Csilla-

Farka villás, és ahogy idősödik a madár, úgy válik egyre hosszabbá és vékonyabbá, alsó részén pedig néhány fehér toll is megjelenik. A fiatal egyedek színei halványabbak, farkuk szélesebb.

2 píthatatlan étvágyukat addig mindkét szülő igyekszik kielégíteni. Ilyenkor egy nagyobb fészekaljhoz akár naponta 400 alkalommal hoznak a torkukban eledelt. Kárpát-medencei előfordulása A füsti fecske a Kárpát-medencében az áprilistól szeptemberig terjedő időszakban figyelhető meg. Rendkívül gyakori fészkelő. Magyarországi becsült állománya az ezredfordulón párra volt tehető, és stabilnak mondható volt (2001 és 2006 között drasztikusan csökkent az állomány). Legnagyobb sűrűségben az Alföldön fordul elő, de egész Magyarországon találkozhatunk a fajjal. A legritkább a Kisalföld északi részén, a Szigetköz vidékén és a városi területeken. Védettsége A füsti fecske Magyarországon védett madár, eszmei értéke forint. SPEC értékelése 3-as, azaz az európai populációk kedvezőtlen helyzetben vannak, de a teljes állomány zöme nem Európában fordul elő. Elsősorban táplálékának vegyszeres pusztítása jelent veszélyt e fajra. MOLNÁRFECSKE (Delichon urbicum) Nyáron szinte mindenütt előfordul Európában és Ázsiában egészen India északkeleti csücskéig és Mandzsúriáig. Télen Afrikában és Ázsia délkeleti területein tartózkodik. A testhossza 13 centiméter, szárnyfesztávolsága centiméter és testtömege gramm. A hím és a tojó hasonlít egymáshoz, mindkettőnek kékesen fénylő fekete a háta, míg begyük és hasuk fehér. A fiatalok pedig barnás-feketék. Nagy csapatokban vonuló madár, csapatokban is költ. E madár repülő rovarokkal táplálkozik. Rendszerint csak egy-két évet él, de megfigyeltek már 14,5 éves madarakat is. A molnárfecskék egy éves korukban lesznek ivarérettek. A költési időszak májustól szeptemberig, néha októberig tart, ez idő alatt akár kétszerháromszor is költenek. A fészek agyagból készül és elkészítéséhez körülbelül 2500-szor kell fordulnia. Egy fészekaljban 4-5 fehér tojás van, ezek néha vörösen pettyezettek. Mindkét szülő kotlik rajtuk, körülbelül két hétig. A fiatal madarak 3,5-4 hetes korukban repülnek ki.

Magyarországi becsült állománya az ezredfordulón 220-320 000 párra volt tehető, és stabilnak mondható volt (2001 és 2006 között drasztikusan csökkent az állomány).

3 Veszélyek A molnárfecskét veszélyezteti a fészkelésre való helyek megfogyatkozása, a rovarok számának csökkenése, a hirtelen hidegek beállta és a vérszívó paraziták jelenléte a fészekben. A paraziták sok fiókát ölnek meg. Kárpát-medencei előfordulása Áprilistól októberig Magyarországon rendszeres fészkelő. Érdekesség, hogy Szolnokon jelentősebb állománya él a belvárosban, ahol 1980-ban védetté nyilvánították a Molnárfecske-telepet és mind a fészkelőhelyekről, mind a felhalmozódó guanóról gondoskodtak. PARTIFECSKE Európában, Ázsia és Amerika északi részén fészkel, a hideg időszak elől délre vándorol. Elterjedési területe követi a folyók vonalát. A Kárpát-medencében rendszeres fészkelő, április-október hónapokban tartózkodik a területen. Testhossza 12 centiméter, szárnyfesztávolsága centiméter, testtömege gramm. Feje teteje, arcának két oldala, szárnya barna, nyaka és hasa fehér. Szárnya hosszú és hegyes, farka nem villás. Lába gyenge. A család legkisebb faja. Kisméretű rovarokat, levéltetveket, hangyákat, vízi rovarokat és kérészeket zsákmányol. Vonuló madár. Folyópartok oldalába, homokbányákba és lőszfalakba, 1,5 méter hosszú költőüreget vájnak, telepesen fészkelnek. A hím egyedül kezdi el készíteni az üreget, melyet a tojóval együtt fejez be. Fészekalja 5 tojásból áll, melyen 13 napig költ. A kirepülés után általában második almot rak. Védettsége Magyarországon védett madár, eszmei értéke forint. Homok kitermeléssel pusztítják a fészkelőhelyeiket, Afrikában a szárazság tizedeli meg az állományt.

Érdekesség, hogy Szolnokon jelentősebb állománya él a belvárosban, ahol 1980-ban védetté nyilvánították a Molnárfecske-telepet és mind a fészkelőhelyekről, mind a felhalmozódó guanóról gondoskodtak.

4 Az év fája évben: Ezüst hárs EZÜST HÁRS (Tilia tomentosa) Magas termetű (25 30 m), szabályos alakú fa. Koronája fiatalon kúp alakú. A törzse egyenes, a kérge sima, zöldesszürke, idősebb korában finom repedések tarkítják. Ágai egyenletesen veszik körül a sudarat; fiatalon meredeken felfelé tartanak. Vesszőjét és lekerekített csúcsú, tojásdad, zöld rügyeit ezüstös pikkelyszőrök borítják: ez a a dús, fehér szőrzet különösen a fiatal hajtásokon feltűnő, ekkor látszik legjobban a hajtás szimpodiális (azaz cikkcakkos vagy zegzugos) növekedése is. Váltakozó, szórt állású levelei kerekdedek vagy széles tojásdadok, a levél válla szíves vagy ferde (aszimmetrikus), a csúcsa hegyes, a széle egyenletesen fűrészes. A levél színe fakó zöld; fonáka, amit egyenletesen borítanak a csillagszőrök, ezüstfehér vagy szürkészöld. Ez a szőrzet a környezettől és a levél fény-árnyék viszonyaitól függően igen változó lehet: egyes levelek fonáka szabad szemmel csupasznak látszik. A levél biztos határozóbélyege, hogy fonákán az érzugokban nincsenek szőrcsomók, hanem ugyanolyan csillagszőrök nőnek, mint az érközi részeken. Forró nyári napokon az ezüsthárs levelei többé-kevésbé függőleges helyzetbe állnak, vagy fonákukat fordítják a Nap felé, hogy csökkentsék a párologtatást. Őszi lombja aranysárga. Virágai 6 9 (10) tagú bogernyőben állnak; a virágtengely félig összenőtt az ugyancsak csillagszőrös repítő fellevéllel. Csészelevelei halvány zöldesfehérek, a tövükön nektármirigyek találhatók. Sziromlevelei vajsárgák, kanalasak, porzói nem nyúlnak túl a takaróleveleken, bibeszála viszont túlnyúlik a porzókon. Az őshonos hársfajok közül egyedül az ezüst hárs porzói között akadnak petaloid sztaminodiumok: az öt falkába tömörült porzók közül falkánként a legkülsőket. Ezeknek nincs portokja, alakjuk sziromhoz hasonlít (bár azoknál kisebbek). Elterjedés: Főleg a balkánon él. Elterjedésének északi határa Magyarországon a balaton vonalánál húzódik. Magyarországi előfordulása: Elsősorban Somogy, Tolna és Baranya megyék gyertyános-tölgyeseiben találkozhatunk vele, de megtalálható bükköseinkben is. Különösen szép megjelenését figyelhetjük meg a Zselicség ezüst hársas bükköseiben. Szórványosan a Nyírségben is előfordul.

Vesszőjét és lekerekített csúcsú, tojásdad, zöld rügyeit ezüstös pikkelyszőrök borítják: ez a a dús, fehér szőrzet különösen a fiatal hajtásokon feltűnő, ekkor látszik legjobban a hajtás szimpodiális

5 Termőhelyi igénye: Melegkedvelő, az éghajlat szélsőségeire nem érzékeny. A szárazságot viszonylag jól tűri. Többletvizet nem igényel. Inkább a meszes talajokat kedveli. Fényigénye: Fiatalon még árnyéktűrő, később azonban határozottan fényigényes. a tölgyes és bükkös társulásokban csak akkor maradhat meg tartósan, ha sikerül a felső szintbe kerülnie. Alakja: Megnőhet 35 méter magasra is. Szép egyenes törzsű, de villásodásra hajlamos. Kérge: nagyon sokáig sima, ezüstszürke. Idős korában hosszanti irányban sekélyen repedezett, sötétszürke. Vesszője: Zöldes vagy barnás, a sűrű csillagszőröktől szürkén molyhos, később kopaszodó. Rügye: A másik két hársnál kisebb, zömök tojásdad, szürkén molyhos. A külső rügypikkely majdnem a csúcsig ér. Levele: A levélfonák ezüstszürkén molyhos, az érzugokban nincs szakáll. A fogak előrehajlók és szálkahegyűek. Nagy nyári forróságban az ezüst hárs levelei élükkel fordulnak a nap felé. Virága: Az álernyők 6-10 virágúak, a porzók száma Július elején nyílik. Az ezüst hárs virága nem alkalmas teának. Termése: Gömbölyded vagy elliptikus, 6-8 mm hosszú. Felülete sima. molyhos, újjal nehezen összeroppantható. Növekedése: Gyors növekedésű. tuskóról és gyökérről jól sarjadzik. Nem ér el magas kort. A 100 évnél idősebb egyedek ritkák. Forrás:

Alakja: Megnőhet 35 méter magasra is. Szép egyenes törzsű, de villásodásra hajlamos. Kérge: nagyon sokáig sima, ezüstszürke. Idős korában hosszanti irányban sekélyen repedezett, sötétszürke.

Hasonló dokumentumok

Mit lehet kiolvasni a japán gyertyákból?

Mit lehet kiolvasni a japán gyertyákból? X-Trade Brokers Magyarországi Fióktelepe Szűcs Tímea Mit árulnak nekünk el a gyertyák? A Japán gyertyákra nem csak úgy tekinthetünk, mint egy téglalapra, ami megmutatja